1/2006. (II. 15.) MNB rendelet

a magyar törvényes fizetőeszköz és az euro¹ utánzatáról²

2006.03.17.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 60. §-a (1) bekezdésének d), f) és g) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következőket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § E rendeletet kell alkalmazni

a) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által kibocsátott, illetve forgalomba hozott és forgalomban lévő forintbankjegyek, valamint -érmék – ideértve az emlékbankjegyeket és az emlékérméket is – (a továbbiakban: forintbankjegy és -érme) utánzatára, a b) pontban foglaltak kivételével,

b) az eurobankjegyek és -érmék utánzatára, e rendelet 10–11. §-a tekintetében.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) bankjegy- vagy biztonsági papír: különleges, optikai fehérítőt nem tartalmazó [ultraibolya (UV) fény alatt természetes fényben észlelt jellegét megtartó, sötét, nem fluoreszkáló], esetenként vízjelképet, biztonsági szálat, jelzőrostokat és hologram hatású fémcsíkot is tartalmazó papír,

b) dpi (dots per inch, képpont per col): a képfelbontás mértékegysége, amely egy adott tengely mentén colonkénti (2,54 cm) pixelek számát adja meg,

c) érem: külső megjelenésében, illetve technikai jellemzőiben olyan, a törvényes fizetőeszköznek minősülő érméhez, emlékérméhez hasonlító tárgy, amelynek előállítása, kereskedelmi forgalmazása nem a bankjegy- és érmekibocsátásra kizárólagos jogosultságot biztosító jogszabályi rendelkezésen alapul, és ennek következtében nem minősül törvényes fizetőeszköznek,

d) érme, emlékérme: pénzérmék, amelyek kibocsátása a bankjegy- és érmekibocsátásra kizárólagos jogosultságot biztosító jogszabályi rendelkezésen alapul, és ennek következtében törvényes fizetőeszköznek minősülnek,

e) felhasználó: az utánzat készíttetője vagy – ha az utánzatot annak tényleges előállítója használja fel – készítője,

f) forintbankjegy főbb alkotóelemei: az adott forintbankjegy kibocsátásáról, címletéről és külső kiállításáról rendelkező, az MNB 2004. május 1. napja előtt közzétett hirdetményében (a továbbiakban: MNB hirdetmény), vagy az MNB elnökének 2004. május 1. napját követően kihirdetett rendeletében (a továbbiakban: MNB rendelet) meghatározott alábbi alkotóelemek:

1. az értékjelzés számokkal és betűkkel, az évszám, a sorszám,

2. a feliratok, így különösen a forintbankjegyen ábrázolt személy és a kibocsátó megnevezése, a forint megnevezés, a bankjegyhamisításért való büntetőjogi felelősségre vonatkozó záradék és a névaláírások,

3. a meghatározó képnyomat részek (a Magyar Köztársaság címere, az arckép, a hátoldali kép),

4. az alapnyomat (az 1–3. alpontban felsoroltak nélkül ábrázolt bankjegy),

g) forintérme fő alkotóelemei: az adott forintérme kibocsátásáról, címletéről és külső kiállításáról szóló MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben meghatározott alábbi alkotóelemek:

1. az értékjelzés számokkal, a verési évszám,

2. a feliratok, így különösen a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG”, a forint megnevezés, a „BP.” verdejel,

3. a Magyar Köztársaság címerét, illetve különféle témákat megjelenítő ábrázolások,

h) készítő: az utánzat tényleges előállítója,

i) papír vagy papír alapanyag: a bankjegy- vagy biztonsági papírtól minden kétséget kizáróan eltérő, íráshoz, sokszorosításhoz, nyomtatáshoz használatos, optikai fehérítőt tartalmazó [ultraibolya (UV) fény alatt természetes fényben észlelt jellegét megváltoztató, kékes-fehéren fluoreszkáló] író-, nyomópapír és más, a kereskedelmi forgalomban szabadon beszerezhető papír, papír alapanyag,

j) törvényes fizetőeszköz: az Mnbtv. 4. §-ának (2) bekezdése szerinti bankjegy és érme.

A forintbankjegy és -érme utánzata

3. § (1) A forintbankjegy, illetve -érme utánzata (a továbbiakban együtt: utánzat) a forintbankjegy, illetve -érme egészének vagy egy részletének felhasználásával – bármely eljárással – készült olyan tényleges vagy virtuális ábrázolás, amely alkalmas lehet arra, hogy forintbankjegy, illetve -érme látszatát keltse, függetlenül az utánzat méretétől, anyagától, színétől és attól, hogy az adott forintbankjeggyel, illetve -érmével megegyező vagy az azon nem szereplő alkotóelemet is tartalmazó bankjegy-, illetve érmeképet jelenít meg.

(2) A forintbankjegyek, illetve -érmék főbb, illetve fő alkotóelemeit és műszaki jellemzőit – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az azok kibocsátásáról, címletéről és külső kiállításáról rendelkező MNB hirdetmények, vagy MNB rendeletek tartalmazzák.

(3) Az 1967. december 17. előtt kibocsátott és jelenleg is forgalomban lévő emlékérmék fő alkotóelemeit, valamint műszaki jellemzőit e rendelet melléklete tartalmazza.

Tiltott utánzatok

4. § (1) Tilos olyan utánzat készítése vagy készíttetése (a továbbiakban együtt: készítése), amely valamely forintbankjeggyel vagy -érmével összetéveszthető.

(2) Tilos fémből vagy bármely más anyagból olyan forintérme-utánzatnak minősülő tárgy – így különösen az érem, a medál, a plakett, a zseton, a fémkorong, a játék- és a kellékpénz, ide nem értve az érmeveréshez használt félgyártmányokat – készítése, bel- és külkereskedelmi forgalmazása, amely

a) tartalmazza valamely forintérme elő- és hátlapján, valamint peremén megjelenített ábrázolást, a forint megnevezést, továbbá a „BP.” verdejelet, és

b) műszaki jellemzői közül

1. átmérője valamely 30 milliméter alatti átmérőjű forintérme átmérőjéhez képest ±0,4 milliméteres, vagy valamely 30 milliméter feletti átmérőjű forintérme átmérőjéhez képest ±5 milliméteres, vagy

2. tömege valamely 30 milliméter alatti átmérőjű forintérme tömegéhez képest ±5%-os, vagy valamely 30 milliméter átmérőjű forintérme tömegéhez képest ±10%-os

határértéken belül van.

Szabályszerű utánzatok

5. § (1) Szabályszerű és az MNB engedélye nélkül készíthető papír alapanyagon a forintbankjegy-utánzat, ha

a) anyaga a bankjegy- vagy biztonsági papírtól minden kétséget kizáróan eltérő papír, valamint

b) nem tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, a „Magyar Nemzeti Bank” feliratot, nem jelenít meg névaláírást, és

c) egyoldalas – valamely forintbankjegynek csak az elő- vagy csak a hátoldala alapján készült – forintbankjegy-utánzat esetében, ha

1. mérete nem éri el az adott forintbankjegy hosszúsági és szélességi méretének 75%-át, vagy meghaladja az adott forintbankjegy hosszúsági és szélességi méretének 125%-át, vagy

2. az adott forintbankjegy elő- vagy hátoldalának csak egy részletét jeleníti meg, és a megjelenített részlet mérete kisebb az adott forintbankjegy egyharmadánál, vagy

d) kétoldalas – valamely forintbankjegynek az elő- és a hátoldala alapján készült – forintbankjegy-utánzat esetében, ha

1. mérete az adott forintbankjegy hosszúsági és szélességi méretének legalább 200%-a, vagy legfeljebb 50%-a, és

2. előoldalán átlósan a „MÁSOLAT”, a hátoldalán a „COPY” felirat piros vagy a háttértől elütő színű „Ariel” betűtípussal, keretben szerepel, a keretben elhelyezett feliratok hossza eléri a forintbankjegy-utánzat hosszának 50%-át, szélessége a forintbankjegy-utánzat szélességének 15%-át, és a felirattal megegyező színű keret hossza eléri a forintbankjegy-utánzat hosszának 75%-át, szélessége pedig a forintbankjegy-utánzat szélességének 30%-át.

(2) Szabályszerű és az MNB engedélye nélkül készíthető papír alapanyagon a forintbankjegy-utánzat illusztrációként

a) a numizmatikai tárgyú, szakmai publikációkban és reprezentációs kiadványokban, ide nem értve az oktatási célú kiadványokat (a továbbiakban: szakmai kiadványok), ha

1. a megjelenített forintbankjegy-utánzat mérete az (1) bekezdés c) pontjának 1. alpontjában meghatározott méretnek megfelel, vagy

2. azon a „MINTA” felirat az (1) bekezdés d) pontjának 2. alpontjában foglaltak szerint szerepel,

b) a reklám célú kiadványokban, szórólapokon, plakátokon és más, papír alapanyagú reklámhordozó felületeken (a továbbiakban: egyéb kiadványok), ha a megjelenített forintbankjegy-utánzat megfelel az (1) bekezdés a)–b) pontjában, valamint c) pontjának 1. alpontjában foglalt előírásoknak.

(3) Szabályszerű és az MNB engedélye nélkül készíthető nem papír alapanyagon forintbankjegy-utánzat, ha

a) anyaga a bankjegy vagy biztonsági papírtól minden kétséget kizáróan eltér, és

b) megfelel az (1) bekezdés b) pontjában foglalt előírásoknak.

(4) Szabályszerű és az MNB engedélye nélkül készíthető az elektronikus eszköz útján, internetes honlapon, vezetékes vagy vezeték nélküli eszközzel vagy bármely más eljárással hozzáférhetővé tett forintbankjegy-utánzat, ha

a) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt előírásoknak megfelel, és

b) azon a „MÁSOLAT”, illetve „COPY” felirat az (1) bekezdés d) pontjának 2. alpontja szerinti módon szerepel, és

c) az elektronikus utánzat képi felbontása eredeti méretben nem haladja meg a 72 dpi-t.

6. § (1) Szabályszerű és az MNB engedélye nélkül készíthető a forintérme-utánzat, ha

a) nem tartalmazza a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” feliratot, a Magyar Köztársaság címerét, a „BP.” verdejelet, valamint – értékjelzés feltüntetése esetén – a forint megnevezést, illetve – a forint megnevezés feltüntetése esetén – az értékjelzést, és

b) műszaki jellemzői megfelelnek az alábbi követelményeknek:

1. mérete meghaladja az adott forintérme méretének 200%-át, vagy annak legfeljebb 50%-a, vagy

2. tömege legalább ±10%-kal, anyaga pedig minden kétséget kizáróan eltér az adott forintérme tömegétől és anyagától.

(2) Szabályszerű és az MNB engedélye nélkül készíthető papír alapanyagon a forintérme-utánzat illusztrációként a szakmai és egyéb kiadványokban.

Engedélyhez kötött utánzatok

7. § (1) Ha a készítendő utánzat az e rendelet 5–6. §-ában foglalt, az adott utánzattípusra vonatkozó előírások bármelyikétől eltér, vagy az azoknak való megfelelése tekintetében kétség merül fel, az csak az MNB-nek az Mnbtv. 34. §-ának (1) bekezdése szerinti jogkörében kiadott engedélye alapján készíthető el.

(2) A felhasználó által írásban benyújtandó engedélykérelemnek – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmaznia kell:

a) a felhasználó nevét, címét, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) esetén a szervezet megnevezését, székhelyét, vezetőjének nevét,

b) a szervezet a) pontban felsorolt adatait igazoló dokumentumokat (bejegyzés alatt álló szervezet esetén a bejegyzés iránti, a cégbíróság, illetve az egyéb nyilvántartást vezető szerv átvételi igazolásával ellátott kérelem, már bejegyzett szervezet esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonat, illetve az egyéb nyilvántartásba bejegyzett szervezet esetén a nyilvántartásba vételt igazoló okirat),

c) ha a felhasználó és a készítő nem azonos, akkor a készítőnek az a) pont szerinti adatait,

d) a készítendő utánzat

1. leírását,

2. darabszámát,

3. pontos grafikai tervét (grafikai ábráját) és méretét,

e) a felhasználás célját,

f) az alkalmazni kívánt sokszorosítási eljárás ismertetését,

g) az alapanyag megnevezését.

(3) Az oktatási célú kiadványokban illusztrációként felhasználandó utánzat készítése iránti engedélykérelemnek a felhasználó nevét, címét és a (2) bekezdés d) pontjának az 1. és a 3. alpontjában, valamint a g) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia.

(4) Az (1) bekezdés szerinti utánzat készítését az MNB csak akkor engedélyezi, ha az valamely forintbankjeggyel vagy -érmével nem téveszthető össze.

(5) Ha a felhasználó és a készítő nem azonos, az utánzat a felhasználó részére kiadott engedély alapján, az abban foglalt előírások betartásával – külön (további) engedély nélkül – készíthető el.

(6) Az engedély alapján elkészített utánzat mintapéldányát a felhasználó nyolc munkanappal a felhasználás megkezdése előtt köteles az MNB-nek bemutatni.

(7) Ha az MNB engedélye alapján a forintbankjegy-utánzat eltérhet az e rendelet 5. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt, az utánzat méretére és az azon szerepeltetendő feliratokra vonatkozó előírásoktól, a felhasználó köteles az utánzat előállítása, illetve felhasználása során a forintbankjegy-utánzat nyilvántartására, őrzésére és megsemmisítésére vonatkozó, e rendelet 8. §-ában foglalt előírások szerint eljárni.

A forintbankjegy-utánzat nyilvántartására,
őrzésére és megsemmisítésére vonatkozó előírások

8. § (1) A forintbankjegy-utánzatokról olyan nyilvántartást köteles vezetni

a) a készítő, amelyből pontosan megállapítható az elkészített, a készíttetőnek átadott és az esetleges selejt forintbankjegy-utánzatok címletenkénti darabszáma, a készítés megkezdésének, befejezésének és a forintbankjegy-utánzatok készíttető részére történő átadásának időpontja, valamint – ha a forintbankjegy-utánzatot a készítő saját maga használja fel – a b) pont szerinti adatok,

b) a készíttető, amelyből pontosan megállapítható a készítőtől átvett, az engedélyben meghatározott célra felhasznált, a fel nem használt (a továbbiakban: maradék) forintbankjegy-utánzatok címletenkénti darabszáma, a forintbankjegy-utánzatok átvételének, felhasználásra kiadásának és visszavételének időpontja, felhasználási és őrzési helyének megnevezése, címe, az oda átadott és az onnan visszavételezett forintbankjegy-utánzatok címletenkénti darabszáma, valamint a felhasználási cél megvalósításában közreműködő személyek száma.

(2) Az elkészített forintbankjegy-utánzatokat a készíttetőnek történő átadásig a készítő, az átvételt követően a felhasználásig, illetve a maradékot a megsemmisítésig a készíttető vagy – ha a forintbankjegy-utánzatot a készítő saját maga használja fel – a készítő köteles elkülönítve, zárt helyen, biztonságosan tárolni és őrizni.

(3) A forintbankjegy-utánzatok előállításakor keletkezett selejt példányokat, valamint az előállításhoz használt egyes eszközöket (pl. film, nyomólemez, számítógépes fájl, CD, DVD, floppy) a készítő köteles a készítés befejezésekor – legalább két személyből álló – bizottság előtt megsemmisíteni és a megsemmisítésről jegyzőkönyvet készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megsemmisített forintbankjegy-utánzatok címletenkénti darabszámát, a nyomólemezek vagy egyéb eszközök megnevezését és mennyiségét, a kiállítás helyét és idejét, valamint a bizottsági tagok aláírását.

(4) A maradékot a készíttető vagy – ha a forintbankjegy-utánzatot a készítő saját maga használja fel – a készítő az engedélyben előírt határidőn belül köteles bizottság előtt megsemmisíteni és a megsemmisítésről jegyzőkönyvet készíteni. A bizottság létszámára és a jegyzőkönyv tartalmára a (3) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

(5) A készítő, illetve a készíttető köteles az e §-ban, valamint az MNB engedélyében foglalt, a forintbankjegy-utánzatok nyilvántartására, őrzésére és megsemmisítésére vonatkozó kezelési előírások betartásáért felelős személyt kijelölni, és a forintbankjegy-utánzatokról készített nyilvántartásokat, jegyzőkönyveket az engedélyben előírt ideig megőrizni.

(6) A készítő, illetve a készíttető köteles a forintbankjegy-utánzatok nyilvántartásáról, felhasználásáról, őrzéséről és megsemmisítéséről az engedélyben előírt módon és időben, illetve az MNB eseti írásbeli felhívása alapján tájékoztatást adni.

Az utánzat készítésére és felhasználására
vonatkozó egyéb előírások

9. § Az utánzat készítésének és felhasználásának e rendeletben nem szabályozott kérdései tekintetében a szerzői jogra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadók.

Az eurobankjegy és -érme utánzata

10. § (1) Az eurobankjegyek formatervezési mintájára vonatkozó szerzői jogok jogosultja az Európai Központi Bank. Az eurobankjegy-utánzatra az Európai Központi Bank által az eurobankjegy-utánzat készítésére, valamint a szabálytalan eurobankjegy-utánzatok készítése elleni intézkedések végrehajtására meghatározott, mindenkor hatályos előírások az irányadók.

(2) Az euroérme-utánzatra a Bizottság által az euroérmék közös oldalának formatervezési mintájára vonatkozó szerzői jogi védelemre meghatározott, mindenkor hatályos előírások az irányadók.

11. § (1) A 2004. december 21. előtt készített olyan érmet, zsetont, amely nem felel meg az euroérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet 2–4. cikkében meghatározott feltételeknek, de nem alkalmas arra, hogy euroérme helyett használják, és ezért 2009. december 31-ig használatban maradhat, a felhasználó (forgalmazó) köteles az MNB-hez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a felhasználó (forgalmazó), továbbá – ha a felhasználó (forgalmazó) és a készítő nem azonos – a készítő megnevezését, az éremből, zsetonból készített példányok darabszámát és a bejelentés időpontjában készleten lévő érem, zseton példányok darabszámát, valamint mellékelni kell az érem, zseton pontos grafikai ábrázolását.

(3) A felhasználó a készleten lévő érem, zseton december 31-i darabszámáról 2009. évvel bezárólag évente egyszer, a tárgyévet követő 15. munkanapig köteles jelentést küldeni az MNB-nek.

(4) Az MNB a hozzá bejelentett érmeket, zsetonokat nyilvántartásba veszi, és az azok darabszámának éves állományáról szóló jelentések alapján nyilvántartást vezet.

(5) Az MNB a nyilvántartásba vett érmekről, zsetonokról értesíti az Európai Műszaki és Tudományos Központot (ETSC).

Átmeneti és záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt készült olyan utánzatot, amely az e rendelet 4. §-ában foglaltak alapján tiltott utánzatnak minősül, vagy nem felel meg az e rendelet 5–6. §-ában foglalt előírásoknak, és összetéveszthető valamely forintbankjeggyel vagy -érmével, az e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül át kell adni az MNB-nek, vagy az e rendelet 8. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint meg kell semmisíteni.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt készített, a forintbankjegy-utánzatot illusztrációként alkalmazó szakmai, oktatási célú és egyéb kiadványok továbbra is felhasználhatók.

(4) A 11. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek az e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül kell eleget tenni.

13. § (1) E rendelet 10. §-a a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Központi Bank EKB/2003/4 határozata (2003. március 20.) az eurobankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról, 2. cikk,

b) az Európai Központi Bank EKB/2003/5 iránymutatása (2003. március 20.) a szabálytalan eurobankjegy-utánzatok készítése elleni intézkedések végrehajtásáról, valamint az eurobankjegyek cseréjéről és bevonásáról, 1–3. cikk,

c) a Bizottság COM/2001/0600 közleménye (2001. október 22.) az euroérmék közös oldalának formatervezési mintájára vonatkozó szerzői jogi védelemről.

(2) E rendelet 11. §-a a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 2182/2004/EK rendelete (2004. december 6.) az euroérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról, 5. cikk,

b) a Tanács 2183/2004/EK rendelete (2004. december 6.) az euroérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló 2182/2004/EK rendelet hatályának a nem részt vevő tagállamokra való kiterjesztéséről.

Melléklet az 1/2006. (II. 15.) MNB rendelethez

Az 1967. december 17-e előtt az MNB által forgalomba hozott és forgalomban lévő emlékérmék fő alkotóelemei és műszaki jellemzői

1. A forint kibocsátásnak 10 éves évfordulójára kibocsátott 10, 20 és 25 forintos címletű ezüst emlékérmék

a) A 10 forintos címletű emlékérme súlya 12,5 g, átmérője 30 mm. Előlapján babérlevelek között a „10” értékjelzés, felette a Magyar Népköztársaság címere, a címer alatt a „FORINT” felirat, ez alatt az „1946–1956” évszám, legalul a „BP.” verdejel található. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban a Magyar Nemzeti Múzeum látható.

b) A 20 forintos címletű emlékérme súlya 17,5 g, átmérője 32 mm. Előlapján búzakalász csokorban a Magyar Népköztársaság címere látható, a címer alatt a „BP.” verdejel. A címertől balra a „20” értékjelzés, jobbra a „Ft.” felirat, ez alatt az „1946–1956” évszám olvasható. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban a Lánchíd látható.

c) A 25 forintos címletű emlékérme súlya 20 g, átmérője 34 mm. Előlapján fogaskerékben jobbról-balról babérág, felette a Magyar Népköztársaság címere látható. A babérág felett balról a „25” értékjelzés, jobbról a „Ft.” felirat, alulról az „1946–1956” évszám, ez alatt a „BP.” verdejel található. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban az Országház látható.

d) Az emlékérmék anyaga 800 ezrelékes finomságú ezüst.

Az emlékérmék pereme sima, széldíszítéssel. A széldíszítésben egymástól szabályszerű távolságban az „M Á P V” betűk olvashatók.

Az emlékérmék hátlapján az „IVÁN” felirat, Iván István tervezőművész neve látható.

2. A Bartók Béla születésének 80. évfordulójára kibocsátott 25 és 50 forintos címletű ezüst, valamint 50, 100 és 500 forintos címletű arany emlékérmék

a) A 25 forintos címletű ezüst emlékérme súlya 17,50 g, átmérője 32 mm. Előlapján „BARTÓK BÉLA EMLÉKÉV 1881–1961” köriratban Bartók Béla balra néző arcképe látható. Az emlékérme hátlapján a „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban három húrral ellátott stilizált lant, alatta a „25” értékjelzés, külön sorban a „FORINT” felirat, ez alatt az „1961” évszám és a „BP” verdejel található.

b) Az 50 forintos címletű ezüst emlékérme súlya 20 g, átmérője 34 mm. Előlapján „BARTÓK BÉLA EMLÉKÉV 1881–1961” köriratban Bartók Béla balra néző arcképe látható. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban három húrral ellátott stilizált lant, alatta az „50” értékjelzés, külön sorban a „FORINT” felirat, ez alatt az „1961” évszám és a „BP” verdejel látható.

c) Az 50 forintos címletű arany emlékérme súlya 3,838 g, átmérője 19 mm. Előlapján „BARTÓK BÉLA EMLÉKÉV 1881–1961” köriratban Bartók Béla balra néző arcképe látható. Az érme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban három húrral ellátott stilizált lant, alatta az „50” értékjelzés, külön sorban a „FORINT” felirat, ez alatt az „1961” évszám és a „BP” verdejel találtható.

d) A 100 forintos címletű arany emlékérme súlya 7,676 g, átmérője 22 mm. Előlapján „BARTÓK BÉLA EMLÉKÉV 1881–1961” köriratban Bartók Béla balra néző arcképe látható. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban három húrral ellátott stilizált lant, alatta a „100” értékjelzés, külön sorban a „FORINT” felirat, ez alatt az „1961” évszám és a „BP” verdejel található.

e) Az 500 forintos címletű arany emlékérme súlya 38,38 g, átmérője 40 mm. Előlapján „BARTÓK BÉLA EMLÉKÉV 1881–1961” köriratban Bartók Béla balra néző arcképe látható. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban három húrral ellátott stilizált lant, alatta az „500” értékjelzés, külön sorban a „FORINT” felirat, ez alatt az „1961” évszám és a „BP” verdejel található.

f) Az a)–b) pont szerinti emlékérmék anyaga 750 ezrelékes finomságú ezüst.

A c)–e) pont szerinti emlékérmék anyaga 986 1/9 ezrelékes finomságú arany.

Az a)–b) pont szerinti emlékérmék szegélyén körbefutó széldíszítés: elnyújtott négyszög átlós irányban meghosszabbított vonalvégződéssel, a nyújtott négyszög közepén kiálló ponttal. A szegély kerületén átlós irányban négyszögletes süllyesztett keretben az „M Á P V” betűk olvashatók.

A c) pont szerinti emlékérme széle recézett, a kerületen 118 darab recével.

A d) pont szerinti emlékérme széldíszítése: az emlékérme szegélyén körbefutó ívelt oldalú négyszöggel váltakozó nyújtott díszítés (két egymással szembefutó stilizált nyílforma, hegyére állított négyszöggel összekötve).

Az e) pont szerinti emlékérme széldíszítése: az emlékérme szegélyén körbefutó hatágú csillaggal váltakozó nyújtott díszítés (két fordított nyújtott „S” betű, közepén egyenes vonallal húzva).

Az emlékérmék előlapján az arckép alsó részén, a nyak alatt „IVÁN I” felirat, Iván István tervezőművész neve látható.

3. A Liszt Ferenc születésének 150. évfordulójára kibocsátott 25 és 50 forintos címletű ezüst, valamint 50, 100 és 500 forintos címletű arany emlékérmék

a) A 25 forintos címletű ezüst emlékérme súlya 17,50 g, átmérője 32 mm. Előlapján „LISZT FERENC EMLÉKÉV 1811–1961” köriratban Liszt Ferenc jobbra néző arcképe látható. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 1961” köriratban a „25” értékjelzés, alatta a „FORINT” felirat és a „BP” verdejel, ez alatt öt húrral ellátott stilizált lant található.

b) Az 50 forintos címletű ezüst emlékérme súlya 20 g, átmérője 34 mm. Előlapján „LISZT FERENC EMLÉKÉV 1811–1961” köriratban Liszt Ferenc jobbra néző arcképe látható. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 1961” köriratban az „50” értékjelzés, alatta a „FORINT” felirat és a „BP” verdejel, ez alatt öt húrral ellátott stilizált lant található.

c) Az 50 forintos címletű arany emlékérme súlya 3,838 g, átmérője 19 mm. Előlapján „LISZT FERENC EMLÉKÉV 1811–1961” köriratban Liszt Ferenc jobbra néző arcképe látható. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 1961” köriratban az „50” értékjelzés, alatta a „FORINT” felirat és a „BP” verdejel, ez alatt öt húrral ellátott stilizált lant található.

d) A 100 forintos címletű arany emlékérme súlya 7,676 g, átmérője 22 mm. Előlapján „LISZT FERENC EMLÉKÉV 1811–1961” köriratban Liszt Ferenc jobbra néző arcképe látható. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 1961” köriratban a „100” értékjelzés, alatta a „FORINT” felirat és a „BP” verdejel, ez alatt öt húrral ellátott stilizált lant található.

e) Az 500 forintos címletű arany emlékérme súlya 38,38 g, átmérője 40 mm. Előlapján „LISZT FERENC EMLÉKÉV 1811–1961” köriratban Liszt Ferenc jobbra néző arcképe látható. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 1961” köriratban az „500” értékjelzés, alatta a „FORINT” felirat és a „BP” verdejel, ez alatt öt húrral ellátott stilizált lant található.

f) Az a)–b) pont szerinti emlékérmék anyaga 750 ezrelékes finomságú ezüst.

A c)–e) pont szerinti emlékérmék anyaga 986 1/9 ezrelékes finomságú arany.

A c) pont szerinti emlékérme széle recézett, a kerületen 118 darab recével.

Az emlékérmék tervezője Borsos Miklós.

4. A Zrínyi Miklós emlékév alkalmából kibocsátott, 25 és 50 forintos címletű ezüst, valamint 100, 500 és 1000 forintos címletű arany emlékérmék

a) A 25 forintos címletű ezüst emlékérme súlya 12 g, átmérője 32 mm. Előlapján „ZRÍNYI MIKLÓS 1508–1566” köriratban Zrínyi Miklós jobbra néző arcképe látható. Az arckép alatt a „25” értékjelzés, ez alatt a „BP.” verdejel található. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban Székely Bertalan „Zrínyi kirohanása” című művének egy részéből, a Zrínyi címerből és szalaggal átkötött három tölgyfa- és három babérlevélből alkotott kompozíció látható. A kompozíció alatt az „1966” évszám, ez alatt a – körirattal párhuzamosan futó – „HUSZONÖT FORINT” felirat olvasható.

b) Az 50 forintos címletű ezüst emlékérme súlya 20 g, átmérője 36 mm. Előlapján „ZRÍNYI MIKLÓS 1508–1566” köriratban Zrínyi Miklós jobbra néző arcképe látható. Az arckép alatt az „50” értékjelzés, ez alatt a „BP.” verdejel található. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban Székely Bertalan „Zrínyi kirohanása” című művének egy részéből, a Zrínyi címerből és szalaggal átkötött három tölgyfa- és három babérlevélből alkotott kompozíció látható. A kompozíció alatt az „1966” évszám, ez alatt – a körirattal párhuzamosan futó – „ÖTVEN FORINT” felirat olvasható.

c) A 100 forintos címletű arany emlékérme súlya 8.4104 g, átmérője 22 mm. Előlapján „ZRÍNYI MIKLÓS 1508–1566” köriratban Zrínyi Miklós jobbra néző arcképe látható. Az arckép alatt a „100” értékjelzés, ez alatt a „BP.” verdejel található. Az érme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban Székely Bertalan „Zrínyi kirohanása” című művének egy részéből, a Zrínyi címerből és szalaggal átkötött három tölgyfa- és három babérlevélből alkotott kompozíció látható. A kompozíció alatt az „1966” évszám, ez alatt a – körirattal párhuzamosan futó – „SZÁZ FORINT” felirat olvasható.

d) Az 500 forintos címletű arany emlékérme súlya 42,0522 g, átmérője 40 mm. Előlapján „ZRÍNYI MIKLÓS 1508–1566” köriratban Zrínyi Miklós jobbra néző arcképe látható. Az arckép alatt az „500” értékjelzés, ez alatt a „BP.” verdejel található. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban Székely Bertalan „Zrínyi kirohanása” című művének egy részéből, a Zrínyi címerből és szalaggal átkötött három tölgyfa- és három babérlevélből alkotott kompozíció látható. A kompozíció alatt az „1966” évszám, ez alatt – a körirattal párhuzamosan futó – „ÖTSZÁZ FORINT” felirat olvasható.

e) Az 1000 forintos címletű arany emlékérme súlya 84,1044 g, átmérője 50 mm. Előlapján „ZRÍNYI MIKLÓS 1508–1566” köriratban Zrínyi Miklós jobbra néző arcképe látható. Az arckép alatt az „1000” értékjelzés, ez alatt a „BP.” verdejel található. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban Székely Bertalan „Zrínyi kirohanása” című művének egy részéből, a Zrínyi címerből és szalaggal átkötött három tölgyfa- és három babérlevélből alkotott kompozíció látható. A kompozíció alatt az „1966” évszám, ez alatt – a körirattal párhuzamosan futó – „EZER FORINT” felirat olvasható.

f) Az a)–b) pont szerinti emlékérme anyaga 640 ezrelékes finomságú ezüst.

A c)–e) pont szerinti emlékérme anyaga 900 ezrelékes finomságú arany.

Az a)–c) pont szerinti emlékérme széle recézett, az a) pont szerinti emlékérme kerületén 144 darab, a b) pont szerinti emlékérme kerületén 168 darab, a c) pont szerinti emlékérme kerületén 118 darab recével.

A d)–e) pont szerinti emlékérme széldíszítése: az emlékérme szegélyén körbefutó elnyújtott, ívelt oldalú négyszög, közepén rozettával.

Az emlékérmék tervezője Varga Lóránt és Iván István.

5. A Kodály Zoltán születésének 85. évfordulójára kibocsátott 25, 50 és 100 forintos címletű ezüst, valamint 500 és 1000 forintos címletű arany emlékérmék

a) A 25 forintos címletű ezüst emlékérme súlya 12 g, átmérője 32 mm. Előlapján „KODÁLY ZOLTÁN 1882–1967” köriratban Kodály Zoltán balra néző arcképe látható. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban egy páva képe, alatta a „25” értékjelzés, ez alatt a „FORINT” felirat, a „BP.” verdejel és az „1967” évszám található.

b) Az 50 forintos címletű ezüst emlékérme súlya 20 g, átmérője 36 mm. Előlapján „KODÁLY ZOLTÁN 1882–1967” köriratban Kodály Zoltán balra néző arcképe látható. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban egy páva képe, alatta az „50” értékjelzés, ez alatt a „FORINT” felirat, a „BP.” verdejel és az „1967” évszám található.

c) A 100 forintos címletű ezüst emlékérme súlya 28 g, átmérője 40 mm. Előlapján „KODÁLY ZOLTÁN 1882–1967” köriratban Kodály Zoltán balra néző arcképe látható. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban egy páva képe, alatta a „100” értékjelzés, ez alatt a „FORINT” felirat, a „BP.” verdejel és az „1967” évszám található.

d) Az 500 forintos címletű arany emlékérme súlya 42,052 g, átmérője 40 mm. Előlapján „KODÁLY ZOLTÁN 1882–1967” köriratban Kodály Zoltán balra néző arcképe látható. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban egy páva képe, alatta az „500” értékjelzés, ez alatt a „FORINT” felirat, a „BP.” verdejel és az „1967” évszám található.

e) Az 1000 forintos címletű arany emlékérme súlya 84,104 g, átmérője 50 mm. Előlapján „KODÁLY ZOLTÁN 1882–1967” köriratban Kodály Zoltán balra néző arcképe látható. Az emlékérme hátlapján „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG” köriratban egy páva képe, alatta az „1000” értékjelzés, ez alatt a „FORINT” felirat, a „BP.” verdejel és az „1967” évszám található.

f) Az a)–c) pont szerinti emlékérme anyaga 750 ezrelékes finomságú ezüst.

A d)–e) pont szerinti emlékérme anyaga 900 ezrelékes finomságú arany.

Az a)–c) pont szerinti emlékérme széldíszítése: az emlékérme szegélyén körbefutó, váltakozva lefelé és felfelé néző, stilizált tulipánokból álló motívumok, amelyeket egymástól csúcsára állított négyszögidomok választanak el.

A d)–e) pont szerinti emlékérme széldíszítése: az emlékérme szegélyén körbefutó, váltakozva lefelé és felfelé néző, stilizált tulipánokból álló motívumok, amelyeket egymástól csúcsára állított négyszögidomok választanak el.

Az emlékérmék tervezője Kis Nagy András.

A Magyar Közlöny 2006. évi 26. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

A rendeletet a 2/2010. (I. 28.) MNB rendelet 12. §-a hatályon kívül helyezte 2010. február 5. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek