97/2005. (XI. 10.) GKM–PM együttes rendelet
a nemzetközi kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díjak megállapításának elveiről és módszereiről1
2009.10.23.
A díjak megállapításának alapelvei
1. § (1) A szabályozás az Lt. 41. §-ának (2) bekezdésében meghatározott repülőtéren folytatott, az 1. mellékletben felsorolt repülőtér-üzemeltetési, a légijármű-kiszolgáláshoz és utaskezeléshez kapcsolódó tevékenységekből (a továbbiakban: Szabályozott Tevékenységek) származó bevételekre terjed ki.
(2) A repülőtér üzemben tartójának a Szabályozott Tevékenységekből származó bevételeire felső határt (a továbbiakban: árplafont) kell alkalmazni.
(3) Az árplafon azt határozza meg, hogy a repülőtér üzemben tartója egy adott évben a Szabályozott Tevékenységeken összesen mekkora egy utasra vetített – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételt realizálhat.
(4) A légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartója által a Szabályozott Tevékenységekre alkalmazott díjtételek mértékét, illetve belső szerkezetét közvetlenül nem befolyásolhatja. A repülőtér üzemben tartója az egyes díjtételeket szabadon állapíthatja meg, feltéve, hogy az egy utasra jutó szabályozott árbevétel a mindenkori árplafon alatt marad.
Az árplafonra vonatkozó szabályok
2. § A 2006. január 1-jétől 2011. december 31-éig tartó kezdeti időtartamra vonatkozó kezdeti árplafon (a továbbiakban: kezdeti árplafon) meghatározásának elveit a 2. melléklet tartalmazza.
3. § A kezdeti árplafon módosítására vonatkozó szabályokat a 3. melléklet tartalmazza.
4. § A Szabályozott Tevékenységek díjainak 2011. december 31-ét követő szabályozásának alapelveit a 4. melléklet tartalmazza.
5. § (1) Az árplafon – a repülőtéri szolgáltatások minősége függvényében elvégzendő – módosításának szabályait az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A repülőtér üzemben tartója a szolgáltatás minőségéről szóló, az 5. melléklet szerinti jelentését az érintett negyedév végét követő 30 napon belül köteles benyújtani a légiközlekedési hatósághoz.
(3) A repülőtér üzemben tartója az 5. melléklet 5.8. pontja szerinti kifizetéseket az érintett naptári év végét követő 120 napon belül köteles a légitársasági ügyfelei számára teljesíteni.
A Díjszabályzatra vonatkozó előírások
6. § (1) Az Lt. 41. §-ának (3) bekezdésében meghatározott díjszabályzatot (a továbbiakban: Díjszabályzat) a repülőtér üzemben tartója ötéves időszakokra állapítja meg, melyhez a jóváhagyásra történő benyújtáskor független pénzügyi-számviteli szakértőtől származó megfelelőségi értékelést és nyilatkozatot kell csatolnia.
(2) A Díjszabályzatnak legalább a 6. mellékletben meghatározott elemeket kell tartalmaznia.
7. § A Díjszabályzatban alkalmazható pénzügyi ösztönző korrekciók mértékét a 7. melléklet tartalmazza.
8. § A repülőtér üzemben tartója kizárólag a Díjszabályzat módosításával rendelkezhet korábban díjmentes szolgáltatás díjfizetési kötelezettséggel járó szolgáltatássá minősítéséről, illetve egészítheti ki a Díjszabályzatot abban korábban nem szereplő szolgáltatással. A Díjszabályzat módosítására a Díjszabályzat jóváhagyására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
9. § A légiközlekedési hatóságnak a kezdeti árplafon módosításához – a 3. mellékletben foglaltak alapján – adott hozzájárulása nem érinti a repülőtér üzemben tartójának az ötéves időszak lejártát követő újabb Díjszabályzat jóváhagyásra történő benyújtására vonatkozó kötelezettségének teljesítését.
Záró és átmeneti rendelkezések
11. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba.
(4) A repülőtér üzemben tartója a 2012. január 1-jét követő időszakra vonatkozó Díjszabályzatát 2011. október 31-éig köteles benyújtani a légiközlekedési hatósághoz.
(5) Az 5. melléklet szerinti pénzügyi ösztönző korrekciós rendszert 2007. első negyedévétől kezdődően kell alkalmazni.
1. melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM–PM
együttes rendelethez
1. Az árplafon szabályozás hatálya alá eső szolgáltatások
1.1. A repülőtér-üzemeltetői tevékenység és a légijárművekhez kapcsolódó tevékenységek alatt a következő szolgáltatások bármelyikét, illetve a szükséges infrastruktúra rendelkezésre állásának biztosítását, bármely kapcsolódó infrastruktúra takarítását, energiaellátását vagy karbantartását kell érteni:
a) repülőtér futópálya, guruló utak, forgalmi előterek,
b) repülőtér világítás és navigációs eszközök,
c) légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítmények,
d) légijármű-állóhelyek (ideértve a felvezetést is),
e) légitársaságok operatív működését támogató területek,
f) környezetvédelmi kockázatot ellenőrző szolgáltatások,
g) repülőtér biztonság és úthálózat,
h) a jogellenes cselekmények elleni védekezéshez előírt infrastruktúra,
j) katasztrófavédelem és tűzoltóság,
k) légijárművektől származó zajszennyezés csökkentése, illetve megelőzése.
A repülőtér üzemben tartója által érvényesített zajvédelmi díjakat és a zajhoz kapcsolódó kiadásait a repülőtér üzemben tartójának a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elkülönítve kell nyilvántartania.
1.2. Utaskezeléshez kapcsolódó tevékenységek alatt a következő szolgáltatások bármelyikét kell érteni:
a) jegykezelő pultok bérbeadása (kivéve a légitársasági jegyértékesítő pultokat),
b) közös használatú terminál-berendezések (CUTE) fenntartása,
c) utashidak, repülőtéri buszok üzemeltetése,
d) utasterek, érkezési és indulási oldali várók (kivéve a VIP várók),
e) rendőrség, határőrség és vámkezelés által használt területek,
f) utasbiztonságot szolgáló berendezések és szolgáltatások (ideértve a zártláncú biztonsági kamerákat is),
g) a poggyász-feladáshoz, -kezeléshez és -kiadáshoz kapcsolódó infrastruktúra üzemeltetése és karbantartása,
h) nyilvános mellékhelyiségek, liftek, mozgólépcsők, mozgójárdák,
i) járat információs rendszer és hangosbemondók.
2. melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM–PM
együttes rendelethez
2. A kezdeti árplafon-periódus (2006–2011)
2.1. A 2006-os naptári évben alkalmazandó kezdeti árplafon-érték a 2007. január 1. és 2011. december 31. közötti szabályozási időszakban egy előre rögzített árplafon meghatározási képlet alapján módosul. Az árplafon meghatározási képletet a következőképpen kell számítani: előző évre vonatkozó árplafon Ű (1 + a 2.2. pontban meghatározott statisztikai referencia szerinti inflációs ráta + ún. „X” tényező) = tárgyévre vonatkozó árplafon.
Ápe: az előző évi árplafon
Ir: a 2.2. pontban meghatározott statisztikai referencia szerinti inflációs ráta
X: a hatékonyságjavulást kifejező ún. „X” tényező
Ápt: tárgyévre vonatkozó árplafon.
2.2. A kezdeti árplafon-periódusban az árplafon indexálása során a referenciapontot az európai uniós tagállamokra vonatkozóan az Eurostat által havonta összeállított harmonizált fogyasztói árindex (Harmonised Index of Consumer Prices All Items Index – a továbbiakban: HICP) jelenti. Az egyes évekre vonatkozó árplafon meghatározása során mindig a megelőző év augusztusi indexét kell használni (a 2007-es árplafon számítása a 2006 augusztusában közzétett HICP-re, azaz a megelőző 12 hónapban mért növekedésére támaszkodik).
2.3. Az alábbi 1. táblázat tartalmazza a kezdeti árplafon-értéket és a 2007. január 1. és 2011. december 31. közötti időszakban alkalmazandó „X” tényezőket:
|
|
2006 |
2007 |
2008 |
2009 |
2010 |
2011 |
|
Kezdeti
árplafon-érték |
12,0
euró |
|
|
|
|
|
|
„X” tényező |
|
–5,00% |
–5,00% |
–3,00% |
–3,00% |
–3,00% |
2.4. A csak árut szállító (all cargo) légijárművekhez kapcsolódó szolgáltatások, illetve az ezek kapcsán realizált árbevétel nem tartoznak a szabályozás hatálya alá, de az ezekre a légijárművekre kivetett díjakat az utasszállító légijárművekre megállapított díjakéval azonos alapon kell megállapítani.
3. melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM–PM
együttes rendelethez
3. A kezdeti árplafon lehetséges módosításai
3.1. Az „X” tényező meghatározása a 2. táblázatban szereplő becsült utaslétszám-adatokon alapul.
3.2. Amennyiben az éves utasforgalom adatai kívül esnek a 2. táblázatban meghatározott sávon, az árplafon meghatározási képlet megfelelően módosítható.
|
Millió
utas |
2006 |
2007 |
2008 |
2009 |
2010 |
2011 |
|
Maximális éves utaslétszám |
n.a. |
10,22 |
11,25 |
12,26 |
13,24 |
14,17 |
|
Becsült éves utaslétszám |
8,77 |
9,65 |
10,51 |
11,36 |
12,15 |
12,88 |
|
Minimális éves utaslétszám |
n.a. |
9,07 |
9,78 |
10,45 |
11,06 |
11,59 |
3.3. Amennyiben egy adott évben a tényleges utaslétszám a 2. táblázatban feltüntetett maximum és minimum értékek közé esik, az „X” tényezőt az 1. táblázat szerint kell meghatározni.
3.4. Amennyiben egy adott évben a tényleges utaslétszám meghaladja a 2. táblázatban foglalt maximális értéket, vagy nem éri el az ott szereplő minimális értéket, az „X” tényezőt úgy kell módosítani, hogy a forgalom nagyságából eredő árbevétel-kockázaton (elméleti többleten vagy hiányon egyaránt) a repülőtér üzemben tartója és légitársasági ügyfelei 50-50%-ban osztozzanak.
3.5. Amennyiben a tényleges utasforgalom egy adott évben a sáv felső határát meghaladja, a repülőtér üzemben tartója a következő évre vonatkozó árplafont úgy köteles meghatározni, hogy az előző évben realizált, a többletbevétel 50%-ának megfelelő összeggel alacsonyabb összbevételt realizálhasson a vonatkozó éves utasszám-előrejelzést tényleges utasszámnak feltételezve. A többletbevétel számítása:
3.6. Amennyiben a tényleges utasforgalom egy adott évben nem éri el a sáv alsó határát, a repülőtér üzemben tartója a következő évre vonatkozó árplafont úgy határozhatja meg, hogy az előző évben realizált bevételkiesés 50%-ának megfelelő összeggel magasabb összbevételt realizálhasson a vonatkozó éves utasszám-előrejelzést tényleges utasszámnak feltételezve. A bevételkiesés számítása:
B. Előre nem látható pótlólagos infrastrukturális beruházások
3.7. Az 1. táblázatban foglalt kezdeti „X” tényezők a légiközlekedési beruházásokra vonatkozó becsült adatokon alapulnak, amelyeket a 3. táblázat mutat be.
|
(Millió euró – nominál értékek) |
2006 |
2007 |
2008 |
2009 |
2010 |
2011 |
Összesen |
|
Futópályák, gurulóutak, forgalmi előterek és navigációs eszközök |
10 |
10 |
10 |
10 |
10 |
10 |
60 |
|
Utasterminálok |
15 |
25 |
25 |
25 |
15 |
15 |
120 |
|
Műszaki berendezések és felszerelések |
10 |
10 |
10 |
10 |
10 |
10 |
60 |
|
Nem légiforgalomhoz kötődő infrastruktúra és egyéb |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
30 |
|
Összesen |
40 |
50 |
50 |
50 |
40 |
40 |
270 |
3.8. A kezdeti árplafont nem lehet módosítani, ha a légiközlekedéshez kapcsolódó beruházások nem érik el a fenti táblázatban feltételezett értékeket. A soron következő Díjszabályzat elbírálásakor a légiközlekedési hatóság figyelembe veheti a ténylegesen megvalósult beruházások nagyságát.
3.9. A repülőtér üzemben tartója az előrejelzésekben nem szereplő pótlólagos infrastrukturális beruházásokat bizonyos feltételek mellett az árplafon rendszer keretein kívül vagy az árplafon módosításával érvényesítheti. Erre a repülőtér üzemben tartójának a Díjszabályzat módosítására irányulóan a légiközlekedési hatósághoz benyújtott kérelme alapján kerülhet sor. A légiközlekedési hatóság a kérelmet az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján bírálja el, azonban a repülőtér üzemben tartójának minden esetben igazolnia kell a következőket:
3.9.1. Az adott légiforgalmi infrastruktúrát érintő beruházás szükségessége nem volt előre látható, nem szerepelt a 3. táblázatban rögzített előrejelzésben, valamint nem szerepelt a repülőtér üzemben tartójának új többségi tulajdonosa által a repülőtér üzemben tartója megvásárlására vonatkozó kötelező érvényű ajánlat részeként benyújtott stratégia tervben sem; illetve
3.9.2. A repülőtér üzemben tartójának beruházási javaslatát (amelynek legalább a beruházás volumenére, funkciójára, időzítésére és a díjakra gyakorolt hatására kell vonatkoznia) a létesítményt a jövőben igénybe vevő légitársasági ügyfeleknek az utaslétszám alapján számított legalább 70 százaléka támogatja.
C. Eltérés az árplafontól (bevételkiesés vagy többlet)
3.10. A szabályozás célja annak biztosítása, hogy az éves átlagos egy utasra jutó szabályozott árbevétel bármely ötéves szabályozási időszak során legfeljebb az időszakra vonatkozó árplafonok átlaga legyen. Ennek megfelelően, ha egy évben a tényleges bevételek elmaradnak a szabályozás által megengedett szinttől, a repülőtér üzemben tartója a különbséget az ötéves szabályozási időszakon belül átviheti a következő évekre (de nem a következő ötéves periódusra). Az ilyen bevételkiesések az egyes évek közötti átvitel során nominális értéken számítandók (azaz a repülőtér üzemben tartója kamatbevétel-kiesés beszámításával nem élhet).
3.11. Amennyiben a tényleges bevételek – az esetleges bevételkiesések átvitelének elszámolása után – meghaladják a szabályozás által megengedett értéket, a különbséget a következő évben egyösszegű kifizetésként vissza kell juttatni a légitársaságoknak aszerint felosztva, hogy az adott légitársaság a szabályozott összbevétel mekkora százalékát fizette ki a többletfizetés évében. Az ilyen többletbevételek után kamat nem számítható, és a repülőtér üzemben tartója a következő évben nominális értéken köteles a légitársaságok számára a visszafizetést egy összegben teljesíteni.
D. Pótlólagos állami repülésbiztonsági és biztonsági előírások
3.12. A kezdeti árplafon módosítható annak érdekében, hogy a repülőtér üzemben tartója az állami szervek által előírt újabb repülésbiztonsági és biztonsági szabályoknak megfelelő állapot megteremtésével felmerült költségeit átháríthassa a légitársaságokra.
3.13. A 3.12. pont szerinti árplafon-módosításra a repülőtér üzemben tartójának a Díjszabályzat módosítására irányulóan a légiközlekedési hatósághoz benyújtott kérelme alapján kerülhet sor. A légiközlekedési hatóság a kérelmet az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján bírálja el, azonban a repülőtér üzemben tartójának minden esetben igazolnia kell a következőket:
3.13.1. Állami szerv által hozott olyan új légiközlekedés biztonsági és védelmi előírásról van szó, amelynek kihirdetése, illetve közlése nem a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően történt; és
3.13.2. Az új előírás jelentősen megnöveli a repülőtér üzemben tartójának jövőbeli működési költségeit, illetve jelentős egyszeri beruházást tesz szükségessé.
E. A körülmények lényeges megváltozása
3.14. Amennyiben az üzemeltetési feltételekben a repülőtér üzemben tartójának fel nem róható okból olyan jelentős változás következik be, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolja a repülőtér üzemben tartójának gazdasági teljesítményét, a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóságnál a Díjszabályzat módosításával az árplafon felülvizsgálatát kérheti, feltéve, hogy a repülőtér üzemben tartója:
3.14.1. minden elvárható lépést megtett a kedvezőtlen hatás mérséklésére,
3.14.2. az árplafon forgalomhoz kapcsolódó módosítását végrehajtotta (amennyiben az releváns) és annak hatásait is figyelembe vette.
3.15. A Díjszabályzat módosítása és az árplafon felülvizsgálata iránti kérelem benyújtását megelőzően a repülőtér üzemben tartója köteles légitársasági ügyfeleivel egyeztetni, és az árplafon esetleges módosításával kapcsolatos álláspontjukról a légiközlekedési hatóságot a kérelem benyújtásával egyidejűleg tájékoztatni. A légiközlekedési hatóság a légitársaságok álláspontját figyelembe veheti, azonban a légitársaságok egyetértése a Díjszabályzat (az árplafon) módosítására vonatkozó kérelem elfogadásának nem feltétele.
F. Helyettesítő megállapodás légitársasági ügyfelekkel
3.16. A repülőtér üzemben tartója – a Díjszabályzat módosítására irányuló kérelem útján – bármikor kérheti a kezdeti árplafon módosítását és a Díjszabályzat más előírásainak módosítását a légiközlekedési hatóságnál, ha igazolja, hogy a kérelem alapjául szolgáló új kereskedelmi szerződését a repülőteret használó légitársaságoknak az előző 12 hónap utaslétszáma alapján számított legalább 70 százaléka támogatja. A kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság a benyújtott szerződést is figyelembe veszi.
4. melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM–PM
együttes rendelethez
4.1. A 2011. december 31-ét követő időszakban a szabályozás az alábbi eljárások szerint lehetséges:
4.1.1. A repülőtér üzemben tartója 2011. október 31-éig olyan Díjszabályzatot terjeszt a légiközlekedési hatóság elé, amelyet a légitársaságoknak az előző 12 hónap utasforgalma alapján mért több mint 70%-a támogat; vagy
4.1.2. A légitársaságok 4.1.1. pontban foglalt támogatása hiányában a 2012–2016 időszakban, illetve a későbbi ötéves periódusokra vonatkozó „alapértelmezett árplafon” számítási módját a jelen melléklet B. pontja tartalmazza. (Az „alapértelmezett árplafon” bármikor helyettesíthető a légitársaságok által a jelen melléklet 4.1.1. pontja szerint támogatott értékkel); vagy
4.1.3. A légiközlekedési hatóság 2011-et követően a repülőtér üzemben tartója által benyújtott Díjszabályzat részeként az „alapértelmezett árplafontól” eltérő árplafont is jóváhagyhat. A jövőbeni árplafont tartalmazó Díjszabályzat elbírálása során a légiközlekedési hatóság az ún. „kétkasszás” (azaz csak a jelen rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások után szedett bevételekre vonatkozó) módszer alkalmazása mellett az alábbi tényezőket fogja figyelembe venni:
a) a szabályozott tevékenységhez felhasznált tőke és a működési költségek szabályozott és szabályozatlan tevékenységek közötti megoszlása
b) várható forgalombővülés
c) a piaci kockázat aktuális szintje a légiközlekedési szektorban
d) a szabályozott szolgáltatások nyújtásához várhatóan szükséges beruházások mértéke
e) a repülőtér üzemben tartójának a szabályozás alá eső tevékenységein elérhető, az adott piaci viszonyok között elfogadható megtérülési ráta értéke
f) a repülőtér üzemben tartójának a repülőtér üzemeltetésére irányuló jogviszonyában előírt kötelezettségek
g) szolgáltatási színvonal és fogyasztói elégedettség
h) várható hatékonyságjavulás
i) a jövőbeni díjmódosítások iránt a légitársaságok részéről megnyilvánuló támogatás mértéke
j) a bécsi, a prágai és a varsói nemzetközi repülőtereken megfigyelhető, egy gépmozgásra eső összes költség, figyelembe véve a szolgáltatás színvonalát is
B. Az alapértelmezett árplafon számítása
4.2. A 4.1.2. pont szerinti árplafon megállapítása során bármely ötéves időszakban a következő számítás alkalmazandó.
4.3. Az alapértelmezett árplafon három tényezőtől függ: (i) a megelőző években a repülőtér üzemben tartója által a repülőtérrel kapcsolatosan megvalósított beruházások összköltsége, (ii) a megelőző években tapasztalt forgalomnövekedés mértéke, és (iii) az aktuális HICP. A számításnak teljes mértékben objektív, azaz szubjektív értékítélettől mentes alapokon kell állnia.
4.4. Az alapértelmezett árplafon a következőképpen kerül meghatározásra:
4.4.1. Új időszak első évében érvényes árplafon = az előző időszak ötödik évében érvényes árplafon Ű (1+((„Y1” tényező utasforgalom pontszám + „Y2” tényező beruházás pontszám) Ű HICP szerinti inflációs ráta)).
Ápú = Ápú–1 év x (1+Y x HICP szerinti inflációs ráta)
Ápú: új időszak első évében érvényes árplafon
Ápú–1 év: az előző időszak ötödik évében érvényes árplafon
Y1: tényező utasforgalom pontszám
Y2: tényező beruházás pontszám
4.4.2. Az „Y” tényező a következőképpen kerül meghatározásra:
a) Az „Y” nem lehet 0-nál kisebb (az alapértelmezett árplafon legkisebb mértéke tehát megegyezik a korábbi években érvényes árplafonnal),
b) Az „Y” a HICP szerinti inflációs ráta 0, 25, 50, 75 vagy 100%-a lehet (vagyis az alapértelmezett árplafon maximum a HICP szerinti inflációs rátával azonos mértékben emelkedhet).
4.4.3. A múltbeli beruházások és a közelmúltban tapasztalt forgalomnövekedés egyaránt hozzájárulnak az „Y” tényező pontszámokhoz. A két tényező közötti kapcsolat additív és nem multiplikatív, vagyis a két kategóriában nyert pontszámok összeadódnak. Az „Y” tényező azonban nem haladhatja meg a HICP szerinti inflációs ráta 100%-át és az értékek nem vihetők át a későbbi időszakokra. Az utasforgalom- és beruházás- pontszámok tervezett számítási módját az e melléklet 4.7. és 4.8. pontjai tartalmazzák.
4.5. Az ötéves periódus minden évében ugyanazt az alapértelmezett árplafon-változást kell alkalmazni (azaz a HICP szerinti inflációs ráta fix százaléka).
4.6. Az ötéves periódus utolsó évének október 31-éig a légiközlekedési hatósághoz benyújtandó Díjszabályzatban be kell mutatni a következő ötéves periódusban alkalmazandó alapértelmezett árplafonra vonatkozó becslést („becsült alapértelmezett árplafon”). A becsült alapértelmezett árplafont az ötödik év második félévére vonatkozó tényadatok megismerése előtt kell meghatározni. A repülőtér üzemben tartója az alapértelmezett árplafont az ötödik év második félévének tényadatai alapján – az irányadó előírásoknak megfelelően – később véglegesíti („végleges alapértelmezett árplafon”).
4.7. Utasforgalom „Y1” pontszám:
|
Átlagos utaslétszám növekedés a megelőző
két évben1 |
Utasforgalom
„Y1” pontszám |
|
0% alatti átlagos éves növekedés |
100% |
|
0 és 2,99% közötti átlagos éves növekedés |
75% |
|
3 és 5,99% közötti átlagos éves növekedés |
50% |
|
6 és 8,99% közötti átlagos éves növekedés |
25% |
|
9% feletti átlagos éves növekedés |
0% |
1 A megelőző két év az előző ötéves szabályozási időszak 4. és 5. évét jelenti. Az átlagos érték számtani átlagként számítandó.
4.8. Múltbeli beruházások értéke
|
A repülőtér üzemben tartójának összes beruházása a megelőző 5 évben2 |
„Y2” tényező tőkeberuházási pontszám |
|
Beruházások > a 4–5. év átlagos EBITDA3 4-szerese |
100% |
|
Beruházások > a 4–5. év átlagos EBITDA 3,5-szerese |
75% |
|
Beruházások > a 4–5. év átlagos EBITDA 3,0-szorosa |
50% |
|
Beruházások > a 4–5. év átlagos EBITDA 2,5-szerese |
25% |
|
Beruházások < a 4–5. év átlagos EBITDA 2,5-szerese |
0% |
2 Esetleges vállalat-felvásárlások hatásainak figyelembevétele nélkül. Számítása a repülőtér üzemben tartója auditált pénzügyi jelentésein alapul, vagyis nem tesz különbséget a légiforgalmi és a kereskedelmi beruházások között, illetve nem tartalmazza a repülőtér üzemben tartója mérlegében nem szereplő beruházásokat.
3 Az EBITDA jelenti a kamat, az adók, az értékvesztés és értékcsökkenés levonása nélkül, az általánosan elfogadott nemzetközi számviteli elvekkel összhangban számított eredményt az adott számítási időszakban (anélkül, hogy a nem készpénz jellegű tételek miatti módosítást kétszer vennék figyelembe és kizárva a rendkívüli tételeket).
C. Az alapértelmezett árplafon lehetséges módosításai
4.9. Az alapértelmezett árplafon módosítására a 3. melléklet C. (Eltérés az árplafontól), D. (Pótlólagos állami repülésbiztonsági és biztonsági előírások), E. (A körülmények lényeges megváltozása) és F. (Helyettesítő megállapodás légitársasági ügyfelekkel) pontjaiban foglaltak megfelelően irányadók.
4.10. A 7. mellékletben bemutatott, a szolgáltatások minőségének ellenőrzésére és esetleges alulteljesítés esetén alkalmazandó pénzügyi ösztönzőkre vonatkozó rendszer az alapértelmezett árplafon esetében is alkalmazásra kerül. 5. melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM–PM
együttes rendelethez
5. A szolgáltatásminőség ellenőrzésének és a pénzügyi ösztönző korrekciók rendszere
Fogyasztói elégedettségi felmérés
5.1. A repülőtér üzemben tartójának negyedévente fogyasztói elégedettségi felmérést kell végeznie az utasok, a légitársaságok, illetve egyéb repülőtér-használók körében, és annak eredményeit közzé kell tennie. A repülőtér üzemben tartója köteles a felmérés elvégzésével olyan piackutató céget megbízni, amely nem áll a repülőtér üzemben tartójának – a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott – közvetlen vagy közvetett irányítása alatt, vagy amely a repülőtér üzemben tartóját közvetlenül vagy közvetetten nem irányítja.
5.2. A repülőtér üzemben tartója köteles Díjszabályzatában bemutatni a 7. melléklet 7.1. pont szerinti felmérés szempontjait és az elvégzésére kiválasztott piackutató céget. A Díjszabályzat, illetve a Díjszabályzat módosítására irányuló kérelem jóváhagyását a légiközlekedési hatóság megtagadja, ha a repülőtér üzemben tartója a jelen melléklet 5.1. pontjában a megbízott piackutató cég vonatkozásában előírt követelmények teljesülését a légiközlekedési hatóság felhívására hitelt érdemlően nem bizonyítja.
5.3. A légiközlekedési hatóság a Díjszabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése keretében arra is kitérhet, hogy a 7.1. pont szerinti felmérések a Díjszabályzatban meghatározottak szerint készültek-e el.
A szolgáltatásminőség fenntartásának pénzügyi ösztönző rendszere
5.4. A repülőtér üzemben tartója a szolgáltatásminőség megállapítása érdekében köteles kimunkálni és a 2007. január 1-jétől 2011. december 31-éig tartó időszakra vonatkozó Díjszabályzatában bemutatni a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, illetve a fogyasztói elégedettségre vonatkozó felmérések szubjektív értékelési rendszerét, amelynek irányadó szempontjait a 7. melléklet mutatja be.
5.5. Az értékelési rendszernek tartalmaznia kell, hogy a repülőtér üzemben tartója a tényleges szolgáltatásminőség elégtelen volta miatt köteles az egy utasra jutó árplafont legfeljebb 5%-kal csökkenteni (legfeljebb 2,5%-os csökkentéssel a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, illetve legfeljebb 2,5%-os csökkentéssel a fogyasztói elégedettségi felmérések szubjektív értékelése alapján).
5.6. A fenti pénzügyi ösztönző korrekciós rendszert 2006-ban nem kell alkalmazni, azaz ebben az évben a szolgáltatásminőség elégtelen volta nem vonja maga után a 7. melléklet szerinti pénzügyi ösztönző korrekciót. A repülőtér üzemben tartója azonban a 7. melléklet 7.1. pontja szerinti felmérést 2006-ban is köteles elkészíteni. Az elégtelen szolgáltatásminőség miatti pénzügyi ösztönző korrekciók alkalmazására 2007. első negyedévétől kerül sor.
5.7. A szolgáltatásminőség elégtelensége miatti pénzügyi ösztönző korrekciók összegét a repülőtér üzemben tartója köteles naptári negyedévenként meghatározni, és a negyedév végét követő 30 napon belül köteles a légiközlekedési hatóság részére a szolgáltatás minőségéről szóló jelentését átadni. A légiközlekedési hatóság a Díjszabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése keretében arra is kitérhet, hogy a tényleges szolgáltatásminőség megfelel-e a repülőtér üzemben tartója által készített jelentésnek.
5.8. A repülőtér üzemben tartója a naptári év végét követő 120 napon belül köteles légitársasági ügyfelei számára a pénzügyi ösztönző korrekciók összegét az érintett évben tőlük a Szabályozott Tevékenységeken realizált árbevétellel arányosan egy összegben visszatéríteni.
5.9. Amennyiben az objektív értékelési szempontokhoz kapcsolódó pénzügyi ösztönző korrekció kizárólag a repülőtér egyik termináljához tartozó létesítményekhez kapcsolódik, akkor azt kizárólag az adott terminált használó légitársaságok között kell felosztani.
6. melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM–PM
együttes rendelethez
6. A Díjszabályzat tartalma
a) A megelőző ötéves időszak forgalmának elemzése
b) A következő öt évre vonatkozó forgalmi előrejelzés (utaslétszám, légijármű mozgás és szállított tonna)
c) A repülőtér kapacitására vonatkozó elemzés
d) A szolgáltatás minőségével és a biztonság menedzselésével kapcsolatos folyamatok, teljesítmények és célok áttekintése (és a 7. melléklet 7.1. pontjában meghatározott konzultáció összefoglaló leírása) e) Az egy gépmozgásra jutó összes költség és a szolgáltatás színvonalának összehasonlítása a bécsi, a prágai és a varsói nemzetközi repülőterekével
a) A szabályozott és nem szabályozott szolgáltatások közötti bevétel- és költségallokáció elemzése
b) A szabályozott szolgáltatások nyújtása érdekében lekötött tőke értékelése
c) Az előző periódusban ténylegesen megvalósult beruházások összevetése az előző Díjszabályzatban foglalt beruházási előrejelzéssel (amennyiben volt ilyen)
C. Előrejelzések és a finanszírozás áttekintése
a) A szabályozott tevékenységekhez kapcsolódó működési költségekre és hatékonysági célokra vonatkozó előrejelzések
b) A következő előrejelzési periódus során megvalósítandó, légiközlekedéshez kapcsolódó beruházásokra vonatkozó előrejelzések, ideértve az egyes projektek megvalósításának indikatív menetrendjét is
c) A szabályozott tevékenység várható finanszírozási forrásainak és tőkeszerkezetének áttekintése
d) A folyamatban lévő beruházások finanszírozási módja
D. Alkalmazni kívánt díjak
a) A következő öt évre alkalmazni kívánt, az e rendeletben foglalt elvek alapján kiszámított vagy a légitársaságokkal kötött megállapodásban meghatározott díjak részletes ismertetése
b) A repülőteret használó légitársaságok számára nyújtott azon kedvezmények részletei, amelyet egy adott infrastruktúrát vagy szolgáltatást használó minden ügyfél igénybe vehet
c) A repülőtér üzemben tartójának díjaira kiható, bizonyos szolgáltatás minőségi szint elérésén alapuló pénzügyi ösztönzők részletezése
e) A repülőtér üzemben tartójának díjaiban alkalmazható, a beruházások határidőn, költségvetésen belüli, illetve előírásoknak megfelelő megvalósításához kapcsolódó, a 7. mellékletben előírt pénzügyi ösztönző korrekciók részletezése
E. Az ügyféltámogatottság szintje
A Díjszabályzat fenti A–D. pontjaiban vázolt tervekhez kapcsolódóan a légitársaságokkal folytatott konzultációk eredményei és a Díjszabályzat tervezetének légitársasági támogatottságára vonatkozó információk.
F. A Szabályozott Tevékenységek körébe nem tartozó szolgáltatások felsorolása
7. melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM–PM
együttes rendelethez
7.1. A repülőtér üzemben tartója köteles az alábbi rendszert légitársasági ügyfeleivel megvitatni, a konzultációk függvényében és az alábbi paraméterek figyelembevételével véglegesíteni, első ízben a 2006. október 31-éig benyújtandó Díjszabályzatában rögzíteni, valamint közzétenni.
A. A repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív tényezők
|
Létesítmény |
Teljesítménykritérium |
Az árplafon csökkentés
maximális értéke |
|
Minden légitársaságra vonatkozó szempontok |
|
Futópályák rendelkezésre
állása |
– Legalább egy futópályának napi 24 órában rendelkezésre kell állnia.
– Méltányosan figyelembe vehető a futópályák a repülőtér üzemben tartójának fel nem róható okokból történő lezárása.
– A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az egyes negyedévekben az egyes futópályák hány percen keresztül nem álltak rendelkezésre a futópálya felületének elégtelen állapota vagy a világítás meghibásodása miatt. Nagyobb mértékű csökkentést von maga után, ha a futópálya csúcsidőben nem áll rendelkezésre. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni.
– Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervszerű karbantartási munkák miatti futópálya lezárások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesíttették.
– ,,Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban a két futópálya közül az egyik felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett.
– Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. |
0,75% |
|
Légijármű állóhelyek |
– A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az állóhelyek egy adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működtek. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni.
– Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti állóhely-lezárások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették.
– ,,Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban az állóhely felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett.
– Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. |
0,5% |
|
Csomagkiadó rendszer |
– A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy a csomagkiadó rendszer egy adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működött. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni.
– Méltányosan figyelembe vehető az, ha a csomagkiadó rendszer meghibásodása a repülőtér üzemben tartójának nem felróható.
– Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti rendszerleállítások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették.
– ,,Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban a rendszer felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett.
– Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. |
0,25% |
|
Induló csomagkezelő rendszer rendelkezésre állása |
– A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az induló csomagkezelő rendszer egy adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működött. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni.
– Méltányosan figyelembe vehető az, ha a rendszer meghibásodása a repülőtér üzemben tartójának nem felróható.
– Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti rendszerleállások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették.
– ,,Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban a rendszer felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett.
– Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. |
0,25% |
|
Utashidakat1 használó légitársaságokra vonatkozó szempontok |
|
Utashidak rendelkezésre állása |
– A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az utashidak egy adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működtek. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni.
– Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti utashíd lezárások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették.
– Méltányosan figyelembe vehető az, ha az utashidak meghibásodása a repülőtér üzemben tartójának nem felróható.
– ,,Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban az utashíd felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett.
– Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. |
0,5% |
|
Az utashidakkal rendelkező terminál(ok)on utashidat használó utasok aránya |
– A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az utasok hány százalékát szolgálták ki utashídon keresztül. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni.
– A mérésnek 12 hónapos mozgó átlaggal kell követnie, hogy az ilyen terminál(ok)on a légijárművek be- és kiszállítása során az utasok mekkora aránya veheti igénybe az utashidakat (annak érdekében, hogy a mérésben mindig legyenek a főidényre eső és azon kívüli hónapok). A viszonyítási pont a légitársaságokkal közösen egyeztetett célérték lehet. |
0,25% |
|
Összesen |
|
2,5% |
1 Az „utashíd” kifejezés magába foglalja az épülettávoli állóhelynek nem minősülő, autóbusz igénybevétele nélkül megközelíthető repülőgép-állóhelyet is.
B. Az utaselégedettség szubjektív mérése
7.2. A repülőtér üzemben tartójának biztosítania kell, hogy az általa üzemeltetett összes létesítmény továbbra is részt vesz a negyedévente bonyolított IATA/AETRA Global Airport Monitor Surveyben (a továbbiakban: Felmérés), vagy ennek megszűnte esetén ennek megfelelő felmérésben.
7.3. 2006. harmadik negyedévétől kezdődően, amennyiben az IATA/AETRA a repülőtér üzemben tartójánál az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások bármelyikét „jóval átlag alattinak” minősíti, a repülőtér üzemben tartójának a Felmérés megjelenését követő három hónapon belül – tájékoztató jelleggel – korrekciós intézkedési tervet kell benyújtania a légiközlekedési hatósághoz.
7.4. 2007. első negyedévétől kezdődően, amennyiben az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások bármelyikének minősítése négy egymást követő negyedéves jelentésben „jóval átlag alatti” marad, a repülőtér üzemben tartójának annyiszor 0,25%-kal csökkentenie kell az árplafont, ahány kategóriában a fenti feltételek fennálltak. Egy kategória által kiváltott csökkentés mindaddig hatályban marad, amíg a minősítés nem javul. A pénzügyi ösztönző korrekciók mértéke összesen legfeljebb 2,5% lehet.
|
A repülőtér üzemben tartója által nyújtott és a szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásokhoz kapcsolódó szempontok
(automatikusan 0,25% csökkentést von maga után, ha egy tényező négy egymást követő jelentésben „jóval átlag alatti” minősítést kap) |
– A repülőtéren való eligazodás nehézségi foka, jelzőtáblák
– Járatinformációs kijelzők
– Gyalogos távolságok
– Átszállás nehézségi foka
– A poggyászkocsik elérhetősége
– Számítógép/távközlés/internet hozzáférés
– Mosdók (elérhetőség és tisztaság)
– Kényelmes váró- és beszállítókapu területek
– Várakozási idő a jegykezelésnél
– A jegykezelő személyzet hatékonysága
– A biztonsági személyzet udvariassága és segítőkészsége
– Várakozási idő a biztonsági vizsgálatnál
– Biztonságérzet
– Az utasterminál tisztasága
– Gépkocsiparkolók
– A poggyászkiadás sebessége |
|
A repülőtér üzemben tartója által nem nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó szempontok
(nem vonnak magukkal negatív pénzügyi ösztönző korrekciót) |
– A repülőtér megközelíthetősége
– A repülőtérről összeköttetésben elérhető városok
– Vámvizsgálat
– Útlevél- és vízumvizsgálat
– Közrend, közbiztonság
– Éttermek és vendéglátóegységek
– Business várók
– Boltok
– A repülőtéri személyzet (kivéve a jegykezelő és a biztonsági személyzetet) udvariassága és segítőkészsége
– A jegykezelő személyzet udvariassága és segítőkészsége
– Általános elégedettség a repülőtérrel / a repülőtér légköre
– Az éttermek / étkezési / vásárlási létesítmények ár/érték aránya
– A parkolási lehetőségek ár/érték aránya |
8. melléklet a 97/2005. (XI. 10.) GKM–PM
együttes rendelethez4
