47/2005. (VI. 29.) GKM rendelet

1. Rész

Általános előírások

1.1 fejezet

Hatály és alkalmazási terület

1.1.1

Szerkezet

A RID hét részre van osztva, minden rész fejezetekből áll és minden fejezet szakaszokat és bekezdéseket tartalmaz (lásd a tartalomjegyzéket).

Az egyes részeken belül a rész sorszáma kapcsolódik az egyes fejezetek, szakaszok és bekezdések sorszámához; például a 4. rész, 2. fejezet, 1. szakaszának számozása: „4.2.1”.

1.1.2

Hatály

Az I. Melléklet a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) 4. cikk d) és 5. cikk 1. § a) pontjában foglalt rendelkezések végrehajtási szabályzata. Rövidített megnevezése: „RID” (Réglement concernant le transport international ferroviaire des marchandises dangereuses = A veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat).

A RID meghatározza:

a)

azokat a veszélyes árukat, amelyek a nemzetközi fuvarozásból ki vannak zárva;

b)

azokat a veszélyes árukat, amelyek nemzetközi fuvarozása engedélyezett és a fuvarozásukhoz előírt feltételeket (beleértve a mentességeket), különösen:

−

az áruk besorolását (osztályozását), beleértve a besorolási kritériumokat és a vonatkozó vizsgálati módszereket;

−

a csomagolóeszközök használatát (beleértve az egybecsomagolást);

−

a tartányok használatát (beleértve azok töltését);

−

a feladási eljárásokat (beleértve a küldeménydarabok jelölését és bárcázását, a szállítóeszközök jelölését és táblázását, valamint a szükséges okmányokat és információkat);

−

a csomagolóeszközök és tartányok gyártására, vizsgálatára és jóváhagyására vonatkozó előírásokat;

−

a szállítóeszközök használatát (beleértve a berakást, az együvé rakást és a kirakást).

1.1.3

Mentességek

1.1.3.1

A fuvarozás jellegéből adódó mentességek

A RID előírásait nem kell alkalmazni:

a)

a magánszemélyek által történő veszélyes áru szállításra, amennyiben az áru kiskereskedelmi csomagolásban van és személyes vagy háztartási használatra, továbbá szabadidő vagy sport célokra szolgál, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették. Az IBC, a nagycsomagolás, ill. a tartány nem tekinthető kiskereskedelmi csomagolásnak;

b)

az ebben a mellékletben nem szereplő gépek és készülékek szállítására, amelyek szerkezetükben vagy működtető elemeikben veszélyes árut tartalmaznak, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették;

c)

a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységükkel kapcsolatos, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással

és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások küldeménydarabonként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott

mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására. Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7 osztályra. Ugyancsak nem alkalmazható ez a mentesség a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra;

d)

a kárelhárító szolgálatok által vagy azok felügyelete mellett végzett szállításokra;

e)

emberi életek mentését vagy a környezet védelmét szolgáló, veszélyhelyzetben történő szállításokra, amennyiben teljesen biztonságos végrehajtásukhoz minden intézkedést megtettek.

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.1.2 pontot.

1.1.3.2

A gázok fuvarozására vonatkozó mentességek

A RID előírásait nem kell alkalmazni, ha a fuvarozott anyagok (tárgyak) a következők:

a)

a szállítóeszközök tartályaiban levő gázok, amelyek azok meghajtására vagy különleges berendezéseinek (pl. hűtőkészülék) működtetésére szolgálnak;

b)

a fuvarozott járművek tüzelőanyagtartályában levő gázok. A zárószelepnek a tartály és a motor között zárva kell lenni és az elektromos érintkezőket meg kell szakítani;

c)

a 2.2.2.1 bekezdés szerinti A és O csoport gázai, ha a gáz nyomása a tartályban vagy tartányban 15 °C-on nem haladja meg a 200 kPa-t (2 bar-t) és a gáz a szállítás alatt teljes mértékben gáz halmazállapotú marad. Ide tartozik mindenfajta tartály és tartány, pl. a gépek és berendezések részeit képezők is;

d)

a járművek üzemelése során használt felszerelésekben (tűzoltókészülékben, felfújt gumiabroncsokban) levő gázok (akár tartalék alkatrészként, akár rakományként szállítják a felszereléseket);

e)

a kocsik különleges készülékeiben (hűtőkészülék, halszállító tartályok, fűtőkészülék stb.) levő gázok, amelyek a szállítás során ezek működtetéséhez szükségesek, valamint az ilyen készülékek tartalék tartályai és tisztítatlan, üres cseretartályai, amelyeket ugyanazon kocsiban szállítanak;

f)

tisztítatlan, üres, telepített nyomásálló tartályok, ha azzal a feltétellel fuvarozzák, hogy az esetleges nyomáscsökkentő szerkezetek nyílásai kivételével minden nyílásuk légmentesen zárva van; és

g)

az italokban és élelmiszerekben levő gázok.

1.1.3.3

Folyékony tüzelőanyagok szállítására vonatkozó mentességek

A RID előírásait nem kell alkalmazni a szállítóeszközök tüzelőanyag-tartályaiban levő üzemanyag szállítására, amely a szállítóeszköz meghajtására vagy speciális felszerelései (pl. hűtőgépek) működtetésére szolgál. A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok motorja és tartálya között található csapot, ha a tartályokban üzemanyag van, szállítás közben zárva kell tartani; továbbá ezeket a motorkerékpárokat és segédmotoros kerékpárokat állítva kell berakni, és feldőlés ellen biztosítani kell.

1.1.3.4

A különleges előírások szerinti és a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó mentességek

1.1.3.4.1

A 3.3 fejezet bizonyos különleges előírásai egyes veszélyes anyagok fuvarozását részben vagy teljesen felmentik a RID előírásai alól. Ez a mentesség akkor alkalmazható, ha a különleges előírásra hivatkozás található a 3.2 fejezet „A” táblázat 6 oszlopában a szóban forgó veszélyes árura vonatkozóan.

1.1.3.4.2

Bizonyos veszélyes áruk korlátozott mennyiségben csomagolva ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben a 3.4 fejezet feltételeit kielégítik.

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.1.2 pontot.

1.1.3.5

A tisztítatlan, üres csomagolóeszközökre vonatkozó mentességek

A tisztítatlan, üres csomagolóeszközök (beleértve az üres IBC-ket és nagycsomagolásokat), amelyekben a 2, a 3, a 4.1, az 5.1, a 6.1, a 8 és a 9 osztály anyagai voltak, nem esnek a RID előírásainak hatálya alá, ha a lehetséges veszély elhárítására megfelelő intézkedéseket tettek. A veszély akkor tekinthető elhárítottnak, ha megtették a megfelelő intézkedéseket az 1 – 9 osztály bármelyikére jellemző veszély elhárítására.

1.1.3.6

Legnagyobb megengedett összmennyiség kocsinként, ill. nagykonténerenként

1.1.3.6.1

(fenntartva)

1.1.3.6.2

(fenntartva)

1.1.3.6.3

Ha egy kocsiban vagy nagykonténerben az 1.1.3.1.c) pont alapján ugyanazon szállítási kategóriába tartozó veszélyes árukat szállítanak, a kocsira, ill. a nagykonténerre következő táblázat 3 oszlopában megadott legnagyobb megengedett mennyiségeket kell betartani:

a)

Az UN 0081, 0082, 0084, 0241, 0331, 0332, 0482, 1005 és 1017 számú anyagnál a legnagyobb összmennyiség kocsinként, ill. nagykonténerenként 50 kg.

Az előző táblázatban a „legnagyobb összmennyiség kocsinként, ill. nagykonténerenként” jelentése a következő:

−

tárgyaknál a bruttó tömeg kg-ban (az 1 osztályba tartozó tárgyaknál a robbanóanyag nettó tömege kg-ban);

−

szilárd anyagoknál, cseppfolyósított gázoknál, mélyhűtött, cseppfolyósított gázoknál és oldott gázoknál a nettó tömeg kg-ban;

−

folyékony anyagoknál és sűrített gázoknál a tartály névleges űrtartalma literben (lásd a meghatározást az 1.2.1 szakaszban).

1.1.3.6.4

Ha a táblázat szerint különböző szállítási kategóriába tartozó veszélyes árukat ugyanabban a vasúti kocsiban vagy nagykonténerben fuvaroznak, akkor

−

az 1 szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 50-nel szorozva,

−

az 1 szállítási kategóriába tartozó, a táblázat a) lábjegyzete szerinti anyagok és tárgyak mennyisége 20-szal szorozva,

−

a 2 szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 3-mal szorozva, és

−

a 3 szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége

együttesen nem haladhatja meg az 1000-t.

1.1.3.6.5

E bekezdés alkalmazásánál nem kell figyelembe venni azokat a veszélyes árukat, amelyek az 1.1.3.2 – 1.1.3.5 bekezdés szerint mentességet élveznek.

1.1.4

Más előírások alkalmazhatósága

1.1.4.1

Általános előírások

1.1.4.1.1

Veszélyes áruk bevitele valamely Tagállam területére olyan előírások vagy tilalmak hatálya alá eshet, amelyeket más okokból hoztak, mint a szállítás alatti biztonság. Ezeket az előírásokat vagy tilalmakat megfelelő módon közzé kell tenni.

1.1.4.1.2

A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) 3. cikk 3. §-ának értelmében a fuvarozásra a RID előírásai mellett figyelembe kell venni a veszélyes áruk közúti vagy belvízi szállítására vonatkozó belföldi vagy nemzetközi előírásokat is, amennyiben azok a RID előírásaival nem ellentétesek

1.1.4.1.3

Figyelembe kell venni továbbá a vám- és egyéb államigazgatási előírásokat (lásd a CIM Egységes Szabályok 25. cikk 1. §-át).

Az ezen Melléklet által előírt bejegyzéseken és igazolásokon túlmenően a fuvarlevélbe be kell írni az államigazgatási szervek által előírt igazolásokat és csatolni kell az e szervek által előírt kísérő okmányokat.

1.1.4.2

Tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc

1.1.4.2.1

Az olyan küldeménydarabokat, konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket, valamint kocsikat, amelyekben kocsirakományként csak ugyanazon árut tartalmazó küldeménydarabok vannak, amelyek nem felelnek meg teljesen a RID csomagolásra, egybecsomagolásra, a küldeménydarab jelölésére és bárcázására, és a nagybárcák és narancssárga táblák alkalmazására vonatkozó előírásainak, de megfelelnek az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak, a tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításra a következő feltételekkel fel lehet venni:

a)

ha a küldeménydarabok nem a RID-nek megfelelően vannak bárcázva és jelölve, akkor az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak megfelelően kell azokat bárcázni és jelölni;

b)

az egy küldeménydarabba történő egybecsomagolásra az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásait kell alkalmazni;

c)

a tengeri szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításnál, ha a konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek, valamint a kocsik, amelyekben kocsirakományként csak ugyanazon árut tartalmazó küldeménydarabok vannak, nem a RID 5.3 fejezete szerint vannak jelölve és táblázva, akkor ezeket az IMDG Kódex 5.3 fejezete szerint kell jelölni és táblázni. Tisztítatlan, üres mobil tartányoknál és tankkonténereknél ezt az előírást csak a tisztítóállomásig történő fuvarozásra kell alkalmazni.

Ez a könnyítés nem vonatkozik azokra az árukra, amelyek mint veszélyes áruk a RID szerint az 1 – 8 osztályba vannak sorolva, azonban az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásai szerint nem veszélyesek.

Megjegyzés: Az 1.1.4.2.1 pont szerinti fuvarozásra lásd az 5.4.1.1.7 pontot is. Konténerben történő fuvarozásra lásd az 5.4.2 szakaszt is.

1.1.4.2.2

(fenntartva)

1.1.4.3

A tengeri szállításra engedélyezett mobil tartányok használata

Azok a mobil tartányok, amelyek nem felelnek meg teljesen a 6.7 vagy a 6.8 fejezet követelményeinek, de amelyeket az IMDG Kódex (29-98 módosítás) előírásai szerint (beleértve az átmeneti előírásokat is) 2003. január 1-je előtt gyártottak és engedélyeztek, 2009. december 31-ig továbbra is használhatók, amennyiben kielégítik az IMDG Kódex (29-98 módosítás) vonatkozó vizsgálati előírásait, és az IMDG Kódex (30-00 módosítás) 3.2 fejezet 12 és 14 oszlopában hivatkozott előírásokat teljes mértékben kielégítik. 2009. december 31-e után azonban csak akkor használhatók, ha kielégítik az IMDG Kódex vonatkozó vizsgálati előírásait és a RID 3.2 fejezet 10 és 11 oszlopában található utasításokat, és megfelelnek a RID 4.2 fejezet előírásainak is.

1.1.4.4

Huckepack forgalom

A veszélyes árukat huckepack fuvarozási módon is lehet továbbítani, mégpedig a következő előírások szerint:

A huckepack fuvarozási módon feladott közúti járműnek, valamint rakományának meg kell felelnie az ADR előírásainak.

Nem engedélyezettek azonban a következő anyagok:

−

az 1 osztály A összeférhetőségi csoport robbanóanyagai (UN 0074, 0113, 0114, 0129, 0130, 0135, 0224 és 0473);

−

a 4.1 osztály hőmérséklet-szabályozást igénylő, önreaktív anyagai (UN 3231 – 3240);

−

az 5.2 osztály hőmérséklet-szabályozást igénylő, szerves peroxidjai (UN 3111 – 3120);

−

a 8 osztályba tartozó kén-trioxid, legalább 99,95%-os tisztaságú, amit stabilizálás nélkül, tartányokban fuvaroznak (UN 1829).

Megjegyzés: A huckepack forgalomban használt hordozó kocsira elhelyezendő nagybárcákra lásd az 5.3.1.3 bekezdést. A fuvarlevélbe teendő bejegyzésekre és az ADR 5.4.3 szakasza szerinti, mellékelendő írásbeli utasításra lásd 5.4.1.1.9 pontot.

1.1.4.5

Nem vasúton történő továbbítás

1.1.4.5.1

Ha a RID előírásainak hatálya alá tartozó szállítást végző vasúti kocsit az útvonal egy részén nem vasúton továbbítják, akkor ezen az útvonalrészen csak azok a belföldi vagy nemzetközi szabályok alkalmazhatók, amelyek a veszélyes áruknak az útvonal szóban forgó részén a vasúti kocsi továbbítására használt szállítási móddal való szállítását adott esetben szabályozzák.

1.1.4.5.2

Az érintett COTIF Tagállamok megállapodhatnak a RID alkalmazásában a fuvarozás azon szakaszára, amely során a vasúti kocsit nem vasúton továbbítják, szükség esetén kiegészítve további követelményekkel, kivéve, ha az érintett COTIF Tagállamok közötti ezen megállapodások ellentétesek a veszélyes áruknak az útvonal nevezett szakaszán a vasúti kocsi továbbítására alkalmazott szállítási módra vonatkozó nemzetközi megállapodások előírásaival. Ezeket a megállapodásokat a kezdeményező Tagállamnak be kell terjesztenie a Központi Hivatalnak, amely a Tagállamokat értesíti.¹⁾

1.2 fejezet

Meghatározások és mértékegységek

1.2.1

Meghatározások

Megjegyzés: Ez a szakasz minden általános és különleges meghatározást tartalmaz.

A RID alkalmazásában:

A

ADR: A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás, beleértve a külön megállapodásokat is, amelyeket a szállításban résztvevő Szerződő Felek aláírtak;

Aeroszol vagy aeroszol csomagolás: a 6.2.4 szakasz követelményeit kielégítő, fémből, üvegből vagy műanyagból készült, nem utántölthető tartály, amely sűrített, cseppfolyósított vagy oldott gázt tartalmaz valamilyen folyékony, pépszerű vagy por alakú anyaggal együtt vagy akár nélküle, olyan adagoló szerkezettel, amely lehetővé teszi a tartalomnak gázban szuszpendált szilárd vagy folyékony részecskék, hab, paszta, por formájában, folyadék vagy gáz alakban való kibocsátását;

Állandósult nyomás: a nyomástartó tartály tartalmának nyomása a termikus és diffúziós egyensúly elérése után;

Átalakított csomagolóeszköz: különösen

a)

az olyan fémhordók,

i)

amelyeket nem UN típusúból alakítottak át a 6.1 fejezet előírásainak megfelelő, UN típusúvá; vagy

ii)

amelyeket a 6.1 fejezetnek megfelelő valamely UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át; vagy

iii)

amelyek valamely lényeges szerkezeti elemét (pl. a nem levehető tetőt) kicserélték;

b)

az olyan műanyag hordók,

i)

amelyeket egyik UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át (pl. 1H1-ből 1H2-vé); vagy

ii)

amelyek valamely lényeges szerkezeti elemét kicserélték.

Az átalakított csomagolóeszközök a 6.1 fejezet ugyanazon követelményei alá esnek, mint amelyeket az azonos típusú, új csomagolóeszközökre kell alkalmazni;

Átalakított IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);

B

Battériás kocsi: olyan kocsi, amelynek egymással gyűjtőcsővel összekötött és tartósan a kocsira rögzített elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a battériás kocsi elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2 osztály gázainak szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartányok;

Bélés: olyan különálló tömlő vagy zsák, beleértve nyílásainak zárószerkezeteit, amelyet a csomagolóeszközbe (nagycsomagolásba, IBC-be) helyeztek el, de nem alkotja annak szerves részét;

Belső csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a szállításhoz külső csomagolással kell ellátni;

Belső tartály: olyan tartály, amelyet külső csomagolással kell ellátni ahhoz, hogy befogadó funkcióját betöltse;

Berakó: az a vállalkozás, amelyik a veszélyes árut a vasúti kocsiba vagy nagykonténerbe berakja;

Biztonsági szelep: nyomáskülönbség hatására automatikusan működésbe lépő, rugóterhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett belső nyomás kialakulásának megakadályozása a tartányban;

C

Címzett (átvevő): a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, a RID értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a fuvarozást szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi;

CSC Egyezmény: „A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény” módosított kiadása, kiadja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), London (Magyarországon kihirdette a 2003. évi LXIV. törvény);

Cserefelépítmény: lásd konténer;

Csomagolási csoport: olyan csoport, melyhez csomagolás céljából egyes anyagok veszélyességük mértéke szerint rendelhetők hozzá. A csomagolási csoportok a következőket jelentik (bővebb magyarázat a 2. részben található):

I csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok;

II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok;

III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok;

Megjegyzés: Bizonyos, veszélyes anyagokat tartalmazó tárgyak is valamely csomagolási csoporthoz vannak hozzárendelve.

Csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközbe, nagycsomagolásba vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a küldeménydarabokat a szállításhoz;

Csomagolóeszköz (csomagolás): a tartály és minden egyéb szerkezeti elem vagy anyag, amely szükséges ahhoz, hogy a tartály betölthesse befogadó funkcióját (lásd még átalakított csomagolóeszköz, belső csomagolóeszköz, felújított csomagolóeszköz, finomlemez csomagolóeszköz, IBC, ismételten felhasznált csomagolóeszköz, kármentő csomagolás, kombinált csomagolás, köztes csomagolóeszköz, külső csomagolóeszköz, nagycsomagolás, összetett (műanyag) csomagolóeszköz, összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszköz és portömör csomagolóeszköz);

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

E

Egyesítőcsomagolás: olyan burkolat, amit egy feladó használ egy vagy több küldeménydarab egységbe fogására a szállítás alatti könnyebb kezelés és rakodás céljára;

Egyesítőcsomagolás például:

a)

a rakományképző eszköz, pl. rakodólap, amelyre több küldeménydarabot raknak vagy halmazolnak és műanyag pántszalaggal, zsugor- vagy nyújtható fóliával vagy más alkalmas módon rögzítenek; vagy

b)

a külső védőcsomagolás, mint pl. láda vagy rekesz;

EN (szabvány)^∗: Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által kiadott európai szabvány (CEN – 36 rue de Stassart B-1050 Brussels);

ENSZ Minta Szabályzat: az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására – Minta szabályzat” kiadvány tizenharmadik javított kiadása (ST/SG/AC.10/1/Rev.13);

F

Fa IBC: merev vagy összecsukható fa testből és bélésből (de nem belső csomagolásból), továbbá szerkezeti és üzemi szerelvényekből álló IBC;

Fahordó: fából kör keresztmetszettel, domború palásttal készült csomagolóeszköz, dongákból és fenekekből összeállítva és abroncsokkal ellátva;

Fedett kocsi: vasúti kocsi fix vagy eltolható oldalfalakkal és tetővel;

Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítást fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti;

Felújított csomagolóeszköz: különösen

a)

az olyan fémhordók, amelyeket

i)

az eredeti szerkezeti anyagig megtisztítottak, eltávolítva minden korábbi tartalmat, a belső és külső korróziós nyomokat és a külső bevonatokat és bárcákat;

ii)

visszaállítottak eredeti alakjukra és körvonalukra, peremeiket (ha vannak) kiegyengették és tömítették és minden, nem beépített tömítésüket kicserélték;

iii)

tisztítás után, de festés előtt megvizsgáltak, és kiselejtezték azokat, amelyeken látható kitörések, az anyagvastagság jelentős csökkenése, fémkifáradás, sérült menetek vagy záróelemek, vagy egyéb jelentős hiányosságok tapasztalhatók;

b)

az olyan műanyag hordók és kannák,

i)

amelyeket az eredeti szerkezeti anyagig megtisztítottak, eltávolítva minden korábbi tartalmat, külső bevonatot és bárcát;

ii)

amelyek minden, nem beépített tömítését kicserélték; és

iii)

amelyeket tisztítás után megvizsgáltak, és kiselejtezték azokat, amelyeken látható kopások, törések, repedések, sérült menetek vagy záróelemek, vagy egyéb jelentős hiányosságok tapasztalhatók;

Fém IBC: fém-testből, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényekből álló IBC;

Finomlemez csomagolóeszköz: olyan kör, ellipszis, négyszög vagy sokszög keresztmetszetű (vagy kúp alakú), valamint kúpos nyakú vagy vödör alakú, ónozott acéllemezből vagy finomlemezből 0,5 mm-nél kisebb falvastagsággal, lapos vagy domború fenékkel, egy vagy több töltőnyílással készült csomagolóeszköz, amely nem esik a hordóra vagy kannára vonatkozó meghatározás alá;

Folyékony anyag: olyan anyag, amelynek gőznyomása 50 °C-on legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 101,3 kPa nyomáson 20 °C-on nem teljesen gáz alakú, és

a)

olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson legfeljebb 20 °C; vagy

b)

az ASTM D 4359-90 vizsgálati módszerrel meghatározva folyékony; vagy

c)

a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint nem pasztaszerű;

Megjegyzés: A „folyékony állapotban történő szállítás” a tartányokra vonatkozó előírások tekintetében:

−

az előző meghatározás szerint folyékony anyag szállítása, vagy

−

olyan szilárd anyag szállítása, amelyet olvasztott állapotban adnak át a szállításra.

Fuvarozó: az a vállalkozás, amely az árutovábbítást végzi, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül;

Fuvarozás (szállítás): a veszélyes áru helyváltoztatása, beleértve a közlekedési okokból történő megállásokat, illetve minden olyan közlekedési szempontból szükségessé vált időszakot a helyváltoztatás előtt, alatt és után, amely alatt a veszélyes áru a vasúti kocsiban, tartányban vagy konténerben van.

Ez a fogalom kiterjed a veszélyes áruk átmeneti tárolására is a szállítási módok, illetve a szállítóeszközök cseréjénél (átrakásnál), azzal a feltétellel, hogy az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét feltüntető fuvarlevelet kérésre bemutatják, illetve a küldeménydarabokat vagy a tartányokat a fuvarozás alatt nem nyitják fel, kivéve, ha az illetékes hatóságok ellenőrzik.

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

G

Gáz: olyan anyag, amelynek

a)

gőznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3 bar-t); vagy

b)

20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson teljesen gáz alakú;

Gázhordó: szállításra használt, hegesztett, nyomástartó tartály legalább 150 liter, de legfeljebb 1000 liter űrtartalommal (pl. hengeres tartály gördítőabroncsokkal; csúszótalpakra erősített, gömb alakú tartály);

Gázpatron (gázzal töltött kis méretű tartály): olyan nem utántölthető tartály, amely túlnyomás alatti gázt vagy gázkeveréket tartalmaz, és szeleppel is ellátható;

Gázzal töltött kis méretű tartály: lásd gázpatron;

GHS: a Vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének egyetemes harmonizált rendszere, amelyet az ENSZ ST/SG/AC.10/30 jelű kiadványa tartalmaz;

Gyúlékony alkotórész (aeroszoloknál és gázpatronoknál): olyan gáz, amely levegőn, normál nyomáson gyúlékony vagy olyan folyékony anyag vagy készítmény, amelynek lobbanáspontja legfeljebb 100 °C;

Gyűjtőmegnevezés: az anyagok vagy tárgyak jól körülhatárolt csoportját jelentő tétel (lásd a 2.1.1.2 bekezdés B., C. és D. pontját);

H

Hajlékony falú IBC: fóliából, szövetből vagy más hajlékony anyagból vagy ilyen anyagok kombinációjából készült csomagolóeszköz-testből álló IBC, szükség esetén belső bevonattal vagy béléssel, a megfelelő üzemi és kezelő szerelvényekkel felszerelve;

Hajlékony falú IBC rendszeres karbantartása: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);

Hordó: fémből, papírlemezből, műanyagból, rétegelt falemezből vagy más alkalmas anyagból készült, henger alakú csomagolóeszköz, sík vagy domború fenékkel. Ez a meghatározás magában foglalja az egyéb alakú csomagolóeszközöket is, pl. kúpos nyakú, kör keresztmetszetű tartályokat vagy vödröket. A fahordók és a kannák nem tartoznak ezen meghatározás alá;

Huckepack forgalom: közúti járművek vasúti kocsin történő fuvarozása;

Hulladék: olyan anyag, oldat, keverék és tárgy, amelyet általában közvetlenül nem lehet felhasználni, de amelyet újrahasznosítási eljárás, lerakóhelyen való tárolás, égetéssel vagy más módon történő ártalmatlanítás céljából szállítanak;

Hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány: olyan tankkonténer vagy tartányos cserefelépítmény, amelyet elsődlegesen veszélyes hulladékok szállítására használnak, és a hulladékok töltését, ill. ürítését szolgáló speciális kialakítása, ill. felszerelése megfelel a 6.10 fejezet előírásainak. Az olyan tartány, amely mindenben megfelel a 6.7 vagy a 6.8 fejezet előírásainak, nem minősül „hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány”-nak;

IAEA: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ), (IAEA, P.O.Box 100, A-1400 Wien);

IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz;

ICAO Műszaki Utasítások: a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Chicagoi Egyezmény 18. Függeléke, a Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát Szolgáló Műszaki Utasítások, amelyet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), (Montreal) ad ki. Magyarországon kihirdette az 1971. évi 25. tvr. és a 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelet;

Illetékes hatóság: az a hatóság vagy hatóságok vagy egyéb szervezet vagy szervezetek, amelye(ke)t az egyes országokban, az egyes esetekre a belföldi jogszabályok szerint kijelölnek;

IMDG Kódex: az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS egyezmény), 1974, A rész, VII. fejezetének végrehajtására szolgáló Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexe, amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), (London), ad ki. Magyarországon kihirdette a 2001. évi XI. törvény;

Ismételten felhasznált csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet megvizsgáltak és olyan sérülésektől mentesnek találtak, amelyek befolyásolnák a teljesítőképességi vizsgálatok elviselését; a fogalom kiterjed azokra a csomagolóeszközökre is, amelyeket azonos vagy hasonló összeférhetőségű termékkel töltenek meg ismételten és a termék feladója által ellenőrzött elosztási láncban szállítanak;

ISO (szabvány): a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) (1, rue de Varembé – CH-1204 Geneva 20) által kiadott nemzetközi szabvány;

J

Javított IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);

K

Kanna: fémből vagy műanyagból készült, négy- vagy sokszög keresztmetszetű, egy- vagy többnyílású csomagolóeszköz;

Kármentő csomagolás: olyan különleges csomagolóeszköz, amelybe sérült, meghibásodott vagy szivárgó veszélyes áru küldeménydarabot vagy kiszóródott, kifolyt veszélyes árut lehet elhelyezni visszanyerés vagy ártalmatlanítás céljából történő szállításhoz;

Kényszervezérlésű szellőzőszelep: olyan szelep az alsó ürítésű tartányon, amely a fenékszeleppel össze van kapcsolva és üzemszerűen csak a tartány töltésénél és ürítésénél van nyitva a tartány szellőzéséhez;

Kezelő szerelvény (hajlékony falú IBC-knél): az IBC testéhez erősített vagy az IBC test folytatásaként kialakított fül, hurok, szem vagy keret;

Kiskonténer: legalább 1 m³ és legfeljebb 3 m³ befogadóképességű konténer;

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Kocsi: saját meghajtás nélküli vasúti jármű, amely saját kerekein a vasúti sínen gördül és áru szállításra szolgál;

Kocsirakomány: egy vasúti kocsi kizárólagos használata, függetlenül attól, hogy a kocsi rakománytere teljes egészében vagy csak részben van kihasználva;

Megjegyzés: A 7 osztálynál a megfelelő kifejezés a „kizárólagos használat” (lásd a 2.2.7.2 bekezdést).

Kombinált csomagolás: szállítási csomagolóeszköz-kombináció, amely egy vagy több belső csomagolóeszközből áll, amelye(ke)t külső csomagolóeszközbe helyeztek el a 4.1.1.5 bekezdésnek megfelelően;

Megjegyzés: A „kombinált csomagolás” „belső elemét” mindig „belső csomagolásnak” nevezik és nem „belső tartálynak”. Az üvegpalack jó példa az ilyen „belső csomagolásra”.

Konténer: olyan szállítóeszköz (daruzható, emelhető vagy más hasonló szerkezet), amely

−

tartós jellegű és ennek megfelelően elég szilárd ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen;

−

kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több szállítóeszközzel – a rakomány megbontása nélkül – történő szállítását;

−

a rakodást és a különböző szállítóeszközök közötti gyors átrakást lehetővé tevő elemekkel van ellátva;

−

kialakításánál fogva az áru egyszerűen berakható és kirakható

(lásd még kiskonténer, nagykonténer, nyitott konténer, ponyvás konténer és zárt konténer);

A cserefelépítmény olyan konténer, amely az EN 283 Európai Szabvány (1991. évi kiadás) szerint a következő jellemzőkkel bír:

−

szilárdság szempontjából csak szárazföldi vasúti és közúti, valamint komphajón történő fuvarozásra van méretezve;

−

nem halmazolható;

−

a közúti járművekről a jármű rakfelületén levő berendezéssel saját támasztólábaira lerakható, ill. visszarakható;

Megjegyzés: A „konténer” fogalom nem terjed ki a hagyományos csomagolóeszközökre, IBC-kre, tankkonténerekre és kocsikra.

Köztes csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a belső csomagolások vagy tárgyak és a külső csomagolás közé helyeznek;

Kritikus hőmérséklet: az a hőmérséklet, amely felett az anyag nem létezhet folyékony halmazállapotban;

Küldemény: olyan veszélyes áru küldeménydarab(ok) vagy rakomány, amelyet a feladó szállításra átad;

Küldeménydarab: a csomagolási művelet végterméke, amely a feladásra kész csomagolóeszközből, nagycsomagolásból vagy IBC-ből és tartalmából áll. A fogalom kiterjed a gázok szállítására használt, ezen fejezet szerinti tartályokra, valamint az olyan tárgyakra is, amelyek méretük, tömegük vagy kialakításuk folytán csomagolás nélkül vagy rekeszben (csúszótalpon), kosárban vagy rakodóeszközben szállíthatók. Nem terjed ki e fogalom azokra az árukra, amelyeket ömlesztve szállítanak, sem a tartányban szállított anyagokra;

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Küldeménydarab tömege: ellenkező meghatározás hiányában a küldeménydarab bruttó tömege;

Külső csomagolóeszköz: az összetett csomagolóeszköz vagy kombinált csomagolás külső védelme felszívóanyaggal, tömítőanyaggal és minden egyéb elemmel, ami szükséges a belső tartályok vagy belső csomagolóeszközök befogadásához és védelméhez;

L

Láda: fémből, fából, rétegelt falemezből, farostlemezből, papírlemezből, műanyagból vagy más alkalmas anyagból készült, négyszögletes vagy sokszög alakú oldalakkal rendelkező teljes falú csomagolóeszköz. Kis nyílások olyan célokra, mint a könnyebb megfogás vagy felnyitás vagy a besorolási követelmények kielégítése, engedélyezettek, amennyiben ezek nem befolyásolják a csomagolóeszköz integritását a fuvarozás alatt;

Légmentesen zárt tartány: folyékony anyagok szállítására szolgáló, legalább 4 bar nyomásra méretezett tartány, vagy szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására szolgáló tartány – a tervezési nyomásától függetlenül –, amelynek nyílásai légmentesen zárva vannak, és:

−

nincs rajta se biztonsági szelep, se hasadótárcsa vagy más hasonló biztonsági berendezés, se vákuumszelep vagy kényszervezérlésű szellőzőszelep; vagy

−

nincs rajta se biztonsági szelep, se hasadótárcsa vagy más hasonló biztonsági berendezés, de van rajta a 6.8.4 szakasz TE15 különleges előírásának megfelelő vákuumszelep vagy kényszervezérlésű szellőzőszelep; vagy

−

van rajta biztonsági szelep, ami előtt a 6.8.2.2.10 pont szerint hasadótárcsa van, de nincs rajta vákuumszelep vagy kényszervezérlésű szellőzőszelep; vagy

−

van rajta biztonsági szelep, ami előtt a 6.8.2.2.10 pont szerint hasadótárcsa van, és van rajta a 6.8.4 szakasz TE15 különleges előírásának megfelelő vákuumszelep vagy kényszervezérlésű szellőzőszelep is;

Legnagyobb nettó tömeg: egyetlen csomagolás tartalmának legnagyobb tiszta tömege, vagy belső csomagolások és ezek tartalmának legnagyobb együttes tömege kg-ban;

Legnagyobb űrtartalom: a tartály vagy csomagolóeszköz (beleértve az IBC-t és a nagycsomagolást is) legnagyobb befogadóképessége m³-ben vagy literben;

Legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás): a következő három érték közül a legnagyobb:

a)

a tartányban a töltés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett töltési nyomás);

b)

a tartányban az ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett ürítési nyomás); és

c)

az a tényleges túlnyomás, amelyet a tartányra annak tartalma (beleértve azokat az idegen gázokat is, amelyeket tartalmazhat) a legnagyobb üzemi hőmérsékleten fejt ki.

Hacsak a 4.3 fejezetben levő különleges előírások másként nem rendelkeznek, az üzemi nyomás (túlnyomás) számszerű értéke nem lehet kisebb, mint a tartalom gőznyomása (abszolút nyomása) 50 °C-on.

A biztonsági szelepekkel (hasadótárcsával vagy anélkül) felszerelt tartányok esetén azonban a legnagyobb üzemi nyomásnak (túlnyomásnak) a biztonsági szelepekre előírt nyitónyomással kell egyenlőnek lennie. Ez a követelmény nem vonatkozik a 2 osztály sűrített, cseppfolyósított

és oldott gázainak szállítására szolgáló tartányokra. (lásd még próbanyomás, tervezési nyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

Megjegyzés: 1. A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

2. A zárt mélyhűtő tartályokra lásd a 6.2.1.3.3.5 ponthoz fűzött megjegyzést.

Leszerelhető tartány: a vasúti kocsi különleges építésmódjához illeszkedő tartány, arról csak a rögzítőberendezések oldása után vehető le;

Lobbanáspont: egy folyékony anyag azon legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél gőzei a levegővel gyúlékony keveréket alkotnak;

M

Megengedett legnagyobb bruttó tömeg:

a)

(a hajlékony falú IBC-ket kivéve, minden más IBC típusnál) az IBC, az üzemi és a szerkezeti szerelvények tömegének, valamint a legnagyobb nettó rakomány tömegnek az összege;

b)

(tartányoknál) a tartány saját tömege és a szállításra megengedett legnagyobb rakomány össztömege;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Megengedett legnagyobb rakomány (hajlékony falú IBC-knél): az a legnagyobb nettó tömeg, amelyre az IBC-t kialakították és amelynek szállítására engedélyezték;

Megfelelőség biztosítása (radioaktív anyagoknál): az illetékes hatóság által alkalmazott rendszeres intézkedési program, amelynek célja annak biztosítása, hogy a RID követelményei a gyakorlatban megvalósuljanak;

MEG-konténer: lásd többelemes gázkonténer;

Mélyhűtő tartály: szállításra használt, hőszigetelt, nyomástartó tartály mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz, legfeljebb 1000 liter űrtartalommal;

Merev falú belső tartály (összetett IBC-knél): olyan tartály, amely üres állapotban, a zárószerkezet helyre tétele és a külső burkolat segítsége nélkül is megtartja szokásos alakját. Minden belső tartályt, amely nem „merev falú”, „hajlékony falú”-nak kell tekinteni;

Merev falú IBC rendszeres karbantartása: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);

Merev falú műanyag IBC: merev műanyag testből álló IBC, amely vázszerkezettel rendelkezhet, és a megfelelő üzemi szerelvényekkel látható el;

Minőségbiztosítás: bármely szervezet vagy szerv által alkalmazott rendszeres ellenőrzési és felügyeleti program, amelynek célja annak biztosítása, hogy a RID biztonsági előírásai a gyakorlatban megvalósuljanak;

m.n.n. (másként meg nem nevezett) tétel: olyan gyűjtőmegnevezés, amelyhez olyan anyagok, keverékek, oldatok vagy tárgyak rendelhetők, amelyek

a)

nincsenek a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint megemlítve; és

b)

az m.n.n. tétel megnevezésének, osztályának, osztályozási kódjának és csomagolási csoportjának megfelelő kémiai, fizikai és/vagy veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek;

Mobil tartány: a 6.7 fejezetben, ill. az IMDG Kódexben található meghatározás szerinti, multimodális tartány, amelyhez a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában mobil tartány utasítás

(T-jel) van feltüntetve; amennyiben a 2 osztály anyagainak szállítására használják, 450 liternél nagyobb befogadóképességű;

Műanyagszövet (hajlékony falú IBC-knél): alkalmas műanyagból álló nyújtott szalagokból vagy monoszálakból készült anyag;

Műszaki megnevezés: elfogadott kémiai – adott esetben biológiai – megnevezés, vagy a tudományos és műszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és egyéb szakirodalomban jelenleg használt, egyéb megnevezés (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot);

N

Nagycsomagolás: olyan csomagolóeszköz, amelynél a belső csomagolások vagy tárgyak egy külső csomagolóeszközbe vannak elhelyezve és

a)

gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;

b)

befogadóképessége meghaladja a 400 kg nettó tömeget, ill. a 450 litert, de legfeljebb 3 m³;

Nagykonténer:

a)

olyan konténer, amelynek befogadóképessége 3 m³-nél nagyobb;

b)

„A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény” (CSC) értelmében:

olyan méretű konténer, amelynek az alsó négy sarokkal behatárolt területe

i)

legalább 14 m² (150 négyzetláb); vagy

ii)

legalább 7 m² (75 négyzetláb), ha felső sarokelemekkel rendelkezik;

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Nagyméretű csomagolóeszköz (IBC): a 6.1 fejezetben nem említett, merev vagy hajlékony falú, szállítható csomagolóeszköz, amelynek

a)

űrtartalma

i)

nem haladja meg a 3 m³-t a II és a III csomagolási csoportba tartozó, szilárd és folyékony anyagok esetében;

ii)

nem haladja meg az 1,5 m³-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok hajlékony falú, merev falú műanyag, összetett, papírlemez vagy fa IBC-kbe vannak csomagolva;

iii)

nem haladja meg a 3 m³-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok fém IBC-kbe vannak csomagolva;

iv)

nem haladja meg a 3 m³-t a 7 osztály radioaktív anyagai esetében;

b)

gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;

c)

a szállítás és kezelés során fellépő erőhatásoknak oly módon áll ellen, mint azt a 6.5 fejezet szerinti próbák meghatározzák (lásd még fa IBC, fém IBC, hajlékony falú IBC, merev falú műanyag IBC, összetett IBC műanyag belső tartállyal és papírlemez IBC);

Megjegyzés: 1. A 6.7 fejezet előírásainak megfelelő mobil tartányok, ill. a 6.8 fejezet előírásainak megfelelő tankkonténerek nem tekinthetők IBC-knek.

2. A 6.5 fejezet előírásainak megfelelő IBC-k a RID értelmében nem tekinthetők konténereknek.

Az átalakított IBC olyan fém, merev falú műanyag vagy összetett IBC,

a)

amelyet nem UN típusúból alakítottak át UN típusúvá; vagy

b)

amelyet valamely UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át.

Az átalakított IBC-kre a RID ugyanazon követelményei vonatkoznak, mint amelyeket az azonos típusú, új IBC-kre kell alkalmazni (lásd még a gyártási típus meghatározását a 6.5.4.1.1 pontban).

A javított IBC olyan fém, merev falú műanyag vagy összetett IBC, amely ütődés vagy bármilyen más ok (pl. korrózió, ridegedés, a gyártási típushoz képest gyengült ellenállóképesség) miatt kijavítottak, hogy megegyezzen a gyártási típussal és képes legyen a gyártási típus vizsgálatok elviselésére. Az összetett IBC-k merev falú műanyag belső tartályának a cseréje a gyártó eredeti specifikációja szerinti belső tartályra a RID értelmében az IBC javításának minősül. A merev falú IBC-k rendszeres karbantartása azonban nem minősül javításnak. A merev falú műanyag IBC testeken és az összetett IBC-k belső tartályán nem végezhető javítás. A hajlékony falú IBC-k csak az illetékes hatóság engedélyével javíthatók;

A hajlékony falú IBC rendszeres karbantartása a hajlékony falú, műanyag vagy textilszövet IBC-ken a következő, rendszeresen elvégzett munkákat jelenti:

a)

tisztítás; vagy

b)

az IBC szerves részét nem képező alkotóelemek, pl. különálló bélések és zárószalagok cseréje a gyártó eredeti előírásainak megfelelővel;

amennyiben ez az IBC árumegtartó funkcióját nem befolyásolja kedvezőtlenül, ill. az IBC gyártási típusát nem változtatja meg;

A merev falú IBC rendszeres karbantartása a fém, merev falú műanyag és összetett IBC-ken a következő, rendszeresen elvégzett munkákat jelenti:

a)

tisztítás;

b)

a zárószerkezetek (beleértve a hozzátartozó tömítéseket) vagy az üzemi szerelvények eltávolítása és visszahelyezése vagy a gyártó eredeti előírásainak megfelelővel való cseréje, feltéve, hogy az IBC tömörségét ellenőrzik; vagy

c)

a veszélyes áru megtartására vagy az ürítési nyomás fenntartására közvetlenül nem szolgáló szerkezeti szerelvények kijavítása (pl. a tartólábak, emelő tartozékok helyreigazítása), hogy megegyezzenek a gyártási típussal, amennyiben ez az IBC megtartó funkcióját nem befolyásolja;

Nagypalack: varrat nélküli, szállításra használt, nyomástartó tartály 150 liternél nagyobb, de legfeljebb 3000 liter űrtartalommal;

Nyitott kocsi: homlok- és oldalfalakkal ellátott, vagy anélküli kocsi, amelynek rakfelülete nyitott;

Nyitott konténer: nyitott tetejű konténer vagy szállítólap alapú konténer;

Nyomástartó tartály: gyűjtőfogalom, amelyhez a palackok, a nagypalackok, a gázhordók, a zárt mélyhűtő tartályok és a palackkötegek tartoznak;

O

„Offshore” ömlesztettáru-konténer: olyan többször használható ömlesztettáru-konténer, amelyet speciálisan nyílt tengeri létesítményekhez, létesítményektől, ill. létesítmények közötti szállításra terveztek. Az „offshore” ömlesztettáru-konténert a nyílt tengeren kezelt „offshore” konténerekre vonatkozó jóváhagyási útmutató szerint kell tervezni és gyártani, amit a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) MSC/Circ.860 dokumentuma tartalmaz;

Orsó (az 1 osztályban): műanyagból, fából, papírlemezből, fémből vagy egyéb alkalmas anyagból készített eszköz központi tengellyel és a tengely mindkét végén oldalsó tárcsával vagy anélkül. Az anyagok és tárgyak a tengely köré tekercselhetők és azokat az oldalsó tárcsák tarthatják meg;

Ö

ÖBH: lásd Öngyorsuló bomlási hőmérséklet;

Ömlesztettáru-konténer: olyan megtartó rendszer (beleértve mindenfajta bélést és bevonatot), amely a vele közvetlenül érintkező szilárd anyag szállítására szolgál. A csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások és tartányok nem tartoznak ide.

Az ömlesztettáru-konténer

−

tartós jellegű és ennek megfelelően elég szilárd ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen;

−

kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több szállítási móddal – a rakomány megbontása nélkül – történő szállítását;

−

a könnyű kezelhetőséget lehetővé tevő elemekkel van ellátva;

−

befogadóképessége legalább 1,0 m³.

Ömlesztettáru-konténer lehet pl. konténer, „offshore” ömlesztettáru-konténer, billenőputtony, ömlesztettáru-siló, cserefelépítmény, konténerteknő, görgős konténer, a kocsi rakodótere;

Ömlesztett fuvarozás: csomagolatlan szilárd anyagok vagy tárgyak fuvarozása vasúti kocsikban vagy konténerekben. A fogalom nem vonatkozik sem a küldeménydarabokban, sem a tartányokban fuvarozott árukra;

Öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH): az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a szállítás során használt csomagolásban levő anyagnál az öngyorsuló bomlás bekövetkezhet. Az ÖBH meghatározására vonatkozó követelményeket és a zárt térben történő hevítés hatását a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. része tartalmazza. [Az öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH) a francia température de decomposition auto-accélérée (TDAA), ill. az angol self-accelerating decomposition temperature (SADT) magyar megfelelője.];

Összetett IBC műanyag belső tartállyal: olyan IBC, amely merev külső burkolatot képező vázszerkezetből áll, amely a műanyag belső tartályt, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényeket veszi körül. Kialakítása olyan, hogy a belső tartály és a külső burkolat összeszerelve szétválaszthatatlan egységet képez és így töltik, tárolják, szállítják vagy ürítik;

Összetett (műanyag) csomagolóeszköz: belső műanyag tartályból és külső (fém, papírlemez, rétegelt falemez stb.) csomagolásból álló csomagolóeszköz. Ez a csomagolóeszköz, ha egyszer már összeállították, szétválaszthatatlan marad, így töltik, raktározzák, szállítják és ürítik;

Megjegyzés: Lásd az összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszközhöz fűzött megjegyzést.

Összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszköz: belső üveg-, porcelán- vagy kőagyag tartályból és külső (fém, fa, papírlemez, műanyag, habosított műanyag stb.) csomagolásból áll. Ez a csomagolóeszköz, ha egyszer összeállították, szétválaszthatatlan marad, így töltik, raktározzák, fuvarozzák és ürítik;

Megjegyzés: Egy „összetett csomagolóeszköz” „belső elemét” a szokásos körülmények között „belső tartálynak” nevezik. Például egy 6HA1 típusú összetett (műanyag) csomagolóeszköz „belső eleme” egy ilyen fajta „belső tartály”, mivel ezt a szokásos körülmények között nem arra alakították ki, hogy „külső csomagolás” nélkül „befogadó” funkciót lásson el, és így nem „belső csomagolásról” van szó.

P

Palack: legfeljebb 150 liter űrtartalmú, szállításra használt, nyomástartó tartály;

Palackköteg: szállításra használt, szerkezeti egységbe épített palackok, amelyek egymással gyűjtőcsővel vannak összekötve és szilárdan egymáshoz vannak erősítve. A palackok együttes űrtartalma legfeljebb 3000 liter lehet, a 2 osztály mérgező (a 2.2.2.1.3 pont szerint T betűvel kezdődő osztályozási kód alá tartozó) gázainak szállítására használt palackkötegek űrtartalma azonban legfeljebb 1000 liter lehet;

Papírlemez IBC: papírlemez testből különálló fenékkel és tetővel vagy anélkül, szükség esetén béléssel (de nem belső csomagolással), és megfelelő szerkezeti és üzemi szerelvényekből álló IBC;

Ponyvás kocsi: a berakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott kocsi;

Ponyvás konténer: a berakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott konténer;

Portömör csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amely nem engedi át a szilárd tartalmat, beleértve a szállítás alatt keletkező finom szilárd anyagot is;

Próbanyomás: az üzembe helyezés előtti, ill. az időszakos vizsgálat alkalmával végzett nyomáspróba során kifejtett nyomás (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), tervezési nyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

R

Referencia acél: a 370 N/mm² szakítószilárdságú és 27% szakadási nyúlású acél;

Rekesz: rácsos kialakítású (nem teljes falú) külső csomagolóeszköz;

Rögzített tartány: szerkezetileg tartósan a vasúti kocsira szerelt, legalább 1000 liter befogadóképességű tartány (a kocsi ily módon tartálykocsivá válik) vagy egy ilyen kocsi alvázának elválaszthatatlan részét képező tartány;

SZ

Szabályozási hőmérséklet: az a legmagasabb hőmérséklet, amelyen a szerves peroxid vagy az önreaktív anyag biztonságosan szállítható;

Szerkezeti acél: a 360Á440 N/mm² közötti legkisebb szakítószilárdságú acél;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Szerkezeti szerelvény:

a)

tartálykocsi esetében a tartány külső vagy belső erősítő- és rögzítő- vagy védő-elemei;

b)

tankkonténer esetében a tartány külső vagy belső erősítő- és rögzítő-, védő- vagy stabilizáló-elemei;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

c)

a battériás kocsi vagy MEG-konténer elemei esetében a tartány vagy a tartály külső erősítő-, rögzítő-, védő- vagy stabilizáló-elemei;

d)

a hajlékony falú IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál a test erősítő-, rögzítő-, kezelő, védő- vagy stabilizáló-elemei (beleértve a belső műanyag tartállyal rendelkező összetett IBC-k esetében a raklap alapot is);

Szilárd anyag:

a)

amelynek olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson 20 °C-nál magasabb; vagy

b)

az ASTM D 4359-90 vizsgálati módszerrel meghatározva nem folyékony, vagy a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint pasztaszerű;

T

Tálca (az 1 osztályban): fém, műanyag, papírlemez vagy más alkalmas anyagú lemez, amelyet a belső, a köztes vagy a külső csomagolásba helyeznek és azokba szorosan illeszkedik. A tálca felülete lehet alakos, hogy a csomagolások vagy tárgyak beültethetők, szilárdan rögzíthetők és egymástól elválaszthatók legyenek;

Tankkonténer: gáz alakú, folyékony, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt, a konténer meghatározásnak megfelelő szállítóeszköz, amely a tartányból és szerelvényeiből áll, beleértve azokat a szerelvényeket is, amelyek lehetővé teszik a tankkonténer helyváltoztatását egyensúlyhelyzete

jelentős megváltoztatása nélkül; amennyiben a 2 osztály anyagainak szállítására használják, 450 liternél nagyobb befogadóképességű;

Megjegyzés: A 6.5 fejezet előírásainak megfelelő IBC-k nem tekinthetők tankkonténereknek.

Tankkonténer, mobil tartány vagy tartálykocsi üzemben tartója: az a vállalkozás, amelynek a nevén a tankkonténert, a mobil tartányt vagy a tartálykocsit nyilvántartásba vették; vagy szokásos módon forgalomba helyezték;

Tartály (az 1 osztályban): köztes vagy belső csomagolásként használt láda, palack, hordó, kanna, doboz és hüvely, beleértve mindenféle zárószerkezetüket;

Tartály: anyagok vagy tárgyak befogadására vagy tartására alkalmas befogadóedény, beleértve mindenfajta zárószerkezetét is. Ez a meghatározás a tartányokra nem vonatkozik (lásd még belső tartály, gázpatron, mélyhűtő tartály, merev belső tartály és nyomástartó tartály);

Tartály névleges űrtartalma: a tartályban található veszélyes áru literben kifejezett névleges térfogata. A sűrített gázok tartályainál ez megegyezik a víztöltet térfogatával;

Tartány: maga a tartányköpeny, beleértve annak üzemi és szerkezeti szerelvényeit. Ahol a tartány szó önmagában szerepel, tankkonténert, mobil tartányt, leszerelhető tartányt vagy tartálykocsit jelent az ebben a részben szereplő meghatározás szerint, ill. olyan tartányt, amely a battériás kocsi vagy a MEG-konténer elemét képezi (lásd még leszerelhető tartány, MEG-konténer, mobil tartány, battériás kocsi és tartálykocsi);

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7.4.1 bekezdést.

Tartálykocsi: folyékony, gáznemű, porszerű vagy szemcsés anyagok fuvarozására használt kocsi, amely egy vagy több tartányt magába foglaló felépítményből és azok szerelvényeiből, valamint egy, a saját szerelvényeivel ellátott alvázból (futómű, felfüggesztés, vonó- és ütközőberendezés, fékek és feliratok) áll;

Megjegyzés: A leszerelhető tartányos kocsik is tartálykocsinak minősülnek.

Tartányköpeny: az anyagot tartalmazó burkolat (beleértve a nyílásokat és zárószerkezeteiket);

Megjegyzés: 1. Ez a meghatározás nem vonatkozik a tartályokra.

2. A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Tartányos cserefelépítmény: a tartányos cserefelépítmény tankkonténernek tekintendő;

Teljes rakomány: egyetlen feladótól származó rakomány, amely részére egy nagykonténer kizárólagos használatra van fenntartva, és amelynek be- és kirakását a feladó vagy a címzett utasításai szerint végzik;

Megjegyzés: A 7 osztálynál a megfelelő kifejezés a kizárólagos használat, lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Tervezési nyomás: a próbanyomással legalább egyenlő elméleti nyomás, amely a szállított anyag veszélyességi foka szerint kisebb vagy nagyobb mértékben meghaladhatja az üzemi nyomást. A tervezési nyomás csak a tartány falvastagságának meghatározására való a külső és belső erősítőelemek figyelembe vétele nélkül (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Test (az összetett IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál): maga a tartály, beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit, de kizárva az üzemi szerelvényeket;

Többelemes gázkonténer (MEG-konténer): olyan szállítóeszköz, amelynek egymással gyűjtőcsővel összekötött és vázra szerelt elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a többelemes gázkonténer elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2 osztály gázainak szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartányok;

Megjegyzés: Az UN MEG-konténerekre lásd a 6.7 fejezetet.

Töltési fok: a gáz tömegének és a felhasználásra kész nyomástartó tartályt teljesen kitöltő víz tömegének aránya 15 °C-on;

Töltési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti töltéskor ténylegesen fellép (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, tervezési nyomás és ürítési nyomás);

Töltő: bármely vállalkozás, amely a veszélyes árut tartányba (tartálykocsiba, leszerelhető tartányba, mobil tartányba vagy tankkonténerbe), battériás kocsiba vagy MEG-konténerbe tölti, ill. az ömlesztett veszélyes árut vasúti kocsiba, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe rakja;

Tömörségi próba: tartányok, csomagolóeszközök vagy IBC-k, szerelvények és zárószerkezetek szivárgásmentességének meghatározására szolgáló vizsgálat;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Túlnyomásos gázpatron: lásd aeroszol vagy aeroszol csomagolás;

U

UN szám (azonosító szám): az anyagok és tárgyak négyjegyű azonosító száma, amely az „ENSZ Minta Szabályzat”-ból származik;

Ü

Ürítési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti ürítéskor ténylegesen fellép (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, tervezési nyomás és töltési nyomás);

Üzemi nyomás: a sűrített gáz állandósult nyomása a megtöltött nyomástartó tartályban 15 °C referencia hőmérsékleten;

Megjegyzés: Tartányokra lásd a legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás) fogalmát.

Üzemi szerelvények:

a)

tartányoknál a töltő- és ürítő-, a szellőző-, a biztonsági, a fűtő- és hőszigetelő berendezések, valamint a mérőeszközök;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

b)

battériás kocsi vagy MEG-konténer elemeinél a töltő-, ürítő- és biztonsági berendezések, az összekötő csövek, valamint a mérőeszközök;

c)

IBCk-nél a töltő- és ürítő-, a nyomáscsökkentő-, szellőző-, a fűtő- és hőszigetelő-berendezések, valamint a mérőeszközök;

V

Vákuum-szelep: nyomáskülönbség hatására automatikusan működésbe lépő, rugóterhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett vákuum kialakulásának megakadályozása a tartányban;

Vállalat: lásd vállalkozás;

Vállalkozás: a természetes személy vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a jogi személyiség nélküli társaság vagy személyek társulása, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a hivatalos testületet, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel, vagy hogy jogi személyiséggel rendelkező hatóságtól függ-e;

Vasúti infrastruktúra: minden vasúti vágány és rögzített berendezés, amennyiben azok a vasúti járművek közlekedéséhez és a közlekedés biztonságához szükségesek;

Vasúti infrastruktúra üzemeltetője (pályavasút): bármely állami szervezet vagy vállalkozás, amelynek feladata a vasúti pályának és tartozékainak létesítése, karbantartása, valamint a üzemviteli és biztonsági rendszer irányítása;

Védett IBC (fém IBC-nél): az ütközéssel szembeni kiegészítő védelemmel ellátott IBC, ez a védelem lehet pl. többrétegű (szendvicsszerkezetű) vagy kettős falú konstrukció vagy fémrácsos vázszerkezet;

Veszélyes áruk: olyan anyagok és tárgyak, amelyek fuvarozását a RID tiltja vagy csak feltételekkel engedi meg;

Veszélyes reakció:

a)

égés és/vagy jelentős hőfejlődés;

b)

gyúlékony, fojtó hatású, gyújtó hatású (oxidáló) és/vagy mérgező gázok fejlődése;

c)

maró anyagok képződése;

d)

vegyileg nem állandó anyagok képződése; vagy

e)

veszélyes nyomásnövekedés (csak tartányoknál);

Vészhőmérséklet: az a hőmérséklet, amelynél a hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén a vészhelyzeti eljárásokat alkalmazni kell;

Visszaforgatott műanyag: használt ipari csomagolóeszközökből visszanyert anyag, melyet új csomagolóeszközzé való feldolgozásához megtisztítanak és előkészítenek;

Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv: az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” negyedik javított kiadása (ST/SG/AC.10/11/Rev.4);

Vizsgáló szervezet: az illetékes hatóság által elismert, független vizsgáló szervezet;

Z

Zárószerkezet: a tartály nyílását záró szerkezet;

Zárt konténer: teljesen zárt, szilárd tetejű, oldalfalú, végfalú és padlójú konténer. Ide tartozik az a nyitható tetejű konténer is, amelynek teteje a fuvarozás alatt zárva tartható;

ZS

Zsák: papírból, műanyag fóliából, textilből, szövött anyagból vagy más alkalmas anyagból készült hajlékony csomagolóeszköz.

Mechanikai feszültség

Munka

Energia

Hőmennyiség

2)

A korábbi, már nem törvényes mértékegységekkel adott mennyiség értékek törvényes mértékegységű értékre való átszámításához a következő kerekített értékeket kell alkalmazni:

Erő:

Mechanikai feszültség:

1 kg

= 9,807 N

1 kg/mm²

= 9,807 N/mm²

1 N

= 0,102 kg

1 N/mm²

= 0,102 kg/mm²

Nyomás:

1 Pa

= 1 N/m²

= 10^–5 bar

= 1,02 ⋅ 10^–5 kg/cm²

= 0,75 ⋅ 10^–2 Torr

1 bar

= 10⁵ Pa

= 1,02 kg/cm²

= 750 Torr

1 kg/cm²

= 9,807 ⋅ 10⁴ Pa

= 0,9807 bar

= 736 Torr

1 Torr

= 1,33 ⋅ 10² Pa

= 1,33 ⋅ 10^–3 bar

= 1,36 ⋅ 10^–3 kg/cm²

Munka, energia, hőmennyiség:

1 J

= 1 N ⋅ m

= 0,278 ⋅ 10^–6 kWh

= 0,102 kg ⋅ m

= 0,239 ⋅ 10^–3 kcal

1 kWh

= 3,6 ⋅ 10⁶ J

= 367 ⋅ 10³ kg ⋅ m

= 860 kcal

1 kg ⋅ m

= 9,807 J

= 2,72 ⋅ 10^–6 kWh

= 2,34 ⋅ 10^–3 kcal

1 kcal

= 4,19 ⋅ 10³ J

= 1,16 ⋅ 10^–3 kWh

= 427 kg ⋅ m

Teljesítmény:

1 W

= 0,102 kg ⋅ m/s

= 0,86 kcal/h

1 kg ⋅ m/s

= 9,807 W

= 8,43 kcal/h

1 kcal/h

= 1,16 W

= 0,119 kg ⋅ m/s

Dinamikai viszkozitás:

1 Pa ⋅ s

= 1 N ⋅ s/m²

= 10 P (poise)

= 0,102 kg ⋅ s/m²

1 P

= 0,1 Pa ⋅ s

= 0,1 N ⋅ s/m²

= 1,02 ⋅ 10^–2 kg ⋅ s/m²

1 kg ⋅ s/m²

= 9,807 Pa ⋅ s

= 9,807 N ⋅ s/m²

= 98,07 P

Kinematikai viszkozitás:

1 m²/s

= 10⁴ St (stokes)

1 St

= 10^–4 m²/s

3)

A Nemzetközi mértékegységrendszer (SI) az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet határozatainak eredménye (Cím: Pavillon de Breteuil, Parc de St-Cloud, F–92 310 Sèvres).

4)

Írógép használata esetén a literre vonatkozó „l” rövidítés mellett az „L” rövidítés is megengedett.

1 000 000 000 000 000 000 =

10¹⁸

trillió

exa

E

1 000 000 000 000 000 =

10¹⁵

billiárd

peta

P

1 000 000 000 000 =

10¹²

billió

tera

T

1 000 000 000 =

10⁹

milliárd

giga

G

1 000 000 =

10⁶

millió

mega

M

1 000 =

10³

ezer

kilo

k

100 =

10²

száz

hekto

h

10 =

10¹

tíz

deka

da

0,1 =

10^–1

tized

deci

d

0,01 =

10^–2

század

centi

c

0,001 =

10^–3

ezred

milli

m

0,000 001 =

10^–6

milliomod

mikro

μ

0,000 000 001 =

10^–9

milliárdod

nano

n

0,000 000 000 001 =

10^–12

billiomod

piko

p

0,000 000 000 000 001 =

10^–15

billiárdod

femto

f

0,000 000 000 000 000 001 =

10^–18

trilliomod

atto

a

1.2.2.2

Kifejezett ellentétes meghatározás hiányában a „%” a RID-ben a következőket jelenti:

a)

szilárd vagy folyékony anyagok keveréke, valamint oldatok és folyadékokkal átitatott szilárd anyagok esetén a keverék, az oldat vagy az átitatott anyag teljes tömegére vonatkoztatott tömeg%-ot;

b)

sűrített gázkeverékek esetén: ha a töltés nyomásra történik, a térfogatarányt a gázkeverék teljes térfogatának százalékában megadva; vagy ha a töltés tömegre történik, a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva;

c)

cseppfolyósított gázkeverék, valamint oldott gázkeverék esetén: a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva.

1.2.2.3

A tartályokra vonatkozó mindenféle nyomás (pl. próbanyomás, belső nyomás, a biztonsági szelepek nyitónyomása) mindig túlnyomásban van megadva (a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomásban); ezzel szemben a gőznyomás mindig abszolút nyomásban van kifejezve.

1.2.2.4

Ha a RID töltési fokot ír elő tartályokra vagy tartányokra, ez mindig 15 °C anyaghőmérsékletre vonatkozik, kivéve, ha más hőmérséklet van megjelölve.

1.3 fejezet

A veszélyes áruk fuvarozásában résztvevő személyek képzése

1.3.1

Alkalmazási terület

Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, veszélyes áruk fuvarozásával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes árukra vonatkozó előírásokból. A veszélyes árukkal kapcsolatos közbiztonsági előírásokról szóló 1.10 fejezet képzési követelményeit is figyelembe kell venni.

Megjegyzés: A biztonsági tanácsadó képzésére lásd az 1.8.3 szakaszt.

1.3.2

A képzés jellege

Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő képzés szükséges:

1.3.2.1

Általános tájékoztató oktatás

A személyzetnek meg kell ismernie a veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó általános előírásokat.

1.3.2.2

Munkakörre (feladatra) szakosított oktatás

A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó előírásokra.

Ha a veszélyes árut multimodális szállítással továbbítják, a többi szállítási módra vonatkozó előírásokat is ismertetni kell.

Ezenkívül a fuvarozónak és a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjének a személyzetét a vasúti fuvarozás különlegességeire is ki kell oktatni. Az oktatást alapozó és szakosító oktatás formájában kell nyújtani.

a)

Alapozó oktatás a teljes személyzet számára:

A teljes személyzetet ki kell oktatni a veszélyességi bárcák és a narancssárga jelölés jelentésére. Ezenkívül a személyzettel meg kell ismertetni a szabálytalanságok jelentési eljárását.

b)

A szakosító oktatás a veszélyes áruk fuvarozásában közvetlenül érintett üzemi személyzet számára:

Az előző a) pontban említett alapozó oktatáson kívül a személyzetet tevékenységüktől függően kell oktatásban részesíteni.

A szakosító oktatás témáit a személyzet számára az 1.3.2.2.1 pont szerinti csoportok és az 1.3.2.2.2 pont szerinti három kategória alapján kell meghatározni.

1.3.2.2.1

A személyzet csoportosítására az egyes kategóriákba a következő táblázat szolgál:

1.3.2.2.2

A szakosító oktatásnak legalább a következő témákra kell kiterjednie:

a)    az 1 kategóriába tartozó vontatójármű-vezetők, ill. ennek megfelelő feladatot ellátó személyek esetén:

−    a vonat összeállítására, a veszélyes áruk jelenlétére és azok vonaton belüli helyére vonatkozó, szükséges információk;

−    a szabálytalanságok fajtái;

−    szabálytalanságok esetén a kritikus helyzetek kezelése, intézkedések foganatosítása a saját vonatuk és a szomszédos vágányokon folyó forgalom védelmére;    

az 1 kategóriába tartozó kocsirendezők, ill. ennek megfelelő feladatot ellátó személyek esetén:

−    a RID 13 és 15 számú tolatási bárcájának jelentése (lásd az 5.3.4.2 bekezdést);

−    a RID 7.5.3 szakasza szerinti védőtávolságok az 1 osztály áruinál;

−    a szabálytalanságok felismerése;

b)    a 2 kategóriába tartozó kocsivizsgálók, ill. ennek megfelelő feladatot ellátó személyek esetén:

−    „A teherkocsik nemzetközi forgalomban történő kölcsönös használatáról szóló szabályzat (RIV)” XII Melléklete (A teherkocsik műszaki vizsgálatának feltételei nemzetközi forgalomban) szerinti vizsgálatok végrehajtása;

−    az UIC 471-3 Döntvény normatíváinak gyakorlati alkalmazása (csak azon személyek részére, akik az 1.4.2.2.1 pontban meghatározott ellenőrzéseket végzik);

−    a szabálytalanságok fajtái;

c)    a 3 kategóriába tartozó forgalmi szolgálattevők, váltókezelők, irányítóközpontok dolgozói, ill. ennek megfelelő feladatot ellátó személyek esetén:

−    szabálytalanságok esetén a kritikus helyzetek kezelése;

−    a RID 1.11 fejezete szerinti belső veszélyelhárítási terv a rendezőpályaudvarokra.

1.3.2.3

Biztonsági képzés

A személyzetet ki kell oktatni a veszélyes áruk által képviselt veszélyekről és kockázatról azzal arányban, hogy a veszélyes áruk szállításakor, be- vagy kirakásakor bekövetkező baleset esetén mekkora a sérülés veszélye, illetve mennyire van kitéve a veszélyes áru hatásának.

Az oktatás célja, hogy a személy tudatában legyen a biztonságos árukezelés szabályainak és a veszélyhelyzet elhárítására teendő intézkedéseknek.

1.3.2.4

A 7 osztályra vonatkozó oktatás

A 7 osztály vonatkozásában a személyzetet megfelelően ki kell oktatni a sugárveszélyre, ill. a személyzetet – vagy tevékenységük következtében más személyeket – érő besugárzás csökkentése érdekében betartandó óvintézkedésekre.

1.3.3

Dokumentálás

Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak és a munkavállalónak is meg kell őriznie, és új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell. A személyzet oktatását ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal.

1.4 fejezet

A résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettségei

1.4.1

Általános biztonsági előírások

1.4.1.1

A veszélyes áru fuvarozásában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. A RID előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.

1.4.1.2

Amennyiben olyan közvetlen veszély áll fenn, ami a közbiztonságot veszélyezteti, a résztvevőknek azonnal értesíteniük kell a vészelhárító szolgálatokat, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk azokat az információkat, amelyeket beavatkozásukhoz igényelnek.

1.4.1.3

A RID a különböző résztvevőkre háruló kötelezettségeket részletesebben is megadhatja.

Ha egy Tagállam véleménye szerint nem jár a biztonság csökkenésével, a valamely résztvevőre háruló kötelezettségeket belföldi jogszabályaiban átháríthatja egy vagy több másik résztvevőre, feltéve, hogy az 1.4.2 és az 1.4.3 szakaszban felsorolt kötelezettségeknek eleget tesznek. Ezekről az eltérésekről a Tagállamnak értesítenie kell a Központi Hivatalt, amely a többi Tagállam tudomására hozza.

Az 1.2.1, az 1.4.2 és az 1.4.3 szakasznak a résztvevők és kötelezettségeik meghatározására vonatkozó előírásai nem érintik a belföldi jog jogkövetkezményekre (büntetőjogi, kártérítési felelősség stb.) vonatkozó azon előírásait, amelyek abból fakadnak, hogy a kérdéses résztvevő pl. természetes vagy jogi személy, önálló vállalkozó, munkaadó vagy alkalmazott.

1.4.2

A fő résztvevők kötelezettsége

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd még az 1.7.6 szakaszt is.

1.4.2.1

Feladó

1.4.2.1.1

A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át fuvarozásra, amely megfelel a RID előírásainak. A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a)    meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru a RID-del összhangban van besorolva és fuvarozása engedélyezett;

b)    el kell látnia a fuvarozót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarlevéllel és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3.2 fejezet „A” táblázatának előírásaira;

c)    csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartálykocsikat, leszerelhető tartányos kocsikat, battériás kocsikat, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva a RID által előírt jelölésekkel;

d)    be kell tartania a feladás módjára és a továbbítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat;

e)    biztosítania kell, hogy még a tisztítatlan és nem gáztalanított, üres tartányok (tartálykocsik, leszerelhető tartányos kocsik, battériás kocsik, MEG-konténerek, mobil tartányok vagy tankkonténerek), illetve az ömlesztett áruhoz használt üres, tisztítatlan kocsik, nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá a tisztítatlan, üres tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban.

1.4.2.1.2

Ha a feladó más résztvevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi igénybe, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a küldemény megfeleljen a RID előírásainak. Az 1.4.2.1.1 a), b), c) és e) pont esetében azonban a feladó megbízhat a többi résztvevőtől kapott adatokban és információkban.

1.4.2.1.3

Ha a feladó harmadik fél nevében vagy megbízásából jár el, ez utóbbinak a feladót írásban kell tájékoztatnia arról, hogy veszélyes áruról van szó, és rendelkezésére kell bocsátania minden információt és okmányt, amire a feladónak szüksége van kötelezettségei teljesítéséhez.

1.4.2.2

Fuvarozó

1.4.2.2.1

A fuvarozóra, aki a feladás helyén a veszélyes árut átveszi, – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – reprezentatív módon, szúrópróbaszerűen különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a)    meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru a RID szerint fuvarozásra engedélyezett;

b)    meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a fuvarlevélhez csatolva legyenek és továbbításra kerüljenek;

c)    szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;

d)    meg kell győződnie arról, hogy a tartálykocsi, battériás kocsi, leszerelhető tartányos kocsi, mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer időszakos vizsgálatának érvényességi ideje még nem járt le;

e)    ellenőriznie kell, hogy a kocsik ne legyenek túlterhelve;

f)    meg kell győződnie arról, hogy a kocsikra előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve.

Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarlevél, illetve a kísérő okmányok alapján, a kocsi vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani.

Ezen pont előírásai az UIC 471-3 V Döntvény⁵⁾ (Ellenőrzések, amelyeket a nemzetközi forgalomban a veszélyes áru küldemények esetén végre kell hajtani) 5. pontja alkalmazása esetén teljesítettnek tekinthetők.

1.4.2.2.2

Az 1.4.2.2.1 a), b), e) és f) pont esetében azonban a fuvarozó megbízhat többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban.

1.4.2.2.3

Ha a fuvarozó az 1.4.2.2.1 pont alapján a RID előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek.

1.4.2.2.4

Ha a fuvarozó a szállítás alatt olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását – a közlekedés és a küldemény biztonsága, illetve a közbiztonság figyelembevételével – a lehető leghamarabb meg kell szakítania.

A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak. Az útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhatnak a szállítás folytatására.

Amennyiben a szabálytalanság nem szüntethető meg, illetve a szállítás folyatására engedélyt nem adtak, az illetékes hatóságoknak a szükséges közigazgatási eszközökkel támogatniuk kell a fuvarozót. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a fuvarozó tájékoztatja hatóságot, hogy a feladó nem közölte vele az áru veszélyességét, és a fuvarozási szerződésekre vonatkozó jogszabályok alapján az árut lerakni, megsemmisíteni vagy ártalmatlanná tenni kívánja.

1.4.2.3

Címzett

1.4.2.3.1

A címzett kötelezettsége az áru átvétele – kivéve, ha az átvétel megtagadására kellő indokkal rendelkezik –, ill. kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő RID előírásokat betartották.

A címzettre – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a)    el kell végeznie a RID által megkövetelt esetekben a kocsik és konténerek előírt tisztítását és fertőtlenítését;

b)    biztosítania kell, hogy ha már a kocsikat és konténereket teljesen kiürítették, kitisztították, ill. fertőtlenítették, ne legyenek rajtuk láthatók a nagybárcák és a narancssárga tábla jelölések.

Egy kocsi vagy konténer csak akkor adható vissza vagy használható fel ismét, ha az előzőekben említett előírásokat betartották.

1.4.2.3.2

Ha a címzett más résztvevők (kirakó, tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy az 1.4.2.3.1 pont előírásainak megfeleljenek.

1.4.3

A többi résztvevő kötelezettségei

A többi résztvevőt, ill. kötelezettségeiket a következő – nem teljes körű – felsorolás tartalmazza. A többi résztvevő kötelezettségei az előző 1.4.1 szakaszból következnek, amennyiben tudatában vannak vagy tudatában kell lenniük, hogy feladataikat a RID hatálya alá eső fuvarozási tevékenység részeként végzik.

1.4.3.1

Berakó

1.4.3.1.1

A berakóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a)    csak akkor adhatja át az árut a fuvarozónak, ha az a RID szerint fuvarozható;

b)    amikor becsomagolt veszélyes árut vagy tisztítatlan, üres csomagolóeszközt ad át szállításra, ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldeménydarabot, amelynek csomagolóeszköze sérült – különösen, ha az nem tömített, szivárog vagy fennáll a veszélyes áru kifolyásának veszélye –, amíg a sérülést ki nem javították; ugyanez vonatkozik a tisztítatlan, üres csomagolóeszközökre is;

c)    amikor veszélyes árut rak egy kocsiba vagy nagykonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat;

d)    amikor a veszélyes árut közvetlenül adja át a fuvarozónak szállítás céljából, figyelembe kell vennie a kocsi vagy nagykonténer bárcázására (nagybárcák elhelyezésére) és a kocsi vagy nagykonténer narancssárga táblával való jelölésére vonatkozó előírásokat;

e)    amikor a küldeménydarabokat berakja, be kell tartania az együvé rakásra vonatkozó tiltásokat, figyelembe véve a kocsiban vagy nagykonténerben levő, korábban berakott veszélyes árukat és az élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól való elkülönítésre vonatkozó előírásokat.

1.4.3.1.2

Az 1.4.3.1.1. a), d) és e) pont esetében azonban a berakó megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban.

1.4.3.2

Csomagoló

A csomagolóra - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a)    be kell tartania a csomagolási és az egybecsomagolási feltételekre vonatkozó előírásokat;

b)    amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat.

1.4.3.3

Töltő

A töltőre – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a)    a tartány megtöltése előtt meg kell győződnie arról, hogy a tartány és szerelvényei kielégítő műszaki állapotban vannak;

b)    meg kell győződnie arról, hogy a tartálykocsi, battériás kocsi, leszerelhető tartányos kocsi, mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer időszakos vizsgálatának érvényességi ideje még nem járt le;

c)    tartányba csak olyan veszélyes árut tölthet, amelynek szállítására az adott tartány engedélyezve van;

d)    a tartányok töltése során be kell tartania a szomszédos tartánykamrákban levő veszélyes árukra vonatkozó előírásokat;

e)    a töltés során be kell tartania a betöltendő anyagra engedélyezett legnagyobb töltési fokot vagy az űrtartalom literenkénti legnagyobb töltési tömeget;

f)    a tartány megtöltése után ellenőriznie kell a zárószerkezetek tömörségét;

g)    biztosítania kell, hogy az általa megtöltött tartány külsején ne maradjon a betöltött anyagból semmilyen veszélyes maradék;

h)    a veszélyes áru szállításra történő előkészítése során biztosítania kell, hogy a narancssárga táblák és veszélyességi bárcák vagy nagybárcák az előírás szerint el legyenek helyezve a tartányokon, a kocsikon és a kis- és nagykonténereken;

i)    cseppfolyósított gáz tartálykocsiba töltése előtt és után figyelembe kell vennie az ide vonatkozó különleges ellenőrzési előírásokat.

1.4.3.4

Tankkonténer vagy mobil tartány üzembentartója

A tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartójára – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a)    biztosítania kell, hogy a gyártásra, a szerelvényekre, a vizsgálatokra és a jelölésre vonatkozó követelményeknek megfeleljenek;

b)    biztosítania kell, hogy a tartányt és szerelvényeit oly módon tartsák karban, ami biztosítja, hogy rendes üzemeltetési körülmények között a tankkonténer vagy a mobil tartány a következő időszakos vizsgálatig kielégítse a RID előírásait;

c)    soron kívüli ellenőrzést kell végeztetnie, ha a tartány vagy szerelvényei biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset csökkentheti.

1.4.3.5

Tartálykocsi üzembentartója

A tartálykocsi üzembentartójára – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a)    biztosítania kell, hogy a gyártásra, a szerelvényekre, a vizsgálatokra és a jelölésre vonatkozó követelményeknek megfeleljenek;

b)    biztosítania kell, hogy a tartányt és szerelvényeit oly módon tartsák karban, ami biztosítja, hogy rendes üzemeltetési körülmények között a tartálykocsi a következő időszakos vizsgálatig kielégítse a RID előírásait;

c)    soron kívüli ellenőrzést kell végeztetnie, ha a tartány vagy szerelvényei biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset csökkentheti.

1.4.3.6

Vasúti infrastruktúra üzemeltetője

Az 1.4.1 szakasz alapján a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjének gondoskodnia kell arról, hogy a rendezőpályaudvarokra az 1.11 fejezet szerinti „Belső veszélyelhárítási terv” készüljön.

1.5 fejezet

Eltérések

1.5.1

Ideiglenes eltérések

1.5.1.1

A RID előírásainak a műszaki és ipari fejlődéshez igazítása céljából a Tagállamok illetékes hatóságai közvetlenül egymás között megállapodhatnak abban, hogy területeiken bizonyos fuvarozásokat ideiglenesen a RID előírásaitól eltérően engedélyeznek, feltéve, hogy ez a biztonságot nem veszélyezteti. Annak a hatóságnak, amely az ideiglenes eltérést kezdeményezte, értesítenie kell az ilyen ideiglenes eltérésekről a Központi Hivatalt, hogy az a Tagállamok tudomására hozhassa.⁶⁾

Megjegyzés: Az 1.7.4 szakasz szerinti „Külön megegyezés” nem tekinthető az ezen fejezet szerinti ideiglenes eltérésnek.

1.5.1.2

Az ideiglenes eltérés érvényességének időtartama nem lehet öt évnél hosszabb az életbe lépésétől számítva. Az ideiglenes eltérés automatikusan megszűnik a RID megfelelő módosításának életbelépési dátumától kezdve.

1.5.1.3

Az ideiglenes eltérések a CIM Egységes Szabályok 5. cikk 2. § szerinti magállapodások. Az ideiglenes eltérések alapján végzett fuvarozások a RID szerinti fuvarozások.

Megjegyzés: A CIM Egységes szabályok 5. cikk 2. § szövege a következő:

„2. § – Két vagy több Állam megállapodással, vagy két vagy több vasút díjszabási rendelkezésekkel megegyezhet olyan feltételekben, amelyek alapján bizonyos anyagok vagy bizonyos tárgyak, amelyeket a RID a fuvarozásból kizár, mégis fuvarozhatók.

Az Államok és a vasutak hasonlóképpen enyhíthetik a RID-ben előírt fuvarozási feltételeket.

Ezeket a megállapodásokat és díjszabási rendelkezéseket ki kell hirdetni és a Központi Hivatallal közölni kell, a Központi Hivatal ezeket a Tagállamok tudomására hozza.”

1.5.2

Katonai küldemények

A katonai küldeményekre, azaz az 1 osztály anyagait és tárgyait tartalmazó olyan küldeményekre, amelyek a fegyveres erőkhöz tartoznak, vagy a fegyveres erők ellenőrzése alatt állnak, eltérő rendelkezések vonatkoznak [lásd az 5.2.1.5 bekezdést, az 5.2.2.1.8, 5.3.1.1.2 és 5.4.1.2.1 f) pontot, valamint a 7.2.4 szakasz W2 különleges előírását].

1.6 fejezet

1.6.1

Átmeneti előírások

1.6.1.1

A RID anyagai és tárgyai – más előírás hiányában – 2005. június 30-ig a RID 2004. december 31-ig érvényes előírásai⁷⁾ szerint is fuvarozhatók.

Megjegyzés: A fuvarlevélbe teendő bejegyzésekre lásd az 5.4.1.1.12 pontot.

1.6.1.2

Azok a veszélyességi bárcák, amelyek 2004. december 31-ig megfeleltek az akkor érvényes mintának, a készlet kifogyásáig használhatók.

1.6.1.3

Azok az 1 osztályba tartozó anyagok és tárgyak, amelyek valamely Tagállam fegyveres erőihez tartoznak és amelyeket 1990. január 1-je előtt a RID akkor érvényes előírásainak⁸⁾ megfelelően csomagoltak, 1989. december 31-e után is fuvarozhatók, amennyiben a csomagolások sértetlenek és a fuvarlevélbe tett bejegyzés szerint ezek 1990. január 1-je előtt csomagolt katonai áruk. Az erre az osztályra 1990. január 1-jétől érvényes egyéb előírásokat be kell tartani.

1.6.1.4

Azok az 1 osztályba tartozó anyagok és tárgyak, amelyeket 1990. január 1-je és 1996. december 31-e között a RID ezen időszakban érvényes előírásainak⁹⁾ megfelelően csomagoltak, 1996. december 31-e után is fuvarozhatók, amennyiben a csomagolások sértetlenek és a fuvarlevélbe tett bejegyzés szerint ezek az 1 osztályba tartozó olyan áruk, amelyeket 1990. január 1-je és 1996. december 31-e között csomagoltak.

1.6.1.5

Azok az IBC-k, amelyeket a 405 szélzetszám (5) bekezdésének és az 555 szélzetszám (3) bekezdés 1999. január 1-je előtt érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg a 405 szélzetszám (5) bekezdésének és az 555 szélzetszám (3) bekezdés 1999. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.1.6

Azok az IBC-k, amelyeket 2003. január 1-je előtt az 1612 szélzetszám (1) bekezdése 2001. június 30-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de a 6.5.2.1.1 pont szerinti betűk, számok és jelek magassága nem felel meg a 2001. július 1-től érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.1.7

Azok a típusjóváhagyások, amelyeket a nagy vagy közepes molekulatömegű polietilénből gyártott hordókra, kannákra, ill. összetett csomagolóeszközökre a 6.1.5.2.6 pont 2004. december 31-ig érvényes előírásai alapján 2005. július 1-je előtt adtak ki, de nem felelnek meg a 4.1.1.19 bekezdés követelményeinek, 2009. december 31-ig érvényesek. Az e típusjóváhagyások alapján gyártott és jelöléssel ellátott csomagolóeszközök a 4.1.1.15 bekezdésben meghatározott felhasználási időtartamuk leteltéig használhatók.

1.6.1.8

Az 5.3.2.2 bekezdés 2004. december 31-ig érvényes követelményeinek megfelelő narancssárga jelölések továbbra is használhatók.

1.6.1.9

(fenntartva)

1.6.1.10

Azok a 2003. július 1-je előtt gyártott lítium-cellák, ill. akkumulátorok, amelyeket a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint bevizsgáltak, de a 2003. január 1-jétől érvényes előírások szerint nem vizsgáltak, valamint az ilyen lítium-cellákat, ill. akkumulátorokat tartalmazó készülékek 2013. június 30-ig szállíthatók, ha egyébként minden más előírásnak megfelelnek.

1.6.2

Tartályok a 2 osztály gázaihoz

1.6.2.1

Azok az 1997. január l-je előtt gyártott tartályok, amelyek a RID 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak nem felelnek meg, de amelyek fuvarozása a RID 1996. december 31-ig érvényes előírásai szerint engedélyezett volt, ezen időpont után is használhatók, amennyiben a P200 és a P203 csomagolási utasításban előírt időszakos vizsgálatok alapján megfelelnek.

1.6.2.2

Azok az 1.2.1 szakaszban található meghatározás szerinti palackok, amelyeket első alkalommal vagy időszakosan 1997. január 1-je előtt vizsgáltak, következő töltésük vagy következő időszakos vizsgálatuk időpontjáig tisztítatlan, üres állapotban bárcák nélkül is fuvarozhatók.

1.6.2.3

A 2003. január 1-je előtt gyártott tartályok 2003. január 1-je után is viselhetik azokat a jelöléseket, amelyek a 2002. december 31-ig érvényes követelményeknek felelnek meg.

1.6.3

Tartálykocsik és battériás kocsik

1.6.3.1

Azokat a tartálykocsikat, amelyeket az 1978. október 1-jétől alkalmazható előírások életbe lépése előtt gyártottak, továbbra is használhatók, ha a tartány szerelvényei kielégítik a 6.8 fejezet követelményeit.

A tartányok falvastagságát – a 2 osztály cseppfolyósított gázainak szállítására használt tartányok kivételével – szerkezeti acélból gyártott tartánynál legalább 0,4 MPa (4 bar) tervezési nyomásra (túlnyomásra), alumíniumból és alumíniumötvözetből gyártott tartánynál legalább 200 kPa (2 bar) tervezési nyomásra (túlnyomásra) kell méretezni.

1.6.3.2

Az időszakos vizsgálatokat az átmeneti előírások szerint tovább használt tartálykocsik esetén a 6.8.2.4 és a 6.8.3.4 bekezdés előírásai az egyes osztályokra vonatkozó különleges előírások szerint kell végrehajtani. Hacsak a korábbiakban nagyobb próbanyomás nem volt előírva, az alumíniumból és alumíniumötvözetből gyártott tartányoknál elegendő a 200 kPa (2 bar) próbanyomás (túlnyomás).

1.6.3.3

Azok a tartálykocsik, amelyek ezeknek az 1.6.3.1 és az 1.6.3.2 bekezdés átmeneti előírásainak megfelelnek, 1998. szeptember 30-ig tovább használhatók olyan veszélyes áruk fuvarozására, amelyekre eredetileg engedélyezve voltak. Ez az átmeneti időszak nem érvényes a 2 osztályba tartozó anyagok fuvarozására használt tartálykocsikra, sem az olyan tartálykocsikra, amelyeknek falvastagsága és szerelvényei megfelelnek a 6.8 fejezet előírásainak.

1.6.3.4

Azok a tartálykocsik, amelyeket az 1988. január 1-je előtt az 1987. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg az 1988. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók. Ez érvényes azokra a tartálykocsikra is, amelyek nincsenek ellátva az 1988. január 1-jétől a XI. Függelék 1.6.1 pontjában előírt jelöléssel a tartány anyagának feltüntetésére.

1.6.3.5

Azok a tartálykocsik, amelyeket az 1993. január 1-je előtt az 1992. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg az 1993. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.3.6

Azok a tartálykocsik, amelyeket az 1995. január 1-je előtt az 1994. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg az 1995. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.3.7

Azok az 55…61 °C közötti lobbanáspontú gyúlékony, folyékony anyagok szállítására szolgáló tartálykocsik, amelyeket az 1997. január 1-je előtt a XI. Függelék 1.2.7, 1.3.8 és 3.3.3 pontjának 1996. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg ezen pontok 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.8

A 2 osztály anyagainak szállítására szolgáló, 1997. január 1-je előtt gyártott tartálykocsik, leszerelhető tartányos kocsik és battériás kocsik a következő időszakos vizsgálat időpontjáig viselhetik az 1996. december 31-ig érvényes előírások szerinti jelölést. Amikor a RID módosítása következtében egyes gázok helyes szállítási megnevezése módosul, a táblán, ill. a tartányon (lásd a 6.8.3.5.2 és a 6.8.3.5.3 pontot) nem szükséges a megnevezést módosítani, amennyiben a gáz(ok) megnevezését a tartálykocsin, leszerelhető tartányos kocsin, battériás kocsin vagy a rajtuk levő táblán [lásd a 6.8.3.5.6 b) és c) pontot] a következő időszakos vizsgálat során módosítják.

1.6.3.9

(fenntartva)

1.6.3.10

(fenntartva)

1.6.3.11

Azok a tartálykocsik, amelyeket 1997. január 1-je előtt az 1996. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg a XI. Függelék 3.3.3 és 3.3.4 pontja 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.12

Az UN 2401 piperidin szállítására szolgáló tartálykocsik, amelyeket a XI. Függelék 3.2.3 pontjának 1998. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg az 1999. január 1-jétől alkalmazható előírásoknak, 2009. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.3.13

Az UN 3257 számú anyagok fuvarozására szolgáló, 1997. január 1-je előtt gyártott tartálykocsik, amelyek azonban nem felelnek meg az 1997. január 1-jétől érvényes előírásoknak, 2006. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.3.14

Azok a tartálykocsik, amelyeket 1999. január 1-je előtt a XI. Függelék 5.3.6.3 pontjának 1998. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg XI. Függelék 5.3.6.3 pontjának 1999. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.15

(fenntartva)

1.6.3.16

(fenntartva)

1.6.3.17

(fenntartva)

1.6.3.18

Azok a tartálykocsik és battériás kocsik, amelyeket 2003. január 1-je előtt a 2001. június 30-ig érvényes előírások szerint gyártottak, azonban nem felelnek meg a 2001. július 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

A gyártási típus jóváhagyásban a tartánykód hozzárendelést és az ehhez tartozó jelölést 2011. január 1-jéig kell elkészíteni.

A 6.8.4 szakasz szerinti különleges előírások TC, TE és TA betűkből és számokból álló kódjait a tartánykód hozzárendelésekor, vagy a 6.8.2.4 bekezdésben előírt valamelyik következő időszakos vizsgálat alkalmával, de legkésőbb 2010. december 31-ig kell felvinni.

1.6.3.19

(fenntartva)

1.6.3.20

Azok a tartálykocsik, amelyeket 2003. július 1-je előtt, a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, és nem felelnek meg a 6.8.4 szakasz b) pont TE15 különleges előírása és a 6.8.2.1.7 pont 2003. január 1-jétől érvényes követelményeinek, továbbra is használhatók.

1.6.3.21

Azok a 2003. január 1-je előtt, a 2001. június 30-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsik, amelyek megfelelnek a 6.8.2.2.10 pont előírásainak, de nincs rajtuk nyomásmérő- vagy más alkalmas jelzőeszköz, ennek ellenére a 6.8.2.4.2 pont szerinti következő időszakos vizsgálatig, de legfeljebb 2010. december 31-ig légmentesen zártnak tekinthetők.

1.6.3.22

Azok az alumíniumötvözetből készült tartálykocsik, amelyeket 2003. január 1-je előtt a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg a 2003. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.3.23

Az UN 2073 és 3318 számú gázok szállítására szolgáló tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg az 5.3.5 szakasz és a 6.8.4 e) bekezdés TM6 különleges előírása 2003. január 1-jétől érvényes követelményeinek, a következő vizsgálatig, de legfeljebb 2006. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.3.24

Az UN 1052, 1170 és 2073 számú maró gázok szállítására szolgáló, 2003. január 1-je előtt, a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg a 6.8.5.1.1 b) pont 2003. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.25

A 6.8.2.4.3 pontban előírt tömörségi vizsgálat időpontját a 6.8.2.5.1 pont szerinti tartánytáblán a 2005. január 1-je után végrehajtott első tömörségi vizsgálatig nem szükséges feltüntetni.

1.6.3.26

(fenntartva)

1.6.3.27

a)    Azok a 2005. január 1-je előtt gyártott tartálykocsik és battériás kocsik,

−    amelyek a 2 osztályba, a T, TF, TC, TO, TFC vagy TOC betű(ke)t tartalmazó osztályozási kód alá tartozó gázok szállítására szolgálnak, valamint

−    a 3 – 8 osztály olyan anyagainak szállítására szolgálnak, amelyeknél a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában L15CH, L15DH vagy L21DH tartánykód található,

és nem felelnek meg a 6.8.4 szakasz TE22 különleges előírása 2005. január 1-jétől érvényes követelményeinek, továbbra is használhatók. Legkésőbb 2011. január 1-jéig utólagosan fel kell szerelni a TE22 különleges előírásban meghatározott szerkezeteket, ez esetben azonban elegendő, ha a legkisebb energiaelnyelő képesség a kocsi mindkét végén 500 kJ.

b)    Azok a 2007. január 1-je előtt gyártott tartálykocsik és battériás kocsik,

−    amelyek a 2 osztályba, a csak F betűt tartalmazó osztályozási kód alá tartozó gázok szállítására szolgálnak, valamint

−    a 3 – 8 osztály olyan anyagainak szállítására szolgálnak, amelyeknél a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában L10BH, L10CH vagy L10DH tartánykód található,

és nem felelnek meg a 6.8.4 szakasz TE22 különleges előírása 2007. január 1-jétől érvényes követelményeinek, továbbra is használhatók.¹⁰⁾

1.6.3.28

Azokat a 2005. január 1-je előtt, a 2004. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsikat, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.2.1 pont második bekezdése előírásainak, legkésőbb a következő felújításkor vagy javításkor kell átalakítani, ha ez gyakorlatilag lehetséges és az elvégzett munka a szerkezeti elemek megbontásával jár.

1.6.3.29

Azok a 2005. január 1-je előtt gyártott tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.2.4 pont 2005. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.30

1.6.3.40

(fenntartva)

1.6.4

Tankkonténerek és MEG-konténerek

1.6.4.1

Azok a tankkonténerek, amelyeket 1988. január 1-je előtt az 1987. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, és nem felelnek meg az 1988. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.4.2

Azok a tankkonténerek, amelyeket 1993. január 1-je előtt az 1992. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, és nem felelnek meg de az 1993. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.4.3

Azok az 1995. január 1-je előtt gyártott tankkonténerek, amelyeket az 1994. december 31-ig érvényes előírásoknak megfelelően gyártottak, de nem felelnek meg az 1995. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.4.4

Azok az 55…61 °C közötti lobbanáspontú gyúlékony, folyékony anyagok szállítására szolgáló tankkonténerek, amelyeket 1997. január 1-je előtt a X. Függelék 1.2.7, 1.3.8 és 3.3.3 pontjának 1996. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg ezen pontok 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4.5

Amikor a RID módosítása következtében egyes gázok helyes szállítási megnevezése módosul, a táblán, ill. a tartányon (lásd a 6.8.3.5.2 és a 6.8.3.5.3 pontot) nem szükséges a megnevezést módosítani, amennyiben a gáz(ok) megnevezését a tankkonténeren, a MEG-konténeren vagy a rajtuk levő táblán [lásd a 6.8.3.5.6 b) és c) pontot] a következő időszakos vizsgálat során módosítják.

1.6.4.6

(fenntartva)

1.6.4.7

Azok a tankkonténerek, amelyeket 1997. január 1-je előtt az 1996. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg a X. Függelék 3.3.3 és 3.3.4 pontja 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4.8

Azok a tankkonténerek, amelyeket 1999. január 1-je előtt a X. Függelék 5.3.6.3 pontjának 1998. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg X. Függelék 5.3.6.3 pontjának 1999. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4.9

(fenntartva)

1.6.4.10

Az UN 3257 számú anyagok szállítására szolgáló, 1997. január 1-je előtt gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg az 1997. január 1-jétől érvényes előírásoknak, 2004. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.4.11

(fenntartva)

1.6.4.12

Azok a tankkonténerek és a MEG-konténerek, amelyeket 2001. július 1-je előtt a RID 2001. június 30-ig érvényes előírásainak megfelelően gyártottak, de nem felelnek meg a 2001. július 1-jétől érvényes előírásoknak, tovább használhatók. A gyártási típus jóváhagyásban a tartánykód hozzárendelést és az ehhez tartozó jelölést 2008. január 1-jéig kell elkészíteni.

A 6.8.4 szakasz szerinti különleges előírások TC, TE és TA betűkkel kezdődő, betűkből és számokból álló kódjait a tartánykód hozzárendelésekor, vagy a 6.8.2.4 bekezdésben előírt valamelyik következő időszakos vizsgálat alkalmával, de legkésőbb 2008. december 31-ig kell felvinni.

1.6.4.13

Azok a 2003. július 1-je előtt, a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.1.7 pont és a 6.8.4 szakasz b) pont TE15 különleges előírása 2003. január 1-jétől érvényes követelményeinek, továbbra is használhatók.

1.6.4.14

Az UN 1052, 1170 és 2073 számú maró gázok szállítására szolgáló, 2003. január 1-je előtt, a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg a 6.8.5.1.1 b) pont 2003. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4.15

A 6.8.2.4.3 pontban előírt tömörségi vizsgálat időpontját a 6.8.2.5.1 pont szerinti tartánytáblán a 2005. január 1-je után végrehajtott első tömörségi vizsgálatig nem szükséges feltüntetni.

1.6.4.16

Azok a 2003. január 1-je előtt, a 2001. június 30-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek, amelyek megfelelnek a 6.8.2.2.10 pont előírásainak, de nincs rajtuk nyomásmérő- vagy más alkalmas jelzőeszköz, ennek ellenére a 6.8.2.4.2 pont szerinti következő időszakos vizsgálatig, de legfeljebb 2007. december 31-ig légmentesen zártnak tekinthetők.

1.6.4.17 –

1.6.4.19

(fenntartva)

1.6.4.20

Azok a 2005. január 1-je előtt gyártott, hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tankkonténerek, amelyeket a 2004. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg a 6.10.3.9 bekezdés 2005. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.5

(fenntartva)

1.6.6

7 osztály

1.6.6.1

Küldeménydarabok, amelyekhez a Nemzetközi Atomenergia ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1985. évi és 1985. évi (1990-ben) módosított kiadása szerint nem szükséges a küldeménydarab-minta illetékes hatóság általi engedélyezése

Azok az engedményes küldeménydarabok, IP-1, IP-2 és IP-3 típusú ipari küldeménydarabok és A típusú küldeménydarabok, amelyekhez nem volt szükséges a küldeménydarab-minta illetékes hatóság általi engedélyezése és kielégítik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség „Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” (NAÜ 6. sz. Biztonsági sorozat) 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának követelményeit, továbbra is használhatók, azzal a kikötéssel, hogy az 1.7.3 szakasz szerinti kötelező minőségbiztosítási programra, ill. a 2.2.7.7 bekezdésben az aktivitási határértékekre és anyag korlátozásra vonatkozó előírásokat be kell tartani.

A 2003. december 31-e után gyártott vagy átalakított csomagolóeszközöknek (kivéve hogyha az átalakítás a biztonságot növeli) meg kell felelniük az érvényben lévő RID előírásoknak. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség „Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” (NAÜ 6. sz. Biztonsági sorozat) 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadása szerint legkésőbb 2003. december 31-ig szállításra előkészített küldeménydarabok továbbra is szállíthatók. Az ezen időpont után szállításra előkészített küldeménydaraboknak meg kell felelniük az érvényben lévő RID előírásoknak.

1.6.6.2

Küldeménydarabok, amelyeket a Nemzetközi Atomenergia ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi, 1973. évi módosított, 1985. évi és 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának előírásai szerint engedélyeztek

1.6.6.2.1

A Nemzetközi Atomenergia ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi vagy 1973. évi módosított kiadásának előírásai szerint az illetékes hatóság által engedélyezett küldeménydarab mintának megfelelően gyártott küldeménydarabok továbbra is használhatóak azzal a kikötéssel, hogy a küldeménydarab minta többoldalú engedélyezésére, az 1.7.3 szakaszban a kötelező minőségbiztosítási programra, ill. a 2.2.7.7 bekezdésben az aktivitási határértékekre és anyagkorlátozásra vonatkozó előírásokat be kell tartani. Új gyártás beindítása nem engedélyezhető. A csomagolóeszköz minta vagy az engedélyezett radioaktív tartalom fajtájának vagy mennyiségének olyan változtatása, amely az illetékes hatóság szerint a biztonságot lényegesen befolyásolná, meg kell feleljen az érvényben lévő RID előírásainak. Minden egyes csomagolóeszközhöz az 5.2.1.7.5 pont szerinti sorozatszámot hozzá kell rendelni és a csomagolóeszköz külsején fel kell tüntetni.

1.6.6.2.2

A Nemzetközi Atomenergia ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának előírásai szerint az illetékes hatóság által engedélyezett küldeménydarab mintának megfelelően gyártott küldeménydarabok 2003. december 31-ig tovább használhatóak, azzal a kikötéssel, hogy az 1.7.3 szakaszban a kötelező minőségbiztosítási programra, ill. a 2.2.7.7 bekezdésben az aktivitási határértékekre és anyag korlátozásra vonatkozó előírásokat be kell tartani. Ezen időpont utáni használat esetén ezen felül a küldeménydarab minta többoldalú engedélyezése is szükséges. A csomagolóeszköz minta vagy az engedélyezett radioaktív tartalom fajtájának vagy mennyiségének olyan változtatása, amely az illetékes hatóság szerint a biztonságot lényegesen befolyásolná, meg kell feleljen az érvényben lévő RID előírásainak. Minden küldeménydarabnak, amelynek gyártása 2006. december 31-e után kezdődik, meg kell felelnie az érvényben lévő RID előírásoknak.

1.6.6.3

Különleges formájú radioaktív anyagok, amelyeket a Nemzetközi Atomenergia ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi, 1973. évi módosított, 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának előírásai szerint engedélyeztek

Az olyan minta szerint gyártott különleges formájú radioaktív anyag, amelyre az illetékes hatóság a Nemzetközi Atomenergia ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi, 1973. évi módosított, 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának előírásai szerint adott ki egyoldalú engedélyt, tovább használható, ha az megfelel az 1.7.3 szakasz vonatkozó előírásai szerinti kötelező minőségbiztosítási programnak. Minden különleges formájú radioaktív anyagnak, amelyet 2003. december 31-e után gyártanak, meg kell felelnie az érvényben lévő RID előírásoknak.

1.7 fejezet

Általános követelmények a 7 osztályra

1.7.1

Általános előírások

1.7.1.1

A RID olyan szabályokat állapít meg, amelyek által a radioaktív anyagok szállításával kapcsolatos sugárzásból, kritikusságból vagy hőhatásból eredően a személyeket, javakat vagy környezetet érő veszélyek megfelelően kezelhetők. Ezek a szabályok az Nemzetközi Atomenergia

Ügynökség „Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására”, 1996. (2003. évi átdolgozás), Biztonsági Szabványok Sorozat, TS-R-1 kiadványon alapulnak (Bécs, 2004.) Az előírásokhoz magyarázatok találhatók az IAEA „Advisory Material for the IAEA Regulations for the Safe Transport of Radioactive Materials”, Safety Standard Series No. TS-G-1.1 (ST-2), IAEA Vienna (2002) kiadványban.

1.7.1.2

A RID célja a személyek, a javak és a környezet védelme a sugárzás hatásaival szemben a radioaktív anyagok szállítása során. Ez a védelem azáltal érhető el, hogy követelményeket támaszt:

a)    a radioaktív tartalom megtartására;

b)    a külső sugárzási szint korlátozására;

c)    a kritikusság megelőzésére; és

d)    a hőhatás okozta károk megelőzésére.

Ezek a követelmények elsősorban azáltal teljesülnek, hogy a kocsik és a küldeménydarabok tartalmának határértékei, ill. a küldeménydarab minták minőségi követelményei a radioaktív tartalom veszélyességének függvényében különböző fokozatokra vannak meghatározva. Másodsorban a küldeménydarabokra, kezelésükre, a csomagolóeszköz karbantartására vonatkozó, a radioaktív tartalom fajtáját figyelembe vevő követelmények meghatározásával és végül az adminisztratív ellenőrzések előírásával, – vagy ahol szükséges – az illetékes hatóság általi jóváhagyás megkövetelésével.

1.7.1.3

A RID előírásait a radioaktív anyagok vasúti fuvarozására kell alkalmazni, beleértve a radioaktív anyagok használatával együtt járó fuvarozásokat is. A „szállítás” magában foglalja a radioaktív anyag mozgatásával kapcsolatos minden tevékenységet, a csomagolóeszköz tervezését, gyártását, karbantartását és javítását, a radioaktív rakomány előkészítését, feladását, berakását, szállítását (beleértve a közbenső tárolását), kirakását és átvételét a rendeltetési helyen. A RID által a minőségi követelmények meghatározásánál alkalmazott különböző fokozatok három súlyossági szinttel jellemezhetők:

a)    szokásos szállítási körülmények (rendkívüli esemény nélkül);

b)    kisebb balesetek fellépése során fennálló szállítási körülmények;

c)    a szállítás során bekövetkező baleseti körülmények.

1.7.2

Sugárvédelmi program

1.7.2.1

A radioaktív anyagok fuvarozásához sugárvédelmi program szükséges, amely a sugárvédelmi követelmények kellő figyelembevételét célzó intézkedéseket tartalmaz.

1.7.2.2

A programban alkalmazott intézkedések jellegét és mértékét a sugárterhelés nagyságához és valószínűségéhez kell igazítani. A programnak tartalmaznia kell az 1.7.2.3, az 1.7.2.4 bekezdés, ill. a 7.5.11 szakasz CW33 előírás 1.1) és 1.4) pontja követelményeit és az alkalmazható vészhelyzeti eljárásokat. A program dokumentumait ellenőrzés céljából, kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

1.7.2.3

A védelmet és biztonságot optimálni kell annak érdekében, hogy az egyéni dózisok nagysága, a sugárzásnak kitett személyek száma és a sugárterhelés valószínűsége az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradhasson. Az optimáláskor tekintettel kell lenni a gazdasági és társadalmi tényezőkre. A személyek sugárterhelése nem haladhatja meg az erre meghatározott dóziskorlátokat. Rendszerszemléletű megközelítést kell alkalmazni, amely figyelembe veszi a szállítás és az egyéb tevékenységek kapcsolatát.

1.7.2.4

Amennyiben a szállítási tevékenység során a foglalkozási sugárterhelésből eredő effektív dózis:

a)    teljesen valószínűtlen, hogy meghaladja az évi 1 mSv-et, sem különleges munkarendre, sem részletes megfigyelésre, sem dózis értékelési programra, sem pedig az egyéni sugárterhelés feljegyzésére nincs szükség;

b)    valószínűleg évi 1 és 6 mSv között van, akkor a munkahely sugárellenőrzésén vagy az egyéni sugárterhelés feljegyzésén alapuló dózis értékelési programot kell működtetni;

c)    valószínűleg meghaladja az évi 6 mSv-et, akkor egyéni sugárterhelési nyilvántartást kell vezetni.

Az egyéni sugárterhelési nyilvántartást, ill. a munkahely sugárellenőrzésének adatait meg kell őrizni.