17/2005. (VII. 14.) KvVM rendelet

1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések

1.1. Őrizze meg:

– a területen élő védett és fokozottan védett növény- és állatfajok által reprezentált, országos szinten is egyedülálló életközösséget,

– a védett és fokozottan védett fajokat, növelje állományukat, egyedszámukat, populációik életképességét, különös tekintettel a mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) és a lápi békabuzogány (Sparganium natans) tekintetében,

– a természetes és természetszerű élőhelyeket, társulásokat, növelje ezek területi kiterjedését, a termőhelynek nem megfelelő, nem őshonos vagy invázív fajokból álló életközösségek és mesterségesen kialakított ültetvények területének rovására,

– a terület kiemelkedően magas biológiai sokféleségét a termőhelynek megfelelő, őshonos fajok tekintetében,

– a jellegzetes földtani képződményeket és természetes felszínformákat, továbbá küszöbölje ki a természeti értékekre veszélyt jelentő talajdegradációs folyamatokat.

1.2. Biztosítsa a terület természetvédelmi célú kutatását és fejlesztését.

2. Természetvédelmi stratégiák

– A terület vízügyi beavatkozásokat megelőzően jellemző vízellátottságának visszaállítása.

– A gyepek természetvédelmi szempontból értékes életközösségeinek megőrzése, a védett és fokozottan védett állat- és növényfajok egyedszámának, állományának fenntartása és erősítése természetvédelmi kezeléssel.

– Az adventív vagy tájidegen növényfajok [erdei fenyő (Pinus sylvestris), magas aranyvessző (Solidago gigantea) stb.] gyepekből való visszaszorítása.

– Nem őshonos fafajokból álló erdők termőhelynek megfelelő őshonos fafajokkal történő átalakítása és tartamos erdőhasználattal való megőrzése.

– Az őshonos fafajokból álló erdők biológiai sokféleségének megőrzése tartamos erdőhasználattal.

– Természetvédelmi kezeléseket megalapozó és azokat továbbfejlesztő kutatások végzése.

3.¹ Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra és tilalmakra vonatkozó előírásokat – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve a rendelet mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint – a 3.1. és a 3.2. fejezet tartalmazza.

A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési előírásokat az igazgatóság kezdeményezésére a természetvédelmi hatóság egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg.

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Gyepek kezelése

– Legeltetéssel (szarvasmarhával) csak a gyomos üde gyepek (magas aranyvessző gócok), valamint a cserjésedő szárazabb gyepek kezelhetők. A szárazabb gyepeknél csak rövidebb időszakokra kiterjedő hajtásos legeltetés lehetséges. A számosállat sűrűség a gyomos üde gyepeknél legfeljebb 0,5 számosállat/ha, a cserjésedő száraz gyepek esetén legfeljebb 0,2 számosállat/ha. A lápi társulások, valamint a mocsári kardvirág élőhelyének legeltetése tilos.

– Megfelelő legeltetés hiányában a magas aranyvessző foltjai legalább évi egyszeri (virágzás előtti) időpontban szárzúzással vagy kaszálással kezelendők.

– A kiszáradó lápréteket és mocsárréteket amennyiben talajuk és felszínük lehetővé teszi évente egyszer (változó időpontban és mozaikosan) kaszálni kell. A lekaszált szénát a területről el kell távolítani.

– A mocsári kardvirág élőhelyén csak tisztító kézi kaszálás végezhető a magérés után (augusztus végétől) és mozaikosan, amennyiben ezt az élőhely állapota (pl. kezdődő gyomosodás és cserjésedés) indokolja.

– A cserjésedő gyepekről a cserjéket kézi erővel el kell távolítani, de ez nem érintheti az itt található nyírligeteket és bokorfüzeseket. A cserjeirtás során főként az erdei fenyő egyedeit kell eltávolítani. A cserjétől mentesített területeket lápi társulások esetében ismételt cserjeirtással, esetleg kaszálással, míg szárazabb gyeptípusok és gyomos üde gyepek esetén szárzúzással, kaszálással és legeltetéssel kell kezelni.

– A gyepek trágyázása, szintetikus szerekkel való gyomirtózása és felülvetése tilos.

– A területen nem gyepgazdálkodásból származó anyagot tárolni tilos.

3.1.2. Erdők kezelése

– Akácosokban, erdei fenyvesekben és az erdei fenyő elegyes tölgyesekben hosszú távon a célállapot a termőhelynek megfelelő cseres kocsányos tölgyes kialakítása.

– Magvetés, csemetézés csak a területen őshonos fafajok esetében alkalmazható. Az erdősítésben használt szaporítóanyag (mag, csemete) helyi származási körzetből származzon.

– Magvetés és csemeteültetés során tilos a talajelőkészítés (mélyszántás, gépi pásztahúzás).

– A fiatalabb és középkorú cseres kocsányos tölgyes állományoknál (70 éves korig) az erdőt vegyes korúvá kell tenni kisebb lékek kialakításával és szálalással. Ezeknél az állományoknál a hagyományos vágásos gazdálkodás helyett olyan erdőgazdálkodási módot kell alkalmazni, amely biztosítja a folyamatos erdőborítást.

– Az idősebb megbontott erdőállományoknál hagyásfákat és hagyásfacsoportokat kell kijelölni és véghasználatkor visszahagyni, számuk a vágáskori állomány tőszámának 15%-a. A felújítás végeztével a vágásos gazdálkodás helyett olyan erdőgazdálkodási módot kell alkalmazni, amely biztosítja a folyamatos erdőborítást.

– Az erdőszegélyeket meg kell hagyni.

– A kitermelt faanyagot tilos gyepeken, tisztásokon keresztül szállítani, valamint ezeken az élőhelyeken depózni és rakodni.

– Vízállásos erdőrészekben csak átfagyott talaj esetén végezhető fakitermelés.

– Erdőkben lévő vizes élőhelyek (erdei tavak) környékén egy famagasságnyi körben tilos a fakitermelés.

3.1.3. Kivett területek kezelése

– Földutak szilárd burkolattal való kiépítése, szélesítése tilos.

– Az árkok és vízfolyások menti fűzfasorokat, égereseket irtani tilos.

– Az értékes lápterületek talajvizének a Meleg-víz csatornába szivárgását meg kell akadályozni.

3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak.

3.2.1. Vadgazdálkodás

– A területen csak őshonos vadfajok tarthatók fenn.

– A vadállományt a természetes vadeltartó képességnek megfelelő szinten kell tartani.

– Vadászati berendezések lápterületeken nem létesíthetők.

3.2.2. Közlekedés

– Közlekedni csak a meglévő utakon lehet.

3.2.3. Látogatás

– Látogatás során csak a meglévő utakon lehet közlekedni. A tulajdonosok (kezelők) számára gazdálkodási, kezelési célból a belépést biztosítani kell. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével és koordinálásával kutatók is látogathatják a területet.