2004. évi CVII. törvény
2004. évi CVII. törvény
a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról1
Az Országgyűlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében az alábbi törvényt alkotja:
1. § (1) A kistérségben – kivéve a fővárost és azt a kistérséget, amelyben egy település alkot egy kistérséget – működő települési önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulási megállapodás) a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. E törvény alkalmazásában kistérségen a törvény mellékletében megjelölt kistérséget kell érteni.
(2) A többcélú kistérségi társulás létrehozásához szükséges, hogy
a)2 a többcélú kistérségi társulási megállapodást a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek több mint a fele, de legalább két képviselő-testület (a továbbiakban: a társulás tagja) jóváhagyja;
b) a többcélú kistérségi társulási megállapodást jóváhagyó települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, illetve 50%-át, ha a társulás tagjainak száma eléri a kistérségbe tartozó települések számának 60%-át;
c)3 megalakulását követően a kincstár nyilvántartásba vegye.
(3) A többcélú kistérségi társulási megállapodást a társulás tagjai módosíthatják, törvényben meghatározottak szerint módosítják, illetve a helyi önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül felülvizsgálják.
(4) A többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozni bármikor, abból kiválni törvényben meghatározott esetben, illetve naptári év utolsó napjával lehet.
(5) A kiválásról szóló – minősített többséggel hozott – döntést a települési önkormányzat képviselő-testülete hat hónappal korábban köteles meghozni, és azt a társulás tagjaival közölni.
(6) A társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával a többcélú kistérségi társulásból kizárhatja a társulás azon tagját, amely a megállapodásban meghatározott kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget.
(7) A többcélú kistérségi társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8) A többcélú kistérségi társulás megszűnik, amennyiben tagjainak száma a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szám alá csökken, illetve az általuk képviselt települések lakosságszáma nem éri el a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott arányt.
(9) A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:
a) a többcélú kistérségi társulási megállapodás jóváhagyásához;
b) a többcélú kistérségi társulási megállapodás módosításához;
c) a többcélú kistérségi társulás megszüntetéséhez;
d) a többcélú kistérségi társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz.
2. § (1) A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról:
a) oktatás és nevelés;
b) szociális ellátás;
c) egészségügyi ellátás;
d) család-, gyermek- és ifjúságvédelem;
e) közművelődési, közgyűjteményi tevékenység;
f) helyi közlekedés, helyi közútfenntartás;
g) ingatlan- és vagyongazdálkodás;
h) ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés;
i) kommunális szolgáltatások és energiaellátás;
j) környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés;
k) szennyvíztisztítás és -elvezetés;
l) területrendezés;
m) esélyegyenlőségi program megvalósítása;
n) foglalkoztatás;
o) gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom;
p) állat- és növényegészségügy;
q) belső ellenőrzés;
r) területfejlesztés.
(2)4 Ha a többcélú kistérségi társulás legalább az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feladatkörbe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást biztosít.
(3) A kistérségi társulás által ellátható feladatok megvalósításának szakmai minimum követelményeit az ágazati törvények határozzák meg.
3. § (1) A többcélú kistérségi társulási megállapodás tartalmazza:
a) a többcélú kistérségi társulás nevét, székhelyét és lakosságszámát;
b) a többcélú kistérségi társulás tagjainak nevét, székhelyét és lakosságszámát;
c) a társulás tagjai által a többcélú kistérségi társulásra átruházott feladat- és hatásköröket;
d) a – meglévő vagy tervezett – közös fenntartású intézmények megjelölését, amelyek biztosítják a többcélú kistérségi társulás által ellátott önkormányzati közszolgáltatásokat;
e) a társulási tanács tagjait megillető szavazatot;
f) a társulási tanács szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat;
g) a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit;
h)5 az önkormányzatok vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a társulás tagjai részéről a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, amely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz);
i)6 a társulási tanács működésével kapcsolatos hivatali teendők ellátásának a módját, elkülönült munkaszervezet létrehozása esetén annak szervezetét, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét;
j)7 intézmény, más szervezet közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket;
k)8 a többcélú kistérségi társulás gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket;
l)9 a többcélú kistérségi társulás tevékenysége és gazdálkodása ellenőrzésének a rendjét;
m)10 a többcélú kistérségi társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendjét.
(2) A társulási megállapodás tartalmazhatja:
a) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás egyes feladatainak ellátását a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagja biztosítja saját intézménye útján, ha az érintett önkormányzat képviselő-testülete a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást köt;
b) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás nem minden tagja számára biztosítja egyes feladat- és hatáskörök közös ellátását;
c) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás gondoskodik a tagjai által fenntartott, azonos típusú intézmények gazdálkodásának biztosításáról;
d) társszékhely(ek) megjelölését, amely(ek) elláthatja(ják) a többcélú kistérségi társulás egyes feladatait;
e) a helyi adókból származó bevétel megosztásának módját;
f) a társulási tanács elnökségének feladatait;
g) a lakosság önszerveződő közösségei tájékoztatásának módját, valamint az együttműködés rendjét;
h)11 a megyei önkormányzattal, a térségi fejlesztési tanácsokkal való együttműködés, kapcsolattartás rendjét;
i) a társulási tanács és a társulás tagjai, valamint más települési önkormányzatok képviselő-testületei közötti kapcsolat rendszerét, a kölcsönös tájékoztatás, a döntés-előkészítés menetét, az egyes képviselő-testületeket megillető kezdeményezési jogot;
j) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás keretében több intézményi társulás működik;
k) azt, amiben a társulás tagjai megállapodnak.
4. § (1) A többcélú kistérségi társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A többcélú kistérségi társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(2) A többcélú kistérségi társulás egyes közszolgáltatásokat – külön megállapodás alapján – más társulással, illetve helyi önkormányzattal együtt közösen biztosíthat, közös fejlesztéseket, beruházásokat valósíthatnak meg.
(3) A többcélú kistérségi társulás költségvetését a társulási tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A társulási tanács munkaszervezete [10. § (1) bekezdés] útján gondoskodik a többcélú kistérségi társulás költségvetésének végrehajtásáról.
(4) A többcélú kistérségi társulás működési költségeihez – a többcélú kistérségi társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak.
(5) A többcélú kistérségi társulás saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg.
(6) A többcélú kistérségi társulás megszűnése esetén a vagyonát – eltérő megállapodás hiányában – a társulás tagjai között kell felosztani. A vagyonmegosztás módját a társulási megállapodás rögzíti.
(7) A többcélú kistérségi társulásból történő kiválás, kizárás esetén a társulás tagja által a többcélú kistérségi társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Annak kiadására a társulás tagja csak abban az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatának ellátását, ebben az esetben a társulás volt tagját a többcélú kistérségi társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg.
5. § (1) A többcélú kistérségi társulás döntést hozó szerve a társulási tanács. A társulási tanács gyakorolja a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket.
(2) A társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják. A polgármester helyettesítésének rendjéről a képviselő-testület rendelkezik. A társulási tanács alakuló ülését a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzatának polgármestere hívja össze. A társulási tanács alakuló ülésén mondja ki a többcélú kistérségi társulás megalakulását.
(3) A társulási tanács alakuló ülésén titkos szavazással tagjai sorából elnököt választ, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettes(eke)t választhat, meghatározza a helyettesítés rendjét. Az elnök személyére a társulási tanács bármely tagja javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz – amennyiben a társulási tanács tagjainak száma a huszonötöt meghaladja – a jelen lévő tagok legalább egynegyedének szavazata szükséges. Az elnökhelyettes(ek) személyére az elnök tesz javaslatot.
6. § (1) A társulási tanács minden tagja – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – egy szavazattal rendelkezik.
(2) A társulás tagjai a többcélú kistérségi társulási megállapodásban rögzíthetik, hogy a társulási tanács tagjai a település lakosságszáma vagy a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal.
(3) A társulási tanács tagjai évente legalább két alkalommal beszámolnak képviselő-testületeiknek a társulási tanácsban végzett tevékenységükről.
(4) A társulási tanács tagjai a települési önkormányzat képviselő-testülete által tartott közmeghallgatáson tájékoztathatják a lakosságot a többcélú kistérségi társulás tevékenységéről. A többcélú kistérségi társulási megállapodás a tájékoztatás és az együttműködés egyéb formáit is meghatározhatja.
7. § (1) A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza.
(2) A társulási tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetőleg a társulási tanács helyettesítéssel megbízott tagja hívja össze és vezeti.
(3) A társulási tanács ülését össze kell hívni:
a) szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal;
b) a többcélú kistérségi társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott esetben;
c) a társulás tagjai egynegyedének – napirendet tartalmazó – indítványára, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül;
d)12 a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.
(4) A társulási tanács ülése nyilvános.
(5) A társulási tanács
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági ügy tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(6)13 A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott tag írja alá. A jegyzőkönyvet a társulási tanács elnöke az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak és a társulás tagjainak.
8. § (1) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a társulási megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint felével rendelkező tag jelen van és a jelen lévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a többcélú kistérségi társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát.
(2) Minősített többség szükséges:
a) a kistérség fejlesztését szolgáló – pénzügyi hozzájárulást igénylő – pályázat benyújtásához, az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához;
b) a 7. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez;
c) a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása; és
d) abban az ügyben, amit a szervezeti és működési szabályzat meghatároz.
(3) A minősített többséghez a társulási megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a jelen lévő tagok szavazatainak kétharmadát és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét.
9. § (1) Azokban a kistérségekben, amelyekben a társulás tagjainak száma meghaladja a huszonötöt, a társulási tanács tagjai sorából legalább öt-, de legfeljebb kilenctagú elnökséget választhat. Az elnökség előkészíti a társulási tanács döntéseit, összehangolja a bizottságok munkáját és a munkaszervezet vezetőjén keresztül irányítja a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetét.
(2) Az elnökség működésére, a társulási tanácsnak történő beszámolásának rendjére vonatkozó rendelkezéseket a társulási tanács szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
10. § (1) A társulási tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzata képviselő-testületének hivatala, vagy – a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározottak szerint – a társulási tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete (a továbbiakban együtt: munkaszervezet) közreműködésével látja el.
(2) A munkaszervezet keretében – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása mellett – működhetnek a minisztériumoknak, valamint területi szerveiknek a kistérségben feladatot ellátó munkatársai.
11. § (1) A többcélú kistérségi társulás szervezeti és működési szabályzatát – a társulási megállapodásban meghatározott keretek között – a társulási tanács fogadja el a megalakulását követő három hónapon belül.
(2) A társulási tanács döntései előkészítésére, végrehajtásának szervezésére bizottságokat hozhat létre a társulási tanács tagjaiból, illetve a kistérség területén működő gazdasági szervek, továbbá a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselőiből. A bizottság tagjainak számát, összetételét és működésének rendjét a társulási tanács határozza meg, a bizottság elnöke a társulási tanács tagja lehet. Az elnök a bizottság javaslatáról, intézkedéséről a társulási tanács elnökét írásban tájékoztatja.
(3) A társulási tanács a többcélú kistérségi társulás tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából pénzügyi bizottságot hoz létre. A pénzügyi bizottság elnökét és tagjai több mint a felét a társulási tanács tagjai közül kell választani.
12. § (1)14 A többcélú kistérségi társulási megállapodást a többcélú kistérségi társulás megalakulását követő tizenöt napon belül a társulási tanács elnöke megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, aki arra tizenöt napon belül törvényességi észrevételt tehet.
(2)15 A fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a többcélú kistérségi társulás döntése, szervezete, működése és döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak, a többcélú kistérségi társulási megállapodásban, valamint a társulási tanács szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak. A fővárosi és megyei kormányhivatal összehívja a társulási tanács ülését, ha a 7. § (3) bekezdés c) pontja szerint tett indítványnak a társulási tanács elnöke tizenöt napon belül nem tesz eleget.
(3)16
(4)17 Az európai uniós és költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrzik.
13. § (1)18 A törvény mellékletében megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatását a helyi önkormányzatokért felelős miniszter útján az érintett képviselő-testület(ek) az önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül – a társulási tanácsvéleményének csatolásával – kezdeményezheti(k). A kezdeményezést a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Kormányhoz nyújtja be.
(2) E törvény alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó.
13/A. §19
14. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő hónap 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 2. § (2) bekezdése 2005. január 1-jén lép hatályba.
(3)–(16)20
Melléklet a 2004. évi CVII. törvényhez21
A törvényt az Országgyűlés a 2004. november 2-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: november 18. Hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 157. § c) pontja 2013. január 1. napjával.
Az 1. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdésének c) pontja a 2006: CIX. törvény 125. § (3) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése – e törvény 14. § (2) bekezdése alapján – 2005. január 1-jén lép hatályba, szövege a 2011: CXCVIII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdésének új h) pontját a 2007: CXLVI. törvény 20. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti h)–l) pont jelölését i)–m) pontra változtatva. A 3. § (1) bekezdésének h) pontja a 2009: LXXXV. törvény 138. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 66. § (8) bekezdése alapján a 2009. nevember napja előtt kötött többcélú kistérségi megállapodás alapján benyújtott olyan beszedési megbízás, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a társulás tagjának erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesíthető.
A 3. § (1) bekezdése eredeti h) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 20. §-a i) pontra változtatta.
A 3. § (1) bekezdése eredeti i) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 20. §-a j) pontra változtatta.
A 3. § (1) bekezdése eredeti j) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 20. §-a k) pontra változtatta.
A 3. § (1) bekezdése eredeti k) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 20. §-a l) pontra változtatta.
A 3. § (1) bekezdése eredeti l) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 20. §-a m) pontra változtatta.
A 3. § (2) bekezdés h) pontja a 2011: CXCVIII. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés d) pontja a 2010: CXXVI. törvény 85. §-a, a 2011: CLXXXIX. törvény 152. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (6) bekezdése a 2010: CXXVI. törvény 85. §-a, a 2011: CLXXXIX. törvény 152. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a 2010: CXXVI. törvény 85. §-a, a 2011: CLXXXIX. törvény 152. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 2010: CXXVI. törvény 85. §-a, a 2011: CLXXXIX. törvény 152. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (3) bekezdését a 2011: LXVI. törvény 38. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 125. § (3) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a 2011: CXCVIII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.
A 13/A. §-t a 2006: CIX. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be, az Alkotmánybíróság a 90/2007. (XI. 14.) AB határozatának 2. pontjával megsemmisítette, 2007. november 14. napjával.
A 14. § (3)–(16) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 726. pontja hatályon kívül helyezte.
A melléklet a 2007: CVII. törvény 1. §-ával megállapított, a 2010: CXLIX. törvény 1. §-a, a 2010: CLIII. törvény 48. §-a, a 2011: LIII. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás