2006. évi XXVI. törvény
2006. évi XXVI. törvény
a földgáz biztonsági készletezéséről1
Az Országgyűlés a földgázellátás biztonságának fokozása érdekében a földgáz biztonsági készletezés átlátható és versenysemleges szabályozásának kialakításával a következő törvényt alkotja:
A törvény hatálya
1. §2 E törvény hatálya kiterjed:
a) a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségre (a továbbiakban: Szövetség),
b)3 a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),
c) a földgáz rendszerirányítói, a földgáztárolói, a földgáz egyetemes szolgáltatói, a földgázkereskedői engedélyesekre, valamint a földgáztermelőkre,
d) a földgáz felhasználókra a földgáz határon keresztül történő beszállítása, illetve a földgáz szervezett piacon történő vásárlása körében, valamint
e) a földgáz biztonsági készletezésben és az azzal összefüggő tevékenységekben közreműködő szervezetek eljárására.
1/A. §4 E törvényben nem szabályozott kérdésekben a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
Értelmező rendelkezések
2. §5 E törvény alkalmazásában
a)6 biztonsági földgáztároló: a földgáz tárolására alkalmas földalatti természetes földtani szerkezet vagy mesterségesen kialakított földalatti üreg, továbbá ezeknek a földgázkészlet szempontjából elkülönített része, amely az e törvény szerinti biztonsági földgázkészlet tárolására is szolgál;
b) lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki a vásárolt földgázt kizárólag saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára használja és azzal nem folytat jövedelemszerző gazdasági tevékenységet;
c) felhasználó: aki földgázt saját felhasználás céljára vásárol;
d) földgáz biztonsági készletezés: földalatti gáztárolóban végzett nem kereskedelmi célú földgáztárolás;
e) Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (a továbbiakban: ÜKSZ): az együttműködő földgázrendszer technikai működésére, valamint a kereskedelmi folyamatra vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;
f) lekötött kapacitás: a földgázszállító, a földgáztároló és a földgázelosztó rendszerek értékesíthető kapacitásának az a része, amelyet adott időszakra, az arra jogosultak a vásárolt kapacitásukból kapacitáslekötési szerződéssel lekötnek;
g) szabad kapacitás: a földgázszállítói, a földgáztárolói és a földgázelosztói engedélyes által üzemeltetett rendszerek rendelkezésre álló műszaki kapacitásának a rendszerhasználók által, kapacitáslekötési szerződéssel le nem kötött, a rendszerhasználók részére rendelkezésre álló része;
h) rendszerirányító: az az engedélyes, aki az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátására a Hivataltól engedélyt kapott;
i)7 földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont], aki (amely) Magyarország területén földgáz bányászati tevékenységet végez;
j) földgáz egyetemes szolgáltató: az az engedélyes, aki az egyetemes szolgáltatási csomag kisfelhasználóknak történő értékesítésére a Hivataltól engedélyt kapott;
k) földgázkereskedő: az az engedélyes, aki a földgáz üzletszerű, ellenérték fejében, nem saját felhasználási célra történő vásárlására és értékesítésére a Hivataltól engedélyt kapott;
l)8 biztonsági földgáztároló engedélyes: az a gazdasági társaság, amely a 4. § (1) bekezdésben meghatározott tárolót üzemelteti és az e törvény szerinti biztonsági földgáz készlet tárolására a Hivataltól engedélyt kapott;
m)9 földgáz biztonsági készlet: elsősorban a lakossági fogyasztók földgázellátási biztonságának megőrzése érdekében az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által meghatározott földgáz mennyiség.
A földgáz biztonsági készletezés
3. § (1) A Szövetség köteles az e törvényben meghatározott módon és mértékben földgáz biztonsági készletet létrehozni és fenntartani.
(2)10 A földgáz biztonsági készletet működésre engedélyezett, műszakilag ellenőrzött, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelő, olyan – Magyarország területén lévő – föld alatti tárolótérben kell tárolni, amely alkalmas arra, hogy a készletezett földgáz mennyiségét megőrizze és a felszíni gázelőkészítést követően a szállítóvezetékre való betáplálásra alkalmas minőségben biztosítsa.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket az élet, az egészség, a környezet és a természet védelmének, a fogyasztóvédelemnek, a műszaki-biztonsági, a kémiai biztonsági, munka-egészségügyi és a minőségbiztosítási előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.
(4)11 Az e törvény által előírt földgáz biztonsági készlet elsősorban a lakossági fogyasztók biztonságos földgázellátását szolgálja, valamint azon felhasználók ellátását, akik (amelyek) gázfogyasztásukat más energiaforrásból nem tudják pótolni.
4. §12 (1)13 A földgáz biztonsági készletet a miniszter által rendeletben meghatározott olyan biztonsági földgáztárolóban kell elhelyezni, amely a kitárolási kapacitást legalább a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartamon belül képes biztosítani.
(2)14 A földgáz biztonsági készlet mértékét, valamint erre tekintettel a készletértékesítési vagy készletbeszerzési kötelezettség mértékét és feltételeit, a földgáz biztonsági készlet mértékéhez tartozó kötelező minimum betárolási és kitárolási kapacitásokat, továbbá az értékesítés módját, a visszapótlásra kötelezettet, a visszapótlás feltételeit és rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.
(3)15 A miniszter a biztonsági földgázkészlet mértékét az (1) bekezdésben meghatározott keretek között – az ellátás-biztonsági kockázatok mérlegelésével, a rendelkezésre álló földgázforrások alapján, valamint a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott Megelőzési Cselekvési Tervben és a Vészhelyzeti Tervben foglaltakkal összhangban – a Hivatal elnöke javaslatának figyelembevételével határozza meg. A Hivatal javaslatát a miniszter által meghatározott határidőn belül köteles megküldeni.
(4) Készletbeszerzési vagy készletértékesítési kötelezettség esetén a Szövetségnek a földgáz betárolását vagy kitárolását a miniszter rendeletében meghatározott ütemezéssel és határidővel kell végrehajtania.
(5)16 Készletértékesítés esetén a miniszter rendeletben állapítja meg az értékesítendő földgáz mennyiségét, a földgáz-értékesítés módját, a készlet értékét, amely alapján meghatározott árnál alacsonyabb áron a földgáz nem értékesíthető, valamint a kedvezményezettek körét. Készletértékesítés során a miniszter által megállapított készlet értéke legalább az átlagos beszerzési értékkel egyezik meg. A készletértékesítést követően a Szövetség az értékesített földgáz árát a hitelei törlesztésére fordítja.
(6) Amennyiben a Szövetség által betárolt biztonsági készletet tároló földalatti gáztárolóban készletértékesítést követően szabad kapacitások állnak a Szövetség rendelkezésére, ezen szabad kapacitásokat a Szövetség másodlagos kapacitás-kereskedelemben értékesítheti. A szabad kapacitások értékesítésére vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(7)17
(8) A földgáz biztonsági készlet a Szövetség tulajdonát képezi. A Szövetség jogosult a földgáz biztonsági készletezés céljára földgázt beszerezni (vásárolni), valamint a (3) bekezdés, illetve az 5. § (1) bekezdés szerinti felhasználás esetén földgázt értékesíteni. A Szövetség földgáz beszerzési, illetve földgáz értékesítési kötelezettsége nem minősül a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerint földgáz kereskedelemnek.
(9)18 A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) földgáztárolásra és engedélyezésre vonatkozó rendelkezéseit e törvény szerinti eltéréssel kell alkalmazni a földgáz biztonsági készletre a földgáz biztonsági tárolás és a biztonsági földgáz tárolói engedély tekintetében. A biztonsági földgáz tárolóban elhelyezett a földgáz biztonsági készletet meghaladó földgáz készletre a Get. földgáz tárolásra és engedélyezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(10)19 A földgáz biztonsági készlethez szabad hozzáféréssel kizárólag csak a jogszabályban meghatározottak és csak a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén és idején rendelkeznek.
(11)20 A földgáz biztonsági készlet tárolásáért fizetett díj nem haladhatja meg a Hivatal által a Get. szerint megállapított földgáztárolási díjat.
4/A. §21 (1) Földgázkereskedő lehetetlenülése esetén az érintett felhasználók földgázellátását a végső menedékes földgázkereskedő kijelöléséig a biztonsági földgázkészletből kell biztosítani.
(2) A földgázkereskedő lehetetlenülése esetén a Hivatal a földgázkereskedő engedélyét felfüggesztő határozatát az érintett földgázkereskedő és rendszerüzemeltetők mellett, egyidejűleg a Szövetséggel is közli. A Szövetség a határozat közlésének időpontjától a végső menedékes földgázkereskedő kijelölésének időpontjáig köteles a biztonsági földgázkészletből a szükséges földgázmennyiséget a szállítási rendszerüzemeltető rendelkezésére bocsátani az érintett felhasználók folyamatos földgázellátásának biztosítása érdekében.
(3) A kijelölt végső menedékes földgázkereskedő a határozat közlésének időpontjától a kijelölés időpontjáig felhasznált biztonsági készlet mennyiségének ellenértékét, valamint a szállítással és kitárolással kapcsolatos költségeket köteles megfizetni a Szövetség részére a kijelölés időpontjától számított 90 napon belül a szállítási rendszerüzemeltető által kiállított jegyzőkönyv alapján.
(4) Az érintett felhasználók a felfüggesztő határozat közlésének időpontja és a végső menedékes földgázkereskedő kijelölésének időpontja közötti fogyasztásukat a kijelölést követően a kijelölt végső menedékes kereskedővel kötelesek elszámolni és annak ellenértékét számára kötelesek megtéríteni.
(5) A biztonsági készletnek a földgázkereskedő lehetetlenülése esetén történő felhasználására vonatkozó részletes szabályokat – különösen a felhasználásra kerülő biztonsági készlet árának megállapítására vonatkozó előírásokat – a végső menedékes szolgáltatásról szóló kormányrendelet tartalmazza.
A biztonsági készlet felhasználása
5. §22 (1)23 A miniszter a földgáz biztonsági készlet felhasználását – a földgázellátásról szóló törvény szerint a földgázellátási válsághelyzet esetére létrehozott bizottság kezdeményezésére – a földgázellátási válsághelyzet kihirdetése esetén rendeletben engedélyezi.
(2) A miniszter a biztonsági készlet felhasználására vonatkozó rendeletben meghatározza:
a) a felhasználás engedélyezésének okát és célját,
b) a felhasználásra engedélyezett földgáz mennyiségét,
c) a felhasznált készletek visszapótlásának rendjét.
(3) A felhasználásra engedélyezett földgáz árát és az áralkalmazási feltételeket a miniszter rendeletben állapítja meg. Az árat és az áralkalmazási feltételeket úgy kell megállapítani, hogy az megfeleljen
a) a földgáz biztonsági készlet átlagos értéke vagy
b) a földgáz egyetemes szolgáltatásához kapcsolódó árszabályozás kereteiről szóló mindenkor hatályos miniszteri rendeletben szereplő, a földgáz aktuális árát meghatározó képlet alapján az adott naptári negyedévben számolt ára
közül az eladáskori magasabb értéknek.
(4) A miniszter a biztonsági készletből történő felhasználás engedélyezése esetén haladéktalanul tájékoztatja a Kormányt és az Európai Bizottságot
a) a felhasználás indokairól,
b) a felhasznált készletek visszapótlása érdekében tett intézkedésekről,
c) a készletek előre látható alakulásáról a visszapótlás végrehajtásáig.
Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség
6. § A Szövetség földgáz biztonsági készletezéssel kapcsolatos feladatai a következők:
a) biztosítja a földgáz biztonsági készletképzés feltételeit, a szükségessé váló beruházásban tőkerészesedéssel részt vesz;
b)24 gondoskodik az előírt készlet fenntartásáról, a miniszter által előírt készlet-mértéket meghaladó készlet esetén a többlet értékesítéséről, a szükséges fejlesztések elvégzéséről;
c) ellenőrzi az e törvényben meghatározott tagsági jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését;
d) gondoskodik a felhasznált földgáz biztonsági készlet e törvény szerinti visszapótlásáról;
e) vezeti a tagsági nyilvántartást;
f)25 meghatározza a tagi hozzájárulás mértékét – a Közgyűlés által – az éves költségvetés keretében a Szövetség Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) rögzített szabályok szerint, és a miniszter részére tájékoztatásul megküldi;26
g) gondoskodik a tagi hozzájárulás beszedéséről;
h) e törvény 10. §-ában foglalt rendelkezések szerint adatszolgáltatást végez.
6/A. §27 (1) A Szövetség a 6. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében biztonsági földgáztárolói engedélyesben részesedést szerezhet.
(2) Ha a biztonsági földgáztárolói engedélyes biztonsági földgáztárolói engedélye hatályát veszti, a Szövetség az (1) bekezdés szerinti részesedését az engedély hatályvesztése jogerőre emelkedésének napjától számított 2 éven belül köteles értékesíteni.
A földgáz biztonsági készletezéssel kapcsolatos tagsági jogviszony, a tagok jogai és kötelezettségei
7. §28 (1) E törvény alapján kötelezően a Szövetség tagjává válik:
a) a Hivatal által kiadott működési engedéllyel rendelkező
aa) földgáz egyetemes szolgáltató,
ab)29 felhasználóknak földgázt értékesítő vagy saját célra földgázt felhasználó földgázkereskedő;
b) felhasználóknak földgázt értékesítő földgáztermelő;
c) az a felhasználó, aki földgázt határon keresztül történő beszállítással, illetve földgázt szervezett piacon vásárol.
(2)30 A szövetségi tagság az (1) bekezdés
a) a) pontja esetében a tevékenység megkezdésének, illetve az engedélyessé válás időpontja közül a korábbi időpontban,
b) b) pontja esetében az értékesítő tevékenysége megkezdésekor,
c) c) pontja esetében a földgáz határon keresztül történő első beszállításának, vagy a földgáz szervezett piacon történő első vásárlásának időpontjában
jön létre.
(3)31 A szövetségi tagság megszűnik, ha
a) a tag engedélyét a Hivatal visszavonja,
b) az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyes tag a földgázipari tevékenységét, a földgáztermelő a felhasználók részére történő értékesítő tevékenységét, a felhasználó a földgáz határon keresztül történő beszállítói, illetve a földgáz szervezett piacon történő vásárlási tevékenységét megszünteti.
(4)32 A tagsági jogviszony fennállása során keletkezett kötelezettségek az elszámolásban foglaltak szerint az elszámolások lezárásának napjáig terhelik a tagot.
8. § (1)33 A tag a földgázipari, illetve földgáztermelői tevékenységével összefüggésben, illetve a felhasználó a földgáz határon keresztül történő beszállítási vagy a földgáz szervezett piacon történő vásárlási tevékenysége után a Szövetség részére tagi hozzájárulást fizet.34
(2)35 Tagi hozzájárulást kell fizetni, ha
a) a földgáz egyetemes szolgáltató a felhasználóknak földgázt értékesít,
b) a földgázkereskedő a felhasználóknak földgázt értékesít,
c) a földgáztermelő a felhasználóknak földgázt értékesít,
d) a felhasználó földgázt hoz be harmadik országból,
e) a felhasználó földgázt hoz be az Európai Unió tagállamából,
f) a felhasználó a szervezett piacon földgázt vásárol,
g)36 a földgázkereskedő saját célra földgázt használ fel.
(3)37 A tagi hozzájárulás megfizetése a (2) bekezdés a) pontja esetében a földgáz egyetemes szolgáltatót, b) és g) pontja esetében a földgázkereskedőt, c) pontja esetében a földgáztermelőt, d)–f) pontjai esetében a felhasználót terheli.
(4)38 A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a)–c) pontjai esetén az értékesített földgáz mennyisége, a (2) bekezdés d)–f) pontjai esetén a vásárolt vagy importált földgáz mennyisége, a (2) bekezdés g) pontja esetén a felhasznált földgáz mennyisége kilowattórában mérve.
(4a)39 A 4. § (5) bekezdés szerinti készletértékesítés esetén a tagi hozzájárulás mértékének a (4) bekezdés szerint történő megállapítása során az értékesített földgáz ellenértékeként befolyt pénzösszeget csökkentő tételként kell figyelembe venni.
(5)40 A tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség
a) a (2) bekezdés a)–c) és az e)–f) pontjai esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre,
b) a (2) bekezdés d) pontja esetében a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor, a belföldi forgalom számára vámkezelt mennyiségre,
c)41 a (2) bekezdés g) pontja esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált mennyiségre
vonatkozik.
(6)42 Nem kell tagi hozzájárulást fizetni a földgáz biztonsági készletezés céljára beszerzett földgáz után.
(7) A tag a tagi hozzájárulást az egyéb ráfordítások között köteles elszámolni.
(8)43 Az Alapszabályban meghatározott feltételekkel visszaigényelhető a (2) bekezdés a) pontja szerinti tagi hozzájárulásnak az a része, amelyet az egyetemes szolgáltató a lakossági fogyasztó részére történő földgáz értékesítés után a Szövetség részére bevallott.
(8a)–(8b)44
(9)45 A (8) bekezdés szerinti visszaigénylésre a tag a tagi hozzájárulási nyilatkozat benyújtásától számított 90 napon belül jogosult. A Szövetség a visszaigénylést annak beérkezésétől, a felhasználás könyvelésen alapuló igazolásától, valamint a tagi hozzájárulás megfizetésétől számított 15 napon belül köteles elbírálni, és a jóváhagyott visszaigénylés összegét jóváírni vagy visszautalni. A visszautalás teljesítésének feltétele, hogy a tagnak ezáltal nem keletkezhet tartozása a Szövetség felé.
(10)46 A tagi hozzájárulás visszaigénylésének jogosságát a tag az erre vonatkozó okiratok, nyilvántartások benyújtásával hitelt érdemlően köteles a Szövetség és a Hivatal részére igazolni.
(11)47 A tagi hozzájárulás fizetésre, az ellenőrzésre és a visszaigénylésre vonatkozó részletszabályokat az Alapszabályban kell meghatározni.
9. §48 (1) A Szövetség tagja minden hónap 20. napjáig köteles a Szövetségnek
a) nyilatkozni arról, hogy a megelőző hónapban mennyi volt az e törvény hatálya alá tartozó, a tagi hozzájárulás fizetése alapjául szolgáló földgáz mennyisége, és
b) benyújtani a nyilatkozatban foglaltakat alátámasztó adatokat az Alapszabályban rögzítetteknek megfelelően.
(2) A Szövetség felhívására a tag köteles továbbá minden olyan adatot, dokumentációt haladéktalanul benyújtani, amely a tagi hozzájárulás teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges.
(3) A havi nyilatkozatban közölt adatok alapján a tag kiszámítja az esedékes tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegét, és azt a következő hónap utolsó munkanapjáig köteles a Szövetség pénzforgalmi számlájára átutalni. A tagi hozzájárulás megfizetésének időpontja az a nap, amikor a Szövetség számláján a befizetést jóváírják.
10. §49 A Szövetség a tag kérésére igazolást állít ki a Szövetség felé fennálló nyilatkozattételi, valamint tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséről. A Szövetség a tag részére kiállított igazolásról megkeresésre tájékoztatja a Hivatalt és az adó- és vámhatóságot.
Záró és átmeneti rendelkezések
11. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 2. hónap első napján lép hatályba.
(2) E törvény 4. § (1) bekezdése 2010. január 1. napján lép hatályba.
(3)50 E törvény 31. §-a a törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(4) A tagi hozzájárulás fizetésének kezdő időpontja 2007. január 1.
(5) A Szövetség e törvény hatálybalépése napjától haladéktalanul intézkedik a névváltozás bírósági bejelentéséről, valamint a földgáz biztonsági készletezéssel foglalkozó munkaszervezet kialakításáról.
(6)51
12. § (1) E törvény hatálybalépésétől 2009. december 31-ig a jelenlegi földgáztárolók szabad kapacitása határozza meg a földgáz biztonsági készlet mértékét, amely megfelelő mértékű szabad kapacitás rendelkezésre állása esetén nem lehet kevesebb
a) 2006. október 1. és 2007. szeptember 30. között 150 millió m3-nél,
b) 2007. október 1. és 2009. december 31. között 300 millió m3-nél.
A földgáztárolók szabad kapacitásának földgáz biztonsági készletezésre történő felhasználását a Hivatal elnöke saját hatáskörben engedélyezi, illetve elrendeli. A Hivatal elnöke a tárolói szerződések megkötésére az ÜKSZ által megszabott határidő lejárta után nem tagadhatja meg a hozzáférésre jogosultak által le nem kötött szabad kapacitások biztonsági készletek céljára való feltöltésének engedélyezését.
(2)52 Ha a földgáz biztonsági készletezési célra rendelkezésre álló szabad kapacitás mértéke a tárgyi évben nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott legkisebb mértéket, a földgáz biztonsági készlet kiegészíthető tüzelési célra felhasználható kőolajtermékekkel. A földgáz biztonsági készlethez tartozó kőolajtermékek felhasználása esetén azok árát a miniszter a készlet visszapótlásának várható költségeinél alacsonyabban is meghatározhatja azzal, hogy az ár ebben az esetben sem lehet alacsonyabb, mint a tüzelési célra felhasználható kőolajtermékkel helyettesített földgáz hatásfokkal korrigált mennyiségben kifejezett ára. Az e bekezdés szerinti kőolajtermék rendeletben meghatározott ára és a készlet visszapótlásának költségei közötti különbözetet a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség költségvetésében a bevételek és a ráfordítások különbözetének számításakor figyelembe kell venni.
(3) A hozzáférésre jogosultak az ÜKSZ által megszabott határidőig az előző évben biztonsági készlet céljára lekötött kapacitáshoz is hozzáférhetnek. A bejelentett kapacitás lekötési igény esetén, annak mértékéig – amennyiben a biztonsági készlet más tárolóba nem helyezhető el – a készlet értékesítésre kerülhet. A biztonsági készlet e részét a Szövetség szabadon értékesítheti.
(4)53 A biztonsági földgáztároló engedélyes köteles a földgáz biztonsági készletezési célra rendelkezésre álló szabad kapacitásra a Szövetséggel szerződést kötni.
(5) Az 5. §-ban foglalt a készlet felhasználására vonatkozó szabályokat a (2) bekezdés szerinti tüzelési célra felhasználható kőolajtermékek vonatkozásában is alkalmazni kell.
12/A. §54 (1) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 21. § (1) bekezdésével megállapított 8. § (4) bekezdését a 2017. január 1-jével kezdődő elszámolási időszakra kell először alkalmazni.
(2) E törvénynek a Mód. tv. 21. § (2) bekezdésével megállapított 8. § (8) bekezdés b) pontját a folyamatban lévő visszaigénylésekre is alkalmazni kell.
13. §55 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a biztonsági készlet felhasználására, a felhasználásra vonatkozó döntés előkészítésére, az előkészítésben közreműködő szervezetek vagy testületek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat.56
(1a)57 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a biztonsági készletnek a földgázkereskedő ellehetetlenülése esetén történő felhasználására vonatkozó részletes szabályokat.58
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy földgázellátási válsághelyzet fennállása esetén az 5. § (1) bekezdés alapján rendeletben engedélyezze a földgáz biztonsági készlet felhasználását, és határozza meg a felhasználás engedélyezésének okát és célját, a felhasználásra engedélyezett földgáz mennyiségét, a felhasznált készletek visszapótlásának rendjét, valamint a felhasználásra engedélyezett földgáz árát és az áralkalmazás feltételeit.59
(3)60 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a földgáz biztonsági készlet mértékét és a földgáz biztonsági készlet elhelyezésére szolgáló biztonsági földgáztárolót, a földgáz biztonsági készlet mértékéhez tartozó kötelező minimum betárolási és kitárolási kapacitásokat.61
(4)62 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a készletbeszerzés mértékére és feltételeire, továbbá készletértékesítés esetén az értékesítendő földgáz mennyiségére, az értékesítés módjára, a földgáz értékének és a kedvezményezettek körére, a földgáz visszapótlásra kötelezettekre és a visszapótlás feltételeire, rendjére, valamint a szabad kapacitások értékesítésére vonatkozó szabályokat.
14. §63 Ez a törvény a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. október 25-i 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
14/A. §64
Módosuló jogszabályok
15–34. §65
A törvényt az Országgyűlés a 2006. február 13-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2006. február 17.
Az 1. § a 2008: XL. törvény 149. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § b) pontja a 2013: XXII. törvény 34. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1/A. §-t a 2016: CXLIII. törvény 18. §-a iktatta be.
A 2. § a 2008: XL. törvény 149. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § a) pontja a 2012: CCXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § i) pontja a 2011: CLXXXII. törvény 39. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § l) pontja a 2012: CCXVIII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § m) pontját a 2012: CCXVIII. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 3. § (2) bekezdése a 2011: CLXXXII. törvény 39. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (4) bekezdése a 2008: XL. törvény 149. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § a 2010: CXXXIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2018: XCIX. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 2012: CCXVIII. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított, a 2015: LIII. törvény 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 2013: XXII. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIX. törvény 31. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (5) bekezdése a 2011: XXIX. törvény 228. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. § (7) bekezdését a 2018: XCIX. törvény 32. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (9) bekezdését a 2012: CCXVIII. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be.
A 4. § (10) bekezdését a 2012: CCXVIII. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be.
A 4. § (11) bekezdését a 2019: XXVIII. törvény 10. §-a iktatta be.
A 4/A. §-t a 2015: LIII. törvény 9. §-a iktatta be.
Az 5. § a 2009: LVI. törvény 351. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. július 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5. § (1) bekezdése a 2011: CLXXXII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § b) pontja a 2010: CXXXIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § f) pontja a 2016: CXLIII. törvény 19. §-ával megállapított, a 2018: XCIX. törvény 31. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a Magyar Közlöny 2007. évi 25. számában megjelent GKM közleményt.
A 6/A. §-t a 2013: CCXXVII. törvény 10. §-a iktatta be.
A 7. § a 2008: XL. törvény 149. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2018: XCIX. törvény 31. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a 2016: CXLIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése a 2016: CXLIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése a 2016: CXLIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 2008: XL. törvény 149. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a Magyar Közlöny 2007. évi 25. számában megjelent GKM közleményt.
A 8. § (2) bekezdése a 2008: XL. törvény 149. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdés g) pontját a 2018: XCIX. törvény 29. § (1) bekezdése iktatta be.
A 8. § (3) bekezdése a 2008: XL. törvény 149. § (8) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIX. törvény 31. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (4) bekezdése a 2016: CXLIII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIX. törvény 31. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (4a) bekezdését a 2010: CXXXIV. törvény 3. §-a iktatta be.
A 8. § (5) bekezdése a 2008: XL. törvény 149. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (5) bekezdés c) pontját a 2018: XCIX. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § (6) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 303. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (8) bekezdését a 2012: CCXVIII. törvény 1. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: XXVIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (8a) bekezdését a 2013: CXLV. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, hatályát vesztette a 2016: CXLIII. törvény 21. § (2) bekezdése alapján.
A 8. § (9) bekezdését a 2012: CCXVIII. törvény 1. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXLIII. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (10) bekezdését a 2012: CCXVIII. törvény 1. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXLIII. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (11) bekezdését a 2016: CXLIII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9. § a 2016: CXLIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § a 2016: CXLIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. § 897. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (6) bekezdését a 2016: CXLIII. törvény 26. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (2) bekezdése a 2016: CXLIII. törvény 25. §-a szerint módosított szöveg.
A 12. § (4) bekezdése a 2012: CCXVIII. törvény 1. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12/A. §-t a 2012: CCXVIII. törvény 1. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXLIII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § a 2010: CXXXIV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (1a) bekezdését a 2015: LIII. törvény 10. §-a iktatta be.
Lásd a 13/2011. (IV. 7.) NFM rendeletet, a 75/2007. (VIII. 17.) GKM rendeletet, az 1/2009. (I. 7.) KHEM rendeletet.
A 13. § (3) bekezdése a 2012: CCXVIII. törvény 1. § (10) bekezdésével megállapított, a 2015: LIII. törvény 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (4) bekezdése a 2011: XXIX. törvény 228. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. §-t a 2016: CXLIII. törvény 26. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: XCIX. törvény 30. §-a iktatta be.
A 14/A. §-t a 2011: CLXXXII. törvény 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: XCIX. törvény 32. § b) pontja.
A 15–34. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. § 897. pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás