2007. évi CVI. törvény

1. §³ (1)⁴ E törvény szabályozza az állam tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyonnal való gazdálkodást.

(2)⁵ E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:

(2a)⁸ A (2) bekezdés e) pontja szerinti pénzügyi eszközökre e törvény hatálya kizárólag a (6a) bekezdés, a 3. § (2a) bekezdése, a 35. § (2a) bekezdése és a 71. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében terjed ki.

(3)⁹ Külön törvény rendelkezik:

(4)¹² Az állami tulajdonban álló, a hatályos jogszabályok szerint lakásnak minősülő ingatlanok értékesítésére vagy bérbeadására vonatkozó eljárásokban e törvény rendelkezéseit külön törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5)¹³ Nem tartozik e törvény hatálya alá az a vagyon, amelynél az állami tulajdonszerzésre az állam közjogi kötelezettségeinek, jogainak gyakorlása következtében, vagy azzal összefüggésben kerül sor, – különösen a szabálysértési és büntetőeljárásban elkobzás, vagyonelkobzás útján állami tulajdonba kerülő vagyon –, ide nem értve azt a vagyont, amely az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. §-a és 125/D. §-a szerinti eljárás útján kerül állami tulajdonba.

(6)¹⁴ Az (5) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása, értékesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az államot megillető tulajdonosi jogokat az az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti központi költségvetési szerv – ide nem értve az állami adó- és vámhatóságot –, továbbá az a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság gyakorolja, amely az állami tulajdonjogot keletkeztető hatósági határozatot hozta, illetve amely szervezetet megillető követelés fejében került sor a vagyonnak az állam általi elfogadására.

(6a)¹⁵ E törvény hatálya alá tartozik a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyon (adó-, vám-, illeték, egyéb állami támogatás, ideértve az elkülönített állami pénzalapból finanszírozott állami feladatokkal kapcsolatos állami követeléseket és az állami tulajdonban lévő pénzügyi eszközöket is).

(7)¹⁶ E törvénynek az állami vagyon megszerzésére, elidegenítésére vagy az állami vagyonnal való más rendelkező cselekményre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, ha a felsoroltakra törvény vagy az állam által kötött nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.

2. §¹⁷ (1) A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás feladata: az állami vagyon rendeltetésének megfelelő – az állami feladatok ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, önálló ágazatként megjelenő – hatékony, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő felhasználásának biztosítása (közvetlen felhasználás), illetve közvetett hasznosítása (beleértve a vagyoni kör változását eredményező értékesítést), valamint az állami vagyon gyarapítása (ideértve a vagyoni kör bővítését is).

(1a)¹⁸ Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában a tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás elsődleges feladata az állami tulajdonból történő mielőbbi kikerülés biztosítása hatékony, célszerű, költségtakarékos, társadalmilag hasznos megoldásokkal, valamint az elsődleges feladat veszélyeztetése nélkül történő – a költségek csökkentését célzó – átmeneti hasznosítása.

(2)¹⁹ A központi költségvetési szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik – önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot az állam javára szerez meg.

3. §²⁰ (1)²¹ A rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként – ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.

(1a)²² A kivezetésre szánt állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) gyakorolja.

(1b)²³

(2)²⁴ A tulajdonosi jogokat

(2a)²⁹ E törvény felhatalmazása alapján – a 2. §-ban meghatározott célok hatékonyabb elérése érdekében, miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni kör tekintetében, meghatározott időtartamra – e törvény keretei között, a joggyakorlás egyes szabályainak meghatározásával az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve azok meghatározott részének gyakorlóját a miniszter az Nvtv. 7/A. § (1) bekezdése szerinti személy kijelölésével határozhatja meg.

(2b)³⁰

(3)³¹ Az állami vagyon meghatározott köre felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján az állam nevében gyakorló személy e tevékenységét e törvény és az e törvény végrehajtási rendelete szerint végezheti azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett állami vagyon tulajdonjogának átruházására, továbbá arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult. A tulajdonosi joggyakorlással érintett társasági részesedés 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatására az MNV Zrt. meghatalmazást adhat a (2a) bekezdés szerint kijelölt tulajdonosi joggyakorló részére.

(3a)³² Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat gyakorló személy ezen jogait az Nvtv. 8. § (7) bekezdése alapján az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolja, úgy az MNV Zrt. előzetes engedélyét köteles kérni állami vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként való szolgáltatásához, a tőkeemeléshez, a nem kötelező tőkeleszállításhoz, a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához.

(3b)³³ Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében a tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat a (3a) bekezdés szerinti személy gyakorolja, az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban fennálló állami részesedés átruházására, arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére.

(3c)³⁴ Az állami részesedéssel működő gazdasági társaság felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján gyakorló személy – a 29. § (5) bekezdésére figyelemmel – az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti más személynek a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására szóló meghatalmazást nem adhat.

(4)³⁵ Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.

(5)³⁶ Az a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, amely nem egyedileg meghatározott vagyoni kör tekintetében gyakorol tulajdonosi jogokat, a rábízott vagyon körében a miniszter jóváhagyásával köthet olyan megállapodást, amelynek eredményeként valamely vagyonelem könyv szerinti értéken, ingyenesen más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerül. Az erre vonatkozó kezdeményezést az ügyletben részt vevő tulajdonosi joggyakorlók együttesen nyújtják be a miniszterhez, a vagyonelem átadására irányuló megállapodás egyidejű megküldésével.

(6)³⁷ Az (5) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez nem szükséges a miniszter jóváhagyása, ha az érintett vagyonelem más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerülésére törvény rendelkezése alapján kerül sor.

(7)³⁸ A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a tulajdonosi joggyakorlás átadására vonatkozó szabályokat az V/A. Fejezet állapítja meg.

4. §³⁹ A miniszter az állam tulajdonában lévő vizek medrének használatáért fizetendő használati díj mértékét rendeletben állapítja meg.

5. § (1) Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Külön törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja.

(2) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.

5/A. §⁴⁰ Az e törvény anyagi és eljárási szabályainak megsértésével kötött szerződés semmis.

5/B. §⁴¹ (1) Az állam többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság (ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot), illetve annak többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság a miniszter felkérésére a gazdasági társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek tájékoztatása érdekében teljesíti a miniszter által meghatározott, a gazdasági társaság fejlesztésével, a foglalkoztatottak juttatásaival, valamint az egyes foglalkoztatotti csoportok sajátos körülményeivel összefüggő tájékoztatást.

(2)⁴² Ha a miniszter a gazdasági társaságot a foglalkoztatottak személyre szóló tájékoztatására kéri fel, a tájékoztatások megszemélyesítése során személyes adatnak a gazdasági társaság által más adatkezelő részére való továbbítására nem kerülhet sor. A gazdasági társaság a tájékoztatásnak az érintettekkel való közléséhez az érintettek természetes személyazonosító adatait, a munkakörre, beosztásra vonatkozó adatokat és munkahelyi elektronikus levelezési címet használhatja fel.

5/C. §⁴³ (1) Az állami tulajdonban álló a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá nem tartozó egyéb gyűjtemény (a továbbiakban e § alkalmazásában: közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény) olyan különálló dolgok összessége, amelyeket valamely tulajdonságuk vagy rendeltetésük összekapcsol és amelyek a forgalomban egységként szerepelnek.

(1a)⁴⁴ Az állam a szükségképpeni törvényes öröklése útján állami tulajdonba és az MVH tulajdonosi joggyakorlásába került, illetve kerülő, kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény szerinti hagyaték egészét, vagy annak egymástól elkülönülő elemeit, amelyeket valamely tulajdonságuk vagy rendeltetésük összekapcsol, az MVH hagyatéki gyűjteményként kezelheti (a továbbiakban: hagyatéki gyűjtemény).

(2)⁴⁵ A tulajdonosi joggyakorló dönthet valamely állami vagyonelem közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény, illetve hagyatéki gyűjtemény körébe történő bevonásáról, vagy a közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjteményt alkotó, illetve hagyatéki gyűjteményt alkotó valamely állami vagyonelem gyűjteményi körből történő kivonásáról.

17. §⁴⁷ (1) Az MNV Zrt.:

(2) Az MNV Zrt. jogszabályokban meghatározott feladatai állami feladatnak minősülnek.

(3)⁵⁵ Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorlók az e törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott módon adatot szolgáltatnak az egységes állami vagyonnyilvántartás vezetése érdekében az MNV Zrt. részére a rájuk bízott állami vagyonról készített mérlegről, valamint – a nemzetbiztonsági szolgálatok és az MVH kivételével – a mérleg soraival megegyező, vagyonelemenkénti tételes adatokról (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás). A nemzetbiztonsági szolgálatok és az MVH az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket.

18. §⁵⁶ (1)⁵⁷ Az MNV Zrt. az állam által alapított egyszemélyes részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Alapszabályának elfogadása és módosítása a miniszter hatáskörébe tartozik. Az MNV Zrt. nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet. Megszűnéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezhet.

(2)⁵⁸ Az MNV Zrt. alapítására és működésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni.

(3)⁵⁹ Az MNV Zrt. alapszabályát és annak módosításait a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

19. §⁶⁰ (1)⁶¹ Az MNV Zrt.-ben az állam részvényesi jogait – az e törvényben meghatározott kivételekkel – a miniszter gyakorolja. Az MNV Zrt. működése során a közgyűlés jogai a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg.

(2)⁶² Az MNV Zrt. működésének ellenőrzését a Felügyelőbizottság látja el. A Felügyelőbizottságra a Ptk. 3:124.–3:127. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3)⁶³ A Kormány az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól évente, a tárgyévet követő év december 31. napjáig beszámol az Országgyűlésnek.

20. §⁶⁵ (1) Az MNV Zrt. ügyvezetését legfeljebb 7 tagból álló Igazgatóság látja el.

(2) Az Igazgatóság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. Az Igazgatóság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók.

(3) Az Igazgatóság elnökévé, tagjává az a felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki költségvetési, pénzügyi, vagyongazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik. A 20/B. § rendelkezéseit az Igazgatóság elnöke és tagja esetében is megfelelően alkalmazni kell.

(4)⁶⁶ A Ptk.-ban foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik

(5) Az Igazgatóság a (4) bekezdés alapján a hatáskörébe nem tartozó bármely ügyet magához vonhat. A (4) bekezdésben meghatározott döntési hatáskörök jogosultjának megállapításához az értéket (ügyletértéket) vagyonelemenként kell figyelembe venni azzal, hogy amennyiben a döntés több vagyonelem együttes értékesítésére, hasznosítására irányul a döntési hatáskört a vagyonelemek, illetve az azokhoz kapcsolódó ügyletek együttes értéke alapján kell meghatározni.

(6)⁷⁵ Az Igazgatóság tagját megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Ptk. szerinti társasági jogi jogviszonyra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(7)⁷⁶ Az Igazgatóság tagja csak a jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint az MNV Zrt. felett részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatainak van alávetve.

(8) A részvényesi jogokat gyakorló miniszter az Igazgatóság részére írásban utasítást adhat, amelyet az végrehajtani köteles, de ez esetben a tagok mentesülnek a (9)–(10) bekezdésben foglalt felelősség alól.

(9)⁷⁷ Az Igazgatóság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Az Igazgatóság tagjai – a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal és az MNV Zrt.-vel szemben a jogszabályok, az alapszabály, illetve a részvényesi jogokat gyakorló miniszter által hozott határozatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért.

(10) Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

(11) Az Igazgatóság tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülnek, javadalmazásukról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter dönt.

(12) Az Igazgatóság a jogait és kötelezettségeit – az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően – testületként gyakorolja.

(13) Az Igazgatóság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el.

(14) Az Igazgatóság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze.

(15) Az Igazgatóság határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. Az Igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(16) Az Igazgatóság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek az Igazgatóság működése során nincs helye.

(17) Az Igazgatóság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok az ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak.

(18)⁷⁸ Az Igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vehet részt a miniszter, illetve képviselője és a Felügyelőbizottság tagja.

20/A. §⁸⁰ (1)⁸¹ Az MNV Zrt. működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését az öt tagból álló Felügyelőbizottság végzi.

(2)⁸² A Felügyelőbizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. A Felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók.

(3)⁸³ Megszűnik a Felügyelőbizottság tagjának megbízatása:

20/B. §⁸⁴ (1)⁸⁵ A Felügyelőbizottság elnökének vagy tagjának – a kinevezését megelőzően az érintettnek – a miniszter részére hatósági bizonyítvánnyal igazolnia kell azt a tényt, hogy vele szemben a 20/F. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(2)⁸⁶ Ha az érintett személy az (1) bekezdés szerint előzetesen nem igazolja, hogy vele szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a Felügyelőbizottság elnökévé, illetve tagjává nem nevezhető ki.

(3)⁸⁷ A Felügyelőbizottság tagját – megbízatása időtartama alatt – a miniszter írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

(4)⁸⁸ Ha a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a Felügyelőbizottság tagja igazolja, hogy a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az MNV Zrt. megtéríti.

(5)⁸⁹ Ha a miniszter megállapítja, hogy

(6) A miniszter a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok igazolása céljából kezeli

20/C. §⁹⁴ (1)⁹⁵ A Felügyelőbizottság a jogait és kötelezettségeit – az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően – testületként gyakorolja.

(2)⁹⁶ A Felügyelőbizottság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el.

(3)⁹⁷ A Felügyelőbizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze.

(4)⁹⁸ A Felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A Felügyelőbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(5)⁹⁹ A Felügyelőbizottság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Felügyelőbizottság működése során nincs helye.

20/D. §¹⁰⁰ (1)¹⁰¹ A Felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a Felügyelőbizottság ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak.

(2)¹⁰² A Felügyelőbizottság ülésén állandó meghívottként – tanácskozási joggal – részt vesz az Igazgatóság elnöke, vagy az általa kijelölt tag. A Felügyelőbizottság ülésére továbbá meg kell hívni a miniszter képviselőjét és a vezérigazgatót.

(3)¹⁰³ A Felügyelőbizottság, illetve annak tagja a Felügyelőbizottság elnöke útján az Igazgatóságtól, illetve az MNV Zrt. vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, amelyet az MNV Zrt. alapszabályában meghatározott módon és határidőn belül kell teljesíteni. A Felügyelőbizottság az MNV Zrt. könyveit és iratait – szükség esetén szakértők bevonásával – megvizsgálhatja.

(4) Az MNV Zrt. saját vagyonáról a számviteli törvény szerint készített beszámolójának, valamint a külön jogszabályban meghatározott elszámolás szerint a rábízott vagyonról készített beszámolójának jóváhagyásáról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.

(5)¹⁰⁴ Ha a Felügyelőbizottság megítélése szerint az Igazgatóság, a vezérigazgató, illetve az MNV Zrt. vezetésének tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, a részvényesi joggyakorló miniszter határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az állam vagy az MNV Zrt. érdekeit, ezt köteles jelezni a részvényesi jogokat gyakorló miniszternek.

(6)¹⁰⁵ A Felügyelőbizottság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A tagok – a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal és az MNV Zrt.-vel szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

(7)¹⁰⁶ A Felügyelőbizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig beszámolót készít a miniszter részére. A beszámolót a Felügyelőbizottság az Állami Számvevőszéknek is megküldi.

20/E. §¹⁰⁸ Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagját az e tisztséghez tartozó tevékenysége körében munkáltatója, illetve az őt jelölő szerv nem utasíthatja.

20/F. §¹⁰⁹ (1)¹¹⁰ Az Igazgatóság, illetőleg a Felügyelőbizottság tagja nem lehet

(2)¹¹² Az Igazgatóság tagja és annak közeli hozzátartozója vagy élettársa nem lehet tagja a Felügyelőbizottságnak. Az Igazgatóság tagjai e jogviszonyuk megszűnésétől számított további két évig nem lehetnek tagjai a Felügyelőbizottságnak.

(3)¹¹³ Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetben, illetve állami vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, állami vagyonra vonatkozóan adásvételi szerződést az MNV Zrt.-vel nem köthet.

(4) Nem vonatkozik a (3) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási jog alapján kerül sor.

(5)¹¹⁴ Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag és könyvvizsgáló olyan gazdálkodó szervezetben, amely tagsági jogviszonyának fennállása alatt az államtól társasági részesedést szerzett.

20/G. §¹¹⁶ (1)¹¹⁷ Az MNV Zrt. munkaszervezetét a hatályos jogszabályok, az MNV Zrt. alapszabálya, a részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatai, valamint az igazgatóság döntéseinek keretei között a vezérigazgató vezeti.

(2)¹¹⁸ Az MNV Zrt.-t törvényes képviselőként a vezérigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben.

(2a)¹¹⁹ Ha a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos, az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletek tekintetében a miniszter tevékenységének ellátásában az MNV Zrt. közreműködik, az MNV Zrt. e körben végzett tevékenységéhez kapcsolódó jogügyletek tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az MNV Zrt.-t a miniszter képviseli harmadik személyekkel szemben.

(3)¹²⁰ A vezérigazgató felett az alapvető munkáltatói jogokat (munkaviszony létesítése és megszüntetése, javadalmazás megállapítása) a részvényesi jogokat gyakorló miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolja.

(4)¹²¹ Az MNV Zrt. munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja.

(5)¹²² Az MNV Zrt. vezérigazgatója és általános vezérigazgató-helyettese alkalmazásuk megszűnésétől számított két évig nem lehetnek a Felügyelőbizottság tagjai.

21. §¹²³ (1) Az MNV Zrt. feladatait központi munkaszervezete és – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – területi szervezeti egységei útján látja el.

(2)¹²⁴ Az MNV Zrt. alkalmazottaira a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásai irányadók.

(3) A szervezeti és működési szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(4) A 20/F. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az MNV Zrt. könyvvizsgálójára is alkalmazni kell.

(5)¹²⁵ Az MNV Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve a – közvetlenül vagy közvetetten – állami részesedéssel működő gazdasági társaságokat. A tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha e törvény hatálybalépése előtt kötött privatizációs szerződés alapján, a vevő által vállalt kötelezettségek ellenőrzése érdekében az MNV Zrt. jogosult vezető tisztségviselőt vagy felügyelőbizottsági tagot jelölni.

22. §¹²⁶ (1) Az MNV Zrt. rábízott állami vagyonnal való gazdálkodását el kell különíteni a saját vagyonával történő gazdálkodástól.

(2) Az MNV Zrt. rábízott vagyonával való gazdálkodása során az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(3) Az MNV Zrt. egyes értékesítési tranzakciók esetében a biztosítékok, óvadékok, letétek elhelyezésére, illetve vételár kifizetések lebonyolítása céljából pénzügyi intézménynél, befektetési szolgáltatónál és központi letétkezelőnél, értéktárnál – az adott értékesítési vagy vásárlási tranzakció lebonyolításáig – számlát vezethet.

22/A. §¹²⁷ (1) Az MNV Zrt. szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.

(2)¹²⁸ Az MNV Zrt. saját vagyonával való gazdálkodása körében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet nem köthet, kezességet, garanciát nem vállalhat.

22/B. §¹³⁰ (1) Az MNV Zrt. által vezetett egységes állami vagyonnyilvántartás célja az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodási tevékenység támogatásának biztosítása. Az egységes állami vagyonnyilvántartás biztosítja az állami vagyon értékének megállapítását, valamint az állami vagyon változásainak folyamatos nyomon követését. Az egységes állami vagyonnyilvántartás tartalmaz valamennyi állami tulajdonú vagyonelemet, a tulajdonosi joggyakorló személyétől függetlenül.

(2) Az MNV Zrt. az egységes állami vagyonnyilvántartás vezetése érdekében – e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon – jegyzéket vezet a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásra kötelezett tulajdonosi joggyakorlókról (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorlók jegyzéke).

(3) A tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásra kötelezett tulajdonosi joggyakorlók az e törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott módon

(4) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében a tulajdonosi joggyakorlók következő adatait kezeli:

(5) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorló, valamint képviselőjének és kapcsolattartójának személyes adatait a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – addig kezeli amíg

(6) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorló képviselőjének és kapcsolattartójának a (4) bekezdés h) pontjában meghatározott adatait archiválja és addig őrzi, ameddig

(7) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében a tulajdonosi joggyakorló képviselője és kapcsolattartója személyes adatait a tulajdonosi joggyakorló képviselőjének vagy kapcsolattartójának halála esetén további 5 évig – a későbbi ellenőrzés céljából – kezelheti.

(8) A tulajdonosi joggyakorlók jegyzékének vezetése során biztosítani kell az abban szereplő adatok megőrzését és biztonságos kezelését, a nem nyilvános adatok védelmét, a titokvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. A tulajdonosi joggyakorlók jegyzékének vezetése során megismert adatok az e törvényben foglaltak szerint kezelhetőek.

22/C. §¹³¹ (1) Az egységes állami vagyonnyilvántartás teljessége, egységessége, pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében a tulajdonosi joggyakorlók az MNV Zrt.-vel együttműködnek és az adatszolgáltatást az adatszolgáltatási keretrendszer használatával teljesítik.

(2) Az Országleltár az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanok, társasági részesedések és egyéb ingó vagyonelemek tekintetében – kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – az egységes állami vagyonnyilvántartás adatait – egy adott időpontra vonatkoztatva, egységes szerkezetben, mennyiségben és értékben – teszi hozzáférhetővé, amely adatok az Országleltár honlapján keresztül bárki számára ingyenesen elérhetőek.

(3) Az MNV Zrt. a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl az Országleltár honlapján közzéteszi azon tulajdonosi joggyakorlók listáját, amelyek a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatási kötelezettségüknek az adatszolgáltatási keretrendszerben nem tettek eleget a jogszabályban meghatározott határnapig. Ha a tulajdonosi joggyakorló az adatszolgáltatási kötelezettségének utólag eleget tesz, az MNV Zrt. – az érintett tulajdonosi joggyakorló törlésével – haladéktalanul intézkedik a közzétett lista aktualizálásáról.

(4) A tulajdonosi joggyakorló a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás teljesítése érdekében köteles az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét az MNV Zrt.-vel – a tulajdonosi joggyakorlói kijelölést követő 30 napon belül – közölni. A tulajdonosi joggyakorló a tárhelyet vagy az elektronikus elérhetőséget érintő változásokról azok bekövetkezését követő öt napon belül tájékoztatja az MNV Zrt.-t.

(5) Ha valamely tulajdonosi joggyakorló megszűnésére vagy tulajdonosi joggyakorlói kijelölésének megszüntetésére a tárgyévi adatszolgáltatási határnapot megelőzően kerül sor, az érintett tulajdonosi joggyakorló – az MNV Zrt. által meghatározott módon – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott határidőben teljesíti a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást.

23. § (1)¹³² Az állami vagyonnal a tulajdonosi joggyakorló

(2) Az állami vagyon hasznosítására kötött szerződések elsődleges célja az állami vagyon hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, illetve gyarapítása, az állami és közfeladatok ellátásának elősegítése.

(3)¹³³ A tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a vagyon hasznosítására csak olyan szerződést köthet, amely – az állami vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag minél előnyösebb hasznosítását szem előtt tartva – az állam számára a várható bevétel, megtakarítás, vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb.

(4)¹³⁴ Állami vagyon hasznosítását biztosító szerződés megkötésére kiírt pályázati eljárás, vagy lefolytatott bérleti licit eredményeként a szerződés a pályázati kiírástól, a bérleti licit hirdetménytől, valamint a nyertes pályázattól, a nyertes ajánlattól eltérő tartalommal nem köthető meg.

24. § (1)¹³⁵ Állami vagyon használatát biztosító – így különösen bérleti, haszonbérleti, megbízási – szerződés – a (2) bekezdésében foglalt kivételeken kívül – nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető.

(2)¹³⁶ Mellőzhető a versenyeztetés:

(2a)¹⁴² A (2) bekezdés d) pontja alapján versenyeztetés mellőzésével megkötött szerződés nem hosszabbítható meg, továbbá ugyanarra a vagyonelemre vonatkozóan ugyanazon felek között új határozott idejű szerződés a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásával nem köthető.

(3) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az állami vagyon gazdaságos – a 23. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő – hasznosítása.

(4) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon – a pályázati felhívás megküldésével – legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre.

(5)¹⁴³ Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha központi költségvetési szerv vagy állami tulajdonú gazdasági társaság a használat, vagy a tulajdonosi joggyakorlóval kötött szerződés alapján őt megillető más jog gyakorlását – amennyiben erre a tulajdonosi joggyakorlóval kötött szerződése lehetőséget ad – bérleti vagy más visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi.

(6) Amennyiben az állami vagyon használatára irányuló valamely szerződés vételi jogot is biztosít a használati jog jogosultja számára, akkor a használati jog átengedése az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint történhet.

24/A. §¹⁴⁴ (1) Az MNV Zrt. az általa közvetlenül hasznosított állami ingatlanok bérbeadására irányuló versenyeztetési eljárást az ingatlanokra vonatkozóan elektronikus licitálási lehetőséget biztosító elektronikus bérleti licit rendszeren is lebonyolíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus bérleti licit rendszeren lefolytatott elektronikus bérleti licit eljárás eredményeként megkötött szerződés nyilvános versenyeztetés útján kötött szerződésnek minősül.

(3) Az elektronikus bérleti licit eljárásban kizárólag olyan természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vehet részt, aki szerepel az MNV Zrt. által – a 17. § (1) bekezdés i) pontja szerint – vezetett elektronikus nyilvántartásban és nem áll az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kizárás hatálya alatt. Az elektronikus nyilvántartásba bármely természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy ezek képviselője kérheti a felvételét, aki

25. § (1) Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

(2)¹⁴⁹ Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés szerinti kizáró ok, vagy a szerződő fél a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(3) Az értékesítés szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.

(4) Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni.

25/A. §¹⁵⁰ (1)¹⁵¹ Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés megkötését megelőzően a szerződő fél azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, hatósági bizonyítvánnyal igazolja a tulajdonosi joggyakorló részére. Ha a szerződő fél nem igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, vele az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető.

(2)¹⁵² A szerződés érvényességének időtartama alatt a tulajdonosi joggyakorló a szerződő felet írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fenn áll-e. Ha a szerződő fél igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, a tulajdonosi joggyakorló az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(3)¹⁵³ A tulajdonosi joggyakorló

(4)¹⁵⁵ Az (1) bekezdés szerinti igazolási kötelezettség nem vonatkozik azon jogi személyekre, amelyekre a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény hatálya nem terjed ki.

25/B. §¹⁵⁶ Az országgyűlési képviselőről, aki más, Alaptörvényben nevesített közjogi tisztséget is betöltve közfeladatot lát el, a nem állami forrásból készített szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény, különösen kép-, illetve hangfelvétel vonatkozásában felhasználási szerződés keretében ingyenes felhasználási engedély adható az állam részére.

26. §¹⁵⁷ (1)¹⁵⁸ Az országos törzshálózati, valamint az e körbe nem tartozó vasúti pályát és tartozékait magába foglaló, állami tulajdonban álló pályahálózat ingatlanainak, ingóságainak az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott működtetése érdekében kötött szerződés alapján létrejövő jogviszonyokban e törvény és végrehajtási rendelete vagyonkezelési szerződésekre irányadó elszámolási és nyilvántartási szabályait kell alkalmazni.

(2)¹⁵⁹ Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján létrejövő, ingatlanra vonatkozó működtetési jogot az ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

(3)¹⁶⁰ A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet az állami vagyon tekintetében megillető, az Nvtv. 12. § (3a) bekezdése szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jogra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4)¹⁶¹ Az Nvtv. 12. § (3a) bekezdése szerinti működtetési jog jogosultja részére átengedett állami vagyoni körbe tartozó ingó és ingatlan vagyonelemek tekintetében – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – e törvénynek és végrehajtási rendeletének az államháztartáson kívüli egyéb vagyonkezelőkre vonatkozó számviteli elszámolási és nyilvántartási szabályait kell alkalmazni.

27. § (1)¹⁶² Az állami vagyonra vonatkozóan a tulajdonosi joggyakorló kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(2)¹⁶³ A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy állagának megóvásáról, jó karbantartásáról, működtetéséről gondoskodni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni.

(2a)¹⁶⁴ A vagyonkezelő – a központi költségvetési szervek és a kizárólag közfeladatot ellátó nem központi költségvetési szerv vagyonkezelők kivételével – köteles díjat fizetni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. Amennyiben a vagyonkezelő ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(2b)¹⁶⁵ A központi költségvetési szervnek nem minősülő, közfeladatot is ellátó vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség alól mentesítheti.

(3) A vagyonkezelési szerződés valamely, az államot megillető jog gyakorlásának átengedésére is irányulhat, ilyen esetben a dolgok vagyonkezelésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4)¹⁶⁶

(5) A vagyonkezelés további szabályait, valamint a vagyonkezelt állami vagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások nyilvántartásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6)¹⁶⁷ A vagyonkezelő a vagyonkezelt eszközökkel kapcsolatban köteles a tulajdonosi joggyakorlóval egyeztetett számviteli politikájában meghatározott módon értékcsökkenést elszámolni.

(7)¹⁶⁸ A vagyonkezelő – a központi költségvetési szervek kivételével – a vagyonkezelt eszközök értékének megőrzéséről legalább a vagyonkezelt eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni (visszapótlási kötelezettség).

(8)¹⁶⁹ Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó, továbbá a közfeladathoz vagy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosító vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. A vagyonkezelő – alapfeladattól vagy főtevékenységétől függetlenül – e törvény erejénél fogva mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól azon ingatlan és ingó vagyonelemek tekintetében, amelyek közfeladat-ellátási kötelezettség teljesítése érdekében állnak a vagyonkezelésében. A tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben ettől eltérően is megállapodhat.

(9)¹⁷⁰ A visszapótlási kötelezettség módját és mértékét vagy a visszapótlási kötelezettség alóli, (8) bekezdés szerinti mentesülés tényét a vagyonkezelési szerződésben, vagy – ha a vagyonkezelési szerződés megszűnésére figyelemmel az már nem lehetséges – az elszámolási szerződésben kell rögzíteni.

(10)¹⁷¹ Amennyiben a vagyonkezelői jog törvényi kijelölés útján, vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül jön létre, úgy a vagyonkezelőre nézve a tulajdonosi joggyakorló mindenkor hatályos tulajdonosi ellenőrzési szabályzata külön elfogadás nélkül is kötelező. A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe került állami vagyont – a törvényi kijelölés alapján történő vagyonkezelésbe adás jogcímén – nyilvántartásba venni, és arról e törvény végrehajtási rendelete szerint adatot szolgáltatni a tulajdonosi joggyakorló részére.

27/A. §¹⁷² (1) Amennyiben a Kormány valamely központi költségvetési szerv állami feladatainak 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban e paragrafus alkalmazásában: gazdasági társaság) általi átvételéről kormányrendelettel dönt akként, hogy a gazdasági társaság jogutódja a központi költségvetési szervnek az általa ellátott közfeladat és a közfeladat ellátásához kapcsolódó vagyon – ideértve a vagyoni jogokat és kötelezettségeket is – vonatkozásában, úgy a vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői jogviszonyra vonatkozóan a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyon vonatkozásában a központi költségvetési szerv vagyonkezelői joga a jogutódlás időpontját megelőző napon megszűnik, és az (1) bekezdésben meghatározott vagyon a jogutódlás napján e törvény erejénél fogva ingyenesen, a 27. § (7) bekezdésében előírt visszapótlási kötelezettség teljesítése nélkül a jogutód gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül. A központi költségvetési szerv által az (1) bekezdés szerinti vagyonra vonatkozóan megkötött szerződésekbe a jogutódlás napjával a költségvetési szerv helyébe a gazdasági társaság lép.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vagyont a központi költségvetési szerv a jogutódlást megelőző napon köteles mennyiségi és értékbeli leltár felvétele mellett a jogutód gazdasági társaság részére átadni.

(4) A jogutód gazdasági társaság a tényleges birtokbavételt jelentő (3) bekezdés szerinti leltár szerinti átvételt követően 30 napon belül kontroll-leltárt vesz fel. A kontroll-leltár megküldésével egyidejűleg köteles vagyonkezelési szerződés megkötését kezdeményezni a vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervnél. A vagyonkezelési szerződés megkötéséig a jogutód gazdasági társaság a vagyont birtokolhatja, használhatja és az átvett közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosíthatja, és köteles viselni a vagyonnal kapcsolatos terheket.

(5) A (3) bekezdés szerinti leltárban szereplő, de a kontroll-leltár szerint részére ténylegesen át nem adott vagyontárgyakról, illetve azok hiányáról a jogutód gazdasági társaság tájékoztatja a jogelőd központi költségvetési szervet, valamint a jogelőd központi költségvetési szerv irányító (felügyeleti) szervét és a vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervet. A hiánynak megfelelően a jogelőd központi költségvetési szerv irányító (felügyeleti) szerve – az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet figyelembevételével – köteles korrigálni a jogelőd költségvetési szerv analitikus és főkönyvi elszámolásait és az éves költségvetési beszámolóját, annak jóváhagyását megelőzően.

28. § (1)¹⁷³ A központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges – a az Nvtv. 11. § (6) bekezdésében foglalt vagyontárgyakon kívüli – állami vagyon összetételét és mértékét az állami vagyon használatát biztosító szerződés megkötése előtt, illetve folyamatosan közli az MNV Zrt.-vel, amely az igényeket az állam teherbíró képességéhez igazodva, a társadalmi szükségletek, a célszerűség és a gazdaságosság szempontjai figyelembevételével elégíti ki.

(2)¹⁷⁴

(3)¹⁷⁵

(4)¹⁷⁶

(5)¹⁷⁷ Amennyiben ajándékozás, végrendeleti örökösnevezés, illetve tulajdonjog átruházására irányuló más hasonló jogügylet kedvezményezettjeként valamely központi költségvetési szervet jelölnek meg, az elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül azzal, hogy az MNV Zrt. az adott költségvetési szervvel köt rá – az Nvtv. 11. § (6) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével – nem visszterhes vagyonkezelési szerződést, vagy – ha a hagyaték tárgya gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés – az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti megbízási szerződést. Ha a későbbiekben az ilyen vagyontárgy értékesítésére kerül sor, annak bevétele a kedvezményezett központi költségvetési szervet illeti meg.

28/A. §¹⁷⁸ (1)¹⁷⁹ Az MNV Zrt. a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezését állami elhelyezési célú ingatlanokban biztosítja. Az állami elhelyezési célú ingatlanok üzemeltetéséről, továbbá az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami elhelyezési célú ingatlanok állagának megóvásáról, karbantartásáról, beruházásainak és felújításainak előkészítéséről, illetve megvalósításáról – a központi költségvetés terhére – az MNV Zrt. gondoskodik.

(2)¹⁸⁰ Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek elhelyezése érdekében egyoldalú nyilatkozatával – az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek igényének kielégítésére alkalmas, az MNV Zrt. által megfelelőnek ítélt ingatlanra vonatkozóan – állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít, amely jogviszony nem minősül az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hasznosításnak. Az MNV Zrt. az elhelyezésről kijelölő okiratot állít ki, amely alapján az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv köteles az MNV Zrt. által választott, a kijelölő okiratban számára megjelölt ingatlant az abban megjelölt határidőben birtokba venni.

(3) A kijelölő okirattal létrejövő állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében a kijelölő okiratban meghatározott (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv az állami elhelyezési célú ingatlant díjfizetési kötelezettség nélkül jogosult használni az e törvényben és a végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint. A központi költségvetési szerv közfeladat ellátására való tekintettel az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti gazdasági tevékenységnek.

(4)¹⁸¹ Állami elhelyezési céllal az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek javára, – az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel – kizárólag az MNV Zrt. jogosult nem állami tulajdonú, Magyarország területén található ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező megállapodást kötni.

(5) Az állami elhelyezési célú ingatlanok vonatkozásában hasznosítási megállapodást – az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel – kizárólag az MNV Zrt. köthet, azzal, hogy a hasznosítás a (2) bekezdés szerint kijelölt használó közfeladat ellátását nem akadályozhatja.

(6) A (2) bekezdés szerinti kijelöléssel érintett állami tulajdonú ingatlanok tekintetében az állami elhelyezési célú ingatlanként történő használatot az ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik az állami elhelyezési célú ingatlan jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének kezdeményezéséről.

(7) Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony megszűnik, ha:

(8) Az (1) bekezdés szerinti üzemeltetési feladatok ellátása, továbbá az állami elhelyezési célú ingatlanokon végrehajtandó értéknövelő beruházások, felújítások, állagmegóvási és karbantartási feladatok végrehajtása érdekében – közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül – az MNV Zrt.

(8a)¹⁸² Az állami elhelyezési célú ingatlanokat érintő (8) bekezdés szerinti feladatok ellátásába bevont személyek vagy szervezetek jogosultak bontással járó munkálatok elvégzésére és az MNV Zrt. mindenkor hatályos selejtezési szabályzata alapján selejtezésre, a vissznyereményi anyag felújítás, beruházás során történő felhasználására, beépítésére. A (8) bekezdés szerint bevont szervezet a selejtezés műszaki és gazdasági megalapozottságáért, alátámasztottságáért teljes és kizárólagos felelősséggel tartozik, továbbá köteles a selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, valamint hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére.

(9) E § alkalmazásában állami elhelyezési célú ingatlannak minősül:

29. § (1)¹⁸⁴ Az állam – a törvényes képviseletét ellátó szerv útján – csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2)¹⁸⁵

(3)¹⁸⁶ Gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban részesedés szerzésére és a tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogok gyakorlására – ha törvény vagy a 3. § (2a) bekezdése szerinti miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – az állam nevében az MNV Zrt. jogosult. Gazdálkodó szervezet alapítása során történő eljárásra, valamint társasági részesedés állam nevében történő megszerzésére az MNV Zrt. más személynek, szervezetnek meghatalmazást adhat.

(3a)¹⁸⁷

(4)¹⁸⁸ A gazdálkodó szervezet cégbejegyzése során az eljáró cégbíróság vizsgálni köteles, hogy a kérelmező jogosult-e az állam képviseletére.

(5)¹⁸⁹ Központi költségvetési szerv vagy más személy állami tulajdonú gazdálkodó szervezetben az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi stb.) jogokat törvény vagy a 3. § (2a) bekezdése szerinti miniszteri rendelet vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolhat.

(6)¹⁹⁰

30. § (1)¹⁹¹ Az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek a tulajdonosi joggyakorlásuk alá tartozó gazdasági társaságoknál és más gazdálkodó szervezeteknél kötelesek érvényesíteni a cégvezetés felelősségét, valamint a közérdek érvényesülését biztosító vagyongazdálkodást.

(2)¹⁹² Az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közérdekből, kivételesen indokolt esetben a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal való ellátása érdekében olyan – követelésvásárlással összefüggő – jogügyletet is köthet, amelyben a jogügylet ellenértékének meghatározásakor a lakosság ellátásbiztonsághoz fűződő érdekét is figyelembe veszi.

(3)¹⁹³

(4)¹⁹⁴

(5)¹⁹⁵ A többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezet és tagja (részvényese) között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a társaság és a tag (részvényes) a társaság tevékenységi körébe tartozó, a létesítő okirat által meghatározott szokásos nagyságrendű szerződést köt, továbbá ha az banktitok sérelmével járna.

(6)¹⁹⁶

(7)¹⁹⁷

33. § (1)²⁰⁰ Állami vagyon tulajdonjogának átruházására, ideértve a vagyon gazdasági társaság részére nem pénzbeli szolgáltatásként történő nyújtását is – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag a tulajdonosi joggyakorló jogosult. Az értékesítés lebonyolítására a tulajdonosi joggyakorló – a közbeszerzésekről szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – harmadik személynek megbízást adhat.

(1a)²⁰¹ Az állami elhelyezési célú ingatlanokat érintő 28/A. § (8) bekezdése szerinti feladatok ellátásába bevont személyek vagy szervezetek az MNV Zrt.-vel kötött megbízási szerződés alapján, az állam nevében jogosultak az állami ingatlanokon végzett üzemeltetési feladatokkal, értéknövelő beruházásokkal, felújításokkal, állagmegóvási és karbantartási feladatokkal összefüggésben keletkezett, hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére. Ha a 28/A. § (8) bekezdése szerinti feladatok ellátásába központi költségvetési szerv kerül bevonásra, akkor a vissznyeremény anyagok értékesítéséből származó nettó bevétel a központi költségvetési szervet illeti meg azzal, hogy az értékesítésből származó bevételt kizárólag a 28/A. § (8) bekezdése szerint az MNV Zrt.-vel kötött megbízási szerződésben meghatározott feladat ellátására fordíthatja az államháztartási jogszabályoknak megfelelően.

(1b)²⁰² Az állami vagyon változásával kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a 28/A. § (8) bekezdése szerinti feladatok ellátásába bevont központi költségvetési szerv az MNV Zrt.-vel kötött megállapodásban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(2)²⁰³ Központi költségvetési szerv vagyonkezelő a működéséhez már nem szükséges, az Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti immateriális jószágokat, tárgyi eszközöket, készleteket – amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg – kizárólag a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés alapján, az állam nevében és javára értékesítheti a 34–35. § alkalmazásával. Az értékesítésből származó bevétel a vagyonkezelő központi költségvetési szervet illeti meg.

(3)²⁰⁴ Központi költségvetési szerv vagyonkezelő a részére megbízási, vállalkozási vagy felhasználási jogviszony keretében előállított, az Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti immateriális jószágokat, tárgyi eszközöket, készleteket – ha azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az ötvenezer forintot nem haladja meg – a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés alapján, az állam nevében és javára értékesítheti a 34. § és a 35. § alkalmazásával. Az értékesítésből származó bevétel a vagyonkezelő központi költségvetési szervet illeti meg.

(4)²⁰⁵ A miniszter az állam tulajdonában és az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő Magyarország területén található ingatlant – a diplomáciai és külügyi célú ingatlanok kivételével – rendeletében az (5) bekezdésben, valamint az Nvtv. 7. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, továbbá a közfeladatok költséghatékony ellátására figyelemmel értékesítésre kijelölheti.

(5)²⁰⁶ A miniszter európai uniós támogatással érintett ingatlant a támogatásból eredő kötelezettségekkel összhangban jelölhet ki értékesítésre. A miniszter a kijelöléshez előzetesen kikéri az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter véleményét.

34. § (1) Az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően

(2) A vagyon közvetlenül az alábbi módon értékesíthető:

(3) A vagyon közvetetten – figyelemmel a 35. § (2) bekezdésében foglaltakra is – az alábbi módon értékesíthető:

(4)²⁰⁸ Törvény eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó, Magyarország határa által körbezárt területen lévő állami ingatlan értékesítésére – kivéve a 35. § (2) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzésével történő értékesítést – kizárólag az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszer útján kerülhet sor. Az MNV Zrt. az Nvtv. 7/A. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorlók részére az elektronikus árverésen történő értékesítést ingyenesen bonyolítja le.

35. § (1)²⁰⁹ Az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását – ha törvény kivételt nem tesz – versenyeztetéssel kell megkísérelnie.

(2) Mellőzni lehet a versenyeztetést:

(2a)²¹⁹ Az állam tulajdonában álló pénzügyi eszköznek pénzügyi eszközre történő cseréje esetén a az Nvtv. 13. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.

(2b)²²⁰ Versenyeztetés mellőzésével kerül sor a (2) bekezdés i) pontja szerinti kis értékű ingó vagyontárgy értékesítésére, ha

(3) A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet.

(4) Nyilvános a pályázat, ha

(5) Ha a kiíró – megfelelő határidők kitűzésével – az érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, a pályázat zártkörű pályázatnak minősül. Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen kerülhet sor.

(6) Állami vagyonra vonatkozóan vételi jogot alapítani csak az értékesítésre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával lehet. Az ily módon alapított vételi jog időtartama az öt évet meghaladhatja.

(7) Az állami vagyon értékesítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(8)²²¹ Az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult regisztrált és aktivált felhasználói nevének, valamint jelszavának megadásával.

(9)²²² Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely természetes személy vagy olyan jogi személy kérheti a felvételét, aki megfelel a az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti feltételeknek, ha az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.

36. § (1) Állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet.

(2) Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható

(2a)²²⁹ Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonban álló ingatlanok kizárólag sportcélokra adhatóak ingyenesen tulajdonba.

(3)²³⁰ A (2) bekezdés szerinti ingyenes átruházásról – a (6)–(8) bekezdésben foglalt kivétellel – a Kormány nyilvános határozattal dönt.

(4)²³¹ A (2) bekezdés c), e) és g) pontja, valamint a (7) bekezdés alapján ingyenesen átruházható vagyontárgyak összesített értéke évente nem haladhatja meg az adott évi költségvetési törvényben meghatározott keretösszeget.²³²

(5)²³³

(6)²³⁴ Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni a (2) bekezdés c), e) és g) pontjában meghatározott személyek, szervezetek javára az ott meghatározott célokra évente kedvezményezettenként 25 millió forint nyilvántartási értéket meg nem haladó értékű ingóságok ingyenes tulajdonba adásáról. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásáról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.

(7)²³⁵ Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni helyi önkormányzat javára, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célokra, legfeljebb bruttó 25 millió forint forgalmi értékű ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.

(8)²³⁶ Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése szerinti, az állami feladat ellátásához nem szükséges és leselejtezett tárgyi eszközt az MNV Zrt. a legalább két éve folyamatosan, igazoltan közhasznú, karitatív tevékenységet folytató civil szervezet kezdeményezésére ingyenesen a civil szervezet tulajdonába adhatja. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.

(9)²³⁷ A (2) bekezdés h) pontja szerinti mű vagy teljesítmény, különösen kép-, illetve hangfelvétel vonatkozásában az 1. § (2) bekezdés f) pontja szerinti képviselő részére vagy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti jelölő szervezete vagy pártja részére felhasználási szerződés útján ingyenes, korlátozás nélküli felhasználási engedély adható.

36/A. §²³⁸ A 36. § (2) és (5)–(8) bekezdése szerinti vagyonátadás kizárólag olyan kedvezményezett részére történhet, amely

37. § (1)²³⁹ Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.

(2)²⁴⁰ Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület a természetvédelmi kezelésért felelős szerv előzetes jóváhagyásával értékesíthető, amelynek megadása során a természetvédelmi kezelésért felelős szerv meghatározza azokat a feltételeket, amelyekkel az ingatlan védettségi szintjének fenntartása az állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható. A tulajdonjogot megszerző fél a tulajdonjog-átruházási szerződésben kifejezetten vállalja a természetvédelmi kezelésért felelős szerv által meghatározott feltételek betartását, valamint vállalja, hogy a védett természeti terület fenntartásáról, hasznosításáról évente beszámolót készít a természetvédelmi kezelésért felelős szerv részére. A feltételek ingatlan tulajdonosa által történő folyamatos teljesítését a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv ellenőrzi.

(3)²⁴¹ A természetvédelmi kezelésért felelős szerv jóváhagyása a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződés megkötésének és a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének a feltétele.

(4)²⁴² A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat a védett természeti terület tulajdonjogának bármely jogcímen történő további átruházása esetén is alkalmazni kell.

38. §²⁴³ (1) Központi költségvetési szerv vagyonkezelő – a feladatellátásához kapcsolódóan – jogosult a megbízási, vállalkozási vagy felhasználási jogviszony keretében részére előállított, az Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházására, ha azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az ötvenezer forintot nem haladja meg.

(2) A központi költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti vagyonátruházásról évente tájékoztatja az MNV Zrt.-t.

39. §²⁴⁵ (1) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló, a honvédelemért felelős miniszter döntése alapján honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszereléseket, haditechnikai eszközöket és szakanyagokat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: ingóságok) – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatárig – a vagyonkezelő a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés alapján az állam nevében és javára értékesítheti. Az értékesítéssel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében a vagyonkezelő a Kormány által rendeletben kijelölt, az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (e § alkalmazásában a továbbiakban: gazdasági társaság) közreműködését veszi igénybe.

(2) A gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti értékesítés során a vagyonkezelő megbízásából, a vagyonkezelő nevében ellátja az ingóságok értékesítésével összefüggő feladatokat, az értékesítési eljárás előkészítését és lefolytatását. A gazdasági társaság az értékesítési eljárás megindítása előtt megállapítja az ingóságok forgalmi értékét az állam érdekeinek figyelembevételével.

(3) A gazdasági társaság közreműködésére vonatkozó részletes szabályokat, a gazdasági társaság értékesítési eljárással összefüggő feladatait, valamint az általa nyújtott szolgáltatásokért fizetendő díj mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg.

42/A. § (1) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartoznak az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti:

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kis értékű vagyonelemnek minősül:

(3) Az MVH az e fejezetben foglaltak szerint jár el a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása során. A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a IV. és V. Fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.

42/B. § (1) Az MVH feladatai:

(2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti vizsgálat alapján az MVH megállapítja, hogy valamely vagyonelem

(3) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatok ellátása során az MVH e fejezet szabályai szerint jár el azzal, hogy a 42/O. §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.

42/C. § (1) Az MVH az állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, amelynek társasági részesedése forgalomképtelen. Az MVH felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként az MNV Zrt. gyakorolja. Az MVH nem válhat szét és más jogi személlyel nem egyesülhet.

(2) Az MVH köteles a kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodását elkülöníteni a saját vagyonával és a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal történő gazdálkodásától.

(3) Az MVH-nak a kivezetésre szánt vagyonnal való gazdálkodása során az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia az alábbi eltérésekkel:

(4) Az MVH működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.

(5) Az MVH kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodása során ellátott feladatai állami feladatnak minősülnek.

42/D. §²⁵² (1) Az MNV Zrt. folyamatosan vizsgálja az állami tulajdonba és a tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő vagyonelemeket és az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kezdeményezi a vagyonelemek MVH tulajdonosi joggyakorlása alá kerülését, ha azok kivezetésre szánt állami vagyonnak minősülnek.

(2) Az MNV Zrt. a 42/A. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti, kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelemeket az ahhoz kapcsolódó jogokkal, terhekkel és követelésekkel együtt – ingatlan-nyilvántartási átvezetésre is alkalmas – egyoldalú nyilatkozatával adja át az MVH részére.

(3) A tárgyfélév utolsó napjáig a (2) bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozattal átadott vagyonelem tulajdonosi joggyakorlása – e törvény erejénél fogva – a tárgyfélévet követő félév első napján száll át az MVH-ra. A kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelemek MVH általi átvétele a tárgyfélév utolsó napján érvényes záró nyilvántartási értéken történik.

(4) A tulajdonosi joggyakorlás (3) bekezdés szerinti átszállásának napjával az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos valamennyi jogviszonyba az MNV Zrt. helyébe jogutódként az MVH lép. Az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos peres és nemperes eljárásokba az MVH az MNV Zrt. jogutódjaként belép.

(5) Az MVH – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – jogosult a tulajdonosi joggyakorlás átszállásától számított kilencven napon belül felmondani azokat a szerződéseket, amelyekbe a (4) bekezdés alapján jogutódként belépett.

(6) Az MVH egyoldalú kérelmével gondoskodik a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban, valamint egyéb hatósági vagy jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről. Az MNV Zrt. (2) bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozata képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, amely tartalmazza a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket.

42/E. §²⁵³ (1) Az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, 42/B. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti vagyonelemeket, valamint a 42/B. § (2) bekezdés b) pontja szerint felajánlott vagyonelemet, amelyet az MNV Zrt. írásbeli nyilatkozatával állami vagyongazdálkodási feladatok ellátásához szükséges vagyonnak minősít, az ahhoz kapcsolódó jogokkal, terhekkel és követelésekkel együtt – ingatlan-nyilvántartási átvezetésre is alkalmas – egyoldalú nyilatkozattal adja át az MNV Zrt. részére.

(2) A tárgyfélév utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozattal átadott vagyonelem tulajdonosi joggyakorlása – a törvény erejénél fogva – a tárgyfélévet követő félév első napján száll át az MNV Zrt.-re. Az (1) bekezdés szerint átadott vagyonelemek MNV Zrt. általi átvétele a tárgyfélév utolsó napján érvényes záró nyilvántartási értéken történik.

(3) A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjával az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos jogviszonyokba az MVH helyébe jogutódként az MNV Zrt. lép.

(4) Az MNV Zrt. – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – jogosult a tulajdonosi joggyakorlás átszállásától számított kilencven napon belül felmondani azokat a szerződéseket, amelyekbe a (3) bekezdés alapján jogutódként belépett.

(5) Az MNV Zrt. egyoldalú kérelmével gondoskodik a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban, valamint egyéb hatósági vagy jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről. Az MVH (1) bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozata képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, amely tartalmazza a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket.

42/F. §²⁵⁴ (1) Ha vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében indokolt, a 42/D. §-ban és a 42/E. §-ban meghatározott vagyonátadások helyett az MNV Zrt. eseti egyoldalú nyilatkozattal is rendelkezhet valamely vagyonelem tulajdonosi joggyakorlásának átadásáról vagy átvételéről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a tulajdonosi joggyakorlás az érintett vagyonelemre vonatkozó eseti egyoldalú nyilatkozat kiállításának napján, az azon a napon érvényes nyilvántartási értéken száll át az átvevőre azzal, hogy az átadás tekintetében a 42/D. § (4)–(6) bekezdésében és a 42/E. § (3)–(5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

42/G. § (1) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása érdekében jogosult 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság közreműködését igénybe venni.

(2) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyont az Nvtv. 11/A. §-ában foglaltakra figyelemmel átmeneti jelleggel hasznosítja.

(3)²⁵⁵ A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések tekintetében a követelés nyilvántartási értékén vagy azt meghaladó értéken történő értékesítése és átütemezése mellett – a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében vagyonelemként átvett követelések kivételével – az MVH a hosszú távú költségvetési hatásokra, így különösen a követelés érvényesítésére tett kísérletek eredményességére, az érvényesítéssel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve felmerült vagy várhatóan felmerülő költségekre, valamint azok megtérülésének várható idejére és mértékére figyelemmel jogosult a követelés

(4)²⁵⁶ Az MVH (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenysége követelésről történő lemondásnak minősül.

(5)²⁵⁷ Az MVH jogosult a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések

(6)²⁵⁸ A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések értékesítésére – az (5) bekezdés c) pontja szerinti értékesítési mód kivételével – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény vagy más törvény szerinti követelésvásárlási tevékenység végzésére jogosult pénzügyi intézmény részére kerülhet sor.

(7)²⁵⁹ A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelés értékesítésére versenyeztetés mellőzésével akkor kerülhet sor, ha jogszabály rendelkezései vagy az ügylet egyéb körülményei a lehetséges vevő személyének megválasztását olyan jelentősen korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatóak.

(8)²⁶⁰ A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések értékesítése során az MVH csomagban történő értékesítést is alkalmazhat azzal, hogy csomagban történő értékesítés esetén csak az adott csomagban értékesítésre kerülő valamennyi követelésre együttesen vonatkozó ajánlat fogadható el.

(9)²⁶¹ Az MVH a követelés (3) bekezdés b) pontja szerinti elengedése esetén a követelés kötelezettjével megállapodást köt.

(10)²⁶² A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelésekkel kapcsolatos feladatokra, így különösen a követelés (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti értékesítésére és elengedésére, valamint az (5) bekezdés szerinti értékesítési módokra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(11)²⁶³ Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelésekkel kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozó részletes szabályokról követeléskezelési szabályzatot készít, amelynek része az MVH által alkalmazható engedménypolitika.

(12)²⁶⁴ A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések tekintetében a 42/H–42/O. §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.

42/H. § (1) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyon típusára, jellegére, fizikai állapotára, a piaci viszonyokra, továbbá az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási követelményekre, valamint a várható bevételekre figyelemmel dönt a vagyontárgy állami tulajdonból való kivezetésének módjáról.

(2) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése során a kereskedelmi észszerűség követelményének megfelelően köteles eljárni azzal, hogy az MVH a kivezetésre szánt állami vagyont bármely e törvényben meghatározott vagy egyéb olyan eljárással értékesítheti, amely megfelel az érintett vagyonelem kereskedelmi forgalma során általában alkalmazott, az adott piacon szokásos értékesítési módokra vonatkozó szabályoknak és a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében az állami tulajdon gyors, hatékony, célszerű és költségtakarékos megszűnését eredményezi. A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésének elsődleges célja a költségtakarékos, észszerű állami vagyongazdálkodás feltételeinek biztosítása, amely célok megelőzik az értékarányosság követelményének érvényesítését.

(3) A (2) bekezdés szerinti értékesítési eljárás során az MVH jogosult arra, hogy a vagyontárgy ellenértékének megállapításakor a vagyontárgy rendelkezésre álló forgalmi értéke mellett figyelembe vegye különösen:

(4) A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése előtt meg kell állapítani az értékesítésre szánt vagyontárgy egyedi forgalmi értékét. A forgalmi érték megállapítását az MVH által foglalkoztatott értékbecslő (a továbbiakban: belső értékbecslő) vagy külső értékbecslő is elvégezheti.

(5) A belső értékbecslő által készítendő értékbecslés (a továbbiakban: belső értékbecslés) elkészítésének részletszabályait és módszertanát az MVH szabályzatban határozza meg. Az MVH a 42/N. § szerinti csomagban történő értékesítés tekintetében a belső értékbecslésekre vonatkozó szabályzatában a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg a vagyontárgyak forgalmi értékének megállapítására vonatkozóan.

(6) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel a kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésére forgalmi érték alatt is sor kerülhet.

(7) Az MVH jogosult a kivezetésre szánt vagyontárgyak versenyeztetés mellőzésével történő értékesítésére is.

(8) A 42/O. § szerinti ingyenes tulajdonba adásnak nem előfeltétele a kivezetésre szánt állami vagyonelem értékesítésének előzetes megkísérlése, továbbá ingyenes tulajdonba adás esetén mellőzhető a vagyontárgy forgalmi értékének megállapítása is. Az átadás nyilvántartási értéken történő átvezetéssel történik.

(9)²⁶⁵ Az MVH tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésére akkor van lehetőség, ha

(10)²⁶⁶ Osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület esetében az MVH tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó tulajdoni hányad értékesítésére akkor van lehetőség, ha a földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkezik.

42/I. § (1) Az MVH az értékesítést – a 42/H. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a vagyontárgy jellegétől függően

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékesítési módok esetén az MVH csomagban történő értékesítést is alkalmazhat a 42/N. § szerint.

(3) Az értékesítés lebonyolítására az MVH harmadik személynek megbízást adhat.

(4) A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

42/J. § (1) A 42/I. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult regisztrált és aktivált felhasználói nevének, valamint jelszavának megadásával.

(2) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely természetes személy vagy olyan jogi személy kérheti a felvételét, aki megfelel az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja vagy az Nvtv. 14/B. §-a szerinti feltételeknek, és az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.

(3) Az MVH részére az MNV Zrt. az elektronikus árverésen történő értékesítést ingyenesen bonyolítja le.

42/K. § (1) Az MVH a 42/I. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egyszerűsített pályázati eljárás útján értékesítheti azokat a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyonelemeket, amelyek értékesítését célszerű helyben megkísérelni, vagy amelyek értékesítését a vagyontárgy jellegére, fekvésére, értékére vagy a piaci viszonyokra figyelemmel nem indokolt a 42/I. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus árverési rendszeren lefolytatni.

(2) Az egyszerűsített pályázati eljárás során az MVH a pályázati felhívást a honlapján teszi közzé.

42/L. § A 42/I. § (1) bekezdés c) pontja szerinti versenyeztetés nélküli értékesítés során az MVH a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyontárgyat legalább a becsült forgalmi értéken idegenítheti el.

42/M. § (1) A 42/I. § (1) bekezdés d) pontja szerinti katalóguson keresztül történő értékesítési eljárás azoknak a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyonelemeknek az értékesítésére szolgál, amelyek tekintetében a 42/I. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárás lefolytatása nem vezetett eredményre.

(2)²⁶⁷ A katalóguson keresztül történő értékesítés során a vételárként meghatározott összeget legkorábban megajánló, érvényes vételi ajánlatot tevő személy részére kerülhet sor a kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésére.

42/N. § Egymástól elkülönülő egynemű, vagy egymással alkotórészi kapcsolatban nem álló, de gazdasági, jogi vagy funkcionális egységet képező kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak csomagban történő értékesítése esetén csak a vagyontárgyak teljes egészére mint dologösszességre vonatkozó ajánlat fogadható el.

42/O. § (1) A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogát az MVH ingyenesen átruházhatja:

(2) Az MVH – az (1) bekezdéstől eltérően – az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ingyenes tulajdonba adást az MVH, továbbá az (1) és (2) bekezdés szerinti kedvezményezett személyek is kezdeményezhetik.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti esetekben a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának megszerzésére több személy is jogosult, a tulajdonszerzés módját és sorrendjét az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott szabályok szerint kell megállapítani.

(5) Az MVH az állam mint szükségképpeni törvényes örökös nevében az örökségről az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában a hagyaték fekvési helye szerinti helyi önkormányzat vagy ingatlan esetében annak fekvési helye szerinti helyi önkormányzat javára lemondhat, ha az érintett helyi önkormányzat előzetesen írásban nyilatkozik az MVH felé az örökség elfogadásáról.

42/P. § Kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működése során – az állam átmeneti tulajdonosi helyzetére tekintettel – nem kell alkalmazni:

42/Q. §²⁶⁹ (1) Az állam által törvényes öröklés útján megszerzett vagyontárgy értékesítésére irányuló végrehajtásnak a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 210/G. § (2) és (3) bekezdése szerint eredményes vagy eredményesnek tekintendő befejezését követően az állam az örökhagyó tartozásaiért – a Ptk. 7:96. § (1) bekezdésétől eltérően – csak

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdés azon, öröklés útján megszerzett vagyontárggyal vagy a helyébe lépett vagyonnal való helytállásra, amelyre az állam nem kérte az állam által törvényes öröklés útján megszerzett vagyontárgy értékesítésére irányuló végrehajtás elrendelését.

43. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 28. § (2) bekezdése, a 30. § (2) bekezdése, a 47. §, a 48. § (4) bekezdése, az 56. § (1) bekezdésének e) pontja, az 56. § (1) bekezdés g) pontjának a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdés j) pontja módosítására irányuló rendelkezése, az 56. § (1) bekezdésének n) pontja, az 58. § (1) bekezdésének p) pontja és a 66. § 2008. január 1-jén lép hatályba.

(3)²⁷⁰

44. § (1) Az Áht. 12/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Áht. 12/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Áht. 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja az „elkülönített állami pénzalapoknak,” szövegrész után az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek,” szöveggel egészül ki.

(4) Az Áht. 18/C. § (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) Az Áht. IX. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

(6) Az Áht. 104. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstári vagyon” szövegrész helyébe az „az állami vagyon” szöveg lép.

(7) Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

45. § (1)²⁷¹

(2) Az NFA tv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az NFA tv. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az NFA tv. 6. § (1) bekezdésének felvezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) Az NFA tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) Az NFA tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(7) Az NFA tv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(8) Az NFA tv. 13/A. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

(9) Az NFA tv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

46. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

47. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

49. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

50. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Spt.) 49. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Spt. 64. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Spt. 64. §-ának (3)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(4) A Spt. 64. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

51. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

52. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 25. §-ának (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

53. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény az V. fejezet címét követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:

54. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 54. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

55. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

56. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

57. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

(2)²⁷⁴

60. § (1) Az ÁPV Zrt. 2007. december 31-én megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól az MNV Zrt.-re szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az ÁPV Zrt. által kötött szerződések módosításának. Az ÁPV Zrt.-vel szembeni követelések a jogutódlás szempontjából biztosítékokkal ellátott követeléseknek minősülnek.

(2)²⁷⁷

(3) Az ÁPV Zrt. munkavállalóinak az MNV Zrt.-nél történő továbbfoglalkoztatása munkáltatói jogutódlásnak minősül.

(4)²⁷⁸ Az ÁPV Zrt. saját vagyona – az MNV Zrt. működéséhez szükséges tárgyi eszközök (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.) kivételével – a társaság megszűnésével az államra száll. Az MNV Zrt. működéséhez szükséges tárgyi eszközök az MNV Zrt. saját vagyonába kerülnek.

61. § (1)²⁷⁹ A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) 2007. december 31-ei hatállyal megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól – a 66. § (1) bekezdésében megjelölt feladat kivételével – az MNV Zrt.-re szállnak. A KVI 66. § (1) bekezdésben foglalt feladata a kincstárra száll. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül a KVI által kötött szerződések módosításának.

(2) A KVI munkavállalóinak az MNV Zrt.-nél vagy a kincstárnál történő továbbfoglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. §-át és 25/B. §-át kell alkalmazni.

(3)²⁸⁰

(4)²⁸¹

(5)²⁸²

65. § (1)²⁸⁶ Ahol az ingatlan-nyilvántartás az ÁPV Zrt.-t, a KVI-t mint tulajdonosi joggyakorlót, illetve vagyonkezelőt tünteti fel, ezen az MNV Zrt.-t kell érteni.

(2)²⁸⁷ Ha az ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzési kérelem az állam tulajdonjogát nem érinti, az ingatlanügyi hatóság a kérelem elintézése során, azzal egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti változást is átvezeti az ingatlan-nyilvántartásban. Más változás hiányában az ingatlanügyi hatóság az MNV Zrt., illetve a szerződéses vagyonkezelő legkésőbb 2009. december 31. napjáig előterjesztett kérelmére gondoskodik az (1) bekezdés szerinti változás átvezetéséről.

66. §²⁸⁸ (1)²⁸⁹ Más személy tulajdonában lévő ingatlanon az állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel és ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az állam nevében a kincstár jogosult.

(1a)²⁹⁰ Más személy tulajdonában lévő ingatlanon a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban az állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére az állam nevében a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv jogosult.

(2)²⁹¹ Az államot megillető elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az MNV Zrt., a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására az MVH jogosult.

(3)²⁹² Amennyiben az állam valamely vagyonelemet ellenérték fejében szerez meg és a vagyonelem létrehozásához, értéknövelő felújításához, fejlesztéséhez – annak állam általi megszerzését megelőzően – központi költségvetési forrás került felhasználásra, akkor a vagyonelem vételárának megállapításakor a vételárat csökkenteni kell a felhasznált központi költségvetési forrás összegével akként, hogy a vételár meghatározásának alapjául szolgáló becsült forgalmi értékből értéknövelő beruházás, felújítás esetén az értékelés fordulónapján fennálló könyv szerinti értékére jutó felhasznált központi költségvetési forrás összegét le kell vonni.

(4)²⁹³ Társasági részesedés állam által történő megszerzése esetén, ha a gazdasági társaság, amelyben a részesedés fennáll – a társasági részesedés állam általi megszerzését megelőzően – központi költségvetésből származó fejlesztési támogatásban részesült, akkor a társasági részesedés vételárát csökkenteni kell a felhasznált központi költségvetési forrás összegével akként, hogy a vételár meghatározásának alapjául szolgáló becsült forgalmi értékből a gazdasági társaság értékelésének fordulónapján a számviteli nyilvántartásában szereplő központi költségvetésből származó fejlesztési támogatás elhatárolt összegét le kell vonni.

(5)²⁹⁴ A vételár megállapítására vonatkozó (3) bekezdés szerinti rendelkezést az Nvtv. 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog gyakorlása során is alkalmazni kell.

67. § (1) Az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő használatáról szóló 2000. évi XCIV. törvény, valamint az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló 2000. évi XCV. törvény alapján fennálló ingyenes ingatlanhasználati jog e törvény erejénél fogva kártalanítás nélkül megszűnik, azzal hogy az ingyenes ingatlanhasználati jog helyébe a (2)–(6) bekezdésekben, valamint a 68. §-ban szabályozott jogok lépnek. A megszűnt ingyenes ingatlanhasználati jog tárgyát képező ingatlanok hasznosításáról az MNV Zrt. – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel – e törvény általános szabályai szerint gondoskodik.

(2) Azon ingatlanok esetében, amelyek a KVI és a párt közötti ingyenes ingatlanhasználati megállapodás alapján e törvény hatálybalépésekor valamely párt használatában álltak, az ingyenes használati jog az ingatlant használó párt kérelmére bérleti joggá alakul a (3) bekezdésben foglaltak szerint. A bérleti igényt a párt legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül jelentheti be az MNV Zrt.-nek.

(3) A párttal a (2) bekezdés szerinti bérleti igényének bejelentésétől számított harminc napon belül köteles az MNV Zrt. a bérleti szerződést megkötni. A bérlet feltételeire az állami vagyon bérbeadására vonatkozó általános szabályok, valamint a helyiségek bérletére vonatkozó külön jogszabály előírásainak keretein belül a felek megállapodása irányadó. A felek a bérleti díjat az adott településrész hasonló rendeltetésű iroda ingatlanjainak bérleti díja alapján kötelesek megállapítani.

(4) A párt mindazon ingatlanokat vagy ingatlanrészeket, melyekre nem kötött bérleti szerződést – és amelyek vonatkozásában a 68. § (4) bekezdés szerinti vételi jogával sem élt –, e törvény hatálybalépését követő száznyolcvan napon belül – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, tehermentesen – köteles birtokba adni az MNV Zrt.-nek.

(5) A (2) bekezdés szerinti bérleti igény bejelentésére irányuló határidő eredménytelen eltelte, a (4) bekezdés szerinti birtokbaadási határidő elmulasztása, vagy a birtokbaadási feltételek nem teljesítése esetén a késedelembe esés időpontjától kezdődően a párt az adott ingatlanra havonta az MNV Zrt. által megállapított használati díjat köteles fizetni.

(6) A (3) bekezdés szerinti bérleti díj és az (5) bekezdés szerinti használati díj megfizetésének

68. § (1) Az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát állító és az Országgyűlésben képviselőcsoport alakítására is jogosultságot szerző párt részére, a párt működési feltételeinek biztosítása érdekében iroda rendeltetésű ingatlan vásárlásához a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a párt kezdeményezésére a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételekkel pénzkölcsönt nyújt. A kölcsönre minden párt – ideértve az e törvény hatálybalépésekor országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártokat is – egy alkalommal válik jogosulttá, és e jogát mindaddig gyakorolhatja, amíg a kölcsön igénybevételével vásárolt ingatlanok száma és alapterülete a (2) bekezdésben előírt mértéket el nem éri.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzkölcsön az azt igénylő pártnak legfeljebb 30 db – ebből Budapesten maximum 10 db, illetőleg 2000 m² –, összesen 5000 m²-t nem meghaladó bruttó alapterületű ingatlan vásárlásához nyújtható.

(3) Az állami kezességvállalás mellett, három havi Bubor + 1%-os kamattal nyújtott pénzkölcsön nem haladhatja meg az érintett ingatlanok igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott becsült forgalmi értékét, de legfeljebb négyzetméterenként 2007-ben 200 000 Ft-ot, a további években 200 000 Ft-nak a Központi Statisztikai Hivatal által a törvény hatálybalépését követően eltelt időszakra számított, kumulált fogyasztói árindexszel korrigált értékét. A pénzkölcsön visszafizetésére tizenöt éves, negyedévi egyenlő részletekben történő részletfizetést kell engedni.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti ingatlanvásárlás során azon pártot, amelynek ingyenes ingatlanhasználati joga a 67. § (1) bekezdése alapján szűnt meg, az általa e törvény hatálybalépésekor használt ingatlanokra vagy ingatlanrészekre vételi jog illeti meg, az MNV Zrt. megbízásából eljáró igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított vételáron.

(5) Amennyiben a párt élni kíván vételi jogával, e törvény hatálybalépésétől számított kilencven napos jogvesztő határidőn belül írásos szándéknyilatkozatot tesz az MNV Zrt.-nél. Az MNV Zrt. a szándéknyilatkozat kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja a pártot az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított becsült forgalmi értékről és a megkötendő adásvételi szerződés egyéb lényeges tartalmi elemeiről, ideértve a fizetési feltételeket, törvényes kedvezményeket, szavatossági jogokat, korábbi értéknövelő beruházások elszámolását, birtokba adás szerződési feltételeit. Ezeket a feltételeket az MNV Zrt. minden párt számára azonos elvek szerint állapítja meg.

(6) A párt vételi jogát az MNV Zrt. tájékoztatásának kézhezvételét követően, legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül, az MNV Zrt.-hez intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolhatja.

(7) Amennyiben a párt a (6) bekezdésben megállapított határidőben él vételi jogával, az MNV Zrt. köteles a bejelentéstől számított harminc napon belül megkötni a párttal az adásvételi szerződést.

69. § (1)²⁹⁵

(2)²⁹⁶

(3)²⁹⁷

(4) E törvény hatálybalépésével a költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szerv válik a kincstári vagyon részét képező, az e törvény hatálybalépése előtt az adott kutatóhelyre jogszabály erejénél fogva átszálló, illetve ellenérték fejében vagy ingyenesen szerzett, szellemi alkotáson fennálló jogok jogosultjává, valamint a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 19. §-a szerinti hasznosító vállalkozásban szerzett részesedés tulajdonosává.

69/A. §²⁹⁸ (1)²⁹⁹ Az állami vállalatok átalakulásakor a jogutód gazdasági társaság tulajdonába kerülő, vagy a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelő nyilvántartásában szereplő vagyonelemek jogi helyzetének rendezése érdekében az MNV Zrt. jogosult az állami vállalat átalakulásával létrejött gazdasági társasággal vagy a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági társasággal (e § alkalmazásában együttesen vagy külön-külön: gazdasági társaság) ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződésben megállapítani azon vagyonelemek körét, amelyek átalakulás, illetve tulajdonjog rendezés jogcímen a gazdasági társaság tulajdonába, illetve az állam tulajdonába kerülnek, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az érintett ingatlan az ingatlan-nyilvántartás vagy a gazdasági társaság nyilvántartása szerint állami tulajdonban vagy a gazdasági társaság tulajdonában van, és nincs az ingatlan-nyilvántartás szerint harmadik személy tulajdonában, feltéve, hogy a gazdasági társaság a szerződéskötéskor legalább többségi állami tulajdonban van.

(2)³⁰⁰ Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötése és tartalma tekintetében a felek az állami vagyonra vonatkozó jogszabályokban foglaltaktól eltérhetnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján az ingatlanügyi hatóság köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni a szerződésben meghatározott jogosult tulajdonjogát.

(4)³⁰¹ Az MNV Zrt. és a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti szerződésben rendelkeznek az elszámolásról. Az elszámolás történhet olyan módon, hogy a gazdasági társaság az állami tulajdonba kerülő eszközöket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 36. § (2) bekezdés e) pontja alapján a tőketartalék terhére, a gazdasági társaság tulajdonába kerülő vagyonelemeket pedig az Sztv. 36. § (1) bekezdés f) pontja szerint a tőketartalék javára számolja el. Ebben az esetben az MNV Zrt.-nél az eszközök nyilvántartásba történő kivezetése vagy bevezetése a nemzeti vagyon változásaként is elszámolható. Az elszámolás során az eszközöket, vagyonelemeket nyilvántartási értéken kell figyelembe venni.

(5)³⁰² a tulajdonosi joggyakorló – annak érdekében, hogy a jogügylet számviteli elszámolása a gazdasági társaság vagyonában ne eredményezzen vagyonvesztést – jogosult a gazdasági társaság visszapótlási kötelezettségét elengedni, a visszapótlási kötelezettségből származó követelést a gazdasági társaság javára nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátani vagy az elszámolásról egyéb módon rendelkezni. A jogügylet és az annak végrehajtására irányuló eljárások (így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, telekalakítás, más célú hasznosítási eljárás) adó-, illeték-, díj-, valamint járulékmentesek és nem minősülnek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak, a megállapodás esetleges egyéb költségei az MNV Zrt.-vel szerződő gazdasági társaságot terhelik.

69/C. §³⁰⁴ (1) Az MNV Zrt. rábízott vagyonába tartozó, az MNV Zrt. működéséhez szükséges számviteli törvény szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek 2015. december 31-i nyilvántartási értéken e törvény erejénél fogva 2016. január 1-jén ingyenesen az MNV Zrt. tulajdonába kerülnek. Az MNV Zrt. gondoskodik a vagyonmozgás nyilvántartásokon történő átvezetéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek tulajdonba adását a miniszter és az MNV Zrt. átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével hajtja végre. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza az MNV Zrt. működéséhez szükséges, számviteli törvény szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek pontos meghatározását. Az átadás során az államot a miniszter képviseli.

69/D. §³⁰⁵ (1) A 22/B. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségének a tulajdonosi joggyakorló az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXXII. törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tesz eleget.

(2) A 22/C. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének a tulajdonosi joggyakorló az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXXII. törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tesz eleget.

69/G. §³⁰⁸ A 2022. december 31. napjáig az átadási felületre feltöltött vagyonelemek tekintetében folyamatban lévő átadási eljárásokra az e törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXVIII. törvény hatálybalépését³⁰⁹ megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

70. § (1)³¹⁰ E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozónak a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személyek minősülnek.

(2)³¹¹ E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

71. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

(1a)³²⁷ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

(1b)³³⁰ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet az állami vagyon tekintetében megillető, az Nvtv. 12. § (3a) bekezdése szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jogra vonatkozó részletes szabályokat.³³¹

(2)³³² Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

(3)³³⁷

(4)³³⁸