1/2005. (I. 21.) OM rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról¹

2007.01.27.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 63. §-ának (12) bekezdésében foglaltak végrehajtására a következőket rendelem el:

1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban R.) mellékletében szereplő érettségi vizsgatárgyakhoz tartozó vizsgaleírások helyébe – az evangélikus hittan, a hangkultúra, a hangtani és akusztikai ismeretek érettségi vizsgatárgyak vizsgaleírásainak változatlanul hagyása mellett – az e rendelet mellékletében meghatározott vizsgaleírások lépnek.

2. § Az R. melléklete kiegészül az e rendelet mellékletében meghatározott belügyi rendészeti ismeretek, judaisztika, gazdasági ismeretek, katonai alapismeretek, valamint utazás és turizmus érettségi vizsgatárgyak részletes követelményeivel és vizsgaleírásával.

3. §²

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az „ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA” vizsgatárgy címe helyébe az „ÁBRÁZOLÓ ÉS MŰVÉSZETI GEOMETRIA”, a „BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA” vizsgatárgy címe helyébe a „FILOZÓFIA” cím lép.

Melléklet az 1/2005. (I. 21.) OM rendelethez

[Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez]

[ANGOL NYELV]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[ANGOL NYELV]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 15 perc.

A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az írásbeli vizsgarész egyes részeinek megoldására szánt időtartamot és ezek arányát az értékelésben.

		Időtartam (perc)	Arány (%)	Pont
Írásbeli vizsgarész	Olvasott szöveg értése	60	22	33
	Nyelvhelyesség	30	12	18
	SZÜNET
	Hallott szöveg értése	30	22	33
	Íráskészség	60	22	33
Szóbeli vizsgarész	Beszédkészség	15	22	33
	Összesen:	––	100	150

A középszintű vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának A2–B1 szintjeit. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül. A központi feladatsorokat úgy állítják össze, hogy az A2 szinten lévő tanulók is le tudják tenni a vizsgát.

Értékelés

• Az írásbeli vizsgarész egyes részeinek értékelése egymástól független.

• Az írásbeli vizsgarész minden részében csak a célzottan mért készséget értékeljük.

• A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át.

• A feladatsorok elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutató alapján történik.

• Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség részek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

• Az Íráskészség és a Beszédkészség részek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

• Az egyes részekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Olvasott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

A2:

• a lényeget (a szöveg célját) megérteni,

• eseménysorokat követni,

• kulcsinformációkat megérteni,

B1:

• a gondolatmenet lényegét megérteni,

• véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,

• egyes részinformációkat kiszűrni.

A felhasznált szöveg

• autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

• tartalma, szerkezete, nyelve világos,

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

• autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2:

• rövid, egyszerű,

• hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

• rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

• hétköznapi nyelven íródott.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• utasítások (pl. feliratok, használati utasítások),

• tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet),

• levelek,

• újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

• ismeretterjesztő szövegek,

• egyszerű elbeszélő szövegek.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• feleletválasztás,

• hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül),

• rövid választ igénylő, nyitott kérdések,

• a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,

• képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,

• egymáshoz rendelés, pl.:

– cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,

– szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján,

– vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,

– csoportosítás megadott kategóriák szerint.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

A feladatsor 3–4 szövegből és 3–4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 900–1200 szó. A feladatsor 25–30 itemből áll.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Nyelvhelyesség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

A2:

• az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,

B1:

• gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten.

A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet

• nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban,

• autentikus, esetleg szerkesztett,

• tartalma, szerkezete, nyelve világos,

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A2:

• rövid, egyszerű,

• hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

• rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

• hétköznapi nyelven íródott.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),

• hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,

• megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése,

• mondatátalakítás (az új mondat eleje vagy eleje és vége megadva),

• összekevert szavakból mondatalkotás.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.

A feladatsor 3–4 feladatból, összesen 25–30 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 300–500 szó.

A feladatok egy mondatszintű feladat kivételével szövegekre épülnek.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Hallott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2:

• témáját felismerni,

• lényegét megérteni,

• kulcsfontosságú szavait megérteni,

• legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,

B1:

• gondolatmenetét nagy vonalakban követni,

• egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

A felhasznált szöveg

• autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

• anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

• egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

• akusztikai minősége kifogástalan,

• hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

A2:

• hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

• lassú, de még normál beszédtempójú,

• a standard kiejtés(ek)nek megfelelő,

• tisztán artikulált,

• tartalmilag kifejezetten egyszerű,

B1:

• hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,

• normál tempójú,

• a standard kiejtés(ek)hez közel álló,

• tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),

• rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),

• utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron),

• médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír),

• beszélgetések, telefonbeszélgetések,

• műsorrészletek,

• riportok, interjúk,

• beszámolók.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• feleletválasztás,

• egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

• események sorrendjének megállapítása,

• nyomtatványok, űrlapok kitöltése,

• táblázat kitöltése,

• hiányos mondatok kiegészítése,

• rövid választ igénylő nyitott kérdések,

• ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a hallott szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

A feladatsor 3 szövegből és 3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. hirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes időtartama kb. 5–8 perc. A feladatsor kb. 20–25 itemből áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Íráskészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

• a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt),

A2:

• a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,

• az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,

• egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,

• a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,

• néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,

B1:

• ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,

• meglévő szókincsét változatosan használni,

• a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,

• a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,

• az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,

• egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

• meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

• az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

• szövegfajtája meghatározott,

• tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

• rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),

• üdvözlőlap,

• meghívó,

• magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

A feladatok és a feladatsor felépítése

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

Az íráskészség mérése során meghatározott kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.

A feladatok a következő feladattípusok egy vagy több elemét tartalmazhatják:

• meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,

• verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok, stb.) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás,

• vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok, stb.) alapján történő szövegalkotás.

A vizsga két feladatból áll. Az első feladat egy rövidebb, interakciós és tranzakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása megadott szempontok alapján. A vizsgázónak az első feladatban 50–80 szót, a második feladatban körülbelül 100–120 szót kell írnia.

A feladatmeghatározás és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő részek nyelvi szintjénél. A verbális segédanyagok hossza maximum 150 szó.

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alap-jául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírá-sát is.

A két feladat értékelése egymástól független.

SZÓBELI VIZSGA

Beszédkészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni, és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

• a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

• a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

A2:

• saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,

• egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,

• kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás),

• érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,

B1:

• az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,

• ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,

• kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,

• viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,

• érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A feladatmeghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• társalgás,

• szituációs feladat,

• önálló témakifejtés segédanyagok (vizuális és verbális) alapján.

A vizsga három feladatból áll. A feladatsort a vizsgázó húzza. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.

A feladatsorhoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett közbeszólásokat, kérdéseket és megjegyzéseket is.

A vizsga rövid bevezető, bemelegítő kérdésekkel kezdődik, amelyek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az angol nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.

Az első feladatban, a társalgásban a vizsgázó néhány olyan kérdésre válaszol, amelyek saját személyéhez, közvetlen környezetéhez és hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak. A társalgás három témát érint röviden.

A második feladat, a szituációs feladat során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsgázó fel-adata az, hogy a feladatlapon meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést (interakciót vagy tranzakciót) folytasson, azaz szükség esetén megfelelő kérdéseket tegyen fel, illetve az elhangzottakra megfelelően reagáljon. A vizsgázó számára készült angol nyelvű leírás rögzíti a szituációt, a szerepeket és az elérendő célt, továbbá tartalmazhat néhány szavas angol szöveget, egyszerű képet, rajzot, ábrát.

A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben, a vizsgázónak azt kell megmutatnia, hogy képes-e hétköznapi, élettapasztalatokhoz kapcsolódó témákban gondolatait, véleményét részletesen, összefüggően kifejteni képek és irányítószempontok alapján.

A vizsgázónak ebben a feladatban egy témáról a hozzá kapcsolódó két-három kép (fénykép, rajz) és megadott irányítószempontok alapján kell beszélnie. Ha a vizsgázó elakad, eltér a megadott szempontoktól, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató rövid segítő kérdéseket tehet fel. Ezeket a kérdéseket a vizsgáztatói példánynak tartalmaznia kell.

A feladatmeghatározás és a verbális segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő részek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

A szaktanár a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű feladatsort állít össze.

Értékelés

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is.

A feladatok értékelése egymástól független.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Az írásbeli vizsga időtartama 240 perc, a szóbeli vizsgáé 20 perc.

A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben.

Vizsgarész		Időtartam (perc)	Arány (%)	Pont
Írásbeli	Olvasott szöveg értése	70	20	30
	Nyelvhelyesség	50	20	30
	SZÜNET
	Hallott szöveg értése	30	20	30
	Íráskészség	90	20	30
Szóbeli	Beszédkészség	20	20	30
	Összesen:	––	100	150

Az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skálája B2 szintjének felel meg. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül.

Értékelés

• Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független.

• Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük.

• A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át.

• Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

• Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

• Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

• Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Olvasott szöveg értése

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

• a gondolatmenetet követni,

• véleményeket, érvelést követni,

• az információkat megfelelő részletességgel megérteni,

• a szerző álláspontjára következtetni,

• a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.

A felhasznált szöveg

• autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

• tartalma, szerkezete, nyelve világos,

• hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

• konkrét vagy elvont témájú,

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• utasítások (pl. használati utasítások),

• tájékoztató szövegek (pl. műsorfüzet),

• levelek,

• újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

• ismeretterjesztő szövegek,

• publicisztikai írások

• elbeszélő szövegek,

• (modern) szépirodalmi szövegek.

A közép- és az emelt szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• feleletválasztás,

• hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül),

• rövid választ igénylő, nyitott kérdések,

• a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,

• képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,

• egymáshoz rendelés, pl.:

– cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,

– szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján,

– vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,

– csoportosítás megadott kategóriák szerint.

A feladatsor 4 szövegből és 4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 1300–1500 szó. A feladatsor 25–30 itemből áll.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Nyelvhelyesség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet

• nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál,

• autentikus, esetleg szerkesztett,

• tartalma, szerkezete, nyelve világos,

• hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

• konkrét vagy elvont témájú,

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A közép- és az emelt szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

Középszinten a vizsgázó képes az alapvető és gyakran használt nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére, illetve helyes használatára. Emelt szinten a vizsgázó változatos és komplexebb nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére és pontos használatára is képes.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),

• hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,

• megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése,

• hibaazonosítás.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.

A feladatsor 4–5 feladatból, 35–45 itemből áll, a feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 550–800 szó.

Valamennyi feladat szövegre épül.

Egy adott feladat több nyelvi jelenségre is rákérdezhet.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Hallott szöveg értése

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

• gondolatmenetét részleteiben is követni,

• egyes tényszerű részinformációit megérteni,

• megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára,

• megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

A vizsgán használt szöveg

• autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

• változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,

• természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú,

• tartalmilag és szerkezetileg összetett,

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

• anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

• egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

• akusztikai minősége kifogástalan,

• hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• közérdekű bejelentések, közlemények,

• rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő),

• utasítások,

• médiaközlemények (pl. rövid hír),

• beszélgetések, telefonbeszélgetések,

• műsorrészletek,

• riportok, interjúk,

• beszámolók,

• általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

A szövegértés nehézségi fokát további tényezők is befolyásolhatják, mint például a beszédtempó, a beszélők száma, az artikuláció, a háttérzajok.

Középszinten a vizsgázónak döntően a mindennapi élet helyzeteiben elhangzó szövegeket kell megértenie, amelyek tartalmilag és szerkezetileg egyértelműek. Emelt szinten olyan szövegek is előfordulhatnak, amelyek az adott témát az általánosítás szintjén közelítik meg és árnyalt közléseket, véleményeket és ellenvéleményeket is tartalmaznak.

Középszinten a szövegek nyelvileg egyszerűbbek, emelt szinten pedig a művelt köznyelv összetettebb, választékosabb formái is előfordulnak.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• feleletválasztás,

• egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

• események sorrendjének megállapítása,

• térképkövetés,

• űrlapok kitöltése,

• táblázatok kitöltése,

• hiányos mondatok kiegészítése,

• rövid választ (3–5 szó) igénylő nyitott kérdések,

• ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A feladatsor 3–4 szövegből és 3–4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált felvételek együttes időtartama 8–10 perc. A feladatsor 25–30 itemből áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Íráskészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten angol nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

• a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök című részt),

• a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni,

• álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni,

• a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni,

• a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni,

• a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,

• az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

• meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

• az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

• szövegfajtája meghatározott,

• tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

• magánjellegű vagy intézménynek szóló levél,

• olvasói levél,

• cikk (diák)újság számára.

A közép- és az emelt szint közötti különbség a témák megközelítésében, a létrehozandó szövegek terjedelmében, a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.

A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó személyes nézőpontból ír hozzá közel álló, mindennapi, személyével kapcsolatos vagy őt érdeklő témákról, míg emelt szinten az adott témát általánosabban is képes megközelíteni, és átfogó problémaként tárgyalni.

A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó röviden, egyszerűen, összefüggő mondatokban, emelt szinten pedig részletesen, változatos szókinccsel, nyelvileg igényesebben és pontosabban ír.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A vizsgán az alábbi feladattípus fordulhat elő:

• meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,

• verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás,

• vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok) alapján történő szövegalkotás.

A vizsgarész két feladatból áll. Mindkét feladatot megadott szempontok alapján kell kidolgozni. Az első feladat egy rövidebb, interakciós és tranzakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása. A vizsgázónak az első feladatban 100–150 szót, a második feladatban 200–250 szót kell írnia.

A feladatmeghatározás, és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A verbális segédanyagok hossza maximum 150 szó.

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is.

A két feladat értékelése egymástól független.

SZÓBELI VIZSGA

Beszédkészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

• a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

• a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

• folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,

• gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,

• a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni,

• folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,

• bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani,

• elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni,

• enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

A közép- és az emelt szint közötti különbség a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, azaz a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.

A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó a megadott témakörökön belül a személyes vonatkozásokat fejti ki. Emelt szinten a vizsgázó az adott témákról az általánosítás szintjén is tud beszélgetni és véleményt nyilvánítani.

A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó el tudja érni, hogy az adott helyzetben kommunikáció jöjjön létre, és ezáltal szándéka megvalósul. Rövid, egyszerű mondatokban fejezi ki magát. Emelt szinten a vizsgázó választékosan, árnyaltabban fejezi ki magát.

A feladatok és a feladatsorok jellemzői

A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatmeghatározás egyértelműen meghatározza a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• társalgás,

• vita (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása),

• önálló témakifejtés vizuális segédanyagok alapján.

A vizsga három feladatból áll. A feladatsort a vizsgázó húzza. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és a harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül feladatonként fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.

A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett segítő kérdéseket és megjegyzéseket is.

A vizsga rövid bevezető, bemelegítő kérdésekkel kezdődik, amelyek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az angol nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.

Az első feladat, a társalgás, azt méri, hogy a vizsgázó képes-e olyan témákat érintő beszélgetésben részt venni, amelyek nem hétköznapi tevékenységéhez, hanem elvontabb jelenségekhez kapcsolódnak.

A második feladat, a vita, egy adott témához kapcsolódó provokatív állítás megvitatása a vizsgáztatóval. A vizsgázó feladata az, hogy az adott állítás mellett, vagy ellen érveljen, kifejtse álláspontját, és reagáljon vitapartnere álláspontjára. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az adott témához kapcsolódó lehetséges érveket, amelyeket a vizsgáztató a beszélgetés során használhat.

A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy problémakörről kell gondolatait és véleményét önállóan, összefüggően és részletesen kifejtenie vizuális segédanyagokból (képek, rajzok, grafikonok, stb.) kiindulva. Ha a vizsgázó elakad, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató segítő kérdéseket tehet fel. Ezeket a kérdéseket a vizsgáztatói példánynak tartalmaznia kell.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is.

A feladatok értékelése egymástól független.

A vizsgát mindig egy kérdező tanár bonyolítja le, a vizsgáztatói példány előírásainak megfelelően. A másik két vizsgáztató értékel a központi értékelési útmutató alapján. A vitás esetekben a három tanár szótöbbséggel dönt.”

”

[BIOLÓGIA]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[BIOLÓGIA]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 120 perc	Szóbeli vizsga 15 perc
8–10 feladatból álló feladatsor (80 részfeladat)	A) altétel: projektmunka* vagy gyakorlati feladat	B) altétel: egy téma kifejtése
100 pont	25 pont	25 pont

*Projektmunkát csak akkor választhat a vizsgázó, ha az adott vizsgaidőszakban valamely oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban áll.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Tartalmi szerkezet

A vizsgafeladatok a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érinthetik. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

• biológiai tények és elvek felidézésének képessége,

• a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,

• a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének készsége,

• szakmai szövegek, ill. ábrák értelmezésének a képessége.

A feladatsor és a feladatok jellemzői

A feladatsor 8–10 feladatból áll. Minden feladat több részfeladatot tartalmaz. Egy feladaton belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző) és értékelő (problémára irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához vagy szöveg, kép értelmezéséhez. A részfeladatok közel 50%-a egyszerű zárt végű feladat.

Feladattípusok

a) Feleletválasztós feladatok

• igaz/ hamis állítás;

• egyszerű választás;

• összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);

• négyféle asszociáció;

• struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;

• illesztés (párosítás, besorolás – két halmaz közti kapcsolat).

b) Feleletalkotó feladatok

• rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);

• ábrakészítés vagy -kiegészítés.

Értékelés

A középszintű írásbeli vizsgán 100 vizsgapont szerezhető. A vizsgadolgozatot a szaktanár a központi javítási-értékelési útmutató alapján pontszámmal minősíti. A vizsgázó által elért dolgozatpontokat 1,25-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát, pl. a dolgozatban szerzett 80 pont esetén 80 *1,25 = 100 pont. Ha az így kiszámított vizsgapont nem egész szám, akkor a kerekítés szabályai alapján kell kerekíteni.

SZÓBELI VIZSGA

A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

• a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége,

• az ismeretek alapján az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége,

• a helyi, ill. regionális problémák ismerete,

• a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjaik, illetve a környezetvédelmi ismeretek összefüggésében.

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának és értékelési útmutatójának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Amennyiben a vizsgázó a szóbeli első részében a projektmunkát választja, akkor ez a munka a jelölt által önállóan elvégzett és a projektmunkát segítő tanár által ellenőrzött vizsgálat (kísérlet vagy megfigyelés). Ennek eredménye a projektmunka jegyzőkönyve, amely mindig tartalmazza a vizsgált probléma megfogalmazását, az alkalmazott módszert, a tapasztalatokat, a tapasztalatok értékelését és a felhasznált szakirodalom listáját. A projekt témáját a jelölt szabadon választhatja meg, majd szaktanárával egyezteti. A projektmunkát segítő tanárnak el kell utasítania a témaválasztást, amennyiben az megítélése szerint balesetveszélyes, egészségkárosító, környezetszennyező, törvénysértő vagy az iskolai munkát akadályozza.

A középszintű szóbeli vizsgán a jelölt segédeszközként az Állat- és Növényismeret c. könyvet, vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadványt, ezen kívül a kísérletekhez szükséges eszközöket veheti igénybe, amelyeket a vizsgáztató intézménynek kell biztosítania.

A jelölt a felkészülési idő alatt – a tételétől függően – elvégzi a vizsgálatot, illetve elemzést, majd – a tétel által megkívánt módon – rögzíti eredményeit. A jelölt a felkészülési idő alatt készített vázlatát használhatja.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd – amennyiben a feladat ez – álláspontját is megfogalmazza és megvédje.

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A tételsor legalább 20 tételből áll. Valamennyi tételhez két altétel – A) és B) – tartozik. Egy tétel két altétele nem vonatkozhat azonos témára.

A tétel jellemzői

Az A) altétel a jelölt választása szerint lehet

• projektmunka bemutatása

vagy

• laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat (ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepeljenek az altételek között). Ez utóbbi lehet

− növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret könyv segítségével

vagy

− több állat-, illetve növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése

vagy

− nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (például képanyag – videofilm, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján.

Ha a vizsgázó a projektmunkát választja, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig be kell adnia a vizsgabizottságot működtető intézménynek. Ha határidőre nem adja be, akkor a szóbeli vizsgán A) altételt kell húznia. A leadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő.

A B) altétel egy életközeli probléma egészségtani, környezetvédelmi, ökológiai vonatkozásairól szóló kifejtés. A B altételeket az ember szervezete és egészsége, valamint a természet- és a környezet védelme témakörből kell összeállítani. Amennyiben a téma ezt indokolja, a feladat igényelje a vizsgázó véleményének megfogalmazását is.

Értékelés

A két altételre 25-25 pont adható.

Az A) altétel értékelési szempontjai

Projektmunka esetén:
A beadott munka értékelése:
A fölvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása	2 pont
A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása	3 pont
A megfigyelés/kísérlet eredményeinek rögzítése, megjelenítése	5 pont
Az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások)	2 pont
Nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága	3 pont
	15 pont
A munka bemutatásának értékelése:
A munka céljának pontos megfogalmazása	2 pont
A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása	3 pont
A tapasztalatok lényegre törő összefoglalása	3 pont
Koherens, logikus fölépítés	2 pont
	10 pont

A projektmunkára összesen:	25 pont

A szóbeli vizsgán húzott altétel értékelése:
A feladat megértése és helyes elvégzése	5–10 pont
Az értékelés tartalmi helyessége	15–10 pont
A felelet fölépítése, nyelvi kifejezőkészség	5 pont
Összesen:	25 pont

Az A) altétel (amennyiben az nem projektmunka bemutatása) tartalmi összetevőre adható maximum 20 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes pontozási útmutató tartalmazza.

A felelet felépítésének és előadásának értékelése:

•	Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és logikus gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő	5 pont
•	Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók (például a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz)	4 pont
•	Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári segítséggel pótlólag sikeresen megválaszolta	3 pont
• Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült		2 pont
•	Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés	1 pont
•	Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához	0 pont

A B) altétel értékelésének szempontjai

Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete 15–20 pont

A véleményalkotás módja, ellentétes vélemények összevetése 5–0 pont

A felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség 5 pont

Összesen 25 pont

A B) altétel tartalmi összetevőire adható maximum 20 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes pontozási útmutató tartalmazza. A felelet felépítésének és előadásának értékelésében az A) altételben leírtak az irányadók.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 240 perc		Szóbeli vizsga 20 perc
Egy 8–10 feladatot tartalmazó feladatsor	Egy választható esszé- vagy problémafeladat	Egy A és egy B tétel előadása
80 pont	20 pont	50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.

Tartalmi szerkezet

A feladatsor első része a követelményrendszer egészét lefedő feladatokból áll.

A feladatsor második része, a jelölt által választható esszék, illetve problémafeladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki:

a) az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód;

b) ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan.

A vizsgázónak a feladatlap megfelelő helyén jelölnie kell, hogy melyik feladatot választotta.

Az írásbeli vizsga feladatai az alábbi kompetenciák vizsgálatára helyezik a hangsúlyt:

• egyszerű ismeretfelidézés (reproduktív feladat);

• adatértés és -értelmezés, szabályfelismerés (grafikonok, táblázatok);

• szövegértés és -elemzés;

• példamegoldás;

• problémafeladat (a probléma, a választott módszer, az eredmények érvényessége és a hibalehetőségek felismerése, elemzése);

• halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével), ill. fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével);

• képek sorba rendezése, kiegészítése, magyarázata.

A feladatsor jellemzői

a) Feleletválasztós feladatok

• igaz/ hamis állítás;

• egyszerű választás;

• összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);

• négyféle asszociáció;

• struktúra-funkció, ill. ábraelemzés;

• illesztés (párosítás, besorolás – két halmaz közti kapcsolat).

b) Feleletalkotó feladatok

• rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);

• számolásos feladat;

• ábrakészítés vagy -kiegészítés;

• irányított esszé (a szempontok – nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő – pontos megadásával, valamint a tartalomra kapható részpontszámok feltüntetésével).

Értékelés

A javítás központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Az első rész 80 pont, a választható feladat 20 pont.

Ha a vizsgázó nem jelöli a választását és az nem egyértelmű, akkor az első választható feladat megoldását kell értékelni.

SZÓBELI VIZSGA

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd – amennyiben a feladat ez – álláspontját is megfogalmazza és megvédje.

Tartalmi szerkezet

A szóbeli vizsgán a jelölt tárgyi tudásáról, kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről, olvasottságáról tesz bizonyságot.

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsornak a követelményrendszer minden fő témakörét érintenie kell. Valamennyi tételhez két altétel – A) és B) – tartozik. Egy tétel két altétele nem vonatkozhat azonos témára.

A tételek jellemzői

A) altétel: A közzétett témakörök egyikéhez kapcsolódó tétel kifejtése megadott szempontok alapján.

B) altétel: Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése megadott szempontok alapján.

Értékelés

Mind az „A”, mind a „B” altétel értékelésénél 20–20 pont adható a tartalomra és 5–5 pont a kifejtés módjára. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 20–20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. A felelet felépítését és a nyelvi kifejezőkészséget a középszintű szóbeli vizsgánál leírt módon kell értékelni.”

”

[DRÁMA]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[DRÁMA]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Szóbeli vizsga 15 perc	Gyakorlati vizsga max. 15 perc
Egy téma kifejtése	Két gyakorlati feladat
50 pont	50 pont

SZÓBELI VIZSGA

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Minden vizsgaidőszakban a követelmények alapján kell kijelölni a földolgozásra javasolt színházi előadásokat, az ajánlott stílusirányzatokat, drámai műveket, műfajokat stb., és ezek alapján kell megfogalmazni az egyes tételeket (feladatokat).

A tételsorban szereplő műveknek a tétel kifejtéséhez szükséges részleteit megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videón rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani és lehetővé kell tenni, hogy a 3–5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani.

Tartalmi szerkezet

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a jelöltektől.

A szóbeli vizsga tartalma:

• színház- és drámatörténet;

• színház- és drámaelmélet;

• színházi műfajok.

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek legalább 50%-ának a színház- és drámatörténet köréből kell kikerülnie.

A tétel jellemzői

A tételben megfogalmazott feladat lehet

• egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása

vagy

• dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása

vagy

• egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése

vagy

• egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése.

A tételekben törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

Értékelés

A felelet 50 ponttal értékelhető.

Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:

•	A feladat megértése, a lényeg kiemelése	10 pont
•	A megközelítés, az elemzés sokszínűsége	15 pont
•	Az ismeretek gazdagsága	10 pont
•	Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége	15 pont

A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és a fenti szempontok alapján az ezekre adható pontszámok felosztásával kialakított maximális részpontszámokat.

GYAKORLATI VIZSGA

A gyakorlati vizsgát célszerű a vizsgacsoport szóbeli vizsgájához kapcsolva, azt követően megszervezni.

Tartalmi szerkezet

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

A gyakorlati vizsga témakörei:

• drámajáték, színjáték;

• mozgás- vagy táncszínház;

• beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

• bábjáték.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

Feladattípusok:

• kiscsoportos (2–3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

• előkészített, egyéni színpadi produkció;

• előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a vizsgáztató intézmény a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktus-szerkezetét és/vagy figuráit. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2–3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, ill. 3 szereplőt igénylő tételek közül.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó egy szabadon választott verset, monológot, dalt, táncot vagy mozgásetűdöt ad elő. Az előadás időtartama legalább 2 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet(ek) vagy színielőadás vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban és/vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték.

A gyakorlati vizsga során a jelölteknek – választásuk alapján – legalább két feladattípus gyakorlati munkájában kell részt venniük.

Értékelés

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban összesen 50 pont szerezhető. Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:

Drámajátékos improvizáció:

•	A szituáció megértése	8 pont
•	Fantázia, ötletesség	10 pont
•	Karakterábrázolás	7 pont
		25 pont

Egyéni színpadi produkció:

•	Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága	5 pont
•	Értelmezés, szerkesztés	5 pont
•	Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)	5 pont
•	Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés,
•	kapcsolatteremtés)	8 pont
•	Koncentráció	2 pont
		25 pont

Közös színpadi produkció:

•	Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)	8 pont
•	Koncentráció, játékfegyelem	10 pont
• Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)		7 pont
		25 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.

Ha a jelölt három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2 x 25 pontot kaphat.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 120 perc	Szóbeli vizsga 20 perc	Gyakorlati vizsga kb. 10 perc/fő
Egy esszé megírása	A) és B) tétel kifejtése	Két gyakorlati feladat
50 pont	50 pont	50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatot kell megoldaniuk. Minden vizsgaidőszakban a követelmények alapján ki kell jelölni a megtekintésre javasolt színházi előadások listáját; az ajánlott stílusirányzatokat-, színház- és drámatörténeti korszakokat-, műfajokat stb. és ezek alapján kell megfogalmazni az egyes írásbeli feladatokat.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: három példány Magyar helyesírási szótár. Ezeket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

Tartalmi szerkezet

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Az írásbeli vizsga témakörei:

• színház- és drámatörténet;

• színház- és drámaelmélet;

• színházi műfajok.

A feladatok és feladatsor jellemzői

Az írásbeli vizsga egy esszéfeladat megírása. A vizsgázónak három megadott téma közül kell egyet kidolgoznia.

A téma lehet:

• egy drámai mű színházi megvalósulásának elemző bemutatása;

• egy dráma- vagy színházelméleti kérdés kifejtése;

• alkotói portré.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 50 pont adható. Az értékelés az alábbi szempontok alapján történik:

•	A feladat megértése:	10 pont
•	Az ismeretek mennyisége, mélysége, a téma kidolgozottsága, a megközelítés sokszínűsége	25 pont
•	Megszerkesztettség, nyelvhelyesség:	15 pont
Összesen:		50 pont

SZÓBELI VIZSGA

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. Minden vizsgaidőszakban a követelmények alapján kell kijelölni a földolgozásra javasolt színházi előadásokat, az ajánlott stílusirányzatokat, drámai műveket, műfajokat stb., és ezek alapján kell megfogalmazni az egyes tételeket (feladatokat).

A tételsorban szereplő műveknek a tétel kifejtéséhez szükséges részleteit megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videón rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani és lehetővé kell tenni, hogy a kb. 5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani.

Tartalmi szerkezet

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsga tartalma

• színház- és drámatörténet;

• színház- és drámaelmélet;

• előadáselemzés;

• színházi műfajok;

• drámajátékos ismeretek.

A tételsor jellemzői

Az „A” tételsor a fenti témakörökből legalább 20 tételt tartalmaz.

A tétel jellemzői

Az „A” tétel lehet:

• egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása

vagy

• dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása

vagy

• egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése

vagy

• egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése

vagy

• a drámajátékos gyakorlatokhoz kapcsolódó feladat megoldása.

A tételek kijelölésekor törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

A „B” tétel alapján a részletes követelményeknek megfelelő 3–5 színházi előadás egyikéről kell a vizsgázónak elemző beszámolót tartani. A 3–5 színházi előadásból a vizsgázó saját választása alapján előzetesen felkészülhet, és a bizottság dönt, hogy melyikről kell a beszámolót megtartania.

Értékelés

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi értékelési szempontok szerint történik.

•	A feladat megértése, a lényeg kiemelése	10 pont
•	A megközelítés, az elemzés sokszínűsége	15 pont
•	Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége	10 pont
•	Az ismeretek gazdagsága	15 pont

GYAKORLATI VIZSGA

A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgával egyidejűleg kell megszervezni.

Tartalmi szerkezet

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

A gyakorlati vizsga témakörei

• drámajáték, színjáték;

• mozgás- vagy táncszínház;

• beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

• bábjáték.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

Tételtípusok

• kiscsoportos (2–3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

• előkészített, egyéni színpadi produkció;

• előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokat a részletes vizsgakövetelmények alapján összeállított központi tételsor tartalmazza. A tételsor legalább tíz tételből áll. A tétel szövege megadja az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktus szerkezetét és/vagy figuráit és/vagy a játék követendő stílusát. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet öt percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2–3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, ill. 3 szereplőt igénylő tételek közül. A jeleneten belüli szereposztást sorsolás útján kell eldönteni. A jelenet eljátszása után a csoportok a vizsgabizottság instrukciói alapján variációkat adnak elő.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó öt elemből (versek és/vagy monológok és /vagy dalok és/vagy táncok és/vagy mozgásetűdök) listát állít össze, amelyből a vizsgabizottság választ verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet(ek) vagy színielőadás vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világítóként, hangtechnikusként).

A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték, az alábbi formákban:

• színpadi körülmények között előadott monológ;

• színpadi körülmények között előadott kétfős jelenet;

• színpadi körülmények között előadott háromfős jelenet.

Az előadáshoz szükséges kellékekről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk. A vizsgázók a többszereplős jelenetek előadásához nem vizsgázó társszereplő segítségét is igénybe vehetik.

Az előadott jelenet időtartama: 3–5 perc.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak – választása alapján – legalább két típusú gyakorlati munkában kell alkotó módon részt vennie.

Értékelés

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban nyújtott teljesítmény alapján 50 pontot lehet szerezni. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján az alábbi általános szempontok alapján történik:

Drámajátékos improvizáció:

•	A szituáció megértése	5 pont
•	Fantázia, ötletesség	10 pont
•	Karakterábrázolás	5 pont
•	Instrukciók követése	5 pont
		25 pont

Egyéni színpadi produkció:

•	Szövegtudás vagy dallam vagy a lépések memorizáltsága	5 pont
•	Értelmezés, szerkesztés	5 pont
•	Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)	5 pont
• Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)		8 pont
•	Koncentráció	2 pont
		25 pont

Közös színpadi produkció:

•	Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)	8 pont
• Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)		10 pont
•	Koncentráció, játékfegyelem	7 pont
		25 pont

Ha a jelölt három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2 × 25 pontot kaphat.”

”

[ÉNEK – ZENE]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[ÉNEK – ZENE]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 180 perc				Szóbeli vizsga 15 perc
Zenefelismerés 30 perc	Zenetörténet 90 perc	Zeneelmélet 45 perc	Dallamátírás 15 perc	Éneklés, műelemzés
24 pont	50 pont	18 pont	8 pont	50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt – amennyire ezt a feladatok jellege engedi – tetszése szerint oszthatja meg az egyes részek, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja, javasolt azonban a fenti időarányok betartása.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának lejátszásához szükséges magnetofon vagy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít.

Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői

Zenefelismerés

A zenefelismerési feladatban a hangzó (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni. A feladat nyolc zenei szemelvény hallási felismerése, megnevezése, a feladattól függően a népi hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű és a műfaj meghatározása.

A bejátszások időtartama 1–1,5 perc. Valamennyi zenei idézet egyszer szólal meg. A nyolc bejátszás között időt kell adni a feladatok megoldására. A hangzó anyag minden esetben tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.

Zenetörténet

A zenetörténeti feladatsor két részből áll.

Az első rész egy téma esszé jellegű kidolgozása, amelyet a vizsgázó a megadott témák közül választhat.

Az esszé témája lehet például:

• egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása,

• egy zeneszerző életútjának vázlatos bemutatása,

• egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása.

A második rész 7 összetett feladatból álló zenetörténeti feladatsor.

A feladatok lehetnek

• fogalmi meghatározások (pl. zenei formák, műfajok),

• válaszok illesztése,

• rövid válaszokat igénylő feladat – kiegészítéssel.

Zeneelmélet

A vizsgázónak 8 összetett feladatból álló feladatsort kell megoldania. A feladatsor a vizsgázó tudását méri a hangközök, a hármashangzatok, a tempó, a dinamikai jelek, a klasszikus zenei formák ismeretének vonatkozásában.

A feladatok lehetnek

• hangközök felismerése és megnevezése betűkottáról (tiszta, kis, nagy),

• hármashangzatok (dúr – moll – szűkített – bővített) felépítése adott alapra betűkottával,

• előjegyzések ismerete,

• tempó- és dinamikai jelek fogalmának használata,

• zeneelméleti fogalmak meghatározása.

Dallamátírás

A vizsga során egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallamot kell átírni a tanult hangnemekben (2#–2b) betűkottából violinkulcsban a vonalrendszerbe.

Értékelés

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelési útmutató rögzíti a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.

GYAKORLATI / SZÓBELI VIZSGA

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz egy zongora, a műdalénekléshez előírt kísérethez.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A vizsgázónak háromféle tételsorból („A”, „B”, „C”) kell húznia egy-egy tételt. A tételsoroknak legalább 20 tételt kell tartalmazniuk. A tételsornak a követelményrendszer minden témakörét érintenie kell.

A tétel jellemzői

„A” tétel: egy népdal éneklése szöveggel emlékezetből, valamint az énekelt népdal elemzése.

„B” tétel: egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján, továbbá az énekelt anyaghoz kötődő zenei ismeretek kifejtése.

„C” tétel: egy periódus terjedelmű, modulálás nélküli klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2#–2b-ig terjedő hangnemekben.

A szükséges mellékleteket megfelelő formában a tételeknek tartalmazniuk kell (pl. a „B” tételben szereplő műdal partitúrája).

Értékelés

A gyakorlati/szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető. Az értékelés a következő szempontok alapján történik:

„A” tétel: Népdal éneklése és elemzése

Feladat: Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, két versszakkal

Megoldás	Pontozás
Tiszta intonálás	2 pont
Pontos ritmusreprodukálás	3 pont
Pontos szövegtudás	3 pont
A stílusnak megfelelő, kifejező éneklés	2 pont
	Összesen: 10 pont

Feladat: Az énekelt népdal elemzése emlékezetből

Megoldás	Pontozás
A népdal stílusrétegének meghatározása	1 pont
Szerkezet (forma) meghatározása	1 pont
Dallamvonal felismerése	1 pont
Hangsor (hangnem) megállapítása	1 pont
Kapcsolható népszokások vagy műzenei vonatkozások (amennyiben ilyen nincs, akkor fölhasználható a pont jutalomként)	1 pont
	Összesen: 5 pont

Az „A” tétel feladataira adható maximális pontszám: 15 pont

„B” tétel: Egy műdal éneklése és a kapcsolódó ismeretek kifejtése

Feladat: Műdal éneklése a vizsgakövetelmények meghatározása szerint

Megoldás	Pontozás
Tiszta intonáció	2 pont
Pontos szövegejtés, esetlegesen pontos szolmizáció	2 pont
Pontos ritmus	1 pont
A stílusnak megfelelő, kifejező előadásmód (megfelelő tempó és dinamika)	3 pont
Kíséret nélküli éneklésnél a megfelelő hangmagasság megválasztása; kíséretes dalnál a hangszerrel való együttműködés biztonsága	2 pont
	Összesen: 10 pont

Feladat: Az énekelt műdalhoz kapcsolódó ismeretek kifejtése

Megoldás	Pontozás
Az énekelt műdalhoz/zeneműrészlethez kapcsolódó zenei ismeretek kifejtése	3 pont
A kapcsolódó zenetörténeti korszak általános jellemzése	4 pont
Az énekelt mű műfaji jellemzői	3 pont
Az énekelt mű formája, előadásbeli jellemzői	2 pont
Kapcsolatok a társművészetekkel	3 pont
	Összesen: 15 pont

A „B” tétel feladataira adható maximális pontszám: 25 pont

„C” tétel: Lapról olvasás

Feladat: Egy periódus terjedelmű, modulálás nélküli klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2 #–2b-ig terjedő hangnemekben.

Megoldás	Pontozás
Tiszta intonáció	2 pont
Megfelelő hangmagasság megválasztása	2 pont
Szolmizációs pontosság, biztonság	2 pont
Ritmikai pontosság	2 pont
Folyamatos éneklés	2 pont
	Összesen: 10 pont

A „C” tétel feladataira adható maximális pontszám: 10 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 240 perc				Szóbeli vizsga 20 perc
Dallamdiktálás 40 perc	Zenefelismerés 60 perc	Zeneelmélet 30 perc	Zenetörténet 110 perc	Éneklés, műelemzés, zeneelmélet
30 pont	25 pont	20 pont	25 pont	50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának lejátszásához szükséges magnetofon vagy CD-lejátszó, amelyet a vizsgáztató intézmény biztosít.

Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői

Dallamdiktálás

A feladat egy egyszólamú és egy kétszólamú, CD- vagy magnetofonfelvételről zongorán lejátszott barokk vagy bécsi klasszikus dallam lejegyzése. Kiválasztásuk a követelményekben meghatározottak szerint történik. A dallamokat violinkulcsban kell leírni a megadott előjegyzéssel. Adott a metrum és a kezdőhang is.

A dallamokat mindig egész terjedelemben hallják a vizsgázók: az egyszólamú dallamot 5−8 alkalommal, a kétszólamú dallamot 8−10 alkalommal.

Zenefelismerés

A zenefelismerési feladatsorban (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni. A feladatsor 16 zenei szemelvényt tartalmaz.

A 16 szemelvényből 9 ismert műrészlet (lásd Műjegyzék) és 7 ismeretlen zenei részlet.

A tanult művekből válogatott 9 részletet egyenként 1−2 perces időtartamban, egyszer hallja a vizsgázó, ennek alapján kell a szerzőt, a címet, a műfajt, a korszakot megneveznie.

A 7 ismeretlen zenei anyagot 3-3 perc terjedelemben, egyszer hallja a vizsgázó. 4 ismeretlen műrészlet alapján a hangszert kell megneveznie, 3 ismeretlen műrészlet alapján a mű korszakba helyezése a feladata.

A hangzó anyag tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladatok megoldására biztosított időt is meghatározza.

Zeneelmélet

Ebben a vizsgarészben a vizsgázónak 6 összetett feladatból álló feladatsort kell megoldania. A feladatok a vizsgázó tudását mérik a hangsorok, a hangközök, a hármas- és négyeshangzatok, valamint megfordításaik, a funkciós rend és a zárlatok, a formatani ismeretek területein.

A feladatok lehetnek:

• hangsorok elméleti ismerete és kottázása,

• hangközök, hármas- és négyeshangzatok elméleti ismerete és kottázása,

• formatani fogalmak meghatározása.

Zenetörténet

A vizsgázó feladata egy téma esszé jellegű kidolgozása, amelyet a megadott témák közül választhat.

Az esszé témája lehet:

• egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása,

• egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása.

Értékelés

Az emelt szintű írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető.

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az értékelési útmutató rögzíti a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.

GYAKORLATI/SZÓBELI VIZSGA

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz egy zongora.

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A vizsgázó két tételsorból húz. Mindkét tételsor legalább 20 tételből áll. A tételsoroknak a követelményrendszer minden témakörét érinteniük kell.

A tétel jellemzői

Az első tételsor tételei öt feladatot tartalmaznak:

• egy népdal éneklése és elemzése emlékezetből a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint,

• egy műdal éneklése emlékezetből szöveggel, tanári zongorakísérettel, a dal elemzése kotta alapján,

• műzenei szemelvény éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint,

• modális hangsorok éneklése szolmizálva,

• adott hangra egy-egy alaphelyzetű hármas-, illetve négyeshangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel.

A második tételsor feladatai: műzenei részlet lapról éneklése a követelményrendszerben meghatározottak szerint.

A műdalt és a szemelvényt a tételsor összeállításakor különböző stíluskorszakból kell választani. A szükséges mellékleteket megfelelő formában a tételeknek tartalmazniuk kell (pl. a műdal partitúrája).

Értékelés

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik. Az emelt szintű gyakorlati/szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető a következő megosztásban:

Éneklés, népzenei és műzenei elemzés 25 pont

Zeneelmélet:

Hangsor, hangzaténeklés 15 pont

Lapról olvasás 10 pont

A további bontást, az értékelési szempontokat, valamint a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is a központi értékelési útmutató rögzíti.”

”

[FILOZÓFIA]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[FILOZÓFIA]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Szóbeli vizsga 15 perc
„A” Egy téma kifejtése	„B” Szemelvény értelmezése
50 pont

SZÓBELI VIZSGA

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

A jelölt vázlatot készíthet és azt használhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A tétel kifejtéséhez szükséges szemelvényeket, képeket stb. a tételnek tartalmaznia kell.

Tartalmi szerkezet

A szóbeli vizsga „A” és „B” részei az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épülnek: filozófiai problémák; filozófusok alapvető gondolatainak ismerete; korszakok, irányzatok.

A tételsor jellemzői

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz.

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a vizsgázónak legyen lehetősége szóbeli feleletében a filozófia, a tudományok, a művészetek és a hétköznapi gondolkodás találkozási pontjainak bemutatására.

A szaktanár kb. 10%-os arányban beépítheti a helyi tantervben szereplő speciális tartalmakat is (művészettel, természettudományokkal, médiával, környezeti etikával összefüggő filozófiai kérdések stb.). Amennyiben a vizsgázók között olyan jelölt is van, aki nem a tételekhez illeszkedő helyi tanterv szerint tanult, következmények nélkül kérheti az ilyen jellegű tételek alóli felmentését.

A tételek jellemzői

Minden tétel két altételt („A” és „B”) foglal magába.

Az „A” altétel lehet

• egy filozófiai probléma átfogó kifejtése;

• egy filozófus jellemző gondolatainak bemutatása;

• egy filozófus művének ismert szövegrészleteken alapuló értelmezése;

• egy filozófiatörténeti korszak, ill. irányzat bemutatása.

Minden tételnek legalább két „A” altételt kell tartalmaznia, amelyek közül a vizsgázó választhat.

A „B” altétel filozófiai, illetve filozófiával összefüggő irodalmi szövegrészlet, fogalom, ábra vagy művészeti alkotás értelmezését foglalja magába.

Az „A” és „B” altételben a filozófia eltérő területeiről és korszakaiból származó problémafelvetések, álláspontok, érvek, szövegértelmezések szerepeljenek.

A feladathoz szükséges szövegrészleteket, ábrákat stb. a tételnek tartalmaznia kell. A vizsgán csak autentikus szövegek használhatóak. A szövegrészleteket úgy kell kiválasztani, hogy jellemző gondolatmeneteket mutassanak be, s a szövegből kitűnjék a szerző kérdésfeltevése, álláspontja, érvei. Egy-egy szövegrészlet nem lehet hosszabb, mint két gépelt oldal, azaz 4000 karakter. A domináns filozófiai szövegek mellett irodalmi vagy jól érthető tudományos ismeretterjesztő szövegek is felhasználhatók egy probléma sokoldalú megközelítéséhez (művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások).

Értékelés

A szóbeli vizsgán 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az „A”, 15 pont a „B” altétel teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

• filozófiatörténeti tudás, problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismerete;

• a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;

• a szövegértelmezés szintje;

• a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése.

A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételekhez a fenti értékelési szempontok szerinti részpontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 240 perc			Szóbeli vizsga 20 perc
A) Feleletválasztós kérdéssor	B) Szövegértelmezés, problémameghatározás	C) Esszé	„A” Egy téma kifejtése	„B” Szemelvény elemzése
20 pont	30 pont	50 pont	50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) és C) rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői

A feladatsor 20%-ában elemi filozófiatörténeti tények ismeretét ellenőrzi, 30%-ában az olvasottságot, a problémafelismerési és -értelmezési képességet vizsgálja, 50%-ában komplex készségeket mér. Az esszéírási feladat a filozófiai ismereteket, a filozófiai gondolkodásmódot és az argumentációs készséget együttesen vizsgálja.

Az A) rész az elemi filozófiatörténeti ismereteket ellenőrző zártvégű kérdésekből áll. Négy feladatot tartalmaz. Az első az ókori vagy a középkori, a második a XVII–XVIII. századi, a harmadik és a negyedik a XIX–XX. századi filozófia történetéhez kapcsolódik.

A B) rész az olvasottság és a problémaértelmezési készség felmérésére hivatott. Három rövid idézet szerzőjének és az idézetekben taglalt filozófiai kérdéseknek a meghatározását, illetve értelmezését igényli. Az első idézet az ókorból vagy a középkorból, a második a XVII–XVIII. századból, a harmadik a XIX–XX. századból származik.

A C) rész egyetlen, kisebb terjedelmű (minimum két oldal) önálló esszé megalkotása. A vizsgázó három téma közül egyet választhat.

A második és a harmadik feladathoz a szemelvényeket a feladatlap tartalmazza.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három rész között:

A) rész 20 pont

B) rész 30 pont

C) rész 50 pont

SZÓBELI VIZSGA

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A tételsor legalább 20 tételből áll. A szóbeli vizsga az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épül.

A tételsor az alábbi típusú feladatokat tartalmazza:

• egy filozófus legfontosabb gondolatainak kifejtése;

• egy filozófiai probléma több bölcselő segítségével való bemutatása;

• egy irányzat, egy korszak filozófusokon keresztül történő bemutatása;

• fogalmak értelmezése, kifejtése és alkalmazása;

• szövegértelmezés;

• a filozófia és más területek (művészet, vallás, tudomány) találkozási pontjainak a bemutatása;

• a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak a bemutatása;

• szépirodalmi szövegekben rejlő filozófiai gondolatok feltárása.

A tételsor „A” altételeiben az érettségi vizsga általános követelményei szerint kötelezően ismerendő filozófusok valamilyen kontextusban megjelennek. Legalább egy tétel erejéig szerepel a magyar filozófia is (pl. Apáczai Csere János, Bibó István, Hamvas Béla, Lukács György, Polányi Mihály).

A tétel jellemzői

Minden tétel két altételből áll.

Az „A” altétel egy filozófiai problémának vagy egy filozófus alapvető gondolatainak az összefüggő kifejtése, illetve egy korszak vagy irányzat átfogó bemutatása lehet. A tételnek ezt a részét a fenti három megközelítésmód szerinti két-három különböző változatban kell megfogalmazni. Ezek közül kell a vizsgázónak egyet kiválasztania.

A „B” altétel egy – legfeljebb 2–3 gépelt oldal terjedelmű – autentikus filozófiai szemelvény elemzése. Az elemzés során a vizsgázónak rekonstruálnia kell a szövegben taglalt filozófiai problémát és az argumentáció módszerét. Ismernie kell, és helyesen kell használnia a szövegben előforduló filozófiai szakkifejezéseket. A szemelvényben tárgyalt kérdést el kell helyeznie a vele összefüggő problémák és kérdésfelvetések általánosabb rendszerében.

A tételnek tartalmaznia kell a kidolgozáshoz szükséges szemelvényeket. Az érettségi vizsgán csak autentikus filozófiai szövegek használhatóak. A szövegkiválasztás alapvető szempontja, hogy az idézett részből kitűnjön a filozófus kérdésfeltevése és álláspontja. Törekedni kell a művek jellemző részleteinek a kiválasztására.

Értékelés

A szóbeli vizsgán 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az „A”, 15 pont a „B” altétel teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

• filozófiatörténeti tudás;

• logikus gondolkodás, argumentációs készség;

• szövegértelmezési készség;

• a filozófiai problémák kultúrtörténeti és interdiszciplináris vonatkozásainak meglátása;

• a vizsgázó kreativitása, önálló véleményformáló képessége.

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételekhez a fenti szempontoknak megfelelő részpontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.”

”

[FIZIKA]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[FIZIKA]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 120 perc		Szóbeli vizsga 15 perc
I. Feleletválasztós kérdéssor	II. Összetett feladatok	Egy téma kifejtése méréssel vagy kísérlettel
36–40 pont	50–54 pont	60 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.

Tartalmi szerkezet

A feladatlap két részből áll.

I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:

Mechanika: 25%

Hőtan: 20%

Elektromágnesség: 25%

Atomfizika, magfizika: 20%

Gravitáció, csillagászat: 10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.

II. A négy összetett feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.

A feladatsor jellemzői

A feladatsor egy 18–20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort és négy összetett (nyíltvégű) feladatot tartalmaz. Az utóbbiak közül a vizsgázónak hármat kell megoldania.

Minden feleletválasztós kérdéshez három válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek. Továbbá olyan jelenségekre, összefüggésekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell ismeretekkel.

A nyíltvégű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül kettő számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldás. A két jelenség- vagy kísérletelemzés, -értelmezés jellegű feladat közül (választható feladatpár) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania.

Értékelés

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

A feleletválasztós kérdéssorban minden helyes válaszra 2 pont adható, így ez a rész maximálisan 36–40 pont. A 10–20 ponttal értékelt három összetett feladattal 50–54 pont érhető el. A választható feladatpár tagjai azonos pontértékűek. A feladatlap megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását kell értékelni.

SZÓBELI VIZSGA

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök.

A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után önállóan kiválasztotta a szükséges eszközöket. A felkészülési időben elvégzi a kísérletet vagy mérést, a kapott eredményeket rögzíti, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő tételrészhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Tartalmi arányai a következők:

Mechanika: 25%

Hőtan: 20%

Elektromágnesség: 25%

Atomfizika, magfizika: 20%

Gravitáció, csillagászat: 10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmazzanak.

A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő mérést vagy kísérletet.

A tétel jellemzői

A tétel tartalmazzon egy megadott szempontok szerint kifejtendő elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó, lehetőség szerint elvégzendő kísérletet vagy mérést, illetve ennek jellegétől függően egy ezzel összefüggő egyszerű számítást. A tétel kifejtéséhez hozzátartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is, erre a tétel szövegének utalnia kell. A tételt lehetőleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választania. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor is feladatul kell adni egy kísérlet vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.).

Értékelés

A felelet 60 ponttal értékelhető.

Ebből 55 pont a tartalmi rész minősítése. A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, az 55 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően legfeljebb 10 pontot érnek. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.

5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0–5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:

• a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;

• nem tartalmaz-e a témától eltérő fejtegetést;

• mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).

Ha a vizsgázó az eszközök kiválasztásában segítségre szorul, akkor ezt a mérésre vagy kísérletre adott pontszámban kell figyelembe venni.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 240 perc			Szóbeli vizsga 20 perc
I. Feleletválasztós kérdéssor	II. Esszé	III. Összetett feladatok	Egy mérés vagy kísérlet elvégzése
30 pont	23 pont	47 pont	50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I., II. és III. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.

Tartalmi szerkezet

A feladatsor három részből áll.

I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:

Mechanika: 25%

Hőtan: 20%

Elektromágnesség: 25%

Atomfizika, magfizika: 20%

Gravitáció, csillagászat: 10%

Ehhez az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.

II. Esszé

A vizsgázónak három megadott téma közül kell egyet választania. A három téma a követelményrendszer három különböző fejezetéhez kapcsolódik.

III. Számítást igénylő problémák

A feladatsor négy ilyen, különböző nehézségű feladatot tartalmaz. A négy feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.

A feladatsor jellemzői

I. Feleletválasztós kérdéssor

A kérdéssor 15 kérdést tartalmaz 3−4 válaszlehetőséggel, amelyek közül pontosan egy helyes. Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerűségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak.

II. Esszé

A vizsgázónak a választott témát kell kifejtenie összefüggő szöveg formájában, megadott szempontok szerint másfél-két oldal terjedelemben. A kifejtéshez szükség van egy-egy témakör áttekintésére, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezésére, logikus elrendezésére.

III. Számítást igénylő problémák megoldása

A feladatlap négy különböző nehézségű számítást igénylő feladatot tartalmaz. A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három rész között:

I. rész: 30 pont – helyes válaszonként 2 pont.

II. rész: 23 pont, amelyből 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára adható. A tartalmi megoldás értékelését a konkrét feladathoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szabja meg. A kifejtés módjának értékelése az alábbi szempontok alapján történik:

Nyelvhelyesség: 0-1-2 pont

• a kifejtés szabatos, érthető, jól szerkesztett mondatokat tartalmaz;

• a szakkifejezésekben, nevekben, jelölésekben nincsenek helyesírási hibák.

A szöveg egésze: 0-1-2-3 pont

• a egész ismertetés szerves, egységes egészet alkot;

• az egyes szövegrészek, résztémák összefüggenek egymással egy világos, követhető gondolatmenet alapján.

Amennyiben a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, a nyelvi megoldásra nem adható pont.

Ha a vizsgázó témaválasztása nem egyértelmű, akkor az utoljára leírt téma kifejtését kell értékelni.

III. rész: 47 pont. Az egyes feladatok pontértéke 10-től 17-ig terjedhet a feladatokhoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szerint.

SZÓBELI VIZSGA

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök.

A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után, önállóan kiválasztotta a szükséges eszközöket. A felkészülési időben elvégzi a kísérletet vagy mérést, a kapott eredményeket a tétel által megkívánt módon rögzíti, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő tételrészhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Tartalmi arányai a következők:

Mechanika: 25%

Hőtan: 20%

Elektromágnesség: 25%

Atomfizika, magfizika: 20%

Gravitáció, csillagászat: 10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek témakörei között nem lehet jelentős átfedés.

A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő mérést vagy kísérletet.

A tétel jellemzői

A tétel egy mérési vagy kísérleti feladatot tartalmaz. A követelményrendszerben meghatározott eljárás esetén a feladathoz tartozik a mérés, kísérlet megtervezése is. A tétel szövege megszabja, hogy a vizsgázónak milyen módon kell rögzítenie a kapott eredményeket, azok alapján milyen további számításokat kell elvégeznie. A tétel kifejtéséhez hozzátartozik az elméleti háttér kifejtése, illetve – amennyiben a követelményrendszer lehetővé teszi – a kapcsolódó fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is. A tétel szövegének erre utalnia kell. A tételben választási lehetőséget is fel lehet kínálni egy-egy altéma esetén. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor is feladatként szerepel egy kísérlet vagy mérési eljárás ismertetése vagy értékelése valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, szimulációs program stb.).

Értékelés

A felelet 50 ponttal értékelhető.

Ebből 45 pont a tartalmi rész minősítése. A központi javítási-értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 45 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően legfeljebb 8–10 pontot érnek. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.

5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0–5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:

• a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;

• nem tartalmaz-e a tételtől eltérő fejtegetést;

• mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).

Ha a vizsgázó az eszközök kiválasztásában segítségre szorul, akkor ezt a mérésre vagy kísérletre adott pontszámban kell figyelembe venni.”

”

[FÖLDRAJZ]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[FÖLDRAJZ]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 120 perc		Szóbeli vizsga 15 perc
I. Topográfiai ismereteket, képességeket ellenőrző feladatsor 20 perc	II. Földrajzi ismeretek és képességek meglétét vizsgáló feladatsor 100 perc	Egy természetföldrajzi és egy társadalomföldrajzi altétel kifejtése
100 pont		50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó az I. (20 perc) és a II. (100 perc) részen belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A jelölt először az I. feladatsort oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 20 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.

Az I. feladatsor megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. részhez vizsgázónként szükséges segédeszközök: középiskolai földrajzi atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői

A feladatsor a vizsgakövetelmények valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket. A feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak.

A feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

• 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyíltvégű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.

• 15%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a jelölttől.

• 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).

Értékelés

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik.

SZÓBELI VIZSGA

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz. Az egyes résztételekhez kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a tételsort összeállító szaktanár gondoskodik. A jelölt vázlatot készíthet és azt felhasználhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is).

A tételt a vizsgázónak önállóan, a szaknyelv használatával kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek.

A tételsor összeállításánál az alábbi arányokat javasolt figyelembe venni.

1. altétel – Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza

Témakör	A résztételek száma 20 tétel esetén
Kozmikus környezetünk vagy térképi ismeretek	1
A geoszférák földrajza és környezeti problémáik – Kőzetburok, földtörténet – Vízburok – Levegőburok	9 (4) (2) (3)
Földrajzi övezetesség	4
A kontinensek természetföldrajza	2
Magyarország és tájainak természetföldrajza	4

2. altétel – Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz

Témakör	A résztételek száma 20 tétel esetén
Népesség- és településföldrajz	3
A világ változó társadalmi-gazdasági képe	5
A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsoportok Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei	5
Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában	6
Globális környezeti problémák	1

A tétel jellemzői

A szóbeli tétel két altételből (feladatból) áll:

• a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik;

• a tételek második feladata általános társadalomföldrajzi vagy regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik.

A két részfeladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik altételben kérdezhetők).

Értékelés

Az egyes altételek megoldására 25-25 pont adható.

Az értékelés szempontjai altételenként:

Tartalmi összetevők 20 pont

Logikus felépítés 2 pont

A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont

A tételsor összeállításakor a vizsgáztató tanárnak röviden rögzítenie kell az egyes altételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleleteket értékelni kell.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 240 perc	Szóbeli vizsga 20 perc
Földrajzi ismeretek és képességek meglétét vizsgáló feladatsor	Egy természetföldrajzi és egy társadalomföldrajzi altétel kifejtése
100 pont	50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Vizsgázónként szükséges segédeszköz: szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó. A megoldáshoz térkép, középiskolai földrajzi atlasz nem használható.

Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői

A feladatsor a vizsgakövetelmény valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket. A feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak.

A feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

• 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Az emelt szintű részletes érettségi követelményekre épülő (a középszint követelményeit is magába foglaló) zártvégű, valamint rövidebb vagy hosszabb választ igénylő nyíltvégű feladatok, esszé, illetve rajzos feladatok lehetnek, amelyek lefedik a követelményrendszer valamennyi fő témakörét.

• 20%-ban topográfiai ismeretek. A vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülő feladatok a megjelölt földrajzi fogalmak felismerését, megnevezését, földrajzi tartalmak hozzárendelését, illetve a földrajzi-környezeti ismeretek topográfiai feladatok során történő alkalmazását várják el a jelöltektől.

• 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés, adat- és szöveges vagy képi információ értelmezése, adatok alapján egyszerű prognózis készítése, problémamegoldó feladatok).

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Az írásbeli dolgozat összesen 200 pont értékű feladatot tartalmaz. A vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításához a dolgozatra adott pontszámot 2-vel kell osztani. Ennek megfelelően az írásbeli vizsgarészre maximum 100 vizsgapont adható (pl. ha a dolgozatra 150 pontot kapott a jelölt, akkor az 75 pontnak felel meg a vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításakor). Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni.

SZÓBELI VIZSGA

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A tétel pontos megfogalmazása azonban nem hozható nyilvánosságra.

A jelölt vázlatot készíthet és azt felhasználhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is).

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételből kell állnia.

A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor összeállítása az alábbi arányok figyelembevételével történik:

1. altétel – Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza

Témakör	Az altételek száma 20 tétel esetén
Térképi ismeretek	1
Kozmikus környezetünk	1
A geoszférák földrajza és környezeti problémáik – Kőzetburok, földtörténet – Vízburok – Levegőburok	8 (4) (2) (2)
Földrajzi övezetesség	4
A kontinensek természetföldrajza	2
Magyarország és tájainak természetföldrajza	4

2. altétel – Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz

Témakör	Az altételek száma 20 tétel esetén
Népesség- és településföldrajz	3
A világ változó társadalmi-gazdasági képe	5
A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsoportok Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei	5
Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában	5
Globális környezeti problémák	2

A tétel jellemzői

A szóbeli tétel két altételből (feladatból) áll:

• a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik;

• a tételek második feladata általános társadalomföldrajz vagy a regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik.

A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik tételrészben kérdezhetők).

Értékelés

Az egyes altételek megoldására 25–25 pont adható.

Az értékelés szempontjai altételenként:

Tartalmi összetevők 20 pont

Logikus felépítés 2 pont

A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, az altételenként 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.”

”

[FRANCIA NYELV]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[FRANCIA NYELV]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 15 perc.

		Időtartam (perc)	Arány (%)	Pont
Írásbeli vizsgarész	Olvasott szöveg értése	60	22	33
	Nyelvhelyesség	30	12	18
	SZÜNET
	Hallott szöveg értése	30	22	33
	Íráskészség	60	22	33
Szóbeli vizsgarész	Beszédkészség	15	22	33
	Összesen:	––	100	150

Értékelés

• Az írásbeli vizsgarész egyes részeinek értékelése egymástól független.

• Az írásbeli vizsgarész minden részében csak a célzottan mért készséget értékeljük.

• A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át.

• A feladatsorok elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutató alapján történik.

• Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség részek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

• Az Íráskészség és a Beszédkészség részek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

• Az egyes részekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Olvasott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

A2:

• a lényeget (a szöveg célját) megérteni,

• eseménysorokat követni,

• kulcsinformációkat megérteni,

B1:

• a gondolatmenet lényegét megérteni,

• véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,

• egyes részinformációkat kiszűrni.

A felhasznált szöveg

• autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

• tartalma, szerkezete, nyelve világos,

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A2:

• rövid, egyszerű,

• hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

• rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

• hétköznapi nyelven íródott.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• utasítások (pl. feliratok, használati utasítások),

• tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet),

• levelek,

• újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

• ismeretterjesztő szövegek.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• feleletválasztás,

• igaz/hamis állítás,

• egymáshoz rendelés (cím és szöveg, kérdés és felelet, személy és kijelentés stb.),

• képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján,

• a szövegből kiemelt mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,

• szöveg részeinek sorrendbe rakása,

• hiányos mondatok kiegészítése a szöveg alapján,

• rövid választ igénylő nyitott kérdések.

A feladatsor három szövegből és három feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 600–900 szó. A feladatsor 25–30 itemből áll. Az egyes szövegek és feladatok lehetőleg különböző típusúak.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Nyelvhelyesség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

A2:

• az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,

B1:

• gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet

• nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál,

• autentikus, esetleg szerkesztett,

• tartalma, szerkezete, nyelve világos,

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A2:

• rövid, egyszerű,

• hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

• rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

• hétköznapi nyelven íródott.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• hiányos mondatok vagy szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),

• a szövegből kivett mondatrész helyének azonosítása a szövegkohéziós eszközök segítségével,

• hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy megadott szókészletből,

• megadott szavak képzett és/vagy ragozott alakjainak beillesztése a szövegbe.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.

A feladatsor 2–3 szövegből és a hozzájuk kapcsolódó feladatból, összesen 20–25 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 300–500 szó.

Valamennyi feladat szövegre épül.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Hallott szöveg értése

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2:

• témáját felismerni,

• lényegét megérteni,

• kulcsfontosságú szavait megérteni,

• legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,

B1:

• gondolatmenetét nagy vonalakban követni,

• egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

A felhasznált szöveg

• autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

• anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

• egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

• akusztikai minősége kifogástalan,

• hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

A2:

• hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

• lassú, de még normál beszédtempójú,

• a standard kiejtés(ek)nek megfelelő,

• tisztán artikulált,

• tartalmilag kifejezetten egyszerű,

B1:

• hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkezik,

• normál tempójú,

• a standard kiejtés(ek)hez közel álló,

• tartamilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),

• rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),

• utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron),

• médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír),

• beszélgetések, telefonbeszélgetések,

• műsorrészletek,

• riportok, interjúk,

• beszámolók.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• feleletválasztás,

• igaz/hamis állítás,

• egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

• események sorrendjének megállapítása,

• nyomtatványok, űrlapok kitöltése,

• táblázat kitöltése,

• hiányos mondatok kiegészítése,

• rövid választ igénylő nyitott kérdések,

• ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A feladatsor 3 szövegből és 3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek terjedelme egyenként legfeljebb 2 perc. A feladatsor 20–25 itemből áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Íráskészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten francia nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

• a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök című részt),

A2:

• a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,

• az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,

• egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,

• a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,

• néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,

B1:

• ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,

• meglévő szókincsét változatosan használni,

• a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,

• a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,

• az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,

• egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

• meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

• az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

• szövegfajtája meghatározott,

• tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

• rövid, személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),

• üdvözlőlap,

• meghívó,

• magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

A feladatok és a feladatsor felépítése

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

Az íráskészség mérése során valós kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• meghatározott szituációban, megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,

• verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok stb.) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás,

• vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok stb.) alapján történő szövegalkotás.

A vizsga két feladatból áll. Az első feladat egy rövidebb, tranzakciós és interakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, elbeszélő, leíró, esetleg véleménykifejtő szöveg létrehozása. A vizsgázónak az első feladatban 50–80 szót, a második feladatban 100–120 szót kell írnia.

A feladatmeghatározás, valamint a segédanyagok francia nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő részek nyelvi szintjénél, és ezek együttesen maximum 100 szó elolvasását igénylik.

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés

A két feladat értékelése egymástól független.

SZÓBELI VIZSGA

Beszédkészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait francia nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• a megadott helyzetekben és szerepekben a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

• a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

• a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

A2:

• saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,

• egyszerű, rutinszerű beszélgetésekben részt venni,

• kiszámítható, mindennapi helyzetekben szokásos feladatokat megoldani (pl. vásárlás),

• érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,

B1:

• az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,

• ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,

• kevésbé begyakorolt, mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,

• viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,

• érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatmeghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulnak elő:

• önálló témakifejtés vizuális vagy verbális segédanyagok alapján,

• szerepjáték feladat.

A vizsga két feladatból áll. A feladatsort a vizsgázó húzza. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de végiggondolásukhoz a vizsgázónak rövid (körülbelül feladatonként fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.

A feladatsorhoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett közbeszólásokat, kérdéseket és megjegyzéseket is.

A vizsga rövid bevezető társalgással kezdődik, amelynek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon a francia nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.

Az első feladatban a vizsgázónak azt kell megmutatnia, hogy képes-e hétköznapi, élettapasztalatához kapcsolható témákban véleményét hosszabban, összetett formában kifejteni vizuális vagy verbális segédanyagok alapján (hasonlóságok és különbségek kiemelése stb.).

A második feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e egy meghatározott cél elérésének érdekében tárgyalni, egyszerű kommunikációs stratégiákat használni, a társalgási szabályokat és szerepeket helyesen alkalmazni, miközben különböző kommunikációs szándékokat valósít meg (egyetértés és ellenvetés kifejezése; javaslattétel; információ kérése és adása stb.). Ebben a feladatban a vizsgázó választhat a felkínált két szerep közül. A feladathoz felhasználható segédanyag lehet kulcsszó, kép, rajz, fénykép, térkép, ábra stb.

A feladatmeghatározás és a szöveges segédanyagok francia nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő részek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

A szaktanár a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű feladatsort állít össze.

Értékelés

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is.

A feladatok értékelése egymástól független.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Az írásbeli vizsga időtartama 240 perc, a szóbeli vizsgáé 20 perc.

A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben.

Vizsgarész		Időtartam (perc)	Arány (%)	Pont
Írásbeli	Olvasott szöveg értése	70	20	30
	Nyelvhelyesség	50	20	30
	SZÜNET
	Hallott szöveg értése	30	20	30
	Íráskészség	90	20	30
Szóbeli	Beszédkészség	20	20	30
	Összesen:	––	100	150

Értékelés

• Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független.

• Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük.

• A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át.

• Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

• Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

• Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

• Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Olvasott szöveg értése

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

• a gondolatmenetet követni,

• véleményeket, érvelést követni,

• az információkat megfelelő részletességgel megérteni,

• a szerző álláspontjára következtetni,

• a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.

A felhasznált szöveg

• autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

• tartalma, szerkezete, nyelve világos,

• hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

• konkrét vagy elvont témájú,

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• utasítások (pl. használati utasítások),

• tájékoztató szövegek (pl. műsorfüzet),

• levelek,

• újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

• ismeretterjesztő szövegek,

• publicisztikai írások.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• feleletválasztás,

• igaz/hamis állítás,

• egymáshoz rendelés (cím és szöveg, kérdés és felelet, személy és kijelentés stb.),

• képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján,

• a szövegből kiemelt mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,

• szöveg részeinek sorrendbe rakása,

• hiányos szövegösszefoglalás kiegészítése,

• nyitott kérdések.

A feladatsor három szövegből és három feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 1100–1400 szó. A feladatsor 25–30 itemből áll.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Nyelvhelyesség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet

• nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál,

• autentikus, esetleg szerkesztett,

• tartalma, szerkezete, nyelve világos,

• hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

• konkrét vagy elvont témájú,

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A közép- és az emelt szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

Középszinten a vizsgázó képes az alapvető nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére, illetve helyes használatára. Emelt szinten a vizsgázó változatos és komplexebb nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére és pontos használatára is képes.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• hiányos szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),

• a szövegből kivett mondatrész helyének megtalálása a szövegkohéziós eszközök segítségével,

• hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy megadott szókészletből,

• megadott szavak képzett és/vagy ragozott alakjainak beillesztése a szövegbe.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.

A feladatsor 3–4 feladatból, 30–35 itemből áll, a feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 500–700 szó.

Valamennyi feladat szövegre épül.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Hallott szöveg értése

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

• gondolatmenetét részleteiben is követni,

• egyes tényszerű információkat megérteni,

• megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára,

• megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

A vizsgán használt szöveg

• autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

• változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,

• természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú,

• tartalmilag és szerkezetileg összetett,

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

• anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

• egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

• akusztikai minősége kifogástalan,

• hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• közérdekű bejelentések, közlemények,

• rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő),

• utasítások,

• médiaközlemények (pl. rövid hír),

• beszélgetések, telefonbeszélgetések,

• műsorrészletek,

• riportok, interjúk,

• beszámolók,

• általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

A szövegértés nehézségi fokát további tényezők is befolyásolhatják, mint például a beszédtempó, a beszélők száma, az artikuláció, a háttérzajok.

Középszinten a vizsgázónak döntően a mindennapi élet helyzeteiben elhangzó szövegeket kell megértenie, amelyek tartalmilag és szerkezetileg egyértelműek. Emelt szinten olyan szövegek is előfordulhatnak, amelyek az adott témát az általánosítás szintjén közelítik meg, és árnyalt közléseket, véleményeket és ellenvéleményeket is tartalmaznak.

Középszinten a szövegek nyelvileg egyszerűbbek, emelt szinten pedig a művelt köznyelv összetettebb, választékosabb formái is előfordulnak.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• feleletválasztás,

• igaz/hamis állítás,

• egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

• események sorrendjének megállapítása,

• táblázatok kitöltése,

• hiányos mondatok kiegészítése,

• hiányos szöveg kiegészítése,

• nyitott kérdések.

A feladatsor három szövegből és három feladatból áll. A szövegek terjedelme egyenként legfeljebb 3 perc. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatsor 25-30 itemből áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Íráskészség

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

• a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt),

• a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni,

• álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni,

• a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni,

• a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni,

• a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,

• az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

• meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

• az olvasó számára világosak, érthetőek, és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

• szövegfajtája meghatározott,

• tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

• magánjellegű vagy intézménynek szóló levél,

• olvasói levél,

• cikk (diák)újság számára.

A közép- és az emelt szint közötti különbség a témák megközelítésében, a létrehozandó szövegek terjedelmében, a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatok a következő feladattípusok egy vagy több elemét tartalmazhatják:

• meghatározott szituációban, megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,

• vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok stb.) alapján történő szövegalkotás.

A vizsgarész két feladatból áll. Az első feladat egy rövidebb, tranzakciós és interakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása. A vizsgázónak az első feladatban 100–150 szót, a második feladatban 200–250 szót kell írnia.

A feladatmeghatározás és a segédanyagok francia nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés

A két feladat értékelése egymástól független.

SZÓBELI VIZSGA

Beszédkészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait francia nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• a megadott helyzetekben és szerepekben a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

• a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

• a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

• folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,

• gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,

• a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni,

• folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,

• bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani,

• elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni,

• enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

A közép- és az emelt szint közötti különbség a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, azaz a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.

A feladatok és a feladatsorok jellemzői

A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatmeghatározás egyértelműen meghatározza a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulnak elő:

• bevezető beszélgetés,

• önálló témakifejtés vizuális vagy verbális segédanyag alapján,

• problémamegoldó feladat (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása).

Az első feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e általános társas érintkezésben részt venni olyan témák részletesebb kifejtésével, melyek elvontabb jelenségekhez, nem pedig a vizsgázó hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak, vagy többnyire az általánosítás szintjén értendők. A vizsga első, nyitó kérdése azonban mindig személyes jellegű, hogy a vizsgázó feszültségét oldja. A vizsga ilyen módon kíván bemelegítést biztosítani a vizsgázóknak.

A második feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy általánosabb témáról kell gondolatait, véleményét részletesen és összefüggően kifejtenie. Ehhez verbális és/vagy vizuális segédanyagok állnak rendelkezésére. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett segítő kérdéseket is.

A harmadik feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e egy meghatározott cél elérésének érdekében (problémamegoldás) tárgyalni, változatos kommunikációs stratégiákat használni, a társalgási szabályokat és szerepeket helyesen alkalmazni, miközben különböző kommunikációs szándékokat valósít meg (egyetértés és ellenvetés kifejezése; javaslattétel; információ kérése és adása stb.). Ebben a feladatban a vizsgázó választhat a felkínált két szerep közül. A feladathoz felhasználható segédanyag lehet kulcsszó, kép, rajz, fénykép, térkép, ábra vagy rövid írott szöveg.

A feladatmeghatározás és a szöveges segédanyagok francia nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is.

A feladatok értékelése egymástól független.

”

[INFORMATIKA]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[INFORMATIKA]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Gyakorlati vizsga 180 perc	Szóbeli vizsga 15 perc
Számítógéppel megoldandó feladatsor	Egy téma kifejtése és párbeszéd a témával kapcsolatban
120 pont	30 pont

GYAKORLATI VIZSGA

A gyakorlati vizsgán az érettségizőknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.

A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni. Vizsgázónként szükséges, a tantárgyra jellemző segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgáztató intézmény biztosítja), vonalzó (a vizsgázónak kell hoznia).

A vizsgázó a vizsgát megelőző évben központilag jóváhagyott (az iskola által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat.

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg kezdheti használni a számítógépet.

A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.

A gyakorlati vizsga lebonyolítása, a rendszergazda feladatai

Tárgyi feltételek

A terem berendezése

• A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.

• A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.

A számítógépek

• A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben (lehetőség szerint már hónapokkal a vizsga előtt) elő kell készíteni. Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalékgépeknek. A vizsgakörnyezetet javasolt hasonló feladatok megoldásával tesztelni, mert e nélkül nehezen deríthető ki, hogy valóban felkerült-e minden szükséges szoftverkomponens a gépekre, valamint azok jól működnek-e.

• Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon kellő szabad terület.

• A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.

• Ha valamelyik − eredetileg kiválasztott – számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt a vizsgáztatásból kivonni.

Lebonyolítás

A vizsga előkészítése

• A vizsga során használható gépekhez (a tartalékgépekhez is) létre kell hozni az adott hálózati operációs rendszerben egy-egy felhasználót. A felhasználó azonosítója egyezzen meg a központilag meghatározott vizsgázói kódokkal.

• A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.

• Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.

Archiválás

• A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a diákok által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R).

• A vizsgáztató intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.

Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői

A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:

Témakör	Idő
Szövegszerkesztés	60 perc
Táblázatkezelés	50 perc
Adatbázis-kezelés	30 perc
Weblapkészítés	20 perc
Prezentáció és grafika	20 perc

Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal.

A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.

Értékelés

A gyakorlati vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.

A témakörök szerinti pontszámarányok a következők:

Témakör	Pontszám
Szövegszerkesztés	40 pont
Táblázatkezelés	30 pont
Adatbázis-kezelés	20 pont
Weblapkészítés	15 pont
Prezentáció és grafika	15 pont

Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.

Értékelésre a vizsgázónak csak azok a produktumai kerülnek, amelyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett és a rendszergazda archivált. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlapot, valamint az archivált produktumot együtt tekintheti meg.

SZÓBELI VIZSGA

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó a felelete során használ. A számítógép működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.

A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgakérdéseinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű, CD-ROM) a vizsga helyszínén a diákok rendelkezésére kell bocsátani. E források jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsor feladataival.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia.

A tételek a vizsgakövetelmények 1–3., 7.1, 9. számú témaköreiből jelölhetők ki, így a tételeket az alábbi témakörökből és javasolt arányok figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kérje számon. Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje – a 7.1-es témakör kérdései kivételével – legfeljebb két perc.

Információs társadalom	8−20%
Informatikai alapismeretek – hardver	24−32%
Informatikai alapismeretek – szoftver	20−28%
Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel)	20−28%
Könyvtárhasználat	8−12%

A tétel jellemzői

A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázó témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl.

A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak.

Értékelés

A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik:

• Logikai felépítés 8 pont

(Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.)

• Kifejezőkészség, szaknyelv használata 8 pont

• Tartalom 8 pont

(Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.)

• Kommunikatív készség 6 pont

(Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.)

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Gyakorlati vizsga 240 perc	Szóbeli vizsga 20 perc
Számítógéppel megoldandó feladatsor	Egy téma kifejtése és párbeszéd a témával kapcsolatban
120 pont	30 pont

GYAKORLATI VIZSGA

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.

A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni. Vizsgázónként szükséges segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgáztató intézmény biztosítja), vonalzó (a vizsgázónak kell hoznia).

A vizsgázó a vizsgát megelőző évben központilag jóváhagyott (és a vizsgaközpont által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat.

A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.

A vizsga lebonyolításáról és a résztvevők feladataival kapcsolatos tudnivalók megegyeznek a középszintű vizsga leírásában találhatókkal.

Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői

A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:

Témakörök	Idő
Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés	60 perc
Táblázatkezelés	30 perc
Adatbázis-kezelés	60 perc
Algoritmizálás, adatmodellezés	90 perc

Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.

A témakörök szerinti érékelési arányok a következők:

Témakörök	Pontszám
Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés	30 pont
Táblázatkezelés	15 pont
Adatbázis-kezelés	30 pont
Algoritmizálás, adatmodellezés	45 pont

Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.

SZÓBELI VIZSGA

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó a felelete során használ. A számítógép működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A tételsor legalább 20 tételből áll.

A szóbeli feladatok az 1–3., 7.1, 9. számú témakörökből jelölik ki, az alábbi táblázatban látható arányok figyelembevételével. Egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kéri számon. Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje – a 7.1-es témakör kérdései kivételével – legfeljebb két perc.

Információs társadalom	8−20%
Informatikai alapismeretek – hardver	24−32%
Informatikai alapismeretek – szoftver	20−28%
Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel)	20−28%
Könyvtárhasználat	8−12%

A tétel jellemzői

A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázó témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl.

A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak.

Értékelés

A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik:

• Logikai felépítés 8 pont

(Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.)

• Kifejezőkészség, szaknyelv használata 8 pont

• Tartalom 8 pont

(Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.)

• Kommunikatív készség 6 pont

(Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.)”

”

[KÉMIA]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[KÉMIA]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 120 perc	Szóbeli vizsga 15 perc
Egy feladatsor	Egy téma kifejtése Egy kísérlettel kapcsolatos feladat
100 pont	50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat periódusos rendszerrel és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.

Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői

A feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz. A feladatsor tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak.

A feladatsor a következő típusú feladatokból állhat:

• Feleletválasztásos kérdések (ezen belül egyszerű, akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges).

• Az elméleti feladatok többi részét a következő feladattípusok teszik ki: táblázatkiegészítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, grafikonok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. kis esszé formájában). Az elméleti feladatoknak ismeret-, értés- és alkalmazásszintű kérdéseket is tartalmazniuk kell.

• Számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).

• A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát, amely valamely kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezésén túl a témához kapcsolódó kémiai kérdéseket is tartalmaz.

A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetőleg minél többféle szerepel a feladatsorban. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók az egyes feladatokon belül, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás. A feladatsor az egyik feladat esetében két alternatívát kínál: az egyik inkább kémiai anyagismeretet, a másik problémamegoldást igénylő feladat (pl. számítási feladat) lehet. A vizsgadolgozat megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, hogy a választásra felajánlott részben melyik feladatot választotta.

A feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek:

• A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 20–40%át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számításos formáját választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jellegű kérdést oldja meg, 20% körüli érték.

• Az elméleti feladatok az elérhető összpontszámnak 60–80%-át teszik ki.

• A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%.

• Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet.

• Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg a feladatsor összpontszámának 20%-át.

Értékelés

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

A feladatsoron elérhető összpontszám vizsgaidőszakonként változhat. A vizsgadolgozatok pontszámát az elért pontszámokból számított százalékos teljesítmény egész számra kerekített értéke adja meg. Például ha az elérhető összpontszám 112, az elért pontszám 81, akkor a vizsgapontszám 72.

A vizsgadolgozat megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, hogy a választásra felajánlott részben melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását kell értékelni.

SZÓBELI VIZSGA

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat periódusos rendszerrel és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök.

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. A tételeknek a követelményrendszer egészét le kell fedniük.

A tétel jellemzői

A szóbeli vizsgatétel két altételt tartalmaz.

1. Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése.

2. Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése

vagy

leírt kísérlet megadott tapasztalatainak értelmezése.

A két altételnek eltérő témaköröket (pl. szerves és szervetlen vagy általános és szerves kémia) kell érinteniük. A tételeknek utalniuk kell a használható segédeszközökre.

Értékelés

A felelet összpontszáma az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével alakul ki:

	Értékelési szempontok	Max. pontszám
1. altétel	a) Tartalmi helyesség	20
1. altétel	b) Előadásmód, logikai helyesség	5
2. altétel	a) A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása*	10 / 0
2. altétel	b) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése*	5 / 15
Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata		5
A segédeszközök szakszerű használata		5
Maximálisan elérhető összes pontszám		50

* Attól függően, hogy elvégzendő kísérletről van-e szó, vagy megadott kísérletet kell-e értelmezni.

Az értékelés az alábbi szempontrendszer alapján történik:

1.a) Tartalmi helyesség

0 pont	A vizsgázó nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szereplő témára.
1−3 pont	A vizsgázó megemlít néhány információt a kérdésben szereplő témával kapcsolatban, de alapvetően nincs tisztában a kérdés lényegével.
4−7 pont	A vizsgázó tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy szűk részletét tárgyalja.
8−11 pont	A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz.
12−15 pont	A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak a tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát.
16−19 pont	A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságra vonatkozó, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre nem tudja a választ.
20 pont	A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre helyesen felel.

1.b) Előadásmód, logikai helyesség

5 pont	3−4 pont	1−2 pont	0 pont
A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához.	A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál.	A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszerűtlenek.	A felelet összefüggéstelen, logikai rendszere követhetetlen.

Elvégzendő kísérlet esetén:

2.a) A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása

10 pont	5−9 pont	4−1 pont	0 pont
A vizsgázó szakszerűen elvégzi a kísérletet, tapasztalatai helyesek.	A vizsgázó rendelkezik a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretekkel, de a kísérlet végrehajtásakor apró hibákat vét.	A vizsgázó a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretek egy részével rendelkezik, de a kísérletet nem tudja végrehajtani.	A vizsgázó nem rendelkezik a kísérlet elvégzéséhez szükséges gyakorlati ismeretekkel.

2.b) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése

5 pont	3−4 pont	1−2 pont	0 pont
A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi.	A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi.	A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi.	A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni.

Megadott kísérlet esetén:

2.b) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése

15 pont	8−14 pont	1−7 pont	0 pont
A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi.	A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi.	A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi.	A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni.

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata

5 pont	3−4 pont	1−2 pont	0 pont
A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert.	A vizsgázó többnyire szakszerűen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja.	A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni.	A vizsgázó tájékozatlan a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában.

A segédeszközök szakszerű használata

5 pont	3−4 pont	1−2 pont	0 pont
A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, grafikonokat stb.).	A vizsgázó csak felszólításra használja a segédeszközöket a kérdések megoldásához.	A vizsgázó csak tanári segítséggel képes eligazodni a segédeszközök használatában.	A vizsgázó tanári segítséggel sem képes eligazodni a segédeszközök használatában.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 240 perc	Szóbeli vizsga 20 perc
Egy feladatsor	Egy téma kifejtése Egy kísérlettel kapcsolatos feladat Egy problémafeladat
100 pont	50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat periódusos rendszerrel és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.

Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői

A feladatlap közel azonos pontszámban tartalmaz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket. A feladatlap tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak.

A feladatsor a következő típusú feladatokból állhat:

• Feleletválasztásos kérdések.

• Elméleti feladatok, ezen belül táblázatos feladat, egyenletkiegészítés, elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. kis esszé formájában), esettanulmány. Az esettanulmány valamely kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezésén túl a témához kapcsolódó kémiai kérdéseket is tartalmaz. Az elméleti feladatoknak ismeret-, értés és alkalmazás szintű kérdéseket is tartalmazniuk kell.

• Számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).

A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetőleg minél több fajta szerepel a feladatsorban. Egy feladaton belül a feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás.

A feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek:

• A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 40–50%át teszi ki.

• Az elméleti feladatok az elérhető összpontszámnak 50–60%-át teszik ki.

o Ezen belül: az elméleti feladatok típusainak aránya az elmélet pontszámának százalékában:

▪	Feleletválasztásos kérdések	15–20%
▪	Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés	25–40%
▪	Elemző feladatok	30–40%
▪	Esettanulmány	0–15%

• Az alkalmazás szintű válaszok pontszáma az elméleti pontszámnak minimálisan 20%-a.

• A környezetkémiával kapcsolatos kérdések az elméleti pontszámnak minimum 5%át teszik ki.

• Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg a feladatsor összpontszámának 20%-át.

• A feladatsor legalább négy számítási feladatot tartalmaz.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

SZÓBELI VIZSGA

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A tételsor egyenként legalább 20 tételt tartalmaz. A tételeknek a követelményrendszer egészét le kell fedniük.

A tétel jellemzői

A szóbeli vizsgatétel három altételt tartalmaz.

1. Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése.

2. Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése,

vagy

egy leírt kísérlet várható eredményének becslése és elemzése.

3. Problémamegoldó feladat.

A tétel három részének megfogalmazásánál törekedni kell arra, hogy legalább egy-egy szerves, illetve szervetlen kémiai kérdés szerepeljen, amelyben fel kell használni az általános kémiai ismereteket. (Például, ha az A) altétel általános kémiai témára vonatkozik, akkor a következő két altétel egyikében a szerves, a másikban a szervetlen kémia domináljon.)

Törekedni kell arra, hogy a B) és C) altétel közel azonos nehézségű legyen. A tételeknek utalniuk kell a használható segédeszközközökre.

Értékelés

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével történik:

	Értékelési szempontok	Max. pontszám
1. altétel	a) Tartalmi helyesség	15
1. altétel	b) Előadásmód, logikai helyesség	5
2. altétel	a) A kísérlet elvégzése, illetve a várható tapasztalatok megadása	5
2. altétel	b) A kísérlet elemzése	5
3. altétel	a) A probléma megoldásához szükséges elmélet ismerete	5
3. altétel	b) A probléma megoldása	5
Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata		5
A segédeszközök szakszerű használata		5
Maximálisan elérhető összes pontszám		50

Az értékelés az alábbi szempontrendszer alapján történik:

1.a) Tartalmi helyesség

0 pont	A vizsgázó nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szereplő témára.
1−3 pont	A vizsgázó megemlít néhány információt a kérdésben szereplő témával kapcsolatban, de alapvetően nincs tisztában a kérdés lényegével.
4−6 pont	A vizsgázó tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy szűk részletét tárgyalja.
7−9 pont	A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz.
10−12 pont	A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak a tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát.
13−14 pont	A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságra vonatkozó, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre nem tudja a választ.
15 pont	A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre helyesen felel.

1.b) Előadásmód, logikai helyesség

5 pont	3−4 pont	1−2 pont	0 pont
A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához.	A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál.	A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszerűtlenek.	A felelet összefüggéstelen, logikai rendszere követhetetlen.

2.a) A kísérlet elvégzése, illetve a várható tapasztalatok megadása

5 pont	3−4 pont	1−2 pont	0 pont
A vizsgázó szakszerűen elvégzi a kísérletet, tapasztalatai helyesek.	A vizsgázó rendelkezik a feladat megoldásához szükséges ismeretekkel, de a kísérlet végrehajtásakor apró hibákat vét.	A vizsgázó rendelkezik a feladat megoldásához szükséges ismeretekkel, de a kísérletet nem tudja végrehajtani.	A vizsgázó nem rendelkezik a kísérlet elvégzéséhez szükséges ismeretekkel.
vagy*
A vizsgázó önállóan, és helyesen oldja meg feladatát.	A vizsgázó csak tanári segítséggel képes megbecsülni a kísérlet várható eredményét.	A vizsgázó tanári segítséggel is csak a feladat megoldásához szükséges részismeretekkel rendelkezik.	A vizsgázó nem rendelkezik a feladat megoldásához szükséges ismeretekkel.

* Attól függően, hogy elvégzendő kísérletről van-e szó, vagy a kísérlet eredményét kell-e megbecsülni.

2.b) A kísérlet elemzése

Az alábbi pontok a felismert vagy a tanár által közölt probléma megoldására adhatók.

5 pont	3−4 pont	1−2 pont	0 pont
A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi.	A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi.	A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi.	A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni.

3.a) A probléma megoldásához szükséges elmélet ismerete

5 pont	3−4 pont	1−2 pont	0 pont
A vizsgázó megérti a problémát, és rendelkezik a megoldásához szükséges ismeretekkel.	A vizsgázó rendelkezik a megoldásához szükséges ismeretekkel, de a problémát csak segítséggel ismeri fel.	A vizsgázó segítséggel ismeri fel a problémát, és a megoldásához szükséges összefüggéseket a tanár közli.	A vizsgázó segítséggel sem ismeri fel a problémát.

3.b) A probléma megoldása

Az alábbi pontok a felismert vagy akár a tanár által közölt probléma megoldására adhatók.

5 pont	3−4 pont	1−2 pont	0 pont
A vizsgázó a problémát hibátlanul megoldja.	A vizsgázó a problémát kisebb tanári segítséggel oldja meg.	A vizsgázó a problémát tanári segítséggel is csak hiányosan oldja meg.	A vizsgázó a problémát tanári segítséggel sem képes megoldani.

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata

5 pont	3−4 pont	1−2 pont	0 pont
A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert.	A vizsgázó többnyire szakszerűen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja.	A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni.	A vizsgázó tájékozatlan a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában.

A segédeszközök szakszerű használata

5 pont	3−4 pont	1−2 pont	0 pont
A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, grafikonokat stb.).	A vizsgázó csak felszólításra használja a segédeszközöket a kérdések megoldásához.	A vizsgázó csak tanári segítséggel képes eligazodni a segédeszközök használatában.	A vizsgázó tanári segítséggel sem képes eligazodni a segédeszközök használatában.

„

”

[LATIN NYELV]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[LATIN NYELV]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 180 perc		Szóbeli vizsga 15 perc
I. Fordítás 120 perc	II. Feladatsor 60 perc	Szövegismeret Szövegelemzés Képelemzés
40 pont	35 pont	75 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó az I. (120 perc) és a II. (60 perc) részen belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A jelölt először a fordítási feladatot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 120 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.

A fordításhoz segédeszközként nyomtatott latin–magyar szótár használható. A II. részhez nem használható segédeszköz.

Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői

Fordítás

A középszintű érettségi vizsgán a fordítási feladat szövege eredeti klasszikus latin vagy ahhoz közel álló próza vagy vers, terjedelme megközelítően 6 sor, témájában nem tér el a középiskolában feldolgozott szemelvényektől.

A fordítási feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e nyomtatott szótár segítségével közepes nehézségű, ismeretlen latin szöveget önállóan és szabatosan lefordítani magyar nyelvre. A feladat célja annak mérése, hogy a vizsgázó elsajátította-e a követelményrendszerben meghatározott leíró nyelvtani és művelődéstörténeti ismereteket, és tudja-e ezeket adott latin nyelvű szöveg feldolgozása során mozgósítani. A fordítás és a feladatsor időtartama is jelzi, hogy a fordítási feladat igényel a vizsgázótól nagyobb kreativitást, míg a feladatsor inkább reproduktív jellegű.

FELADATSOR

A középszintű érettségi vizsgán a feladatsor 6 leíró nyelvtani és 2 lexikai-szóképzéstani feladatból áll. A leíró nyelvtani feladatokban az általános szabályokon túl csak a gyakoribb kivételek ismerete elvárt. A feladatok között szerepelhet kiegészítés, módosítás, átalakítás, meghatározás, felismerés, általában olyan típusú feladat, amely a vizsgázó részéről önálló latin nyelvű szövegalkotást nem igényel.

Értékelés

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Az írásbeli vizsgán összesen 75 pont szerezhető, ebből a fordítási feladatra 40 pont, a feladatsorra 35 pont adható. A feladatsor első 6 leíró nyelvtani feladatának pontértéke mindig legalább 25.

A javítási-értékelési útmutató a fordítási feladat értékeléséhez mintafordítást nyújt, és megadja a feladatsor megoldását, valamint a fordítás tagmondatonkénti és a feladatsor helyes válaszonkénti pontértékét.

SZÓBELI VIZSGA

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A felkészüléshez és a felelethez semmiféle segédeszköz nem használható.

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia.

A tétel jellemzői

A tétel első részének feladatai egyazon eredeti latin szövegrészlethez kapcsolódnak. Középszinten alapvetően reproduktív jellegűek. A tétel első részének alapjául szolgáló szöveg bármely, a részletes követelményeknek megfelelő szemelvény lehet, amelynek terjedelme 8–10 sor vers vagy 4–5 sor próza.

A szemelvényhez kapcsolódó feladatok típusai minden tétel esetében a következők:

• a szöveg felolvasása;

• a szöveg fordítása, amit kiegészít a benne szereplő

• 3–5 nyelvtani, stilisztikai jelenség felismerése;

• 3–5 lexikai elem pontos meghatározása; valamint

• 3–5, a szöveg keletkezésére, kultúrtörténeti utalásaira, illetve értelmezésére vonatkozó rövid kérdés;

• a szöveg szerzőjétől vagy a követelményrendszer forrásanyagában meghatározott szerzők valamelyikétől legalább öt mondat/verssor emlékezetből történő felidézése és helyes előadása (öt különálló szállóige is elfogadható).

A tétel második részében a jelöltnek egy fénykép, reprodukció alapján az antik (illetve későbbi latin nyelvű) kultúra valamely, napjaink műveltségében számottevő jelentőségű területének ismeretéről kell számot adnia. A képnek egyértelműen kell szemléltetnie egy, a követelmények (források és kulturális ismeretek) által meghatározott témát. A képek témája nem feltétlenül kapcsolódik a vizsgán szereplő szöveghez.

A vizsgázó által kihúzott tétel szövege a szöveg felolvasására és fordítására, a memoriterek előadására és a képhez kapcsolódó kultúrtörténeti összefoglalásra vonatkozó feladatot tartalmazza. A felelet során a vizsgázónak önállóan kell számot adnia olvasási és fordítási készségéről, majd válaszolnia a vizsgáztató tanár rendre 3–5 nyelvtani (stilisztikai), lexikai és tartalmi kérdésére, valamint számot adnia memoritertudásáról. Ezt követően a vizsgázó önállóan fejti ki a képhez kapcsolódó művelődéstörténeti témát. A vizsgáztató kérdéseit a tételsor összeállításával együtt kell rögzíteni.

Értékelés

A felelet 75 ponttal értékelhető. Ez a következőképpen oszlik meg az egyes feladatok között:

Felolvasás 5 pont

Fordítás 25 pont

Elemző kérdések 20 pont

Memoriter 10 pont

Képelemzés 15 pont

Értékelési szempontok:

• Felolvasás: helyes latin kiejtés; a szöveg értő intonációja; esetleges versritmusának felismerése.

• Fordítás: a szöveg ismerete, értése.

• A nyelvtani, stilisztikai jelenségek felismerésének önállósága, helyessége.

• A lexikai elemek meghatározásának pontossága, önállósága.

• A szöveg keletkezése, kultúrtörténeti utalásai, értelmezése: az ismeretek helyessége, gazdagsága.

• Memoriter: pontosság, helyes latin kiejtés; a szöveg értő intonációja, terjedelem.

• Képelemzés: absztrakciós készség; az előadott ismeretek tartalmi gazdagsága; nyelvi megformáltság; az elsajátított ismeretek adott régészeti vagy művészeti emlékkel történő összekapcsolásának képessége.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 180 perc		Szóbeli vizsga 20 perc
I. Fordítás 120 perc	II. Feladatsor 60 perc	Szövegismeret Szövegelemzés Képelemzés
40 pont	35 pont	75 pont

A jelölt először a I. feladatsort oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 120 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.

A fordításhoz segédeszközként nyomtatott latin–magyar szótár használható. A II. részhez nem használható segédeszköz.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői

Fordítás

Az emelt szintű érettségi vizsgán a fordítási feladat szövege eredeti klasszikus latin vagy ahhoz közel álló próza vagy vers, amely a részletes érettségi követelményrendszerben meghatározott szerzők műveinek nyelvi megformálásától és témáitól eltérhet. Terjedelme megközelítően 8 sor. A fordítási feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e nyomtatott szótár segítségével nyelvileg és tartalmilag összetettebb, ismeretlen latin szöveget önállóan és szabatosan lefordítani magyar nyelvre. A feladat célja annak mérése, hogy a vizsgázó elsajátította-e a követelményrendszerben előírt leíró nyelvtani és művelődéstörténeti ismereteket, és tudja-e ezeket adott latin nyelvű szöveg feldolgozása során mozgósítani. A fordítás és a feladatsor időtartama is jelzi, hogy a fordítási feladat igényel a vizsgázótól nagyobb kreativitást, míg a feladatsor inkább reproduktív jellegű.

FELADATSOR

A feladatsor 6 db leíró nyelvtani és 2 db lexikai-szóképzéstani feladatból áll. Ezek között szerepelhet kiegészítés, módosítás, átalakítás, meghatározás, felismerés, általában olyan típusú feladat, amely a vizsgázó részéről aktív nyelvtani és kultúrtörténeti tudást, önálló latin nyelvű szövegalkotást is igényel. Az utóbbihoz szükséges szókészlet a fordítási feladatban szereplő szövegre épül. A leíró nyelvtani feladatokban az általános szabályok részletes ismeretén túl a kivételek ismerete is elvárt. A feladatok közt produktív jellegű is előfordulhat.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 75 pont adható, ebből a fordítási feladatra 40 pont, a feladatsorra 35 pont adható. A feladatsor első 6 leíró nyelvtani feladatának pontértéke mindig legalább 25.

SZÓBELI VIZSGA

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A felkészüléshez és a felelethez semmiféle segédeszköz nem használható.

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia.

A tétel jellemzői

A tétel első része ismeretlen, de a követelményrendszerben szereplő szerzők valamelyikétől származó, rá jellemző szövegrészletre épül. Mivel e szerzők és életművük ismerete, valamint műrészleteik memoriter felidézése elvárt követelmény, a szöveghez kapcsolódó tartalmi kérdések e már ismert művelődéstörténeti jelenségekre vonatkoznak. A fordítandó szöveg mennyisége 3 sor vers vagy 2 sor próza.

A szemelvényhez kapcsolódó feladatok típusai minden tétel esetében a következők:

• a szöveg felolvasása;

• a szöveg fordítása, illetve az ezt előkészítő és követő nyelvi elemzés;

• a szerzőnek és az idézett műnek ismeretére vonatkozó feladatok;

• a szöveg szerzőjétől legalább nyolc mondat/sor emlékezetből történő felidézése és helyes előadása.

A tétel második részében a jelölt egy fénykép, reprodukció alapján az antik (illetve későbbi latin nyelvű) kultúra valamely, napjaink műveltségében számottevő jelentőségű területének ismeretéről ad számot. A képek egyértelműen szemléltetnek egy-egy, az emelt szintű érettségi követelményrendszerének (források és kulturális ismeretek) megfelelően kiválasztott témát. A képek témája nem feltétlenül kapcsolódik a vizsgán szereplő szöveghez. Emelt szinten a vizsgázó ismertetését nem csupán a kép témájához köti, hanem leszűkíti a képen ábrázolt egyedi elemekre, s szól az ábrázolás vagy az információhordozás mikéntjéről is (régészeti jelentőség, művészi szándék stb.).

A vizsgázó által kihúzott tétel szövege a szöveg felolvasására, fordítására és értelmezésére, a memoriterek előadására vonatkozó feladatokat tartalmazza. Tartalmazza továbbá a kép, reprodukció címét és alkotóját (ha az ismeretlen, valamely további segítő információt: lelőhely, rendeltetés stb.), valamint egy-egy, a kép tartalmára, illetve az információhordozás mikéntjére vonatkozó kérdést. A felelet során a vizsgázónak önállóan kell számot adnia olvasási és fordítási készségéről, a szöveg értelmezéséről, memoritertudásáról, illetve válaszolnia a vizsgáztató leíró nyelvtani vagy művelődéstörténeti kérdéseire. Ezt követően önállóan fejti ki a kép által megvilágított művelődéstörténeti témát és mutatja be annak adott ábrázolását. A vizsgáztató kérdéseit a tételsor összeállításával együtt kell rögzíteni.

Értékelés

A felelet 75 ponttal értékelhető központi értékelési útmutató alapján. Az összpontszám a következőképpen oszlik meg az egyes feladatok között:

Felolvasás 2 pont

Nyelvtani értelmezés 18 pont

Fordítás 25 pont

Tartalmi-történeti kérdések 10 pont

Memoriter 5 pont

Kép bemutatása 15 pont

Értékelési szempontok:

• Felolvasás: helyes latin kiejtés; a szöveg értő intonációja; esetleges versritmusának felismerése.

• Fordítás, illetve az ezt előkészítő és követő nyelvi elemzés: fordítási készség; grammatikai ismeretek alkalmazása.

• Tartalmi, történeti kérdések: az ismeretek helyessége, gazdagsága.

• Memoriter: helyes előadás, terjedelem.

• Kép bemutatása: absztrakciós készség; az előadott ismeretek tartalmi gazdagsága; nyelvi megformáltság; az elsajátított ismeretek adott régészeti vagy művészeti emlékkel történő összekapcsolása.”

”

[MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 240 perc		Szóbeli vizsga 15 perc
I. Szövegértési feladatsor 60 perc	II. Szövegalkotási feladat 180 perc	Egy nyelvi tétel kifejtése	Egy irodalmi tétel kifejtése
40 pont	60 pont	50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó az I. (60 perc) és a II. (180 perc) részen belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A jelölt először a I. feladatsort oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 60 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor a Magyar helyesírási szótár használható. A Magyar helyesírási szótárból vizsgacsoportonként négy példány szükséges. A szótárról a vizsgáztató intézmény gondoskodik.

Tartalmi szerkezet

Az írásbeli vizsga szövegek megértését, illetve egy szöveg önálló megfogalmazását igényli. Az írásbeli vizsga tehát tartalmaz egy szövegértési feladatsort, továbbá megjelöl három szövegalkotási feladatot. A szövegalkotási feladatokból egyet választ a vizsgázó. A vizsgázó az írásbeli feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.

A feladatsor és a feladatok jellemzői

Szövegértési feladat

A szövegértési feladat szövege általában 800–1100 szó terjedelmű esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés.

A szövegértést vizsgáló kérdések – az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi jellemzőinek megfelelően – a következőkre irányulhatnak:

• a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás, érv, álláspont stb. azonosítása;

• a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői; ezek szövegbeli funkciója;

• a szöveg kommunikatív sajátosságai;

• a cím és a szöveg egészének viszonya;

• a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei;

• a szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok;

• a szerzői álláspont azonosítása, értelmezése;

• a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe;

• a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés.

Feladat lehet továbbá

• vázlat, tematikai háló készítése;

• önálló következtetés, álláspont megfogalmazása;

• a szöveg témájához, a szövegben megjelenített álláspontokhoz kapcsolódó önálló rövid írásmű vagy beszédmű megfogalmazása a műfaji normák követésével, a mindennapi, esetleg a hivatalos írásbeliség, illetve szóbeliség műfajainak köréből;

• a szöveg rövid, esetleg adott szempontú vagy adott címzetteknek szóló összegzése.

A vázlatírás, illetve az összegzés által kívánt fő képességek: a kulcsszavak feltárása, a tematikus háló [„téma-réma viszony”] követése, a tételmondatok felismerése a különböző szövegegységekben, a szöveg fókuszának megértése, a témaváltás, az előre- és visszautalások követése, a kihagyások érzékelése, a szöveg részletezettségének követése, az ismert és új közlés elkülönítése.

Szövegalkotási feladat

A vizsgázó három, eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának terjedelme maximum 4–5 oldal. A feladatok a következők:

• Érvelő fogalmazás nyelvi, irodalmi, általános kulturális, etikai, életmódbeli kérdésekről. A feladat tartalmaz egy gondolatébresztő, az érvelés tematikai hálózatára utaló szöveget, általában szövegrészletet. (E felvezető szöveg lehet kritika, esszé, publicisztikai mű, szépirodalmi mű stb. részlete. A feladat megfogalmazása nem feltételezi a felvezető szöveg egészének ismeretét.)

• Egy mű (pl. lírai alkotás, rövid szépprózai mű, drámarészlet, esetenként esszé) adott szempontú elemzése, értelmező bemutatása. A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontját, szempontjait.

• Két, esetenként három szöveg (pl. szépirodalmi mű, műrészlet) adott szempontú összehasonlítása. A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének, értelmezésének kiemelt szempontját, szempontjait, pl. a tematikus, a poétikai, stílusbeli összevetést. A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása, az intertextualitás, evokáció különböző példái révén. (Az összehasonlítandó szövegek között megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom.)

Értékelés

Szövegértési feladat

A szövegértési feladatsor megoldásával maximum 40 pontot érhet el a vizsgázó. A szaktanár az írásbeli dolgozatot a központi javítási-értékelési útmutató alapján értékeli. Az útmutató közli a szövegértési feladatok lehetséges választartományát (a válaszmodellt), esetenként a válasz műfaji normáit, továbbá a válasz pontértékét, valamint az adható részpontszámokat. Az értékelő az egyes feladatokra adott pontszámot, majd a szövegértési feladatsor megoldásával elért összpontszámot feltünteti a dolgozaton.

Szövegalkotási feladat

A vizsgázó által választott szövegalkotási feladat megoldását a szaktanár a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti. Az értékelésben a vizsgázó által kidolgozott feladat megoldását kell figyelembe venni.

A fogalmazási feladat pontszámának megoszlása

A fogalmazási feladat megoldásával maximum 60 pontot érhet el a vizsgázó. Az elérhető 60 pont megoszlása a következő:

tartalmi minőség: 20 pont

szerkezet, felépítés: 20 pont

nyelvi minőség: 20 pont

A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok:

A tartalmi kifejtés minőségének általános kritériumai:

• a feladatnak, a feladatban közölt szempontoknak megfelelő kifejtés, szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás;

• nyelvi és irodalmi műveltség, tájékozottság, indokolt hivatkozás, idézés;

• tárgyszerűség; az állítások bizonyítása;

• problémaérzékenység; a témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. reflexió, állásfoglalás).

• világismeret, gondolkodási kulturáltság.

A szöveg megszerkesztettségének általános kritériumai:

• a feladatban megjelölt műfaj elemeinek való megfelelés;

• a témának, a címzettnek, a műfajnak, a tartalmi mondandónak megfelelő szerkezet kialakítása;

• koherens szövegszerkezet (pl. térbeli és időbeli viszonyok; logikai és jelentésszintű kapcsolatok létrehozása; kulcsszavak, előre- és visszautalások, nyelvtani, jelentésbeli és pragmatikai kapcsolatok megteremtése);

• arányosság és tagolás (pl. a felvezetés, tárgyalás, lezárás aránya, témaváltás jelölése, bekezdések szerkesztése);

• az adott terjedelem megtartása.

A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott általános kritériumok:

• a köznyelvi norma biztos ismerete;

• adekvát és változatos szóhasználat, a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő szókincs, hangnem, stílus;

• világos és lényegre törő, szabatos előadásmód;

• gördülékeny, érthető mondat- és szövegalkotás;

• olvasható kézírás, rendezett íráskép.

A javítási-értékelési útmutató közli a tartalomra, a szerkezetre és a nyelvi minőségre adható 20-20-20 pont megoszlását. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes kitűzött feladatok témafüggő, címszószerűen megfogalmazott (azaz nem kifejtett) lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás elfogadható. Az útmutatóban közölt kritériumok és pontszámok figyelembevételével a szaktanár által megállapított pontszám jelzi a vizsgázó dolgozatának tartalmi minőségét, a dolgozat felépítését, szerkezetét és nyelvi minőségét, továbbá a vizsgázó helyesírását, valamint a dolgozat írásképét.

Az értékelő tanár a dolgozat végén feltünteti a szövegalkotási feladat tartalmi, szerkezeti, illetve nyelvi minőségének pontszámát, a helyesírási hibapontok összegét, továbbá amennyiben az szükséges, az íráskép miatt levont pontszámot, majd a vizsgázó által az írásbeli feladat egészében elért összpontszámot.

Helyesírás, íráskép

A vizsgázó helyesírásának és a dolgozat írásképének értékelése a szövegértési feladatsor, valamint a szövegalkotási feladat megoldásában egységes elv szerint történik.

• Az értékelő tanár mind a szövegértési, mind a szövegalkotási feladat megoldásában a helyesírási hibákat aláhúzza, majd a javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát.

• A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből.

• Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből.

SZÓBELI VIZSGA

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Az egyes tételekhez tartozó feladatok csak a vizsgán ismerhetőek meg.

A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott ismerethordozó (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe még belefér.)

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a jelölt. A tételsor legalább 20 nyelvi és 20 irodalmi tételből áll.

A nyelvi és irodalmi tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt) évről évre módosítani kell.

Magyar nyelvi tételsor

A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következő témáira, illetve a vizsgáztató tanár által kiválasztott altémáira épülnek: Ember és nyelv, Kommunikáció, A magyar nyelv története, Nyelv és társadalom, A nyelvi szintek, A szöveg, A retorika alapjai, Stílus és jelentés. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. További szóbeli tételek kijelöléséről – ide értve a húszon felüli tételszámot is – a szaktanár dönt.

Irodalom tételsor

A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak, a Szerzők, művek, illetve az Értelmezési szintek, megközelítések témáinak lehetséges kombinációiból állítja össze a szaktanár. A Szerzők, művek témáiból összeállított tételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjaiból, illetve értelemszerűen tartalmazhatja az iskola helyi tantervében szereplő művet, műveket.

A tételek a Szerzők, művek témáiból, az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjainak a szerzőnek, a mű(vek)nek, a tétel tárgyának megfelelő megközelítési, értelmezési szempont érvényesítésével állítandók össze. A tematikai arányok a következők:

Szerzők, művek	Tételek száma
Életművek	6
Portrék	4
Látásmódok	3
A kortárs irodalomból	1
Világirodalom	2
Színház- és drámatörténet	2
Az irodalom határterületei	1
Regionális kultúra	1
Összesen	20

További szóbeli tételek esetleges kijelöléséről a vizsgáztató szaktanár dönt.

A tételek jellemzői

A magyar nyelvi tétel

A témakörnek, illetve a tételnek megfelelő feladat tartalmaz egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd a kifejtendő feladat megjelölését.

A tételben kitűzött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése, értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, a feladatban adott műfajnak megfelelő előadása stb.

Irodalomtétel

A tétel tartalmaz(hat) egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kitűzött szempontnak megfelelően konkrét mű(vek) megjelölését. A kiemelt szempont lehet például bármely műfaji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai, etikai kérdés. Ha azt a tétel kifejtése igényli, illetve lehetővé teszi, a vizsgázó választ a tételben megjelölt szerzők vagy művek közül.

Értékelés

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A vizsgázó a feleletére a nyelvi és az irodalmi tétel kifejtésének tartalmát és előadásmódját értékelő pontszámot kap. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik:

TARTALOM 25 pont	ELŐADÁSMÓD 25 pont
• Nyelvtani, irodalmi, kulturális tájékozottság • Tárgyi tudás • Gondolatgazdagság • Rendszerezés	• Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés • Lényegkiemelés • Logikus érvelés • Megfelelő szóhasználat • Érthető előadásmód
⇩ ⇩ ⇩ ⇩ ⇩ A BESZÉDMŰ (A MAGYAR NYELVI ÉS AZ IRODALOMFELELET EGYÜTTESEN) 50 pont

TARTALMI MINŐSÉG

Elérhető pontszám: 25 pont

Teljesítménytartomány: 25–20 pont

A vizsgázó a tételének megfelelő (átfogó) összefüggések, gondolatok, megállapítások önálló közlésével bizonyítja, hogy jól érti és ismeri a tétel témáját (összefüggéseit, fő kérdéseit). Megfogalmazza a tétel kívánta értékelő véleményét. Nyelvi, irodalmi ismereteit meggyőzően alkalmazza, kifejtését releváns példákkal támasztja alá. A feladat megoldása minden lényeges elemében meggyőző.

Teljesítménytartomány: 19–10 pont

A tétel kifejtése lényegében önálló, a főbb megállapítások lényegében helytállóak. A tétel kifejtése rendszerezésre törekvő, de néhány tartalmi elem bizonytalan, esetleg hiányos. A felelet kifejezi a felelő témával kapcsolatos véleményét. Előfordulhat némi felületesség, túlzott általánosítás, irreleváns narráció.

Teljesítménytartomány: 9–1 pont

A vizsgázó a tétel témáját nem ismeri kielégítően, de rendelkezik a feladatmegoldáshoz tartozó összefüggések, tények, művek, fogalmak töredékes ismeretével. A felelethez szükséges a kérdező tanár segítsége.

ELŐADÁSMÓD

Elérhető pontszám: 25 pont

Teljesítménytartomány: 25–20 pont

Az előadásmód önálló, folyamatos, érthető. A felelet gondolati íve rendezett, átlátható. Az érvelés, kifejtés szerkezete meggyőző; a vizsgázó elkerüli a lényegtelen elemeket, kitérőket. Fogalomhasználata világos, pontos, szókincse gazdag, egészében megfelel a téma és a vizsgahelyzet nyelvi, stiláris regiszterének.

Teljesítménytartomány: 19–10 pont

A tétel kifejtése, a mondandó elrendezése, gondolati íve általában átlátható. Az előadásmód esetleg néhol akadozó, körülményes. Fogalomhasználata, szókincse a témának megfelelő, csak néhány kisebb nyelvi, stilisztikai, mondatszerkesztési hiba fordulhat elő benne.

Teljesítménytartomány: 9–1 pont

A felelet gondolatmenete nem vagy kevéssé azonosítható. A felelet nem eléggé folyamatos, érvelése bizonytalan, kevéssé elfogadható. A nyelvi, stilisztikai kifejezésmódja nem igényes (pl. bizonytalan mondatszerkesztés, szegényes szókincs).

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 240 perc		Szóbeli vizsga 20 perc
Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor	Szövegalkotási feladatok	Egy nyelvi tétel kifejtése	Egy irodalmi tétel kifejtése
40 pont	60 pont	50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor a Magyar helyesírási szótár használható, amelyből vizsgacsoportonként négy példány szükséges. A példányokról a vizsgáztató intézmény gondoskodik.

Tartalmi szerkezet

Az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze.

A feladatsor jellemzői

Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor

A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, esszéhez, értekező prózához vagy annak részletéhez, egy drámához vagy annak részletéhez) kapcsolódik.

A feladatsor nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását, fogalmak felismerését, azonosítását, esetenként definícióját tartalmazza, különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárására irányul, továbbá tartalmaz a vizsgálandó szöveg nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzőire irányuló kérdéseket.

A nyelvi, illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőlegesen 40–60%.

Szövegalkotási feladatok

A szövegalkotási feladatsor három különböző témáról adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását tartalmazza.

A szövegalkotási feladatok a következők:

• Egy adott mű vagy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdés értelmezése, értékelése adott terjedelemben.

• Érvelő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre, korjelenségre.

• Egy valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. vitaindító, hozzászólás, kérvény), esetenként adott címzetteknek, megjelölt kommunikációs helyzetben, illetve adott műfajban.

A feladatok bármelyike lehet szövegbázisú (pl. irodalmi művet közlő, az esszé, a kifejtés, értékelő érvelés alapjául szolgáló rövid felvezető idézetet tartalmazó) vagy szövegbázis nélküli.

Értékelés

Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor

A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése témafüggő központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelők a dolgozaton feltüntetik a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.

Szövegalkotási feladatok

A vizsgáztatók a javítási-értékelési útmutató alapján minősítik a vizsgázó teljesítményét, majd feltüntetik a dolgozaton az egyes szövegalkotási feladatok megoldásával elért pontszámot.

A feladattípusok pontértéke a következő:

•

Egy adott mű vagy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdés értelmezése, értékelése adott terjedelemben:

25 pont

•

Érvelő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre, korjelenségre:

20 pont

•

Egy, valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. vitaindító, hozzászólás, kérvény), esetenként adott címzetteknek, megjelölt kommunikációs helyzetben, illetve adott műfajban:

15 pont

A megoldás minőségének elbírálásában a következő általános kritériumok érvényesülnek:

A tartalmi kifejtés minőségének általános kritériumai:

• a feladat értelmezése, kifejtése; szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás;

• nyelvi és irodalmi műveltség, tájékozottság, indokolt hivatkozás, idézés;

• tárgyszerűség; az állítások bizonyítása;

• problémaérzékenység; a témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. reflexió, állásfoglalás);

• világismeret, gondolkodási kulturáltság.

A szöveg megszerkesztettségének általános kritériumai:

• a feladatban megjelölt műfaj elemeinek való megfelelés;

• a témának, a címzettnek, a műfajnak, a tartalmi mondandónak megfelelő szerkezet kialakítása;

• arányosság és tagolás (pl. a felvezetés, tárgyalás, lezárás aránya; a témaváltás jelölése, bekezdések szerkesztése);

• az adott terjedelem megtartása.

A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott általános kritériumok:

• a köznyelvi norma biztos ismerete;

• adekvát és változatos szóhasználat, a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő szókincs, hangnem, stílus;

• világos és lényegre törő, szabatos előadásmód;

• gördülékeny, érthető, mondat- és szövegalkotás;

• olvasható kézírás, rendezett íráskép.

Helyesírás, íráskép

A helyesírás értékelése az útmutató szerint történik. Az értékelő tanár mind a szövegértési, mind a szövegalkotási feladat megoldásában a helyesírási hibákat aláhúzza, majd az útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát.

• A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből.

• Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből.

A javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. Az útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő jó megoldás is elfogadható. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.

Az értékelő a dolgozat végén feltünteti a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorral, majd a szövegalkotási feladatok megoldásával elért pontszámot, a helyesírási hibapontok összegét, továbbá amennyiben az szükséges, az íráskép miatt levont pontszámot, majd a vizsgázó által az írásbeli feladat egészében elért összpontszámot.

SZÓBELI VIZSGA

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A tételekhez tartozó feladatok nem nyilvánosak.

A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott ismerethordozó (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album) a tételnek megfelelő részlete. A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi témakörhöz megfogalmazott tétel kifejtése. A meghirdetett nyelvi, illetve irodalmi tételek száma legalább 20.

Magyar nyelvi tételsor

A tételsor a részletes vizsgakövetelmények Magyar nyelv című fejezete nyolc témakörének mindegyikéből legalább 2 tételt tartalmaz.

Irodalmi tételsor

Minden tétellapon két, azonos témakörhöz tartozó tétel van. A vizsgázó dönt, hogy melyik tételt fejti ki.

A szóbeli vizsga tételeit összeállító testület a részletes vizsgakövetelmények Szerzők, művek, valamint az Értelmezési szintek, megközelítések témáinak lehetséges kombinációiból jelöl ki és hirdet meg legalább 20 tételpárt.

A tematikai arányok a következők:

Szerzők, művek	Témakörök száma
Életművek	6
Portrék	4
Látásmódok	3
A kortárs irodalomból	2
Világirodalom	2
Színház- és drámatörténet	2
Az irodalom határterületei	1
Összesen	20

A tételek jellemzői

A magyar nyelvi tétel

A tétel tartalmaz egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd közli a kifejtendő feladatot.

A tételekben kitűzött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése, értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, a feladatban megjelölt műfaj előadása stb.

Irodalomtétel

A tétel tartalmaz(hat) egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kitűzött szempontnak megfelelően esetleg szerző és mű megjelölését. Bizonyos tételek a szerzők és az elemzendő művek körét a vizsgázó személyes választására bízzák. E tételeket a nyilvánosságra hozott tételsor jelzi. A vizsgázó a szóbeli vizsgára magával viszi, és a bizottság kérésére bemutatja azt az olvasmánylistát, amely az e tételek körében általa választott művek jegyzékét tartalmazza.

A tételben kiemelt szempont (feladat) lehet bármely poétikai, irodalomtörténeti, stíluskorszakbeli, esztétikai, etikai kérdés, valamely életprobléma, motívum, a műre, a szerzői életpályára jellemző sajátosság.

Értékelés

TARTALOM 25 pont	ELŐADÁSMÓD 25 pont
• Nyelvtani, irodalmi, kulturális tájékozottság • Tárgyi tudás • Gondolatgazdagság • Rendszerezés	• Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés • Lényegkiemelés • Logikus érvelés • Megfelelő szóhasználat • Érthető előadásmód
⇩ ⇩ ⇩ ⇩ ⇩ A BESZÉDMŰ (A MAGYAR NYELVI ÉS AZ IRODALOM FELELET EGYÜTTESEN) 50 pont

TARTALMI MINŐSÉG

Elérhető pontszám: 25 pont

Teljesítménytartomány: 25–20 pont

A vizsgázó – a tételének megfelelő (átfogó) összefüggések, gondolatok, megállapítások önálló közlésével bizonyítja, hogy jól érti és ismeri a tétel témáját (összefüggéseit, fő kérdéseit). Megfogalmazza a tétel kívánta értékelő véleményét. Nyelvi, irodalmi ismereteit meggyőzően alkalmazza, kifejtését releváns példákkal támasztja alá. A feladat megoldása minden lényeges elemében meggyőző.

Teljesítménytartomány: 19–10 pont

Teljesítménytartomány: 9–1 pont

ELŐADÁSMÓD

Elérhető pontszám: 25 pont

Teljesítménytartomány: 25–20 pont

Teljesítménytartomány: 19–10 pont

Teljesítménytartomány: 9–1 pont

„

”

[MATEMATIKA]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[MATEMATIKA]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 180 perc		Szóbeli vizsga* 15 perc
I. 45 perc	II. 135 perc	Definíció, ill. tétel kimondása Definíció közvetlen alkalmazása Feladatmegoldás
30 pont	70 pont	50 pont

*Szóbeli vizsgát azok a tanulók tehetnek, akiknek az írásbeli vizsgájuk sikertelen (nem érték el az elégséges szintet), de az írásbeli vizsgapontszám 10%-át elérték.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó az I. (45 perc) és a II. (135 perc) részen belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A jelölt először az I. feladatsort oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 45 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.

Tartalmi szerkezet

A feladatsor összeállításakor az alábbi tartalmi arányok az irányadók:

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 20%

Aritmetika, algebra, számelmélet 25%

Függvények, az analízis elemei 15%

Geometria, koordinátageometria, trigonometria 25%

Valószínűségszámítás, statisztika 15%

Ezek az arányok természetesen csak hozzávetőlegesek lehetnek, hiszen a feladatok egy jelentős része több témakörbe is besorolható, összetett ismeretkörre épül, továbbá a feladatsor választható feladatokat tartalmazó részei miatt az egyes vizsgázók számára – a választásaiktól függően – az arányok eltolódhatnak. Az első témakörbe tartozik a feladatoknak minden olyan részeleme, amely a szöveg matematikai nyelvre való lefordítását, matematikai modell megalkotását igényeli.

A feladatsor feladatainak 30–50%-a szöveges, a hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódó, esetenként egyszerű modellalkotást igénylő feladat.

A feladatsor jellemzői

A feladatsor két, jól elkülönülő részből áll.

Az I. rész 10–12 feladatot tartalmazó feladatlap, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. Ebben a részben előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. Az első rész megoldására 45 perc áll rendelkezésre, vagyis ezen idő eltelte után e feladatok megoldására nincs tovább mód.

A II. rész megoldási időtartama 135 perc. Ez további két részre oszlik, melynek megoldása folyamatos, az adott időn belül nem korlátozott.

A II/A rész három, egyenként 12 pontos feladatot tartalmaz. A feladatok egy vagy több kérdésből állnak.

A II/B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető. A feladatok a középszintű követelmények keretein belül összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak.

A II. rész megoldására fordított időt a jelölt szabadon használhatja fel.

Értékelés

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldását, esetenként több változatot is, valamint az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat.

A középszintű vizsgafeladatsor II/B részében kitűzött 3 feladat közül csak 2 feladat megoldása értékelhető. A vizsgázónak az erre a célra szolgáló négyzetben meg kell jelölnie annak a feladatnak a sorszámát, melynek értékelése nem fog beszámítani az összpontszámába. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor a nem értékelendő feladat automatikusan a kitűzött sorrend szerinti utolsó feladat lesz.

SZÓBELI VIZSGA

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik, amennyiben a vizsgázó csoportban van szóbeli vizsgára utasított vizsgázó.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.

Tartalmi szerkezet

A szóbeli vizsgára kétszer annyi tételt kell készíteni, mint amennyien a szóbeli vizsgázók vannak, de a tételek száma 10-nél nem lehet kevesebb.

A tételek jellemzői

A tétel tartalmazzon három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot), valamint 3 feladatot. A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztania.

Értékelés

Az értékelés szempontjai:

1. Az elméleti kérdések összesen 15 pont

2. A három feladat összesen 30 pont

3. Önálló teljesítményre való képesség, a feladatok logikus előadása,
illetve a matematikai kommunikációs képesség 5 pont

Azt, hogy a harmadik szempont szerinti 5 pontból mennyit kap a vizsgázó, annak a mérlegelésével kell eldönteni, hogy a jelölt milyen mértékben tudott önállóan megbirkózni a kérdésekkel, illetve a feladatokkal; ha segítő kérdésekre volt szüksége, azokat megértette-e és a feleletében fel tudta-e használni.

A szóbeli vizsgát is tett tanuló végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga 240 perc		Szóbeli vizsga 20 perc
I.	II.	Egy téma összefüggő kifejtése megadott szempontok szerint
51 pont	64 pont	35 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.

Tartalmi szerkezet

A feladatsor összeállításakor az alábbi arányok az irányadók:

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 25%

Aritmetika, algebra, számelmélet 20%

Függvények, az analízis elemei 20%

Geometria, koordinátageometria, trigonometria 20%

Valószínűségszámítás, statisztika 15%

A feladatsor feladatainak 30−40%-a szöveges, a hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódó, modellalkotást igénylő feladat.

A feladatsor jellemzői

Az I. rész négy feladatból áll. Ezek az emelt szintű követelmények alapján egyszerűnek tekinthetők, többnyire a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. A feladatok több részkérdést is tartalmazhatnak.

A II. rész öt, egyenként 16 pontértékű feladatból áll. Ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származik a probléma, így a megoldáshoz a vizsgázónak a szöveget le kell fordítania a matematika nyelvére, azaz matematikai modellt kell alkotnia, abban számításokat végeznie, s a kapott eredményeket az eredeti probléma szempontjából értelmezve kell válaszolnia a felvetett kérdésekre. A jelöltnek az öt feladatból négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető. A feladatok általában egy-két témakör ismeretanyagára támaszkodnak.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, azok lehetséges változatait, az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat.

A feladatsor II. részében kitűzött 5 feladat közül csak 4 feladat megoldása értékelhető. A vizsgázónak az erre a célra szolgáló négyzetben meg kell jelölnie annak a feladatnak a sorszámát, melynek értékelése nem fog beszámítani az összpontszámába. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor a nem értékelendő feladat automatikusan a kitűzött sorrend szerinti utolsó feladat lesz.

Az írásbeli vizsga összpontszáma 115 pont.

SZÓBELI VIZSGA

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a tételsorban szereplő feladatokhoz kapcsolódó összefüggéseket tartalmazó, a tételcímekkel együtt nyilvánosságra hozott képlettár, továbbá szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.

Tartalmi szerkezet

A szóbeli vizsgára legalább húsz tételt kell készíteni. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy tematikailag fedje le a követelményrendszert.

A tételek jellemzői

Az egyes tételek egy-egy témából kerülnek ki. A tétel címében megjelölt témát logikusan, arányosan felépített, szabad előadásban kell kifejtenie a vizsgázónak.

A feleletben feltétlenül szerepelniük kell az alábbi részleteknek:

• egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti definíció pontos kimondása;

• egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti tétel pontos kimondása és bizonyítása;

• a kitűzött feladat megoldása;

• a téma matematikán belüli vagy azon kívüli alkalmazása (több felsorolása vagy egy részletesebb bemutatása).

A tételeket úgy kell összeállítani, hogy a nehézségük (az általuk átfogott tananyagrészek nagysága és mélysége) közel azonos legyen. Ügyelni kell arra, hogy a tételben kitűzött feladat nehézsége az egyes tételeket tekintve körülbelül azonos legyen.

Értékelés

A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 35. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik.

Az értékelési szempontok:

A felelet tartalmi összetétele, felépítésének szerkezete 10 pont

Ezen belül:

A témakörbe illő definíció megtalálása 1 pont

A témakörbe illő tétel megtalálása 1 pont

A további 8 pont megítélésére az alábbi szempontok javasoltak:

Logikus felépítés, szerkesztettség, tartalmi gazdagság 4 pont

A felelet matematikai tartalmi helyessége 4 pont

A feleletben szereplő, a témához illő definíció helyes kimondása 2 pont

Ha több definíciót is elmond, akkor a definícióra adható

2 ponttal a legjobbat kell értékelni.

A feleletben szereplő, a témához illő tétel helyes kimondása és bizonyítása 6 pont

Ezen belül:

A tétel helyes kimondása 2 pont

A tétel helyes bizonyítása 4 pont

A kitűzött feladat helyes megoldása 8 pont

Ha a feladatot csak a vizsgáztató segítségével tudja elkezdeni,

akkor maximum 5 pont adható.

Alkalmazások ismertetése 4 pont

Egy odaillő alkalmazás megemlítése 1 pont

Ennek részletes kifejtése vagy további 2-3

lényegesen eltérő alkalmazás említése 3 pont

Matematikai nyelvhasználat, kommunikációs készség 5 pont

Ezen belül:

Matematikai nyelvhasználat 2 pont

Önálló, folyamatos előadásmód 2 pont

Kommunikáció 1 pont

Ez utóbbi 1 pont akkor is jár, ha a jelölt önálló felelete után nem volt szükség kérdésre.’’

”

[MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Gyakorlati vizsga (projekt)		Írásbeli vizsga 180 perc
Médiaszöveg és munkanapló elkészítése (“A” feladat)	Esszé elkészítése (“B” feladat)	Fogalom- és tárgyismeret	Mozgóképi szövegértés	Média miniesszé
25 pont	25 pont	10 pont	25 pont	15 pont

GYAKORLATI VIZSGA

A gyakorlati vizsga önálló munka keretében kidolgozandó két projektfeladat megoldásából áll. A központilag meghatározott hat vizsgafeladatot a szaktanár további két projektfeladattal egészítheti ki.

Az elkészült projektmunkát a vizsgát szervező intézményben kell legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig beadni, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni.

Tartalmi szerkezet, a projektmunka jellemzői

A központilag közzétett feladatok közül három minden esetben valamely médiaszöveg és a hozzá tartozó munkanapló elkészítésére vonatkozik (“A” feladat), míg a további három feladat esszé-típusú (“B” feladat). A vizsgázó a projektfeladatok közül egy “A” és egy “B” típusú feladatot köteles választani oly módon, hogy a választott feladatok legalább egyike a központilag közzétett feladatok valamelyike.

A vizsgázó gyakorlati vizsgamunkájának tartalmaznia kell:

a) egy médiaszöveget (“A” feladat), amely lehet pl. rövid videofilm vagy műsorelőzetes, riportázs, reklám, portré, hanganyag kazettán, fotósorozat, animációs munka, plakát, képregény, story-board, számítógépes honlap vagy amely egyéb kreatív formában valósulhat meg;

b) egy esszét, minitanulmányt (“B” feladat), amely önálló irodalmazás, kutatás, elemzés alapján készül.

Az “A” feladathoz kötelezően mellékelni kell egy maximum 750 szóból álló munkanaplót, vagyis értelmező kommentárt. Ebben röviden ki kell térni a feladatválasztással kapcsolatos vizsgázói motivációkra, a munka tervezése és kivitelezése során felmerült főbb döntési helyzetekre, a feladatmegoldással kapcsolatos személyes élményekre, továbbá a szöveget a vizsgázó önértékelő megjegyzéseivel kell zárni.

Az esszéjellegű feladatok megoldásaként egy maximum 1000–1500 szóból (4–6 oldal) álló szöveget kell elkészíteni. Ha ebben a vizsgázó kritikai, elméleti szöveget interpretál vagy idéz, akkor a tudományos közleményeknél megszokott hivatkozásokat és irodalomjegyzéket is csatolni kell (ezek a megjelölt terjedelmen kívül esnek).

Értékelés

A projektmunka értékelése során – a munka jellegét figyelembe véve – a szaktanár feladatonként az alábbi szempontok szerint minősíti a megoldásokat:

A gyakorlati (kreatív) feladatnál értékelni kell

a) az elképzelés megtervezettségét, a megvalósítás előkészítettségét és a munka szervezettségét;

b) a munka dokumentáltságának minőségét és az elkészített anyaggal kapcsolatos (ön)reflexió színvonalát;

c) a kivitelezés technikai és esztétikai minőségét, ötletességét, személyességét;

d) a prezentáció formai színvonalát.

Az esszétípusú feladatnál értékelni kell

a) a probléma értelmezésének minőségét, a feladat megoldása során felhasznált háttéranyagok és ismeretek érvényességét,

b) a szöveg áttekinthetőségét (logikus struktúráját) és érveléstechnikáját, stiláris színvonalát,

c) az önálló megfigyelések, felvetések előfordulását és minőségét,

d) a prezentáció formai színvonalát.

A központi javítási-értékelési útmutató alapján a fentiekben írt szempontokat érvényesítve feladatonként összesen 25–25 pont adható. A gyakorlati vizsgafeladatokra a jelölt így maximálisan 50 vizsgapontot szerezhet.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A feladatsor minden esetben tartalmaz egy videokazettára rögzített, néhány (kb. 5–15) perc hosszúságú filmrészletet vagy televíziós műsorrészletet. Az írásbeli vizsga során először a feladatlaphoz tartozó film- vagy műsorrészletet kell a vizsgázóknak megtekinteniük, majd a feladatlapok szétosztását követően a jelöltek három percet kapnak a filmrészlettel kapcsolatos kérdések tanulmányozására. Ezt követően a vizsgázók másodszor is megnézik a részletet, majd megkezdik a munkát.

Vizsgacsoportonként szükséges eszköz a videólejátszó és tv vagy kivetítő, ezeket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

A vizsgázók a feladatlapokon levő információkon kívül semmilyen segédeszközt nem használhatnak. A részlet megtekintésére még egy alkalommal (a beadást megelőző utolsó fél óra kezdetén) harmadszor is lehetőséget kell biztosítani a vizsgázóknak, amennyiben azt bárki közülük igényli.

Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői

Az írásbeli vizsga feladatlapja három részből áll:

• tartalmaz néhány, elsősorban az ismereteket és a tudást mérő feladatot;

• a mozgóképi szövegértés képességének mérésére tartalmaz egy előzetesen nem látott, a vizsga során megtekintett mozgóképi szöveggel (filmrészlettel, televíziós műsorrészlettel) kapcsolatos kérdéssort, illetve egy, a látott részlethez kapcsolódó részletesebben kifejtendő, elemző jellegű kérdést;

• tartalmazza valamely tömegkommunikációval kapcsolatos probléma felvetését, mellyel kapcsolatban rövid esszéisztikus kifejtést vár el a vizsgázótól.

Értékelés

Az írásbeli vizsga értékelését központi javítási-értékelési útmutató alapján a szaktanár végzi.

A tesztlap feladatsoraiban megjelenő rövid, kifejtést-érvelést igénylő feladatok értékelése során minősíteni kell:

a) a probléma értelmezésének minőségét, a feladat megoldása során alkalmazott ismeretek mértékét, azok érvényességét;

b) a szöveg áttekinthetőségét (logikus szerkezetét) és érveléstechnikáját, annak stiláris színvonalát;

c) az önálló megfigyelések, felvetések előfordulását és minőségét.

A feladatsor első részét képező ismereteket és tudást mérő feladatokra maximálisan 10, a mozgóképi szövegértés mérésére vonatkozó feladatokra hibátlan megoldás esetén maximálisan 25, míg a médiaismerettel kapcsolatos esszé-jellegű feladatra további 15 pont szerezhető.

A vizsgadolgozat maximális összpontszáma így 50 vizsgapont lehet.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Gyakorlati (projekt) vizsga 3 x 6–8 hét			Írásbeli vizsga 180 perc			Szóbeli vizsga 15–20 perc
Médiaszöveg és munkanapló elkészítése (“A1” feladat”)	Esszé elkészítése (“B1” feladat)	“C” feladat elkészítése	Fogalom- és tárgyismeret	Mozgóképi szövegértés	Média miniesszé	Mozgó- kép tételsor	Média tételsor
20 pont	20 pont	20 pont	15 pont	30 pont	15 pont	15 pont	15 pont
60 pont			60 pont			30 pont

GYAKORLATI VIZSGA

A gyakorlati vizsga önálló munka keretében kidolgozandó három projektfeladat megoldásából áll. A közzétett hat középszintű vizsgafeladathoz további három emelt szintű projektfeladat társul.

Az elkészült projektmunkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell beadni, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni.

Tartalmi szerkezet, a projektmunka jellemzői

A központilag közzétett (a középszintű gyakorlati vizsgáéval azonos) feladatok közül három minden esetben valamely médiaszöveg és a hozzá tartozó munkanapló elkészítésére vonatkozik (“A” feladat), további három feladat esszé-típusú (“B” feladat), míg a csak az emelt szintű vizsgára közzétett három feladat (“C” feladat) típusa bármelyik lehet.

A vizsgázó a projektfeladatok közül egy “A”, egy “B” és egy “C” típusú feladatot köteles választani.

A vizsgázó gyakorlati vizsgamunkájának tartalmaznia kell:

a) egy médiaszöveget (“A” feladat), amely lehet pl. rövid videofilmfilm/előzetes, riportázs, reklám, portré, hanganyag kazettán, fotósorozat, animációs munka, plakát, képregény, story-board, számítógépes honlap stb. vagy amely egyéb kreatív formában valósulhat meg;

b) egy esszét, minitanulmányt (“B” feladat), amely önálló irodalmazás, kutatás, elemzés alapján kerül elkészítésre;

c) egy további médiaszöveget vagy esszét (“C” feladat).

Az “A”-típusú feladatokhoz kötelezően mellékelni kell egy maximum 750 szó-ból álló munkanaplót, vagyis értelmező kommentárt. Ebben röviden ki kell térni a feladatválasztással kapcsolatos vizsgázói motivációkra, a munka tervezése és kivitelezése során felmerült főbb döntési helyzetekre, a feladatmegoldással kapcsolatos személyes élményekre, továbbá a szöveget a vizsgázó önértékelő megjegyzéseivel kell zárni.

A “B”-típusú (esszé jellegű) feladatok megoldásaként egy maximum 1000–1500 szóból (4–6 oldal) álló szöveget kell elkészíteni. Ha ebben a vizsgázó kritikai, elméleti szöveget interpretál vagy idéz, akkor a tudományos közleményeknél megszokott hivatkozásokat és irodalomjegyzéket is csatolni kell (ezek a megjelölt terjedelmen kívül esnek).

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

A gyakorlati (kreatív) feladatnál értékelni kell

a) az elképzelés megtervezettségét, a megvalósítás előkészítettségét és a munka szervezettségét;

b) a munka dokumentáltságának minőségét és az elkészített anyaggal kapcsolatos (ön)reflexió színvonalát;

c) a kivitelezés technikai és esztétikai minőségét, ötletességét, személyességét;

d) a prezentáció formai színvonalát.

Az esszé típusú feladatnál értékelni kell

a) a probléma értelmezésének minőségét, a feladat megoldása során felhasznált háttéranyagok és ismeretek érvényességét;

b) a szöveg áttekinthetőségét (logikus struktúráját) és érveléstechnikáját, stiláris színvonalát;

c) az önálló megfigyelések, felvetések előfordulását és minőségét;

d) a prezentáció formai színvonalát.

A központi értékelési útmutató alapján a fentiekben írt tartalmi (a, b, c) szempontokat érvényesítve feladatonként maximálisan 18, a prezentáció formai színvonalára pedig további 2, összesen 20 pont adható. A gyakorlati vizsgafeladatokra a jelölt így maximálisan 60 vizsgapontot szerezhet.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A feladatsor minden esetben tartalmaz egy videokazettára rögzített, néhány (5–15) perc hosszúságú filmrészletet vagy televíziós műsorrészletet. Az írásbeli vizsga során először a feladatlaphoz tartozó film- vagy műsorrészletet kell a vizsgázóknak megtekinteniük, majd a feladatlapok szétosztását követően a jelöltek három percet kapnak a filmrészlettel kapcsolatos kérdések tanulmányozására. Ezt követően a vizsgázók másodszor is megnézik a részletet, majd megkezdik a munkát.

Vizsgacsoportonként szükséges eszköz a videólejátszó és tv vagy kivetítő, ezeket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

Tartalmi szerkezet

Az írásbeli vizsga feladatlapja három részből áll:

• tartalmaz néhány, elsősorban az ismereteket és a tudást mérő feladatot;

• a mozgóképi szövegértés képességének mérésére tartalmaz egy előzetesen nem látott (ismeretlen) mozgóképi szöveggel (filmrészlettel, televíziós műsorrészlettel) kapcsolatos kérdéssort, illetve egy, a látott részlethez kapcsolódó részletesebben kifejtendő, elemző jellegű kérdést;

• tartalmazza valamely tömegkommunikációval kapcsolatos probléma felvetését, mellyel kapcsolatban rövid esszéisztikus kifejtést vár el a vizsgázótól.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

A feladatsorban megjelenő rövid, kifejtést-érvelést igénylő feladatok értékelése során minősíteni kell:

a) a probléma értelmezésének minőségét, a feladat megoldása során alkalmazott ismeretek mértékét, azok érvényességét;

b) a szöveg áttekinthetőségét (logikus szerkezetét) és érveléstechnikáját, annak stiláris színvonalát;

c) az önálló megfigyelések, felvetések előfordulását és minőségét.

A feladatlap első részét képező, ismereteket és tudást mérő feladatokra maximálisan 15, a mozgóképi szövegértés mérésére vonatkozó feladatokra hibátlan megoldás esetén maximálisan 30, míg a médiaismerettel kapcsolatos esszé jellegű feladatra további 15 pont szerezhető.

A feladatlap maximális összpontszáma így 60 vizsgapont lehet.

SZÓBELI VIZSGA

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.) Ha a tétel önálló álláspont megfogalmazását igényli, akkor a vizsgázónak az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekre is válaszolnia kell.

Tartalmi szerkezet

A tételsor és a tételek jellemzői

A szóbeli vizsgán két tételsorból húz a vizsgázó egy-egy feladatot. A tételsorok legalább 8-8 tételt tartalmaznak.

A két tételsor közül az egyik a mozgóképkultúra, a másik a média világához kapcsolódó ismereteket, értelmezési képességeket ellenőrző vizsgatételeket tartalmaz.

Értékelés

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, a következő szempontok szerint történik:

• a vizsgázó által kifejtettek mennyiben merítik ki tartalmilag a tétel címében megjelölt témát;

• logikusan fölépített-e a vizsgázó előadása, megfelel-e az ilyen típusú szóbeli közléstől elvárható követelményeknek;

• mennyiben önálló a vizsgázó szóbeli teljesítménye (pl. szüksége volt-e segítő kérdésre), mennyire rendszerezett és mély a tudása (pl. hogyan reagált a vizsgabizottság által esetlegesen felvetett kérdésekre).

A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét a két tételre adott maximálisan 15-15 ponttal kell értékelni, tehát összesen 30 pont szerezhető.”

”

[NÉMET NYELV]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[NÉMET NYELV]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 15 perc.

		Időtartam (perc)	Arány (%)	Pont
Írásbeli vizsgarész	Olvasott szöveg értése	60	22	33
	Nyelvhelyesség	30	12	18
	SZÜNET
	Hallott szöveg értése	30	22	33
	Íráskészség	60	22	33
Szóbeli vizsgarész	Beszédkészség	15	22	33
	Összesen:	––	100	150

Értékelés

• Az írásbeli vizsgarész egyes részeinek értékelése egymástól független.

• Az írásbeli vizsgarész minden részében csak a célzottan mért készséget értékeljük.

• A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át.

• A feladatsorok elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutató alapján történik.

• Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség részek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

• Az Íráskészség és a Beszédkészség részek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

• Az egyes részekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Olvasott szöveg értése

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

A2:

• a lényeget (a szöveg célját) megérteni,

• eseménysorokat követni,

• kulcsinformációkat megérteni,

B1:

• a gondolatmenet lényegét megérteni,

• véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,

• egyes részinformációkat kiszűrni.

A felhasznált szöveg

• autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

• tartalma, szerkezete, nyelve világos,

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A2:

• rövid, egyszerű,

• hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

• rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

• hétköznapi nyelven íródott.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• utasítások (pl. feliratok, használati utasítások),

• tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet),

• levelek,

• újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

• ismeretterjesztő szövegek,

• irodalmi szövegek.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• feleletválasztás,

• igaz/hamis állítás,

• egymáshoz rendelés (cím és szöveg, kérdés és felelet, személy és kijelentés stb.),

• képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján,

• a szövegből kiemelt mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,

• szöveg részeinek sorrendbe rakása,

• hiányos mondatok kiegészítése a szöveg alapján,

• rövid választ igénylő nyitott kérdések.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások német nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Nyelvhelyesség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

A2:

• az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,

B1:

• gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet

• nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál,

• autentikus, esetleg szerkesztett,

• tartalma, szerkezete, nyelve világos,

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A2:

• rövid, egyszerű,

• hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

• rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

• hétköznapi nyelven íródott.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• hiányos mondatok vagy szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),

• a szövegből kivett mondatrész helyének azonosítása a szövegkohéziós eszközök segítségével,

• hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,

• megadott szavak képzett és/vagy ragozott alakjainak beillesztése a szövegbe.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.

A feladatsor 3–4 feladatból, összesen 25–30 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 350–450 szó.

A feladatok egy mondatszintű feladat kivételével szövegre épülnek.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások német nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Hallott szöveg értése

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2:

• témáját felismerni,

• lényegét megérteni,

• kulcsfontosságú szavait megérteni,

• legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,

B1:

• gondolatmenetét nagy vonalakban követni,

• egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

A felhasznált szöveg

• autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

• anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

• egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

• akusztikai minősége kifogástalan,

• hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

A2:

• hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

• lassú, de még normál beszédtempójú,

• a standard kiejtés(ek)nek megfelelő,

• tisztán artikulált,

• tartalmilag kifejezetten egyszerű,

B1:

• hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkezik,

• normál tempójú,

• a standard kiejtés(ek)hez közel álló,

• tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),

• rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),

• utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron),

• médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír),

• beszélgetések, telefonbeszélgetések,

• műsorrészletek,

• riportok, interjúk,

• beszámolók.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• feleletválasztás,

• igaz/hamis állítás,

• egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

• események sorrendjének megállapítása,

• nyomtatványok, űrlapok kitöltése,

• táblázat kitöltése,

• hiányos mondatok kiegészítése,

• rövid választ igénylő nyitott kérdések,

• ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A feladatsor 2–3 szövegből és 2–3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 5–8 perc. A feladatsor 15–25 itemből áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások német nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Íráskészség

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

• a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt),

A2:

• a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,

• az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,

• egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,

• a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,

• néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,

B1:

• ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,

• meglévő szókincsét változatosan használni,

• a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,

• a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,

• az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,

• egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

• meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

• az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

• szövegfajtája meghatározott,

• tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

• rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),

• üdvözlőlap,

• meghívó,

• magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

A feladatok és a feladatsor felépítése

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• a vizsgázó írásban reagál a megadott verbális és/vagy vizuális segédanyagokra,

• a vizsgázó írásban reagál a megadott verbális és/vagy vizuális segédanyagokra (pl. hirdetés) a megadott irányító szempontok alapján.

Az irányító szempontok a téma alpontjait adják meg, a verbális és vizuális segédanyagok pedig gondolati és/vagy nyelvi segítséget nyújtanak az adott téma kidolgozásához.

A vizsga két feladatból áll. Az első feladatban a vizsgázó verbális és/vagy vizuális segédanyagra reagálva 40–50 szavas közlést hoz létre (pl. üdvözlőlap, e-mail).

A második feladatban a vizsgázó rövid levélre, hirdetésre vagy hasonló informatív szövegre reagál írásban, egy 80–100 szó terjedelmű szöveg (pl. magánjellegű vagy intézménynek szóló levél) megírásával. A szövegben a vizsgázónak megadott irányító szempontokat kell tárgyalnia.

A feladatmeghatározás, az irányító szempontok és a segédanyagok német nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő részek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés

A két feladat értékelése egymástól független.

SZÓBELI VIZSGA

Beszédkészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

• a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

• a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

A2:

• saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,

• egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,

• kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás),

• érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,

B1:

• az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,

• ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,

• kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,

• viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,

• érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatmeghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• szerepjáték,

• önálló témakifejtés verbális segédanyagok alapján.

A vizsga két feladatból áll. A vizsga rövid bevezető kérdésekkel kezdődik, amelynek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon a német nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.

Az első feladat, a szerepjáték során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsgázó feladata az, hogy az előre meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést (tranzakciót vagy interakciót) folytasson, azaz szükség esetén megfelelő kérdéseket tegyen fel, illetve az elhangzottakra megfelelően reagáljon. A vizsgázó számára készült leírás rögzíti a szituációt, a szerepeket és az elérendő célt, továbbá tartalmazhat néhány szavas szöveget, egyszerű képet, rajzot, ábrát. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett közbeszólásokat, kérdéseket és megjegyzéseket is.

A második feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy adott, hétköznapi témához kapcsolódóan kell gondolatait, véleményét összefüggően kifejtenie. A vizsgázó számára készült feladatlap tartalmazza a témát és négy megadott irányító szempontot. Az irányító szempontok egyrészt segítségül szolgálnak, másrészt megakadályozzák, hogy a vizsgázó előre megtanult szövegeket mondjon el. A vizsgáztató szükség esetén segítő kérdéseket tehet föl. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett segítő kérdéseket és megjegyzéseket is. A vizsgázó két téma közül választhat.

A feladatsort a vizsgázó húzza. A kihúzott feladatsor összesen három feladatot tartalmaz: egy szerepjátékot, továbbá az önálló témakifejtéshez két feladatot különböző témákból. E két feladat közül a vizsgázó választhat. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a feladatok végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.

A feladatmeghatározás és a verbális segédanyagok német nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő részek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

A szaktanár a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű feladatsort állít össze.

Értékelés

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is.

A feladatok értékelése egymástól független.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Az írásbeli vizsga időtartama 240 perc, a szóbeli vizsgáé 20 perc.

A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben.

Vizsgarész		Időtartam (perc)	Arány (%)	Pont
Írásbeli	Olvasott szöveg értése	70	20	30
	Nyelvhelyesség	50	20	30
	SZÜNET
	Hallott szöveg értése	30	20	30
	Íráskészség	90	20	30
Szóbeli	Beszédkészség	20	20	30
	Összesen:	––	100	150

Értékelés

• Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független.

• Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük.

• A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át.

• Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik.

• Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

• Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

• Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Olvasott szöveg értése

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

• a gondolatmenetet követni,

• véleményeket, érvelést követni,

• az információkat megfelelő részletességgel megérteni,

• a szerző álláspontjára következtetni,

• a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.

A felhasznált szöveg

• autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

• tartalma, szerkezete, nyelve világos,

• hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

• konkrét vagy elvont témájú,

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• utasítások (pl. használati utasítások),

• tájékoztató szövegek (pl. műsorfüzet),

• levelek,

• újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

• ismeretterjesztő szövegek,

• irodalmi szövegek,

• publicisztikai írások.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• feleletválasztás,

• igaz/hamis állítás,

• egymáshoz rendelés (cím és szöveg, kérdés és felelet, személy és kijelentés stb.),

• képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján,

• a szövegből kiemelt mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,

• szöveg részeinek sorrendbe rakása,

• hiányos szövegösszefoglalás kiegészítése,

• nyitott kérdések.

A feladatsor három szövegből és három feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 1200–1300 szó. A feladatsor 25–30 itemből áll.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások német nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Nyelvhelyesség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet

• nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál,

• autentikus, esetleg szerkesztett,

• tartalma, szerkezete, nyelve világos,

• hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

• konkrét vagy elvont témájú,

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A közép- és az emelt szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• hiányos szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),

• a szövegből kivett mondatrész helyének megtalálása a szövegkohéziós eszközök segítségével,

• hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,

• megadott szavak képzett és/vagy ragozott alakjainak beillesztése a szövegbe,

• hibaazonosítás.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.

A feladatsor 4–5 feladatból, 35–45 itemből áll, a feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 550–650 szó.

Valamennyi feladat szövegre épül.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások német nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Hallott szöveg értése

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

• gondolatmenetét részleteiben is követni,

• egyes tényszerű részinformációt megérteni,

• megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára,

• megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

A felhasznált szöveg

• autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

• változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,

• természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú,

• tartalmilag és szerkezetileg összetett,

• tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

• anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

• egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

• akusztikai minősége kifogástalan,

• hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• közérdekű bejelentések, közlemények,

• rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő),

• utasítások,

• médiaközlemények (pl. rövid hír),

• beszélgetések, telefonbeszélgetések,

• műsorrészletek,

• riportok, interjúk,

• beszámolók,

• általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

A szövegértés nehézségi fokát további tényezők is befolyásolhatják, mint például a beszédtempó, a beszélők száma, az artikuláció, a háttérzajok.

Középszinten a szövegek nyelvileg egyszerűbbek, emelt szinten pedig a művelt köznyelv összetettebb, választékosabb formái is előfordulnak.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• feleletválasztás,

• igaz/hamis állítás,

• egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

• események sorrendjének megállapítása,

• táblázatok kitöltése,

• hiányos mondatok kiegészítése,

• hiányos szöveg kiegészítése,

• nyitott kérdések,

• ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások német nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Íráskészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten német nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

• a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt),

• a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni,

• álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni,

• a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni,

• a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni,

• a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,

• az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

• meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

• az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

• szövegfajtája meghatározott,

• tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

• megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

• magánjellegű vagy intézménynek szóló levél,

• olvasói levél,

• cikk (diák)újság számára.

A közép- és az emelt szint közötti különbség a témák megközelítésében, a létrehozandó szövegek terjedelmében, a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A vizsgán az alábbi feladattípus fordulhat elő:

• a vizsgázó írásban reagál a megadott verbális és/vagy vizuális segédanyagokra (pl. hirdetés, grafikon) a megadott irányító szempontok alapján.

Az irányító szempontok a téma alpontjait adják meg, a verbális és vizuális segédanyagok pedig gondolati és/vagy nyelvi segítséget nyújtanak az adott téma kidolgozásához.

A vizsgarész két feladatból áll. Az első feladatban a vizsgázó rövid levélre, hirdetésre vagy hasonló informatív szövegre reagál írásban egy 100–120 szó terjedelmű szöveg (pl. intézménynek szóló levél) megírásával. A szövegben a vizsgázónak megadott irányító szempontokat kell tárgyalnia.

A második feladatban a vizsgázó két téma közül választhat. A témákhoz informatív szövegek (pl. újságcikk részlet, statisztika) nyújtanak gondolati segítséget. A kiválasztott témáról a vizsgázónak a megadott irányító szempontok alapján 200–250 szó terjedelmű szöveget (pl. olvasói levél, cikk diákújság számára) kell írnia, amelyben ki kell fejtenie véleményét is.

A feladatmeghatározás, az irányító szempontok és a segédanyagok német nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés

A két feladat értékelése egymástól független.

SZÓBELI VIZSGA

Beszédkészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

• a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

• a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

• folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,

• gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,

• a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni,

• folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,

• bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani,

• elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni,

• enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

A közép- és az emelt szint közötti különbség a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, azaz a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.

A feladatok és a feladatsorok jellemzői

A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatmeghatározás egyértelműen meghatározza a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

• vita (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása),

• önálló témakifejtés verbális és vizuális segédanyagok alapján.

A vizsga két feladatból áll. A vizsgarész rövid bevezető társalgással kezdődik, amelynek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon a német nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.

Az első feladat, a vita során a vizsgázónak egy beszélgetésben kell interaktívan részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsgázó feladata az, hogy az adott témához kapcsolódóan érveljen, kifejtse álláspontját, és reagáljon vitapartnere álláspontjára. A vizsgázó számára készült feladatleírás egy vagy több német nyelvű, egy adott témához kapcsolódó kijelentést tartalmaz. A vizsgázó ezek alapján kifejti a véleményét, miközben a vizsgáztató vitára serkentő kijelentéseire is reagálnia kell. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az adott témához kapcsolódó lehetséges érveket, amelyeket a vizsgáztatónak a beszélgetés során használnia kell.

A második feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy általánosabb témáról kell gondolatait, véleményét részletesen és összefüggően kifejtenie. Ehhez verbális és vizuális segédanyagok állnak rendelkezésére. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett segítő kérdéseket és megjegyzéseket is. A vizsgázó két téma közül választhat.

A feladatsort a vizsgázó húzza. A kihúzott feladatsor összesen három feladatot tartalmaz: egy vitafeladatot, továbbá az önálló témakifejtéshez két feladatot különböző témákból. E két feladat közül a vizsgázó választhat. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, a de a feladatok végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül feladatonként fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások és a verbális segédanyagok német nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is.

A feladatok értékelése egymástól független.

”

[OLASZ NYELV]

„II. A VIZSGA LEÍRÁSA

[OLASZ NYELV]
”II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 41. §-ának 31. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.

A 3. §-t a 3/2007. (I. 24.) OKM rendelet 4. § (2) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

Az alkotás kompetenciaterülete olyan ábrázoló, kifejező jellegű tevékenységek összessége, melyek alapvetően a pszichomotoros képességek segítségével vizuálisan, képileg értelmezhető produktumot hoznak létre. A befogadás kompetenciaterülete olyan tevékenységek összessége, melyek a látható világ hétköznapi és művészi esztétikai minőségeinek megismerésére, értelmezésére, elemzésére és megítélésére vonatkoznak.

⁴

Lásd A portfólió összeállításának feltételei cím alatt!

⁵

A portfólió elnevezés lehetőséget biztosít a gyűjtőmappától történő megkülönböztetésre.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek