219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

1. § A rendelet célja a felszín alatti vizek:

2. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló külön jogszabály¹ hatálya alá tartozó anyagokra és tevékenységekre.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) Alapvető célkitűzésként legkésőbb a Kvt.-ben meghatározott időpontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében úgy kell eljárni, hogy a felszín alatti vizek, illetve víztestek esetében:

(3)³⁹ A felszín alatti víz állapotát a felszín alatti víztest mennyiségi és minőségi állapota közül a kevésbé jó állapot határozza meg.

(4)⁴⁰ Felszín alatti víztest vagy víztest csoport jó mennyiségi állapotú, ha:

(5)⁴³ Valamely felszín alatti víztestet vagy víztest csoportot akkor kell jó kémiai állapotúnak tekinteni, ha:

(6)⁴⁵ Valamely felszín alatti víztestet vagy víztest csoportot akkor kell jó minőségi állapotúnak tekinteni, ha:

(7)⁴⁶ Amennyiben valamely felszín alatti víztest az (5) bekezdés ba)–bd) pontjaival összhangban minősül jó állapotúnak, a 6. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedésekre van szükség ott, ahol a felszín alatti vizek minőségi előírásának értékét vagy a szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékeket túllépték.

(8)⁴⁷ A víztestek állapotértékelésénél figyelembe kell venni az igénybevételeket, továbbá a pontszerű és a nem pontszerű (diffúz) szennyező forrásokból adódó terheléseket. A mennyiségi állapotértékelés során figyelembe vehetők az időjárás hosszú távú változásával összefüggő folyamatok.

4/A. §⁴⁹ (1) A felszín alatti víztestek kémiai állapotának értékelése során az alábbi kritériumokat kell figyelembe venni összhangban a 4. § (5) bekezdés a) pontjával:

(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti küszöbértékeket meg kell határozni

(3) A szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékek első meghatározását a vízgyűjtő-gazdálkodási terv első változatának elkészítésével egyidőben, első alkalommal 2008. december 22-ig kell elvégezni, és az értékeket a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetébe bele kell foglalni.

(4) A szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékek (3) bekezdés szerinti meghatározását és listáját minden olyan esetben módosítani kell, amennyiben a szennyező anyagokra, a szennyező anyagok csoportjaira vagy a szennyezési indikátorokra vonatkozó új információk azt jelzik, hogy az emberi egészség és a környezet védelmében további anyagokra kell küszöbértéket meghatározni, vagy a már létező küszöbértéket módosítani kell, illetve a felsorolásból korábban törölt küszöbértéket vissza kell állítani.

(5) A (3) bekezdés szerint a szennyező anyagokra meghatározott küszöbértékeket a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben törölni lehet, amennyiben a megfelelő szennyező anyagok, szennyező anyagok csoportjai, vagy szennyezési indikátorok az érintett felszín alatti víztestet már nem veszélyeztetik. A küszöbértékeket tartalmazó felsorolás bármely ilyen jellegű változtatásáról jelentésben be kell számolni az Európai Unió Bizottságának a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek időszakos felülvizsgálatának keretében.

4/B. §⁵¹ (1) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során – figyelembe véve a felszín alatti vizek vizsgálatáról szóló külön jogszabályban foglaltakat – azonosítani kell a veszélyeztetett helyzetűként meghatározott felszín alatti víztest elkülönülő részében vagy az egész víztestben vagy víztest csoportban

(2) A (1) bekezdés szerinti tendenciák azonosítását, valamint az arról szóló beszámoló elkészítését a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv minden felülvizsgálata során el kell végezni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti jelentős és tartósan romló tendenciák megfordítási pontját a felszín alatti vizek vizsgálatáról szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell meghatározni.

5. § (1) A 4. §-ban megfogalmazott környezeti célkitűzéseket az e rendeletben és a külön jogszabályokban foglaltak szerint környezetvédelmi és vízkészlet-gazdálkodási eszközökkel kell elérni.

(2) A felszín alatti víztestek kijelölése a víztartó képződmény határait, a víz hőmérsékletét, a közel természetes állapothoz tartozó felszín alatti vízgyűjtő határait, a víz hidrodinamikai és minőségi tulajdonságait figyelembe véve történik a külön jogszabályban részletezett módon.

(3)⁵² A felszín alatti víztestek kijelöléséről, felülvizsgálatáról és állapotának figyelemmel kíséréséről a vízgazdálkodásért felelős miniszter a vízügyi igazgatóságok és az állami földtani feladatokat ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága bevonásával gondoskodik.

(4)⁵³ A felszín alatti víztestek nyilvántartásáról a vízgazdálkodásért felelős miniszter gondoskodik.

(5)⁵⁴ A felszín alatti víztesteket, víztest csoportokat monitorozni kell a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló külön jogszabály előírásai, továbbá a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározottak figyelembevételével. Az eredmények alapján rendszeresen, – de legalább hatévente, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéshez kapcsolódóan – értékelni kell a víztest vagy víztest csoport állapotát és az arra gyakorolt hatásokat a külön jogszabályokban meghatározott módon a szükséges intézkedések megalapozása érdekében.

(6)–(7)⁵⁵

(8) A városok települési önkormányzatai a külön jogszabály⁵⁶ szerinti települési környezetvédelmi program részeként annak készítésekor, illetve felülvizsgálatakor, külön jogszabály⁵⁷ szerinti forrásokra is támaszkodva monitoring rendszer kiépítésével és működtetésével figyelemmel kíséri a közigazgatási területen lévő talajvíz mennyiségi és minőségi állapotát, különösen a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrásokból származó szennyezés hatására kialakult állapotot.

6. §⁵⁸ (1)⁵⁹ A vízvédelmi hatóság és a vízügyi hatóság önállóan, illetve a vízügyi igazgatóság szakértőként való bevonásával intézkedéseket tesz:

(2)⁶⁰ Az (1) bekezdésben foglalt intézkedések érdekében:

(3)⁶³ Amennyiben az (A) háttér-koncentráció vagy az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a megfordítási pontot – figyelembe véve a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltakat is – a vízvédelmi hatóság mérlegelheti az intézkedések szükségességét.

(4) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a jelentős és tartósan emelkedő szennyezettségi tendencia megfordítására irányuló intézkedések végrehajtásának kezdőpontját az említett jogszabállyal és a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel összhangban kell megállapítani úgy, hogy az ne veszélyeztesse a környezeti célkitűzések elérését.

(5) Amennyiben a 4. §-ban foglalt célkitűzések elérését esetleg veszélyeztető, pontszerű szennyező forrásokból és szennyezett területekről elszivárgó szennyező anyagok által érintett felszín alatti térrészek (szennyeződési csóvák) alakultak ki, azok hatásának értékelése szükséges, a szennyező anyag várható megjelenési helyén létesített monitoringra alapozva. További tendencia-értékeléseket kell végezni az azonosított szennyező anyagok vonatkozásában annak ellenőrzésére, hogy a szennyezett területekről származó csóvák kiterjedése nem növekszik, azok a felszín alatti víztest vagy víztest csoport kémiai állapotát nem rontják, és nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre és a környezetre.

(6) Az (5) bekezdés szerinti monitoring létesítése és üzemeltetése annak a kötelessége, aki a szennyezésért, károsodásért a felelős.

7. § (1) A területeket a felszín alatti víz állapotának érzékenysége, továbbá minőségének védelme szempontjából osztályozni kell a felszín alatti víz utánpótlódása, földtani közeg vízvezető-képessége, továbbá a megkülönböztetett (fokozott) védelem⁶⁴ alatt álló területek figyelembevétele alapján.

(2) Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület.

(3) A (2) bekezdés szerinti osztályozás ismérveit és a kategóriák részletesebb felbontását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4)⁶⁵ Egy adott lehatárolt terület érzékenysége – a vízügyi igazgatóságnál, a vízügyi hatóságnál és a vízvédelmi hatóságnál meglévő, a vízvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott, 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térképe alapján kerül – a vízvédelmi hatóság határozatában meghatározásra.

(5)⁶⁶ A vízvédelmi hatóság egy adott területen egyedi érzékenységi besorolást is megállapíthat, a környezethasználó vagy a vízügyi igazgatóság mint szakértő által – a 2. számú melléklet szempontjai szerint – végzett vagy végeztetett lokális vizsgálat alapján készített, a (4) bekezdés szerinti térképnél részletesebb térképre támaszkodóan.

(6) A települések közigazgatási területének érzékenységi kategóriába történő besorolásakor a település abba a nagyobb érzékenységű kategóriába kerül, amelyik részaránya a (4) bekezdés szerinti térkép alapján a település közigazgatási területének 10%-át meghaladja.

(7)⁶⁷ A települések közigazgatási területének (3) bekezdés szempontjai szerinti besorolását a Kvt. 110. § (10) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a miniszter rendeletben teszi közzé.

(8)⁶⁸ A területek (4) bekezdés szerinti országos feldolgozását, továbbá erre támaszkodóan a (7) bekezdés szerinti besorolást a miniszter a külön jogszabály⁶⁹ szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során felülvizsgálja.

8. §⁷⁰ A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak

9. § (1) A felszín alatti vizek jó mennyiségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység

(2)⁷² A víztest egyes, hidrogeológiai, hidraulikai szempontból elkülönülő részeire, a Kvt. 19. §-ával és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15. §-ával összhangban az (Mi) igénybevételi határértéket a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben úgy kell meghatározni, hogy az annak megfelelő vízkivétel:

(3)⁷³ A felszíni vizek mederanyagának kitermelése, illetve a mederviszonyok megváltoztatása a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti és külön jogszabály⁷⁴ szerinti vízbázisvédelmi célkitűzések figyelembevételével végezhető.

(4)⁷⁵ A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a 41. § (8) bekezdésének c) pontjában foglaltak kivételével tilos

(5)⁷⁷ A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken:

(6)⁷⁹ A 13. §-ban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető:

(7)⁸⁰ A (6) bekezdés szerinti kivételek akkor alkalmazhatók, ha a vízvédelmi hatóság meggyőződött róla, hogy a felszín alatti vízre – különösen annak minőségére – gyakorolt hatás hatékony figyelemmel kísérése megfelelő módon biztosított.

10. §⁸¹ (1) Szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység

(2) Tilos – a (3) és (4) bekezdésekben foglalt kivételektől eltekintve

(2a)⁸³ Karsztos területen levő, illetve arra ráfolyó vagy azon átfolyó vízfolyásba vagy időszakos vízfolyásba történő bevezetés – beleértve a tisztított szennyvíz bevezetését is – esetén vizsgálni kell a víz útját. A felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ha

(3) A feltétlenül szükséges legkisebb mennyiségű szennyező anyag bevezetése felszín alatti vízbe, földtani közegbe – más jogszabályban meghatározott bármely szigorúbb követelmény sérelme nélkül – a 13. § szerint engedélyezhető:

(4)⁸⁴ Nem igényel a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést a szennyező anyag felszín alatti vízbe, földtani közegbe történő bevezetése, ha

(5)⁸⁵ A (3) és (4) bekezdés szerinti kivételek akkor alkalmazhatók, ha a vízvédelmi hatóság meggyőződött róla, hogy a felszín alatti vízre – különösen annak minőségére – gyakorolt hatás hatékony figyelemmel kísérése megfelelő módon biztosított.

(6) A veszélyes anyagok elhelyezése esetén – kivéve a (3) bekezdés szerinti eseteket – olyan környezetvédelmi megelőző intézkedéseket (különösen műszaki védelmet) kell alkalmazni, amelyek megakadályozzák, hogy az ilyen szennyező anyagok a felszín alatti vízbe juthassanak.

(7)⁸⁶ Időszakos vízfolyásba történő tisztított települési szennyvíz bevezetése esetén a tevékenységekre vonatkozó (1) bekezdés c) pontja szerinti korlátok alól a vízvédelmi hatóság – a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével – felmentést adhat a külön jogszabályban az időszakos vízfolyásokra megállapított kategória határértékeinek megfelelő kibocsátásokra az ott meghatározott anyagok tekintetében.

(8) Az időszakos vízfolyásba történő bevezetés esetén e rendeletben és a külön jogszabályban foglaltakat egyidejűleg kell alkalmazni.

(9)⁸⁷ Az olyan, a földtani közegen vagy közegben végzett építési és mérnöki munkák – beleértve a szén-dioxid geológiai tárolását is – vagy hasonló tevékenység, illetve ehhez tartozó létesítmény kialakítása esetében, amely közvetlen kapcsolatba kerül a felszín alatti vízzel, biztosítani kell, hogy az hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizet.

(10)⁸⁸ A tevékenység engedélyezése során a vízvédelmi hatóság előírhatja a kockázat, a beruházás és az üzemeltetés gazdaságosságának szem előtt tartásával a feltételek teljesülésének ellenőrzését szolgáló monitorozást.

(11) Az (E) egyedi szennyezettségi határérték addig alkalmazható, míg a földtani közeg és a felszín alatti víz állapota tovább nem romlik, és a szennyezettség nem mutat emelkedő tendenciát a monitoring eredmények alapján.

11. § (1)⁸⁹ Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.

(2)⁹⁰ A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok – beleértve a szén-dioxidot is – továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a 13. § szerint engedélyezhető:

(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás:

(4)⁹¹ Az (1)–(3) bekezdésekben, valamint a 10. §-ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjába.

12. § (1) Közvetlen vízkivételre vízjogi engedély, illetve külön jogszabály szerint engedélyköteles, közvetett vízkivétellel járó tevékenységre vonatkozó engedély akkor adható ki, ha a m³/napban és m³/évben meghatározott vízkivétel – a többi meglévő vízkivétellel együtt vizsgálva – átmenetileg sem veszélyezteti

(2) Nem ivóvízminőségű vízigény kielégítésére jó minőségű felszín alatti víz vízkivétele csak akkor engedhető meg, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése a költség-haszon elemzés eredménye szerinti aránytalanul magas költség, illetve a természeti viszonyok miatt nem valósítható meg.

(3) A vízkivétel engedélyezett mennyisége, figyelembe véve a többi közvetlen és közvetett vízkivételt nem haladhatja meg az (M_i) igénybevételi határértéket.

(4) Nem végezhető olyan vízimunka, amely károsan befolyásolhatja a felszín alatti vízminőséget, illetve a víztartó képződmények fedőrétegeinek természetes védőképességét.

(5) A vízkivételt folytató feladata az igénybevétel felszín alatti vízre gyakorolt hatásának monitorozása az engedélyben előírt módon. Az engedélyben meg kell határozni a mérési eredmények szolgáltatásának rendjét is.

13. § (1)⁹³ Szennyező anyag

(2)⁹⁷ Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezése nem tartozik más hatóság hatáskörébe, akkor a tevékenység engedélyezésére a vízvédelmi hatóság jogosult.

(3)⁹⁸

(4) Külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni a bevezetések és elhelyezések engedélyezésére

(5) Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az (1) bekezdésben szereplő engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie. Ennek keretében vízfolyásba történő bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás időszakosságát is.

(6) A hatóság az elővizsgálat eredményeire támaszkodó, e rendelet 4. számú melléklete szerinti kérelem alapján dönt az engedély kiadása felől.

(7)⁹⁹ Az (5) bekezdés szerinti elővizsgálatot az végezhet, aki a vízgazdálkodási szakértői tevékenységről szóló jogszabály¹⁰⁰ szerint vízföldtani szakterületre vonatkozó jogosultsággal rendelkezik, vagy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály szerint környezetvédelem szakterületen víz- és földtani közeg védelem részterületre vonatkozó szakértői jogosultsággal rendelkezik.

(8)¹⁰¹ Amennyiben az engedélyköteles tevékenységhez egységes környezethasználati engedély megszerzése kötelező, úgy a környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti engedélyt az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban adja meg.

(9)¹⁰² A 6. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelhet el az engedélyezett környezethasználat működési feltételeinek meghatározására.

(10)¹⁰³ Az engedélyező hatóság az (1) bekezdés szerinti engedélyt, – ha a vízvédelmi hatóság a 13. § (1) bekezdése szerinti engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt – a vízvédelmi hatóság a szakhatósági állásfoglalását meghatározott időre, de legfeljebb tizenkét évre adja ki, és azt legalább négyévenként felülvizsgálja.

(11)¹⁰⁴ Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időszakos vízfolyás szakaszok megállapítása során a vízvédelmi hatóság a vízügyi igazgatóság véleményét kérheti.

(12) A közvetlen bevezetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra az esetekre is, ha a szennyező anyag a felszín alatti vízszint emelkedése miatt kerül közvetlenül a telített zónába.

(13)¹⁰⁵ Az (1) bekezdés szerinti tevékenységek engedélyezése során a 10. § (1) bekezdés szerinti követelmények vizsgálatának ki kell terjednie a diffúz szennyezőforrásokból származó terhelésre is.

13/A. §¹⁰⁶ (1) A 13. § (2) bekezdése szerinti engedély iránti kérelem csak írásban terjeszthető elő.

(2) A vízvédelmi hatóság eljárásában az eljárás szünetelésének nincs helye.

(3) A vízvédelmi hatóság döntését írásban közli az ügyfelekkel.

14. § (1)¹⁰⁷ Az engedélyező hatóság a 13. § (1) bekezdés szerinti engedélyben, – ha a vízvédelmi hatóság a 13. § (1) bekezdése szerinti engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt – a vízvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában előírja a tevékenység folytatásának az 5. számú melléklet szerinti feltételeit, így különösen:

(2)¹⁰⁹

(3) Az adott telephely területére vonatkozó (E) egyedi szennyezettségi határérték megállapítása esetén monitoring rendszert kell működtetni az állapot jellemzés és a kockázatok változásának nyomon követésére.

(4)¹¹⁰ A 13. § (1) bekezdése szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól – a változást követő tizenöt napon belül – tájékoztatni kell a vízvédelmi hatóságot. A 16. § (1) bekezdés szerinti alap-adatlap tartalmát érintő változásokat az alap-adatlapon kell közölni.

(5)¹¹¹ A vízvédelmi hatóság a (4) bekezdésben foglaltakról nyolc napon belül tájékoztatja a vízügyi igazgatóságot.

15. § (1)¹¹² A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt, az egységes környezethasználati engedélyt és a környezetvédelmi működési engedélyt, az engedélyező hatóság a 12. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében foglalt engedélyt (a továbbiakban együtt: engedély), – ha a vízvédelmi hatóság a 13. § (1) bekezdése szerinti engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt – a vízvédelmi hatóság a szakhatósági állásfoglalását akkor adja meg, ha a környezeti adottságok, tevékenység ellenőrzöttsége, továbbá a fennálló összes többi körülmény együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek betartása biztosított.

(2) Az engedélyt hivatalból módosítani kell, ha az engedély alapjául szolgáló, illetve az engedélyben rögzített feltételek, vagy a tevékenység felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásai megváltoznak, továbbá ha természeti vagy egyéb elháríthatatlan ok azt szükségessé teszi.

(3) Az engedély az engedélyes kérelmére módosítható és visszavonható.

(4) Az engedélyezés során figyelembe kell venni a külön jogszabály¹¹³ szerinti intézkedések, illetve intézkedési programok követelményeit.

(5) Az engedélyt hivatalból vissza kell vonni, ha

(6) Az engedély módosításánál, visszavonásánál az engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók.

(7)¹¹⁴ A felszín alatti vizet veszélyeztető, felszín alatti vizet, a földtani közeget szennyező, károsító környezethasználat gyakorlását a hatóság – a környezeti kockázat, valamint az emberi egészség veszélyeztetésének mértékétől függően – korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja, vagy a szükséges intézkedéseket az erre hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi, ha

(8)¹¹⁹ A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén a környezethasználó egy alkalommal alapállapot-jelentést köteles készíteni és benyújtani a környezetvédelmi hatóság részére a 13. számú mellékletben meghatározott tartalommal, az Európai Bizottság által kidolgozott útmutató figyelembevételével.

16. §¹²⁰ (1) A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit a „Részletes bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről” megnevezésű bejelentőlapon (a továbbiakban: részletes adatlap), illetve az „Egyszerűsített bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről” megnevezésű adatlapon (a továbbiakban: egyszerűsített adatlap), valamint az „Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről” megnevezésű jelentésben (a továbbiakban: éves jelentés) kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes vízvédelmi hatósághoz (a továbbiakban: bejelentés).

(2) Részletes adatlap benyújtására kötelezett

(3) Egyszerűsített adatlap benyújtására kötelezett

(4) Éves jelentést a (2) és (3) bekezdés szerinti azon kötelezettnek kell benyújtani, akit a felszín alatti vizek védelme érdekében jogszabályi követelmény teljesítésére a vízvédelmi hatóság – az egyszerűsített-adatlap, illetve a részletes-adatlap adatainak értékelése alapján – erre kötelez.

(5) Éves jelentést kell benyújtani az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti azon környezethasználónak is, aki a rendelet I. Mellékletében meghatározott, az ott megadott kapacitásküszöböt meghaladó tevékenysége során a rendelet II. Mellékletében meghatározott szennyező anyagot a vonatkozó küszöbértéket meghaladóan a felszín alatti vízbe, illetve földtani közegbe bocsát.

(6) Az egyszerűsített-adatlapot, illetve a részletes-adatlapot a benyújtás időpontjában érvényes adatok közlésével kell benyújtani:

(7) Az éves jelentést a tárgyévre vonatkozóan, a tárgyévet követő év március 31-éig kell benyújtani.

(8) A tárgyévben a részletes adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást – az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben – be kell jelenteni az illetékes vízvédelmi hatóságnál a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal a részletes adatlap újbóli megküldésével, illetve éves jelentésre kötelezettek esetén az éves jelentés részeként.

17. §¹²¹

18. §¹²²

19. § (1)¹²³ A környezethasználó a felszín alatti vízben, illetve földtani közegben okozott szennyezést, illetve károsodást a vízvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni, illetve a vizek állapotának azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodása esetén köteles megkezdeni a kárelhárítást a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően.

(2)¹²⁴ A vízvédelmi hatóság – indokolt esetben a környezetvédelmi hatóság és a vízügyi igazgatóság szakértőként való bevonásával – a földtani közeg, felszín alatti víz terhelésére, minőségének veszélyeztetésére, szennyezésére, károsítására vonatkozó, birtokába került információkat kivizsgálja a hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében.

(3)¹²⁵ A kivizsgálást a kockázat mérlegelése alapján – az e rendeletben szabályozott esetek kivételével – Kvt. vonatkozó rendelkezései alkalmazásával kell lefolytatni.

(4)¹²⁶ A vízvédelmi hatóság a kivizsgálás keretében elrendelheti a 16. § (2) bekezdése szerinti bejelentés, adatszolgáltatás harminc napon belül történő benyújtását, amennyiben a hatóság tudomására jutott adatok a tevékenység folytatójával kapcsolatosak, annak azonosítását lehetővé teszik és a tevékenység folytatójának adatszolgáltatási kötelezettségére előírt határidő még nem járt le, vagy a tevékenység folytatója nem tartozik a bejelentésre kötelezettek közé.

(5)¹²⁷ A kivizsgálást lezáró döntésnek – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a 6. számú melléklet szerinti tartalommal elvégzett vizsgálat megállapításait.

(6) A szennyezettség valószínűsíthető:

(7)¹²⁹ A vízvédelmi hatóság a tevékenységre vonatkozó követelmények, továbbá annak a földtani közegre, felszín alatti vízre gyakorolt hatásának ellenőrzése céljából mérést, vizsgálatot végezhet, vagy az engedélyessel végeztethet.

(8)¹³⁰ A vízvédelmi hatóság a kivizsgálás, a felszín alatti víz és a talaj védelmével összefüggésben feladatkörrel rendelkező hatóságok és a vízügyi igazgatóság szakértői véleménye, valamint a rendelkezésére álló adatok alapján mérlegeli, hogy a szennyezettség intézkedést igényel-e. A (6) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja esetében a vízvédelmi hatóság köteles intézkedni.

(9)¹³¹ A kivizsgálás alapján a vízvédelmi hatóság dönt

(10)¹³⁵ A (9) bekezdés c) pont szerinti intézkedésekről a vízvédelmi hatóság a kivizsgálás során, valamint a kármentesítés bármely szakaszában rendelkezhet.

(11)¹³⁶ A vízvédelmi hatóság a környezetvédelmi követelmények érvényre juttatása érdekében, határidő megállapításával műszaki intézkedésre vagy intézkedési terv készítésére és annak betartására kötelezheti a tevékenység folytatóját.

(12)¹³⁷ A vízvédelmi követelmények megszegése, a kötelező határozatban elrendelt műszaki intézkedések határidőre történő végrehajtásának elmulasztása vagy az intézkedési tervben foglaltak be nem tartása esetén a vízvédelmi hatóság a 36. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bírságot szabhat ki.

(13)¹³⁸ A vízvédelmi hatóság a 21. § (10) bekezdés alapján elrendelheti a külön jogszabály szerinti adatlap kitöltését és benyújtását.

(14)¹³⁹ A vízvédelmi hatóság a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg veszélyeztetése, szennyezése, károsodása kivizsgálását követően a (9) bekezdés b)–d) pontja és a (11) bekezdés szerinti kötelezettséget megállapító határozatának

(15)¹⁴² A vízvédelmi hatóság a (9) bekezdés b)–d) pontjai és a (11) bekezdés szerinti határozatát közli a közegészségügyi hatósággal, az eljárásban résztvevő más érdekelt hatósággal, önkormányzattal, továbbá a terület tulajdonosával is.

19/A. §¹⁴³ (1)¹⁴⁴ A kivizsgálás során a környezethasználó, illetve a vízvédelmi hatóság köteles mérlegelni a felszín alatti vizek, illetve földtani közeg eredeti állapothoz közeli állapotba történő – kárelhárítás esetén gyors – visszaállítása érdekében a választható intézkedéseket, figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat és a természetes regenerálódás lehetőségét is.

(2) A helyreállítási intézkedések kiválasztása során – a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazásával – a következő szempontokat kell figyelembe venni:

20. § (1)¹⁴⁵ Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) célja:

(2) Az OKKP a felelősségi körtől független egyedi kármentesítési beruházások mellett magában foglalja azokat az általános és országos feladatokat is, amelyek az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges feladatok (így például kutatási, szabályozási, informatikai, nyilvántartási) ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok, az állami felelősségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik.

(3)¹⁴⁶ Az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról – az érintett miniszterekkel együttműködve – a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

(4) Az érintett miniszterek közzéteszik a felelősségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését. Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezetben változás következett be az érintett miniszter 30 napon belül köteles azt hivatalos értesítőben közzétenni.

(5) A (4) bekezdés szerinti szervezet összeállítja és évente aktualizálja a felelősségi körébe tartozó kármentesítési feladat-végrehajtás ütemtervét. Ezt a feladatot az OKKP által kialakított módszer szerint, előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslés és előminősítés alapján meghatározott fontossági sorrend figyelembevételével végzi.

(6)¹⁴⁷ Ha a 21. § (3) bekezdés alapján az állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a környezetvédelmi hatóság a kármentesítésre vonatkozó határozatok teljesítési határidejének megállapításakor, a (4) bekezdés szerinti szervezettel köteles egyeztetni, figyelembe véve az alprogramok ütemtervét is.

(7) A települési önkormányzat a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére a Kvt. 46. §-a szerinti környezetvédelmi program keretében:

21. § (1)¹⁴⁸ A pontszerű szennyezőforráshoz tartozó valószínűsíthető szennyezettség, illetve károsodás esetén a 19. § (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a köz érdekében kármentesítést kell végezni.

(1a)¹⁴⁹ A kármentesítéssel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban szünetelésnek nincs helye.

(2)¹⁵⁰ Kármentesítésre kötelezett, aki a Kvt. 101–102/A. §-ában meghatározottak szerint felelősséggel tartozik.

(3) Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni az érintett miniszter a 20. § (4) bekezdés szerinti szervezet útján, e rendeletben foglalt követelmények betartásával.

(4) A kármentesítés szakaszai:

(5) A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhető.

(6)¹⁵² A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyeződés (B) szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást.

(7)¹⁵³ Az e rendelet 22–30. §-aiban szabályozott kármentesítés szakaszairól vagy azok egy részéről a környezeti kockázatot mérlegelve, az ügy egyszerű megítélésére tekintettel, indokolt esetben összevont határozatot kell hozni.

(8)¹⁵⁴ Amennyiben a kármentesítés több környezeti elemet érint és a kármentesítést az érintett környezeti elemekre nézve csak együttesen, egymásra tekintettel lehet elvégezni, a tényfeltárásnak (a tényfeltárási tervnek, a tényfeltárási záródokumentációnak), a beavatkozásnak (a beavatkozási tervnek, a beavatkozási záródokumentációnak) valamennyi érintett környezeti elemre ki kell terjednie és az összes érintett környezeti elemre kiterjedő egységes határozatot kell hozni, a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően.

(9)¹⁵⁵ A környezetvédelmi hatóság a kármentesítés valamennyi szakaszában kármentesítési monitoring kialakítását és működtetését írhatja elő.

(10)¹⁵⁶ A (2) bekezdés szerinti felelős köteles a kármentesítés szakaszaira vonatkozó adatokat a külön jogszabály szerinti adatszolgáltatásnak megfelelően megküldeni a környezetvédelmi hatóság részére.

(11)¹⁵⁷ A kármentesítés bármely szakaszának végrehajtására vonatkozó határozatban megállapított határideje az ügy összetettségére tekintettel, kivételes esetben módosítható.

(12)¹⁵⁸ A (4) bekezdésében meghatározott kármentesítési szakaszok eredményeit tartalmazó dokumentációkat elektronikusan kell benyújtani.

(13)¹⁵⁹ A kármentesítés (4) bekezdésben meghatározott szakaszaira, valamint a (7) bekezdés szerint összevont határozat alapján tervezett kármentesítés engedélyezésére irányuló kérelmekhez csatolt dokumentációt, továbbá a kármentesítési szakasz elvégzéséről szóló jelentést (zárójelentést) a szakértők is elkészíthetik.

22. § (1) A tényfeltárás során:

(2)¹⁶¹ Az (1) bekezdés b) pontban említett vizsgálattól a környezetvédelmi hatóság eltekinthet, ha megalapozottan bizonyítható, hogy a vizsgált területen az (1) bekezdés a) pontja szerint vizsgált komponenseken kívül más – (B) szennyezettségi határértéket meghaladó – szennyező anyag a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben nem található.

(3) A hatóság a 21. § (4) bekezdés a) pontja szerinti felderítő és részletes tényfeltárást – a 19. § (9) bekezdés d) pontja alapján – elrendelő határozatának tartalmaznia kell:

(4) A tényfeltárási tervnek tartalmaznia kell a tényfeltárással kapcsolatos mindazon munkát, amely a tényfeltárási záródokumentáció megalapozott összeállításához szükséges, beleértve a tényfeltáráshoz kapcsolódó monitoring rendszer tervét.

(5)¹⁶⁴ A tényfeltárási tervet a (3) bekezdés szerinti határozatban megjelölt határidőre jóváhagyásra be kell nyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. A jóváhagyást követően a környezetvédelmi hatóság engedélyezi a tényfeltárást. A környezetvédelmi hatóság a tényfeltárási terv jóváhagyásra történő benyújtásától eltekinthet, ha a kármentesítés sürgőssége, a várható költség alacsony szintje, a szennyező anyagok kis száma, illetve csak a kötelezett tulajdonában álló területek érintettsége valószínűsíthető.

(6)¹⁶⁵

23. §¹⁶⁶ (1)¹⁶⁷ A tényfeltárási munkák megkezdését a megkezdés előtt nyolc nappal, a tényfeltárás során észlelt bármilyen rendkívüli körülményt pedig haladéktalanul be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak, amely erről a vízügyi igazgatóságot tájékoztatja.

(2)¹⁶⁸ A tényfeltárás során a kötelezett kezdeményezi a részletes kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés módszerének egyeztetését a környezetvédelmi hatósággal és kezdeményezheti a vízügyi igazgatósággal és a szakhatóságokkal.

(3)¹⁶⁹ Indokolt esetben, a feltárás során észleltek alapján, a tényfeltárásra kötelezett kezdeményezésére a környezetvédelmi hatóság – a vízügyi igazgatóság és a szakhatóságok utólagos értesítésével – nyolc napon belül dönt a terv módosításának elfogadásáról vagy elutasításáról.

(4)¹⁷⁰ A tényfeltárást és annak eredményeit dokumentálni kell. A záródokumentációt a 7. számú melléklet szerint kell összeállítani, és be kell nyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.

24. § (1)¹⁷¹ A (D) kármentesítési célállapot határérték – szükség esetén részterületenként és mélység szerint eltérő – kockázati alapon történő meghatározásánál a 19/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, figyelembe kell venni:

(2)¹⁷⁸

(3) Az (E) egyedi szennyezettségi határérték megállapítása során az (1) bekezdés ga) pontjában meghatározottak szerint kell eljárni.

25. § (1)¹⁷⁹ A környezetvédelmi hatóság a tényfeltárási záródokumentáció – illetőleg a területhasználat tekintetében szükség esetén az érintett önkormányzat bevonásával, az érvényben lévő, illetve a tervezett településrendezési terv – figyelembevételével dönt a záródokumentáció elbírálásáról, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról, így:

(2)¹⁸¹

26. § (1)¹⁸³ A 21. § (4) bekezdés b) pontja szerinti beavatkozás a 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységekre vonatkozó hatósági határozat alapján kezdődik.

(2)¹⁸⁴ A beavatkozási terv tartalmi követelményeit a 8. számú melléklet tartalmazza.

(3)¹⁸⁵ A környezetvédelmi hatóság a beavatkozási terv alapján dönt a beavatkozás elrendeléséről.

(4)¹⁸⁶ A beavatkozást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell, az okozó (felelős) által benyújtott beavatkozási tervre alapozottan:

(5)¹⁹³ A beavatkozási munkák megkezdését az azt megelőző tíz nappal be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak, amely a munkálatokat köteles ellenőrizni. A beavatkozási munkákat dokumentálni kell, különösen építési, üzemi naplóval. A beavatkozásról a környezetvédelmi hatóság a vízügyi igazgatóságot tájékoztatja.

(6)¹⁹⁴ A beavatkozás során észleltek alapján, a kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben a hatóság engedélyezi a beavatkozási tervtől való eltérést, a terv módosítását.

27. § (1)¹⁹⁵ A beavatkozás befejezését nyolc napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak, amely erről a vízügyi igazgatóságot tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az elrendelő határozat számát, tárgyát, a munka építési napló szerinti befejezésének időpontját, valamint a hatósági ellenőrző mintavétel biztosításának módját.

(3)¹⁹⁶ Ellenőrző mintavételre a beavatkozási záródokumentáció elbírálásáig kerülhet sor.

28. §¹⁹⁷ (1)¹⁹⁸ A 9. számú melléklet szerinti tartalomnak megfelelő beavatkozási záródokumentációt a beavatkozási munkák befejezését követő harminc napon belül kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.

(2)¹⁹⁹ A környezetvédelmi hatóság a szakértőként megkereshető vízügyi igazgatóság véleményének mérlegelésével a beavatkozási záródokumentáció megérkezését követően határozatot hoz:

29. § (1) A kármentesítés a 21. § (4) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti szakaszaiban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatását, eredményességét, továbbá a károsodás csökkenését, illetve megszűnését folyamatosan, illetőleg az egyes szakaszokat követő időszakokban a környezeti állapot változását a kötelezett kármentesítési monitoring keretében ellenőrzi.

(2)²⁰⁰

(3) A kármentesítési monitoring magában foglalja annak

(4)²⁰¹ A kármentesítési monitoringra vonatkozó adatszolgáltatás a 21. § (10) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlap felhasználásával történik.

30. § (1)²⁰² A monitoringot elrendelő határozat tartalmazza:

(2)²⁰⁴ A monitoring rendszer kialakítására és működtetésére vonatkozó tervet környezeti elemenként a 7. és 9. számú mellékletek szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

(3)²⁰⁵ A monitoring rendszer működtetése során jelentkező, a tervezettől eltérő körülmények esetén a monitorozás módosítására vonatkozó (1) bekezdés e) pont szerinti felülvizsgálatot azonnal el kell rendelni, és az üzemeltetést a módosított üzemeltetési terv szerint kell végezni.

(4) A kármentesítési monitoringot

(5)²⁰⁶ A (4) bekezdésben foglaltaktól a környezetvédelmi hatóság indokolt esetben eltérhet, különösen, ha a beavatkozás befejezése után az állapot megfigyeléséről más tevékenységhez kapcsolódó monitorozási kötelezettség keretében gondoskodnak.

(6) A kármentesítési monitoring jelentés, illetve záródokumentáció tartalmi követelményeit 10. számú melléklet határozza meg.

(7)²⁰⁷ A kármentesítési monitoring záródokumentáció alapján a környezetvédelmi hatóság a szakértőként megkereshető vízügyi igazgatóság véleményének mérlegelésével határozatot hoz:

31. § (1) A kármentesítés során az eredeti környezetéből (helyéről) kitermelt és a szennyezett területen a kívánt mértékig a legjobb elérhető technika alkalmazásával sem ártalmatlanítható, elszállított szennyező anyagok kezelésére a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2)²⁰⁸ A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló külön jogszabály²⁰⁹ szerinti kárelhárítási feladatok ellátása után hátra maradt szennyezettség vizsgálatára, kármentesítési feladataira e rendelet előírásait kell alkalmazni.

(3)²¹⁰ A kármentesítés során szakértői és tervezési feladatok elvégzésére a Kvt. 92. §-a szerinti – az adott szakterület, illetve résszakterületnek megfelelő – szakértőt vagy tervezői jogosultsággal rendelkező szakembert kell igénybe venni. Amennyiben a kármentesítés sajátosságai megkövetelik, a jogosultságoknak a kármentesítés adott szakaszának teljes folyamatát le kell fedniük.

(4)²¹¹ A műszaki beavatkozáshoz a 21. § (2) bekezdése szerinti felelős műszaki ellenőrt alkalmaz. Műszaki ellenőr az lehet, aki a vízgazdálkodási szakértői tevékenységről szóló jogszabály szerint vízföldtani szakterületre vonatkozó jogosultsággal rendelkezik, vagy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály szerint környezetvédelem szakterületen víz- és földtani közeg védelem részterületre vonatkozó szakértői jogosultsággal rendelkezik. Építési tevékenységnek minősülő műszaki beavatkozás esetén a műszaki ellenőr alkalmazásának meg kell felelni az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló jogszabály előírásainak.

(5)²¹² A környezetvédelmi hatóság a jóváhagyást követő harminc napon belül megküldi adatgyűjtés, további adatszolgáltatás céljából a tényfeltárási, beavatkozási, kármentesítési monitoring záródokumentáció egy példányát a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére.

(6) Többfajta tevékenységhez vagy mulasztáshoz kapcsolódó, egymással összefüggő hatású pontszerű szennyezőforrások összessége esetében az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak mellett a kármentesítést összehangoltan, több felelős esetében az egyetemleges felelősség érvényesítésével kell végezni, a Kvt. 102. §-a szerint.

(7) A kármentesítés egyes szakaszainak befejeztével a kármentesítés során létesített, feleslegessé vált építményeket, létesítményeket meg kell szüntetni úgy, hogy azok ne jelentsenek veszélyt az épített és a természeti környezetre.

(8)²¹³

(9)²¹⁴ A kármentesítési műszaki beavatkozás során alkalmazott technológiai elemekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság a megfelelőség megítélésére alkalmas igazolás benyújtását kérheti, továbbá az alkalmazást kísérleti, próbaüzemi kipróbáláshoz kötheti.

(10)²¹⁵ Higanyszennyezés esetén

32. § (1)²¹⁶

(2)²¹⁷ A Kvt. 101. § (4) bekezdése szerinti ingatlan rendeltetésszerű használatát kizáró kármentesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az más módon, más ingatlanról nem végezhető el, és ha az csak időlegesen korlátozza a rendeltetésszerű használatot.

(3)²¹⁸

(4) A kötelezett a kármentesítési munkák megkezdésének idejét az érintett terület tulajdonosával (kezelőjével, használójával) a tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal közölni köteles.

33. § (1)²¹⁹ Tartós környezetkárosodásnak minősül, ha a rendelet hatálya alá tartozó tevékenység olyan károsodást okozott a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben, amely a természeti folyamatok vagy beavatkozás révén a tényfeltárási záródokumentáció elfogadásától számított öt éven belül sem csökken a (D) kármentesítési célállapot határérték alá.

(2)²²⁰ A pontszerű szennyezőforráshoz tartozó tartós környezeti károsodás tényfeltárását követően a környezetvédelmi hatóság a tényfeltárás eredménye alapján határozatot hoz, és azt a vázrajzzal együtt megküldi az illetékes, első fokon eljáró ingatlanügyi hatóságnak a tartós környezetkárosodás tényének feljegyzése végett. Az ingatlan-nyilvántartási feljegyzésben a tartós környezetkárosodás tényének feltüntetése mellett utalni kell a tény jellegét és mértékét megállapító végleges határozatra, illetve az annak mellékletét képező vázrajzra.

(3) A (2)²²¹ bekezdés szerinti határozatnak tartalmaznia kell a károsodás jellegét és mértékét az alábbiak szerint:

(4) Ha a károsodott területen több, különböző jellegű, illetve eltérő szennyező anyag által okozott tartós károsodás fordul elő, a (2)²²⁴ bekezdés szerinti határozatban valamennyit meg kell jelölni.

(5)²²⁵ A földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben a tartós környezetkárosodás fennállását a környezetvédelmi hatóság a vízvédelmi hatóság bevonásával ellenőrzi:

(6)²²⁸ Az ellenőrzés eredménye alapján a környezetvédelmi hatóság intézkedik:

(7)²²⁹ A tartós károsodással érintett területek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésének kezdeményezésével egyidejűleg a hatóság közli határozatát az érintett önkormányzattal is. E szerint jár el a (6) bekezdés szerinti módosulások esetében is.

34. § (1) E rendelet tárgyával összefüggő irányítási, hatósági, szabályozási, nyilvántartási, tervezési, végrehajtási, ellenőrzési, statisztikai, tájékoztatási, adatszolgáltatási feladatok ellátása érdekében az érintett miniszterek gondoskodnak a nyilvántartási rendszerekhez való hozzáférésről és azok összehangolt működéséről.

(2)²³⁰ Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a felszín alatti vizek és víztestek állapotával és a földtani közeg minőségével kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatásokért, valamint a felszín alatti vizek védelmére irányuló uniós jogi aktusok végrehajtásáról szóló jelentéstételi kötelezettségek teljesítésért – az érintett miniszterek bevonásával – a miniszter felelős.

(3)²³¹ A környezetvédelemért felelős miniszter a Kvt. 49. §-a szerinti Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban: OKIR) részeként, a felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával és kármentesítésével, továbbá mindezek hatásával összefüggő információk és adatok gyűjtésére, kezelésére és nyilvántartására az irányítása alá tartozó környezetvédelmi hatóságok útján állami feladatként, a Kvt. 66. § (3) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan működteti a Felszín alatti víz környezetvédelmi nyilvántartási rendszerét (a továbbiakban: FAVI).

(4)²³²

(5) A FAVI az adminisztratív, azonosítási jellegű adatokon túlmenően a felszín alatti víz, a földtani közeg:

(6) A FAVI adatai

(7) A FAVI feladatainak ellátásához szükséges, a már működő országos adatszolgáltatások, illetve információs rendszerek keretében gyűjtött adatokat más állami szervektől történő adatátvétellel, szükség esetén erről szóló megállapodás keretében kell biztosítani.

35. § (1) A FAVI részére történő adatszolgáltatás körébe tartozik:

(2)²³⁶ Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentését a vízvédelmi hatóság részére a FAVI Engedélyköteles tevékenységek információs alrendszerébe (FAVI-ENG) kell teljesíteni.

(2a)²³⁷ Ha a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet szerint adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltatását a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló miniszteri rendelet szerinti egyszerűsített bejelentőlap és éves jelentés adattartalmával azonos adattartalommal már teljesíti, az ismételt adatszolgáltatásnak minősülő egyszerűsített bejelentés és az éves jelentés alól mentesül.

(2b)²³⁸ A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló miniszteri rendelet szerinti egyszerűsített bejelentőlappal történő adatszolgáltatást nem kell alkalmazni a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység során a természetes terhelés, továbbá egyes anyagok felhasználásából származó egyéb terhelés esetén. A magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységek esetében nem kell adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

(2c)²³⁹ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti, a szennyezett területek, szennyezőforrások, kármentesítések országos számbavételét szolgáló adatszolgáltatást a környezetvédelmi hatóság részére, az általa határozatban megjelölt határidőre a FAVI Kármentesítési információs alrendszerében (a továbbiakban: FAVI-KÁRINFO) kell teljesíteni.

(2d)²⁴⁰ Az (1) bekezdés c) pontja szerinti környezeti monitoring rendszerek adatszolgáltatását a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti környezethasználati monitorozást végzőnek a vízvédelmi hatóság részére, a 29. § (1) bekezdése szerinti kármentesítési monitoring esetében a környezetvédelmi hatóság részére, az általa határozatban – a környezeti állapot figyelembevételével – megjelölt határidőre, a FAVI Monitoring információs alrendszerébe kell teljesíteni.

(3) Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó dokumentumok archiválásáról, illetve az adatokat előállító és továbbító eljárások dokumentálásáról.

(4) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, az adatszolgáltató érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltató a felelős.

(5)²⁴¹ A vízvédelmi hatóság az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti adatokat a FAVI nyilvántartási rendszer keretében rögzíti, értékeli és szolgáltatja. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat a FAVI-KÁRINFO nyilvántartási alrendszer keretében a környezetvédelmi hatóság rögzíti, értékeli és szolgáltatja. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a FAVI nyilvántartási rendszer keretében a 29. § (1) bekezdés szerinti kármentesítési monitoring esetében a környezetvédelmi hatóság, egyéb esetekben a vízvédelmi hatóság rögzíti, értékeli és szolgáltatja. Ezek mellett a területi vízügyi igazgatóság is adatot szolgáltat a FAVI részére.

(6)²⁴²

(7)²⁴³ A FAVI adatai nyilvánosak és közérdekűek vagy a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján minősítettek. Az egyedi azonosítókkal nem rendelkező adatai statisztikai célra felhasználhatók a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (3) bekezdésére is tekintettel.

(8) A minősített adatok átadása, átvétele, adatkezelése és szolgáltatása során a minősített adatok kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(9) A Központi Statisztikai Hivatal jogosult külön jogszabály alapján a FAVI adatbázis adatait egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai felhasználás céljából, az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett – elektronikus módon is – átvenni.

(10)²⁴⁴ A FAVI működtetésében és használatában érintett szervezetek a FAVI-t érintő feladatokkal kapcsolatban legalább évente egyeztetést tartanak.

35/A. §²⁴⁵ (1) Az adatszolgáltatást elektronikus úton kell megküldeni a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló miniszteri rendelet szerinti adattartalommal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentáció 5 évig nem selejtezhető.

35/B. §²⁴⁶ (1) Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell a dokumentumok, illetve az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáról.

(2) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős.

35/C. §²⁴⁷ (1) Az adatszolgáltatás megfelelőségét az OKIR részét képező beépített automatikus ellenőrzési rendszer, valamint a vízvédelmi, illetve a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi.

(2) Ha az OKIR automatikus ellenőrzési rendszere az adatszolgáltatásra kötelezett által megküldött adatlapokat az adatszolgáltatás kitöltésére vonatkozó követelmények alapján tartalmilag feldolgozhatónak ítéli, az adatszolgáltatást határidőre befogadottnak kell tekinteni.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti ellenőrzési rendszer az adatszolgáltatásra kötelezett által megküldött adat tartalmának ellenőrzése során hibát tár fel, erről az adatszolgáltató részére elektronikus értesítést küld.

35/D. §²⁴⁸ (1) A hatóság az adatszolgáltatásokat feldolgozza és ellenőrzi. A 16. § (4) bekezdés szerinti éves adatszolgáltatásokat minden év legkésőbb július 31-ig ellenőrzi. Ha a hatóság az ellenőrzés során az adatszolgáltatásra kötelezett által megküldött adatszolgáltatást megfelelőnek találja, az adatszolgáltatást teljesítettnek tekinti.

(2) Ha a hatóság az ellenőrzés során hibát tár fel, az ügyfelet erről haladéktalanul értesíti.

(3) A vízvédelmi, illetve környezetvédelmi hatóság az adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy meg nem felelő teljesítése esetén kötelezi az adatszolgáltatót az előírás betartására.

(4) A (3) bekezdés szerint előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a (3) bekezdés szerinti kötelezett a 36. § (1) bekezdés c) pontja szerint bírságot köteles fizetni.

36. § (1)²⁴⁹ A tevékenységet folytató

(2) A bírság egyenlő:

(3) A tilalommegszegési tényező (FABa) számítását a 11. számú melléklet A) pontja tartalmazza.

(4) A szennyezettségi, károsodási tényező (FABb) a 11. számú melléklet B) pontjában szereplő képlet szerinti számítás eredménye.

(5) A 11. számú melléklet I. pontjában és B) pontjában meghatározott képletet külön-külön kell alkalmazni

37. § (1)²⁵³ A tevékenység folytatóját bírság megfizetésére kell kötelezni, ha a tevékenység folytatására vonatkozó előírásokat, illetve bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette, és a hatóság e rendelet [35/D. § (3) bekezdése, 19. § (9) bekezdés d) pontja, 22. § (3) bekezdése és 26. § (4) bekezdése] alapján az előírás betartását rendelte el.

(2) A bírság mértéke az (1) bekezdés szerinti tényállás esetén, a mulasztás, illetve az előírások megszegésének mértékétől függően 50 000–300 000 Ft közötti összeg.

(3)²⁵⁴

(4)²⁵⁵ A (3) bekezdés alapján kiadott határozatban megállapított határidő letelte után – a kötelezettség teljesítéséig – a bírság ismételten kiszabható.

38. § (1)²⁵⁶ A vízvédelmi hatóság, illetve a környezetvédelmi hatóság a 36. § (1) bekezdés szerinti bírságot az e rendelet 11. számú melléklete szerinti számításokhoz szükséges, hivatalból rendelkezésére álló, továbbá számára a tevékenységet folytató által szolgáltatott alapadatok ismeretében állapítja meg.

(2)²⁵⁷ Tilalom megszegése esetén a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot a vízvédelmi hatóság, illetve a környezetvédelmi hatóság a tényfeltárás vagy a szűkített tényfeltárás elfogadását követően állapítja meg.

(3)²⁵⁸ Ha a környezetvédelmi hatóság kármentesítési beavatkozást rendel el, és a kármentesítési kötelezettség teljesítésének időpontja vagy módja a határozatnak nem felel meg, akkor a hatóság e tény megállapítását követően kiszabja a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot.

39. § (1)²⁵⁹ A vízvédelmi hatóság, illetve a környezetvédelmi hatóság a bírság megfizetésére legfeljebb 3 hónapos határidőt állapít meg.

(2)²⁶⁰ Korábban elszennyeződött, illetve károsodott területen, a korábbival azonos szennyező anyaggal történő szennyezés esetében, a korábbi szennyezésért nem felelős szennyezőre vonatkozó, a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírság megállapításakor a szennyező anyag koncentrációjának, illetve az érintett terület nagyságának növekményét kell figyelembe venni.

(3) A felelőssel szemben ugyanazon a területen a korábban bekövetkezett és az új szennyezésért a 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bírság ismételten is kivethető.

(4)²⁶¹ A 31. § (6) bekezdés szerinti, több felelőshöz tartozó, egymással összefüggő hatású pontszerű szennyezőforrás esetében, a Kvt. szerint az egyetemleges felelősség érvényesítésével kell a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot megállapítani.

(5)²⁶² A bírságot az országos vízügyi hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett központosított beszedési számlájára kell megfizetni, a vízvédelmi hatóság által kivetett környezetvédelmi bírságokra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.

(6)²⁶³ A környezetvédelmi hatóság által a kármentesítési eljárás során és a földtani közeg szennyezése kapcsán kiszabott bírságot a környezetvédelmi hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett központosított beszedési számlájára kell megfizetni, a környezetvédelmi hatóság által kivetett környezetvédelmi bírságokra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.

40. § (1)²⁶⁴ A felszín alatti vizekbe történő bevezetésre vonatkozó 10. § szerinti tilalom megszegése esetén, a környezetvédelmi hatóság a tevékenység folytatóját szűkített tényfeltárás elvégzésére kötelezheti.

(2) A szűkített tényfeltárás a felszín alatti vízbe közvetlenül bevezetett, illetőleg a felszín alatti vizet veszélyeztető anyagok minőségének, mennyiségének megállapítására, a felszín alatti vízbe jutó szennyező anyag lehatolási mélységének meghatározására terjed ki.

(3)²⁶⁵ A bírságot a környezetvédelmi hatóság a szűkített tényfeltárás elfogadását követően annak eredményei, illetve hatósági mérések alapján állapítja meg, függetlenül a kármentesítési beavatkozás elrendelésétől.

(4)²⁶⁶ Ha kármentesítési beavatkozás elrendelésére is sor kerül, a szennyezettségi, károsodási tényező (FABb) szerinti bírság elrendelése a 36. § (4) bekezdésében foglaltak szerint történik.

41. § (1)²⁶⁷ E rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet

(3)²⁷⁰ A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken a már minőségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodása esetén, a 21. § (2) bekezdés szerinti kötelezettnek, legkésőbb 2015. december 22-ig biztosítania kell a károsodás megszüntetését, illetve a környezetvédelmi hatóság által meghatározott (E) egyedi szennyezettségi vagy (D) kármentesítési célállapot határérték elérését.

(4)²⁷¹ E rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő a 13. § (1) bekezdés

(5)²⁷³ A veszélyes anyagokat tartalmazó anyagok elhelyezésére, bevezetésére vonatkozó, valamint az ivóvízbázisokat, a vízi vagy szárazföldi ökoszisztémákat veszélyeztető tevékenységeknek 2007. október 31-ig, továbbá az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetében a külön jogszabály szerint kell megfelelni a rendelet előírásainak.

(6)²⁷⁴ A veszélyes anyagokat nem tartalmazó, 2000. január 1. előtt létesített települési folyékony hulladék elhelyező helyek csak abban az esetben működtethetők 2016. december 31. után, ha részletes monitoring hálózatban mért, az elhelyezett szennyező anyagokra kiterjedő, legalább 6 éves vizsgálati adatsorok bizonyítják, hogy az elhelyezés nem okozott (B) szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezettségi állapotot a felszín alatti vízben és nem mutatkozik a szennyezőanyagok koncentrációiban emelkedő tendencia.

(7)²⁷⁵ A (4) bekezdésben rögzített határidő nem vonatkozik a külön jogszabályban²⁷⁶ meghatározott, az állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítására.

(8)²⁷⁷ A (4) bekezdésben rögzített határidő nem vonatkozik a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) hatálya alá tartozó, lerakással ártalmatlanítható hulladék lerakására szolgáló létesítményekre, ha az a törvény hatálybalépése előtt létesült. Az ilyen létesítménynek legkésőbb 2009. július 15. napjáig meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak. Az e rendeletben és a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló külön jogszabályban foglaltakat nem teljesítő hulladéklerakó legkésőbb 2009. július 15-ig üzemelhet.

(9)²⁷⁸

(10)²⁷⁹ Azon tevékenységeknek, melyekre a területérzékenységi besorolás e rendelet szerinti változása miatt szigorúbb követelmények vonatkoznak, legkésőbb 2007. október 31-ig meg kell felelni e rendelet előírásainak.

(11)²⁸⁰ E rendelet hatálybalépésekor:

(12)²⁸² Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezet megnevezésének közzététele az R. alapján korábban már megtörtént és abban változás nem következett be, e rendelet hatálybalépésével a kijelölés jogfolytonosnak tekintendő.

(13)²⁸³

(14)²⁸⁴ A 16. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdés a) pontja szerinti esetekben, amennyiben az engedélykérelem benyújtására 2014. november 15. és 2015. március 1. között kerül sor, az adatszolgáltatás beadásának határideje 2015. március 31.

42. §²⁸⁵ Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

43–44. §²⁸⁶

45. §²⁸⁷

46. § Felszín alatti vizekbe történő – határon túlnyúló hatású – bevezetések esetében, a bevezetést engedélyezni szándékozó hatóság a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló külön jogszabály²⁸⁸ szabályai szerint jár el.

47. § (1)²⁸⁹ E rendelet alkalmazása során a mintavételezéseket, valamint a felszín alatti víz és földtani közeg vizsgálata esetén a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló rendelet szerint kell eljárni.

(2)²⁹⁰ Az e rendelet végrehajtását szolgáló, a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg kémiai vizsgálatának eredményeit tartalmazó dokumentációban fel kell tüntetni az alkalmazott szabvány számát vagy meg kell nevezni a miniszter által közzétett közleményben szereplő, alkalmazott vizsgálati módszert, illetve szabvány vagy közleményben közzétett módszer hiányában meg kell adni az alkalmazott eljárás leírását.

(3) A felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatot, illetőleg a mintavételeket – ideértve a földtani közegre irányuló vizsgálatokat is – csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti.

48. §²⁹¹ (1) Ez a rendelet

(2) Ez a rendelet