2007. évi CXXXVIII. törvény

a) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által a Magyar Köztársaság területén végzett

b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott

c) az a) és b) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére.

a) arra a személyre vagy szervezetre, aki pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha árjegyző vagy saját számlára a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren kívül, gyakori és rendszeres alapon kereskedik,

b) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

c) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

d) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag

e) arra a személyre vagy szervezetre, aki az e törvényben nem szabályozott tevékenysége során végez befektetési tanácsadási tevékenységet és ezért nem részesül díjazásban,

f)² arra a személyre vagy szervezetre, amely áruval, áruhoz kapcsolódó opcióval, határidős ügylettel, csereügylettel, valamint bármely más származtatott ügylettel saját számlára kereskedik, kivéve, ha ez a személy vagy szervezet olyan csoport része, melynek főtevékenysége e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység.

a) a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető feladatain kívül végzett,

b) az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) az Áht. 113/A. §-ának (5) bekezdése szerinti államadósság kezelésen kívül végzett, és

c) a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: kincstár) az Áht. 113/A. §-ának (6) bekezdése szerinti

a) megbízás felvétele és továbbítása,

b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára,

c) sajátszámlás kereskedés,

d) portfóliókezelés,

e) befektetési tanácsadás,

f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás),

g) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és

h) multilaterális kereskedési rendszer működtetése.

a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése,

b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése,

c) a befektetési hitel nyújtása,

d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás,

e)⁸⁸ a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés,

f) a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés,

g) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás,

h) a 6. § e)–g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás.

a) az átruházható értékpapír,

b) a pénzpiaci eszköz,

c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,

d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető,

e) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve a teljesítési határidő lejártát vagy más megszűnési okot,

f) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve hogy azzal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek,

g) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és nem kereskedelmi célt szolgál, ha azt elismert elszámolóházon keresztül számolják el vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá,

h) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet,

i) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás,

j) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve azt az esetet, ha a megszűnés oka a nemteljesítés,

k) egyéb, az a)–j) pontban nem említett eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, elismert elszámolóházon keresztül számolják el és teljesítik vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, valamint a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 39. cikkében meghatározott származtatott ügylet.

a) a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet,

b) részvénykönyvvezetést,

c) részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet,

d)⁸⁹ a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységet,

e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,

f) értékpapír-kölcsönzést, és

g) pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információ értékesítést,

h)⁹⁰ a Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 10.2. pont e) alpontjában meghatározott csoportfinanszírozási tevékenységet

a) megbízás felvételét és továbbítását,

b) megbízás végrehajtását az ügyfél javára,

c)⁹¹ sajátszámlás kereskedést,

d)⁹² a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítését,

e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,

f) befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás függő ügynökként történő közvetítését

a) áru, ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegy részét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot és az erre vonatkozó származtatott eszközt,

b) az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, valamint az erre vonatkozó opció, határidős és egyéb származtatott ügylet, és

c) a 6. § e)–g) pontjaiban meghatározott pénzügyi eszköz.

a) személyi feltételek,

b) műszaki, technikai, informatikai, biztonsági felszereltségre vonatkozó előírások, és

c) az elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, működési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési eljárásra, rendszerre és megoldásra vonatkozó előírások

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,

e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.

a) az informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését – még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is – biztosítja,

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb – a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító – megoldásokkal,

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik,

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék, és

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c) az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,

f) az alkalmazott szoftvereszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek, és

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b) a pénzeszközök és a pénzügyi eszközök biztonságos nyilvántartására,

c) a befektetési vállalkozás esetében a pénzügyi eszközök, illetve az árutőzsdei szolgáltatás tárgyának ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására,

d) a befektetési vállalkozás tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra,

e) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására, és

f) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

a) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult, akkor legalább százhuszonötezer euró,

b) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró

a) részvénytársasági formában vagy fióktelepként működik, legalább húszmillió forint, vagy

b) korlátolt felelősségű társaság formájában vagy szövetkezeti formában működik, legalább tízmillió forint

a) induló tőke összegét az alapítást megelőző naptári hónap utolsó napján,

b) felelősségbiztosítás összegét a tárgyévet megelőző naptári év utolsó napján

a) lehetővé tegye az 5. §-ban foglalt tevékenységek és feladatok független végzését, illetőleg ellátását, ideértve az ehhez szükséges hatáskörök világos és következetes elkülönítését,

b) biztosítsa, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői ne legyenek alá- vagy fölérendeltségi, illetve utasítási viszonyban egymással, csökkentve ezzel a visszaéléshez vezető személyi érdek-összefonódás lehetőségét,

c) az információhoz való hozzáférést csak a jogosultak számára tegye lehetővé, csökkentve ezzel a belső, üzletvitel során keletkező információval való visszaélés lehetőségét,

d) átlátható legyen,

e) erősítse a folyamatba épített ellenőrzést és lehetővé tegye ennek során az objektív megítélést,

f)⁹³ biztosítsa, hogy a vállalkozás vezető állású személyei és alkalmazottai a felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében a követendő eljárásokat ismerjék,

g)⁹⁴ biztosítsa a vállalkozás különböző szintjei közötti hatékony jelentéstételt és információáramlást.

a) biztosítja az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz más ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, valamint a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköztől vagy pénzeszköztől való elkülönített kezelését, amely alkalmas a tulajdonhoz fűződő jogok védelmére,

b) biztosítja a megkötött ügylet, a vállalt kockázat (pozíció) rögzítését, és folyamatos követését,

c) megakadályozza, hogy a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, valamint ezek alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt – az ügyfél kifejezetten ettől eltérő utasítása hiányában – sajátjaként használja vagy arról sajátjaként rendelkezzen,

d) megakadályozza, hogy az értékpapírtitok körébe tartozó információ rendeltetésétől eltérően vagy jogosulatlanul kerüljön felhasználásra,

e) biztosítja az alkalmazottak és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatottak által kötött ügyletek rögzítését,

f) biztosítja a számítógépes adatrögzítésre, adatvédelemre, adatmentésre és feldolgozásra vonatkozó előírások teljesülését, valamint

g) biztosítja minden egyéb vonatkozó jogszabályban vagy szabályzatban foglalt előírás teljesülését,

a) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására,

b) az ügyfél által átadott vagy az ügyfelet megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz állományának, illetőleg összegének minden időpontban történő megállapítására, és

c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére.

a) elősegíti a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartását, a tevékenység végzésére jogosító engedélyben meghatározott tevékenység hatékony végzését és biztosítja a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezetéséhez szükséges információk elérhetőségét,

b) biztosítja a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartásának ellenőrzését, az esetleges eltérések, hiányosságok feltárását, és

c) elősegíti a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltaktól való eltérés megakadályozását, valamint eltérés esetén lehetővé teszi a jogszerű állapot helyreállítását.

a) a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és

b) a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem haladta meg a hatvanmilliárd forintot.

a) felelős a 100. § (3) bekezdésében meghatározott szabályzatban foglaltak végrehajtásáért,

b) elvégzi a 100. § (8) bekezdésében foglalt feladatot,

c)⁹⁶ a befektetési vállalkozás által a 100. § (3) bekezdésében meghatározott kockázatkezelési szabályzatban rögzített időközönként, de legalább évente beszámol a befektetési vállalkozás ügyvezetésének, valamint felügyelő bizottságának az a) és b) pontban foglaltak teljesítéséről.

a) a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és

b) a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem haladta meg a hatvanmilliárd forintot.

a) független a befektetési vállalkozás más tevékenységét irányító vezetőjétől, vele sem alá- vagy fölérendeltségi, sem más módon utasítási viszonyban nem áll, és

b) rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal, a feladatellátásban közreműködő szakértőkkel és a tevékenysége elvégzéséhez szükséges információkhoz való hozzáféréssel.

a) nem vehetnek részt annak befektetési szolgáltatási tevékenységének végzésében vagy kiegészítő szolgáltatása nyújtásában, amelynek vizsgálatát végzik, és

b) díjazásukat olyan módon kell megállapítani, hogy az semmilyen módon ne befolyásolhassa az objektivitásukat.

a) befektetési vállalkozásnál,

b) pénzügyi intézménynél,

c) értéktőzsdén, árutőzsdén,

d) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,

e) befektetési alap-kezelőnél,

f) kockázati tőkealap-kezelőnél,

g) az MNB-nél,

h) az ÁKK Zrt.-nél, a kincstárnál,

i) közigazgatási szervnél,

j) árutőzsdei szolgáltatónál,

k) központi értéktárnál, vagy

l) központi szerződő félnél

a) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy,

b) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye,

c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye vagy alkalmazottja,

d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál – ide nem értve a befektetési vállalkozást magát – vezető állású személy vagy alkalmazott.

a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja,

b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván, és

c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni.

a) a (4) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához beérkezett és a befektetési vállalkozás erről tudomást szerzett, vagy

b) Felügyelethez történő beérkezését követően egy hónap eltelt.

a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja, valamint egy ezen tagállambeli címet, ahonnan iratok beszerezhetőek,

b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván,

c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni, és

d) a fióktelep tevékenységéért felelős vezetőket.

Ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelyétől eltérő EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynököt kíván igénybe venni, akkor a függő ügynökre a fióktelepre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

a) a (7) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítését követően a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a befektetési vállalkozást egyetértéséről értesítette, vagy

b) a Felügyelet által a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához megküldött értesítését követően két hónap eltelt és tőle ezalatt semmilyen értesítés nem érkezett.

a) a létesítő okiratát vagy létesítő okiratának módosítását,

b) részvénykönyvének másolatát,

c) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik vagy a felelősségbiztosítási szerződést,

d) a végezni kívánt tevékenység megnevezését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,

e) egy nyilatkozatot arról, hogy a befektetési vállalkozás irányítása a Magyar Köztársaság területén létesítendő központi irodában történik,

f) több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja,

g) az olyan gazdasági társaság megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben a kérelmezőnek részesedése van, feltüntetve a részesedés mértékét,

h) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,

i) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét,

j) ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét,

k) az üzleti tervét,

l) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi és technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,

m) az e törvényben meghatározott szervezeti feltételek teljesülését igazoló dokumentumok másolatát,

n) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,

o) a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, a pénz- és értékkezelési szabályzat, továbbá a végrehajtási politika, valamint az összeférhetetlenségi politika tervezetét,

p)¹⁰⁰

q) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési vállalkozás informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,

r) a kockázatok figyelemmel kísérésére, mérésére, ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó szabályzat tervezetét,

s) a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzat tervezetét,

t) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a befektetési vállalkozás összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt átadják,

u) a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához,

v) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait,

w)¹⁰¹ a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről, ha a biztosított tevékenység végzésére kér engedélyt és jogszabály előírja az Alaphoz történő csatlakozást.

a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,

b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.

a) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,

b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta,

c) a kérelmező olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban foglaltak kikényszerítése akadályozza a befektetési vállalkozás feletti hatékony és eredményes felügyeletet, vagy

d) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a prudens, biztonságos működést, vagy

g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok hat hónapon belül nem pótolhatók,

b) a hitelintézet Hpt. 18. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét, az alapkezelő Tpt. 229. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a biztosító Bit. 63. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet,

c) a befektetési vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,

d) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,

e) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,

f) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,

g) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,

h) a befektetési vállalkozás a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,

i) a befektetési vállalkozás a tőkemegfelelési követelményeknek a Felügyelet által előírt határidőben nem tesz eleget,

j) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

a) létesítő okiratát és létesítő okiratának módosítását,

b) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, valamint nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban résztvevő személy törvényes jövedelméből származik,

c) a végezni kívánt tevékenység megjelölését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,

d) azon vállalkozások megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben az árutőzsdei szolgáltató tulajdoni részesedéssel rendelkezik, a tulajdoni részesedés mértékének megjelölésével,

e) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,

f) az üzleti nyilvántartásra vonatkozó szabályzat tervezetét,

g) az ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzat tervezetét, amely tartalmazza az ellenőrzési szervezetet és folyamatot, valamint a folyamatba épített utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó előírásokat is,

h) a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, az iratkezelési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, és az ügyviteli szabályzat tervezetét,

i) a személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,

j) e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi, technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,

k) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozólag, hogy az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,

l)¹⁰³

m) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató esetében a székhely szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy rendelkezik a tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel,

n) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének döntési, irányítási jogköre bemutatását.

a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,

b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.

a) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

a) a kérelmező az e törvényben és más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,

b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, vagy

c) megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a szolgáltatók prudens, biztonságos működését, vagy

g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók,

b) az árutőzsdei szolgáltató szabályozott piaci kereskedési joga megszűnik,

c) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,

d) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,

e) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,

f) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság visszavonta,

g) az árutőzsdei szolgáltató a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,

h) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait,

b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,

c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,

d) annak igazolását, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,

e)¹⁰⁷ természetes személy kérelmező esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított – büntetlen előéletet igazoló – hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

f) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy megfelel a (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek,

g) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben e törvényben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn,

h) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a minősített befolyás megszerzése a befektetési vállalkozás Magyar Köztársaság területén található központi irodából történő irányítását nem veszélyezteti,

i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását,

j) a 28. § (1) bekezdésének t) és u) pontjában meghatározott nyilatkozatokat,

k) a minősített befolyás megszerzése következtében a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatba kerülő természetes személy hozzájárulását a személyes adatainak az összevont alapú, vagy a kiegészítő felügyelet érdekében történő kezeléséhez.

a) akinek tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,

b) akinek üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete a felügyeleti tevékenységet nem akadályozza,

c) aki jó üzleti hírnévvel rendelkezik.

a) szavazati jogának gyakorlását a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága – a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül – felfüggesztette,

b) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), vezető állású személy (vagy az volt) olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben vagy biztosítóban,

c) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a befektetési vállalkozás gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította.

a) befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,

b) befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot

a) a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,

b) a kérelmező a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,

c) a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,

d) a kérelmező a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,

e) a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)–d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,

f) a kérelmező letétkezelőként – a letevő konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat,

g) harmadik személy – a kérelmezővel kötött megállapodás alapján – saját nevében, a kérelmező javára gyakorolhat, vagy

h) a kérelmező meghatalmazottként – a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat.

a) a szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,

b) a szavazati jogot harmadik – a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független – személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja,

c) a befektetési vállalkozás döntéshozó, ügyvezető, felügyelő szervei vagy testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.

a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,

b) a kérelmezőtől függetlenül

a) a minősített befolyásnak a bejelentés pillanatában meglévő mértékét,

b) a megszerezni szándékozott minősített befolyás mértékét, és

c) a 37. § (2) bekezdése szerinti adatokat.

a) székhelye harmadik országban található, vagy

b) nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti felügyelet hatálya alá.

a) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás,

b) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet,

c) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező biztosító,

d) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező viszontbiztosító,

e) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,

f) anyavállalata az a)–e) pont szerinti vállalkozásnak,

g) ellenőrzött vállalkozása az a)–e) pont szerinti vállalkozás,

a) feltünteti a befektetési vállalkozás elnevezését,

b) nem titkol el lényeges információt, nem ad szándékosan félreértelmezhető információt és lényeges körülményt, tényt vagy adatot nem állít be lényegtelenként,

c) nem hangsúlyozza a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás vagy a pénzügyi eszköz előnyös tulajdonságait, illetőleg jellemzőit anélkül, hogy ezzel egyidejűleg a hátrányos tulajdonságok vagy jellemzők, illetőleg a kockázatok tárgyilagos és pontos bemutatására sor ne kerülne,

d) nem használ a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára nyilvánvalóan érthetetlen, értelmezhetetlen kifejezést, nyelvtani szerkezetet, és a tájékoztatás terjedelmét a közölni kívánt tartalommal összhangban határozza meg, és

e) a (3)–(10) bekezdésben foglaltak szerint jár el, figyelemmel a 3. mellékletben foglaltakra.

a) az összehasonlítást tárgyilagos, tisztességes és kiegyensúlyozott módon kell közölni,

b) meg kell jelölni az összehasonlításhoz felhasznált adatok és információk forrását, és

c) a tényektől elkülönített módon be kell mutatni az összehasonlítás során használt feltételezéseket.

a) ez az információ nem lehet a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme,

b) a tájékoztatásnak ki kell térnie az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató legalább az elmúlt öt naptári évben mért hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység legalább az elmúlt öt naptári évben mért teljesítményére,

c) a befektetési vállalkozásnak pontosan meg kell jelölnie az értékelés alapjául szolgáló referencia-időszakot, valamint a felhasznált információk és adatok forrását,

d) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk a múltra vonatkoznak, és, hogy a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni,

e) ha ez az információ olyan más adatokra, illetve információkra épül, amelyek a leendő szerződő fél vagy az ügyfél székhelye vagy állandó lakhelye szerinti állam hivatalos valuta- vagy devizanemétől eltérő valuta- vagy devizanemben kerültek meghatározásra, a befektetési vállalkozás világosan megjelöli az adatok és információk valuta- vagy devizanemét és felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az elérhető eredményt,

f) ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított adatokra és információkra épül, a befektetési vállalkozásnak be kell mutatnia e díjak, jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre.

a) de legalább egy évre vonatkozó információ rendelkezésre áll, azon teljes tizenkét hónapból álló időszakokra vonatkozó hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó információt közölni kell, amelyre az rendelkezésre áll,

b) és nem létezik teljes, legalább tizenkét hónapra vonatkozó információ sem, az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében összehasonlítás nem alkalmazható.

a) a múltbeli hozam, illetőleg változás becslésének az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index alapját képező pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index valós múltbeli hozamán, illetőleg változásán kell alapulnia,

b) az a) pontban meghatározott, alaptermékre vonatkozó valós múltbeli hozam vagy változás bemutatása esetén az (5) bekezdés a)–c), e) és f) pontjaiban és a (6) bekezdésben foglaltaknak is teljesülnie kell,

c) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk becsült múltbeli hozamra vagy változásra vonatkoznak, valamint hogy a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, illetőleg változásra, vonatkozó megbízható következtetéseket levonni.

a) ez az információ nem alapulhat és nem is utalhat a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató becsült múltbeli hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység múltbeli teljesítményére,

b) annak olyan ésszerű és tárgyilagos feltételezéseken kell alapulnia, amelyeket tényszerű adatokkal kell alátámasztani,

c) ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított adatokra és információkra épül, a befektetési vállalkozásnak be kell mutatnia e díjak, jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre,

d) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk becslésen alapulnak, valamint hogy ezen előrejelzésből nem lehetséges a valós jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni.

a) a befektetési vállalkozásra vonatkozó alapvető tudnivalókról,

b) a befektetési vállalkozás működésének és tevékenységeinek szabályairól,

c) a leendő szerződő fél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz kezelésének szabályairól,

d) a szerződésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközzel kapcsolatos tudnivalókról,

e) a szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról, ideértve az ügyletet érintő nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatát,

f) a 62. § (2) bekezdés i) pontja szerinti végrehajtási helyszínekről,

g) a szerződéskötéshez, valamint – egy korábban megkötött és hatályban lévő szerződés (a továbbiakban: keretszerződés) létrehozatala esetében – az egyes ügyletek megkötéséhez kapcsolódó költségről, díjról, amely az ügyfelet terheli.

a) írásban, vagy

b) egyéb tartós adathordozón

a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejövő vagy meglévő szerződésben foglaltaknak, és

b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten az (1) bekezdés b) pontjában foglalt adathordozót választja.

a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejött, illetve létrejövő szerződésben foglaltaknak,

b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten hozzájárulását adja a tájékoztatás ezen formájához,

c) az ügyfelet elektronikus úton értesítette a honlap címéről, és megjelölte, hogy az adott információ pontosan a honlap mely részén érhető el,

d) gondoskodik arról, hogy a honlapon elérhető információ minden pillanatban aktuális legyen, és

e) gondoskodik arról, hogy az adott információ az adott honlapon folyamatosan hozzáférhető legyen mindaddig, amíg az ügyfél számára annak ismerete szükséges lehet.

a) nyilatkozata szerint rendszeres internet hozzáféréssel rendelkezik, vagy

b) a befektetési vállalkozással való kapcsolattartás módjaként az elektronikus levelezést választotta.

a) a szerződés feltételeiről, és

b) a szerződésben foglaltakkal közvetlenül összefüggő, a (3)–(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokról.

a) a lakossági ügyfelet a (3)–(5) és a (7)–(9) bekezdésben, és

b) a szakmai ügyfeleket a (8) bekezdés d) és e) pontjában

a) a befektetési vállalkozás elnevezését, székhelyét és egyéb elérhetőségeit,

b) az ügyfél által a befektetési vállalkozással való kapcsolattartás során használható nyelveket,

c) az ügyféllel való kapcsolattartás módját, eszközét, ideértve a megbízás küldésének és fogadásának módját, eszközét,

d)¹¹⁶ a befektetési szolgáltatási tevékenység, valamint a kiegészítő szolgáltatás végzésére jogosító engedélyének számát, valamint az ezen engedélyt kiadó felügyeleti hatóság nevét és levelezési címét, és

e) függő ügynök igénybevétele esetén e tényt, valamint azon EGT-állam megnevezését, amelyben a függő ügynököt nyilvántartásba vették.

a) a szerződésben meghatározott, az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz értékelésének gyakoriságáról és az értékelés módszeréről,

b) az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek egy részéről vagy egészéről való rendelkezés tekintetében a portfóliókezelő szabad mérlegelési jogának részleteiről,

c) arról a referenciaértékről, amelyhez képest az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz hozama meghatározásra kerül,

d) az ügyfél portfóliójába kerülhető pénzügyi eszközökről és az ezekre vonatkozóan végrehajtható ügyletekről, ideértve a kapcsolódó korlátozásokat, és

e) a portfólió kezelése során érvényesülő célkitűzésekről, a portfóliókezelő mérlegelése során szerepet játszó kockázati szintről, és a portfóliókezelő mérlegelési jogát érintő korlátokról.

a) az ügyfél számára végzett, illetőleg nyújtott, a befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy a kiegészítő szolgáltatásról szóló jelentés gyakoriságát, időzítését és jellegét,

b) az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek kezelése esetén ezen eszközök megóvását biztosító intézkedések összefoglalását, ideértve az ügyfél rendelkezésére álló befektetővédelmi rendszerről és annak működéséről szóló tájékoztatást,

c)¹¹⁷ a 110. § (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi politika összefoglaló leírását, és

d) az ügyféltől kapott megbízás végrehajtására vonatkozó általános szabályokról szóló, a 63. § szerinti végrehajtási politikának a 63. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti elemeit.

a) ha a lakossági ügyfél tulajdonában álló vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a befektetési vállalkozás nevében eljáró harmadik fél kezelésébe kerülhet, tájékoztatást ad erről a lehetőségről, a befektetési vállalkozást a székhelye szerinti állam joga alapján e harmadik személy tevékenységért terhelő felelősségéről, valamint a harmadik fél esetleges fizetésképtelenségének az ügyfélre vonatkozó következményeiről,

b)¹¹⁸ ha a székhelye szerinti vagy a harmadik személy székhelye szerinti állam joga alapján a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz harmadik fél kezelésében lévő gyűjtőszámlára kerülhet, tájékoztatja az ügyfelet erről a lehetőségről és kifejezetten, jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,

c) ha a székhelye szerinti állam vagy a nevében eljáró harmadik személy székhelye szerinti állam joga nem teszi lehetővé a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszközök és a befektetési vállalkozás vagy a nevében eljáró harmadik személy saját eszközeinek elkülönített kezelését, tájékoztatást ad erről a tényről, valamint kifejezetten és jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,

d) ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz olyan számlára kerül, amelyre vonatkozóan az egyébként a befektetési vállalkozás és az ügyfél között fennálló szerződésre irányadó jogtól eltérő jog érvényesül, tájékoztatja az ügyfelet az ebből adódó, az ügyfél jogaira és kötelezettségeire irányadó szabályok eltéréséről,

e) tájékoztatja az ügyfelet az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vagy pénzeszközre vonatkozó biztosítéki kötelezettségéről vagy beszámítási jogosultságáról, illetve – ha ilyen létezik – a letétkezelőnek ugyanezen pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz vonatkozásában fennálló hasonló kötelezettségéről vagy jogosultságáról,

f) egy olyan értékpapír alapú finanszírozási ügyletet megelőzően, amely a lakossági ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vonatkozik vagy bármely más ügyletet megelőzően, amely ugyanezen eszközt érinti és a befektetési vállalkozás saját számlájára vagy más ügyfél számlájára kerül végrehajtásra, teljes körű, világos és pontos tájékoztatást ad az ügyfél számára e pénzügyi eszköz használatával kapcsolatos kötelezettségéről és felelősségéről, ideértve az eszköz visszaszolgáltatásának szabályait, valamint a kockázatokról.

a) a pénzügyi eszköz kockázatára, ideértve a tőkeáttétel lényegére és hatásaira vonatkozó tájékoztatást és a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének kockázatára vonatkozó felhívást,

b) a pénzügyi eszköz piaci helyzetére,

c) a pénzügyi eszköz árának volatilitására, illetve a piac elérésében tapasztalható esetleges korlátokra,

d) a pénzügyi eszköz szerződéskötés időpontját megelőző időszakra vonatkozó árfolyam-alakulására az 1287/2006/EK bizottsági rendelet szerint,

e) arra a tényre, hogy az adott pénzügyi eszközre vonatkozó tranzakció, pénzügyi kötelezettségvállalás és a további kapcsolódó kötelezettségek – ideértve a feltételes kötelezettségvállalást is – eredményeképpen az ügyfél pótlólagos befizetési kötelezettségre számíthat a pénzügyi eszköz megszerzésének költségén felül,

f) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos letéti követelmény vagy hasonló kötelezettség érvényesülésére,

g) azon szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfél esetében, a pénzügyi eszköz forgalomba hozatala esetén a 2003/71/EK bizottsági irányelv szerinti kibocsátási tájékoztató közzétételi helyére,

h) annak a kölcsönhatásnak a lényegére, amely eredményeképpen egy egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz kockázata esetleg meghaladhatja az egyes összetevők kockázatainak összegét,

i) a h) pontban meghatározott, egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz egyes összetevőinek leírására, és

j) a garanciát magában foglaló pénzügyi eszköz esetében a garancia természetének részletezésére oly módon, hogy abból mind a garanciavállaló, mind a garantált intézmény megismerhető legyen és a garancia lényege a lakossági ügyfél számára megítélhető legyen.

a) tájékoztatást ad az ügyfél által a pénzügyi eszköz megszerzésével, tartásával, a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében számára nyújtott szolgáltatásáról szóló szerződés létrehozatalával, fenntartásával és teljesítésével kapcsolatosan – ideértve a keretszerződés alapján adott megbízáshoz kapcsolódóan – viselendő minden költségről, ideértve bármilyen díjat, jutalékot (pénzügyi eszközönként és ügyleteként), hozzájárulást, valamint adót, amelyet a befektetési vállalkozás von le vagy számol el (a továbbiakban: teljes ár),

b) tájékoztatást ad az egyes devizák vagy valuták megnevezéséről, az alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltás költségeiről, ha az a) pontban meghatározott teljes árat vagy annak egy részét külföldi valutában vagy devizában kell megfizetni,

c) felhívja a figyelmét arra, hogy a szerződésben meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kapcsán olyan költség, illetve adófizetési kötelezettség keletkezhet, amely megfizetése nem a befektetési vállalkozáson keresztül történik,

d) tájékoztatást ad a fizetésre vagy a teljesítés módjára vonatkozó egyéb szabályokról.

a)¹¹⁹ a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel szemben a Tétv. 4. §-ában meghatározott követelményeknek eleget tesz, függetlenül attól, hogy a Tétv. az adott esetben alkalmazandó-e, vagy

b) egyéb esetekben azért nem képes a tájékoztatási kötelezettségnek az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott időben eleget tenni, mert a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezett kérésére a szerződést olyan távközlő eszköz útján kötik, amely nem teszi lehetővé az előzetes tájékoztatást.

a) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, és

b) a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait,

annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.

a) alkalmas-e a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által megjelölt befektetési célok megvalósítására,

b) kapcsán felmerülő, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél befektetési céljaival egyébként összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e az ügyfél pénzügyi teherviselő képességének, és

c) természetéhez és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő szerződő fél vagy az ügyfél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e, ideértve a portfóliókezelési tevékenység kapcsán az e tevékenységből adódó kockázatokat is.

a) azt az időszakot, amelyen belül a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tartani kívánja a befektetését,

b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságát és kockázatviselő képességét, és

c) a befektetéssel megvalósítani kívánt célt.

a) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél rendszeres jövedelmének összegét és forrását,

b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságát, különös tekintettel a likvid eszközök, befektetett eszközök és az ingatlanok állományára, és

c) a leendő szerződő felet vagy az ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségek összegét és forrását.

a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,

b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és

c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.

a) vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát,

b) az a) pontban szereplő nyilatkozat alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, vagy

c) más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását

a) a szerződésben foglalt ügylet lényegével,

b) az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és

c) különösen ezek kockázataival

a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,

b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és

c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.

a)¹²¹ az ügylet tárgya olyan részvény, amelyet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsdére bevezettek, továbbá pénzpiaci eszköz, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy más értékpapírosított követelés (ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott elemeket tartalmaznak), valamint az ÁÉKBV által kibocsátott értékpapír vagy más nem komplex pénzügyi eszköz,

b) az ügyletre vonatkozó megállapodást az ügyfél vagy leendő szerződő fél kezdeményezi,

c) a befektetési vállalkozás egyidejűleg a leendő szerződő fél tudomására hozza, hogy ebben az esetben nem vizsgálja a szerződésben szereplő pénzügyi eszköz befektetési célok megvalósítására való alkalmasságát, azaz nem alkalmazza az (1) bekezdésében foglaltakat, így ennek következményei az ügyfél számára nem érvényesülnek,

d) a befektetési vállalkozás megfelel a 110. §-ban foglaltaknak.

a) nem minősül olyan értékpapírnak, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy értékesítésére jogosít vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy hozammutató, áru, index vagy más hasonló, referenciaként értelmezhető intézkedés változásán alapul és készpénzben teljesítendő,

b) nem minősül a 6. § d)–k) pontjaiban meghatározott eszköznek,

c) értékesítésére, visszaváltására vagy hozamának egyéb módon történő realizálására gyakori és rendszeres lehetőség áll fenn nyilvános, piaci árnak minősülő vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójától független ármeghatározó rendszer által közzétett árfolyamon,

d) nem foglal magában a beszerzési költségét meghaladó tényleges vagy esetleges kötelezettséget az ügyfél számára,

e) tekintetében, lényeges jellemzőire nézve olyan tartalmú és minőségű nyilvános információk állnak rendelkezésre, amelyek a lakossági ügyfél részére lehetővé teszik megalapozott befektetési döntés meghozatalát.

a) a szerződés egy hatályban lévő keretszerződés alapján jön létre és a szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában a minősítésre már sor került, vagy

b) a leendő szerződő fél a szerződéskötést követően a szerződés tárgyát képező ügylet vonatkozásában elfogadható partnernek minősül.

a) a minősítéséről,

b) a minősítésében bekövetkezett bármilyen változásról, és

c)¹²³ arról a tényről, hogy kérheti a 48. § (4) bekezdésében, a 49. §-ban, az 51. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint e minősítés megváltoztatását, és az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről.

a) a befektetési vállalkozás,

b) az árutőzsdei szolgáltató,

c) a hitelintézet,

d) a pénzügyi vállalkozás,

e) a biztosító,

f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság,

g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő,

h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

i) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,

j) a központi értéktár,

k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,

l) tőzsde,

m) központi szerződő fél,

n) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el,

o) a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt vállalkozás,

p) a (3) bekezdésben meghatározott kiemelt intézmény, és

q) minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet.

a) mérlegfőösszege legalább húszmillió euró,

b) nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró,

c) saját tőkéje legalább kétmillió euró.

a) valamely EGT-állam kormánya,

b) valamely EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata,

c) az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete,

d) az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank,

e) a Világbank,

f) a Nemzetközi Valutaalap,

g) az Európai Beruházási Bank, és

h) minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény vagy államközi szerződés hozott létre.

a) annak rögzítését, hogy az ügyfél szakmai ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazására saját kérésére kerül sor,

b) azt a tényt, hogy a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazása mely pénzügyi eszközre vagy ügyletre terjed ki.

a) a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le,

b) pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót,

c) legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be

a) az ügyfél a 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmét írásban visszavonja,

b) az ügyfél olyan változásról értesíti a befektetési vállalkozást, amely következtében már nem állnak fenn a 49. § (1) bekezdésében foglalt feltételek,

c) a befektetési vállalkozás olyan változásról szerez tudomást, amely következtében már nem állnak fenn a 49. § (1) bekezdésében foglalt feltételek.

a) a 48. § (1) bekezdésének a)–l) pontjában meghatározott vállalkozás,

b) a 48. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozás,

c) a 48. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény, és

d) az a vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti tagállam ilyenként ismer el.

a) a portfóliókezelés megkezdéséhez szükséges feltételekről,

b) a portfóliókezelési tevékenység keretében létrejött szerződés megszűnésének módjáról és feltételeiről,

c) a befektetési politikáról,

d) a portfóliókezeléssel összefüggő összes költségről, a 43. § (9) bekezdésében foglaltakkal összhangban,

e) a d) pontban meghatározott költségek megfizetésének, valamint az elszámolásnak a módjáról,

f) a 43. § (4) bekezdésében foglaltakról.

a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

b)¹²⁵ az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,

c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,

d) a 44. § (1)–(5) bekezdésében foglaltak szerint végrehajtandó alkalmassági teszthez szükséges, e bekezdésekben megjelölt információkhoz nem jutott hozzá, vagy

e)¹²⁶ a 44. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az ügyfél számára.

a) a saját számlás kereskedés keretében kötött minden ügyletéről,

b) az ügyfelekkel megkötött szerződésekről, és

c) az ügyfelek által korábban megkötött keretszerződés alapján adott megbízásokról.

a) azok pontosak legyenek és az ügyfelek pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és

b) azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint a befektetési vállalkozás saját pénzügyi eszköze és pénzeszköze elkülönített kimutatása.

a) minden olyan ügyfél, amelynek pénzügyi eszközét gyűjtőszámlán kezelik, a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását adta, vagy

b) a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy csak azon ügyfél pénzügyi eszközét használja, amely vonatkozásában az ügyfél a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását megadta.

a) azon ügyfelek adatait, amelyek rendelkezése alapján a pénzügyi eszköz felhasználásra került, és

b) az egyes, hozzájárulásukat adó ügyfelek tulajdonában lévő, felhasznált pénzügyi eszközök számát,

a) megfelel az 57. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak, és

b) a letéti őrzési tevékenységét illetően – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának felügyelete alatt áll.

a) a pénzügyi eszköz vagy az azokkal összefüggő befektetési szolgáltatási tevékenység jellege miatt ez elengedhetetlen, vagy

b) a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást és a szakmai ügyfél írásban kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az adott féllel kéri a pénzügyi eszköze letéti őrzésére vonatkozó megállapodás megkötését.

a) központi banknál,

b) hitelintézetnél,

c) harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, vagy

d) minősített pénzpiaci alapnál

a) a befektetési tevékenységének elsődleges célja, hogy a nettó eszközérték ne csökkenjen a befektetés értéke alá,

b) a befektetési tevékenysége elsődleges céljának elérése érdekében kizárólag háromszázkilencvenhét napnál nem hosszabb futamidejű vagy hátralévő futamidejű magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be vagy az ilyen futamidőnek megfelelő, rendszeresen kiigazított hozammal és hatvan napos átlagos súlyozott futamidővel rendelkező magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be,

c) a b) pontban foglalt elsődleges befektetési célja hitelintézeti letétekbe történő kiegészítő jellegű befektetésekkel is megvalósítható,

d) a kollektív befektetési értékpapír visszaváltása esetén a pénzügyi teljesítés a visszaváltás napján vagy az azt követő napon megtörténik.

a) szakértelemmel és jó üzleti hírnévvel rendelkezik, és

b) megfelel az 57. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak.

a) nem az ügyfél vagy az ügyfél javára eljáró harmadik személy részére vagy nem ezek részéről teljesítenek,

b) nem olyan személy vagy szervezet részére vagy részéről teljesítenek, amely esetében

c) nem a befektetési szolgáltatási tevékenység ellátásával vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásával függ össze vagy hátrányosan befolyásolja a befektetési vállalkozás (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését.

a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár),

b) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz tulajdonságait,

c) a megbízás költségét,

d) a megbízás végrehajtásának időigényét,

e) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét,

f) a megbízás nagyságrendjét,

g) a megbízás természetét,

h) az ügyfél 47–49. § szerinti minősítését, és

i) azon szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer, rendszeres internalizáló, árjegyző vagy egyéb más, a likviditás biztosítására létrejött személy vagy szervezet, illetve ezekhez hasonló funkciót ellátó harmadik országbeli személy vagy szervezet (a továbbiakban: végrehajtási helyszín) tulajdonságait, amelyekhez a megbízás továbbítható.

a) az ügyfél által adott megbízás lehetséges végrehajtási helyszíneinek jegyzékét – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – minden egyes pénzügyi eszköz vonatkozásában,

b) azon feltételeket, amelyek – a 62. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban – befolyásolják a megbízás végrehajtási helyszínének megválasztását és az eljárást, amelyben a befektetési vállalkozás a feltételek mentén a döntését meghozza,

c) az arra való figyelmeztetést, hogy az ügyfélnek a 62. § (6) bekezdése szerinti határozott utasítása megakadályozhatja a befektetési vállalkozást a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb módon történő végrehajtásában,

d) azon eljárási szabályokat, amelyek az egyes ügyfelek által adott megbízások végrehajtásának sorrendjét – ideértve az egyes ügyfelek megbízásainak összevonását is – határozzák meg,

e) az ügyfél által adott limitáras megbízás végrehajtására vonatkozó szabályokat,

f) az ügyfél által adott megbízás és a befektetési vállalkozás saját számlájára teljesítendő megbízás végrehajtására – ideértve a sorrendet és az összevont végrehajtást is – vonatkozó szabályokat, és

g) ha a befektetési vállalkozás lehetővé teszi az ügyfél megbízásának szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren kívüli végrehajtását, akkor ennek tényét.

a) legalább azt a végrehajtási helyszínt szerepelteti, amely az ügyfelek megbízásainak végrehajtása során következetesen a legjobb eredményt adja, és

b) csak olyan végrehajtási helyszínt szerepeltet, amely lehetővé teszi, hogy a befektetési vállalkozás az e fejezetben foglalt kötelezettségeinek eleget tegyen.

a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,

b) az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat a megbízás felvételének sorrendjében és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – azonnal végrehajtja, és

c) haladéktalanul tájékoztatja a lakossági ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.

a) az ügyfél által adott megbízás limitáras megbízás,

b) az aktuális piaci feltételek között a megbízást nem lehet végrehajtani, vagy

c) azzal az ügyfél érdekei sérülnének.

a) ezzel összességében egyetlen olyan ügyfél sem szenved hátrányt, akinek a megbízását egy másik ügyfél megbízásával összevonták,

b) minden olyan ügyfél figyelmét felhívta arra, akinek a megbízása egy másik ügyfél megbízásával összevonásra kerül, hogy az összevont végrehajtás az egy ügyfél által adott több megbízás esetében egyes megbízások tekintetében hátránnyal járhat, és

c) rendelkezik olyan allokációs szabályzattal, amely részletesen szabályozza a megbízások és ügyletek összevont végrehajtásának szabályait, ideértve azt is, hogy a megbízás vagy ügylet mérete és ára hogyan befolyásolja az allokációt, hogy a részleges végrehajtás esetében az allokáció milyen szabályok szerint történik és a befektetési vállalkozás minden esetben az ebben foglaltak szerint jár el.

a) olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyekkel megakadályozható az ügyfél számára hátrányos újra-allokáció abban az esetben, ha az ügyfél megbízása alapján és a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtott ügylet összevonásra kerül, és

b) nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtásra kerülő ügylet során, bármely olyan ügyfélre nézve, akinek a megbízása egy másik ügyfél megbízásával összevontan kerül végrehajtásra, hátrányos következményekkel jár.

a) hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az ügyfél által adott megbízás alapján a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtott ügylet az összevonás nélkül nem vagy kedvezőtlenebb feltételekkel teljesült volna, és

b) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott, a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő allokációs szabályzata részletes rendelkezéseket tartalmaz az allokáció szabályaira vonatkozóan,

a) az ügyletben a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély alapján jár el,

b) értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás az adott értékpapírt jegyző meghatalmazása alapján jár el, vagy

c) értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás lebonyolítóként vesz részt.

a) haladéktalanul, írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról,

b) lakossági ügyfél esetén írásban vagy más tartós adathordozón haladéktalanul, de legkésőbb a megbízás végrehajtásának napját követő kereskedési napon vagy ha a megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő munkanapon tájékoztatást ad a megbízás végrehajtásáról.

a) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint, vagy

b) legalább félévente a (6) bekezdésben foglaltak szerinti

a) a befektetési vállalkozás neve vagy más azonosítója,

b) az ügyfél neve vagy más azonosítója,

c) a kereskedési nap,

d) a megbízás végrehajtásának időpontja,

e) a megbízás típusa,

f) a kereskedési helyszín neve, illetve azonosítója,

g) a pénzügyi eszköz megnevezése és azonosítója,

h) az eladás/vétel megjelölés,

i) a megbízás természete, ha sem eladásnak, sem vételnek nem tekinthető,

j) a pénzügyi eszköz mennyisége,

k) a pénzügyi eszköz kereskedési egységének ára, megjelölve a kereskedési egységet is,

l) a teljes költség,

m) a befektetési vállalkozás által az ügyfél felé felszámított jutalékának, díjának és egyéb költségeinek teljes összege, és – a lakossági ügyfél kifejezett kérésére – ennek jogcímenkénti lebontása,

n) az ügyfél kötelezettségei az ügylet teljesítésével kapcsolatosan, ideértve a pénzügyi teljesítés vagy a fizikai leszállítással történő teljesítés határideje, és a teljesítéshez szükséges számlaszámok és egyéb információk, és

o) ha az ügylet során az ügyféllel szemben álló partner a befektetési vállalkozás maga, a befektetési vállalkozással azonos vállalatcsoportba tartozó személy vagy a befektetési vállalkozás egy másik ügyfele volt, akkor ennek ténye, kivéve, ha a megbízás végrehajtására olyan kereskedési rendszeren keresztül került sor, amelyben a kereskedési szabályok ezt nem teszik lehetővé.

a) ügyletenként, a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, vagy

b) az (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentési kötelezettsége keretében adja meg.

a) a befektetési vállalkozás neve,

b) az ügyfél neve vagy más azonosítója,

c) a jelentésben foglalt időszakra érvényes portfólió összetétele és értékelése, ideértve minden, a befektetési vállalkozás kezelésében lévő pénzügyi eszköz piaci értékét és a pénzeszközök kezdő és záró egyenlegét, és a portfóliónak a jelentésben foglalt időszakra érvényes hozamát,

d) a befektetési vállalkozás által a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek teljes összege, legalább a kezeléssel és a megbízás végrehajtásával összefüggő tételek elkülönítésével vagy az ügyfél kifejezett kérésére, az általa megadott részletezettséggel,

e) a jelentésben foglalt időszakra vonatkozó hozam összehasonlítása a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejött megállapodásban foglalt referenciaértékkel,

f) a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszközön realizált osztalék, kamat, kamatnak minősülő vagy egyéb hozamjellegű kifizetés összege jogcímenként,

g) a jelentésben foglalt időszakban történt olyan társasági események, amelyek az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz kapcsán valamilyen jog vagy jogosultság keletkezésével jártak, és

h) minden egyes, a jelentésben foglalt időszakban végrehajtott ügylet kapcsán a 67. § (6) bekezdésének c)–l) pontjában meghatározott információ, kivéve, ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti tájékoztatást választotta.

a) a 67. § (6) bekezdése szerinti tartalommal,

b) írásban vagy más tartós adathordozón, és

c) legkésőbb az ügylet végrehajtásának napját követő első kereskedési napon vagy ha a megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő kereskedési napon,

a) legalább évente, a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel,

b) az ügyfél kifejezett kérésére negyedévente, és

c) ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyféllel olyan szerződést kötött, amely tőkeáttételes portfólió kialakítását teszi lehetővé, legalább havonta

a) olyan értékpapírra vonatkozik, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy értékesítésére jogosít vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy hozammutató, áru, index vagy más hasonló referenciaként értelmezhető intézkedés változásán alapul és készpénzben teljesítendő, és

b) a 6. § d)–k) pontjaiban meghatározott eszközre vonatkozik.

a) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt időszak végén,

b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt időszakban, és

c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja.

a) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott információ esetében a befektetési vállalkozás megjelöli, hogy az általa adott tájékoztatás a kereskedési napra vagy a teljesítés napjára vonatkozik-e, és

b) a (3) bekezdés b) és c) pontjai vonatkozásában az információt az a) pontban foglaltakkal egyező szemléletben adja meg.

a) saját maga által forgalomba hozott pénzügyi eszközt,

b) kapcsolt vállalkozása által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett és a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező értékpapírt, és

c) a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást.

a)¹³⁹ olyan formában teszi közzé, hogy az a piaci szereplők számára a lehető legkönnyebben hozzáférhető legyen, és az információért kért ár mértéke se akadályozza meg a hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye),

b) folyamatosan aktualizálja, és

c) ha a kivételes piaci feltételek ezt indokolják, vissza is vonhatja.

a) a lakossági ügyfél azon megbízását, amelynek tárgya olyan részvény, amely tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a megbízás felvételének időpontjára vonatkozóan az általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamon, a 62. és 64. §-ban foglalt rendelkezések betartásával,

b) a szakmai ügyfél azon megbízását, amelynek tárgya olyan részvény, amely tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a megbízás felvételének időpontjára vonatkozóan az általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamon, a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel

a) ez az árfolyam a piaci feltételekhez közeli, nyilvános tartományba esik, és

b) a megbízás tárgyát képező ügyletméret meghaladja a lakossági ügyfelek vonatkozásában számított szokásos piaci ügyletméretet.

a) a megbízás végrehajtása során egy ügylet keretében nagy mennyiségű értékpapír érintett,

b) az ügyletre az aktuális piaci ártól eltérő piaci feltételek vonatkoznak.

a) a leendő szerződő feleket az általa közölt árfolyamokhoz való hozzáférésben,

b) az egy ügyfél számára végrehajtott megbízások számát, illetve értékét a közölt árfolyamon, és

c) a 64. és 65. §-ban foglaltaknak való egyidejű megfelelés esetén az egy időben végrehajtott megbízások számát, ha az ezek nyomán kialakuló teljes ügyletméret meghaladja a szokásos piaci ügyletméretet.

a) nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és

b) nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom.

a) a befektetési elemzést olyan személy vagy szervezet végezte, amely nem tartozik a befektetési vállalkozással egy vállalatcsoportba,

b) a befektetési vállalkozás nem változtatja meg a befektetési elemzésben szereplő ajánlások tartalmát,

c) a befektetési vállalkozás a befektetési elemzés eredményét nem saját eredményeként mutatja be, és

d) a befektetési vállalkozás igazolja, hogy a befektetési elemzést végző személyre vagy szervezetre a befektetési elemzés tekintetében a befektetési vállalkozásra irányadó szabályok tartalmával egyező kötelezettségek – függetlenül attól, hogy azokat jogszabály vagy a befektetési elemzést végző személyre vagy szervezetre saját szabályzatai írják elő – vonatkoznak.

a) a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, és

b) ismeri a befektetési elemzés közzétételének várható időzítését vagy tartalmát, ha az a nyilvánosság számára nem ismert vagy a nyilvánosság számára ismert információkból nem következtethető ki,

a) a hitelnyújtás feltételeit,

b) a hitel jóváhagyásának, módosításának – ideértve a megújítást is –, és refinanszírozásának eljárási szabályait,

c) az ügyfélkör összetételével, illetve a befektetési vállalkozás hitelezési stratégiájával összhangban álló portfólió-megosztási szabályokat (diverzifikáció),

d) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival és az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, földrajzi régióbeli vagy ugyanazon tevékenység vagy árucsoportbeli ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásból, a hitelkockázat mérséklési technikából, beleértve a közvetett nagymértékű kockázatvállalásból származó koncentrációs kockázat kezelésére vonatkozó szabályokat,

e) a problémás hitelek azonosítására, kezelésére, a szükséges mértékű értékvesztés elszámolására és a céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat, és

f) annak a kockázatnak, illetve helyzetnek a kezelésére vonatkozó eljárási szabályokat, amely az – e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerinti – elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kisebb hatékonyságából adódik.

a) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény megvásárlásához,

b) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához, és

c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

a) nem eredményezheti a befektetési vállalkozás vezető állású személyei hatáskörének átadását,

b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a befektetési vállalkozás közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a befektetési vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és

c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.

a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,

b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,

c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátása során felhasznált vagy keletkező, a befektetési vállalkozásra vagy annak ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére,

d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a befektetési vállalkozás számára minden, a felügyeleti hatóság eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és

e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.

a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és

b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodás van hatályban.

a) a jogi tanácsadás,

b) az alkalmazottak képzése és továbbképzése,

c) a számlázás,

d) a befektetési vállalkozás helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység,

e) a szabványosított piaci információ szolgáltatása,

f) az árindikáció szolgáltatása.

a) a szerződés időtartamáról,

b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,

c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről.

a) a kiszervezett tevékenység végzésének a 79. § (3) bekezdésében foglalt feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról,

b) a 81. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,

c) a 79. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott felügyeleti hatóság ellenőrzési eljárásához a befektetési vállalkozás számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,

d) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet felügyeleti hatósággal történő együttműködésének kötelezettségéről, és

e) a kiszervezett tevékenység végzésének a 79. § (3) bekezdésében foglalt feltételeiben bekövetkezett változás befektetési vállalkozás felé történő jelentésének módjáról.

a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy

b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.

a) a szerződés megkötését követően az ügyfél a Tpt. szerinti intézményi befektetőnek minősül,

b) a megállapodás egy keretszerződés alapján jön létre és az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatást az ügyfél az adott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz vagy ügylet kapcsán már megkapta,

c) az ügyfél az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatásról kifejezetten lemond és az árutőzsdei szolgáltató ezt hitelt érdemlően bizonyítja.

a) az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél között rendszeres üzleti kapcsolat van, és

b) az árutőzsdei szolgáltató a szerződéskötést megelőző egy évben ezen ügyfele megbízása alapján legalább öt ügyletet kötött, amelyek összértéke meghaladta a kettőszázmillió forintot.

a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

b) az jogszabályba vagy jogszabály szerinti szabályzat rendelkezésébe ütközne,

c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,

d)¹⁵⁰ a 84. §-ban meghatározott vizsgálat eredménye alapján a leendő szerződő fél és az ügyfél ismereteit, kockázatviselő képességét vagy jövedelmi helyzetét nem tartja alkalmasnak.

a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,

b) az ügyfelek megbízásait a megbízások felvételének sorrendjében – kivéve, ha az ügyfél ettől eltérő utasítást ad – azonnal végrehajtja, és

c) haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.

a) ahol befektetési vállalkozás kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatót,

b) ahol befektetési szolgáltatási tevékenység kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatást, és

c) ahol pénzügyi eszköz kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát

a) a részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,

b) a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,

c) fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató – ide nem értve a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozást és árutőzsdei szolgáltatót – kinevezett vezetője és helyettese, vagy

d) korlátolt felelősségű társaság formájában működő árutőzsdei szolgáltató ügyvezetője

a) biztosítja, hogy a befektetési vállalkozás mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatokban foglaltak összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülését, amelyek célja, hogy a befektetési vállalkozás e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben esetleg tapasztalható hiányosságait feltárják,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi a befektetési vállalkozás által a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedéseit,

d) tanácsaival és közreműködésével segíti a befektetési vállalkozás azon alkalmazottait, akik a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésében vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásában részt vesznek, hogy a befektetési vállalkozás teljesítse az e törvényben foglalt kötelezettségeit, és

e) az első számú vezető részére elkészíti a (2) bekezdésben foglaltak szerinti jelentést.

a) a vizsgálat időpontját, témáját, a vizsgálatban résztvevő alkalmazottak nevét, a vizsgálat tárgyát képező időszakot,

b) a vizsgálat során tett megállapításokat, a vizsgálat eredményét és az intézkedés szükségességére, tárgyára és irányára vonatkozóan tett javaslatokat, ideértve azok határidejének megjelölését is,

c) a vizsgálat során tett javaslatokban foglaltak alapján a jelentés készítésének időpontjáig tett intézkedések összefoglalását, és azok eredményét,

d) a jelentés készítésének időpontjában folyamatban lévő intézkedések összefoglalását, határidejét és a várható eredményt.

a) vizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató irányítási és ellenőrzési rendszereinek, eljárási szabályainak célszerűségét és eredményességét, valamint ezeknek a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató működésére és tevékenységére irányadó szabályzatokban foglaltakkal való összhangját,

b) ajánlásokat fogalmaz meg az a) pontban meghatározott vizsgálat eredményének megfelelően,

c) ellenőrzi a b) pont szerinti ajánlásaiban foglaltak megvalósítását, és

d) jelentést készít a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató igazgatósága és felügyelő bizottsága számára.

a) rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel,

b) nem rendelkezik a befektetési vállalkozásban, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,

c) közeli hozzátartozója nem rendelkezik a befektetési vállalkozásban, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,

d) nincs a befektetési vállalkozással, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóval szemben fennálló tartozása,

e) közeli hozzátartozójának nincs a befektetési vállalkozással, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóval szemben fennálló tartozása, és

f)¹⁵³ a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató minősített befolyással rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló társaságban nem rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdonnal.

a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé,

b) bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel,

c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz megőrzését nem látja biztosítottnak,

d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzési és megfelelési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg, vagy

e) közte és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye között jelentős véleménykülönbség alakult ki a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni és a Felügyeletet vizsgálata eredményéről tájékoztatni, és

b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól a vizsgálata megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni.

a) az értékelés szakmai helyességét,

b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,

c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,

d) a kockázatkezelési modellek megfelelőségét,

e) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályok betartását,

f) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok betartását, és

g) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.

a) az általa vállalt vagy a nála keletkező kockázatok megfelelő mérését,

b) az általa vállalt vagy a nála keletkező kockázatok behatárolását szolgáló megfelelő limitrendszerek létrehozását és tényleges működtetését,

c) a vállalt kockázatokra vonatkozó megfelelő, rendszeres és rendkívüli jelentési rendszer kiépítését, és

d) a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő, a biztonságos működésnek és a jogszabályoknak való megfelelést biztosító kockázatvállalást,

e)¹⁵⁴ a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.

a) lehetővé teszi a befektetési vállalkozás működésével és tevékenységével összefüggő, a hitelezési tevékenységével kapcsolatos, valamint a gazdasági környezetében bekövetkező változásból adódó kockázat azonosítását, figyelemmel a 78. §-ban foglaltakra,

b) tartalmazza a befektetési vállalkozás kockázatvállalása mértékének megállapítására vonatkozó szabályokat, illetve a kockázatvállalás mértékére vonatkozó korlátozásokat,

c) az a) és a b) pontban foglaltakra figyelemmel meghatározza a kockázat kezelésének módszertani és eljárási szabályait.

a) a nem saját számlás kereskedéshez kapcsolódó, kamatlábváltozásból adódó kockázatok értékelésére és kezelésére,

b) azon értékpapírosítási ügyletekből származó kockázatokra, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás eszközátruházóként (originator) vagy szponzorként lép fel, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatértékelési és -kezelési döntésekben, és

c) a nettó finanszírozási pozíció és az ezzel kapcsolatos követelmények folyamatos és előremutató módon történő mérésére és kezelésére.

a) a folyamatos működés és a súlyos üzletviteli fennakadás esetén bekövetkező veszteség mérséklésére, és

b) a likviditási válsághelyzet kezelésére.

a) ellenőrzi a (3) bekezdésben meghatározott kockázatkezelési szabályzatban foglaltak betartását,

b) értékeli a kockázatkezelési szabályzatban foglaltak összhangját a befektetési vállalkozás működésével és tevékenységével,

c) ellenőrzi és értékeli az a) és b) pontban foglalt kötelezettségek teljesítésében tapasztalt hiányosságok feltárását, és a kockázatkezelési szabályzat szerinti működés helyreállításának módját és eljárását.

a) az eszköz vagy mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értékének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerrel történő számítását,

b) a központi kormányokkal, központi bankokkal, hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal és vállalatokkal szemben fennálló követelések vagy függő követelések esetén a saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitel- egyenértékesítési tényező becslések alkalmazását,

c) a működési kockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott fejlett mérési módszerrel történő számítását, vagy

d) a partnerkockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső modell módszer szerinti számítását

a) változtatása egy évben egyszer történhet,

b) változtatását a befektetési vállalkozás részletesen írásban indokolja,

c) változtatását a befektetési vállalkozás a kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzat módosítása formájában a b) pontban meghatározott indokolással együttesen haladéktalanul megküldi a Felügyeletnek, és

d) az újonnan megállapított besorolási elv alkalmazásának első napja – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a megállapítás évét követő naptári év első napja.

a) fedezeti ügylet tárgya lehet, és

b) forgalomképessége vagy forgalmazhatósága nem korlátozott.

a) piaci értékét és kockázatát – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – naponta állapítja meg,

b) értékelését a külön jogszabályban meghatározott értékelési elveknek és értékelési eljárásoknak megfelelően végzi.

a) a 13. §-ban meghatározott összeg, vagy

b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglaltak alapján meghatározott,

a) meg kell határoznia a felmondás vagy visszaváltás okát,

b) be kell mutatnia az aktuális, valamint a felmondást vagy visszaváltást 5 év üzleti terve alapján a tőkekövetelményeknek való megfelelését,

c) be kell mutatnia azt, hogy ez a lépés mennyire van összhangban az elkövetkező 5 év üzleti tervével, illetve stressztesztekkel igazolnia kell, hogy a felmondást vagy visszaváltást követően is képes megfelelni a jövőbeni lehetséges kockázatokból származó tőkekövetelményeknek.

a) nem anyavállalat, nem leányvállalat vagy nem tartozik az összevont alapú felügyelet hatálya alá, akkor az (1) bekezdés szerinti információkat egyedi alapon,

b) az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalata a Tpt. 181/A. § (2) bekezdése szerinti hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő és járulékos vállalkozás vonatkozásában összevont alapon

a) a saját honlapján, vagy

b) ha a Felügyelet a jogszabályban meghatározott közzétételi kötelezettségek teljesítése céljából létrehozott ilyen honlapot, akkor ezen a honlapon

a) bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

b) üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok, pénztártitok vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával és felhasználásával jár, vagy

c) nem áll összhangban a befektetési vállalkozás e törvényben meghatározott kötelezettségeivel.

a) olyan, pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletbe kezd, amely az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne, vagy

b) további személyt az a) pontban foglalt ügylet megkötésére bíztatna vagy számára ilyen ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna

és ezzel a körülménnyel a befektetési vállalkozás alkalmazottja tisztában van vagy tőle elvárható módon tisztában kellene lennie.

a) az e törvény szerint a befektetési vállalkozással kötött kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján a kiszervezést végzőre és alkalmazottaira, és

b) a befektetési vállalkozással kötött közvetítői tevékenységre vonatkozó megállapodás alapján közvetítői tevékenységet végzőre, vezető állású személyeire és alkalmazottaira.

a) a befektetési vállalkozás azon alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy esetében, aki nem vesz részt és tevékenységével nem is kapcsolódik a befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásához,

b) amennyiben a befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy portfóliókezelési tevékenység keretében nyújtott szolgáltatást vesz igénybe és a szolgáltatás nyújtását megelőzően sem közötte és a portfóliókezelési tevékenységet végző, sem pedig a portfóliókezelési tevékenységet végző és a között a személy vagy szervezet között, akinek a nevében vagy javára a megbízást végrehajtják nincs előzetes információcsere,

c) ha befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírra vonatkozó ügyletre ad megbízást és nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan.

a) az ügyfél kárára pénzügyi nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el,

b) az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez az ügyfél érdekétől eltérő érdeke fűződik,

c) az ügyfél érdekével szemben más ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben,

d) ugyanabban az ügyletben érdekelt, mint az ügyfél.

a) megjelöli azokat a körülményeket, amelyek adott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a kiegészítő szolgáltatás esetében olyan érdekkonfliktushoz vezetnek vagy vezethetnek, amely az ügyfélre nézve hátrányos következménnyel járhat, és

b) tartalmazza azon részletes eljárási szabályokat és intézkedéseket, amelyek az a) pontban meghatározott érdekkonfliktus kezelését célozzák.

a) úgy szabályozza az egyes befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazottak közötti információáramlást, hogy az ellenőrizhető legyen és azzal az ügyfél számára a lehetséges érdek-összeütközésből adódó károkozást megelőzze,

b) különálló ellenőrzést biztosít azon alkalmazottak számára, akik olyan ügyfelek nevében vagy javára végzett befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, akik érdekei között konfliktus állhat fenn vagy akik más módon fennálló érdekkonfliktust jelenítenek meg, ideértve azt az esetet is, amikor ezt az ügyfél nevében vagy javára végzett tevékenység és a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtandó ügylet okozza,

c) kizárja azon alkalmazottak javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy összefüggést, akik olyan befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet,

d) megakadályozza, hogy az a személy, aki a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében nem rendelkezik feladattal, bármilyen módon befolyásolhassa azt az alkalmazottat, aki ilyen feladatot lát el,

e) megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazott párhuzamosan ellátandó vagy egymásra épülő feladatai ellátása során esetleg kialakuló érdekkonfliktus ellenőrzése akadályokba ütközzön.

a) függő ügynök, és

b) befektetési vállalkozás.

a) a Magyar Köztársaság területén székhellyel, lakhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amely szerepel a Felügyelet 159. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásában, vagy

b) más EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amelyet a székhelye, lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága vagy a 159. § (3) bekezdése szerinti esetben a Felügyelet nyilvántartásba vett.

a) a függő ügynök nevét és székhelyét, és

b) azt a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítői tevékenységet végzi.

a)¹⁶⁵ azonosító adatait,

b) a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítést végezni kívánja,

c) a nyilatkozatot, amely szerint tevékenységét függő ügynökként kívánja folytatni, és

d) a 116. §-ban foglaltak alátámasztását szolgáló okiratokat.

a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak nem felel meg,

b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolja, vagy

c) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

a) a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek már nem állnak fenn,

b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy

c) a nyilvántartásba vétel a Felügyelet megtévesztésével történt.

a) nem érinti a más jogszabály szerint végzett ügynöki vagy közvetítői tevékenységet, ha az adott jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, és

b) nem alkalmazandó abban az esetben, ha a függő ügynök

a) a közvetítést függő ügynökként vagy befektetési vállalkozásként végzi, és

b) mely befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató nevében jár el.

a) büntetlen előéletű,

b)¹⁶⁷ nem áll tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt,

c) ellen a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben, határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a kiegészítő szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését.

a) tulajdoni részesedéssel rendelkező,

b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó,

c) vezető állású, és

d) alkalmazottként foglalkoztatott

a) Felügyelettel, felügyeleti hatósággal,

b) Befektető-védelmi Alappal,

c) MNB-vel,

d) Állami Számvevőszékkel,

e) állami adóhatósággal,

f) Gazdasági Versenyhivatallal,

g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,

h) nemzetbiztonsági szolgálattal,

i)¹⁶⁸

a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,

b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,

c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

d)¹⁶⁹

a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad,

b) a (3)–(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy

c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.

a) a hatáskörében eljáró Felügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,

b)¹⁷⁰ a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, az Áht. 120/B. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,

d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,

e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,

f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,

g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,

j)¹⁷¹ a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal

k)¹⁷²

a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,

b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,

c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,

d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,

e) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Art. 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.

a) azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és

b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.

a) kábítószerrel való visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

g) bennfentes kereskedelemmel,

h) piacbefolyásolással

a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,

c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,

d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,

e)¹⁷⁵ a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha

f)¹⁷⁶ a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,

g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás-mintájának bemutatása,

h) a Felügyelet által – az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – a befektetési vállalkozásokról, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,

j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,

k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,

l)¹⁷⁷ a Pmtv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és

m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,

n)¹⁷⁸ a Felügyelet által a Tpt. 181/J. § (15) bekezdés szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,

o)¹⁷⁹ a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,

p)¹⁸⁰ a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás.

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan

fogadja.

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését,

b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat,

c) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetőleg a befolyás megszűnését,

d) a 22–24. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást,

e) a közvetítővel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését,

f) fióktelepének, képviseletének helyét, megnyitását és megszűnését,

g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával,

h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét,

i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását,

j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult,

k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét és hitelfelvételnek minősülő ügyletét,

l) az e törvényben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítésére szolgáló közzétételi helyet, és

m) a befektetési vállalkozás anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek.

a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak ötszázalékos mértéket meghaladó változásait,

b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult,

c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.

a) az (1) bekezdés a), e), f), g) és h) pontja esetében a döntést követő öt napon belül,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül,

d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül,

e) az (1) bekezdés i) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül,

f) az (1) bekezdés j) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül,