7002/2006. (BK 6.) BM irányelv
7002/2006. (BK 6.) BM irányelv
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alkalmazása során lehetséges költségcsökkentő megoldásokról1
2006.03.17.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) szabályozott új, illetve megváltozott tartalmú jogintézmények alkalmazása helyenként többletköltséget eredményez. A közigazgatás költségtakarékos működéséhez fűződő érdekek és a Ket. 7. §-ában alapelvként megfogalmazott költségkímélő eljárás megvalósítása megkívánják a jogszabály végrehajtásának módjára vonatkozó irányelv kiadását annak előrebocsátásával, hogy a közigazgatási ügyekben eljáró hatóságok költségkímélő eljárásra törekvése a különös eljárási szabályok vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevétele mellett történhet és az a törvényesség megsértésével, így különösen az ügyfelek garanciális jogainak csorbításával nem járhat.
1. Azon ügycsoportok tekintetében, ahol tipikusan idegen nyelvet beszélő ügyfelek vesznek részt az eljárásban, célszerű arra törekedni, hogy az ügyintézők beszéljék a „leggyakrabban használt idegen nyelveket”. [Ket. 10. §-ának (1) bekezdése, 60. §-ának (1) bekezdése.]
2. A nyelvhasználati szabályok alkalmazásával összefüggésben telefonköltség-csökkentő tényező lehet egy – legalább a kistérségek székhelytelepülésein – idegen nyelvenként összeállított lista a térségben elérhető, igénybe vehető „tolmácsokról”.
3. A Ket. 29. §-ának (6) bekezdése létesítmény engedélyezésére vonatkozó eljárásban, továbbá minden olyan esetben, amikor az eljárásban egyébként jelentős számú ügyfél vesz részt, lehetővé teszi a hirdetményi és ezzel párhuzamosan a közhírré tétel útján történő értesítést. Ez nyilvánvalóan költségtakarékos megoldás, azonban csak a különös eljárási szabályok kézbesítési rendelkezései figyelembevételével, kombinált módon, az egyéb úton történő értesítéssel együtt alkalmazható az alkotmányos garanciákat kielégítő biztonsággal. A különös eljárási szabályok szerint közvetlenül értesítendő ügyfeleket a megszokott formában, míg a hatásterületen ingatlannal rendelkező további ügyfeleket a fent említett módon lehet értesíteni.
4. A Ket. 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja előírja a kérelemre indult eljárásokban az öt napon belüli értesítési kötelezettséget az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelek tekintetében. A Ket. 30. §-a a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának eseteit szabályozza, amikor a hatóságnak nyolc napon belül végzést kell hoznia. A közeli időhatárokra tekintettel célszerűnek látszik, hogy a kérelem elutasítását megalapozó feltételek fennállása esetén a hatóság öt napon belül hozza meg az elutasító végzést, amely az ügyfeleknek a Ket. 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti értesítését tartalmilag kiválthatja.
5. A Ket. 29. §-ának (9) bekezdése szerint, kérelmére az ügyfelet értesíteni kell az ügy iktatási számáról, az ügyintézési határidőről és az ügyintéző elérhetőségéről. A Ket. 37. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a hiánypótlásról. A két jogszabályhely eltérő határidőt szab az eljárási cselekmény megtételére, célszerű azonban a Ket. 29. §-ának (9) bekezdése szerinti ötnapos határidőn belül a hiánypótlási felhívást kibocsátani – természetesen a hiánypótlási felhívással szemben támasztott kézbesítési követelmények teljesítése mellett –, melyben az ügyfél tájékoztatása is megtörténhet.
6. A Ket. 32. §-ának (9) bekezdése az eljárás felfüggesztése esetén is lehetőséget biztosít arra, hogy a hatóság a folyamatban lévő eljárási cselekményeket foganatosítsa, illetve elfogadja. A szabály alkalmazási körében célszerű volna, ha minden olyan alkalommal meghozná a hatóság ezt a döntést, amikor a folyamatban lévő eljárási cselekmények lefolytatása nem ellentétes a felfüggesztés okával, céljával. Ugyanígy szükséges lenne az eljárást felfüggesztő döntések meghozatala előtt azt is mérlegelni, hogy mely, még folyamatban nem lévő eljárási cselekmények foganatosíthatók. Ezeket a cselekményeket ezáltal nem szükséges az eljárás folytatása során újabb intézkedéssel elrendelni (pl. már kiküldött idézés, értesítés tárgyalásról, meghallgatásról, szakértői vélemény beszerzése).
7. Az ügyfeleket célszerű ösztönözni arra, hogy a kérelem benyújtása során adjanak meg elektronikus elérhetőséget vagy telefonszámot, az így folytatott kommunikációnak költségcsökkentő és eljárást gyorsító hatásai lehetnek. Mindemellett szükséges annak garantálása, hogy az elektronikus út nem élvez elsőbbséget, az ügyfeleket azonosan ítélik meg, függetlenül attól, hogy melyik utat választják. Fontos kiemelni, hogy mindazokban az esetekben, amikor a hatósági kapcsolatfelvételhez joghatás fűződik, a hivatalos iratként kézbesítendő küldeményeket csak a hatóság kézbesítőjének igénybevétele, elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, hangrögzítés melletti telefonos kapcsolat, az ügyfél aláírásával ellátott írásos dokumentum (pl. helyben történő idézés, az irat személyes átvétele) válthatja ki teljes biztonsággal.
8. Jogszabállyal rendszeresített hatósági nyilvántartások jegyzékének összeállítása és az illetékes hatóság részére történő elérhetővé tétele időt takarít meg a hatóságok számára, és az ügyfelek számára is az ügyintézés könnyítését jelentheti. [Ket. 36. §-ának (2) bekezdése: ügyfél helyett történő adatbeszerzés.]
9. A hatóságok az egymás közötti adatcsere, adatbeszerzés és egyéb eljárási cselekmények foganatosítása során törekedhetnek a jogszabályban meghatározott költségkímélőbb elektronikus útra, szem előtt tartva az adatbiztonsághoz és az adatok hitelességének megőrzéséhez fűződő érdekeket.
10. A Ket. 37. §-a előírja, hogy a kérelmet haladéktalanul meg kell vizsgálni és szükség esetén nyolc napon belül hiánypótlási felhívást kell kibocsátani. Abban az esetben, ha a kérelem beérkezését követően valóban haladéktalanul megtörténik a vizsgálat, és a hiánypótlás „azonnal” teljesíthető, a hiánypótlási felhívás telefonon, e-mail formájában a szigorúbb feltételek mellőzésével is megtörténhet, hiszen a hiánypótlás ilyen felhívást követő elmulasztása esetén lehetőség van nyolc napon belül a könyvelt postai küldeménnyel történő hiánypótlási felhívás kibocsátására.
A kérelem személyesen történő benyújtása esetén célszerű arra törekedni, hogy a hatóság a kérelem átvételével egy időben ellenőrizze, hogy az megfelel-e a Ket. 35. §-ának (1) és (2) bekezdésében, továbbá a Ket. 36. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Hiányosság esetén ugyanis azonnal megtörténhet a hiánypótlásra történő felhívás, így a postai úton történő értesítés elkerülhető.
11. A Ket. 43. §-ának (2) bekezdése alapján, kizárás esetében történő döntéshozatalnál, a kizárt ügyintéző eljárása mellett foganatosított, megismétlendő eljárási cselekmények meghatározásánál – az ügy objektív elbírálásának követelménye szem előtt tartásával – indokolt figyelemmel lenni a költségtényezőre is, és csak a valóban szükséges eljárási cselekmények megismétléséről kell rendelkezni.
12. A Ket. 92. §-ának (4) bekezdése szerint a helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv egy példányát a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított öt napon belül megküldi. Ezzel összefüggésben szükséges volna arra törekedni, hogy a helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet lehetőleg minden esetben átadják a helyszínen az ügyfél (ügyfelek) részére. Amennyiben bizonyos, hogy az ellenőrzésen tapasztaltak alapján hatósági eljárás indul, erről az ügyfelet a jegyzőkönyv rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg – akár a jegyzőkönyv helyszíni átadásáról, akár öt napon belül történő megküldéséről van szó – értesíteni lehet.
13. A Ket. 128. §-ának (2) bekezdése értelmében jogerőre emelkedik a döntés az elsőfokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelmének teljesítése esetén már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Azokban a közigazgatási hatósági eljárásokban, amelyekben – természetüknél fogva – alkalmazható a fellebbezésről történő előzetes lemondás intézménye, indokolt felhívni az ügyfelek figyelmét erre a lehetőségre, hiszen ennek nemcsak eljárásgyorsító hatása van, hanem egyúttal többirányú költségcsökkentést is eredményez (pl. levelezési költség, utazási költség stb.).
14. Az eljárási cselekmény megismétlése esetén a vétkes személynek a többletköltség megfizetésére kötelezését a Ket. 61. §-ának (6) bekezdése teszi lehetővé. Gyakori, hogy valakinek a jogellenes magatartása miatt kell megismételni egy eljárási cselekményt, mert pl. a helyszíni szemléről előzetesen értesített ügyfél nem engedi be területére (üzemébe, épületébe) a szemle résztvevőit, hasonló módon megakadályozza a hatósági ellenőrzést, a végrehajtási eljárást. A Ket. lehetővé teszi, hogy ilyenkor a vétkes személyt – az eljárási bírságon túlmenően – a többletköltség megfizetésére kötelezzék, tekintet nélkül arra, hogy egyébként az adott eljárásban kit terhelnek a költségek.
15. A Ket. nem csupán az eljárási cselekmény megismétlése esetén teszi lehetővé a vétkes személynek a többletköltség megfizetésére kötelezését, hanem a Ket. 155. §-a rögzíti, hogy a hatóság az eljárás során köteles költségkímélő módon és a célszerűség követelményének szem előtt tartásával eljárni és az ügyfél, valamint az eljárásban részt vevő más személyek szintén kötelesek eljárási cselekményeiket a célszerűségi szempontokra tekintettel teljesíteni. [A Ket. 158. §-ának (2) bekezdése alapján a hatóságot az indokolatlanul magas eljárási költségek tekintetében döntési kötelezettség terheli.]
A fenti kötelezettségek megsértésével okozott költséget – a Ket.-ben megállapított általános költségviselési szabályoktól eltérően – az azt okozó szerv vagy személy viseli.
16. A Ket. elektronikus tájékoztató szolgáltatására vonatkozó rendelkezései, és az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény alapján a hatóságok eleget téve tájékoztatatási kötelezettségeiknek, csökkenthetik a „csak érdeklődő” ügyfelekre fordított időt. Ezzel párhuzamosan a Kormányzati Ügyféltájékoztatási Központ (189-es telefonos hívószám) szolgáltatásainak ismertetésével és a KÜK-kel történő hatékony együttműködéssel tehermentesíthetők az ügyintézők.
17. További költségcsökkentő és eljárásgyorsító hatása lehet az egyes hatósági ügyfajták intézéséhez szükséges tudnivalók elektronikus tájékoztató szolgáltatás útján történő közzétételének [Ket. 164. §-a (1) bekezdésének c) pontja], illetve jogszabállyal rendszeresített formanyomtatvány hiányában olyan kérelem-űrlap összeállításának, ami egyértelmű eligazítást nyújt az ügyintézéshez szükséges ügyféli tennivalókról.
18. Az írásbeli érintkezés kiváltható egyes esetekben szóbeli közléssel (pl. az eljárási cselekmény megismétlése esetén az új időpont közlése a jelenlévőkkel, s az erről szóló hivatalos feljegyzés aláíratása, hasonlóképpen: a legközelebbi eljárási cselekmény időpontjáról való tájékoztatás, a megidézett személy ismételt megjelenésre történő szóbeli megidézése).
19. A közös helyszíni szemle vagy egyeztető megbeszélés során a szakhatóságok állásfoglalásának jegyzőkönyvbe foglalása elkerülhetővé teszi a levelezést és így csökkenti a postaköltségeket.
20. Nem minden esetben szükséges könyvelt postai küldeményként feladni a levelet, ha a hatóság írásban érintkezik az ügyféllel [pl. az ügyfél érdeklődésére válaszként tájékoztatja arról, hogy a Ket. 33. §-ának (3) bekezdésében szabályozott okok közül melyik hátráltatja az ügy érdemi elbírálását], illetőleg az ügyfelet a Ket. 29. §-ának (9) bekezdése alapján értesíti a kérelem megérkezéséről és az ügy iktatási számáról.
Élve a Ket. 78. §-a (5) bekezdésének f) pontjában adott felhatalmazással, a hatóság (esetleg alkalmilag foglalkoztatott) kézbesítőjét is igénybe lehet venni a küldemény kézbesítésére.
21. A végrehajtás tekintetében a jelentősebb előrelépések egyikét az adóügyi igazgatásban régóta alkalmazott késedelmi pótlék bevezetése (Ket. 138–139. §) hozhatja. Eddig ugyanis az ügyfelek – pl. a több milliós vagy milliárdos anyagi jogi bírsággal sújtottak – nem voltak érdekeltek a mielőbbi fizetésben, hiszen ha a behajtásra csak 3-4 év múlva került sor, akkor is csak az eredetileg megállapított összeget kellett megfizetniük. A késedelmi pótlék a Ket. 140. §-ának (2) bekezdése alapján a hatóság által megelőlegezett összeg tekintetében is alkalmazható, kivéve, ha a kötelezett bizonyítható módon – szociális helyzete folytán – önhibáján kívül képtelen volt a felmerülő költség előlegezésére.
1
Az irányelv a 2010: CXXX. törvény 47. §-a alapján hatályát vesztette 2012. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás