274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről1
A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (2) bekezdésében, az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (1) bekezdésében, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 65. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20/A. §-a a) pontjában, a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény 18. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 106. § (3) bekezdésében, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (2) bekezdésében, a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. § (4) bekezdésében, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 11. §-ában, az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. § (3) bekezdésében, a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény 12. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 21. §-ában, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. §-a (1) bekezdésének h) és i) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jogállása
1. § (1)2 A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) központi hivatal. Az MgSzH-t a vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.
(2)3 Az MgSzH önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi közhatalmi költségvetési szerv.
(3) Az MgSzH-t elnök vezeti (a továbbiakban: elnök).
(4) A miniszter irányítási jogkörében
a) az elnök javaslata alapján kinevezi és felmenti az MgSzH különböző szakterületekért felelős elnökhelyetteseit (a továbbiakban: elnökhelyettesek) és az MgSzH egyes területi szerveit (a továbbiakban: területi szervek) vezető főigazgatókat (a továbbiakban: főigazgatók),
b) jóváhagyja az MgSzH éves munkatervét,
c)4 jóváhagyja az MgSzH feladataival összefüggő elektronikus kapcsolattartás és adatátvitel fejlesztését.
(5) Az MgSzH székhelye Budapest.
2. § (1) Az MgSzH feladatát Központja és a területi szervei útján látja el. Az MgSzH Központja és területi szervei is önálló jogi személyiséggel rendelkeznek.
(2) Az MgSzH területi szerveinek megnevezését, székhelyét és illetékességi területét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az MgSzH Központja az egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik, az MgSzH területi szerveinek illetékességi területe – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a nevében megjelölt közigazgatási területre terjed ki.
Az MgSzH szervezete
3. § (1) Az MgSzH központi szerve a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: Központ).5
(2) A Központ székhelye Budapest.
(3)6 A Központ önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
(4)7 A területi szervek önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek.
(5)8 Az MgSzH területi szervének alárendeltségében egyes élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági feladatok ellátására kerületi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok (a továbbiakban: kerületi hivatal) működnek. A kerületi hivatal nem rendelkezik jogi személyiséggel. A kerületi hivataloknak a területi szervet vezető főigazgató (a továbbiakban: főigazgató) önálló szervezeti és működési szabályzatot ad ki, amelyet az elnök hagy jóvá.
(6)–(7)9
4. §10 Az elnök
a) közvetlenül vezeti a Központot,
b) javaslatot tesz a miniszternek az elnökhelyettesek kinevezésére,
c) az MgSzH területi szervének köztisztviselőjét jogszabályban meghatározott járványügyi, vagy más kiemelt jelentőségű okból azonnali intézkedést igénylő esetben közvetlenül utasíthatja feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, továbbá jelentést kérhet,
d) – a kinevezés és a felmentés kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökhelyettesek felett,
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Központ dolgozói és a főigazgatók felett,
f) az MgSzH adott szakterületért felelős elnökhelyettesének javaslata alapján kinevezi, valamint a szakterületért felelős elnökhelyettes javaslata alapján felmenti a területi szervek igazgatóit (a továbbiakban: igazgató),
g) kinevezi, valamint felmenti az MgSzH területi szerveinek humánpolitikai, jogi és pénzügyi feladatainak ellátásáért felelős szervezeti egységeinek vezetőit a főigazgató véleményének figyelembevételével,
h) felelős az MgSzH részére jogszabályban, állami irányítás egyéb jogi eszközében, illetve megállapodásban meghatározott feladat hatékony ellátásáért, amelyről évente beszámol a miniszternek,
i) felelős az MgSzH feladatellátásának minőségbiztosításáért,
j) elkészíti és jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti az MgSzH éves munkatervét,
k) javaslatot tesz a szervezeti és működési szabályzat megalkotására, illetve módosítására,
l) javaslatot tesz az MgSzH költségvetésének megállapítására,
m) felelős az MgSzH költségvetésének betartásáért,
n) működteti az MgSzH laboratóriumait,
o) jogszabályban meghatározott keretek között kidolgozza és – a miniszter jóváhagyásával – fejleszti az elektronikus kapcsolattartás és adatátvitel technikai rendszerét az MgSzH feladatellátásával összefüggésben,
p) jóváhagyja a területi szervek kirendeltségeinek létesítését, megszüntetését, ha a létesítést, illetve megszüntetést nem jogszabály rendelte el,
q) szabályozza a kiadmányozás rendjét a területi szervek vonatkozásában.
5. §11 Az MgSzH adott szakterületért felelős elnökhelyettese
a) javaslatot tesz az elnöknek az igazgatók kinevezésére,
b) a kinevezés és a felmentés, valamint az át nem ruházható hatáskörbe tartozó munkáltatói intézkedések kivételével, gyakorolja a munkáltatói jogokat az igazgatók felett.
6. § A főigazgató
a) közvetlenül vezeti a területi szervet,
b)12
Az MgSzH eljárása
7. § (1)13 Ha kormányrendelet másképp nem rendelkezik, az MgSzH hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyben első fokon a kerületi hivatal jár el. A kerületi hivatal által első fokon hozott döntés esetében másodfokon a területi szerv, a területi szerv által hozott első fokú döntés esetén másodfokon a Központ jár el.
(2)14
(3)15 Ha az adott ügyre vonatkozó döntés előkészítésében közreműködő személlyel összefüggésben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) 6. §-a vagy 9. §-a szerinti kizárás áll fenn, a döntés-előkészítésre annak megkezdése előtt, vagy – ha a kizárás oka a döntés-előkészítő tevékenység megkezdése után következik be – a döntés-előkészítés újbóli lefolytatására kizárással nem érintett ügyintézőt kell kijelölni.
(4)16 Ha az adott ügyben a területi szerv főigazgatójának helyettesével összefüggésben a Knyt. 6. §-a vagy 9. §-a szerinti kizárás áll fenn, az MgSzH elnöke a döntés-előkészítésre és döntéshozatalra annak megkezdése előtt, vagy – ha a kizárás oka a döntés-előkészítő tevékenység megkezdése után következik be – a döntés-előkészítés újbóli lefolytatására a legközelebbi – az adott területi szerv főigazgatójának helyettesével összefüggésben – kizárással nem érintett területi szervet jelöli ki.
(5)17 Ha kormányrendelet másképp nem rendelkezik, az MgSzH hatáskörébe tartozó szakhatósági ügyekben első fokú eljárásban a kerületi hivatal, másodfokú eljárásban a területi szerv jár el.
8. §18 A helyszíni eljárásra jogosult köztisztviselő részére
a) a Központ esetében az elnök,
b) a területi szerv és a kerületi hivatal esetében a főigazgató
igazolványt állít ki.
9. § Az MgSzH alaptevékenységének veszélyeztetése nélkül és azzal összefüggésben, külön jogszabályban meghatározottak szerint kutatási, oktatási, fejlesztési, laboratóriumi, vizsgálati, szaktanácsadási, szakértői, tervezési és egyéb feladatokat is elláthat, vállalkozási tevékenységet folytathat.
Kijelölő rendelkezések
10. §19 Az MgSzH-t – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a Kormány
a) növénytermesztési hatóságként,
b) talajvédelmi hatóságként,
c) élelmiszerlánc-felügyeleti szervként,
d) tenyésztési hatóságként,
e) erdészeti hatóságként,
f) vadászati hatóságként,
g) halászati hatóságként,
h) borászati hatóságként,
i) mezőgazdasági igazgatási szervként,
j)20 pálinkaellenőrző hatóságként,
k)21 agrárkár-megállapító szervként
jelöli ki.
11. §22 (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: vetőmagtörvény) 2. §-ának 9. és 25. pontjában, 7. §-ának (1) és (5) bekezdésében, 8. §-ában, 9. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 10. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 11. §-ának (1) bekezdésében, 12. §-ának (1)–(4) bekezdésében, 14. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 15. §-ának (2) bekezdésében, 18. §-ának (3) bekezdésében, 19. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 20. §-ának (3) bekezdésében, 23. §-a (1) bekezdésének a)–g) pontjában, h) pontjában a prebázis és bázis kategóriájú szőlő- és gyümölcs, valamint a szuperelit és elit fokozatú erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, a vetőmag és a törzsültetvények vonatkozásában, i) pontjának ia)–if) alpontjában, j) pontjában, 24. §-ának b) pontjában, 26. §-a (2) bekezdésének a)–b) és d) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a Központot jelöli ki.
(2) A vetőmagtörvény 23. §-a (1) bekezdésének h) pontjában említett szaporítóanyagok vonatkozásában – a prebázis és bázis kategóriájú szőlő- és gyümölcs, valamint a szuperelit és elit fokozatú erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, továbbá a vetőmag kivételével – a Kormány növénytermesztési hatóságként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(3)23 A vetőmagtörvény 18. §-ának (4) bekezdésében, 20. §-ának (1) bekezdésében, 23. §-a (1) bekezdésének k)–l) pontjában, 23. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 26. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 27. §-ában, valamint 28. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a Központot és az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(4) A vetőmagtörvény 20. §-a (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott fajtaazonosító kitermesztő tevékenységet országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal végzi.
(5) Az MgSzH területi szerveinek a növénytermesztési hatósági ügyekben fennálló illetékességi területét az 5. számú melléklet tartalmazza.
12. §24 (1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: állattenyésztési törvény) 3. §-ának 23. pontjában, 7. §-ának (2)–(5) és (7) bekezdésében, 9. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 10. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 11. §-ának (1) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésének b) pontjában, 16. §-ában, 17. §-ának d), f)–i), és k) pontjában, 18. §-ának (7) bekezdésében, 19. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, 20. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 21. §-ának (2) és (5) bekezdésében, 22. §-ának (2) bekezdésében, 23. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 24. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 26. §-ának (1) bekezdésében, 27. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 41. §-ában, 42. §-ában, továbbá 46. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány tenyésztési hatóságként a Központot jelöli ki.
(2) Az állattenyésztési törvény 3. §-ának (19)–(20) és 26. pontjában, 15. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, 17. §-ának a)–c), e), j) és l) pontjában, 18. §-ának (2)–(5) és (8) bekezdésében, 29. §-ában, 30. §-ának (4) bekezdésében, 37. §-ának (2) bekezdésében, 44. §-ában, 45. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány tenyésztési hatóságként a Központot és az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(3) Az állattenyésztési törvény 6. §-ában, 18. §-ának (1) bekezdésében, 31. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 32. §-ának (2) bekezdésében, 33. §-ának (2) bekezdésében, 34. §-ának (2) bekezdésében, 36. §-ában, 39. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány tenyésztési hatóságként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(4) Az MgSzH területi szerveinek tenyésztési hatósági ügyekben fennálló illetékességi területét a 6. számú melléklet tartalmazza.
(5) Az állattenyésztési törvény 16. §-ának b) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a Központot jelöli ki.
13. §25 (1)26 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 5. §-ának (6) bekezdésében, 8/B. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 15. §-ának (5) bekezdésében, 17. §-ának (5) és (6) bekezdésében, 27. §-ának (5) bekezdésében, 32. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 32. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, 32. §-ának (4) bekezdésében, 33. §-ának a) és d) pontjában, 34. §-a (1) bekezdésének f)–h) pontjában, i) pontjában állatgyógyászati készítmények nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmények hatóanyagainak kereskedelme vonatkozásában, 34. §-a (4) bekezdésének a) és i)–j) pontjában, 35/A. §-ában, 37. §-a (1) bekezdésének a), b) pontjában növények, növényi termékek tudományos kutatási céllal, illetve fajtaszelekciós munkára történő behozatala, valamint feltartóztatott szállítmányok behozatala vonatkozásában és c)–d) pontjában, 37. §-a (3) bekezdésének a)–d) pontjában, 38. §-a (1) bekezdésének i), o) és r) pontjában, 40. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 41. §-ában, 48. §-a (1) bekezdésének b)–g) pontjában, 54. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 57. §-ának d) pontjában, 64. §-ának (7) bekezdésében, valamint 71. §-ának (4)–(5) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a Központot jelöli ki.
(2)27 Az Éltv. 8/A. §-ának (3) bekezdésében, 17. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 17. §-ának (7) bekezdésében, 27. §-ának (2) és (4) bekezdésében, 32. §-a (1) bekezdésének j) pontjában, 34. §-a (1) bekezdésének b), d), e) pontjában általános engedély esetében, valamint i) pontjában állatgyógyászati készítmények kiskereskedelme vonatkozásában, 34. §-a (4) bekezdésének h) pontjában, 35. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, 37. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben, 37. §-ának (2) bekezdésében, 37. §-a (3) bekezdésének f)–i) pontjában, 38. §-a (1) bekezdésének a)–g), j)–k), p) és s) pontjában, 48. §-a (1) bekezdésének a) és h)–k) pontjában, 48. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 50. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 53. §-ának (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(3)28 Az Éltv. 8. §-ának (2) bekezdésében, 15. §-ának (4) bekezdésében, 18. §-a (1) bekezdésének e)–f) és h)-i) pontjában, 23. §-ának (3) bekezdésében, 25. §-ának (4) bekezdésében, 27. §-ának (3) bekezdésében, 33. §-ának c) pontjában, 34. §-a (1) bekezdésének a) és c), valamint e) pontjában eseti engedély esetén, 34. §-a (2) bekezdésének b)–g), i) és k)–l) pontjában, 34. §-a (4) bekezdésének c)–g) pontjában, 35. §-a (3) bekezdésének a) és c)–e) pontjában, 35. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában, 36. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 36. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 38. §-ának (3) bekezdésében, 53. §-ának (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a kerületi hivatalt jelöli ki.
(4)29 Az Éltv. 18. §-ának (5) bekezdésében, 19. §-ának (1) és (4) bekezdésében, 23. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 33. §-ának b) pontjában, 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, 34. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, 35. §-a (1) és (2) bekezdésében, 54. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 61. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 62. §-ának (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az MgSzH területi szervét és a kerületi hivatalt jelöli ki.
(5)30 Az Éltv. 32. §-a (1) bekezdésének a)–b), e)–f) és i) pontjában, 32. §-a (2) bekezdésének b)–c) pontjában, 35. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, 37. §-a (3) bekezdésének e) pontjában, 38. §-a (1) bekezdésének h) és l)–n) pontjában, 42. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjában, 45. §-ának (2) bekezdésében, 48. §-a (1) bekezdésének l) pontjában, 49. §-ának (1) bekezdésében, 60. §-a (1) bekezdésének k) pontjában, 64. §-ának (3) bekezdésében, 72. §-ában, valamint a Mellékletének 39. pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a Központot és az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(6) Az Éltv. 16. §-ának (2) bekezdésében, 18. §-a (1) bekezdésének g) pontjában, 23. §-ának (4) bekezdésében, 24. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 24. §-ának (2) bekezdésében, 25. §-ának (1) bekezdésében, 26. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 27. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 30. §-ának (2) bekezdésében, 32. §-a (1) bekezdésének g)–h) és k)–m) pontjában, 32. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, 34. §-a (2) bekezdésének h) és j) pontjában, 34. §-a (3) bekezdésének c) pontjában, 34. §-a (4) bekezdésének b) pontjában, 35. §-a (4) bekezdésének c) pontjában, 38. §-ának (4) és (5) bekezdésében, 39. §-ának (1) és (4) bekezdésében, 42. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 43. §-ában, 44. §-ának (1)–(6) bekezdésében, 45. §-ának (1) és (3) és (4) bekezdésében, 51. §-ának (3) bekezdésében, 56. §-ában, 57. §-ának a)–c) és e)–s) pontjában, 58. §-ában, 59. §-ának (6) bekezdésében, 63. §-a (1) bekezdésének b)–c) pontjában, valamint a Mellékletének 22. pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a Központot, az MgSzH területi szervét és a kerületi hivatalt jelöli ki.
(7) Az Éltv. 32. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a Központ és az MgSzH területi szerve laboratóriumot működtet, illetve a Központ kijelöli az Éltv. szerinti hatósági ellenőrzések során vett minták vizsgálatait végző állami laboratóriumokat, és ezek jegyzékét honlapján közzéteszi.
(8) Az Éltv. 32. §-ának (3) bekezdése alapján a kerületi hivatal élelmiszer-biztonsági feladatkörében nyilvántartja a bejelentett és kivizsgált élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket. Azok adatait a Központ rendszeresen értékeli és közzéteszi.
(9) A Központ az Éltv. 33. §-ának c) pontja szerinti eseményeket országos szinten összegzi és elemzi, és amennyiben az szakmailag indokolt, koordinálja az intézkedéseket.
(10) Az Éltv. 34. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a Központ, az MgSzH területi szerve, a kerületi hivatal elrendeli a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket. A közcélú igénybevételt az MgSzH területi szerve rendeli el.
(11) Az Éltv. 38. §-a (1) bekezdésének q) pontja szerinti nyilvántartást az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet vezeti.
(12) Az Éltv. 71. §-ának (3) bekezdése alapján az elnök a Központ, az MgSzH területi szervei és a kerületi hivatalok jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt ad ki.
(13) Az Éltv. 55. §-ában meghatározott kártalanításról ötmillió forint összeghatárig a kerületi hivatal, ötmillió forintot meghaladóan az MgSzH területi szerve dönt.
(14)31 A Központ és az MgSzH területi szerve ellátja a Bizottság 2009. július 13-i, a 2005/94/EK tanácsi irányelvnek a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyása, valamint az említett egységekben hozott további biológiai biztonsági megelőző intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 616/2009/EK rendeletének végrehajtása során a tagállami feladatokat.
14. §32 (1)33
(2)34 A kerületi hivatalt hatósági főállatorvos (kerületi főállatorvos) vezeti. A kerületi főállatorvos felett a munkáltatói jogokat a szakterületért felelős megyei igazgató (megyei igazgató főállatorvos) gyakorolja.
(3)35 A kerületi főállatorvost és a kerületi hivatal köztisztviselőjét a főigazgató közigazgatási hatósági ügyben hozott döntés érdemére vonatkozóan nem utasíthatja.
(4) A miniszter az Éltv. 28. § a)–d) pontjában, a 29. §-ban, a 42. § (4) bekezdésében, valamint a 71. § (1) bekezdésében leírt feladatait az országos főállatorvos a miniszter által átruházott hatáskörben gyakorolja.
(5) A kerületi hivatalok illetékességi területét a 4. számú melléklet tartalmazza.
15. § (1)36 Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) alkalmazásában a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(2)37 Az Ávt. 40. §-a (6) bekezdésének alkalmazásában a Kormány kereskedelmi hatóságként a kerületi hivatalt jelöli ki.
(3) A Központ ellátja a szakmai szintű hazai és nemzetközi állatvédelmi kapcsolattartói feladatokat, szervezi az állami állatvédelmi feladatok végrehajtását, szakmailag előkészíti az állatvédelmi szabályozást, ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb állatvédelmi feladatokat.
16. §38 (1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 3. §-a (1) bekezdés k) pontjában, és 32. § (2) bekezdésében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az MgSzH-t jelöli ki.
(2) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 4. § (3) bekezdésében, 32. § (6) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az MgSzH magán-állatorvos székhelye szerint illetékes területi szervét jelöli ki.
(3)39 A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 15. §-a (1) bekezdés a) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a Központot, az MgSzH területi szervét és a kerületi hivatalt jelöli ki.
17. §40 (1) Az állati hulladékokból készített komposztok mezőgazdasági területen történő felhasználásának hatósági engedélyezési eljárása tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(2)41
(3)42 Az Éltv. 17. § (1) bekezdés c) pontjában és a (4) bekezdésben foglalt védekezési kötelezettség megszegése esetén a növényvédelmi bírság kiszabására az MgSzH területi szerve jogosult.
(4) Az állami védekezés elrendelésére a Központ előzetes tájékoztatásával az MgSzH területi szerve jogosult.
(5) Az állami védekezés elrendelésére több megyére és országosan kiterjedően a Központ jogosult.
(6)43 A növények, növényi termékek határforgalmának növényvédelmi ellenőrzését az MgSzH területi szerve látja el. A szomszédos ország területén működő magyar növény-egészségügyi határkirendeltség a működtetés, illetve a közszolgálati jogviszony szempontjából az MgSzH területi szerve helye szerinti, annak szervezeti egységét képező belföldi munkahelynek minősül.
(7)44 A közérdekű védekezés elrendelésére külterületen az MgSzH területi szerve jogosult. Ha belterületi ingatlan esetében a települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat nem tesz eleget a védekezési kötelezettségének, az MgSzH rendeli el a közérdekű védekezést.
(8) A települési (fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzőjének a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról szóló 19/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontja alapján első fokon hozott döntése esetében másodfokon MgSzH területi szerve jár el.
18. §45 A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. § (3) bekezdés c) pontjában és 19. § (9) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
19. §46
19/A. §47 (1)–(2)48
(3)–(5)49
20. §50 A mezőgazdasági élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a Központot jelöli ki.
21. §51 (1) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: bortörvény)
a) 2. §-ának 8. pontjában, 8. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a Központot,
b) 40. §-ának (1) és (6) bekezdésében, 43. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 43/A. §-ának (1) bekezdésében, 43/B. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 43/D. §-ának (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a Központot és az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(2) A bortörvény 21. §-ának (2) bekezdésében, 23. §-ának (5), (7) és (10) bekezdésében, 24. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 24/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 25. §-ának (2) bekezdésében, 28. §-ában, 29. §-ában, 30. §-ának (2) bekezdésében, 32. §-ának (2) bekezdésében, 48. §-ának (1) bekezdésében, valamint 51. §-ának (4) bekezdésében, 51/A. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a Központot jelöli ki.
(3)52 A bortörvény 20. §-ának (1) bekezdésében, 24/A. §-ának (6) bekezdésében, 25. §-ának (3) bekezdésében, 40. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 40. §-ának (5) bekezdésében, 41. §-ának (1) bekezdésében, 44. §-ának (1)–(3) bekezdésében, továbbá 48. §-ának (5), (6) és (9) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a Központot és az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(4) A bortörvény 48. §-ának (2)–(4) bekezdésében, 51. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint 51/A. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a MgSzH területi szervét jelöli ki.
(5) A bortörvény 3. §-ának (2), (3) és (6) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány termőhelyi katasztert vezető szervként a Központot jelöli ki.
(6) Az MgSzH területi szerveinek borászati hatósági ügyekben fennálló illetékességi területét a 7. számú melléklet tartalmazza.
22. §53 (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) tekintetében a Kormány – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – erdészeti hatóságként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(2) Az Evt. 32. §-ának (5) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány erdészeti hatóságként a Központot jelöli ki.
(3) Az Evt. 103. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány erdészeti hatóságként az MgSzH területi szervét és a Központot jelöli ki.
(4) Az MgSzH területi szerve erdészeti hatósági jogkörben eljárva rendelkezik
a) az Evt. 107. §-ában foglalt esetekben az erdőgazdálkodási bírság összegéről és megfizetéséről,
b) az Evt. 108. §-ában foglalt esetekben az erdővédelmi bírság összegéről és megfizetéséről, valamint
c) a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezik az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételéről, nyilvántartásból való törléséről, illetve a tevékenységük egyéb módon való korlátozásáról.
(5) Az MgSzH területi szerve erdészeti igazgatási feladatai körében
a) a jogszabályban előírt egyeztetési és tájékoztatási feladatok ellátása mellett összeállítja a körzeti erdőtervrendeletekre vonatkozó javaslatokat,
b) a jogszabályban előírt egyeztetési és tájékoztatási feladatok ellátása mellett elkészíti a körzeti erdőterveket,
c) a jogszabályban foglalt tartalommal vezeti
ca) az Országos Erdőállomány Adattárat,
cb) az erdőgazdálkodói nyilvántartást,
cc) az erdészeti és jogosult erdészeti szakszemélyzet-nyilvántartást,
cd) az erdei közjóléti létesítmény nyilvántartást,
ce) az erdei lovaglásra és járműközlekedésre kijelölt utak nyilvántartását, valamint
cf) az erdőfelújítási biztosítékok előírásáról, teljesítéséről és felszabadításáról szóló nyilvántartást,
d) ellátja az erdészeti hatóság feladatkörébe tartozó nyilvántartásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási feladatokat,
e) gondoskodik az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet esküjének letételéről, valamint szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel való ellátásáról,
f) ellátja az Evt. 43. §-a szerint nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentősnek minősülő erdőgazdálkodási tevékenységek közzétételével és egyeztetésével kapcsolatos feladatokat,
g) közreműködik az MgSzH részére előírt, honlap útján teljesített tájékoztatási feladatok ellátásában,
h) az erdőt érintően közreműködik a területfejlesztési, területrendezési tervek készítésében, valamint
i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
(6)54 A Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal igazgatási feladatai körében országos illetékességgel koordinálja az Evt. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti közjóléti fejlesztési tervek készítését.
(7) A Központ igazgatási feladatai körében
a) koordinálja és ellenőrzi az erdészeti hatósági feladatok végrehajtását,
b) szolgáltatja a miniszter által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges, az MgSzH területi szervei és a saját tevékenysége során keletkezett adatokat,
c) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását,
d) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket,
e) kialakítja és működteti az erdészeti hatóság tevékenységéhez kapcsolódó informatikai rendszereket,
f) a miniszter felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában,
g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
(8) Az Evt. 58. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(9) Az Evt. 60. §-ának (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(10) Az erdőről és erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény szerinti erdőfenntartási járulék beszedésével kapcsolatos feladatok ellátására – amennyiben a követelés végrehajtása még nem indult meg – a Kormány a Központot és az MgSzH területi szerveit jelöli ki.
(11) Az erdészeti hatósági ügyekben az MgSzH területi szerveinek illetékességi területét a 3. számú melléklet tartalmazza.
22/A. §55
23. § Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 6. §-a (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány erdészeti hatóságként az MgSzH erdőterület fekvése szerint illetékes területi szervét jelöli ki.
24. § (1)56 A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 6. §-ának (4) bekezdésében, 12. §-ának (2) és (4) bekezdésében, 13. §-ának (3) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 18. §-ában, 19. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 20. §-ának (2)–(4) bekezdésében, 22. §-ának (1) bekezdésében, 25. §-ának (2) bekezdésében, 26. §-ában, 27. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 27. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontjában, 27. §-ának (4) és (7) bekezdésében, 28. §-ának (6) bekezdésében, 30. §-ának (2) bekezdésében, 32. §-ának (1) bekezdésében, 35. §-ának (3) bekezdésében, 38. §-ának (3) bekezdésében, 38/A. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 39. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 45. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 47. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 50. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 51. §-ának (1) bekezdésében, 52. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 53. §-ának (2) bekezdésében, 57. §-ának (1) bekezdésében, 58. §-ának (4) bekezdésében, 62. §-ának (2) bekezdésében, 63. §-ának (2) bekezdésében, 64. §-ának (1) bekezdésében, 65. §-ának (1)–(4) bekezdésében, 67. §-ának (4) bekezdésében, 69. §-ának (2) bekezdésében, 71. §-a (1) bekezdésének k) pontjában, 71. §-ának (4) bekezdésében, 73. §-ának (1)–(3) és (5) bekezdésében, 74. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 79. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 80. §-ának (2) és (4) bekezdsében, 83. §-ának (1) bekezdésében, 83. §-a (4) bekezdésének a)–b) és e) pontjában, 84. §-ának (1) bekezdésében, 86. §-ának (2) bekezdésében, valamint 96. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként az MgSzH területi szerveit jelöli ki.
(2)57 A Vtv. 21. §-ának (2) bekezdésében, 22. §-ának (3) és (6) bekezdésében, 24. §-ának (2)–(3) bekezdésében, 25/A. §-ának (2) bekezdésében, 33. §-ának (2) bekezdésében, 38/A. §-ának (4) bekezdésében, 74. §-a (6) bekezdésében, valamint 89/A. §-a (2) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként a Központot jelöli ki.
(3)58 A Vtv. 35. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(4)59
(5)60 A Vtv. 82. §-ában, 89. §-ában, valamint 92. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként a Központot és az MgSzH területi szerveit jelöli ki.
(6)61 A Vtv. 91. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként és élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(7)62 Amennyiben a vadászterület az MgSzH két vagy több területi szervének illetékességi területén található, az a területi szerv az illetékes, amelynek területén a vadászterület nagyobbik hányada található.
(8)–(10)63
(11)64 A Vtv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a vadászterület határának megállapítására irányuló hatósági eljárásban az ügyintézési határidő két hónap.
25. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
26. § (1)65 A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 2. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 4. §-ának (3) bekezdésében, 6. §-ában, 11. §-ának (4) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 16. §-ának (3) bekezdésében, 18. §-ának (1) bekezdésében, 19. §-ának (1) bekezdésében, 20. §-ának (2) bekezdésében, 21. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 24. §-ának (2) és (5) bekezdésében, 25. §-ának (3) bekezdésében, 26. §-ának (1) bekezdésében, 28–30. §-ában, 32. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 34. §-ának (2)–(3) bekezdésében, (4) bekezdésének e) pontjában és (5) bekezdésében, 35. §-ának (4) bekezdésében, 36. §-ának (1) bekezdésében, 38. §-ának (3) bekezdésében, 39. §-ának (1) bekezdésében, 42. §-ának (1) és (5) bekezdésében, 44. §-ában, 48. §-a (2) bekezdésének e)–f) és i) pontjában, 49. §-ának (1) bekezdésében, valamint 50. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány halászati hatóságként az MgSzH területi szerveit jelöli ki.
(2) A Hhtv. 19. § (3) bekezdése szerinti közigazgatási eljárásban az MgSzH igénylő lakóhelye szerint illetékes területi szerve jár el.
(3)66 A Hhtv. 22. §-ának (2) bekezdésében, valamint 30/A. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány halászati hatóságként a Központot jelöli ki.
(4)67 A Hhtv. 5. §-ának (3) bekezdésében, 22. §-ának (6) bekezdésében, 48. §-ának (1) bekezdésében, 48. §-a (2) bekezdésének a)–d) és g) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány halászati hatóságként a Központot és az MgSzH területi szerveit jelöli ki.
(5)68 A Hhtv. 37. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként az MgSzH területi szerveit jelöli ki.
(6)69 Amennyiben az (1) bekezdés szerinti esetekben a halászati vízterület az MgSzH két vagy több területi szervének illetékességi területén helyezkedik el, az a területi szerv az illetékes, amely a halászati vízterületté nyilvánításról szóló döntést hozta.
(7)70 Amennyiben a halászati vízterületté nyilvánítás iránti kérelemben megjelölt vízterület az MgSzH két vagy több területi szervének illetékességi területén helyezkedik el, a Hhtv. 6. §-a szerinti eljárásra az a területi szerv az illetékes, amelynek területén a vízterület nagyobbik hányada található.
(8)71 A Központ ellátja a Tanács 2008. szeptember 29-i, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1005/2008/EK rendelete 16–18. cikkében, valamint 21. cikkében meghatározott tagállami illetékes hatósági feladatokat.
27. § (1) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 34. §-ában és 36. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a Központot jelöli ki.
(2) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 17/A. § (2) bekezdésében, 34. §-ában, 40. § (5) bekezdésében, 57. § (2) bekezdésében és 57. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
28. § Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott agrárgazdasági adatbázist működtető szervként a Kormány az Agrárgazdasági Kutató Intézetet, valamint a Központot jelöli ki.
29. § Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29. § (6) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
30. §72 A Kormány a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény szerinti agrárkár-megállapító szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
31. § A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 13. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
32. § (1)73 A Kormány a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerinti talajvédelmi hatóságként az MgSzH területi szervét, mezőgazdasági igazgatási szervként a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, növénytermesztési hatóságként a Központot jelöli ki.
(2)74
(3)75 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 8/A. §-ának (3) bekezdésében és 8/C. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(4)76
(5) A Tft. 3. § i) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az MgSzH családi gazdaság központja szerint illetékes területi szervét jelöli ki.
(6) A Tft. 8/A. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az MgSzH tevékenység végzésének helye szerint illetékes területi szervét jelöli ki.
(7) A Tft. 8/B. § (2) bekezdésében és 8/C. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az MgSzH termőföld fekvése szerinti illetékes területi szervét jelöli ki.
(8)77 A Tft. 21. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az MgSzH-nak a telep fekvése szerint illetékes területi szervét jelöli ki.
(9)–(10)78
33. § (1)79 A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 4/A. § (1) és (2) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének c) pontjában, 4/B. § (2) bekezdésében, valamint (5) és (6) bekezdésében, 5/B. § (1) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében, 7/A. § (4) bekezdésében, 9/A. § (2) bekezdésében, (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében, 9/B. § (1)–(3) bekezdésében, valamint (5)–(6) bekezdésében, 9/C. § (1) és (3), valamint (7) bekezdésében, 9/D. § (1)–(5) bekezdésében, 10. § (1) és (2) bekezdésében, 11/B. § (2) bekezdésében, 12/B. § (1), és (3) bekezdésében, 12/C. § (1) bekezdésében, valamint 13. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(2) Az Fkbt. 9/C. § (10) bekezdése szerinti kifogás az MgSzH területi szervénél, a Központnak címezve nyújtható be.
34. § A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 7. § (1) és (6) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
35. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 6. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a Központot és az MgSzH területi szervét jelöli ki.
36. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
37. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-a (13) bekezdésének b) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány erdészeti hatóságként a Központot jelöli ki.
38. § Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 4/B. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
39. §80
40. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 17. § (1) bekezdésében, 21. § (1) és (2) bekezdésében, 22. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 21. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
41. §81 (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 45. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként és talajvédelmi hatóságként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(2)82
(3)83 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 48. §-ának c) pontjában, és a 74. §-ának (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az MgSzH területi szervét és a kerületi hivatalt jelöli ki.
(4) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 89. § (4) bekezdés b) pontja tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(5) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 14. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
42. § Az MgSzH falugazdász-hálózatot működtet. Az MgSzH a falugazdász-hálózat útján külön jogszabályban meghatározott feladatkörében:
a) folyamatos tájékoztatást ad a gazdálkodók részére a mezőgazdaságot érintő kormányzati döntésekről, valamint az egyes agrártámogatási lehetőségekről;
b) ellátja egyes, mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó, nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igazolását, elszámolását és ellenőrzését;
c) folyamatosan gyűjti és elemzi a területi tapasztalatokat;
d) közreműködik az agrárpiac szabályozásával összefüggő feladatok végzésében, a termelői szerveződések megalakításában, segíti azok működését;
e) ellátja a mezőgazdasági őstermelők nyilvántartásba vételét, melynek keretében kiadja és nyilvántartja a mezőgazdasági őstermelői igazolványokat;
f) folyamatosan figyelemmel kíséri a mezőgazdasági termelők által igénybe vett, nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások felhasználását;
g) részt vesz a térségfejlesztési, vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatok ellátásában;
h)84 információ adásával, a szükséges nyomtatványok biztosításával segíti az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény mezőgazdasági idénymunkára, valamint növénytermesztési idénymunkára vonatkozó rendelkezéseinek mezőgazdasági termelőnek minősülő munkáltatók által történő gyakorlati alkalmazását;
i) ellátja a termésbecsléssel, állapotminősítéssel, valamint az ezekhez kapcsolódó nyilvántartások vezetésével összefüggő feladatokat;
j) ellátja az elemi károk felmérésével kapcsolatos területi feladatokat;
k) közreműködik a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj-jövedékiadó visszatérítéssel kapcsolatos eljárásban;
l) közreműködik a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének helyszíni ellenőrzési és elszámolási munkáiban;
m) a tagállami állampolgárok termőföld tulajdonszerzésével kapcsolatosan környezettanulmányt készít, amelynek alapján igazolást ad ki a tagállami állampolgárok mezőgazdasági tevékenységének folytatásáról.
42/A. §85 (1) A Központ ellátja a 2004. május 1-je előtt meghirdetett, nemzeti költségvetési előirányzat terhére odaítélt
a) a fiatal gazdálkodók támogatási programja,
b) a kedvezőtlen besorolású térségekben gazdálkodó mezőgazdasági termelők éven túli hitelterheinek mérsékléséről szóló program, valamint
c) a gazdahitel program
szerinti támogatások felhasználásával összefüggő jogszabályban előírt egyes feladatokat.
(2)86 Az MgSzH területi szerve ellátja az 1993. január 1-jétől 2004. május 1-jéig terjedő időszakban kihirdetett jogszabályok – 6/1993. (I. 30.) FM rendelet, 19/1994. (IV. 22.) FM rendelet, 9/1995. (IV. 28.) FM rendelet, 44/1995. (XII. 29.) FM rendelet, 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet, 3/1997. (I. 18.) FM rendelet, 220/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet, 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet, 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet, 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet, 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet, 15/2001. (III. 3.) FVM rendelet, 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet, 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet, 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet, 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet, 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet, 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet – tekintetében a nemzeti költségvetési előirányzat terhére odaítélt, a mezőgazdasági termelés korszerűsítését szolgáló beruházási támogatások felhasználásával kapcsolatos feladatokat, a Magyar Államkincstár közreműködésével.
(3)87
(4) Az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdésében, valamint 11. §-ában a miniszter hatáskörébe utalt ügyek döntés-előkészítését az MgSzH Központ végzi.
42/B. §88 A Kormány hatáskörrel rendelkező hatóságként a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartásának ellenőrzésére első fokú eljárásban az MgSzH-nak a kérelmező székhelye, természetes személy kérelmező esetén lakóhelye szerint illetékes területi szervét, másodfokú eljárásban az MgSzH Központot jelöli ki.
42/C. §89 (1) A Kormány a vágóállatok vágás utáni minősítése szolgáltatási tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Központot jelöli ki.
(2) A Kormány
a) az állattenyésztési törvényben szabályozott inszeminátor és embrióátültető,
b) a Vtv.-ben szabályozott hivatásos vadász tevékenysége, valamint
c)90 a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 51/A. §-a szerinti szakértői tevékenység tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Központot jelöli ki.
(3) A Kormány a vetőmagtörvényben szabályozott
a) a szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala,
b) a mintavevő, valamint
c) a vetőmag forgalomba hozatala
szolgáltatási tevékenységek tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként – a 11. §-ban meghatározott hatásköri és illetékességi szabályok szerint – a Központot és az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(4) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a Kormány az Éltv. hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenységek tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként – a 13. §-ban meghatározott hatásköri és illetékességi szabályok szerint – a Központot, az MgSzH területi szervét és a kerületi hivatalt jelöli ki.
43. § Az MgSzH-nál – a területi szervezeti egységei kivételével – az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50 százaléka, területi szerv főigazgatója esetében az alapilletményének 50 százaléka, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15 százaléka.
43/A. §91 (1) A Kormány a nemzeti hatáskörben nyújtott, jogszabályban meghatározott támogatások tekintetében – amennyiben nem az MgSzH a támogatási döntést hozó szerv – ellenőrzésre jogosult hatóságként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(2) A Kormány a birtokösszevonási célú termőföldvásárlás, illetve a vadgazdálkodási tevékenységek nemzeti hatáskörben nyújtott támogatása tekintetében mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként az MgSzH területi szervét jelöli ki.
(3)92 A Kormány
a) a nemzeti hatáskörbe tartozó, illetve
b) pályázat útján igénybe vehető,
jogszabályban meghatározott mezőgazdasági és agrárvidékfejlesztési támogatási jogcímek esetén mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként az MgSzH-t – a külön kormányrendeletben foglalt kivételekkel – jelöli ki.
43/B. §93 (1) A Kormány a fás szárú energetikai ültetvények védett természeti területen és Natura 2000 területen történő engedélyezése iránti eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(2)94 A Kormány a kötelező növényvédelmi technológia – zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében, országos jelentőségű védett természeti területen történő – alkalmazásának elrendelésére irányuló eljárásban, annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóság állásfoglalását – az eljáró hatóság kérésére – haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül adja meg.
A talajvédelmi hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok95
43/C. §96 (1) A Kormány a hígtrágya nitrátérzékeny területen történő mezőgazdasági felhasználása engedélyezésére irányuló eljárásban, – a felszín alatti vizek minőségének védelme kérdésében – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezése és az engedély meghosszabbítása iránti eljárásban, továbbá a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési és az engedély meghosszabbítása iránti eljárásban,
a) – a talajvédelmi tervnek és a tervezett tevékenységnek a felszín alatti vizek minősége és az ivóvízbázisok védelme követelményeinek való megfelelősége, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során 5 méteren belüli talajvízszint esetén a talajvízszint figyelemmel kísérése érdekében szükséges-e észlelőkút létesítése, és a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, valamint
b) – a vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésben – első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetét
szakhatóságként jelöli ki.
(3) A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési eljárásában
a) a szakhatósági megkereséshez csatolni kell a talajvédelmi tervet, és
b) ki kell kérni az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság véleményét.
(4) A Kormány – függetlenül a kitermelt ásványi nyersanyag felhasználási módjától – az ásványi nyersanyag kitermeléssel járó mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló eljárásban
a) a bányatelek, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bánya, meddőhányó, célkitermelő hely, bányászati tevékenységgel érintett egyéb terület, bányászati vagy gázipari létesítmények biztonsági övezetének, illetve – az ugyanazon helyrajzi számú földrészletről nyíló, egyenként 100 m2-nél nagyobb alapterületű, mesterségesen földbe vájt üregek együttes alapterületével számolva – a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térség, föld alatti tároló térség tereprendezéssel történő érintettségének megállapításával,
b) a tereprendezés során kitermelt ásványi nyersanyag felhasználása, értékesítése, hasznosítása feltételeinek és a fizetendő bányajáradék mértékének meghatározásával
kapcsolatos szakkérdésben, első fokú eljárásban a bányakapitányságot, másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok97
43/D. §98 (1) A Kormány az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy emiatt leölt állatok tetemeinek égetését vagy együttégetését végző üzem működési engedélyezésére irányuló eljárásban, – a hulladék égetésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási előírásoknak és határértékeknek való megfelelés, valamint a levegővédelmi ellenőrzések gyakorisága előírásának szakkérdésében – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka céljára a külön jogszabályban meghatározott, tilalmazott, Magyarországon nem honos károsítónak, illetve az egyéb, Magyarországon nem honos, életképes növényi károsító bármely fejlődési alakjának, tenyészetének Magyarországra való behozatala engedélyezésére irányuló eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány az állati hulladékok begyűjtési és szállítási tevékenységének engedélyezésére irányuló eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a hulladékgazdálkodási követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány az állati hulladékgyűjtő hely, az állati hulladékgyűjtő-átrakó telep, állati hulladékkezelő és -feldolgozó üzem, valamint a biogáz és komposztáló telep működésének engedélyezésére irányuló eljárásban,
a) – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a higiénés és egészségvédelmi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésének kérdésében – első fokú eljárásban az Állami és Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetét, valamint
b)99 ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges – a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályi követelmények teljesülésének vizsgálata, valamint a hulladékgazdálkodási előírások alapján a technológiából származó környezetterhelések kockázatának megítélése kérdésében, illetve barlang védőövezetén belüli engedélyezés esetén, annak elbírálása kérdésében, hogy a védőövezetben tervezett tevékenység a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget
szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány a kegyeleti állattemető működésének engedélyezésére irányuló eljárásban, – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, az egészségvédelmi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésének kérdésében – első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetét szakhatóságként jelöli ki.
A vadászati hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok100
43/E. §101 A Kormány
a) a vadászterület természetvédelmi érdekből történő különleges rendeltetésének megállapítása iránti eljárásban, – természetvédelmi érdek fennállásának kérdése tekintetében –,
b) a Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos állatfaj vadászterületen történő vadászati célú telepítésének engedélyezésére irányuló eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –,
c)102 a vadaskert védett természeti területen, barlang védőövezetében vagy Natura 2000 területen történő létesítése iránti eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, valamint
d)103 a vadaspark védett természeti területen, barlang védőövezetében vagy Natura 2000 területen történő létesítése iránti eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –
az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
43/F. §104 (1) A Kormány a védett természeti területen vagy Natura 2000 területen található nemzetközi vagy kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken történő vízivadvadászat rendjének szabályozására irányuló eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a vizes területek védősávjának ólomsörét használatának vonatkozásában való kijelölésére irányuló eljárásban, ha a vizes terület védett természeti területen vagy NATURA 2000 területen található, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(3)105
(4) A Kormány védett természeti területen
a) a szelektív méregnek a vadgazdálkodási, humán- vagy állat-egészségügyi indokok alapján történő alkalmazására irányuló engedélyezési eljárásban,
b) a mesterséges vadtenyésztési tevékenység folytatására, vad zárttéri tartására, valamint vad vadászterületre történő kiengedésére irányuló engedélyezési eljárásban,
– annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
43/G. §106 (1) A Kormány a jogszabályban meghatározott vadászati idény védett természeti területen vagy Natura 2000 területen történő meghosszabbítására, rövidebb időszakban történő megállapítására, egy vagy több vadfaj vadászatának a vadászati idényen belüli megtiltására vagy korlátozására irányuló eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelmények a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelelően érvényesülnek-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a vadászati tilalmi időben apróvad fajra vonatkozó vadászat védett természeti területen vagy Natura 2000 területen való engedélyezésére és elrendelésére irányuló eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a vadászat engedélyezése a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány a védett természeti területre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyására irányuló eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a vadgazdálkodási üzemterv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a vadászterület határának megállapítására irányuló eljárásban, ha a vadászterület védett természeti területet vagy Natura 2000 területet osztana meg, – annak elbírálása kérdésében, hogy a vadászterület megállapítása a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány
a) a vadászati jog kényszerhasznosításának elrendelésére irányuló eljárásban, ha a kényszerhasznosított vadászterület határa védett természeti területet oszt meg,
b) a madarak fészkének és fészkelésének vadászati célra engedélyezett vagy más eszközzel való zavarására, megrongálására vagy elpusztítására vonatkozó tilalom alóli felmentés megadására irányuló eljárásban,
– annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
A halászati hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok107
43/H. §108 (1) A Kormány
a) a védett természeti területen, Natura 2000 területen található halászati vízterületen vagy annak egy részén a halászati tilalmi időtől való eltérésre feljogosító mentesítésre, illetve a mentesítés meghosszabbítására irányuló engedélyezési eljárásban, valamint
b) a védett természeti területen, Natura 2000 területen található halászati vízterületen vagy annak egy részén a mesterséges szaporításhoz szükséges tenyészállatok begyűjtése, tudományos kutatás vagy rendkívüli állománymentés érdekében az egyes halfajok egyedének fogására vonatkozó halászati tilalmi idő alóli mentesítésre irányuló engedélyezési eljárásban,
– annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a természeti, országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen a halászati méretkorlátozás alól meghatározott időtartamra adott felmentés megadására irányuló eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a felmentés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány a halgazdálkodási terv jóváhagyására, illetve a jóváhagyott halgazdálkodási terv módosítására, illetve a halgazdálkodási tervtől való eltérésre irányuló engedélyezési eljárásban
a) vízilétesítmény esetén, – a felszíni víztest állapotának védelme, továbbá a jó állapot, a jó ökológiai állapot és potenciál elérése érdekében a halászati tevékenységgel járó terhelés hatásainak vizsgálata, a környezeti célkitűzéseknek való megfelelés megítélése, valamint a monitoring tevékenység feltételei meglétének vizsgálata, továbbá a zsilipek és az engedélyezett és tényleges mederállapot mellett gyakorolható halgazdálkodás feltételeinek, valamint a szükséges és lehetséges beavatkozások, a vízkormányzás szakszerű biztosításának vizsgálata szakkérdésében – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget,
b)109 természeti területen, országos jelentőségű védett természeti területen – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, valamint
c) helyi jelentőségű védett természeti terület esetén, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a fővárosban a főjegyzőt, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét
szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a hal szaporodása, telelése és a halivadék nevelése érdekében kíméleti területté nyilvánított halászati vízterület kíméleti területi minőségének megszüntetésére irányuló eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány a halfaj külföldről származó egyede vagy ennek továbbtenyésztéséből származó utódja telepítésének engedélyezésére irányuló eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
Az erdészeti hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok110
43/I. §111 (1)112 A Kormány az ingatlan-nyilvántartásból megismerhető, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-ának (6) bekezdése szerinti – a kulturális örökségvédelemért felelős miniszter által a Központ részére átadott – EOV vetületű vektoros térképfedvényen lehatárolt védett régészeti lelőhelyen, védetté nyilvánított műemlék területén és a védetté nyilvánított műemléki területen
a) az erdészeti magánút, műtárgy, csatorna, tározó létesítésére, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, megszüntetésére, illetve használatbavételére, fennmaradására irányuló eljárásban,
b) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,
c) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,
d) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárásban, valamint
e) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti eljárásban,
– annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban: KÖH) területi szervét, másodfokú eljárásban a KÖH központi szervét szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány védett természeti területen található erdő esetén
a) erdei épület, erdei vasút kivételével minden erdészeti létesítmény létesítésére, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, illetve használatbavételére, fennmaradására vagy a rendeltetésének megváltoztatására irányuló eljárásban,
b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének engedélyezésére irányuló eljárásban,
c) az erdőterv megállapításárai és módosítására irányuló eljárásban, és ezen belül
ca) a természetes, természetszerű és származék erdő természetességű, állami tulajdonú erdőben a tarvágás engedélyezésére,
cb) az erdőnek közjóléti és természetvédelmi célból tisztásként, erdei farakodóként és készletező helyként, erdészeti létesítményhez tartozó területként, 6 méternél szélesebb nyiladékként és tűzpásztaként fátlan állapotban tartás engedélyezésére irányuló eljárásban,
d) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,
e) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,
f) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárásban,
g) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti eljárásban,
h) újonnan telepített erdő, az önerdősülés, az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített, de fennmaradásra engedélyezett erdő esetében az üzemmód megállapítására irányuló eljárásban,
i) az erdő üzemmódjának megváltoztatására irányuló, az erdőgazdálkodó kérelmére indult eljárásban,
j) az átalakító és szálaló üzemmódban kezelt erdőkre készített átalakítási vagy szálalási terv jóváhagyására irányuló eljárásban,
k) az erdőgazdálkodási tevékenység feltételeinek meghatározására, korlátozására, tiltására irányuló eljárásban, ha
ka) az erdőgazdálkodó gazdálkodása során a 2009. évi XXXVII. törvényben és a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt szabályokat megszegte, vagy
kb) az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, vagy
kc) a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be,
l) az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges fakitermelés elrendelésére irányuló eljárásban,
m) természetes mageredetű erdőfelújításra az erdőtervben előírt újulattal rendelkező erdőrészletekben véghasználat, szálaló üzemmódban kezelt területeken szálalás március 31. és szeptember 1. közötti időszakon kívül történő elvégzésének engedélyezésére irányuló eljárásban,
n) a vízforrások, vízbázisok, a védett élő szervezetek élőhelyének, az élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetének védelme érdekében egyes fák vagy facsoportok kitermelésének tiltására irányuló eljárásban,
o) lovaglásra, valamint járműközlekedésre használható út kijelölésére irányuló eljárásban,
p) lovas sportverseny rendezésének engedélyezésére irányuló eljárásban,
ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(3) A (2) bekezdés l) pontja szerinti eljárásban a szakhatóság 3 munkanapon, a (2) bekezdés m) pontja szerinti eljárásban 5 munkanapon belül köteles állásfoglalását megadni.
(4) A Kormány védett természeti területen lévő természetes és természetszerű erdő, valamint a természetes és természetszerű erdő, valamint a nem erdő művelési ágú védett területek kétszáz méteres körzetében a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő telepítése feltételeinek meghatározására, tiltására irányuló eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken található erdő esetén
a) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,
b) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,
c) az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásáról határozó eljárásban, valamint
d) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti eljárásban,
ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(6) A Kormány tájképvédelmi rendeltetésű erdő esetén
a) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,
b) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,
c) új erdő telepítésekor az erdő elsődleges és további rendeltetésének megállapítására vonatkozó eljárásban, kivéve, ha a rendeltetés megállapítását a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség kezdeményezte, valamint
d) az erdő elsődleges és további rendeltetése megváltoztatására vonatkozó eljárásban,
ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a tájvédelem nemzeti és közösségi jogi követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(7) A Kormány partvédelmi és vízvédelmi rendeltetésű erdő esetén
a) erdei épület, erdei vasút kivételével minden erdészeti létesítmény létesítésére, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, illetve használatbavételére, fennmaradására vagy a rendeltetésének megváltoztatására irányuló eljárásban,
b) az erdőterv megállapítási és módosítási eljárásban,
c) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,
d) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,
e) új erdő telepítésekor az erdő elsődleges rendeltetésének megállapítására vonatkozó eljárásban, kivéve, ha a rendeltetés megállapítását a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség kezdeményezte,
f) az erdő elsődleges rendeltetése megváltoztatására vonatkozó eljárásban, valamint
g) cserjék kivágásának engedélyezése iránti eljárásban,
ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a partvédelem és a vízvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
43/J. §113 (1)114 A Kormány honvédelmi rendeltetésű erdő esetén
a) az erdőterv megállapítási és módosítási eljárásban,
b) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,
c) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,
d) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárásban,
e) új erdő telepítésekor az erdő elsődleges rendeltetésének megállapítására vonatkozó eljárásban, valamint
f) az elsődleges rendeltetés megváltoztatására vonatkozó eljárásban,
– annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e – első fokú eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal vezetőjét, másodfokú eljárásban a honvédelmi minisztert szakhatóságként jelöli ki.
(2)115 A Kormány az erdőterületen található védett növénytársulásokkal kapcsolatos erdészeti hatósági eljárásban, – a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló jogszabályban foglalt előírásoknak való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
(3)116 A Kormány – a növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek országos jelentőségű védett természeti területen található erdőterületen történő tömeges elszaporodása esetén – az erdőgazdálkodó szükséges védekezés elvégzésére kötelezése iránti eljárásban, – annak elbírálása kérdésében, hogy az elvégeztetni kívánt védekezés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek megfelel-e – első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóság az állásfoglalását – az eljáró hatóság kérésére – haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül adja meg.
Záró rendelkezések
44. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2)117
45. § (1) E rendelet hatálybalépésével megszűnnek a fővárosi és megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, a fővárosi és megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, az Állami Erdészeti Szolgálat, a Földművelésügyi Költségvetési Iroda, az Országos Borminősítő Intézet, az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet, az Országos Állategészségügyi Intézet és az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyidejűleg gondoskodik e költségvetési szerveknek az Áht. 88. § (3) bekezdése és 90. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján történő megszüntetéséről.
(2) Az MgSzH a fővárosi és megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, a megyei földművelésügyi hivatalok, a fővárosi és megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, az Állami Erdészeti Szolgálat, a Földművelésügyi Költségvetési Iroda, az Országos Borminősítő Intézet, az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet, az Országos Állategészségügyi Intézet és az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet általános jogutódja.
46. § (1)118
(2) A jogszabályváltozás folytán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól az MgSzH-hoz kerülő hatáskörök esetén az e rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő ügyekben az MgSzH folytatja az eljárást, kivéve azt az esetet, ha a közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata van folyamatban.
47. §119
1. számú melléklet a 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet a 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez120
3. számú melléklet a 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez121
az erdészeti hatósági ügyekben
4. számú melléklet a 274/2006. (XII. 23.) Korm rendelethez124
5. számú melléklet a 274/2006. (XII. 23.) Korm rendelethez132
a növénytermesztési hatósági ügyekben
MgSzH területi szerve |
Illetékességi terület |
Baranya Megyei |
Baranya megye |
Békés Megyei |
Békés megye |
Fejér Megyei |
Fejér megye |
Győr-Moson Sopron Megyei |
Győr-Moson-Sopron megye |
Hajdú-Bihar Megyei |
Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei |
Jász-Nagykun-Szolnok megye |
Vas Megyei |
Vas megye |
MgSzH területi szerve |
Illetékességi terület |
Baranya Megyei |
Baranya megye |
Békés Megyei |
Békés megye |
Hajdú-Bihar Megyei |
Hajdú-Bihar megye |
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei |
Jász-Nagykun-Szolnok megye |
Vas Megyei |
Vas megye |
MgSzH területi szerve |
Illetékességi terület |
Baranya Megyei |
Baranya megye |
Fejér Megyei |
Fejér megye |
Győr-Moson Sopron Megyei |
Győr-Moson-Sopron megye |
Hajdú-Bihar Megyei |
Hajdú-Bihar megye |
6. számú melléklet a 274/2006. (XII. 23.) Korm rendelethez133
a tenyésztési hatósági ügyekben
MgSzH területi szerve |
Illetékességi terület |
Csongrád Megyei |
Csongrád megye |
Főváros és Pest Megyei |
Főváros és Pest megye |
Heves Megyei |
Heves megye |
Somogy Megyei |
Somogy megye |
7. számú melléklet a 274/2006. (XII. 23.) Korm rendelethez134
a borászati hatósági ügyekben
MgSzH területi szerve |
Illetékességi terület |
Baranya Megyei |
Baranya megye |
Bács-Kiskun Megyei |
Bács-Kiskun megye |
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei |
Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
Fővárosi és Pest Megyei |
Főváros és Pest megye |
Győr-Moson-Sopron Megyei |
Győr-Moson-Sopron megye |
Heves Megyei |
Heves megye |
Somogy Megyei |
Somogy megye |
A rendeletet a 327/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte 2011. január 1. napjával.
Az 1. § (1) bekezdése a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. július 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Az 1. § (2) bekezdése a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Az 1. § (4) bekezdés c) pontja a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd az MgSzH létrehozásáról szóló, a Hivatalos Értesítő 2007. évi 33. számában megjelent alapító okiratot.
A 3. § (3) bekezdése a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (4) bekezdése a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (5) bekezdése a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. július 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 3. § (6)–(7) bekezdését a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (5) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. § a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. július 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Az 5. § a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. július 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 6. § b) pontját a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. § (1) bekezdése a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdésének második mondatát az Alkotmánybíróság a 77/2008. (V. 29.) AB határozatával megsemmisítette 2008. június 30. napjával. A 7. § (2) bekezdését a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (5) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. § (3) bekezdését a 149/2008. (V. 29.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be. E módosító rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. április 1-jét követően hatályba lépett jogszabályok alapján benyújtott kérelmekkel, illetve ezen időpontot követően közzétett pályázati kiírások alapján benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásra kell alkalmazni.
A 7. § (4) bekezdését a 149/2008. (V. 29.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be. E módosító rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. április 1-jét követően hatályba lépett jogszabályok alapján benyújtott kérelmekkel, illetve ezen időpontot követően közzétett pályázati kiírások alapján benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásra kell alkalmazni.
A 7. § (5) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 8. § a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § j) pontját a 300/2008. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 10. § k) pontját a 18/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 11. § a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 11. § (3) bekezdése a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. § a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (1) bekezdése a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. július 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 13. § (2) bekezdése a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. július 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 13. § (3) bekezdése a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. július 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 13. § (4) bekezdése a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. július 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 13. § (5) bekezdése a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (14) bekezdését a 26/2010. (II. 12.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 14. § a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdését a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (5) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 14. § (2) bekezdése a 107/2009. (V. 14.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 15. § (1) bekezdése a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 18. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.
A 16. § a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 18. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (3) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 18. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 107/2009. (V. 14.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be.
A 17. § (6) bekezdése a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (7) bekezdése a 107/2009. (V. 14.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.
A 19. §-t a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19/A. §-t a 138/2007. (VI. 18.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése iktatta be.
A 19/A. § (1)–(2) bekezdését a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19/A. § (3)–(5) bekezdését a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (5) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 20. §-t a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 326/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 21. § a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 21. § (3) bekezdése a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. július 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 22. § a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 22. § (6) bekezdése a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. július 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 22/A. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (5) bekezdés e) pontja. Ez utóbbi módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 24. § (1) bekezdése a 107/2009. (V. 14.) Korm. rendelet 2. § (8) bekezdésével megállapított, a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (7)–(8) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a 28. § (7) bekezdése szerint módosított rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 24. § (2) bekezdése a 107/2009. (V. 14.) Korm. rendelet 2. § (8) bekezdésével megállapított, a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 24. § (3) bekezdése a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdését a 107/2009. (V. 14.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (5) bekezdése a 107/2009. (V. 14.) Korm. rendelet 2. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (6) bekezdése a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (7) bekezdés második mondatát a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (5) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 24. § (8)–(10) bekezdését a 107/2009. (V. 14.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (11) bekezdését a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 26. § (1) bekezdése a 107/2009. (V. 14.) Korm. rendelet 2. § (10) bekezdésével megállapított, a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 26. § (3) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 18. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 107/2009. (V. 14.) Korm. rendelet 2. § (11) bekezdése iktatta be.
A 26. § (4) bekezdését a 107/2009. (V. 14.) Korm. rendelet 2. § (11) bekezdése iktatta be.
A 26. § (5) bekezdését a 107/2009. (V. 14.) Korm. rendelet 2. § (11) bekezdése iktatta be.
A 26. § (6) bekezdését a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 26. § (7) bekezdését a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 26. § (8) bekezdését a 26/2010. (II. 12.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 74/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.
A 30. § a 18/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (1) bekezdése a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 32. § (2) bekezdését a 357/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (3) bekezdése a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 32. § (4) bekezdését a 357/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (8) bekezdése a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (9)–(10) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 18. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 33. § (1) bekezdése a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 39. §-t a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 41. § a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § (2) bekezdését a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 41. § (3) bekezdése a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 42. § h) pontját a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (5) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 88/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be.
A 42/A. §-t a 238/2007. (IX. 12.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.
A 42/A. § (2) bekezdése a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 42/A. § (3) bekezdését a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (5) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 42/B. §-t a 238/2007. (IX. 12.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendelet 4. § (7) bekezdése, újonnan a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 492. § (1) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 42/C. §-t a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 492. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 42/C. § (2) bekezdés c) pontja a 326/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 43/A. §-t a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be.
A 43/A. § (3) bekezdése a 49/2009. (III. 6.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43/B. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/B. § (2) bekezdése a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/C. §-t megelőző alcímet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.
A 43/C. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/D. §-t megelőző alcímet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.
A 43/D. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/D. § (4) bekezdés b) pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 492. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/E. §-t megelőző alcímet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.
A 43/E. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/E. § c) pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 493. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/E. § d) pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 493. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/F. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/F. § (3) bekezdését a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (5) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/G. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/H. §-t megelőző alcímet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.
A 43/H. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/H. § (3) bekezdés b) pontja a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/I. §-t megelőző alcímet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.
A 43/I. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/I. § (1) bekezdése a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. július 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 43/J. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/J. § (1) bekezdése a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 43/J. § (2) bekezdését a 21/2009. (II. 4.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.
A 43/J. § (3) bekezdését a 21/2009. (II. 4.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, szövege a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 44. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 227. pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. § (1) bekezdését a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (5) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 47. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 227. pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. számú mellékletet a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 28. § (5) bekezdés k) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. számú melléklet a 74/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet 1. pontja a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. július 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 3. számú melléklet 10. pontja a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. július 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 4. számú mellékletet a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.
A 4. számú melléklet II. rész 2. pontja a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. számú melléklet II. rész 4. pont 4.3. alpontja a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 23. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. számú melléklet II. rész 4. pont 4.5. alpontja a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 23. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. számú melléklet II. rész 6. pontja a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. számú melléklet II. rész 8. pont 8.2. alpontja a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. számú melléklet II. rész 8. pont 8.4. alpontja a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. számú melléklet II. rész 11. pont 11.1. alpontja a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 23. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5. számú mellékletet a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. számú mellékletet a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. számú mellékletet a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 10. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás