2005. évi CXX. törvény

1. § (1) A Magyar Köztársaságban egyes, az e törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató magánszemély és a magánszeméllyel e szerződéses kapcsolatban álló munkáltató, kifizető (a továbbiakban: kifizető) – a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával tett választása alapján – az említett tevékenység ellenértékeként fizetett bevétel után a közteherviselési kötelezettségeit e törvény szerint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) által teljesíti.

(2) Az ekho az e törvényben meghatározott megoszlásban a központi költségvetést és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait – magánnyugdíjpénztár-tag magánszemély esetében a magánszemély javára a magánnyugdíjpénztárát is – illeti meg.

(3) A kifizető és a magánszemély az ekhóval összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint teljesíti.

(4) Az ekhóval összefüggő adóztatási feladatok az állami adóhatóság hatáskörébe tartoznak.

2. § E törvény alkalmazásában

3. § (1)³ Ekhoval teljesíthető a közterhek megfizetése, ha a magánszemély – ideértve az EGT-állam olyan polgárát is, aki a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet alapján nem tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de biztosított személy valamely EGT-államban és rendelkezik az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával (a továbbiakban: EGT-államban biztosított személy) –

(2) A közterhek e törvény szerinti megfizetését a (3) bekezdésben említett foglalkozású magánszemély azon bevételére választhatja, amely az adóévben a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében történő kifizetéssel (folyósítással)

(3)⁶ Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, FEOR-számmal azonosított foglalkozás:

2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője

2616 Újságíró

2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő

2618 Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel

2619 Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások

2621 Író (újságíró nélkül)

2622 Műfordító

2623 Képzőművész

2624 Iparművész

2625 Zeneszerző

2626 Rendező

2627 Operatőr, fotóművész

2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg)

2631 Színész, előadóművész, bábművész

2632 Zenész, énekes

2633 Koreográfus, táncművész

3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs

3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs

3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, a szövetség szabályzatában meghatározott sportszakembernek minősül, és rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. Sportszakember különösen a sportedző (a sportág megjelölésével), sportoktató (a sportág megjelölésével), mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró

3721 Segédszínész

3722 Segédrendező

3723 Népzenész

3725 Cirkuszművész

3729 Egyéb művészeti foglalkozások

5311 Színházi fodrász

5312 Színházi kikészítő

5341 Fényképész, fotó- és mozgófilmlaboráns

5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású

5343 Díszletező, díszítő

5349 Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások, feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen a fotóriporter, a korrektor, a designer, képszerkesztő, művészeti vezető, a hangmérnök, továbbá a népi iparművész igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban feltüntetett tevékenysége tekintetében

5349 Színházi öltöztető

7321 Színházi jelmezkészítő

7323 Színházi fejdíszkészítő

7335 Színházi lábbeli készítő.

(4)⁷ A (2) bekezdésben említett összeghatár

(5) A (4) bekezdés szerinti bevételi határt csökkenti az a bevétel,

(6)⁸ Nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, hogy a (4) bekezdés szerinti összeghatárt már elérte.

(7)⁹ Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha

4. § (1) Az ekho alapja a 3. § (2) bekezdésének rendelkezésében meghatározott bevétel, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval.

(2)¹¹ A magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összegéből 15 százalék ekhot fizet; ha azonban a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden olyan ekhoalapot képező bevételét, amely után 15 százalék mértékű ekhot fizetett figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) előírása szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette, az ekho mértéke 11,1 százalék. Ha a magánszemély az adott kifizetéssel lépi át a járulékfizetés felső határát, a nyilatkozatban a magánszemély megjelölheti az ekhoalapnak a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét, ebben az esetben az ekhoalap fennmaradó részére alkalmazható a 11,1 százalékos ekhomérték. Szintén 11,1 százalék az ekho mértéke az ekhoalap azon része után, amely meghaladja az adott jogviszonyban a Tbj. szerint biztosítási kötelezettség időtartamaként figyelembe vehető napok és a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének szorzatát.

(3) A kifizető az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összege után 20 százalék ekhót fizet.

(4)¹² A kifizető a magánszemélyt terhelő ekhot levonással állapítja meg, ideértve azt az esetet is, ha a kifizetést számla alapján – akár egyéni vállalkozónak, akár más magánszemélynek – teljesíti, kivéve, ha a magánszemély az 5. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz.

(5)¹³ Az (1)–(4) bekezdés rendelkezésétől eltérően az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető ekhot nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhot állapít meg és von le.

5. § (1) Az a magánszemély, aki a 3. § (3) bekezdése szerinti foglalkozását munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti, azzal, hogy a kifizető a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre veszi figyelembe. A kifizető mindaddig a magánszemély említett nyilatkozata szerint jár el az adóévben, amíg a magánszemély a (2) bekezdés szerint vissza nem vonja az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.

(2) Az (1) bekezdésben említett magánszemélynek a számfejtést megelőzően az adóévben esedékes további kifizetések tekintetében vissza kell vonnia az ekho választására tett nyilatkozatát, ha az esedékes bevételére (vagy annak egy részére) a bevétel nagysága alapján a továbbiakban az ekho már nem alkalmazható az adóévben.

(3)¹⁴ Ha a magánszemély az olyan tevékenységét, amely alapján a 3. § (3) bekezdése szerinti foglalkozásúnak minősül, vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi, az ekho választásáról az őt megillető bevétel kifizetése előtt nyilatkozik, ekkor nyilatkozhat arról is, hogy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől.

(4)¹⁵ A kifizető a magánszemély nyilatkozata ellenére, vagy annak visszavonása hiányában sem alkalmazhatja a továbbiakban az ekhót, ha a magánszemély tőle származó olyan bevétele, amely után ekhót fizetett, az adóévben a 3. § (4) bekezdése szerinti összeghatárt meghaladja.

6. § (1) Amennyiben a kifizetőnek tett nyilatkozata alapján a magánszemély valamely bevétele után e törvény szerint történt a közterhek megfizetése, de az ekho választására a magánszemély bármely ok miatt nem volt jogosult:

(2) A magánszemély az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezésétől eltérően 18 százalék különadót köteles megfizetni azon ekhoalap után,

7. §¹⁸ Ha a magánszemély a 4. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételi lehetőségével – annak feltételei fennállta ellenére – nem élt, illetőleg nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj) fizetésére a Tbj. rendelkezései szerint nem volt kötelezett, a magánszemélyt terhelő ekho nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak minősülő részének megfelelő különbözetet a Tbj.-nek és Art.-nak a nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj) különbözet visszaigénylésére vonatkozó szabályai alkalmazásával igényli vissza.

8. § A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben szabályozott megfizetésével teljesülnek

9. §¹⁹ (1) A 4. § (2) bekezdése szerinti, a magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap

(2)²⁰ A 4. § (3) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő ekhoból az ekhoalap

10. § (1) A kifizetőt terhelő – megállapított és a magánszemélytől levont – ekhót a kifizető az Art. rendelkezései szerint vallja be és fizeti meg.

(2)²¹

11. §²² (1) Az állami adóhatóság a magánszemélyt terhelő 11,1 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből 85,6 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván, 14,4 százalékot természetbeni egészségbiztosítási járulékként az Egészségbiztosítási Alapnak utal át. Az EGT-államban biztosított személyt terhelő 9,5 százalékos mértékkel levont ekhot személyi jövedelemadóként tartja nyilván. A magánszemélyt terhelő 15 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből az állami adóhatóság

(2)²³ Az állami adóhatóság a kifizetőt terhelő, megfizetett ekho összegéből

(3)²⁴ Az állami adóhatóság a különadó megfizetett összegéből

12. § A befizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult.

13. § (1) Az általános forgalmi adóalany magánszemély az általános forgalmi adóval összefüggő adókötelezettségeit az általános forgalmi adóról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint teljesíti.

(2) A magánszemélynek az Szja tv. rendelkezéseiben előírt nyilvántartásait úgy kell vezetnie, hogy azok alkalmasak legyenek az e törvény rendelkezéseiben előírt kötelezettségek és jogosultságok alátámasztására, különös tekintettel az ekho választásával kapcsolatos nyilatkozat(ok) jogszerű megtételéhez szükséges adatok megállapítására.

(3) Az Szja tv. alkalmazásában a magánszemély által jogszerűen ekhóalapként figyelembe vett bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, illetőleg az nem minősül vállalkozói bevételnek.

(4) A vállalkozói szerződés alapján elért bevétele után ekhót fizető egyéni vállalkozó magánszemély az Szja tv. költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (az értékcsökkenési leírást is ideértve) olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt a vállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekhóalap adóévi együttes összegében a vállalkozói bevétel képvisel.

(5) A (3) bekezdés rendelkezésétől függetlenül a magánszemély jogszerűen ekhóalapként figyelembe vett bevétele egészét az Szja tv. 3. §-ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelme megállapításánál beszámítja.

(6)²⁵ A kifizető az ekhóalapjaként figyelembe vett kifizetésről, a levont, megfizetett ekhóról a magánszemély részére a kifizetéssel egyidejűleg igazolást ad. Az 5. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat esetén a kifizető az adóévet követő január 31-ig a magánszemély adóazonosító jelének feltüntetésével adatot szolgáltat az adóhatósághoz a magánszemély részére az adóévben juttatott ekhoalapot képező bevételről.

(7)²⁶ Az ekhót fizető magánszemély biztosítási jogviszonyára és e jogviszonyával összefüggő nyilvántartási, adatszolgáltatási, a járulékfizetési kötelezettség teljesítésére, valamint jogosultságaira az e törvényben meghatározott eltéréssel a Tbj. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(8)²⁷ Az ekhót választó magánszemély önadózóként az adóévről személyi jövedelemadó bevallást nyújt be, amelyben feltünteti a jogszerűen ekhóalapként figyelembe vett bevételét és az abból levont ekho összegét. Az 5. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat esetén a magánszemély az általa megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg, az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét – a kifizetőtől átvállalt és a magánszemélyt terhelő összegek szerint külön – negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként az éves személyi jövedelemadó bevallásában vallja be.

(9)²⁸ A kifizetőt és a magánszemélyt az ekho alapját képező bevétellel összefüggésben az e törvényben szabályozott kötelezettségeken túlmenően – ide nem értve a kifizető e törvényben szabályozott kötelezettségei megsértésével összefüggő, az Art. szerint kiszabható mulasztási bírságot – egyéb adóval és más közteherrel összefüggő fizetési kötelezettség nem terheli.

(10) Az e törvényben nem szabályozott egyéb kérdésekben – így különösen a fogalmi meghatározások, az ekhóalapot nem képező bevétellel összefüggő kifizetői adó- és más kötelezettségek tekintetében, valamint a magánszemélyt kifizetői minőségében terhelő, illetőleg más jogszabály előírása szerint rá vonatkozó nyilvántartási, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási, a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség tekintetében – az egyes ilyen előírásokat megállapító törvények rendelkezései az irányadóak.

(11)²⁹ Az EGT-államban biztosított személy esetében a 12. §, valamint e § (7) bekezdésének rendelkezése nem alkalmazható.

14. § (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követő időponttól megszerzett bevételre és az azzal összefüggő kötelezettségekre kell alkalmazni.

(2)–(3)³⁰

14/A. §³¹ Az Ekho. tv. 3. § (3)–(4) és (6) bekezdésének, 5. § (4) bekezdésének, és 6. § (2) bekezdés a) pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük³² napját követően megszerzett bevételre kell alkalmazni.