31/2004. (BK 21.) BM–PM együttes utasítás
31/2004. (BK 21.) BM–PM együttes utasítás
a közös nyomozócsoportok létrehozásáról ésműködéséről*
2004.11.17.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 37.§-ának (3) bekezdésében foglaltak hatékony és egységes alkalmazása érdekében, az igazságügyi miniszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben kiadjuk az alábbi
utasítást:
1. Az utasítás hatálya a Be. 37.§-ának (3) bekezdése alapján létrehozott közös nyomozócsoportokra terjed ki.
2. Közös nyomozócsoport létrehozásának különösen a következő esetekben van helye:
a) a különböző nyomozó hatóságok előtt folyó eljárások gyanúsítotti köre részben vagy egészben megegyezik;
b) olyan bűnszervezet tevékenységével kapcsolatban folyik eljárás, amelyről megalapozottan feltételezhető, hogy tagjai több nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó bűncselekményeket követtek el vagy fognak elkövetni;
c) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlya vagy a nyomozó hatóság rendelkezésére álló egyéb információ a nyomozó hatóságok közötti szorosabb együttműködést vagy az eljárást folytató nyomozó hatóságon kívüli nyomozó hatóságnál rendelkezésre álló különleges szakismeret alkalmazását teszi szükségessé.
3. Közös nyomozócsoport mind az ügyész, mind a nyomozó hatóság által elrendelt nyomozás teljesítésére létrehozható, ideértve azt az esetet is, amikor (több eljárás esetén) az egyik ügyben a nyomozást az ügyész rendelkezése alapján, a másikban pedig önállóan végzik.
4. A közös nyomozócsoport létrehozására vonatkozó, részletes indokolással ellátott javaslatot az adott ügyben eljárást folytató nyomozó szerv vezetője a szolgálati út betartásával terjeszti fel a nyomozó hatóság bűnügyi vezetőjéhez. A javaslat mellékleteként be kell mutatni a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet 115.§-ában vagy a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM–IM együttes rendelet 116.§-ában meghatározott nyomozási tervet, amelyet ki kell egészíteni a közös nyomozócsoportba bevonni kívánt más szakterületek feladataival is. A javaslat megtételéről a nyomozás felett felügyeletet gyakorló ügyészt tájékoztatni kell.
5. A nyomozó hatóság bűnügyi vezetője mérlegelési jogkörében jogosult a javaslatot elfogadni vagy elutasítani. Amennyiben a nyomozó hatóság bűnügyi vezetője a beérkezett javaslatot elutasítja, arról döntésének indokolásával együtt értesíti az eljárást folytató nyomozó szerv vezetőjét.
6. A javaslat elfogadása esetén az eljárást folytató nyomozó hatóság bűnügyi vezetője legkésőbb a döntését követő munkanapon felveszi a kapcsolatot az érintett más nyomozó hatóság bűnügyi vezetőjével, és kezdeményezi az egyeztetést. Az egyeztetést a kezdeményezéstől számított 3 munkanapon belül meg kell tartani.
7. A bűnügyi vezetők az egyeztetésen megvizsgálják a közös nyomozócsoport létrehozására irányuló javaslatot. A rendelkezésre álló adatok függvényében
a) egyhangú döntéssel elfogadják a javaslatot;
b) további információt kérnek a javaslatot tevő nyomozó szerv vezetőjétől;
c) elutasítják a javaslatot.
8. Amennyiben a bűnügyi vezetők elfogadták a közös nyomozócsoport létrehozására irányuló javaslatot, a javaslatot tevő nyomozó szerv vezetőjét, valamint a többi nyomozó hatóság általuk kijelölt nyomozó szerveinek vezetőit utasítják a Be. 37.§-ának (3) bekezdése szerinti megállapodás kidolgozására.
9. A megállapodás tervezetét az utasítást követő 3munkanapon belül ki kell dolgozni. A véglegesített tervezetet a 4. pont szerinti javaslatot tevő nyomozó szerv vezetője terjeszti ellenjegyzésre a bűnügyi vezetők elé. Az ellenjegyzést soron kívül, de legkésőbb 3 munkanapon belül el kell végezni.
10. A megállapodást az abban részes nyomozó hatóságok bűnügyi vezetőinek ellenjegyzését követően aláírásra a vezetők elé kell terjeszteni. Az aláírást soron kívül, de legkésőbb 3 munkanapon belül be kell szerezni.
11. A megállapodás kötelező tartalmi elemei:
a) a közös nyomozócsoportban résztvevő nyomozó hatóságok és nyomozó szervek megnevezése;
b) az ügygazda nyomozó hatóság megnevezése;
c) azon ügy vagy ügyek meghatározása, amelynek nyomozására a csoport létrejön (ügyszámmal, büntetőjogi minősítéssel és rövid történeti leírással) ;
d) a közös nyomozócsoport működésének időtartama, amennyiben ez eltér a nyomozás befejezésétől;
e) a d) pont szerinti esetben a megállapodás meghosszabbításának lehetősége;
f) a közös nyomozócsoport vezetője;
g) a közös nyomozócsoport létszáma és összetétele;
h) a közös nyomozócsoportba az ügygazda nyomozó hatóságon kívüli nyomozó hatóság által kijelölt tagok által működési körükben okozott károkért való felelősségéről való tájékoztatás;
i) annak szabályozása, hogy a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel az ügygazda nyomozó hatóságon kívül az egyéb nyomozó hatóságoknak milyen körben adhatók át a közös nyomozócsoport működése során keletkezett adatok;
j) a közös nyomozócsoport működésére tervezhető költségelemek, és azok viselésének módja;
k) a közös nyomozócsoport működési feltételeinek leírása;
l) a megállapodással kapcsolatos viták rendezésének menete.
12. A megállapodást a vezetők aláírását követően 3munkanapon belül az ügygazda nyomozó szerv vezetője felterjeszti a nyomozást felügyelő ügyésznek a Be. 37.§-ának (3) bekezdése szerinti jóváhagyás beszerzése érdekében.
13. A közös nyomozócsoport tagjait az ügygazda nyomozó hatóság igényeit figyelembe véve a bűnügyi vezetők által kijelölt nyomozó szervek vezetői jelölik ki. A közös nyomozócsoport tagjává lehetőség szerint olyan személyt kell kijelölni, aki különleges szakismerete, szükség esetén nyelvtudása, egyéb ismeretei alapján a nyomozás gyors, sikeres lezárását érdemben elősegíti. A közös nyomozócsoport tagjává különösen olyan személyeket kell kijelölni, akik ezt megelőzően a közös nyomozócsoportokkal kapcsolatos speciális képzésben részesültek. A bűnügyi vezetők gondoskodjanak arról, hogy az állomány a szükséges létszámban az említett képzésben részesüljön. A speciális képzést, annak tematikáját, követelményeit és módját külön kell meghatározni.
14. A közös nyomozócsoport tagjainak jogviszonyára – különös tekintettel az állományba tartozás, szolgálatteljesítés, vezénylés szabályaira – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (atovábbiakban: Hszt.) rendelkezései az irányadóak.
15. A közös nyomozócsoport munkáját az ügygazda nyomozó hatóság állományából a megállapodásban meghatározott vezető (atovábbiakban: a közös nyomozócsoport vezetője) irányítja. A közös nyomozócsoport vezetője ebben a minőségében – a Hszt. vonatkozó szabályaira is figyelemmel – a nyomozócsoport más nyomozóhatóság állományába tartozó tagjai felé is teljes utasítási jogkörrel rendelkezik. A hivatásos szolgálati jogviszonyból fakadó ügyekben a tagok elöljárói az általános szabályok szerint gyakorolják hatáskörüket. A közös nyomozócsoportok tagjainak illetményére, juttatásaira a Hszt. szabályai az irányadóak.
16. A közös nyomozócsoport tagjait – a különösen fontos és halasztást nem tűrő eseteket kivéve – egyéb szolgálati feladataik alól a közös nyomozócsoport működésének időtartama alatt mentesíteni kell. A közös nyomozócsoport tagjává kijelölt személyt a közös nyomozócsoportból visszahívni csak a közös nyomozócsoport vezetőjének hozzájárulásával lehet. Ebben az esetben az adott nyomozóhatóság kijelölt nyomozó szervétől másik, a közös nyomozócsoportban való részvételre alkalmas személyt kell kijelölni.
17. A közös nyomozócsoport működéséhez szükséges technikai feltételeket az ügygazda nyomozó hatóság biztosítja, és viseli a nyomozócsoport működésével járó költségeket. A közös nyomozócsoportot létrehozó megállapodásban a felek kiköthetik, hogy a működéshez technikai hozzájárulással vagy a költségek megosztásával a többi nyomozó hatóság is hozzájárul. Ebben az esetben a megállapodás megkötése során a nyomozó hatóságok gazdasági vezetőinek állásfoglalását is be kell szerezni.
18. A közös nyomozócsoport működését fel kell függeszteni, ha az adott büntetőeljárásban a nyomozást a Be. 188–189.§-ainak alkalmazásával felfüggesztették, kivéve a különösen fontos és halasztást nem tűrő esetekben. A közös nyomozócsoport vezetője a működés továbbfolytatására irányuló, részletes indokolással ellátott javaslattal élhet a bűnügyi vezetők felé. A továbbfolytatásról a bűnügyi vezetők a 6–7. pontok megfelelő alkalmazásával döntenek. A nyomozás folytatásának elrendelését követően a közös nyomozócsoport folytatja tevékenységét.
19. Amennyiben a közös nyomozócsoport tevékenysége során olyan további (új) ügy merül fel, amelyben a nyomozócsoport közreműködése indokolt, a közös nyomozócsoportot létrehozó megállapodás megfelelően módosítható. A megállapodás módosítására a megállapodás megkötésére vonatkozó szabályokat (4–10. pontok) kell alkalmazni.
20. A közös nyomozócsoport megszűnik:
a) ha a nyomozás határideje – ideértve a Be. 176.§-a (2) bekezdésének második mondatában szabályozott esetet is – lejárt;
b) ha a nyomozást, amelyre a nyomozócsoportot létrehozták, a Be. 190. vagy 192.§-a alapján megszüntették;
c) ha az iratok megküldésére a Be. 193.§-ának (5) bekezdése szerint sor került;
d) ha az eljárást az ügyész a Be. 28.§-a (4) bekezdésének e) pontja alapján magához vonta;
e) ha a megállapodásban meghatározott időtartam meghosszabbítás nélkül lejárt.
21. A közös nyomozócsoport megszüntethető, ha működése az ügy összes körülményére figyelemmel okafogyottá vált. Az erre irányuló javaslattal a közös nyomozócsoport vezetője élhet a bűnügyi vezetők felé. A megszüntetésről a bűnügyi vezetők döntenek a 6–10. pontokban írott eljárás alkalmazásával; döntésük után a közös nyomozócsoportot létrehozó megállapodást fel kell bontani.
22. A közös nyomozócsoport vezetője a nyomozócsoport működéséről annak megszűnése vagy megszüntetése után készítsen összegző jelentést a bűnügyi vezetők részére. Az összegző jelentésben különös figyelmet kell fordítani a különböző nyomozóhatóságok közötti együttműködés tapasztalataira.
23. Az utasítás alkalmazásában
a) nyomozó hatóság: a Be. 36.§-ában felsorolt nyomozó hatóság;
b) bűnügyi vezető: az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója, a Határőrség rendészeti főigazgatója és a Vám- és Pénzügyőrség rendészeti főigazgatója;
c) ügygazda nyomozó hatóság: az a nyomozó hatóság, amely a közös nyomozócsoport által folytatott nyomozást vagy nyomozásokat ügyiratszerűen teljesíti.
24. A 12. pont szerinti képzésben részesült állományról a bűnügyi vezetők minden nyomozó hatóságnál nyilvántartást vezetnek. A személyes adatok nyilvántartásban való kezeléséhez a képzésben részyesülő állomány hozzájárulását a képzést megelőzően be kell szerezni. A nyilvántartást a 13. pontban említett első speciális képzés lezárultát követő három hónapon belül kell elkészíteni.
25. Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba.
Dr. Lamperth Mónika s. k., Dr. Draskovics Tibor s. k.,
belügyminiszter pénzügyminiszter
*
Az utasítást utóbb a 16/2015. (VI. 29.) BM–NGM együttes utasítás 1. §-a, a 28/2016. (X. 12.) BM–NGM együttes utasítás 1. §-a módosította. Az utasítást a 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet 216. §-a hatályon kívül helyezte 2018. július 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás