2005. évi CLXXXIII. törvény

2005. évi CLXXXIII. törvény

a vasúti közlekedésről¹

2014.03.15.

Az Országgyűlés a nemzeti közlekedéspolitikában meghatározott elvek érvényesítése, a magyar vasúti közlekedésnek az egységesülő nemzetközi vasúti közlekedési rendszerbe illesztése, a vasút által végzett környezetkímélő közlekedési szolgáltatások iránti igények növekedésének elősegítése, valamint a vasúti közlekedés biztonságának növelése céljából a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. § (1)² A törvény hatálya

a)³ a Magyarország területén található vasúti rendszerekre, a belföldi vasúti közlekedésre és a belföldön végzett vasúti közlekedési tevékenységre, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre,

b)⁴ a Magyarország területén folytatott vasúti közlekedést irányító, működtető, illetve az abban részt vevő természetes személyekre és szervezetekre,

c)⁵

d) a trolibusz kötött pályájának engedélyezésére

terjed ki.

(2)⁶ Magyarországon bejegyzett vasúti társaság által a Magyarország területén kívül végzett, vasúti árutovábbításra és vontatási szolgáltatásra a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

(3)–(4)⁷

(5) Nem kell alkalmazni a törvény

a)⁸ 3. § (2) bekezdésének d) pontját és 14. § (1) bekezdését a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: GySEV Zrt.) működtetésében lévő országos vasúti pályahálózat vonatkozásában,

b)⁹

c)¹⁰ 40. § (1) bekezdését a Fertővidéki Helyi Érdekű Vasút Zrt. működtetésében lévő vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályák és tartozékaik vonatkozásában.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § E törvény alkalmazásában

(1) Általános fogalmak:

1. vasúti közlekedés: vasúti pályához kötött közlekedési rendszer;

2. vasúti rendszer: a hagyományos és a nagysebességű vasúti rendszerek strukturális és működési alrendszereinek összessége, valamint ezek irányítása és üzemeltetése;

3.¹¹ szervezet: a jogi személy;

4.¹² kölcsönös átjárhatóság: egy vasúti pályahálózat azon képessége, amely lehetővé teszi az ezeken a pályahálózatokon előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását. Ez a képesség azoktól a szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételektől függ, amelyeket az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében be kell tartani;

5.¹³ nyomtáv: a vasúti pálya két sínszálának egymástól való távolsága;

6.¹⁴ normál nyomtáv: a vasúti pálya két sínszálának egymástól való távolsága 1435 mm;

7.¹⁵ keskeny nyomtáv: a normál nyomtávnál keskenyebb nyomtáv;

8.¹⁶ széles nyomtáv: a normál nyomtávnál nagyobb nyomtáv;

9.¹⁷ gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

(2) Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:

1. vasúti közlekedési tevékenység: a vasúti pályahálózat működtetése, valamint a vállalkozó vasúti tevékenység;

2. vasúti pályahálózat működtetése: vasúti pályahálózat üzemeltetése és fenntartása, létesítése, felújítása, fejlesztése, megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő – a 3. számú mellékletben meghatározott – egyéb szolgáltatások nyújtása;

3.¹⁸ vállalkozó vasúti tevékenység: a más részére díj ellenében végzett vasúti személyszállítás, a vasúti árutovábbítás, valamint a más személy részére ellenérték fejében végzett vontatás (vontatási szolgáltatás);

4.¹⁹ vasúti személyszállítás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás;

5.²⁰ belföldi vasúti személyszállítás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatás;

6.²¹ határon átmenő vasúti személyszállítás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti határon átmenő vasúti személyszállítási szolgáltatás;

7. vasúti árutovábbítás: árufuvarozás vagy áruszállítás;

8. árufuvarozás: a vasúti járművel harmadik személy részére szerződés alapján, díj ellenében végzett vasúti fuvarozás, ideértve a vasúti járművel végzett kombinált fuvarozást is;

9. áruszállítás: áru vasúti járművel saját célból történő továbbítása;

10.²² vontatás: a 10a. pontban meghatározottak kivételével vasúti jármű továbbítása;

10a.²³ tolatás: a vasúti állomáson, vasúti pályaudvaron, áruterminálon, ipari parkon, kikötőben, logisztikai központban, egyéb árukezelő telephelyen, valamint vasúti üzemi létesítményen belül a vasúti járműveknek emberi vagy gépi erővel történő helyváltoztatása, a vonatok szétrendezése, összeállítása, a vasúti járművek rakodóhelyre állítása és az onnan történő kihúzása;

11.²⁴ belföldi vasúti árutovábbítás: az a vasúti árutovábbítás, amelyben a küldemény átvételének és kiszolgáltatásának helye egyaránt Magyarország területén van;

12.²⁵ határon átmenő vasúti árutovábbítás: az a vasúti árutovábbítás, amelyben a küldemény átvételének és kiszolgáltatásának helye, vagy legalább azok egyike Magyarország területén kívül van, és az útvonal részben Magyarország területén halad;

13. közforgalmú vasúti szolgáltatás: az a vasúti személyszállítás és árufuvarozás, amelyet – a közzétett feltételek alkalmazásával, díj ellenében – bárki igénybe vehet;

14. országos közforgalmú vasúti szolgáltatás: a térségi, elővárosi, illetve helyi közforgalmú vasúti szolgáltatásnak nem minősülő közforgalmú vasúti szolgáltatás;

15.²⁶ térségi közforgalmú vasúti szolgáltatás: azonosíthatóan Magyarország területének valamely meghatározható részén jelentkező, e területen belüli közforgalmú vasúti szolgáltatás iránti igények kielégítését szolgáló vasúti szolgáltatás, amely nem minősül elővárosi közforgalmú szolgáltatásnak;

16. elővárosi közforgalmú vasúti szolgáltatás: egy város és agglomerációja területén, valamint a város és vonzáskörzete között végzett közforgalmú vasúti szolgáltatás, kivéve a 16. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket;

17. helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás: egy város és agglomerációja területén a 16. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek keretében végzett közforgalmú vasúti szolgáltatás;

18.²⁷

19.²⁸ nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény²⁹ szerinti nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás;

20.³⁰ átmenő vasúti szolgáltatás: EGT-államok területén, áruk be- vagy kirakodása nélkül, továbbá utasok felvétele vagy leszállása nélkül végzett áthaladás;

21.³¹

(3) Vasúti szervezetek:

1. vasúti társaság: a (2) bekezdés szerinti bármely vasúti tevékenységet vagy szolgáltatást végző, illetve nyújtó szervezet;

2. pályavasúti társaság: működési engedélye alapján országos, térségi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózatot működtető, de vállalkozó vasúti tevékenységet nem végző társaság;

3. vállalkozó vasúti társaság: működési engedélye alapján vállalkozó vasúti tevékenységet végző társaság;

4. integrált vasúti társaság: olyan vállalkozó vasúti társaság, amely működési engedélye alapján belföldön vasúti pályahálózat működtetését is végzi;

5. közforgalmú vasúti társaság: olyan országos, térségi, elővárosi vagy helyi működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság, amelynek szolgáltatásait – a közzétett feltételek alkalmazásával, díj ellenében – bárki igénybe veheti;

6. országos közforgalmú vasúti társaság: az a vállalkozó vasúti társaság, amely – működési engedélye alapján – az országos közforgalmú vasúti szolgáltatást nyújt, és emellett nemzetközi vasúti személyszállítási vagy nemzetközi vasúti árutovábbítási tevékenységet folytathat;

7. térségi közforgalmú vasúti társaság: a térségi közforgalmú szolgáltatást nyújtó vállalkozó vasúti társaság;

8. helyi közforgalmú vasúti társaság: a 16. § (1) bekezdése szerinti valamely tevékenységet a működési engedélye alapján közforgalmú szolgáltatásként végző vasúti társaság;

9.³²

10.³³ Nem független vasúti pályahálózat-működtető:

a) az integrált vasúti társaság,

b) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amelynek bármelyik kapcsolt vállalkozása vállalkozó vasúti társaság,

c) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amelynek a tárgyévet megelőző utolsó lezárt üzleti évben a vállalkozó vasúti társaságokkal, valamint azok kapcsolt vállalkozásaival folytatott gazdasági kapcsolatainak – a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokkal összefüggő ügyek (ideértve a kártérítéseket is) kivételével – összesített értéke (bevételek, költségek és ráfordítások együttesen) meghaladja a 10 millió forintot,

d) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amely kapcsolt vállalkozásainak a tárgyévet megelőző utolsó lezárt üzleti évben a vállalkozó vasúti társaságokkal, valamint azok kapcsolt vállalkozásaival folytatott gazdasági kapcsolatainak összesített értéke meghaladja a 10 millió forintot,

e) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amely a b)–d) pontokban meghatározott feltételek hiányát a vasúti igazgatási szervnek könyvvizsgáló nyilatkozatával a működési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy a működési engedély feltételei teljesítésének igazolásakor nem igazolja.

(4) Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok:

1. vasúti pálya: a vasúti vágány, az alatta levő, valamint a – jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított – hozzátartozó védő (biztonsági) földterület, továbbá a különleges vasút működéséhez szükséges szerkezet, illetve földterület, valamint az azt hordozó és mozgásirányát meghatározó tartószerkezet;

2.³⁴ vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, híd, jelzőhíd, áteresz, zajvédő-fal, támfal, a vasút kereszteződése vasúttal, közúttal vagy magánúttal, a vasúti térvilágító berendezés, a vasúti jelző- és biztosító berendezés, a vasúti villamos felső vezeték és az ehhez kapcsolt berendezés, a vasúti peron, a vasúti peronhoz vezető gyalogos alul- és felüljáró, a különböző nyomtávolságú pályahálózatok közötti kölcsönös átjárhatóságot biztosító eszközök, berendezések, vágányba épített mérlegek, vágányfékek, hőn-futásjelző berendezés, valamint a vasúti távközlő vezetékek, berendezések, vasúti rakodó és járműmozgató berendezések, az elektronikus berendezések működését biztosító szoftverek, ideértve a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületet is;

3. vasúti üzemi létesítmény: a vasúti közlekedés lebonyolításához szükséges ingatlan (épület, illetve építmény, az alatta levő földterülettel együtt), amely nélkül a vasúti közlekedési tevékenység nem vagy csak jelentős nehézség árán lenne folytatható (pl. forgalmi épület, javító pályaudvar, vasútállomás és megállóhely, vasúti felvételi épület közvetlenül az áruforgalom és a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló része, az utastájékoztató berendezés, a különböző nyomtávolságú pályák közötti átjárhatóságot szolgáló létesítmények), kivéve a vasúti pályát és tartozékait;

4.³⁵ országos törzshálózati vasúti pálya: külön jogszabályban meghatározott

a) transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező,

b) nemzetközi szerződéssel érintett,

c) Budapest vonzáskörzeti vasúti közlekedését szolgáló, valamint

d) nemzetgazdasági vagy stratégiai szempontból kiemelten fontos

vasúti pálya;

5.³⁶ regionális vasúti pálya: az országos törzshálózati vasúti pályához csatlakozó – külön jogszabályban meghatározott – vasúti pálya;

6.³⁷ egyéb vasúti pálya: a 4–5. és 7–9. pontokban meghatározott vasúti pályának nem minősülő, állami tulajdonban vagy az állam legalább többségi befolyása alatt álló szervezet tulajdonában álló, külön jogszabályban meghatározott vasúti pálya;

7. csatlakozó vasúti pálya: az országos vasúti pályahálózatot és a sajátcélú vasúti pályahálózatot összekötő vasúti pálya, amelyhez egynél több saját célú pálya kapcsolódik, illetve egynél több végfelhasználó kiszolgálására alkalmas;

8. összekötő vasúti pálya: az országos vasúti pályahálózatot és a sajátcélú vasúti pályahálózatot összekötő, csatlakozó pályának nem minősülő vasúti pálya;

9. helyi vasúti pálya: a helyi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pálya;

10.³⁸ vasúti pályahálózat: egy vasúti társaság által működtetett összefüggő rendszer, amely az 1970. december 18-ai 1108/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tételek meghatározásáról szóló, 2006. június 9-i 851/2006/EK bizottsági rendelet I. mellékletének A. részében felsorolt elemekből áll, azzal az eltéréssel, hogy az utolsó francia bekezdésben foglaltak helyett „A pályavasúti részleg által használt épületek”-et kell érteni;

11.³⁹ országos vasúti pályahálózat: térségi, elővárosi, helyi, illetve sajátcélú vasúti pályahálózatnak nem minősülő vasúti pályahálózat; nem minősül az országos vasúti pályahálózat részének a külön jogszabályban meghatározott egyéb vasúti pálya és tartozéka sem;

12. térségi vasúti pályahálózat: térségi vállalkozói vasúti tevékenység céljára kijelölt vasúti pályahálózat, amely legfeljebb három megyét érint, vagy a hossza nem haladja meg a 400 kilométert;

13. helyi vasúti pályahálózat: a helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;

14. elővárosi vasúti pályahálózat: elővárosi közforgalmú vasúti szolgáltatás céljára kijelölt vasúti pályahálózat;

15.⁴⁰ saját célú vasúti pályahálózat: olyan vasúti pályahálózat, amelyen kizárólag a vasúti pálya és tartozékainak tulajdonosa vagy használója érdekében folyik vasúti közlekedési tevékenység.

(5) Egyéb fogalmak:

1.⁴¹ vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró, saját kerekein a vasúti sínen közlekedő jármű, amely a transzeurópai hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerben az ÁME-k szerinti egy vagy több alrendszerből, vagy ezen alrendszerek egy vagy több részéből áll;

2. különleges vasút: a magasvasút, a felszín alatti vasút (metró, kéregvasút), a fogaskerekű vasút, a sikló, a függővasút és a sífelvonó;

3.⁴²

4. vasúti pálya üzemeltetése: a vasúti pálya és tartozékai, valamint ezek működéséhez szükséges eszközök üzem és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;

5. hálózat-hozzáférési díj: a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott – a 3. számú mellékletben meghatározott – szolgáltatások igénybevétele ellenében fizetendő díj;

6. vasúti pályahálózat-kapacitás: a vasúti pályahálózat egy meghatározott részén, adott időszakban elhelyezhető menetvonalak összessége;

7. menetvonal: a vasúti pályahálózat-kapacitásnak az a része, amely egy adott időszakban egy vonat két pont között történő közlekedtetéséhez szükséges;

8. a vasúti pályahálózat túlterheltsége: olyan helyzet, amelyben a vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igények a vasúti pályahálózat meghatározott szakasza vonatkozásában egy adott időszakban az igények összehangolását követően sem elégíthetők ki teljes mértékben;

9. biztonságirányítási rendszer: a vasúti pályahálózat működtetője vagy a vállalkozó vasúti társaság által az üzemeltetés biztonságos irányítására létrehozott szervezeti egység és az e szervezeti egység által meghozott intézkedések összessége;

10. kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírások (a továbbiakban: ÁME): az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelmények teljesítése érdekében meghatározott, az egyes alrendszerekre vagy alrendszer-részekre vonatkozó műszaki feltételek vagy előírások;

11. közös biztonsági célok: azon biztonsági szint megfogalmazása, amelyet a vasúti rendszer különböző részein (így különösen a hagyományos vasúti rendszer, nagysebességű vasúti rendszer, kizárólag áruszállításra használt hosszú vasúti alagutak vagy vonalak) és a rendszer egészén meg kell valósítani. A közös biztonsági célokat az utasokkal, a személyzettel, beleértve az alvállalkozók személyzetét is, a vasúti átjárók használóival és más személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, és a vasúti létesítményeken tartózkodó illetéktelen személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, továbbá a társadalmi kockázatokra vonatkozóan a kockázatelfogadási feltétel fejezi ki;

12. közös biztonsági módszerek: a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítása és más biztonsági követelmények teljesítése értékelésének szabályait meghatározó előírások, amelyek a következőkre terjednek ki:

– kockázatelemzési és -értékelési módszerekre,

– a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerekre, és

– annak ellenőrzésére szolgáló módszerekre, hogy a nagysebességű és hagyományos transzeurópai vasúti rendszer strukturális alrendszereinek üzemeltetése és karbantartása megfelel-e a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek, kivéve, ha az ÁME-k meghatározzák azokat;

13.⁴³

14. üzemi menetrend: a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatokban végbemenő összes tervezett vasúti jármű-mozgást meghatározó adatokat tartalmazó előírás;

15.⁴⁴ fejlesztési közreműködő: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül a vasúti pályahálózat működtetőjének, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége e törvény szerinti működési engedélyre;

16.⁴⁵ kapcsolt vállalkozás: a számviteli törvényben így meghatározott fogalom;

17.⁴⁶ GSM-R fejlesztő: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat tartozékát képező GSM-R rendszer-hálózat létesítését végzi, és nem minősül a vasúti pályahálózat működtetőjének, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége e törvény szerinti működési engedélyre;

18.⁴⁷

19.⁴⁸ turistavasút: vasúti személyszállítást végző és keskeny nyomtávú vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság.

20.⁴⁹

21.⁵⁰ közmű: vízellátást szolgáló vezeték, szennyvíz-, illetve csapadékelvezetést szolgáló zárt csatorna, távhővezeték, villamos energia átviteli és elosztó hálózat, villamos termelői-, magán- és közvetlen vezeték, szénhidrogén szállító-, földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékeinek vezetéke, elektronikus hírközlési vezeték;

22.⁵¹ kapacitásfoglalásra jogosult: az a bármely EGT-államban bejegyzett gazdálkodó szervezet, amely nem vasúti társaság, és a vasúti pályahálózat-működtetővel a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződést köt;

23.⁵² Vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközök: a vasúti pálya és tartozékai, vasúti pályahálózat, vasúti üzemi létesítmények e törvény szerint meghatározott eszközein felül azon vasúti összeköttetést biztosító eszközök és kiszolgáló létesítmények is, amelyek vonatkozásában a vállalkozó vasúti társaságok számára a pályaműködtető diszkriminációmentes hozzáférést köteles biztosítani, illetve amelyek a diszkriminációmentesen nyújtandó pályavasúti szolgáltatásokhoz elengedhetetlenek.

(6)⁵³ A 68. §–68/G. § alkalmazásában:

1. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatás: az országhatárokon átnyúló olyan szolgáltatás, amely végzéséhez a vasúti társaságnak legalább kettő európai uniós tagállam illetékes szervei által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie;

2. utazó vasúti munkavállaló: a vasúti társaságok azon munkavállalója, aki munkaköre alapján vonatszemélyzet tagja;

3. vonatszemélyzet: a vasúti járművezető és a vonatkísérő;

4. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló: minden olyan utazó vasúti munkavállaló, aki a napi munkaidőn belül összesítve egy óránál hosszabb időre országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat végez;

5. vasúti járművezető: olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek feladata vasúti jármű működtetése;

6. vonatkísérő: vasúti járművezetőn kívül a vonaton munkát végző utazó vasúti munkavállaló;

7. éjszakai idő: a huszonkét és hat óra közötti idő;

8. lakóhelyen kívüli pihenőidő: napi pihenőidő, amely az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó utazó vasúti munkavállaló lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén nem vehető igénybe;

9. vezetési idő: a munkaidő azon része, amely alatt a vasúti járművezető a vasúti járműért felel, kivéve a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének ideje, de beleértve az olyan beütemezett megszakításokat, amikor a vasúti járművezető a vasúti járműért továbbra is felelős.

(7)⁵⁴ A 85/A. § alkalmazásában az átadás-átvétel fordulónapja: a távközlő, erősáramú és biztosítóberendezési eszközök vonatkozásában az eszközök üzembe helyezésének, az egyéb eszközök vonatkozásában a műszaki átadás-átvételek dátuma, ide értve a rész műszaki átadás-átvételeket is. Abban az esetben, ha a műszaki átadás-átvételi eljárás nem záródik le sikeresen 60 nap alatt, akkor az első műszaki átadás-átvételi eljárás kezdő napját követő 60. napot kell a rendeltetésszerű használat kezdőnapjának tekinteni azon eszközök esetében, amelyek műszaki átadása nem ütközött akadályba.

ÁLLAMI FELADATOK

3. § (1) A Kormány feladata:

a)⁵⁵ a vasúti közlekedéspolitikára, valamint a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó – az épített és természeti környezet, továbbá az emberi egészség védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott – koncepció jóváhagyása, a

b) a vasúti közlekedéssel összefüggő nemzeti érdekek érvényesítése és kötelezettségek teljesítése nemzetközi kapcsolatokban,

c)⁵⁶ az országos, a regionális és az egyéb vasúti pályák rendeletben történő megállapítása,

d)⁵⁷

e) a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófa-elhárítással összefüggő vasúti feladatok ellátása.

(2)⁵⁸ A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:

a) a vasúti közlekedéspolitika és vasúti fejlesztési koncepció előkészítése, a jóváhagyott vasúti közlekedéspolitika és vasúti fejlesztési koncepció végrehajtásának szervezése,

b) a vasúti közlekedés igazgatási és hatósági feladatainak ellátása,

c)⁵⁹ az országos törzshálózati és a regionális vasúti pályák és a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó koncepció végrehajtásának szervezése,

d)⁶⁰ az országos törzshálózati és a regionális vasúti pálya, valamint ezek tartozékai – gazdasági társaságok útján történő – működtetése és fenntartása, és e célból gazdasági társaságok alapítása vagy kijelölése,

e)⁶¹ a nem független vasúti pályahálózat-működtető által működtetett országos vasúti pályahálózat kapacitásának elosztását, valamint a hálózat-hozzáférési díj megállapítását végző szervezet működésének biztosítása,

f)⁶² a vasútbiztonság fenntartása és fejlesztése, továbbá a vasúti balesetek megelőzésének érdekében, figyelemmel a műszaki és tudományos fejlődésre, nyílt és megkülönböztetéstől mentes, rendszerszintű megközelítésű vasútbiztonsági szabályrendszer meghatározása és érvényesítése,

g)⁶³ a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló 2004. április 29-ei 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2004/49/EK irányelv) 8. cikkének (2) és (4) bekezdésében, továbbá 32. cikkében, valamint az 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében és 8. cikkének (2) bekezdésében előírt jelentés közzététele,

h)⁶⁴ az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése,

i)⁶⁵ az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos törzshálózati és regionális vasúti pályát és ezek tartozékait magában foglaló vasúti pályahálózat működtetésének hálózat-hozzáférési díj bevétellel és az ilyen vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből, illetve az ilyen vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság egyéb pályavasúti üzleti tevékenységéből eredő bevétellel nem fedezett – indokoltnak elismert – költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítése, a 26. § és a 28. § (1) bekezdése szerinti szerződés alapján,

j)–k)⁶⁶

l)⁶⁷

m)⁶⁸ a transzeurópai hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokban szabályozott esetekben a tagállam nevében az Európai Unió Bizottsága értesítése,

m)⁶⁹

(3)⁷⁰

(4)⁷¹

3/A–3/B. §⁷²

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS IGAZGATÁSÁNAK SZERVEZETE

4. § (1)⁷³ A vasúti közlekedéssel összefüggő igazgatási és hatósági tevékenységet a miniszter, valamint a közlekedési igazgatási szervezet látja el.

(2)⁷⁴ A közlekedési igazgatás szervei:

a) a vasúti igazgatási szerv,

b) a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság).

(3)⁷⁵ A 2004/49/EK irányelv szerinti vasútbiztonsági hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság.

(4)⁷⁶ A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete a vasúti társaságoktól, a közlekedési igazgatási szervekkel és vasúti társaságokkal szerződéses kapcsolatban lévő személyektől és szervezetektől függetlenül működik.

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATAI

5. § (1) A települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat), valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet:

a) a helyi közforgalmú vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó – az országos, a térségi és az elővárosi közforgalmú vasúti közlekedéssel, valamint az épített és természeti környezet védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott – koncepciók jóváhagyása, valamint azok végrehajtásának megszervezése,

b)⁷⁷ az önkormányzat tulajdonában lévő vasúti pályák fejlesztése, működtetése,

c) helyi közforgalmú vasúti társaság alapítása,

d)–e)⁷⁸

f)⁷⁹

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok a képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.

(3)–(4)⁸⁰

5/A–5/B. §⁸¹

II. Fejezet

A VASÚTI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEI

MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY

6. § (1)⁸² E törvény alapján a vasúti pályahálózat működtetése, valamint a vasúti személyszállítás, az árutovábbítás és a vontatási szolgáltatás – a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel – működési hatósági engedélyhez (a továbbiakban: működési engedély) kötött tevékenység.

(1a)⁸³ A vasúti igazgatási szerv a kiadott működési engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2)⁸⁴ A vasúti személyszállításra és a vasúti árutovábbításra működési engedély külön-külön is megszerezhető. Vontatási szolgáltatás vasúti személyszállításra vagy vasúti árutovábbításra vonatkozó működési engedély birtokában végezhető. Működési engedélyt az a szervezet kaphat, amely teljesíti az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket. Ha vasúti társaság kizárólag vontatási szolgáltatást nyújt, azt a működési engedély iránti kérelmében meg kell jelölnie és a működési engedélyében ezt rögzíteni kell. Kizárólag vontatási szolgáltatás nyújtása estén a vasúti társaság személyszállítási üzletszabályzatot [20. § (1) bekezdés] vagy árutovábbítási üzletszabályzatot [23. § (1) bekezdés] nem köteles készíteni.

(3)⁸⁵ Egy vasúti társaság részére egy működési engedély adható ki vasúti pályahálózat működtetésre. Ha a vasúti pályahálózat működtetője nem független vasúti pályahálózat-működtetőnek minősül, a működési engedélyben erre utalni kell.

(4) Vállalkozó vasúti tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatra, valamint a működési engedélyben meghatározott térségi, elővárosi, helyi vagy saját célú vasúti pályahálózatra adható ki.

(5)⁸⁶ Térségi személyszállításra vonatkozó működési engedély önálló térségi vasúti pályahálózaton végzett személyszállítási tevékenységre adható ki.

(6) Az elővárosi, illetve térségi működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság az országos vasúti pályahálózatot a működési engedélyében meghatározott legközelebbi vasúti csomópontig igénybe veheti.

(7)⁸⁷ Saját célú vasúti pályahálózaton vasúti személyszállítás nem végezhető, arra vasúti személyszállítási engedély nem adható ki.

(8)⁸⁸ Nem kell működési engedély

a) a turistavasútnak,

b) a sífelvonónak,

c) a saját célú vasúti pályahálózat működtetéséhez és a saját célú vasúti pályahálózaton áruszállítás végzéséhez.

(9)⁸⁹ A (8) bekezdésben meghatározott vasúti társaságok, valamint a vasúti közlekedési tevékenységet végző szervezet tevékenységük megkezdését a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság részére bejelentik.

7. § (1)⁹⁰ Az országos személyszállítási és árutovábbítási működési engedély (a továbbiakban: országos működési engedély) a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló, 1995. június 19-ei 95/18/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 95/18/EK irányelv) szerinti működési engedélynek minősül. Az országos működési engedély Magyarország területén valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatra kiterjed. Az országos működési engedélyt a vasúti igazgatási szerv a belföldön bejegyzett szervezet részére adja ki. Az országos működési engedély valamennyi EGT-államban hatályos.

(2)⁹¹ A Magyarországon hatályos, és az országos működési engedéllyel egy tekintet alá esik valamely más EGT-államban a 95/18/EK irányelv alapján kiadott működési engedély.

(3)⁹² Az országos vasúti pályahálózat – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – vasúti közlekedési tevékenység céljára csak országos működési engedéllyel vehető igénybe. Az országos működési engedély önmagában az országos vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésre, illetve az 54. § (1) és (3)–(5) bekezdései szerinti szolgáltatások igénybevételére nem jogosít.

8. § (1) A működési engedély kiadásának a feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen

a) az üzleti jóhírnévvel,

b)⁹³ országos működési engedély esetén – a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a pénzügyi teljesítőképességgel,

c) a szakmai alkalmassággal,

d) a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal

kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.

(2)⁹⁴ Az (1) bekezdés szerinti feltételek fennálltának igazolása érdekében a működési engedély iránti kérelmet előterjesztő szervezet köteles a vasúti igazgatási szerv részére a külön jogszabályban meghatározott információkat rendelkezésre bocsátani.

(3)⁹⁵ A működési engedély határozatlan időtartamra szól. A vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadása feltételeinek fennállását évente – felügyeleti díj ellenében – ellenőrzi.

(3a)⁹⁶ Az éves felügyeleti díj mértéke:

a) országos pályahálózat működtető, valamint vállalkozó vasúti társaság működési engedélye esetén 1 363 000 forint,

b) elővárosi, térségi és helyi pályahálózat működtető működési engedélye esetén 272 000 forint,

c) elővárosi, térségi és helyi pályahálózat működtető – nyílt hozzáférés alóli mentesítéssel – működési engedélye esetén 409 000 forint,

d) elővárosi, vállalkozó vasúti társaság működési engedélye esetén 136 000 forint,

e) a 6. § (9) bekezdése alapján bejelentéssel saját célú pályahálózat működtető – nyílt hozzáférés alóli mentesítéssel – működési engedélye esetén 159 000 forint,

f) az országos vasúti pályahálózatokhoz képest keskenyebb nyomtávú, térségi pályahálózat működtető, valamint vállalkozó vasúti társaság, továbbá térségi- és helyi vállalkozó vasúti társaság működési engedélye esetén 14 000 forint,

g) saját célú pályahálózat működtető, valamint árutovábbítási működési engedély esetén 23 000 forint.

(4)⁹⁷ A vasúti társaság a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül köteles megkezdeni a működési engedélyben meghatározott tevékenységét. E határidő elmulasztása, illetve a tevékenység végzésének hat hónapot meghaladó szüneteltetése esetén a vasúti igazgatási szerv a feltételek fennálltának felülvizsgálatát rendelheti el, továbbá indokolt esetben a működési engedélyt felfüggesztheti. A tevékenység megkezdésére irányadó határidő kérelemre a külön jogszabályban meghatározott esetekben legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható.

(5)⁹⁸ A vasúti társaság köteles a működési engedély feltételeivel kapcsolatos minden változásról annak bekövetkezése után 15 napon belül tájékoztatni a vasúti igazgatási szervet, beleértve a csőd- és felszámolási eljárás megindításáról szóló tájékoztatást. A vasúti igazgatási szerv elrendeli a működési engedély felülvizsgálatát a vasúti társaság jogi helyzetére befolyást gyakorló változás, így különösen más társasággal való egyesülése esetén.

(6)⁹⁹ A vasúti társaság köteles bejelenteni a vasúti igazgatási szervnek, amennyiben működési engedélyköteles tevékenységét szüneteltetni kívánja, vagy azzal felhagy. Amennyiben a vasúti igazgatási szerv a vasúti társaság bejelentése alapján, vagy hatósági ellenőrzése során megállapítja, hogy a vasúti társaság nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét vagy a vasúti közlekedési tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja, vagy e tevékenységét szünetelteti, a működési engedélyt hivatalból felfüggeszti. A felfüggesztés hatálya alatt vasúti közlekedési tevékenység nem végezhető. A felfüggesztést elrendelő határozat hatályon kívül helyezésének akkor van helye, ha a vasúti társaság igazolta, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt vagy bejelenti, hogy a felfüggesztett tevékenységet tovább kívánja folytatni.

(7)¹⁰⁰ A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja:

a) a vasúti társaság kérelmére,

b) amennyiben a vasúti társaság a felfüggesztés elrendelésének alapjául szolgáló körülményt hat hónapon belül nem hárítja el, valamint

c) amennyiben az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság csődeljárás iránti kérelmet terjesztett elő vagy a felszámolását a bíróság jogerős végzéssel elrendelte, és erre tekintettel a vasúti igazgatási szerv a működési engedély pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos feltételének hiányát állapította meg.

(8)¹⁰¹ A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyben – külön jogszabályban meghatározottak szerint – a működési engedély felfüggesztésének és visszavonásának a (4) és (6)–(7) bekezdések keretei között egyedi eseteit is meghatározhatja.

(9)¹⁰² Az országos vasúti személyszállítási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságnak a pénzügyi teljesítőképességét a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel nem fedezett tevékenységre vonatkozóan kell igazolnia.

(9a)¹⁰³ A pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos valamely követelmény nem teljesítése esetén a működési engedély felfüggesztése vagy visszavonása mellett az országos működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság részére a vasúti társaságok engedélyezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel legfeljebb hat hónapos határozott időtartamra ideiglenes működési engedély adható, amennyiben a vasúti társaság további működése a vasúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

(10)¹⁰⁴ Amennyiben a vasúti igazgatási szerv olyan információról szerez tudomást, amely alapján alappal feltételezheti, hogy a más EGT-államban a 95/18/EK irányelv alapján kiadott működési engedélyt szerzett vállalkozó vasúti társaság nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét, a vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt kiállító külföldi hatóságot haladéktalanul értesíti.

8/A. §¹⁰⁵ (1)¹⁰⁶ A 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott üzleti jó hírnévvel nem rendelkezik az a kérelmező, amelynek a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti vezető tisztségviselője (a továbbiakban együtt: vezető) büntetett előéletű.

(2) A vezető a működési engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vasúti igazgatási szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy kéri, hogy az e tényre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vasúti igazgatási szerv részére – annak a működési engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető büntetlen előéletű-e.

(3) A működési engedély kiadása feltételeinek felülvizsgálata során a vasúti igazgatási szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés céljából a vasúti igazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető büntetlen előéletű-e.

(4) A vasúti igazgatási szerv a (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a működési engedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a működési engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

9. § (1) A miniszter a működési engedélyezés részletes szabályai körében meghatározza különösen

a) az engedélyezési eljárás részletes szabályait,

b) az engedély kiadásának és módosításának feltételeit,

c) a kérelem és az engedély tartalmi elemeit,

d) az üzleti jóhírnév, a pénzügyi teljesítőképesség, a szakmai alkalmasság, valamint a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasság igazolásának módját,

e)¹⁰⁷ a vasúti igazgatási szervnek a vasúti társaságokkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenységének részletes szabályait,

f) az engedély felfüggesztésének és visszavonásának részletes szabályait,

g) azokat az eseteket, amelyekben a vasúti társaság a működési engedély felülvizsgálatát köteles kérni.

(2)¹⁰⁸ A vasúti igazgatási szerv haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot az országos működési engedély (ideiglenes működési engedély) kiadásáról, módosításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról.

MŰSZAKI ENGEDÉLY

10. § (1) E törvény alapján műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges

a)¹⁰⁹ jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai – ideértve a trolibusz felsővezetékét is – építéséhez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez,

b)¹¹⁰ vasúti jármű típusának engedélyezéséhez és a vasúti jármű üzembe helyezéséhez,

c) vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok, nyomástartó edények üzemben tartásához, átalakításához,

d)¹¹¹ vasúti járművek, vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései (futómű, fék, kocsiszekrény, vonatbefolyásoló berendezés), vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények gyártását, javítását, vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez,

e)¹¹² a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző személyek és vizsgahelyek tevékenységéhez.

(2) A műszaki engedélyt a közlekedési hatóság – külön jogszabályban meghatározottak szerint – adja ki.

III. Fejezet

ORSZÁGOS KÖZFORGALMÚ VASÚTI KÖZLEKEDÉS

ORSZÁGOS KÖZFORGALMÚ VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ÉS ÁRUFUVAROZÁS, VALAMINT VONTATÁSI SZOLGÁLTATÁS

11. § (1) Az országos közforgalmú vasúti személyszállítási, árufuvarozási, illetve vontatási tevékenység végzésére, az erre jogosító működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság – a XII. fejezetben meghatározott feltételek teljesítése esetén – valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózaton jogosult.

(2)¹¹³ Határon átmenő árutovábbítási tevékenység végzésére az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a vonatkozó nemzetközi szerződések rendelkezései szerint jogosult.

12. § (1)¹¹⁴

(2)¹¹⁵ Az országos vasúti árufuvarozási tevékenységet végző vasúti társaság az éves beszámolójában elkülönítetten is köteles megjeleníteni e tevékenységének árbevételét és eredményét.

13. § (1) Az országos működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság a szervezeti formájától függetlenül a vállalkozó vasúti tevékenysége vonatkozásában önállóan határozza meg az üzleti tervét, ideértve a finanszírozási és befektetési programját is. Az üzleti terv összeállításakor törekedni kell a vállalkozó vasúti társaság pénzügyi egyensúlyának megteremtésére és az egyéb műszaki, kereskedelmi és pénzügyi igazgatási célok elérésére, valamint e célok megvalósítását lehetővé tevő források biztosítására.

(2) Az országos működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság szabadon

a)¹¹⁶

b) alakíthatja ki a belső szervezetét, a X. fejezetben foglaltak sérelme nélkül,

c) a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megtartása mellett határozhatja meg a szolgáltatások nyújtásának és értékesítésének feltételeit, valamint a szolgáltatásai árát,

d) dönthet a személyzetéről, az eszközeiről és a beszerzéseiről,

e) növelheti a piaci részesedését, új technológiákat, szolgáltatásokat és újszerű igazgatási megoldásokat vezethet be,

f) kiterjesztheti a tevékenységét a vasúti közlekedési tevékenységekhez kapcsolódó más területekre.

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSE¹¹⁷

14. § (1)¹¹⁸ A regionális vasúti pályát és tartozékait magába foglaló vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy tartozéka nem része, az a gazdasági társaság is végezheti, amelyben a Magyar Állam legalább többségi befolyással rendelkezik. Az egyéb vasúti pályát és tartozékait magába foglaló pályahálózat működtetését bármely gazdálkodó szervezet végezheti.

(1a)¹¹⁹

(2) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatáért fizetendő hálózat-hozzáférési díj az azt működtető vasúti társaságot illeti, aki köteles az ebből keletkező bevételét a nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére fordítani.

(3)¹²⁰ Az országos vasúti pályahálózat működtetője és a fejlesztési közreműködő éves üzleti tervének tartalmaznia kell a beruházási és pénzügyi tervet. Az üzleti tervnek biztosítania kell az országos vasúti pályahálózat optimális és hatékony használatát és fejlesztését, valamint a pénzügyi és egyéb eszközöket e célok eléréséhez.

(4) Az országos vasúti pályahálózat működtetője felelős saját üzemeltetéséért, adminisztrációjáért és belső ellenőrzéséért.

(5)¹²¹ A vasúti pályahálózat működtetésének elemei közül a létesítést, felújítást és fejlesztést a vasúti pályahálózat működtetője vagy a fejlesztési közreműködő, a GSM-R rendszer-hálózat létesítését a GSM-R fejlesztő végzi (a továbbiakban: építtető). Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az érintett vasúti pályahálózat működtetője, mint a vasúti pályahálózat működtetésére hatósági engedéllyel rendelkező szervezet közreműködik. A vasúti pályahálózat működtetője és a fejlesztési közreműködő a feladatok megosztásáról együttműködési szerződést köt.

(6)¹²² A GSM-R fejlesztő által végzett GSM-R rendszer-hálózat létesítés során az érintett vasúti pályahálózat tulajdonosa, vagyonkezelője illetve a működtetője, mint a vasúti pályahálózat működtetésére hatósági engedéllyel rendelkező szervezet köteles közreműködni, együttműködni.

IV. Fejezet

A TÉRSÉGI ÉS AZ ELŐVÁROSI KÖZFORGALMÚ VASÚTI KÖZLEKEDÉS

15. § (1)¹²³ A térségi, illetve az elővárosi vasúti pályahálózatot az ezen vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedély iránt kérelmet benyújtó szervezet kérelmére a külön jogszabályban meghatározottak szerint a vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadásával egyidejűleg, a vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pályaszakaszok meghatározásával jelöli ki.

(2) Térségi vasúti pályahálózat abban az esetben jelölhető ki, ha

a) a vasúti pályahálózatnak az országos közforgalmú közlekedésben betöltött szerepe csekély, elsősorban a térségi forgalom lebonyolítására szolgál,

b)¹²⁴ az adott térség érintett önkormányzatai önként vállalt feladataik keretében külön jogszabályban meghatározott kötelezettséget vállalnak a helyi igényekhez jobban illeszkedő, térségi jelentőségű szolgáltatások fejlesztésére, vagy

c) a hálózat az országos vasúti pályahálózatokhoz képest keskenyebb nyomtávú.

(3)¹²⁵

V. Fejezet

A HELYI KÖZFORGALMÚ VASÚTI KÖZLEKEDÉS

16. § (1) Helyi közforgalmú vasúti társaság

a) a közúti vasút (villamos), és a különleges vasút pályájának működtetésére, és

b) az a) pont szerinti vasúti pályákon közforgalmú személyszállításra

jogosult.

(2) Helyi közforgalmú vasúti társaságot a település önkormányzata, továbbá bármely természetes személy vagy szervezet alapíthat.

17. §¹²⁶

VI. Fejezet

SAJÁT CÉLÚ VASÚTI TEVÉKENYSÉG

18. § (1)¹²⁷ Saját célú vasúti tevékenységet az a szervezet végez, amely a saját célú vasúti pályahálózaton a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési célú gazdasági tevékenységével összefüggő vasúti áruszállítást lát el.

(2)¹²⁸ Az országos, térségi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózathoz vasúti összeköttetéssel rendelkező áruterminál, ipari park, kikötő, logisztikai központ, valamint egyéb árukezelő telephely területén található vasúti pályahálózatok saját célú vasúti pályahálózatoknak, a rajtuk folytatott vasúti tevékenységek saját célú vasúti tevékenységnek minősülnek.

(3)¹²⁹ Az országos, térségi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózathoz vasúti összeköttetéssel rendelkező áruterminál, ipari park, kikötő, logisztikai központ, valamint egyéb árukezelő telephely üzemeltetője által végzett árumozgatási műveletek – ideértve a tolatást is – a tulajdonos érdekében végzett áruszállítási tevékenységnek minősülnek.

(4)¹³⁰ Az egymáshoz kapcsolódó saját célú vasúti pályahálózatok működtetői kötelesek egymás vasúti pályahálózatához megkülönböztetéstől mentesen és átlátható módon a szabad hozzáférést biztosítani.

VII. Fejezet

VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK

19–21. §¹³¹

21/A–21/B. §¹³²

21/C. §¹³³

ÁRUFUVAROZÁSI SZOLGÁLTATÁS

22. § A vasúti árufuvarozásra kötött szerződésekre Ptk. szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a fuvarozási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben, valamint külön jogszabályban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

23. § (1)¹³⁴ A vasúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozó vasúti társaság köteles az árufuvarozási tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit tartalmazó árufuvarozási üzletszabályzatot készíteni. Az árufuvarozási üzletszabályzatot, valamint annak módosítását a vasúti igazgatási szerv külön jogszabályban foglaltak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, amennyiben az árufuvarozási üzletszabályzat a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. A jóváhagyott árufuvarozási üzletszabályzatot a vállalkozó vasúti társaság köteles a honlapján, illetve térítés ellenében kinyomtatva hozzáférhetővé tenni.

(2) A vasúti árufuvarozás részletes feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

VONTATÁSI SZOLGÁLTATÁS

24. §¹³⁵ A vasúti társaság kizárólag olyan tevékenység (vasúti személyszállítás vagy vasúti árutovábbítás) végzéséhez nyújthat vontatási szolgáltatást, amelyre működési engedéllyel rendelkezik.

VIII. Fejezet

AZ ÁLLAM ÉS A VASÚTI TÁRSASÁGOK, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A VASÚTI TÁRSASÁGOK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSEK

AZ ÁLLAM ÉS A VASÚTI TÁRSASÁGOK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSEK

25. § (1) Az állam az országos, a térségi, illetve az elővárosi vasúti pályahálózatot működtető vasúti társasággal,

a) az állami tulajdonban lévő vasúti pályák kezelésére (a továbbiakban: vagyonkezelési szerződés), továbbá

b) az országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózat működtetésére

szerződést köt.

(2) Az állam a vasúti pályahálózat működtetője, illetve a vállalkozó vasúti társaság részére szerződésben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vasúti pályahálózatok, valamint a kombinált forgalom fejlesztéséhez, a vasúti foglalkoztatásra, képzésre és szerkezet-átalakításra egyedi támogatást nyújthat.

(3)¹³⁶ A pályavasúti társasággal, illetve az integrált vasúti társasággal az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés szerinti szerződéseket – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – az állam nevében a miniszter köti meg.

(4) E fejezetben foglaltakat – a szerződést megkötő személyt meghatározó rendelkezések kivételével – az önkormányzat és a helyi közforgalmú vasúti társaság közötti szerződésre megfelelően alkalmazni kell.

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS

26. § (1)¹³⁷ Az országos és az állam tulajdonában lévő vasúti pályát tartalmazó térségi vagy elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság vagy az integrált vasúti társaság, központi költségvetési szerv vagy az állam 100%-os tulajdonába tartozó más nem pályaműködtető vagyonkezelő gazdasági társaság (a továbbiakban: nem pályaműködtető vagyonkezelő) a vagyonkezelési szerződést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével – a vonatkozó jogszabályok alapján – az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg. A nem pályaműködtető vagyonkezelő vagyonkezelési tevékenysége közfeladatnak minősül.

(1a)¹³⁸ Az állam nevében az MNV Zrt. jogosult megkötni a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi ingatlannak az állam tulajdonába kerülésére vonatkozó szerződéseket és vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi ingatlannak a vagyonkezelésbe adására vonatkozó szerződéseket.

(1b)¹³⁹ Az állam tulajdonába kerülő és a már állam tulajdonában lévő, a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanok tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.

(1c)¹⁴⁰ Állami tulajdonba kerülés esetén a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanokra vonatkozó szerződéses jogviszonyokban az állam a korábbi tulajdonos jogutódjának minősül. Ezen ingatlanokra korábban kötött szerződések az abban rögzített feltételek szerint továbbra is hatályban maradnak, a felek külön rendelkezése nélkül.

(1d)¹⁴¹ A nem pályaműködtető vagyonkezelő az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a pályahálózat hasznosítási jogát a vasúti pályahálózat működtetőjének – a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződés keretében – ingyenesen átengedi. A nem pályaműködtető vagyonkezelő a vagyonkezelt vagyonra vonatkozó indokolt költségeit és ráfordításait a vasúti pályahálózat működtetőjére átháríthatja.

(1e)¹⁴² A nem pályaműködtető vagyonkezelő és az MNV Zrt. közötti vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell a vagyonkezelés keretében átadásra kerülő vagyon rendezésével és a nyilvántartások egységesítésével összefüggésben alkalmazandó eljárásokat, ideértve az egyes vagyoni kimutatások között fellelt eltérések rendezésével és átvezetésével összefüggésben alkalmazandó szabályokat is.

(2)¹⁴³ A legalább többségi állami tulajdonú országos pályavasúti társaság a Kormány egyedi döntése, vagy a közigazgatási szerv megkeresése alapján köteles biztosítani a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló létesítményben (pályaudvar, vasútállomás) közigazgatási szervek számára az ügyintézést nyújtó szervezet elhelyezését, annak akadálymentes megközelítését, az állomás és a távközlési hálózat használatát és üzemeltetését. Az ügyintézés helyszínét biztosító helyiségek igénybevételével és használatával kapcsolatos szabályokról, valamint a helyiség üzemeltetésével kapcsolatos közvetlen költségek (közüzemi díjak és önköltségi szinten számított épületüzemeltetési költségek) viseléséről az érintett országos pályavasúti társaság és az érintett közigazgatási szerv szerződésben rendelkeznek.

27. §¹⁴⁴

27/A. §¹⁴⁵

27/B–27/F. §¹⁴⁶

27/G–27/H. §¹⁴⁷

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSÉRE KÖTÖTT SZERZŐDÉS

28. § (1)¹⁴⁸ Az állam nevében a miniszter – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – szerződésben kötelezettséget vállal az országos törzshálózati pálya és tartozékai, valamint a regionális vasúti pálya és tartozékai működtetését végző vasúti társaságnak a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére. E szerződés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a vasúti pályahálózat működtetőjét a működtetés költségeinek, illetve a hálózat-hozzáférési díjak csökkentésére ösztönözze, a vasúti közlekedés biztonságának, illetve a szolgáltatások minőségének sérelme nélkül.

(2)¹⁴⁹ Szerződésben kell meghatározni az országos törzshálózati pályákkal és tartozékaival, valamint a regionális vasúti pályákkal és tartozékaival kapcsolatos egyéb központi költségvetési támogatás jogcímét és mértékét is. A jogcím lehet:

a) a vasúti pálya és tartozékai létesítése, fejlesztése, felújítása, megszüntetése,

b) közlekedéspolitikai célú beruházások,

c) környezetvédelmi fejlesztés,

d) kutatás-fejlesztés.

(3)¹⁵⁰ Az (1) bekezdésben meghatározott szerződést legalább három naptári évre kell megkötni. A szerződést naptári évenként – a benne foglaltak teljesítésének értékelésével – felül kell vizsgálni, és – a központi költségvetés benyújtására külön törvényben előírt ütemezésnek megfelelő időpontban – szükség szerint módosítani kell.

(4) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a költségvetési támogatás mértékét,

b) a támogatás folyósításának jogcímét, ezen belül a vasúti pályára vonatkozóan a vasúti pálya és tartozékai fejlesztésének és felújításának fő irányait és pénzügyi forrásait,

c) a támogatás folyósításának módját és ütemezését,

d) a támogatás felhasználásának célját,

e) a szerződéstől eltérő teljesítés jogkövetkezményeit,

f) a támogatás felhasználásával való elszámolás és a felhasználás ellenőrzésének szabályait.

(5)¹⁵¹ Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott szerződés teljesítéséről a tárgyévet követő év első negyedévének végéig a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a Kormány részére beszámolót készít.

28/A. §¹⁵² (1) A Magyar Állam – a (2) bekezdés szerint – készfizető kezesként felel azon vasúti társaság állam által indokoltnak elismert és az állam által meg nem térített költségei finanszírozására felvett hitele és annak ügyleti kamatai megfizetéséért, amellyel az állam a 28. § (1) bekezdés szerint közszolgáltatási szerződést kötött.

(2) Az állami készfizető kezesség mellett felvehető hitel összegét a Kormány nyilvános határozatában hagyja jóvá.

(3) A jogszabályi állami kezességért fizetendő, az európai uniós szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az európai uniós támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási díj mértékét a Kormány állapítja meg a (2) bekezdés szerinti nyilvános határozatában.

(4) Az (1)–(2) bekezdések szerinti állami kezesség esetén a hitel nyújtója a külön jogszabályban előírt fedezet előírására, valamint a hitelcél teljesítésének vizsgálatára nem köteles.

(5) A vasúti társaság által az (1)–(2) bekezdések szerinti hitelfelvétel esetén az Államadósság Kezelő Központ Zrt. közreműködése kötelező, amelynek formáját Kormányrendelet határozza meg.

AZ EGYÉB SZERZŐDÉSEK¹⁵³

29. § (1) Szerződésben kell meghatározni a vasúti társaság részére nyújtott egyéb központi költségvetési támogatás jogcímét és mértékét is. Az állam által nyújtott támogatás célja a 28. § (2) bekezdésének a)–d) pontjain túlmenően lehet

a) a foglalkoztatás és képzés,

b) a társaság szerkezeti átalakítására nyújtott költségvetési juttatás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződésre egyebekben a 28. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

29/A. §¹⁵⁴ (1) A Magyar Állam egyszerű (sortartó) kezesként felel a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére szolgáló, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott finanszírozásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért, amennyiben a Kormány nyilvános határozatában jóváhagyja a vasúti társaság forrásbevonását.

(2) A jogszabályi állami kezességért fizetendő, a közösségi állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt a közösségi állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási díj mértékét a Kormány állapítja meg az (1) bekezdés szerinti nyilvános határozatában.

(3) Az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság az állami kezesség mellett a külön jogszabályban előírt további fedezet előírására, valamint a hitelcél teljesítésének vizsgálatára nem köteles.

(4) Az (1) bekezdés szerinti állami kezesség melletti forrásbevonás éves keretét a költségvetési törvényben kell meghatározni.

IX. Fejezet

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGA

NEMZETI VASÚTBIZTONSÁGI SZABÁLYOK

30. § (1) A vasútbiztonsággal kapcsolatos kötelező rendelkezéseket (a továbbiakban: nemzeti vasútbiztonsági szabályok) a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2)¹⁵⁵ A nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak összhangban kell lennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közös biztonsági módszerekkel és célokkal és elő kell segítenie az egységes európai vasúti szállítási rendszer kialakítását.

(3)¹⁵⁶ Ha a közös biztonsági célok elfogadása után a miniszter olyan új nemzeti vasútbiztonsági szabályt kíván bevezetni, amely a közös biztonsági céloknál magasabb szintű biztonságot követel meg, vagy ha a tervezett új nemzeti vasútbiztonsági szabály, hatással lehet valamely más EGT-államban létrejött vállalkozó vasúti társaságok belföldi működésére, a miniszter a nemzeti vasútbiztonsági szabály tervezetét a közlekedési hatóság által a 80. § (1) bekezdés g) pontja szerint lefolytatott egyeztetést követően megküldi az Európai Bizottságnak, és ismerteti bevezetésének indokait.

(4) Ha az Európai Bizottság a nemzeti vasútbiztonsági szabály ellen kifogást emel, a tervezet – az Európai Bizottság határozatának meghozataláig, de legfeljebb a kifogást tartalmazó értesítés megérkezésétől számított hat hónapig – nem hirdethető ki.

(5)¹⁵⁷ A nemzeti vasútbiztonsági szabályokban meghatározott tárgykörökben és keretek között a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő vasúti társasági előírásokat a vasúti társaság biztonsági szabályzatban állapítja meg.

(6)¹⁵⁸ A nyílt hozzáférésű pályahálózat [49. §] működtetője által alkotott biztonsági szabályzat hatálya – az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az adott vasúti pályahálózaton közlekedő vállalkozó vasúti társaságokra is kiterjed.

(7)¹⁵⁹ A biztonsági szabályzatot a közlekedési hatóság hagyja jóvá.

A VASÚTI TÁRSASÁGOKNAK A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATOS JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

31. § (1)¹⁶⁰ A vasúti pályahálózat működtetője a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékait, a vasúti üzemi létesítményeket, a vállalkozó vasúti társaság az általa üzemben tartott vasúti járműveket köteles üzembiztos állapotban tartani. A vasúti pályahálózat működtetője, valamint a vasúti pályahálózatot használó vállalkozó vasúti társaságok és a fejlesztési közreműködő a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása érdekében együttműködésre kötelesek.

(2) A vasúti közlekedés biztonsága érdekében

a)¹⁶¹ a pályavasúti társaság és a vállalkozó vasúti társaság a kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény (a továbbiakban együtt: veszélyhelyzet) esetén köteles a veszélyhelyzetre az érintetteket figyelmeztetni,

b) a vasúti pályahálózat működtetője – a veszélyhelyzet megszűnéséig – jogosult a veszélyeztetett vasúti pályának, illetve pályaszakasznak a lezárására, továbbá az adott pályaszakaszra kiadott menetvonalak visszavonására, a közúti átjárót érintő lezárás esetén a közút kezelőjének értesítése mellett,

c) a vasút területét igénybe vevő, illetve a vasút területén tartózkodó személyeknek az ott érvényben lévő biztonsági rendelkezéseket és szabályokat meg kell tartaniuk.

(3) A vasúti pályahálózat működtetője köteles haladéktalanul intézkedni a veszélyhelyzet megszüntetése, valamint üzemzavar vagy baleset esetén a megfelelő működés mielőbbi helyreállítása érdekében. A vasúti pályahálózat működtetője ennek érdekében jogosult a vasúti pályahálózatot használó vasúti társaság eszközeit igénybe venni.

(4) A vasutat keresztező vagy megközelítő út, vezeték, légijármű leszálló-pálya, illetve egyéb építmény (pl. közvilágítás, reklám, közúti jelzőlámpák) létesítéséhez, átalakításához vagy megszüntetéséhez, a terep szintjét megváltoztató földmunka és fásítás, illetve bányászati tevékenység végzéséhez – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulása is szükséges.

(5) A vasúti társaság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör betöltésére a jogszabály által előírt képesítéssel és szaktudással rendelkező személyt köteles alkalmazni.

BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

32. § (1)¹⁶² A pályavasúti társaság és a vállalkozó vasúti társaság a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően köteles biztonságirányítási rendszert létrehozni.

(2)¹⁶³ A pályavasúti társaság és a vállalkozó vasúti társaság a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos biztosításához szükséges üzemi követelményeket, valamint a biztonsági intézkedéseket belső szabályzatában határozza meg.

(3)¹⁶⁴ A pályavasúti társaság és a vállalkozó vasúti társaság a biztonságirányítási rendszer működéséről – külön jogszabályban meghatározottak szerint – évente biztonsági jelentést nyújt be a közlekedési hatósághoz.

BIZTONSÁGI SZERVEZET¹⁶⁵

32/A. §¹⁶⁶ (1) A vasúti közlekedés biztonsága érdekében a vasúti társaság vezetője közvetlen irányításában biztonsági szervezetet tart fenn. A vasúti társaság a biztonsági szervezet működtetésére más vasúti társasággal szerződést köthet. A biztonsági szervezettel rendelkező vasúti társaságok a biztonsági szervezetük feladatainak hatékony ellátása érdekében együttműködési szerződést köthetnek.

(2) Az országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság a biztonsági szervezetet maga működteti.

(3) A vasúti társaság a biztonsági szervezet feladatait a biztonságirányítási rendszerben látja el. Vasútbiztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély megszerzésére nem kötelezett vasúti társaság esetében a biztonsági szervezet feladatait a vasútüzem-vezető is elláthatja.

(4) Amennyiben a biztonsági szervezet a biztonságirányítási rendszer részét képezi,

a) azt pályahálózat működtető vasúti társaság és integrált vasút társaság esetében a vasútbiztonsági engedélyben,

b) egyéb esetben a vasútbiztonsági tanúsítványban

hagyja jóvá a közlekedési hatóság.

(5) Amennyiben a biztonsági szervezet a biztonságirányítási rendszer létrehozására nem kötelezett vasúti társaságban működik, a vasúti társaság e tevékenységére vonatkozó belső szabályzatát a közlekedési hatóság hagyja jóvá.

(6) A közlekedési hatóság – a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott szakmai vizsgálattal összefüggésben történő kapcsolattartás biztosítása céljából – tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet a kiadott és visszavont vasútbiztonsági engedélyekről és vasútbiztonsági tanúsítványokról, valamint a jóváhagyott szabályzatokról.

(7) A biztonsági szervezet gondoskodik a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események haladéktalan bejelentéséről, valamint a szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá – a biztonságirányítási rendszerben foglalt kötelezettségekkel összhangban – az üzembentartói vizsgálat lefolytatására eseményvizsgáló szolgálatot tart fenn.

(8) A biztonsági szervezettel kapcsolatos részletes szabályokat a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események vizsgálatának részletes szabályairól szóló jogszabály állapítja meg.

VASÚTBIZTONSÁGI TANÚSÍTVÁNY ÉS VASÚTBIZTONSÁGI ENGEDÉLY

33. §¹⁶⁷ (1)¹⁶⁸ A belföldön bejegyzett vasúti társaság a vasúti pályahálózatot – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag a közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági tanúsítvány birtokában használhatja. A vasútbiztonsági tanúsítvány igazolja, hogy a vasúti társaság létrehozta a biztonsági rendszerét, és a kockázatok korlátozása és a vasúti pályahálózaton biztonságos vasúti közlekedési tevékenység végzése érdekében képes megfelelni az ÁME-kben, valamint a nemzeti biztonsági szabályokban meghatározott követelményeknek.

(2) A vasútbiztonsági tanúsítvány a következő részekből áll:

a) vasútbiztonsági tanúsítvány a jogosult biztonságirányítási rendszerének elfogadásáról,

b)¹⁶⁹ vasútbiztonsági tanúsítvány a jogosultnak az igénybe venni kívánt vasúti pályahálózaton való biztonságos közlekedéséhez szükséges – az ÁME-k, a nemzeti vasútbiztonsági szabályok és a vasúti pályahálózatok üzemeltetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával, a személyzet bizonyítványainak elfogadásával, és a jogosult által használt vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezésével kapcsolatos – sajátos követelmények teljesítése érdekében tett intézkedései elfogadásáról, a jogosult által benyújtott dokumentáció alapján.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti vasútbiztonsági tanúsítványban részletezni kell a vasútbiztonsági tanúsítvány által érintett vasúti tevékenység jellemzőit.

(4) Az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság részére a (2) bekezdés a) pontja szerint kiadott vasútbiztonsági tanúsítvány valamennyi EGT-állam területén hatályos az egyenértékű vasúti szolgáltatásokra.

(5)¹⁷⁰ A vasútbiztonsági tanúsítvánnyal már rendelkező vasúti társaságnak a vasútbiztonsági tanúsítvány a hatálya alá nem tartozó vasúti pályahálózat használatához kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítványt kell kérnie. A kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítványban a közlekedési hatóság azt igazolja, hogy a vasúti társaság e további vasúti pályahálózatra vonatkozóan is megfelel a (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha más EGT-államban a 95/18/EK irányelvvel összhangban kiadott működési engedély alapján működő és ott vasútbiztonsági tanúsítványt szerzett vasúti társaság Magyarország területén lévő vasúti pályahálózatot kívánja használni.

(6) A kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítvány vonatkozásában alkalmazni kell a 35. § (2)–(7) bekezdéseiben foglaltakat.

(7)¹⁷¹ Nem kell vasútbiztonsági tanúsítvány

a) a turistavasútnak,

b) a sífelvonónak,

c) a saját célú vasúti pályahálózaton áruszállítás végzéséhez.

34. §¹⁷² (1)¹⁷³ Vasúti pályahálózat irányítása, működtetése – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag a közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági engedély alapján végezhető.

(2) A vasútbiztonsági engedély a következő részekből áll:

a) vasútbiztonsági engedély a jogosult biztonságirányítási rendszerének elfogadásáról,

b) vasútbiztonsági engedély a vasúti pályahálózat működtetője által az adott vasúti pályahálózat, illetve a forgalomirányító és jelzőrendszer biztonságos tervezéséhez, karbantartásához és üzemeltetéséhez szükséges sajátos követelmények teljesítése érdekében tett intézkedéseinek elfogadásáról.

(3)¹⁷⁴ Nem kell vasútbiztonsági engedély

a) a turistavasútnak,

b) a sífelvonónak,

c) a saját célú vasúti pályahálózat irányításához, működtetéséhez.

35. §¹⁷⁵ (1) A jogosultnak a vasútbiztonsági tanúsítvány, illetve a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez teljesítenie kell a külön jogszabályban meghatározott műszaki, működési követelményeket, valamint a személyzetre, vasúti járműre és a vasúti társaság belső szervezetére vonatkozó biztonsági követelményeket.

(2)¹⁷⁶ A közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítványt, valamint a vasútbiztonsági engedélyt öt éves időtartamra adja ki. A vasútbiztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély időbeli hatályának újabb öt évre történő meghosszabbítását a jogosultnak kell kérelmeznie legalább fél évvel az időbeli hatályának lejárta előtt. A tevékenység jellegének vagy mértékének lényeges megváltozása esetén a vasútbiztonsági tanúsítványt, a pályahálózat lényeges elemei – a vasúti pálya, a jelző- és biztosítórendszer, az energiaellátás, valamint a működési vagy karbantartási szabályok – változása esetén a vasútbiztonsági engedély módosítását a jogosult köteles kérelmezni.

(2a)¹⁷⁷ A (2) bekezdés alkalmazásában a tevékenység jellege tekintetében jelentős megváltozásnak minősül, ha a vasúti társaság által végzett vállalkozó vasúti tevékenységek köre megváltozik.

(2b)¹⁷⁸ A (2) bekezdés alkalmazásában a tevékenység mértéke tekintetében jelentős megváltozásnak minősül, ha a változás mértéke egy üzleti éven belül meghaladja

a) a társaság által üzemben tartott összes vasúti jármű darabszámának 10%-át, de legalább az 5 darabot, vagy

b) a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatottak létszámának 10%-át, de legalább az 5 főt.

(3) A jogosultnak – az időbeli hatály lejárta előtt – új vasútbiztonsági tanúsítványt, illetve vasútbiztonsági engedélyt kell beszereznie, ha az (1) bekezdésben felsorolt engedélyezési feltételek megváltoznak. A vasútbiztonságra vonatkozó jogszabályok jelentősebb megváltozása esetén a közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítvány, illetve a vasútbiztonsági engedély felülvizsgálatát előírhatja.

(4) A jogosult haladéktalanul köteles tájékoztatni a közlekedési hatóságot a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, illetve a vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos feltételekben bekövetkezett minden változásról, valamint minden olyan esetben, amikor új személyi állományi kategóriák vagy új típusú vasúti járművek bevezetésére kerül sor.

(4a)¹⁷⁹ A vasúti társaság köteles a közlekedési hatóság részére bejelenteni, ha a (2b) bekezdés a)–b) pontjában meghatározottak tekintetében a változások mértéke egy üzleti éven belül a 10%-ot, de járművek esetén legalább a 3 darabot, a munkavállalók esetén legalább a 3 főt meghaladja.

(5)¹⁸⁰ A közlekedési hatóság évente – felügyeleti díj ellenében – ellenőrzi, hogy a vasútbiztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e.

(5a)¹⁸¹ Az éves felügyeleti díj mértéke:

a) pályavasúti társaság, valamint integrált vasúti társaság vasúti pályahálózatot működtető szervezeti egysége esetén

aa) 200 km üzemeltetett vasúti hálózatig: 1 016 000 forint,

ab) 200 km feletti üzemeltetett vasúti hálózatnál: 1 845 000 forint,

b) vállalkozó vasúti társaság, valamint integrált vasúti társaság vállalkozó vasúti tevékenységet végző szervezeti egysége esetén, a vállalkozó vasúti tevékenységenként külön-külön

ba) 1–50 darab vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 601 000 forint,

bb) 51–100 darab vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 782 000 forint,

bc) 100 darab feletti vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 1 024 000 forint;

c) saját célú vasutak vasútbiztonsági tanúsítványa, valamint vasútbiztonsági engedélye esetén külön-külön 421 000 forint,

d) kiegészítő biztonsági tanúsítvány esetén a b) pont alatt felsorolt díjak,

da) 1–50 darab vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 601 000 forint,

db) 51–100 darab vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 782 000 forint,

dc) 100 db feletti vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 1 024 000 forint;

e) keskeny nyomtávú vasutak vasútbiztonsági tanúsítványa, valamint vasútbiztonsági engedélye esetén az a)–d) pontokban meghatározott díjtételek 30%-a;

f) a kizárólag történelmi és muzeális vasúti járműveket üzembentartó vasúti társaságok vasútbiztonsági tanúsítványa esetén a b)–f) pontokban meghatározott díjtételek 30%-a.

(6) Amennyiben a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jogosult nem elégíti ki a vasútbiztonsági tanúsítványban, illetve a vasútbiztonsági engedélyben megfogalmazott feltételeket, haladéktalanul visszavonja a vasútbiztonsági tanúsítványt, illetve a vasútbiztonsági engedélyt. A kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítvány visszavonása esetén a közlekedési hatóság a döntéséről, valamint annak indokairól haladéktalanul tájékoztatja a más EGT-államban létrejött vállalkozó vasúti társaság vasútbiztonsági tanúsítványát kiállító vasútbiztonsági hatóságot. A közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítvány visszavonásáról értesíti a vasúti pályahálózat működtetőjét.

(7)¹⁸² A közlekedési hatóság a miniszter útján a határozat jogerőre emelkedéstől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget a 33. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vasútbiztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély, illetve a vasútbiztonsági engedély kiadásáról, meghosszabbításáról, módosításáról vagy visszavonásáról. A közlekedési hatóság tájékoztatása kiterjed az érintett vasúti társaság nevére, székhelyére, a vasútbiztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély kiállításának időpontjára, a vasútbiztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély hatályára és érvényességére, valamint a vasútbiztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély visszavonása esetén a döntése indokolására.

(8) A vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítvánnyal és a vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A rendeletben meg kell határozni

a) a helyi vasúti pályahálózatra vonatkozó vasútbiztonsági engedélyre, és a helyi közforgalmú vasúti társaságra vonatkozó vasútbiztonsági tanúsítvánnyal,

b) az országos vasúti pályahálózatokhoz közvetlenül nem kapcsolódó, kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott térségi és elővárosi vasúti pályahálózatra vonatkozó vasútbiztonsági engedéllyel, és a kizárólag e vasúti pályahálózatokon közlekedő vasúti társasággal, valamint

c) a kizárólag a tulajdonosa által árutovábbításra használt sajátcélú vasúti pályahálózatokra vonatkozó vasútbiztonsági engedéllyel

kapcsolatos szabályokat.

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGÖ MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI¹⁸³

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzése és vizsgáztatása¹⁸⁴

36. §¹⁸⁵ (1) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő – külön jogszabályban meghatározott – munkakörök betöltése hatósági alapvizsgához (a továbbiakban: alapvizsga) kötött. Alapvizsga a külön jogszabályban meghatározott alapképzés elvégzése esetén tehető.

(2) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló köteles külön jogszabályban meghatározott időközönként időszakos oktatáson részt venni és időszakos hatósági vizsgát tenni.

(3) Alapképzés és időszakos oktatás a közlekedési hatóság által kiadott engedély (a továbbiakban: képzési engedély) alapján végezhető. Alapképzés, illetve időszakos oktatás végzésére a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező képzőszervezet és vasúti társaság jogosult. Képzési engedély annak a szervezetnek adható, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja – rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: vasútszakmai oktató). Vasútszakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.

(4) A vasútszakmai oktató a névjegyzékbe vételt megelőzően igazolja, hogy megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, valamint

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy

b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, a bűnügyi nyilvántartó szerv a közlekedési hatóság részére – annak a névjegyzékbe való felvétel céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(5) A közlekedési hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a névjegyzékben szereplő vasútszakmai oktató büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzést folytató közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vasútszakmai oktató büntetlen előéletű-e.

(6) A közlekedési hatóság

a) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(7) Az alapvizsga és az időszakos vizsga lebonyolítását, valamint az alapképzés és az időszakos oktatás szakmai irányítását a Kormány által külön jogszabályban kijelölt vasúti vizsgaközpont végzi.

(8) Az alapképzést és az időszakos oktatást a közlekedési hatóság ellenőrzi.

(9)¹⁸⁶ Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett és a közlekedési hatóság elnöke által kinevezett vizsgabiztosok tanúsító szervezetként végzik. A közlekedési hatóság eljárása során a vizsgák eredménye alapján adja ki a hatósági bizonyítványokat.

36/A. §¹⁸⁷ (1)¹⁸⁸ Az alapvizsga és az időszakos vizsga megszerzéséhez előírt képesítéshez szükséges képzést és vizsgáztatást végző személy és szervezet köteles biztosítani, hogy a képzés és a vizsgáztatás lehetősége valamennyi érintett számára az egyenlő bánásmód követelményei szerint rendelkezésre álljon, amelyet a közlekedési hatóság ellenőriz.

(2)¹⁸⁹ Ha a vasúti járművezető képzésének költségeit a vasúti társaság tanulmányi szerződés keretében fedezte, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésére tekintettel e költség részben vagy egészében történő megtérítésére válik kötelezetté, e kötelezettség teljesítéséért a munkavállalót vasúti járművezetőként foglalkoztató új munkáltató a költségeket fedező korábbi munkáltatóval szemben készfizető kezesként felel, ha az új munkaviszony létesítésére olyan időpontban kerül sor, amikor a tanulmányi szerződés szerint a korábbi munkáltatónál töltendő időszak még nem telt el.

A VASÚTI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSA¹⁹⁰

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók egészségi alkalmassága¹⁹¹

36/B. §¹⁹² (1) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő – külön jogszabályban meghatározott – munkakörök betöltése egészségi alkalmassághoz kötött.

(2) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló köteles a külön jogszabályban meghatározott esetekben előzetes, időszakos, rendkívüli és záró egészségi alkalmassági vizsgálatokon részt venni.

(3) Az egészségi alkalmasság megállapítását a Kormány által külön jogszabályban kijelölt hatóság vagy hatóságok végzik.

(4)¹⁹³ A hatóság vagy hatóságok a (3) bekezdés szerinti eljárásában tanúsító szervezetként közreműködik a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet, amely a tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő és a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett orvos bevonásával végzi.

(5) Ha a Kormány nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet jelöl ki a (3) bekezdés szerinti feladat ellátására, e szervezet tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.

A vasúti járművezetői engedély¹⁹⁴

36/C. §¹⁹⁵ (1) Vasúti jármű vezetése a közlekedési hatóság által kiállított vasúti járművezetői engedélyhez (a továbbiakban: engedély) kötött tevékenység. Engedélyt az kaphat, aki 20. életévét betöltötte, valamint teljesíti az alapvető oktatásra és vizsgára, az egészségi alkalmasságra és az általános szakmai készségekre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott feltételeket. Az engedély jogosultja a járművezető.

(2) Az országos vasúti pályahálózaton vasúti jármű vezetésére jogosító – a külön jogszabályban meghatározott formában kiadott – engedély valamennyi EGT-állam területén hatályos.

(3) Az engedéllyel szemben támasztott tartalmi követelményeket és az engedély megszerzésének és hatályának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4)¹⁹⁶ A járművezetőnek – amennyiben nem a vasúti járművezetői engedélyről és tanúsítványról szóló miniszteri rendelet szerinti meghatalmazott útján jár el – az engedély iránti kérelmet személyesen kell előterjesztenie.

A vasúti járművezetői tanúsítvány¹⁹⁷

36/D. §¹⁹⁸ (1) Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, a vasúti közlekedés lebonyolításában részt vevő vasúti járművezetőnek a használt vasúti pályahálózat és a vezetni jogosult vasúti jármű tekintetében a foglalkoztató vasúti társaság által kiállított vasúti járművezetői tanúsítvánnyal (a továbbiakban: tanúsítvány) kell rendelkeznie.

(2) A tanúsítványban külön-külön kell megjelölni a járművezető által önálló munkavégzés keretében használt infrastruktúrát, amelyen vezetni jogosult, és a vasúti járművet, amelyet vezetni jogosult. A tanúsítvány az abban meghatározott infrastruktúrákon és járműveken hatályos.

(3) A tanúsítvánnyal szemben támasztott tartalmi követelményeket és a tanúsítvány megszerzésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

36/E. §¹⁹⁹ (1) Tanúsítványt vasúti járművezetői engedéllyel rendelkező járművezető szerezhet, ha:

a)²⁰⁰ rendelkezik a külön jogszabályban megállapított nyelvtudással, vasúti pálya és vasúti pályahálózat ismerettel, szakismereti és alkalmassági vizsgával a tanúsítvánnyal érintett vasúti pályahálózat tekintetében, és

b) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakismereti és alkalmassági vizsgával a tanúsítvánnyal érintett járműre vonatkozóan.

(2) A foglalkoztató vasúti társaság biztonságirányítási rendszere részeként meghatározza

a) a tanúsítványok kiadása vagy megújítása, meghosszabbítása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása vagy elvesztése alkalmával követendő eljárást,

b)²⁰¹ a tanúsítvány kiállítására, megújítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó indoklással ellátott munkáltatói döntés meghozatalára vonatkozó eljárást, valamint

c) a vasúti járművezetők biztonságirányítási rendszerre vonatkozó képzésének szabályait.

(3) A vasúti társaság biztosítja és ellenőrzi, hogy az alkalmazásában álló vasúti járművezetők engedélyei és tanúsítványai hatályosak legyenek, ennek érdekében belső ellenőrzési rendszert működtet.

36/F. §²⁰² (1) A tanúsítvány hatályban tartásához annak birtokosa a tanúsítvány megszerzésére vonatkozó követelményekkel azonos ismeretanyagból a vasúti társaság biztonság-irányítási rendszerében meghatározott rendszerességgel, de legalább háromévente, illetve több mint egyéves távollét esetén időszakos vizsgára kötelezett.

(2) A járművezetőként történő foglalkoztatás megszűnésekor a tanúsítvány hatályát veszti. Ebben az esetben a járművezető jogosult a tanúsítvány hiteles másolatára, valamint a képzettségének, képesítéseinek, tapasztalatának és szakmai alkalmasságának bizonyítékául szolgáló összes okmányra, melyeket az új foglalkoztató vasúti társaság a tanúsítvány kiadása során figyelembe vesz.

A vasúti járművezetők minősítésére vonatkozó rendszer felülvizsgálata²⁰³

36/G. §²⁰⁴ (1) A miniszter legfeljebb öt évente – a független szakértők bevonásával – értékeli a szakmai ismeretek és kompetenciák megszerzésére és értékelésére szolgáló eljárások, valamint az engedélyek és tanúsítványok kiadására létrehozott rendszert. Ez az értékelés nem terjed ki a vasúti társaságok biztonságirányítási rendszere alá tartozó tevékenységekre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelés eredményét a miniszter az érintett hatóságok és szervezetek tudomására hozza és megteszi a szükséges intézkedéseket.

A VASÚTI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSA

36/H. §²⁰⁵ (1) A vasúti forgalom lebonyolításának alapvető szabályait a miniszter

a) a vasúti közlekedés biztonságának,

b) nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat [49. §] esetében a hozzáférésre jogosultak [53. § (1) bekezdés] közötti egyenlő bánásmód elvének

figyelembevételével, rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott tárgykörökben és keretek között a vasúti forgalom operatív lebonyolításával összefüggő folyamatokat a vasúti pályahálózat működtetője a szabályzatokban (a továbbiakban: hálózati forgalmi szabályzatok) állapítja meg.

(3) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetője által alkotott hálózati forgalmi szabályzatok hatálya – a (2) bekezdéstől eltérően – az adott vasúti pályahálózaton közlekedő vállalkozó vasúti társaságokra is kiterjed.

(4) A hálózati forgalmi szabályzatot a közlekedési hatóság a hagyja jóvá.

A VASÚTI JÁRMŰVEK ÜZEMBE HELYEZÉSE, JAVÍTÁSA ÉS IDŐSZAKOS HATÓSÁGI VIZSGÁLATA

36/I. §²⁰⁶ (1) A vasúti jármű üzembe helyezését a közlekedési hatóság engedélyezi.

(2) A vasúti jármű üzemben tartója a műszaki állapot megvizsgálása érdekében a vasúti járművet külön jogszabályban meghatározottak szerint a közlekedési hatóság részére időszakos hatósági vizsgálatra bocsátja.

(3) A közlekedési hatóság az üzembe helyezés előtti és az időszakos hatósági vizsgálatában a közlekedési hatóság által a 10. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kiadott műszaki engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet tanúsító szervezetként közreműködhet. A műszaki engedélyhez kötött tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki rendelkezik külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság a műszaki engedélyhez kötött tevékenységet folytató személyekről és szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.

(4)²⁰⁷ A közlekedési hatóság évente – felügyeleti díj ellenében – ellenőrzi, hogy

a) a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek,

b) a vasúti tartályok megfelelőségértékelését, az időszakos és soron kívüli vizsgálatát, valamint az üzemi vizsgálóhely felügyeletét ellátó vizsgáló szervezetek,

c) a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző vizsgahelyek, valamint

d) a vasúti alrendszerek, rendszerelemek karbantartásáért felelős szervezetek

műszaki hatósági engedélye kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e.

(5)²⁰⁸ Az éves felügyeleti díj mértéke

a) a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek

aa) járműgyártása, főjavítás végzése esetén: 967 000 forint,

ab) fővizsgák végzése esetén: 725 000 forint,

ac) közlekedés biztonságával összefüggő részegységek gyártása, javítása esetén: 484 000 forint,

b) a (4) bekezdés b)–d) pontban meghatározott szervezetek esetén: 727 000 forint,

c) a nem átjárható, keskeny nyomtávú vasúti pályán közlekedő vasúti járművekre vonatkozóan, valamint a kizárólag történelmi és muzeális vasúti járműveket üzemben tartó vasúti társaságok számára a felügyeleti díj mértéke a jelen bekezdésben meghatározott díjtételek 20%-a.

X. Fejezet

AZ INTEGRÁLT VASÚTI TÁRSASÁGRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

A SZÁMVITELI ELKÜLÖNÍTÉS

37. § (1) Az országos működési engedéllyel rendelkező integrált vasúti társaságnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint elkülönítve kell vezetnie számviteli nyilvántartásait az alábbi tevékenységei tekintetében:

a) a vasúti pályahálózat működtetése,

b) a vasúti személyszállítás,

c) a vasúti árufuvarozás,

d) a vontatás.

(2)²⁰⁹ A vasúti pályahálózat működtetése és az integrált vasúti társaság egyéb tevékenységei között tilos a keresztfinanszírozás.

(3)²¹⁰ Az integrált vasúti társaság a számviteli elkülönítésre vonatkozó kötelezettségének teljesítését a vasúti igazgatási szerv részére évente – külön jogszabályban meghatározott módon – igazolni köteles.

XI. Fejezet

A TULAJDONRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A VASÚTI PÁLYA TULAJDONJOGA

38. § (1)²¹¹

(2)²¹² A regionális vasúti pálya, valamint az egyéb vasúti pálya az állam vagy olyan szervezet tulajdonában állhat, amelyben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik.

39. §²¹³ Nem vonható ki az országos törzshálózati vasúti pályák köréből a transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasútvonal.

40. § (1)²¹⁴ A helyi vasúti pálya – ide nem értve a sífelvonó által használt vasúti pályát – az önkormányzat vagy olyan szervezet tulajdonában állhat, amelyben az önkormányzat közvetve vagy közvetlenül legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

(2)²¹⁵ Az (1) bekezdéstől eltérően a Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Zrt. vasúti pályáinak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára az 1896. évi XXIX. törvényben meghatározott – meghosszabbított – engedély lejártáig az abban foglaltakat kell alkalmazni.

41. § (1)²¹⁶ A GySEV Zrt. működtetésében lévő vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályák és tartozékaik tulajdonjogára és használatára a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő gőzmozdonyvasút kiépítéséről szóló 1872. évi XXVII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(2)²¹⁷ A GySEV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pályahálózatnak Magyarország területére eső részére az országos vasúti pályahálózatra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

42. § A 38–41. § hatálya alá nem tartozó vasúti pálya bármely természetes személy vagy szervezet tulajdonában állhat.

IDEGEN INGATLAN HASZNÁLATA

43. §²¹⁸ (1) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy a vasúti pályahálózat működtetője vagy a fejlesztési közreműködő az ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.

(1a)²¹⁹ A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy GSM-R fejlesztő az ingatlanon tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el. Az elhelyezés során a környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.

(2) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

(3)²²⁰ A vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság, a GSM-R fejlesztő és a fejlesztési közreműködő – az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett – jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.

(4) A vasúti közlekedés célját szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására a villamos energiáról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(5)²²¹ A GSM-R rendszer-hálózat és tartozékai idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására az elektronikus hírközlésről szóló törvényben és a távközlési építmények elhelyezéséről és ellenőrzéséről szóló KHVM rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell.

FELSZÍN ALATTI VASÚT-LÉTESÍTÉSI JOG

44. § (1)²²² Az országos, a térségi, az elővárosi és a helyi vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pálya és tartozékainak létesítője jogerős hatósági építési és műszaki engedély birtokában jogosult a nyomvonal által érintett ingatlant – annak felszíne alatt – felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítésére és üzemeltetésére igénybe venni (felszín alatti vasútlétesítési jog).

(2) A felszín alatti vasúti pálya és tartozékainak létesítése és üzemeltetése fontos közérdekű tevékenység. Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az igénybevételt.

(3) Az (1) bekezdés alapján létesülő felszín alatti vasúti pályának és tartozékainak tulajdonjoga önálló ingatlanként a 38. § (1)–(2) bekezdéseiben, illetve a 40. §-ban meghatározott személyt illeti meg. A felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítése egyebekben nem érinti a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonjogát.

(4) Nem illeti meg elővásárlási jog

a) az (1) bekezdés alapján létesített felszín alatti vasúti pálya és tartozékai tulajdonosát a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlanra,

b) a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát az (1) bekezdés alapján létesített felszín alatti vasúti pályára és tartozékaira.

(5)²²³ E törvény alkalmazásában a felszín alatti vasúti pálya létesítőjén a vasúti pálya hatósági építési és műszaki engedély jogosultját, illetve

a) helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetében annak tulajdonosát,

b) az országos, a térségi és az elővárosi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a vasúti pályahálózat működtetőjét kell érteni.

(6) A felszín alatti vasúti pálya nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét

a)²²⁴ országos, a térségi és az elővárosi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a miniszter,

b) helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a települési önkormányzat (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat)

rendeletben teszi közzé.

45. § (1) A felszín alatti vasúti pálya létesítője a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan igénybevételéről – a 44. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti rendelet hatálybalépését követően és az igénybevételt legalább 30 nappal megelőzően – írásban értesíti az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát. Társasház esetén a társasház közösséget, lakásszövetkezeti ház esetén a lakásszövetkezetet vagy az ezek képviseletére jogosult személyt is értesíteni kell. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog esetében a vagyonkezelőt is értesíteni kell.

(2) Amennyiben a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát korlátozza vagy akadályozza, a tulajdonos a használat korlátozásának, akadályozásának megfelelő, illetve ezzel összefüggésben bekövetkező forgalmi értékcsökkenésnek megfelelő mértékű egyösszegű kártalanításra jogosult. A kártalanítás az igénybevétellel okozott érdeksérelem bekövetkezésekor esedékes. Az ingatlan tulajdonosa (lakásszövetkezet esetén ideértve a tulajdoni külön lapon feltüntetett tulajdonosokat is) a kártalanítási igényét a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján létesített felszín alatti vasúti pálya használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti a felszín alatti vasúti pálya létesítőjével szemben.

(3) A kártalanítás módjáról és mértékéről a felszín alatti vasúti pálya létesítőjének az ingatlan tulajdonosával a kártalanítási ajánlat írásban történő megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. A kártalanítást – a felek eltérő megállapodásának hiányában – pénzben kell megfizetni.

(4)²²⁵ Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a korlátozásért vagy az akadályoztatásért járó kártalanítást a fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti vasút létesítője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre, vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik.

(5)²²⁶ A fővárosi és megyei kormányhivatal eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

46. § (1) Amennyiben a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel akár a létesítés, akár az üzemeltetés során a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a felszín alatti vasúti pálya létesítője az ingatlan megvásárlását, ennek sikertelensége esetén kisajátítását kezdeményezi.

(2) Az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza. Az ingatlan tulajdonosa igényét a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján létesített felszín alatti vasúti pálya használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti. Amennyiben a tulajdonos az itt meghatározott feltételek fennállását bizonyította, a kisajátítási eljárást le kell folytatni.

(3) A kisajátított ingatlan országos közforgalmú vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén az állam, helyi közforgalmú vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetében pedig annak a helyi önkormányzatnak (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzatnak) a tulajdonába kerül, amelynek területén a felszín alatti vasúti pálya létesült vagy létesülni fog.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés alapján történő kisajátítás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja.

(5)²²⁷

(6) Az (1) és a (2) bekezdés alapján kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes.

47. § (1) A felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő felszín alatti vasúti pálya létesítésével és üzemeltetésével az ingatlanban, az ingatlan alkotórészében és tartozékában okozott károkat, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is, a felszín alatti vasúti pálya létesítője a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint köteles megtéríteni.

(2) Nem jár kártalanítás az építményben okozott kárért, ha az építményt a 44. § (6) bekezdésében meghatározott rendelet hatálybalépését követően építési engedély nélkül vagy az építési engedélyben a felszín alatti vasút-létesítési jogra tekintettel megszabott feltételek megsértésével emelték.

(3) A kártalanítást – eltérő megállapodás hiányában – pénzben kell megfizetni. Az esedékessé vált kártalanításról a felszín alatti vasúti pálya létesítőjének meg kell kísérelni egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a felszín alatti vasúti pálya létesítője a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak fizetni.

(4) A károsult az esedékessé vált, de határidőben nem teljesített kártalanítási követelését, továbbá a már kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási igényét a felszín alatti vasút létesítője ellen indított polgári peres eljárás keretében érvényesítheti. A perben a Pp. I–XIV. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

48. § A felszín alatti vasúti pálya létesítésével és üzemeltetésével okozott egyéb károk megtérítésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

XII. Fejezet

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZATHOZ VALÓ NYÍLT HOZZÁFÉRÉS

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT KAPACITÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA

A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat

49. § (1)²²⁸ A vasúti pályahálózatokhoz – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az egyenlő bánásmód elvének megtartásával biztosítani kell a nyílt hozzáférést.

(2)²²⁹ A vasúti pályahálózat működtetője nem köteles a nyílt hozzáférést biztosítani

a) a kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott – nem átjárható – helyi és térségi vasúti pályahálózathoz,

b) a kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott elővárosi vasúti pályahálózathoz,

c) a kizárólag a vasúti pályahálózat tulajdonosa által vagy az ő érdekében áruszállításra használt saját célú vasúti pályahálózathoz,

d) a kizárólag honvédelmi célra használt vasúti pályahálózathoz.

(3) A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasútvonalak minden esetben a nyílt hozzáférés körébe tartoznak.

(4) A nyílt hozzáférés biztosítása szempontjából – a vasúti pálya tulajdonosának, illetve üzemeltetőjének személyére tekintet nélkül – a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat részének kell tekinteni a csatlakozó vasúti pályát.

50. §²³⁰ (1) A kizárólag egy, országos működési engedéllyel nem rendelkező vasúti társaság által árutovábbításra használt térségi vasúti pályahálózatra az 51–67. §-okban foglaltakat azt követően kell alkalmazni, hogy arra vonatkozóan újabb hozzáférésre jogosult vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igényt jelent be.

(2) A kizárólag saját célú működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságokra az 59–66. §-okban foglaltakat nem kell alkalmazni.

A vasúti pályahálózat kapacitásának biztosítása

51. § (1)²³¹ A vasúti pályahálózat működtetője a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot – vasúti pályahálózat-kapacitás biztosításával – díj ellenében köteles az 53. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek (a továbbiakban: hozzáférésre jogosult) rendelkezésére bocsátani.

(2) A vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása alapján kerül sor.

(3)²³² Amennyiben a hozzáférésre jogosult eleget tesz az e fejezetben meghatározott követelményeknek, úgy a vasúti pályahálózat működtetője a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozóan köteles a hozzáférésre jogosulttal szerződést kötni.

52. § (1) A hozzáférésre jogosult a részére biztosított vasúti pályahálózat-kapacitást harmadik személyre nem ruházhatja át, és azzal nem kereskedhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalomba ütköző magatartást tanúsító hozzáférésre jogosult számára a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 évig vasúti pályahálózat-kapacitás nem biztosítható.

53. §²³³ Hozzáférésre jogosult

a) a belföldön bejegyzett, országos működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság,

b) vasúti árutovábbítás céljából más EGT-államban létrejött, a 95/18/EK irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság,

c) nemzetközi személyszállítás céljából más EGT- államban létrejött, a 95/18/EK irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság,

d) külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés rendelkezése vagy viszonosság esetén,

e)²³⁴

f)²³⁵

53/A–53/C. §²³⁶

A nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatások

54. § (1)²³⁷ A vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződés alapján a vasúti pályahálózat működtetője díj ellenében köteles a 3. számú melléklet I. pontjában meghatározott alapszolgáltatásokat a hozzáférésre jogosult rendelkezésére bocsátani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alapszolgáltatásoknak a hozzáférésre jogosult által történő igénybevételére külön-külön nem kerülhet sor.

(3)²³⁸ A vasúti pályahálózat működtetője az (1) bekezdésben említett díjon felüli többletdíj ellenében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hozzáférésre jogosult eseti megrendelése alapján köteles biztosítani a 3. számú melléklet II. pontjában meghatározott létesítményekhez, illetőleg berendezésekhez történő hozzáférés lehetőségét.

(4)²³⁹ A vasúti pályahálózat működtetője külön díjazás ellenében valamennyi arra igényt tartó hozzáférésre jogosult részére köteles biztosítani a 3. számú melléklet III. pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatások igénybevételét, amennyiben a vasúti társaság az adott kiegészítő szolgáltatást nyújtja.

(5)²⁴⁰ Az (1) és a (3)–(4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a vasúti pályahálózat működtetője – megállapodás alapján – a 3. számú melléklet IV. pontjában meghatározott mellékszolgáltatásokat nyújthatja a hozzáférésre jogosult részére.

(6) A vasúti pályahálózathoz történő hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokra, valamint az azok igénybevételére vonatkozó részletes rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

Kapacitásfoglalásra jogosultak jogai és kötelezettségei²⁴¹

54/A. §²⁴² (1) A vasúti pályahálózat működtetője köteles a 3. számú melléklet I. pont a) és e) alpontjában meghatározott szolgáltatásokat a kapacitásfoglalásra jogosultak rendelkezésére bocsátani.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatások rendelkezésre bocsátására a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása alapján kerül sor.

(3) A vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződésben a kapacitásfoglalásra jogosult kötelezettséget vállal azoknak a feltételeknek és eljárásrendeknek a betartására, amelyeket a pályahálózat-működtető az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatásokra vonatkozóan az elosztási elvek részeként közzétesz.

(4) A kapacitásfoglalásra jogosult a részére kiutalt vasúti pályahálózat-kapacitást annak felhasználása céljából bármely hozzáférésre jogosult részére átruházhatja.

(5) A kapacitásfoglalásra jogosult a (6) bekezdésben foglalt kivétellel az 56–58. és 60–64. §-ban foglaltak szerint igényelheti az vasúti pályahálózat-kapacitást azzal, hogy ahol e törvény hozzáférésre jogosultat említ, azon e § alkalmazásában kapacitásfoglalásra jogosultat kell érteni.

(6) A kapacitásfoglalásra jogosult és a vasúti pályahálózat-működtető között a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó szerződés jön létre. Ebben a kapacitásfoglalásra jogosult kötelezettséget vállal arra, hogy megnevezi a szerződés tárgyát képező vasúti pályahálózat-kapacitás felhasználása céljából az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő hozzáférésre jogosultat, aki a vasúti pályahálózat-működtetővel vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződést köt. Amennyiben a hozzáférésre jogosult és a pályahálózat-működtető közötti szerződés a hozzáférésre jogosult vagy a kapacitásfoglalásra jogosult érdekkörében felmerült okból nem jön létre a (7) bekezdés szerinti határidőig, a vasúti pályahálózat-működtető ezt az igényelt pályahálózat-kapacitás lemondásának tekintheti, és az erre vonatkozó feltételek szerint járhat el.

(7) A (6) bekezdés szerinti vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződés megkötésének határidejét a vasúti pályahálózat-működtető állapítja meg. A határidő legfeljebb tíz nappal előzheti meg a szerződés tárgyát képező vasúti pályahálózat-kapacitás felhasználásának időpontját. A határidőre vonatkozó feltételeknek megfelelőnek, átláthatónak és hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és azokat az elosztási elvek részeként közzé kell tenni.

A hálózat-hozzáférési díjak megállapítása

55. § (1) A hálózat-hozzáférési díjszabás rendszere

a) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője által nyújtott szolgáltatások díjaiból,

b) a biztosítható kedvezményekből,

c) az érvényesíthető felárakból,

d) a kiegyenlítő juttatásokból

áll.

(2)²⁴³ A miniszter – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – kiadott rendeletében az e §-ban meghatározott elvek alapján megállapítja a hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteit, a díjak képzésének, alkalmazásának, valamint a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó kedvezmények nyújtásának alapvető szabályait, továbbá a díjakban érvényesíthető felárakat.

(3) A díjszabási rendszernek elő kell segítenie a vasúti közlekedés folyamatos és kiegyensúlyozott működését, a vasúti árufuvarozás versenyképességét, figyelemmel a nyílt hozzáférésű pályahálózathoz kapcsolódó külföldi pályahálózatokon alkalmazott díjrendszerekre is.

(4) A díjszabási rendszernek ösztönöznie kell

a) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának hatékony kihasználását,

b) a hozzáférésre jogosultak lehető legkisebb költséggel való kiszolgálását,

c) a vasúti társaságok gazdálkodási eredményeinek javulását.

(5) A hálózat-hozzáférési díjak meghatározásának elvei:

a) az 54. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások díját a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetésének, valamint a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának a külön jogszabály rendelkezései szerint figyelembe vehető költségeinek, illetőleg ráfordításainak alapulvételével úgy kell megállapítani, hogy az a szolgáltatás igénybevételéhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, ráfordításokat és az infrastruktúra üzemeltetéséhez nyújtott állami támogatásokat tükrözze,

b) az 54. § (1) és a (3)–(4) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások azonos tartalmú igénybevételét azonos mértékű díj ellenében kell biztosítani, illetve az igénybevétel tartalmának és a díj mértékének egymással arányban kell állnia,

c) az 54. § (3)–(5) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások díjainak megállapítása során biztosítani kell, hogy azok mértéke arányban álljon a szolgáltatások nyújtásának a külön jogszabály szerint figyelembe vehető költségeivel, illetőleg ráfordításaival.

(6) A hálózat-hozzáférési díjak tekintetében az egyenlő bánásmód követelményeinek megtartásával általános és egyedi kedvezmények biztosíthatók, oly módon, hogy azok nem torzíthatják a vasúti társaságok közötti versenyt, így különösen

a) általános kedvezményeket csak a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat meghatározott szakaszaira lehet nyújtani, olyan módon, hogy hasonló szolgáltatásokra hasonló kedvezményeknek kell vonatkozniuk. Az általános kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője által elért tényleges adminisztrációs költség-megtakarítás mértékét. A kedvezmény mértékének meghatározásakor nem lehet figyelembe venni a felszámított díjba már egyébként beépített költségmegtakarítást,

b)²⁴⁴ a vasúti pályahálózat működtetője egyedi kedvezményeket nyújthat a nagymértékben kihasználatlan vasúti pályaszakaszokon a forgalom növelése érdekében vagy meghatározott vasúti pályaszakaszokon új szolgáltatások kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére időszakos jelleggel.

(7) Amennyiben a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője külön jogszabály alapján – a vasúti közlekedési tevékenységtől eltérő közlekedési tevékenységek által okozott és igazolhatóan máshonnan meg nem térülő környezeti, baleseti, infrastrukturális költségek kiegyenlítése céljából – kiegyenlítő juttatásban részesül, köteles a hozzáférésre jogosultak számára az egyenlő bánásmód elvének megfelelően a kiegyenlítő juttatással arányos általános kedvezményt nyújtani.

(8)²⁴⁵ Ha a hálózat-hozzáférési díjak várhatóan nem fedezik a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetőjének összes indokolt költségét és ráfordítását, az 54. § (1) és (3)–(5) bekezdéseiben rögzített szolgáltatások díja legfeljebb az összes indokolt költségre és ráfordításra fedezetet nyújtó mértékig olyan általános felárral növelhető, amely figyelembe veszi a vasúti társaságok termelékenységének növekedését, a vasúti pályahálózat hatékony használatának követelményét, a nemzetközi vasúti árutovábbítás versenyképességét, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét.

(9) A vasúti pályahálózat túlterheltségével érintett egyértelműen azonosítható részei vonatkozásában a vasúti pályahálózat hatékony kihasználásának elősegítése érdekében egyedi felár érvényesíthető.

(10) Ha a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat egyértelműen azonosítható részének igénybevétele költséget okozó környezeti hatással jár, e költség mértékének megfelelő egyedi felár érvényesíthető a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat e szakaszán, feltéve, hogy az azzal megegyező területen folytatott egyéb, versenyhelyzetben lévő közlekedési tevékenységek tekintetében hasonló felárak kerülnek érvényesítésre.

(11)²⁴⁶ A meglévő vasúti pályahálózat meghatározott szakaszán végzett fejlesztő és felújító beruházások, valamint új vasúti pályaszakasz létesítése esetén a vasúti pályahálózat működtetője által készített hosszú távú költségterv alapján egyedi felár érvényesíthető az adott vasúti pályaszakaszra vonatkozóan, ha a beruházás a felár alkalmazása nélkül nem térülne meg. Az egyedi felár alkalmazásának további feltétele, hogy a beruházás a vasúti pályahálózat jobb kihasználását eredményezze, vagy a vasúti pályahálózat működtetője és a hozzáférésre jogosultak közül legalább az egyik számára eredményjavulást okozzon. Az alkalmazott egyedi felár mértékének megállapításakor figyelembe lehet venni a beruházással kapcsolatos kockázatok megosztására vonatkozó megállapodásokat is.

(12)²⁴⁷ A hálózat-hozzáférési díjrendszer keretében alkalmazott díjak, kedvezmények és felárak alkalmazásának feltételeit, különös tekintettel a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat egyes elemeinek fenntartásával és a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket a vasúti igazgatási szerv ellenőrizheti. A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője köteles a költség- és árbevétel-struktúra átláthatóságát nyilvántartási és elszámolási rendszerében biztosítani, és a vasúti igazgatási szerv számára az ellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatást teljesíteni.

A teljesítményösztönző rendszer²⁴⁸

55/A. §²⁴⁹ (1) A hálózat-hozzáférési díjszabás rendszere a teljesítményösztönző rendszerrel együtt a vasúti pályahálózat zavarainak minimalizálására és a vasúti pályahálózat teljesítményének javítására ösztönzi a hozzáférésre jogosultat és a vasúti pályahálózat működtetőjét.

(2) A teljesítményösztönző rendszert a vasúti pályahálózat működtetője, illetve – nem független vasúti pályahálózat-működtető esetén – a VPSZ határozza meg.

(3) A teljesítményösztönző rendszer alapelvei a vasúti pályahálózat egészére vonatkozóan azonosak.

(4) A teljesítményösztönző rendszer alapelveit és a teljesítményösztönző rendszerre vonatkozó alapvető szabályokat a miniszter állapítja meg.

A Díjképzési Módszertan és a Díjszámítási Dokumentum²⁵⁰

55/B. §²⁵¹ (1) A vasúti pályahálózat működtetője a díjszabási rendszer elemei meghatározásának módját e törvény, valamint külön jogszabály keretei között megalkotott Díjképzési Módszertanban rögzíti.

(2) A vasúti pályahálózat működtetője a hálózat-hozzáférési díjak meghatározására vonatkozó részletes számításokat és a számítások alapjául szolgáló adatokat a Díjszámítási Dokumentumban rögzíti. A vasúti pályahálózat működtetője a Díjszámítási Dokumentumban meghatározott díjakat a Hálózati Üzletszabályzatban teszi közzé.

A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása, az elosztás elvei

56. § (1) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása során

a) az átláthatóság és az egyenlő bánásmód követelményének a megtartásával kell eljárni,

b) biztosítani kell az 54. § (1) és a (3)–(4) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások folyamatos és kiegyensúlyozott igénybevételének fenntarthatóságát,

c) figyelembe kell venni a vasúti személyszállításra, vasúti árutovábbításra vagy vegyes használatra szolgáló vasúti pályák, vagy pályaszakaszok eltérő rendeltetését.

(2) A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása során lehetőség szerint minden igényt ki kell elégíteni, törekedve a vasúti közlekedés igénybevételének ösztönzésére. A (4)–(5) bekezdésekben meghatározott esetek kivételével a vasúti pályahálózat-kapacitás valamennyi vállalkozó vasúti tevékenység végzése céljából használható.

(3) A hozzáférésre jogosult vasúti pályahálózat-kapacitás iránt bejelentett igénye csak akkor utasítható el, ha annak helyettesítésére rendelkezésre áll piaci körülmények között ésszerűen elérhető más lehetőség. Ha az 54. § (1) és a (3)–(4) bekezdéseiben meghatározott valamely szolgáltatást nem csak egyetlen nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője nyújtja, a legnagyobb kiterjedésű nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője köteles minden tőle telhetőt megtenni a szolgáltatások nyújtásának elősegítése érdekében.

(4) Külön jogszabály a vasúti pályahálózat túlterheltsége esetére – elsősorban a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, a vasúti árutovábbítás, különösen a nemzetközi árutovábbítás fejlesztése, a vasúti közlekedés folyamatos és kiegyensúlyozott működése, illetve egyéb közlekedéspolitikai célok teljesítése érdekében – meghatározott vállalkozó vasúti tevékenységeknek a kapacitás-elosztás során történő előnyben részesítését írhatja elő.

(5) Külön jogszabályban meghatározott keretek között a Hálózati Üzletszabályzatban – megfelelő helyettesítő vasútvonal biztosítása esetén – a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat egyes szakaszainak meghatározott vasúti szolgáltatások céljára történő igénybevétele előnyben részesíthető (szakosított infrastruktúra kijelölése).

(6) Az elosztás során a vasúti pályahálózat-kapacitás menetvonal formájában

a) előre, 12 hónapot meg nem haladó időszakra vonatkozóan, illetve

b) eseti igénybejelentés alapján

biztosítható.

(7) A (6) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartamra vonatkozó vasúti pályahálózat-kapacitási igénybejelentések alapján 12 hónapos időszakra vonatkozóan – a külön jogszabály szerinti határidők betartásával – üzemi menetrendet kell készíteni.

(8) Az üzemi menetrend kialakításánál az eseti igénybejelentések teljesítése érdekében megfelelő vasúti pályahálózat-kapacitást kell biztosítani.

(9)²⁵² A hozzáférésre jogosult több vasúti pályahálózat-működtető vasúti pályahálózatára kiterjedő kapacitást is igényelhet a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetőjénél, illetve – nem független vasúti pályahálózat-működtető esetén – a VPSZ-nél, amely az igénylő nevében az érintett vasúti pályahálózat működtetőjénél eljár.

57. §²⁵³ (1) A vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására a vasúti pályahálózat működtetője (nem független vasúti pályahálózat-működtető esetén a VPSZ) és a hozzáférésre jogosult keretmegállapodást köthetnek. A keretmegállapodást kötött hozzáférésre jogosult a keretmegállapodásban rögzített feltételek szerint jogosult vasúti pályahálózat-kapacitás igénylésére. A keretmegállapodás nem zárhatja ki harmadik személy jogosultaknak a vasúti pályahálózathoz történő hozzáférését.

(2) A keretmegállapodás létrejöttéhez a vasúti igazgatási szerv jóváhagyása szükséges. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a keretmegállapodás az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel.

(3)²⁵⁴ A keretmegállapodás tartalmazza a következő éves üzemi menetrend időbeli hatályát meghaladó időszakra vonatkozóan a hozzáférésre jogosult által igényelt és a vasúti pályahálózat működtetője, illetve – nem független vasúti pályahálózat-működtető esetén – a VPSZ által felajánlott pályahálózat-kapacitás jellemzőit.

(4) A keretmegállapodás ötéves időtartamra köthető, és az eredeti időtartamával megegyező időtartammal meghosszabbítható, indokolt esetben azonban a keretmegállapodás hatálya rövidebb vagy hosszabb időtartamban is meghatározható. A keretmegállapodás öt évnél hosszabb időtartamra kereskedelmi szerződések, különleges beruházások vagy kockázatok által indokolt esetben köthető.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően, a szakosított infrastruktúrát használó, jelentős és hosszú távú befektetéseket igénylő szolgáltatás esetében – a hozzáférésre jogosult kellő indokolása esetén – a keretmegállapodás 15 évre köthető meg. Az időtartam csak kivételes esetekben, elsősorban nagyléptékű, hosszú távú beruházások esetében haladhatja meg a 15 évet és különösen akkor, ha a beruházásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat a többéves amortizációs tervvel együtt szerződésbe foglalták. A hozzáférésre jogosult ebben az esetben megkövetelheti a számára a keretmegállapodás hatálya alatt biztosítandó kapacitásmutatók részletes meghatározását, ideértve a menetvonalak kihasználtságát, mennyiségét és minőségét.

(6) A keretmegállapodást a vasúti pályahálózat működtetője, illetve – nem független vasúti pályahálózat-működtető esetén – a VPSZ a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásával egyoldalúan módosíthatja – ideértve a rögzített kapacitás mértékének korlátozását is –, ha:

a) a vasúti pályahálózat jobb kihasználása indokolja,

b) a keretmegállapodás megkötésére a körülmények utóbb bekövetkezett változásából eredően már nem lenne jogszabályi lehetőség.

(7) A keretmegállapodás megszüntetésének és a (6) bekezdés szerinti módosításának esetére a keretmegállapodásban a hozzáférésre jogosult részére arányos kártalanítás vagy kártérítés is kiköthető.

57/A. §²⁵⁵ 2010. január 1-jétől kezdődően ötéves időtartamra szóló, egyszer megújítható első keretmegállapodás hozható létre a 2010. január 1-jét megelőzően vasúti közlekedési tevékenységet végző hozzáférésre jogosultak által használt kapacitásmutatók alapján, a különleges beruházások vagy a létező kereskedelmi szerződések figyelembevétele érdekében.

58. § A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó részletes rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

A Hálózati Üzletszabályzat

59. § (1)²⁵⁶ A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője

a) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó általános szerződési feltételeit,

b) a díjszabási rendszer elemeit, valamint azok alkalmazásának részletes feltételeit,

c) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának részletes feltételeit, ideértve a 61. § (5) bekezdése szerinti összehangolási eljárás részletes szabályait is, továbbá

d) a vasúti pályahálózatra vonatkozó forgalmi és műszaki jellemzőket

a külön jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelően Hálózati Üzletszabályzatba foglalja.

(2)²⁵⁷ A vasúti pályahálózat működtetője az adott menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzat közzétételét megelőzően az érdekeltek (a hozzáférésre jogosultak és az EGT-államok kapacitáselosztó szervezetei) részére lehetőséget biztosít az egyeztetésre. Ennek érdekében a Hálózati Üzletszabályzat tervezetét – annak közzétételére külön jogszabályban meghatározott határidőt 30 nappal megelőzően – a honlapján nyilvánosságra hozza. A vasúti pályahálózat működtetője a vasúti igazgatási szervet a Hálózati Üzletszabályzat tervezetére vonatkozóan beérkezett észrevételekről és az egyeztetéssel kapcsolatos minden körülményről haladéktalanul tájékoztatja. A vasúti igazgatási szerv a Hálózati Üzletszabályzat összeállítására vonatkozó szabályok megsértése esetén az érintett felet vagy feleket hivatalból a jogszerű magatartás tanúsítására kötelezi.

(3)²⁵⁸ A Hálózati Üzletszabályzat készítője köteles a Hálózati Üzletszabályzatot honlapján – mindenkor hatályos szövegével – közzétenni, valamint a szabályzat kiadásának költségeit meg nem haladó összegű ellenérték fejében nyomtatott formában rendelkezésre bocsátani.

(4)²⁵⁹ A Hálózati Üzletszabályzat készítője gondoskodik arról, hogy a Hálózati Üzletszabályzatban szereplő információk naprakészek legyenek, és köteles a Hálózati Üzletszabályzatot ennek érdekében szükség szerint módosítani. A Hálózati Üzletszabályzat tervezetét (módosítás esetén a Hálózati Üzletszabályzat módosításának tervezetét) a közzétételt megelőzően a vasúti igazgatási szerv részére meg kell küldeni.

(5)²⁶⁰ A vasúti igazgatási szerv a Hálózati Üzletszabályzatot megvizsgálhatja, és ha annak tartalma ellentétes az e törvényben, valamint a Hálózati Üzletszabályra vonatkozó meghatározott külön jogszabályban foglaltakkal, annak módosítását hivatalból elrendeli.

A vasúti pályahálózat kapacitása elosztásának menete

60. §²⁶¹ A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitását – közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a vasúti pályahálózat működtetője osztja el.

61. § (1)²⁶² A hozzáférésre jogosult a vasúti pályahálózat-kapacitásra, valamint az 54. § (1) és a (3)–(4) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó igényét a vasúti pályahálózat működtetőjének bejelenti.

(2)²⁶³ Az (1) bekezdés szerinti igénybejelentés ajánlattételre történő felhívásnak minősül [Ptk. 6:71. § (2) bekezdés].

(3)²⁶⁴ A vasúti pályahálózat működtetője a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően köteles a vasúti pályahálózat-kapacitásnak, valamint az 54. § (1) és a (3)–(4) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások igénybevételének – a Hálózati Üzletszabályzat rendelkezéseinek megfelelően számított hálózat-hozzáférési díj ellenében történő – biztosítására vonatkozóan ajánlatot tenni.

(4)²⁶⁵ A felek között a vasúti pályahálózat-kapacitás rendelkezésre állására vonatkozó szerződés jön létre, ha a hozzáférésre jogosult elfogadja a vasúti pályahálózat működtetőjének ajánlatát. Amennyiben a szerződő felek a pályahasználati szerződésben a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól el kívánnak térni, a szerződés tervezetét a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulás céljából a vasúti igazgatási szerv részére megküldi. A szerződés a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól csak a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásának megfelelően térhet el. A szerződés egy példányát a nem független vasúti pályahálózat-működtető köteles a vasúti igazgatási szerv részére a mindkét fél által történő aláírástól számított tizenöt napon belül megküldeni.

(5)²⁶⁶ A vasúti pályahálózat valamely elemére vonatkozó vasúti pályahálózat-kapacitás iránt bejelentett igények ütközése esetén a vasúti pályahálózat működtetője az érintett igényeket bejelentő hozzáférésre jogosultak között egyeztetést kezdeményez, és megkísérli egyezség létrehozását (a továbbiakban: összehangolási eljárás). Az egyezség létrehozása érdekében a vasúti pályahálózat működtetője az érintett hozzáférésre jogosultak részére az általuk bejelentett igénytől eltérő vasúti pályahálózat-kapacitás igénybevételére tehet javaslatot, illetve az érintett felek jogosultak a vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igényüket a bejelentési határidő elteltét követően is módosítani.

(6)²⁶⁷ Ha az összehangolási eljárás 10 munkanapon belül nem vezet eredményre, a vasúti pályahálózat működtetője – az 56. § (2)–(5) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel – dönt az összehangolási eljárással érintett igényekről, és ennek eredményeként az összehangolási eljárással érintett hozzáférésre jogosult részére az általa bejelentett igénytől eltérő ajánlatot tehet.

(7)²⁶⁸ Ha a vasúti pályahálózat működtetője a (3) bekezdésben meghatározott ajánlattételi kötelezettségének – a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott határidőben – nem tesz eleget, vagy a hozzáférésre jogosult a vasúti pályahálózat működtetőjének a (6) bekezdés szerinti eltérő ajánlatát nem fogadja el, a hozzáférésre jogosult a 77. § (1) bekezdése szerint jogvitás eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be.

(8)²⁶⁹ A vasúti pályahálózat működtetője köteles a vasúti igazgatási szervet az igénybejelentésekről, illetve az elosztás folyamata során hozott valamennyi döntéséről, továbbá a Hálózati Üzletszabályzat szerinti kedvezmény biztosítására vonatkozó tárgyalással kapcsolatos minden lényeges körülményről haladéktalanul tájékoztatni. A vasúti igazgatási szerv az elosztás folyamatára irányadó szabályok sérelmének veszélye esetén az érintett felet vagy feleket hivatalból jogszerű magatartás tanúsítására kötelezi.

(9)²⁷⁰ A vasúti pályahálózat működtetőjének vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, továbbá díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalója a feladatainak ellátása során korlátozás nélkül jogosult a vasúti pályahálózat működtetőjének e fejezetben meghatározott feladataival összefüggő üzleti titok megismerésére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megőrizni.

A NEM FÜGGETLEN VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT-MŰKÖDTETŐ ÁLTAL MŰKÖDTETETT VASÚTI PÁLYAHÁLÓZATRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK²⁷¹

62. §²⁷² (1) Ha a vasúti pályahálózatot nem független vasúti pályahálózat-működtető működteti, akkor a pályahálózat-kapacitás elosztásának folyamatára vonatkozó rendelkezéseket a 62–65. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)²⁷³ A nem független vasúti pályahálózat-működtető által működtetett vasúti pályahálózat esetében

a) a vasúti pályahálózat kapacitásának elosztására,

b) a nem független vasúti pályahálózat-működtető Hálózati Üzletszabályzatának kidolgozására,

c) a Díjképzési Módszertan és a Díjszámítási Dokumentum megállapítására, illetőleg a hozzáférésre jogosult által fizetendő hálózat-hozzáférési díjak összegének meghatározására, valamint

d) a nem független vasúti pályahálózat-működtető az általa működtetett vasúti pályahálózathoz történő hozzáférése költségei meghatározásának módjára

vonatkozó feladatokat a VPSZ látja el.

(3) A nem független vasúti pályahálózat-működtető köteles a VPSZ – (2) bekezdésben meghatározott – szolgáltatásainak igénybevételére.

(4) A nem független vasúti pályahálózat-működtető – a VPSZ (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében – külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles

a) az általa működtetett vasúti pályahálózat forgalmi és műszaki jellemzőire vonatkozó adatokat, valamint a pályahálózat kapacitásának meghatározásához szükséges egyéb iratot, információt, továbbá

b) a vasúti pályahálózat működtetésére, valamint a nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó költség-, ráfordítás- és eredménykimutatásait a VPSZ rendelkezésére bocsátani.

63. §²⁷⁴ A nem független vasúti pályahálózat-működtető Hálózati Üzletszabályzatának – az 59. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell az általa működtetett, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz történő hozzáférésére vonatkozó részletes szabályokat.

A kapacitás-elosztás menete

64. § (1) A hozzáférésre jogosult a vasúti pályahálózat-kapacitásra, valamint az 54. § (1) és a (3)–(4) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó igényét a VPSZ részére jelenti be.

(2)²⁷⁵ Az (1) bekezdés szerinti igénybejelentés ajánlattételre történő felhívásnak minősül [Ptk. 6:71. § (2) bekezdés].

(3)²⁷⁶ A VPSZ a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően meghatározza

a) a hozzáférésre jogosult rendelkezésére bocsátható vasúti pályahálózat-kapacitást, továbbá

b) a hálózat-hozzáférési díjak összegét,

és erről a nem független vasúti pályahálózat-működtetőt és a hozzáférésre jogosultat 15 napon belül értesíti.

(4)²⁷⁷ A nem független vasúti pályahálózat-működtetőt a (3) bekezdés szerinti értesítésben foglaltaknak megfelelő tartalommal a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítása tárgyában a hozzáférésre jogosulttal szemben szerződéskötési kötelezettség terheli. Amennyiben a szerződő felek a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól el kívánnak térni, a szerződés tervezetét a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulás céljából a vasúti igazgatási szerv részére megküldi. A szerződés a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól csak annyiban térhet el, amennyiben a vasúti igazgatási szerv ehhez előzetesen hozzájárult. A létrejött szerződés egy-egy példányát a nem független vasúti pályahálózat-működtető köteles a vasúti igazgatási szerv és a VPSZ részére a mindkét fél által történő aláírástól számított tizenöt napon belül megküldeni.

(5)²⁷⁸ Az összehangolási eljárással kapcsolatban a vasúti pályahálózat működtetője számára a 61. § (5)–(6) bekezdéseiben meghatározott feladatokat a VPSZ látja el.

(6)²⁷⁹ Ha a nem független vasúti pályahálózat-működtető a VPSZ-nek a (3) bekezdés szerinti értesítésében foglaltakkal nem ért egyet, a 77. § (1) bekezdése szerint jogvitás eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be.

Az integrált vasúti társaság hozzáférése az általa működtetett, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz

65. § (1) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság a vasúti pályahálózat-kapacitási igényét, valamint az 54. § (1) és a (3)–(4) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások igénybevételére vonatkozó tervét köteles a VPSZ-nek bejelenti.

(2) A VPSZ a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően – az integrált vasúti társaságnak megküldött értesítésben – meghatározza

a) az integrált vasúti társaság rendelkezésére bocsátható vasúti pályahálózat-kapacitást, továbbá

b) az integrált vasúti társaság által történő igénybevételnek – a Hálózati Üzletszabályzat hálózat-hozzáférési díjszabási rendelkezéseinek megfelelően számított – belső hálózat-hozzáférési díjat.

(3)²⁸⁰ Amennyiben az integrált vasúti társaság a VPSZ-nek (2) bekezdés szerinti értesítésében foglaltakkal nem ért egyet, a 77. § (1) bekezdése szerint jogvitás eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be.

66. § (1)²⁸¹ Az integrált vasúti társaságnak az általa működtetett, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz történő hozzáférésére a 37. § (1) bekezdésének b)–d) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szervezeti egységei, és a vasúti pályahálózat működtetését ellátó szervezeti egysége közötti – a VPSZ által kidolgozott, és a vasúti igazgatási szerv által jóváhagyott – belső megállapodás alapján kerül sor.

(2) A pályahálózatot működtető integrált vasúti társaságnak a 65. § (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott belső hálózat-hozzáférési díjat a 37. §-ban foglaltaknak megfelelően kell az integrált vasúti társaság vállalkozó vasúti és a vasúti pályahálózat működtetését végző szervezeti egységei között elszámolni.

A Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet

67. §²⁸² (1) A VPSZ egyszemélyes gazdasági társaság, kizárólagos tulajdonosa a magyar állam.

(2) A tulajdonosi jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja.

(3) A VPSZ működési engedélyt nem szerezhet, illetve vasúti társaságban sem közvetlen, sem közvetett módon nem szerezhet tulajdonrészt, továbbá vasúti társasággal és annak kapcsolt vállalkozásával jogviszonyt – az e törvényben meghatározott feladatainak teljesítésével összefüggő jogviszonyok kivételével – csak a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásával létesíthet.

(4) A VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalója,

a) a vasúti igazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyt, vasúti társasággal vagy annak kapcsolt vállalkozásával munkaviszonyt, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet,

b) vasúti társaságban, vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet,

c) munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit olyan módon kell meghatározni, hogy a 62. § (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben a független döntéshozatal biztosított legyen, továbbá

d) munkaszerződésében vagy megbízási szerződésében foglalt jogait és kötelezettségeit, valamint a munkavégzésének feltételeit – független döntéshozatali eljárás keretében – úgy kell meghatározni, hogy a 62. § (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásával összefüggő döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járjon el.

(5)²⁸³ A VPSZ vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága tagjának, vezető állású munkavállalójának, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalójának közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont]

a) a vasúti igazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet,

b) vasúti társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet,

c) vasúti társaságnak, vagy annak kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető munkavállalója nem lehet.

(6) A VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalója köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele vagy közeli hozzátartozójával szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha jogviszonyának fennállása alatt ő vagy közeli hozzátartozója összeférhetetlen helyzetbe kerül. A vezető tisztségviselőt és a felügyelőbizottság tagját a tulajdonosi jogkör gyakorlója, a vezető állású munkavállalót, és a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalót pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha az összeférhetetlenség a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szűnik meg, akkor a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottság tagja, a vezető állású munkavállaló, vagy a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállaló jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

(7)²⁸⁴ A VPSZ a nem független vasúti pályahálózat-működtető számára nyújtott szolgáltatások ellenértékeként az általa elosztott vasúti pályahálózat-kapacitás után – a 79. § (1) bekezdésének e), g) és h) pontjára is figyelemmel – kiszámlázott hálózat-hozzáférési díj, valamint elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj [65. § (2) bekezdés b) pont] külön jogszabályban meghatározott hányadának megfelelő összegű megbízási díjra jogosult a vasúti pályahálózat működtetőjétől. A vasúti pályahálózat működtetője és a VPSZ közötti jogviszonyra a külön jogszabályban, illetve a Ptk. 6:2. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A VPSZ vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, továbbá díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalója feladatainak ellátása során korlátozás nélkül jogosult a VPSZ e fejezetben meghatározott feladataival összefüggő üzleti titok megismerésére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megőrizni.

67/A. §²⁸⁵ A 62. § (2) bekezdése szerinti feladatok ellátása során a VPSZ részére a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv egyedi utasítást nem adhat.

XIII. Fejezet

MUNKAVÁLLALÓI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

68. § (1)²⁸⁶ A vasúti közlekedési tevékenység keretében a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló az lehet, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítési és egészségügyi alkalmassági követelményeknek megfelel. A vasúti járművezetői tevékenység önálló végzésének további előfeltétele a külön jogszabályban előírt járművezetői gyakorlat más vasúti járművezető felügyelete mellett történő megszerzése.

(2)²⁸⁷

(3) A közforgalmú vasúti társaság munkavállalója formaruha viselésére kötelezhető.

(4)²⁸⁸ A vasutas biztosítottak az elkülönült vasútegészségügyi szervezeten (Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság, valamint MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok) és az Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központon (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) belül gyógyító-megelőző és teljes körű üzem-egészségügyi ellátásra jogosultak. A vasutas biztosítottak körét és a jogosultság mértékét külön jogszabály állapítja meg.

(5)²⁸⁹ Az elkülönült vasútegészségügyi szervezet munkavállalóját a (2) és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából az országos vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság munkavállalójának kell tekinteni.

AZ UTAZÓ VASÚTI MUNKAVÁLLALÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI²⁹⁰

68/A. §²⁹¹ (1)²⁹² A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalók esetében.

(2)²⁹³ Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az országhatárokon átnyúló helyi és térségi vasúti személyszállítás és az országhatár 15 kilométeres körzetét át nem lépő, országhatárokon átnyúló vasúti árutovábbítás, valamint Magyarország és a szomszédos ország határállomásai közötti szolgáltatás tekintetében.

(3)²⁹⁴ Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni továbbá azon vonatok tekintetében sem, amelyek Magyarország területéről indulnak, a szomszédos ország területén keresztülhaladnak, majd Magyarország területére érkeznek vissza, amennyiben a másik ország infrastruktúráját megállás nélkül használják.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 68/B. § (1) bekezdését, a 68/F. § (1) bekezdését, (2) bekezdésének első mondatát, (3)–(4) bekezdéseit, valamint a 68/G. § rendelkezéseit az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalónak nem minősülő vasúti járművezető esetében is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a 68/F. § (2) bekezdésének első mondata esetében a vezetési idő hossza – függetlenül az éjszakai időben eltöltött munkaórák számától – a napi munkaidőn belül nem haladhatja meg a tíz órát.

(5) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalónak nem minősülő vasúti járművezető esetében a kollektív szerződés kimondhatja, hogy a vezetési időbe beletartozik az a kiindulási-, közbenső és fordulóállomási várakozási idő is, amikor a vasúti járművezető köteles a vasúti járművön tartózkodni, viszont nem tartozik bele a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének időtartama, valamint a munkaközi szünet.

Napi pihenőidő²⁹⁵

68/B. §²⁹⁶ (1) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló esetében a lakóhelyi napi pihenőidő hossza huszonnégy órás időszakonként megszakítás nélkül legalább tizenkét óra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakóhelyi napi pihenőidő hossza hétnapos időszakonként egy alkalommal megszakítás nélküli legfeljebb kilenc órára csökkenthető. Ebben az esetben a csökkentett pihenőidő és a tizenkét óra közötti különbségnek megfelelő óraszámot a következő lakóhelyi napi pihenőidőhöz kell hozzáadni. A tíz vagy annál kevesebb órára csökkentett napi pihenőidő nem ütemezhető két lakóhelyen kívüli napi pihenőidő közé.

68/C. §²⁹⁷ (1) A lakóhelyen kívüli napi pihenőidő hossza huszonnégy órás időszakonként megszakítás nélkül legalább nyolc óra.

(2) A lakóhelyen kívüli napi pihenőidőt követő következő napi pihenőidőnek lakóhelyi napi pihenőidőnek kell lennie. Kollektív szerződés rendelkezhet úgy, hogy kettő lakóhelyen kívüli napi pihenőidőt kell egy lakóhelyi napi pihenőidőnek követnie. Ebben az esetben azonban a második lakóhelyen kívüli napi pihenőidő megfelelő kompenzálásának módját és mértékét a kollektív szerződésben rögzíteni kell.

(3) A munkáltató a lakóhelyen kívüli pihenőidejét töltő utazó munkavállaló részére megfelelő kényelemmel ellátott szálláshelyet biztosít.

Munkaközi szünetek²⁹⁸

68/D. §²⁹⁹ (1) Ha az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző vonatkísérő napi munkaideje a hat órát meghaladja, a vonatkísérő részére – a munkavégzés megszakításával – legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(2) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló részére a munkaközi szünet eltöltésére olyan körülményeket kell biztosítani, hogy a munkavállaló ténylegesen kipihenhesse magát.

Heti pihenőidő³⁰⁰

68/E. §³⁰¹ (1)³⁰² Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalók heti pihenőidejére az Mt. 105–106. §-a a (2)–(3) bekezdésekben írt eltérésekkel alkalmazandó.

(2) A 68/A. § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalónak egy naptári évben legalább 24 alkalommal megszakítás nélküli 60 órás pihenőidőt kell biztosítani, amelybe legalább 12 alkalommal a szombatnak és a vasárnapnak is bele kell esnie.

(3)³⁰³

A vasúti járművezetőre vonatkozó rendelkezések³⁰⁴

68/F. §³⁰⁵ (1) Vasúti jármű csak vasúti társasággal vagy a vasúti pályahálózat működtetésében szerződés alapján közreműködő szervezettel fennálló munkaviszony keretében vezethető. Az országos vasúti pályahálózathoz képest keskenyebb nyomtávú térségi vasúti pályahálózaton vasúti személyszállítást végző vasúti jármű munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében is vezethető.

(2)³⁰⁶ Az Mt. 108. § (2) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve a vezetési idő hossza a teljesített napi (beosztás szerinti rendes- vagy rendkívüli) munkaidőn belül nem haladhatja meg a kilenc órát. Aki éjszakai időben legalább három órán keresztül dolgozik, vezetési ideje nem haladhatja meg a nyolc órát. Kéthetes időszakonként a vezetési idő hossza legfeljebb nyolcvan óra lehet.

(3) A vasúti járművezető köteles a munkáltatójával fennálló munkaviszonyán kívüli munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltendő vezetési idejét a munkáltatóval a munkáltató által előírt gyakorisággal, ennek hiányában havonta írásban közölni. A munkáltató a vasúti járművezető nyilatkozata figyelembevételével állapítja meg a vasúti járművezető vezetési idejét.

(4) A (2) és (3) bekezdés szempontjából vezetési időnek minősül a külön jogszabályban meghatározott vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben töltött munkaidő is.

(5) Ha a vasúti járművezető napi munkaideje meghaladja a nyolc órát, a vasúti járművezető részére – a munkavégzés megszakításával – legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(6) Ha a vasúti járművezető munkaidejének hossza eléri a hat órát, de nem haladja meg a nyolc órát, a munkaközi szünetnek legalább harminc perc időtartamúnak kell lennie.

(7) A vasúti járművezető részére biztosított munkaközi szünet egy részének a munkaidő harmadik és hatodik órája közé kell esnie.

68/G. §³⁰⁷ (1)³⁰⁸ A munkáltató az Mt. 134. §-ában foglaltakon túl köteles a vasúti járművezető vezetési idejét feltüntető nyilvántartást vezetni, és a munkaidővel kapcsolatos adatokat az ellenőrzésre jogosult hatóság rendelkezésére bocsátani.

(2) A munkáltató köteles a nyilvántartást az adatok bejegyzésének napjától számított legalább három évig megőrizni.

68/H. §³⁰⁹

68/I. §³¹⁰

XIV. Fejezet

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS IGAZGATÁSA

A VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV FELADATAI³¹¹

69. §³¹² (1)³¹³

(2)³¹⁴ A vasúti igazgatási szerv részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységéért az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke a fizetésre kötelezett által az előző évben belföldön fizetett hálózat-hozzáférési díj, valamint elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj 0,4%-a. A felügyeleti díj mértéke az éves költségvetési törvényben – a vasúti igazgatási szerv részére az éves költségvetési törvényben megállapított támogatási előirányzat mértékének figyelembevételével – a szükséghez képest módosításra kerülhet. Előző évi fizetett pályahasználati díj, illetve pályahálózat-hozzáférési díj hiányában a felügyeleti díjat a tárgyidőszakban ténylegesen fizetett pályahálózat-hozzáférési díjak alapján kell megfizetni. A felügyeleti díj megfizetésének módját és feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3)³¹⁵ A vasúti igazgatási szerv kérelemre induló eljárásáért a kérelmezőnek igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási-szolgáltatási díjak körét és mértékét, és a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket a miniszter – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.

70. §³¹⁶ A vasúti igazgatási szerv által lefolytatott hatósági eljárásokban az ügyfél nem jogosult és a vasúti igazgatási szerv nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani.

71. §³¹⁷ (1)³¹⁸ A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó köztisztviselője a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerinti összeférhetetlenségi szabályokban foglaltakon túl, nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt vasúti társasággal.

(2) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó köztisztviselője az öröklés kivételével vasúti társaságokban tulajdoni részesedést nem szerezhet.

(3) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó köztisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesüléséről. A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó köztisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől, illetve a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik.

72. §³¹⁹

73. §³²⁰ (1)³²¹ A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) döntés a 77. § szerinti jogvitás ügyekben,

b) működési engedély, illetve ideiglenes működési engedély kiadása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása, a működési engedély (ideiglenes működési engedély) feltételei fennálltának ellenőrzése,

c) a vasúti közlekedési piac felügyelete,

d) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztási folyamatának, és a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésre jogosult, valamint a vasúti pályahálózat működtetője között a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak szerinti kedvezmények biztosítására vonatkozó tárgyalások felügyelete,

e)³²² az 57. § és 57/A. § szerinti keretmegállapodások jóváhagyása,

f)³²³ integrált vasúti társaság 66. § (1) bekezdése szerinti belső megállapodásának jóváhagyása, az abban foglaltak ellenőrzése, illetőleg annak megsértése esetén mérlegelési jogkörben bírság alkalmazása,

g)³²⁴

h) a térségi és az elővárosi pályahálózat kijelölése, valamint – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a vasúti pályahálózat működtetője, a hozzáférésre jogosult vagy a VPSZ kérelme alapján döntés vasúti pályák nyílt hozzáférésűvé, illetve nyílt hozzáférés alól mentessé történő minősítéséről,

i)³²⁵ a vasúti társaság személyszállítási és árufuvarozási üzletszabályzatának, valamint a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzatának jóváhagyása,

j) a vasúti közlekedési piac fejlődésének nyomon követése, elemzése és értékelése,

k) nyilvántartás vezetése a működési engedélyekről,

l) mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal,

m) külön jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási feladatok ellátása, továbbá

n) a miniszter részére a vasúti közlekedési alágazatra vonatkozó, a miniszter által előírt adatszolgáltatások teljesítése,

o)³²⁶ a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározottak szerint a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok panaszainak kezelése,

p)³²⁷ a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése,

q)³²⁸ az 53/B. § (1) bekezdése szerinti esetben az érintett nemzetközi személyszállítási szolgáltatást nyújtani szándékozó vállalkozó vasúti társaság kérelmére indult eljárásban annak megállapítása, hogy a nyújtani tervezett szolgáltatás fő célja a különböző EGT-tagállamokban található állomások közötti személyszállítás-e,

r)³²⁹ a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélyeztetésének vizsgálata nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás bevezetésére tekintettel,

s)³³⁰ a 27/E. § szerinti kártalanítási kötelezettség megállapítása.

(2)³³¹ A vasúti igazgatási szerv információt cserélhet a más EGT-államokban működő nemzeti szabályozó szervezetekkel, az Európai Bizottsággal és az Európai Vasúti Ügynökséggel a tevékenységéről, a döntéshozatali elveiről és gyakorlatáról, abból a célból, hogy a vasúti szabályozás döntéshozatali elvei az EGT-n belül összehangolhatók legyenek.

(3)³³²

74. §³³³ (1)³³⁴

(2)³³⁵ A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének határideje két hónap. A határidő a jogvitás eljárásban nem hosszabbítható meg.

(3)³³⁶ A vasúti igazgatási szervnek a 73. § (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott tárgykörökben hozott határozatával szemben újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.

(4)³³⁷ Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(5)³³⁸ A bíróság a vasúti igazgatási szerv jogerős határozatát megváltoztathatja.

(6)³³⁹ A vasúti igazgatási szerv közzéteszi a 73. § (1) bekezdésének a)–h) és p)–r) pontjai szerinti eljárásokban hozott határozatait azzal, hogy a közzététel kiterjed a Hálózati Üzletszabályzat, a keretmegállapodás, a belső megállapodás, valamint az üzemi menetrend szövegére is. A közzétett határozat nem tartalmazhatja az érdekeltek által előzetesen – indokoltan – üzleti titoknak minősített adatokat.

(7)³⁴⁰ A vasúti igazgatási szerv jogosult a működési engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozó iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához a vasúti társaságtól, a VPSZ-től, valamint a fejlesztési közreműködőtől, valamint a közlekedésszervezőtől információkat kérni. Az információk, adatok nyilvánosságra hozatalát jogszabály előírhatja.

A piac felügyelete

75. § (1)³⁴¹ A vasúti igazgatási szerv a vasúti közlekedési piac zavartalan, eredményes működésének, a piaci szereplők érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, illetve a versenykorlátozó magatartás tanúsítására lehetőséget adó helyzetek kiküszöbölése érdekében hatósági jogkörében felügyeleti ellenőrzési tevékenységet végez.

(2)³⁴² A vasúti igazgatási szerv a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során figyelemmel kíséri a vasúti közlekedési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban, a vasúti igazgatási szerv határozataiban, valamint a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak megtartását, és arról elemzést készít.

(3)³⁴³ A vasúti igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti tevékenysége során igénybe vett szakértőre a vasúti igazgatási szerv köztisztviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.

(4)³⁴⁴ A vasúti igazgatási szerv a vasúti társaságokat, a VPSZ-t és a fejlesztési közreműködőt, valamint a közlekedésszervezőt a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenység ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására kötelezheti.

(5)³⁴⁵ A vasúti igazgatási szerv felügyeleti és ellenőrzési terv alapján és azon kívül is hivatalból vagy kérelemre folytat felügyeleti tevékenységet.

76. § (1)³⁴⁶ Ha a vasúti igazgatási szerv a piac felügyelete során észleli a működési engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenység végzésével, a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáféréssel, a 18. § (4) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésével, a számviteli elkülönítéssel, valamint a keresztfinanszírozás tilalmával kapcsolatosan e törvényben, külön jogszabályban, a vasúti igazgatási szerv határozatában, valamint a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott valamely kötelezettség megsértését, jogosult

a) a jogsértőt kötelezni az eljárás költségeinek megtérítésére,

b)³⁴⁷ külön jogszabályban foglaltak alapján bírságot kiszabni,

c) a tevékenység végzésének feltételeit megállapítani,

d) a jogsértő magatartás folytatását megtiltani.

(2)³⁴⁸ A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén – amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre – a vasúti igazgatási szerv felfüggesztheti, vagy visszavonhatja a működési engedélyt.

Jogvitás eljárás

77. § (1)³⁴⁹ Az 53. § szerint nyílt hozzáférésre jogosult szervezet vagy a nem független vasúti pályahálózat-működtető a vasúti igazgatási szervnél jogvitás eljárás megindítását kérelmezheti, amennyiben álláspontja szerint:

a) a vasúti pályahálózat működtetője vagy a VPSZ megsértette a Hálózati Üzletszabályzatban megállapított valamely kötelezettségét,

b) a Hálózati Üzletszabályzat valamely rendelkezése ellentétes a megkülönböztetéstől mentes eljárás követelményével,

c) a Díjképzési Módszertan ellentétes az e törvényben, illetőleg a külön jogszabályban foglaltakkal,

d) a Díjszámítási Dokumentum vagy a Hálózati Üzletszabályzatban szereplő díjak, kedvezmények és felárak nem az e törvényben, illetve a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően kerültek meghatározásra, vagy a Hálózati Üzletszabályzatban nem a Díjszámítási Dokumentumban meghatározott díjak szerepelnek,

e) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó eljárás során eljárási szabálysértés történt, vagy annak eredménye jogszabálysértő, illetve ellentétes a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,

f) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó eseti igénybejelentés elintézése során eljárási szabálysértés történt, vagy annak eredménye jogszabálysértő, illetve ellentétes a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,

g) valamely szerződő fél megsértette a pályahálózathoz való nyílt hozzáférés tárgyában kötött szerződést, vagy a menetvonal igénybevételéért fizetendő hálózat-hozzáférési díj mértéke jogszabálysértően, illetve a Hálózati Üzletszabályzatba ütköző módon került megállapításra.

(2)³⁵⁰ Az (1) bekezdés a)–d) és f)–g) pontjai szerinti esetekben a kérelmet a jogsértésről való tudomásszerzést követő 15 napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. Az e) pont szerinti kérelmet az üzemi menetrendtervezet külön jogszabály szerinti közzétételét követő 15 napon belül lehet előterjeszteni.

(3)³⁵¹ A kérelemben meg kell jelölni

a) az eljárás lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét,

b) az ügy tárgyát,

c) az eljárásra okot adó esemény időpontját, illetőleg az eseményről való tudomásszerzés időpontját,

d) a kért intézkedéseket, azok indokolásával együtt.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező rendelkezésére álló, az ügy elbírálása szempontjából lényeges bizonyítékokat és egyéb dokumentumokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

(5)³⁵² A vasúti igazgatási szervnek a jogvita elbírálására nincs hatásköre, ha a kérelem előterjesztését megelőzően az előterjesztett ügyben polgári pert indítottak.

(6)³⁵³ Ha a vasúti igazgatási szerv elé terjesztett ügyben a 77–79. § szerinti eljárást kérelmeztek, ugyanabban az ügyben utóbb közvetlenül nem lehet bírósághoz fordulni.

78. § (1)³⁵⁴ A jogvitás eljárást kérelmező ügyfél a kérelemben a 77. § (3)–(4) bekezdésén túl bizonyítási indítványt is előterjeszthet.

(2)³⁵⁵ Amennyiben a vasúti igazgatási szerv a bizonyítási indítványnak helyt ad, lefolytatja az annak megfelelő bizonyítást.

(3)³⁵⁶ A vasúti igazgatási szerv indítványra vagy hivatalból a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása által érintett valamennyi szervezetet adatok (beleértve az üzleti titkot is) szolgáltatására, iratok bemutatására kötelezheti. Amennyiben valamely adat szolgáltatása, irat bemutatása bizonyítási indítványhoz kapcsolódik, és a kötelezett fél azt nem, vagy nem megfelelően nyújtja be, úgy a bizonyítás sikertelenségét a bizonyítást kérő fél terhére értékelni nem lehet. Ebben az esetben a vasúti igazgatási szerv a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével dönt.

(4)³⁵⁷ Amennyiben az ügyfél az eljárást, így különösen a bizonyítást rosszhiszemű magatartásával akadályozza, a vasúti igazgatási szerv bírságot alkalmazhat vele szemben.

79. § (1)³⁵⁸ A vasúti igazgatási szerv a jogvitás ügyben hozott határozatában

a) elutasítja az alaptalan kérelmet,

b) megállapítja a jogsértés megtörténtét,

c) kötelezi a jogsértés okozóját a jogszabálynak megfelelő magatartás tanúsítására,

d) a jövőre nézve módosítja a Hálózati Üzletszabályzat jogszabályba ütköző rendelkezését,

e)³⁵⁹ a 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogvita esetén elrendelheti a Díjszabási Módszertan módosítását, és a módosított Díjszabási Módszertan alapján új Díjszámítási Dokumentum készítését, valamint annak megfelelő díjszabási rendszer Hálózati Üzletszabályzatban való meghirdetését,

f) a jogsértőt kötelezi az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére,

g)³⁶⁰ a 77. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogvita esetén elrendelheti új Díjszámítási Dokumentum készítését, valamint annak megfelelő díjszabási rendszer Hálózati Üzletszabályzatban való meghirdetését,

h)³⁶¹ a pályahálózat-működtető részére fizetendő (elszámolandó) díjakkal kapcsolatos jogvita esetén megtiltja a jogszerűtlen ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg megállapítja a jogszerű ellenértéket és kötelezheti a vasúti társaságot a jogszerű ellenérték alkalmazására.

(2)³⁶² A vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények közül egyidejűleg többet is alkalmazhat.

(3)³⁶³ Ha a vasúti igazgatási szerv az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, így különösen a versenyhatóságnak jelezni.

(4)³⁶⁴ Amennyiben megállapítható, hogy e törvény szabályainak megszegése miatt ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következne be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket, a vasúti igazgatási szerv a folyamatban lévő ügyben – kérelemre vagy hivatalból – elrendelt ideiglenes intézkedésként

a) megállapíthatja a vasúti pályahálózat-kapacitás – a hozzáférésre jogosult ügyfél részére történő – biztosításának feltételeit,

b) megtilthatja a jogsértő magatartás tanúsítását.

(5)³⁶⁵ A vasúti igazgatási szerv ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésének a végzés közlésétől számított 15 napon belül van helye. A kérelem tárgyában a bíróság 15 napon belül határoz.

79/A–79/B. §³⁶⁶

A KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG FELADATAI

A közlekedési hatóság feladat- és hatásköre

80. §³⁶⁷ (1) A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a műszaki engedély kiadása,

b) a vasútbiztonsági tanúsítvány, kiegészítő tanúsítvány és a vasútbiztonsági engedély kiállítása, meghosszabbítása, módosítása és visszavonása, valamint az abban foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzése,

c) a képzési engedély kiadása, az alapképzés és az időszakos oktatás ellenőrzése, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak ellenőrzése, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,

d) a vasúti pálya, a vasúti üzemi létesítmények, a vasúti járművek, a vasúti forgalom lebonyolításának, valamint a vasúti közlekedéssel összefüggő tevékenységek ellenőrzése abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, a hatósági engedélyekben és a hálózati, a forgalmi és a biztonsági szabályzatokban foglaltaknak,

e) a vasúti járművek és a vasúti járműre szerelt vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények hatósági jelzésének kiadása,

f) a vasúti járművek, valamint a vasúti pályák nyilvántartásának vezetése,

g)³⁶⁸ a biztonsági keretszabályok érvényesítése és fejlesztése, a nemzeti vasútbiztonsági szabályok érvényesítése és érvényesülésének figyelemmel kísérése, azok módosítására vonatkozó javaslat kidolgozása, és a módosítással kapcsolatban a szakmai egyeztetés lefolytatása, a nemzeti keretszabályok kidolgozása során szakmai egyeztetés lefolytatása a vasúti társaságokkal, a vasúti alrendszerek gyártóival és karbantartóival, a vasúti szolgáltatásokat igénybevevőkkel, valamint a vasúti munkavállalók képviselőivel,

h) a (2) bekezdés szerinti éves jelentés elkészítése,

i) a vasútbiztonsági tanúsítvány, kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tudnivalókról ingyenesen hozzáférhető útmutató készítése,

j) együttműködés és információcsere a más EGT-államokban működő vasútbiztonsági hatóságokkal,

k) az utazó vasúti munkavállalók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése, amely nem érinti a munkaügyi hatóságnak a rá irányadó jogszabályban foglalt ellenőrzési hatáskörét,

l) a vasúti járművezetői engedélyek kiállítása, megújítása, nyilvántartása, másolatok készítése, az engedélyek felfüggesztése és visszavonása, valamint a kiállító vasúti társaság értesítése a tanúsítványok felfüggesztésének kéréséről, továbbá a tanúsítvánnyal kapcsolatos munkáltatói döntés felülvizsgálata,

m) az egészségi alkalmasság megállapítása, valamint a vizsgáló szervezet 36/B. § szerinti tevékenységének ellenőrzése,

n) a képzést és vizsgáztatást, valamint az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának vezetése,

o) a hálózati forgalmi és a biztonsági szabályzatok jóváhagyása,

p) a vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezése,

q)³⁶⁹ a transzeurópai hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokban a hatósági engedélyezési és ellenőrzési feladatok ellátása,

r)³⁷⁰ a vasúti járművek üzembe helyezésére vonatkozó nemzeti szabályozása mint nemzeti referenciadokumentum (a továbbiakban: nemzeti referenciadokumentum) jóváhagyása, valamint a nemzeti referenciadokumentum módosításának ellenőrzése és a módosítás jóváhagyása,

s)³⁷¹ a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítása,

t)³⁷² mindazon feladatok ellátása, amelyeket törvény vagy kormányrendelet feladatkörébe utal.

(2) A közlekedési hatóság minden év szeptember 30-áig a vasútbiztonsági hatósági feladat- és hatáskörében végzett tevékenységéről készített éves jelentését megküldi az Európai Vasúti Ügynökségnek, és azt egyidejűleg honlapján is közzéteszi.

(3) A közlekedési hatóság kérelemre induló eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4)³⁷³ Az ügyfél a közlekedési hatóság felhívására köteles az ügy eldöntéséhez szükséges adatokat, iratokat szolgáltatni a közlekedési hatóság részére.

80/A. §³⁷⁴ (1) A közlekedési hatóság vasúti pályával és vasúti üzemi létesítménnyel kapcsolatos eljárásában ügyfélnek minősül a vasúti pálya vagy vasúti létesítmény építése, korszerűsítése, átalakítása és megszüntetése által terület-igénybevétellel érintett, vagy a vasúti pálya, vagy a vasúti létesítménnyel szomszédos, továbbá a megvalósult vasúti pálya, vagy vasúti létesítmény környezetvédelmi hatástanulmányában, ennek hiányában a műszaki tervdokumentációjában igazolt hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa, vagy az ezen ingatlan vonatkozásában a használat jogát biztosító dologi joggal rendelkező személy.

(1a)³⁷⁵ A közlekedési hatóság vasúti pályával és vasúti üzemi létesítménnyel kapcsolatos másodfokú eljárásában nem lehet ügyfél az, aki vagy amely az elsőfokú eljárásban nem tett nyilatkozatot vagy nem nyújtott be kérelmet.

(2) A közlekedési hatóság a 80. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban a hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos – a tartalmi és formai követelményekre vonatkozó – részletes hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül adja ki.

(3) A közlekedési hatóság ügyintézési határideje a kérelemre indult, a 80. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban, és az ellenőrzési eljárásokban három hónap. A vasúti pálya létesítésével, korszerűsítésével, átalakításával, használatbavételével, valamint a vasúti járművek típusengedélyezésével összefüggő hatósági eljárások ügyintézési határideje hat hónap. Az eljárás megindításáról az ügyfeleket és az érdekelteket a közlekedési hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti. A vasúti szakhatósági eljárás ügyintézési határideje harminc nap.

(4) Az országos, térségi, elővárosi és helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya és tartozékai, valamint vasúti üzemi létesítmény engedélyezésével kapcsolatos jogerős határozattal szemben újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.

(5) A közlekedési hatóság a vasútbiztonság körébe tartozó feladatait nem ruházhatja át, és annak elvégzésére más szervezetet – közigazgatási szerv kivételével – nem kérhet fel.

(6) A 80. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárásokban a kérelmet és mellékleteit magyar nyelven kell benyújtani.

80/B. §³⁷⁶ (1) A közlekedési hatóság a 80. § (1) bekezdés n) és l) pontja szerinti személyekről a következő adattartalommal vezet nyilvántartást:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakhely, elektronikus levelezési cím.

(2) A közlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a vasúti közlekedés biztonsága érdekében nyilvántartja.

(3) A közlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat addig az időpontig tartja nyilván, amíg a képzésre és vizsgáztatásra, valamint az egészségi alkalmasság vizsgálatára és véleményezésére való jogosultsága fennáll.

(4) A közlekedési hatóság az általa kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.

(5) A közlekedési hatóság az általa kezelt adatokat a külföldi hatóságok – különösen az Európai Unió Bizottsága és annak szervei, a más EGT-tagállamokban működő vasútbiztonsági hatóságok, valamint a más EGT-tagállamokban működő balesetvizsgáló szervezetek – megkeresése esetén továbbíthatja.

80/C. §³⁷⁷ (1) A közlekedési hatóság a 80. § (1) bekezdés m) pontja, továbbá a 81. § (2) bekezdése, (4) bekezdése, (8) bekezdésének a)–d) pontja, (9) bekezdésének a) pontja, valamint (10) bekezdésének a) pontja alapján hozott elsőfokú határozatát közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkavédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása érdekében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(2) A 80. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárásokban hozott elsőfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerű értesítés ellenére az eljárásban nem vett részt.

(3) A 80. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások megindítására irányuló kérelem elektronikus úton nem nyújtható be. A közlekedési hatóság által lefolytatott hatósági eljárásokban az eljárás megindítására kérelmet benyújtó ügyfél a közlekedési hatósággal elektronikus kapcsolattartásra nem jogosult.

(4) A hatóság a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen az eljárás megindításától számított nyolc napon belül értesíti.

(5) A kiemelt jelentőségű ügynek nyilvánított, vagy jogszabályban közérdekűnek minősített vasúti pálya kialakításával kapcsolatos műszaki engedély – a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(6) A 80. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásban hozott döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

80/D. §³⁷⁸ (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vasúti közlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőn túl – kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a vasúti közlekedési szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát – az igazságügyi szakértő kivételével – a közlekedési hatóságnak vagy – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A közlekedési hatóság, vagy a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a szakértői tevékenységet folytatni kívánó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5) A közlekedési hatóság, vagy a kamara a vasúti közlekedési szakértői tevékenység időtartama alatt folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az engedéllyel rendelkező vasúti közlekedési szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az engedéllyel rendelkező vasúti közlekedési szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti személyes adatokat a közlekedési hatóság, vagy a kamara a vasúti közlekedési szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.

(7) Ha hatósági eljárásban vasúti közlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.

80/E. §³⁷⁹ (1) A vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásban az ügyintézési határidő az ÁME-knek megfelelő vasúti jármű esetében a kérelem beérkezését követő naptól számított két hónap.

(2) A vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásban az ügyintézési határidő az ÁME-knek nem megfelelő vasúti jármű esetében

a) négy hónap a műszaki dokumentáció beérkezését követően,

b) két hónap a – a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos hatósági vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló rendelet szerint a hatóság által kért – kiegészítő információk vagy kockázatelemzés kézhezvételét követően.

(3) A közlekedési hatóság a vasúti jármű üzembe helyezése tárgyában hozott döntéssel szemben a fellebbezést a döntés kézhezvételét követő egy hónapon belül lehet előterjeszteni.

(4) A döntést helybenhagyó vagy megváltoztató másodfokú döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított két hónapon belül kell meghozni. A határozat helybenhagyása esetén a kérelmező a bíróságnál kérheti a határozat felülvizsgálatát.

(5) Ha a vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásban a közlekedési hatóság a döntését az előírt határidőn belül nem hozza meg, a vasúti jármű üzembe helyezését a határidő lejártát követő három hónap után engedélyezettnek kell tekinteni, amely csak arra a vasúti pályahálózatra hatályos, amelyre a kérelem vonatkozott.

A hatósági ellenőrzés, igazgatási bírság

81. §³⁸⁰ (1)³⁸¹ A közlekedési hatóság a vasúti pálya és tartozékai, az üzemi létesítmények és a vasúti járművek üzem- és forgalombiztos állapotát, a karbantartás, az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítás elvégzését ellenőrzi. A vasúti társaság köteles a szabad ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítani, különösen a lényeges dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést. Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg,

a) az üzemben tartót a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére kötelezi, és

b) az üzemben tartóval szemben bírságot szab ki.

(2) Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a közlekedési hatóság a vasúti pálya üzemének megszüntetését, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását, vagy a vasúti, személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el.

(3) A közlekedési hatóság a vasúti pályának, a vasúti járműnek vagy a vasúti járműre szerelt nyomástartó edénynek engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata esetén

a) az üzembentartóval szemben bírságot szabhat ki, és

b) a vasúti pálya, a vasúti jármű, illetve a vasúti járműre szerelt nyomástartó edény átalakítását, vagy a (4) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendeli el.

(4) Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított vasúti pálya, vasúti jármű, illetve nyomástartó edény lebontását, gyártásának, átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását a közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, illetve az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.

(5) A műszaki engedélyhez kötött tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértőit a közlekedési hatóság bírság megfizetésére kötelezheti.

(6) Az utazó vasúti munkavállalók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések megsértőit a közlekedési hatóság bírság megfizetésére kötelezheti.

(7) Ha a közlekedési hatóság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésére és vizsgáztatására vonatkozó rendelkezések megsértését állapítja meg,

a) a képzési engedélyt vagy az időszakos oktatásra vonatkozó regisztrációt

aa) teljes egészében, vagy

ab) egyes munkakörökre vonatkozóan, vagy

ac) egyes képzési helyek vonatkozásában

felfüggesztheti vagy visszavonhatja,

b) a képzőszervezettel vagy a vasúti társasággal szemben bírságot szabhat ki, és

c) a vizsgabiztost és a vasútszakmai oktatót a tevékenységétől meghatározott időre eltilthatja.

(8)³⁸² A közlekedési hatóság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltésének feltételeire vonatkozó rendelkezések megsértése esetén:

a) a közlekedési hatóság által kiállított engedélyt felfüggeszti, erről az érintett vasúti járművezetőt és a foglalkoztató vasúti társaságot haladéktalanul értesíti, egyúttal meghatározza az engedély visszaszerzése érdekében követendő eljárást,

b) másik EGT-állam illetékes hatósága által kiadott engedély esetén a kiállító hatósághoz címzett indokolt kérelmében további ellenőrzés elvégzését, vagy az engedély felfüggesztését kezdeményezi,

c) tanúsítvány esetén a kiállító szervhez címzett indokolt kérelmében további ellenőrzés elvégzését, vagy a tanúsítvány felfüggesztését kezdeményezi, és a kiállító szerv válaszáig megtilthatja az érintett járművezető nemzeti vasúti rendszereken történő munkavégzését,

d) felszólítja a pályahálózat-működtetőt az érintett vonat továbbközlekedtetésének leállítására, a vasúti járművezetőt a további munkavégzéstől eltiltja, ha az érintett vasúti járművezető további munkavégzése a vasúti közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti,

e) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő, a d) pontban nem említett munkavállaló ilyen munkakörében történő további munkavégzését megtiltja, továbbá

f) a munkáltatóval szemben bírságot szabhat ki,

g) a 2007/59/EK irányelv 29. cikk (5) bekezdése szerinti eljárást lefolytatja, ha úgy véli, hogy egy másik tagállam illetékes hatósága által hozott határozat az a)–d) pontokban rögzített feltételeknek nem felel meg.

(9)³⁸³ Ha a közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal (kiegészítő tanúsítvánnyal) vagy vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos jogszabályi rendelkezés megsértését állapítja meg,

a) a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal (kiegészítő tanúsítvány) vagy vasútbiztonsági engedély hiányában, illetve az abban előírt feltételektől eltérően végzett vasúti közlekedési tevékenység végzését megtiltja, és

b) a vasúti társasággal szemben bírságot szabhat ki.

(10) Ha a közlekedési hatóság veszélyes áru vasúti fuvarozására vonatkozó jogszabályi előírás megsértését állapítja meg,

a) elrendeli a környezetszennyezés, illetve egyéb veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételét, a veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság költségére, és

b) a veszélyes áru feladójával, illetve a veszélyes árut fuvarozó vasúti társasággal szemben bírságot szabhat ki.

(11)³⁸⁴ A közlekedési hatóság a vasúti közlekedés biztonságával és a vasúti forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén

a) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalót a külön jogszabályban meghatározottak szerint határozott időre eltilthatja a munkavégzéstől, valamint a munkakör további betöltését képzés elvégzéséhez és hatósági vizsga letételéhez kötheti,

b) ha az ellenőrzés alá vont vasúti jármű a külön jogszabályokban, valamint a hálózati forgalmi és a biztonsági utasításokban az össztömegre, a tengelyterhelésre és a méretre meghatározott előírásoknak nem tesz eleget, vagy a vasúti közlekedés biztonsága érdekében egyébként indokolt, felszólítja a pályahálózat-működtetőt az érintett vonat továbbközlekedtetésének leállítására,

c) bírságot szabhat ki.

(12)³⁸⁵ A közlekedési hatóság ellenőrzése során a vasúti jármű vezetője a vasúti járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a vasúti jármű és tartozékai, a rakomány, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során a vasúti járműhöz és tartozékaihoz, valamint a rakományhoz tartozó okmányokat a közlekedési hatóság részére be kell mutatni.

(13)³⁸⁶ A közlekedési hatóság az ellenőrzés alá vont vasúti jármű túlterhelésének gyanúja esetén elrendelheti a vasúti jármű ellenőrző mérlegelését, és ennek érdekében – amennyiben szükséges menetvonal igénylésével is – a vasúti járművet (járműszerelvényt) a legközelebbi, a Hálózati Üzletszabályzatban meghirdetett vasúti járműmérleghez irányíttathatja. A túlterhelés tényének megállapítása esetén a mérlegelés költségét az ellenőrzés alá vont vasúti társaság viseli.

(14)³⁸⁷ A közlekedési hatóság az e § alapján mérlegelési jogkörben hozott döntése során figyelembe veszi:

a) a jogsértés súlyát, a vasúti közlekedés biztonságára gyakorolt hatását,

b) a jogsértő állapot fennállásának időtartamát,

c) a jogsértő magatartás felróhatóságát,

d) a korábbi jogsértő magatartást, valamint

e) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartást, illetőleg a jogsértő állapot megszüntetésére tett, a közlekedési hatóság eljárását megelőző, attól független tevékenységet.

(15)³⁸⁸ Az e § szerinti bírság (a továbbiakban: vasúti bírság) a cselekmény elkövetésétől számított három éven belül szabható ki. Folyamatos cselekmény, illetve jogsértő állapot fenntartása esetén e határidő a cselekmény befejezésekor, illetve az állapot megszüntetésekor kezdődik. A vasúti bírság ismételten is kiszabható.

(16)³⁸⁹ Az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság bírságot szab ki.

(16a)³⁹⁰ Ha a jogsértés

a) a vasúti pályahálózat vonatkozásában merül fel, a bírság 50 millió forintig,

b) vasúti járművek és gépészeti berendezések vonatkozásában merül fel, a bírság 15 millió forintig,

c) vasútbiztonsági tanúsítvány és engedély vonatkozásában merül fel, a bírság 15 millió forintig,

d) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzése és vizsgáztatása vonatkozásában merül fel, a bírság 3 millió forintig,

e) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók egészségi alkalmassága vonatkozásában merül fel, a bírság 3 millió forintig

terjedhet jogsértésenként.

(17)³⁹¹ A közlekedési hatóság a VPSZ-t a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos tevékenységének ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására kötelezheti.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatásköre³⁹²

81/A. §³⁹³ (1)³⁹⁴ A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a veszélyes áruk vasúti szállításra történő előkészítésére, valamint a veszélyes áruk vasúton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése;

b) a veszélyes áruk vasúti átrakásának, tárolásának ellenőrzése.

(2)³⁹⁵ A veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó jogszabályi előírások megsértőivel szemben bírság szabható ki. Az e § alapján indított bírságolási eljárást a hivatásos katasztrófavédelmi szerv folytatja le.

(3) Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerinti intézkedést és 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot alkalmaz.

(4) Az e § alapján tett jogszerű intézkedésből eredő kárért a jogszabálysértővel szemben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv felelősséggel nem tartozik.

(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során megállapított szabálytalanságokról, a vizsgálat megindításáról és az esetlegesen szükségessé váló helyszíni intézkedésekről, a vizsgálat megindítását, vagy a helyszíni intézkedést követő 8 napon belül hivatalosan értesíti a vasúti közlekedési hatóságot.

(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a vizsgálat lezárásáról, és annak eredményéről, az azzal kapcsolatos döntéséről 8 napon belül értesíti a vasúti közlekedési hatóságot.

81/B. §³⁹⁶ (1) Nincs helye a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabott bírság kivetésével és behajtásával kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ugyanazon jogszabálysértésért a közlekedési hatóság és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv bírságot nem szabhat ki.

(4)³⁹⁷ A 81/A. § alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.

81/C. §³⁹⁸ (1) A veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett vasúti pályahálózat működtető, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását – ideértve az ideiglenes tárolást is – végző személyek, szervezetek, a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos rendkívüli eseményről haladéktalanul kötelesek értesíteni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyeletét.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés alapján jogosult a veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett vasúti pályahálózat működtető, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását – ideértve az ideiglenes tárolást is – végző személyek, szervezetek felé intézkedni, a károk enyhítése érdekében készített tervekben előírtak megtételére utasítást adni.

(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által adott utasításokat a veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett vasúti pályahálózat-működtetők, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását végző személyek, szervezetek kötelesek haladéktalanul végrehajtani.

ADATVÉDELEM, ADATKEZELÉS

82. § (1) A közlekedési hatóság jogosult

a)³⁹⁹ a külön jogszabály szerint közlekedési hatósági vizsgához kötött vasúti munkakört betöltő vasúti munkavállalók természetes személyazonosító adatait, valamint büntetett előéletére és ahol e törvény alapján ezt igazolni kell, arra vonatkozó különleges adatait, hogy foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,

b)⁴⁰⁰ a külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő vasúti munkavállalók természetes személyazonosító adatait, a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságra vonatkozó adatokat,

c)⁴⁰¹ a vasúti közlekedési tevékenység végzésével összefüggésben a vasúti társaság ügyvezetését, valamint a vasúti közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátó személy természetes személyazonosító adatait és büntetett előéletére vonatkozó különleges adatokat,

d)⁴⁰² a műszaki engedélyek kiadásának, valamint a 80. § (5) bekezdésében meghatározott éves jelentés alapjául szolgáló adatokat,

e)⁴⁰³ a képzést és vizsgáztatást, illetve az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek természetes személyazonosító adatait,

f)⁴⁰⁴ a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló nyomástartó edények és kazánok minősítését, valamint hatósági műszaki vizsgálatát végző személyek természetes személyazonosító adatait

kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket – ezek hitelességének utólagos igazolása céljából – nyilvántartani.

(2) A közlekedési hatóság személyes adatokat a vasúti közlekedés zavartalanságának biztosítása, a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása, valamint a 80. § (4) bekezdésének c), h) és j) pontjaiban meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott különleges adatokat a közlekedési hatóság a vasútbiztonsági követelmények érvényesítése céljából a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos fenntartása, valamint a 80. § (4) bekezdésének c), h) és j) pontjaiban meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közlekedési hatóság addig az időpontig tartja nyilván, amíg

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az érintett természetes személy a közlekedési hatósági vizsgához kötött, vagy külön jogszabályban meghatározott munkakört betölti,

b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az érintett természetes személy a vasúti társaság ügyvezetését, valamint a vasúti közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátja.

(5) A közlekedési hatóság mint adatkezelő szerv biztosítja az adatok védelmét a véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá azt, hogy azokhoz jogosulatlan személy ne férjen hozzá.

(6) E törvény felhatalmazása alapján az adatkezelésre jogosult szerv (közlekedési hatóság) a kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, az igazságügyi szakértőnek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása céljából továbbíthatók.

(8)⁴⁰⁵ A vasúti igazgatási szerv a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásával összefüggésben, az üzleti jóhírnév vizsgálata körében jogosult a működési engedélyt kérelmező szervezet, illetve a vasúti társaság ügyvezetését ellátó személy büntetett előéletére vonatkozó különleges adatokat kezelni.

(9)⁴⁰⁶ A vasúti vizsgaközpont a 36. § (4) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása érdekében jogosult az alapvizsgára és időszakos vizsgára jelentkező személyek természetes személyazonosító adatainak, valamint vizsgaeredményeinek kezelésére. Ezen adatkezelésre a (4)–(7) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(10)⁴⁰⁷ A közlekedési hatóság vezetője a minősített adat védelméről szóló törvény tekintetében minősítésre jogosultnak minősül.

EGYÜTTMŰKÖDÉS A GAZDASÁGI VERSENYHIVATALLAL

83. § (1)⁴⁰⁸ A vasúti igazgatási szerv és a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: versenyhatóság) a vasúti közlekedési piacon folyó versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen

a)⁴⁰⁹ a 77. § (1) bekezdés b)–d) pontjai szerinti jogvitás ügy,

b) a vasúti közlekedési piac felügyelete,

c) integrált vasúti társaság belső megállapodásának jóváhagyása,

d) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának, illetve a Hálózati Üzletszabályzat szerinti kedvezmények biztosítására vonatkozó tárgyalások felügyelete

során.

(2)⁴¹⁰ A vasúti igazgatási szerv és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról. Az átvevő hatóság biztosítja, hogy a részére átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint amilyen védelemben az átadó hatóságnál részesültek.

(3)⁴¹¹ A vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott eljárása során a versenyhatóság szakmai álláspontját kiemelten figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokairól a versenyhatóságot és az ügyfelet tájékoztatja.

(4)⁴¹² A vasúti igazgatási szerv, valamint a versenyhatóság az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is.

ÜZLETI TITOK

84. § (1)⁴¹³

(2) Nem minősíthető üzleti titokká olyan adat, vagy annak bármilyen szempont szerinti feldolgozása, amely adat nyilvánosságra hozatalára az ügyfelet jogszabály kötelezi.

(3)⁴¹⁴ Amennyiben az eljárásban résztvevő ügyfél jogérvényesítése érdekében indokolt, a vasúti igazgatási szerv felszólíthatja az üzleti titokkal rendelkező ügyfelet az üzleti titok minősítés azonnali hatállyal történő megszüntetésére. Amennyiben az üzleti titokkal rendelkező ügyfél az üzleti titok minősítést nem oldja fel, és ezzel az ügy érdemi elbírálását akadályozza, a vasúti igazgatási szerv végzésben az eljárás folytatásához szükséges mértékben kötelezi az üzleti titok másik fél számára történő rendelkezésre bocsátására.

(4)⁴¹⁵ A vasúti igazgatási szerv (3) bekezdésben foglalt végzése elleni bírósági felülvizsgálat iránti halasztó hatályú kérelem előterjesztésének a közléstől számított 15 napon belül van helye. A kérelem tárgyában a bíróság 15 napon belül határoz.

(5)⁴¹⁶ Amennyiben a külföldi hatóság igényli, hogy a megkeresésére adott választ minősítse a vasúti igazgatási szerv üzleti titoknak, a vasúti igazgatási szerv megkeresésre adott válaszában foglaltakat részben vagy egészben üzleti titokként kell kezelni, az üzleti titok kezelésére a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

XV. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

85. § (1)⁴¹⁷ A Magyar Állam egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságként működő vasúti társaság a vasúti közlekedési tevékenységéhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságot alapíthat, és annak egyedüli tagja vagy részvényese is lehet.

(2)⁴¹⁸

85/A. §⁴¹⁹ (1) A fejlesztési közreműködőként eljáró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.), mint építtető a vasúti pályahálózaton, valamint az ahhoz kapcsolódó ingatlanokon központi költségvetési és európai uniós támogatásból létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el az állam nevében és állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén az állam javára, amely tevékenység közcélú tevékenységnek minősül.

(2) Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül a NIF Zrt. vagyonkezelésébe kerül az (1) bekezdés szerinti közcélú tevékenység folytatása érdekében a NIF Zrt. által megvásárolt vagy kisajátított földrészlet. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozatot annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi az MNV Zrt. részére. A NIF Zrt. vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése valamint törlése igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól mentes.

(3) A NIF Zrt. a beruházás előkészítéseként teljes körűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. A NIF Zrt. ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést és a régészeti feltárást), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A NIF Zrt. építési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt. A NIF Zrt.-re, mint építtetőre egyebekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

(4) A NIF Zrt. az általa felhasznált forrásokkal és létrehozott eszközökkel az átadás-átvétel fordulónapját és a projekt pénzügyi zárását követően elszámol a forrást rendelkezésre bocsátó szervvel.

(5) A NIF Zrt. által megszerzett, az állam tulajdonában álló egyes földterületek, valamint a NIF Zrt. által ezen földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken adó- és illetékmentesen, a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésébe kerülnek, a NIF Zrt. vagyonkezelési jogának egyidejű megszűnése mellett azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. Az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül a NIF Zrt. elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és jelen bekezdés szerinti új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

(6) Azon, vasúti pályahálózat részét képező és akár az ingatlan-nyilvántartás, akár a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartása szerint a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésében, kezelésében, használatában (értve ez utóbbi alatt a használat jogát), vagy tulajdonában lévő eszközök vonatkozásában, amelyek tulajdonjogi vagy vagyonkezelési helyzete nem rendezett – azaz az érintett eszköz nem áll az előbbiek szerinti valamennyi nyilvántartás alapján állami tulajdonban és a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének vagyonkezelésében – a fejlesztés előkészítő szakaszában, de legkésőbb az átadás-átvételig a vagyonrendezést az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény vonatkozó rendelkezése szerint el kell végezni. Jelen bekezdésben foglaltak végrehajtása során a vasúti pályahálózat vagyonkezelője, a NIF Zrt. és az MNV Zrt. köteles kölcsönösen együttműködni.

(7) A vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésében lévő, rendezett vagyonkezelői státuszú állami vagyonon végzett, vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások eredményeként létrejövő vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközöket a NIF Zrt. a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, adó- és illetékmentesen adja át azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. A NIF Zrt. az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít az MNV Zrt. egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az érintett eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a vasúti pályahálózat vagyonkezelője, azokat könyveiben nyilvántartásba vegye.

(8) A NIF Zrt.-n és a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjén kívül más vagyonkezelésében álló (a továbbiakban: más vagyonkezelésében álló) állami vagyonon végzett, nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások, tekintetében a NIF Zrt. az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít az MNV Zrt. egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az érintett eszközöket, ingatlanokat az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye. A más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett, vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások eredményeként létrejövő vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközöket a NIF Zrt. a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére adja át azzal, hogy az MNV Zrt., a NIF Zrt., az érintett ingatlan vagyonkezelője, valamint a vasúti pályahálózat vagyonkezelője köteles együttműködni annak érdekében, hogy az érintett ingatlan vagyonkezelőjévé a vasúti pályahálózat vagyonkezelője váljon. A jelen bekezdésben meghatározott eljárások ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken adó- és illetékmentesen történnek azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.

(9) A nem állami tulajdonban lévő ingatlanon, az állami beruházás keretében, a tulajdonos érdekében végzett, nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások tekintetében a NIF Zrt. az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít és az érintett, nem állami tulajdonban lévő ingatlan tulajdonosával az átadásról szerződést köt annak céljából, hogy az érintett eszközöket, ingatlanokat az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a tulajdonos könyveiben azokat nyilvántartásba vegye. A tulajdonos érdekében végzett nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások NIF Zrt.-től történő átvételéről a tulajdonos köteles megállapodni a NIF Zrt.-vel, a NIF Zrt. értesítésének kézhezvételét követő 30 napon belül.

(10) A nem állami tulajdonban lévő ingatlanon végzett, vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások tekintetében a létrejövő vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközöket a NIF Zrt. a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére, ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken adó- és illetékmentesen adja át azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. Az érintett ingatlanok, állami tulajdonba vételéről a vasúti pályahálózat vagyonkezelője köteles gondoskodni abban az esetben, ha az érintett (harmadik személy tulajdonában álló) ingatlan részben, vagy egészben már a beruházás (fejlesztés) megkezdésének időpontja előtt is vasútüzemi használat alatt állt. A beruházás előkészítésének és lebonyolításának időszakában szükségessé vált területszerzéseknél az elmaradt, vagy elkezdett, de be nem fejezett állami tulajdonba vétel utólagos végrehajtása érdekében, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatályba lépését⁴²⁰ követően megkezdett fejlesztések érdekében szükségessé váló területszerzések során – a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének szakmai véleménye alapján – a NIF Zrt. köteles eljárni. Az állami tulajdonba vételt követően az MNV Zrt. az érintett ingatlanokat a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére vagyonkezelésébe adja.

(11) Az (5)–(10) bekezdések szerinti elszámolási kimutatásnak tartalmaznia kell az átadott létesítményeknek, eszközöknek, berendezéseknek a tulajdonos és vagyonkezelő eszköz-nyilvántartási rendje szerinti, az állami vagyon nyilvántartására vonatkozó jogszabályoknak, a számviteli törvénynek megfelelően szolgáltatandó adatait, az Európai Unió és a költségvetési forrásokkal történő eszközönkénti elszámolást, a kimutatásoknak meg kell továbbá felelnie a vasúti pályaműködtetésére vonatkozó, ezen belül a vasúti pályakapacitás elosztására, a hálózat-hozzáférési díj megállapítására vonatkozó feltételeknek is. A vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság köteles a NIF Zrt. adatszolgáltatáshoz szükséges információkat megadni.

(12) A vasúti társaság tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló területen megvalósuló vasútfejlesztés esetén a vasúti társaság a beruházás jogerős használatba vételéig a beruházás megvalósításához szükséges beavatkozásokat tűrni köteles.

(13) A jelen §-ban szabályozott, vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére irányuló eljárásokban nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.

85/B. §⁴²¹ (1) Az országos vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályaszakasz, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerint kiemelt jelentőségű egyéb vasúti pályaszakasz létesítése, felújítása, fejlesztése fontos közérdekű és közcélú tevékenység.

(2) Az országos vasúti pályahálózat építési beruházásánál a nyomvonalat keresztező, kiváltásra kerülő és a vasúti pályahálózatot ellátó közmű a hatósági eljárásban közcélúnak minősül.

(3) Az építtető a létesítéssel, felújítással és fejlesztéssel érintett vasúti pályaszakasz meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a létesítéssel, felújítással, fejlesztéssel érintett közmű üzemeltetőjét és tulajdonosát (a továbbiakban együtt: üzemeltető) arról, hogy a fejlesztési tevékenység során mely közműszakasz átalakítása, áthelyezése (a továbbiakban együtt: kiváltása) vagy fejlesztése szükséges.

(4)⁴²² Az üzemeltető a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett – 30 napnál nem rövidebb – határidőt határoz meg a közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére. Az üzemeltető a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy – fejlesztés indokolt költségeit az üzemeltetőnek megfizetni, vagy az építtető által létrehozott közművet, közműrészt ingyenesen az üzemeltetőnek átadni. A közműkiváltás vagy fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és az üzemeltető kötelesek egymással tételesen elszámolni.

(5) Ha az üzemeltető neki felróható módon a (3) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, illetve annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.

(6) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet az üzemeltető tűrni köteles.

(7) Az üzemeltetőt a – közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett – vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.

85/C. §⁴²³ (1) A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.), mint GSM-R fejlesztő a Magyar Állam tulajdonában álló vasúti pályahálózat tartozékát képező GSM-R rendszer-hálózat tekintetében központi költségvetési és európai uniós támogatásból építtetői, létesítési feladatokat lát el a Magyar Állam nevében és javára eljárva. A GSM-R rendszer-hálózat megvalósítása fontos közérdekű és közcélú tevékenység.

(2) A GSM-R fejlesztő a GSM-R rendszer-hálózat előkészítéseként teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. A GSM-R fejlesztő ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket. A GSM-R fejlesztő lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, megköti a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerződéseket, elvégzi a teljesítések igazolását, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, valamint a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról.

(3) A létesített – a Magyar Állam tulajdonában álló vasúti pályahálózat tartozékát képező – GSM-R rendszer-hálózat és annak tartozékai e törvény erejénél fogva Magyar Állam tulajdonába kerülnek. A vasúti pályahálózat tartozékaként a GSM-R rendszer-hálózat és tartozékai a beruházásnak a – számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósulásakor a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartásában kerülnek aktiválásra, a beruházásnak a NISZ Zrt. nyilvántartásaiból – az elszámolásra kapott forrásokkal szemben – történő kivezetésével egyidejűleg.

XVI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

HATÁLYBALÉPÉS

86. § (1)⁴²⁴ Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2006. január 1-jén lép hatályba

a)–h)⁴²⁵

(2) A törvény

a) 69. §-ának (2) bekezdése,

b) 73. §-a (1) bekezdése f) pontjának a bírság alkalmazására vonatkozó része,

c) 76. §-a (1) bekezdésének b) pontja,

d) 78. §-ának (4) bekezdése,

e) 81. §-a (1) bekezdésének b) pontja,

f) 81. §-a (3) bekezdésének a) pontja,

g) 81. §-ának (5)–(6) bekezdése, valamint

h) 85. §-ának (2) bekezdése

a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba.

(3) A törvény 53. §-a (1) bekezdésének f) pontja 2007. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 69. § (2) bekezdésének alkalmazásában a 2006. évben pályahasználati díjat (belső pályahasználati díjat) kell érteni azon vasúti társaságok vonatkozásában, amelyeknek a 2005. évben belföldön pályahasználati díj megfizetése (belső pályahasználati díj elszámolása) iránti kötelezettsége keletkezett.

(5)⁴²⁶

(6)⁴²⁷

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

87. § (1)⁴²⁸

(2) E törvény hatálybalépését megelőzően az országos közforgalmú vasúti pályát igénybevevő vasúti társaság működéséhez, valamit a vasúti személyszállításhoz és a vasúti árufuvarozáshoz kiadott hatósági engedélyek a bennük megjelölt időpontig, de legkésőbb 2007. június 30-áig jogosítanak a tevékenység folytatására.

(3)⁴²⁹

(4)⁴³⁰ A külön jogszabályban meghatározott vasúti üzemi létesítményeket magában foglaló záhonyi körzetben a vasúti pályahálózathoz tartozó átrakó és rendező pályaudvarok működtetését a Magyar Állam vagy a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság legalább többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság látja el. E gazdasági társaság vonatkozásában a 3. § (2) bekezdésének d) pontjában és 14. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(5)⁴³¹ A 2008. december 1-jét megelőzően kiadott határozatlan idejű vontatási szolgáltatásra vonatkozó működési engedélyek 2009. május 31-éig érvényes határozott idejű működési engedélyekké válnak 2008. december 1-jétől.

(6)⁴³² A 36. § szerinti alapképzést és időszakos oktatást 2011. december 31-éig a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 4. §-ának alkalmazásában gyakorlati képzésnek kell tekinteni.

(7)⁴³³ A vasúti járművek, vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények gyártását végző szervezetek legkésőbb 2009. december 31-ig folytathatják a tevékenységüket műszaki engedély nélkül.

(8)⁴³⁴ A vasúti igazgatási szerv a vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedély kiadásakor kérelemre eltekinthet a vasúti pályahálózathoz tartozó egyes, vasúti pályák és tartozékaik, valamint vasúti üzemi létesítmények (a továbbiakban együtt: hálózati elem) birtoklására, használatára és működtetésére vonatkozó jogosultság (a továbbiakban együtt: működtetési jogosultság) igazolásától, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az érintett hálózati elemet ténylegesen működteti, és annak vonatkozásában a működtetési jogosultság igazolása jogi nehézségbe ütközik. A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyben kötelezi a kérelmezőt, hogy a működtetési jogosultságot az érintett hálózati elemek vonatkozásában legkésőbb 2011. december 31-éig igazolja. E határidő elteltét követően a vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadása feltételeinek fennálltát az érintett hálózati elemek működtetési jogosultsága vonatkozásában hivatalból felülvizsgálja.

(9)⁴³⁵ A közlekedési hatóság a vasúti pályahálózat működtetője engedélyének kiadásakor kérelemre eltekinthet a vasúti pályahálózat részét képező egyes hálózati elemek használatbavételi engedélyének benyújtásától, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az adott hálózati elemet ténylegesen legalább 15 éve működteti. A közlekedési hatóság a kérelmezőt az engedélyben kötelezi, hogy az érintett hálózati elemek műszaki alkalmasságát igazoló dokumentációt és állapotfelmérést legkésőbb 2009. december 31-éig nyújtsa be a közlekedési hatóság részére. E határidő elteltét követően a közlekedési hatóság az engedélynek a 34. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti részét az érintett hálózati elemek vonatkozásában hivatalból felülvizsgálja.

(10)–(12)⁴³⁶

(13)⁴³⁷ Amennyiben a 32/A. § szerinti biztonsági szervezet feladatait a vasúti társaság a biztonságirányítási rendszerben látja el, a vasútbiztonsági engedély, vasútbiztonsági tanúsítvány módosítása iránti kérelmét 2012. január 31-éig nyújtja be a közlekedési hatóságnak. A vasútbiztonsági engedély, vasútbiztonsági tanúsítvány kizárólag erre irányuló módosítása kapcsán fizetendő igazgatási szolgáltatási díj a vasútbiztonsági engedély, vasútbiztonsági tanúsítvány kiadása hatósági díjának 40%-a.

87/A. §⁴³⁸ (1) A többségi állami tulajdonban lévő, a vasúti pályahálózat működtetésére engedéllyel rendelkező gazdasági társaság (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogelőd pályavasúti társaság) számára kiadott határozatlan idejű

a) pályahálózat-működtetésre vonatkozó működési engedély a pályahálózat-működtetés tekintetében bekövetkező jogutódlást követő legfeljebb 180 napig (a továbbiakban: átmeneti működési engedély időszak),

b) a biztonsági engedély a pályahálózat-működtetés tekintetében bekövetkező jogutódlást követő legfeljebb 240 napig (a továbbiakban: átmeneti biztonsági engedély időszak)

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: átmeneti engedély időszak] jogosítják a jogutód pályavasúti társaságot a vasúti pályahálózat-működtetési tevékenység végzésére.

(2) E § alkalmazásában jogutód pályavasúti társaság az a gazdasági társaság, amely

a) a jogelőd pályavasúti társaság átalakulása (szétválás, különválás) folytán a vasúti pályahálózat működtetése tekintetében jogutódnak minősül, vagy

b) a miniszterrel kötött pályaműködtetési szerződés alapján a pályahálózat-működtetési tevékenység tekintetében jogutódnak minősül.

(3)⁴³⁹ A jogutód pályavasúti társaságnak az átmeneti engedély időszak alatt is meg kell felelnie a működési engedélyek és a biztonsági engedélyek kiadásának feltételeire vonatkozó előírásoknak. A jogutód pályavasúti társaság az átmeneti működési engedély időszak végéig működési engedélyt, az átmeneti biztonsági engedély időszak végéig biztonsági engedélyt köteles szerezni. Az átmeneti működési engedély és átmeneti biztonsági engedély időszakában a jogelőd pályavasúti társaság és a jogutód pályavasúti társaság a működtetés feltételeinek együttesen is megfelelhet.

(4) A jogutód pályavasúti társaság tekintetében a jogelőd pályavasúti társaság által a Vtv. 30. § (6) bekezdése és 36/H. § (2) bekezdése szerint megállapított szabályzatok a jogutódlást követő legfeljebb 240 napig (a továbbiakban: átmeneti szabályzat időszak) változatlan tartalommal hatályban maradnak. A szabályzatoknak a vonatkozó jogszabályi előírásoknak történő megfelelését a jogutód pályavasúti társaság az átmeneti szabályzat időszak alatt köteles biztosítani.

(5) A pályahálózat működtetése tekintetében bekövetkező jogutódlás tényét, valamint az átmeneti engedély időszak és az átmeneti szabályzat időszak igénybevételét a jogutód pályavasúti társaság a vasúti közlekedési hatóságnak és vasúti igazgatási szervnek a jogutódlás időpontját követő 7 napon belül köteles bejelenteni.

(6) A vasúti pályahálózat működtetése tekintetében bekövetkező jogutódlás során a jogutód pályavasúti társaság a jogelőd pályavasúti társaság jogutódja a pályahálózat-működtetési feladatok ellátásával, a pályavasúti szolgáltatás nyújtásával összefüggő szerződésekben, egyéb jogviszonyokban, valamint a Hálózati Üzletszabályzat és a Díjszámítási Módszertan pályaműködtetői feladataival összefüggésben.

(7) A jogelőd pályavasúti társaság részére kiadott, a vasúti pályahálózatra vonatkozó használatbavételi, építési, környezetvédelmi és frekvencia-engedélyek szempontjából a jogutód pályavasúti társaság jogutódnak minősül.

87/B. §⁴⁴⁰ A Módtv. hatályba lépése⁴⁴¹ előtt megvalósított (átadás-átvétellel érintett) beruházás, fejlesztés tekintetében a Módtv.-vel módosított 85/A. § vonatkozásában a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének vagyonkezelői joga a törvény erejénél fogva, a Módtv. hatályba lépése napján jön létre, a Módtv.-vel módosított 85/A. § (5) bekezdésében meghatározott feltételekkel és a NIF Zrt. vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett. A NIF Zrt. a Módtv. hatályba lépését követő hat hónapon belül készíti el elszámolási kimutatását azzal, hogy a könyv szerinti értékmeghatározás napjának a Módtv. hatályba lépésének napját kell tekinteni.

FELHATALMAZÁS

88. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a)⁴⁴² a vasúti közlekedési hatóság vagy hatóságok, valamint a vasúti igazgatási szerv vagy szervek kijelölését, eljárásuk részletes szabályait,⁴⁴³

b)⁴⁴⁴ a vasúti közlekedés területén a kötelező kárfedezet biztosításának részletes szabályait,⁴⁴⁵

c)⁴⁴⁶ a vasúti piacfelügyeleti bírság legmagasabb mértékére, a vasúti bírság mértékére,, továbbá a megfizetésükre vonatkozó részletes szabályokat,⁴⁴⁷

d)⁴⁴⁸ a vasúti árufuvarozási szerződésre vonatkozó részletes szabályokat,

e)⁴⁴⁹ a kapacitáselosztás körébe tartozó szolgáltatások nyújtására vonatkozóan a VPSZ és a nem független vasúti pályahálózat-működtető között fennálló jogviszony feltételeit, ideértve az e szolgáltatások ellenértékeként a nem független vasúti pályahálózat-működtető által fizetendő megbízási díj mértékét,⁴⁵⁰

f)⁴⁵¹ a vasúti vizsgaközpont kijelölését,⁴⁵²

g)⁴⁵³ a jogszabályban meghatározott vasúti munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményeket és az egészségügyi vizsgálat feltételeit, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző hatóság vagy hatóságok kijelölését, az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának részletes szabályait,⁴⁵⁴

h)⁴⁵⁵ a vasúti vagyon átadásával és működtetésével kapcsolatos egyes részletes szabályokat,

h)⁴⁵⁶

i)⁴⁵⁷ az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,⁴⁵⁸

j)⁴⁵⁹ az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott gördülőállomány-finanszírozás esetében az állami kezességre vonatkozó részletes szabályokat,⁴⁶⁰

k)⁴⁶¹ az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályának minősülő vasúti pályákat, valamint a vasúti pályáknak az egyes vasúti pályatípusok közötti átsorolásra vonatkozó szabályokat,⁴⁶²

l)⁴⁶³ a vasúti pályákkal, a vasúti pálya tartozékaival és a vasúti üzemi létesítményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, valamint üzemeltetése, illetve üzemben tartása ellenőrzésének részletes szabályait,⁴⁶⁴

m)⁴⁶⁵ a vasúti társaság indokoltnak elismert és az állam által meg nem térített költségei finanszírozására felvett hitel esetében az állami kezességre vonatkozó részletes szabályokat⁴⁶⁶

n)⁴⁶⁷ a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által lefolytatott eljárások során a veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzésére és bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait,⁴⁶⁸

o)⁴⁶⁹ a vasúti közlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történő kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó előírások ellenőrzési rendjének, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályait,

p)⁴⁷⁰

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

1.⁴⁷¹ a működési engedélyezés részletes szabályait, a működési engedély felfüggesztésének és visszavonásának, az ideiglenes engedély kiadásának részletes szabályait, valamint a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó szabályokat⁴⁷²

2.⁴⁷³ a vasútbiztonsági tanúsítványra, a vasútbiztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó szabályokat,⁴⁷⁴

3. a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokra, valamint az azok igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat,⁴⁷⁵

4.⁴⁷⁶ a hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteit, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének, illetve alkalmazásának alapvető szabályait, valamint a Díjképzési Módszertanra és a Díjszámítási Dokumentumra vonatkozó részletes szabályokat az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott,⁴⁷⁷

5.⁴⁷⁸ a Hálózati Üzletszabályzatának tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,⁴⁷⁹

6. a vasúti pályahálózat kapacitásának elosztására vonatkozó részletes szabályokat,⁴⁸⁰

7.⁴⁸¹ a vasúti igazgatási szerv, illetve a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére, a közlekedési hatóság és az egyes eljárásokban közreműködők közötti megosztására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,⁴⁸²

8.⁴⁸³ a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezésének és időszakos hatósági vizsgálatának, valamint hatósági nyilvántartásának előírásait,⁴⁸⁴

9.⁴⁸⁵ a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények

9.1. üzembe helyezése engedélyezésének, időszakos vizsgálatának és ellenőrzésének előírásait,

9.2. gyártásának, javításának ellenőrzését, minősítését, valamint műszaki vizsgálatát végző személyekre (kazánbiztosok) vonatkozó képzettségi, végzettségi követelményekre, képzésükre, vizsgáztatásukra, elismerésükre, valamint nyilvántartásukra vonatkozó szabályokat,

9.3. gyártásának, javításának ellenőrzését, minősítését, valamint műszaki vizsgálatát végző szervezetek engedélyezésének és nyilvántartásának szabályait,

10.⁴⁸⁶ a vasúti járművek nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokra vonatkozó rendelkezéseket,

11.⁴⁸⁷ a vasúti pályák nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokra vonatkozó rendelkezéseket,

12.⁴⁸⁸ a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésére és vizsgáztatására, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésére, a képzési engedélyre, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlatra vonatkozó szabályokat,⁴⁸⁹

13.⁴⁹⁰ a vasúti járművek

13.1. javítását, karbantartását, minősítését végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezésének és nyilvántartásának szabályait,

13.2. közül a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsításának, engedélyezésének és nyilvántartásának szabályait,

13.3. hatósági műszaki vizsgálatát végző szervezetek (vizsgaműhelyek) engedélyezésének és nyilvántartásának szabályait,

14.⁴⁹¹ a számviteli elválasztásnak és az önálló belső mérlegkészítésnek a szabályait az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott,⁴⁹²

15. a különleges vasutak működésének és hatósági engedélyezésének a feltételeit,

16.⁴⁹³

17.⁴⁹⁴ a teljesítményösztönző rendszerre vonatkozó részletes szabályokat,

18.⁴⁹⁵

19. a vasutak kölcsönös átjárhatóságának szabályait,⁴⁹⁶

20.⁴⁹⁷ a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokat (ÁME),⁴⁹⁸

21.⁴⁹⁹ a vasúti forgalom lebonyolítására és a hálózati forgalmi szabályzatokra, valamint azok hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályokat,

22.⁵⁰⁰ a vasúti igazgatási szerv részére fizetendő felügyeleti díj megfizetésének módját és feltételeit,⁵⁰¹

23.⁵⁰² a vasúti járművek karbantartását, vizsgálatát végző személyek és vizsgahelyek engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat,

24.⁵⁰³ a vasúti közlekedés biztonságára és a biztonsági szabályzatokra, valamint azok hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályokat,⁵⁰⁴

25.⁵⁰⁵

26.⁵⁰⁶ a vasúti járművezetői engedély és tanúsítvány kiadására, megszerzésére, és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat,⁵⁰⁷

27.⁵⁰⁸

28.⁵⁰⁹ a vasúti pálya más nyomvonalas létesítmény által történő megközelítésének, keresztezésének részletes szabályait az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel, az energiapolitikáért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint az építésügyért felelős miniszterrel egyetértésben,

29–30.⁵¹⁰

31.⁵¹¹ az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljaira vonatkozó részletes szabályokat⁵¹²

rendeletben állapítsa meg.

(3)⁵¹³ Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerinti szakértői tevékenység bejelentésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjakat rendeletben állapítsa meg.

(4)⁵¹⁴ Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a közlekedésszervezőt rendeletben jelölje ki, valamint arra, hogy a közlekedésszervező által a helyi személyszállítást végző, valamint a helyi vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság számára adható rendelkezései kereteit rendeletben határozza meg.

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

89. § (1)⁵¹⁵ Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 91/440/EK irányelve (1991. július 29.) a közösségi vasutak fejlesztéséről [a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdés 4. pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt];

b) az Európai Parlament és a Tanács 2001/12/EK irányelve (2001. február 26.) a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról [a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdés 14. pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt];

c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/51/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról;

d) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány, II. Melléklet 8. rész D. pont (2) bekezdés;

e) a Tanács 95/18/EK irányelve (1995. június 19.) a vasúttársaságok engedélyezéséről [a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdés 1. pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt];

f) az Európai Parlament és a Tanács 2001/13/EK irányelve (2001. február 26.) a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv módosításáról [a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdésének 1. pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt];

g) az Európai Parlament és a Tanács 2001/14/EK irányelve (2001. február 26.) a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról [a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdésének 2., 3., 4., 5. és 6. pontjában adott felhatalmazások alapján megalkotott miniszteri rendeletekkel együtt];

h) az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról, az 1. cikk d) pontja, a 3. cikk j)–o) pontjai, valamint a 19–25. cikkek kivételével [a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdésének 1., 2., 8. és 12. pontjában adott felhatalmazások alapján megalkotott miniszteri rendeletekkel együtt];

i)⁵¹⁶ a Tanács 2005/47/EK irányelve (2005. július 18.) az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról;

j)⁵¹⁷ az Európai Parlament és a Tanács 2007/58/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról [a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdésének 3., 5. és 6. pontjában adott felhatalmazások alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt];

k)⁵¹⁸ az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről [a törvény végrehajtására a 88. § (1) bekezdésének g) pontjában, valamint 88. §-a (2) bekezdésének 2. és 12. pontjában adott felhatalmazások alapján megalkotott rendeletekkel együtt].

l)⁵¹⁹ az Európai Parlament és a Tanács 2008/110/EK irányelve (2008. december 16.) a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv (vasúti biztonsági irányelv) módosításáról 1. cikk 1. pont, 2. pont, 5. pont b) pontja, 7. és 9. pont,

m)⁵²⁰ az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról 2. cikk b)–c) pontjai, 21. cikk (8) bekezdés, 23. cikk (7) bekezdés, 25. cikk (5) bekezdés.

(2)⁵²¹ Ez a törvény a következő rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről.

c)⁵²² a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. május 10-i 445/2011/EU bizottsági rendelet,

d)⁵²³ a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló, 2010. szeptember 22-i 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

(3)⁵²⁴ Ez a törvény a következő határozatok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentum közzétételéről és kezeléséről szóló, 2011. március 9-i 2011/155/EU bizottsági határozat,

b) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a mozdonyvezetők képzésében részt vevő képzési központok elismerésére, a mozdonyvezetők vizsgáztatóinak elismerésére és a vizsgák szervezésére vonatkozó feltételekről szóló, 2011. november 22-i 2011/765/EU határozat.

90. §⁵²⁵

91. §⁵²⁶

1. számú melléklet a 2005. évi CLXXXIII. törvényhez⁵²⁷

2. számú melléklet a 2005. évi CLXXXIII. törvényhez⁵²⁸

3. számú melléklet a 2005. évi CLXXXIII. törvényhez

A vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatások

I. Az 54. § (1) bekezdésében hivatkozott alapszolgáltatások

a) a vasúti pályahálózat-kapacitás iránti kérelmek kezelése,

b) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot a biztosított kapacitásnak megfelelően árutovábbítás, személyszállítás, illetőleg vontatás céljára a hozzáférésre jogosult rendelkezésére bocsátása,

c)⁵²⁹ a nyílt vonalak, a forgalmi vágányok, a kitérők, a vágánykapcsolatok, a műtárgyak, valamint a jelző- és biztosítóberendezések használatának a b) pontban foglaltak keretein belül történő biztosítása,

d) a vasúti járműforgalom lebonyolításáról történő gondoskodás, ideértve az ahhoz szükséges eszközök és adatok kezelését, illetve továbbítását, valamint

e) a vasúti járművek közlekedtetéséhez szükséges információk szolgáltatása.

II. Az 54. § (3) bekezdésében hivatkozott létesítményekhez és berendezésekhez való hozzáférés

a) vasúti állomáshasználat és állomáshasználathoz kapcsolódó járulékos szolgáltatások tehervonatok és -kocsik számára,

b) vasúti állomások használata és állomáshasználathoz kapcsolódó járulékos szolgáltatások személyszállító vonatok és -kocsik számára,

c) vasúti üzemanyagtöltő berendezések és felsővezetéki rendszerek használata,

d)⁵³⁰ állomási, szolgálati helyiségek, vonali területek és berendezések használata, , illetve vasúti járművek tárolása,

e)⁵³¹ hozzáférés a vasúti jármű karbantartására szolgáló létesítményekhez, a különböző nyomtávok közötti átrakást szolgáló berendezésekhez és a vasúti pályahálózat igénybevételéhez elengedhetetlenül szükséges egyéb létesítményekhez és berendezésekhez.

III. Az 54. § (4) bekezdésében hivatkozott kiegészítő szolgáltatások

a) a vontatási energia nyújtása,

b)⁵³² tolatás és a II. részben meghatározott létesítmények használatával kapcsolatos egyéb szolgáltatások, ideértve a határforgalom lebonyolításával kapcsolatos, valamint a különböző vasúti pályahálózatok kölcsönös átjárhatóságának hiányából eredően szükségessé váló szolgáltatásokat – különösen a különböző nyomtávok miatt szükséges átrakási és tengelyátszerelési tevékenységeket – is,

c) közlekedésben részt vevő személyszállító vonatok előfűtése, előhűtése,

d) veszélyes áruval rakott kocsik vonatban történő vasúti továbbítása és kiegészítő szolgáltatás rendkívüli küldemények rendes vonatban való közlekedtetése esetén,

e)⁵³³ vonatfelvételi tevékenység végzése.

IV. Az 54. § (5) bekezdésében hivatkozott mellékszolgáltatások

a) hozzáférés a távközlési hálózathoz,

b) kiegészítő információk szolgáltatása,

c) a vasúti jármű műszaki vizsgálata.

¹

A törvényt az Országgyűlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2005. december 29.

²

Az 1. § (1) bekezdése a 2009: CLIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

³

Az 1. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 286. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴

Az 1. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 286. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵

Az 1. § (1) bekezdés c) pontját a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

⁶

Az 1. § (2) bekezdése a 2012: XLI. törvény 53. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

⁷

Az 1. § (3)–(4) bekezdését a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

⁸

Az 1. § (5) bekezdésének a) pontja a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

⁹

Az 1. § (5) bekezdés b) pontját a 2012: LXXXIV. törvény 21. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁰

Az 1. § (5) bekezdésének c) pontja a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének c) pontja, a 2009: CLIII. törvény 25. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹

A 2. § (1) bekezdés 3. pontja a 2013: CCLII. törvény 33. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹²

A 2. § (1) bekezdés 4. pontját a 2010: CLXXII. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be.

¹³

A 2. § (1) bekezdés 5. pontját a 2010: CLXXII. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁴

A 2. § (1) bekezdés 6. pontját a 2010: CLXXII. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁵

A 2. § (1) bekezdés 7. pontját a 2010: CLXXII. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁶

A 2. § (1) bekezdés 8. pontját a 2010: CLXXII. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁷

A 2. § (1) bekezdés 9. pontját a 2013: CCLII. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁸

A 2. § (2) bekezdés 3. pontja a 2010: CLXXII. törvény 68. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹

A 2. § (2) bekezdés 4. pontja a 2012: XLI. törvény 53. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

²⁰

A 2. § (2) bekezdés 5. pontja a 2012: XLI. törvény 53. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

²¹

A 2. § (2) bekezdés 6. pontja a 2012: XLI. törvény 53. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

²²

A 2. § (2) bekezdés 10. pontja a 2012: CXIX. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²³

A 2. § (2) bekezdés 10a. pontját a 2012: CXIX. törvény 48. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁴

A 2. § (2) bekezdés 11. pontja a 2011: CCI. törvény 286. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵

A 2. § (2) bekezdésének 12. pontja a 2009: XLVI. törvény 2. §-ával megállapított, a 2011: CCI. törvény 286. § b)–c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶

A 2. § (2) bekezdés 15. pontja a 2011: CCI. törvény 286. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷

A 2. § (2) bekezdés 18. pontját a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

²⁸

A 2. § (2) bekezdés 19. pontját a 2009: XLVI. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2012: XLI. törvény 53. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

²⁹

2012: XLI. törvény

³⁰

A 2. § (2) bekezdésének 20. pontját a 2009: XLVI. törvény 2. §-a iktatta be.

³¹

A 2. § (2) bekezdésének 21. pontját a 2009: XLVI. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

³²

A 2. § (3) bekezdésének 9. pontját a 2009: XLVI. törvény 25. § (8) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³³

A 2. § (3) bekezdésének 10. pontját a 2008: LXXVI. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁴

A 2. § (4) bekezdés 2. pontja a 2012: CXIX. törvény 66. §-a szerint módosított szöveg.

³⁵

A 2. § (4) bekezdés 4. pontja a 2009: CLIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶

A 2. § (4) bekezdés 5. pontja a 2009: CLIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷

A 2. § (4) bekezdés 6. pontja a 2009: CLIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CLXXII. törvény 68. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

³⁸

A 2. § (4) bekezdés 10. pontja a 2010: CLXXII. törvény 68. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁹

A 2. § (4) bekezdés 11. pontja a 2009: CLIII. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰

A 2. § (4) bekezdésének 15. pontja a 2008: LXXVI. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹

A 2. § (5) bekezdés 1. pontja a 2010: CLXXII. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²

A 2. § (5) bekezdés 3. pontját a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

⁴³

A 2. § (5) bekezdés 13. pontját a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

⁴⁴

A 2. § (5) bekezdésének 15. pontját a 2007: CXLVI. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁵

A 2. § (5) bekezdésének 16. pontját a 2008: LXXVI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁶

A 2. § (5) bekezdés 17. pontját a 2009: CLIII. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése, újonnan a 2012: CCVIII. törvény 65. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁷

A 2. § (5) bekezdés 18. pontját a 2009: CLIII. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁴⁸

A 2. § (5) bekezdés 19. pontját a 2010: CLXXII. törvény 50. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁹

A 2. § (5) bekezdés 20. pontját a 2011: CCI. törvény 285. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁵⁰

A 2. § (5) bekezdés 21. pontját a 2012: CXIX. törvény 48. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵¹

A 2. § (5) bekezdés 22. pontját a 2012: CXIX. törvény 48. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCLII. törvény 33. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵²

A 2. § (5) bekezdés 23. pontját a 2014: XVI. törvény 274. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵³

A 2. § (6) bekezdését a 2008: LXXVI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.

⁵⁴

A 2. § (7) bekezdését a 2014: XVI. törvény 274. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁵

A 3. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: CLIII. törvény 25. § (1) bekezdése, a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁵⁶

A 3. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: CLIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁷

A 3. § (1) bekezdés d) pontját a 2009: CLIII. törvény 33. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁸

A 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CCVIII. törvény 65. § (12) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁹

A 3. § (2) bekezdés c) pontja a 2009: CLIII. törvény 3. § (2) bekedésével megállapított szöveg.

⁶⁰

A 3. § (2) bekezdés d) pontja a 2009: CLIII. törvény 3. § (2) bekedésével megállapított szöveg.

⁶¹

A 3. § (2) bekezdésének e) pontja a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

⁶²

A 3. § (2) bekezdés f) pontja a 2012: CXIX. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

⁶³

A 3. § (2) bekezdésének g) pontja a 2009: XLVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴

A 3. § (2) bekezdés h) pontját a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CXIX. törvény 49. §-a iktatta be.

⁶⁵

A 3. § (2) bekezdés i) pontja a 2009: CLIII. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁶

A 3. § (2) bekezdés j)–k) pontját a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

⁶⁷

A 3. § (2) bekezdés l) pontját a 2009: CLIII. törvény 3. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁶⁸

A 3. § (2) bekezdés m) pontját a 2011: CLXXIV. törvény 56. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁹

A 3. § (2) bekezdés újabb m) pontját a 2011: CCI. törvény 285. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXIX. törvény 67. §-a.

⁷⁰

A 3. § (3) bekezdését a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

⁷¹

A 3. § (4) bekezdését a 2009: CLIII. törvény 3. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁷²

A 3/A–3/B. §-t a 2011: CCI. törvény 285. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁷³

A 4. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 130. § f) pontja és a 171. § (5) bekezdésének x) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴

A 4. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵

A 4. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény 286. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶

A 4. § (4) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 66. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁷

Az 5. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: CLIII. törvény 25. § (1) bekezdése. a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁷⁸

Az 5. § (1) bekezdés d)–e) pontját a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

⁷⁹

Az 5. § (1) bekezdés f) pontját a 2011: CCI. törvény 285. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁸⁰

Az 5. § (3)–(4) bekezdését a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

⁸¹

Az 5/A–5/B. §-t a 2011: CCI. törvény 285. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁸²

A 6. § (1) bekezdése a 2010: CLXXII. törvény 68. § (1) bekezdés d) pontja, a 2012: CXIX. törvény 66. §-a szerint módosított szöveg.

⁸³

A 6. § (1a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 60. §-a iktatta be.

⁸⁴

A 6. § (2) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁵

A 6. § (3) bekezdése a 2010: CLXXII. törvény 51. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁶

A 6. § (5) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁷

A 6. § (7) bekezdését a 2008: LXXVI. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLXXII. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁸

A 6. § (8) bekezdését a 2010: CLXXII. törvény 51. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸⁹

A 6. § (9) bekezdését a 2010: CLXXII. törvény 51. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹⁰

A 7. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja, a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének f) pontja, a 2009: LVI. törvény 347. §-a, a 2011: CCI. törvény 286. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁹¹

A 7. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 347. §-a, a 2011: CCI. törvény 286. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁹²

A 7. § (3) bekezdése a 2009: XLVI. törvény 26. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

⁹³

A 8. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CXIX. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁴

A 8. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁵

A 8. § (3) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁶

A 8. § (3a) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹⁷

A 8. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁸

A 8. § (5) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 50. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁹

A 8. § (6) bekezdése a 2010: CLXXII. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁰

A 8. § (7) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 50. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰¹

A 8. § (8) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰²

A 8. § (9) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 50. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰³

A 8. § (9a) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 50. § (5) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁴

A 8. § (10) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁵

A 8/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 105. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁶

A 8/A. § (1) bekezdése a 2010: CLXXII. törvény 68. § (2) bekezdés c) pontja, a 2013: CCLII. törvény 33. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁷

A 9. § (1) bekezdésének e) pontja a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁸

A 9. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja, a 2009: XLVI. törvény 25. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰⁹

A 10. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: CLIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁰

A 10. § (1) bekezdés b) pontja a 2010: CLXXII. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.

¹¹¹

A 10. § (1) bekezdésének d) pontja a 2008: LXXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

¹¹²

A 10. § (1) bekezdésének e) pontja a 2008: LXXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

¹¹³

A 11. § (2) bekezdése a 2009: XLVI. törvény 26. § (1) bekezdésének c) pontja, a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 51. §-át.

¹¹⁴

A 12. § (1) bekezdését a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

¹¹⁵

A 12. § (2) bekezdése a 2010: CLXXII. törvény 68. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁶

A 13. § (2) bekezdésének a) pontját a 2009: XLVI. törvény 25. § (8) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹¹⁷

A 14. §-t megelőző alcím a 2009: CLIII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁸

A 14. § (1) bekezdése a 2009: CLIII. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CLXXII. törvény 68. § (1) bekezdés f) pontja, a 2011: CXCVI. törvény 31. § f) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁹

A 14. § (1a) bekezdését a 2010: CLXXII. törvény 54. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCVI. törvény 31. § f) pontja.

¹²⁰

A 14. § (3) bekezdésének első mondata a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének gy) pontja szerint módosított szöveg.

¹²¹

A 14. § (5) bekezdését a 2008: LXXVI. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCVIII. törvény 65. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²²

A 14. § (6) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 65. § (3) bekezdése iktatta be.

¹²³

A 15. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁴

A 15. § (2) bekezdésének b) pontja a 2008: LXXVI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁵

A 15. § (3) bekezdését a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

¹²⁶

A 17. §-t a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

¹²⁷

A 18. § (1) bekezdése a 2009: XLVI. törvény 25. § (7) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁸

A 18. § (2) bekezdését a 2009: XLVI. törvény 25. § (7) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CXIX. törvény 51. §-a iktatta be.

¹²⁹

A 18. § (3) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 51. §-a iktatta be.

¹³⁰

A 18. § (4) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 51. §-a iktatta be.

¹³¹

A 19. §-t megelőző alcímet és a 19–21. §-t a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

¹³²

A 21/A–21/B. §-t a 2010: CLXXII. törvény 55. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

¹³³

A 21/C. §-t a 2011: CCI. törvény 285. § (8) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

¹³⁴

A 23. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁵

A 24. § a 2008: LXXVI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁶

A 25. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (5) bekezdésének x) pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁷

A 26. § szövegének megjelölését a 2012: XLI. törvény 53. § (4) bekezdése (1) bekezdésre változtatta, szövege a 2014: XVI. törvény 274. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁸

A 26. § (1a) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 65. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XVI. törvény 274. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁹

A 26. § (1b) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 65. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XVI. törvény 274. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴⁰

A 26. § (1c) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 65. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XVI. törvény 274. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴¹

A 26. § (1d) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 65. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XVI. törvény 274. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴²

A 26. § (1e) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 65. § (5) bekezdése iktatta be.

¹⁴³

A 26. § (2) bekezdését a 2012: XLI. törvény 53. § (4) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

¹⁴⁴

A 27. §-t megelőző alcímet és a 27. §-t a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

¹⁴⁵

A 27/A. §-t a 2008: LXXVI. törvény 8. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

¹⁴⁶

A 27/B–27/F. §-t a 2009: XLVI. törvény 8. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

¹⁴⁷

A 27/G-t megelőző alcímet és a 27/G–27/H. §-t a 2011: CCI. törvény 285. § (9) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

¹⁴⁸

A 28. § (1) bekezdése a 2009: CLIII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴⁹

A 28. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CLIII. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵⁰

A 28. § (3) bekezdése a 2009: CLIII. törvény 25. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵¹

A 28. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (5) bekezdésének x) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵²

A 28/A. §-t a 2010: CLXXII. törvény 56. §-a iktatta be.

¹⁵³

A 29. §-t megelőző alcím a 2009: CLIII. törvény 33. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁴

A 29/A. §-t a 2009: CLIII. törvény 13. §-a iktatta be. E módosító törvény 32. §-a alapján a 29/A. § szerinti állami kezesség melletti forrásbevonás a 2010. évben az egyedi állami kezességek és garanciák vállalására meghatározott keretet terheli.

¹⁵⁵

A 30. § (2) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵⁶

A 30. § (3) bekezdése a 2010: CLXXII. törvény 68. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁷

A 30. § (5) bekezdését a 2009: CLIII. törvény 14. §-a iktatta be.

¹⁵⁸

A 30. § (6) bekezdését a 2009: CLIII. törvény 14. §-a iktatta be.

¹⁵⁹

A 30. § (7) bekezdését a 2009: CLIII. törvény 14. §-a iktatta be.

¹⁶⁰

A 31. § (1) bekezdésének második mondata a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének j) pontja, a 2012: CXIX. törvény 66. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁶¹

A 31. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: CLXXII. törvény 68. § (1) bekezdés h) pontja, a 2012: CXIX. törvény 66. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁶²

A 32. § (1) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 66. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁶³

A 32. § (2) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 66. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁶⁴

A 32. § (3) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 66. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁶⁵

A 32/A. §-t megelőző alcímet a 2011: XCI. törvény 44. §-a iktatta be.

¹⁶⁶

A 32/A. §-t a 2011: XCI. törvény 44. §-a iktatta be. E módosító törvény 57. § (1) bekezdése alapján a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

¹⁶⁷

A 33. § a 2009: XLVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁸

A 33. § (1) bekezdése a 2010: CLXXII. törvény 57. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶⁹

A 33. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: CLXXII. törvény 68. § (1) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁰

A 33. § (5) bekezdése a 2011: CCI. törvény 286. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷¹

A 33. § (7) bekezdését a 2010: CLXXII. törvény 57. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁷²

A 34. § a 2009: XLVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷³

A 34. § (1) bekezdése a 2010: CLXXII. törvény 57. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁴

A 34. § (3) bekezdését a 2010: CLXXII. törvény 57. § (4) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁵

A 35. § a 2009: XLVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁶

A 35. § (2) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 53. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁷

A 35. § (2a) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 53. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁸

A 35. § (2b) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 53. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁹

A 35. § (4a) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 53. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁸⁰

A 35. § (5) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 53. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸¹

A 35. § (5a) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 53. § (4) bekezdése iktatta be.

¹⁸²

A 35. § (7) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 66. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁸³

A 36. §-t megelőző cím a 2009: XLVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸⁴

A 36. §-t megelőző alcímet a 2009: XLVI. törvény 10. §-a iktatta be.

¹⁸⁵

A 36. § a 2009: CXLIX. törvény 105. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸⁶

A 36. § (9) bekezdése a 2010: CLXXII. törvény 57. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸⁷

A 36/A. §-t a 2008: LXXVI. törvény 9. §-a iktatta be.

¹⁸⁸

A 36/A. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2009: XLVI. törvény 11. §-a, szövege a 2012: CXIX. törvény 66. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁸⁹

A 36/A. § (2) bekezdését a 2009: XLVI. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva.

¹⁹⁰

A 36/B. §-t megelőző címet a 2008: LXXVI. törvény 10. §-a iktatta be.

¹⁹¹

A 36/B. §-t megelőző alcímet a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be.

¹⁹²

A 36/B. §-t a 2008: LXXVI. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2009: XLVI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹³

A 36/B. § (4) bekezdése a 2009: CLIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹⁴

A 36/C. §-t megelőző alcímet a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be.

¹⁹⁵

A 36/C. §-t a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be.

¹⁹⁶

A 36/C. § (4) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 54. §-a iktatta be.

¹⁹⁷

A 36/D. §-t megelőző alcímet a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be.

¹⁹⁸

A 36/D. §-t a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be.

¹⁹⁹

A 36/E. §-t a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be.

²⁰⁰

A 36/E. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: CLIII. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰¹

A 36/E. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: CLIII. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰²

A 36/F. §-t a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be.

²⁰³

A 36/G. §-t megelőző alcímet a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLIII. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰⁴

A 36/G. §-t a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLIII. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰⁵

A 36/H. §-t és az azt megelőző címet a 2009: CLIII. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁰⁶

A 36/I. §-t és az azt megelőző címet a 2009: CLIII. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁰⁷

A 36/I. § (4) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 55. §-a iktatta be.

²⁰⁸

A 36/I. § (5) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 55. §-a iktatta be.

²⁰⁹

A 37. § (2) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁰

A 37. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

²¹¹

A 38. § (1) bekezdését a 2011: CXCVI. törvény 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

²¹²

A 38. § (2) bekezdése a 2009: CLIII. törvény 18. §-ával megállapított, a 2010: CLXXII. törvény 68. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

²¹³

A 39. § a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdés m) pontja, a 2009: CLIII. törvény 33. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁴

A 40. § (1) bekezdése a 2011: XCI. törvény 45. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 57. § (1) bekezdése alapján a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

²¹⁵

A 40. § (2) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁶

A 41. § (1) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁷

A 41. § (2) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének b) pontja, a 2011: CCI. törvény 286. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁸

A 43. § a 2008: LXXVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

²¹⁹

A 43. § (1a) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 65. § (6) bekezdése iktatta be.

²²⁰

A 43. § (3) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 65. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

²²¹

A 43. § (5) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 65. § (8) bekezdése iktatta be.

²²²

A 44. § (1) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²²³

A 44. § (5) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁴

A 44. § (6) bekezdésének a) pontja a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁵

A 45. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 348. §-a, 2012: XCIII. törvény 63. §-a szerint módosított szöveg.

²²⁶

A 45. § (5) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének ny) pontja, a 2012: XCIII. törvény 63. §-a szerint módosított szöveg.

²²⁷

A 46. § (5) bekezdését a 2008: LXXVI. törvény 38. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²²⁸

A 49. § (1) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

²²⁹

A 49. § (2) bekezdése a 2010: CLXXII. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.

²³⁰

Az 50. § a 2010: CLXXII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

²³¹

Az 51. § (1) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének o) pontja szerint módosított szöveg.

²³²

Az 51. § (3) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.

²³³

Az 53. § a 2009: XLVI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

²³⁴

Az 53. § e) pontját a 2009: XLVI. törvény 25. § (8) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²³⁵

Az 53. § f) pontját a 2009: XLVI. törvény 25. § (8) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²³⁶

Az 53/A–53/C. §-t a 2009: XLVI. törvény 14. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

²³⁷

Az 54. § (1) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁸

Az 54. § (3) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének o) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁹

Az 54. § (4) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének o) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁰

Az 54. § (5) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴¹

Az 54/A. §-t megelőző alcímet a 2012: CXIX. törvény 56. §-a iktatta be.

²⁴²

Az 54/A. §-t a 2012: CXIX. törvény 56. §-a iktatta be.

²⁴³

A 55. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (5) bekezdésének x) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁴

Az 55. § (6) bekezdésének b) pontja a 2008: LXXVI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴⁵

Az 55. § (8) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴⁶

Az 55. § új (11) bekezdését a 2008: LXXVI. törvény 14. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (11) bekezdés számozását (12) bekezdésre változtatva.

²⁴⁷

Az 55. § (11) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg. Az 55. § eredeti (11) bekezdésének számozását a 2008: LXXVI. törvény 14. § (3) bekezdése (12) bekezdésre változtatta.

²⁴⁸

Az 55/A. §-t megelőző alcímet a 2008: LXXVI. törvény 15. §-a iktatta be.

²⁴⁹

Az 55/A. §-t a 2008: LXXVI. törvény 15. §-a iktatta be.

²⁵⁰

Az 55/B. §-t megelőző alcímet a 2008: LXXVI. törvény 15. §-a iktatta be.

²⁵¹

Az 55/B. §-t a 2008: LXXVI. törvény 15. §-a iktatta be.

²⁵²

Az 56. § (9) bekezdését a 2008: LXXVI. törvény 16. §-a iktatta be.

²⁵³

Az 57. § a 2009: XLVI. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵⁴

Az 57. § (3) bekezdése a 2009: CLIII. törvény 25. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁵⁵

Az 57/A. §-t a 2009: XLVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁵⁶

Az 59. § (1) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵⁷

Az 59. § (2) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵⁸

Az 59. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 347. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁵⁹

Az 59. § (4) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶⁰

Az 59. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja, a 2009: LVI. törvény 348. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁶¹

A 60. § a 2012: CXIX. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

²⁶²

A 61. § (1) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶³

A 61. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 33. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁴

A 61. § (3) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének s) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁵

A 61. § (4) bekezdése a 2010: CLXXII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

²⁶⁶

A 61. § (5) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶⁷

A 61. § (6) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶⁸

A 61. § (7) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: LVI. törvény 347. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁶⁹

A 61. § (8) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja, valamint a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének sz) pontja, a 2009: LVI. törvény 347. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁷⁰

A 61. § (9) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷¹

A 62. §-t megelőző alcím a 2008: LXXVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

²⁷²

A 62. § a 2008: LXXVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

²⁷³

A 62. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 2009: CLIII. törvény 25. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁷⁴

A 63. § a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének t) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁵

A 64. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 33. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁶

A 64. § (3) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁷

A 64. § (4) bekezdése a 2010: CLXXII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁸

A 64. § (5) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének ty) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁹

A 64. § (6) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének u) pontja, a 2009: LVI. törvény 347. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁸⁰

A 65. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 347. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁸¹

A 66. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

²⁸²

A 67. § a 2008: LXXVI. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

²⁸³

A 67. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CCLII. törvény 33. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁸⁴

A 67. § (7) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 33. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁸⁵

A 67/A. §-t a 2008: LXXVI. törvény 23. §-a iktatta be.

²⁸⁶

A 68. § (1) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a 68. § (1) bekezdésének második mondatát a vasúti járművezetői tevékenységét a 2008. december 1. napját követően megkezdő munkavállalóra kell alkalmazni.

²⁸⁷

A 68. § (2) bekezdését a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

²⁸⁸

A 68. § (4) bekezdése a 2007: XLV. törvény 33. §-ával megállapított, a 2010: XCV. törvény 44. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁸⁹

A 68. § (5) bekezdése a 2008: C. törvény 29. §-ával megállapított, a 2009: CLIII. törvény 25. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁹⁰

A 68/A. §-t megelőző alcímet a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

²⁹¹

A 68/A. §-t a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

²⁹²

A 68/A. § (1) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 59. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹³

A 68/A. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 286. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁴

A 68/A. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény 286. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁵

A 68/B. §-t megelőző alcímet a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

²⁹⁶

A 68/B. §-t a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

²⁹⁷

A 68/C. §-t a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

²⁹⁸

A 68/D. §-t megelőző alcímet a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

²⁹⁹

A 68/D. §-t a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³⁰⁰

A 68/E. §-t megelőző alcímet a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³⁰¹

A 68/E. §-t a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³⁰²

A 68/E. § (1) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 59. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰³

A 68/E. § (3) bekezdését a 2012: LXXXVI. törvény 59. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³⁰⁴

A 68/F. §-t megelőző alcímet a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³⁰⁵

A 68/F. §-t a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³⁰⁶

A 68/F. § (2) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 59. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁷

A 68/G. §-t a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³⁰⁸

A 68/G. § (1) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 59. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁹

A 68/H. §-t a 2008: LXXVI. törvény 26. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

³¹⁰

A 68/I. §-t megelőző alcímet és a 68/I. §-t a 2011: CCI. törvény 285. § (12) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

³¹¹

A 69. §-t megelőző cím a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontjával megállapított szöveg.

³¹²

A 69. §-t megelőző alcímet a 2006: CIX. törvény 130. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

³¹³

A 69. § (1) bekezdését a 2011: XCI. törvény 48. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 57. § (1) bekezdése alapján a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

³¹⁴

A 69. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁵

A 69. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja és a 171. § (5) bekezdésének x) pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁶

A 70. §-t a 2006: CIX. törvény 130. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLXXII. törvény 62. §-a iktatta be.

³¹⁷

A 71. § a 2008: LXXVI. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁸

A 71. § (1) bekezdése a 2012: V. törvény 57. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

³¹⁹

A 72. §-t a 2006: CIX. törvény 130. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

³²⁰

A 73. §-t megelőző alcímet a 2006: CIX. törvény 130. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

³²¹

A 73. § (1) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

³²²

A 73. § (1) bekezdésének e) pontja a 2009: XLVI. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³²³

A 73. § (1) bekezdésének f) pontja a 2009: XLVI. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁴

A 73. § (1) bekezdés g) pontját a 2010: CLXXII. törvény 68. § (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

³²⁵

A 73. § (1) bekezdés i) pontja a 2012: CCVIII. törvény 65. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁶

A 73. § (1) bekezdés o) pontját a 2009: XLVI. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: XLI. törvény 53. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

³²⁷

A 73. § (1) bekezdésének p) pontját a 2009: XLVI. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

³²⁸

A 73. § (1) bekezdésének q) pontját a 2009: XLVI. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

³²⁹

A 73. § (1) bekezdésének r) pontját a 2009: XLVI. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLIII. törvény 25. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³³⁰

A 73. § (1) bekezdésének s) pontját a 2009: XLVI. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

³³¹

A 73. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³³²

A 73. § (3) bekezdését a 2009: XLVI. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLXXII. törvény 68. § (2) bekezdés d) pontja.

³³³

A 74. §-t megelőző alcímet a 2006: CIX. törvény 130. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

³³⁴

A 74. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 348. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³³⁵

A 74. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja, a 2009: LVI. törvény 348. §-a, a 2010: CLXXII. törvény 68. § (1) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁶

A 74. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁷

A 74. § (4) bekezdését a 2006: CIX. törvény 130. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVI. törvény 346. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLXXII. törvény 68. § (1) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁸

A 74. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁹

A 74. § (6) bekezdése a 2009: XLVI. törvény 17. §-ával megállapított, e módosító törvény 26. § (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁰

A 74. § (7) bekezdése a 2010: CLXXII. törvény 63. §-ával megállapított, a 2012: CCVIII. törvény 65. § (12) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴¹

A 75. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴²

A 75. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴³

A 75. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja, a 2009: LVI. törvény 347. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁴⁴

A 75. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja, a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének v) pontja, a 2012: CCVIII. törvény 65. § (12) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁵

A 75. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁶

A 76. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja, a 2009: LVI. törvény 348. §-a, a 2012: CXIX. törvény 66. §-a, a 2012: CCVIII. törvény 65. § (12) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁷

A 76. § (1) bekezdésének b) pontja e törvény 86. § (2) bekezdésének c) pontja alapján 2006. február 12. napján lép hatályba.

³⁴⁸

A 76. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁹

A 77. § (1) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 29. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény 347. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁵⁰

A 77. § (2) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

³⁵¹

A 77. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 348. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁵²

A 77. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³⁵³

A 77. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja, a 2009: LVI. törvény 347. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁵⁴

A 78. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 347. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁵⁵

A 78. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja, a 2009: LVI. törvény 348. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁵⁶

A 78. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja, a 2009: LVI. törvény 347. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁵⁷

A 78. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁸

A 79. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁹

A 79. § (1) bekezdésének e) pontja a 2008: LXXVI. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

³⁶⁰

A 79. § (1) bekezdésének g) pontját a 2008: LXXVI. törvény 30. §-a iktatta be.

³⁶¹

A 79. § (1) bekezdésének h) pontját a 2008: LXXVI. törvény 30. §-a iktatta be.

³⁶²

A 79. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶³

A 79. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁴

A 79. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja, a 2009: LVI. törvény 348. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁶⁵

A 79. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁶

A 79/A. §-t megelőző alcímet és a 79/A–79/B. §-t a 2009: XLVI. törvény 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

³⁶⁷

A 80. § a 2010: CLXXII. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.

³⁶⁸

A 80. § (1) bekezdés g) pontja a 2012: CXIX. törvény 58. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶⁹

A 80. § (1) bekezdés q) pontja a 2011: CLXXIV. törvény 56. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷⁰

A 80. § (1) bekezdés r) pontját a 2011: CLXXIV. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXIX. törvény 58. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷¹

A 80. § (1) bekezdés s) pontját a 2012: CXIX. törvény 58. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁷²

A 80. § (1) bekezdés t) pontját a 2012: CXIX. törvény 58. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁷³

A 80. § (4) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 58. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷⁴

A 80/A. §-t a 2009: LVI. törvény 346. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLXXII. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.

³⁷⁵

A 80/A. § (1a) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 59. §-a iktatta be.

³⁷⁶

A 80/B. §-t a 2009: LVI. törvény 346. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLXXII. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.

³⁷⁷

A 80/C. §-t a 2010: CLXXII. törvény 64. §-a iktatta be.

³⁷⁸

A 80/D. §-t a 2010: CLXXII. törvény 64. §-a iktatta be.

³⁷⁹

A 80/E. §-t a 2010: CLXXII. törvény 64. §-a iktatta be.

³⁸⁰

A 81. § a 2008: LXXVI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

³⁸¹

A 81. § (1) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 60. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸²

A 81. § (8) bekezdése a 2009: XLVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

³⁸³

A 81. § (9) bekezdése a 2009: XLVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁴

A 81. § új (11) bekezdését a 2009: CLIII. törvény 21. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (11)–(14) bekezdés számozását (14)–(17) bekezdésre változtatta.

³⁸⁵

A 81. § új (12) bekezdését a 2009: CLIII. törvény 21. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (11)–(14) bekezdés számozását (14)–(17) bekezdésre változtatta.

³⁸⁶

A 81. § új (13) bekezdését a 2009: CLIII. törvény 21. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (11)–(14) bekezdés számozását (14)–(17) bekezdésre változtatta.

³⁸⁷

A 81. § eredeti (11) bekezdésének számozását (14) bekezdésre változtatta a 2009: CLIII. törvény 22. §-a.

³⁸⁸

A 81. § eredeti (12) bekezdésének számozását (15) bekezdésre változtatta a 2009: CLIII. törvény 22. §-a.

³⁸⁹

A 81. § eredeti (13) bekezdésének számozását (16) bekezdésre változtatta a 2009: CLIII. törvény 22. §-a, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVI. törvény 84. § 41. pontja, újonnan beiktatta a 2012: CXIX. törvény 60. § (2) bekezdése.

³⁹⁰

A 81. § (16a) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 60. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁹¹

A 81. § eredeti (14) bekezdésének számozását (17) bekezdésre változtatta a 2009: CLIII. törvény 22. §-a.

³⁹²

A 81/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CXXVIII. törvény 166. §-a iktatta be.

³⁹³

A 81/A. §-t a 2011: CXXVIII. törvény 166. §-a iktatta be.

³⁹⁴

A 81/A. § (1) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

³⁹⁵

A 81/A. § (2) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

³⁹⁶

A 81/B. §-t a 2011: CXXVIII. törvény 166. §-a iktatta be.

³⁹⁷

A 81/B. § (4) bekezdése a 2011: CCVII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

³⁹⁸

A 81/C. §-t a 2011: CXXVIII. törvény 166. §-a iktatta be.

³⁹⁹

A 82. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: CXLIX. törvény 105. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰⁰

A 82. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 347. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁰¹

A 82. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: LVI. törvény 347. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁰²

A 82. § (1) bekezdésének d) pontját a 2008: LXXVI. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁰³

A 82. § (1) bekezdésének e) pontját a 2009: XLVI. törvény 21. §-a iktatta be.

⁴⁰⁴

A 82. § (1) bekezdés f) pontját a 2012: CXIX. törvény 62. §-a iktatta be.

⁴⁰⁵

A 82. § (8) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁶

A 82. § (9) bekezdését a 2008: LXXVI. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 347. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁰⁷

A 82. § (10) bekezdését a 2008: LXXVI. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLV. törvény 42. § (43) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁸

A 83. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁹

A 83. § (1) bekezdésének a) pontja a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének w) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹⁰

A 83. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹¹

A 83. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹²

A 83. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹³

A 84. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 348. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴¹⁴

A 84. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹⁵

A 84. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹⁶

A 84. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹⁷

A 85. § (1) bekezdése a 2009: CLIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹⁸

A 85. § (2) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 41. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴¹⁹

A 85/A. §-t a 2007: CXLVI. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XVI. törvény 274. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²⁰

A hatálybalépés időpontja 2014. február 25.

⁴²¹

A 85/B. §-t a 2012: CXIX. törvény 63. §-a iktatta be.

⁴²²

A 85/B. § (4) bekezdése a 2014: XVI. törvény 274. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²³

A 85/C. §-t a 2012: CCVIII. törvény 65. § (10) bekezdése iktatta be.

⁴²⁴

A 86. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. § 876. pontja szerint módosított szöveg.

⁴²⁵

A 86. § (1) bekezdésének a)–h) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. § 876. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴²⁶

A 86. § (5) bekezdését a 2006: CIX. törvény 130. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴²⁷

A 86. § (6) bekezdését a 2010: CLXXII. törvény 68. § (2) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴²⁸

A 87. § (1) bekezdését a 2009: XLVI. törvény 25. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴²⁹

A 87. § (3) bekezdését a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

⁴³⁰

A 87. § (4) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³¹

A 87. § (5) bekezdését a 2008: LXXVI. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴³²

A 87. § (6) bekezdését a 2008: LXXVI. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴³³

A 87. § (7) bekezdését a 2008: LXXVI. törvény 38. § (5) bekezdése iktatta be.

⁴³⁴

A 87. § (8) bekezdését a 2008: LXXVI. törvény 38. § (5) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 38. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. december 1. napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

⁴³⁵

A 87. § (9) bekezdését a 2008: LXXVI. törvény 38. § (5) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 38. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. december 1. napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

⁴³⁶

A 87. § (10)–(12) bekezdését a 2009: XLVI. törvény 22. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁴³⁷

A 87. § (13) bekezdését a 2011: XCI. törvény 46. §-a iktatta be. E módosító törvény 57. § (1) bekezdése alapján a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

⁴³⁸

A 87/A. §-t a 2012: CCVIII. törvény 65. § (11) bekezdése iktatta be.

⁴³⁹

A 87/A. § (3) bekezdése a 2014: XVI. törvény 274. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴⁰

A 87/B. §-t a 2014: XVI. törvény 274. § (7) bekezdése iktatta be.

⁴⁴¹

A hatálybalépés időpontja 2014. február 25.

⁴⁴²

A 88. § (1) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontjával megállapított szöveg.

⁴⁴³

Lásd a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletet, a 275/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet, a 168/2010. (V. 11.) Korm. rendeletet.

⁴⁴⁴

A 88. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: CLIII. törvény 25. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁵

Lásd a 271/2007. (X. 19.) Korm. rendeletet, a 6/2010. (I. 21.) Korm. rendeletet.

⁴⁴⁶

A 88. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: XLVI. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁴⁴⁷

Lásd a 8/2006. (I. 13.) Korm. rendeletet, a 269/2009. (XII. 1.) Korm. rendeletet.

⁴⁴⁸

A 88. § (1) bekezdésének d) pontja a 2009: XLVI. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴⁹

A 88. § (1) bekezdésének e) pontja a 2008: LXXVI. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵⁰

Lásd a 333/2005. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a 268/2009. (XII. 1.) Korm. rendeletet.

⁴⁵¹

A 88. § (1) bekezdésének f) pontját a 2006: CX. törvény 33. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: LXXVI. törvény 35. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁵²

Lásd a 338/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet.

⁴⁵³

A 88. § (1) bekezdésének g) pontja a 2009: XLVI. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵⁴

Lásd a 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendeletet.

⁴⁵⁵

A 88. § (1) bekezdés h) pontját újonnan a 2014: XVI. törvény 274. § (8) bekezdése iktatta be.

⁴⁵⁶

A 88. § (1) bekezdés újabb h) pontját a 2009: LVI. törvény 346. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CLIII. törvény 33. § (2) bekezdés d) pontja.

⁴⁵⁷

A 88. § (1) bekezdés i) pontját a 2009: CLIII. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁵⁸

Lásd a 14/2010. (II. 5.) Korm. rendeletet.

⁴⁵⁹

A 88. § (1) bekezdés j) pontját a 2009: CLIII. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁶⁰

Lásd az 57/2011. (IV. 12.) Korm. rendeletet.

⁴⁶¹

A 88. § (1) bekezdés k) pontját a 2009: CLIII. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLXXII. törvény 66. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶²

Lásd a 168/2010. (V. 11.) Korm. rendeletet.

⁴⁶³

A 88. § (1) bekezdés l) pontját a 2009: CLIII. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLXXII. törvény 66. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁴

Lásd a 289/2012. (X. 11.) Korm. rendeletet.

⁴⁶⁵

A 88. § (1) bekezdés m) pontját a 2010: CLXXII. törvény 66. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁶⁶

Lásd a 244/2011. (XI. 22.) Korm. rendeletet.

⁴⁶⁷

A 88. § (1) bekezdés n) pontját a 2011: CXXVIII. törvény 167. §-a iktatta be.

⁴⁶⁸

Lásd a 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

⁴⁶⁹

A 88. § (1) bekezdés o) pontját a 2011: CXXVIII. törvény 167. §-a iktatta be.

⁴⁷⁰

A 88. § (1) bekezdés p) pontját a 2011: CCI. törvény 285. § (13) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁴⁷¹

A 88. § (2) bekezdés 1. pontja a 2010: CLXXII. törvény 66. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁷²

Lásd a 45/2006. (VII. 11.) GKM rendeletet.

⁴⁷³

A 88. § (2) bekezdésének 2. pontja a 2009: XLVI. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: CXIX. törvény 66. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁴

Lásd a 40/2006. (VI. 26.) GKM rendeletet.

⁴⁷⁵

Lásd a 101/2007. (XII. 22.) GKM rendeletet.

⁴⁷⁶

A 88. § (2) bekezdésének 4. pontja a 2008: LXXVI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CXXX. törvény 44. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁷

Lásd a 83/2007. (X. 6.) GKM–PM együttes rendeletet.

⁴⁷⁸

A 88. § (2) bekezdésének 5. pontja a 2008: LXXVI. törvény 38. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁹

Lásd a 101/2007. (XII. 22.) GKM rendeletet.

⁴⁸⁰

Lásd a 101/2007. (XII. 22.) GKM rendeletet.

⁴⁸¹

A 88. § (2) bekezdésének 7. pontja a 2008: LXXVI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸²

Lásd a 72/2006. (IX. 29.) GKM rendeletet, a 9/2008. (VI. 30.) KHEM rendeletet.

⁴⁸³

A 88. § (2) bekezdésének 8. pontja a 2009: XLVI. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸⁴

Lásd a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendeletet.

⁴⁸⁵

A 88. § (2) bekezdés 9. pontja a 2012: CXIX. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸⁶

A 88. § (2) bekezdés 10. pontját a 2009: CLIII. törvény 33. § (2) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLXXII. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁸⁷

A 88. § (2) bekezdés 11. pontja a 2010: CLXXII. törvény 66. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸⁸

A 88. § (2) bekezdésének 12. pontja a 2008: LXXVI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸⁹

Lásd a 19/2011. (V. 10.) NFM rendeletet.

⁴⁹⁰

A 88. § (2) bekezdés 13. pontja a 2012: CXIX. törvény 64. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁹¹

A 88. § (2) bekezdésének 14. pontja a 2006: CIX. törvény 171. § (5) bekezdésének x) pontja, a 2010: CXXX. törvény 44. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁹²

Lásd az 50/2007. (IV. 26.) GKM–PM együttes rendeletet.

⁴⁹³

A 88. § (2) bekezdés 16. pontját a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

⁴⁹⁴

A 88. § (2) bekezdésének 17. pontja a 2008: LXXVI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁹⁵

A 88. § (2) bekezdés 18. pontját a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

⁴⁹⁶

Lásd a 30/2010. (XII. 23.) NFM rendeletet.

⁴⁹⁷

A 88. § (2) bekezdésének 20. pontja a 2008: LXXVI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁹⁸

Lásd a 16/2010. (III. 12.) KHEM rendeletet, a 17/2010. (III. 12.) KHEM rendeletet, a 18/2010. (III. 12.) KHEM rendeletet, a 19/2010. (III. 12.) KHEM rendeletet, a 20/2010. (III. 12.) KHEM rendeletet, a 78/2011. (XII. 22.) NFM rendelet, a 80/2011. (XII. 23.) NFM rendeletet, a 81/2011. (XII. 23.) NFM rendeletet, a 82/2011. (XII. 23.) NFM rendeletet, a 70/2012. (XII. 20.) NFM rendeletet.

⁴⁹⁹

A 88. § (2) bekezdés 21. pontja a 2009: CLIII. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰⁰

A 88. § (2) bekezdésének 22. pontja a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁰¹

Lásd a 10/2008. (VI. 30.) KHEM rendeletet.

⁵⁰²

A 88. § (2) bekezdés 23. pontja a 2010: CLXXII. törvény 66. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰³

A 88. § (2) bekezdésének 24. pontját a 2006: CX. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLIII. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰⁴

Lásd a 39/2009. (VIII. 7.) KHEM rendeletet, az 51/2013. (IX. 6.) NFM rendeletet, a 62/2013. (X. 17.) NFM rendeletet.

⁵⁰⁵

A 88. § (2) bekezdésének 25. pontját a 2009: XLVI. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁵⁰⁶

A 88. § (2) bekezdésének 26. pontját a 2009: XLVI. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁰⁷

Lásd a 22/2010. (XII. 20.) NFM rendeletet.

⁵⁰⁸

A 88. § (2) bekezdésének 27. pontját a 2009: XLVI. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁵⁰⁹

A 88. § (2) bekezdésének 28. pontját a 2009: XLVI. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 208. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵¹⁰

A 88. § (2) bekezdés 29–30. pontját a 2009: CLIII. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁵¹¹

A 88. § (2) bekezdés 31. pontját a 2011: XCI. törvény 47. §-a iktatta be. E módosító törvény 57. § (1) bekezdése alapján a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

⁵¹²

Lásd a 70/2012. (XII. 20.) NFM rendeletet.

⁵¹³

A 88. § (3) bekezdése a 2010: CLXXII. törvény 66. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹⁴

A 88. § (4) bekezdését a 2011: CCI. törvény 285. § (14) bekezdése iktatta be.

⁵¹⁵

A 89. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2009: XLVI. törvény 24. § (2) bekezdése,

⁵¹⁶

A 89. § i) pontját a 2008: LXXVI. törvény 36. §-a iktatta be.

⁵¹⁷

A 89. § j) pontját a 2009: XLVI. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵¹⁸

A 89. § (1) bekezdésének k) pontját a 2009: XLVI. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵¹⁹

A 89. § (1) bekezdés l) pontját a 2010: CLXXII. törvény 67. §-a iktatta be.

⁵²⁰

A 89. § (1) bekezdés m) pontját a 2010: CLXXII. törvény 67. §-a iktatta be.

⁵²¹

A 89. § (2) bekezdését a 2009: XLVI. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva.

⁵²²

A 89. § (2) bekezdés c) pontját a 2012: CXIX. törvény 65. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵²³

A 89. § (2) bekezdés d) pontját a 2012: CXIX. törvény 65. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵²⁴

A 89. § (3) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 65. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵²⁵

A 90. §-t és a megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. § 876. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵²⁶

A 91. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. § 876. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵²⁷

Az 1. számú mellékletet a 2009: CLIII. törvény 33. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵²⁸

A 2. számú mellékletet a 2009: CLIII. törvény 33. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵²⁹

A 3. számú melléklet I. pontjának c) alpontja a 2008: LXXVI. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³⁰

A 3. számú melléklet II. pontjának d) alpontja a 2008: LXXVI. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CLXXII. törvény 68. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁵³¹

A 3. számú melléklet II. pontjának e) alpontját a 2008: LXXVI. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵³²

A 3. számú melléklet III. pontjának b) alpontja a 2008: LXXVI. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³³

A 3. számú melléklet III. pontjának e) alpontját a 2008: LXXVI. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére