2004. évi CV. törvény

1. § (1) A honvédelem nemzeti ügy.

(2) A Magyar Köztársaság a nemzeti és szövetségi védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) felkészültségére és elszántságára, a rendvédelmi és más szervek közreműködésére, illetőleg állampolgárainak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és fegyveres erőik együttműködésére és segítségnyújtására, valamint az Európai Unió tagállamainak és azok fegyveres erőinek együttműködésére épít.

2. § (1) A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában a gazdálkodó szervek és a lakosság szolgáltatások, az állampolgárok pedig személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt.

(2) A honvédelmi feladatokat a legszükségesebb ráfordítással kell megvalósítani. A honvédelmi kötelezettségek teljesítése az érintettek számára békében nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt.

3. § A honvédelem érdekében e törvény meghatározza

4. § (1) Külön határozza meg a törvény azokat a rendelkezéseket, amelyeknek hatálya csak megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idejére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett időszakon kívül a Harmadik Részben meghatározott egyes rendkívüli intézkedések bevezethetők szükségállapot, veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset idején is.

5. § (1) Az állampolgárok a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében általános honvédelmi kötelezettségként – az Alkotmányban és e törvényben meghatározottak szerint – személyes szolgálat és vagyoni szolgáltatás teljesítésére kötelezhetők.

(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként

(3) Az ország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy állampolgárságára való tekintet nélkül, továbbá az ott működő jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: szolgáltatásra kötelezett) vagyoni szolgáltatásként az e törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető.

6. § (1) Az általános hadkötelezettség alapján rendkívüli állapot idején és az Országgyűlés külön döntése alapján megelőző védelmi helyzetben a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú, magyar állampolgárságú férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 18. év betöltésekor kezdődik, és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles a 40. évét betölti.

(2) A hadkötelezettség magában foglalja a

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem hadköteles az a személy, aki e törvény hatálybalépését megelőzően vagy azt követően polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt.

7. § (1) A katonai nyilvántartásban a hadkötelezettség bevezetésének előkészítése érdekében a potenciális hadkötelesekről, továbbá a hadkötelezettséggel összefüggő szociális ellátás és kegyeleti tevékenység biztosításához a volt hadkötelesekről már béke idején, illetőleg a hadkötelezettség bevezetése után a hadkötelesről is a következő adatok kezelhetők:

(2) A potenciális hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső határáig a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve kezeli. Rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet idején a hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső határáig a hadkiegészítő parancsnokság és a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve kezeli.

(3) A hadkötelezettségtől függetlenül – a megszerzett érdekvédelmi jogosultsággal járó szolgáltatások biztosítása érdekében – a (2) bekezdésben említett szervek az (1) bekezdés A), B), P) és R) pontjában meghatározott adatokat az érdekvédelmi jogosultság megszűnését követően 3 évig őrzik meg.

(4) Az (1) bekezdés I)–L) pontjában meghatározott – büntetőeljárással, büntetéssel, büntetés-végrehajtással és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéssel összefüggő – adatokat a kényszerintézkedés megszüntetése, illetve a mentesítés napjának hatályával törölni kell.

(5) A személyi azonosítót a katonai szervezetek egymás közötti adatszolgáltatásában belső azonosítóként, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartással való kapcsolattartásban használhatják.

(6)³ A hadkiegészítő parancsnokság a hadköteles adatait a katonai szolgálat időtartamára annak a katonai szervezetnek adja át, amelynél a hadköteles a katonai szolgálatát teljesíti. Ha a hadköteles polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, az (1) bekezdés A) pontjának a)–e) alpontjában, a B) és D) pontjában, valamint az E) pontjának a), c)–g) alpontjában meghatározott adatait az állami foglalkoztatási szervnek kell megküldeni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározottakon kívül a hadkiegészítő parancsnokság és a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve csak a hadköteles (potenciális hadköteles) kérelmére, illetőleg törvényben előírt esetben és szervnek szolgáltathat adatokat.

(8)⁴

8. § (1)⁵ A katonai nyilvántartásba vételhez, majd a nyilvántartott adatok pontosításához a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatokat a potenciális hadköteles korba lépőkről a katonai nyilvántartásba vétel évének január 31. napjáig, a potenciális hadköteles korban lévőkről, azokról, akik a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján szerezték meg a magyar állampolgárságot, valamint a külföldről hazatérő magyar állampolgárokról lakóhelyük bejelentését követően, a katonai nyilvántartásban lévőkről pedig adataik megváltozása után folyamatosan – a személyi azonosító alkalmazásával – szolgáltatja a Honvédség központi adatfeldolgozó szervének.

(2) Békeidőben a jegyző a Honvédség központi adatfeldolgozó szervének megkeresésére köteles közreműködni az önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező potenciális hadkötelesek személyazonosító, lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában.

(3) A hadkötelezettség bevezetését követően a jegyző a hadkiegészítő parancsnokság megkeresésére köteles közreműködni az önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek személyazonosító, lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában.

(4)⁶ A Honvédség, valamint a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a katasztrófavédelem, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság (a Honvédség kivételével a többi szerv a továbbiakban e törvényben együtt: rendvédelmi szervek) a hivatásos és szerződéses állományukban szolgálatot teljesítő potenciális hadköteleseknek a 7. § (1) bekezdése A), B) és P) pontjában meghatározott adataira vonatkozóan – a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve részére minden év december 31. napjáig – kötelesek tájékoztatást adni.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerint szolgáltatott adatok alapján a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a potenciális hadkötelest abban az évben, amelyben a 18. évét betölti, valamint a honosított, visszahonosított potenciális hadkötelest a rá vonatkozó adatszolgáltatást követően – utólagosan – katonai nyilvántartásba veszi.

9. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság számára adatot szolgáltat a hadköteles

(2) A Honvédség központi adatfeldolgozó szerve számára adatot szolgáltat a potenciális hadköteles, illetőleg a hadköteles

(3)¹¹ Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi nyilvántartó szerve a potenciális hadkötelesek és a hadkötelesek adatváltozásairól, a hadköteles előzetes letartóztatása, lakhelyelhagyási tilalma és házi őrizete elrendeléséről, a hadkötelesre kiszabott fő- és mellékbüntetésről, a hadköteles büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesüléséről, továbbá azokról a Magyarországon élőkről, akiknek van magyarországi lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye), de bejelentették három hónapon túli külföldi tartózkodásukat, illetőleg onnan történt visszatérésüket a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve részére – a személyi azonosító alkalmazásával, annak hiányában a természetes személyazonosító adatokkal – szolgáltat adatot.

(4) A 8–9. §-ban meghatározott adatszolgáltatások térítésmentesek.

10. § (1) A megelőző védelmi helyzet idején és rendkívüli állapotban a hadköteles a nyilvántartott adatok pontosításához a bejelentett lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek és a hadkiegészítő parancsnokságnak – azok megkeresésére – köteles tájékoztatást adni a katonai szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló, a 7. § (1) bekezdésének A)–E) pontjában meghatározott adatairól és azok változásáról.

(2) A hadkötelezettség bevezetése után a helyi katonai igazgatási feladatok végrehajtása érdekében a hadkiegészítő parancsnokság kezeli az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek adatait a Honvédség központi adatfeldolgozó szervének adatszolgáltatása alapján.

11. § (1) A hadköteles bejelenteni tartozik, ha

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli azt a hadkötelest, aki a szolgálat teljesítése alóli felmentéséről értesítést kapott.

(3) A hadköteles az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a hadkiegészítő parancsnokságnak jelenti be a változást követő 8 napon belül írásban vagy – személyes megjelenés esetén – szóban. A változások bejelentéséhez csatolni kell, személyes megjelenés esetén pedig be kell mutatni a megfelelő okiratot vagy annak hiteles másolatát.

(4) A kötelezettsége teljesítésére képtelen hadköteles helyett a közeli hozzátartozó vagy a törvényes képviselő tehet bejelentést.

12. § A hadkötelesnek a hadkiegészítő parancsnokság felhívására a megjelölt helyen és időben meg kell jelennie adatainak ellenőrzése és egyeztetése, katonai alkalmasságának megállapítása, orvosi vizsgálat, valamint gyógykezelés céljából.

13. § (1) A hadkötelesnek sorozás céljából meg kell jelennie a hadkiegészítő parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és időben.

(2) Sorozásra kell rendelni azt a hadkötelest,

(3) Mentes a sorozás alól, aki

14. § A sorozáson megjelenő hadköteles az egészségi alkalmasságának megállapításához a hadkiegészítő parancsnokság felhívásában meghatározott orvosi igazolást köteles magával vinni és a sorozóbizottságnak bemutatni.

15. § (1) A sorozást első- és másodfokú sorozóbizottság végzi. Az elsőfokú sorozóbizottságot a hadkiegészítő parancsnokság vezetője, a másodfokú sorozóbizottság elnökét a Honvéd Vezérkar főnöke jelöli ki.

(2) Az elsőfokú sorozóbizottság elnöke a hadkiegészítő parancsnokság vezetője által kijelölt hivatásos katona, tagja a belgyógyász és a sebész sorozó szakorvos, valamint a pszichológus. A sorozóbizottság munkájában a hadkiegészítő parancsnokság vezetője igényének megfelelően a sorozóbizottság székhelye szerinti polgármester által kijelölt kisegítő személyek vesznek részt.

(3)¹³ A sorozóbizottság orvos tagjait a hadkiegészítő parancsnokság vezetőjének megkeresése alapján az orvost foglalkoztató egészségügyi intézet vezetője, illetve a területileg illetékes egészségügyi államigazgatási szerv jelöli ki.

16. § (1) A sorozóbizottság az egészségi állapot alapján dönt a hadköteles katonai alkalmasságának fokozatáról, a személyi adottságok és a képzettség figyelembevételével megállapítja a tervezett beosztását, a behívás tervezett idejét és helyét.

(2) A sorozáskor megállapítható katonai alkalmassági fokozatok: „katonai szolgálatra alkalmas”, „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” és „katonai szolgálatra alkalmatlan”.

(3)¹⁴ A katonai alkalmassági fokozatok ismérveit a honvédelemért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszter együttes rendeletben állapítja meg.

(4) Ha a sorozáskor a hadköteles katonai alkalmassági fokozatát múló jellegű betegsége miatt nem lehet megállapítani, a hadkötelest felgyógyulása után a hadkiegészítő parancsnokság ismételt sorozásra rendelheti.

17. § (1) A sorozóbizottság a sorozás eredményéről határozatot hoz, amelyet a sorozóbizottság elnöke kihirdet. A határozatot a hadkötelesnek írásban is kézbesíteni kell. Az elsőfokú sorozóbizottság határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezési határidőt a hadköteles részére való kézbesítéstől kell számítani. A hadkiegészítő parancsnoksághoz benyújtott fellebbezést a másodfokú sorozóbizottság bírálja el. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a katonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a fél a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti.

(2) A másodfokú sorozóbizottság elnöke a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt hivatásos katona, tagja a Honvédség központi egészségügyi szervezetének alkalmasságvizsgáló orvosa és pszichológusa, a hadköteles lakóhelye szerinti hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa és a hadkiegészítő parancsnok által kijelölt hivatásos katona.

(3) Besorozott az a hadköteles, akinek a katonai szolgálatra való alkalmasságát megállapították és katonai szolgálatra alkalmas fokozatot kapott.

(4) A hadköteles a hadkötelezettségének tartama alatt kérheti katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságának újbóli megállapítását, ha egészségi állapotában olyan változás állt be, amely a katonai szolgálatra való alkalmasságát érinti. A kérelemhez csatolni kell az egészségi állapot megváltozását tanúsító orvosi igazolást. A kérelmet a hadkiegészítő parancsnok által kijelölt elsőfokú sorozóbizottság, az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezést pedig a másodfokú sorozóbizottság bírálja el. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a katonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a fél a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti.

18. § (1) A hadköteles a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásával összefüggő orvosi (szakorvosi) vizsgálatnak köteles magát alávetni, és e célból a hadkiegészítő parancsnokság, a sorozóbizottság, illetőleg a jegyző által meghatározott gyógyintézetben és időpontban köteles megjelenni.

(2) A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság felhívására köteles megjelenni a katonai okiratok átvétele, illetve visszaadása céljából. A hadköteles az okiratok átvételét, megőrzését, illetőleg visszaadását nem tagadhatja meg.

19. § (1) A külföldön tartózkodó hadköteles tájékoztatási, bejelentési és megjelenési kötelezettségére az e törvényben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(2) A sorozás lebonyolításához, a katonai nyilvántartás egyeztetéséhez és ellenőrzéséhez, valamint a bevonulás végrehajtásához megfelelően berendezett helyiséget és a sorozásnál közreműködő – a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott – kisegítő személyzetet a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester által kijelölt polgármester biztosítja.

(3) Aki megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, azt a hadkiegészítő parancsnokság vezetőjének határozata szerint a rendőrség elővezeti. Aki kötelezettségének azért nem tesz eleget, hogy ezáltal kivonja magát a katonai szolgálat teljesítése alól, büntetőjogi felelősséggel tartozik.

20. § A szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles fegyveres katonai szolgálatot teljesít.

21. § (1) A katonai szolgálatot a Honvédség szervezeteinél kell teljesíteni.

(2) A katonai szolgálat célja a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében a hadkötelesek kiképzése, felkészítése a katonai feladatokra, illetőleg a Honvédség védelmi képességének erősítése.

(3) A katonai szolgálat időtartama megelőző védelmi helyzet idején legfeljebb 12 hónap. Ez a korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli állapot idejére.

(4) A hadköteles katonát a hadkötelezettség megszüntetését követő 30 napon belül le kell szerelni.

22. § (1)¹⁵ A behívásra tervezhető létszámot, a katonai szolgálat időtartamát, a katonai szolgálatra való behívás időpontjait a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg, a hadköteleseket fogadó katonai szervezeteket pedig a Honvéd Vezérkar főnöke jelöli ki.

(2) A hadkötelesek behívása behívóparanccsal történik, amelyet a hadkiegészítő parancsnokság a behívottnak kézbesít.

(3) A behívásra kerülőket a hadkiegészítő parancsnokság a Honvédség szervezeteinek igénye alapján választja ki a besorozottak közül.

(4) Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles, aki(t)

23. § (1) A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság által kiadott behívóparancsra, az azon megjelölt okirataival, a parancsban meghatározott időpontban és helyre köteles a katonai szolgálat teljesítése céljából bevonulni.

(2) A járóképes hadköteles a behívóparancsnak akkor is köteles eleget tenni, ha a katonai szolgálatra való bevonulását az időközben keletkezett múló fogyatékossága vagy megbetegedése nehezíti.

(3) A hadköteles – járóképtelensége esetén – az akadályoztatását köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a hadkiegészítő parancsnokságnak.

(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell a kezelőorvos, illetőleg a hadkötelest gyógykezelésben részesítő intézet igazolását. Az igazolásnak tartalmaznia kell a gyógyulás várható időpontját is.

24. § (1) Bevonuláskor a hadköteles személyazonosító igazolványát és útlevelét a bevonulás helyén a hadkiegészítő parancsnokság képviselője a fogadó katonai szervezet részére átadja. A katonai szolgálat teljesítése alatt a személyi igazolványt és az útlevelet az állományilletékes parancsnokság őrzi. Az átvett személyi okiratokat a leszereléssel egyidejűleg a leszerelt részére vissza kell adni.

(2) A hadköteles katonai szolgálata akkor kezdődik, amikor őt a hadkiegészítő parancsnokságtól a katonai szervezet képviselője átvette.

(3) Az átvétel előtt a hadkötelest – kérésére – orvosi vizsgálatnak kell alávetni. Ha a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság minden kétséget kizáróan megállapítható, a hadkötelest át kell adni a fogadó katonai szervezet képviselőjének.

25. § (1) Az állományilletékes parancsnok félbeszakítja azon hadköteles katona szolgálatát,

(2) A katonai szolgálatot az arra vonatkozó határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül kell félbeszakítani.

(3) A szolgálat félbeszakítása iránti beadványhoz a félbeszakítás okát bizonyító okiratot csatolni kell.

(4) A szolgálatnak az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség miatti félbeszakítását a katona vagy az eltartásra szoruló hozzátartozó is kezdeményezheti az állományilletékes parancsnoknál.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti félbeszakítás a katonai büntetőeljárásban elrendelt előzetes letartóztatás esetén a Katonai Ügyészség javaslatára mellőzhető.

(6) Akinek a szolgálatát félbeszakították, azt a szolgálatból el kell bocsátani. A félbeszakítás tartama a katonai szolgálati idejébe nem számít be.

26. § A hadkiegészítő parancsnokság a katonai szolgálat félbeszakítását megszünteti, ha tudomására jut, hogy a félbeszakítás oka már nem áll fenn, illetve, ha a családfenntartói okból adott kedvezmény esetén a hadköteles a családfenntartói kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.

27. § (1)¹⁶ A katonai szolgálat időtartamának letöltése után a hadkötelest a honvédelemért felelős miniszter rendelete alapján az állományilletékes parancsnok parancsban leszereli.

(2) Az állományilletékes parancsnok saját hatáskörében leszereli azt a hadkötelest, aki(nek),

28. § (1) A polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése iránti kérelmet a behívóparancs kézbesítését követő 3. munkanapig lehet benyújtani.

(2)¹⁷ A kérelmet a hadkiegészítő parancsnokság vezetőjéhez vagy a közigazgatási hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez a jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatványt csatolni kell. Az a hadköteles, akinek a polgári szolgálat teljesítésére irányuló kérelmét elutasították, újabb kérelmet nem nyújthat be.

(3) A kérelem benyújtása a hadkötelest a megjelenési és bejelentési kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti.

29. § (1)¹⁸ A polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a közigazgatási hivatal bírálja el. A hadkiegészítő parancsnokság az eljárásban ügyfélként vehet részt.

(2) A polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a körülményekből a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából lelkiismereti oknak kell tekinteni minden olyan indokot, amely összefügg a kérelmező személyiségét meghatározó valamely lényeges vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződéssel.

30. § (1) Az a hadköteles, aki polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, katonai szolgálatot kérelmére sem teljesíthet.

(2) A polgári szolgálat időtartama a katonai szolgálat időtartamával megegyezik.

(3) A polgári szolgálatot a honvédelem érdekében működő szervezetnél, intézménynél kell teljesíteni. Polgári szolgálat nem teljesíthető a Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél, valamint az e szerveket irányító közigazgatási szerveknél, továbbá a közigazgatási szerv honvédelmi (rendvédelmi) igazgatási koordinációs, védelmi felkészülési feladatot ellátó szervezeti egységénél. A polgári szolgálatot a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül meg kell kezdeni.

(4) A polgári szolgálatra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény határozza meg.

31. § A hadköteles kor felső határának betöltésekor [6. § (1) bek.] a hadköteles a hadkiegészítő parancsnokságtól írásos értesítést kap arról, hogy a hadkötelezettség már nem terheli. Az értesítéssel egyidejűleg ki kell adni részére a hadkötelezettség alapján letöltött katonai szolgálatról szóló igazolást.

32. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat polgári védelmi kötelezettség terheli.

(2) A polgári védelmi kötelezettség célja fegyveres összeütközés vagy annak veszélye és katasztrófahelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak érdekében a polgári védelmi kötelezettség férfiakra 18–55., nőkre 18–50. éves korukig terjed ki.

(4) A polgári védelmi kötelezettség részletes szabályait külön törvény állapítja meg.

33. § (1) Az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett rendkívüli állapot esetén honvédelmi munkakötelezettség rendelhető el.

(2) A honvédelmi munkakötelezettség alapján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok – a férfiak 18–60., a nők 18–55. éves korukig – tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelő fizikai vagy szellemi munka teljesítésére kötelezhetők.

(3) A kötelezett a munkakötelezettségét a számára kijelölt munkahelyen teljesíti.

(4) Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól:

(5) A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a Honvédség és a rendvédelmi szervek tényleges állományú tagjaira, köztisztviselőire és közalkalmazottaira.

34. § (1) A honvédelem feladatainak végrehajtása érdekében az 5. § (3) bekezdésében felsorolt személyek és szervezetek az alábbiakra kötelezhetők:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében elrendelt adatszolgáltatás során – a rendkívüli állapot és szükségállapot időszakán kívül – nem kérhető a szolgáltatásra kötelezettől az üzletvitelével kapcsolatos olyan adat, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Így nem kérhetők:

(3) A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit.

35. § (1) Ha a honvédelem érdeke más módon nem vagy nem megfelelő időben, illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, már a honvédelmi felkészülés békeidőszakában, e törvény alapján elrendelhető a szolgáltatásra kötelezett részére:

(3) A szolgáltatás igénybevételének tervezése érdekében beszerzett adatokat honvédelmi rendeltetésüktől eltérő célra nem lehet felhasználni.

36. § (1) Mentesek a szolgáltatások alól:

(2) A tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltatók) e minőségükben; a gyógyszertárak, valamint ezek egészségügyi célt szolgáló berendezései csak egészségügyi szolgáltatás céljára vehetők igénybe.

(3) A katasztrófák elhárítására szakosodott állami szervek eszközei – a honvédségi célra történő igénybevételt kivéve – csak a polgári védelem céljára vehetők igénybe.

37. § (1) A szolgáltatások igénybevételét elrendelheti

(2) A kormány

(3) A feladattal érintett miniszter

(4) A megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester

(5) A polgármester

(6) A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelésére a hadkiegészítő parancsnokság vezetője jogosult.

(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején, ha a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, a hadkiegészítő parancsnokság vezetője vagy a polgármester intézkedése által bekövetkező időveszteség miatt a honvédségi érdekek sérelmének súlyos és közvetlen veszélye áll fenn, az illetékes katonai szervezet parancsnoka közvetlenül a szolgáltatásra kötelezettel közölt határozattal elrendelheti a gépjárművek, műszaki munkagépek, üzemanyag-edényzet, (üzemanyag-technikai eszközök), valamint a szükséges üzemanyag igénybevételét. Az igénybevételről határozatot kell hozni.

38. § (1) Az egyedileg meghatározott szolgáltatás teljesítését a szolgáltatásra kötelezettnek a fővárosban a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vagy a polgármester határozatban írja elő.

(2) A határozat tartalmazza az igénybevételi hatóság, valamint a szolgáltatásra kötelezett megnevezését, a szolgáltatás tárgyának azonosítására alkalmas adatokat, a szolgáltatás teljesítésének időpontját vagy határidejét és a szolgáltatás tényleges teljesítésének követelésére, átvételére jogosult megjelölését.

39. § (1) A szolgáltatást elrendelő határozat azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

(2) A szolgáltatásra kötelezett a határozat ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.

40. § (1) A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért – a törvényben meghatározott esetek kivételével – kártalanítás jár.

(2) Amennyiben a törvény eltérő szabályokat nem állapít meg, a károk megtérítésére a polgári jog szabályai az irányadók.

(3) Nem jár kártalanítás, ha

41. § (1) Az elsőfokú kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóság jogosult.

(2)²³ A miniszter által elrendelt szolgáltatás esetén az illetékes miniszter, illetőleg a kormány által elrendelt szolgáltatás esetén az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium folytatja le az elsőfokú eljárást.

(3) Ha igénybevételi hatóságként első fokon a polgármester járt el, a fellebbezést a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester bírálja el.

(4)²⁴ Ha első fokon a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester járt el, másodfokon a honvédelemért felelős miniszter jogosult a kártalanítási igény elbírálására.

(5) Ha első fokon a hadkiegészítő parancsnokság vezetője vagy a 37. § (7) bekezdésében meghatározott illetékes katonai szervezet parancsnoka rendelte el az igénybevételt, másodfokon a Honvéd Vezérkar főnöke dönt.

(6) A kormány vagy az illetékes miniszter által elrendelt szolgáltatásért járó kártalanítás összegét megállapító határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7) A kártalanítás ügyében hozott közigazgatási határozat ellen a határozatot sérelmező fél 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. A fellebbezésnek, illetve a kereset benyújtásának a szolgáltatás teljesítésére nincs halasztó hatálya.

(8) A kártalanítási eljárás részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja meg.²⁵

42. § (1) A rendvédelmi szervek jogszabályban meghatározott alapvető feladataik mellett közreműködnek egyes honvédelmi feladatok ellátásában.

(2) A rendvédelmi szervek a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön:

43. § (1) A honvédelemi felkészülés egyes feladatainak ellátásában részt vesznek:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek az ott meghatározott feladataik végrehajtása keretében, működési területükön

(3)²⁶ Az (1) bekezdésben meghatározott szervek vezetői a honvédelmi felkészülés egyes feladatainak ellátása során a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősítésre jogosultak.

44. §²⁷ A honvédelemben közreműködő szervek feladatát és hatáskörét – e törvény keretei között – a tevékenységi körrel érintett miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, annak hiányában a kormány rendeletben állapítja meg.²⁸

45. § (1) A társadalmi szervezetek, egyházak, felekezetek, vallási közösségek és karitatív szervezetek – önkéntes alapon – a védelmi igazgatás szervei által koordináltan részt vehetnek a honvédelmi feladatok ellátásában.

(2) A Magyar Vöröskereszt a rá vonatkozó törvény és nemzetközi egyezmények szerint működik közre a honvédelemmel kapcsolatos humanitárius feladatok ellátásában.

46. § (1)²⁹ A honvédelem irányítására békében – az Alkotmányban és e törvényben meghatározottak szerint – az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a kormány, a honvédelemért felelős miniszter, valamint egyes honvédelmi feladatok végrehajtásának irányítására – feladat- és hatáskörének megfelelően – az illetékes miniszter jogosult.

(2) Rendkívüli állapot idején a honvédelem központi irányítása az Országgyűlés és a Honvédelmi Tanács hatáskörébe tartozik.

47. § (1) Az Országgyűlés állapítja meg

(2) Az Országgyűlés megelőző védelmi helyzet idején dönt a hadkötelezettség bevezetéséről.

48. § (1) Az Országgyűlés Honvédelmi bizottsága folyamatosan figyelemmel kíséri a Honvédség feladatainak megvalósítását, felkészültsége és felszereltsége színvonalát, a rendelkezésre bocsátott anyagi erőforrások felhasználását.

(2) A rendkívüli intézkedések tervezeteit a kormány a Honvédelmi bizottságnak évente bemutatja. A Honvédelmi bizottság javaslatot tehet az Országgyűlésnek arra, hogy a kormány számára a rendkívüli intézkedések kidolgozásával kapcsolatos feladatot állapítson meg.

(3)³² A honvédelemért felelős miniszter a Honvédséget érintő szervezeti intézkedések (jogszabályok, döntések) tervezeteit az Országgyűlés Honvédelmi bizottságának bemutatja, ha az

(4) Az Országgyűlés Honvédelmi bizottsága a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt személyt kinevezése előtt meghallgatja, és alkalmasságáról véleményt nyilvánít.

49. § (1) A köztársasági elnök

(2)³⁵ A köztársasági elnök – az Alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének i) pontjával összhangban – a honvédelemért felelős miniszter javaslatára dönt a Honvédség tábornokainak

(3) A 48. § (3) bekezdésében foglalt szervezeti intézkedések tervezeteit a köztársasági elnöknek tájékoztatásul meg kell küldeni.

(4) A köztársasági elnök a Honvédség működését érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhet a kormánytól.

50. § (1) A kormány az ország védelmi felkészültségének biztosítása céljából

(2) A Honvédség működésének irányítása körében a kormány meghatározza különösen

(3) A kormány az éves költségvetési tervben

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak végrehajtására a kormány rendeletet³⁸, illetőleg határozatot ad ki.

(5) A kormánynak az (1) és (2) bekezdés szerint gyakorolt hatáskörében eljárva megfelelően biztosítania kell az épített és a természetes környezet védelmét.

(6) A kormány – az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével – dönt a Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásainak engedélyezéséről.

(7) A kormány nevében a miniszterelnök vagy az általa megbízott miniszter évente köteles a honvédelmi politika megvalósításáról, a Magyar Honvédség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről beszámolni az Országgyűlésnek.

51. §⁴⁰ A honvédelemért felelős miniszter a kormánynak az ország honvédelmi feladatai végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős szakminisztere. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá a Honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, illetőleg e döntések végrehajtásának irányításáért. Gyakorolja az ezzel összefüggő jogokat, amelyeket az Alkotmány, e törvény, illetőleg külön törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.

52. § (1)⁴¹ A honvédelemért felelős miniszter a honvédelem ágazati irányítása körében

(2)⁴⁴ A honvédelemért felelős miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény előírásai szerint irányítja a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat.

53. § (1)⁴⁶ A miniszter vagy kormányhivatal vezetője (a továbbiakban együtt: miniszter) a jogszabály rendelkezésének megfelelően irányítja az alárendelt vagy felügyelete alá tartozó szervek és a feladatkörébe tartozó szakágazatok honvédelemmel kapcsolatos tevékenységét.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében

(3) A miniszter a (2) bekezdésben, illetőleg a honvédelmi feladatát és hatáskörét szabályozó kormányrendeletben meghatározottak tervezése és végrehajtása céljából a megyei (fővárosi) védelmi bizottságtól, a honvédelemben közreműködő szervtől, illetve az adattal rendelkező hatóságtól vagy az adatgyűjtésre feljogosított szervtől a törvényben meghatározott személyes, valamint egyéb adatot kérhet. Az adat más célra nem használható fel. Az adattal rendelkező szerv az adatszolgáltatást köteles térítésmentesen teljesíteni.

(4) A miniszter részletes honvédelmi feladatait és hatáskörét kormányrendelet állapítja meg.⁴⁸

54. § (1) A honvédelem helyi igazgatása, az e törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint, a honvédelem területi és helyi igazgatási szerveinek, valamint a hadkiegészítő parancsnokságoknak a feladatkörébe tartozik.

(2) A honvédelem területi és helyi igazgatási szervei a közigazgatás részei, amelyek a honvédelem hatékonyságának érdekében összefogják a társadalom erőit, továbbá biztosítják a területi és helyi szinten felmerülő honvédelmi feladatok végrehajtását.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásának irányítására megyei (fővárosi) és helyi védelmi bizottságok működnek. A települések polgármesterei illetékességi területükön végzik a honvédelmi feladatok végrehajtásának irányítását.

55. § (1) A megyei (fővárosi) védelmi bizottság centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv, amely az illetékességi területén ellátja a törvényben, illetve kormányrendeletben számára megállapított honvédelmi felkészítéssel kapcsolatos feladatokat.

(2) A kormány közvetlenül, illetőleg az illetékes miniszter útján irányítja a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok honvédelmi feladatainak végrehajtását.

(3) A honvédelmi feladatok végrehajtásakor a rendkívüli állapot, megelőző védelmi helyzet, szükségállapot, veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti helyzet idején bevezetett intézkedések végrehajtása során a megyei (fővárosi) védelmi bizottság teljes jogkörét a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a főpolgármester gyakorolja.

(4) A megyei védelmi bizottság elnöke a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosi védelmi bizottság elnöke a főpolgármester. Tagjai:

(5) A megyei (fővárosi) védelmi bizottság üléseire tanácskozási joggal meghívottak köréről külön jogszabály⁵² rendelkezik.

(6) A helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben részt vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is.

(7) A megyei (fővárosi) védelmi bizottság testületi szerv. Szervezeti és működési rendjét maga állapítja meg.

(8) A megyei (fővárosi) védelmi bizottság működési költségeinek fedezetét a megyei, fővárosi önkormányzat részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, illetve az illetékességi területhez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.

56. § (1) A megyei (fővárosi) védelmi bizottság a honvédelmi igazgatási jogkörében

(2) A megyei (fővárosi) védelmi bizottság az (1) bekezdésben megállapított feladatainak tervezése és végrehajtása céljából a polgármestertől, a honvédelemben közreműködő szervtől, illetve az adattal rendelkező hatóságtól vagy az adatgyűjtésre feljogosított szervtől a törvényben meghatározott személyes, valamint egyéb adatot kérhet. Az adat más célra nem használható fel. Az adattal rendelkező szerv az adatszolgáltatást köteles térítésmentesen teljesíteni.

(3) A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester a védelmi igazgatási feladatait a főjegyző, valamint a főpolgármesteri hivatal, illetőleg a megyei önkormányzati hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a megyei önkormányzati hivatal, illetőleg a főpolgármesteri hivatal minden köztisztviselője, közalkalmazottja, munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhető.

57. § (1) A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik.

(2) A helyi védelmi bizottság illetékességi területét (a továbbiakban: honvédelmi körzet) a kistérségi igazgatás rendszerének, valamint az érintett polgármesterek véleményének figyelembevételével a megyei védelmi bizottság állapítja meg.

(3) A honvédelmi körzetben levő települések polgármestereit a helyi védelmi bizottság munkájában tanácskozási jog illeti meg.

(4) A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere. Tagjai:

58. § (1) A helyi védelmi bizottság centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv, amely a honvédelmi körzetben irányítja és összehangolja a honvédelmi felkészítés helyi feladatainak végrehajtását.

(2) A helyi védelmi bizottság

(3) A helyi védelmi bizottság kiadásainak és működési költségeinek fedezetét a fővárosi kerület, a megyei jogú város, a város önkormányzata részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből, célzott támogatásból, illetve a honvédelmi körzethez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.

59. § (1) A polgármester az illetékességi területén ellátja a honvédelmi felkészítéssel kapcsolatos, törvényben vagy kormányrendeletben számára megállapított feladatokat, irányítja és összehangolja azok végrehajtását.

(2) A polgármester a honvédelmi feladatok végrehajtása céljából

(3) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a helyi védelmi bizottság rendelkezései szerint együttműködik más települések polgármestereivel.

(4) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározottak teljesítése érdekében az állampolgártól, illetve az adattal rendelkező szervtől vagy hatóságtól a törvényben meghatározott személyes, valamint egyéb adatot kérhet, melynek térítésmentes szolgáltatása nem tagadható meg. Az így szerzett adat csak a honvédelem feladatainak tervezése és végrehajtása érdekében használható fel.

(5) A polgármester a védelmi igazgatási feladatait fővárosi kerületben, városban, községben a jegyző vagy a körjegyző, valamint a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a polgármesteri hivatal minden köztisztviselője, közalkalmazottja, munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhető.

(6) A polgármester feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét, amennyiben jogszabály kivételt nem tesz, a normatív állami támogatásból kell biztosítani.

60. § (1) A katonai igazgatás területi szervei a hadkiegészítő parancsnokságok.

(2) A hadkiegészítő parancsnokság az illetékességi területén – jogszabályban meghatározott keretek között – ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő honvédelmi igazgatási feladatokat:

(3) A hadkiegészítő parancsnokságok a Honvéd Vezérkar főnökének szolgálati alárendeltségében működnek.

(4)⁵³ A hadkiegészítés szakmai irányítása a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium illetékes szerve vezetőjének hatáskörébe tartozik.

61. § (1) A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején a Magyar Köztársaság honvédelmének és a Honvédségnek legfelsőbb irányítója.

(2) A Honvédelmi Tanács irányítja

(3) A Honvédelmi Tanács az Alkotmányban meghatározott feladatain túl

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a Honvédelmi Tanács hatáskörébe tartoznak mindazok a jogok, amelyek gyakorlásában az Országgyűlés akadályoztatva van.

62. §⁵⁴ (1) A Honvédelmi Tanács külön törvény alapján mentelmi joggal nem rendelkező tagját az e megbízatásával összefüggésben elkövetett cselekmények tekintetében az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §-ában meghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg.

(2) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács külön törvény alapján mentelmi joggal nem rendelkező tagját az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(3) A Honvédelmi Tanács tagjai mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában rendkívüli állapot idején – függetlenül attól, hogy az őket e törvény vagy külön törvény alapján illeti meg – a Honvédelmi Tanács a jelenlévő tagok kétharmadának a szavazatával dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést a köztársasági elnök teszi meg.

63. § (1) A Honvédelmi Tanácsban akadályoztatása esetén

(2) A Honvédelmi Tanács elnöke, illetve tagja akkor van akadályoztatva, ha

(3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a helyettesítés indokoltságát a Honvédelmi Tanács állapítja meg.

64. § (1) A Honvédelmi Tanács az Alkotmány és e törvény keretei között megállapítja ügyrendjét.

(2) A Honvédelmi Tanács a hatáskörét – az elnök vezetésével – testületként gyakorolja.

(3) A Honvédelmi Tanács a döntéseit zárt ülésen hozza.

65. § (1) A Honvédelmi Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(2) A Honvédelmi Tanács határozatának érvényességéhez – a 62. § (3) bekezdésében meghatározott döntés kivételével – a jelen lévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3)⁵⁶ A Honvédelmi Tanács tagját akkor is csak egy szavazat illeti meg, ha az általa betöltött tisztségek alapján több funkció gyakorlására jogosult, vagy mást is helyettesít. A több minisztériumot vezető minisztert akadályoztatása esetén mindegyik minisztérium államtitkára szavazati joggal helyettesíti.

66. § (1) Rendkívüli vagy azonnali döntést igénylő esetben a Honvédelmi Tanács ülésen kívül is határozhat. Ilyenkor a Honvédelmi Tanács tagjai írásban, távbeszélőn vagy az információátvitel más módján közlik állásfoglalásukat az elnökkel. A szóbeli közlést jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) A Honvédelmi Tanács ülésen kívül hozott döntésének érvényességéhez a Honvédelmi Tanács tagjai több mint a felének egyetértése szükséges.

(3) A Honvédelmi Tanács a soron következő ülésen felülvizsgálja az ülésen kívüli döntés indokoltságát és jogszerűségét, egyidejűleg dönt az alkalmazott intézkedés felfüggesztéséről vagy hatályának meghosszabbításáról.

67. § (1) A Honvédelmi Tanács döntését az Országgyűlés, valamint a Honvédelmi Tanács elnöke vagy tagja kezdeményezheti.

(2) A Honvédelmi Tanács döntéseit a köztársasági elnök és a miniszterelnök írja alá.

68. § (1) A Honvédelmi Tanács – általa meghatározott – döntéseit az országban működő rádiók és televíziók adásaiban, a napilapokban, valamint hirdetmény útján térítésmentesen, az aláírás napján közzé kell tenni.

(2) A Honvédelmi Tanács rendeletét a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni.

(3) A Honvédelmi Tanács rendelete – eltérő rendelkezés hiányában – a kihirdetése napján lép hatályba.

69. § (1) A Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló haderő. Egyes szervei törvényben meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak.

(2) A Honvédség a feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel együttműködve hajtja végre.

70. § (1) A Honvédség feladatai:

(2) Az egyes honvédségi szervezetek konkrét feladatait – az (1) bekezdés keretei között – külön jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a belső rendelkezések határozzák meg.

(3) Az (1) bekezdés g)–j) pontjában meghatározott feladatokat a Honvédség fegyverhasználati jog nélkül látja el.

71. § A Honvédségnek a 70. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti felhasználása esetén meg kell határozni a felhasználás célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit (fegyverzetét), továbbá a felhasználás földrajzilag körülírt területét. A kirendelt erők saját parancsnokaik vezetésével hajtják végre a feladatot.

72. § (1)⁵⁷ A 70. § (1) bekezdésének h)–j) pontjában meghatározott feladatok teljesítésére alárendelt szervezeteitől legfeljebb 100 fő 21 napi időtartamot meg nem haladó igénybevételéről a Honvéd Vezérkar főnöke, az ezt meghaladó létszámú vagy időtartamú igénybevételről a honvédelemért felelős miniszter dönt. A 3000 főt meghaladó igénybevételről a honvédelemért felelős miniszter – a döntéssel egyidejűleg – az Országgyűlést tájékoztatja.

(2)⁵⁸ A Honvédség szállítóeszközei és műszaki munkagépei – a harcjárművek és a fegyverzet kivételével – kérelemre, a honvédelemért felelős miniszter engedélyével, az állami szerveknek jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához megállapodás alapján, térítés ellenében, ideiglenesen átengedhetők.

73. § (1) A Honvédség szervezeteit a béke és háborús működési rendnek megfelelően úgy kell kialakítani, hogy azok képesek legyenek a Honvédség egésze, illetve annak egyes elemei tekintetében a meghatározott feladatok végrehajtására.

(2) A Honvédség szervezeti felépítésének meg kell felelnie a rendeltetés szerinti szervezeti hierarchia, haditechnikai eszközökkel és hadfelszereléssel való ellátás, hadrafoghatóság, létszám, állományarányok, beosztási, rendfokozati és illetménykategóriák, szabályozott működés, vezetés elveinek és követelményeinek.

(3)⁵⁹ A Honvédség szervezeti felépítését a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó, valamint a Honvédség hadrendje szerinti szervezetek összessége képezi.

(4) A Honvédség szervezetei közül a hadrendbe az állománytábla szerint szervezett katonai, a hadrenden kívüli szervezetek csoportjába pedig a munkaköri jegyzék szerint szervezett egyéb szervezetek tartoznak.

(5) A katonai szervezeteket a szárazföldi csapatok, a légierő csapatai, a logisztikai és támogató erők, valamint a Honvédség feladatainak végrehajtása érdekében egyéb szaktevékenységet folytató szervezetek alkotják. A szárazföldi csapatok és a légierő csapatai haderőnemet képeznek. A haderőnemek fegyvernemekből és szakcsapatokból tevődnek össze.

74. § (1) A Honvédséget rendeltetésük szerint irányító-vezető szervek, csapatok, igazgatási szervek, hivatalok, intézetek és intézmények alkotják.

(2) A katonai szervezetek alkalmazás szerinti tagozódása:

(3) Kettős jogállása szerint a Honvédség szervezeti keretébe tartozik a legfőbb ügyész irányítása alatt működő katonai ügyészi szervezet.

75. § A katonai felsőoktatási intézmény a honvédség és a rendvédelmi szervek igényeire figyelemmel, autonóm intézményként látja el képzési tevékenységét. A katonai felsőoktatási intézmény a képzés gyakorlati részéhez szükséges körben és mértékben haditechnikai eszközöket tarthat fenn.

76. § (1) A Honvédség szervezeti elemeinek létrehozása, átszervezése, megszüntetése, létszámának, állományarányainak, technikai eszközeinek és azok számának, valamint a hadrendben vagy azon kívül elfoglalt helyének meghatározása a hadseregszervezés keretébe tartozik.

(2)⁶⁰ A honvédségi szervezetek felépítésének alapvető követelményeit a kormány határozza meg. A magasabb szintű kötelékek felépítését a honvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott béke- és háborús hadrend tartalmazza.

(3)⁶¹ A honvédségi szervezetek alapítására és megszüntetésére a honvédelemért felelős miniszter jogosult. A szervezeteket határozattal kell létrehozni és megszüntetni.

(4) A Honvédség szervezeteinek felépítését, állományát, technikai eszközeit állománytáblában, illetve munkaköri jegyzékben kell meghatározni.

77. § (1) A középszintű irányító szervek megnevezésének a parancsnoksági funkción kívül ki kell fejeznie a haderőnemet, a szaktevékenységet és az annak keretébe tartozó katonai szervezetek jellegét.

(2) A csapatokat hadrendi számmal, a rendeltetésre és a szervezet nagyságára, valamint szükség szerint a rendeltetésre való utalással kell megnevezni. A megnevezés kiegészíthető földrajzi nevek és történelmi személyiségek vagy jogelőd katonai szervezetek nevének felhasználásával.

78. § (1) A Honvédség katonai szervezeteinek béke- és hadilétszámát az állománytáblák, illetve a munkaköri jegyzékek tartalmazzák.

(2) Az állománytáblákban kell meghatározni a katonai szervezetek rendeltetésének és feladatainak megfelelően a személyi állomány arányos összetételét állománycsoportok, rendfokozatok és szakképzettség szerint.

(3) A humánerőforrás-gazdálkodás keretében kell gondoskodni a rendszeresített létszám meghatározott igények szerinti biztosításáról és tervszerű utánpótlásáról.

79. § A Honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból, köztisztviselőkből, közalkalmazottakból és a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalókból; hadkiegészítési állománya önkéntes tartalékosokból, kiképzett és kiképzetlen potenciális hadkötelesekből, valamint megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején – a hadkötelezettség bevezetése után – hadkötelesekből áll.

80. § (1) A törvény alkalmazásában a tényleges katonai állományba tartoznak

(2) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok katonái – külön törvény szerint – a Honvédség tényleges állományába tartoznak.

81. § A tényleges katonai állomány tagjai – a szolgálati viszony keletkezése szerint – békében önkéntes jelentkezés alapján, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején – a hadkötelezettség bevezetése után – ezenkívül hadkötelezettség alapján teljesítenek katonai szolgálatot.

82. § A tényleges katonai állomány folyamatos kiegészítése békében a hivatásos, szerződéses és az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra vagy hallgatói viszony létesítésére toborzottak felvétele, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején ezenkívül a hadkötelesek behívása útján történik.

83. § (1) A tartalékos állományba békében az önkéntes tartalékosok, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején – a hadkötelezettség bevezetése után – a kiképzett hadkötelesek tartoznak.

(2) Az önkéntes tartalékos meghatározott ideig szerződés alapján vállalja a katonai szolgálatra rendelkezésre állást és a tényleges katonai szolgálatot.

84. § A Honvédségnek

85. § A Honvédség haditechnikai eszközeinek és anyagainak fajtáit, minőségét és mennyiségét az Országgyűlés határozatában előírt kereteken belül kell meghatározni.

86. § (1)⁶² A haditechnikai eszközöknek és anyagoknak meg kell felelniük az ellátási, fenntartási és tartalékolási normáknak, valamint azoknak az igényeknek, amelyek a haderőnemek, fegyvernemek és szakcsapatok eredményes tevékenységét biztosítják. A haditechnikai eszközök és anyagok katonai szervezetek közötti elosztását az állománytáblákban kell rögzíteni.

(2)⁶³ A Honvédség katonai szervezeteit haditechnikai eszközökkel és anyagokkal a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének előirányzatai terhére, valamint más központi költségvetési források igénybevételével kell felszerelni.

87. § (1) A haditechnikai beszerzési eljárás során biztosított haditechnikai eszközöket és anyagokat rendszeresítési eljárás útján kell a Honvédség rendszerébe bevonni, hadrendjébe állítani.

(2) A rendszeresített, de elavult vagy feleslegessé vált haditechnikai eszközök és anyagok kivonási eljárás útján kerülnek ki a Honvédség szervezeti rendszeréből.

(3) A haditechnikai eszközök és anyagok rendszeresítésekor, kivonásakor készített intézkedési tervben fel kell tüntetni azok környezetvédelemmel kapcsolatos adatait különös tekintettel:

(4) A korábban rendszeresített (meglévő) haditechnikai eszközök és anyagok további működtetésével, korszerűsítésével kapcsolatos döntéseknél a környezeti hatások elemzésénél a (3) bekezdés alapján kell eljárni.

88. § (1) A haditechnikai eszközök és anyagok rendeltetés szerinti használatának szabályait, továbbá a szakági normákat szakutasítások határozzák meg.

(2) A haditechnikai eszközöket és anyagokat a katonai szervezeteknek mindenkor az előírt hadrafoghatósági, illetve hadihasználhatósági állapotban kell tartaniuk.

(3) A készletek megalakítását és lépcsőzését a NATO-ban alkalmazott elvek és eljárási módszerek, valamint a nemzeti sajátosságok figyelembevételével kell végrehajtani.

89. § (1)⁶⁴ A Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, illetve feladatai ellátásához rendelkezésre bocsátott ingatlanok állami tulajdonban, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében állnak.

(2) A katonai szervezetek kijelölés alapján használatba kapják az ingatlanokat.

90. § (1) A katonai szervezetek a feladattól függően elhelyezhetők – a katonai diszlokáció elveinek megfelelően – az ország területén vagy külföldön állandó jelleggel helyőrségekben, ideiglenesen állomáshelyeken. A csapatok állandó jellegű elhelyezésére szolgáló katonai objektumok a laktanyák.

(2) A helyőrség olyan kijelölt település, amelynek közigazgatási területén katonai szervezet kerül elhelyezésre. A helyőrséghez tartoznak a település közigazgatási területén kívül eső kiképzőbázisok, lő- és gyakorlóterek, raktárak és más katonai objektumok (utalt ingatlanok), továbbá azok megközelítési útvonalai is. Egy helyőrségbe több katonai szervezet is települhet.

91. § A katonai szervezetek helyőrségen kívül tábori körülmények között is elhelyezhetők.

92. § (1) A katonák a szolgálatukat a Honvédségnél fennálló függelmi rendszerben teljesítik. E rendszerben az a katona, akinek joga és kötelessége más katonák tevékenységének irányítása: elöljáró vagy felettes, akire pedig ez a jogkör kiterjed: alárendelt.

(2) Az elöljárói és felettesi, illetve alárendeltségi viszonyban az egyszemélyi felelős vezetés (parancsnoklás) elve a szolgálati és a szakmai elöljárói, illetve a hivatali és a szakmai felettesi irányítás és vezetés során érvényesül.

93. § (1) Az általános hatáskörű elöljáró, illetőleg felettes: a szolgálati elöljáró, illetőleg hivatali felettes, a neki alárendelt katonák: a szolgálati, illetőleg hivatali alárendeltek. Szolgálati elöljáró az eseti szolgálati feladat teljesítésének irányítására, vezetésére kijelölt katona is.

(2) A szolgálati elöljárót a Honvédség szervezeti rendszerében elfoglalt beosztásánál fogva a vezetése alá tartozó katonai szervezet tevékenységére és e szervezet személyi állományára vonatkozóan a jogszabályokban és a hatásköri szabályokban megállapított rendelkezési jog illeti meg.

94. § (1) Az olyan elöljáró, illetőleg felettes, aki csak a saját szakterületén van felruházva rendelkezési jogkörrel: szakmai elöljáró, illetőleg szakmai felettes, akikre vonatkozóan rendelkezési jogkörrel rendelkezik – állományviszonyuktól függetlenül – szakmai alárendeltek.

(2) A különböző vezetési szinteken a szakmai elöljáró gondoskodik az elöljárói döntéseknek megfelelő szakmai feladatok végrehajtásáról. A szakterületi vezetők vezetői jogosultságait hatásköri szabály, illetve a szolgálati elöljáró állapítja meg.

(3) A Honvédség irányítása és vezetése – a hadrend és az állománytáblák szerinti szervezeti alá-fölé rendeltségi viszonyon, valamint a szolgálati elöljárók rendelkezésein alapuló – szolgálati út betartásával történik. A szolgálati út betartása – a külön jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – valamennyi elöljáró, felettes és alárendelt részére kötelező.

95. § (1)⁶⁵ A Honvédséget békében az Alkotmányban és e törvényben meghatározottak szerint az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a kormány és a honvédelemért felelős miniszter irányítja.

(2) Rendkívüli állapot idején a Honvédség legfelsőbb irányító szerve a Honvédelmi Tanács.

(3)⁶⁶ A honvédelért felelős miniszter önállóan gyakorolja a törvényben meghatározott hatáskörét, az Országgyűlés és a kormány döntései szerint irányítja és vezeti a Honvédséget.

96. §⁶⁷ A honvédelemért felelős miniszter a Honvédség irányítását a 97. §-ban meghatározott hatáskörének gyakorlásával, szakirányítását a 100. §-ban meghatározottak szerint a közigazgatási államtitkár útján, vezetését a 101. §-ban meghatározottak szerint a Honvéd Vezérkar főnöke útján látja el.

97. § (1)⁶⁸ A honvédelemért felelős miniszter:

(2)⁷⁶ A honvédelemért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti hatáskörében hozott döntések előkészítéséről és végrehajtásáról – a közigazgatási államtitkárnak és a 101. § (3) bekezdésére figyelemmel a Honvéd Vezérkar főnökének közreműködésével – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium útján gondoskodik.

98. § (1)⁷⁷ A honvédelemért felelős miniszter felelős a Honvédség törvényes működéséért, gondoskodik a jogszabálysértések megszüntetéséről. A miniszter e körben

(2)⁷⁸ Az (1) bekezdés c) pontja szerinti megsemmisítés vagy megváltoztatás a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában való közzététel napján lép hatályba, ha az intézkedést a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a Honvéd Vezérkarhoz tartozó elöljáró adta ki. Egyéb intézkedés esetén a hatálybalépés időpontja az intézkedés kiadója részére való kézbesítés napja. Különösen fontos érdekből, ha ez a jogbiztonságot nem sérti, a megsemmisítés vagy megváltoztatás hatálybalépésének időpontja ettől eltérően is meghatározható.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti döntés nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti döntést a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha

(5) A (4) bekezdés alapján való megsemmisítésnek a döntés meghozatalától, illetve jogerőre emelkedésétől számított három éven belül lehet helye.

99. §⁷⁹ A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium az ország katonai védelemre való felkészítése tervezésének, szervezésének központi közigazgatási, valamint – az e törvényben, illetőleg a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó kormányhatározat, továbbá a honvédelemért felelős miniszter által megállapított hatásköri szabályok szerint – a Honvédség irányításának és vezetésének szerve.

100. § (1)⁸⁰ A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője a közigazgatási államtitkár. A Honvéd Vezérkar kivételével vezeti a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium szerveinek tevékenységét.

(2)⁸¹ A közigazgatási államtitkár a 101. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével irányítja a miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, valamint végrehajtásuk tervezését, szervezését. Az e törvényben, a Honvédség irányítása és felső szintű vezetése rendjének szabályaira vonatkozó kormányhatározatban, valamint a honvédelemért felelős miniszter által megállapított hatáskörének gyakorlásával felelős a honvédelem központi közigazgatási és a Honvédség felső szintű szakirányítási feladatainak ellátásáért.

(3)⁸² A közigazgatási államtitkár a szakirányítási hatáskörében intézkedést és szakutasítást ad ki.

(4)⁸³ A közigazgatási államtitkár a feladatának ellátása során együttműködik a Honvéd Vezérkar főnökével.

101. § (1)⁸⁴ A Honvéd Vezérkar békében – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezetének részeként – az ország katonai védelemre való felkészítésének felső szintű tervező-szervező, illetőleg a Honvédség katonai tevékenységének felső szintű vezető szerve.

(2) A Honvéd Vezérkart és a hadrendbe tartozó katonai szervezeteket a Honvéd Vezérkar főnöke vezeti, aki az utóbbiak tekintetében hatáskörét részben átruházhatja. Szolgálati elöljárója a vezetése alá tartozó szervezetek teljes személyi állományának. Felelős azok hadrafoghatóságáért, kiképzéséért és felkészítéséért, továbbá magas fokú fegyelméért.

(3) A Honvéd Vezérkar főnöke:

(4) A Honvéd Vezérkar főnöke a vezetési hatáskörében parancsot, intézkedést és szakutasítást ad ki.

(5)⁸⁶ A Honvéd Vezérkar főnöke a hatáskörének gyakorlása során együttműködik a közigazgatási államtitkárral.

102. § (1) A haderőnemük, szaktevékenységük, illetve célszerűségi okok miatt a Honvédség hadrendje szerint közös parancsnokság szolgálati alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteket a középszintű irányító szervek vagy más magasabb szintű parancsnokságok élén álló parancsnokok irányítják.

(2)⁸⁷ Az (1) bekezdés szerinti parancsnokok irányítói hatáskörét a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjéről szóló kormányhatározatnak megfelelően a honvédelemért felelős miniszter határozza meg.

(3) Külföldi szolgálatot teljesítő egyes katonai szervezetek a szövetséges fegyveres erők közös parancsnoksága vagy más nemzetközi parancsnokság élén álló parancsnok hadműveleti irányítása alá helyezhetők.

(4) A (3) bekezdés szerinti hadműveleti irányítás alá helyezett katonai szervezet adminisztratív irányítását (illetmény, szolgálati időszámítás, idő utáni és más kötelező elismerések, személyi anyagok kezelése) az egy évnél rövidebb külföldi szolgálati idő esetén a hazai középszintű irányító, ezen időtartam felett a vezénylés helye szerinti állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(5) A katonai szervezetek hadműveleti irányítására és vezetésére vonatkozó előírásokat a szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságának alárendeltségébe kerülő magyar katonai szervezetek vezetése során a szövetséges fegyveres erőkre vonatkozó szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.

103. § (1) A katonai szervezet élén a parancsnok, vezető (a továbbiakban együtt: parancsnok) áll, aki a jogszabályok és az elöljárók által meghatározott keretek között vezeti a katonai szervezetet. A parancsnok szolgálati hatásköre kiterjed az általa vezetett katonai szervezet működésének minden területére. A parancsnok a katonai szervezet szolgálati viszonyban álló állományának szolgálati elöljárója, a más jogviszonyban álló állományának felettese. A parancsnokot az arra hatáskörrel rendelkező elöljáró nevezi ki.

(2) A parancsnok teljes és oszthatatlan felelőséggel tartozik a katonai szervezet hadrafoghatóságáért, a személyi állomány felkészítéséért és kiképzéséért, a működés mindenoldalú biztosításáért, az állomány fegyelméért, a neki alárendelt katonai szervezet eredményes tevékenységéért, az elöljárók parancsainak végrehajtásáért és a törvényesség betartásáért.

(3) A parancsnoki beosztás átadás-átvétele az erre vonatkozó jogszabály szerint történik.

(4) A vezetés folyamatossága érdekében a parancsnokot távolléte esetén a szervezetszerű helyettes, annak hiánya vagy távolléte esetén az arra kijelölt személy helyettesíti.

104. § (1) Több együtt tartózkodó katona közül a legmagasabb beosztású a rangidős. Azonos beosztás esetén a rangidős a magasabb rendfokozatú, ha a rendfokozatok is azonosak, akkor az, aki régebben viseli az adott rendfokozatot, ha pedig a rendfokozatot is azonos ideje viselik, az idősebb katona a rangidős.

(2) Az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatúnak feljebbvalója.

(3) A rendfokozat nélküli katona nem elöljárója és nem feljebbvalója azoknak a katonáknak, akik nála később kezdték meg a szolgálatot.

105. § (1) A parancs meghatározott szolgálati tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó, szóban vagy írásban kifejezett akaratnyilvánítás (rendelkezés).

(2) Parancs meghatározott személy vagy személyek egyértelműen meghatározott köre részére adható ki.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában parancsban kell kiadni a katonai szervezetekre és a személyi állományra vonatkozó egyedi döntéseket is.

106. § (1) A szolgálati elöljáró parancsok kiadásával érvényesíti akaratát alárendeltjeivel szemben.

(2) A szolgálati elöljáró alárendeltjeinek a hatáskörébe tartozó és jogszabályba nem ütköző parancsot kiadhat.

(3) A szükséges mértékben megilleti a parancsadás joga a rangidőst is, ha több katona együttes szolgálati tevékenységet folytat, és közülük senki sincs parancsnokul kijelölve.

(4) A katonai rendészeti járőr parancsnoka a rend fenntartása és helyreállítása érdekében – külön jogszabályban megállapított hatáskörében – a katona részére parancsot adhat.

(5) A feljebbvaló az alacsonyabb rendfokozatú katonának a szükséges mértékben parancsot adhat, ha a katona bűncselekményt, fegyelemsértést vagy szabálysértést követ el, így különösen:

107. § (1) A parancsot adó katona a parancsáért felelősséggel tartozik. A parancsadás jogával visszaélni tilos.

(2) A parancsot adónak biztosítania kell a parancs végrehajtásának feltételét és a végrehajtást a szükséges mértékben ellenőriznie kell.

(3) A parancsnak összhangban kell lennie a jogszabályokkal, az egyéb rendelkezésekkel és az elöljárók parancsaival.

(4) A parancs nem irányulhat az alárendelt indokolatlan zaklatására, emberi méltóságának megsértésére.

(5) Tilos az olyan parancs kiadása, amely

108. § (1) A katona szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a katona a jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.

109. § (1) Miniszteri utasításban (az állami irányítás egyéb jogi eszköze) kell meghatározni a miniszter irányítása és vezetése alá tartozó szervezetek tevékenységére vonatkozó szabályokat.

(2) A hivatali felettes egyedi utasítással érvényesíti az akaratát alárendeltjeivel szemben. Részükre a hatáskörébe tartozó és jogszabály által nem tiltott bármilyen utasítást kiadhat.

(3) Utasítás kiadása a 107. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben tilos.

110. § (1)⁸⁸ Szakutasításban kell meghatározni a Honvédség szakmai feladatai ellátásának alapvető szabályait, valamint a haditechnikai eszközök és anyagok üzemeltetésével, karbantartásával, javításával kapcsolatos szakmai-technikai szabályokat. Egy-egy szakterület alapvető szabályait meghatározó szakutasítás kiadására a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára, illetve a Honvéd Vezérkar főnöke, a részletes és a technikai szabályokat meghatározó szakutasítás kiadására a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium illetékes szakmai elöljárója, szakmai felettese jogosult.

(2) Intézkedésben állapíthatók meg egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai vagy eljárási szabályai, ideértve a katonai szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseit is annyiban, amennyiben azokat jogszabály nem rendezi. Intézkedés kiadására hatáskörének megfelelően a szolgálati elöljáró, a hivatali felettes, valamint a szakmai elöljáró, illetőleg a szakmai felettes jogosult. Az intézkedés kiadására jogosult akadályoztatása esetén – ha a jogosult eltérően nem rendelkezik – helyettese adhat ki intézkedést.

(3) A szakutasítás és az intézkedés nem lehet jogszabállyal vagy miniszteri utasítással ellentétes, nem érinthet jogalkotási tárgyat, és nem vezethet jogszabályban biztosított jogok és járandóságok gyakorlásának, illetve igénybevételének megnehezítésére.

(4) A Szolgálati Szabályzat alapján egységparancsnoki intézkedésben kell meghatározni az egység napirendjét és az ügyeleti, a készenléti, valamint az őrszolgálatra vonatkozó szabályokat.

111. § (1) A Honvédség vezetésének technikai feltételeit a híradó, informatikai és rejtjelző rendszerek működtetése képezi. A híradást a Honvédség zártcélú hálózatán, a különcélú, továbbá a közcélú távközlő hálózatok szolgáltatásainak felhasználásával kell biztosítani.

(2) A Honvédség által használt híradó és informatikai eszközökön, rendszereken továbbításra vagy tárolásra kerülő minősített adatok, információk védelmét az információvédelmi szervezetek biztosítják.

112. § (1) Minősített adatot tartalmazó küldeményt és külföldi minősítésű küldeményt külföldre és külföldről a katonai futárszolgálat diplomáciai vagy konzuli futárral azonos kiváltságot és mentességet élvező részlege is továbbíthat.

(2)⁸⁹ A katonai futárszolgálat szerveit, részletes feladatait, felszerelését a honvédelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

113. § (1)⁹⁰ A honvédelemért felelős miniszter normatív utasításait, a Honvédség szakirányítása és vezetése keretében kiadott normatív intézkedéseket, továbbá a szabályzatokat, szakutasításokat hatályba léptető rendelkezéseket, amelyek a személyi állomány egészét érintik, vagy meghatározott feltétel bekövetkezése esetén érinthetik – a minősített adatot tartalmazók kivételével – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti rendelkezést nem teszik közzé, annak számát és címét közölni kell a hivatalos lapban.

(3) A hivatalos lapban közzétett vagy a (2) bekezdés szerint közölt rendelkezés jogszabálysértés miatti megsemmisítése esetén a megsemmisítést is közölni kell a hivatalos lapban.

(4) A közzé nem tett rendelkezést az érintett katonai szervezetek vezetői részére meg kell küldeni, akik a rendelkezésben vagy jogszabályban előírt módon gondoskodnak annak az érintett körben való megismertetéséről, illetve oktatásáról.

(5) A hivatalos lapban a Honvéd Vezérkar főnökének intézkedése szerint a szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is közzétehetők.

114. § (1) A Honvédség rendeltetés szerinti feladatai végrehajtásához szükséges állapotának, hadiszervezetre való áttérésének és hadiállományra való feltöltésének, illetve a haditechnikai eszközök alkalmazhatósági szintjének szervezett és fokozatos elérését a készenléti rendszer biztosítja.

(2) A készenléti rendszer a Honvédség rendeltetés szerinti feladatai végrehajtása érdekében megkövetelt készenléti szint fenntartásának, fokozásának és az alkalmazási képességének elérését biztosító szervezeti, személyi, tárgyi és információs feltételeknek, valamint a szabályozott működési rendnek az összessége.

(3) A készenlét fenntartásának és fokozásának feltételeit békeidőszakban kell megteremteni.

(4) A Honvédség készenlétének fokozása a rendeltetés szerinti feladatra való képesség elérése érdekében, a veszélyeztetettséggel arányosan történik.

115. § (1) A Honvédség irányítása és vezetése, a riasztás végrehajtása, a készenlét fokozásával kapcsolatos feladatok szervezett megkezdése, valamint a bekövetkezett vagy várhatóan bekövetkező eseményekre való rugalmas reagálás biztosítása érdekében szolgálati rendszer működik, amelynek a napi szolgálatteljesítés körén kívüli megvalósulása esetén az állomány tagja ellentételezésre jogosult.

(2) A szolgálati rendszer elemei:

(3)⁹¹ A szolgálati rendszerrel kapcsolatos alapvető szabályokat a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

116. § (1) A katonai szervezetek objektumait, létesítményeit, szállítmányait, javait fontosságuknak megfelelően őrizni, személyi állományát pedig védelmezni kell.

(2) Az őrzés katonai erővel, fegyveres biztonsági őrséggel, illetve őrzés-védelmi szolgáltatás igénybevételével, technikai rendszer telepítésével, őrkutyákkal, illetve ezek kombinált alkalmazásával biztosítható.

(3) A katonai őrzés a parancsnok parancsa alapján vezényelt, az őrségleírás szerint meghatározott létszámú és összetételű alegység fegyveres szolgálata.

(4) A katonai őrség őrzés-védelmi feladatának ellátásához biztosítani kell a szükséges állományt, fegyverzetet, technikai feltételeket, védőeszközöket, valamint a megfelelő szolgálati körülményeket.

(5) Az őrzés-védelmet szervezetszerű feladatként ellátó szakalegységeket, valamint az eseti intézkedéssel vezényelt őröket őrzés-védelmi feladataik ellátására fel kell készíteni. Ennek keretében biztosítani kell a szükséges ismeretek készségszintű elsajátítását. Az őrzés-védelemre való felkészülést és a szolgálatteljesítést rendszeresen ellenőrizni kell.

117. § (1) A katonai szervezetek harci feladataik végrehajtására rendszeresített fegyverzetüket a törvényben, a nemzetközi szerződésekben, valamint a jogszabályoknak megfelelő elöljárói parancsokban meghatározottak szerint használják.

(2) A katonai szervezetek a 70. §-ban meghatározott feladatok végrehajtására való felkészülés érdekében a harckiképzés során is használják, működtetik fegyverzetüket.

(3) Kötelékben a katona csak a kötelék parancsnokának parancsára használhatja fegyverét.

118. § (1)⁹² A honvédelemért felelős miniszter által kijelölt katonai szervezetek fegyveresen (fegyverhasználati joggal) teljesítik a nemzetközi szerződésben foglalt katonai kötelezettségeket. E műveletekre az e fejezetben foglalt rendelkezések a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel alkalmazandók.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti műveletet folytató többnemzetiségű katonai szervezet műveleti utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma és az ezek alapján kiadott parancsok szerint harctevékenységet kell végezni, a fegyverhasználat és más kényszerítő eszközök alkalmazása során ezen dokumentumoknak a hazai jogszabályokban nem szabályozott előírásait is érvényesíteni kell.

(3) Ha a műveletek jellege nem teszi lehetővé, hogy a katona az ellenséget egyedileg is megadásra szólítsa fel, és ellenállás esetén a fegyverhasználatot kilátásba helyezze, illetőleg, ha az arra irányuló figyelmeztetés nem járt eredménnyel, akkor a fegyverhasználatát az általa kezelt harceszköz használatára vonatkozó szabályzatok szerint, az ellenállás leküzdéséhez szükséges és arányos erőt alkalmazva, a nemzetközi hadijogban foglalt előírások és elvek figyelembevételével végezze.

(4) A fegyverhasználat kilátásba helyezését tartalmazó szóbeli és írásbeli figyelmeztetést, céljától függően (például ellenség megadásra felszólítása, őrzött objektum megvédése) lehetőleg az ellenség vagy a helyi lakosság nyelvén kell megtenni.

119. § (1) A 117. § (1) bekezdése szerinti fegyverzet: a Honvédségnél rendszeresített valamennyi lőfegyver és minden olyan egyéb harceszköz – tekintet nélkül műszaki jellemzőire és alkalmazási módjára –, amely alkalmas a szemben álló erők és eszközök leküzdésére.

(2) A Honvédség szervezetei – a cél eléréséhez feltétlenül szükséges és arányos mértékben – törvényben meghatározott feltételek szerint más kényszerítő eszközt is alkalmazhatnak.

120. § (1) A lőfegyverhasználat a legsúlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása, amelynek során a fegyveres szolgálatot teljesítő katona – saját elhatározásából vagy parancsra – szándékosan személyre irányított (célzott) lövést ad le.

(2) Fegyveren az (1) bekezdés alkalmazásában a Honvédségnél rendszeresített egyéni lőfegyvert kell érteni. A lőfegyver használhatatlanná válása vagy hiánya esetén fegyvernek kell tekinteni a testi sérülés okozására vagy az élet kioltására alkalmas bármely más eszközt is.

121. § (1) A fegyveres szolgálatot teljesítő katona – amennyiben más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat, vagy az nem vezetett eredményre, és a szolgálati feladatának teljesítéséhez feltétlenül szükséges – a jogos védelem és a végszükség esetén kívül is jogosult és köteles fegyvert használni.

(2) Az (1) bekezdés alapján fegyverhasználatra sor kerülhet:

122. § A támadás az a tevékenység, amely a támadó részéről közvetlenül:

123. § (1) Katonával szemben lőfegyver használható – ha más intézkedésre, kényszerítő eszköz alkalmazására nincs mód vagy az eredménytelen volt – a 121. §-ban meghatározottakon túl:

(2) Az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a lőfegyvert tömegben levő katonával szemben kell alkalmazni, a katona köteles a rendőrség segítségét kérni, kivéve, ha az eset összes körülményei folytán erre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a katona vagy más személy életét, testi épségét veszélyezteti.

124. § (1) A fegyverhasználatot meg kell előznie:

(2) A fegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán azokra már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, az intézkedő katona vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

(3) Fegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.

(4) Tilos fegyvert használni:

(5) Tömegben, katonai csoportosulásban levő katona ellen fegyver használata kizárólag akkor jogszerű, ha vele szemben a fegyverhasználat feltételei fennállnak. A fegyverhasználatnak az egyes katona ellen kell irányulnia.

(6) A tömegben, katonai csoportosulásban levő katonával szembeni fegyverhasználatot – a következő sorrendben – meg kell előznie:

125. § (1) Katonával szemben az őr-, ügyeleti, rendészeti és fogolykísérő szolgálatot teljesítő katona, továbbá a szolgálati elöljáró, illetve parancsára alárendeltje egyéb kényszerítő eszközt is alkalmazhat.

(2) Polgári személlyel szemben egyéb kényszerítő eszközt az őr-, ügyeleti, rendészeti és fogolykísérő szolgálatot teljesítő katona abban az esetben alkalmazhat, ha az őt megtámadja vagy szolgálati feladata teljesítésében egyéb módon akadályozza.

(3) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy használatára nincs lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, amennyiben a helyettesített eszköz alkalmazásának a feltételei fennállnak, és az alkalmas az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására.

(4) Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, vagy az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.

(5) E törvény alkalmazásában – súlyosságuk sorrendjében – a lőfegyveren kívül kényszerítő eszközök a következők:

126. § A katona testi erővel a támadás elhárítására, valamely cselekvés kikényszerítésére vagy abbahagyására, valamint a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére testi kényszert (megfogás, lefogás, ellökés, elvezetés, önvédelmi fogás) alkalmazhat.

127. § (1) Ha a testi kényszer a célját nem érte el vagy alkalmazására nincs lehetőség, a cél elérésére könnygázszóró készülék vagy gumibot használható.

(2) Bilincs alkalmazható a személyi szabadságában korlátozott vagy korlátozni szükséges katona (polgári személy)

128. § (1) A katona szájkosárral ellátott szolgálati kutyát – pórázon vagy anélkül – kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.

(2) A katona szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat, ha intézkedésével szembeni tevőleges ellenállás leküzdéséhez szükséges.

(3) A katona szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat

129. § A fegyver és egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása során megsérült személy részére, a szolgálat megszakítása nélkül, szükség esetén mások segítségül hívásával, segítséget kell nyújtani, és gondoskodni kell arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.

130. § (1) A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelenteni kell, aki a kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét köteles megvizsgálni, majd álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Ha a kényszerítő eszközt utasításra alkalmazták, annak jogszerűségéről a Honvéd Vezérkar főnöke foglal állást.

(2) A kényszerítő eszköz jogszerűtlennek minősített használatáról a katonai ügyészt nyolc napon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Az intézkedést elszenvedett személynek – függetlenül a használat jogszerűségéről való állásfoglalásról – joga van az intézkedéssel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál vagy szervnél.

131. § (1) A Magyar Köztársaság légterének oltalmazásában részt vevő szövetségi és nemzeti légvédelmi készenléti erők feladatköre a légteret megsértő (jogosulatlanul igénybe vevő), az azonosítatlan, ismeretlen szándékkal repülést végző vagy ott ellenséges tevékenységet folytató, illetőleg repülési szabályt sértő, továbbá a bajbajutott légi járművekre terjed ki.

(2) A szövetség által meghatározott NATO felelősségi körzet légterének oltalmazásában részt vevő, NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti erők a stratégiai parancsnok alárendeltségében, a NATO regionális illetékes parancsnokának irányítása alatt teljesítik szolgálatukat.

132. § (1) A Magyar Köztársaság légterének oltalmazásában részt vevő nemzeti és szövetséges légvédelmi készenléti erők fegyvereivel figyelmeztető vagy megsemmisítő tűz nyitható az ország légterében tartózkodó légi járműre, ha az

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felszólítás, illetve a figyelmeztető tűz mellőzhető, ha az eset összes körülményei folytán arra már nincs idő, és a késedelem az élet- és vagyonbiztonság sérelmével járna.

(3) A NATO műveleti alárendeltségében levő magyar vagy a szövetség más tagállama légvédelmi készenléti erői figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancs (a fegyver alkalmazása előtt) csak a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság (a továbbiakban: MH LEP) ügyeletes tábornokának megerősítésével adható ki.

(4) A nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot az MH LEP ügyeletes tábornoka adhat.

(5) Az elfogást végrehajtó repülőgép vezetője az ellene irányuló közvetlen támadás elhárítása érdekében – azonnali jelentési kötelezettség mellett – saját elhatározása alapján tüzet nyithat.

(6)⁹³ Az (1)–(5) bekezdés szerinti eseményekről haladéktalanul jelentést kell tenni a honvédelemért felelős miniszternek, aki tájékoztatja a miniszterelnököt. Az eseményről és a megtett intézkedésekről a kormány az Országgyűlést és a köztársasági elnököt haladéktalanul tájékoztatja.

133. § (1) A mellérendeltségi viszonyban levő katonai szervezetek együttműködnek. A mellérendelt katonai szervezetek együttműködését egyes konkrét esetekben a közös elöljáró parancsnok határozza meg.

(2) Az együttműködést közös helyőrségi (laktanyai) elhelyezés esetén a helyőrség (laktanya, objektum) parancsnoka biztosítja.

134. § A katonai szervezetek a Honvédségnél működő érdek-képviseleti, valamint társadalmi szervezetekkel is együttműködnek.

135. § (1) A Honvédség szervezetei az állami, társadalmi és politikai szervezetekkel szabályozott módon tartanak kapcsolatot.

(2) A lakosságot érintő katonai feladatokról, a jelentősebb csapatmozgásokról, az adott településre kiható szervezeti változásokról és a lakosság nyugalmát befolyásoló rendezvényekről a katonai szervezetek parancsnokai (a helyőrségparancsnokok) kötelesek tájékoztatni a helyi védelmi bizottságot, valamint a helyi önkormányzatot.

136. § (1) A Honvédség a feladatainak végrehajtása során más államok hadseregeivel, illetve nemzetközi szervezetek keretében létrehozott többnemzetiségű katonai szervezetekkel (a továbbiakban együtt: külföldi fegyveres erő) két- vagy többoldalú kapcsolatot tart.

(2) Nemzetközi kapcsolat a Honvédség vagy a külföldi fegyveres erő kezdeményezése alapján nemzetközi szerződéssel létesíthető.

(3) A Honvédség nemzetközi kapcsolatban állhat külföldi fegyveres erőkkel, külföldi állami, valamint nemzetközi szervezetekkel többoldalú nemzetközi megállapodás szerint is.

137. § (1) A Honvédség – az Alkotmány rendelkezéseinek keretein belül – részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és a NATO keretében szervezett, továbbá nemzetközi szerződés alapján más katonai műveletekben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti katonai művelet keretébe tartozik:

138. § (1) A nemzetközi együttműködés a következőkre terjed ki:

(2) A Honvédség közreműködik a külföldi fegyveres erőknek a Magyar Köztársaság területén az (1) bekezdés szerinti feladatai végrehajtásához szükséges feltételek biztosításában.

(3) A Honvédség és a külföldi fegyveres erők együttműködését nemzetközi egyezmények szabályozzák.

139. § (1)⁹⁴ A Honvédség békeidejű eseti vagy időszakonként ismétlődő nemzetközi tevékenységének szervezése és végrehajtása a honvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott éves terv alapján történik.

(2) A nemzetközi kapcsolatoknak a Honvédség részéről való fenntartása, a kapcsolattartásból adódó feladatok végrehajtásának szervezése a kapcsolat tárgya szerinti illetékes minisztériumi, illetve honvédségi szervek vezetőinek hatáskörébe tartozik.

(3) A nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeket a Honvédség a nemzetközi szerződésekben megjelölt irányító szervek, illetve a (2) bekezdés szerinti vezetők által meghatározottak szerint teljesíti.

140. § (1) Katonai jelképek: a csapatzászló, a zászlószalag, a hadilobogó, az árbocszalag, a történelmi zászlósor és a felségjel.

(2) A személyi állomány, a csapatok és a járművek megkülönböztetésére jelzéseket kell alkalmazni. Ezek: a katonai egyenruha, a katonai rendfokozati jelzés, a csapatkarjelzés, a Honvédség meghatározott közúti, légi és vízi járműveinek jelzései.

141. § (1) A csapatzászlót a köztársasági elnök az egységek és ezek elöljáró parancsnokságai, illetve vezető szervei részére okirattal adományozza. Átadása nemzeti, állami vagy katonai ünnepen ünnepélyes keretek között történik.

(2)⁹⁵ Az adományozó a csapatzászlóra az átadás alkalmával zászlószalagot köt. A csapatzászlóra elismerésként ünnepélyes alkalmakkor a honvédelemért felelős miniszter vagy nevében a Honvéd Vezérkar főnöke zászlószalagot köthet.

142. § (1) A Honvédség hadihajói az állami felségjog jelzésére hadilobogót használnak.

(2) A hadihajók árbocjelvénye: az árbocszalag, a rangidős parancsnoki lengő és a miniszteri lengő.

143. § A történelmi zászlósor a magyar történelem kiemelkedő hadieseményeinek, valamint állandó hadseregeinek zászlóiból áll. A történelmi zászlósor nemzeti ünnepek állami rendezvényein, illetve kiemelkedő katonai rendezvényen katonai tiszteletadással vonultatható fel.

144. § A Honvédség szárazföldi, légi és vízi járművei (katonai járművek) – a hadviselés szabályaira vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelően – a nemzeti hovatartozásuk jelzésére messziről felismerhető jelvényt (felségjel) viselnek.

145. § (1) A tényleges állomány tagjai szolgálati beosztásukhoz és feladataik végrehajtásához, az öltözködésre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a Honvédségnél rendszeresített egyenruhát viselnek. A tartalékosok és a nyugállományúak egyenruha-viselését külön rendelkezés állapítja meg.

(2) A Honvédség tényleges állományú tagjának rendfokozatát az egyenruhán elhelyezett rendfokozati jelzések fejezik ki.

(3) A csapatkarjelzés a Honvédség tényleges állományú tagja karjelzés szerinti katonai szervezethez való tartozásának megkülönböztető jele. Viselésére a csapatoknál és a katonai oktatási intézményeknél, illetve ezek parancsnokságainál, felső szintű vezető szerveinél kerülhet sor.

146. § (1) A katonai hagyományápolás keretébe tartozik különösen a katonai szervezetek névadása, a csapattörténeti emlékek gyűjtése és a katonasírok gondozása.

(2) A történelmi, helyőrségi hagyományok, események, a névadó emlékének megörökítése céljából a csapatok és a katonai oktatási intézmények elnevezhetők a magyar történelem kiemelkedő személyiségeiről, településekről, táj- vagy földrajzi egységről vagy jogelődként vállalt katonai szervezetről.

(3) A felkutatott, összegyűjtött és feldolgozott fegyvernemi, csapat-(intézmény-)történeti emlékek megóvására és közreadására a csapatok csapattörténeti, illetőleg fegyvernemi szakgyűjteményt létesíthetnek.

(4) A Honvédség gondoskodik a nemzetközi megállapodásban vagy jogszabályban meghatározott hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról és a kegyeleti tevékenységről.

147. § (1) A katonai rendezvény meghatározott célból és alkalomból a katonai szervezeten belül vagy azon kívül tartott összejövetel, esemény.

(2) A katonai szervezeten kívüli katonai rendezvényre rendszerint állami, nemzeti és katonai ünnep vagy kiemelkedő más esemény alkalmából kerül sor. Ilyenek: a Magyar Köztársaság zászlajának fel- és levonása, félárbocra eresztése, a díszszemle, a tisztavatás, a légibemutató, víziparádé, technikai bemutató, a koszorúzás, emlékműavatás, valamint az állami vezetők fogadása és a katonai gyászszertartás.

(3) A katonai szervezeten belüli rendezvények ünnepek, illetve a katonai szervezet életének kiemelkedő eseményei alkalmából tarthatók.

148. § A megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot, szükségállapot, az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset, valamint veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályokat, a bevezethető rendkívüli intézkedéseket ez a fejezet állapítja meg.

149. § (1) A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején a 153–201. §-ban meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezetheti be.

(2) A köztársasági elnök szükségállapot idején a 153–159., 161–186., 191–195., 197–201. §-ban, valamint más törvényekben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezetheti be.

(3) A kormány

150. § (1) Ahol a 152–198. § rendeletet említ, azon rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács rendeletét, szükségállapot idején a köztársasági elnök rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedését, megelőző védelmi helyzetben, az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben, illetve veszélyhelyzetben a kormány rendeletét kell érteni. Ezekkel ellentétes jogszabály nem alkalmazható.

(2) A rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács által kiadott rendeletek, szükségállapot idején a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések, megelőző védelmi helyzet idején, az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben, illetve veszélyhelyzetben a kormány által bevezetett rendkívüli intézkedések végrehajtásának területi követelményeit és feladatait illetékességi területén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester rendeletben állapítja meg.

151. § A megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején, az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben, illetve veszélyhelyzetben bevezetett egyedi rendkívüli intézkedéssel ellentétes jogszabály nem alkalmazható.

152. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a jogalkotás rendjére előírt szabályok megfelelő alkalmazásával, kihirdetésre alkalmas állapotba előkészítse a Honvédelmi Tanács, illetve a köztársasági elnök rendeletének tervezeteit.

(2) A tervezeteket a döntésre jogosult, illetve a végrehajtásért felelős személyek (szervek) részére meg kell küldeni.

153. § A Honvédség tényleges katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok rendeletben – a békeidőszakban irányadó szabályoktól eltérően – állapíthatók meg (rendkívüli szolgálat).

154. § (1) Rendelet alapján:

(2) A Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjainak a rendkívüli szolgálat alatt szerzett jogosultsága és kedvezménye a megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnését követően is érvényesíthető.

155. § Jogszabály a megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy a szükségállapot idejére a felsőoktatásra vonatkozó törvényektől eltérő szabályokat állapíthat meg.

156. § (1) A rendkívüli szolgálatot teljesítők érdekvédelmére az általánosnál kedvezőbb szabályokat rendelet állapíthat meg.

(2) A törvény érdekvédelmi szabályai kiterjeszthetők az egyéb honvédelmi kötelezettséget teljesítőkre is.

(3) Rendelet alapján:

157. § A Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjai részére a rendkívüli szolgálat teljesítéséért és a szolgálatuk során szerzett érdemeik elismeréséül rendeletben érdemrendek, érdemérmek és emlékérmek alapíthatók.

158. § (1) Rendelet a Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjainak a testülettel szemben fennálló anyagi felelősségéről szóló jogszabályoktól eltérően a rendkívüli szolgálatot teljesítőkre nézve kedvezőbb felelősségi és egyszerűsített káreljárási szabályokat állapíthat meg.

(2) Rendelet alapján:

159. § (1) A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét – a helyi önkormányzatokról szóló törvény 10. §-a (1) bekezdésének k) pontjában foglaltak kivételével – a polgármester gyakorolja.

(3) A polgármester és a jegyző a honvédelmi igazgatási, valamint a rendkívüli intézkedésekből adódó feladatait a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester utasításai szerint látja el.

160. § A közigazgatási eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel módosítható:

161. § (1) A honvédelmi szabálysértések miatt rendeletben elzárás büntetés is megállapítható.

(2) Rendeletben más szabálysértési jogszabályok is módosíthatók.

162. § (1) Az újságíró, a tudósító és a sajtóterméket előállító (a továbbiakban: tudósító) csak az arra feljogosított szervek, hivatalos szóvivő, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda által közölt adatokat használhatja fel tudósításához.

(2) A tudósító csak olyan tájékoztatón vagy hivatalos rendezvényen vehet részt, amelyre a rendező szervtől meghívást kapott.

163. § (1) Elrendelhető a sajtótermékek és a tömegtájékoztatást szolgáló más közlemények előzetes ellenőrzése és a megjelenésük közzétételi engedélyhez kötése.

(2) A közzétételi engedélyt a sajtóterméket ellenőrző katonai szerv (katonai cenzúra) adja ki.

164. § A nyomdák és más sokszorosításra alkalmas eszközök üzemeltetői szigorított biztonsági rendszabályok bevezetésére és megtartására kötelezhetők.

165. § (1) A közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, illetőleg meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható.

(2)⁹⁶ A megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester a védelmi és a lakossági ellátási érdekekre tekintettel – a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, az illetékes ágazati miniszter hozzájárulásával – az (1) bekezdés alapján megállapított korlátozástól, illetőleg tilalomtól eltérően rendelkezhet.

166. § (1) Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (kijárási tilalom).

(2) A kijárási tilalmat és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.

167. § (1) Közterületen tartandó rendezvényt, nyilvános gyűlést csak előzetes engedély alapján lehet tartani.

(2) A nyilvános rendezvény tartására vonatkozó engedély kiadása az illetékes rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik.

(3) A rendőrfőkapitány a nyilvános rendezvény engedélyezése iránti kérelmet a védelmi érdekek sérelme esetén a tény közlését meghaladó egyéb indokolás nélkül elutasíthatja.

168. § (1) Elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye.

(2) A lakosság elszállításáról a polgármester gondoskodik.

169. § Elrendelhető,

170. § (1) Korlátozható, illetve megtiltható

(2) Elrendelhető az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési kötelezettsége, a tartózkodásukra vonatkozóan pedig külön szabályok vezethetők be.

171. § (1) A nem honvédelmi célt szolgáló robbanóanyagok gyártása, forgalomba hozatala, vásárlása, szállítása, tárolása korlátozható, illetve engedélyhez köthető.

(2) Az ország egész területén vagy bármely részén

172. § (1) Elrendelhető a folyamatos polgári védelmi szolgálat ellátása.

(2) Rendeletben állapíthatók meg a támadófegyverek hatása elleni védekezés szabályai. Ennek keretében meghatározhatók:

173. § (1) A veszélyeztetett területekről – a megelőző polgári védelmi intézkedés keretében – a honvédelmi, nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását biztonságba helyezésük végett el lehet rendelni (kiürítés).

(2) A visszamaradó lakosság és a tovább termelő üzemek szükségleteinek kielégítésére biztosítani kell a megfelelő visszamaradó készletet (állatállományt), egészségügyi anyagokat és termelési készleteket. A visszamaradó készletek nagyságát a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester intézkedésének megfelelően a polgármester határozza meg.

(3) A vagyontárgyak elszállítását:

(4) A befogadási területeket és az elszállítási irányokat (útvonalakat) a (3) bekezdésben megjelölt elrendelő határozza meg.

(5) A vagyontárgyak elszállításával, illetőleg biztonságba helyezésével kapcsolatos munkához szükséges munkaerő a honvédelmi munkakötelezettség alapján vehető igénybe.

174. § Korlátozni lehet a külföldi természetes és jogi személyekkel, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel és intézményekkel való érintkezést és kapcsolattartást.

175. § Rendeletben szabályozható a diplomáciai mentességekkel és kiváltságokkal kapcsolatos nemzetközi szerződések egyes rendelkezéseinek alkalmazása során vagy viszonosság alapján követendő eljárás.

176. § (1) Rendeletben új bíróságok és ügyészségek létesíthetők, a már működő bíróságok és ügyészségek összevonhatók, szétválaszthatók és megszüntethetők, illetékességi területük megváltoztatható.

(2) Rendelet a vonatkozó jogszabályoktól eltérően állapíthatja meg a bírák és az ügyészek kinevezését és felmentését, a bírósági és ügyészségi vezetők kinevezési rendjét. A bírói és ügyészségi önkormányzati szervek működése felfüggeszthető.

(3) A bírót igazságszolgáltatási érdekből, bírói beosztásba, ideiglenesen más bírósághoz lehet kirendelni.

177. § (1) Rendelet egyes nagyobb helyőrségekben katonai bíróság felállítását írhatja elő.

(2) A katonai bíróság a hatáskörébe utalt büntetőügyekben általános hatáskörű elsőfokú bíróságként jár el.

178. § (1) Rendeletben megállapított esetben a helyi bírósági hatáskörbe tartozó kisebb jelentőségű bűncselekmények miatt büntetőeljárás nem indítható és nem folytatható le, e bűncselekmények szabálysértésnek minősülnek.

(2) Rendeletben módosíthatók más büntető anyagi jogi rendelkezések is, így új bűncselekmények állapíthatók meg, egyes bűncselekmények büntetési tételei (tételkeretei) módosíthatók, rendelet azonban új büntetési nemet nem állapíthat meg.

(3) A helyi bíróságok hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben bírósági eljárásnak csak rendelet által meghatározott körben van helye.

179. § A bíróság első fokon egyesbíróként jár el, kivéve azokat a polgári és büntetőügyeket, amelyeknek elbírálását a rendelet a bíróság tanácsának jogkörébe utalja.

180. § A rendelet hatálybalépését megelőzően bírósági útra utalt olyan ügyekben, amelyekben bírósági eljárásnak nincs helye – és az ügy elbírálása nem tartozik más szerv hatáskörébe –, az elévülés nyugszik.

181. § (1) Rendeletben fel kell függeszteni a folyamatban levő eljárást:

(2) A felfüggesztés ideje alatt az elévülés nyugszik. Jogszabályban megállapított eljárási határidők felfüggesztés miatti elmulasztása nem járhat jogvesztéssel vagy egyéb joghátránnyal.

182. § A bíróság első fokon hozott határozata ellen a rendeletben megállapított esetben lehet fellebbezést benyújtani.

183. § (1) Rendeletben megállapított esetben:

(2) A rögtönbíráskodás bevezetését a sajtóban, rádióban, televízióban és egyéb, helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(3) A rögtönbíráskodás a megyei (fővárosi) és a katonai bíróságok hatáskörébe tartozik.

184. § (1) Rendelet a katonai büntetőeljárásra külön szabályokat állapíthat meg.

(2) Rendeletben módosíthatók a büntetőeljárás, büntetés-végrehajtás, a polgári peres és peren kívüli eljárás (ezen belül a holtnak nyilvánítási és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás), a bírósági végrehajtás és a közjegyzői eljárás szabályai.

185. § (1) A termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében az igénybevételi hatóság a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő.

(2) A szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet határozza meg.

186. § (1) Rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg.⁹⁸

(2) Rendelet alapján a költségvetési fejezetek között átcsoportosítás hajtható végre, egyes kiadási előirányzatok felfüggeszthetők, a költségvetési törvényben nem szereplő kiadások teljesíthetők, és rendkívüli fizetési kötelezettség írható elő.

187. § (1) Elrendelhető a deviza és valuta kötelező vételre felajánlása. A mentességek megszüntethetők.

(2) A deviza és valuta kiutalása, átutalása vagy felhasználása engedélyhez köthető, illetve ideiglenesen felfüggeszthető.

188. § A takarék- és nyereménybetétekből, valamint az értékpapírok alapján történő kifizetések teljesítése korlátozható, illetve ideiglenesen felfüggeszthető.

189. § Az adók és illetékek mértéke rendeletben módosítható.

190. § A külkereskedelmi tevékenység engedélyhez köthető, a kiadott engedély visszavonható, a korábban engedélyhez kötött áruk és szolgáltatások forgalma megtiltható. Egyes termékek behozatala vagy kivitele kötelezően előírható.

191. § Rendeletben tilalmat vagy egyéb korlátozó intézkedést lehet alkalmazni az olyan országgal szemben, amely magyar árut vagy járművet hátrányosabb elbírálásban részesít, mint más országból származó árut vagy járművet.

192. § (1) Rendeletben kötelezővé tehető a nemesfémek és nemesfémtárgyak vételre való felajánlása.

(2) Nemesfém kiutalása, forgalmazása engedélyhez köthető, illetve felfüggeszthető.

193. § Elrendelhető az ország védelme szempontjából fontos termékek, fogyasztási cikkek, energiahordozók forgalmának korlátozása.

194. § Rendeletben kötött munkaerő-gazdálkodás vezethető be. Elrendelhető, hogy munkaviszonyt csak a kijelölt szerv közvetítésével lehet létesíteni.

195. § (1) Az élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki és földmunkagép igénybevétele.

(2) Halasztást nem tűrő esetben az igénybevételt határozattal elrendelheti a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, a polgármester vagy az illetékes katonai szervezet parancsnoka.

196. § A lakosság védelmének biztosítása érdekében életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) kialakítása, építése rendelhető el.

197. § Honvédelmi érdekből a 35. § (2) bekezdésében előírt szolgáltatásokon felül elrendelhető:

198. § Elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása.

199. § Elrendelhető a postai, az elektronikus hírközlési szolgáltatások szüneteltetése, korlátozása és ellenőrzése, továbbá a távközlési és informatikai hálózatok és berendezések igénybevétele.

200. § A lakosság alapvető élelmiszerrel, ruházati és iparcikkekkel, valamint egyéb közszükségleti cikkekkel történő ellátása érdekében rendeleti úton jegy- vagy utalványrendszer vezethető be.

201. § A kormány külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdése m) pontjának, illetve (3) bekezdésének alkalmazása során megelőzés céljából elrendelheti

202. § E törvény rendelkezései nem érintik a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb személyes mentességet élvező személyeknek nemzetközi szerződésben, jogszabályban vagy viszonosság alapján biztosított kiváltságait és mentességeit.

203. § Illetékmentes

204. § (1) A honvédelmet érintő törvények alkalmazásában

(2) Ahol nemzetközi szerződés fegyveres erőkről rendelkezik, a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Magyar Honvédséget kell érteni.

205. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésének napján a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítőket le kell szerelni, illetve a polgári szolgálatot teljesítőket a szolgálatból el kell bocsátani.

206. § (1) E törvény hatálybalépése előtt a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik részére megállapított társadalombiztosítási és állami ellátásokat (betegségi ellátás, baleseti ellátás, rokkantsági nyugdíj, hozzátartozói nyugellátás, házastársi pótlék, táppénzpótló segély) változatlan feltételekkel kell továbbfolyósítani, illetőleg a szociális és kegyeleti gondoskodás körében a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény alapján felmerülő igényeket a hivatkozott törvény rendelkezései szerint kell megállapítani és folyósítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatói, valamint a katonai szakképzésben részt vevő tényleges állományú hallgatók esetében is alkalmazni kell.

(3)⁹⁹ Az e törvény hatálybalépése előtt a sorkatonai szolgálat teljesítésével összefüggő balesetekkel, illetve a sorkatonai szolgálattal összefüggésben kialakult, vagy azzal összefüggésben súlyosbodott betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálására a sorkatonai szolgálat teljesítése alatt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

207. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a törvény alapján rendeletben állapítsa meg

(2)¹¹¹ Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

(3)¹¹⁷ Felhatalmazást kap az érintett szerv szerinti illetékes miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a tárcájára és az irányítása alá tartozó szervekre vonatkozóan a meghagyással kapcsolatos követelményeket.

(4)¹¹⁸ Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományának a 8. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatása rendjét.

(5)¹¹⁹ Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszter, hogy együttes rendeletben állapítsa meg a hadkötelesek katonai szolgálatra való alkalmassága elbírálásának rendjét.¹²⁰

(6)¹²¹ Felhatalmazást kap az érintett miniszter, hogy a törvény alapján a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg ágazata honvédelmi feladatait.¹²²

208. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 4.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 9. §-ának b) pontja a következők szerint módosul:

(3) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény

(4) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 50. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 8. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény

209. §¹²³