7009/2005. (AEÉ 1–2/2006.) irányelv

az adóhatóság előtti képviseletről szóló 7010/2004. (AEÉ 1.) APEH irányelv módosításáról^*

2006.01.23.

2004. évi CXL. törvény hatálybalépése, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása szükségessé teszi az adóhatóság előtti képviseletről szóló 7010/2004. (AEÉ 1.) APEH irányelv (a továbbiakban: irányelv) módosítását. Az egységes adóhatósági eljárás érdekében a következőkről rendelkezem:

1. Az irányelv preambulumának harmadik mondata az alábbiak szerint módosul:

„A vizsgálati kötelezettség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 40. § (2)–(4) bekezdésében, valamint az adózás rendjéről szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény (Art.) 53. § (3) bekezdésében foglalt tilalomból ered, mely utóbbi rendelkezés szerint illetéktelen személy az adótitokhoz nem férhet hozzá.”

2. Az irányelv I. fejezet 1.2.1. pontja az alábbiak szerint módosul:

„1.2.1. Az eljárási képviselet nem más, mint az adózó helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzése abból a célból, hogy az adózó jogai maradéktalanul érvényesüljenek, vagyis az általa képviselt személy eljárási jogainak érvényesülését segíti elő. A Ket. 40. §-án illetve közvetlenül az Art. 7. §-án alapuló, közigazgatási hatósági ügyben történő képviselet kizárólag eljárási képviseletet jelent. Így a képviselő az eljárási cselekményeivel közvetlenül sem önmagának, sem az ügyfélnek (a továbbiakban: adózó) anyagi jogot nem szerezhet, ilyen kötelezettséget nem vállalhat.”

3. Az irányelv I. fejezet 1.2.2. b) pontja helyébe az alábbiak lépnek:

„b) Meghatalmazáson alapuló: ami abból ered, hogy az adózó akarata szerint él azzal a – jogszabály által biztosított – jogával, hogy más személy útján vegyen részt a közigazgatási hatósági eljárásban.”

4. Az irányelv I. fejezet 1.2.4. pontja a következők szerint módosul:

„1.2.4. Az adóhatósági eljárás során keletkezett iratokat, ha az adózónak törvényes képviselője, ügygondnoka vagy írásban meghatalmazott képviselője van, ezek részére kell kézbesíteni; az idézés kézbesítése azonban a megidézett részére történik, képviselője egyidejű értesítésével a Ket. 40. § (7) bekezdése alapján.”

5. Az irányelv I. fejezet 2.2. pontja helyébe az alábbi szövegrész lép:

„2.2. A közigazgatási hatósági eljárásban az adózón kívül résztvevő más személy, pl. a tanú, vagy a szakértő csak személyesen járhat el, helyette képviselő nem járhat el.”

6. Az irányelv II. fejezet 2.–4. pontjai a következők szerint változik:

„2. Ez alapján magánszemély esetében a következő személyek írhatják alá a nyomtatványokat:

a) törvényes képviselő

b) képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda,

c) európai közösségi jogász,

d) adószakértő,

e) okleveles adószakértő,

f) adótanácsadó,

g) könyvelő,

h) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra, vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja,

i) közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy,

j) egyéni vállalkozó esetében a leírtakon túlmenően a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott.

3. Jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetnek minősülő adózó esetén a nyomtatványokat aláírhatják:

a) a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy,

b) a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott,

c) jogtanácsos,

d) ügyvéd, ügyvédi iroda,

e) európai közösségi jogász,

f) adószakértő,

g) okleveles adószakértő,

h) adótanácsadó,

i) könyvelő,

j) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja.

4. A meghatalmazottként nyomtatványt aláíró személyeknek [jelen fejezet 2.b)–j) pont, jelen fejezet 3.b)–j) pont] képviseleti jogosultságukat igazolniuk kell.”

7. Az irányelv III. fejezet 1.4. pontja helyébe az alábbi szövegrész lép:

„1.4. A törvényes képviselő képviseleti joga nem függ a képviselt adózó akaratától, s az nem csak egy-egy konkrét közigazgatási hatósági ügyre vonatkozik, hanem a képviselt személy minden ügyében, az adóhatóság előtti eljárás minden szakaszában eljárhat; általános és tartós képviseletet lát el. A törvényes képviselet tartós jellegét az adja, hogy egy-egy ügy elintézése nem jár együtt a képviseleti jogosultság megszűnésével. (pl. a Kft ügyvezetője az ügyvezetői megbízatása egész időtartama alatt jogosult a társaság képviseletére.) A törvényes képviselő külön meghatalmazás nélkül képviselheti az adózót a közigazgatási hatósági eljárásban, csak törvényes képviselői minőségét kell igazolnia.”

8. Az irányelv III. fejezet 2.1.–2.3. pontja az alábbiak szerint módosulnak:

„2.1. A képviselet vizsgálatával kapcsolatban az általános szabályt a Ket. 40. § (4) bekezdése határozza meg, mely alapján az adóhatóság visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a képviseleti jogosultságát a hatóság erre irányuló felhívása ellenére nem igazolja, továbbá ha a képviseletet jogszabályi felhatalmazás nélkül, rendszeresen, anyagi haszonszerzésre törekedve kívánja ellátni. Analógia útján e szabályt valamennyi képviseleti formára alkalmazni kell.

2.2. Amennyiben a képviselő jogosulatlan eljárása az eljárást kezdeményező irattal összefüggésben valósul meg, a képviselő eljárását az adóhatóság – a képviselet igazolására irányuló (képviselő részére megküldött) felhívás eredménytelen leteltét követően – az adózónak megküldött végzéssel utasítja el. Az elutasítástól függetlenül az eljárás megindul, ugyanakkor az adózót – határidő tűzésével – fel kell hívni arra, hogy vagy személyesen járjon el, vagy biztosítson megfelelő képviseletet, ellenkező esetben a Ket. 31. § (1) bekezdés f) pontja alapján az eljárás megszüntetésére kerül sor.

2.3. Abban az esetben, ha a képviselő jogosulatlan eljárása az adóhatósági eljárás során valósul meg, a képviselő eljárását az adóhatóság – a képviselet igazolására irányuló (képviselő részére megküldött) felhívás eredménytelen leteltét követően – az adózónak megküldött végzéssel utasítja vissza, amely ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A végzésben az adóhatóság tájékoztatja az adózót arról, hogy az esetlegesen jogosulatlanul tett jognyilatkozatot az adózó (vagy képviseleti jogosultságát igazoló képviselője) pótolhatja, figyelemmel a cselekmény határidőn túli vagy nem a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő elvégzésének jogkövetkezményeire.”

9. Az irányelv IV. fejezet 2.1. a) pontja az alábbiak szerint módosul:

„a) Az adott eljárási cselekményre nézve megengedett-e a képviselet. A képviselet megengedettségét a jogszabályok vizsgálata alapján állapítja meg az adóhatóság. Egyes eljárási cselekményeknél (pl. az Art. 48. §-a szerinti, vagy a Ket. 51. §-a szerinti azon nyilatkozattétel, tanúvallomás, ahol az adózó személyes meghallgatása szükséges) ugyanis meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.”

10. Az irányelv IV. fejezet 2.2.1. aa) pontja helyébe az alábbi szövegrész lép:

„aa) A meghatalmazás közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalható, jogszabályban meghatározott esetekben közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.”

11. Az irányelv IV. fejezet 2.2.1. ab) pontja a következők szerint változik:

„ab) Mivel az Art. szerint adóügyben elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével megengedi, ezért a Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit – az Art.-ban meghatározott kivételekkel – jelenleg nem kell alkalmazni, így az elektronikus aláírással aláírt elektronikus meghatalmazásokat az adóhatóság nem tudja elfogadni.”

12. Az irányelv IV. fejezet 5.1.1. és 5.1.2. pontja az alábbiak szerint módosul:

„5.1.1. Magánszemély meghatalmazó esetében a következő képviselők jogosultak eljárni:

a) képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda,

b) európai közösségi jogász,

c) adószakértő,

d) okleveles adószakértő,

e) adótanácsadó,

f) könyvelő,

g) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra, vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja,

h) közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy,

i) egyéni vállalkozó esetében a leírtakon túlmenően a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott.

5.1.2. Jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetnek minősülő adózó esetén meghatalmazottként eljárhatnak:

a) a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott,

b) jogtanácsos,

c) ügyvéd, ügyvédi iroda,

d) európai közösségi jogász,

e) adószakértő,

f) okleveles adószakértő,

g) adótanácsadó,

h) könyvelő,

i) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja.”

13. Az irányelv IV. fejezet 5.3.1. pontja a következők szerint változik:

„5.3.1. Az Art. 12. § (1) bekezdése alapján iratbetekintésre az adózó, és az Art. 35. § (2) bekezdése szerinti mögöttes felelősként adó megfizetésére kötelezett személy jogosult. Természetesen az adózó képviselője is jogosult iratbetekintésre, amennyiben képviseleti jogosultságát igazolta. Iratnak minősül az adóhatóság adatbázisában szereplő adat is, így adózó folyószámlájának lekérdezése iratbetekintésnek minősül. Az Art. 12. § (2) bekezdése határozza meg, hogy mely iratok tekintetében korlátozható az iratbetekintés, az Art. 12. § (3) bekezdése pedig felsorolja, hogy mely iratokba nem tekinthet be az adózó, illetve képviselője.”

14. Az irányelv IV. fejezet 5.5.2. alfejezetének címe, valamint az 5.5.2.1. pontja az alábbiak szerint módosul:

„5.5.2. Adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő

5.5.2.1. Az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő eljárhat mind magánszemély, mind jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet meghatalmazottjaként.”

15. Az irányelv IV. fejezete az alábbi alcímmel, illetve az alcímet követően az alábbi szövegrésszel egészül ki:

„5.5.6. Európai közösségi jogász

5.5.6.1. Az európai közösségi jogász képviselheti mind a magánszemély, mind a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adózót.

5.5.6.2. Az európai közösségi jogász az Üt. 89/A. § (1) bekezdése alapján az a személy, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára, és ezen tagállamok valamelyikében ügyvédi tevékenység folytatására jogosult. Az európai közösségi jogász bármely, az Üt. 5. §-ában szereplő ügyvédi tevékenységet folytathatja.

5.5.6.3. A Magyarországon állandó jelleggel ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogászokról az Ügyvédi Kamara az Üt. 89/B. § (1) bekezdése alapján névjegyzéket vezet. A Magyarországon eseti jelleggel ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogászok, amennyiben bíróság vagy más hatóság (így pl. adóhatóság) előtt képviseletet látnak el, kötelesek e tevékenységükről az illetékes területi Ügyvédi Kamarát értesíteni az Üt. 89/J. § (2) bekezdése alapján.”

16. Az irányelv V. fejezet 4. pontja helyébe az alábbiak lépnek:

„4. Az adóhatósághoz be nem jelentett, állandó meghatalmazásként feltüntetett meghatalmazások nem minősülnek az Art. 7. § (3) bekezdése szerinti állandó meghatalmazásnak. E meghatalmazások tekintetében az irányelvnek az egyedi esetre (ügyre) szóló meghatalmazásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

17. Az irányelv V. fejezet 7. pontja a következők szerint módosul:

„7. Ha az állandó meghatalmazás nem felel meg a követelményeknek, és azt nem adóhatósági eljáráshoz, vagy nyomtatványhoz kapcsolódóan (hanem önállóan) nyújtották be, úgy az adóhatóság az állandó meghatalmazást nem veszi nyilvántartásba, és erről az adózót a hiba feltüntetésével – határozat, illetve végzés meghozatala nélkül – levélben értesíti. Az értesítésben az adóhatóság tájékoztatja az adózót, hogy bármikor jogosult újabb állandó meghatalmazás benyújtására.”

18. Az irányelv V. fejezet 13. pontja az alábbiak szerint módosul:

„13. Az állandó meghatalmazás keretében bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatos jogsértés miatti mulasztási bírságot kiszabó határozatot az állandó meghatalmazott (illetve a jelen fejezet 3. pontjában leírt megkülönböztetés alapján a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, valamint a nagykorú alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet) székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes adóhatóság hozza meg az állandó meghatalmazott (illetve a jelen fejezet 3. pontjában leírt megkülönböztetés alapján a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, valamint a nagykorú alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet) nevére. Jogsértésnek minősülhet – többek között – a bevallás be nem nyújtása az állandó meghatalmazott által, vagy annak késedelmes, hibás, hiányos benyújtása, ellenőrzés, végrehajtás akadályoztatása, amennyiben ezen kötelezettségek tekintetében az állandó meghatalmazott jogosult eljárni. Mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bevallás tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos. Amennyiben az adózónak több állandó meghatalmazottja van, úgy vizsgálni szükséges (pl. az egyes meghatalmazásokban szereplő ügycsoportok alapján), hogy a jogsértést mely állandó meghatalmazott követte el. A mulasztási bírság kiszabása előtt az adóhatóság megvizsgálja, hogy a teljesítés időpontjáig, illetve nem teljesítés esetén a teljesítésre előírt határidő lejártáig az állandó meghatalmazás nem került-e visszavonásra.”

19. Az irányelv VI. fejezet 1.1. pontja a következők szerint módosul:

„1.1. Ügygondnok kirendelésére a Ket. 40. § (5) bekezdése szerint akkor kerül sor, ha a természetes személy adózó ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja. Az Art. 124. § (3) bekezdése alapján amennyiben a magánszemély adózó vagy más adózó képviselője ismeretlen helyen tartózkodik, az adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti Ilyen esetben a gyámhatóság ügygondnokot – rendszerint ügyvédet – rendel ki a számára. Az ügygondnoki képviselet a meghatalmazotti képviselethez áll közel, azonban az ügygondnok a képviseleti jogosultságát nem az adózótól kapott maghatalmazásból, hanem a kirendelő határozatból nyeri – az abban meghatározott korlátok között.”

20. Az irányelv 2. számú melléklete helyébe jelen irányelv melléklete lép.

21. Ahol az irányelv „egyéb szervezetet” említ, a fogalom alatt „jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet” kell érteni.

22. Jelen irányelv a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a jelen irányelv 1–5., 7–9., 11., 13., 17., 19. pontjai tekintetében a 2005. november 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban, a többi pont tekintetében 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

dr. Szikora János

az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke

Melléklet a 7009/2005. (AEÉ 1/2006.). irányelvhez

AJÁNLOTT, ALKALMAZÁSA NEM KÖTELEZŐ!!!
meghatalmazás-minta
Alulírott
							(név)
							(azonosító adatok)*

meghatalmazom
							(név)
							(azonosító adatok)**


	ügyvédet***			ügyvédi irodát***
	adószakértőt, okleveles adószakértőt, adótanácsadót***			könyvelőt***
	európai közösségi jogászt***			nagykorú alkalmazottat (egyéni vállalkozó, jogi személy, egyéb szervezet meghatalmazó esetén)***

	számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult ________________________________________________________ (név, azonosító adatok)** gazdasági társaságon keresztül annak alkalmazottját, tagját*

hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál képviseletemben az adóhatóság előtt az alábbi ügy(ek)ben:


	(ESETI MEGHATALMAZÁS)***
	(ÁLLANDÓ MEGHATALMAZÁS)***	visszavonásig, vagy			(dátum)	-ig
teljes körűen eljárjon, helyettem aláírjon.

(kiállítás helye, ideje)			(meghatalmazó aláírása)
Jelen meghatalmazást elfogadom:
			(meghatalmazott aláírása)

Jelmagyarázat:

* Azonosító adatnak bármely olyan adat minősül, melyből a meghatalmazó egyértelműen beazonosítható. Például:

• természetes azonosító adatok (születési hely, idő, anyja neve)

• székhely, ennek hiányában telephely, az előzőek hiányában lakcím

• adóazonosító szám (adóazonosító jel, adószám)

** Azonosító adatnak bármely olyan adat minősül, melyből a meghatalmazott egyértelműen beazonosítható. Például:

• természetes azonosító adatok (születési hely, idő, anyja neve)

• székhely, ennek hiányában telephely, az előzőek hiányában lakcím

• ügyvédi igazolvány száma, adótanácsadói, okleveles adószakértői bizonyítvány száma, adószakértői igazolvány száma

*** A megfelelőt kérjük x-szel jelölni!

**** Kitöltése állandó meghatalmazás esetén szükséges, mivel ekkor az állandó meghatalmazott által elkövetett jogsértések miatti mulasztási bírságot a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társasággal szemben szabja ki az adóhatóság.

Az irányelv a 2010: CXXX. törvény 47. §-a alapján hatályát vesztette 2012. január 1. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek