10/2007. (III. 30.) KvVM rendelet
10/2007. (III. 30.) KvVM rendelet
a Mura-menti Tájvédelmi Körzet létesítéséről
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az erdőkre vonatkozóan a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § Védetté nyilvánítom Mura-menti Tájvédelmi Körzet elnevezéssel a Zala megyében Letenye, Molnári, Murakeresztúr, Murarátka, Muraszemenye, Tótszerdahely településhatárokban lévő, az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú 1904,1 hektár kiterjedésű területet.
2. § A Mura-menti Tájvédelmi Körzet területéből fokozottan védetté nyilvánítom a 2. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 106,9 hektár kiterjedésű területet.
3. § A védetté nyilvánítás célja a Mura folyóhoz és árteréhez kapcsolódó élővízi, mocsári és ártéri élőhely természeti értékeinek, egyedi életközösségeinek védelme és fenntartása, a jellegzetes tájképi adottságok megőrzése.
4. § (1) A Mura-menti Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság.
(2) A Mura-menti Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervében meghatározott tevékenységeket a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság és – erdő esetében – a külön jogszabály szerinti erdészeti hatósági nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodó együttesen látja el.
(3) A Mura-menti Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervét a 3. számú melléklet tartalmazza.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. számú melléklet a 10/2007. (III. 30.) KvVM rendelethez
2. számú melléklet a 10/2007. (III. 30.) KvVM rendelethez
3. számú melléklet a 10/2007. (III. 30.) KvVM rendelethez
1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések
– A Mura folyó és a hozzá kapcsolódó egyedi vízi, mocsári és ártéri életközösségek megőrzése, fenntartása,
– a Mura folyó természetközeli állapotának megőrzése a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között Pécsett, 1994. július 10-én aláírt, a vízgazdálkodási együttműködés kérdéseiről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 127/1996. (VII. 25.) Korm. rendelettel összhangban,
– a természetes és természetközeli erdők állapotának fenntartása, illetve javítása,
– a területen élő védett növény- és állatfajok megőrzése,
– a terület természeti értékeinek bemutatása.
2. Természetvédelmi stratégiák
– Árvizek levonulása után a mélyebb területrészeken, a holtágakban kialakuló állapot fenntartása,
– az adventív gyomok és a nem őshonos fafajok visszaszorítása,
– az erdőkben az őshonos fő- és elegyfafajok megtelepedésének elősegítése,
– a védett növények és állatok fennmaradásának biztosítása az élőhelyül szolgáló növénytársulás, élőhely fenntartásával,
– a Mura folyó árterén található szántók erdővé vagy gyeppé alakítása,
– az illegálisan kialakított hulladéklerakók felszámolása,
– tanösvények és egyéb természetvédelmi bemutató létesítmények kialakítása.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra és tilalmakra vonatkozó előírásokat – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontja, illetve mellékletének 7. pontja szerint – a 3.1. és 3.2. fejezet tartalmazza.
3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Gyepek kezelése
– A gyomosodott területeken, ahol a kaszálás nem lehetséges, évente legalább egyszer szárzúzózást kell végezni, figyelembe véve a védett növények virágzási idejét,
– legeltetni csak azokon a gyepeken lehet, ahol a taposás nem okozza természeti érték károsodását,
– nedves réteken (sásosok, kékperjés láprét, mocsárrét stb.) vadászati berendezés (sózó, szóró, etető) elhelyezése, valamint dagonya kialakítása tilos.
3.1.2. Erdők kezelése
– Őshonos faállományú erdőt nem őshonos fafajokkal felújítani, erdősíteni tilos,
– a természetes vagy természetközeli erdőkbe betelepülő nem őshonos fafajokat a nevelővágások során el kell távolítani,
– az előhasználatok és a növény-egészségügyi célú fakitermelések során a természetes elegyfafajokat, a lábonszáradt és az odvas fákat kímélni kell.
Állománytípusonként:
Gyertyános-kocsányos tölgyesek
– Véghasználat esetén hagyásfákat kell hagyni (hektáronként 5–10 db fát, csoportban),
– a felújítás előkészítéseként tuskózás és mélyforgatás nem alkalmazható,
– felújítás, erdősítés során a makkvetést kell előnyben részesíteni.
Tölgy-kőris-szil ligeterdők
– Véghasználat során a fő- és mellékfafajból is hagyásfákat kell hagyni (hektáronként 5–10 db fát, legnagyobb arányban tölgyet, csoportban),
– a felújítás előkészítéseként tuskózás és mélyforgatás nem alkalmazható,
– az előhasználatok során a második lombkoronaszintet és a cserjeszintet csak a munka akadályoztatása esetén és ennek megfelelő mértékig szabad kivágni,
– a szálanként előforduló elegyfafajokat (vadgyümölcs, hárs, juhar stb.) az előhasználatok során kímélni kell.
Fűz-nyár ligeterdők
– Véghasználat esetén kis területű tarvágások alkalmazhatók,
– a fő- és mellékfafajokból hagyásfákat kell hagyni (hektáronként 5–10 db fát),
– a felújítás előkészítéseként tuskózás és teljes talaj- előkészítés nem alkalmazható,
– a felújítások és erdősítések során a mesterséges pótlás őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokkal történik.
Égerligetek
– A felújítás kis területű foltokban tarvágással végezhető,
– véghasználat során hagyásfákat kell hagyni (hektáronként 5–10 db fát, csoportban).
Égerlápok
– Véghasználat esetén kis területű tarvágások alkalmazhatók,
– véghasználat esetén az élőhely védelme érdekében 5–10 db fát meg kell hagyni,
– fakitermelés csak télen (december 1. és március 1. között), havas-jeges viszonyok között végezhető.
Nem őshonos fafajú (amerikai kőris, akác, nemesnyár, vörös tölgy stb.) állományok
– Véghasználat után fokozatosan őshonos fafajokkal kell felújítani.
Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.
Kivett területek, ezen belül:
Mura folyó, csatornák, patakok, árkok, holtágak, vízállások, tavak
– Természeti értékre kedvezőtlen hatással járó beavatkozás csak a természetvédelmi hatósággal történő előzetes egyeztetés után lehetséges,
– a vizekbe nem őshonos halfajok (angolna, busa, amur stb.) telepítése tilos,
– vízitúrázni a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet.
Kavics- és agyagbánya-tavak
– Bányatavak és egyéb vízfelületek nem alakíthatók át intenzív horgász- vagy halastóvá,
– újabb kavicsbánya vagy anyagnyerőhely a Mura folyó árterén nem alakítható ki, a meglévőket és közvetlen környezetüket a bányászati tevékenység befejezése után rekultiválni kell.
3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
– A vízügyi beavatkozások során nem lakott területek (rét, erdő, legelő) árvíz-mentesítése cél nem lehet,
– az adventív gyomokkal borított területeket rendszeresen kaszálni vagy szárzúzózni kell,
– gyepterületen a száraz növényzetet csak különleges esetben vagy megelőző céllal lehet égetni a természetvédelmi hatóság előzetes jóváhagyásával.
– A területen a védetté nyilvánításkor működő bányák bezárására a kiemelt természetvédelmi oltalomból fakadóan nem kerülhet sor. Ezen tilalmat a bányák időszakos műszaki üzemi terveinek bánya-felügyeleti jóváhagyási eljárásában figyelembe kell venni.
– A területen a védetté nyilvánításkor működő bányák – az alaplap-süllyesztés esetleges lehetőségét kivéve – nem bővíthetők.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás