• Tartalom

32/2004. (BK. 21.) BM utasítás

32/2004. (BK 21.) BM utasítás

a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról*

2004.11.17.
A Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 29/2002. (BK 21.) BM utasítás módosítására kiadom a következő
utasítást.
1. A Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 29/2002. (BK 21.) BM utasítás (atovábbiakban: Ut.) mellékletének „a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát” tartalmazó része és annak 1. függeléke helyébe ezen utasítás melléklete lép.

2. Az Ut. módosításával érintett belügyi szervek ezen utasítás hatályba lépésétől számított 30 napon belül módosítsák a szervezeti és működési szabályzatukat, illetve ügyrendjüket, és a működési okmány módosításáról szóló iratot a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában (atovábbiakban: BM SZMSZ) meghatározottak szerint jóváhagyásra nyújtsák be.

3. Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról szóló 11/2003. (BK 17.) BM utasítás 4. pontja.

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 32/2004. (BK 21.) BM utasításhoz

A Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata
ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (atovábbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Belügyminisztérium (atovábbiakban: minisztérium) hivatali szervezeteire (atovábbiakban: hivatali egységek) ; a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre (atovábbiakban: minisztériumi szervek) ; valamint, ha e Szabályzat külön így rendelkezik, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre (atovábbiakban: önálló belügyi szervek) ; a Kormány által létrehozott, a belügyminiszter által irányított, központi hivatalként működő Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalra; a belügyminiszter útján irányított – a Kormánynak alárendelt központi hivatalként működő – Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központra; a belügyminiszter közreműködésével irányított – a Kormány területi szerveiként működő – fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokra (atovábbiakban: közigazgatási hivatalok) ; továbbá a belügyminiszter tanácsadó testületeire.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szervek felsorolását a Szabályzat 1. függelékének A–F. pontjai tartalmazzák.

2. § (1) Az 1.§-ban meghatározott szervek tevékenységük során – az ügyfélközpontúság prioritása mellett – horizontális együttműködésre kötelezettek. A feladatkörükbe tartozó, de más szervezetek feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltek egymást folyamatosan tájékoztatva és egyeztetve kötelesek eljárni. Az egyeztetésért az a szervezet felelős, amelynek a feladat elvégzése a Szabályzat második része szerint a fő szakmai feladatkörébe tartozik. Törekedni kell a szervezetileg racionalizált, párhuzamosságok megszüntetését elősegítő feladatmegosztásra.

(2) Az 1.§-ban meghatározott szerv dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt – az adat- és titokvédelmi szabályok betartásával – az illetékes szervezeti egységhez eljuttatni, illetve szükség esetén az információ alapján hivatalból eljárást kezdeményezni.

(3) A minisztérium hivatali egységei – a jelen Szabályzatban meghatározott ügykörük szerint – szakmai felügyeletet gyakorolnak a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenőrzést kezdeményezhetnek és végezhetnek.

(4) Ha a jogszabály vagy felettes szerv másként nem rendelkezik a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok (atovábbiakban: felső szintű vezetők) , a főosztályvezetők, valamint a minisztériumi szervek főigazgatói, igazgatói (kivéve a szervezeten belüli igazgatókat) , főosztályvezetői besorolású vezetői:

a) feladat- és hatáskörük gyakorlását a közvetlen alárendeltségükbe tartozó vezetőre átruházhatják;

b) az egyedi hatósági ügyek kivételével az alárendeltségükbe tartozó szervektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak;

c) a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyek intézésére – a jogszabályok keretei között – érdemi és eljárási utasítást adhatnak;

d) megsemmisíthetik vagy megváltoztathatják – egyedi hatósági ügyek és a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – az alárendeltségükbe tartozó hivatali egység, minisztériumi szerv bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a megsemmisítést, a megváltoztatást az illetékes vezetőnél kezdeményezhetik.

(5) Pozitív vagy negatív hatásköri összeütközés esetén a közös közvetlen felettes vezető jogosult az eljáró szerv vagy szervezeti egység kijelölésére.

(6) A felettes vezető rendelkezése alapján a hivatali egységek, minisztériumi szervek, annak vezetői és ügyintézői meghatározott ideig kötelesek olyan ügynek az intézésére is, amely a Szabályzat, illetve az ügyrend vagy a munkaköri leírás szerint más hivatali egység vagy ügyintéző feladatkörébe tartozik.



II. Fejezet

A minisztérium személyzete

A MINISZTER

3. § (1) A jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megfelelően részt vesz a kormányzati munkában; a belügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló Korm. rendeletben és más jogszabályokban meghatározott módon irányítja az 1.§-ban meghatározott szervek tevékenységét.

(2) A miniszter a minisztérium irányítása során különösen az alábbi feladat- és hatásköröket gyakorolja:

a) meghatározza a szervezetek – államtitkárok, helyettes államtitkárok általi – irányítási rendjét, a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait; a személyzeti és munkaügyi, szervezési hatásköröket; a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét; a gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés, az adat- és titokvédelem, valamint a közérdekű adatok nyilvánossága érvényesítésének előírásait;

b) közvetlenül irányítja a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár tevékenységét és a miniszter közvetlen alárendeltségében működő hivatali egységek munkáját;

c) a közigazgatási államtitkár útján:

ca) irányítja az 1.§-ban meghatározott szervek, valamint az önkormányzatok rendkívüli állapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre (atovábbiakban: minősített időszak) vonatkozó felkészülésének tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését, meghatározza a minősített időszaki tevékenységüket;

cb) meghatározza a honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, valamint az 1.§-ban felsorolt szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek együttműködési rendjét;

cc) elkülönítetten tervezi a honvédelmi feladatok végrehajtási költségeit;

cd) a jogszabályban meghatározott jogkörében irányítja a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt;

ce) a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati hivatal közreműködésével irányítja a Magyar Közigazgatási Intézetet, jóváhagyja munkatervét, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatát;

cf) gyakorolja a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben biztosított jogait és kötelezettségeit;

d) megállapítja a szervezet-irányítás és felügyelet rendjét; az 1.§-ban meghatározott szervek létszámát és iránymutatást ad a bérezés elveire;

e) jóváhagyja a minisztérium munkaprogramjait, a miniszteri értekezletek napirendjét, továbbá kiadmányozza a Belügyminisztérium által alapított költségvetési szervek alapító okiratát az azokat szakmailag felügyelő hivatali egység vagy önálló belügyi szerv vezetőjének javaslatára;

f) jóváhagyja a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter alárendeltségében működő hivatali egységek ügyrendjeit, a BM Helyzetelemző-értékelő Központ működési rendjét, valamint – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata ügyrendjét; továbbá az illetékes vezetők javaslatára az önálló belügyi szervek Szervezeti és Működési Szabályzatait; a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal, valamint a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ szervezeti és működési szabályzatát, továbbá jóváhagyja – az érdekelt miniszterek egyetértésével – a közigazgatási hivatalok szervezeti és működési szabályzatait;

g) kialakítja és előterjeszti a Belügyminisztérium fejezet éves költségvetési javaslatát, valamint az annak végrehajtásáról szóló beszámolót;

h) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt, illetve a saját hatáskörében fenntartott ügyekben;

i) jóváhagyja – a közigazgatási államtitkár útján – az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek által készített dokumentumokat és jegyzőkönyveket, amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik;

j) dönt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által előkészített, a törvényben hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi hatósági ügyekben;

k) előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényben meghatározott, elnöki döntést igénylő, a magyar állampolgárság megszerzésére és megszüntetésére irányuló kérelmekről, az elnöki határozatot ellenjegyzi;

l) közvetlenül irányítja a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát;

m) a jogszabályban meghatározott jogkörében irányítja a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot.

(3) A miniszter az országgyűlési biztos felkérésére a rendvédelmi szerveknél elvégezteti az országgyűlési biztos által kért vizsgálatokat azokra az ügyekre nézve, amelyeknek az irataiba az országgyűlési biztos az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletének III–V. fejezete szerint nem tekinthet be, és a vizsgálat eredményéről az országgyűlési biztost 15 napon belül tájékoztatja.

(4) A miniszter a Belügyminisztérium (rész) tulajdonú közhasznú és gazdasági társaságok vonatkozásában gyakorolja a jogszabályokban előírt tulajdonosi jogokat, valamint az alapítványok tekintetében gyakorolja az alapítói jogokat.

(5) A miniszter tevékenységét segítik tanácsadó testületei, a politikai és miniszteri főtanácsadók, tanácsadók.



A POLITIKAI ÁLLAMTITKÁR

4. § (1) A politikai államtitkár feladata a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel való kapcsolattartás, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködés koordinálása, a miniszter helyettesítése.

(2) A politikai államtitkár közreműködik a jogszabályalkotással kapcsolatos politikai előkészítő munka miniszteri irányításában. Ennek során különösen:

a) gondoskodik a jogszabályi koncepciókban a kormányzati politika érvényesítéséről;

b) ellátja a kormánypártok frakcióival való egyeztetési feladatokat;

c) irányítja a parlamenti pártközi egyeztetési munkálatokat;

d) figyelemmel kíséri a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítésével kapcsolatos tevékenységet;

e) összehangolja – a Parlamenti Főosztály útján – a minisztérium parlamenti munkával kapcsolatos tevékenységét;

f) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek tevékenységét;

g) vezeti az Európa Terv – ezen belül a II. Nemzeti Fejlesztési Terv [atovábbiakban: Európa Terv (II. NFT) ] – Kollégiumot;

h) egyetértésével terjeszthetők elő a miniszteri értekezlet napirendjén szereplő szakmai koncepciók, jogszabálytervezetek, jelentések, tájékoztatók;

i) véleményezi a rendvédelmi szervek miniszteri jóváhagyásra felterjesztett összes előterjesztését;

j) előzetes véleményezési joga van a sajtó és tájékoztatási, a személyzeti feladatokra vonatkozó koncepciók kialakításában, továbbá a politikai okokból elbocsátottak rehabilitációjával kapcsolatos egyedi ügyekben, valamint a feladat- és hatáskörét érintő minden jelentősebb kérdésben;

k) eljár a miniszter által hatáskörébe utalt ügyekben;

l) ellátja – a miniszter megbízásából – az országos köztisztviselői érdekegyeztetésben a központi érdekegyeztetési fórumok (KÉT, OÖKÉT) kormányzati oldalának vezetését, és ebben a körben biztosítja a Kormány képviseletét;

m) irányítja a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fórumának tevékenységét, ellátja a Kormány képviseletét;

n) irányítja a Belügyi Érdekegyeztető Tanács tevékenységét, ellátja a munkáltatói oldal képviseletét;

o) vezeti a miniszter által létrehozott Rendészeti és Bűnmegelőzési Tanácsadó Kollégiumot;

p) ellátja – a közigazgatási államtitkár közreműködésével – az m) –o) pontokban említett egyeztető fórumok működésével kapcsolatos koordinációs feladatokat.

(3) Az 1.§-ban meghatározott szervek a politikai államtitkár részére feladatai ellátása körében, kérésére kötelesek információt biztosítani.

(4) A politikai államtitkár – a miniszter akadályoztatása esetén – helyettesíti a minisztert:

a) az Országgyűlés, illetve a bizottsága ülésén;

b) a Kormány ülésén;

c) a miniszterek részvételével működő tárcaközi bizottságokban;

d) a jogszabály kiadásában.

(5) A politikai államtitkár a közigazgatási államtitkárnak csak a minisztert helyettesítő jogkörében adhat utasítást.



A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR

5. § (1) A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, irányítja a helyettes államtitkárok, a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek és minisztériumi szervek tevékenységét, ellátja az önálló belügyi szervek miniszteri irányításából reá háruló feladatokat.

(2) A közigazgatási államtitkár – alárendeltségüktől függetlenül – biztosítja a hivatali egységek és a minisztériumi szervek összehangolt működését. Ennek érdekében különösen:

a) gondoskodik a működés dologi és pénzügyi feltételeiről, biztosítja a minisztériumi munkarend, az ügyintézés és az iratkezelés, a gazdálkodás szabályainak megtartását;

b) döntésre előterjeszti – rendészeti tárgykörben a politikai államtitkár útján – az 1.§-ban meghatározott szervezetek által kidolgozott szakmai koncepciókat; a szabályozást igénylő kérdésekben gondoskodik a jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetének elkészítéséről;

c) véleményezi a miniszter, a politikai államtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egységek és az önálló belügyi szervek személyzeti, munkaügyi és szervezeti ügyeit;

d) jóváhagyja a minisztérium általa irányított hivatali egységeinek ügyrendjeit, és a minisztériumi szervek szervezeti és működési szabályzatait;

e) jóváhagyja a Központi Igazgatás elemi költségvetését, költségvetési alapokmányát, számviteli rendjét meghatározó szabályzatokat, az éves és féléves költségvetési beszámolót;

f) átruházott hatáskörben – a közgazdasági helyettes államtitkár bevonásával – gyakorolja a Belügyminisztériumhoz tartozó gazdasági és közhasznú társaságok feletti tulajdonosi jogokat a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása (továbbá a társaság működési formájának megváltoztatásáról való döntés) ; a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása kivételével;

g) kijelöli a kiemelt, több szervet érintő fejlesztési projekt vezetőjét – mint delegáltját – a hivatali egységek vagy az érintett szervek állományából, akit a projekt sikeres végrehajtása érdekében felruház a szükséges hatáskörrel valamennyi érintett szerv vonatkozásában;

h) irányítja – az Informatikai Főosztály útján – a minisztérium informatikai, illetve – a Távközlési Szolgálat útján – a minisztérium rendvédelmi és a közigazgatási zártcélú távközlő hálózatainak üzemeltetését; egyetértési jogot gyakorol az önálló költségvetéssel rendelkező szervek informatikával és a távközléssel kapcsolatos költségvetési tervei, valamint a kiemelt informatikai és távközlési projektek költségvetése, továbbá az informatikai és távközlési előirányzatok év közbeni átcsoportosítása tekintetében; jóváhagyja a kiemelt informatikai és távközlési projektek fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználásáról – az érintett szervek által – készített tervet;

i) a BM Távközlési Szolgálat bevonásával ellátja az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszerrel (EDR) összefüggő szakirányítási és szakfelügyeleti tevékenységet;

j) irányítja a minisztérium humánpolitikai tevékenységét;

k) átruházott hatáskörben irányítja a fejezet belső ellenőrzési tevékenységét;

l) ellátja – a miniszter megbízásából – az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöki, valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium elnöki teendőit;

m) a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egység, továbbá a helyettes államtitkárok alárendeltségében működő hivatali egység, illetve minisztériumi szerv közreműködésével szakmai szempontból előkészíti a miniszter, valamint a politikai államtitkár döntéseit, ha azok közvetlen irányítása alatt nincs az ügyben szakmailag illetékes hivatali egység, illetve minisztériumi szerv;

n) gondoskodik a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtásáról;

o) állást foglal az országgyűlési biztos azon ajánlásai tekintetében, amelyeket az alárendeltségébe tartozó hivatali egységek, illetve a minisztériumi szervek feladat- és hatáskörét érintően tett; az országgyűlési biztos felkérése alapján elvégzi, illetve elvégezteti az alkotmányossági vizsgálatot mindazon területeken, amelyek nem tartoznak közvetlenül a miniszter vagy a politikai államtitkár alárendeltségébe;

p) irányítja, felügyeli az Európa Terv (II. NFT) feladatainak megvalósítását;

q) összehangolja az önkormányzati helyettes államtitkár útján a közigazgatási hivatalok tevékenységét;

r) helyettesíti a minisztert a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ irányításában;

s) a minisztert jogszabály alapján megillető, átruházott hatáskörében eljárva – a miniszter nevében – engedélyezi a szolgálati útlevél kiadását, az idegenrendészeti és menekültügyi hatósági ügyekben gyakorolja a méltányossági jogkört;

t) ellátja a BM Tudományos Tanács elnöki teendőit.

(3) A közigazgatási államtitkár:

a) a hivatali egységek jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező köztisztviselői részére szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat, melyek számát a Szabályzat 6. függeléke tartalmazza;

b) a hivatali egységek köztisztviselői részére képzettségi pótlékot állapíthat meg, melyet a Szabályzat 7. függeléke tartalmazza.

(4) Az 1.§-ban meghatározott szervek a közigazgatási államtitkár részére feladatai ellátása körében, kérésére közvetlenül kötelesek információt biztosítani.

(5) A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása esetén első helyen a közjogi helyettes államtitkár, a második helyen a közgazdasági helyettes államtitkár helyettesíti.



A MINISZTERI KABINETFŐNÖK

6. § (1) A miniszteri kabinetfőnök helyettes államtitkár besorolású vezető, munkáját közvetlenül a miniszter irányítása alatt végzi, alapvető feladata a miniszter segítése, lehetőség szerinti tehermentesítése, egyes programjainak szervezése, tevékenységéért a miniszternek tartozik felelőséggel.

(2) A miniszteri kabinetfőnök a miniszter nevében és megbízásából:

a) meghatározott feladatokat adhat a Miniszteri Kabinethez tartozó politikai és miniszteri főtanácsadóknak, tanácsadóknak;

b) halasztást nem tűrő esetekben közvetlenül, egyébként szolgálati úton tájékoztatást, jelentést kérhet az 1.§-ban meghatározott szervek vezetőitől, illetőleg a vezetőket meghatározott tárgyú javaslat, előterjesztés vagy egyéb tervezet kidolgozására hívhatja fel;

c) részt vesz olyan – hazai és nemzetközi – tanácskozásokon, rendezvényeken, ahol nem szükségszerű a miniszter megjelenése;

d) hazai vagy nemzetközi szakmai konferenciák szervezését vagy megtartását kezdeményezheti;

e) irányítja a miniszter belföldi programjainak szervezését;

f) előkészíti a Nemzetbiztonsági Kabinet részére készülő belügyi tárgyú előterjesztéseket szükség szerint az illetékes hivatali egységek, szervek bevonásával.

(3) A miniszteri kabinetfőnök saját hatáskörében:

a) a miniszter részére külső szakértőktől, jogi személyektől tanulmányt vagy szakvéleményt rendelhet a kötelezettségvállalás rendjének betartásával;

b) figyelemmel kíséri az Országgyűlés, illetve a Kormány döntései alapján a minisztert terhelő határidős kötelezettségeket, azok teljesítését;

c) felhívja a miniszter figyelmét a tárca tevékenységi körébe tartozó, kivizsgálást vagy intézkedést igénylő fontosabb ügyekre, illetve a tárcát ért bírálatokra;

d) közreműködik a miniszterhez intézett panaszok, kérelmek, bejelentések és javaslatok elbírálásában;

e) a tevékenysége által megkívánt körben kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Kabinetirodával és más tárcák kabinetfőnökeivel;

f) jogosult eljárni, állást foglalni, intézkedni mindazokban az ügyekben, amelyekre a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei feljogosítják, illetve amelyekre vonatkozóan a minisztertől, az államtitkároktól utasítást vagy felhatalmazást kapott, továbbá, ha mindezekre a helyettes államtitkárok felkérték;

(4) A miniszteri kabinetfőnök eljárása még akkor sem csorbíthatja az államtitkárok vagy más vezetők hatáskörét, ha a feladatokat közvetlenül továbbítja valamely egység vezetőjének, ilyenkor ezekről a legrövidebb időn belül az érintett felettesét tájékoztatja.

(5) A miniszteri kabinetfőnököt akadályoztatása esetén – a munkáltatói jogkörének gyakorlásán kívül – az általa megbízott miniszteri (politikai) főtanácsadó, tanácsadó helyettesíti.



A HELYETTES ÁLLAMTITKÁR

7. § (1) A helyettes államtitkár tevékenységét a közigazgatási államtitkár irányítása alapján végzi.

(2) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően:

a) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységeket, minisztériumi szerveket;

b) a miniszter által átruházott jogkörben a jelen Szabályzat rendelkezései szerint közreműködik az önálló belügyi szervek irányításában;

c) az önálló belügyi szervek vezetőinek bevonásával elemzi a feladatkörébe tartozó terület átfogó kérdéseit és javaslatot tesz azok megoldására;

d) ellenőrzi és szakmai szempontból irányítja a feladatkörébe tartozó területet;

e) eljár a miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár által feladatkörébe utalt ügyekben;

f) felügyeleti területén segíti és ellenőrzi a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő tevékenységet, valamint felelős a felügyeletét érintő területeken az EU jogharmonizációs feladatok ellátásáért.

(3) A helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár által kijelölt másik helyettes államtitkár helyettesíti.

(4) Az önkormányzati helyettes államtitkár:

a) felel a közigazgatási és önkormányzati reform feladatainak végrehajtásáért;

b) közreműködik a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításában;

c) közreműködik a kormányzati településfejlesztési és -üzemeltetési feladatok kialakításában;

d) felel a minisztériumnak a kistérségi kapcsolataiért;

e) ellátja az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő kormányzati feladatait és részt vesz a végrehajtásban;

f) közreműködik a közigazgatási hivatalok irányításában, a hivatalok által elkészített szervezeti és működési szabályzatokat jóváhagyásra felterjeszti;

g) kiadmányozási jogkört gyakorol a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116.§-ának b) pontja alapján méltányossági jogkörben hozott határozatok vonatkozásában;

h) közreműködik az Európa Terv (II. NFT) megvalósításának irányításában, felügyeletében;

i) közreműködik az önkormányzatokat és az NFT-t érintő európai együttműködési álláspont kialakításában, valamint a feladatkörét érintő EU-s jogszabálytervezetek véleményezésében;

j) ellátja a Jegyzői Tanácsadó Kollégium elnöki feladatait.

(5) A közjogi helyettes államtitkár:

a) felel a minisztérium jogszabály előkészítő feladatainak végrehajtásáért;

b) felelős a közigazgatási államtitkári értekezleten, valamint a kormányülésen napirendre kerülő anyagoknak az összeállításáért, a háttéranyagoknak az illetékes főosztály által soron kívül történő elkészítéséért;

c) felelős a Kormány féléves munkaterveihez a minisztériumi javaslatok, illetve a minisztérium féléves munkaprogramjának összeállításáért;

d) figyelemmel kíséri a Kormány munkatervében és határozataiban szereplő, belügyminiszteri első helyi felelősségű feladatok végrehajtását;

e) az országgyűlési biztosnak a jogalkotásra tett javaslatát megvizsgálja, szükség esetén kezdeményezi a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megalkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve kialakítja a minisztérium ezzel kapcsolatos állásfoglalását, intézkedését, és gondoskodik az országgyűlési biztos erről történő tájékoztatásáról;

f) kiadmányozza a társadalombiztosítási ellátások tárgyában, valamint a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos, illetve a tűzvédelmi hatósági ügyekben első fokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések alapján a másodfokú határozatokat;

g) felel a minisztérium nemzetközi szerződés-előkészítő feladatainak végrehajtásáért;

h) gondoskodik az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladok teljesítéséről a minisztérium jogszabály-előkészítési feladatai végrehajtása során;

i) gondoskodik a minisztériumi közigazgatási államtitkári értekezletek előkészítéséről;

j) gondoskodik a minisztériumi ügyvitel jogszabályokban foglaltaknak megfelelő szabályozásáról és felügyeletéről;

k) működteti a minisztérium Központi Irattárát;

l) előkészíti az államtitok és a szolgálati titok védelmével kapcsolatos jogszabályok tervezeteit, ellátja a miniszter titokvédelmi ágazati felügyeletébe utalt feladatokat;

m) működteti a NATO és EU minősített anyagok egységes kezelésére létrehozott irattárat. Kezeli a Nyilvántartóba érkező NATO és EU nem minősített (nyílt) anyagokat.

(6) A közgazdasági helyettes államtitkár:

a) felel a Belügyminisztérium fejezet éves költségvetési javaslatának előkészítéséért, a költségvetés végrehajtásáért, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és zárszámadás előkészítéséért, valamint a Belügyminisztérium Gazdálkodási Szabályzatában számára nevesített közgazdasági feladatok végrehajtásáért;

b) felel az előirányzat felhasználás és módosítás végrehajtásáért;

c) felel az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért;

d) felel az 1.§-ban meghatározott szervek az állami feladatok végrehajtásához kapcsolódó fejlesztési terveinek koordinációjáért. A különböző társadalmi, kormányzati és ágazati stratégiák érvényesítése céljából a gazdálkodó szervezetek által indított közbeszerzési eljárások műszaki követelményrendszerét – a hatáskörébe tartozó kérdésekben – felülvizsgálhatja;

e) jogosult a minisztérium nevében a szakterületét érintő szerződések megkötésére, jognyilatkozatok megtételére a kötelezettségvállalás rendjének betartásával;

f) szoros együttműködésben a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárral – informatikai kérdésekben az Informatikai Főosztállyal is – közreműködik a minisztérium Schengen Projektjének irányításában, felügyeli a Schengeni Alap és egyéb uniós támogatások igénybevételével kapcsolatos tervező, elemző lebonyolító tevékenységet;

g) előkészíti a miniszter, illetve a közigazgatási államtitkár részére a Belügyminisztériumhoz tartozó gazdasági és közhasznú társaságok feletti tulajdonosi (alapítói) döntéseket;

(7) A nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár:

a) szakmai felügyeletet gyakorol a belügyi szervek nemzetközi tevékenysége felett;

b) előkészíti a minisztérium nemzetközi tevékenységére vonatkozó irányelveket;

c) kialakítja a minisztérium szakmai területein a tárca Európai Uniót érintő álláspontját az illetékes szakmai szervekkel és az illetékes társtárcákkal – az önkormányzatokat és az NFT-t érintő kérdésekben az önkormányzati helyettes államtitkárral és a Stratégiai (NFT) Koordinációs Irodával – előzetesen egyeztetve;

d) az EU jogszabály-alkotási és döntéshozatali mechanizmusában a belügyi tárgyú előterjesztések esetén előkészíti és a szakmailag illetékes társtárcákkal az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (EKTB) egyezteti a magyar kormányzati álláspontot;

e) az EKTB döntéseiről tájékoztatja a minisztert, az államtitkárokat és a tárgykör szerint illetékes szakmai vezetőket, továbbá kidolgozza a közigazgatási államtitkári értekezleten és a Kormányzati Integrációs Kabinetben, valamint az Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó Bizottságaiban képviselendő belügyi, illetve kormányzati álláspontot;

f) ellátja a tárca EU kormányzati koordinációs mechanizmusból adódó feladatait és érvényesíti az EU jogalkotásból adódó követelményeket a szakmai szervek jogalkotása és intézményfejlesztése terén;

g) képviseli a kormányzati és tárca álláspontot az EU intézmények felé, és miniszteri kinevezés alapján a Tanács stratégiai munkacsoportjaiban;

h) képviseli a minisztériumot az EKTB-ban és a NATO Tárcaközi Bizottságban, valamint a PHARE és egyéb bel- és igazságügyi uniós forrás-felhasználási és bilaterális támogatási ügyekben;

i) vezeti a Belügyi Együttműködési Szakértői Csoportot, valamint koordinálja a más szakértői csoportok belügyi szakértőinek tevékenységét;

j) az uniós tagság és schengeni felkészülés szakmai elvárásai alapján a rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkár közreműködésével felméri, ezt követően koordinálja és jóváhagyja a tárca belügyi uniós támogatásokra vonatkozó igényét a bel- és igazságügyi együttműködésben érintett szervekkel és szervezeti egységekkel szoros együttműködésben; szükség esetén felterjeszti az igényeket a belügyi vezetésnek, felügyeli a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát összhangban a bilaterális támogatások fogadásával és felhasználásával. Ennek során szoros horizontális együttműködésben áll a közgazdasági helyettes államtitkárral, akinek pénzügyi jóváhagyása szükséges a döntések meghozatalában;

k) szoros együttműködésben a közgazdasági helyettes államtitkárral irányítja a minisztérium Schengen Projektjét, és felügyeli a Schengen Projekt Iroda működését, valamint működteti a Schengen Alap Tárcaközi Bizottságot;

l) ellátja a Szakmai Programfelelős feladatait a PHARE és Átmeneti Támogatás programok vonatkozásában;

m) ellátja a Szakmai Projektfelelős feladatait a Schengen Alap megvalósítása vonatkozásában;

n) végzi a belügyi attasék, a Brüsszeli Állandó Képviselet Bel- és Igazságügyi Szekciója belügyi szakattaséinak, a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság (SCEPC) és az EU Polgári Válságkezelési Bizottság (CIVCOM) állandó belügyi képviselői, valamint az EU intézményeinél és a nemzetközi szervezeteknél tartós kiküldetésben lévő vezető belügyi tisztségviselők szakmai irányítását a szakmailag illetékes belügyi szervek bevonásával;

o) ellátja a Határellenőrzési Tárcaközi Bizottság titkári teendőit;

p) elkészíti a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság üléseire a nemzeti álláspontot az érintett társminisztériumokkal, azok szerveivel, valamint a Külügyminisztériummal való egyeztetés során;

q) miniszteri megbízás alapján vezeti a kétoldalú nemzetközi szerződések végrehajtásával foglalkozó belügyi vegyes bizottságok munkáját;

r) működteti a Terrorizmus Elleni Tárcaközi Munkacsoportot, koordinálja a Terrorizmus Elleni Nemzeti Akcióterv végrehajtását.

(8) A rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkár:

a) közreműködik a Rendőrség, a Határőrség, a Katasztrófavédelem, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ és a Rendőrtiszti Főiskola felügyeletében, tevékenységük értékelésében-elemzésében, koordinálja stratégiai céljaik kidolgozását, részt vesz a szervek működésével, hatáskörével kapcsolatos döntések előkészítésében, tevékenységük koordinálásában, feladatkörét érintően gondoskodik a jogszabályok, miniszteri és államtitkári intézkedések végrehajtásáról;

b) ellátja a Rendőrség, a Határőrség, a Katasztrófavédelem, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a Rendőrtiszti Főiskola és a rendvédelmi oktatási intézmények szakmai tevékenységének ellenőrzését, jóváhagyja a szakmai ellenőrzések programját, kiadja a rendvédelmi szervek felügyeletére és szakmai ellenőrzésére vonatkozó megbízásokat a jogszabályi előírások, a jelen szabályzat, valamint a kötelezettségvállalásra vonatkozó belső eljárási rend betartásával;

c) javaslatot tesz a felügyelt szervekkel és tevékenységekkel összefüggő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei kiadására, módosítására, hatályon kívül helyezésére. Kezdeményezi a szervek vezetőinél belső rendelkezés kiadását, ha annak szükségessége a jogszabályok egységes végrehajtása, a jogellenes gyakorlat megszüntetése, a meglévő szabályozás elégtelensége miatt szükségessé vált;

d) képviseli a minisztériumot a rendvédelemmel összefüggő egyeztetéseken, tárcaközi bizottságokban, feladatkörét érintően kapcsolatot tart a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékes vezetőivel, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtás felügyeletét ellátó minisztériumi szervezeti egységek vezetőivel;

e) vezeti az Európa Terv (II. NFT) – tárcaközi bizottságként működő – Biztonság Horizontális Munkacsoportot és e minőségében képviseli a tárca érdekeit, illetve ellátja II. NFT végrehajtásából eredő a Biztonság területét érintő célok megvalósításával kapcsolatos feladatokat;

f) felügyeli az 1.§-ban meghatározott szervek valamennyi informatikai és távközlési biztonsági és rejtjeltechnikai tevékenységének szakirányítását, koordinálását, felügyeletét, ellenőrzését, képviseli a minisztériumot az e területet érintő tárcaközi kapcsolatokban, és részt vesz a nemzetközi együttműködésben;

g) a védelmi felkészítés és az országmozgósítás területén:

ga) közreműködik a védelmi igazgatás rendszerére és működtetésére vonatkozó elgondolások kialakításában, a Honvédelmi Tanács Belügyi Hivatala, valamint a BM Operatív Törzs működési feltételeinek megteremtésében,

gb) kezdeményezi és koordinálja a minősített időszakokra vonatkozó – a minisztériumra háruló – rendkívüli intézkedést tartalmazó jogszabályok kiadását, napra készen tartását,

gc) tervezi, szervezi, koordinálja és ellenőrzi az 1.§-ban meghatározott szervek minősített időszakra vonatkozó felkészülését,

gd) irányítja a Védelmi Hivatal keretén belül működő Kormányzati Koordinációs Bizottság (atovábbiakban: KKB) Titkárság munkáját,

ge) ellátja a miniszter katasztrófavédelemmel összefüggő törvényességi felügyeleti jogköréből adódó, a fővárosi, a megyei védelmi bizottságot érintő feladatokat,

gf) részt vesz a polgári védelem feladatával, szervezetével, működésével, az állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségével összefüggő jogi szabályozás és kormányzati döntések előkészítésében, valamint az 1.§-ban meghatározott szervek polgári védelmi feladatokra történő felkészülésének összehangolásában,

gg) közreműködik a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos szabályozás előkészítésében, valamint a biztonsági őrségek működésével kapcsolatos feladatok ellátásában;

h) előkészíti a minisztérium és szervei bűnmegelőzési tevékenységére vonatkozó ágazati stratégiát és feladattervet, gondoskodik a végrehajtásról, irányelvekkel, ajánlásokkal, módszertani útmutatókkal segíti a végrehajtást, támogatja a bűnmegelőzésben érintett társadalmi szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati szövetségek munkáját, javaslatot tesz pályázatok kiírására;

i) koordinálja és segíti a minisztériumok, más kormányzati szervek, az önkormányzatok, bűnmegelőzési tevékenységét, vezeti a bűnmegelőzési célból létrehozott tárcaközi koordinációs bizottságokat, részt vesz a bűnmegelőzést érintő egyeztetéseken, tárgyalásokon, ellátja az emberkereskedelem visszaszorításával kapcsolatos nemzeti koordinátori feladatokat;

j) irányítja, illetve koordinálja az áldozatvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtását;

k) közreműködik a bűnmegelőzésre biztosított költségvetési források, valamint egyéb forrásból származó támogatások felhasználásában és annak ellenőrzésében;

l) közreműködik a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatokban;

m) javaslatot tesz és döntéselőkészítő tevékenységet folytat a rendészeti oktatással és képzéssel összefüggésben, közreműködik a bűnmegelőzési célú képzés és oktatás szakmai irányításában;

n) irányítja – a Humánpolitikai Főcsoportfőnökséggel együttműködve – a rendvédelmi területen dolgozók oktatási, szakképzési, vezetőképzési és továbbképzési feladatait, a rendvédelmi, a bűnmegelőzési, a katasztrófavédelmi tudományos és ismeretterjesztő tevékenységet, a tudományos kutatások, pályázatok, a tudományos képzés rendszerét;

o) közreműködik a közigazgatási munka racionalizálása és a teljesítmény orientált menedzsment érdekében a hivatali egységek által elkészített teljesítményértékelésekhez szükséges munkakör analízisek elkészítésében.



A FŐOSZTÁLYVEZETŐ

8. § (1) A főosztályvezető vezeti a főosztályt, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét és az ügyintézési határidők betartását.

(2) A főosztályvezető:

a) meghatározza a főosztály munkatervét, elkészíti a főosztály ügyrendjét és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását;

b) szakmailag előkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek koncepcióit, gondoskodik az ügykörébe tartozó rendelkezések, a felettesei utasításainak végrehajtásáról;

c) gyakorolja a főosztály feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket. Hatáskörének gyakorlását (kiadmányozási jogkörét) beosztottaira átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti a főosztály munkájáért való felelősségét;

d) ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket felettes vezetője állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal;

e) gondoskodik a főosztály nemzetközi kapcsolatok tartásával, az európai együttműködési (jogszabálytervezet véleményezési) és jogharmonizációs, valamint az NFT-fel kapcsolatos feladatainak ellátásáról.



A FŐOSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTES

9. § (1) A főosztályvezető-helyettes:

a) a főosztályvezetőt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve jogkörében jár el;

b) a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység (osztály) vezetése esetén gyakorolja a 10.§ (1) –(2) bekezdésben meghatározottakat.

(2) A Ktv.-ben meghatározottak szerint szervezeti egység vezetése nélkül is rendszeresíthető főosztályvezető-helyettesi munkakör.



AZ OSZTÁLYVEZETŐ

10. § (1) Az osztályvezető a főosztályi ügyrendnek és a munkaköri leírásnak megfelelően vezeti az osztályt.

(2) Az osztályvezető:

a) meghatározza az ügyintézők, az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak részletes feladatait;

b) eljár mindazon ügyben, amellyel a főosztályvezető megbízza;

c) megbízás, illetve kijelölés alapján helyettesíti a főosztályvezetőt.



A MINISZTERI (POLITIKAI) FŐTANÁCSADÓ, TANÁCSADÓ

11. § (1) A Miniszteri Kabinetben és a Miniszteri Titkárságon jogszabályban meghatározott módon miniszteri (politikai) főtanácsadók és tanácsadók működhetnek, akik segítik a minisztert és az őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt, eljárnak a miniszter, az őt helyettesítő politikai államtitkár megbízásából.

(2) A miniszteri (politikai) főtanácsadók, illetve tanácsadók:

a) közreműködnek a miniszteri döntések előkészítésében, kormányzati megalapozásuk elősegítésében; e jogkörükben a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezeteit, kormányülési anyagokat véleményezik;

b) kiadmányozási jogkörüket a miniszter, illetve a kabinetfőnök határozza meg;

c) segítik a minisztert a közvetlen alárendeltségében működő szervekkel kapcsolatos teendői ellátásában;

d) a miniszteri (politikai) főtanácsadói és tanácsadói munkaköröket a Szabályzat 3. függeléke tartalmazza.



A SZÓVIVŐ (SAJTÓFŐNÖK)

12. § (1) A szóvivő a miniszter közvetlen irányításával:

a) a nyilvánosság előtt képviseli a minisztérium hivatalos álláspontját;

b) részt vesz a miniszter hazai és nemzetközi média megjelenése, exkluzív interjúi, kommunikációs javaslatai kidolgozásában;

c) kapcsolatot tart a médiával, az Országgyűlés és a Kormány, valamint más tárcák és az önálló belügyi szervek szóvivőivel.

d) gondoskodik – a szakmai előterjesztő javaslata alapján – a törvényjavaslatok kommunikációs tervének összeállításáról.

(2) A szóvivői (sajtófőnöki) feladatokat a Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatóság vezetője látja el.



AZ ÜGYINTÉZŐ

13. § (1) Az ügyintéző feladata: a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése; felhatalmazás esetén kiadmányozása; valamint a végrehajtás szervezése.

(2) Az ügyintéző a kapott utasítások és határidők figyelembevételével munkaterületén felelős a minisztérium állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért.

(3) Az ügyintéző az országgyűlési biztos kérésére adatokat és felvilágosítást ad az általa lefolytatott eljárásról, a biztos kérdésére szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást, magyarázatot vagy nyilatkozatot ad. Az országgyűlési biztos eljárásáról és az általa adott tájékoztatásról, nyilatkozatról haladéktalanul tájékoztatja közvetlen felettesét. Az országgyűlési biztos kérésére betekintést enged az általa intézett iratokba – a Határőrségnél, a Rendőrségnél, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 18.§-ában foglalt korlátozásokkal – függetlenül azok minősítésétől. Azokról az országgyűlési biztos részére a titokbirtokos engedélyével másolatot készít.



AZ ÜGYKEZELŐ

14. § (1) Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.

(2) Az ügykezelő ellátja mindazokat a nem érdemi jellegű feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.

(3) Az ügykezelő az országgyűlési biztos kérésére betekintést enged az általa intézett iratokba – a Határőrségnél, a Rendőrségnél, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 18.§-ában foglalt korlátozásokkal – függetlenül azok minősítésétől. Azokról részére a titokbirtokos engedélyével másolatot készít. Az országgyűlési biztos eljárásáról haladéktalanul értesíti az ügyintézőt, illetve közvetlen felettesét.



A FIZIKAI FOGLALKOZÁSÚ ALKALMAZOTT

15. § A fizikai foglalkozású alkalmazott:

a) tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői, ügyviteli feladatok ellátását;

b) ellátja mindazokat a kisegítői feladatokat, amellyel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.



MÁSODIK RÉSZ

A MINISZTÉRIUM SZERVEZETE, A HIVATALI EGYSÉGEK FELADATAI

III. Fejezet

A miniszter közvetlen alárendeltségében működő szervezetek

A MINISZTERI TITKÁRSÁG

16. § (1) A Miniszteri Titkárság a miniszter közvetlen alárendeltségében működő, főosztály jogállású belső szervezeti egység, melynek élén – titkárságvezetőként – miniszteri (politikai) főtanácsadó áll.

(2) A Miniszteri Titkárság:

a) gondoskodik a miniszterhez érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról; továbbítja a miniszter által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;

b) figyelemmel kíséri a miniszter napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;

c) közreműködik a miniszteri értekezletek, a feladat-meghatározó miniszteri megbeszélések előkészítésében és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában.



A MINISZTERI KABINET

17. § (1) A Miniszteri Kabinet a miniszter közvetlen alárendeltségében működő – főosztály jogállású – hivatali egység, melynek élén a kabinetfőnök áll.

(2) A Miniszteri Kabinet:

a) ellátja a miniszter, a politikai és a közigazgatási államtitkár által meghatározott feladatokat, ennek keretében szorosan együttműködik a Miniszteri Titkársággal;

b) döntés-előkészítő tevékenységet végez, az előterjesztést átdolgozásra visszaadhatja, további egyeztetésre utalhatja, valamint meghatározhatja az előkészítéssel összefüggő egyéb feladatokat;

c) a miniszter megbízásából komplex szakvélemény, felkészítő anyag elkészítéséről gondoskodik;

d) figyelemmel kíséri a kormányprogramból adódó feladatok megvalósítását;

e) koordinálja a miniszterelnöktől érkező megkeresések teljesítését;

f) közreműködik az Alkotmánybíróság határozataiból adódó, az Állami Számvevőszék, valamint az országgyűlési biztosok vizsgálatával kapcsolatos minisztériumi feladatok meghatározásában és végrehajtásában;

g) figyelemmel kíséri a minisztérium munkaprogramjának teljesítését;

h) koordinálja a miniszter közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egységek tevékenységét;

i) véleményezi a miniszter közvetlen hatáskörébe tartozó személyzeti tárgyú előterjesztéseket;

j) összehangolja a miniszter által meghatározott panaszok, kérelmek vizsgálatát, a döntésnek megfelelő intézkedések kialakítását;

k) közreműködik a Stratégiai (NFT) Koordinációs Iroda által végzett tárca szintű koncepció alkotási és beszámolási feladatokban;

l) ellátja a minisztériumi ügyeletet, ennek keretében folyamatos kapcsolatot tart az állami szervek ügyeleteivel. Meghatározott vezetők számára tájékoztatást ad a rendkívüli eseményekről. Végzi a minisztérium hatáskörébe utalt riasztási, készültségbe helyezési, értesítési, tájékoztatási feladatokat.

(3) A Miniszteri Kabinet a Miniszteri Titkárság közreműködésével:

a) gondoskodik a miniszteri értekezletek, a feladat meghatározó miniszteri megbeszélések előkészítéséről és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról;

b) szervezi a miniszter belföldi rendezvény-programjait.



A SAJTÓ- ÉS KOMMUNIKÁCIÓS FŐIGAZGATÓSÁG

18. § (1) A Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatóság főosztály jogállású hivatali egység.

(2) A Főigazgatóság:

a) felel a minisztérium kommunikációjáért, ezen belül a közérdekű információk közreadásáért, folyamatos sajtókapcsolatokért és az időszakos sajtótevékenységért;

b) részt vesz a tárca és a tárca vezetőinek sajtónyilatkozatainak tervezésében, összhangban a Miniszteri Kabinet tevékenységével;

c) sajtó- és kommunikációs szempontból előkészíti a miniszter és az államtitkárok szakmai jellegű látogatásait;

d) biztosítja – az egységes minisztériumi arculathoz szükséges külső megjelenési elemek kivitelezését;

e) részt vesz a tárca által irányított szervezetek PR, sajtó tevékenységének koordinációjában;

f) végzi a sajtófigyeléssel, az archiválással, a sajtó jelentésekkel és információs anyagok összeállításával kapcsolatos feladatokat;

g) előkészíti a belügyi szervek Interneten, illetve Intraneten történő megjelenését, valamint az ezzel kapcsolatos feladat- és hatásköröket szabályozó normatívákat;

h) gondoskodik a Belügyminisztérium ágazati felelősségi körébe tartozó közérdekű adatok és a jogszabályban előírt adatok közzétételéről a BM honlapján, összehangolja a belügyi szervek internetes tartalomszolgáltató tevékenységét. Szerkeszti az MTV Teletext minisztériumra vonatkozó oldalait;

i) szervezi a minisztérium hivatali szervezeteinek belső kommunikációját, gondoskodik a Belső Információs és Kommunikációs Rendszerének (BM INTRANET) működéséről, végzi a belügyi szervek intranetes rendszereinek koordinálását;

j) közreműködik az Internet és az Intranet működésének infrastrukturális feltételeinek tervezésében, együttműködik a rendszerek technikai üzemeltetését és fejlesztését végző informatikai szervezettel, gondoskodik a szükséges alkalmazásfejlesztésekről;

k) a tárcát érintő kommunikációs kérdésekben javaslatokat tesz, előkészíti a közvélemény kutatásokat, és gondoskodik azok hasznosításáról;

l) kapcsolatot tart más közigazgatási szervek kommunikációs szervezeteivel.



IV. Fejezet

A politikai államtitkár közvetlen alárendeltségében működő szervezetek

A POLITIKAI ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA

19. § (1) A Politikai Államtitkár Titkársága a politikai államtitkár közvetlen alárendeltségében működő, főosztály jogállású belső szervezeti egység, melynek élén – kabinetfőnökként – főosztályvezető áll.

(2) A Titkárság:

a) gondoskodik a politikai államtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;

b) továbbítja a politikai államtitkár által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;

c) figyelemmel kíséri az államtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;

d) a politikai államtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntés-előkészítő tevékenységet végez;

e) részt vesz az önkormányzatokat érintő egyes tárcaközi bizottságok munkájában, így különösen a pinceveszély elhárítási, partfalveszély elhárítási, útalap, bányászati koncessziós és kerékpáros koordinációs bizottságokban.



A PARLAMENTI FŐOSZTÁLY

20. § (1) A Parlamenti Főosztály a miniszter és a politikai államtitkár országgyűlési munkáját segítő szervezeti egység.

(2) A Főosztály:

a) az Országgyűlés plenáris üléseire előkészíti a tárgyalásra kerülő anyagokat, gondoskodik a szakértők részvételéről;

b) közreműködik a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések képviselőkkel történő egyeztetésében, Országgyűléshez történő benyújtásban, továbbá a Házszabály szerint a jogalkotás technikai menetével kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában;

c) közreműködik az Országgyűlés által elfogadott ágazati törvények és országgyűlési határozatok kihirdetésére történő előkészítésében;

d) összehangolja a minisztériumnak az Országgyűlés állandó-, al-, ideiglenes-, és eseti bizottságaival, a parlamenti pártokkal és a képviselőkkel kapcsolatos munkáját. Információs összeköttetést biztosít a Parlament és a minisztérium között, szervezi a parlamenti állandó-, al-, ideiglenes-, és eseti bizottsági üléseken való szakértői képviseletet;

e) gondoskodik a napirenden kívüli felszólalások, továbbá az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések válaszainak elkészítéséről, a válaszadáshoz szükséges információk beszerzéséről, a miniszter, illetve a politikai államtitkár felkészítéséről;

f) gondoskodik az Országgyűlés minisztériumot érintő anyagainak nyilvántartásáról. Kapcsolatot tart az Országgyűlés hivatali szerveivel, valamint a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok parlamenti szerveivel;

g) szükség szerint szervezi az országgyűlési képviselők, valamint a miniszter és a politikai államtitkár találkozásait, megbeszéléseit, előkészíti azok anyagait;

h) a miniszter, illetve a politikai államtitkár felhatalmazása alapján az ágazatnak az Országgyűlés tevékenységét érintő ügyeiben tájékoztatókat és egyéb információs anyagokat juttat el a frakciók vezetőinek, politikai pártoknak.



V. Fejezet

A közigazgatási államtitkár közvetlen alárendeltségében
működő szervezetek

A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA

21. § (1) A Közigazgatási Államtitkár Titkársága főosztály jogállású hivatali egység, a közigazgatási államtitkár által meghatározott témakörökben, utasítása alapján véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő tevékenységet végez.

(2) A Titkárság:

a) gondoskodik a közigazgatási államtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról; továbbítja a miniszter által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi a közigazgatási államtitkár által elrendelt feladatok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;

b) figyelemmel kíséri a közigazgatási államtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;

c) közreműködik a közigazgatási államtitkári értekezletek, a feladat-meghatározó megbeszélések előkészítésében és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában;

d) külön szabályzat rendelékezései szerint közreműködik az 1.§ (1) bekezdése szerinti szervek beszerzéseinek koordinációjában.



A STRATÉGIAI (NFT) KOORDINÁCIÓS IRODA

22. § (1) A Stratégiai (NFT) Koordinációs Iroda főosztály jogállású hivatali egység.

(2) Az Iroda:

a) elkészíti és koordinálja – a Miniszteri Kabinettel együttműködve – a tárca szintű koncepció alkotási és beszámolási feladatokat. A koncepció alkotási tevékenységbe bevonja a feladat- és hatásköre szerint érintett szervet, valamint a Rendőrtiszti Főiskolát;

b) vezetője koordinálja az Európa Terv (II. NFT) belügyi tárca felelősségi körébe tartozó feladatainak előkészítését, vezeti az alapvetően az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások fejlesztési stratégiáját kidolgozó tematikus munkacsoportokba a tárca részéről delegáltakból álló Közszolgáltatási Koordinációs Munkacsoportot;

c) együttműködik a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal, az NFT-ben közvetlenül érintett minisztériumokkal, illetve más állami intézményekkel;

d) intézményesített kapcsolatot épít ki az Operatív Programokat Irányító Hatóságokkal, Monitoring Bizottságokkal, a regionális fejlesztési tanácsokkal (ügynökségekkel) és az önkormányzati szövetségekkel;

e) kidolgozza a Rendészeti és Bűnmegelőzési Helyettes Államtitkár Titkárságával együttműködve a biztonsági szakterület (rendvédelem, katasztrófavédelem, menekültügy, bűnmegelőzés) – a rendelkezésre álló EU-s és nemzeti költségvetésből történő – fejlesztési stratégiáját;

f) megtervezi és koordinálja a biztonsági szakterületre vonatkozó fejlesztéseket a sajátos belügyi és igazságügyi szakmai és pénzügyi csatornán túl javasolja a II. NFT-ben történő megjelenítését;

g) közreműködik a helyi önkormányzatok EU-s támogatásának szabály- és intézményrendszere kialakításának véleményezésében, figyelemmel kíséri az NFT Operatív Programjaiban meghatározott – a helyi önkormányzatok feladatait érintő – támogatási célok megvalósítását, közreműködik és elősegíti azok végrehajtását;

h) tájékoztatja a BM EU Együttműködési Hivatal szervezeti keretében működő Önkormányzati EU Információs Központon keresztül az önkormányzatokat az NFT nyújtotta lehetőségekről, pályázatokról, az NFT végrehajtásának menetéről, és az önkormányzatoknál az NFT-vel összefüggésben felmerült kérdésekre adandó válaszokról;

i) részt vesz az önkormányzati EU-s pályázatok saját forrás pályázati rendszerének koordinálásában, továbbfejlesztésében.

(3) Az Iroda vezetője látja el a minisztérium állandó képviseletét a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban, a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottságában és más fórumokon.



A HUMÁNPOLITIKAI FŐCSOPORTFŐNÖKSÉG

23. § (1) A Humánpolitikai Főcsoportfőnökség az ágazati humánpolitikai stratégia – szakterületére vonatkozó – megvalósításáért felelős főosztály jogállású hivatali egységként működik.

(2) A Főcsoportfőnökség:

a) előkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyzeti, munkaügyi, szervezési, fegyelmi, kártérítés, kitüntetési és elismerési döntéseket; végzi a hivatali egységek és a meghatározott önálló belügyi szervek szakmai feladatainak ellátásához szükséges emberi erőforrás biztosításával, a foglalkoztatásra kerülő köztisztviselők és hivatásos állományúak kiválasztásával, a jogviszonyuk létesítésével, megszüntetésével, munkajogi járandóságaik megállapításával kapcsolatos személyzeti intézkedések előkészítését, a döntések végrehajtásának megszervezését;

b) szakmai felügyeletet gyakorol – ügykörének megfelelően – a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenőrzést kezdeményezhet és végezhet; ellenőrzi az 1.§-ban meghatározott szervek létszám-gazdálkodási tevékenységét, továbbá ellenőrzi a képesítéssel, gyakorlati idővel, alkalmassággal, kinevezéssel és egyéb munkáltatói jogkörökkel kapcsolatos személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartását, végzi a jogszabályban meghatározott munkaügyi ellenőrzést;

c) a fegyveres és rendvédelmi szervek személyügyi igazgatásával összefüggő felügyeleti és ellenőrzési hatáskörében végrehajtja a vonatkozó BM rendeletben meghatározott feladatokat;

cs) közreműködik a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos ágazati koncepciók kialakításában, az ágazatot érintő jogszabálytervezetek szakmai előkészítésében, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását;

d) koordinálja a közigazgatási munka racionalizálása és a teljesítmény orientált menedzsment érdekében – az Oktatási Főigazgatóság bevonásával elvégzett munkakör analízis alapján – a hivatali egységek által elkészített teljesítményértékelések kezelését, működteti a teljesítményértékelés rendszerét;

e) működteti – az Informatikai Főosztállyal együttműködve – az integrált emberi erőforrás gazdálkodást támogató információs rendszer személyzeti munkát segítő programját. Feldolgozza az 1.§-ban meghatározott szervek állományának összetételére, alkalmasságára, képzésére, továbbképzésére, fluktuációjára, fegyelmi helyzetére vonatkozó adatokat; statisztikai értékeléseket, előrejelzéseket készít és szolgáltat;

f) elkészíti – az Oktatási Főigazgatósággal együttműködve – a minisztérium éves továbbképzési tervét, szervezi – ütemezés szerint – a hivatali egységek munkatársainak a közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint az ügykezelői alapvizsgára bocsátását, továbbá a személyzeti, munkaügyi szakmai továbbképzést, együttműködik a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatallal a belügyi ágazatot érintő személyügyi és képzési feladatok végrehajtásában, a hivatali egységek köztisztviselői képzésében, továbbképzésében és a vezetőképzésben;

g) közreműködik a BM minősített időszaki állománytáblájának, a közszolgálati jogviszonyba tartozók beosztásban történő meghagyási rendjének Védelmi Hivatal általi kidolgozásában;

gy) végzi a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos, valamint a vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő –avonatkozó jogszabályokban és BM utasításban meghatározott – feladatokat;

h) előkészíti az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság részére történő adatszolgáltatást;

i) ellátja a hivatali egységek vonatkozásában a létszámkeretekhez kapcsolódó személyi juttatások keretével való gazdálkodást, a létszámkeretek és a kapcsolódó személyi juttatások keretével való együttes gazdálkodás alapján megfelelő döntés előkészítést végez, segíti a személyi állomány elismerési rendszerének működését, támogatást nyújt a minisztériumon belül a köztisztviselői életpálya tervezhetőségéhez;

j) gondoskodik a bérgazdálkodás rendjének kidolgozásáról, működtetéséről, a hivatali egységek vezetőinek tájékoztatásáról;

k) létszám és bérgazdálkodási tevékenységét a Költségvetési és Gazdasági Főosztállyal együttműködve, külön eljárásrendben foglaltak figyelembevételével végzi;

l) előkészíti a szervezetkorszerűsítésre és létszámgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat a Közgazdasági Főosztállyal, a Belügyminisztérium Igazgatási cím központi igazgatási alcíme vonatkozásában pedig a Költségvetési és Gazdasági Főosztállyal együttműködve. Ellátja a BM Hatásköri Listában meghatározott egyéb szervezési, valamint a szervezeti- és létszámtáblázat (szervezési munkaköri, illetve állománytáblázat) készítésével kapcsolatos feladatokat;

m) közreműködik a miniszter alárendeltségében működő hivatali egységek ügyrendjeinek, a BM Helyzetelemző-értékelő Központ működési rendjének, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata ügyrendjének, továbbá az önálló belügyi szervek, a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ szervezeti és működési szabályzatainak miniszteri, valamint a többi hivatali egység ügyrendjeinek és a többi minisztériumi szervek szervezeti és működési szabályzatainak közigazgatási államtitkári jóváhagyásra való előterjesztésében;

n) véleményezi a költségvetési szervek alapításával, átszervezésével, illetve megszüntetésével összefüggő, a Közgazdasági Főosztály által elkészített okiratokat;

ny) személyzeti nyilvántartást vezet és adatfeldolgozást végez, fenntartja az országos személyzeti okmányarchívumot. Az 1945-től folyamatosan fennálló országos munkáltatói nyilvántartás adataiból – társadalombiztosítási szervek, munkáltatók és állampolgárok megkeresésére – a szolgálati időre és a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat ad ki, biztosítja a nyilvántartásban szereplő személyek részére az információs önrendelkezési jog gyakorlásának lehetőségét;

o) országosan gondoskodik az 1.§-ban meghatározott szervek munkáltatói, szolgálati (rendőri, határőri, katasztrófavédelmi, tűzoltói, polgári védelmi) és nyugdíjas igazolvánnyal történő ellátásáról. Végzi a munkáltatói és szolgálati igazolványok okmányvédelmével és cseréjével kapcsolatos – hatáskörébe utalt – feladatokat. Az 1.§-ban meghatározott szervek munkatársai foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése esetén közreműködik a Társadalombiztosítási Hatósági Igazolvány biztosításában. Gondoskodik a fegyveres biztonsági őrségek, valamint a közterület-felügyelők szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel történő ellátásáról;

p) végzi az elismerések okmányolását és kifizetését, intézkedik az átutalásról;

q) ellátja a minisztérium központi épületével kapcsolatos, hatáskörébe tartozó beléptetési feladatokat;

r) koordinálja a miniszternek a kitüntetésekkel és elismerésekkel kapcsolatos tevékenységét; javaslatot tesz – a kabinetfőnökkel együttműködve – a miniszter elismerési költségvetésére és annak felhasználására, továbbá gondoskodik annak kezeléséről;

s) megállapítja és határozattal elbírálja a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek szolgálati és rokkantsági nyugdíját, valamint az elhunyt hivatásos állományúak hozzátartozóinak (özvegyi, árva, szülői) nyugellátását, továbbá a hivatásos állomány szolgálati baleseti, illetve szolgálati megbetegedésen alapuló baleseti járadék igényét és a járulék összegét (atovábbiakban: e § alkalmazásában: társadalombiztosítási ellátással összefüggő ügyek) , előkészíti és megküldi másodfokú ügyintézés céljából a Jogi Főosztályhoz a társadalombiztosítási ellátással összefüggő ügyek határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket; a nyugdíjmegállapító határozatok bíróság előtti megtámadása esetén szakmai állásfoglalást ad és előkészítő munkát végez a Szerződés-előkészítő és Peres Képviseleti Iroda részére.

sz) közreműködik az 1.§-ban meghatározott szervek személyi állományát érintő fegyelmi és kártérítési ügyek általános törvényességi felügyeletében; Lefolytatja a vizsgálatot a miniszter, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a főosztályvezetők által a hatáskörébe utalt fegyelmi, kártérítési és panasz ügyekben, javaslatot tesz az ügyek érdemi lezárására.

t) megszervezi, koordinálja és szakmailag ellenőrzi az 1.§-ban meghatározott szervek közegészségügyi és járványügyi, valamint munkavédelmi tevékenységét. Közegészségügyi és járványügyi kérdésekben, a munkavédelem terén, valamint a hivatásos állomány felülvizsgálata során másodfokú hatósági jogkört gyakorol a miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek vonatkozásában. A rendvédelmi szervek országos hatáskörű központi szervei vonatkozásában gyakorolja közegészségügyi-járványügyi kérdésekkel, a munkavédelemmel kapcsolatos elsőfokú hatósági jogkört;

ty) felügyeli, koordinálja és szakmailag ellenőrzi a fejezet és az általa irányított szervek egészségügyi és pszichológiai szolgálatai szakmai tevékenységét;

u) előkészíti a minisztérium nevében a jogszabályokban meghatározott ágazati egészségügyi együttműködési megállapodásokat; javaslatot tesz az egészségügyi ellátás javítása érdekében célszerűvé váló külső együttműködési megállapodásokra; felügyeli és koordinálja a BM egészségügyi szolgálatainak együttműködését;

ü) szervezett módon gyűjt és szolgáltat statisztikailag elemzett információkat a tárca és az általa irányított szervek egészségügyi tevékenységéről, az állomány egészségügyi tendenciáiról a minisztérium felső vezetése felé a döntés-előkészítés támogatása érdekében;

v) szakmai indokoltság alapján javaslatot tesz az egészségügyi és pszichológiai ellátás hatékonysága érdekében egészségügyi szolgáltatás létrehozására, bővítésére, szűkítésére vagy megszüntetésére, javaslatot tesz a rendvédelmi szervek párhuzamosan végzett egészségügyi tevékenységeinek összehangolására vagy a párhuzamosságok megszüntetésének módjára;

w) rendszeresen, valamint indokolt esetben beszámoltatja a Központi Kórház és Intézményei (atovábbiakban: KKI) főigazgató főorvosát, a rendvédelmi szervek szolgálatvezető főorvosait szakmai tevékenységükről; szakmai szempontból véleményezi a KKI orvos-szakmai, vagy orvos-szakmai indoklással készült előterjesztéseit, jelentéseit, kérelmeit, megállapodásait;

x) felügyeli a KKI minisztérium által finanszírozott vagy részben finanszírozott szakmai tevékenységét; ellenőrzi a KKI önálló szolgáltatási szerződéseinek és piaci bevételeinek szakmai feltételrendszerét;

y) részt vesz a minősített időszak egészségügyi biztosításának tervezésében, koordinálásában;

z) együttműködik a rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkár alárendeltségébe tartozó Oktatási Főigazgatósággal és a Rendőrtiszti Főiskolával a rendvédelmi terület oktatásával, képzésével, továbbképzésével összefüggő kérdésekben;

zs) ellátja az ENSZ, EU vagy egyéb nemzetközi szerződés alapján felkérésre végzett békefenntartással összefüggő feladatokhoz külszolgálatra tervezett rendvédelmi dolgozókkal kapcsolatos – a tervezéshez, kiválasztásához, kiképzéshez, felszereléshez, kihelyezéshez, hazatéréshez kapcsolódó – feladatkört.



A CIVILKAPCSOLATI ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI FŐOSZTÁLY

24. § (1) A Civilkapcsolati és Esélyegyenlőségi Főosztály a humánpolitikai főcsoportfőnök közvetlen alárendeltségében működik.

(2) A Főosztály:

a) kapcsolatot tart a belügyi terület tevékenységét segítő civil szervezetekkel (társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal, egyesületekkel) . Fórumokat szervez a tárca feladatkörébe tartozó kérdésekben a civil szervezetek számára;

b) ellátja a társadalmi segítők támogatására rendelkezésre álló fejezeti kezelésű előirányzattal kapcsolatos feladatokat. Részt vesz a támogatási szabályok kidolgozásában. Kiírja és lebonyolítja a pályázatot, elvégzi a döntés-előkészítéshez szükséges feladatokat, majd ellenőrzi a támogatási szerződésben foglaltak teljesítését;

c) elősegíti a civil szervezetek bevonását a tárca jogalkotási tevékenységébe;

d) koordinálja a tárca egyházakkal kapcsolatos feladatait;

e) ellátja a minisztériumi ügyfélszolgálati teendőket, intézi a tárca vezetőihez intézett beadványokat, panaszokat;

f) közreműködik a társadalmi tanácsadó testületek megszervezésében és működtetésében;

g) ellátja a társadalmi esélyegyenlőséggel (nők, fogyatékkal élők, idősek, hajléktalanok stb.) és a romák integrációjával kapcsolatos kormányzati feladatokból eredő ágazati koordinációs teendőket, a főosztály vezetője egyben a minisztérium romaügyi referense. Kapcsolatot tart az emberi jogi és kisebbségi jogvédő és érdekképviseleti szervezetekkel;

h) részt vesz civilkapcsolatokkal és esélyegyenlőségi kérdésekkel foglalkozó tárcaközi szervezetek munkájában, kapcsolatot tart más minisztériumok szervezeti egységeivel;

i) előkészíti, megszervezi és lebonyolítja a minisztérium központi ünnepségeit és egyéb rendezvényeit. Gondoskodik a kitüntetések, elismerések átadásának megszervezéséről;

j) részt vesz a Magyar Köztársaság állami ünnepeinek előkészítésében, koordinálja a miniszter irányítása alá tartozó szervek közreműködését;

k) közreműködik a minisztérium országos szakmai rendezvényeinek előkészítésében, szervezésében;

l) előkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó szociális és kegyeleti döntéseket;

m) intézi a minisztériumból és szerveitől, valamint a volt tanácsoktól politikai okokból elbocsátottak munkáltatói rehabilitációját, szociális és kegyeleti gondozását;

n) végzi a miniszter irányítása alá tartozó szervek dolgozóiról (hivatásos, köztisztviselő, közalkalmazott) , valamint a belügyi nyugdíjasokról történő szociális gondoskodás szakirányítását; a hivatali egységek, a minisztériumi szervek és a jogutód nélkül megszűnt központi szervek esetében a központi segélyező és kegyeleti tevékenységet;

o) közreműködik a Szabadságharcosokért Közalapítvány munkájában;

p) végzi a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fóruma, valamint a Belügyi Érdekegyeztető Tanács működésével kapcsolatos titkársági (szervezési) feladatokat, segíti a minisztérium munkáltatói tárgyalócsoportját vezető politikai államtitkár feladatainak ellátását.



AZ ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY

25. § (1) Az Ellenőrzési Főosztály vezetője a minisztérium belső ellenőrzési vezetője.

(2) A Főosztály:

a) a vonatkozó jogszabályokban, a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben meghatározottak szerint, valamint éves ellenőrzési terv alapján végzi tevékenységét. Ellenőrzést végezhet a BM felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalap(ok) vonatkozásában, továbbá a fejezet többségi tulajdonában lévő szervezeteknél, valamint a költségvetésből céljelleggel juttatott és a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél;

b) ellátja a minisztérium függetlenített, szervezetszerű, pénzügyi belső ellenőrzését. Ennek keretében az ellenőr(ök) elvégzi(k) a Központi Igazgatás költségvetési belső ellenőrzési feladatait és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának ellenőrzését;

c) az ellenőrzés módszereivel és eszközeivel fellép a korrupció ellen. Ennek keretében a korrupció visszaszorítása érdekében javaslatot tesz a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, az ügyintézés rendjének módosítására; szükség esetén az erre feljogosított szervezetnél kezdeményezi a megfelelő eljárás lefolytatását;

d) felügyeli a középirányító szervek belső ellenőrzési szervezeteinek bevonásával az 1.§-ban foglalt költségvetési szervek pénzügyi belső ellenőrzési rendszerét.

(3) A főosztály ellenőrzési jogosítványait átruházhatja azon középirányító szervekre, amelyek rendelkeznek belső ellenőrzési szervezettel. Az átruházott ellenőrzési jogosultság nem korlátozza a fejezeti belső ellenőrzési szervezet minden fejezeti intézményre kiterjedő ellenőrzési jogát.

(4) A költségvetési szervek ellenőrzésének fejezeti szabályait, módszertanát, az ellenőrzések során követendő eljárás rendjét, a követelmények rendszerét a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott és a miniszter által jóváhagyott Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.



AZ INFORMATIKAI FŐOSZTÁLY

26. § Az Informatikai Főosztály:

a) ellátja az informatikának a belügyi ágazatra kiterjedő koordinációját, közreműködik a területi államigazgatási informatika összehangolásában, képviseli a minisztériumot a tárcaközi kapcsolatokban, és részt vesz a nemzetközi együttműködésben;

b) megvalósítja a minisztérium informatikai stratégiai tervezését. Gondoskodik az átfogó, tárcaszintű, közép- és hosszú távú informatikai stratégiai terv kidolgozásáról, folyamatos aktualizálásáról, éves lebontásáról, és végrehajtásáról;

c) kidolgozza a minisztérium éves informatikai fejlesztési tervét. Véleményezi az 1.§-ban meghatározott szervek informatikai fejlesztési terveit, biztosítva e terveknek a tárcaszintű stratégiai tervekkel való összhangját;

d) összehangolja az 1.§-ban meghatározott szervek informatikai rendszereinek létrehozását, a meglévő rendszereik fejlesztését, valamint az informatikai infrastruktúrájuk bővítését. A közigazgatási államtitkár részére felterjeszti az önálló költségvetéssel rendelkező szervek informatikával és a távközléssel kapcsolatos költségvetési terveit, valamint a kiemelt informatikai és távközlési projektek költségvetésére, továbbá az informatikai és távközlési előirányzatok év közbeni átcsoportosítására vonatkozó javaslatokat;

e) ajánlások, szabályzatok kidolgozásával elősegíti az informatikai fejlesztések szakszerű lebonyolítását, minőségbiztosítását. Felügyeli a helyi intézményi kereteken túlnyúló információs rendszerfejlesztések projekt szervezeteit, előmozdítja a korszerű projektmenedzsment módszerek alkalmazását. Nyilvántartást vezet az 1.§-ban meghatározott szervek informatikai fejlesztésekkel járó projektjeiről;

f) közreműködik az informatikát érintő, informatikai vonatkozású jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, illetve a nem jogi szabályozásra irányuló kormány-előterjesztések, jelentések és tájékoztatók előkészítésében, valamint figyelemmel kíséri a hatályosulásukat. A más tárcák által előkészített koncepciók és jogszabálytervezetek véleményezése során érvényesíti az ágazati informatikai szempontokat;

g) biztosítja a minisztérium önálló költségvetési intézményei részére az egységes humánerőforrás-gazdálkodási, pénzügyi és számviteli adminisztrációt támogató számítógépes alkalmazásokat, szervezi azok fejlesztését, bevezetését, működési feltételeinek megteremtését;

h) összesíti és továbbítja a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos intézményi adatszolgáltatásokat;

i) gondoskodik a Belügyminisztérium Fejezet „helyi önkormányzatok támogatásai és hozzájárulásai” címhez tartozó előirányzatok, a címzett támogatások nyilvántartása, az önkormányzatok nettó finanszírozása, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások rendszer, valamint a céljellegű decentralizált támogatások rendszere kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásának számítástechnikai feltételeiről;

j) biztosítja a humánpolitikai terület nyilvántartási adatfeldolgozási feladatainak számítástechnikai hátterét;

k) koordinálja a központosított illetményszámfejtő rendszer üzemeltetésével, alkalmazásával kapcsolatos feladatokat;

l) az Önkormányzati Hivatallal együttműködve koordinálja a közigazgatási hivatalok informatikai tevékenységét, fejlesztéseit, a közigazgatási hivatalok közreműködésével módszertani segítséget nyújt az önkormányzatoknak feladataik informatikai támogatásához;

m) javaslatokat tesz az Európai Uniós, és más fejlesztéspolitikai forrásokból finanszírozandó informatikai vonatkozású projektekre. A projektjavaslatok tervezésében, és előkészítésében szakmai irányító szerepet lát el – SIS II és VIS nemzeti projektmenedzserként – szoros együttműködésben a Stratégiai (NFT) Koordinációs Irodával, és az EU Együttműködési Hivatallal. Szakmai felelősként működik közre a projektek végrehajtásában;

n) részt vesz a köztisztviselők informatikai képzésében és továbbképzésében;

o) biztosítja az informatikai feltételeket a Felügyeleti és Biztonsági Főosztály, valamint az adatvédelmi felelős feladatai ellátásához, közreműködik az adatvédelmi nyilvántartás vezetésében;

p) a Távközlési Szolgálat útján gondoskodik a minisztérium hivatali egységeinek számítás- és ügyviteltechnikai eszközökkel való ellátásáról, működtetéséről és számítógépes hálózata fejlesztéséről;

q) elősegíti az informatika eredményeinek a minisztériumi munkába illesztését, a hivatali működés hatékonyságának a növelését. Előmozdítja az elektronikus közigazgatási ügyintézés és kapcsolódó szolgáltatásokkal összefüggő belügyi feladatok megvalósítását. Közreműködik a közigazgatás-korszerűsítési informatikai projektek kialakításában, és végrehajtásában. Együttműködik a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésére létrehozott kormányzati szervekkel, egységekkel, testületekkel;

r) az általa működtetett információs rendszerek adatállományaiból rendszeresen és igény szerint számítógépes feldolgozásokat végez, szakmai kiadványokat, tájékoztatókat készít;



VI. Fejezet

Az önkormányzati helyettes államtitkár közvetlen
alárendeltségében működő szervezetek

AZ ÖNKORMÁNYZATI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA

27. § (1) Az Önkormányzati Helyettes Államtitkár Titkársága osztály jogállású hivatali egység.

(2) A Titkárság ellátja az önkormányzati helyettes államtitkár szakterületre vonatkozó:

a) jogszabály előkészítési és véleményezési;

b) költségvetés előkészítési és végrehajtási;

c) személyzeti és oktatási ügyek előkészítési;

d) felügyeleti és ellenőrzési;

e) sajtó- és kommunikációs főigazgató részére szakanyag és vezetői tájékoztató készítési;

f) a jogszabálytervezetek költséghatás elemzését egyeztető és véglegező munkacsoport tevékenységét segítő

feladatokat.

(3) A Titkárság:

a) ellátja a vagyonátadó bizottságok működésével és az önkormányzati vagyon szabályozásával kapcsolatos feladatokat; az egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok önkormányzatok tulajdonába adásával kapcsolatos ügyekben elbírálásra előkészíti a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságok döntései ellen benyújtott – a miniszter hatáskörébe tartozó – jogorvoslatokat;

b) szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol az önkormányzati szabálysértési, kisajátítási, bányaszolgalmi, hagyatéki leltározási, a külföldiek ingatlan vásárlásának engedélyezési, és a Polgári Törvénykönyvből fakadó igazgatási tevékenység felett;

c) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116.§-ának b) pontja alapján előkészíti a méltányossági jogkörben hozandó határozatokat;

d) figyelemmel kíséri és értékeli az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény érvényesülését, végzi az eljárási jellegű jogszabályok, koncepciók készítését, ellátja e jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat;

e) első fokon eljár mindazon hatósági ügyekben, amelyek nem tartoznak más hivatali egység hatáskörébe;

f) átfogóan értékeli és elemzi az önkormányzati szervek és a közigazgatási hivatalok hatósági igazgatási, valamint a szabálysértési tevékenységét, közreműködik a statisztikai adatszolgáltatási rendszer működtetésében;

g) figyelemmel kíséri és elemzi a közterület-felügyeletről szóló törvény hatályosulását;

h) külön megbízás alapján képviseli a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban.



AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

28. § (1) Az Önkormányzati Hivatal vezetését a hivatal főosztályvezetői közül – az önkormányzati helyettes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár által kijelölt – főosztályvezető látja el.

(2) Az Önkormányzati Hivatal szervezetében működik az Önkormányzati Főosztály, a Közigazgatási Hivatali és Jegyzői Iroda, a Polgármesteri és Képviselő-testületi Iroda.



AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL ÖNKORMÁNYZATI FŐOSZTÁLYA

29. § Az Önkormányzati Főosztály:

a) figyelemmel kíséri és elemzi az Alkotmány helyi önkormányzatokat érintő rendelkezéseinek, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvénynek a hatályosulását;

b) figyelemmel kíséri és elemzi a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, az önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről, valamint a területszervezési eljárásról szóló törvények hatályosulását;

c) feldolgozza a helyi önkormányzatok működési feltételeire vonatkozó információkat, adatokat;

d) helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok működése szempontjából véleményezi a jogszabályok tervezeteit, javaslatot tesz a jogszabályok korszerűsítésére, illetve túlhaladott jogszabályok hatályon kívül helyezésére;

e) előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó, az önkormányzati rendszert érintő jogszabályokat, közreműködik a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében;

f) figyelemmel kíséri és elemzi a körjegyzőségek működését, az új körjegyzőségek alakítását segítő ösztönző-rendszer hatályosulását, javaslatot tesz a korszerűsítésre, továbbá előkészíti a miniszter körjegyzőségi kijelölésre vonatkozó döntését;

g) átfogóan értékeli a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok működése törvényességének helyzetét, elemzi a törvényességi ellenőrzési információs rendszer adatait. Az Önkormányzati Tájékoztató különszámában évente összefoglalja a helyi önkormányzati működés törvényességének tapasztalatait;

h) az egységes jogalkalmazás érdekében rendszeres értekezleteken tekinti át a törvényességi ellenőrzés aktuális kérdéseit a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok Törvényességi Főosztályainak vezetőivel;

i) javaslatot tesz a Közigazgatási Hivatali és Jegyzői Irodával közösen a törvényességi ellenőrzési információs rendszer adattartalmának korszerűsítésére;

j) segíti az önkormányzati szervek működését, jogszabály-értelmezések, szakmai állásfoglalások, módszertani kiadványok és szakmai tájékoztatók, illetve ajánlások megjelentetése útján;

k) vezeti és negyedévente aktualizálja a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköri jegyzékét;

l) közreműködik az önkormányzati rendszert érintő közigazgatási kísérletek, új módszertani megoldások kidolgozásában;

m) szerkeszti a havonta megjelenő Önkormányzati Tájékoztatót;

n) közreműködik a polgármesterek és jegyzők, önkormányzati képviselők képzési-továbbképzési tematikáinak, programjainak összeállításában;

o) közreműködik az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai szakmai tartalmának meghatározásában, a nemzetközi tapasztalatok rendszerezésében;

p) előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntésekre vonatkozó miniszteri előterjesztéseket;

q) előkészíti az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi önkormányzati képviselő-testület feloszlatására vonatkozó előterjesztést;

r) felkérés alapján – a törvényességi ellenőrzést illetően – részt vesz a közigazgatási hivatalok tevékenységének komplex ellenőrzésében.



AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL KÖZIGAZGATÁSI HIVATALI ÉS JEGYZŐI IRODÁJA

30. § (1) A Közigazgatási Hivatali és Jegyzői Iroda főosztály jogállású hivatali egység.

(2) Az Iroda:

a) segíti az önkormányzati helyettes államtitkárt a közigazgatási hivatalok tevékenységének irányításában, összehangolásában. Ennek keretében szervezi a hivatalvezetői értekezleteket, közreműködik a hivatalok ágazati tevékenységének koordinálásában, elemzi a hivatalok tevékenységét, együttműködik a Miniszterelnöki Hivatallal. Jóváhagyásra előkészíti a hivatalok szervezeti és működési szabályzatát, alapító okiratát;

b) gyűjti, rendszerezi és feldolgozza a közigazgatási hivatalok és a jegyzői szervezetek – az önkormányzatok működési feltételeire vonatkozó – információit, adatait, és továbbítja azokat az Önkormányzati Főosztályra;

c) előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó, a közigazgatási hivatalok jogállására, működésére vonatkozó jogszabályokat, közreműködik a közigazgatási hivatalok tevékenységét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében;

d) az Informatikai Főosztállyal együttműködve működteti a törvényességi ellenőrzési információs rendszert, rendszerezi az adatokat, az Önkormányzati Főosztállyal közösen gondoskodik a rendszer adattartalmának korszerűsítéséről;

e) segíti a közigazgatási hivatalok önkormányzati rendszert érintő közigazgatási kísérleteit, új módszertani megoldásait, illetve azok megismertetését;.

f) gondoskodik a polgármester, a jegyző a képviselő-testület hivatalának ügyintézője által ellátott államigazgatási feladatok ellenőrzésére irányuló tevékenység összehangolásáról;

g) közreműködik a közigazgatási hivatalok útján a területi szervek közötti kapcsolatok összehangolásában, a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtását illetően;

h) szervezi a közigazgatási hivatalok főosztályvezetőinek értekezleteit;

i) közreműködik a közigazgatási korszerűsítésre vonatkozó feladatok megoldásában;

j) közreműködik a közigazgatási hivatalok továbbképzési tevékenységének szervezésében;

k) kapcsolatot tart a Jegyzők Országos Szövetségével, más jegyzői szervezetekkel;

l) közreműködik a havonta megjelenő Önkormányzati Tájékoztató szerkesztésében;

m) külön megbízás alapján képviseli a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban.



AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL POLGÁRMESTERI ÉS KÉPVISELŐ-TESTÜLETI IRODÁJA

31. § (1) A Polgármesteri és Képviselő-testületi Iroda főosztály jogállású hivatali egység.

(2) Az Iroda:

a) közreműködik a központi közigazgatás és a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok kapcsolatrendjének, működésének továbbfejlesztésében;

b) kapcsolatot tart az önkormányzatok érdekszövetségeivel;

c) gyűjti, rendszerezi és feldolgozza az önkormányzati érdekszövetségek – az önkormányzatok működési feltételeire vonatkozó – információit, adatait, és továbbítja azokat az Önkormányzati Főosztályra;

d) közreműködik a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, a polgármester, főpolgármester tevékenységét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében;

e) az Informatikai Főosztállyal együttműködve működteti az önkormányzati törzsadattárat, rendszerezi és értékeli az adatokat;

f) az önkormányzatok jogalkalmazási munkáját segítve működteti az Önkormányzati és a Kisebbségi Forródrót telefonos szolgálatot;

g) segíti az önkormányzati rendszert érintő közigazgatási kísérleteket, új módszertani megoldásokat, illetve azok megismertetését;

h) közreműködik a havonta megjelenő Önkormányzati Tájékoztató szerkesztésében;

i) közreműködik a polgármesterek és jegyzők továbbképzésének szervezésében;

j) közreműködik az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak szervezésében;

k) intézi a helyi önkormányzatok tevékenységével összefüggő panaszos leveleket, megkereséseket;

l) ellátja – a más szervezeti egység hatáskörébe tartozó kérdések kivételével – a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatokkal kapcsolatos belügyminiszter hatáskörébe tartozó feladatokat;

m) külön megbízás alapján képviseli a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban.



A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI IRODA

32. § (1) A Településfejlesztési Iroda főosztály jogállású hivatali egység.

(2) Az Iroda:

a) közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó, az önkormányzati rendszert érintő jogszabályok, valamint a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, a polgármester, főpolgármester, a közigazgatási hivatalok tevékenységét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében;

b) közreműködik a kormányzati településpolitika feladatainak kialakításában, az országos koncepció kidolgozásában, és a településügy jogi kereteinek kimunkálásában, a kapcsolódó jogszabályok megalkotásában;

c) összehangolja a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos tárcafeladatokat;

d) közreműködik az önkormányzatok településfejlesztési tevékenysége eszközrendszerének kialakításában;

e) közreműködik a településtervezés differenciált szakmai követelményeinek szabályozásában;

f) részt vesz az Országos Területfejlesztési Tanács szakbizottságainak munkájában, megbízás esetén képviseli a minisztériumot a Tanács ülésein;

g) kapcsolatot tart a regionális fejlesztési tanácsokkal, képviseli a minisztériumot a Balatoni Térségi Tanács és a további térségi tanácsok ülésein;

h) jogszabályi előírás alapján véleményezi az országos, a regionális, a kiemelt térségi és a megyei területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési stratégiai és operatív programokat, területrendezési terveket, megbízás alapján a kistérségek hasonló terveit;

i) közreműködik a települések fejlesztési, rendezési, építészeti, természet- és környezetvédelmi tevékenységével összefüggő központi koncepciók, ágazati döntések előkészítésében és véleményezésében;

j) jogszabályi előírás alapján véleményezi az egyes települések településrendezési terveit, helyi építési szabályzatait, megbízás vagy felkérés alapján fejlesztési koncepcióit, programjait;

k) közreműködik a pincerendszerek, természetes partfalak, és a földcsuszamlások okozta veszélyhelyzetek elhárítása jogszabályi környezetének kialakításában, szükség szerinti módosításában;

l) irányítja a pincerendszerek, természetes partfalak, és a földcsuszamlások okozta veszélyhelyzetek elhárítására benyújtott önkormányzati pályázatokat elbíráló szakértői bizottság munkáját, ellátja titkársági feladatait;

m) vezetője – társképviselőként – képviseli Magyarországot az EU Bizottság URBACT programja Monitoring Bizottságában;

n) közreműködik a területszervezés jogszabályi környezetének kialakításában, szükség szerinti módosításában; Szakmailag előkészíti a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó várossá nyilvánítási döntéseket;

o) kapcsolatot tart az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösséggel, előkészíti az Európai Falumegújítási Díjakra pályázó magyar település(ek) jelölését, szakmailag támogatja pályázataik elkészítését;

p) ellátja a – területfejlesztésre és területrendezésre vonatkozó – Területi Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos tárcafeladatok összehangolását;

q) előkészíti a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések besorolását tartalmazó kormányrendeleteket, irányítja az adott célra létrehozott tárcaközi szakértői testület munkáját, kivizsgálja a besorolással kapcsolatos panaszos ügyeket;

r) részt vesz a településpolitikai, településfejlesztési oktatás korszerűsítésének szakmai előkészítésében és végrehajtásában;

s) folyamatosan figyelemmel kíséri az országos térszerkezet, településrendszer alakulását és javaslatot tesz a szükséges kutatások elvégzésére, annak kormányzati hasznosítására;

t) tájékoztatást ad – BM kiadványok útján – az önkormányzatoknak a településfejlesztés időszerű kérdéseiről, illetve feladatairól;

u) támogatja az ENSZ HABITAT magyarországi szervezetének működését, részt vesz az időszakos országjelentések kidolgozásában;

v) a Településfejlesztési Iroda vezetője képviseli a minisztériumot az Európa Terv (II. NFT) Dinamikus Településrendszer és Felzárkózó vidék Tematikus Munkacsoportokban;

w) irányítja a Dinamikus Településrendszer Koordinációs Munkacsoport munkáját, ellátja titkársági teendőit.



A TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI IRODA

33. § (1) A Településüzemeltetési Iroda főosztály jogállású hivatali egység.

(2) Az Iroda:

a) ellátja a miniszter hatáskörébe tartozó, a helyi önkormányzatok településüzemeltetési tevékenységére vonatkozó kormányzati feladatokat, közreműködik azok összehangolásában;

b) kidolgozza a településüzemeltetés általános szabályainak koncepcióját és jogi szabályozását, kiemelt figyelemmel az állampolgári esélyegyenlőség, a hozzáférhetőség, a közszolgáltatások egységes minőségének és hatékonyságának biztosítására;

c) a településüzemeltetés körében ellátja a temetkezés, a kéményseprő-ipar, a közterület fenntartásával összefüggő települési zöldfelület-gazdálkodás, valamint a települési szilárd és folyékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatások szakmai, kommunális igazgatási feladatait;

d) ellátja az egyes helyi közszolgáltatások ellátásával (temetkezés, kéményseprés, zöldfelület-gazdálkodás) és az ezekhez kapcsolódó szakmai és vizsgáztatási követelményekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítését, azokhoz szakmai koncepciót készít; Kidolgozza a döntésekhez szükséges előterjesztéseket, tárcaközi egyeztetések során képviseli a minisztériumot; Figyelemmel kíséri és segíti a végrehajtást, a feladatkörét érintő rendelkezések hatályosulását, javaslatot tesz a szükséges módosításokra;

e) közreműködik a települési hulladékgazdálkodással kapcsolatos szakmai szabályozási és egyéb kormányzati feladatok ellátásában;

f) közreműködik a települési önkormányzat vízgazdálkodással összefüggő közszolgáltatásainak szakmai kormányzati feladataiban;

g) közreműködik a településüzemeltetés kormányzati és önkormányzati feladatait segítő gazdasági, pénzügyi eszközrendszer kidolgozásában, javaslatot tesz az eszközrendszer fejlesztésére, korszerűsítésére; Részt vesz a településüzemeltetés önkormányzatokat érintő eszközrendszerének megalapozásában és kialakításában;

h) részt vesz a települések üzemeltetésével összefüggő ágazati döntések előkészítésében, közreműködik a helyi önkormányzatok településüzemeltetési feladatainak környezetvédelemmel összehangolt szakmai feltételrendszerének kialakításában;

i) közreműködik a decentralizált pályázati rendszer kialakításában, a települési hulladékkezelési közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatásával összefüggő feladatokban;

j) tárcaközi koordináció keretében részt vesz a helyi önkormányzatok településüzemeltetést is szolgáló, fejlesztési, üzemeltetési célú pályázatainak értékelésében; Segíti a közterületek fejlesztésére és fenntartására irányuló önkormányzati és civil programokat; Közreműködik a „Virágos Magyarországért” környezetszépítési verseny megrendezésével kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában;

k) gondoskodik az önkormányzatok rendszeres informálásáról a településüzemeltetést érintő kérdéskörben szakmai módszertani tanácsokkal, kiadványokkal és konzultációkkal segíti azok munkáját;

l) kapcsolatot tart a közigazgatási hivatalokkal, az önkormányzatok érdekszövetségeivel és a településüzemeltetés területén működő szakmai szövetségekkel;

m) megbízás alapján képviseli a minisztériumot tárcaközi bizottságokban;

n) koordinatív és szervezési feladatokat lát el a Településüzemeltetési Tanács működtetésében.



AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY

34. § Az Önkormányzati Gazdasági Főosztály:

a) ellátja – a Pénzügyminisztérium illetékes szervezeti egységeivel együttműködve – az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő kormányzati feladatait és részt vesz a végrehajtásban; Végzi az önkormányzatok jövedelemviszonyait meghatározó pénzügyi bevételek modellezésének munkáit; Irányítja és koordinálja az éves költségvetési zárszámadási törvényjavaslat helyi önkormányzatokat érintő részanyagainak elkészítésével kapcsolatos kormányzati feladatokat;

b) részt vesz a helyi önkormányzatok gazdálkodása pénzügyi szabályozási rendszerének korszerűsítésében, a működéséhez szükséges feltételek megteremtésében, és az önkormányzati törvényben, valamint az államháztartási törvényben foglaltak érvényesítésében;

c) ellátja a Belügyminisztérium fejezet „helyi önkormányzatok támogatásai és hozzájárulásai” címhez tartozó valamennyi előirányzat kezelésével kapcsolatos feladatokat, ezen belül különösen a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási rendszerének működtetését, a helyi önkormányzatok előirányzatainak nyilvántartását, utalványozását;

d) ellátja a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló jogszabályok előkészítéséből és végrehajtásából adódó kormányzati feladatokat; gondoskodik a működést szolgáló feltételek megteremtéséről; kialakítja és működteti a címzett- és céltámogatással kapcsolatos döntés-előkészítő rendszert; szervezi és koordinálja a finanszírozás, az elszámolás rendjét;

e) ellátja a helyi önkormányzatok adósságrendezésével kapcsolatos kormányzati feladatokat;

f) ellátja a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatásával kapcsolatos döntés előkészítéséből és végrehajtásából adódó feladatokat;

g) összehangolja az önkormányzati tervezéssel és gazdálkodással összefüggő minisztériumi tevékenységet;

h) vizsgálja az önkormányzatok kötelező feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges anyagi feltételeket és javaslatot tesz azok biztosítására;

i) ellátja a Pénzügyminisztériummal közösen – jogszabályban meghatározott feladatkörének megfelelően – a Magyar Államkincstár fővárosi, megyei Területi Igazgatóságai helyi önkormányzatokat érintő feladatainak szakmai irányítását;

j) közreműködik az ágazati fejlesztési programok és szakmai szabályok önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában, az ellátottsági mutatók felmérésében, értékelésében;

k) szakmai módszertani tanácsadással, kiadványokkal és konzultációkkal segíti az önkormányzatok költségvetési tervezési-, zárszámadási tevékenységét;

l) közreműködik az önkormányzatok és intézményeik számviteli, valamint az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedő pénzügyi információs rendszerének kialakításában, működtetésében;

m) részt vesz a helyi önkormányzatok tulajdonát, az azzal való gazdálkodást érintő állami döntések előkészítésében, végrehajtásában; Közreműködik az önkormányzati vállalkozásokat érintő központi állami döntések előkészítésében, segíti a vállalkozási feltételeket kialakító önkormányzati tevékenységet;

n) ellátja az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályozásával, a vagyonátadó bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat, előkészíti az ingatlanvagyon értékelésének irányelveit, az érdekeltek bevonásával előkészíti a helyi önkormányzati vagyonkataszter szabályozását és a döntést követően végzi a rendszer működtetéséből adódó feladatokat;

o) ellátja az egyedi központi fűtéssel és melegvíz ellátással kapcsolatos kormányzati feladatokat;

p) közreműködik a helyi önkormányzatokat megillető normatív költségvetési hozzájárulásokra, a központosított előirányzatokra, valamint a központi adókból való részesedés mértékére és az elosztás módjára vonatkozó javaslatok előkészítésében;

q) ellátja az önkormányzatok EU-s, valamint hazai fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatási rendszerével kapcsolatos döntések előkészítéséből és végrehajtásából adódó kormányzati feladatokat;

r) ellátja a többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzésére vonatkozó támogatási rendszerrel kapcsolatos döntés előkészítésből és végrehajtásából adódó kormányzati feladatokat;

s) ellátja a többcélú kistérségi társulások normatív működési támogatási rendszerével kapcsolatos döntés előkészítésből és végrehajtásából adódó feladatokat.



VII. Fejezet

A közjogi helyettes államtitkár közvetlen
alárendeltségében működő szervezetek

A KÖZJOGI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA

35. § (1) A Közjogi Helyettes Államtitkár Titkársága osztály jogállású hivatali egység.

(2) A Titkárság ellátja a közjogi helyettes államtitkár szakterületre vonatkozó:

a) költségvetés előkészítési és végrehajtási;

b) személyzeti és oktatási ügyek előkészítési;

c) felügyeleti és ellenőrzési;

d) sajtó- és kommunikációs főigazgató részére szakanyag és vezetői tájékoztató készítési

feladatokat.

(3) A Titkárság:

a) gondoskodik a közigazgatási államtitkári értekezleten, valamint a kormányülésen napirendre kerülő anyagoknak az összeállításáról, a háttéranyagoknak az illetékes főosztály által soron kívül történő elkészítéséről;

b) összeállítja a Kormány féléves munkaterveihez a minisztériumi javaslatokat, illetve a minisztérium féléves munkaprogramját;

c) gondoskodik a Kormány üléséről szóló összefoglalók kezeléséről;

d) figyelemmel kíséri a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok tárgyalása során a benyújtott módosító indítványokat és az azokról szóló kormány-előterjesztések elkészítését, illetve elkészíttetését, továbbá a Kormány által támogatott módosító indítványok jegyzékének elkészítését;

e) közreműködik a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslat országgyűlési bizottsági vitájában;

f) közreműködik a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok egységes javaslatának, valamint a törvény és a határozati javaslat szövegének véglegesítésében, kihirdetésre történő előkészítésében;

g) kezeli a 3000-es kormányhatározatokat, végzi az azokban és egyéb kormányhatározatokban meghatározott feladatokkal kapcsolatos szervezési, ügykezelési teendőket;

h) határidő-nyilvántartást vezet a miniszter jogalkotási kötelezettségével kapcsolatban;

i) nyilvántartja és folyamatosan vezeti a hatályos belső rendelkezések címgyűjteményét;

j) gondoskodik a minisztériumi közigazgatási államtitkári értekezletek előkészítéséről.



A JOGI FŐOSZTÁLY

36. § A Jogi Főosztály:

a) végzi a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályokkal, az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel, illetőleg a belső normákkal (e § alkalmazásában atovábbiakban együtt: belügyi jogszabályok) kapcsolatban a b) –l) pontokban meghatározottakat;

b) elkészíti a belügyi jogszabályok tervezeteit a feladat- és hatáskör szerint illetékes szakmai szervezet által előkészített szakmai tervezet alapján;

c) gondoskodik a belügyi jogszabályok tervezeteinek belső és külső véleményeztetéséről;

d) gondoskodik a miniszter feladatkörébe tartozó törvények, kormányrendeletek, kormányhatározatok kormány-előterjesztéseinek a Gazdasági Kabinet, a közigazgatási államtitkári értekezlet, a Kormány egyéb tanácsadó, döntés előkészítő szerve, illetőleg a kormányülés napirendjére történő felvételéről és beküldéséről; a közigazgatási államtitkári értekezlet, illetőleg a Kormány döntésének megfelelő véglegesítéséről; az Országgyűléshez történő benyújtás előtti kormányzati egyeztetésről;

e) gondoskodik a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok tárgyalása során a benyújtott módosító indítványokról szóló kormány-előterjesztések elkészítéséről, illetve elkészíttetéséről, valamint a Kormány által támogatott módosító indítványok jegyzékének elkészítéséről és azoknak a közjogi helyettes államtitkár útján a közigazgatási államtitkárhoz aláírásra történő felterjesztéséről, továbbá – az aláírást követően – a Parlamenti Főosztályhoz való továbbításukról;

f) a szakterület kijelölt képviselőjével együttműködve közreműködik a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslat országgyűlési bizottsági vitájában;

g) közreműködik a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok egységes javaslatának, valamint a törvény és a határozati javaslat szövegének véglegesítésében, kihirdetésre történő előkészítésében, gondoskodik azoknak a közjogi helyettes államtitkár útján a miniszterhez aláírásra történő felterjesztéséről, továbbá – az aláírást követően – a Parlamenti Főosztályhoz való továbbításáról;

h) gondoskodik a belügyi jogszabályok kihirdetéséről, illetve közzétételéről;

i) a feladat- és hatáskör szerint illetékes szakmai főosztályoknak az EU Együttműködési Hivatal egyetértésével kialakított javaslata alapján ellátja az EU jogalkotásból fakadó jogharmonizációs, továbbá az EU Együttműködési Hivatal által kezdeményezett notifikációs feladatokat;

j) figyelemmel kíséri a belügyi jogszabályok hatályosulását, a jogalkalmazási gyakorlatot, és indokolt esetben kezdeményezi azok módosítását vagy hatályon kívül helyezését;

k) gondoskodik a más tárcák által előkészített jogszabályok, nemzetközi szerződések, állami irányítás egyéb jogi eszközei, illetve nem jogi szabályozásra irányuló kormány-előterjesztések, és jelentések és tájékoztatók belső egyeztetéséről, a beérkezett véleményeket jogi szempontból felülvizsgálja, összeállítja a minisztérium álláspontját összegző átirat tervezetét és aláírásra a külső anyag tárgya szerint illetékes helyettes államtitkárnak felterjeszti;

l) közreműködik a k) pontban részletezett, más tárcák által előkészített anyagok szakmai egyeztetésében, a Közigazgatási Államtitkári Értekezletre és a kormányülésre történő felkészítésben;

m) az alkotmánybírósági ügyekben, valamint az országgyűlési biztosoktól érkező megkeresésekkel kapcsolatban gondoskodik az egyeztetett miniszteri állásfoglalás kialakításáról, és a választervezet elkészítéséről, vezetői megbízás esetén az alkotmánybírósági eljárásban a tárca képviseletéről, továbbá – az Alkotmánybíróság 60/1992. AB határozata szabta keretek között – megválaszolja a jogértelmezésre irányuló megkereséseket;

n) véleményezi a költségvetési szervek alapításával, átszervezésével, illetve megszüntetésével összefüggő, a Közgazdasági Főosztály által elkészített okiratokat;

o) előkészíti a társadalombiztosítási és tűzvédelmi ügyekben első fokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések alapján a másodfokú határozatokat, és dönt a fegyveres biztonsági őrzés létrehozásáról, működtetéséről és megszüntetéséről;

p) közreműködik a tárca hivatalos lapjának szerkesztésében, a szerkesztő bizottság irányítása mellett, gondoskodik a nyilvánosságot érintő intézkedések, pályázatok közzétételéről.



A NEMZETKÖZI JOGI ÖNÁLLÓ OSZTÁLY

37. § (1) A Nemzetközi Jogi Önálló Osztály osztály jogállású hivatali egység.

(2) Az Önálló Osztály:

a) a minisztérium hatáskörébe tartozó területeken az érintett szakmai szervezetek bevonásával előkészíti a tervezett államközi, kormányközi, tárcaközi, illetve alacsonyabb szintű két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokat (atovábbiakban együtt: nemzetközi megállapodások) ;

b) a nemzetközi megállapodások tárgya szerint illetékes hivatali egységekkel közösen készíti el – a minisztérium nemzetközi kapcsolatai fejlesztésének irányelveit, továbbá az európai együttműködésből eredő prioritásokat figyelembe véve – a nemzetközi megállapodások, valamint a szükséges kormány-előterjesztések tervezetét, ellátja az ezekkel kapcsolatos koordinációs feladatokat, beleértve a nemzetközi szakértői tárgyalások előtti hazai egyeztetést is;

c) végzi a nemzetközi megállapodás aláírásával és a további kormányzati és dokumentációs tevékenységgel, a szükséges jóváhagyással, megerősítéssel és kihirdetéssel, illetve közzététellel kapcsolatos feladatokat; elkészíti a törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok indokolását, közreműködik a miniszteri expozé előkészítésében; a jóváhagyást, megerősítést igénylő nemzetközi szerződéseket a közjogi helyettes államtitkár küldi meg a Miniszterelnöki Hivatalnak;

d) figyelemmel kíséri a nemzetközi szerződések végrehajtását, hatályosulását, szükség esetén kezdeményezi azok módosítását, deregulációját, ellátja nyilvántartásuk kezelését, karbantartja azokat;

e) gondoskodik a nemzetközi szerződések végrehajtásának összehangolására létrehozott vegyes bizottságok működéséről, határozataik végrehajtásáról;

f) tájékoztatja a helyettes államtitkár és magasabb szintű vezetők nemzetközi tárgyalásairól, valamint a nemzetközi szerződések aláírásáról és a hatálybalépéséről a minisztérium illetékes szerveit, az érintett társtárcákat és más államigazgatási szerveket;

g) ellátja az EU keretében létrejövő nemzetközi szerződésekhez történő csatlakozással összefüggő nemzetközi jogi feladatokat.



A SZERZŐDÉS-ELŐKÉSZÍTŐ ÉS PERES KÉPVISELETI IRODA

38. § (1) A Szerződés-előkészítő és Peres Képviseleti Iroda főosztály jogállású hivatali egység, feladata, hogy a jog eszközével elősegítse a minisztérium működésének eredményességét, közreműködjön a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújtson a jogok érvényesítésében, valamint a kötelezettségek teljesítésében.

(2) Az Iroda:

a) a minisztérium hivatali egységeinek működéséhez jogi tanácsot és tájékoztatást ad, részt vesz a jogi munka megszervezésében;

b) a feladatkörében tudomására jutott jogsértésekre felhívja az illetékes szervezeti egység vezetőjének figyelmét, javaslatokat tesz azok kiküszöbölésére;

c) részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések jogi szempontú előkészítésében és végrehajtásában;

d) közreműködik a minisztérium hivatali egységei polgári jogi szerződéseinek – kivéve a nemzetközi és a külkereskedelmi szerződéseket, – alapító és egyéb okiratainak előkészítésében, elkészítésében, megkötésében és ellenjegyzi azokat; végzi ezen szerződésekhez, alapító és egyéb okiratokhoz kapcsolódó peren kívüli eljárási cselekményeket;

e) vezeti az általa ellenjegyzett szerződések, alapító- és egyéb okiratok számítógépes nyilvántartását. Az alapítást végző szervek által megküldött alapító okiratok egy eredeti példányát őrzi;

f) ellát minden olyan jogi ügyet, amely jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze alapján a feladatkörébe tartozik;

g) ellátja a minisztérium és a miniszter jogi (peres és nem peres) képviseletét. Ezen képviseleti tevékenységét a minisztérium és a miniszter által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során indult közigazgatási perekben, valamint a minisztérium működéséből adódó társadalombiztosítási, munka-, cég-, polgári jogi stb. ügyekben a szakfőosztályokkal együttműködve végzi. Irányítja a minisztérium hivatali egységeinek esetenkénti jogi képviseleti tevékenységét;

h) külön megbízás alapján ellátja a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek jogi képviseletét;

i) a közbeszerzési eljárások során érvényesíti a jogszabályba foglalt szerződési feltételeket;

j) felkérésre véleményezi a közhasznú társaságok és a gazdasági társaságok jelentős összegű szerződéseinek tervezeteit.



AZ IGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY

39. § Az Igazgatási Főosztály:

a) gondoskodik a minisztériumi ügyvitel jogszabályokban foglaltaknak megfelelő szabályozásáról és felügyeletéről, ennek keretében javaslatot tesz a hivatali egységek ügyvitelének szabályozására, irányítja és elősegíti a többi belügyi szerv ügyviteli szabályainak kialakítását, ellenőrzi azok végrehajtását; felügyeli a hivatali egységek titokvédelmi munkáját, valamint – a 78.§-ban meghatározottak szerint – az adatvédelmi tevékenységet;

b) gondoskodik a minisztérium Központi Fénymásolójának működtetéséről, továbbá a nagyobb terjedelmű és példányszámú minisztériumi anyagok, parlamenti és a kormány-előterjesztések sokszorosításáról;

c) folyamatosan karbantartja a Belügyminisztérium hivatali szervezeti (hivatali egységek) egységes iratkezelési szabályzatát;

d) az irányadó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően működteti a minisztérium Központi Irattárát, ennek keretében gyűjti a hivatali egységek nem selejtezhető iratait, nyilvántartja, rendezi, selejtezi és segédletekkel látja el a kezelésében lévő iratokat. A hatályos jogszabályoknak megfelelően koordinálja a hivatali egységek és jogelődeik kézi irattárban, valamint a Központi Irattárban őrzött minősített iratainak jegyzékelését és felülvizsgálatának ütemezését; végzi a jogelőd nélkül megszűnt szervek központi irattárban őrzött iratainak jegyzékelését és gondoskodik a minősített adathordozók felülvizsgálatáról; a rendezett, maradandó értékű iratokat az előírt őrzési időt követően átadja az illetékes levéltár, illetve szerv részére; a hivatali egységek iratselejtezési eljárásaihoz beszerzi a levéltári hozzájárulást;

e) biztosítja a Központi Irattár kezelésében lévő jogutód nélkül megszűnt szervek iratai vonatkozásában az információs önrendelkezési jog gyakorlásához a betekintést, illetve a másolást, ellátja a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettséget, elősegíti a tudományos kutatásokat;

f) működteti a Szakkönyvtárat, ennek során gondoskodik a gyűjtőköri jegyzék szerinti állománygyarapításról, a kezelésében lévő állomány védelméről, a tartalmilag elavult, illetve megrongálódott kiadványok selejtezéséről, a könyvekről létrehozott nyilvántartás és leltári napló vezetéséről, a könyvtár működésének és kölcsönzési rendjének szabályozásáról, valamint ennek közzétételéről;

g) hivatali és szakmai együttműködést folytat a Magyar Országos Levéltárral és más levéltárakkal, valamint tudományos intézetekkel; figyelemmel kíséri és hasznosítja a külföldi társintézmények szakmai eredményeit.


A TITOKVÉDELMI IRODA

40. § (1) A Titokvédelmi Iroda főosztály jogállású hivatali egység.

(2) Az Iroda:

a) szakmai előterjesztőként közreműködik az államtitok és a szolgálati titok védelmével kapcsolatos jogszabályok tervezeteinek kidolgozásában, ellátja a miniszter ágazati felügyeletébe utalt feladatokat; a miniszter nevében országos hatáskörrel – hatósági jogkörben eljárva – ellenőrzi, felügyeli az államtitok és a szolgálati titok védelmét;

b) az állam- és szolgálati titokkal összefüggő feladatok ellátása során kapcsolatot tart az adatvédelmi biztossal;

c) ellátja a nemzetközi kötelezettség alapján átvett vagy készült minősített adat védelmére, a titokvédelem ágazati irányítása körébe tartozó feladatokat;

d) részt vesz a NATO és az EU minősített adatok védelmét ellátó Nemzeti Biztonsági Felügyelet munkájában;

e) működteti a NATO és EU minősített anyagok egységes kezelésére létrehozott irattárat; kezeli a Nyilvántartóba érkező NATO és EU nem minősített (nyílt) anyagokat;

f) a titokbirtokos szervek felkérése alapján ellátja a titokvédelem oktatását, továbbképzését.



VIII. Fejezet

A közgazdasági helyettes államtitkár közvetlen
alárendeltségében működő szervezetek

A KÖZGAZDASÁGI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA

41. § (1) A Közgazdasági Helyettes Államtitkár Titkársága osztály jogállású hivatali egység.

(2) A Titkárság ellátja a közgazdasági helyettes államtitkár szakterületére vonatkozó:

a) jogszabály előkészítési és véleményezési;

b) költségvetés előkészítési és végrehajtási;

c) személyzeti és oktatási ügyek előkészítési;

d) felügyeleti és ellenőrzési;

e) sajtó- és kommunikációs főigazgató részére szakanyag és vezetői tájékoztató készítési;

f) a jogszabálytervezetek költséghatás elemzését egyeztető és véglegező munkacsoport tevékenységét segítő

feladatokat.



A KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLY

42. § A Közgazdasági Főosztály:

a) kialakítja és irányítja a Belügyminisztérium költségvetési fejezethez tartozó címek és költségvetési intézmények tervezési, költségvetési gazdálkodási, beszámolási rendszerét, összeállítja a fejezet belügyi ágazatának éves költségvetési javaslatait, részt vesz azok tárcaközi egyeztetésében;

b) javaslatot tesz a jóváhagyott keretek címek, illetve költségvetési intézmények, feladatok közötti felosztására, szükség esetén átcsoportosítására, zárolására; elemzi a költségvetés végrehajtását, gondoskodik az előirányzatok év közbeni szükséges módosításáról, a fejezet költségvetési beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséről; ellátja a kincstári finanszírozásból adódó fejezeti feladatokat; meghatározza a számviteli renddel összefüggő elvárásokat, működteti a pénzügyi információs rendszert;

c) szervezett módon gyűjt és szolgáltat információkat a fejezet és az általa irányított szervek gazdálkodásáról, ennek keretében kontrolling információkra, adatokra alapozva vezetői információs rendszert működtet a döntés-előkészítés támogatása érdekében; elkészíti a fejezeti szintű pénzügyi statisztikai és munkaügyi, illetmény- és létszámbeszámolókat, elvégzi az ezekkel kapcsolatos felméréseket;

d) közreműködik a létszám- és bérgazdálkodás szabályozására vonatkozó koncepciók, jogszabályok, belső rendelkezések előkészítésében;

e) közreműködik a minisztérium gazdasági képviseletében; jogosult a minisztérium nevében a szakterületét érintő szerződések megkötésére, jognyilatkozatok megtételére, a kötelezettségvállalásra vonatkozó előírások betartásával;

f) az érintett belügyi szervezetek részvétele mellett közreműködik a fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő támogatási szerződések és a Belügyminisztérium többségi tulajdonú gazdasági társaságokat érintő támogatási és közhasznú szerződések előkészítésében;

g) előkészíti a fejezeti gazdálkodási (költségvetési, pénzügyi tárgyú) szabályozási javaslatokat; a gazdálkodási, pénzügyi szabályozási kérdésekben állásfoglalásokat, iránymutatásokat készít; a költségvetési szervek gazdálkodását folyamatosan elemzi, az ennek eredményeként rendelkezésre álló és vezetői döntésekhez szükséges információkat továbbítja a minisztérium felső vezetése felé;

h) az érintett szervek kezdeményezésével és közreműködésével, a Jogi Főosztály és a Humánpolitikai Főcsoportfőnökség véleményezése mellett elkészíti a költségvetési szervek alapításával, átszervezésével, illetve megszüntetésével összefüggő okiratokat, valamint nyilvántartja ezeket;

i) közreműködik a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek vállalkozási alapokra történő helyezésével kapcsolatos kezdeményezések elbírálásában, engedélyezésében, tevékenységének felügyeletében;

j) részt vesz a Belügyminisztérium (rész) tulajdonú gazdasági társaságok, közhasznú társaságok működtetésében, e gazdálkodó szervezetek, valamint a közalapítványok közgazdasági elemzésében és elszámoltatásában;

k) részt vesz a minisztériumot, illetve szerveit érintő közbeszerzési eljárásokban, a versenytárgyalások lebonyolításában és a szállítási szerződések előkészítésében; képviseli a minisztérium pénzügyi-gazdasági érdekeit;

l) közreműködik a jogszabálytervezetek költséghatás elemzését egyeztető és véglegező munkacsoportban;

m) közreműködik a PHARE programok lebonyolításának pénzügyi koordinációjában;



A MŰSZAKI FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

43. § A Műszaki Fejlesztési Főosztály:

a) közreműködik a minisztérium ágazati gazdasági stratégiájának összeállításában, elkészíti a minisztérium rövid, illetve hosszú távú vagyongazdálkodási, beruházási, műszaki-fejlesztési koncepcióit, terveit;

b) a minisztérium és a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervek műszaki és ingatlangazdálkodási középirányító szervei tekintetében szakirányító felügyeletet gyakorol, melynek során szakmai normatívákat dolgoz ki, ellátja a szabályozásra vonatkozó jogalkotási feladatok szakmai előkészítését;

c) értékeli és elemzi a miniszter irányítása alá tartozó szervek ingatlangazdálkodását és beruházási tevékenységét, ellenőrzi a feladatellátás szabályszerűségét;

d) ellátja a minisztérium képviseletét a katonai beruházásokkal, a haditechnikai eszközök külkereskedelmi forgalmának engedélyezésével, az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzésével, a katonai szabványosítási ügyekkel foglalkozó tárcaközi bizottságokban;

e) részt vesz a szakterületét, valamint a minisztérium szervezeteit érintő közbeszerzési eljárásokban;

f) a minisztérium és a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervek tekintetében döntésre előkészíti az építési jellegű beruházások, a lakás- és ingatlangazdálkodási, valamint elhelyezési igények normatíváit és a feladat ellátásával kapcsolatos szabályozást; ezen belül:

fa) összegyűjti az önálló belügyi szervek által benyújtott igényeket, majd ennek alapján döntésre előkészíti a központi építési beruházási terveket;

fb) tervezi a megvalósítás finanszírozásához szükséges központi beruházási előirányzatot, gondoskodik a pénzügyi forrásokat kezelő pénzintézeten keresztül a beruházások bejelentéséről és biztosítja a finanszírozásukat;

fc) felügyeli a tervező és kivitelező szervezetek kiválasztását célzó közbeszerzési eljárásokat, kijelöli a lebonyolító szervezeteket, jóváhagyja, illetve jóváhagyásra felterjeszti a nyertes ajánlattevőkkel megkötendő szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárást lezáró határozatokat;

fd) meghatározza, koordinálja és ellenőrzi a beruházások ütemezett megvalósítását. Folyamatosan elemzi a beruházások végrehajtásának helyzetét, javaslatot tesz az előirányzatok év közbeni szükségessé váló módosítására;

g) irányítja és felügyeli a minisztérium, valamint a minisztérium irányítása alá tartozó vagyonkezelők lakás- és ingatlangazdálkodási tevékenységét, előkészíti az ezzel kapcsolatos szabályozást, működteti a lakás- és ingatlan-nyilvántartás központi adatbázisát, ezen belül:

ga) kivizsgálja a méltányossági kérelmeket; eljár a kiemelt ingatlan- és lakásügyekben, elvégzi, illetve meghatározott esetekben kezdeményezi és felügyeli az ingatlanok hasznosításához szükséges belügyi szervek közötti, valamint más szervekkel való egyeztetéseket;

gb) a hatályos jogszabályok által előírt engedélyeket, hozzájárulásokat beszerzi, az ingatlan szerzésével, cseréjével, elidegenítésével kapcsolatos szerződéseket, megállapodásokat előzetesen véleményezi, adott esetben – a Szerződés-előkészítő és Peres Képviseleti Iroda ellenjegyzésével – jóváhagyja;

h) a szolgálati feladatok ellátásához kapcsolódóan szervezi, felügyeli, koordinálja a hadi- és rendészettechnikai, a szárazföldi, vízi- és légi jármű, a ruházati szakterület műszaki fejlesztési, valamint az irodagépekkel, illetve ügyviteltechnikai eszközökkel való ellátás feladatait, ezen belül:

ha) irányítja és koordinálja a belügyi szervek által használatra tervezett termékek- és tárgyi eszközök rendszeresítését szolgáló eljárást, valamint rendszerből való kivonásukat.

hb) a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek javaslatait véleményezi, összehívja és irányítja a rendszeresítési (használatból való kivonási) bizottság munkáját, az előkészített okmányokat döntésre felterjeszti; végzi a rendszerből való kivonással járó feladatokat;

hc) közreműködik a belügyi vagyontárgyak használatból való kivonásának és értékesítésének előkészítésében;

hd) a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervek javaslatait véleményezi;

he) a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervek technikai ellátásával kapcsolatos fegyverzeti anyag, vegyi-védelmi eszköztervezésekhez, a feladatokhoz igazodóan egységes alapellátási- és utánpótlási norma-ajánlásokat dolgoz ki; értékeli és elemzi a szervek által elkészített és felterjesztett eszközszükségleti táblázatok (ÉSZT) adatait, amelyek alapján tervezi a hadi- és rendészettechnikai eszközök központi forgótartalékának költségeit fejezeti előirányzat formájában;

hf) kidolgozza a gépjármű állomány üzemeltetésével kapcsolatos szakmai szabályozásokat, intézkedéseket; koordinálja és véleményezi a belügyi szervek gépjármű utánpótlási és fejlesztési tervét; végzi a minisztérium gépjármű-korszerűsítési program előirányzatok tervezését, intézi a minisztérium gépjármű-korszerűsítési program előirányzat felhasználását;

hg) engedélyezi a járműfenntartó tevékenység gyakorlását és a minisztérium gépjármű javító műhelyek üzemeltetését és ellenőrzi a gépjárművek szabályszerű fenntartását, üzemeltetését, az igénybevétel jogosságát;

hh) vezeti és felügyeli a minisztérium, valamint szervei gépjárműparkjával kapcsolatos központi adatnyilvántartást; gondoskodik a nyilvántartási adatok rendszeres – legalább negyedévi – frissítéséről;

i) ellátja a belügyi szervek tűzvédelmével kapcsolatos feladatokat.

j) létrehozza és működteti a minisztériumban a nem hagyományos finanszírozási móddal (PPP, outsourcing) történő fejlesztések előkészítésének koordinációját végző munkacsoportot.



KÖLTSÉGVETÉSI ÉS GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY

44. § A Költségvetési és Gazdasági Főosztály:

a) ellátja a Belügyminisztérium Központi Igazgatása – mint önálló költségvetési szerv – gazdálkodási és az ahhoz kapcsolódó döntés-előkészítő feladatát;

b) gondoskodik költségvetésének összeállításáról, a jóváhagyását követően az elemi költségvetés elkészítéséről;

c) folyamatosan figyelemmel kíséri az előirányzat-felhasználás alakulását, gyűjti az évközi többletigényeket, szükség esetén kezdeményezi az előirányzat-módosításokat;

d) végzi a rendelkezésre álló fedezet figyelembevételével a kötelezettség-vállalások nyilvántartását;

e) folyamatosan végzi a Magyar Államkincstár működéséből eredőn az önálló költségvetési szervre háruló feladatokat (banki átutalások, adatszolgáltatások, finanszírozás ütemezése, előrehozás kezdeményezése stb.) ;

f) a Humánpolitikai Főcsoportfőnökséggel együttműködve, külön eljárásrendben foglaltak alapján figyelemmel kíséri a személyi juttatás felhasználásának alakulását, szükség esetén intézkedést kezdeményez;

g) végzi a hivatali egységek anyagi, tárgyi, üzemeltetési igényeinek felmérését, nyilvántartását, teljesítés lehetőségeinek vizsgálatát, intézkedik a teljesítés érdekében;

h) végzi a hatáskörébe tartozó 15 millió forint értékhatárt meg nem haladó szerződések jogi vizsgálatát, kivéve a megbízási szerződéseket;

i) teljeskörűen végzi a gazdálkodási folyamatok számviteli elszámolását, nyilvántartását;

j) az intézményi költségvetéstől elkülönítetten számolja el és tartja nyilván a PHARE programok pénzügyi forrásait;

k) elkészíti a költségvetési szerv éves és féléves elemi beszámolóját, a negyedéves mérlegjelentését, egyéb jelentési kötelezettségeinek eleget tesz, valamint eseti adatszolgáltatásokat teljesít;

l) folyamatosan végzi a tartós külszolgálatban lévő belügyi attasék, a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság (SCEPC) , a Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés Regionális Központ Operatív Támogató Osztály (SECI) , és az EU Polgári Válságkezelési Bizottság (CIVCOM) belügyi képviselői pénzügyi ellátását; gondoskodik a fenti, továbbá az EU intézményeibe, más nemzetközi szervezethez történő a ki- és hazahelyezés pénzügyi és anyagi vonatkozású feladatainak ellátásáról;

m) a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatallal együttműködve – a KGF-fel kialakított munkamegosztás alapján – folyamatosan végzi a „részben önálló költségvetési szerv” minősítésből eredő jogszabályban előírt feladatokat;

n) gondoskodik a belső szabályzatainak folyamatos – jogszabályi változásokon alapuló és a belső gazdálkodási követelményekhez igazodó – naprakészen tartásáról;

o) a KGF számfejtési tevékenységének alapján kifizetési feladatokat lát el (megbízási díjak, napidíjak, közlekedési költségtérítés, szemüvegtérítés, fogpótlás, tanulmányi szerződésekből eredő kifizetések stb.) ;

p) beszámolókat készít, egyéb jelentési kötelezettségeket állít össze, eseti adatszolgáltatásokat teljesít;

q) figyelemmel kíséri és koordinálja az üzemeltetési, karbantartási, gondnokolási feladatok végzését, folyamatos kapcsolatot tart és egyeztet a KGF-fel.



IX. Fejezet

A nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlen
alárendeltségében működő szervezetek

A NEMZETKÖZI ÜGYEKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA

45. § (1) A Nemzetközi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkár Titkársága osztály jogállású hivatali egység.

(2) A Titkárság ellátja a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár szakterületére vonatkozó:

a) jogszabály előkészítési és véleményezési;

b) költségvetés előkészítési és végrehajtási;

c) személyzeti és oktatási ügyek előkészítési;

d) felügyeleti és ellenőrzési;

e) sajtó- és kommunikációs főigazgató részére szakanyag és vezetői tájékoztató készítési;

f) a jogszabálytervezetek költséghatás elemzését egyeztető és véglegező munkacsoport tevékenységét segítő;

g) szakdiplomaták, belügyi attasék, nemzeti szakértők tájékoztatásával, személyzeti és a szakirányításhoz kapcsolódó szervezési

feladatokat.



AZ EU EGYÜTTMŰKÖDÉSI HIVATAL

46. § (1) Az EU Együttműködési Hivatal főosztály jogállású hivatali egység.

(2) A Hivatal:

a) végzi az EU belügyi együttműködésbe tartozó, valamint a közösségi vívmányokból fakadó, a minisztérium felelősségi körébe tartozó feladatok egyeztetését, továbbá az uniós követelmények ismertetését és megküldését a szakmailag érintett szervek, főosztályok számára;

b) végzi az EU kormányzati koordinációs rendszer keretében a minisztérium feladatkörébe tartozó szakterületeken az EU jogalkotásából és döntési mechanizmusából eredő feladatok koordinációját, a kijelölt belügyi szakértői hálózaton keresztül; elvégzi a tárca, és a kormányzati álláspont kialakításához szükséges tárcaközi szakértői koordinációt, továbbá képviseli a kormányzati álláspontot az EU intézmények munkacsoportjaiban;

c) szakmailag közreműködik a más minisztériumoktól, országos hatáskörű szervtől európai uniót érintő témában érkezett nemzetközi megállapodások, vagy ilyen tárgyú kormány-előterjesztések előkészítésében a minisztérium álláspontja kialakítása céljából;

d) kapcsolatot tart az EU szerveivel (a Tanács, a Bizottság és ezek szakértő, munkacsoportjai) , a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletével, valamint más regionális és nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, ET, OECD, IOM, UNHCR, ICMPD) , valamint az EU-hoz kapcsolódó tevékenységek esetén szervezi, azok fórumain való képviseletet, végzi az azokból származó feladatokat;

e) működteti a jogharmonizációhoz és intézményfejlesztéshez szükséges szakértői és EU Támogatási Koordinációs Hálózatot az Országos Rendőr-főkapitányság (atovábbiakban: ORFK) , a Határőrség Országos Parancsnokság (atovábbiakban: HOP) , és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (atovábbiakban: BÁH) illetékes vezetőinek és szakértőinek közreműködésével;

f) részt vesz a helyi önkormányzatokat érintő, európai uniós tagságból adódó feladatokat segítő programok előkészítésében, szervezésében, koordinálásában, illetve a kapcsolódó jogszabályok előkészítésében;

g) szakmailag előkészíti és koordinálja a minisztérium vezetőinek Európai Unióval kapcsolatos beszámolóit;

h) az uniós tagság és schengeni felkészülés szakmai elvárásai alapján koordinálja az EU PHARE, Átmeneti Támogatás programjainak, a Schengen Alapnak, illetve az egyéb belügyi uniós pénzügyi források fogadásának és felhasználásának előkészítését, megvalósítását és monitoringját a bel- és igazságügyi együttműködés fejezete vonatkozásában, szoros együttműködésben az érintett szervekkel és szervezeti egységekkel, valamint a Költségvetési és Gazdasági Főosztállyal a programokat érintő pénzügyi és gazdálkodási feladatok vonatkozásában;

i) a Hivatal keretein belül működő EU Támogatási és Schengen Projekt Iroda útján működteti a Schengen Projekt adminisztrációját;

j) ellátja a Szakmai Közreműködő Szervezet feladatait a Schengen Alap előkészítése és megvalósítása során, szoros együttműködésben az érintett szakmai szervekkel és szervezeti egységekkel;

k) ellátja a Schengen Alap Tárcaközi Bizottság titkársági feladatait;

l) működteti az Önkormányzati EU Információs Központot, melynek fő feladata a helyi önkormányzatokat érintő közösségi jogszabályok alkalmazásához, a helyi önkormányzati jogharmonizációs feladatok ellátásához történő szakmai segítségnyújtás, interaktív kommunikáció kialakítása a helyi önkormányzatokkal; információt szolgáltat az uniós pályázati lehetőségekről, illetve szakmai segítséget nyújt a pályázati kiírások értelmezéséhez, valamint a helyi önkormányzatok uniós tagállambeli partner kereséséhez.



A NATO ÉS EU KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY

47. § A NATO és EU Koordinációs Főosztály:

a) biztosítja a Kormány 2337/1999. (XII. 20.) határozata szerint a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés hazai feladatainak koordinálását, javaslatokat dolgoz ki a feladatok végrehajtására és figyelemmel kíséri a végrehajtást;

b) előkészíti és koordinálja az érintett tárcák bevonásával a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési és Felülvizsgálati Ciklussal kapcsolatos nemzeti feladatok végrehajtását;

c) kidolgozza a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezésre vonatkozó miniszteri irányelvekből származó nemzeti feladatokat, biztosítva az érintett szervek tervezési feladatainak végrehajtásához szükséges koordinációs tevékenységet;

d) az érintett társminisztériumok és azok illetékes szerveivel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, valamint a Külügyminisztériummal való egyeztetés alapján biztosítja a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság (SCEPC) állandó ülésén résztvevő képviselő megfelelő tájékozottságát, irányítását, illetve jóváhagyásra javaslatot tesz a közigazgatási államtitkár felé a bizottság plenáris ülésein képviselendő nemzeti álláspontra vonatkozóan, illetve javaslatot tesz a plenáris ülésen résztvevő magyar delegáció összetételére;

e) a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés hazai kapcsolattartási pontja és napi munkakapcsolatban áll a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Igazgatósággal (CEPD) ;

f) információt biztosít az SCEPC tervezési tanácsaiban és bizottságaiban tevékenykedő szakminisztériumok és országos hatáskörű szervek képviselőinek a vonatkozó kormányhatározat szerint;

g) részt vesz a békepartnerségi feladatokkal kapcsolatos polgári veszélyhelyzeti tervezési feladatokban, különös figyelemmel a kelet-közép-európai, illetve a NATO déli térségének, valamint a NATO Mediterrán Párbeszéd országaira koncentrálva;

h) részt vesz az Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Egység (EADRU) alkalmazásának további kialakításában; Kapcsolatot tart az Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központtal (EADRCC) ;

i) végzi az EU keretében folyó válságkezelési és humanitárius műveletekkel összefüggő feladatok koordinálását, az érintett minisztériumokkal együttműködve;

j) közreműködik az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 27. sz. szakértői munkacsoportjában az EU polgári válságkezelésével kapcsolatos belügyi feladatok véleményezésében és kidolgozásában;

k) ellátja az ENSZ, EU vagy egyéb nemzetközi szerződés alapján felkérésre végzett békefenntartással, vagy rendészeti szakértői tevékenységgel összefüggő tárcaközi koordinációs feladatokat, továbbá – a Humánpolitikai Főcsoportfőnökséggel és a BM Oktatási Főigazgatósággal együttműködve – a magyar kontingensek felajánlásával, kiképzésével, felszerelésével és kihelyezésével kapcsolatos belügyi kormányzati feladatokat.



A NEMZETKÖZI FŐOSZTÁLY

48. § A Nemzetközi Főosztály:

a) szervezi a minisztérium nemzetközi tevékenységét;

b) összeállítja minden év november 15-éig a minisztérium nemzetközi tevékenységére vonatkozó irányelveket és felterjeszti a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz;

c) a jóváhagyott irányelvek alapján elvégzi a minisztériumi szervek éves munkaterveinek összesítését és prioritási javaslataival december 15-éig felterjeszti a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz;

d) a vezetői szintű kiutazások és partnerfogadások minisztériumi tervét a kormányzati szintű összehangolás érdekében megküldi a Külügyminisztériumnak; gondoskodik a koordináció nyomán esetlegesen szükséges változtatásoknak a minisztérium illetékes szervei által történő végrehajtásáról;

e) összeállítja a minisztériumi szervek nemzetközi tevékenységéről szóló éves jelentést és január 10-éig felterjeszti a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz;

f) kapcsolatot tart a partner országokban a minisztérium illetékességi körébe tartozó kérdésekért felelős főhatóságokkal, illetve a Budapesten akkreditált külképviseletekkel és biztosítja a szükséges szakmai tájékoztatást;

g) szervezi és koordinálja az univerzális, regionális és szubregionális nemzetközi szervezetekkel való belügyi szakmai kapcsolattartást (az EU-hoz és NATO-hoz kapcsolódó tevékenységek kivételével) , javaslatot tesz a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárnak az e fórumokon való részvételére;

h) az illetékes belügyi szervek, társtárcák és más államigazgatási szervek bevonásával előkészíti a minisztérium felső szintű vezetői nemzetközi tárgyalásainak szakmai anyagait; gondoskodik az e tárgyalásokból eredő feladatok végrehajtásáról, illetve végrehajtatásáról, valamint az e tárgyalásokról szóló tájékoztató jelentéseknek a Kormány és/vagy a minisztérium vezetése számára történő előkészítéséről;

i) tájékoztatja a helyettes államtitkár és magasabb szintű vezetők nemzetközi tárgyalásairól a minisztérium illetékes szerveit, az érintett társtárcákat és más államigazgatási szerveket;

j) ellátja a minisztérium felső szintű vezetőinek kiutazásaival és a külföldi partnerek fogadásával kapcsolatos protokolláris, utaztatási és pénzügyi elszámolási teendőket; megszervezi a felsőszintű és szakértői tárgyalásokhoz szükséges tolmácsolási szolgáltatásokat;

k) a minisztérium hivatali egységei vezetőinek, valamint az önálló belügyi szervek vezetőinek kezdeményezésére, végzi a közigazgatási államtitkár által engedélyezett szolgálati útlevelek kiadásával kapcsolatos ügyintézést;

l) jogszabály rendelkezései szerint nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó szolgálati útlevelekről, biztosítja a rendeltetésszerű felhasználást, a jogosultság megszűnéséig kezeli azokat, gondoskodik az útlevelek biztonságos őrzéséről;

m) végzi a minisztérium felső vezetésének nemzetközi levelezését, indokolt esetekben biztosítja a szakmai anyagok fordítását (fordíttatását) ;

n) vezeti a minisztérium nemzetközi kapcsolataival összefüggő nyilvántartásokat, szolgáltatást nyújt azok anyagai alapján.



X. Fejezet

A rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkár közvetlen
alárendeltségében működő szervezetek

A RENDÉSZETI ÉS BŰNMEGELŐZÉSI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA

49. § (1) A Rendészeti és Bűnmegelőzési Helyettes Államtitkár Titkársága osztály jogállású hivatali egység.

(2) A Titkárság ellátja a rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkár szakterületére vonatkozó:

a) jogszabály előkészítési és véleményezési;

b) költségvetés előkészítési és végrehajtási;

c) személyzeti és oktatási ügyek előkészítési;

d) felügyeleti és ellenőrzési;

e) sajtó- és kommunikációs főigazgató részére szakanyag és vezetői tájékoztató készítési;

f) a jogszabálytervezetek költséghatás elemzését egyeztető és véglegező munkacsoport tevékenységét segítő

feladatokat.

(3) A Titkárság:

a) együttműködik a Stratégiai (NFT) Koordinációs Irodával a biztonsági szakterület (rendvédelem, katasztrófavédelem, menekültügy) – a rendelkezésre álló EU-s és nemzeti költségvetésből történő – fejlesztési stratégiájának kidolgozásában;

b) a rendészeti koncepció alkotási tevékenységbe bevonja a Rendőrtiszti Főiskolát.



A RENDÉSZETI FŐOSZTÁLY

50. § A Rendészeti Főosztály:

a) döntés-előkészítő, elemző-értékelő, szervező, koordináló tevékenységgel részt vesz a rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkárnak a Rendőrség, a Határőrség, a Katasztrófavédelem, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ és a Rendőrtiszti Főiskola működését érintő feladatainak ellátásában;

b) közreműködik a Rendőrséget, a Határőrséget, a Katasztrófavédelmet, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot, a Rendőrtiszti Főiskolát, a rendészeti szakképzést, a rendvédelmi tudományos kutatást érintő jogi szabályozás koncepciói kidolgozásában;

c) szakmai szempontból előkészíti, illetve véleményezi a b) pontban meghatározott szerveket és a rendvédelmi tevékenységeket érintő normatervezeteket;

d) javaslatot tesz a rendvédelmi szervek vezetői normatív utasításainak kiadására vagy módosítására, ha annak szükségessége a szabályozás hiánya, a korábbi szabályozás jogellenessége, a szervek működési feltételeinek változása miatt felmerül;

e) ellátja az EU tagállami működésből eredő rendvédelmi feladatok végrehajtásának szervezését;

f) képviseli a minisztériumot a rendvédelemmel összefüggő kijelölt feladatkörű tárcaközi bizottságokban, egyeztetéseken.



A FELÜGYELETI ÉS BIZTONSÁGI FŐOSZTÁLY

51. § (1) A Felügyeleti és Biztonsági Főosztály:

a) ellátja a Rendőrség, a Határőrség, a Katasztrófavédelem, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a Rendőrtiszti Főiskola és a rendvédelmi oktatási intézmények szakmai tevékenységének felügyeletét és ellenőrzését;

b) feladatkörében együttműködik az állami és kormányzati ellenőrző szervekkel, nemzetbiztonsági szolgálatokkal, valamint a nem belügyminiszteri irányítás alatt álló rendvédelmi szervek ellenőrző szerveivel;

c) szakmai felügyeletet gyakorol az a) pontban felsorolt szervek szakmai ellenőrző szervei és tevékenységük felett;

d) megszervezi és végrehajtja az a) pontban meghatározott szervek szakmai tevékenysége munkaterv szerinti vagy soron kívüli ellenőrzését;

e) a felügyelet és ellenőrzés tapasztalatai, az információs rendszer adatai alapján kezdeményezi egyes szervek vagy tevékenységi körök soron kívüli ellenőrzését, vezetőik soron kívüli beszámoltatását;

f) javaslatot tesz a felügyelt szervekkel és tevékenységekkel összefüggő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei kiadására, módosítására, hatályon kívül helyezésére; kezdeményezi a szervek vezetőinél belső rendelkezés kiadását, ha annak szükségessége a jogszabályok egységes végrehajtása, a jogellenes gyakorlat megszüntetése, a meglévő szabályozás elégtelensége miatt szükségessé vált;

g) véleményezi a belügyi szerveket és tevékenységeket érintő norma-tervezeteket, a rendvédelmi szervek fejlesztési koncepcióit, terveit;

h) ellátja az 1.§-ban meghatározott szervek valamennyi informatikai és távközlési biztonsági és rejtjeltechnikai tevékenységének szakirányítását, koordinálását, felügyeletét, ellenőrzését, képviseli a minisztériumot az e területet érintő tárcaközi kapcsolatokban és részt vesz a nemzetközi együttműködésben;

i) kidolgozza a minisztérium Informatikai Biztonsági Politikáját és részt vesz az Informatikai Stratégia kidolgozásában;

j) kidolgozza a működtetett informatikai és távközlési rendszerekre az egységes elveken nyugvó, a hatályos jogszabályokkal és a minisztérium működési és ügyrendi előírásaival összhangban lévő, az európai/nemzetközi ajánlásokhoz igazodó, informatikai és távközlési biztonsággal kapcsolatos alapkövetelményeket;

k) meghatározza az egységes alapelveket és segítséget nyújt a minisztérium és a belügyi szervek Informatikai Biztonsági Szabályzata (IBSZ) , valamint a Katasztrófa Elhárítási Tervek elkészítéséhez;

l) szervezi az a) pontban megjelölt szervek informatikai és távközlési biztonsági szakembereinek képzését és továbbképzését;

m) felügyeli és ellenőrzi az a) pontban említett szervekre vonatkozó különböző szintű, a főosztály hatáskörébe tartozó normák meglétét, hatályosulását, valamint az ezekben megfogalmazott biztonsági előírások megtartását, javaslatot tesz a biztonsági előírásoktól eltérő esetekben a hiányosságok megszüntetésére;

n) kivizsgálja és regisztrálja az informatikai rendszerek biztonságát sértő eseményeket, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, a szükséges szankciók alkalmazására;

o) dönt az internet kijáratok és végpontok engedélyezéséről vagy megszüntetéséről;

p) a BM Rejtjel Szabályzat alapján szakmailag irányítja és felügyeli a rejtjeltevékenységet, az alárendelt rejtjel felügyeletek és rejtjelző szolgálatok munkáját;

q) rejtjel-szakmai kérdésekben képviseli a minisztériumot az Országos Rejtjel Felügyelet felé.

(2) A főosztály a rejtjelzéssel összefüggő feladatait a szervezetében működő BM Központi Rejtjel Felügyelet útján végzi.



A VÉDELMI HIVATAL

52. § (1) A Védelmi Hivatal főosztály jogállású hivatali egység.

(2) A Hivatal:

a) részt vesz a védelmi igazgatás rendszerére és működtetésére vonatkozó elgondolások kialakításában, a Honvédelmi Tanács Belügyi Hivatala, valamint a BM Operatív Törzs működési feltételeinek megteremtésében;

b) kezdeményezi és koordinálja a minisztérium felelősségi körébe tartozó, minősített időszaki rendkívüli intézkedéseket tartalmazó jogszabálytervezeteknek a Jogi Főosztály közreműködésével történő kidolgozását és napra készen tartását;

c) tervezi, szervezi, koordinálja és ellenőrzi az 1.§-ban meghatározott szervek minősített időszaki felkészülését, továbbá szakmai felügyeletet gyakorol a védelmi felkészítés, válságkezelés területén e szervek tevékenysége fölött;

d) kidolgozza és naprakészen tartja a minisztérium vezetése minősített időszaki okmányait, előkészíti – együttműködve a Miniszteri Kabinet Ügyeleti Osztállyal – a közigazgatási szervek BM által történő értesítésének okmányait;

e) koordinálja a minisztérium és a miniszter irányítási alá tartozó szervek és szervezetek készenléte fenntartásával és fokozásával kapcsolatos feladatokat;

f) tervezi, szervezi – az illetékes belügyi szervek bevonásával – az 1.§-ban meghatározott szervek minősített időszaki működéséhez szükséges gazdaságmozgósítási tevékenységét;

g) közreműködik a honvédelmi feladatok belügyi költségei elkülönített tervezésében;

h) gondoskodik a minisztérium vezetői állománya minősített időszaki feladatokra történő felkészítéséről, közreműködik a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok elnökei felkészítésében;

i) részt vesz a polgári védelem feladatával, szervezetével, működésével, az állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségével összefüggő jogi szabályozás és kormányzati döntések előkészítésében;

j) kidolgozza a Humánpolitikai Főcsoportfőnökség közreműködésével az 1.§-ban meghatározott szervek minősített időszaki állománytábláját, a közszolgálati jogviszonyba tartozók beosztásban történő meghagyásának rendjét;

k) kijelölés alapján ellátja a minisztérium képviseletét tárcaközi bizottságokban;

l) részt vesz – együttműködve a Távközlési Szolgálattal – a minősített időszaki híradás tervezésében, szervezésében és előkészítésében;

m) közreműködik a hazai és nemzetközi válságkezelési és védelmi igazgatási rendszergyakorlatok tervezésében, részt vesz azok végrehajtásában;

n) ellátja a miniszter katasztrófavédelemmel összefüggő törvényességi felügyeleti jogköréből adódó, megyei (fővárosi) védelmi bizottságokat érintő feladatokat;

o) részt vesz a polgári veszélyhelyzeti tervezéssel összefüggő tárca szintű feladatok ellátásában;

p) előkészíti – a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerveivel együtt – a honvédelmi érdekből fokozott védelmet igénylő objektumok kijelölését, és részt vesz az őrzésükkel kapcsolatos szabályok kidolgozásában;

q) részt vesz – együttműködve a BM Oktatási Főigazgatósággal – a rendőri, határőrizeti és katasztrófavédelmi oktatás, képzés és továbbképzés, továbbá a rendészeti tudományos kutatás minősített időszaki feladatokat is tartalmazó irányai kidolgozásában;

r) ellátja a BM Helyzetelemző-értékelő Központ (atovábbiakban: HÉK) működtetésével kapcsolatos feladatokat; ennek során:

ra) koordinálja a hazai válsághelyzetek kezelésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat;

rb) biztosítja a válsághelyzet kezeléséhez szükséges információk elemzését, értékelését, javaslatokat, előterjesztéseket dolgoz ki a döntéshozók részére; részt vesz a döntésekből adódó feladatok végrehajtásának koordinációjában;

rc) gondoskodik a HÉK-be kijelölt szakértők felkészítéséről;

rd) ellátja a HÉK általános készenléti tevékenységét;

re) az érintettek adatszolgáltatása alapján nyilvántartja az ország működése, illetve a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítményeket;

s) ellátja a KKB Titkárság feladatait;

t) koordinálja az 1.§-ban meghatározott szervek környezetvédelemmel és kármentesítéssel kapcsolatos feladatai végrehajtását és működteti az ezzel összefüggő központi nyilvántartási rendszert.



A BŰNMEGELŐZÉSI FŐCSOPORTFŐNÖKSÉG (Országos Bűnmegelőzési Központ)

53. § (1) A Bűnmegelőzési Főcsoportfőnökség (Országos Bűnmegelőzési Központ) főosztály jogállású hivatali egységként működik.

(2) A Főcsoportfőnökség:

a) közreműködik a bűncselekmények volumenét, dinamikáját, struktúráját, területi szóródását, a bűncselekmények elkövetésének okait, körülményeit, továbbá azok társadalmi hatását és következményeit vizsgáló rendszer alakításában;

b) a bűnözés megismerése és a bűnmegelőzés lehetőségeinek feltárása érdekében tudományos- és közvélemény-kutatásokat, statisztikai adatgyűjtéseket kezdeményez;

c) az elemzésekből levont következtetések alapján kidolgozza a minisztérium bűnmegelőzési ágazati stratégiáját, bűnmegelőzési ajánlásokat tesz, megelőzési célú intézkedéseket kezdeményez, megállapítja az intézkedést igénylő területeket;

d) javaslatot tesz a bűncselekmények megelőzését szolgáló önálló jogi normák megalkotására, illetve jogszabályok bűnmegelőzési hatású módosítására, valamint a joghézagok és bűnalkalmak csökkentése érdekében, a jogszabályok bevezetését megelőzően, kezdeményezi azok bűnmegelőzési célú modellezését, hatásvizsgálatát;

e) bűnmegelőzési módszertani ajánlásokat tesz a tudományos és a gyakorlati tapasztalatok hasznosítására, szakanyagokat dolgoztat ki, gondoskodik ajánlott programcsomagok készítéséről;

f) összegyűjti a bűnmegelőzési célú kezdeményezéseket, ötleteket és támogatja megvalósulásukat, ennek érdekében figyelemmel kíséri a nemzetközi gyakorlatot, a kapcsolódó hazai és nemzetközi pályázatokat és közösségi programokat, pályázatok kiírását kezdeményezi, az e célra biztosított keretösszeg erejéig pályázatot ír ki;

g) működteti a gyakorlati programok adatbázisát és a közbiztonságért felelős szervek, szervezetek, testületek részére ezeken keresztül információt szolgáltat;

h) végzi a BM Bűnmegelőzési Akadémia szakirányítását;

i) a bűnmegelőzési kutatás, képzés, továbbképzés tekintetében együttműködik az Oktatási Főigazgatósággal és a Rendőrtiszti Főiskolával; Segítséget nyújt a civil felsőoktatási intézményeknek a bűnmegelőzéssel és az áldozatvédelemmel kapcsolatos képzéshez;

j) koordinálja a miniszter irányítása alá tartozó szervek (ORFK, HOP, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – atovábbiakban: OKF) , valamint a közigazgatási államtitkár irányítása alatt álló BÁH bűnmegelőzési tevékenységét, ennek keretében:

ja) kezdeményezi és koordinálja az országos jelentőségű bűnmegelőzési programok, rendezvények szervezését;

jb) közreműködik a megelőzési tevékenység ellenőrzésében;

k) együttműködik a bűnmegelőzésben érintett kormányzati és nem kormányzati szervekkel, a hatékonyabb fellépés érdekében koordinálja az együttműködést, különösen:

ka) a bűnmegelőzési információs rendszer kialakítása és működtetése;

kb) a család-, gyermek- és ifjúságvédelem;

kc) a szervezett bűnözés megelőzése (kiemelten: a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos bűncselekmények megelőzésében, az emberkereskedelem visszaszorítása terén) ;

kd) a visszaeső bűnözés megelőzése;

ke) a megelőző vagyon-, vállalkozás- és üzembiztonság;

kf) a közösségi környezet rendjének és biztonságának javítása, a környezet és a természet értékeinek védelme;

kg) a nemzetközi bűnmegelőzési szervezetekkel való kapcsolattartás, kölcsönös adatszolgáltatás, valamint módszertani együttműködés kialakítása, működtetése,

kh) a bűnmegelőzési célú tájékoztató és propagandatevékenység;

l) szakmailag képviseli a minisztériumot a tárcaközi bizottságok, társminisztériumok bűnmegelőzéssel foglalkozó bizottságai, illetve a bűnmegelőzési célú országos jelentőségű alapítványok munkájában;

m) a nemzetközi bűnmegelőzési szervezetekben képviseletet, a nemzetközi szervezetek számára nemzeti kapcsolati pontot biztosít.



BŰNMEGELŐZÉSI KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY

54. § (1) A Bűnmegelőzési Koordinációs Főosztály a bűnmegelőzési főcsoportfőnök alárendeltségében működik.

(2) A Főosztály:

a) kapcsolatot tart fent az önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal, valamint a regionális szervekkel és ösztönzi azok bűnmegelőzési tevékenységét;

b) segíti a helyi, területi bűnmegelőzési bizottságok megalakítását, működését;

c) összehangolja a miniszter irányítása alatt álló szervek áldozatvédelmi feladatait, segíti a helyi, területi bűnmegelőzési és áldozatvédelmi irodák létrejöttét, az áldozatok kárenyhítését, együttműködik az e témával foglalkozó társadalmi szervezetekkel; koordinálja és segíti az EU áldozatvédelmi előírásainak gyakorlati megvalósítását;

d) végzi a bűnmegelőzési célelőirányzattal kapcsolatos adminisztrációt, pályáztatást, figyelemmel kíséri a végrehajtást és az eredményességet;

e) kapcsolatot tart a bűnmegelőzésben érdekelt, illetve azt felvállaló civil- és gazdálkodó szervezetekkel, szerveződésekkel, kiemelten a Polgárőrséggel;

f) gondoskodik a bűnmegelőzési tájékoztató, felvilágosító tevékenységről, megelőzési célú központi kiadványok, ismeretterjesztő anyagok és egyéb tájékoztatók készítéséről, közzétételéről;



AZ EUROPOL ADATVÉDELMI FELÜGYELŐ HIVATALA

55. § (1) Az Europol Adatvédelmi Felügyelő Hivatala – önálló osztály jogállású – hivatali egység, melynek élén az Europol Adatvédelmi Felügyelő áll.

(2) Az Europol Adatvédelmi Felügyelő:

a) ellátja az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 11–15.§-aiban meghatározott, hatáskörébe utalt és más, jogszabályban előírt feladatokat;

b) felügyeli és ellenőrzi az Európai Rendőrségi Hivatal (atovábbiakban: Europol) bűnüldözési információs rendszerében megvalósuló adat- és információcserére vonatkozó szabályok betartását, és erről tájékoztatást ad a magyar bűnüldözési hatóságok számára;

c) képviseli Magyarországot az Europol Közös Nemzetközi Adatvédelmi Ellenőrző Testületében;

d) részt vesz az EU és az Europol által szervezett, adatvédelmet érintő konferenciákon, konzultációkon és munkacsoport-üléseken;

e) gondoskodik a bűnüldözési adatvédelem szabályainak a bel- és igazságügyi együttműködésben érintett szervezeteken belüli széles körű megismertetéséről és oktatásáról, szakmai alapot nyújtva az ehhez szükséges tevékenység megszervezéséhez;

f) szükség szerint tájékoztatást ad a nyilvánosság számára tevékenységéről és a bűnüldözési területre vonatkozó adatvédelem szabályairól;

g) kölcsönösség elve alapján szoros munkakapcsolatot alakít ki az EU tagállamainak hasonló feladatot ellátó szerveivel;

h) együttműködik az országgyűlési biztosokkal, a közös területet érintő kérdésekben kezdeményezi az együttes fellépést;

i) a bel- és igazságügyi együttműködésben érintett szervezetek képviselőinek részvételével Koordinációs Testületet működtet;

j) szükség szerint javaslatot tesz a bűnüldözési adatvédelmi jogszabályok módosítására.



A RENDÉSZETI STATISZTIKAI ÖNÁLLÓ OSZTÁLY

56. § (1) A Rendészeti Statisztikai Önálló Osztály osztály jogállású hivatali egység.

(2) Az Önálló Osztály koordinálja a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek statisztikai tevékenységét; felelős az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban (OSAP) előírt adatszolgáltatások:

a) közlekedésrendészeti statisztika;

b) közrendvédelmi szabálysértési statisztika;

c) rendőrségi szabálysértési ügyforgalmi statisztika;

d) bűnügyi ügyforgalmi statisztika;

e) egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika;

f) személy- és járműforgalmi statisztika

előkészítéséért, működtetéséért, illetve teljesítéséért.



HARMADIK RÉSZ

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSE

XI. Fejezet

Általános szabályok

56. § (1) Az 1.§-ban meghatározott szervek folyamatos működését a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, az ezekre épülő ügyrendek (béke, illetve minősített időszaki) , illetve saját szervezeti és működési szabályzatuk és a felettes vezető utasításai határozzák meg.

(2) A hivatali egység ügyrendjét és a minisztériumi szerv szervezeti és működési szabályzatát az illetékes helyettes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár, a miniszter alárendeltségében működő hivatali egység ügyrendjét a közigazgatási államtitkár javaslatára, az önálló belügyi szerv szervezeti és működési szabályzatát az illetékes vezető javaslatára, továbbá a közigazgatási hivatal szervezeti és működési szabályzatát az érdekelt miniszterek egyetértésével – ha jogszabály, vagy miniszteri utasítás másként nem rendelkezik – a miniszter hagyja jóvá.

(3) A vezető, az ügyintéző, az ügykezelő és a fizikai foglalkozású alkalmazott feladatait – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a munkaköri leírása szabályozza.

(4) A munkaköri leírás – a felelősség megállapítására is alkalmas módon – többek között tartalmazza: a munkakörben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltők alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó képesítési és egyéb, sajátos előírásokat.

(5) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket végzi el:

a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyet érintő iratok pótlólagos összegyűjtésére és átmeneti csatolására, illetve a különböző ügyiratdarabok végleges szerelésére;

b) amennyiben az ügyben más hivatali egység vagy minisztériumi szerv álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi;

c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről szükség szerint jegyzőkönyvet, emlékeztetőt vagy feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat – indokolt esetben – az ügyiratra, illetve az előadói ívre vagy az ügyet kísérő lapra külön feljegyzi;

d) megállapításait, javaslatát az ügyiratban rövid előadmány, feljegyzés formájában összegzi, és elkészíti a kiadmány tervezetét;

e) az ügyiratot kiadmányozza, vagy továbbítja azt a kiadmányozásra jogosulthoz;

f) az iratra feljegyzi a kezelői és a kiadói utasításokat, az irattári tételszámot.

58. § (1) A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A hivatali egységen, a minisztériumi szerven belül a kiadmányozási jogköröket úgy kell meghatározni, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítsa a gyors ügyintézést.

(2) A miniszter kiadmányozza az Országgyűlés tisztségviselői, a Kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, az állampolgári jogok és a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, a külképviseletek vezetői felé irányuló ügyiratokat, a kormány-előterjesztéseket, a miniszteri rendeleteket, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, és mindazokat az iratokat, amelyeknek kiadmányozási jogát magának tartotta fenn. [Erre szóban, vagy írásban „a. k.” (aláírásommal kiadom) betűjelzéssel hívja fel a figyelmet.]

(3) A politikai államtitkár a minisztert helyettesítő jogkörében kiadmányozni jogosult. A közigazgatási államtitkár azon ügyekben keletkezett iratokat, amelyeket a miniszter a hatáskörébe utalt, jogosult kiadmányozni.

(4) A politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a kabinetfőnök, a helyettes államtitkár, a hivatali egység, illetve a minisztériumi szerv vezetője – saját hatáskörében eljárva – kiadmányozza a más tárcák, egyéb állami szervek azonos, illetve hasonló beosztású, jogállású, vagy besorolású vezetőinek címzett ügyiratokat.

(5) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza az alárendeltségében működő hivatali egységek, a helyettes államtitkárok, illetve az alárendeltségükben működő hivatali egységek által előkészített, a feladatkör szerint érintett azonos jogállású közigazgatási szervek teljes köréhez, valamennyi önkormányzathoz, vagy azok többségéhez címzett ügyiratokat. Indokolt esetben a helyettes államtitkár kezdeményezésére a kiadmányozási jogkört átruházza.

(6) Valamennyi ügyintéző jogosult kiadmányozni az ügyviteli jellegű, érdemi döntést nem tartalmazó (iratbekérés, idézés, iratok átküldése stb.) ügyiratokat.

(7) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait a hivatali egység vezetője az ügyrendben, illetve a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.

59. § (1) Az ügy intézésére kijelölt köteles a vezetője utasításai szerint eljárni.

(2) Ha az ügyintézés során kapott vezetői utasítással nem ért egyet:

a) köteles azt a közvetlen felettesének szóban megindokolni;

b) ezt követően jogosult az elutasított ellenvéleményét az ügyiratra vagy az ügyiratot kísérő lapra rávezetni;

c) az ügyiratban feltüntetett ellenvéleményét a szolgálati felettese útján vagy annak előzetes értesítésével felsőszintű vezetők elé terjesztheti.

(3) Az ügyet intéző ellenvéleménye általában nem akadályozhatja meg a vezetői utasítás végrehajtását. A szabályszerű és a szolgálati úton előterjesztett ellenvéleményért, valamint az országgyűlési biztos részére – annak kérésére – ügykörében közvetlenül adott tájékoztatásért az ügyintézőt semmilyen hátrány nem érheti. Az ügyintéző külön jogszabályban előírt kivételes esetekben köteles, illetve jogosult a vezetői utasítások végrehajtását megtagadni.

(4) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat – ha a vezető másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A kiadmányozásra előkészített irat fogalmazványát (másodpéldányát) mind az ügyintéző, mind a továbbítást javasló vezető szignálja és keltezéssel lássa el. Határidő túllépésnél a mulasztásról, annak okáról az iraton, vagy az előadói íven készült feljegyzésben kell számot adni, melyet az illetékes vezetőnek is láttamoznia kell.

(5) A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszterhez szóló előterjesztéseket (jelentéseket, tájékoztatókat, feljegyzéseket) ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában a közigazgatási államtitkár útján a Miniszteri Titkársághoz kell megküldeni. A titkárságvezető ellenőrzi az előkészítés szabályszerűségét, és ennek tényét szignójával igazolja.

(6) A kormány-előterjesztések, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetének kiadmányozására való felterjesztését a politikai államtitkár és a miniszteri kabinetfőnök, továbbá a szakterület felügyeletéért felelős helyettes államtitkár véleményezi.

(7) Különösen indokolt esetben vezető közvetlenül fordulhat a miniszterhez vagy az államtitkárhoz a közvetlen felettese egyidejű, ha ez nem lehetséges utólagos tájékoztatása mellett. A nem szolgálati úton igényelt tájékoztatásról a szolgálati felettest a kéréssel egyidejűleg, ha az nem lehetséges utólag tájékoztatni kell.

(8) A felső szintű vezető által kiadmányozásra kerülő iratokat, illetve a feljegyzéseket, tájékoztatókat a személyi titkárságok vezetőihez kell eljuttatni, akik kötelesek ellenőrizni, hogy az ügyintézők és a vezetők az előírt egyeztetési kötelezettségüknek eleget tettek.

(9) Az ügyintézés során betartandó részletes ügykezelési (iratkezelési) szabályokat a Szabályzat 2. függeléke tartalmazza.

(10) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény alapján a minősítési jogosultságok meghatározását a Szabályzat 4. függeléke tartalmazza.



A feladatok meghatározása

60. § (1) A minisztérium fő feladatait – a törvényalkotási programról szóló országgyűlési határozathoz és a Kormány munkatervéhez igazodva – félévenként munkaprogram foglalja össze.

(2) A féléves munkaprogramot – a Kormány munkatervének elfogadását követő 15 napon belül – a Közjogi Helyettes Államtitkár Titkársága előzetes egyeztetés alapján, a kabinetfőnök véleményét kikérve állítja össze, és a közigazgatási államtitkár útján a miniszternek jóváhagyás céljából benyújtja.

(3) A munkaprogram tartalmazza:

a) a kormányülés napirendjére tűzött előterjesztéseket, ezek elkészítésének külön szakmai és külön jogi kodifikációs határidejét, a részhatáridőket és a felelősöket;

b) a miniszteri, valamint az államtitkári értekezleteken írásos előterjesztésben megtárgyalásra kerülő témaköröket, azok elkészítésének külön szakmai és külön jogi kodifikációs határidejét, előterjesztőjét és felelősét;

c) a miniszter által kiadásra kerülő rendeletek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kiadásának külön szakmai és külön jogi kodifikációs határidejét és felelőseit;

(4) A hivatali egységek és a minisztériumi szervek a minisztériumi munkaprogram alapján elkészítik saját féléves munkatervüket, amelyet a részleget irányító felső szintű vezető hagy jóvá.

(5) A munkaprogram tartalmazza – a Kormány ügyrendjében foglaltak szerinti esetekben – a jogszabály elkészítésével összefüggő hatástanulmány elkészítéséért felelős szakmai szervek megnevezését és a feladat elvégzésének határidejét.



A MINISZTÉRIUMI TESTÜLETEK MŰKÖDÉSE

A miniszteri szaktanácsadó testület

61. § A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggő döntések előkészítését a miniszteri szaktanácsadó testület segíti. Tagjai a miniszter által felkért külső szakértők.



A miniszteri értekezlet

62. § (1) A miniszteri értekezlet általában a hónap első hétfőjén, illetve szükség szerint ülésezik.

(2) Feladata: a stratégiai jelentőségű kérdések megtárgyalása, a következő időszakra vonatkozó feladategyeztetés, valamint minden olyan előterjesztés és kérdés megtárgyalása, amelyet a miniszter napirendre tűz.

(3) Az értekezlet résztvevői: a miniszter, az államtitkárok, a kabinetfőnök, a miniszteri főtanácsadók, a helyettes államtitkárok, a Miniszteri Titkárság vezetője, a Humánpolitikai Főcsoportfőnökség vezetője, az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal vezetője, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának vezetője, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal vezetője, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetője, valamint a miniszter által esetenként meghívottak.

(4) Rendészeti kérdésekben a miniszter minden második héten tart értekezletet a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkár, az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, valamint a miniszter által esetenként meghívottak részvételével. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ vezetői általában a hónap harmadik hétfőjén számolnak be tevékenységükről.

(5) Az értekezlet összehívásáról a Miniszteri Titkárság gondoskodik.

(6) A politikai államtitkár az (1) –(3) bekezdésekben említett értekezletekkel nem érintett héten rendészeti koordinációs értekezletet tart a közigazgatási államtitkár, a kabinetfőnök, a rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkár, az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetője részvételével.



A közigazgatási államtitkári értekezletek

63. § (1) A közigazgatási államtitkár tanácsadó testülete az államtitkári értekezlet, amely üléseit általában hetente tartja.

(2) Feladata: a miniszteri értekezlet fontosabb írásos előterjesztéseinek előkészítése, külső egyeztetésének engedélyezése, a jelentősebb, de a miniszteri értekezletre nem kerülő előterjesztések, jogszabálytervezetek megvitatása, beszámoltatás az időszerű feladatok, a felső szintű vezetői rendelkezések végrehajtásának helyzetéről, továbbá a vezetői programegyeztetés.

(3) A közigazgatási államtitkár – az általa meghatározott időpontban – vezetői értekezletet tart, melynek résztvevői: a helyettes államtitkárok és a Humánpolitikai Főcsoportfőnökség vezetője.

(4) A közigazgatási államtitkári értekezlet állandó résztvevői: a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a közigazgatási államtitkár alárendeltségében működő hivatali egységek (Közigazgatási Államtitkári Titkárság; Stratégiai (NFT) Koordinációs Iroda; Humánpolitikai Főcsoportfőnökség; Ellenőrzési Főosztály; Informatikai Főosztály) , a minisztériumi szervek (Távközlési Szolgálat; Duna Palota és Kiadó; Központi Kórház és Intézményei) , az önálló belügyi szervek (Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal; BÁH) vezetői, a sajtó- és kommunikációs főigazgató, a Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati Hivatal vezetője, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ vezetője, valamint az országos rendőrfőkapitány, a határőrség országos parancsnoka ás az országos katasztrófavédelmi főigazgató által delegált személyek. A Miniszteri Kabinet és a Politikai Államtitkár Titkárságának vezetője által kijelölt személyek az értekezleten állandó, más minisztériumi vezetők eseti meghívás alapján vesznek részt.

(5) A közigazgatási államtitkári értekezlet összehívásáért a Közjogi Helyettes Államtitkár Titkárság vezetője, az értekezletről készült emlékeztető elkészítéséért a Közigazgatási Államtitkár Titkárságának vezetője felelős.



Egyéb értekezletek

64. § A miniszter évente legalább egyszer az éves munka értékelése és a feladatok meghatározása céljából apparátusi értekezletet hív össze: a résztvevők körét a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter állapítja meg.

65. § (1) A szervek és a szervezeti egységek vezetői szükség szerint tartanak értekezletet, egyeztető megbeszéléseket.

(2) Az értekezletekről az összehívásért felelős vezető a döntést, a végrehajtásért felelős vezetőt és a határidőt tartalmazó emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet készít, amelyet az értekezlet vezetője hagy jóvá.

(3) A jegyzőkönyv egy példányát vagy az emlékeztetőt a résztvevőknek és az érintett szervek vezetőinek át kell adni vagy meg kell küldeni.

66. § (1) Az 1.§-ban meghatározott szervek munkáltatóinak és munkavállalóinak érdekegyeztető fóruma a Belügyi Érdekegyeztető Tanács.

(2) Résztvevői: a munkáltatói tárgyalócsoport és a munkavállalói tárgyalócsoport, illetve az általuk meghívott szakértők és a tanács titkára.

(3) A minisztérium munkáltatói tárgyalócsoportját a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésein eseti döntéstől függően a politikai államtitkár, illetve az általa megbízott – helyettes államtitkárnál nem alacsonyabb beosztású – személy vezeti.

(4) Az Érdekegyeztető Tanács maga határozza meg a tanácskozásainak rendjét.

(5) Az érdekegyeztetés körébe tartozó ügyek körét és az eljárási szabályokat a belügyminiszteri rendeletben kihirdetett Együttműködési Megállapodás határozza meg.

(6) A hivatali apparátust érintő előterjesztéseket a közigazgatási államtitkár nyújtja be.



A jogszabály-előkészítés rendje

67. § (1) A Kormány, a minisztérium munkaprogramjában levő, a közigazgatási államtitkár által meghatározott jelentősebb jogszabálytervezetek előkészítéséhez szabályozási javaslat (koncepció) készül, melynek összeállítása a feladatkör szempontjából elsődlegesen érintett belügyi szerv feladata, a Jogi Főosztály, a Közgazdasági Főosztály feladatkörének megfelelően abban közreműködik. Amennyiben szabályozási javaslat készítése nem kötelező, a tervezet szakmai anyagát (probléma-vázlat) ugyanilyen módon kell kialakítani.

(2) A szabályozási javaslat, illetve a probléma-vázlat előkészítésébe be kell vonni a feladatkör szerint érintett, az 1.§-ban meghatározott szervet.

(3) A szabályozási javaslat tartalmazza:

a) az elérendő társadalmi, gazdasági célt, a jogi szabályozás politikai, szakmai, közgazdasági indokait, a tervezett szabályozás hatályosulásának, illetve elmaradásának következményeit;

b) a szabályozással befolyásolni tervezett társadalmi jelenség rövid leírását, az érintett alanyi kört, a jogalanyok magatartását befolyásoló jogi, gazdasági és egyéb tényezőket;

c) a célhoz rendelt szabályozási, intézkedési megoldást, ennek indokait, költségkihatását, a várható társadalmi, gazdasági, igazgatási, államháztartási következményeket;

d) törvényi szabályozás esetén az a) –c) pontban meghatározottakon túl be kell mutatni a szabályozás rövid történeti előzményeit, az adott területen a jogérvényesülés tapasztalatait, az EU jogához, valamint az Európa Tanács egyezményeihez és ajánlásaihoz való illeszkedés főbb jellemzőit, a végrehajtás szervezeti-, személyi feltételeit, a végrehajtás időszükségletét és ütemezését;

e) ha a szabályozási javaslatot a Kormány ügyrendje szerint előzetesen be kell mutatni, a külső és belső egyeztetés és a benyújtás szabályait a szabályozási javaslatra nézve is alkalmazni kell;

(4) A jogszabályok előkészítése során:

a) a szabályozás tárgya szerint hatáskörrel bíró, az 1.§-ban meghatározott szerv felelős a tervezet szakmai tartalmának meghatározásáért és az előterjesztés kiegészítő anyagát képező költséghatás elemzés elkészítéséért a közgazdasági helyettes államtitkár által kiadott útmutatóban megadott szempontok szerint, illetve a jogszabálytervezet előírt költségvetési hatáselemzését egyeztető és véglegező munkacsoportba a témakörnek megfelelő szakember delegálásáért;

b) a Közgazdasági Főosztály felelős a jogszabálytervezetek előírt költséghatás elemzés szakmai véleményezéséért, az útmutatóban megadottaknak való megfelelősségéért, illetve a jogszabálytervezet előírt költségvetési hatáselemzését egyeztető és véglegező munkacsoportba a témakörnek megfelelő szakember delegálásáért;

c) a Jogi Főosztály felelős a jogszabálytervezet előírások szerinti szerkesztéséért, a jogalkotási eljárás szabályainak érvényesítéséért, a jogrendszeri illeszkedés biztosításáért, továbbá a jogalkotási törvénynek megfelelően gondoskodik arról, hogy a törvénytervezetek az érdekelt társadalmi szervezetekkel egyeztetésre kerüljenek. Amennyiben a szabályozás tárgya szerint hatáskörrel bíró szerv és a Közgazdasági Főosztály között nincs egyetértés az előterjesztés költségei, illetve az erre vonatkozó költséghatás elemzés tekintetében, az előterjesztés koordinációjáért felelős Jogi Főosztály saját vagy bármely fél kezdeményezésére összehívja a költséghatás elemzést egyeztető és véglegező munkacsoportot;

d) a Jogi Főosztály felelős az európai uniós tagságból eredő, a minisztériumra háruló jogharmonizáció megteremtéséért;

e) a Parlamenti Főosztály vezetője – a politikai államtitkár irányításával – felelős a parlamenti pártokkal történő, szükség szerint felmerülő egyeztetésért.

(5) Törvényre vonatkozó szabályozási javaslat és a tervezet elkészítésében feladatkörüknél fogva érintett minisztériumok (országos hatáskörű szervek) , az 1.§-ban meghatározott szervek, felsőoktatási intézmények, tudományos intézetek munkatársaiból – a közigazgatási államtitkár döntésének megfelelően – törvényelőkészítő bizottság szervezhető.



A jogszabálytervezet elkészítése

68. § (1) A közigazgatási államtitkár által elfogadott szabályozási javaslat, illetve az illetékes helyettes államtitkár által elfogadott probléma-vázlat alapján jogszabálytervezet készül, ennek során gondoskodni kell az elfogadott javaslatok érvényesítéséről, az alkotmányos követelmények, a nemzetközi jog által elismert jogelvek érvényesítéséről, a jogalkotási eljárás és a Kormány ügyrendjében foglaltak megtartásáról és az előterjesztés elkészítéséről, melyben a szükséges mértékig ki kell térni a 67.§ (3) bekezdésében felsorolt szempontokra.

(2) A tervezet belső véleményezését (részletes indoklással együtt) , a szabályozás tárgya szerint érintett más kormányzati és szakmai szervezetekkel történő külső szakmai egyeztetést az előkészítésért felelős hivatali egység megkeresése alapján a Jogi Főosztály végzi, törvénytervezet esetében a közjogi helyettes államtitkár engedélyével. Ha a helyettes államtitkár kezdeményezi a koordinációt, azt a végrehajtással együtt jelzi a közjogi helyettes államtitkárnak.

(3) A belső egyeztetés kiterjed a Szabályzat hatálya alá tartozó azon szervekre, amelyek ügykörét a tervezet érinti, a felsőszintű vezetők titkárságvezetőire, a kabinetfőnökre, a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal vezetőjére. A beérkezett véleményeket a szabályozás tárgya szerint hatáskörrel bíró hivatali egység a Jogi Főosztály közreműködésével feldolgozza, véleményeltérés esetén munkaértekezleten rendezik a nézetkülönbséget, ennek sikertelensége esetén felsőszintű vezetői döntést kérnek.

(4) A belső, illetve a külső szakmai egyeztetés lefolytatását követően kialakított tervezetet a Jogi Főosztály tárcavezetői egyeztetésre küldi, melyet a közjogi helyettes államtitkár engedélyez. Ha helyettes államtitkár kezdeményezi a koordinációt, azt a végrehajtással együtt jelzi a közjogi helyettes államtitkárnak. Soron kívüli tárcaegyeztetést kérő koordinációs átiratokat a közigazgatási államtitkár kiadmányozza.

(5) A tárcavezetői egyeztetésről beérkezett észrevételek feldolgozására, egyeztetésére és érvényesítésére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadók, azzal, hogy az észrevételek feldolgozása után fennmaradó nézetkülönbségeket államtitkári értekezleten kell rendezni. Ettől eltérést a közigazgatási államtitkár engedélyezhet. Amennyiben az észrevételek érvényesítése a tervezet lényeges változtatását eredményezi, az egyeztetést meg kell ismételni.

(6) A jogszabály végleges tervezetét rövid tájékoztató feljegyzéssel a közjogi helyettes államtitkár a közigazgatási államtitkár útján továbbítja kiadmányozásra. A feljegyzést láttamozza a kabinetfőnök, egyetértően aláírja a szakterületet irányító helyettes államtitkár, továbbá a politikai államtitkár.

(7) A jogszabály-előkészítés folyamatának figyelemmel kísérése és ellenőrzése céljából az ügyintézés fontosabb mozzanatait és annak időpontjait tartalmazó adatlapot kell kiállítani és folyamatosan vezetni, melyet az ügy irataihoz csatolva meg kell őrizni. Az adatlap vezetése a Jogi Főosztályhoz koordinációra való megküldéséig a tervezet előkészítéséért felelős hivatali egység, a koordináció megkezdésétől kezdve pedig a Jogi Főosztály feladata.



Más tárcák előterjesztésének koordinációja

69. § (1) A más jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek által készített tervezetekkel (a továbbiakban: tárcatervezet) kapcsolatos minisztériumi állásfoglalásra a miniszter, az államtitkár, illetve a tárgykörben érintett helyettes államtitkár jogosult. Az állásfoglalás kialakításának megszervezése a Jogi Főosztály feladata.

(2) A Jogi Főosztály a kezdeményező szerv által megjelölt határidőre is figyelemmel megküldi a tárcatervezetet az ügy által érintett hivatali egységnek, a titkárságvezetőknek, a kabinetfőnöknek, az érintett önálló belügyi szervnek, illetve a központi hivatalként működő Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati Hivatalnak. A Jogi Főosztály az észrevételek alapján összeállítja a minisztérium álláspontját összegező választervezetet, továbbá abban jelzi a jogi, kodifikációs szempontú észrevételeket.

(3) A Jogi Főosztály a véglegesített választervezetet az érintett helyettes államtitkárhoz, illetve a közigazgatási államtitkárhoz érkezett tárcatervezet esetén az érintett helyettes államtitkár szignálásával a közjogi helyettes államtitkárhoz, illetve külön rendelkezés alapján a közigazgatási államtitkárhoz továbbítja kiadmányozás céljából.

(4) Ha a tárcatervezet véleményezése során felmerült vitás kérdés főosztályi szinten nem rendezhető, az ügy súlyától függően a szakterületet felügyelő helyettes államtitkár vagy magasabb szintű vezető dönt a minisztériumi állásfoglalás tartalmáról.

(5) A tárcatervezetekkel kapcsolatos eltérő vélemények egyeztetésére kitűzött megbeszéléseken a minisztérium álláspontjának képviseletére – ha a miniszter vagy államtitkár másként nem rendelkezik – a tárgykörrel érintett helyettes államtitkár, illetve az általa kijelölt vezető jogosult.

(6) Az aláírt tárcavéleményt a szabályozásban érintett és az érdemi észrevételt tett véleményező szervek részére a Jogi Főosztály megküldi.


A parlamenti és kormányzati munka segítése

70. § (1) Az Országgyűlés plenáris ülésén való részvételről a napirendek függvényében a miniszter dönt.

(2) A minisztert, illetve az őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt az ülésre megfelelően fel kell készíteni. Ennek érdekében:

a) minisztériumi előterjesztés esetén a szakterület szerint illetékes hivatali egység összeállítja a miniszteri expozét, az általános és részletes vita lezárását követő záróbeszédeket, és azt szolgálati úton a Parlamenti Főosztály közreműködésével továbbítja a miniszterhez;

b) más tárca előterjesztése esetén csak a miniszter külön rendelkezése szerint kell felszólalási anyagot készíteni.

(3) A miniszterhez intézett interpellációra, kérdésre, azonnali kérdésre, napirend előtti és utáni felszólalásokra adandó válasz elkészítéséről a Parlamenti Főosztály vezetője gondoskodik a következők szerint:

a) az interpellációk, illetve kérdések kézhezvétele után a választervezet elkészítése céljából megküldi azokat a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkező főosztályvezetőnek az érintett helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett;

b) a helyettes államtitkár szükség szerint az általa kijelölt hivatali egységgel, az érintett tárgykörben elvégezteti a szükséges egyeztetést, teljes és kimerítő információs anyagot gyűjtet, összeállíttatja a választervezetet, amelyet megküld a közigazgatási államtitkár, a Parlamenti Főosztály vezetője és a sajtó- és kommunikációs főigazgató részére.

(4) A minisztérium feladatkörébe tartozó önálló képviselői és bizottsági indítványokról kormány-előterjesztés készül a következők szerint:

a) a Parlamenti Főosztály vezetője véleményezésre megküldi az önálló indítványt a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkező főosztályvezetőnek – az érintett helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett –, továbbá a Jogi Főosztálynak;

b) a minisztérium véleményt tartalmazó kormány-előterjesztés közigazgatási államtitkári értekezletre és Kormányülésre történő benyújtásáról a Jogi Főosztály gondoskodik.

(5) A Parlamenti Főosztály vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri az országgyűlési bizottságok működését és közreműködik abban, hogy a bizottsági üléseken a minisztériumot megfelelő vezetői és szakértői szinten képviseljék, ennek érdekében a szakértők kijelölését egyezteti a közigazgatási államtitkárral vagy a közjogi helyettes államtitkárral. Gondoskodik a szakértők részére a szükséges tárgyalási anyagok biztosításáról.

(6) A szakértők a bizottsági ülésen elhangzott lényeges kérdésekről, véleményekről azonnal tájékoztatják a téma szerint illetékes helyettes államtitkárt, aki a vezetői döntés meghozatala érdekében haladéktalanul, illetve szükség szerint informálja a minisztert és az államtitkárokat.

(7) A Parlamenti Főosztály vezetője és/vagy képviselője rendszeresen köteles részt venni az Országgyűlés – minisztériumot érintő – plenáris és bizottsági üléseinek napirendi pontjain. A Parlamenti Főosztály vezetője az üléseket követően haladéktalanul köteles tájékoztatni a minisztert és az államtitkárokat a jelentősebb, vezetői döntést igénylő eseményekről.

(8) A Parlamenti Főosztály a civil szervezetek és az országgyűlési képviselők részére a minisztériumban zajló törvényelőkészítő munkáról felmerült igények alapján tájékoztatót, konzultációt szervez, közreműködik a képviselői megkeresések ügyintézésében. Amennyiben az országgyűlési képviselők vagy bizottságok közvetlenül az egyes főosztályokat keresik meg, arról az adott főosztályok haladéktalanul tájékoztatják a Parlamenti Főosztályt.

(9) Amennyiben az 1.§-ban meghatározott szervek részére közvetlen megkeresés érkezik a Kormány Kabinetjétől, az Országgyűlés valamely bizottságától állásfoglalás, illetve véleménykérés céljából, úgy a belügyi tárca álláspontját tükröztető válasz tervezetét a közigazgatási államtitkár részére meg kell küldeni és csak egyetértése esetén lehet továbbítani a megkereső szerv részére.



A testületi ülésekre való felkészítés rendje

71. § (1) A Kormány, a Kormány kabinetjei, a miniszterek részvételével működő tárcaközi bizottságok ülései előtt a minisztert (őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt) , a kormányülést előkészítő közigazgatási államtitkárok értekezlete előtt az államtitkárt, a helyettes államtitkárt fel kell készíteni.

(2) A Miniszterelnöki Hivatal által megküldött, a közigazgatási államtitkári értekezletre, kabinetülésre vagy kormányülésre benyújtott tervezeteket a Közjogi Helyettes Államtitkár Titkársága – amennyiben indokolt – haladéktalanul továbbítja véleménynyilvánítás céljából az államtitkárok, a helyettes államtitkárok titkárságainak, a Miniszteri Kabinetnek, továbbá szükség esetén soron kívül elkészítteti a Jogi Főosztállyal és a tárgykör szerint illetékes hivatali egységekkel, a miniszter, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár felkészítését szolgáló feljegyzést.

(3) A felkészítéshez készült feljegyzésekhez csatolni kell az előterjesztés vezetői összefoglalóját, valamint az előterjesztésre korábban tett észrevételek elfogadására vagy elutasítására való utalást és ez utóbbi esetben javaslatot az észrevétel fenntartására vagy attól való elállásra. Saját előterjesztés esetén a más tárcák részéről felmerült észrevételekkel kapcsolatos minisztériumi véleményt, és amennyiben hozzászólást is javasolnak, úgy annak rövid lényegét is. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a megelőző közigazgatási államtitkári értekezlet állásfoglalását és az ennek alapján tett intézkedéseket.

(4) A közigazgatási államtitkári értekezlet anyagainak átadására legkésőbb pénteken 15 órakor kerül sor a közjogi helyettes államtitkár titkárságán, a tárgykör szerint illetékes helyettes államtitkár (önálló belügyi szerv vagy hivatal vezetője, atovábbiakban e § alkalmazásában: illetékes vezető) vagy az általa megbízott személy részére.

(5) A közigazgatási államtitkári értekezletre a felkészítő értekezlet hétfő reggel 7.30–8.30-ig, az érintett helyettes államtitkárok (akadályoztatása esetén általa kijelölt helyettese) személyes részvételével történik. Minden előterjesztést, illetve az ahhoz kapcsolódó tárca álláspontot tartalmazó feljegyzést a tárgykör szerint illetékes helyettes államtitkárok (illetékes vezetők) személyesen szignálnak. A felkészítő értekezletet a közjogi helyettes államtitkár vezeti.

(6) A közigazgatási államtitkár vezetésével a közjogi helyettes államtitkár és az érintett helyettes államtitkárok, illetve kijelölt helyettese (illetékes vezetők) részvételével 10.00–10.45-ig áttekintésre kerül minden közigazgatási államtitkári értekezleten szereplő napirend.

(7) A közigazgatási államtitkári értekezlet a Miniszterelnöki Hivatalban (MEH) 11.00 órakor kezdődik, melynek ideje alatt minden helyettes államtitkár (illetékes vezető) személyesen köteles figyelemmel kísérni az SMS üzeneteket, amelyek az előterjesztésekkel kapcsolatos feladatokat tartalmazzák.

(8) A MEH-ből a kormányülés anyagai legkésőbb kedd este 17.30-ig érkeznek meg, amelyeknek a (2) bekezdésben rögzített szerveknek történő szétosztása 18.30-ig történik.

(9) A kormányülésre a felkészítő értekezlet kedd este 19.00–19.45-ig az érintett helyettes államtitkárok személyes részvételével történik. Minden előterjesztést, illetve az ahhoz kapcsolódó tárca álláspontot tartalmazó feljegyzést a helyettes államtitkárok, illetve akadályoztatása esetén kijelölt helyettese (illetékes vezetők) személyesen szignálnak. A felkészítő értekezletet a közjogi helyettes államtitkár vezeti.

(10) A közigazgatási államtitkár vezetésével – a közjogi helyettes államtitkár és az érintett helyettes államtitkárok, illetve akadályoztatása esetén kijelölt helyettese (illetékes vezetők) részvételével a kormányülés napján 8.00–8.45-ig áttekintésre kerül minden kormányülésen szereplő napirend. A miniszter részére a kormányülésre való felkészítést a közigazgatási államtitkár végzi 8.50-től.

(11) A kormányülés napján a miniszter tájékoztatást ad a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a kabinetfőnök és a sajtó- és kommunikációs főigazgató részére a kormányülésen elhangzottakról, továbbá a Kormány döntéseiről. A döntésekből adódó feladatok végrehajtását a közigazgatási államtitkár irányítja.

72. § (1) A Kormány üléseiről készült emlékeztetőket, illetve a belső kormányhatározatokat a miniszternek történő bemutatás után a Miniszteri Kabinet megküldi a Közjogi Helyettes Államtitkár Titkárságának.

(2) A Közjogi Helyettes Államtitkár Titkársága gondoskodik ezek felsőszintű vezetői körben történő köröztetéséről, a határozatot megküldi a végrehajtásra kijelölt vezetőnek és a meghatározott feladatokat, határidőket nyilvántartásba veszi.

(3) A Közjogi Helyettes Államtitkár Titkársága figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását, és a teljesítésről havonta előkészíti a tájékoztatást a Miniszterelnöki Hivatal részére.



A nemzetközi kapcsolatok rendje

73. § A Belügyminisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatainak rendjét a Szabályzat 10. függeléke tartalmazza.



A sajtó- és a tömegtájékoztatási tevékenység rendje

74. § (1) A miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárárok kommunikációs tevékenységét a Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatóság szervezi. Az államtitkárok és a helyettes államtitkárok a kommunikáció területén a sajtó- és kommunikációs főigazgatóval folyamatosan együttműködnek. A hivatali egységek és minisztériumi szervek az időszerű feladataikról, rendezvényeikről, akcióikról, a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó intézkedésekről, eseményekről, ügyekről, vezetői közszereplésekről és az állampolgárokat érdeklő belügyi kérdésekről a közvéleményt – beleértve sajtótól érkező külső megkeresést is – a Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatóság közreműködésével tájékoztatják.

(2) Az egyes minisztériumi feladatokhoz kapcsolódó kommunikációs terveket a Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatóság készíti elő és szükség esetén jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti, gondoskodik végrehajtásuk koordinálásáról.

75. § (1) A minisztérium vezetői és ügyintézői a 74.§-ban és a (2) –(3) bekezdésben meghatározottak szerint jogosultak az írott vagy elektronikus sajtó tájékoztatására.

(2) A minisztérium nevében, illetve politikai jellegű kérdésekben nyilatkozatot csak a miniszter, a politikai államtitkár, a kabinetfőnök, nem politikai jellegű kérdésekben az előzőekben felsoroltak, a közigazgatási államtitkár vagy a miniszter által kijelölt vezető adhat.

(3) A miniszter által jóváhagyott koncepcionális, valamint szakmai kérdésekről saját működési területüket illetően a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a központi hivatalként működő Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal vezetője, valamint a főosztályvezetők nyilatkozhatnak. Az érdemi ügyintézést végző munkatársak a főosztályvezető által adott felhatalmazás körében nyilatkozhatnak.

(4) A helyettes államtitkárok, a központi hivatalként működő Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal vezetője, csak a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével és a Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatósággal egyeztetett koncepció szerint a főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, osztályvezetők és munkatársak a sajtó- és kommunikációs főigazgatóval történt előzetes egyeztetés után nyilatkozhatnak.

(5) A nyilvánosságnak szánt közlésről, nyilatkozatról (riport, interjú) , illetve publikációról (cikk, tanulmány) , annak megjelenési helyéről, idejéről a Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatóságot a nyilatkozatot adó köteles tájékoztatni.

(6) A tájékoztatási tevékenység során az állam- és szolgálati titokra, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat meg kell tartani, a nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.

76. § (1) A minisztérium kommunikációs tevékenységében valamennyi, az 1.§-ban meghatározott szerv közreműködik.

(2) A Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatóság folyamatosan figyelemmel kíséri a belügyi tevékenységről kialakult közvéleményt, ennek érdekében felméréseket végez és rendel meg. Azokat feldolgozva a miniszternek javaslatot tesz a kommunikáció formáira.

(3) A minisztériumi szervek az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakra vonatkozó kezdeményezéseikkel a Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatósághoz fordulhatnak.



Az informatikai és távközlési tevékenység szakmai irányítása

77. § (1) Az 1.§-ban meghatározott szervek hatáskörébe tartozó informatikai rendszerek és távközlési hálózatok fejlesztésének összehangolása, a minisztérium egységes tárcaszintű informatikai és távközlési stratégiai tervének kidolgozása, az informatikai és távközlési ágazati rendszereket érintő jogi szabályozási koncepciók kidolgozásának irányítása, valamint az informatikai és távközlési tevékenység szakmai irányítása, szervezése, felügyelete és ellenőrzése a közigazgatási államtitkár feladata, ennek során tevékenységét az Informatikai Főosztály és a Távközlési Szolgálat segíti.

(2) A minisztérium informatikai, illetve távközlési tevékenységének összehangolását segíti az 1.§-ban meghatározott szervek informatikai vezetőiből álló Belügyi Informatikai Vezetői Fórum, illetve távközlési szakértőiből álló Távközlési Szakmai Értekezlet, amelyeknek konzultatív tanácsadó szerepük van. Az értekezleteket a közigazgatási államtitkár vagy megbízásából az Informatikai Főosztály vezetője, illetve a Távközlési Szolgálat főigazgatója vezeti.

(3) Az 1.§-ban meghatározott szervek informatikai és távközlési fejlesztési tervét, illetve az informatikai és távközlési rendszereket érintő jogi szabályozási koncepcióját csak az Informatikai Főosztály és a Távközlési Szolgálat véleményezi.

(4) Az 1.§-ban meghatározott szervek távközlési és adatátviteli tevékenységével kapcsolatos sávszélesség-gazdálkodás és a tevékenységhez kapcsolódó eszközök felügyelete, a vonatkozó IP címek kiosztása a Távközlési Szolgálat feladat- és felelősségi körébe tartozik.

(5) Az Informatikai Főosztály és a Távközlési Szolgálat közreműködik az 1.§-ban meghatározott szervek informatikai, távközlési, információ-technológiai fejlesztései és szakmai koncepciói, valamint az e területeket érintő költségvetés előkészítésében.

(6) Az 1.§ hatálya alá tartozó szervek kötelesek minden olyan koncepciót vagy jogszabály-tervezetet véleményezésre megküldeni az Informatikai Főosztálynak és a Távközlési Szolgálatnak, amelyek informatikai vagy távközlési kérdéseket (feladatokat) érintenek, illetve amelyek végrehajtásának vagy végrehajthatóságának informatikai vagy távközlési tárgyú összefüggése van.

(7) Az EU-s pénzügyi források igénybevételével járó távközlési beruházásokra a Távközlési Szolgálat tesz javaslatokat. Szakmai irányító szerepet lát el szoros horizontális együttműködésben az EU Együttműködési Hivatallal és az Informatikai Főosztállyal a távközlési vonatkozású javaslatok kidolgozásában és előkészítésében, szakmai felelősként részt vesz az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásában.



Az adatvédelmi tevékenység irányítása

78. § (1) Az 1.§-ban meghatározott szerveknek a személyes adatkezelési, adatbiztonsági és adatszolgáltatási, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő tevékenységének felügyeletét az Igazgatási Főosztály szervezetéhez tartozó – a miniszter által kijelölt – adatvédelmi felelős látja el.

(2) Az adatvédelmi felelős feladatai:

a) segíti a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladatok ellátását. Ennek során évente jelentést tesz a miniszternek a miniszter irányítása alá tartozó szervek hatáskörébe tartozó adatkezelésekkel kapcsolatosan az adatvédelmi feladatok végrehajtásának tapasztalatairól és a közérdekű adatok nyilvánosságának helyzetéről;

b) gondoskodik az adatkezelések nyilvántartásának kialakításáról és javaslatot tesz működtetésének részletes szabályai meghatározására;

c) kapcsolatot tart az Adatvédelmi Biztos Hivatalával és az Europol adatvédelmi felügyelővel, gondoskodik az adatkezelések bejelentésének előkészítéséről;

d) az adatvédelmi biztossal – a minisztérium felső vezetői és a Jogi Főosztály koordinációs tevékenysége, valamint a Titokvédelmi Iroda államtitok és szolgálati titok kérdéscsoport körében végzett tevékenysége kivételével – levelezni csak az adatvédelmi felelős útján lehet. Az adatvédelmi biztostól érkezett megkeresésekről, ajánlásokról az adatvédelmi felelőst tájékoztatni kell;

e) részt vesz a személyes adatok kezelését, illetve az adatvédelmet, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő jogi szabályozási koncepciók, jogszabály-tervezetek előkészítésében, véleményezésében. Az adatvédelmet és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintően véleményezi a minisztérium szervei, illetve a más tárcák által előkészített jogszabályok tervezeteit;

f) véleményezi a személyes adatokat kezelő rendszerek működésével, szervezeti rendjével, informatikai és jogi szabályozásával kapcsolatos terveket, illetve javaslatot tesz e rendszereknek az adatvédelmi követelményeknek megfelelő átalakítására;

g) az illetékes adatkezelő szervek vezetőinek kivizsgálás végett továbbítja az adatvédelmi, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos szabályok megsértése miatt érkezett állampolgári bejelentéseket, valamint ellenőrzi a bejelentés tárgyában tett intézkedést. Indokolt esetben büntető-, szabálysértési, fegyelmi eljárást, vagy egyéb felelősségre vonást kezdeményez;

h) a miniszter által átruházott jogkörben – az adatvédelmi és ellenőrzési feladatai elvégzéséhez szükséges mértékben – az állami és szolgálati titokra vonatkozó szabályok megtartásával korlátozás nélkül jogosult az 1.§ hatálya alá tartozó szervek adatkezeléseibe, az azzal kapcsolatos ügyiratba, illetve a közérdekű adatot tartalmazó iratba betekinteni;

i) segítséget nyújt a minisztérium szervei részére az adatvédelemmel és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben az egységes álláspont kialakításához. Kapcsolatot tart a szervek adatvédelmi megbízottaival, belső adatvédelmi felelőseivel és szükség szerint segítséget nyújt munkájukhoz;

j) a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal szervezésében közreműködik a köztisztviselők adatvédelmi tárgyú, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos képzésében és továbbképzésében.

(3) Az adatvédelmi felelős részére véleményezésre meg kell küldeni:

a) a miniszter irányítása alá tartozó önálló belügyi szerv vezetője által elkészített, adatvédelmi tárgyú, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő belső intézkedések tervezetét;

b) az adatkezeléseket és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő jogi szabályozás változására, vagy új szabályozásra irányuló javaslatokat (koncepciók, tervezetek) ;

c) az új adatkezelési rendszer kifejlesztésére, vagy meglévő adatkezelési rendszer funkcionális megváltoztatására készített fejlesztési javaslatot.

(4) Az adatvédelmi felelős a minisztérium ellenőrzési tervében foglaltak, illetve a miniszter, az államtitkár intézkedése alapján ellenőrzi az 1.§ hatálya alá tartozó szervek adatvédelmi és a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő tevékenységét.

(5) Az adatvédelmi felelős az ellenőrzések, az állampolgári bejelentések, illetve az adatvédelmi biztos kezdeményezése alapján a felmerült problémákat jelzi az érintett szervek vezetőinek, és javaslatot tesz a jogszerűség helyreállításának módjára, valamint ellenőrzi annak végrehajtását, amennyiben nem alakítható ki jogszerű állapot, javaslatot tesz az ellenőrzött szerv hivatali felettesének a szükséges intézkedések megtételére.



A minisztériumi ügyelet

79. § (1) A minisztérium ügyeleti szolgálatát a Miniszteri Kabinet szervezetében működő Belügyminisztériumi Ügyelet – BM Ügyeleti Osztály – látja el.

(2) Az ügyelet munkarendje szerint a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek ügyeleteitől – külön utasításban szabályozott rend szerint – érkező tájékoztatás alapján a rendkívüli eseményekről jelentést tesz, azokról BM Tájékoztató Jelentés címen összefoglalót készít és azokat a kabinetfőnök által jóváhagyott elosztónak megfelelően továbbítja.

(3) Ellátja a különböző szintű jogszabályokban előírt, a tárca feladat- és hatáskörébe utalt, a védelmi felkészítéssel és ország-mozgósítással összefüggő értesítési, tájékoztatási, berendelési és készültségbe helyezési feladatokat.

(4) Végzi a nukleáris-balesetekről adandó gyors értesítésekről, valamint a nukleáris-baleset, vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtásról szóló nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásának rendszerére vonatkozó, a minisztérium hatáskörébe utalt értesítési feladatokat.

(5) Ellátja a minősített információ telefonon, faxon és elektronikus levélben történő vételével és továbbításával kapcsolatos feladatokat NATO TITKOS szintig. Működteti ezen információk elektronikus továbbítására, tárolására, kezelésére használt rendszert.

(6) A minisztérium központi épületében előforduló rendkívüli esemény (tűz-, robbanás-, közveszély-okozással történő fenyegetés stb.) , illetve ilyen fenyegetettség esetén – az ennek kezelésére hivatott szervek által rendelkezésére bocsátott tervek alapján – végzi az objektumőrség, a gondnokság, a veszély- és kárelhárításban részt vevő szervek értesítését, közreműködik az ezzel összefüggő feladatok végrehajtásában.

(7) Szemlézi az írott sajtót, műsorkijelölés alapján figyeli a magyar nyelvű rádiók és televíziók belügyi vonatkozású adásait, amelyek alapján lapszemléket, hír- és médiafigyelőket, hang- és videofelvételeket készít és archivál.


A választással és a népszavazással kapcsolatos feladatok

80. § (1) Az országgyűlési, az önkormányzati képviselő- és polgármester-választás, valamint a kisebbségi és egyéb hatáskörébe utalt választáskor alkalmazandó választási eljárásra és a népszavazásra vonatkozó jogi szabályozási koncepciót és a jogszabályok szakmai tervezetét a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (atovábbiakban: Központi Hivatal) készíti elő. Elősegíti az Országos Választási Irodának a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatait.

(2) A Központi Hivatal közreműködik a választások és népszavazások lebonyolításában, előkészíti a választások költségtervét, utalványozza a kifizetéseket, ellenőrzi az előirányzatok felhasználását.



Az országgyűlési biztosra vonatkozó jogszabályok végrehajtásával összefüggő általános feladatok

81. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, annak általános helyettese, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos (atovábbiakban együtt: országgyűlési biztos) és ezek igazolt munkatársai részére a minisztérium hivatali egységekbe, a minisztériumi szervekbe, valamint a – a Rendőrségnél, a Határőrségnél a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 18.§-ában foglalt korlátozásokkal – belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekbe történő belépést korlátozás nélkül biztosítani kell.

(2) Az országgyűlési biztos részére meg kell adni a lefolytatott eljárással kapcsolatos adatokat és felvilágosításokat, a keletkezett iratokba – a Rendőrségnél, a Határőrségnél, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 18.§-ában foglalt korlátozásokkal – a minősítésre tekintet nélkül betekintést lehetővé kell tenni, illetve kérésére az iratokról másolatot kell készíteni vagy azt eredetiben részére át kell adni. Az adatvédelmi biztos az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adatok esetén a Rendőrségnél és a Határőrségnél csak személyesen járhat el, egyéb esetben felhatalmazott munkatársát is kötik a titokvédelmi korlátozások.

(3) Az országgyűlési biztos által végzett vizsgálatot elő kell segíteni. Amennyiben a vizsgált szerv saját hatáskörében meg tudná szüntetni a visszásságot, de az erre irányuló kezdeményezéssel nem ért egyet, 30 napon belül a kezdeményezést – az ügy irataival együtt – köteles a felügyeleti szervhez felterjeszteni.

(4) A belügyi szerveknek az országgyűlési biztos kezdeményezéseiről, illetve vizsgálatának megállapításairól rendszeresen tájékoztatniuk kell a felettes szervüket, illetve az irányító államtitkárt, valamint a miniszter részére negyedévenként tájékoztatót kell készíteni. Az adatvédelmi biztos ellenőrzése, eljárása vagy kezdeményezése esetén – az adatvédelmi felügyelő útján – a közigazgatási államtitkárt kell tájékoztatni.



NEGYEDIK RÉSZ

VEGYES ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

82. § (1) A miniszter és az államtitkárok jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokkal rendelkeznek.

(2) A miniszter és az államtitkárok más vezetőket is felruházhatnak munkáltatói jogokkal.

(3) A munkáltatói jogok gyakorlásának és átruházásának módját a minisztérium Hatásköri Listája tartalmazza.

83. § (1) A minisztérium és az irányítása alá tartozó önálló költségvetési címmel, alcímmel rendelkező szervezetek gazdálkodási tevékenységét (bér, költséggazdálkodás, beruházás, fejlesztés stb.) a külön utasításként kiadott BM Gazdálkodási Szabályzat, az intézmények gazdálkodási jogkör szerinti besorolását BM rendelet határozza meg.

(2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (atovábbiakban: Ktv.) 22/A.§-a (8) bekezdésének a) –c) pontjain túlmenően – figyelemmel a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/B.§ (1) bekezdésére – a hivatali egységek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreinek felsorolását a Szabályzat 8. függeléke tartalmazza.

(3) A Belügyminisztérium Alapító Okiratában foglalt legfontosabb feladatokat és szervezeti adatokat az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 10.§ (4) bekezdése alapján a Szabályzat 9. függeléke tartalmazza.

(4) A BM Központi Igazgatás és a fejezeti szintű polgári jogi és támogatási szerződések megkötésének rendjét a Szabályzat 11. függeléke tartalmazza.

84. § (1) Ahol a jelen Szabályzat minisztériumot említ, ez alatt a hivatali egységek és minisztériumi szervek összessége értendő.

(2) Szervezeti egység alatt értendők a hivatali egységek és minisztériumi szervek ügyrendjük, illetve szervezeti és működési szabályzatok szerint elkülönült részlegei.

A.

A Belügyminisztérium hivatali szervezetei (hivatali egységek) :


I. Miniszteri közvetlen alárendeltségben működik

1. Miniszteri Titkárság
2. Miniszteri Kabinet
3. Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatóság

II. Politikai államtitkári közvetlen alárendeltségben működik
4. Politikai Államtitkár Titkársága
5. Parlamenti Főosztály

III. Közigazgatási államtitkári közvetlen alárendeltségben működik
6. Közigazgatási Államtitkár Titkársága
7. Stratégiai (NFT) Koordinációs Iroda
8. Humánpolitikai Főcsoportfőnökség
a) Civilkapcsolati és Esélyegyenlőségi Főosztály
9. Ellenőrzési Főosztály
10. Informatikai Főosztály


IV. Önkormányzati helyettes államtitkári közvetlen alárendeltségben működik
11. Önkormányzati Helyettes Államtitkár Titkársága
12. Önkormányzati Hivatal
a) Önkormányzati Főosztály
b) Közigazgatási Hivatali és Jegyzői Iroda
c) Polgármesteri és Képviselő-testületi Iroda
13. Településfejlesztési Iroda
14. Településüzemeltetési Iroda
15. Önkormányzati Gazdasági Főosztály

V. Közjogi helyettes államtitkári közvetlen alárendeltségben működik
16. Közjogi Helyettes Államtitkár Titkársága
17. Jogi Főosztály
18. Nemzetközi Jogi Önálló Osztály
19. Szerződés-előkészítő és Peres Képviseleti Iroda
20. Igazgatási Főosztály
21. Titokvédelmi Iroda


VI. Közgazdasági helyettes államtitkári közvetlen alárendeltségben működik
22. Közgazdasági Helyettes Államtitkár Titkársága
23. Közgazdasági Főosztály
24. Műszaki Fejlesztési Főosztály
25. Költségvetési és Gazdasági Főosztály


VII. Nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkári közvetlen alárendeltségben működik
26. Nemzetközi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkár Titkársága
27. EU Együttműködési Hivatal
28. NATO és EU Koordinációs Főosztály
29. Nemzetközi Főosztály


VIII. Rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkári közvetlen alárendeltségben működik
30. Rendészeti és Bűnmegelőzési Helyettes Államtitkár Titkársága
31. Rendészeti Főosztály
32. Felügyeleti és Biztonsági Főosztály
33. Védelmi Hivatal
34. Bűnmegelőzési Főcsoportfőnökség (Országos Bűnmegelőzési Központ)
a) Bűnmegelőzési Koordinációs Főosztály
35. EUROPOL Adatvédelmi Felügyelő Hivatala
36. Rendészeti Statisztikai Önálló Osztály


B.
A minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek
(minisztériumi szervek) :
I. Miniszteri alárendeltségben működik
1. Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata
II. Közigazgatási államtitkári alárendeltségben működik
2. Távközlési Szolgálat
3. Duna Palota és Kiadó
4. Belügyi Szemle Szerkesztősége
5. Központi Kórház és Intézményei

III. Közgazdasági helyettes államtitkári alárendeltségben működik
6. Központi Gazdasági Főigazgatóság

IV. Rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkári alárendeltségben működik
7. Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet
8. Oktatási Főigazgatóság
a) Nemzetközi Oktatási Központ
b) Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola
c) Körmendi Rendészeti Szakközépiskola
d) Miskolci Rendészeti Szakközépiskola
e) Szegedi Rendészeti Szakközépiskola
f) Katasztrófavédelmi Oktatási Központ


C.
A belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek
(önálló belügyi szervek) :
I. Miniszteri közvetlen alárendeltségben működik
1. Országos Rendőr-főkapitányság
2. Határőrség Országos Parancsnokság
3. Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

II. Közigazgatási államtitkári alárendeltségben működik
4. Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal
5. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

III. Rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkári alárendeltségben működik
6. Rendőrtiszti Főiskola


D.
A Kormány által létrehozott, a belügyminiszter által irányított központi szervek:
I. Miniszteri alárendeltségben működik
1. Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ

II. Közigazgatási államtitkári alárendeltségben működik
2. Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal
a) Magyar Közigazgatási Intézet


E.
A belügyminiszter közreműködésével - az önkormányzati helyettes
államtitkár útján - irányított Kormány területi szervek:
1. Fővárosi és Megyei Közigazgatási Hivatalok


F.
A belügyminiszter tanácsadó testületeig:
1. Rendészeti és Bűnmegelőzési Tanácsadó Kollégium
2. IDEA Tanácsadó Testület
3. Miniszteri (Fő) tanácsadók


G.
A Belügyminisztérium (rész) tulajdonú gazdasági társaságai:
1. BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt.
2. BM Nyomda Kft.
3. Belügyi Általános Beruházó és Fejlesztő Kht.
4. BM HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Rt.

H.
A Belügyminisztérium érdekeltségi körébe tartozó alapítványok:
1. Biztonságos Magyarországért Közalapítvány
2. Szabadságharcosokért Közalapítvány
*

Az utasítást a 36/2005. (BK 21.) BM utasítás 3. a) pontja hatályon kívül helyezte, 2005. november 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére