2004. évi XVIII. törvény

1. §² (1) Ez a törvény szabályozza a borszőlő telepítését, művelését, kivágását, a borászati termékek előállítását, forgalomba hozatalát, nyilvántartásuk rendszerét, továbbá a szőlőtermesztéssel és bortermeléssel kapcsolatos szakigazgatási feladatokat és hatásköröket.

(2) A borászati termékekre az e törvényben, illetve e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott eltérésekkel az élelmiszerekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

2. §³ E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek vonatkozásában:

3. §⁹ (1) A borszőlő termőhelyi katasztere a termőhelyek egységes nyilvántartási rendszere, amely borszőlő termesztésére való alkalmasság szempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt határrészek nyilvántartása külterületi átnézeti térképeken és adatlapokon. A térképeken a környezeti tényezők alapján értékelt területeket (ökotópok) be kell határolni, és azonosító kódszámmal, valamint osztályjelöléssel kell ellátni.

(2) A borszőlő termőhelyi kataszterét e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt szerv vezeti (a továbbiakban: termőhelyi katasztert vezető szerv).

(3) A termőhelyi kataszterbe sorolás, a kataszteri osztály módosítás, vagy a kataszterből való törlés iránti kérelmet a termőhely szerint illetékes hegyközség hegybírójához kell benyújtani. A hegybíró a kérelmet véleményével továbbítja a termőhelyi katasztert vezető szervnek. A termőhelyi katasztert vezető szerv új kataszteri besorolásról, módosításról vagy törlésről az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakértő szakvéleménye alapján hoz döntést.

(4)¹⁰ A (3) bekezdés szerinti döntést nyilvánosan közzé kell tenni.

(5) Ha a települési önkormányzat helyi építési szabályzata a termőhelyi kataszterben nyilvántartott területet érinti, a települési önkormányzat indokolt esetben a (3) bekezdésben meghatározott eljárásban kezdeményezheti a termőhelyi kataszter módosítását, vagy a kataszterből történő törlést.

(6) Termőhelyi kataszterbe sorolás kezdeményezéséről a termőhelyi katasztert vezető szerv a termőhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjét értesíti. A jegyző a kezdeményezést a települési önkormányzat hirdetőtábláján, honlapján vagy a helyi lapban nyilvánosan közzéteszi.

(7) Borszőlőültetvényt telepíteni csak termőhelyi kataszterbe sorolt területen lehet.

4. § (1)¹¹ A borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó terület a kataszteri osztályozás szerint

(2)¹⁴ A borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsös – a csemegeszőlő-telepítést kivéve –, erdő telepítése, halastó és nádas létesítése, valamint a termőföld más célú hasznosítása csak az illetékes hegyközség hozzájárulásával lehetséges. Erdő telepítéséhez 0,5 ha-nál nem kisebb területen, az ingatlan határától legalább 10 méteres védősáv megtartásával, gyümölcsös telepítéséhez 0,5 ha-nál nem kisebb területen, az ingatlan határától legalább 5 m-es védősáv megtartásával adható hozzájárulás.

(3)¹⁵ Amennyiben a hegybíró megállapítja, hogy a hegyközség hozzájárulása nélkül került sor a termőhelyi kataszterbe sorolt területen erdő telepítésére vagy halastó, nádas létesítésére, kezdeményezi az arra jogosult szervnél az eredeti állapot helyreállításának elrendelését.

5. §¹⁶ (1) Árutermő szőlőültetvény létesítésére és pótlására az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott, engedélyezettként osztályba sorolt borszőlőfajta használható fel.

(2)¹⁷

(3) Az osztályba sorolást megalapozó kísérleti és törzsszőlő létesítésére bármely fajta szaporítóanyaga felhasználható, amely

(4) Az a borszőlőfajta sorolható osztályba engedélyezett fajtaként, amely

(5) Ideiglenesen engedélyezett borszőlőfajtaként kell osztályba sorolni azt a borszőlőfajtát, amely már nem telepíthető.

6. §¹⁸

7. §¹⁹ Árutermő, törzs- és kísérleti célú borszőlőt telepíteni, illetve kivágni csak a hegybíró által kiadott engedéllyel lehet. Az ültetvény más fajtára történő cseréje esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

8. §²⁰ (1) A telepítést és a fajtaváltást a növénytermesztési hatóság ellenőrzi.

(2) A kivágás megkezdése előtti ültetvényellenőrzést a növénytermesztési hatóság végzi.

(3) A kivágás megtörténtét a hegybíró ellenőrzi.

9. §²¹ Európai borszőlőfajta saját gyökerű szaporítóanyagával való telepítés és pótlás kizárólag filoxérának ellenálló homoktalajra engedélyezhető. A talaj e tulajdonságát laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni.

10. §²² (1)²³

(2)²⁴ 2004. május 1-je után engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján újratelepítési jogot szerző és kivágási engedéllyel rendelkező személy újratelepítési jogát a kivágástól számított ötödik borpiaci év (augusztus 1–július 31.) végéig jogosult felhasználni. Az ezen időszak alatt fel nem használt újratelepítési jogok a telepítési jogtartalékba kerülnek. Az újratelepítési jogra, az új telepítési jogra, valamint a telepítési jogtartalékra vonatkozó részletes szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet határozza meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott újratelepítési jogok nyilvántartásában szereplő újratelepítési jog fajtakísérleti célra térítés nélkül adható.

11. §²⁶ (1) Aki 1000 m²-nél nagyobb területen borszőlőt művel vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít, továbbá, aki borszőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol (a továbbiakban együttesen: adatszolgáltató), köteles a borszőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről, szüretelési, feldolgozási, értékesítési, felhasználási tevékenységéről nyilvántartást vezetni, adatot szolgáltatni a hegyközségnek.

(2) A hegybíró az adatszolgáltatóról gazdasági aktát vezet. A gazdasági akta tartalmazza az adatszolgáltató nevét, lakcímét, illetve székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét, hegyközségi nyilvántartási számát, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott regisztrációs számát. A gazdasági aktára vonatkozó adatközlés módját, a gazdasági akta vezetésének szabályait, adattartalmának felhasználását e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

(3) Az adatszolgáltató a gazdasági aktában szereplő adataiban történő változást minden borpiaci év végéig köteles a hegybírónak bejelenteni.

(4) A gazdasági akta adattartalmához hatósági ellenőrzés és hatósági eljárás céljából a borászati hatóságnak és a vámhatóságnak, támogatás elbírálása céljából a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek hozzáférést kell biztosítani. A hozzáférés részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza.

(5) A hegybíró a gazdasági aktából a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára a VINGIS-ben való rögzítés céljából a szőlőültetvényekre vonatkozó adatokat továbbítja.

(6) A gazdasági akta adattartalma statisztikai célra felhasználható, abból adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból átadhatóak.

12. §²⁷ Az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatás során meg kell adnia a nevét és hegyközségi nyilvántartási számát. A nem hegyközségi településeken végzett tevékenységek esetén az adatszolgáltatási kötelezettséget, e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hegyközség részére kell teljesíteni. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adatok körét e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet határozza meg.

13. §²⁸ (1) A borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni.

(2) Amennyiben az ültetvény használója az ültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény rendeltetésszerű művelésére.

(3) Amennyiben az ültetvény használója az ültetvényét kettő éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény használóját, hogy hatvan napon belül gondoskodjon az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról. Az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról készült megállapodást a hegybírónak be kell mutatni.

(4) Amennyiben az ültetvény használója hatvan napon belül nem gondoskodik az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról, a hegybíró az ültetvényt művelésre meghirdeti. Az ültetvény műveléssel történő hasznosítási szándékot a hegybírónak kell bejelenteni, aki erről a használót öt napon belül értesíti. Az ültetvény használójának az értesítéstől számított harminc napon belül meg kell kötni a megállapodást. A műveléssel történő hasznosításáról készült megállapodást a hegybírónak be kell mutatni.

(5) A műveléssel történő hasznosításáról a megállapodást legalább öt borpiaci év időtartamra kell megkötni.

(6) Amennyiben az ültetvény használója az ültetvényét három éven keresztül nem műveli, és az (1)–(5) bekezdésben meghatározott intézkedések eredménytelenül zárultak, a hegybíró elrendelheti az ültetvény kivágását az alábbi esetekben:

(7) Amennyiben az ültetvény használója kivágási kötelezettségének nem tesz eleget a hegybíró az ültetvény használójának a költségére az ültetvényt kivágattatja.

(8) A kivágás után keletkezett újratelepítési jogot telepítési jogtartalékba kell helyezni.

13/A. §³¹ (1)³² Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező bort az ott meghatározott feltételek mellett lehet készíteni, amennyiben:

(2)³³ Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező bort az ott meghatározott feltételek mellett lehet készíteni, amennyiben:

(3)³⁴ A „védett eredetű” kifejezés – kiegészítve az adott borászati termékkategória nevével – az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel egyenértékű kifejezésként használható a vonatkozó termékleírás szerint a következő borászati termékek esetében:

(4) Dűlő vagy település neve csak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel együtt szerepelhet a címkén.

(5) A tájbor kifejezéssel – mint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel egyenértékű kifejezéssel – az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező bor jelölhető.

(6)³⁵ A minőségi bor kifejezéssel a 2012. augusztus 1-je utáni szüretből származó bor nem jelölhető.

(7)³⁶ Új oltalom alatt álló földrajzi jelzés vagy oltalom alatt álló eredetmegjelölés oltalmára vonatkozó kérelemben foglalt termékleírás rendelkezéseit először a nemzeti jóváhagyásról szóló határozatban megjelölt borpiaci évben szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni. A kérelem és a termékleírás közzétételéről az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.

(8)³⁷ Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 118s. cikke alapján benyújtott termékleírást a nemzeti jóváhagyásról szóló határozat Európai Bizottság részére történő megküldését követően kezdődő szüretben szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni.

(9)³⁸ Termékleírás módosítására vonatkozó kérelemben foglalt rendelkezéseket először a nemzeti jóváhagyásról szóló határozatban megjelölt borpiaci évben szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni. A módosítási kérelem és a módosított termékleírás közzétételéről a miniszter gondoskodik.

(10)³⁹ A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a termékleírás módosítására irányuló kérelemben foglaltakat – a miniszter döntése alapján – először a nemzeti jóváhagyásról szóló határozatban megjelölt időpontot követően forgalomba hozott borászati termékekre kell alkalmazni, amennyiben azok az édesítés, a palackozás helye vagy a forgalomba hozatalt megelőző érzékszervi bírálat szabályait érintik.

13/B. §⁴⁰

13/C. §⁴¹ (1) A kései szüretelésű bor, a válogatott szüretelésű bor, a töppedt borszőlőből készült bor, a jégbor és a muzeális bor oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező bortípus lehet.

(2) A tokaji borkülönlegesség, a főbor, a szekszárdi és egri bikavér bor kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező bortípus lehet.

14–15. §⁴³

16. §⁴⁴ A borszőlő- és a borkészítés melléktermékeinek kötelező kivonásával kapcsolatos nemzeti szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

17–18. §⁴⁵

19. §⁴⁶ (1) Értékesítési vagy továbbfeldolgozási céllal borászati üzemben tárolt borászati terméket – friss borszőlő, töppedt borszőlő, aszúsodott borszőlő kivételével – a pincekönyvben kell nyilvántartani. A pincekönyv vezetésének szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

(2) A termelő, felvásárló és nem palackozott bort forgalomba hozó az (1) bekezdésben meghatározott termékéről az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben szabályozott módon adatot szolgáltat. Ez a rendelkezés arra a házikerti szőlőbirtokosra is vonatkozik, aki borszőlőtermését vagy borát forgalomba hozza.

(3) Nem borszőlő alapú alkoholos termék és borászati termék ugyanabban a helyiségben nem tárolható.

20. §⁴⁷ (1) Borászati termék előállításához vagy kezeléséhez meg nem engedett anyagokat és borászati terméket borászati termék előállítására, kezelésére, raktározására szolgáló helyiségben tartani tilos. A borászati hatóság a meg nem engedett anyag tárolása miatt minőségvédelmi bírságot szabhat ki.

(2) Az a borászati termék, amelyet a jogszabályokban meg nem engedett anyagok felhasználásával vagy a jogszabályokban meg nem engedett módszerrel állítottak elő vagy kezeltek, nem minősül szőlőbornak.

(3) A (2) bekezdés szerinti terméket birtokban tartani tilos.

21. §⁴⁸ (1) Borpárlatot vagy boralkoholt csak borászati termékből lehet előállítani.

(2) Borpárlat vagy boralkohol készítésére az (1) bekezdéstől eltérően a borseprő szűrése vagy centrifugálása megengedett.

(3) Borseprő szűrése vagy centrifugálása kizárólag boralkohol vagy borpárlat készítése céljából engedélyezett, és csak alkoholtermék adóraktári engedéllyel rendelkező üzemben lehetséges.

22. §⁴⁹ (1) Borászati terméket csak származási bizonyítvánnyal rendelkező borszőlőből, mustból, borból lehet előállítani, illetve továbbfeldolgozás céljából forgalomba hozni.

(2) Borszőlő alapú üdítőitalokat csak származási bizonyítvánnyal igazolt szőlőmustból vagy szőlőmustsűrítményből lehet előállítani.

23. §⁵⁰ (1) A borszőlő, illetve a bor származási bizonyítványa igazolja:

(2)⁵³ A borszőlő származási bizonyítványát a hegybíró adja ki. A származási bizonyítványok részletes adattartalmát, kiadási rendjét e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

(3)⁵⁴ A forgalomba hozatali engedélykérelemhez csatolni kell a származási bizonyítványt. Származási bizonyítvány hiányában vagy valótlan adatok feltüntetése esetén a borászati hatóság forgalomba hozatali engedélyt nem ad ki.

(4)⁵⁵

(5)⁵⁶

(6)⁵⁷

(7)⁵⁸

(8)⁵⁹

(9)⁶⁰

(10)⁶¹

24. §⁶² (1)⁶³ Árutermelési céllal borászati terméket – friss borszőlő, töppedt borszőlő, aszúsodott borszőlő kivételével – előállítani, tárolni, kezelni, kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett borászati üzemben lehet. A borászati hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén ad engedélyt, amelyet a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíróval is közöl. A borászati hatóság a borászati üzemet nyilvántartásba veszi. E nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A borászati hatóság a nyilvántartást honlapján is közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza az engedélyes regisztrációs számát, a borászati üzem üzemeltetőjének nevét, a borászati üzem címét, a borászati üzemben végezhető tevékenységek felsorolását, palackozásra vonatkozó tevékenység engedélyezése esetén a palackozó üzem kódját, nyilvántartásba vételének dátumát.

(2) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktári engedély visszavonásáról – az érintett engedélyes nevére (cégnevére), lakhelyére (székhelyére), az engedély visszavonásának tényére és időpontjára vonatkozó adatok megadásával – értesíti a borászati hatóságot és az illetékes hegyközséget.

24/A. §⁶⁴ (1) Borászati terméket – friss borszőlő, töppedt borszőlő, aszúsodott borszőlő, zúzott friss borszőlő, szőlőmust kivételével – közfogyasztásra forgalomba hozni vagy továbbfeldolgozás céljából Magyarország területéről kivinni csak abban az esetben lehet, ha azt tételenként a borászati hatóság vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá vetette, és ennek alapján minőségét megállapította, és megfelelőnek minősítette, vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államának erre hatáskörrel rendelkező szerve, illetve egyéb, uniós jogi aktusban meghatározott szervezet, a rá vonatkozó szabályok szerint minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette.

(2) A borászati hatóság az (1) bekezdés szerinti laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alapján megfelelőnek minősített borra forgalomba hozatali engedélyt ad ki.

25. §⁶⁵ (1) Közfogyasztásra forgalomba hozott borászati termék az, amelyet a fogyasztónak vagy kereskedelmi szervnek közvetlenül értékesítenek.

(2) A vámhatóság a Jöt.-ben az egyszerűsített adóraktár-engedélyesekre előírt tárgyidőszakonkénti mennyiségi elszámolás benyújtási határideje hónapját követő három hónapon belül megküldi a borászati hatóságnak a tárgyidőszakra vonatkozóan – egyszerűsített adóraktár-engedélyesenként (nevét, címét, cégnevét, székhelyét, adószámát is feltüntetve) részletezve – az Európai Unió tagállamaiból összesen, továbbfeldolgozás céljából beszerzett bor mennyiségére vonatkozó adatokat, mely adatokat a borászati hatóság átadhatja az illetékes hegyközségnek.

(3)⁶⁶

(4) Közfogyasztásra tilos forgalomba hozni

26–27. §⁶⁷

28. §⁶⁸ Külkereskedelmi forgalomba hozatal esetén e törvény hatálya alá tartozó, forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező terméket kiszállítani a borászati hatóság tételes minősítése alapján, kizárólag a borászati hatóság által kiadott szállítmányonkénti minőségi tanúsítvánnyal szabad. A forgalomba hozatali engedélyt vagy a minőségi tanúsítványt a vámhatóságnak át kell adni. Ez alól kivételt képez a tételenként legfeljebb 9 literes minta, ami kereskedelmi forgalomba nem kerül.

29. § (1)⁶⁹ Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, borászati termékek – kivéve a szőlő és a borecet – behozatalához szükség van a borászati hatóság minősítésére. A minősítést a külkereskedelmet lebonyolítónak szállítmányonként kell kérnie, a minősítés bizonylatát pedig át kell adnia a forgalomba hozó vagy felhasználó szervnek.

(2)⁷⁰ Nemzetközi szerződés alapján akkor mellőzhető a borászati hatóság minősítése, ha a bor származási helye szerinti minősítő szervek jegyzékét a szerződő felek egymásnak átadták, és kölcsönösen közzétették.

(3)⁷¹ Az import borok laboratóriumi vizsgálatát, minőségét tanúsító vizsgálati lap egy példányát a határ átlépését követően a borászati hatóság részére az importőrnek 8 napon belül meg kell küldenie. A borok származási dokumentumait az import mennyiségi és minőségi igazolások helyettesítik.

30. § (1) Külföldi származású palackozott borászati terméket az eredeti kiszerelési állapotban kell forgalomba hozni.

(2)⁷² Licenc átadása esetén borászati termék forgalomba hozatalát megelőző vizsgálathoz a licencet átadó szervezet eredeti termékét és kiszerelt palackját is be kell küldeni a borászati hatóságnak.

31. §⁷³ (1) A borászati termékek kiszerelésére és jelölésére vonatkozó előírásokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

(2) Egri bikavér bort, szekszárdi bikavér bort, valamint tokaji borkülönlegességet közfogyasztás céljára kizárólag üvegpalackban szabad forgalomba hozni. A palackozási kötelezettség nem vonatkozik az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra kerülő, saját termelésű boraira.

32. §⁷⁴ (1) A Tokaji borvidék területéről kiszállított, forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező bármely borászati termék esetében a Tokaj eredetmegjelölés csak abban az esetben használható, amennyiben abból pezsgőt készítenek és a hegyközségi tanács megadta rá a Tokaj eredetmegjelölés használatára vonatkozó engedélyt. A hegyközségi tanács határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat rendelkező részében foglaltakat a származási bizonyítványra rá kell jegyezni. A Tokaj eredetmegjelölés használatára vonatkozó rájegyzés hiányában a származási bizonyítvány érvénytelen.

(2) A Tokaj eredetmegjelölés használatáról szóló határozatot a hegyközségi tanács közli a borászati hatósággal is.

33. § A más terület terméséből származó mustot és bort a területről származó musttól és bortól elkülönítve, külön helyiségben kell tartani, és tárolóedényét (hordóját) olyan megjelöléssel kell ellátni, amely a must, illetőleg a bor származását kétséget kizáró módon feltünteti. A kizárólag házi fogyasztás céljára bevitt idegen eredetű must és bor a Tokaji borvidékről származó musttal és borral egy helyiségben is tartható, származását azonban a tárolóedényen (hordón) ilyen esetben is fel kell tüntetni.

34–35. §⁷⁵

36. §⁷⁶ (1) A Tokaji borvidéken készített tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji szamorodni, tokaji aszú és tokaji eszencia tokaji borkülönlegességnek minősülnek és önálló névhasználatra jogosultak.

(2) Tokaji máslás: a szamorodni vagy az aszú seprőjére felöntött mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik, és fahordóban érlelték.

(3) Tokaji fordítás: a kipréselt aszútésztára felöntött meghatározott termőhelyről származó mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült, fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik.

(4) Tokaji szamorodni: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott szőlőbogyókat is tartalmazó, válogatás nélkül szedett szőlőfürtök feldolgozásával előállított mustból alkoholos erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség, melyet legalább egy évig fahordóban érlelnek.

(5) Tokaji aszú: a Tokaji borvidék területén termett borszőlő Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott, szüretkor kézzel külön szedett, feldolgozott szőlőbogyóinak az ugyanott termett szőlőből készült mustban, részben erjedt szőlőmustban, még erjedésben lévő újborban vagy azonos évjáratú borban történő áztatását követő alkoholos erjedés útján nyert, és a forgalomba hozatal előtt fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség.

(6) Tokaji eszencia: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor kézzel külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül kiszivárgó, szőlőmustból minimális alkoholos erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség.

37. § (1)⁷⁷ A Tokaji borvidék területén termett borszőlőből származó törkölyös mustra, borseprőre vagy törkölyre csak az e borvidéken termett borszőlőből származó mustot vagy bort szabad önteni.

(2)⁷⁸ A tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji aszú és tokaji eszencia előállítója a felhasznált aszúsodott szőlőbogyó, a készített aszú, fordítás és a nyert eszencia mennyiségét az illetékes hegyközségnek kategóriánként évente a borpiaci év végéig köteles bejelenteni.

(3) A Tokaji borvidék területén ízesített italokat készíteni tilos, készleten tartani csak palackozott formában lehet.

38. § (1)⁷⁹ A tokaji borkülönlegességek palackozásához csak e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott palackot lehet felhasználni. Ilyen palackokba csak tokaji borkülönlegességeket lehet tölteni.

(2)⁸⁰ A palackozási kötelezettség nem vonatkozik a Tokaji borvidék területén a termelők által saját pincéjükben forgalomba hozott, saját termésű, helyben fogyasztásra kerülő tokaji szamorodni, tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji aszú és tokaji eszencia borokra.

39. § (1)⁸¹ A Tokaji borvidékre utaló elnevezéssel tilos közfogyasztásra forgalomba hozni mustot, továbbá olyan bort, amelyet más termőhelyről származó musttal vagy borral házasítottak.

(2) A palackozási kötelezettség alá vont tokaji borokat poharanként csak palackból szabad kimérni.

40. §⁸³ (1)⁸⁴

(2)⁸⁵

(3)⁸⁶

(4)⁸⁷

(5)⁸⁸

(6)⁸⁹

(7)⁹⁰ A borászati hatóság közigazgatási eljárásban országos illetékességgel hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

(7)⁹¹ A borászati hatóság a 479/2008/EK rendelet 65. cikke szerinti szőlő- és borágazati szakmaközi szervezetet ismerhet el.

41. §⁹²

42. §⁹³

43. §⁹⁴ (1)⁹⁵ Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy engedély nélküli telepítést végeztek, tizenöt napon belül határidő megjelölésével felszólítja a telepítést végzőt, hogy fennmaradási engedély iránti kérelmet nyújtson be a borszőlőültetvény utólagos engedélyezése céljából a hegybíróhoz. A felszólításról a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.

(2)⁹⁶ Amennyiben az ültetvény nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a telepítést végző a fennmaradási engedély iránti kérelemben vállalhatja, hogy az ültetvényt a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakítja. Az átalakítást úgy engedélyezi a hegybíró, hogy a telepítést végző azt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül köteles elvégezni, és annak megtörténtét követő harminc napon belül bejelenteni a növénytermesztési hatósághoz. A növénytermesztési hatóság az átalakított ültetvényt ellenőrzi, és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet megküldi a hegybíró részére.

(3)⁹⁷ A (2) bekezdésben meghatározott egyéves határidő a telepítést végző kérelmére hat hónappal meghosszabbítható az alábbi esetek bekövetkezése esetén:

(4)⁹⁹ Amennyiben a borszőlőültetvény vagy átalakított borszőlőültetvény fennmaradásának akadálya nincs – és új ültetvény telepítése esetén igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített és a joggal továbbra is rendelkezik –, úgy a telepítést utólagosan a hegybíró engedélyezi.

(5)¹⁰⁰ Amennyiben a telepítést az engedély kiadását megelőzően már megkezdték, illetve elvégezték, de a kérelem az előírt követelményeknek megfelel – és új ültetvény telepítése esetén igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített és a joggal továbbra is rendelkezik –, úgy a telepítést utólagosan a hegybíró engedélyezi.

(6)¹⁰¹ Amennyiben a növénytermesztési hatóság megállapítja, hogy a borszőlőültetvény vagy átalakított borszőlőültetvény részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, megfelelő határidő tűzésével kötelezi a telepítőt az engedély nélkül telepített borszőlőültetvény kivágására. Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a növénytermesztési hatóság a borszőlőültetvényt kivágattatja. A kivágás elrendeléséről a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.

(7) Az (1) bekezdés szerinti borszőlőültetvényről származó borszőlőre csak az utólagos engedélyezés esetén adható származási bizonyítvány.

43/A. §¹⁰² (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az ültetvényt engedély nélkül vágták ki, tizenöt napon belül határidő megjelölésével felszólítja a kivágást végzőt, hogy nyújtsa be a kivágási engedély iránti kérelmét a hegybíróhoz kivágás utólagos engedélyezése céljából. A felszólításról a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.

(2) Amennyiben a hegybíró eljárása során megállapítja, hogy a kivágás az előírt követelményeknek megfelel, a kivágást utólagosan engedélyezi.

(3) Amennyiben a kivágást az engedély kiadását megelőzően már megkezdték, illetve elvégezték, és a kérelem az előírt követelményeknek megfelel, a kivágást a hegybíró utólag engedélyezi.

43/B. §¹⁰³ (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a borszőlőültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepítették, úgy a telepítőt megfelelő határidő kitűzésével felszólítja, hogy kezdeményezze a telepítési engedély módosítását. A felszólításról a növénytermesztési hatóság értesíti az engedélyt kiadó hegybírót.

(2) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a telepítést nem engedélyezett borszőlőfajtával vagy fel nem használható szaporítóanyaggal végezték, a növénytermesztési hatóság elrendeli a borszőlőültetvény kivágását. A kivágás elrendeléséről a növénytermesztési hatóság értesíti az engedélyt kiadó hegybírót.

(3) Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a növénytermesztési hatóság a borszőlőültetvényt kivágattatja. A kivágás megtörténtéről a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.

43/C. §¹⁰⁴ (1) Azt a személyt, aki engedély nélkül végzett telepítést vagy borszőlőültetvényt engedély nélkül vágott ki (a továbbiakban: mulasztó) a növénytermesztési hatóság ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Amennyiben a mulasztó a 43. § (1) bekezdésében, a 43/A. § (1) bekezdésében vagy a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt kérelem benyújtására vonatkozó felszólításnak határidőben nem tesz eleget, úgy a növénytermesztési hatóság a mulasztót ötventől – ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére, és a nem engedélyezett művelet vonatkozásában a művelési ág szerinti állapot helyreállítására kötelezi.

(3) A mulasztási bírság kiszabása során figyelembe kell venni az engedély nélkül végzett művelettel érintett terület nagyságát, valamint a mulasztó által engedély nélkül végzett műveletek gyakoriságát.

43/D. §¹⁰⁵ (1) A 43–43/C. §-ban foglaltak nem vonatkoznak a borpiac közös szervezéséről szóló 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdésében, illetve az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 85g. cikkében meghatározott telepítési tilalom megszegésével végzett telepítésekre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott telepítési tilalom megszegésével végzett telepítések esetében a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet 55. cikk (1) bekezdése alapján a növénytermesztési hatóság bírságot szab ki.

(3) A bírság összege hektáronként az alábbi euró összegeknek megfelelő forintösszegekből tevődik össze:

(4) A kivágás tényét annak megtörténtét követő harminc napon belül be kell jelenteni a növénytermesztési hatósághoz. A kivágás megtörténtéről a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.

(5) A növénytermesztési hatóságnak a kivágás elmaradása esetén a bírságot az arról szóló határozat kézhezvételének napját követő minden tizenkettedik hónapban ki kell szabni.

(6) A bírság összegének meghatározásakor a forintra történő átszámítást a határozathozatal hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell elvégezni.

44. § (1)¹⁰⁶ A borászati hatóság ellenőrzi:

(2)¹¹² A helyszíni ellenőrzés során készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ellenőrzés keretében elrendelt ideiglenes intézkedést is. A borászati hatóság a hegybíró hatáskörébe is tartozó esetekben a jegyzőkönyv egy példányát a borászati üzem helye szerint illetékes hegyközségnek is megküldi.

(3)¹¹³ A borászati hatóság ellátja a lepárlási, valamint a mustsűrítménnyel való mustjavítási intézkedésekhez kapcsolódó szakmai ellenőrzési feladatokat.

(4)¹¹⁴ A borászati hatóság a helyi borbíráló bizottságokról nyilvántartást vezet. E nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A borászati hatóság a nyilvántartást honlapján is közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza a helyi borbíráló bizottság nevét, a helyi borbíráló bizottságot működtető szervezet nevét, a helyi borbíráló bizottság székhelyét, a helyi borbíráló bizottság működésének helyét, a helyi borbíráló bizottság nyilvántartásba vételének dátumát.

45. §¹¹⁵

46. § (1)¹¹⁶ A hatósági ellenőrzés során alkalmazott mintavétel szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.

(2) A mintavételhez szükséges italokat, palackokat és egyéb anyagokat a mintaadásra kötelezett díjtalanul köteles rendelkezésre bocsátani. Megfelelő palackok hiányában azok beszerzéséről a mintaadásra kötelezettnek kell gondoskodni.

47. § (1)¹¹⁷

(2)¹¹⁸ Ha az ellenőrző szerv más hatóság megbízása alapján laboratóriumi vizsgálatot végez, a költségeket a megbízó hatóság megtéríti.

47/A. §¹¹⁹ A borászati hatóság a jármű rakományának ellenőrzéséhez a rendőrség, illetve a vámhatóság közreműködését kérheti.

48. §¹²⁰ (1) Ha a vizsgált borászati termék

(2) A borászati hatóság az ellenőrzés eredményeként, a kötelezettségszegés súlyától függően

(3)¹²¹ Ha az 51/A. § szerinti mulasztási vagy a minőségvédelmi bírságot a határozatban megjelölt határidő lejártát követő hatvan napon túl sem fizetik meg, a borászati hatóság a kötelezettségszegés súlyától és gyakoriságától függően – a fizetési kötelezettség teljesítéséig terjedő időtartamra – felfüggesztheti a borászati üzem működési engedélyét.

(4) A borászati hatóság a (2) bekezdés a), c), e) pontjában felsorolt esetben a határozatot a borászati üzem helye szerint illetékes hegyközséggel is közli.

(5) Amennyiben a borászati hatóság a kereskedelmi egység ellenőrzésekor a 20. § (2) bekezdése szerinti terméket talál, kezdeményezi az engedélyező hatóságnál a kereskedelmi egység legfeljebb 30 napig tartó bezárását.

(6) Amennyiben a borászati hatóság a kereskedelmi egység ellenőrzése során két éven belül ismételten jogsértést állapít meg, kezdeményezi a kereskedelmi egység működési engedélyének visszavonását.

(7) A (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti határozatok fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóak.

(8) A súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében a (2) bekezdés szerinti intézkedést tartalmazó határozatot – az ügyfél telephelye szerinti megyei napilapban és legalább egy országos napilapban is – nyilvánosan közzé kell tenni. A közzététel költsége egyéb eljárási költségnek minősül.

(9) Ha az észlelt hiányosságot a borászati hatóság által meghatározott határidőig nem szüntetik meg, vagy ha a tiltott cselekményt két éven belül ismételten elkövetik, a borászati hatóság a borászati üzem engedélyét visszavonja. A határozatot közölni kell a vámhatósággal is.

49–50. §¹²²

51. § (1)¹²³ A borászati hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott borászati termék nem felel meg az előírt, illetve megjelölt minőségi jellemzőknek, valamint akkor, ha az előállítás, illetve a forgalomba hozatal nem felel meg a 24–25. §-ban meghatározott szempontoknak.

(2)¹²⁴ A minőségvédelmi bírság mértéke – a kifogásolt tétel mennyiségétől, minőségétől, a hiba súlyától függően – legalább ötvenezer forint, legfeljebb a borászati termék literenként háromezer forinttal számított összege erejéig terjedhet. A minőségvédelmi bírság a 48. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekkel együtt is kiszabható. A borászati hatóság a minőségvédelmi bírság kiszabása helyett az ügyet jövedéki eljárás lefolytatására átteszi az illetékes vámhatósághoz, ha a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a termék nem minősül a jövedéki adóról és a Jöt. szerinti szőlőbornak.

(3) A minőségvédelmi bírság megfizetésére azt a termelőt, illetve forgalmazót kell kötelezni, aki a borászati terméknek az (1) bekezdésben foglaltak szerint kifogásolt minőségét előidézte, vagy – ha ez egyértelműen nem állapítható meg – azt, akinél a borászati terméket vizsgálat alá vonták.

(4)¹²⁵ A minőségvédelmi bírságot a borászati hatóság számlájára kell befizetni.

51/A. §¹²⁷ (1)¹²⁸ A borászati hatóság vagy a hegybíró mulasztási bírságot szab ki, ha a borászati hatóság vagy a hegyközség felé előírt bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettséget elmulasztották vagy az adatszolgáltatást szándékosan hiányosan, vagy valótlan adattartalommal teljesítették.

(2) A mulasztási bírság mértéke legfeljebb ötszázezer forint összeg erejéig terjedhet.

(3)¹²⁹ A borászati hatóság a bírság kiszabása során figyelembe veszi a jogsértéssel érintett borászati termék mennyiségét, a mulasztás gyakoriságát.

(4) A hegybíró a bírság kiszabása során figyelembe veszi a szolgáltatandó adatok körét és a jogsértés gyakoriságát. A hegybíró által kiszabott mulasztási bírság a hegyközség bevétele.

(5)¹³⁰

52. § Mustot és bort a pince- és borhigiéniai követelményeknek megfelelően kell előállítani, csomagolni, tárolni, szállítani és forgalomba hozni úgy, hogy az ital szennyeződésnek, fertőzésnek, romlásnak ne legyen kitéve.

53–55. §¹³²

56. §¹³³

57. § (1)¹³⁴ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa

(2)¹⁵² Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben

(3)¹⁵³ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

58. § (1)¹⁵⁵ Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) A törvény 31. § (2) bekezdését először a 2004-ben szüretelt szőlőből készített borra kell alkalmazni.

(3)¹⁵⁶ E törvénynek az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvénnyel megállapított 32. §-át 2014. július 31-e után szüretelt szőlőből készült borászati termékek esetében kell alkalmazni.

(4)¹⁵⁷ Ez a törvény a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(5)¹⁵⁸