2006. évi CXVI. törvény
2006. évi CXVI. törvény
az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről1
A törvény hatálya
1. § (1) Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletének célja az egészségbiztosítás törvényes, zavartalan és magas színvonalú működésének biztosítása, a biztosítottak érdekeinek védelme, az egészségbiztosítási befizetések jogszerű, gondos és hatékony felhasználásának előmozdítása.
(2)2 Az egészségbiztosítás hatósági felügyelete – figyelemmel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény (a továbbiakban: PSZÁF tv.) rendelkezéseire is – kiterjed:
a) egészségbiztosítási szolgáltatásaik tekintetében
aa)3 a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény hatálya alá tartozó egészségbiztosítási szervekre,
ab) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) szerinti önkéntes kölcsönös egészségpénztárra,
ac) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény hatálya alá tartozó biztosítókra
[az aa)–ac) pont szerinti szervezetek a továbbiakban együtt: egészségbiztosítók], valamint
b) az egészségügyi szolgáltatókra.
(3) E törvény alkalmazásában egészségbiztosítási szolgáltatás a (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségbiztosító és a (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató között kötött szerződés alapján nyújtott ellátás, szolgáltatás.
(4)4
Az Egészségbiztosítási Felügyelet jogállása
2. § (1) Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletét a kormányhivatalként működő Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) látja el.
(2) A Felügyelet székhelye: Budapest.
(3)5 A Felügyelet élén – egyszemélyi vezetőként – elnök áll, akit a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára a miniszterelnök hatéves időtartamra nevez ki és ment fel.
(4)6 A Felügyelet elnökhelyettesét a Felügyelet elnökének javaslatára a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló miniszter hatéves időtartamra nevezi ki és menti fel.
(5)7 Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása és közszolgálati jogviszonya megszűnik:
a) a megbízatási idő leteltével,
b) lemondással,
c) felmentéssel,
d) összeférhetetlenség megállapításával,
e) halálával.
(6)8 Felmentéssel
a) szüntethető meg a megbízatás, ha az elnök, illetve az elnökhelyettes neki fel nem róható okból kilencven napon túl nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak;
b) szűnik meg a megbízatás, ha az elnök, illetve az elnökhelyettes neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős bírósági ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el.
(7)9 Ha az elnök vagy az elnökhelyettes az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az elnök esetében a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára a miniszterelnök, az elnökhelyettes esetében az elnök javaslatára a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló miniszter a javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül dönt az összeférhetetlenség megállapításáról. Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az elnök vagy az elnökhelyettes a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.
3. § (1)10 A Felügyelet elnökét munkájában – a Felügyelet tevékenységének társadalmi és szakmai ellenőrzése céljából – tíz tagból álló Felügyeleti Tanács segíti, akiket a miniszterelnök hatéves időtartamra nevez ki és ment fel. A Felügyeleti Tanács elnökét a tagok egyszerű szótöbbséggel maguk közül választják meg.
(2)11 A Felügyeleti Tanács két tagjára az egészségbiztosításért felelős miniszter, két tagjára az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, két-két tagjára az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldala, egy tagjára a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter, valamint egy tagjára a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány kuratóriuma tesz javaslatot.
(3)12 A Felügyeleti Tanács tagja nem lehet büntetett előéletű, a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem állhat, pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő, polgármester, főpolgármester, állami vezető, szakszervezet vezető tisztségviselője.
(4) A Felügyeleti Tanács tagjai függetlenek, feladatkörükben nem utasíthatóak.
(5)13 A Felügyeleti Tanács szükség szerint, de legalább havonta tart ülést. Az ülést a Felügyeleti Tanács elnöke hívja össze. A Felügyeleti Tanács döntéseit összes tagja többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Felügyeleti Tanács ülésén a Felügyelet elnöke tanácskozási joggal vesz részt.
(6) A Felügyeleti Tanács tagjai számára – a feladatuk ellátásához szükséges mértékben – a Felügyelet elnöke a Felügyelet kezelésében levő iratokba betekintést enged.
(7)14 A Felügyeleti Tanács véleményének kikérése szükséges az egészségügyi szolgáltatókkal kötendő finanszírozási szerződés általános feltételeinek jóváhagyásához, valamint hozzájárulása szükséges a 4. § (1) bekezdés e) pontja, a 4. § (2) bekezdése, a 6. § (3) bekezdése, a 12. §, a 15. § és a 16. § szerinti hatásköröknek a gyakorlásához, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 71. § (5) bekezdésében meghatározott beszámoló és tájékoztatás elfogadásához.
(8) A Felügyeleti Tanács tagjának megbízatása megszűnik, ha
a) a tisztségéről lemond,
b) a megbízatási időtartam letelik,
c) a tisztségének ellátása alól felmentik, vagy
d) meghal.
(9) A miniszterelnök felmenti a Felügyeleti Tanács azon tagját,
a) aki neki fel nem róható okból száznyolcvan napnál hosszabb ideig nem képes eleget tenni a testületi tagságból eredő feladatainak,
b) aki neki felróható okból kilencven napnál hosszabb ideig nem tesz eleget a testületi tagságból eredő feladatainak,
c)15 aki a 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettsége teljesítését elmulasztja,
d) aki nem felel meg a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(10) A (8) bekezdés a)–b) és d) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztét a miniszterelnök állapítja meg.
(11) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(12) A Felügyeleti Tanács tagja megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül, a (8) bekezdés b) pontjában meghatározott megszűnési ok esetében a megbízatás megszűnését megelőző harmincadik napig kell az új tagot kinevezni.
(13) A Felügyeleti Tanács elnöke havonta a mindenkori köztisztviselői illetményalap tizenötszörösével megegyező, a Felügyeleti Tanács további tagja pedig havonta a mindenkori köztisztviselői illetményalap nyolcszorosával megegyező tiszteletdíjra jogosult.
3/A. §16 (1) Azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt a Felügyeleti Tanács tagja
a) kinevezésével egyidejűleg, valamint
b) megbízatásának időtartama alatt, a Felügyelet elnökének felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2) A Felügyelet elnöke a Felügyeleti Tanács tagját írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy büntetlen előéletű és hogy nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra a Felügyeleti Tanács tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a Felügyelet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a Felügyeleti Tanács tagja részére megtéríti.
(4) A Felügyelet elnöke a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a tag megbízatása megszűnéséig kezeli.
4. § (1) A Felügyelet elnökének feladatai különösen:
a) képviseli a Felügyeletet,
b) vezeti a Felügyelet hivatali szervezetét,
c) a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utal,
d) meghatározza a Felügyelet szakmai munkájának irányát,
e) jóváhagyja a Felügyelet felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos stratégiáját, valamint az ellenőrzési tervét, elfogadja az ellenőrzési módszertant.
(2) A Felügyelet elnöke félévente, a félévet követő hónap 15. napjáig írásban tájékoztatja a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló minisztert a Felügyelet tevékenységéről és az általánosítható felügyeleti tapasztalatairól. A miniszter szükség esetén kiegészítő tájékoztatást kérhet.
5. § (1) A Felügyelet keretében nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
(2) A Felügyelet köztisztviselője az öröklés kivételével nem szerezhet tulajdont az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezetben.
(3) A Felügyelet köztisztviselője az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezetben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezetben fennálló tulajdoni részesedéséről, továbbá a tulajdonában lévő minden olyan befektetési eszközről, amelyet kinevezése után nem szerezhet.
(4) A Felügyelet köztisztviselője a kinevezése előtt, illetőleg öröklés útján szerzett, a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadát a kinevezéstől, illetve a szerzéstől számított hat hónapon belül köteles elidegeníteni.
(5) A Felügyelet köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot szerzett.
(6) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve az (5) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.
(7) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni biztosító egyesületben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra az e törvény hatálya alá tartozó szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.
(8) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezetben vezető tisztségviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, köztisztviselői jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; a kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely arra az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezetre vonatkozik, amelynél a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a felsoroltak szerinti jogviszonnyal rendelkezik.
(9) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.
(10)17 A Felügyelet elnöke és az elnökhelyettes pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő, polgármester, főpolgármester, állami vezető.
(11)18 A Felügyelet elnöke és az elnökhelyettes nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja.
A Felügyelet feladat- és hatásköre
6. § (1) A Felügyelet ellátja
a) az egészségbiztosítási szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelmével,
b) az egészségbiztosítók, továbbá az egészségbiztosítási szolgáltatást nyújtók szakmailag, minőségileg, a törvényeknek és a szolgáltatást igénybe vevők érdekeinek megfelelő működése ellenőrzésével,
c)19 az egészségbiztosítási szolgáltatások – beleértve a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátást, valamint a gyógyászati ellátást is – teljesítésének ellenőrzésével
kapcsolatos, e törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott feladatokat.
(2) A Felügyelet az 1. § (2) bekezdésének ab) és ac) alpontja szerinti egészségbiztosítók tekintetében az egészségbiztosító és az egészségügyi szolgáltató közötti szerződések szabályszerűségét, az egészségszakmai szabályok teljesülését, a nyújtott szolgáltatások minőségét vizsgálja. Ez a jogkör nem érinti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: PSZÁF) PSZÁF tv.-ben meghatározott hatáskörét.
(3) A Felügyelet kezdeményezheti az adott tárgykörben a feladatkörrel rendelkező miniszternél az egészségbiztosítókat, az egészségbiztosítási szolgáltatásokat és az egészségügyi szolgáltatókat érintő jogszabály megalkotását.
(4)20 A Felügyelet döntését felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A bíróság a Felügyelet határozatát megváltoztathatja.
(5)21 A szakértő eljárására irányadó határidő harminc munkanap, amely indokolt esetben további harminc munkanappal meghosszabbítható.
(6)22 A Felügyelet jogosult – az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtásának ellenőrzéséhez szükséges mértékben – a finanszírozott egészségügyi szolgáltatókkal egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban álló más egészségügyi szolgáltatók egészségügyi tevékenységét ellenőrizni. A megkeresett egészségügyi szolgáltató ennek keretében köteles együttműködni, így különösen a Felügyelet által kért iratokat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a szükséges felvilágosítást megadni, a nyilvántartásaiba való betekintést, szemle lefolytatását biztosítani.
(7)23 A Felügyelet feladatkörében kapcsolatot tart más országok hasonló hatósági feladatokat ellátó szervezeteivel, és velük nemzetközi szerződésnek nem minősülő együttműködési, illetve feladatkörét érintő egyéb szakmai megállapodásokat köt.
Az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők védelmével és az egészségügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos feladatok
7. §24 (1) Az egészségügyi szolgáltatókkal kötendő finanszírozási szerződés általános feltételeit, továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében kötött további szerződések általános feltételeit a Felügyelet előzetesen jóváhagyja. Az e rendelkezés megkerülésével megkötött szerződés semmis.
(2) A Felügyelet a jóváhagyás megadását megtagadja, amennyiben a szerződésben szereplő valamely rendelkezés jogszabályba ütközik.
(3)–(4)25
8. § A Felügyelet nyilvános minőségértékelési rendszert működtet, amelynek keretében:
a) az egészségbiztosítókkal szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatók minőségének mérésére és értékelésére alkalmas indikátorrendszert alakít ki, működtet;
b) ellenőrzi és értékeli az egészségügyi szolgáltatóknak az egészségbiztosítási szolgáltatásaira vonatkozó minőségbiztosítási rendszereit;
c) kidolgozza az egészségügyi szolgáltatók egészségbiztosítási szolgáltatásaira vonatkozó minőségi mutatók nyilvános közzétételének rendjét;
d) ellenőrzi, hogy a biztosítási szerződések megfelelnek-e a 7. § szerinti általános szerződési feltételeknek;
e) az a) pontban meghatározott mutatók alapján évente minősíti az egészségügyi szolgáltatókat, és ennek, valamint a b) pont szerinti ellenőrzésnek az eredményét a honlapján közzéteszi.
9. §26 (1) A Felügyelet ellenőrzi az egészségbiztosítási szolgáltatások minőségét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy
a) ezek nem felelnek meg az egészségügyi, illetőleg az egészségbiztosítási szolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak, hatósági döntéseknek, az egészségügyi államigazgatási szervnél kezdeményezi az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét;
b) az egészségügyi, illetőleg az egészségbiztosítási szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban, hatósági döntésekben meghatározott egészségbiztosítási szolgáltatások nem felelnek meg az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők jogos érdekeinek, úgy – szükség esetén – felhívja az egészségügyi szolgáltató figyelmét a minőségi kifogásra, illetőleg kezdeményezi az egészségügyi szolgáltatónál a szükséges intézkedések megtételét.
(2) A Felügyelet ellenőrzi az egészségbiztosítási szolgáltatások hozzáférhetőségét, így különösen az egyenlő bánásmód követelményének egészségügyi intézményeken belüli érvényesülését. Amennyiben azt állapítja meg, hogy az arra kötelezett az egészségügyi, illetőleg az egészségbiztosítási szolgáltatással összefüggésben az egyenlő bánásmód követelményét nem tartotta meg, a Felügyelet
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és
c) a 11. §-ban meghatározott felügyeleti bírságot szabhat ki.
10. § A Felügyelet honlapjáról elérhetővé teszi
a) a várólista alapján nyújtható egészségügyi ellátásokkal kapcsolatban a várólistát vezető egészségügyi szolgáltatók és az állami vérellátó szolgálat honlapjait;
b)27 a kötelező egészségbiztosítás körében a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségbiztosítási szolgáltatásoknak, valamint az egészségügyi szolgáltatók – ideértve a finanszírozott egészségügyi szolgáltatókkal egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban álló más egészségügyi szolgáltatókat is – térítés ellenében nyújtott egyéb szolgáltatásainak listáját és a térítési díjakat.
11. § (1)28 A Felügyelet kivizsgálja a biztosított biztosítási jogviszony során igénybevett egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kérelmét. Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az eljárás megindítása iránt előterjesztett kérelem illetékmentes. A szakértői díjat a kérelem elutasítása esetén a Felügyelet viseli.
(2)29 Ha a Felügyelet – a biztosított kérelmére, illetve hivatalból lefolytatott eljárása során – azt állapítja meg, hogy a kötelező egészségbiztosítás körében a finanszírozott egészségügyi szolgáltató nem vagy nem megfelelően teljesíti a finanszírozási szerződésből folyó kötelezettségét, az alábbi intézkedéseket teheti:
a) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
b) felszólíthatja az egészségügyi szolgáltatót a kötelezettsége teljesítésére,
c) a biztosított kérelmére a területi ellátási kötelezettség alapján ellátásra köteles szolgáltató helyett más, a progresszivitás azonos szintjén lévő, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltatót jelölhet ki a biztosított ellátására abban az esetben, ha a biztosított az ellátást a szolgáltató hibájából nem vagy nem az arra irányadó szabályok szerint kapta meg,
d) felügyeleti bírságot szabhat ki,
e) felszólítja az egészségbiztosítót a finanszírozási szerződés felfüggesztésére, súlyos szabálysértés esetén felmondására.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szolgáltatás fejében járó finanszírozási díjat az egészségbiztosító a kijelölt szolgáltatónak téríti meg, amelyet a mulasztó szolgáltató tárgyhavi finanszírozásából von le.
(4)30 A (2) bekezdés d) pontja szerinti felügyeleti bírság mértéke legfeljebb 10 millió Ft lehet. A bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni, így különösen:
a) a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosság súlyosságára,
b) a cselekménynek az egészségbiztosítóra, annak ügyfeleire, tagjaira gyakorolt hatására,
c) a biztosítottak érdekei sérelmének körére,
d) a jogsértő állapot időtartamára,
e) a cselekménynek az egészségbiztosítási rendszerre gyakorolt hatására,
f) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért előnyre vagy az okozott kár, illetve a kárenyhítés mértékére,
g) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve annak szándékára,
h) a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetőleg gyakoriságára.
(5)31 A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított huszonkét munkanapon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni. A jogerősen kiszabott, de be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.
(6)32 A Felügyelet nyilvánosan közzéteszi az egészségügyi szolgáltatók működésével kapcsolatban az (1)–(4) bekezdés szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatát, valamint a (7) bekezdés szerinti végzését.
(7)33 A Felügyelet a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésében elrendelheti a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakat, ha arra az életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt halaszthatatlanul szükség van. E végzését a hatóság soron kívül hozza meg. A hatóság végzése ellen önálló fellebbezésnek van helye.
12. § A Felügyelet közzéteszi az egészségügyi tevékenységek, a kórképek és az elszámolási tételek magyar nyelvű leírásához használható kifejezések jegyzékét.
Az egészségbiztosítók ellenőrzése
13. §34 (1)35 A Felügyelet ellenőrzi az e törvényben, valamint – az egészségbiztosítással összefüggő tevékenységük tekintetében – a vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések egészségbiztosítók általi betartását.
(2) Ha a Felügyelet megállapítja az (1) bekezdés szerinti jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértését, az alábbi intézkedéseket teheti:
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
c) a 11. §-ban meghatározott bírságot szabhat ki, azzal, hogy a bírság mértéke legfeljebb 50 millió Ft lehet.
(3) Amennyiben a Felügyelet ellenőrzése során olyan jogsértést tapasztal, amely a PSZÁF hatáskörébe tartozik, a szükséges intézkedések megtétele érdekében tájékoztatja a PSZÁF-ot.
(4) A Felügyelet az 1. § (2) bekezdésének ab–ac) pontjában meghatározott egészségbiztosítóknál vizsgálja az egészségbiztosítás általános szerződési feltételeit, valamint a biztosító biztosítottakkal kapcsolatos magatartását, így különösen az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését a biztosítás kötése során.
(5) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az arra kötelezett biztosító a biztosítottakkal kapcsolatos magatartása során megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, az alábbi intézkedéseket teheti:
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
c) a 11. §-ban meghatározott bírságot szabhat ki.
(6) A Felügyelet szükség szerint bírósági eljárást indíthat az egészségbiztosítók által alkalmazott általános szerződési feltételek érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítása, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltételek alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltás iránt.
(7) A Felügyelet szükség szerint – a biztosítottak széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében – bírósági eljárást indíthat azon egészségbiztosító ellen, amelynek jogszabályba ütköző tevékenysége
a) az egészségbiztosítási szolgáltatók, illetve a biztosítottak széles körét érinti, vagy
b) jelentős nagyságú hátrányt okoz, vagy ilyen hátrány okozásának veszélyével fenyeget.
E feltételek fennállása esetén per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett biztosított személye vagy az érintett egészségügyi szolgáltató nem állapítható meg.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be, ezt követően eljárás nem indítható. A bíróság az ítéletében feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.
(9)36 A Felügyelet nyilvánosan közzéteszi
a)–b)37
c)38 a (2) és (5) bekezdés szerinti határozatát, valamint a (6)–(7) bekezdés szerinti intézkedését.
13/A. §39
Az egészségbiztosítási szolgáltatások kapacitásának biztosításával kapcsolatos feladatok
14. §40 A Felügyelet ellenőrzi, hogy a finanszírozási szerződésből eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges, a külön törvény szerinti kapacitás megfelelő minőségben és mennyiségben rendelkezésre áll-e.
Az Egészségbiztosítási Alappal és a központi költségvetéssel kapcsolatos feladatok
15. § (1) A Felügyelet véleményezi az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésének és zárszámadásának tervezetét.
(2)41 A Felügyelet – a 3. § (7) bekezdésében meghatározott beszámoló és tájékoztatás részeként – évente értékeli az egészségbiztosítás helyzetét, működési feltételeinek alakulását, az értékelésről a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló miniszter útján tájékoztatja a Kormányt.
(3) A Felügyelet vizsgálatot, illetve ellenőrzést kezdeményezhet az Egészségbiztosítási Alap kezelésével és felhasználásával összefüggő kérdésekben.
16. § A Felügyelet javaslatot tesz azokra az egészségügyi szolgáltatásokra, amelyeket a külön jogszabályok alapján a központi költségvetésből kell finanszírozni, és véleményezi az ellátásokat meghatározó jogszabályok tervezeteit.
A gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátással kapcsolatos feladatok
17. § A Felügyelet a kötelező egészségbiztosítás körében:
a) minősíti az egészségügyi szolgáltató gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, valamint gyógyászati ellátás árhoz nyújtott támogatással történő rendelését szolgáló számítógépes rendszert,
b) külön törvény szerint ellenőrzi, hogy
ba) érvényesül-e a gyógyszertárban szakmai feladatot ellátó személyek szakmai függetlensége,
bb) nincs-e jogellenes kapcsolat vagy összefonódás a közfinanszírozásban részesülő gyógyszer támogatással történő forgalmazására szerződött gyógyszertár, valamint a gyógyszergyártó és -forgalmazó, illetve támogatással történő gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelésére jogosult orvos között,
c)42 jogosult a külön jogszabályban meghatározott próbavásárlás elvégzésére.
18. §43
a)
b)44
19. §45
A Felügyelet gazdálkodása
20. § (1) A Felügyelet bevételeit
a) felügyeleti díj,
b) igazgatási-szolgáltatási díj,
c) felügyeleti bírság,
d) egyéb bevételek
képezik.
(2) A felügyeleti díj
a)46 az 1. § (2) bekezdése a) pontjának aa) alpontjában meghatározott szervek által kezelt, az egészségbiztosítás természetbeni ellátások fedezetére szolgáló tárgyévi kiadási előirányzatoknak 0,02%-a,
b)47 az 1. § (2) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában meghatározott szervezetek esetében az Öpt. 9/A. § (2) bekezdésének első mondatában meghatározott összeg 20%-a.
(3) Az egészségbiztosító a felügyeleti díjat a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tárgyév május 30-áig, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben negyedéves részletekben, a tárgynegyedévet követő negyvenötödik napig köteles megfizetni a Felügyelet részére.
(4) Az 1. § (2) bekezdése a) pontjának ac) alpontjában meghatározott szervezetek nem életbiztosítási ág betegség ágazatból származó díjbevételei után fizetett felügyeleti díj 20%-át a PSZÁF utalja át a Felügyelet részére a biztosítói befizetést követő hónap 20. napjáig.
(5)48
Záró rendelkezések
21. § (1) Ez a törvény 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2) A Felügyeleti Tanács tagjaira javaslatot tevő személyek, illetve szervezetek e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül tesznek javaslatot a tagok személyére. Az utolsó javaslat beérkezését követő 30 napon belül nevezi ki a miniszterelnök a tagokat. A Felügyeleti Tanács akkor is megkezdi működését, ha a javaslatot tevők bármelyike a megjelölt határidőre nem jelöl tagot, feltéve, hogy a tagok többségét a miniszterelnök kinevezte.
(3)49 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a Felügyelet eljárásainak, a felügyeleti díj befizetésének, valamint a felügyeleti bírság befizetésének és felhasználásának részletes szabályait.50
(4)51 E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény
a) 9/A. §-ának (1) bekezdésében az „az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület,” és az „együtt” szövegrész,
b) 9/B. §-ának (1) bekezdésében az „Az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testületnek 9,” szövegrész,
e) 9/C. §-ának (5) bekezdésében az „Az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület határozatképességéhez legalább 6,” szövegrész,
f) 9/C. §-a (6) bekezdésének a) pontjában az „az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület esetén legalább 4,” szövegrész
a hatályát veszti.
22. §52
A törvényt az Országgyűlés a 2006. december 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2006. december 18.
Az 1. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a) pontjának aa) pontja a 2008: I. törvény 133. § (1) bekezdésével megállapított és a 2008: XXIV. törvény 2. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdését a 2008: I. törvény 133. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdés c) pontja.
A 2. § (3) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (4) bekezdését a 2007: LXXI. törvény 13. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (10) bekezdése alapján az Egészségbiztosítási Felügyelet 2007. július 1. napja előtt kinevezett elnökhelyettesének megbízatását a módosítás nem érinti, a megbízatási időt a fenti időponttól kell számítani.
A 2. § (5) bekezdését a 2007: LXXI. törvény 13. §-a iktatta be.
A 2. § (6) bekezdését a 2007: LXXI. törvény 13. §-a iktatta be.
A 2. § (7) bekezdését a 2007: LXXI. törvény 13. §-a iktatta be.
A 3. § (1) bekezdése a 2008: I. törvény 133. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2008: I. törvény 133. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 108. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (5) bekezdésének ötödik mondatát a 2007: LXXI. törvény 14. §-a iktatta be.
A 3. § (7) bekezdése a 2009: LVI. törvény 363–364. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (9) bekezdés c) pontja a 2009: CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3/A. §-t a 2009: CLIV. törvény 109. §-a iktatta be.
Az 5. § (10) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdése d) pontjának da) alpontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (11) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdése d) pontjának db) alpontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdésének c) pontja a 2008: I. törvény 133. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (4) bekezdésének negyedik mondatát a 2008: XXVIII. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be. A 6. § (4) bekezdés szövege a 2009: LVI. törvény 363–364. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. § (5) bekezdését a 2007: LXXI. törvény 15. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 362. §-ával megállapított, a 2009: CLIV. törvény 127. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 6. § új (6) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 110. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta.
A 6. § eredeti (6) bekezdését a 2007: LXXI. törvény 15. §-a iktatta be, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2009: CLIV. törvény 110. § (1) bekezdése.
A 7. § a 2008: I. törvény 135. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3)–(4) bekezdését a 2008: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § a 2007: LXXI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § b) pontja a 2009: CLIV. törvény 110. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdésének második mondatát a 2007: LXXI. törvény 17. § (1) bekezdése, harmadik mondatát a 2008: XXVIII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be. A 11. § (1) bekezdés szövege a 2009: LVI. törvény 363–364. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 11. § (2) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (4) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § új (5) bekezdését a 2007: LXXI. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta. A 11. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 363. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 11. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2007: LXXI. törvény 17. § (3) bekezdése. A 11. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 363. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 11. § (7) bekezdését a 2008: XXVIII. törvény 27. § (3) bekezdése iktatta be. A 11. § (7) bekezdése a 2009: LVI. törvény 363. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § a 2007: LXXI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a 2008: XXVIII. törvény 28. § (7) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (9) bekezdése a 2008: I. törvény 136. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény 363. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (9) bekezdés a)–b) pontját a 2008: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (9) bekezdés c) pontja a 2009: LVI. törvény 363. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13/A. §-t a 2008: I. törvény 137. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdés c) pontja.
A 14. § a 2008: XXIV. törvény 2. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdése f) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § c) pontját a 2009: CLIV. törvény 111. §-a iktatta be.
A 18. §-t a 2008: IX. törvény 3. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 18. §-t megelőző alcímet a 2009: LVI. törvény 364. §-a hatályon kívül helyezte.
A 18. § b) pontját a 2007: LXXI. törvény 36. § (8) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. §-t a 2009: LVI. törvény 364. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 20. § (2) bekezdésének a) pontja a 2007: CXLVI. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdésének b) pontja a 2007: XLIX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 364. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 21. § új (3) bekezdését a 2007: LXXI. törvény 19. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta.
A 21. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2007: LXXI. törvény 19. §-a.
A 22. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. § 943. pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás