23/2006. (MK 120.) GKM utasítás

a Magyar Energia Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról¹

2006.10.01.

1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 72. §-ában foglaltak alapján – a miniszterelnök jóváhagyásával – jelen utasítás mellékleteként a Magyar Energia Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát kiadom.

2. § Ez az utasítás 2006. október 1-jén lép hatályba.

Melléklet a 23/2006. (MK 120.) GKM utasításhoz

A Magyar Energia Hivatal
Szervezeti és Működési Szabályzata

I. JOGÁLLÁS, SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

I.1 A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) ellátja a földgáz- és villamosenergia-ellátással; a földgáz- és villamosenergia-ellátás biztonságának és a földgáz- és villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével; a földgáz biztonsági készletezésével; az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatait; továbbá a törvényben meghatározott esetekben a távhőtermelő létesítmény létesítésének és a távhő termelésének engedélyezését, mindhárom energiafajta esetében a miniszter árhatósági jogkörébe tartozó hatósági árak, díjak, ár- és díjalkalmazási feltételek előkészítését, valamint a földgáz- és villamosenergia-ellátás területén a fogyasztóvédelmi feladatokat.

I.2 A Hivatal törvény által létrehozott kormányhivatal, amelynek irányítását a Kormány, felügyeletét a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

I.3 A Hivatal Alapító Okirata 1999. március 11-én kelt, a Gazdasági Minisztérium Jogi Főosztálya J-983/1999. sz. levelével küldte meg. Módosítása 2003. május 13-án kelt, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Jogi Főosztálya III-1/255/4/2003. sz. levelével küldte meg. Újabb módosítása 2005. január 31-én kelt, III-1/732/5/2005. számú.

I.4 A Hivatal fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése a felügyeletét ellátó miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

A Hivatal működését saját bevételeiből – az engedélyesek által fizetett felügyeleti díjból és igazgatási szolgáltatási díjból – fedezi.

A Hivatal engedélyezett létszámkerete – a 2131/2006. (VII. 26.) Korm. határozat alapján – 94 fő.

A Hivatal jogállását, feladatait és hatáskörét a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET), a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt), a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) rendelkezései határozzák meg.

I.5 A Hivatal általános adatai

a) A Hivatal neve: Magyar Energia Hivatal

b) a Hivatal megnevezésére használt betűszó: MEH

c) a Hivatal idegen nyelvű megnevezése:

– angolul: Hungarian Energy Office

– németül: Ungarisches Energieamt

– franciául: Office National de l'Energie

oroszul:

Венгерское Управление по Энергетике

– spanyolul: Oficina de Energia Hungara

d) a Hivatal székhelye: 1081 Budapest, Köztársaság tér 7.

telephelye: 1081 Budapest, Köztársaság tér 3.

e) a Hivatal azonosító számjelei:

– a Hivatal statisztikai számjele: 15329011 7513 31201

– a Hivatal költségvetési elszámolási számlaszáma: 10032000-01714373-00000000

– a Hivatal adószáma: 15329011-1-42

– a Hivatal alaptevékenysége: 75.13 Üzleti élet szabályozása

I.6 A Hivatal szervezete

A Hivatal szervezetét a Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, amelyet, a miniszterelnök jóváhagyását követően, a miniszter normatív utasításban ad ki.

I.7 A Hivatal eljárása

A Hivatal eljárásaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézés határideje 90 nap, fogyasztói panaszra indult eljárás esetében 60 nap. Amennyiben a Hivatal a VET 10. § r) pontjában, illetőleg a GET 4. § r) pontjában meghatározott hatáskörében jár el az ügyintézés határideje 60 nap, határon keresztül történő szállítás esetén 10 nap. A Hivatal határozata ellen kizárólag bírói úton van jogorvoslatnak helye.

II. A HIVATAL SZERVEZETE

1. Elnök

1.1 Vezeti a Hivatalt.

1.2 Képviseli a Hivatalt belföldön és a nemzetközi kapcsolatokban.

1.3 Összehangolja és rendszeresen értékeli:

– az elnökhelyettes,

– a Gazdasági és Humánpolitikai Főosztály vezetőjének,

– a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetőjének,

– az Elnöki Titkárság vezetőjének munkáját, továbbá

– a Belső Ellenőr munkáját.

1.4 Évente beszámol az Országgyűlésnek a Hivatal tevékenységéről, továbbá közzéteszi a Hivatal éves tájékoztatóját.

1.5 Gondoskodik a Hivatal jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásáról.

1.6 Gondoskodik az energetikai piacnyitás Hivatalra háruló feladatainak ellátásáról.

1.7 Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata a hatáskörébe utal, illetve maga számára fenntart.

1.8 Gondoskodik arról, hogy az Országgyűlés, a Kormány, illetve a miniszter energiapolitikai döntéseit a Hivatal munkájában figyelembe vegye.

1.9 Munkáltatói jogokat gyakorol a Hivatal köztisztviselői felett, kivéve az elnökhelyettest. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 30/A. §-a (1) bekezdése és a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 8. §-a (5) bekezdése értelmében összesen huszonhat (26) szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a Ktv. 30/A. §-a (2) bekezdésében foglalt feltételekkel rendelkező köztisztviselőinek.

1.10 Felelős

– a Hivatal vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért,

– az előírt tevékenységek meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért,

– a Hivatal gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért,

– a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért,

– a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért,

– a számviteli rendért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért,

– a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért.

1.11 Gondoskodik a Hivatal belső működését, a szervezeti egységek tevékenységét koordináló szabályzatok kiadásáról.

1.12 Kiemelkedő fontosságú döntései meghozatalában támaszkodik az Elnöki Tanácsadó Testület állásfoglalásaira, ajánlásaira. A testület tagjai: az elnök, az elnökhelyettes, az Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály vezetője, az Ár- és Gazdasági Elemző Főosztály vezetője, a Gazdasági és Humánpolitikai Főosztály vezetője, a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője, valamint további négy – tudományos, szakmai és érdekképviseleti szervezetek által ajánlott – szaktekintély az energetika-, a közgazdaság-, a jog- és a vezetéstudomány területéről. Az Elnöki Tanácsadó Testületet az elnök hívja össze.

1.13 Az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a hivatal folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésnek és belső ellenőrzés működéséről.

1.14 Meghatározza az általános szabályok érvényesítése mellett a kiadások, bevételek kincstári bonyolításához, előzetes ellenőrzéséhez kapcsolódó munkarendet.

2. Elnökhelyettes

2.1 Helyettesíti az elnököt, azoknak az ügyeknek a kivételével, amelyekben az intézkedés jogát az elnök a maga részére kizárólagosan fenntartotta, illetve amelyekben jogszabály tiltja a helyettesítést. Az elnök és az elnökhelyettes egyidejűleg nem lehet távol.

2.2 Közvetlenül irányítja, összehangolja és rendszeresen értékeli

– az Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály,

– az Ár- és Gazdasági Elemző Főosztály

vezetőjének munkáját.

2.3 Köteles biztosítani, hogy az általa vezetett szakmai területek egymással együttműködve és egymást kölcsönösen tájékoztatva egységes álláspontot képviselve vegyenek részt az államigazgatási munkában.

2.4 Gondoskodik a Hivatal éves munkatervének elkészítéséről, végrehajtásáról és teljesítésének értékeléséről.

2.5 Irányítja a Hivatal országgyűlési beszámolóinak, éves tájékoztatóinak és kiadványainak készítését.

2.6 A Hivatal köztisztviselőire vonatkozóan javaslatot tesz az elnöknek a munkáltatói jogok gyakorlására.

2.7 Rendszeresen tájékoztatja az elnököt a Hivatal munkatervének időarányos és rendkívüli feladatainak teljesítéséről.

3. Főosztályvezető

3.1 Önálló felelősséggel irányítja a szakterületéhez tartozó osztályok vezetőinek munkáját.

3.2 Szakterületén helyettesíti az elnökhelyettest annak tartós akadályoztatása esetén, azoknak az ügyeknek a kivételével, amelyeket az elnökhelyettes a maga részére fenntartott.

3.3 Az elnöktől és az elnökhelyettestől kapott irányelvek, utasítások figyelembevételével szervezi, irányítja, ellenőrzi és rendszeresen értékeli a vezetése alatt álló szakterület munkáját.

3.4 A hatáskörébe utalt ügyekben kapcsolatot tart külső szervezetekkel, felettesei külön felhatalmazása alapján képviseli a Hivatalt.

3.5 Rendszeresen tájékoztatja az elnököt és az elnökhelyettest az általa irányított főosztály tevékenységéről.

3.6 Feletteseinek javaslatot tesz a munkáltatói jogok gyakorlására az általa irányított terület köztisztviselőit illetően.

3.7 Kötelessége

– a munkaköri leírásában rögzített feladatok maradéktalan, határidőre történő, színvonalas teljesítése,

– a vezetése alatt álló szakterületen a Kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseinek érvényesítése,

– az adott területen keletkező, vagy feldolgozott információ biztosítása minden más, az adott információra igényt tartó szakterület számára,

– a más szervezetektől véleményezésre érkező anyagokra az egységes szakterületi vélemény kialakítása,

– a szakterület egységes koncepcionális, elvi, illetve operatív szakmai állásfoglalásának kialakítása,

– a szakterület szakmai szempontjainak képviselete a Hivatalon belül,

– a hatáskörébe tartozó témákban szabályozás kezdeményezése, a tervezet elkészítése, javaslattétel a szakterületét érintő, de más szakterület felelősségébe tartozó szabályozásra,

– a szabályok betartása érdekében a szakterületéhez tartozó témákban rendszeres célellenőrzés, célvizsgálat kezdeményezése, lebonyolítása, vagy abban közreműködés,

– javaslattétel az oktatási, továbbképzési célkitűzésekre,

– a szakterületét érintő kérdésekben a Hivatal honlapján a közérdekű információk naprakészen tartásáról, a lehető legszélesebb körű tájékoztatás nyújtásáról a PR felelős bevonásával gondoskodni,

– az úti beszámolókat tájékoztatásul elektronikus formában megküldeni az Elnöki Titkárság vezetőjének.

4. Főosztályvezető-helyettes, osztályvezető

4.1 Az elnöktől, az elnökhelyettestől és a felettes főosztályvezetőtől kapott utasítások figyelembevételével – önálló felelősséggel – szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló szakmai terület tevékenységét.

4.2 A Hivatal tevékenységének meghatározott területén felel a célkitűzések megvalósításáért és végrehajtásáért. Munkavégzését a hatáskörébe tartozó kérdésekben kezdeményezően oly módon köteles megvalósítani, hogy önálló szakmai és vezetői tevékenysége a napi feladatok ellátásán túlmutató, hosszabb távú koncepciót juttasson érvényre. Irányító munkája során köteles biztosítani, hogy az általa vezetett terület hatékonyan illeszkedjék a Hivatal egészének tevékenységébe.

4.3 Gondoskodik:

– az általa vezetett egység feladatainak határidőre történő teljesítéséről,

– a felettesei által hatáskörébe utalt ügyekben, külön felhatalmazás alapján, a Hivatal képviseletének ellátásáról,

– az osztály dolgozóinak munka meghatározásáról, rendszeres értékeléséről és a végrehajtás ellenőrzéséről,

– az osztály feladatkörébe tartozó anyagok, előterjesztések elkészítéséről, a más osztályok által készített anyagok, előterjesztések véleményezéséről,

– a feletteseinek az osztály tevékenységét érintő rendszeres tájékoztatásáról,

– a munkaköri leírásában rögzített feladatok maradéktalan, határidőre történő teljesítéséről.

4.4 Javaslatot tesz feletteseinek az osztály dolgozóival kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlására.

4.5 A vezetése alatt álló területen köteles betartatni a Hivatal szabályzatait.

4.6 Kötelességi köre megegyezik a 3.7 pontban foglaltakkal.

5. Ügyintéző

5.1 Az ügyintéző a szakmai felettesei által feladatkörébe utalt ügyek ellátásáért önálló felelősséggel tartozik.

5.2 Az ügyintézővel azonos felelősséget viselnek azok a vezetők, akik valamely ügyben ügyintézői feladatokat látnak el.

5.3 Gondoskodik:

– az ügyek előzményének, a tényleges helyzetnek, az adatoknak teljes körű feltárásáról, ismeretéről,

– a szükséges belső és külső együttműködés eredményes megvalósításáról,

– az általa alkalmazott vagy javasolt szakmai megoldásoknak a hatályos jogszabályokkal való összhangjáról,

– a munkaköri leírásában rögzített feladatok maradéktalan, határidőre történő teljesítéséről.

5.4 Gondoskodik a felettesei által adott utasítások végrehajtásáról. Ha az ügyintéző döntés-előkészítő feladatokat lát el, a döntést – lehetőség szerint – a közvetlen vezető hozza meg. Ilyen esetekben a döntésről az ügyintézőt megfelelő módon tájékoztatni kell, és az ügy összefüggésének figyelembevételével biztosítani kell az ügy további intézésében való részvételét.

5.5 Az ügyintéző felelős a döntés előkészítéséért, a szakmai anyag ellenőrzéséért, s a döntés után a hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásáért.

5.6 Köteles betartani a Hivatal szabályzatait.

6. Ügyviteli alkalmazott

6.1 Feladatát a munkaköri leírásában foglaltak alapján végzi.

6.2 Köteles a szakmai felettese által meghatározott feladatait minél ésszerűbben elvégezni és a hivatali ügyintézés hatékonyságát elősegíteni.

6.3 Az ügyviteli állományú alkalmazott munkakörét az osztály munkarendjében pontosan meg kell határozni, különös tekintettel az iratkezeléssel összefüggésben ellátandó feladatokra.

6.4 Köteles betartani a Hivatal szabályzatait.

III. A HIVATAL SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATKÖRE

1. Az Elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1.1 Elnöki Titkárság

1.1.1 Az Elnöki Titkárság munkáját a titkárságvezető vezeti. A titkárságvezető gondoskodik a Titkárság feladatainak határidőre történő teljesítéséről.

1.1.2 Ellátja a személyi titkári feladatokat. Figyelemmel kíséri és előkészíti az elnök személyes részvételét igénylő eseményeket és egyezteti az elnöki programokat.

1.1.3 Szervezi az elnök nemzetközi kapcsolattartási és képviseleti tevékenységét.

1.1.4 Koordinálja a Hivatal álláspontját a nemzetközi szervezetekben a főosztályokkal együttműködve.

1.1.5 Nyilvántartja és a belső informatikai hálózaton hozzáférhetővé teszi az úti beszámolókat.

1.1.6 Szervezi a Vezetői és az Elnöki Értekezleteket. Az értekezletek határidős feladatairól határidő-figyelő rendszert működtet.

1.1.7 Szervezi az Elnöki Tanácsadó Testület működését és ellátja a testület üléseivel kapcsolatos adminisztratív feladatokat.

1.1.8 Ellátja a Hivatal külső és belső PR tevékenységét. Felelős a Hivatal egységes külső és belső arculatával összefüggő feladatokért.

1.1.9 Közreműködik az éves kiadványterv összeállításában, a tervjavaslat jóváhagyásához egyetértése szükséges. Felelős a kiadványok arculatáért és felelős kiadói felügyeletért.

1.1.10 Felelős a Hivatal kommunikációjának figyeléséért és elemzések készítéséért: a kommunikáció hatásának méréséért.

1.1.11 Kapcsolatot tart a média képviselőivel, a GKM és más minisztériumok, a társintézmények és szolgáltatók kommunikációért felelős szerveivel.

1.2 Belső Ellenőr

A Hivatal nem rendelkezik belső ellenőrzési egységgel, ezért a belső ellenőrzési tevékenységet szerződéssel külső szakértő látja el.

A belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv és munkaterv szerint végzi. A belső ellenőr egyszemélyben ellátja a belső ellenőrzési vezető feladatait is.

A belső ellenőr feladatai:

– elkészíteni az ellenőrzési tervet és az ellenőrzéssel kapcsolatos belső szabályzatokat;

– vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;

– vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

– vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;

– a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;

– ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében;

– nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket;

– a felügyeleti szerv és más külső szervek részére a belső ellenőrzéssel kapcsolatos adatszolgáltatásokat, jelentéseket elkészíteni.

A belső ellenőrzési tevékenység során pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni.

Az ellenőrzésről ellenőrzési jelentést készít, amelynek tervezetét egyezteti az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjével.

1.3 Gazdasági és Humánpolitikai Főosztály

1.3.1 A főosztályt főosztályvezető vezeti. A működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el; a gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az elnök akadályoztatása esetén kiadmányozási jogot gyakorol. Az ő, vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a Hivatalt terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő és ilyen intézkedés nem tehető.

1.3.2 A gazdasági főosztályvezető az államháztartási, számviteli, valamint az éves költségvetésről szóló törvényekben és az egyéb jogszabályokban foglaltak alapján összefogja és irányítja a Hivatal gazdálkodását. Ennek keretében:

– közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,

– a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt,

– gazdasági intézkedéseket hoz.

Felelős a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért. A gazdasági főosztály vezetőjének felelőssége nem érinti a költségvetési szerv vezetőjének és az egyes ügyekért felelős dolgozók felelősségét.

1.3.3 A gazdálkodással összefüggő feladatokat, hatás- és jogköröket a gazdasági szervezetre vonatkozó ügyrend tartalmazza.

1.3.4 Gondoskodik a Hivatal kezelésében lévő ingatlanok (irodaépület) üzemeltetéséről, karbantartásáról, működési feltételeinek biztosításáról, védelméről.

1.3.5 Koordinálja a Hivatal összes beszerzését és gondoskodik a beruházások megvalósításáról.

1.3.6 Gondoskodik a Hivatal éves költségvetésének tervezéséről, az előirányzatok jogszabálynak megfelelő, hatáskörönkénti évközi módosításáról.

1.3.7 Az előirányzat felhasználás során biztosítja a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangját.

1.3.8 Gondoskodik a szabályszerű takarékos pénzgazdálkodásról.

1.3.9 Határidőre biztosítja a Hivatalt megillető bevételek beszedését, a kiadások teljesítését.

1.3.10 Ellátja a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos teendőket.

1.3.11 Biztosítja a házipénztár működését.

1.3.12 Ellátja a munkaerő gazdálkodással kapcsolatos gazdasági feladatokat, a bérszámfejtéssel, egyéb juttatások és járulékok számfejtésével kapcsolatos teendőket, gondoskodik a külső adatszolgáltatásokról.

1.3.13 Gondoskodik a Hivatal rendeltetésszerű működéséhez szükséges – szabadkézi, kiemelt termékek – beszerzések, szolgáltatások igénybevételének ügyintézéséről, illetve nyilvántartásáról.

1.3.14 Ellátja a főkönyvi könyvelés és analitikus nyilvántartások szabályszerű, folyamatos vezetését.

1.3.15 Előkészíti az éves mérleget alátámasztó leltározást, gondoskodik szabályszerű lebonyolításáról, a leltár ellenőrzéséről és kiértékeléséről.

1.3.16 A költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet előírásai szerint évközi és éves beszámolót készít.

1.3.17 Gondoskodik a gazdasági területet érintő elnöki utasítások, jogszabályoknak megfelelő aktualizálásáról.

1.3.18 Ellátja a felesleges készletek, elhasználódott eszközök hasznosításával, selejtezésével kapcsolatos feladatokat.

1.3.19 Gondoskodik az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kötelező közzétételéről, valamint a tartozásállománnyal kapcsolatos havonkénti adatszolgáltatásról.

1.3.20 Elkészíti és végrehajtja a Hivatal humánpolitikai stratégiáját.

1.3.21 Felelős a Hivatal képzési rendszerének kialakításáért és működéséért.

1.3.22 Koordinálja a munkaerő toborzást és kiválasztást.

1.3.23 Előkészíti a közszolgálati jogviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére vonatkozó okiratokat és gondoskodik a végrehajtásukhoz kapcsolódó ügyek intézéséről. Együttműködik a Jogi és Igazgatási Főosztállyal a munkajog területét érintő humánpolitikai kérdésekben.

1.3.24 Gondoskodik a humán- és szociálpolitikai feladatok ellátásáról, az előírt nyilvántartások vezetéséről és az adatszolgáltatásról.

1.3.25 Szervezi és egyben lebonyolítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat.

1.3.26 Ellátja a munkáltatói lakásépítési kölcsönnel kapcsolatos teljes körű ügyintézést.

1.4 Jogi és Igazgatási Főosztály

1.4.1 A főosztályt főosztályvezető vezeti. Működése során a főosztály önállóan vagy a Hivatal más szervezeti egységeivel együttműködve jár el.

1.4.2 Biztosítja a Hivatal egységes jogértelmezését és jogalkalmazási gyakorlatát. Jogi szakvéleményt alakít ki külső és belső megkeresés esetén jogszabály értelmezési és jogalkalmazási kérdésekben.

1.4.3 Biztosítja a Hivatal hatóságok és bíróságok előtti jogi képviseletét.

1.4.4 Gondoskodik a Hivatal által kiadott engedélyek, közérdekű határozatok, valamint a Hivatal tevékenységével kapcsolatos beszámolók jogszerűségéről.

1.4.5 Felelős a Hivatal határozatainak, engedélyeinek, ajánlati felhívásainak, közbeszerzéseinek, típus szerződéseinek jogszerűségért és kiadásáért, valamint a Hivatal eljárásrendjének egységességéért.

1.4.6 Közreműködik az ellátási és üzletszabályzatok jóváhagyásában.

1.4.7 Részt vesz a Hivatal jogszabály-előkészítő munkájában, az előterjesztések véleményezésében és a Hivatalhoz érkező jogszabálytervezetek véleményezésében. A jogszabály-előkészítő munkát kodifikációs, jogtechnikai, illetve jogharmonizációs szempontból koordinálja.

1.4.8 Jogi szakvéleményt ad a földgáz és villamos energia engedélyes vállalkozás átalakulását, szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének megváltoztatását, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek, és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését tartalmazó jóváhagyó határozat meghozatalához.

1.4.9 A Hivatal szakmai osztályai megkeresésére a tisztességtelen piaci magatartás vélelmezése esetén bejelentést tesz a Gazdasági Versenyhivatalnál.

1.4.10 Részt vesz a Hivatal hatáskörébe utalt, Európai Unióval kapcsolatos jogharmonizációs munkákban. Az európai integrációból adódó, az energetikai piacot érintő feladatok ellátása során gondoskodik a jogi szempontok érvényesítéséről, vizsgálja a hatályos és a készülő jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazhatóságát és javaslatot dolgoz ki a szükséges jogharmonizációra a szakmai osztályokkal együttműködve.

1.4.11 Gondoskodik a Hivatal által lefolytatott közmeghallgatáshoz vagy nyilvános egyeztetési eljáráshoz a szükséges jogi vélemények, a tényállás és az esetismertetés összeállításáról.

1.4.12 A Hivatal működéséhez szükséges belső szabályzatokat elkészíti, illetve a más szervezeti egységek által készített szabályzatokat véleményezi. Elkészíti a Vezetői értekezletek emlékeztetőjét.

1.4.13 A Hivatal működésével kapcsolatos szerződések megkötésében részt vesz, biztosítja a szerződések jogszerűségét. Közreműködik a szerződésekből eredő igények érvényesítésében.

1.4.14 Ellátja a Hivatal központi iratkezelésével és TÜK iratkezelésével kapcsolatos feladatokat. Biztosítja a Hivatalba beérkező, valamint kimenő levelezések továbbítását, kézbesítését.

1.4.15 Irányítja a tűzvédelmi és munkavédelmi feladatok ellátását.

2. Az Elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek

2.1 Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály

Az I.4 pontban felsorolt törvényekben meghatározott engedélyezési feladatokat lát el, valamint kidolgozza a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályokat.

Ellenőrzi az e törvényekben és a hozzá kapcsolódó jogszabályokban, a kiadott engedélyekben foglaltak betartását, indokolt esetben gondoskodik a megfelelő intézkedések megtételéről.

Ellátja a fogyasztói igény kielégítésének és a szolgáltatás színvonalának ellenőrzését. Kivizsgálja a fogyasztói panaszokat, együttműködik a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteivel.

Közvetíti az engedélyesek felé az energiatakarékossággal kapcsolatos kormányzati követelményeket, ellenőrzi azok megvalósítását.

Energetikai szakkérdésekben – az Ár- és Gazdasági Elemző Főosztállyal együttműködve – szakhatósági feladatokat lát el a környezetvédelemről szóló jogszabályok alapján.

Gondoskodik:

– a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, rendszerirányítására, kereskedelmére, közüzemi nagykereskedelmére, közüzemi szolgáltatására, határon keresztüli szállítására, közvetlen vezeték létesítésére és megszüntetésére, az erőmű létesítésére, szervezett villamos energia piac működtetésére, a földgáz szállítására, tárolására, elosztására, rendszerirányítására, kereskedelmére, közüzemi nagykereskedelmére, közüzemi szolgáltatására, szervezett piac működtetésére, a propán-bután gázok és elegyei vezetéken történő elosztására, szolgáltatására, telephelyi vezeték működtetésére, valamint a Hivatal hatáskörébe tartozó távhőtermelő létesítmény létesítésére és működésére vonatkozó engedélyek kiadásáról, illetve módosításáról,

– a fogyasztók korlátozási sorrendjének és mértékének megállapításáról, az engedélyesek által végrehajtott korlátozások indokoltságának kivizsgálásáról,

– a működési engedély visszavonása esetén a folyamatos ellátást biztosító intézkedések meghatározásáról,

– a legkisebb költség elvének érvényesítéséről,

– a földgáz és villamos energia engedélyes vállalkozás átalakulását, szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének megváltoztatását, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek, és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését jóváhagyó határozat meghozataláról,

– az engedélyezési hatáskörébe tartozó távhő engedélyes átalakulását, valamint az engedélyesekben történő befolyásszerzés, illetőleg a jegyzett tőke értékének változását jóváhagyó határozat meghozataláról,

– az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatok, üzemi szabályzatok, üzemi és kereskedelmi szabályzatok, villamos energia ellátási szabályzatok, a villamos energia hálózati engedélyesek belső szabályzatai, és mindezen szabályzatok módosításának jóváhagyásáról,

– a kiadott engedélyek, módosítások, állásfoglalások, határozatok és a tevékenységről szóló tájékoztatók közzétételre alkalmas formában történő kidolgozásáról,

– a villamos energia és a földgáz határon átnyúló kereskedelmének előkészítéséről,

– a külföldi szabályozó hivatalok tapasztalatainak átvételéről,

– a hálózatfejlesztési hozzájárulás, csatlakozási díj számítási szabályai betartásának ellenőrzéséről,

– a fogyasztók érdekeit érintő kérdések figyelemmel kíséréséről és megfelelő érdekvédelmi szabályok kidolgozásáról,

– a fogyasztói panaszok kivizsgálásáról és a fogyasztói érdekvédelmi szervezetekkel való együttműködésről,

– vitás ügyekben a fogyasztó, az érdekképviseleti szerv(ek) és az engedélyes közötti egyezség létrehozásáról, illetve – ennek hiányában – döntés meghozataláról,

– a tevékenységről szóló beszámolók összeállításáról.

Közreműködik:

– a hálózatfejlesztési hozzájárulás, csatlakozási díj számítási szabályainak kialakításában,

– az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatok körére vonatkozó javaslat kidolgozásában, a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésében és elfogadásában.

2.1.1 Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály

2.1.1.1 Kiadásra és – a villamos energia törvényben meghatározott esetekben – módosításra előkészíti a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, rendszerirányítására, kereskedelmére, közüzemi nagykereskedelmére, közüzemi szolgáltatására, határon keresztüli szállítására, közvetlen vezeték létesítésére és megszüntetésére, szervezett villamosenergia-piac működtetésére, valamint az erőmű létesítésére és üzembe helyezésére szolgáló engedélyeket.

2.1.1.2 A villamos energia engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatok, üzemi szabályzatok, a villamos energia ellátási szabályzatok, a villamos energia hálózati engedélyesek belső szabályzatai, és mindezen szabályzatok módosításának jóváhagyásához szükséges határozatokat előkészíti.

2.1.1.3 Ellenőrzi a villamos energia törvényben és a kiadott engedélyekben, határozatokban foglalt előírások megtartását.

2.1.1.4 Kezdeményezi és kiadásra előkészíti a Jogi és Igazgatási Főosztály kijelölt munkatársának bevonásával a villamos energia törvényben és a működési engedélyben foglaltak be nem tartásáért a bírságoló határozatot.

2.1.1.5 Kezdeményezi és előkészíti – tekintettel a folyamatos villamos energia ellátás biztosítására – a működési engedély visszavonását vagy módosítását és új áramszolgáltató kijelölését.

2.1.1.6 Kivizsgálja a hálózati engedélyesek által benyújtott, a végrehajtott fogyasztói korlátozások indokoltságára vonatkozó tájékoztatókat.

2.1.1.7 Érvényesíti a legkisebb költség elvét.

2.1.1.8 Előkészíti a villamos energia engedélyes vállalkozás átalakulását, szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének megváltoztatását, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését jóváhagyó határozatokat, a villamosenergia-piacon az engedélyes vállalkozás szétválásához, más társasági formába történő átalakulásához, más gazdasági társasággal való egyesüléséhez vagy alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed részével történő leszállításához, valamint az engedélyes vállalkozásban történő jelentős befolyás, többségi vagy közvetlen részesedés szerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához való hozzájárulás tárgyában a határozatot.

2.1.1.9 Elkészíti a villamos energia feljogosított fogyasztók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait.

2.1.1.10 Előkészíti a Hivatal döntését a villamos vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli, illetve elosztó vezetékké történő minősítéséről, átminősítéséről.

2.1.1.11 Gondoskodik az erőmű létesítésére, illetve keresletoldali szabályozási intézkedésekre, valamint a VET 28. § (3) bekezdése szerint a hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírásáról.

2.1.1.12 Megállapítja, igazolja, valamint ellenőrzi a termelő vagy kiserőmű üzemeltetője által megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia termeléséhez felhasznált erőforrást, valamint az azzal előállított villamos energia kötelezően átveendő mennyiségét.

2.1.1.13 Kivizsgálja az erőművek teljesítményében, illetve teljesítőképességében beálló jelentősebb változások indokoltságát.

2.1.1.14 Előkészíti a villamos energia rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet, a rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek által benyújtott megfelelési szabályzatot, valamint éves megfelelési jelentést jóváhagyó határozatot.

2.1.1.15 Előkészíti a Hivatal döntését a villamos energia rendszerhasználó által a rendszerirányító, illetőleg a hálózati engedélyes VET III. fejezetében, valamint 101. §-ában meghatározott kötelezettségeinek megsértésével kapcsolatban benyújtott kérelméről és rendszerösszekötő vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről.

2.1.1.16 Az osztály további feladatai:

– jóváhagyja a közüzemi nagykereskedő, az átviteli engedélyes, a szervezett villamosenergia-piac, a villamosenergia-kereskedők, a termelők üzletszabályzatait és együttműködik a Fogyasztóvédelmi Osztállyal a közüzemi szolgáltatók és az elosztóhálózati engedélyesek üzletszabályzatainak jóváhagyásában,

– részt vesz a Hivatal hatáskörébe utalt EU jogharmonizációs és beszámoló készítési munkákban,

– jóváhagyja az ellátási szabályzatokat és a villamosenergia-rendszer kereskedelmi szabályzatát,

– véleményezi és előkészíti a hatáskörébe tartozó jogszabály-tervezeteket és jogszabály-módosításokat,

– tisztességtelen piaci magatartás vélelmezése esetén kezdeményezi a Jogi és Igazgatási Főosztálynál, hogy a Hivatal bejelentéssel éljen a Gazdasági Versenyhivatalnál,

– határozatot készít elő az engedélyes vagyonával történő rendelkezés tárgyában, különös tekintettel azokra az ügyletekre, amelyek veszélyeztethetik a folyamatos és biztonságos ellátást,

– kivizsgálja és értékeli a villamosenergia-iparban (termelés, szállítás, szolgáltatás) felmerülő üzemzavarokat, 120 kV vagy annál magasabb feszültségszinten,

– közreműködik a Fogyasztóvédelmi Osztály szolgáltatási színvonal ismérveit meghatározó és az engedélyesek tevékenységének minimális minőségi követelményeit előíró egyedi határozatok előkészítésében,

– a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében ellenőrzi a szolgáltatás színvonalát és a villamos energia minőségi jellemzőit, továbbá a fogyasztói igény kielégítését,

– feldolgozza az engedélyesek éves beszámolóját és elvégzi azok műszaki-gazdasági értékelését,

– szervezi és összehangolja a villamosenergia-ipari engedélyesek energiatakarékossági és teljesítménygazdálkodási tevékenységét,

– közreműködik a hálózatfejlesztési hozzájárulás, csatlakozási díj számítási szabályainak kialakításában és gondoskodik betartásuk ellenőrzéséről,

– gondoskodik az osztály által előkészített és kiadott engedélyek, módosítások, közérdekű határozatok honlapon való közzétételéről,

– jóváhagyja a Krízistervet és a Rotációs Kikapcsolási Rendet, továbbá jóváhagyja a védett fogyasztók listáját,

– részt vesz a jogszabályok által a Hivatal hatáskörébe utalt környezetvédelmi feladatok környezet-gazdaságtani elemzésében, végrehajtásában.

2.1.1.17. Az üvegházhatású gázok kibocsátására és kereskedelmére vonatkozó jogszabályok alapján a Hivatal hatáskörébe utalt ügyekben – az egyes kibocsátók tekintetében – a társosztályokkal együttműködve részt vesz a határozatok előkészítésében.

2.1.1.18. Jogszabályi előírásoknak megfelelően részt vesz a klímavédelemmel kapcsolatosan a Hivatalra háruló előkészítő, elemző, véleményező feladat teljesítésében; ennek során elemzéseket, értékeléseket készít az energiaszektor és környezetvédelem kapcsolatáról, véleményezi a jogszabálytervezeteket, részt vesz a Nemzeti Kiosztási Terv elkészítésében, közreműködik annak működtetésében.

2.1.2 Gázengedélyezési és Felügyeleti Osztály

2.1.2.1 Elbírálja, kiadásra és módosításra előkészíti – a földgázellátásról szóló törvényben a Hivatal hatáskörébe utalt esetekben – a földgáz szállítására, tárolására, elosztására, rendszerirányítására, kereskedelmére, közüzemi nagykereskedelmére, közüzemi szolgáltatására, szervezett piac működtetésére, a határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférésre, a propán-bután gázok és elegyei vezetéken történő elosztására, szolgáltatására, telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó engedélyeket.

2.1.2.2 Ellenőrzi a földgázellátásról szóló törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, valamint az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott kötelezettségeinek betartását.

2.1.2.3 Kezdeményezi és kiadásra előkészíti a Jogi és Igazgatási Főosztály kijelölt munkatársának bevonásával a gáztörvényben, a kormány- és miniszteri rendeletekben, a szabályzatokban és a működési engedélyben foglaltak be nem tartásáért a bírságoló határozatot, valamint a GET 13. §-ában meghatározott egyéb intézkedéseket.

2.1.2.4 Az érintett engedélyesek javaslatának figyelembevételével megállapítja az egyes fogyasztók korlátozási sorrendjét és mértékét.

2.1.2.5 Kivizsgálja a rendszerirányítói engedélyes által benyújtott, a végrehajtott fogyasztói korlátozások indokoltságára vonatkozó tájékoztatókat.

2.1.2.6 Érvényesíti a legkisebb költség elvét a földgázellátásról szóló törvényben hatálya alá tartozó hatósági áras, illetve díjas termék és szolgáltatás, valamint a célvezeték-létesítés elbírálása vonatkozásában.

2.1.2.7 Elbírálja az engedélyesek által kidolgozott és a rendszerirányító által benyújtott üzemi és kereskedelmi szabályzatot és előkészíti a jóváhagyásához szükséges határozatot.

2.1.2.8 Elbírálja a földgáz engedélyes vállalkozás átalakulását, szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének megváltoztatását, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését jóváhagyó kérelmeket, és előkészíti az ehhez szükséges határozatokat.

2.1.2.9 Előkészíti a Hivatal kezdeményezését a földgáz biztonsági készletezésről szóló törvényben meghatározott földgáz biztonsági készlet felhasználására, és engedélyezi a kereskedelmi földgáztárolók szabad kapacitásának földgáz biztonsági készletezésre történő igénybevételére.

2.1.2.10 Jóváhagyja a rendszerirányító engedélyes javaslata alapján az operatív jellegű adatok szolgáltatására kötelezett, a rendszer működése szempontjából meghatározó jelentőségű rendszerhasználók jegyzékét és annak módosításait.

2.1.2.11 Az osztály további feladatai:

– végrehajtja az együttműködő földgázrendszer biztonságos és hatékony működése érdekében a rendszerfelügyelettel összefüggő feladatait,

– kialakítja a szolgáltatási színvonal ismérveit és előkészíti az engedélyesek tevékenységének minimális minőségi követelményeit előíró egyedi határozatokat, és ellenőrzi azok teljesítését,

– jóváhagyja a földgázszállítási, tárolási, kereskedelmi, közüzemi nagykereskedelmi, szervezett földgázpiac működtetői engedélyesek üzletszabályzatát, és együttműködik a Fogyasztóvédelmi Osztállyal a közüzemi szolgáltatók és az elosztói engedélyesek üzletszabályzatainak jóváhagyásában,

– nyilatkozatot készít a települési önkormányzatok részére a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások pályázataihoz,

– véleményezi és előkészíti a hatáskörébe tartozó jogszabály-tervezeteket és jogszabály-módosításokat,

– kialakítja a gázelosztás műszaki színvonalának ismérveit és előkészíti az engedélyesek tevékenységének minimális minőségi követelményeit előíró egyedi határozatokat, és ellenőrzi azok teljesítését,

– részt vesz a Hivatal hatáskörébe utalt EU jogharmonizációs munkákban,

– folyamatosan végzi az engedélyesek tevékenységeinek, beszámolóinak kiértékelését,

– kapcsolatot tart a települési önkormányzatokkal,

– tisztességtelen piaci magatartás vélelmezése esetén kezdeményezi a Jogi és Igazgatási Főosztálynál, hogy a Hivatal bejelentéssel éljen a Gazdasági Versenyhivatalnál,

– közreműködik a hálózatfejlesztési hozzájárulás, csatlakozási díj számítási szabályainak kialakításában, és gondoskodik betartásuk ellenőrzéséről,

– javaslatot tesz a földgázrendszerhez való hozzáférés GET 33. §-a és 38. §-a szerinti megtiltására,

– nyilvántartást vezet a közüzemi szerződést felmondó feljogosított fogyasztókról, és gondoskodik a nyilvántartottak névsorának honlapon való közzétételéről,

– ellátja a GET 17. § (1) bek. szerinti rendszer-felügyeleti feladatokat,

– az engedélyesek közti vitás kérdésekben állásfoglalásával segíti a döntés meghozatalát,

– kezdeményezi a földgáz szervezett piacán a szerződéskötések három napra történő felfüggesztését, a GET-ben meghatározott esetekben,

– gondoskodik az osztály által előkészített és kiadott engedélyek, módosítások, közérdekű határozatok honlapon való közzétételéről,

– ellenőrzi a fogyasztó által a szállítórendszerhez való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználást,

– felügyeli a szállító-, elosztórendszerekhez, valamint a földgáztárolókhoz – külön jogszabályban előírt – hozzáférést, a rendszerirányító tevékenységét,

– elbírálja a rendszerhasználók által a rendszerirányító, illetőleg a szállítói, elosztói és tárolói engedélyesek működésével kapcsolatban a GET IV. és a VII. fejezetében meghatározott kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban benyújtott kérelmeit,

– előkészíti az operatív jellegű adatok szolgáltatására kötelezett rendszerhasználók jegyzékének és annak módosításainak jóváhagyását,

– ellenőrzi a földgáz határon keresztül történő szállításának végrehajtását,

– figyelemmel kíséri a földgáz piaci verseny jellemzőit.

2.1.3 Távhő Engedélyezési és Felügyeleti Osztály

2.1.3.1 Kiadásra és – az engedélyes kérésére – módosításra előkészíti a távhőszolgáltatásról szóló törvényben a Hivatal hatáskörébe utalt esetekben – a hőtermelésre vonatkozó működési, valamint a hőtermelő létesítmények létesítésére szolgáló engedélyeket.

2.1.3.2 A Hivatal hatáskörébe utalt esetekben ellenőrzi a távhőszolgáltatásról szóló törvényben előírt rendelkezések és a kiadott engedélyekben foglalt előírások megtartását.

2.1.3.3 Kezdeményezi és előkészíti a távhőszolgáltatásról szóló törvényben előírt esetekben a működési engedély visszavonását vagy módosítását.

2.1.3.4 Előkészíti az engedélyezési hatáskörébe tartozó távhő engedélyes átalakulását, valamint az engedélyesekben történő befolyásszerzés, illetőleg a jegyzett tőke értékének változását jóváhagyó határozatot, és ennek során kikéri a Gazdasági Versenyhivatal véleményét.

2.1.3.5 Az osztály további feladatai:

– véleményezi és előkészíti a hatáskörébe tartozó jogszabály-tervezeteket és jogszabály-módosításokat,

– részt vesz a Hivatal hatáskörébe utalt EU jogharmonizációs munkákban,

– feldolgozza az engedélyesek éves beszámolóját és elvégzi azok műszaki-gazdasági értékelését,

– közreműködik a Kormány energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési programjainak végrehajtásában,

– tisztességtelen piaci magatartás vélelmezése esetén kezdeményezi a Jogi és Igazgatási Főosztálynál, hogy a Hivatal bejelentéssel éljen a Gazdasági Versenyhivatalnál.

2.1.4 Fogyasztóvédelmi Osztály

2.1.4.1 Kivizsgálja a fogyasztói panaszokat, jogos panasz esetén javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.

2.1.4.2 Szervezi és működteti a fogyasztók társadalmi érdek-képviseleti szervezetei és az engedélyesek, szolgáltatók közötti érdekegyeztetést.

2.1.4.3 Dönt az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben.

2.1.4.4 Dönt a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos vitás ügyekben a fogyasztóvédelem területén.

2.1.4.5 Jóváhagyja a villamos energia közüzemi szolgáltatók és elosztó hálózati engedélyesek (a Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály bevonásával), a földgázelosztói engedélyesek és a közüzemi gázszolgáltatók üzletszabályzatait.

2.1.4.6 Közreműködik az üzletszabályzatok tartalmi követelményeinek meghatározásában.

2.1.4.7 Ellenőrzi a szolgáltatók üzletszabályzatában foglaltak betartását, kezdeményezi az üzletszabályzatok módosítását.

2.1.4.8 Kialakítja a szolgáltatási színvonal ismérveit és előkészíti az engedélyesek tevékenységének minimális minőségi követelményeit előíró egyedi határozatokat, és ellenőrzi azok teljesítését.

2.1.4.9 Kezdeményezi és kiadásra előkészíti a Jogi és Igazgatási Főosztály kijelölt munkatársának bevonásával a jogszabályokban és a szolgáltatói, elosztói üzletszabályzatokban foglaltak be nem tartásáért a bírságoló határozatokat.

2.1.4.10 Koordinálja az Energetikai Érdekképviseleti Tanács (EÉT) munkáját.

2.1.4.11 Az osztály további feladatai:

– figyelemmel kíséri a fogyasztók érdekeit érintő kérdéseket,

– együttműködik a fogyasztók érdek-képviseleti szervezeteivel,

– gyűjti és összegzi a fogyasztók véleményét a szolgáltatás minőségéről,

– részt vesz a jogszabály-tervezetek kidolgozásában, érvényesítve a fogyasztói érdekeket,

– közreműködik a földgáz és villamos energia hálózatfejlesztési hozzájárulás szabályozásának előkészítésében,

– ellenőrzi a fogyasztó által az elosztórendszerhez való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználást,

– ellenőrzi a hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló jogszabályban foglaltak betartását és közreműködik a számítási szabályok előkészítésében,

– kezdeményezi az energiafogyasztókat érintő jogszabályok módosítását,

– eljár a jogszabályok egységes értelmezése érdekében,

– tájékoztatást ad a fogyasztóknak, illetve fogyasztói érdek-képviseleti szervezeteknek az őket érintő kérdésekről,

– szervezi és összehangolja az energiaszolgáltató vállalatok fogyasztói igényt befolyásoló tevékenységét,

– távhő hatósági fogyasztóvédelmi feladatai ellátása során együttműködik a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel és a felhasználói érdekképviseletekkel a távhőszolgáltatás országos, elvi jellegű kérdéseiben, és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek és a felhasználói érdekképviseletek kérelmére rendelkezésükre bocsátja mindazokat az adatokat, információkat, amelyek az engedélyesnek a Hivatal által kiadott engedélyéhez kötött tevékenységével és a felhasználói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak, valamint a fogyasztóvédelmi felügyelőségek feladatának ellátásához szükségesek.

2.2 Ár- és Gazdasági Elemző Főosztály

A földgázellátásról, valamint a villamos energiáról, továbbá a távhőszolgáltatásról szóló törvények jogszabályi kötelezése alapján nyilvántartja, feldolgozza, értékeli és elemzi az energiaforgalmi és energiafelhasználási adatokat. Kidolgozza az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait. Figyelemmel kíséri, elemzi az általános gazdasági folyamatok energiaszektorra gyakorolt hatásait, az energiaszektor szerepét a magyar gazdaságban, az energiatermelés, -szállítás, -elosztás, -tárolás és -felhasználás rendszerének közép- és hosszú távú változásait, környezeti hatásait. Kidolgozza a Hivatal különböző szabályozási területein folyó munka módszertani összehasonlítására vonatkozó javaslatokat.

Gondoskodik:

– a jogszabályok betartatásáról és indokolt esetben a megfelelő intézkedések megtételéről,

– a miniszter árhatósági jogkörébe tartozó hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről a földgáz, a villamos energia, valamint a távhő termelés esetében,

– a villamosenergia- és földgáz-hálózatokhoz való szabályozott hozzáférés hatósági árának és áralkalmazási feltételeinek előkészítéséről,

– az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről,

– az árak felülvizsgálatára benyújtott kérelmek megalapozott elbírálásáról,

– a hálózatfejlesztési hozzájárulás számítási szabályainak előkészítéséről és közreműködik betartásuk ellenőrzésében,

– a Hivatal működéséhez szükséges adatok gyűjtéséről, feldolgozásáról és megőrzéséről,

– az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, a gazdálkodásukra vonatkozó adatok körének meghatározásáról,

– az Országgyűlés részére készítendő, a Hivatal éves tevékenységét tartalmazó beszámoló összeállításáról,

– az energetikai piacnyitással kapcsolatos szabályozási kérdések nyomon követéséről, elemzéséről, feldolgozásáról,

– a GET 25. §-a alapján meghatározandó csatlakozási díjak számítási szabályainak előkészítéséről,

– a földgázellátásban alkalmazott hatósági ár- és díjelőírások megtartásának ellenőrzéséről a Gázengedélyezési és felügyeleti osztály ellenőrzési feladatai keretében.

Véleményt ad a földgáz és villamos energia engedélyes vállalkozás átalakulását, szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének megváltoztatását, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését jóváhagyó határozatok meghozatalához.

Javaslatokat dolgoz ki a Hivatal különböző szabályozási területein folyó munka módszertani összehangolására.

2.2.1 Villamosenergia-ár Előkészítő Osztály

2.2.1.1 Előkészíti a villamos energia rendszerhasználattal kapcsolatos hatósági árakat és áralkalmazási feltételeket.

2.2.1.2 Előkészíti a miniszter árhatósági jogkörébe tartozó egyéb hatósági árakat, díjakat, valamint az ár- és díjalkalmazási feltételeket a villamos energia vonatkozásában.

2.2.1.3 Gondoskodik a villamos energia hő árszabályozási mechanizmusok működtetéséről.

2.2.1.4 Figyelemmel kíséri a villamos energia árszabályozásából adódó problémákat és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira.

2.2.1.5 Előkészíti a villamos energia árszabályozási rendszereinek korszerűsítését.

2.2.1.6 Előkészíti a jogszabályok alapján szükséges eszköz- és költség-felülvizsgálatot a villamos energia vonatkozásában.

2.2.1.7 Rendszeresen értékeli a villamos energia rendszerirányítás költségeit és bevételeit.

2.2.1.8 Az árelőkészítés keretében elősegíti, hogy a villamosenergia-ipari engedélyesekkel, valamint a Hivatal hatáskörébe tartozó távhőtermelőkkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre jusson.

2.2.1.9 Folyamatosan karbantartja és korszerűsíti a hatósági árak előkészítésével és az ezekre vonatkozó árfelülvizsgálatokkal kapcsolatban kialakított nyilvántartási, számítási és információs rendszereket a villamos energia vonatkozásában.

2.2.1.10 Megvizsgálja a villamos energia áraival kapcsolatban benyújtott felülvizsgálati kérelmeket és előkészíti az eljárást lezárni hivatott határozatokat.

2.2.1.11 Egyezteti a villamos energia közüzemi szolgáltatónak elosztó által adott árengedmények közüzemi fogyasztók részére való továbbadásának módját.

2.2.1.12 Előkészíti a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeinek szabályozását és közreműködik betartásuk ellenőrzésében.

2.2.1.13 Közreműködik a villamos energia vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.

2.2.1.14 Elősegíti a hatósági ár- és díjelőírások megtartásának ellenőrzését a villamos energia és a távhő vonatkozásában.

2.2.1.15 A villamos energia hatósági árainak vonatkozásában kezdeményezi és kiadásra előkészíti a Jogi és Igazgatási Főosztály kijelölt munkatársának bevonásával a jogszabályokban foglaltak be nem tartásáért a bírságoló határozatokat.

2.2.1.16 Koordinálja a villamos energia vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását.

2.2.2 Gázár Előkészítő Osztály

2.2.2.1 Előkészíti a földgáz rendszerhasználattal kapcsolatos hatósági árakat és áralkalmazási feltételeket.

2.2.2.2 Előkészíti a miniszter árhatósági jogkörébe tartozó egyéb hatósági árakat, díjakat, valamint az ár- és díjalkalmazási feltételeket a földgáz vonatkozásában.

2.2.2.3 Gondoskodik a földgáz árszabályozási mechanizmusok működtetéséről.

2.2.2.4 Figyelemmel kíséri a földgáz árszabályozásából adódó problémákat és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira.

2.2.2.5 Előkészíti a földgáz árszabályozási rendszerek korszerűsítését.

2.2.2.6 Előkészíti a jogszabályok alapján esedékes eszköz- és költség-felülvizsgálatot a földgáz vonatkozásában.

2.2.2.7 Rendszeresen értékeli a földgáz közüzemi nagykereskedő felmerült költségeit és bevételeit.

2.2.2.8 Az árelőkészítés keretében elősegíti, hogy a GET-ben meghatározott engedélyesekkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre jusson.

2.2.2.9 Folyamatosan karbantartja és korszerűsíti a hatósági árak előkészítésével és az ezekre vonatkozó árfelülvizsgálatokkal kapcsolatban kialakított nyilvántartási, számítási és információs rendszereket a földgáz vonatkozásában.

2.2.2.10 Megvizsgálja a földgáz árakkal kapcsolatban benyújtott felülvizsgálati kérelmeket és előkészíti az eljárást lezárni hivatott határozatokat.

2.2.2.11 Figyelemmel kíséri a földgáz ártámogatási (kompenzációs) rendszerének működését, és előre jelzi a jövőbeli működés korlátait.

2.2.2.12 Előkészíti a földgáz hálózatfejlesztési hozzájárulás és a GET 25. §-a alapján meghatározandó csatlakozási díjak számításának szabályait és közreműködik a betartásuk ellenőrzésében.

2.2.2.13 Közreműködik a GET-ben meghatározott engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.

2.2.2.14 Elősegíti a hatósági ár- és díjelőírások megtartásának ellenőrzését a földgáz vonatkozásában.

2.2.2.15 A földgázellátás területén kezdeményezi és kiadásra előkészíti a Jogi és Igazgatási Főosztály kijelölt munkatársának bevonásával a jogszabályokban foglaltak be nem tartásáért a bírságoló határozatokat.

2.2.2.16 Koordinálja a földgáz vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását.

2.2.3 Közgazdasági és Környezetvédelmi Osztály

2.2.3.1 Figyelemmel kíséri, elemzi az általános gazdasági folyamatokat, az energiaszektor szerepét a magyar gazdaságban, az energiatermelés, -szállítás, -elosztás, -fogyasztás rendszerének hosszú és középtávú változásait, környezeti hatásait. Nyomon követi, elemzi, prognosztizálja a különböző energiahordozók árának, a működés költségeinek, egyéb fontos tényezőknek a nemzetközi és hazai alakulását.

2.2.3.2 Kidolgozza, karbantartja a villamosenergia- és a gázipari társaságok eredményességi, jövedelmezőségi monitoring rendszerét, ezek alapján félévente-évente összehasonlító elemzéseket készít a szektorról.

2.2.3.3 Kidolgozza és karbantartja a szektor szimulációs (elméleti) modelljét, a termelők, szállítók, szolgáltatók, fogyasztók kapcsolatrendszere alapján. Ökonometriai módszerekkel elemzi az összefüggéseket, keresleti-kínálati összefüggések számszerűsítésével. Ennek érdekében empirikus adatbázist épít ki és tart karban a termelők, szállítók, szolgáltató panel adatai, a fogyasztók független részmintái alapján.

2.2.3.4 Részt vesz a költség-felülvizsgálati módszertan kialakításában. Ennek keretében más osztályokkal együttműködve meghatározza a költségfelosztás elveit, közreműködik a hatósági árakban elismerhető és el nem ismerhető költségek előkészítésében, javaslatot tesz a rendszer működtetésének informatikai, szabályozási hátterére.

2.2.3.5 Részt vesz az árszabályozási mechanizmusok kidolgozásában, az ezzel kapcsolatos közgazdasági-statisztikai elemző munka elvégzésében. Javaslatot dolgoz ki az árszabályozás folyamatos karbantartására (felülvizsgálatok, indexálás).

2.2.3.6 Koordinálja az átállási költségekkel kapcsolatos közgazdasági munkát, felelős az ezzel kapcsolatos rendeletek előkészítésében, folyamatos karbantartásában.

2.2.3.7 Együttműködik a Hivatal információs rendszerének kidolgozásában, javaslatot tesz a rendszeresen gyűjtendő adatok körére. Részt vesz a Hivatal közgazdasági elemző, statisztikai jellegű kiadványainak elkészítésében.

2.2.3.8 Koordinálja a Hivatalnak végzett külső közgazdasági elemző, statisztikai jellegű munkákat, azok elfogadását, hasznosítását.

2.2.3.9 Javaslatot tesz a földgáz és villamos energia engedélyes vállalkozás átalakulását, szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének megváltoztatását, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését, valamint a távhő engedélyes átalakulását, valamint az engedélyesekben történő befolyásszerzés, illetőleg a jegyzett tőke értékének változását jóváhagyó határozatok meghozatalához.

Javaslatot tesz a Hivatal egyes szabályozási feladataival (ellenőrzés, fúziók/szétválások kezelése) kapcsolatos egységes módszertan alkalmazására.

2.2.3.10 Kialakítja és érvényesíti a Hivatalnak az engedélyeseket érintő környezetvédelmi problémáikkal kapcsolatos stratégiáját.

2.2.3.11 Közreműködik a Hivatalt érintő nemzetközi szerződésekből eredő környezetvédelmi feladatok megoldásában.

2.2.3.12 Részt vesz az energetikai szektor környezeti hatásainak elemzésében, javaslatokat dolgoz ki a környezeti statisztikai rendszer továbbfejlesztésére.

2.2.3.13 Javaslatot tesz a megújuló energiaforrásokra vonatkozó támogatási és monitoring rendszer kidolgozásában.

2.2.3.14 Felméri a Hivatalban a közgazdasági jellegű továbbképzések iránti igényeket és szükségleteket, részt vesz az oktatások szervezésében, lebonyolításában.

2.2.3.15 Részt vesz a jogszabályok által a Hivatal hatáskörébe utalt környezetvédelmi feladatok környezet-gazdaságtani elemzésében, végrehajtásában.

2.2.3.16 Az üvegházhatású gázok kibocsátására és kereskedelmére vonatkozó jogszabályok alapján a Hivatal hatáskörébe utalt ügyekben – az egyes kibocsátók tekintetében – a társosztályokkal együttműködve részt vesz a határozatok előkészítésében.

2.2.3.17 Jogszabályi előírásoknak megfelelően részt vesz a klímavédelemmel kapcsolatosan a Hivatalra háruló előkészítő, elemző, véleményező feladat teljesítésében; ennek során elemzéseket, értékeléseket készít az energiaszektor és környezetvédelem kapcsolatáról, véleményezi a jogszabálytervezeteket, részt vesz a Nemzeti Kiosztási Terv elkészítésében, közreműködik annak működtetésében.

2.2.4 Energiainformációs és Informatikai Osztály

2.2.4.1 Feldolgozza és nyilvántartja a Hivatal feladatai ellátásához szükséges információkat tartalmazó, az engedélyesek által megadott energiastatisztikai adatszolgáltatásokat.

2.2.4.2 Kezdeményezi és kiadásra előkészíti a Jogi és Igazgatási Főosztály kijelölt munkatársának bevonásával a határozatban előírt, rendszeres adatszolgáltatásokkal összefüggő előírások be nem tartásáért a bírságoló határozatokat.

2.2.4.3 Összegzi az engedélyesek gáz- és villamos energia, valamint távhő forgalmi adatait.

2.2.4.4 A Hivatal tevékenységével összefüggő energiastatisztikai adatszolgáltatást végez a közigazgatási igények és a nemzetközi kapcsolatokból eredő kötelezettségek ellátására.

2.2.4.5 Javaslatot dolgoz ki az engedélyesek és a rendszerhasználók, valamint a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, illetőleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás rendjére.

2.2.4.6 Összeállítja az Országgyűlés részére készítendő, a Hivatal éves tevékenységét tartalmazó beszámolót.

2.2.4.7 Koordinálja a Hivatal információs rendszerének fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeket, a szakmai osztályok munkájához szükséges információk körének kialakítását, szervezi az adatgyűjtéseket, kidolgozza az adatszolgáltatások rendjét.

2.2.4.8 Szerkeszti a Hivatal szakmai kiadványait.

2.2.4.9 Javaslatot dolgoz ki az ország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló adatszolgáltatások rendjére.

2.2.4.10 Biztosítja a fogyasztók társadalmi érdek-képviseleti szervezetei és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek részére azokat a nyilvános adatokat és információkat, amelyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak.

2.2.4.11 Ellátja a Hivatal informatikai rendszerének fejlesztését és biztosítja a folyamatos működtetését.

2.2.4.12 Együttműködik a Hivatal szervezeti egységeivel azok informatikai tevékenységének ellátása során a szabványokban és ajánlásokban foglaltak szerint.

2.2.4.13 Részt vesz a Hivatal belső és külső kapcsolatait kiszolgáló informatikai igények meghatározásában, kialakításában és működtetésében.

2.2.4.14 Ellátja a Hivatal informatikai biztonsági feladatait, így különösen zavarmentesen üzemelteti a számítógépes hálózatot, megakadályozza a jogtalan adathozzáférést, biztosítja a rendszer vírusmentességét, menti az adatállományokat.

2.2.4.15 A számítástechnikai eszközök meghibásodásakor szervezi és felügyeli a javítás folyamatát.

2.2.4.16 Javaslatot tesz a Hivatal belső utasításainak informatikai szempontból történő módosításaira.

2.2.4.17 Közreműködik a számítástechnikai eszközök beszerzésében.

2.2.4.18 Karbantartja és fejleszti a Hivatal honlapját, üzemelteti az elektronikus levelezőrendszert.

2.2.4.19 Informatikai ügyekben kapcsolatot tart a külsős cégekkel és kormányzati szervekkel.

2.2.4.20 Segítséget nyújt a Hivatal bármely szakmai osztályának informatikai ügyekben.

2.2.4.21 Közreműködik a Hivatal dolgozói részére szervezett számítástechnikai tanfolyamok megszervezésében, lebonyolításában, szükség szerint részt vesz az oktatásban.

2.2.4.22 Koordinálja a Hivatal telekommunikációs rendszerének üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos szakmai feladatokat.

IV. KIADMÁNYOZÁSI (ALÁÍRÁSI) JOG GYAKORLÁSA

1. Kimenő iratok aláírása

1.1 Az elnök mint a Hivatal egyszemélyi felelős vezetője önállóan jogosult aláírni minden olyan ügyben, amelyet jogszabály személyes hatáskörébe utal, valamint amelyet belső szabályzatban a maga számára fenntart. Akadályoztatása vagy távolléte esetén az elnökhelyettes ír alá helyette.

1.2 A szakterületét érintő ügyekben az elnökhelyettes és a főosztályvezető önállóan jogosult aláírásra.

1.3 Az osztályvezető a főosztályvezető felhatalmazása alapján meghatározott körben jogosult helyette aláírásra.

1.4 A Hivatal határozatát – az 1.5 pontban foglalt kivétellel – az elnök írja alá, illetve távollétében vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes. Ha az a rendkívüli helyzet áll elő, hogy mindkét vezető akadályoztatva van az aláírásban, akkor a helyettesítésükkel megbízott vezető ír alá.

1.5 A fogyasztóvédelmi ügyben írt levelet és határozatot az Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály vezetője, illetve távolléte vagy akadályoztatása esetén a Fogyasztóvédelmi Osztály vezetője írja alá.

1.6 A jogtanácsos a bírósági beadványt jogosult önállóan aláírni.

2. Belső levelek aláírása

2.1 A Hivatal szervezeti egységei egymás között a szakterületüket érintő kérdésekben jogosultak levelezni, melyet az egységvezető, illetve távolléte vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott köztisztviselő ír alá.

2.2 Az ügyintézők egymás között e-mailen az ügyintézés, adatkérés, tájékoztatás érdekében jogosultak levelezésre.

V. KAPCSOLATTARTÁS

1. Kapcsolattartás az érdekképviseleti szervezetekkel

1.1 A fogyasztói érdekvédelem intézményes szervezete az Energetikai Érdekképviseleti Tanács (EÉT).

1.2 Az EÉT-ben a Hivatal vezetői, valamint a fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezetei és az engedélyesek érdekképviseleti szervezetei által delegált tagok vesznek részt.

1.3 Az EÉT rendszeresen ülésezik, megtárgyalja mindazokat a kérdéseket, amelyeket az elnök – bármelyik fél kezdeményezésére – előterjeszt.

1.4 Az EÉT működtetéséről, üléseinek összehívásáról és lefolytatásáról a Hivatal gondoskodik.

1.5 Az EÉT állásfoglalásait a Hivatal elnöke ajánlásként köteles figyelembe venni.

1.6 Az EÉT működésének részletes szabályait az elnök az érintettek bevonásával dolgozza ki.

2. Kapcsolattartás a médiával

2.1 A Hivatal kommunikációs stratégiájának kialakítása, a kommunikációs tevékenység koordinálása a PR felelős feladata. A PR felelős szervezetileg az Elnöki Titkársághoz tartozik.

2.2 A PR felelős látja el a Hivatal honlapjának főszerkesztői feladatait is. A szakmai tartalom biztosításáért és annak naprakész adatokkal való frissítéséért a szakmai főosztályok felelősek.

2.3 A média részére nyilatkozat adására a Hivatal tevékenységével kapcsolatban az elnök és elnökhelyettes, a feladatkörüket érintő kérdésekben – külön felhatalmazás nélkül – a főosztályvezetők jogosultak.

2.4 A nyilatkozat tartalmát lehetőség szerint az elnökkel, és a PR felelőssel előzetesen egyeztetni kell. Amennyiben ez akadályba ütközik, a tett nyilatkozatról az elnököt utólag tájékoztatni kell.

2.5 A nyilatkozattevő köteles helyreigazítást kezdeményezni, ha a sajtóban megjelent nyilatkozata valótlan tényt tartalmaz.

3. Osztályok közötti kapcsolatok

3.1 Az osztályok önálló feladatkörrel és a feladatok végzéséhez szükséges önálló hatáskörrel rendelkező, egymás mellé rendelt szervezeti egységek.

3.2 Az osztályok a Hivatal hatáskörébe tartozó feladatok megvalósítása során kötelesek egymással együttműködni.

Ennek érdekében, az osztályok különösen:

– a hatáskörükbe tartozó kérdésekben megkeresésre szakmai véleményt és információt adnak,

– az érdekeltek kezdeményezése nélkül is – az intézkedésről felvett emlékeztető vagy irat egyidejű megküldésével – kölcsönösen tájékoztatják egymást mindazokról az intézkedésekről, adatokról, amelyek a többi osztályra háruló feladatok ellátásához szükségesek.

4. Vezetői értekezlet

4.1 A vezetői értekezlet operatív testület. Feladata az információáramlás biztosítása, a heti programok egyeztetése, feladatok kiosztása.

4.2 A vezetői értekezletet az elnök vezeti. A vezetői értekezlet üléseit általában hetente tartja. Részt vesznek rajta az elnökhelyettes, a főosztályvezetők és a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője. Meghívottként részt vesz rajta az Elnöki Titkárság titkárságvezetője, a PR felelős, esetenként a belső ellenőr és az, akinek a részvétele a tárgyalt ügy szempontjából indokolt és meghívják.

4.3 A vezetői értekezleten az akadályoztatott vezetőt az általa kijelölt személy helyettesítheti.

4.4 Az elnök havonta egy alkalommal kibővített vezetői értekezletet tart, melyen a vezetők – osztályvezetőkig bezárólag – vesznek részt.

4.5 A vezetői értekezletről a Jogi és Igazgatási Főosztály megbízott érdemi ügyintézője emlékeztetőt készít, melyet a résztvevőknek és azoknak, akiknek az feladatot állapít meg, megküldi.

4.6 A vezetői értekezlet döntéseinek végrehajtását az Elnöki Titkárság vezetője figyelemmel kíséri.

5. Elnöki Értekezlet

5.1 Feladata a stratégiai döntések előkészítése, a külső szervek részére készülő előterjesztések megvitatása, a Hivatal legfontosabb, felső szintű döntést igénylő ügyeinek megtárgyalása.

5.2 Az Elnöki Értekezletet az elnök vezeti, titkára az Elnöki Titkárság vezetője. Tagjai az elnökhelyettes, az Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály vezetője, az Ár- és Gazdasági Elemző Főosztály vezetője, a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője. Meghívottként részt vesz rajta az, akinek a részvétele a tárgyalt ügy szempontjából indokolt és meghívják.

5.3 Az Elnöki Értekezleten az akadályoztatott vezetőt az általa kijelölt személy helyettesítheti.

5.4 A Hivatal vezetői egyéb – a Hivatalon belüli és kívüli – hivatalos szakmai fórumokon kötelesek az Elnöki Értekezleten hozott döntéseknek megfelelő szakmai álláspontot képviselni.

VI. VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. A Hivatal szervezeti felépítését az SzMSz 1. sz. melléklete tartalmazza.

2. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről szóló, valamint az ellenőrzési folyamatokat tartalmazó ellenőrzési nyomvonalat meghatározó elnöki utasítás az SzMSz 2. sz. mellékletét képezi.

3. A Hivatal költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges eljárások feltételeit elnöki utasítás szabályozza.

4. A Hivatal belső működésének szabályait az elnöki utasítások tartalmazzák.

5. A Hivatal köztisztviselőjének feladatait munkaköri leírás határozza meg.

1. sz. melléklet a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

A MAGYAR ENERGIA HIVATAL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

2. sz. melléklet a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

7/2005. sz. Elnöki utasítás

a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről
és a kockázatkezelés szabályozásáról

7/2005. sz. Elnöki utasítás

a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről

és a kockázatkezelés szabályozásáról

Az államháztartás működési rendjéről szóló 21711998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. (5) bekezdésének megfelelően a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) során feltárt szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az alábbiak szerint állapítom meg.

Jogszabályi háttér

Irányadó jogszabályok és belső szabályzatok

⬜ az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;

⬜ az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet;

⬜ az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet;

⬜ a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet;

⬜ a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény;

⬜ a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;

⬜ a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény;

⬜ a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény;

⬜ a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény;

⬜ a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény;

⬜ a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény;

Szervezeti és Működési Szabályzat

Belső Ellenőrzési Kézikönyv

Közszolgálati Szabályzat

Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat

Iratkezelési Szabályzat

Titokvédelmi Szabályzat

Kötelezettségvállalási, utalványozási és érvényesítési szabályzat

A köztisztviselők lakásépítésének munkáltatói támogatásáról

Üdülési Szabályzat

Munkavédelmi szabályzat

Őrzés-védelmi utasítás

Felesleges vagyontárgyak feltárásának, hasznosításának, selejtezésének rendje

Gazdálkodási Ügyrend

A költségvetést érintő gazdálkodás rendje

Számviteli politika és kapcsolódó szabályzatok

Házipénztári Szabályzat

Leltározási és leltárkészítési szabályzat

Eszközök és források értékelési szabályzata

Bizonylati szabályzat és bizonylati album

Számlarend

A hivatali gépjárművek hivatalos célra történő használata

Az ideiglenes külföldi kiküldetések szabályozása

A Hivatal Informatikai Biztonsági Politikája

Informatikai Biztonsági Szabályzat

Vírusvédelmi Szabályzat

Tűzvédelmi szabályzat

A Hivatal beszerzési eljárásának szabályozása.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII, törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései.

Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv. megfelelő rendelkezései az irányadók.

II.

Szabálytalanság fogalma, és a szabálytalanságok kezelésének célja

A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt.

A szabálytalanság fogalma:

A büntető-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság (összefoglaló néven: szabálytalanság).

A szabálytalanság valamely létező szabálytól (jogszabályi rendelkezés, belső szabályzati előírás) való eltérést jelent. A szabálytalanságok két csoportját különböztethetjük meg:

- szándékosan okozott szabálytalanság (félrevezetés, csalás stb.),

- nem szándékosan okozott szabálytalanság (figyelmetlenség, hanyag magatartás.

A szabálytalanságok kezelésének célja:

A különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének megelőzéséhez, megakadályozásához hozzájáruljon, illetve azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállítása, hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, felelősség megállapítása, hathatós intézkedések foganatosítása.

III.

A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben

A szabálytalanságok észlelésének lehetséges esetei:

a) valamely dolgozó észleli a szabálytalanságot

b) valamely szervezeti egység vezetője észleli a szabálytalanságot

c) belső ellenőrzés által észlelt szabálytalanság

d) külső ellenőrzés által észlelt szabálytalanság

a.) A Hivatal valamely munkatársa észlel szabálytalanságot:

Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét.

Amennyiben valamely szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a felügyeleti szervet kell értesítenie.

Ha az értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a Hivatal elnökét.

A Hivatal elnökének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

b.) A Hivatal szervezeti egységvezetője észleli a szabálytalanságot:

A szervezeti egység vezetőjének észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.

c.) A Hivatal belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot:

Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell eljárnia. A Hivatal külső szakértő bevonásával látja el a belső ellenőrzési feladatokat. A szakértő a belső ellenőrzésekről jelentést köteles készíteni a Belső Ellenőrzési Kézikönyv alapján. A jelentésben köteles a szabálytalanságokat rögzíteni és azok megszüntetésére javaslatot kidolgozni. A belső ellenőr jelentése kapcsán a vizsgálat alá vont szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgoznia határidők megjelölésével és azokat végre kell hajtani,

d.) Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot:

A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgozni.

2. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása

a.) A Hivatal elnöke felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért.

Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) az elnök vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.

A szabályzat I. fejezete mutatja be az egyes eljárásokra irányadó jogszabályokat.

A szabálytalanság lehet olyan súlyos, amely kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítását indokolja. A fegyelmi jogkör gyakorlója a Hivatal elnöke. Az eljárást a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. alapján kell lefolytatni.

b.) A belső ellenőrzési vezető feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során:

- nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;

- figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;

- a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanságlehetőségeket” beazonosítja, információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

c.) A belső ellenőrzési vezető feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:

- a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik;

- egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatja a kapcsolódó írásos dokumentumokat;

- nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket.

3. Jelentési kötelezettségek

A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. [193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 29. §.]

A Hivatal elnökének az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. [Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. § (3) b), ba), bb) pontok]

IV.

ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

A hatékony FEUVE ellenőrzési rendszer kiépítése érdekében a Hivatal ellenőrzési nyomvonalakat alakított ki, melyek meghatározzák a szükséges ellenőrzési pontokat, feladatokat és hatásköröket.

Az ellenőrzési nyomvonal fogalma:

Az Ámr. rendelkezései szerint az ellenőrzési nyomvonal jelentése az alábbi:

„a költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása”.

Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése:

A Hivatal az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) rendelte hozzá.

Az ellenőrzési nyomvonal felöleli a Hivatal tevékenységét jellemző összes folyamatot. A megfelelő irányítási szinteken szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, a Hivatal tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben résztvevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása a Hivatal teljes tevékenységére vonatkozik, a Hivatal szervezetét, struktúráját jellemző működési folyamatokkal, illetve a folyamatokat működtető folyamatgazdákkal együtt, vagyis azon személyekkel, akik a szervezeten belül elsődlegesen felelősek az adott folyamat végrehajtásáért.

A Hivatal működési folyamatait a főfolyamatok mentén csoportosítottuk.

Hivatali szinten:

Az Ámr. 10. § (5) bekezdése alapján:

„Az szervezeti és működési szabályzatban vagy annak mellékletében szabályozni kell a feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító:

a) feltétel és követelményrendszerét,

b) folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá

c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát.”

Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a Hivatal működésében:

Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel.

A Hivatal működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok összességét.

Valamennyi köztisztviselő számára írott és átlátható formában készült el és követendő eljárásként kötelező a folyamatos munkavégzés során.

A felelősségi szintek terén:

Az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, ellenőrzési pontok.

Az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős személye és egyben megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.

A Hivatalon belüli együttműködés erősítése terén célja, hogy:

• a különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától;

• az ellenőrzési nyomvonal eljárások, ellenőrzések együttesét jelenti, ami a Hivatal teljes működését lefedi, teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze.

A szervezeti működés terén:

A megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető a Hivatal összes folyamatában rejlő működési kockázat.

A Hivatal által kidolgozott ellenőrzési nyomvonalak a szabályzat mellékletét képezik.

KOCKÁZATOK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA
KOCKÁZATELEMZÉS

Jogszabályi háttér:

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2004. január 1-től hatályba lépett új 145/C. §-a alapján a Hivatal vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat.

A kockázat fogalma:

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 63. pontja meghatározza a kockázat fogalmát:

„kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését.”

A hivatali kockázatok kezelésének folyamata:

A Hivatal a szervezeti cél érdekében végzett tevékenysége, működése során különféle kockázatokkal szembesül.

A Hivatal vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek célkitűzéseire, tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse a Hivatal eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. Ezt a kockázatkezeléssel érheti el a Hivatal.

A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön-külön – az alábbiak lehetnek:

– véletlenszerű események;

– hiányos ismeret vagy információ;

– ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége.

A kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza:

– A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása.

– A kockázatok értékelése.

– Az elfogadható kockázati szint meghatározása (a Hivatal vagy a vezetés számára).

– A kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása.

– A kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról.

– A válaszintézkedés „beépítése” és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata.

A kockázatkezelés lépései részletesen:

Kockázatok azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása: A kockázatkezelés stratégiai szemléletű megközelítésének kulcsa a kockázatok beazonosítása a Hivatal fő célkitűzéseinek tükrében. A két leggyakrabban alkalmazott megközelítés a kockázatvizsgálat, illetve a kockázati önértékelés.

Az alábbi táblázat bemutatja az általunk felmért főbb kockázatokat:

KÜLSŐ KOCKÁZATOK
Infrastrukturális	Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést.
Gazdasagi	A jogszabályi változás miatt esetlegesen forráshiány léphet fel, mely akadályozza a működést.
Jogi és szabályozási	A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak, vagy a szervezet mérete miatt jelentős többletkiadásokat eredményezhetnek.
Politikai	A kormányváltások megváltoztathatják a kitűzött célokat. Többlet feladat kerülhet a Hivatalhoz, mely létszámhiányt eredményezhet.
PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK
Költségvetési	A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás.
Csalás vagy lopás	Eszközvesztés.
TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK
Működésstratégiai	A stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül.
Működési	Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg.
Információs	A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez.
Beruházási	A beruházások, eszközfejlesztések nem teljesülnek határidőre mely többletkiadásokat eredményezhet.
EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZATOK
Személyzeti	A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya.

VI.

A KOCKÁZATKEZELÉS SZABÁLYOZÁSA

1. Általános rész:

A FEUVE a kockázatkezelés, a folyamatba épített ellenőrzés és az irányítás folyamatának működtetésével biztosítja:

– a kockázatok azonosítását, kezelését;

– a vezetői szintek interaktív kapcsolódásait;

– a pénzügyi, vezetői, szakmai információk pontos, megbízható és időben megfelelő rendelkezésre állását;

– a köztisztviselők tevékenységének szabályozottságát;

– a források védelmét;

– a program, terv, célkitűzés teljesítését;

– a minőségfejlesztés folyamatokban való állandó tükröztetését;

– a megfelelő joganyag folyamatos átültetését.

A szabályzat célja:

A szabályzat a Hivatal kockázatkezelési eljárásának meghatározására szolgál (kockázat azonosítása, -mérése, és
-kezelése).

A kockázatkezelés révén a Hivatal feltárja a kockázatot, másrészt megelőzi annak bekövetkeztét.

A kockázat fogalma:

A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire.

A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ. Eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata.

Ellenőrzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat.

A kockázat kezelője:

Az egyes tevékenységek/területek szabályzataiban előírtuk, hogy ki a felelős, ki végzi a kockázatkezelés feladatát, érvényesítve az éves költségvetési tervezési, végrehajtási és beszámolási tevékenységekben. Szabályoztuk, hogy a felelősöknek milyen döntéseket lehet és kell hozni a kockázatok megszüntetésének módjáról.

A kockázatkezelési hatókör:

A Hivatal szervezeti egységeinek vezetőinek felelőssége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése. A kockázatelemzés felöleli valamennyi kapcsolódó tevékenységi területet.

A Hivatal minden szervezeti egységének vezetője felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen és mekkora kockázat nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni.

2. A végrehajtás szabályai

A kockázat azonosítása:

– A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a szervezeti egység célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok.

– Az azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok azonosítását a szervezeti egység vezetője végezi.

– A szervezeti egység vezetője ebből a célból munkaértekezleten azonosítja a kockázatokat.

A kockázatkezelés:

– A Hivatal elnökének tevékenységében támaszkodnia kell a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira.

– A kockázat azonosítással a felelősségek átcsoportosíthatók, így a kockázatok mérsékelhetők.

– A költségvetési évre szóló munkaterv/célkitűzések végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges.

– A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel.

– A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében a belső ellenőrzési vezető javaslatot tesz a magasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzésre. (preventív ellenőrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belső ellenőrzést vizsgálat elvégzésére.

– A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása, mely jelen szabályzat részét képezi.

A kockázatkezelés időtartama:

A kockázatkezelés tevékenységét a döntés előkészítésnél, a költségvetési tervezés első szakaszaiban kell megkezdeni a gazdasági vezetőnek. A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissítenie a megállapításait, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával.

A kockázatok és intézkedések nyilvántartása:

A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása a belső ellenőrzési vezető feladata. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: az egyes szervezeti egységek vezetői által feltárt külső és belső kockázatokra vonatkozó feljegyzéseket a bekövetkezés valószínűségét, az esetleg felmerülő kár mértékét, a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, a felelős munkatárs nevét.

A kockázatkezelési eseteket a szervezeti egység vezetője elemzi és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére.

Az alábbi táblázat bemutat néhány hatékonyság csökkentő esetet:

A vezetők nem követik az elfogadott eljárásokat, ellenőrzéseket	Ez különösen akkor probléma, amikor a köztisztviselők megfélemlítve érzik magukat, vagy nem érzik magukat képesnek arra, hogy szembeszálljanak azokkal a vezetőkkel, akik nem követik az általános ellenőrzések rendjét.
Munkaerőhiány és üresedés	Nincs elég munkaerő az eljárások végrehajtásához, a felhatalmazások belső elkülönítése az ellenőrző szereptől sérülhet.
Alacsony ellenőrzési kultúra	A vezetés és a köztisztviselők elkötelezettségétől függ.
Az emlékezetre és nem a szabályozottságra való hagyatkozás	A lefektetett eljárások hiánya odavezet, hogy bizonyos személyek nélkülözhetetlenné válnak.
Az ügyletek utólagos nyilvántartásba vétele	A túlzott szabályozottságot lehet okolni például a szükséges dokumentáció elkészítésének késedelméért, vagy el nem készítéséért. (Az egyidejűség nem biztosított.)
A feladatok ellenőrzés nélküli átruházása	Az átruházással vissza lehet élni, mértéke különböző, nem állapítható meg, hogy ki a felelős, és milyen területért.

Jelen szabályzat 2005. augusztus 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről szóló 3/2005. sz. Elnöki utasítás hatályát veszti.

Az utasítást a 23/2010. (V. 20.) KHEM utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte 2010. május 21. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek