8/2006. (ÜK. 3.) LÜ utasítás
8/2006. (ÜK. 3.) LÜ utasítás
az ügyészi törvényességi felügyeletről szóló 13/1994. (ÜK. 12.) LÜ utasítás módosításáról*
2006.03.31.
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:
1. § Az ügyészi törvényességi felügyeletről szóló 13/1994. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) bevezető rendelkezéseiben „Az Alkotmány 51. §-ának (3) bekezdése értelmében az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák és megtartassák. Törvénysértés esetén fellép a törvényesség érdekében.” szövegrész helyébe „Az Alkotmány 51. §-ának (3) bekezdése értelmében az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében.” szövegrész lép.
2. § Az Ut. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
3. § (1) Az Ut. 2. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (3)–(4) bekezdésének számozása (2)–(3) bekezdésre változik:
„(1) Az ügyészi törvényességi felügyelet hatálya az 1. §-ban foglaltaknak megfelelően kiterjed
a) a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei vonatkozásában a minisztériumokra és az országos hatáskörű szervekre,
b) a hatósági eljárások és egyedi döntések tekintetében az Országgyűlésnek felelős, vagy beszámolni köteles szervekre, a minisztériumokra, az országos hatáskörű, vagy illetékességű, a regionális, a területi és a helyi közigazgatási szervekre, a közigazgatási hatósági jogkört gyakorló, vagy a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint eljáró egyéb szervezetekre és személyekre, valamint a szabálysértési hatóságokra és a szabálysértés miatt eljáró más szervekre,
c) a munkaviszonnyal és szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggő általános érvényű intézkedések, eljárások és egyedi döntések vonatkozásában a gazdálkodó és egyéb – jogi személyiségű, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező – szervezetekre,
d) a működés, valamint a működés körében hozott belső normák és egyedi döntések tekintetében az alapítványokra (közalapítványokra), a társadalmi szervezetekre és – a közhasznú működés tekintetében – a közhasznú szervezetekre.”
(2) Az Ut. 2. §-a – átszámozott – (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A törvényességi felügyelet ellátásánál jogszabálysértőnek kell tekinteni az olyan magatartást (tevékenységet vagy mulasztást), határozatot, vagy intézkedést, amely ellentétben áll a jogszabályokkal, az Alkotmánybíróság határozataival, a jogszabályok keretei között kiadott belső normákkal (pl. kollektív szerződés, alapszabály stb.), az Unió jogi aktusával, valamint – a bírósági felülvizsgálat körébe tartozó ügyekben – a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozataival, elvi bírósági határozataival és kollégiumi állásfoglalásaival.”
4. § Az Ut. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A törvényességi felügyeletet
a) a Legfőbb Ügyészség látja el az Országgyűlésnek felelős, vagy beszámolni köteles szervek, a minisztériumok, az országos hatáskörű, vagy országos illetékességű közigazgatási szervek, valamint az országos sportági szakszövetségek, az országos sportszövetségek, az országos kamarák és köztestületek felett, amennyiben más ügyészi szerv kijelölésére nem kerül sor. A Legfőbb Ügyészség az eljárás lefolytatásával főügyészséget úgy is megbízhat, hogy a vizsgálati jelentést, az intézkedéseket és más iratokat a vizsgálatot végző ügyészség helyett maga kiadmányozza,
b) a megyei, Fővárosi Főügyészség (a továbbiakban: főügyészség) látja el a területi szinten szervezett közigazgatási szervek felett akkor is, ha a közigazgatási területbeosztástól eltérő illetékességi területen működnek,
c) a főügyészség látja el az a) pontban foglalt kivétellel az alapítványok (közalapítványok), a társadalmi szervezetek, a közhasznú szervezetek felett,
d) a helyi ügyészség látja el a törvényességi felügyelet szervi hatálya alá tartozó, de az a)–c) pontban nem említett minden egyéb szerv vonatkozásában. A megyei (fővárosi) főügyész úgy rendelkezhet, hogy a területén működő alapítványok (közalapítványok), társadalmi szervezetek, közhasznú szervezetek működése feletti törvényességi felügyeletet a helyi ügyészség gyakorolja.
(2) A fellebbviteli főügyészségek a Legfőbb Ügyészség eseti kijelölése alapján és az általa meghatározottak szerint végeznek törvényességi felügyeleti tevékenységet.”
5. § Az Ut. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A törvényességi felügyelet gyakorlására a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az az ügyészség illetékes, amelynek területén a hatáskörébe tartozó szerv székhelye van. Pest megye területén működő szerv tekintetében a Pest Megyei Főügyészség rendelkezik illetékességgel akkor is, ha a szerv székhelye a fővárosban van.
(2) Törvényességi kérelem, panasz, egyéb beadvány elbírálására a közigazgatási területbeosztástól eltérő illetékességi területen működő bármely közigazgatási szerv tekintetében (pl. környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, erdészeti hatóság, bányakapitányság stb.) az a főügyészség illetékes, amelynek területét az ügy érinti.”
6. § Az Ut. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a törvényességi felügyeleti ügyben az eljáró ügyészség területén kívül kell a tényállás tisztázására irányuló eljárási cselekményt végezni (személyt meghallgatni, helyszínt megtekinteni stb.), ennek érdekében az eljáró ügyészség az eljárási cselekmény helye szerint illetékes ügyészséghez intéz megkeresést. A megkeresést 15 napon belül teljesíteni kell.”
7. § Az Ut. 9. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvényességi felügyelet fontosabb módszerei a következők:)
„f) az ügyészséghez benyújtott törvényességi kérelmek, jogszabálysértésre utaló jelzések, közérdekű kérelmek, panaszok és bejelentések megvizsgálása, illetőleg megvizsgáltatása;”
8. § Az Ut. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az ügyészség a felettes ügyészség utasítására vagy saját kezdeményezéséből tart vizsgálatot a szerveknél. A legfontosabb vizsgálati feladatokat a társadalmi igényekre figyelemmel a Legfőbb Ügyészség vizsgálati terve határozza meg. Saját kezdeményezésű vizsgálat tartása különösen akkor indokolt, ha valamely szerv munkáját illetően, vagy valamely jogterületről ismétlődően jutnak az ügyész tudomására törvénysértésre utaló adatok. Az ügyészség más ellenőrző, illetve felügyeleti szervvel koordinált vizsgálatot is tarthat, ez esetben azonban az ügyészi vizsgálat és jelentés önálló jellegét meg kell tartani.”
9. § Az Ut. 16. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A vizsgálati jelentés és az összefoglaló jelentés házi iratnak minősül.
(8) A Legfőbb Ügyészség által elrendelt vizsgálatokról készült jelentések és összefoglaló jelentések csak a Legfőbb Ügyészség előzetes hozzájárulása alapján adhatók át a vizsgált szervnek, vagy felettes szervének. A főügyészségek a saját tervezésű vizsgálataikról készült jelentéseket és összefoglaló jelentéseket az Üsztv. adatvédelmi szabályainak figyelembevételével küldhetik meg a vizsgált szervnek, vagy felügyeleti szervének, illetve hozhatják nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozatal során a sajtó számára adható tájékoztatás rendjéről szóló 9/2005. (ÜK. 5.) LÜ utasítás, továbbá a közérdekű adatok szolgáltatásáról szóló 4/2006. (ÜK. 1.) LÜ utasítás előírásai szerint kell eljárni.”
10. § Az Ut. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)–(6) bekezdés számozása (3)–(7) bekezdésre változik:
„(2) A törvényességi kérelmet beérkezését követően haladéktalanul meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e szükség azonnali ügyészi intézkedésre. Amennyiben a törvényességi kérelem, vagy ahhoz kapcsolódó más adatok alapján azonnali ügyészi intézkedés szükségessége merül fel, az ügyész köteles az iratok beszerzése és a törvényességi kérelem elbírálása iránt haladéktalanul intézkedni.”
11. § (1) Az Ut. 22. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A helyi ügyészség és a főügyészség hatáskörébe tartozó törvényességi kérelmeket és a törvényességi kérelem alapján kialakított ügyészi állásfoglalás ellen benyújtott újabb törvényességi kérelmeket (felügyeleti törvényességi kérelmeket) a főügyészségen belül kell elbírálni. Az elbírálás szervezeti kereteit a főügyész állapítja meg.
(2) A felügyeleti törvényességi kérelem alapján a törvényességi kérelmet elbíráló ügyészség köteles korábbi állásfoglalását saját hatáskörében – szükség esetén a tényállás további tisztázása után – érdemben felülvizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredményeként a felügyeleti törvényességi kérelmet megalapozottnak tartja, megteszi a szükséges ügyészi intézkedést, és erről a kérelmezőt értesíti. Ellenkező esetben az ügyet továbbítja a felügyeleti törvényességi kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező ügyészséghez, ügyészhez, illetve ügyészi szervezeti egységhez. A helyi ügyészség álláspontját sérelmező felügyeleti törvényességi kérelmet a megyei főügyészség bírálja el.”
(2) Az Ut. 22. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben a főügyészségnek a felügyeleti törvényességi kérelem alapján kialakított álláspontja ellen ismételt felügyeleti törvényességi kérelem érkezik, a főügyészség az ismételt felügyeleti törvényességi kérelmet véleményes jelentéssel és az előzményi iratokkal a Legfőbb Ügyészségre terjeszti fel.
(5) Ha a Legfőbb Ügyészség az ismételt felügyeleti törvényességi kérelmet alaptalansága miatt elutasítja, a kérelmezővel közli azt is, hogy az esetleges további azonos tárgyú, de az ügy érdemi elbírálása szempontjából jelentős új tényt nem tartalmazó törvényességi kérelme alapján sem lehet ügyészi intézkedést tenni. E tájékoztatást követően az ugyanazon ügyben ugyanazon tények alapján benyújtott újabb kérelmek válaszadás nélkül irattárba tehetők.”
12. § Az Ut. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A közérdekű kérelmek, panaszok és bejelentések intézésénél a 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-ainak előírásai szerint kell eljárni az Ut. 19–22. §-aiban foglaltak értelemszerű alkalmazásával.”
13. § Az Ut. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A Legfőbb Ügyészség Közigazgatási Jogi Főosztálya, Magánjogi Főosztálya, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya, valamint a Katonai Főügyészség Katonai Ügyek Főosztálya a törvényességi kérelmek meghatározott csoportjának intézésére az általánostól eltérő szabályokat állapíthat meg.”
14. § (1) Az Ut. 26. §-ának (4)–(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Amennyiben a határozat érdemére kiható óvás benyújtására az Ütv. 14. § (3)–(5) bekezdése értelmében nincs mód, az óvásban a törvénysértés megállapítását és lehetőség szerint a sérelem más módon történő orvoslását kell indítványozni (elvi óvás).
(5) Közigazgatási hatósági határozat ellen elvi óvást kell benyújtani akkor is, ha a semmisség jogkövetkezménye, illetve az óvás folytán tett intézkedések alkalmazhatósága az 1957. évi IV. törvény hatályának utolsó napján, 2005. október 31-én megszűnt.
(6) Amennyiben a törvénysértés csekély jelentősége miatt, vagy más okból óvás benyújtása nem látszik indokoltnak, az ügyész jelzésben hívja fel a szerv vezetőjének figyelmét a törvénysértésre.”
15. § Az Ut. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § Ha az Ütv. 15. §-ának (5) bekezdésében megjelölt esetben a szerv az óvást törvénysértően elutasítja, az ügyész kezdeményezheti a magánjogi szakágnál az elutasítás tárgyában hozott határozat bíróság előtti megtámadását, illetőleg – ha a magánjogi feladatok ellátása is feladatkörébe tartozik – ennek érdekében maga intézkedhet.”
16. § Az Ut. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) A főügyészségek a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott hatáskörben benyújtott óvás, felszólalás, figyelmeztetés, jelzés és felelősségre vonás kezdeményezés (a továbbiakban: intézkedés) egy példányát a benyújtással egyidejűleg felterjesztik a Legfőbb Ügyészségre.
(2) A 3. § (1) bekezdésének d) pontja szerint egyébként helyi ügyészségi hatáskörbe tartozó intézkedések felterjesztése a főügyészségen belül a főügyész utasítása szerint történik, vagyis a Legfőbb Ügyészségre akkor sem kell felterjeszteni, ha azt a főügyészség nyújtotta be.”
17. § Az Ut. 36. § (1) bekezdésének második mondatában „az ügyész köteles intézkedésének megvitatásában személyesen is részt venni, az intézkedés indokait alapos, meggyőző módon szóban is kifejteni és megmagyarázni” szövegrész helyébe „az ügyész intézkedésének megvitatásában lehetőleg személyesen vegyen részt, az intézkedés indokait meggyőző módon fejtse ki és magyarázza meg” szövegrész lép.
18. § Az Ut. 37. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(2) A felettes ügyész köteles az intézkedés kellő időben való elbírálását szorgalmazni, a felügyeleti szervvel egyeztetést kezdeményezni, és ha a másodfokú szerv döntésével nem ért egyet, a döntéssel szemben maga jelenthet be óvást.”
19. § Az Ut. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § Ha az ügyész a törvényességi felügyelet ellátása során a jogszabály értelmezésére, vagy a végrehajtás módjára vonatkozó olyan eltérő, vagy vitás jogalkalmazói gyakorlatot tapasztal, amelynek egységesítése, vagy jogszerűvé tétele érdekében a miniszter, vagy országos hatáskörű szerv vezetője irányelvének, utasításának vagy tájékoztatójának kiadása indokolt, a Legfőbb Ügyészséghez tesz előterjesztést az Ütv. 5. § (2) bekezdés d) pontján alapuló intézkedésre.”
20. § Az Ut. 47. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(1) Ha az ügyész a tevékenysége során törvénysértésnek nem minősülő hiányosságot, vagy olyan csekély jelentőségű törvénysértést észlel, amely más ügyészi intézkedést nem tesz indokolttá, köteles erről átiratban a szerv vezetőjét vagy felettesét értesíteni.”
21. § Az Ut. 50. §-ának (10) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(10) A felettes ügyész a felterjesztett iratok tartalma alapján az óvást benyújtó ügyészt nyolc napon belül az óvás visszavonására vagy módosítására utasíthatja.”
22. § Az Ut. 53. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (9) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
„(9) Az Sztv. 90. § (1) bekezdés szerinti panaszt, amennyiben az az ügyészségre elkésetten érkezett és alaptalan, el kell utasítani. Amennyiben az elkésett panasz alapos, a törvényességi kérelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell elbírálni és a szükséges intézkedést megtenni.”
23. § Az Ut. a következő V. és VI. fejezettel, valamint 54–64. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi V. fejezet számozása VII. fejezetre, a jelenlegi 54–57. § számozása 65–68. §-ra, 58. §-ának számozása pedig 70. §-ra változik:
„V. fejezet
A közigazgatási hatósági eljárásokkal kapcsolatos különös rendelkezések
A közigazgatási hatósági eljárásokkal kapcsolatos különös rendelkezések
Elővezetés jóváhagyása közigazgatási ügyekben
54. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, ügyészi jóváhagyás szükséges a közigazgatási hatósági jogkörben elrendelt elővezetés foganatosításához [Ket. 48. § (3) bekezdés].
(2) Az elővezetés jóváhagyását meg kell tagadni, ha
a) a jóváhagyásra vonatkozó javaslat nem az arra jogosult szervtől, illetőleg személytől származik;
b) az elővezetésre vonatkozó javaslat arra az ügyfélre vonatkozik, aki az eljárást kezdeményezte, kivéve, ha az eljárást a közigazgatási szerv hivatalból folytatja;
c) az elővezetés feltételei az iratokból kitűnően nem állnak fenn (pl. az írásbeli idézés kézbesítése nem igazolható, vagy azt a törvényben előírt határidő megsértésével kézbesítették, illetve az idézett személy az idézésnek eleget tett, vagy távolmaradását megfelelően igazolta stb.);
d) az iratokból megállapítható, hogy az elővezetést elrendelő szervnek az ügyre nincs joghatósága, hatásköre, illetékessége, vagy az ügyben más semmisségi ok áll fenn;
e) az ügyész hivatalos tudomása szerint az elővezetésnek más törvényes akadálya van (pl. az elővezetendő személy országgyűlési képviselő).
(3) Az elővezetést jóvá kell hagyni, ha annak nincs törvényes akadálya. A Ket. 46. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott idézési módok bármelyikének alkalmazása esetén helye van az elővezetésnek, ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak.
Helyszín, helyiség és gépjármű, valamint gépjármű rakományának
átvizsgálásáról rendelkező adóhatósági határozat ügyészi jóváhagyása
átvizsgálásáról rendelkező adóhatósági határozat ügyészi jóváhagyása
55. § (1) Az állami adóhatóság alkalmazásában álló adóellenőr a 2003. évi XCII. törvény (Art.) 103. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben – az ellenőrzést végző területi adóhatóság vezetőjének előzetes ügyészi jóváhagyással hozott végzése alapján – a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszínt, helyiséget és gépjárművet átvizsgálhatja, valamint a helyszínen talált gépjármű rakományát ellenőrizheti (a továbbiakban: átvizsgálás). Ha alapos okkal feltételezhető, hogy az átvizsgálás késedelmes lefolytatása az ellenőrzés céljának meghiúsulását eredményezné, az adóhatóság az átvizsgálást elrendelő végzés, valamint az arról készült jegyzőkönyv másolati példányának megküldésével utólag értesíti az ügyészséget a foganatosított intézkedésről.
(2) Közjegyzői, ügyvédi, adószakértői, adótanácsadói, illetve könyvviteli szolgáltatást végző iroda kizárólag előzetes ügyészi jóváhagyással vizsgálható át.
56. § Az átvizsgálás előzetes ügyészi jóváhagyását meg kell tagadni, ha
a) a jóváhagyásra irányuló megkeresés nem az állami adóhatóság területi szervének vezetőjétől származik,
b) az átvizsgálni kívánt helyszín, a helyiség, a gépjármű, vagy a rakománya az adózó vállalkozási tevékenységével nem hozható összefüggésbe,
c) a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek annak valószínűsítésére, hogy a lakás valamely helyisége a vállalkozási tevékenység helyszíne,
d) az átvizsgálás elrendelése nem az adózó bevallási, bizonylat kiállítási és -megőrzési, valamint nyilvántartás vezetési kötelezettsége szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszköz elrejtésére, megsemmisítésére, illetve a vállalkozás valós körülményeinek a leplezésére vonatkozó – ellenőrzött forrásból származó adatokon nyugvó – megalapozott feltételezésen alapul.
57. § (1) Az ügyész az ügyre vonatkozó összes irat vizsgálata alapján soron kívül, de legkésőbb 3 munkanapon belül dönt az átvizsgálást elrendelő végzés jóváhagyásáról, vagy a jóváhagyás megtagadásáról.
(2) A jóváhagyás megtagadásáról a megtagadás indokainak kifejtésével, az iratok egyidejű visszaküldése mellett, átiratban kell tájékoztatni az állami adóhatóság területi szervének vezetőjét.
(3) Az előzetes ügyészi jóváhagyás nélkül lefolytatott átvizsgálásról készült jegyzőkönyv másolati példánya és az átvizsgálást elrendelő végzés utólagos megküldése esetén (utólagos értesítés) az ügyész megvizsgálja, hogy fennálltak-e az átvizsgálás és az átvizsgálás előzetes ügyészi jóváhagyás nélküli elrendelésének feltételei.
(4) Amennyiben egyértelműen nem lehet megállapítani azt, hogy az átvizsgálásra az Art. 103. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott törvényi feltételek fennállása mellett került sor, az ügyész az egyébként törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó intézkedéseket tesz. Ellenkező esetben az utólagos értesítés tudomásulvételét kell az iraton feljegyezni.
A közigazgatási hatósági eljárásban folytatott
helyszíni szemle megtartásának ügyészi jóváhagyása
helyszíni szemle megtartásának ügyészi jóváhagyása
58. § (1) A Ket. 57. §-ának (1) bekezdése értelmében a közigazgatási hatóság a helyszíni szemlét – az ügyész előzetes jóváhagyásával – a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja, ha a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali intézkedés érdekében van szükség, illetve, ha ezt a törvény más fontos okból megengedi. A szemle az ügyész jóváhagyása nélkül is megtartható, ha az ügyész előzetes jóváhagyásának beszerzése a késedelem veszélyével járna. Ilyen esetben a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet az ügyésznek három napon belül meg kell küldeni.
(2) Az ügyész a Ket. 57. §-ának (2) bekezdése szerinti előzetes jóváhagyást a tényállás ismerete alapján, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén adja meg. A jóváhagyás során figyelembe kell venni, hogy a szemle közigazgatási hatósági eljárásban alkalmazandó, tényállás tisztázását szolgáló eljárási cselekmény.
(3) Amennyiben a Ket. 57. §-ának (1) bekezdés szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv utólag érkezik az ügyészhez, az ügyész a szükséghez képest beszerzi, vagy megtekinti az ügyre vonatkozó iratokat, és a tényállás teljes körű ismerete alapján dönt arról, hogy az ügyben indokolt-e további ügyészi intézkedés megtétele.
VI. fejezet
A környezetvédelemmel összefüggő ügyészi tevékenység
A környezetvédelemmel összefüggő ügyészi tevékenység
59. § A főügyészségeken a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ügyészi feladatokat a kijelölt ügyész (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: ügyész) végzi. Gondoskodni kell a környezetvédelmi tevékenység folyamatosságáról az ügyész távolléte vagy akadályoztatása esetére is.
60. § (1) A környezet-, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől (a továbbiakban: felügyelőség) érkező határozatot a gyűjtőbe iktatást követően az ügyész haladéktalanul vizsgálja meg abból a szempontból, hogy lehet-e helye valamely ügyészi intézkedésnek, eljárás kezdeményezésének.
(2) A felügyelőség kötelezést tartalmazó, bírságoló határozata nyomán az ügyész az iratok bekérése, felvilágosítás kérés útján vagy egyéb módon állapítsa meg, hogy a kötelezett eleget tett-e a közigazgatási határozatban előírt kötelezettségének, ha nem, a felügyelőség intézkedett-e a végrehajtás iránt. Mulasztás esetén az ügyész tegye meg a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedést.
(3) Az ügyész törvényességi felügyeleti eszközökkel tárja fel azt is, hogy a környezethasználó közigazgatási határozattal érintett jogellenes magatartása okozott-e kárt, a tevékenység folyamatossága megállapítható-e, alapot ad-e kártérítésre irányuló, illetve a környezetet, természetet veszélyeztető tevékenységtől eltiltás iránti kereset benyújtására.
61. § A főügyész tegyen intézkedést, hogy a környezetkárosítás, természetkárosítás, és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmények miatt indult eljárásokban az eljárást befejező, jogerős döntésről az ügyészt – a vonatkozó iratok egyidejű átadásával – azonnal tájékoztassák.
62. § Ha a szakági tevékenység ellátása helyi szabályozásából eredően a további intézkedések (például: vizsgálat, felhívás, kereset) megtételére a helyi ügyészségnek van hatásköre és illetékessége, az iratokat az előzőek szerint beszerzett adatokkal, megállapításokkal az ügyész haladéktalanul továbbítsa, és az intézkedésekről kérjen jelentést.
63. § Az ügyész eljárása során szükség és lehetőség szerint működjön együtt a környezet/természetvédelmi társadalmi szervezetekkel a környezet/természetvédelem érdekében történő fellépés, intézkedéseik összehangolása céljából.
64. § (1) A környezetvédelemmel összefüggő ügyészi tevékenységet egyebekben a környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvény, a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint az ügyész környezetvédelmi tevékenységéről szóló 1/2003. (ÜK. 8.) LÜ körlevél rendelkezései szerint kell végezni.
(2) E szabályokat az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 44. §-ában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi CXXVIII. törvény 59. §-ában szabályozott ügyészi tevékenységre is értelemszerűen alkalmazni kell.”
24. § Az Ut. – átszámozott – 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A főügyész felelős a törvényességi felügyeleti munka ellátásának megszervezéséért mind a főügyészségen, mind a helyi ügyészségeken. A törvényességi felügyeleti munka ellátásának szervezeti felépítését a helyi adottságok figyelembevételével a főügyész határozza meg. A törvényességi felügyeleti szakágban dolgozó ügyészek szakági beosztása kivételes esetben, a legfőbb ügyész egyetértésével változtatható meg.”
25. § Az Ut. – átszámozott – 67. §-ának f) pontja a következők szerint módosul:
(A felettes ügyészség köteles irányítani és ellenőrizni az alárendelt ügyészségek törvényességi felügyeleti munkáját. Ennek fontosabb módszerei a következők:)
„f) az ügyészi törvényességi felügyeleti munkát végző ügyészek felettes ügyészséghez történő kirendelése,”
26. § Az Ut. – átszámozott – 68. §-ának (2) bekezdésében a „Pénzügyi Főosztályhoz” szövegrész helyébe „Gazdasági Főigazgatósághoz” szövegrész lép.
27. § Az Ut. a következő 69. §-sal egészül ki:
a) államigazgatási hatóságot, vagy államigazgatási szervet említ, ott közigazgatási hatóságot, vagy közigazgatási szervet,
b) államigazgatási ügyet, illetve államigazgatási eljárást említ, ott közigazgatási ügyet, illetve közigazgatási eljárást,
c) döntést, rendelkezést említ, ott közigazgatási ügyekben határozatot,
d) felettes szervet, ott felügyeleti szervet is,
e) államigazgatási területbeosztást említ, ott közigazgatási területbeosztást,
f) munkatervet említ, ott vizsgálati tervet
kell érteni.
28. § Az Ut. 10. §-ának (2) bekezdésében a 6/1994. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 30. §-a helyett a 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 32. §-át kell érteni.
29. § (1) Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba.
(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg az Ut. 5. §-ának (3) bekezdése, 10. §-ának (1) bekezdése, 16. §-a (6) bekezdésének harmadik mondata, 26. §-ának (7) bekezdése, 28. §-ának (2) bekezdésében a „bírságoló szerv által foganatosított meghallgatáson” szövegrész és 29. §-ának c) pontjában az „és bírságolási” szövegrész, az 53/B. § után lévő „Eljárás közlekedési szabálysértési ügyben érkezett iratok alapján” cím, az 57/A. §-a és a paragrafus címe, valamint új 65. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
Dr. Polt Péter s. k.,
legfőbb ügyész
Melléklet a 8/2006. (ÜK. 3.) LÜ utasításhoz
– 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya
– 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
– 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről
– 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
– 1952. évi III. törvény a polgári peres eljárásról
– 1994. évi LXXX. törvény az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről
– 1993. évi LIX. törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról
– 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról
– 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról
– 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
– 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
– 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
– 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
– 1994. évi LV. törvény a termőföldről
– 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
– 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
– 1990. évi C. törvény a helyi adókról
– 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
– 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
– 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről
– 1998. évi I. törvény a közúti közlekedésről
– 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról
– 1997. évi CXXXIX. törvény a menedékjogról
– 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról
– 2001. évi XXXIX. törvény a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról
– 1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról
– 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
– 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól
– 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
– 2002. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
– 1990. évi LV. törvény az országgyűlési képviselők jogállásáról
– 1999. évi CXXIV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
– 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról
– 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről
– 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről
– 1992. évi XLIV. törvény a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról
– 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
– 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosítópénztárakról
– 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról
– 2003. évi XLVII. törvény a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról
– 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról
– 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról
– 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
– 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
– 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
– 2004. évi I. törvény a sportról
– 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
– 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról
– 1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról
*
Az utasítást a 4/2008. (ÜK 2.) LÜ utasítás 1. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2008. március 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás