4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet
4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet
a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 121. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány az alábbiakat rendeli el:
Az állami kezesség feltételei
1. § (1) Az állam a mindenkori éves költségvetési törvényben, valamint e rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén készfizető kezességet vállal a központi költségvetés terhére a lakáscélú ingatlan építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig (a továbbiakban: garantált hitelrész). Az állami kezességvállalás mértéke a garantált hitelrész és az erre felszámított kamat és kezelési költség 100%-a.
(2) Az állami kezességvállalással biztosított hitelt házastársak, élettársak, valamint gyermeket nevelő egyedülálló személyek vehetik igénybe, ha:
a)1 a hitelkérelem benyújtásakor a házastársak vagy az élettársak egyike sem töltötte be a 35. életévét, illetve a gyermeket nevelő egyedülálló személy nem töltötte be a 35. életévét,
b) megfelelnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2)–(4) bekezdésében, valamint 12. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontjában meghatározott feltételeknek,
c) a házastársak vagy az élettársak legalább egyike, illetve a gyermeket nevelő egyedülálló személy az R. 1. §-a (4) bekezdésének 7. pontjában meghatározott támogatott személy,
d)2 a kölcsönszerződésben hozzájárulnak ahhoz, hogy a kezességvállalás feltételeinek ellenőrzése érdekében, a kezességvállalással érintett állomány meghatározása céljából, továbbá a kezesség beváltása esetén a mellékletben meghatározott személyes adataikat és a hitelre vonatkozó adatokat a hitelintézet továbbítsa a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Államkincstár részére, ahol az adatokat az kezességvállalással nyújtott kölcsön teljes visszafizetéséig kezelik.
(3) Az állami kezességvállalás feltétele, hogy a házastársak vagy az élettársak a kölcsön adósai legyenek és a hitelcél szerinti ingatlanban közös tulajdonjogot szerezzenek, illetve a gyermeket nevelő egyedülálló személy a kölcsön adósa legyen és a hitelcél szerinti ingatlanban tulajdonjogot szerezzen. A hitelcél szerinti ingatlanban kizárólag a házastársak, vagy az élettársak, vagy a gyermeket nevelő egyedülálló személy, valamint gyermekeik szerezhetnek tulajdonjogot.
(4) A gyermek fogalmánál az R. szerinti meghatározást kell figyelembe venni.
(5) A hitelcél szerinti ingatlan vételára, új lakás építése vagy vásárlása esetén pedig a telekár nélkül számított általános forgalmi adót tartalmazó építési költsége vagy vételára (a továbbiakban együtt: az ingatlan vételára) nem haladhatja meg:
a) Budapesten és megyei jogú városokban használt lakás esetén a 12 millió forintot, új lakás esetén a 15 millió forintot,
b) más településeken használt lakás esetén a 8 millió forintot, új lakás esetén a 12 millió forintot.
(6)3 A kölcsön felvételénél a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adós(ok) mellett adóstárs az adós(ok) a Polgári Törvénykönyv szerint meghatározott közeli hozzátartozója lehet.
(7) Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy vagy elvált és nincs élettársa.
(8) Az egyedülálló személy, illetve az élettársi kapcsolatban élők e családi állapotuk fennállásáról írásban nyilatkoznak a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek.
(9) Az állami kezességvállalás (2)–(8) bekezdésben meghatározott igénybevételi feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet – a hiteligénylő által benyújtott dokumentumok és nyilatkozatok alapján – köteles ellenőrizni. Az R.-ben foglalt feltételekre történő hivatkozások esetén az ellenőrzésnél az R.-ben meghatározottak szerint kell eljárni.
2. § (1) Az állami készfizető kezességvállalás további feltétele, hogy
a)4 a nyújtott kölcsön teljes összege nem haladhatja meg a hitelcél szerinti ingatlan vételárának, új lakás vásárlása vagy építése esetén pedig a telekárral együtt számított általános forgalmi adót tartalmazó vételárának vagy építési költségének 70%-át,
b)5 a nyújtott kölcsön fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti ingatlan hitelbiztosítéki értékét a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendeletnek megfelelően készített és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott hitelbiztosítéki értékmegállapítási szabályzat alapján határozták meg,
c) az adós(ok), illetve adóstársak hitelképessége jövedelmi helyzetüket is figyelembe véve a kölcsön teljes összegére vonatkozóan – a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint – fennáll,
d)6
e)7 a kölcsönt forintban nyújtják és a törlesztése is csak forintban történhet, árfolyamkockázatot a kölcsönt igénybe vevő nem visel.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel teljesül abban az esetben is, ha a hitelintézet egy jelzálog-hitelintézet útján – a jelzálog-hitelintézet jóváhagyott értékmegállapítási szabályzata alapján – határozza meg az ingatlan hitelbiztosítéki értékét.
(3) Lakásépítéshez és új lakás vásárlásához nyújtott kölcsön esetén a garantált hitelrész összegének meghatározásánál figyelembe vehető a hitelcél szerinti, fedezetül szolgáló ingatlan várható hitelbiztosítéki értéke.
(4) A hitelintézet a kölcsönszerződésben rögzíti a garantált hitelrész összegét és annak arányát a teljes kölcsönösszegen belül.
(5) A garantált hitelrész összegét a fedezetül szolgáló, hitelcél szerinti ingatlan hitelbírálatkor megállapított hitelbiztosítéki értéke alapján kell meghatározni. Az ingatlan hitelbiztosítéki értékének futamidő alatt történő változása nem érinti a garantált hitelrész összegét.
3. § (1)8 Az állami kezességvállalás feltétele, hogy a kölcsön teljes hiteldíjmutatójának mértéke kisebb, mint a kölcsönt nyújtó hitelintézet által állami kezességvállalás nélkül, forintban, kamattámogatás szempontjából azonos feltételekkel nyújtott lakáskölcsön teljes hiteldíjmutatója. Amennyiben a kölcsön támogatott és nem támogatott kölcsönrészekből áll, az egyes kölcsönrészekre vonatkozó teljes hiteldíjmutatónak kisebbnek kell lennie, mint a hitelintézet által az adott kölcsönrésszel azonos feltételekkel, de állami kezességvállalás nélkül nyújtott lakáskölcsön teljes hiteldíjmutatója.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott teljes hiteldíj mutató a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet alapján számított, a hitelintézet nyilvános tájékoztatójában meghatározott teljes hiteldíj mutatót jelenti.
4. §9
5. § (1) Az állami kezességvállalás időtartama a garantált hitelrész első folyósítási napjától a felvett kölcsön és járulékai visszafizetéséig, illetve az állami kezesség beváltásáig áll fenn.
(2) A kölcsön törlesztése során a 2. § (4) bekezdése szerinti arány megtartása mellett csökken a garantált hitelrész összege.
(3)10 A hitelintézet a negyedévet követő hónap 20. napjáig elektronikus úton tájékoztatja a Magyar Államkincstárt a garantált hitelrészek negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. A hitelintézet az első adatszolgáltatási kötelezettség előtt értesítést küld a Magyar Államkincstárnak, ahol adatszolgáltatóként a nyilvántartásba felvételre kerül és azonosítót kap. A Magyar Államkincstár a jelentkező hitelintézeteknek az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül megküldi az adatszolgáltatás részletes eljárási szabályait tartalmazó, honlapján közzétett információk elérhetőségéről szóló tájékoztatást.
A kezességvállalási díj
6. §11 (1) A hitelfelvevő az állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat köteles fizetni, amit kérésére a hitelintézet meghitelez. A garantált hitelrész folyósított hányadára számított kezességvállalási díj összegét a hitelintézet – a garantált hitelrész folyósítási napját követő hónap 5. napjáig – átutalja a központi költségvetés részére a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01034004 Különleges bevételek számlára.
(2) Amennyiben a hitelfelvevő nem kéri a kezességvállalási díj meghitelezését, egy összegben megfizetheti a díj összegét a hitelintézet részére. A hitelintézet e hitelek esetében is az (1) bekezdésben meghatározott időpontban utalja át a kezességvállalási díj összegét a központi költségvetés részére.
(3) A díj mértéke a garantált hitelrész – kezességvállalási díj nélkül számított – összegének 2%-a.
(4)12
(5) A kezességvállalási díj hitelintézet által történő meghitelezése esetén a díj összege növeli az állami kezességvállalással biztosított garantált hitelrész összegét, illetve mértékét.
A kezesség érvényesítése
7. § (1) Az adós nem teljesítése esetén a hitelintézet a hitel felmondását megelőzően belső szabályai szerint felszólítja az adóst a tartozás rendezésére.
(2)13 Amennyiben az állami kezességvállalással érintett hitelszerződés felmondásra kerül, vagy a véglejáratkor a kölcsönt az adós még nem fizette teljesen vissza, a hitelintézet a hitelszerződés lejáratát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 naptári napon belül érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A hitelintézet az állami kezesség beváltását az adóhatóságnál kezdeményezheti a melléklet szerinti igénylőlap felhasználásával a 10032000-01907027 NAV Állami kezesség beváltás folyósítási számla ellenében.
(3) Deviza alapú hitelek esetében az állami kezességvállalással érintett követelés forint ellenértékét a devizában meghatározott követelésnek a kezességvállalás érvényesítésének napján érvényes, a hitelintézet által alkalmazott deviza-eladási árfolyam alapján kell meghatározni.
(4)14 Az állami kezesség beváltásánál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el. A beváltás iránti kérelmet elutasítja, ha a hitelintézet eljárása a kölcsönnyújtásnál nem felelt meg e rendeletben meghatározott feltételeknek.
(5)15 A beváltott kezesség – figyelemmel a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-ának (4) bekezdésére – a hitelfelvevő állammal szembeni kötelezettségévé válik.
(6)16 Az érvényesített kezességekről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Magyar Államkincstárt félévente tájékoztatja.
Záró rendelkezések
8. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2005. február 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 6. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott hitelkérelmekre kell alkalmazni.
Melléklet a 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelethez17
Igénylőlap az állami kezesség beváltásához
...................................................
hitelintézet megnevezése
I. Az adós(ok) adatai
1. Családi és utóneve, születési családi és utóneve:
2.
3. Anyja születési családi és utóneve:
4. Lakhelye/székhelye:
5. Adóazonosító jele:
6. Bankszámlaszáma:
Az állami kezességvállalás mellett nyújtott kölcsön adatai a megkötött szerződés alapján
II. A kölcsön
1. A kezesség jogszabályi alapja:
2. A szerződés száma:
3. A szerződés kelte:
4. A garantált hitelrész összege:
5. A kezességvállalási díj összege:
6. A kezességvállalási díj megfizetésének módja (hitelintézet meghitelezte vagy a hitelfelvevő egy összegben megfizette):
7. A kölcsön teljes összege:
8. A hitelcél szerinti ingatlan vételára:
9. Új lakás építése vagy vásárlása esetén a telekárral együtt számított, általános forgalmi adót tartalmazó építési költség vagy vételár:
10. A hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értéke:
11. A hitelcél szerinti lakásingatlan címe, helyrajzi száma:
12. A kölcsön lejárata:
13. A kölcsön lejártakor/felmondásakor vissza nem fizetett garantált hitelrész, kezességvállalási díj és az ezekre felszámított kamat és kezelési költség összege az egyes elemeket külön feltüntetve:
14. Az igénylőlap benyújtásakor fennálló vissza nem fizetett garantált hitelrész, kezességvállalási díj és az ezekre felszámított kamat és kezelési költség összege az egyes elemeket külön feltüntetve:
15. A kölcsön lejártakor/felmondáskor érvényes, a kölcsönszerződésben foglalt kamat napi összege:
III. Az állami kezességbeváltás adatai
1. Az állami kezességbeváltás jogosultja:
2. A kezességbeváltás jogosultjának pénzforgalmi bankszámla száma:
3. Az átutalandó kezesség összege (a tőke, a kölcsön lejártakor/felmondáskor érvényes kamat és kezelési költség, továbbá azok együttes összege, a napi kamat mértéke és kezdő időpontja):
4. A kezességbeváltás indoka:
IV. Mellékletek
1. Kölcsönszerződés és annak mellékletét képező dokumentumok másolata
2. Kölcsönszerződés-módosítások és annak mellékletét képező dokumentumok másolata
3. A biztosítékokról szóló szerződések és mellékletek másolata
4. A biztosítékok módosításának indokai
5. A biztosítékokból történt megtérülés tényét és összegét igazoló dokumentum, megtérülés hiányában a bank nemleges nyilatkozata
6. Óvadéki szerződés esetén az óvadéki szerződés, annak hiányában a hitelintézet nemleges nyilatkozata
7. A kölcsönszerződés felmondását igazoló irat és/vagy a kölcsönszerződésben meghatározott utolsó törlesztőrészlet, illetőleg egyösszegű fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló fizetési határidő eredménytelen leteltét igazoló irat, valamint az azok kézbesítését igazoló irat
8. A szerződés egyoldalú felmondására okot adó magatartás vagy körülmény megszüntetésére történő felszólítás
9. A kötelezett tartozását részletesen bemutató kimutatás
10. A hitelképesség- és fedezetvizsgálat dokumentumai
11. Az 1. § (2)–(8) bekezdésében meghatározott feltételeket igazoló okiratok, dokumentumok másolata
Kelt: ................................................, ..... év ..... hó ..... nap
P. H.
................................................
igénylő
Az 1. § (2) bekezdésének a) pontja a 235/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 2. §-a alapján a rendelkezést a 2005. november 2. napját követően benyújtott hitelkérelmek esetében kell alkalmazni.
Az 1. § (2) bekezdés d) pontja a 486/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (6) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 396. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. § (1) bekezdésének a) pontja a 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 12. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 1. napját követően benyújtott hitelkérelmekre kell alkalmazni.
A 2. § (1) bekezdés b) pontja a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 40. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdésének d) pontját a 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 11. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 12. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 1. napját követően benyújtott hitelkérelmekre kell alkalmazni.
A 2. § (1) bekezdésének e) pontját a 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 12. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 1. napját követően benyújtott hitelkérelmekre kell alkalmazni.
A 3. § (1) bekezdése a 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 12. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 1. napját követően benyújtott hitelkérelmekre kell alkalmazni.
A 4. §-t a 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 11. §-ának c) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 12. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 1. napját követően benyújtott hitelkérelmekre kell alkalmazni.
Az 5. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 396. §-a, a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (63) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. §-t a 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Újonnan e módosító rendelet 1. §-a iktatta be, a 19. § (2) bekezdése alapján 2007. január 1. napján lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az ezt követően benyújtott hitelkérelmek esetében kell alkalmazni.
A 6. § (4) bekezdését a 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 11. §-ának d) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 12. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 1. napját követően benyújtott hitelkérelmekre kell alkalmazni.
A 7. § (2) bekezdése a 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 9. §-a, a 486/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § b) pontja, a 481/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése a 486/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § a) pontja, a 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. §-a szerint módosított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 397. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. § (6) bekezdése a 486/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A melléklet a 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésével megállapított, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 396–397. §-a, a 212/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 10. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 9. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás