52/2004. (VI. 2.) ESZCSM rendelet
egyes állati eredetű szövetek felhasználásával gyártott orvostechnikai eszközökről1
2011.03.31.
1. § (1) A rendelet hatálya a szarvasmarha, juh és kecske fajokból, valamint a szarvasból, jávorszarvasból, nercből és macskafélékből származó szövet, illetve szövetből nyert életképtelen termék felhasználásával készült orvostechnikai eszközökre terjed ki.
(2) Amennyiben az orvostechnikai eszközök gyártása során kollagént, zselatint vagy faggyút alkalmaznak, ezeknek legalább az emberi fogyasztásra való alkalmasság követelményeit kell kielégíteniük.
(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó orvostechnikai eszközök esetében az orvostechnikai eszközökről szóló 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) előírásain túlmenően e rendelet előírásait is alkalmazni kell, tekintettel ezen eszközök rendeltetésszerű használata során a fertőző szivacsos enkefalopátiának (TSE) betegekre vagy más személyekre való átvitelének kockázatára.
(4) E rendelet hatálya nem terjed ki azokra az (1) bekezdés szerinti orvostechnikai eszközökre, amelyek a rendeltetésszerű használat során nem érintkeznek az emberi testtel, illetve csak ép bőrfelülettel érintkeznek.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) sejt: bármely élőlény azon legkisebb szervezett egysége, amely megfelelő környezetben önálló létre és állományának megújítására képes;
b) szövet: szervezett sejtcsoport, illetve sejtközi állományi összetevők;
c) származék: állati szövetből egy gyártási eljárás során keletkezett anyag (például kollagén, zselatin, monoklonális antitestek);
d) életképtelen: anyagcserére és szaporodásra képtelen;
e) átvihető kórokozók: még be nem sorolt patogén ágensek, prionok és a szarvasmarhák szivacsos enkefalopátiájának és a surlókórnak a kórokozóihoz hasonló kórokozók;
f) csökkentés, kiküszöbölés vagy eltávolítás: olyan eljárás, amellyel az átvihető kórokozók száma csökkenthető, kiküszöbölhető vagy eltávolítható fertőzés vagy patogén reakció megelőzése céljából;
g) :inaktiválás olyan eljárás, amellyel az átvihető kórokozók fertőzést vagy patogén reakciót okozó képessége csökkenthető;
h) származási ország: az az ország, ahol az állat született, (fel)nevelték, illetve levágták;
i) kiinduló anyag: olyan nyersanyag vagy más állati eredetű termék, amelyből vagy amely segítségével az 1. § (1) bekezdésében hivatkozott eszközök előállítása történik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában az R.-ben foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.
3. § Az R. 6. §-ának (1) bekezdése szerinti megfelelőségértékelési eljárás kezdeményezése előtt, az 1. § (1) bekezdés szerinti orvostechnikai eszközöket a gyártó aláveti a melléklet szerinti kockázatelemzésnek és kockázatkezelésnek.
4. § (1)2 Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) ellenőrzi, hogy az R. 2. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerinti, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által kijelölt szervezet (a továbbiakban: kijelölt szervezet) rendelkezik-e az 1. § (1) bekezdésében említett orvostechnikai eszközök tekintetében az e rendeletben és az R.-ben előírt megfelelőség-értékelési eljárások lefolytatásához szükséges naprakész szakismerettel.
(2) Amennyiben az ellenőrzés eredményeként szükségessé válik a kijelölt szervezet tevékenységi körének módosítása, a Hivatal megteszi a külön jogszabályban előírt intézkedéseket.
5. § (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti orvostechnikai eszközök megfelelőség-értékelési eljárásai kiterjednek ezen eszközöknek az R. 1. számú melléklete szerinti alapvető követelményeknek, valamint az e rendelet mellékletében megállapított előírásoknak való megfelelőség értékelésére.
(2) A kijelölt szervezetnek értékelni kell a gyártó kockázatelemzési és kockázatkezelési stratégiáját, különös tekintettel:
a) a gyártó által szolgáltatott információkra;
b) az állati szövet vagy származék használatának indoklására;
c) a kiküszöbölésre, illetve inaktiválásra vonatkozó szakirodalomban, tanulmányokban foglalt eredményekre;
d) a nyersanyagok, a végtermékek és az alvállalkozók gyártói felügyeletére;
e) a származás és a harmadik fél szállítmányaira vonatkozó ellenőrzés szükségességére.
(3) A kijelölt szervezet a megfelelőség-értékelési eljárás keretében a kockázatelemzés és a kockázatkezelés értékelésénél figyelembe veszi a kiinduló anyagok megfelelőségére vonatkozó, az Európai Gyógyszerminőségi Igazgatóság [European Directorate for the Quality of Medicines] TSE-alkalmassági bizonyítványát (a továbbiakban: TSE-bizonyítvány), amennyiben az rendelkezésre áll.
(4) A kijelölt szervezet a Hivatalon keresztül megkeresi az Európai Gazdasági Térség többi tagállamának nemzeti hatóságát, állásfoglalást kérve az orvostechnikai eszközhöz felhasznált szövetek vagy származékok tekintetében a gyártó által végzett kockázatelemzéssel és kockázatkezeléssel kapcsolatosan. A (3) bekezdés szerinti TSE-bizonyítvánnyal rendelkező kiinduló anyagokat tartalmazó orvostechnikai eszközökre ez a rendelkezés nem vonatkozik.
(5) Az R. 2. számú mellékletének 4. pontja szerinti tervvizsgálati tanúsítvány vagy az R. 3. számú melléklete szerinti típusvizsgálati tanúsítvány kibocsátása előtt a kijelölt szervezet figyelembe veszi az illetékes nemzeti hatóságoknak a megkereséstől számított 12 héten belül hozzá beérkezett észrevételeit.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(5) Ez a rendelet a 93/42/EGK tanácsi irányelvben az állati eredetű szövet felhasználásával gyártott orvostechnikai eszközökre vonatkozóan előírt követelmények tekintetében részletes előírások megállapításáról szóló, 2003. április 23-i 2003/32/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Melléklet az 52/2004. (VI. 2.) ESZCSM rendelethez
1. Kockázatelemzés és kockázatkezelés
1.1. Az állati szövet vagy szövetszármazék felhasználásának indoklása
A gyártónak az adott orvostechnikai eszközre vonatkozó általános kockázatelemzési és kockázatkezelési stratégiája alapján meg kell indokolnia, hogy az adott orvostechnikai eszköznél miért döntött az 1. § (1) bekezdése szerinti szövet, illetve származék felhasználása mellett. Az indoklásban meg kell adni az alkalmazott állatfajokat és szövetfajtákat, és figyelembe kell venni a várható klinikai előnyöket, a fennmaradó lehetséges kockázatokat és a megfelelő alternatív megoldásokat is. A betegek vagy a felhasználók magas szintű védelme érdekében a gyártónak az 1.1. pont szerinti állati szövet és származék felhasználásával előállított orvostechnikai eszközök esetében megfelelő és jól dokumentált kockázatelemző és kockázatkezelő stratégiát kell alkalmaznia a TSE kórokozókra vonatkozó valamennyi lényeges szempont figyelembevételével. A gyártónak azonosítania kell az említett szövettel vagy származékkal kapcsolatos veszélyeket, dokumentációt kell létrehoznia az átviteli kockázat minimális szintre csökkentése érdekében hozott intézkedésekről, és be kell bizonyítania az ilyen szövet vagy szövetszármazék felhasználásával előállított orvostechnikai eszköz alkalmazásával kapcsolatosan fennmaradó kockázat elfogadhatóságát, számításba véve az eszköz rendeltetésszerű felhasználását és várható előnyeit.
Az orvostechnikai eszköz biztonsága az átvihető kórokozók átadási képességét tekintve függ az 1.2.1–1.2.7. pontban felsorolt összes tényezőtől, amelyeket elemezni, kiértékelni és kezelni kell. Ezeknek az intézkedéseknek a kombinációja határozza meg az eszköz biztonságát.
A következő két alapvető szakasz mérlegelése szükséges:
– az átvihető kórokozókkal való potenciális szennyeződése (lásd 1.2.1., 1.2.2. és 1.2.3.) szempontjából megfelelőnek ítélt kiinduló anyag (szövet vagy szövetszármazék) kiválasztása, a további feldolgozásra is figyelemmel;
– olyan gyártási eljárások alkalmazása, amelyek az átvihető kórokozókat eltávolítják a kiindulási szövetből vagy inaktiválják (lásd 1.2.4.).
Figyelembe kell venni továbbá az eszköz tulajdonságait és alkalmazási célját (lásd 1.2.5., 1.2.6. és 1.2.7.).
A kockázatelemzési és kockázatkezelési stratégia végrehajtása során kellő figyelmet kell szentelni az illetékes tudományos bizottságok és – ahol alkalmazható – a Törzskönyvezett Gyógyszerkészítmények Bizottsága (CPMP) által elfogadott véleményeknek, amelyek tekintetében megfelelő hivatkozások közzétételére került sor az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
1.2.1. Anyagforrásként szolgáló állatok
A TSE-kockázat összefüggésben van a származási állat fajtájával, származásával és a kiinduló szövet természetével. Mivel a TSE fertőzőképessége többéves inkubációs időszak során halmozódik, a fiatal, egészséges állat forrásként történő felhasználása kockázatcsökkentő tényezőnek minősül. A kockázatot jelentő állatokat, mint például az elhullott, a kényszervágásra ítélt vagy a TSE-fertőzöttségre gyanús állatállományt nem szabad felhasználni.
1.2.2. Földrajzi származás
Az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott BSE-státus szerinti országbesorolás létrehozásáig a földrajzi hely szerinti BSE-kockázati mutatót (GBR) kell alkalmazni a származási ország kockázati szintjének értékelése során. A GBR egy adott országban adott időpontban a BSE kórokozójával fertőzött és a fertőzés klinikai állapotában vagy azt megelőző stádiumban lévő szarvasmarha, illetve szarvasmarhák jelenlétének valószínűségét tükröző minőségi mutató. Amennyiben a fertőzés gyanúja beigazolódik, a GBR a fertőzés szintjét jelöli az alábbi táblázatban meghatározottak szerint:
|
GBR-
szint |
A BSE kórokozójával fertőzött és a fertőzés klinikai
állapotában vagy az azt megelőző stádiumban lévő
szarvasmarha, illetve szarvasmarhák jelenlétének
valószínűsége egy adott földrajzi régióban/országban |
|
I. |
Nagyon valószínűtlen |
|
II. |
Valószínűtlen, de nem kizárható |
|
III. |
Valószínű, de nem igazolt (megerősített), vagy alacsony számban igazolt |
|
IV. |
Magas számban igazolt |
Egyes tényezők befolyásolják a BSE-fertőzés meghatározott országból származó nyers szövet vagy szövetszármazék felhasználásával összefüggő földrajzi kockázatát. E tényezők meghatározását lásd az OIE (Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal) által kiadott Nemzetközi Állategészségügyi Kódexben4 (2.3.13.2. cikk 1. pontja). A Tudományos Operatív Bizottság értékelte számos harmadik ország és a tagállamok földrajzi hely szerinti BSE-kockázati mutatóját (GBR) és az OIE által meghatározott fő tényezők figyelembevételével további értékelést végez valamennyi olyan ország tekintetében, amely kérte BSE-státus szerinti besorolását.
1.2.3. A kiinduló szövet természete
A gyártónak figyelembe kell vennie a különböző típusú kiinduló szövetekre vonatkozó kockázati besorolást (osztályozást). Az állati szövet beszerzését állatorvos irányítása és egyedi vizsgálata mellett kell végezni, és a forrásul szolgáló levágott állatoknak emberi fogyasztásra alkalmas minősítésűnek kell lenniük.
A gyártónak biztosítania kell, hogy az állat levágásakor ne léphessen fel a kórokozóval való keresztfertőzés veszélye.
A gyártó nem használhat fel forrásként olyan állati szövetet vagy szövetszármazékot, amelynél potenciálisan magas a TSE-fertőzés kockázata, hacsak rendkívüli körülmények között nem feltétlenül szükséges ilyen anyag forrásként való felhasználása, számításba véve a páciens szempontjából jelentkező lényeges előnyöket és az alternatív kiindulási szövet hiányát.
Ezen túlmenően az orvostechnikai eszközök előállításához felhasznált anyagok forrására a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott rendelkezések alkalmazandók.
1.2.3.1. Juh- és kecskefélék
A juhok és kecskék szövetei fertőzőképességének besorolása súrlókórral természetes úton fertőzött, klinikai állapotban lévő juhok és kecskék szöveteiben és testfolyadékaiban jelenlévő átvihető kórokozók titerein alapuló tényleges adatokra épül. A Tudományos Operatív Bizottság (TOB) által „A juhok tenyésztésére és genotipizálására vonatkozó iránymutatás” címmel mellékletként közzétett, 1999. július 22–23-i véleménye táblázatot közölt a témában, amely további frissítésére a TOB „A TSE-fertőzőképesség eloszlására vonatkozó tudásszint a kérődzők szöveteiben a 2001. decemberéig ismertté vált adatok szerint” címmel közzétett, 2002. január 11-i véleményében került sor.
A besorolás felülvizsgálatára (például a Tudományos Bizottságok, a Törzskönyvezett Gyógyszerkészítmények Bizottsága (CPMP) által a témában közölt vélemények, valamint a Bizottság TSE-kockázatot hordozó anyagok felhasználásának szabályozására vonatkozó intézkedései alapján felmerülő) új tudományos bizonyítékok ismeretében kerülhet sor. A megfelelő dokumentumokra, illetve véleményekre való hivatkozások áttekintésének jegyzékbe foglalására és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételére megfelelő bizottsági határozat elfogadását követően kerül sor.
A 999/2001/EK rendeletben megállapított jegyzékben foglalt, meghatározott kockázati anyagok (SRM) potenciálisan magas TSE-fertőzőképességű anyagnak minősülnek.
1.2.4. Az átvihető kórokozók inaktiválása vagy eltávolítása
1.2.4.1. Olyan eszközök esetén, amelyek nem viselik el a kórokozók inaktiválására, illetve kiküszöbölésére irányuló eljárást elfogadhatatlan szintű minőségromlás nélkül, a gyártónak elsősorban a kiinduló anyag megfelelő ellenőrzésére kell támaszkodnia.
1.2.4.2. Egyéb eszközök esetén, amennyiben a gyártó kijelenti, hogy a gyártási eljárás képes eltávolítani vagy inaktiválni az átvihető kórokozókat, a kijelentést megfelelő dokumentumokkal kell alátámasztani.
A megfelelő tudományos irodalom kutatásából és elemzéséből eredő lényegi információ felhasználható az átvihető kórokozók inaktiválását, illetve kiküszöbölését eredményező tényezők alátámasztására, amennyiben a tudományos irodalomban említett specifikus eljárások összevethetők az eszköz előállítása során alkalmazottakkal. Az ilyen irányú szakirodalmi kutatásnak és elemzésnek ki kell terjednie az EU Tudományos Bizottsága által adott esetben elfogadott és közzétett tudományos véleményekre is. Ezek a vélemények referenciaként szolgálnak az egymásnak ellentmondó vélemények esetén.
Amennyiben az áttekintett szakirodalom nem támasztja alá a gyártó kijelentését, a gyártónak a kórokozó inaktiválására, illetve kiküszöbölésére vonatkozó tudományos tanulmányt kell készítenie a következő szempontok mérlegelésével:
– az adott szövettel összefüggésben azonosított kockázat,
– megfelelő kísérleti anyagok kiválasztása,
– kórokozók meghatározott, modellként szolgáló kombinációi kiválasztásának indoklása,
– az átvihető kórokozók kiküszöbölésére, illetve inaktiválására kiválasztott eljárási fázis meghatározása,
– a csökkentési tényezők kiszámítása.
A összefoglaló jelentésben meg kell határozni az előállítási folyamat azon paramétereit és határértékeit, amelyek kritikusnak minősülnek a kórokozók inaktiválására vagy kiküszöbölésére irányuló eljárás hatékonysága szempontjából.
Megfelelőképpen dokumentált eljárásokat kell alkalmazni a validált feldolgozási paraméterek következetes alkalmazásának biztosítására a rutinszerű gyártási folyamat valamennyi szakaszában.
1.2.5. Az orvostechnikai eszköz egy egységének előállításához szükséges állati eredetű kiindulási szövet vagy származék mennyiségek
A gyártónak pontosan fel kell mérnie az adott orvostechnikai eszköz egy egységének előállításához szükséges állati eredetű nyers szövet vagy származék mennyiségét. Tisztítási folyamat beiktatása esetén a gyártónak meg kell vizsgálnia, hogy a folyamat nem jár-e együtt az állati eredetű kiinduló szövetben vagy származékban jelenlévő átvihető kórokozók koncentrációjának potenciális növekedésével.
1.2.6. A beteggel, illetve a felhasználóval érintkezésbe kerülő állati eredetű szövetek vagy származékok
A gyártónak figyelembe kell vennie:
a) az állati szövet vagy származék mennyiségét;
b) az érintkezési területet: felületét, típusát (pl. bőr, nyálkahártya, agyállomány) és állapotát (pl. ép vagy károsodott);
c) a beteggel, illetve a felhasználóval érintkezésbe kerülő szövet vagy származék típusát; és
d) azt, hogy rendeltetése szerint mennyi ideig marad érintkezésben az eszköz a testtel (a bioadszorpciós hatást is beleértve).
Figyelembe kell venni az adott eljárás során felhasználható valamennyi orvostechnikai eszközt.
A gyártónak figyelembe kell vennie a termékinformációban ajánlott beadási (beviteli) módot a legmagasabb kockázati szinttől egészen a legalacsonyabbig.
1.3. Az értékelés ellenőrzése
A gyártónak módszeres eljárást kell létrehoznia és fenntartania az általa előállított orvostechnikai vagy hasonló eszközre vonatkozóan a gyártást követő szakaszban nyert információk felülvizsgálatára. Az információkat a biztonság szempontjából kell értékelni, különös tekintettel a következőkre:
a) észleltek-e korábban fel nem ismert veszélyt;
b) a veszélyből eredő kockázat becsült mértéke nem éri-e el a már nem elfogadható szintet;
c) az eredeti vizsgálat nem vált-e más módon érvénytelenné.
Amennyiben a fenti helyzetek bármelyike előáll, az értékelés eredményét inputként vissza kell csatolni a kockázatkezelési eljáráshoz.
Az így kapott új információ ismeretében mérlegelni kell az adott eszközre vonatkozó megfelelő kockázatkezelési intézkedések felülvizsgálatát (ideértve az állati szövet vagy származék kiválasztásának indoklását). Amennyiben fennáll a potenciális veszély arra, hogy a fennmaradó kockázat, illetve annak elfogadhatósága megváltozott, újból értékelni és indokolni kell a korábban végrehajtott kockázatkezelési intézkedésekre gyakorolt hatást.
A fenti értékelési folyamat eredményeit megfelelő dokumentumokkal kell alátámasztani.
2. III. osztályba tartozó orvostechnikai
eszközök kijelölt szervezetek által végrehajtott értékelése
Az R. 9. számú mellékletének 4.5. pontjában foglalt 17. szabálya alapján III. osztályba sorolt eszközök tekintetében a gyártónak biztosítania kell a kijelölt szervezet számára az általa alkalmazott aktuális kockázatelemzési és kockázatkezelési stratégia értékeléséhez szükséges valamennyi lényegi információt. A gyártó által az adott eszközzel összefüggő, a TSE-kockázatra vonatkozóan szerzett valamennyi új információt tájékoztatás céljából meg kell küldeni a kijelölt szervezetnek. A forrásanyag beszerzésének, begyűjtésének és kezelésének, valamint az átvihető kórokozók inaktiválásának, illetve kiküszöbölésének folyamatával kapcsolatosan bekövetkező olyan változásokat, amelyek módosíthatják a gyártó kockázatkezelési dokumentációját, végrehajtásuk előtt el kell juttatni a kijelölt szervezethez kiegészítő jóváhagyás céljából.
