6/2003. (III. 7.) BM rendelet

1. § (1) A települési önkormányzat anyakönyvvezetője (a továbbiakban: anyakönyvvezető) vezeti a születési, a házassági és a halotti anyakönyvet.

(2)³ A hazai anyakönyvezést végző kijelölt hatóság a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: hazai anyakönyvezést végző hatóság), amelynek anyakönyvvezetői vezetik a hazai anyakönyveket.

(3)⁴ A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét az At. 26/E. §-ában meghatározott anyakönyvvezetők mellett a járási hivatal székhelye szerinti más települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője vezeti. A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét vezető anyakönyvvezető helyettesítésére a 7. § (3)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. §⁶ (1)⁷ Az anyakönyvvezető a születések, a házasságkötések, a bejegyzett élettársi kapcsolatok és a halálesetek adatait, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat előre bekötött, harminc vagy háromszáz számozott lapot – házassági anyakönyv és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve esetén hatvan vagy hatszáz oldalt – tartalmazó, hitelesített és egyedi azonosítóval ellátott anyakönyvekben vezeti.

(2)⁸ Az anyakönyv fedőtáblájának első oldala tartalmazza a község, város, megyei jogú város, fővárosi kerület (a továbbiakban: település) nevét, az anyakönyv megnevezését, továbbá azt az időpontot, amelytől kezdve az anyakönyvbe az adatokat bejegyzik. Ha a kötet megtelt, annak lezárása után a fedőlapon az utolsó bejegyzés időpontját is fel kell tüntetni.

(3)⁹ Külön-külön házassági anyakönyvet, illetve bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét lehet vezetni azokon a településeken, ahol több házasságkötő terem is működik, továbbá, ha az anyakönyvvezető a hivatali helyiségén kívül is rendszeresen közreműködik házasságkötésnél vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél.

(4)¹⁰ Azon a településen, ahol párhuzamosan több házassági anyakönyvet vagy bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét vezetnek, az egyes anyakönyvek fedőtáblájának első oldalán az anyakönyvvezető megkülönböztető betűjelzést (A, B, C stb.) is feltüntet.

3. § (1) Az anyakönyvet használatba vétele előtt, valamint újrakötés után a jegyző hitelesíti.

(2) A hitelesítési záradékot az anyakönyv első, számozatlan oldala tartalmazza. A jegyző az anyakönyv lapjainak számát számmal és betűvel is feltünteti, a záradékot keltezi, aláírja és hivatali bélyegzőjének lenyomatával látja el.

(3)¹¹ E rendelet 7. § (5) bekezdésében, valamint a 90. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetekben az anyakönyvet a fővárosi, megyei kormányhivatal (a továbbiakban: felettes szerv) hitelesíti.

4. §¹² Az anyakönyvet le kell zárni:

5. § (1)¹³ Község, város, megyei jogú város és a fővárosi kerület területének vagy nevének megváltozását a változással érintett valamennyi anyakönyvvezető feltünteti az ott elsőként megkezdett, valamint a változás időpontjában vezetett születési, házassági anyakönyvek, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvei és a halotti anyakönyvek első, számozatlan oldalán és a változást megelőző utolsó alapbejegyzést követően.

(2) Az anyakönyvvezető a szervezeti változásról az illetékes megyei (fővárosi) levéltárat 60 napon belül értesíti.

6. § Az anyakönyvvezető megbízásából és felügyelete mellett, az anyakönyvbe más köztisztviselő is bejegyezhet. Az anyakönyvi bejegyzést ez esetben is az anyakönyvvezető írja alá és felel a bejegyzett adatok helyességéért.

7. §¹⁵ (1) Az anyakönyvvezető az 1. § (1) bekezdésében meghatározott feladatán túl:

(2)¹⁸ Községben egy, városban, megyei jogú városban és a fővárosi kerületben legalább két anyakönyvvezetőt kell megbízni az anyakönyvvezetői feladatok ellátásával.

(3)¹⁹ Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok az anyakönyvvezető akadályoztatása miatt nem láthatóak el, a jegyző kérésére a helyettesítésről a fővárosi és megyei kormányhivatal az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainak anyakönyvvezetői közül történő kijelöléssel gondoskodik. A helyettesítés eseti vagy legfeljebb tizenkét hónap időtartamra szól, amely egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Az anyakönyvi bejegyzést a helyettesítő anyakönyvvezető e minőségének feltüntetésével írja alá.

(4) A helyettesítő anyakönyvvezető kijelölésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

(5) Településrész kiválása és új településsé alakulása esetén – az új polgármesteri hivatal létrejöttéig, illetve az új település anyakönyvvezetőjének megbízásáig – helyettesítő anyakönyvvezetőt kell kijelölni, aki az új település anyakönyvi eseményeit külön anyakönyvben vezeti. Az új település anyakönyvvezetőjének megbízása után az érintett anyakönyveket az új település részére át kell adni.

(6)²⁰ Helyettesítő anyakönyvvezetőt lehet kijelölni a házasság megkötésére és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére abban az esetben is, ha a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerinti település anyakönyvvezetője az érintett nemzetiségi nyelvet nem beszéli.

8. §²¹ Az anyakönyvvezető a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalában megállapított hivatali munkaidőn túl is közreműködhet a házasságkötésnél, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél, illetve a családi események társadalmi megünneplésénél. Ha a felek valamelyikének állapota közeli halállal fenyeget, az anyakönyvvezető bármely időpontban közreműködik a házasságkötésnél vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél.

9. §²²

10. § (1)²³ Az anyakönyvvezető hivatali felszerelése:

(2)²⁸ Anyakönyvi bejegyzés teljesítésére és anyakönyvi kivonat kiállítására csak a Központi Hivatal által rendszeresített, központilag előállított anyakönyv és anyakönyvi kivonat nyomtatvány használható.

(3)²⁹ Az anyakönyveket, az anyakönyvi alapiratokat, a névmutatókat, a rendszeresített íróeszközt, az anyakönyv és anyakönyvi kivonat kitöltetlen (biankó) nyomtatványokat, az anyakönyvvezetői felhasználói kártyát és az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzőjét munkaidőn kívül tűzbiztos, jól zárható szekrényben vagy irattárolóban kell elhelyezni.

(4)³⁰ Az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzője tartalmazza a működési területe szerinti település államigazgatási helységnevét és az anyakönyvvezető megjelölést, valamint Magyarország címerét.

(5)³¹ Ha egy településen több anyakönyvi bélyegzőt használnak, a bélyegzőket számozással kell ellátni.

11. § (1)³² A születést – ha az mozgó járművön történt – az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek működési területén az anya a járművet elhagyta.

(2) Többes szüléskor mindegyik gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek működési területén az utolsó gyermek született.

(3)³³ Ismeretlen szülőktől származó gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek működési területét a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal (a továbbiakban: gyámhivatal) határozatában születési helyként megjelölte.

12. § (1)³⁴ Ha a haláleset mozgó járművön történt, annak anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a holttestet a járműről leemelték.

(2) Talált holttest esetében az anyakönyvi bejegyzésre az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a holttestet megtalálták.

(3)³⁵ A halál tényének bírósági megállapítása esetén az anyakönyvi bejegyzésre az az anyakönyvvezető illetékes, akinek a működési területén a bíróság döntése szerint a haláleset bekövetkezett, kivéve, ha hazai anyakönyvezésnek van helye.

(4)³⁶ Ha a bíróság holttá nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy születését nyilvántartó anyakönyvvezető anyakönyvezi, kivéve, ha hazai anyakönyvezésnek van helye.

13. §³⁸ (1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

(2) Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható.

(3) A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható.

(4) A nem magyar nyelven kiállított irat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el, de az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. Ilyen esetben az ügyfelet tájékoztatni kell a valótlan tartalmú nyilatkozattételének jogkövetkezményéről.

14. §³⁹

15. § (1)⁴⁰ A születés bejelentésére szolgáló nyomtatványt a szülők személyazonosításra alkalmas okmánya, valamint más közokiratok alapján kell kitölteni. A haláleset bejelentésére szolgáló nyomtatványt az elhalt személyazonosításra alkalmas okmánya, valamint más közokirat alapján kell kitölteni.

(2)⁴¹ A születés bejelentése tekintetében intézetnek kell tekinteni a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményt, a haláleset bejelentése tekintetében intézetnek kell tekinteni az egészségügyi intézményt és a szociális intézményt.

(3)⁴² A nem tervezett intézeten kívüli születésnél a szülő, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy bejelentését a „Jegyzőkönyv születés bejelentéséről” nyomtatvány felhasználásával kell jegyzőkönyvezni. Intézeten kívüli halálesetnél a „Jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről” nyomtatványt is ki kell tölteni a halottvizsgálati bizonyítvány mellett. A kitöltött jegyzőkönyvet a születést, illetve a halálesetet bejelentő személy aláírja.

(4)⁴³ A születés, a házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék, valamint a haláleset bejelentésére szolgáló jegyzőkönyvekben feltüntetendő adatokat az 1. melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyveket az anyakönyvi alapiratok között kell őrizni.

(5)⁴⁴ Nem tervezett intézeten kívüli születésnél a születés helyét az anya személyes nyilatkozata alapján kell a jegyzőkönyvben feltüntetni.

(6)⁴⁵ Tervezett intézeten kívüli születésnél a jegyzőkönyvhöz csatolni kell az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy által a szülés tényéről kiállított igazolást.

(7)⁴⁶ Ha az intézeten kívüli szülésnél az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy nem működött közre, a jegyzőkönyvhöz csatolni kell az anya vizsgálatát követően utólagosan kiállított szakorvosi igazolást.

16. § (1)⁴⁷ Az anyakönyvvezető a születéseket és a haláleseteket a bejelentések beérkezése, a házasságokat a megkötésük, a bejegyzett élettársi kapcsolatokat létrehozásuk sorrendjében anyakönyvezi.

(2) Az anyakönyvezés – a kétnyelvű anyakönyvezés kivételével – a magyar ábécé betűivel, folyóírással történik, ügyelve annak tisztaságára, olvashatóságára és egyértelműségére. Az anyakönyvben bejegyzést áthúzni, leragasztani, fizikai, vegyi vagy más módon eltávolítani nem szabad.

(3) Anyakönyvezéshez csak az e célra rendszeresített íróeszköz használható.

17. § (1) Ha a bejelentés az anyakönyvi adatokat hiányosan vagy tévesen tartalmazza, illetőleg azokat nem igazolták, a bejelentést az anyakönyvvezető – iktatást követően – a többi irattól elkülönítve kezeli, majd az anyakönyvezés után az alapiratok közé sorolja.

(2) Ha az anyakönyvezés elhalasztását követő harminc napon belül a hiányzó adatok beszerzése nem járt eredménnyel, az anyakönyvvezető a születést, illetőleg a halálesetet a rendelkezésre álló adatokkal anyakönyvezi, az üresen maradó rovatokat kihúzza. A később megállapított hiányzó adatokat az anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába jegyzi be.

18. § (1) Az igazolt külföldi állampolgárságot, hontalanságot, valamint az ismeretlen állampolgárságot az anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovata tartalmazza.

(2)⁴⁸ Ha az anyakönyvi eljárásban – ideértve a felettes szerv eljárását is – a kérelmező magyar állampolgársága nem igazolt, de a kérelemhez mellékelt iratok alapján az állampolgárság megállapításához szükséges – a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott – adatok rendelkezésre állnak, az állampolgárság igazolása céljából az iratokat mellékleteikkel együtt az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek kell felterjeszteni.

(3)⁴⁹

(4)⁵⁰ A magyar állampolgárságot abban az esetben kell a születési anyakönyvbe feljegyezni, ha a magyar állampolgárságú gyermeket nem magyar állampolgárságú szülők fogadják örökbe, vagy ha a hontalan szülők Magyarországon született gyermekéről az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja, hogy magyar állampolgárnak kell tekinteni.

19. § (1)⁵¹ Az anyakönyvvezető az alapbejegyzést a születési és a halotti anyakönyvbe bejelentésre, a házassági anyakönyvbe és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe pedig a felek előtte tett egybehangzó kijelentése alapján anyakönyvezi. Hivatalból kell elvégezni az alapbejegyzés anyakönyvezését megkeresésre, a felettes szerv rendelkezése, más szerv értesítése alapján, vagy akkor, ha annak szükségessége más módon jut az anyakönyvvezető tudomására.

(2)⁵² Az anyakönyvvezető az alapbejegyzéskor az adatokat a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, illetőleg a haláleset időpontjának megfelelően jegyzi be. Az anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatába fel kell tüntetni azt, ha az anyakönyvezés a bejegyzés ideje szerinti adatokkal történt.

(3) Ha a születés, illetőleg a haláleset anyakönyvezésekor a gyermek, illetőleg az elhalt személyazonosságának megállapításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, és a hiányzó adatok előreláthatóan harminc napon belül nem állapíthatóak meg, az anyakönyvvezető az alapbejegyzést teljesíti.

(4) Az anyakönyvvezető az alapbejegyzést aláírásával zárja le.

20. § (1) Ha az anyakönyvvezető az alapbejegyzést aláírásával még nem zárta le, a bejegyzett adatok helyesbítését vagy kiegészítését az anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatába jegyzi be.

(2) Az anyakönyv ,,Megjegyzések'' és ,,Utólagos bejegyzések'' rovatának adatait, továbbá az anyakönyvbe bejegyzett feljegyzéseket és záradékokat a már bejegyzett szöveg folytatásaként helyesbíti az anyakönyvvezető.

(3) A lezárt alap- vagy utólagos bejegyzés téves adatait csak kijavítani lehet, kivéve a folyószámhibát, és az anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatán kívül teljesített feljegyzéseket, záradékokat.

21. § (1) Az anyakönyvi alapbejegyzésben az anyakönyvvezető kijavítás nélkül pótolhatja:

(2) Ha az anyakönyvvezető hiányzó aláírása utólag nem pótolható, a bejegyzést a hiányt pótló anyakönyvvezető a keltezést feltüntetve írja alá.

22. §⁵⁵ (1) A tévedésből megkezdett, de be nem fejezett alapbejegyzést az anyakönyvvezető törli, és ennek okát az „Utólagos bejegyzések” rovatban feltünteti.

(2) Az anyakönyvvezető a házassági bejegyzést, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében szereplő bejegyzést törli, ha a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre, vagy a bíróság jogerős ítéletében a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat nemlétezését állapította meg.

(3) Törölni kell a halotti bejegyzést, ha a haláleset nem történt meg, vagy a bíróság a holtnak nyilvánító vagy halál tényét megállapító végzését hatályon kívül helyezte.

23. § (1) Utólagos bejegyzést – az apa adatai nélkül anyakönyvezett születés kivételével – csak lezárt anyakönyvi alapbejegyzés tartalmazhat.

(2) Az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzést saját hatáskörében teljesíti, illetőleg az apa adataival és a gyermek családi nevével a bejegyzést kiegészíti, kivéve, ha annak alapja külföldi okirat vagy külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozat. Az utólagos bejegyzést az anyakönyvvezető a keltezés feltüntetése után aláírja.

24. § (1) Az utólagos bejegyzést az anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába, az 1907. január 1. előtti jegyzőkönyvi mintájú anyakönyvbe a lap szélére jegyzi fel az anyakönyvvezető.

(2) Ha az utólagos bejegyzéssel egyidejűleg valamely korábbi adat is megváltozik, arra az alapbejegyzés áthúzása nélkül, az utólagos bejegyzés szövegében kell utalni.

(3) Az anyakönyvvezető toldatot készít, ha az anyakönyv vagy az anyakönyvi másolat rovatában, illetőleg a lap szélén az utólagos bejegyzésre már nincs hely. A toldatot az anyakönyvhöz az érintett anyakönyvi bejegyzésnél rögzíteni kell, azon az anyakönyvi bélyegző lenyomatát olyan módon kell elhelyezni, hogy az az anyakönyv lapján és a toldaton is szerepeljen. A toldaton szerepelni kell az anyakönyv típusának, a bejegyzés évének és a folyószámnak is.

25. §⁵⁶ (1) Az anyakönyvvezető – a hazai anyakönyvezési eljárást kivéve – a bejegyzést a felettes szerv utasítására teljesíti, ha a bejegyzés alapja:

(2)⁵⁸ Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az anyakönyvvezető a külföldi bíróság vagy más hatóság határozatát, és a házasságkötésről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről kiállított anyakönyvi másolatot felterjeszti a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, amely az iratokat elbírálás után továbbítja bejegyzés elrendelése céljából a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, illetve bejegyzés céljából a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőhöz.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a házassági ügyben hozott külföldi határozat hazai elismerésére a házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint az ilyen ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet irányadó.

26. § (1) Az anyakönyvi bejegyzést kérelemre vagy hivatalból ki kell javítani.

(2) A kijavítást az utólagos bejegyzés szabályai szerint kell teljesíteni.

27. § (1)⁵⁹ Az anyakönyvvezető a születési és a halotti anyakönyvbe a hivatali helyiségében, a házassági anyakönyvbe és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe pedig a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyén írja be az adatokat.

(2)⁶⁰ Az anyakönyvezés idejét (év, hónap, nap) a születési és a halotti anyakönyv tartalmazza. A házassági anyakönyvben és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében a bejegyzés idejét a ,,Megjegyzések'' rovatban csak akkor tünteti fel az anyakönyvvezető, ha a házasság megkötésekor vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásakor azt azonnal nem anyakönyvezték, vagy ha a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot újból kell anyakönyvezni.

(3) Az utólagos bejegyzés idejét az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzés aláírását megelőzően tünteti fel.

28. § (1)⁶¹ Az anyakönyvi alapbejegyzések naptári évenként egyes folyószámmal kezdődnek. Amennyiben egy településen párhuzamosan több házassági anyakönyvet vagy bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét vezetnek, a folyószám mindegyik anyakönyvben egyessel kezdődik.

(2) A tévedés miatt befejezetlen és ezért törölt alapbejegyzést, továbbá a tévedésből üresen hagyott lapot vagy vízszintes rovatot a folyószámozásnál figyelmen kívül kell hagyni.

(3)⁶² A téves folyószámot az anyakönyvvezető – annak áthúzása nélkül – zárójel közé teszi, majd a helyes folyószámot a téves fölé írja, kivéve, ha a házassági anyakönyvbe vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre.

29. § (1)⁶³ Az anyakönyvvezető a helységnevet a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, illetőleg a haláleset időpontjában érvényes államigazgatási helységnév figyelembevételével jegyzi be.

(2)⁶⁴ Az anyakönyvbe a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a haláleset helyeként, továbbá lakóhelyként csak a település nevét kell bejegyezni. A Budapest közigazgatási területén történt anyakönyvi eseményeknél az igazgatási kerület számát is fel kell tüntetni, megyei jogú városoknál abban az esetben, ha az az esemény időpontjában létezett és ismert.

30. §⁶⁵ (1) Ha a külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában Magyarország területéhez tartozott, akkor a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel kell anyakönyvezni.

(2) Ha a külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában nem Magyarország területéhez tartozott, de a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, akkor a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel, valamint zárójelek között az adott országban hivatalos elnevezéssel kell anyakönyvezni.

(3) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, akkor a település nevét az adott országban hivatalos elnevezéssel kell anyakönyvezni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a helységnév anyakönyvezését követően zárójelek között – ha az iratokból megállapítható – az adott kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam, továbbá – minden esetben – az adott ország nevét is anyakönyvezni kell.

(5) A település nevét minden esetben az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon kell anyakönyvezni.

(6) A kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam nevét az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, az ország nevét az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, magyar elnevezéssel kell anyakönyvezni.

(7) Ha a külföldi anyakönyvi okirat nem tartalmazza az anyakönyvi esemény pontos helye szerinti település nevét, és az más módon sem állapítható meg, akkor az anyakönyvi esemény pontos helyét az ügyfél személyes nyilatkozata alapján kell anyakönyvezni.

(8)⁶⁶ Akinek az anyakönyvi bejegyzése az (1)–(7) bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérően tartalmazza a külföldi település nevét, kérheti annak kijavítását.

31. § (1) Az anyakönyvbe lakóhelyként – a közelebbi lakcím megjelölése nélkül – a bejelentett lakóhelyet, ennek hiányában az utolsó bejelentett lakóhelyet tünteti fel az anyakönyvvezető.

(2) Abban az esetben, ha nincs utolsó bejelentett lakóhely, a bejelentett tartózkodási, ennek hiányában az utolsó bejelentett tartózkodási helyet kell bejegyezni.

(3)⁶⁷ Ha az anya nem rendelkezik bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel, származási helyként az anya utolsó bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyét kell az anyakönyvbe bejegyezni.

32. § (1)⁶⁸ Az anyakönyvvezető a családi állapotot az anyakönyvbe a következők szerint jegyezheti be:

(2) Ha az elhalt személy tizennyolcadik életévét nem töltötte be, családi állapotának megjelölése a halotti anyakönyvben csak akkor szükséges, ha korábban házasságban élt.

(3)⁶⁹ A tévesen holtnak nyilvánított személy családi állapotát, ha volt házastársa vagy bejegyzett élettársa a holtnak nyilvánítás hatálya alatt ismét házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített – a korábbi házasságra vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra utalóan – „házassága megszűnt”, illetve „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” szavakkal jegyzi be az anyakönyvvezető.

(4)⁷⁰ Az érvénytelen házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőző állapot szerint jegyzi be az anyakönyvvezető a házasságkötéskor, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor és a haláleset anyakönyvezésekor annak a személynek a családi állapotát, akinek korábbi házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a bíróság érvénytelennek nyilvánította.

33. § Az anyakönyvvezető az ugyanarra a személyre vonatkozó adatokat a korábbi bejegyzés adataival összehasonlítja, az esetleges eltéréseket helyesbíti, illetőleg kijavítja.

34. § (1) Az anyakönyvvezető a tévedésből üresen maradt lapot vagy vízszintes rovatot egymást keresztező vonalakkal áthúzza, ennek tényét az ,,Utólagos bejegyzések'' rovatban feltünteti.

(2) Ha az anyakönyv valamelyik rovatába nincs bejegyzendő adat, az anyakönyvvezető a rovatot aláírás előtt kihúzza. A ,,Megjegyzések'' rovatnak üresen maradt részét ki kell húzni. Az ,,Utólagos bejegyzések'' rovatot nem szabad áthúzni.

(3)⁷² A tévedésből megkezdett, de be nem fejezett utólagos bejegyzést az anyakönyvvezető törli, ennek okát az ,,Utólagos bejegyzések'' rovatban feltünteti.

35. § A házasságkötésnél az anyakönyvvezető (a helyettesítéssel megbízott anyakönyvvezető) csak a saját, illetőleg a megbízója működési területe szerint illetékes települési önkormányzat területén járhat el.

36. § (1)⁷³ A házassági szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető a házasulókkal ismerteti a házasság törvényi akadályait, a házasságkötés törvényes előfeltételeit, és felhívja a figyelmüket arra, hogy a házasságkötés időpontját legkorábban a bejelentéstől számított harmincegyedik napra tűzheti ki.

(2) Az anyakönyvvezető felhívja a házasulók figyelmét a házassági akadályok elhallgatásának következményeire.

(3) A házassági szándék bejelentéséről felvett e rendelet 1. számú melléklete szerinti jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat az adatokat és személyes nyilatkozatokat, amelyeket a házasulók a házasságkötést megelőző eljárásban tettek. Fel kell tüntetni a személyazonosság, állampolgárság, családi állapot és egyéb adatok igazolására bemutatott, becsatolt okiratok, okmányok megnevezését, számát, esetleg érvényességi idejét, az engedélyeket, felmentéseket, igazolásokat, továbbá a házasságkötés tervezett időpontját, a házasulandók és az anyakönyvvezető, valamint – ha a jegyzőkönyv felvételekor közreműködött – a tolmács aláírását. Az előző házasság megszűnése utáni névviselés megállapítására be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot.

(4)⁷⁴ A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a nemzetiségi nyelven történő házasságkötés tényét, valamint az alkalmazott nyelv megnevezését, ha a házasságot valamely nemzetiség nyelvén kötik.

37. § (1) Ha a házasulók valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget és ez a házasuló nyilatkozik arról, hogy a házassági akadály alól – amennyiben a felmentésre a jogszabály lehetőséget ad – felmentést kapott, az anyakönyvvezető nem kérheti ennek okirattal való bizonyítását.

(2) Ha a házasulók valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és orvos van jelen, vagy késedelem nélkül hívható, véleményét a házasuló állapotáról az anyakönyvvezető kikéri. Az írásban adott orvosi véleményt a házasságkötést megelőző eljárás jegyzőkönyvéhez kell csatolni. Orvosi vélemény hiányában az anyakönyvvezető tünteti fel a jegyzőkönyvben, hogy a közeli halállal fenyegető veszélyt minek alapján állapította meg.

38. § (1) A korábbi házasság megszűnését az anyakönyvvezető megállapítja:

(2)⁷⁸ Az anyakönyvvezető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyilatkozatát kéri, ha a magyar állampolgár a házasságának vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását külföldi bíróság, hatóság vagy közjegyző határozatával igazolja, kivéve, ha a külföldi határozat hazai elismerésére a házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint az ilyen ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet az irányadó.

(3)⁷⁹ A korábbi bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését az anyakönyvvezető megállapítja:

(4)⁸⁰ A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó személy vagy az, akinek családi állapotát a nyilvántartás nem tartalmazza, a nőtlen, hajadon családi állapotot közokirattal igazolja.

(5)⁸¹ Külföldi állampolgár vagy hontalan személy a családi állapotát a házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásban tanúsítvánnyal is igazolhatja.

39. § (1)⁸² Ha valakit halotti anyakönyvi bejegyzés, holtnak nyilvánító vagy halál tényét megállapító jogerős bírósági határozat alapján holtnak tekintenek, és a házastársa vagy a bejegyzett élettársa újabb házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, a korábban kötött házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot a tévesen megállapított haláleset időpontjától kezdődően akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha az újabb házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése után megállapítják, hogy a halottnak vélt személy életben van, és az újabb házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat egyébként nem érvénytelen.

(2)⁸³ Az (1) bekezdés szerinti esetben a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése a volt házastárs, illetve bejegyzett élettárs újabb házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát tanúsító anyakönyvi kivonattal és a hatálytalanná vált holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító bírósági határozattal igazolható.

40. § (1) Az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet és mellékleteit a házasság megkötéséig – nyilvántartásba vétel nélkül – a többi anyakönyvi irattól elkülönítve őrzi.

(2) Az anyakönyvvezető a házasság megkötése előtt ismételten vizsgálja, hogy a házasságkötésnek nincs-e törvényi akadálya, illetőleg fennállnak-e a törvényes előfeltételek.

41. § (1)⁸⁴ A külföldi állampolgár, a külföldön élő hontalan házasságkötésekor – ha tanúsítvánnyal igazolja, hogy házasságkötése a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba – az anyakönyvvezető vizsgálja, hogy a törvényben foglalt házassági előfeltételek fennállnak-e. Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el.

(2)⁸⁵ Az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet és az okiratokat öt napon belül felterjeszti a felettes szervhez annak elbírálására, hogy a külföldi okiratok megfelelőek-e.

(3)⁸⁶ A házasságkötés legkorábbi időpontjára vonatkozó harmincnapos várakozási időt az anyakönyvvezető valamennyi irat, valamint a felettes szerv nyilatkozata beérkezésétől számítja.

(4)⁸⁷ Ha a nem magyar állampolgár házasuló a tanúsítványt nem tudja beszerezni és annak bemutatása alól felmentést kér, az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárás jegyzőkönyvét elkészíti és azt az iratokkal, valamint a házassági szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvvel együtt a felettes szervhez felterjeszti.

41/A. §⁸⁸

42. § (1) A tolmács, illetőleg az idegen nyelvet értő és beszélő anyakönyvvezető az először magyar nyelven feltett kérdéseket a házasuló nyelvén közli, szükség esetén megmagyarázza, majd a házasuló nyelvén adott választ magyarul megismétli.

(2) Az anyakönyvvezető a tolmács közreműködését és azt a nyelvet, amelyre a tolmácsolás történt – akkor is, ha beszéli a házasuló nyelvét s maga járt el tolmácsként – a házasságkötést megelőző eljárásról készült jegyzőkönyvben és a házassági anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatában is feltünteti.

(3)⁸⁹ A siket, nagyothalló vagy néma személy házasságkötésekor a magyar nyelvet nem értő és nem beszélő személy házasságkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban szakképzett jelnyelvi tolmács közreműködése kötelező.

(4) A házasságkötési eljárásban a nem magyar állampolgár által tett jognyilatkozatok felvételekor minden esetben fel kell tüntetni – amennyiben tolmács alkalmazására nem került sor – a nem magyar állampolgárnak azt a nyilatkozatát, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat egyéb anyakönyvi eljárásokban is alkalmazni kell.

43. § (1)⁹⁰ Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél a Magyarország címerével ellátott nemzetiszínű vállszalagot és ünnepélyes öltözetet visel.

(2)⁹¹ Az anyakönyvvezető gondoskodik arról, hogy a házasságkötés a törvényben előírt módon történjék, annak időtartama alatt a házasulók és a házassági tanúk, illetőleg – ha szükséges – a tolmács, a jelnyelvi tolmács mindvégig folyamatosan jelen legyenek.

44. § (1) Az anyakönyvvezető a házasságból származó gyermekek családi nevéről szóló megállapodást a házassági anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatába jegyzi be.

(2)⁹² Az anyakönyvvezető a házassági anyakönyvi alapbejegyzést a házasulók, a házassági tanúk és a tolmács aláírása után aláírásával zárja le.

44/A. §⁹⁴ A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél az anyakönyvvezető (a helyettesítéssel megbízott anyakönyvvezető) csak a saját vagy a helyettesítéssel megbízott anyakönyvvezető a megbízója működési területe szerint illetékes települési önkormányzat területén járhat el.

44/B. §⁹⁵ (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető a felekkel ismerteti a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényi akadályait, annak törvényes előfeltételeit.

(2) Az anyakönyvvezető felhívja a felek figyelmét a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése akadályai elhallgatásának következményeire.

(3) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről felvett, az 1. melléklet szerinti jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat az adatokat és személyes nyilatkozatokat, amelyeket a felek a bejegyzést megelőző eljárásban tettek. Fel kell tüntetni a személyazonosság, állampolgárság, családi állapot és egyéb adatok igazolására bemutatott, becsatolt okiratok, okmányok megnevezését, számát, érvényességi idejét, az engedélyeket, felmentéseket, igazolásokat, továbbá a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett időpontját, a felek és az anyakönyvvezető, valamint – ha a jegyzőkönyv felvételekor közreműködött – a tolmács aláírását.

(4)⁹⁶ A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell azt a tényt, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása nemzetiségi nyelven történt, valamint az alkalmazott nemzetiség nyelv megnevezését is.

44/C. §⁹⁸ (1) Ha a felek valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és ez a fél nyilatkozik arról, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének valamely akadálya alól – amennyiben a felmentésre a jogszabály lehetőséget ad – felmentést kapott, az anyakönyvvezető nem kérheti ennek okirattal való bizonyítását.

(2) Ha a felek valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és orvos van jelen, vagy késedelem nélkül hívható, véleményét a fél állapotáról az anyakönyvvezető kikéri. Az írásban adott orvosi véleményt a megelőző eljárás jegyzőkönyvéhez kell csatolni. Orvosi vélemény hiányában az anyakönyvvezető tünteti fel a jegyzőkönyvben, hogy a közeli halállal fenyegető veszélyt mi alapján állapította meg.

44/D. §¹⁰⁰ (1) Az anyakönyvvezető a bejegyzést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet és mellékleteit a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásáig – nyilvántartásba vétel nélkül – a többi anyakönyvi irattól elkülönítve őrzi.

(2) Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása előtt ismételten vizsgálja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nincs-e törvényi akadálya, illetve fennállnak-e a törvényes előfeltételek.

44/E. §¹⁰² (1) A külföldi állampolgár, valamint a külföldön élő hontalan személy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésekor – ha tanúsítvánnyal igazolja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése vagy a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 41/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a házasságkötés a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba – az anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényben foglalt előfeltételek fennállnak-e. Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el.

(2)¹⁰³ Az anyakönyvvezető a megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet és az okiratokat öt napon belül felterjeszti a felettes szervhez annak elbírálására, hogy a külföldi okiratok megfelelőek-e.

(3) Ha a nem magyar állampolgár fél a tanúsítványt nem tudja beszerezni, és annak bemutatása alól felmentést kér, az anyakönyvvezető a bejegyzést megelőző eljárás jegyzőkönyvét elkészíti, és azt az iratokkal, valamint a szándékbejelentésről felvett jegyzőkönyvvel együtt a felettes szervhez felterjeszti.

44/F. §¹⁰⁵ A tolmács közreműködésére a 42. §-ban foglaltak az irányadóak.

44/G. §¹⁰⁷ (1)¹⁰⁸ Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásakor Magyarország címerével ellátott nemzeti színű vállszalagot és ünnepélyes öltözetet visel.

(2) Az anyakönyvvezető gondoskodik arról, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása a törvényben előírt módon történjék, annak időtartama alatt a felek, a tanúk és – ha szükséges – a tolmács, a jelnyelvi tolmács mindvégig folyamatosan jelen legyenek.

44/H. §¹⁰⁹ Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében szereplő alapbejegyzést a felek, a tanúk és a tolmács aláírása után aláírásával zárja le.

45. § (1) Ha a szülők a gyermek családi nevében megállapodtak a házasságkötéskor, ezt legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig okirattal, vagy a megállapodást is tartalmazó házassági anyakönyvi kivonattal igazolják.

(2) Az apa családi nevét kell a gyermek családi neveként bejegyezni, ha egyik szülő sem él, vagy szülői felügyeleti jogát egyik szülő sem gyakorolja, és a gyermek családi neve a szülők korábbi megállapodása vagy házassági anyakönyvi kivonata alapján nem állapítható meg.

(3)¹¹⁰ A gyermek születési alapbejegyzésének teljesítésekor – ha a szülők kérik gyermekük születési családi nevének valamely nemzetiségi nyelv szabályai szerinti bejegyzését, illetve születési családi és utónevének nemzetiségi nyelven történő szerepeltetését is – e rendelet 60. §-ának (2)–(4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, azzal az eltéréssel, hogy a születési családi és utónév nemzetiségi nyelven történő bejegyzését az anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatába kell teljesíteni.

46. § Többes szülés anyakönyvezésekor a gyermekek születését külön-külön kell bejegyezni, amennyiben az megállapítható, akkor a születés sorrendjében. A többes szülés tényét az anyakönyvvezető a ,,Megjegyzések'' rovatban jelzi és egyben a testvérek születési anyakönyvi folyószámát is megjelöli.

47. § (1) A gyermek apjaként az anyakönyvvezető a születési anyakönyvbe annak a férfinak a személyi adatait jegyzi be, akit a gyermek apjának kell tekinteni.

(2) Ha a bejegyzés időpontjában a gyermek apját az (1) bekezdés szerint nem lehet megállapítani, az anyakönyvvezető a születést az apa adatai nélkül anyakönyvezi.

48–49. §¹¹¹

50. § (1)¹¹² Amennyiben az anyakönyvvezető ismeretlen szülőktől származó gyermek születéséről értesül, a születés anyakönyvezését legfeljebb harminc napra elhalasztja, a vér szerinti szülők, illetve a képzelt szülők adatainak megállapítása céljából pedig megkeresi az illetékes gyámhivatalt.

(2)¹¹³ Az anyakönyvvezető a születési anyakönyvbe a szülő adatait a gyámhivatal határozata alapján jegyzi be.

51. § (1)¹¹⁴ Az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozatot tevő férfi figyelmét felhívja a nyilatkozat jogkövetkezményeire, és ennek megtörténtét jegyzőkönyvben rögzíti. Tájékoztatja a nyilatkozót, hogy az apai elismerő és hozzájáruló nyilatkozatot a jegyzőkönyv aláírása után visszavonni nem lehet.

(2)¹¹⁵ Ha nem a születést nyilvántartó anyakönyvvezető előtt teszik meg a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, arról négy példányban kell jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyv mindegyik példánya eredeti aláírásokat és a nyilatkozó személyi azonosítóját is tartalmazza, ha azzal rendelkezik.

(3)¹¹⁶ A jegyzőkönyv első példányát a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek kell megküldeni, a második példányt a jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető őrzi, a harmadik példány a nyilatkozatot tevő apáé, a negyedik példány pedig az anyáé.

(4)¹¹⁷ Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a szülés feltételezett időpontját szakorvos által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. Ebben az esetben a nyilatkozat első példánya az azt felvevő anyakönyvvezetőé, a második példány az apáé, a harmadik és negyedik példányt pedig az anyakönyvvezető az anyának adja át azzal, hogy az egyik példányt gyermeke születésének bejelentéséhez csatolja.

(5)¹¹⁸ Ha a hozzájáruló nyilatkozat pótlása szükséges, az anyakönyvvezető a nyilatkozat egy példányát megküldi az illetékes gyámhivatalnak.

(6) Az anyakönyvvezető a hozzájáruló nyilatkozat felvételekor az anya családi állapotát és volt férje vonatkozásában esetlegesen fennálló apasági vélelem meglétét vizsgálja. Ha az anya korábban házasságban élt, az anyakönyvvezető a jegyzőkönyvben feltünteti a korábbi házasság megszűnésének tényét és ennek időpontját.

(7)¹¹⁹ A hivatásos konzuli tisztviselő által felvett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatokat – kivéve, ha a gyermek külföldön született – a központi anyakönyvi szervhez kell felterjeszteni, aki intézkedik az apa adatainak a születési anyakönyvbe történő bejegyzése iránt.

(8)¹²⁰ Ha a gyermek külföldön született, a (7) bekezdésben szereplő teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a hazai anyakönyvezést végző hatósághoz kell felterjeszteni, a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelemmel együtt.

(9)¹²¹ A hivatásos konzuli tisztviselő és a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzul az előtte megtett, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatra vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatot a (7) és (8) bekezdés szerint terjeszti fel.

52. §¹²²

53. § (1)¹²⁴ A születési anyakönyvbe a gyámhivatal jogerős határozata alapján képzelt szülő adatait jegyzi be az anyakönyvvezető, ha

(2)¹²⁷ A születési anyakönyvből a gyámhivatal jogerős határozata alapján a képzelt apa adatait törli az anyakönyvvezető, ha a nagykorú gyermek ezt kérte.

(3)¹²⁸ Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelemben az anya nyilatkozhat arról, hogy a gyermek a képzelt apa vagy az anya családi nevét viseli.

(4)¹²⁹ A (2) bekezdés szerinti kérelemben – ha a képzelt apa családi nevét viseli – a nagykorú gyermek nyilatkozhat arról, hogy a továbbiakban a képzelt apa vagy az anya családi nevét kívánja viselni.

54. § (1) A házasságkötés anyakönyvezése a házasságkötéssel egyidejűleg történik.

(2) Ha az anyakönyvezésre megkeresés vagy hatósági rendelkezés, illetőleg utólagos anyakönyvezés alapján kerül sor, az anyakönyvvezető a házassági anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatában tünteti fel a bejegyzés idejét.

(3) Az anyakönyvvezető mint névíró ír alá, ha a házasulók vagy a tanúk valamelyike írni, olvasni nem tudó személy.

54/A. §¹³¹ (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezése annak létrehozásával egyidejűleg történik.

(2) Ha az anyakönyvezésre megkeresés, hatósági rendelkezés vagy utólagos anyakönyvezés alapján kerül sor, az anyakönyvvezető az anyakönyv „Megjegyzések” rovatában tünteti fel a bejegyzés idejét.

(3) Az anyakönyvvezető mint névíró ír alá, ha a felek vagy a tanúk valamelyike írni, olvasni nem tudó személy.

55. § (1) A holtnak nyilvánítás, illetőleg a halál tényének bírósági határozattal történt megállapításakor a halotti anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatában az anyakönyvvezető a bíróság megnevezését, a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját is feltünteti.

(2) Az anyakönyvvezető a halotti anyakönyvbe a meghalt személy nemét, ha nagykorú volt ,,férfi'', illetőleg ,,nő'', ha kiskorú ,,fiú'', illetőleg ,,leány'' szavakkal jegyzi be.

(3)¹³² Ha az anyakönyvvezető, a központi anyakönyvi szerv vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv eljárásában megállapítja, hogy az a személy, akit a bíróság jogerős döntésével holtnak nyilvánított, vagy akinek a halála tényét jogerősen megállapította, ténylegesen meghalt, a bírósági döntés hatályon kívül helyezésére irányuló eljárás megindítása érdekében értesíti a bíróság székhelye szerint illetékes ügyészt.

56. § (1) A halálesetet az anyakönyvvezető akkor anyakönyvezi, ha a szükséges adatok közül legalább a halott családi és utóneve, valamint a személyazonosság megállapítására alkalmas további egy adat ismert.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adatok nem ismeretesek, az anyakönyvvezető a haláleset anyakönyvezését az esemény napjától számított legfeljebb harminc napra elhalasztja, majd ennek eredménytelen elteltével az ismeretlen holttest anyakönyvezésének szabályai szerint jegyzi be a halálesetet.

(3)¹³³ Ha a halottvizsgálatot végző orvos a haláleset pontos időpontját (év, hó, nap) nem tudja megállapítani, a halotti anyakönyvben a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő időpontot vagy időintervallumot kell feltüntetni.

(4)¹³⁴ Mindkét házastárs vagy mindkét bejegyzett élettárs halála esetén – ha a halottvizsgálati bizonyítványból az elhalálozás sorrendje nem állapítható meg – az anyakönyvvezető a „Családi állapot” rovatot kihúzza.

57. § (1)¹³⁵ Az anyakönyvvezető a rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve által közölt adatok alapján a halotti anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatába jegyzi be a halálesetet, ha az elhalt személyazonosságát harminc nap eltelte után nem lehet megállapítani.

(2)¹³⁶ Az (1) bekezdés szerinti bejegyzés tartalmazza a rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve által közölt adatokat, a rendőrség értesítést kiadó szervének megnevezését és ügyiratának számát.

(3)¹³⁷ A meghalt személy adatait a rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének értesítése alapján az ,,Utólagos bejegyzések'' rovatba jegyzi be az anyakönyvvezető, ha a hiányzó adatokat utólag megállapították.

58. § Az anyakönyvvezető a haláleset anyakönyvezése után, illetőleg ha az anyakönyvezést elhalasztja, a halottvizsgálati bizonyítvány negyedik példányára az anyakönyvi folyószámot, illetőleg az elhalasztás tényét feltünteti, azt aláírja, bélyegzőlenyomatával ellátja és a bejelentőnek átadja.

59. § (1)¹³⁸ Az anyakönyvvezető a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat és a haláleset anyakönyvezése után

(2)¹³⁹

(3) A haláleset anyakönyvezését követően az anyakönyvvezető az (1) bekezdésben foglaltakon túl:

60. § (1) Az anyakönyvvezető a születési anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába jegyzi be

(2)¹⁴³ A gyermek születési utónevének nemzetiségi utónévre történő kijavítását, a születési családi névnek a nemzetiségi nyelvi szabályok szerinti módra történő kijavítását, valamint a születési családi és utónév nemzetiségi nyelven történő bejegyzését az ,,Utólagos bejegyzések'' rovatban kell szerepeltetni.

(3)¹⁴⁴ A nemzetiségi utónévre történő kijavításnál az érintett országos nemzetiségi önkormányzat

(4)¹⁴⁶ A családi név nemzetiségi nyelvi szabályok szerinti kijavításánál, valamint a nemzetiségi nyelven történő bejegyzésnél – amennyiben megkeresés szükséges – elsősorban az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleménye vagy ennek hiányában, illetve, ha ez nem beszerezhető, akkor más szakértői vélemény alapján kell az utólagos bejegyzést teljesíteni.

61. §¹⁴⁷ (1) Az anyakönyvvezető a magyar állampolgárság megszerzését a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába más anyakönyvvezető – ennek hiányában az állampolgársági ügyekben eljáró szerv – értesítése alapján jegyzi be.

(2) A magyar állampolgárság megszűnését az anyakönyvvezető a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján jegyzi be.

61/A. §¹⁴⁸ (1) Az anyakönyvvezető a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába az érintett kérelmére – a bemutatott, a külföldi állampolgárság igazolására alkalmas okirat alapján – jegyzi be az ismeretlen állampolgárságú gyermek ismertté vált állampolgárságát. Amennyiben a külföldi állampolgárságot igazoló okiratot külföldi hatóság állította ki, a bejegyzésre a 25. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2)¹⁴⁹

62. § (1) Az anyakönyvvezető a gyermekek családi nevéről történt megállapodást az ,,Utólagos bejegyzések'' rovatba jegyzi be, ha a házasulók a házasság megkötésekor a házasságból származó közös gyermekek családi nevében nem állapodtak meg vagy korábbi megállapodásukat megváltoztatták.

(2) A házasságból származó közös gyermekek családi nevének bejegyzéséhez az alábbi okiratokat kell becsatolni:

(3) A közös gyermekek családi nevének bejegyzése előtt az anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy az anyakönyvezni kívánt családi név a névviselési szabályoknak megfelel-e. A bejegyzést megtagadja, ha az a névviselési szabályokba ütközik.

63. § (1) Ha a házastársaknak a házassági anyakönyvbe bejegyzett születési családi vagy utóneve, házassági neve, személyi azonosítója megváltozik, a házassági anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába jegyzi be az új adatokat az anyakönyvvezető. A bejegyzést az anyakönyvvezető az alábbi okiratok alapján teljesíti:

(2) A születést nyilvántartó anyakönyvvezető értesítése alapján kell bejegyezni a születési anyakönyvbe bejegyzett és a házassági anyakönyvben is szereplő téves adatok kijavítását.

64. § (1) Az anyakönyvvezető a házastárs halálát a házassági anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába jegyzi be, ha a házasság az egyik házastárs halálával szűnt meg.

(2)¹⁵² A magyar állampolgár házastárs külföldön történt halálesetének utólagos bejegyzése a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető értesítése alapján történik.

(3) A nem magyar állampolgár házastárs külföldön történt halálesetének bejegyzését – a külföldi okirat alapján – a felettes szerv rendeli el.

(4) Az utólagos bejegyzés tartalmazza:

(5) A házastárs halálát, valamint születési nevük megváltozását nem kell bejegyezni a házassági anyakönyvbe, ha a házasság már korábban megszűnt.

65. §¹⁵³ Más anyakönyvvezető értesítése alapján kell bejegyezni a házassági anyakönyvbe a ,,házassága megszűnt'' kifejezést, ha a holtnak nyilvánított személy házastársa újabb házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, és a holtnak nyilvánító határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte.

66. §¹⁵⁴ (1) Az anyakönyvvezető a házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába a magyar bíróság ítélete alapján jegyzi be azt, hogy a bíróság a házasságot jogerős határozatával felbontotta, érvénytelenné nyilvánította, vagy a házasság nemlétezését állapította meg. Ha a bíróság határozatában a házasságot csak meghatározott időtartamra nyilvánította érvénytelenné, az anyakönyvvezető az „Utólagos bejegyzések” rovatába a magyar bíróság ítélete alapján bejegyzi az érvényessé válás napját is.

(2) Ha a házasságot külföldi bíróság vagy más hatóság szünteti meg, a megszűnés tényét a külföldi határozat alapján kell az anyakönyvbe feljegyezni, a 38. § (2) bekezdés szabályai szerint.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti utólagos bejegyzés tartalmazza a bíróság megnevezését, a határozat jogerőre emelkedésének napját, számát, valamint külföldi határozat esetén a nem magyar állampolgár házastárs házassági nevének megváltozását, ha az a határozatból megállapítható.

67. § (1)¹⁵⁵ Ha a házastársak vagy azok egyike a magyar állampolgárságot megszerezte, e tényt az anyakönyvvezető – az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerinti anyakönyvvezető, ennek hiányában az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján – a házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be.

(2)¹⁵⁶ A magyar állampolgárság megszűnésének tényét az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján kell a házassági anyakönyvbe bejegyezni.

(3) A magyar állampolgárság megszűnését, megszerzését a házassági anyakönyvbe akkor is fel kell jegyezni, ha a házasság már megszűnt.

(4) A házassági anyakönyvbe bejegyzett adat kijavítását az ,,Utólagos bejegyzések'' rovat tartalmazza.

67/A. §¹⁵⁸ (1) Ha a feleknek a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett születési családi vagy utóneve, illetve személyi azonosítója megváltozik, az anyakönyvvezető az új adatokat az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be. A bejegyzést az alábbi okiratok alapján kell teljesíteni:

(2) A születést nyilvántartó anyakönyvvezető értesítése alapján kell bejegyezni a születési anyakönyvbe bejegyzett és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében is szereplő téves adatok kijavítását.

67/B. §¹⁵⁹ (1) Az anyakönyvvezető az egyik fél halálát a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvének „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat e fél halálával szűnt meg.

(2) A magyar állampolgár fél külföldön történt halálesetének utólagos bejegyzése a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető értesítése alapján történik.

(3) A nem magyar állampolgár fél külföldön történt halálesetének bejegyzését – a külföldi okirat alapján – a felettes szerv rendeli el.

(4) Az utólagos bejegyzés tartalmazza:

(5) A felek halálát, valamint születési nevük megváltozását nem kell bejegyezni az anyakönyvbe, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat már korábban megszűnt.

67/C. §¹⁶⁰ Más anyakönyvvezető értesítése alapján kell bejegyezni az anyakönyvbe a „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” adatot, ha a holtnak nyilvánított személy bejegyzett élettársa újabb bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, vagy házasságot kötött, és a holtnak nyilvánító határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte.

67/D. §¹⁶¹ (1) Az anyakönyvvezető az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába a magyar közjegyző által elektronikus úton megküldött végzés alapján jegyzi be azt, hogy a közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntette, illetve a magyar bíróság ítélete alapján azt a tényt, hogy a bíróság azt jogerős határozatával felbontotta vagy érvénytelenné nyilvánította.

(2) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldi bíróság, hatóság vagy közjegyző szünteti meg, a megszűnés tényét a külföldi határozat alapján kell az anyakönyvbe feljegyezni a 38. § (2) bekezdés szabályai szerint.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti utólagos bejegyzés tartalmazza az eljáró közjegyző vagy a bíróság megnevezését, a végzés, illetve a határozat jogerőre emelkedésének napját, számát, valamint külföldi határozat esetén a nem magyar állampolgár fél bejegyzett élettársi nevének megváltozását, ha az a határozatból megállapítható.

67/E. §¹⁶² (1) Ha a felek vagy azok egyike a magyar állampolgárságot megszerezte, e tényt az anyakönyvvezető – az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerinti anyakönyvvezető, ennek hiányában az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján – az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be.

(2) A magyar állampolgárság megszűnésének tényét az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján kell az anyakönyvbe bejegyezni.

(3) A magyar állampolgárság megszűnését, megszerzését az anyakönyvbe akkor is fel kell jegyezni, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat már megszűnt.

(4) Az anyakönyvbe bejegyzett adat kijavítását az „Utólagos bejegyzések” rovat tartalmazza.

68. § A halotti anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába jegyzi be az anyakönyvvezető:

69. §¹⁶⁵ Az anyakönyvvezető a születési, a házassági anyakönyvbe, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe, valamint a halotti anyakönyvbe bejegyzett adat kijavítását az anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába, az utólagos bejegyzések szabályai szerint jegyzi be.

70. § (1) Az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzést követően:

(2)¹⁶⁶ Az anyakönyvvezető a halotti anyakönyvbe teljesített utólagos bejegyzést követően az (1) bekezdésben foglaltakon túl intézkedik a születési, a házassági anyakönyv, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve utólagos bejegyzésének kijavítására.

71. § (1)¹⁶⁷ Utólagos anyakönyvezésnek van helye, ha a születést vagy a halálesetet annak napjától számított harminc napon belül, a házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot a házasság megkötésekor vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásakor azonnal nem anyakönyvezték.

(2) Utólagos anyakönyvezésnek az (1) bekezdés alapján is csak akkor van helye, ha a halálesetet kétséget kizáróan megállapították vagy a bíróság holtnak nyilvánító, illetőleg a halál tényét megállapító jogerős határozatot hozott.

72. § (1)¹⁶⁸ Az utólagos anyakönyvezés annak az anyakönyvvezetőnek a feladata, aki azokat az anyakönyveket őrzi, amelyekben a születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolatot, illetőleg a halálesetet eredetileg anyakönyvezni kellett volna. Ha ez nem állapítható meg, vagy az eredetileg vezetett anyakönyvek külföldön vannak, a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető az illetékes.

(2)¹⁶⁹ Utólagos anyakönyvezéskor a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat, illetőleg a haláleset időpontjának megfelelő állapot szerint kell anyakönyvezni.

(3)¹⁷⁰

73. § A bejegyzést az anyakönyvvezető újból anyakönyvezi, ha

74. § (1) Az újból való anyakönyvezés annak az anyakönyvvezetőnek a feladata, akinek működési területén az anyakönyvi alapbejegyzést teljesítették, illetőleg a születést vagy halálesetet anyakönyvezni kellett volna.

(2) Az anyakönyvvezető, ha a bejegyzést maga nem teljesítheti, az újból való anyakönyvezésre megkeresi az illetékes anyakönyvvezetőt.

(3)¹⁷² Az újból való anyakönyvezéskor a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat, illetőleg a haláleset időpontjának megfelelő állapot szerint kell az adatokat az anyakönyvbe bejegyezni.

75. § Az újból való anyakönyvezés után a korábbi bejegyzést az anyakönyvből törölni kell. A törölt alapbejegyzés ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába be kell jegyezni az újból való anyakönyvezés tényét és okát; az anyakönyvezés évét, folyószámát, az esetleges új családi és utónevet. Ha az újból való anyakönyvezést másik anyakönyvvezető teljesítette, működési helyének a megnevezését is fel kell tüntetni.

76. § Az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzés szövegét zárójelbe teszi és az új szöveget folytatólag bejegyzi, ha az újból való anyakönyvezés utólagos bejegyzést érint.

77. § (1)¹⁷³ Az örökbefogadást a születési anyakönyvbe az anyakönyvvezető a gyámhivatal jogerős határozata alapján jegyzi be.

(2)¹⁷⁴ Az anyakönyvvezető az örökbe fogadónak a gyámhivatal előtt előterjesztett kérelmére az örökbefogadás tényét a születési anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába jegyzi be.

(3) Amennyiben a magyar állampolgár gyermeket nem magyar állampolgárságú szülők fogadják örökbe, a születési anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatában a gyermek magyar állampolgárságát is szerepeltetni kell a szülők nem magyar állampolgársága mellett.

77/A. §¹⁷⁶ (1) Az anyakönyvvezető az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kéri a külföldi örökbefogadási határozat hazai elismerhetőségéről, ha

(2) A kérelmet személyesen kell benyújtani bármelyik magyarországi anyakönyvvezetőnél vagy bármelyik hivatásos konzuli tisztviselőnél.

(3) Ha a kérelmet nem a születési hely szerinti anyakönyvvezetőnél terjesztik elő, vagy a születés helye külföldön van, az anyakönyvvezető azt 3 napon belül továbbítja a feladat- és hatáskörrel rendelkező anyakönyvvezetőhöz vagy a hazai anyakönyvezést végző szervhez. Ha a születés hazai anyakönyvezése korábban még nem történt meg, az erre irányuló kérelmet egyidejűleg szintén fel kell terjeszteni a hazai anyakönyvezést végző szervhez.

(4) A hivatásos konzuli tisztségviselőnél előterjesztett kérelmeket – kivéve, ha a születés helye külföldön volt – a következő diplomáciai postával a központi anyakönyvi szervhez kell továbbítani.

78. § (1)¹⁷⁷ Ha az örökbefogadó szülőket vér szerinti szülőként anyakönyvezték, és az örökbefogadás megszűnt, az anyakönyvvezető a bejegyzést törli és a gyermek születését az örökbefogadást megelőző állapot adataival újból anyakönyvezi.

(2) Ha az örökbefogadás tényét anyakönyvezték és az örökbefogadás megszűnt, az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzést törli.

(3)¹⁷⁸

(4)¹⁷⁹ Ha az örökbefogadás csak az apára vagy az anyára nézve szűnt meg, a születést újból kell anyakönyvezni.

(5)¹⁸⁰

(6) Ha az örökbefogadás megszűnése miatt kell a születést újból anyakönyvezni és ennek során a gyermek apjának adatait meg lehet állapítani, azt anyakönyvezni kell.

79. § Az anyakönyvvezető az apa adatait – az utólagos bejegyzés szabályai szerint – törli, valamint a születést újból anyakönyvezi, ha a bíróság jogerős határozatával megállapítja, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek apjaként bejegyzett férfi a gyermeknek nem apja. Az újból való anyakönyvezéskor az apa adatait is be kell jegyezni, ha ezt megállapították vagy a gyermekre nézve teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tettek.

80. § (1) Az anyakönyvvezető – amennyiben a születést a vér szerinti szülők adataival még nem anyakönyvezték – az anyakönyvbe bejegyzett képzelt szülők adatait, az utólagos bejegyzés szabályai szerint törli, és a születést a megállapított vér szerinti szülők adataival újból anyakönyvezi.

(2) Az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzések szabályai szerint a képzelt apa adatait törli, a születést a vér szerinti apa adataival újból anyakönyvezi, ha a születési anyakönyvbe képzelt apát jegyeztek be, és ezt követően a vér szerinti apa adatait megállapították.

81. §¹⁸² (1)¹⁸³ A hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat és a haláleset adatait, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat előre bekötött, harminc vagy háromszáz számozott lapot – házassági anyakönyv és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve esetén hatvan vagy hatszáz oldalt – tartalmazó hitelesített és egyedi azonosítóval ellátott anyakönyvekben (a továbbiakban: hazai anyakönyv) vezeti.

(2) A hazai anyakönyv fedőtáblájának első oldala tartalmazza a hazai anyakönyvezést végző hatóság elnevezését, az anyakönyv típusát, azt az időpontot, amelytől kezdve az anyakönyvbe az adatokat bejegyzik, az anyakönyv lezárása után az utolsó bejegyzés időpontját.

(3) A hazai anyakönyvet hitelesíteni kell. A hitelesítést a hazai anyakönyvezést végző hatóság vezetője végzi el. A hitelesítési záradékot az anyakönyv első, számozatlan oldala tartalmazza. A hitelesítéskor az anyakönyv lapjainak számát számmal és betűvel is fel kell tüntetni. A hitelesítés időpontját a hitelesítő feltünteti, a záradékot aláírja, és bélyegzőlenyomatával látja el.

(4) A hazai anyakönyvet a 4. §-ban foglaltak szerint kell lezárni.

(5) A hazai anyakönyvbe a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető jegyezhet be, helyettes anyakönyvvezető nem járhat el.

(6)¹⁸⁴ A hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető hivatali felszerelésére – a nemzeti színű vállszalag kivételével – a 10. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak az irányadóak. A körbélyegző tartalmazza a hazai anyakönyvezést végző hatóság elnevezését, az anyakönyvvezető megjelölést, továbbá Magyarország címerét.

(7) A hazai anyakönyv pótlására a 90. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy felettes szervként a hazai anyakönyvezést végző hatóság vezetője jár el.

(8)¹⁸⁵ A hazai anyakönyvezést végző hatóság egyidejűleg több anyakönyvet vezethet.

81/A. §¹⁸⁷ (1) Hazai anyakönyvezésnek van helye, ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, és az érintett születési helye külföldön van vagy ismeretlen, továbbá ha a halál tényének bírói megállapítása esetén a bíróság döntése szerint a haláleset helye külföldön van.

(2) Ha a hivatalból történő hazai anyakönyvezés során valamely adat pontosan nem állapítható meg, és a hiányzó adat később feltételezhetően pótolható, az anyakönyvvezető a hiányzó adat rovatát üresen hagyja. A hiányzó adat megállapítását követően azt – helyesbítés és kijavítás mellőzésével – bejegyzi, egyidejűleg az adatok kiegészítésének tényét az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába feljegyzi.

(3) Ha az anya lakóhelye nem ismert, a hazai anyakönyvezési eljárásban származási helyként a születési helyet kell bejegyezni.

(4)¹⁸⁸ Az apa adatai nélkül anyakönyvezett születési bejegyzésekre, az újból való anyakönyvezésre, az örökbefogadás anyakönyvezésére, továbbá a hatálytalanná vált, megszűnt örökbefogadás anyakönyvezésére, a névmutató vezetésére, az iratnyilvántartásra, az anyakönyvi irattárra, az iratkiadásra és az iratselejtezésre, valamint az adatszolgáltatásra az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A vér szerinti, illetve a képzelt szülők adatainak megváltozása esetén a 79–80. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

81/B. §¹⁸⁹ (1)¹⁹⁰ A magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet

(2)¹⁹¹ A kérelem tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a hazai anyakönyvbe be kell jegyezni. A kérelemhez mellékelni kell a külföldi anyakönyvi okiratot, valamint a hazai anyakönyvezéshez szükséges egyéb okiratokat, így különösen a családi állapotra és a családi jogállás rendezésére vonatkozó okiratot. Az idegen nyelvű okiratokat – ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell benyújtani. Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a külföldi okiratokat – a kiállítás helye szerinti államban működő magyar hivatásos konzuli tisztviselő által ellátott – diplomáciai felülhitelesítéssel kell benyújtani, ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs.

(3) A hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei a hazai anyakönyvezés szabályainak megfelelnek-e, szükség esetén a kérelmezőt, illetőleg a felterjesztőt hiánypótlásra felhívja.

(4) Ha a felterjesztett kérelem mellékletei közül valamely magyar anyakönyvi okirat hiányzik, a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető szerzi be, ha a kérelmező az érintett anyakönyvi bejegyzés helyét és idejét pontosan közli.

(5)¹⁹² A hazai anyakönyvezés és az utólagos hazai anyakönyvezés során a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a haláleset időpontjának megfelelő állapot szerint kell anyakönyvezni.

(6) A honosított, visszahonosított személy születésének hazai anyakönyvezése során a külföldi okiratban szereplő valamennyi utónevet be kell jegyezni. Ha az érintett az utónevei közül csak kettőt kíván viselni, a nyilatkozat alapján az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatában a két utónevet kell szerepeltetni.

81/C. §¹⁹⁴ (1)¹⁹⁵ A hazai anyakönyvezési eljárásban az anyakönyvi bejegyzés és irat megtekintésére, az állampolgárság anyakönyvezésére, az alapbejegyzésre, az alapbejegyzést követő feladatokra, a helyesbítésre, az adatpótlásra és kiegészítésre, az anyakönyvezett adat kijavítására, az anyakönyvi folyószámra, a helységnév és a külföldi helységnév bejegyzésére, a lakóhely és a családi állapot anyakönyvezésére, az anyakönyvezett adatok összehasonlítására, az üres lapokra, rovatokra és megkezdett bejegyzésekre, valamint a családi állapot és a korábbi házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének igazolására az e rendeletben meghatározott szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)¹⁹⁶ Ha a külföldi születési anyakönyvi okirat a szülők születési neve helyett a házassági vagy bejegyzett élettársi nevet tartalmazza, a hazai anyakönyvezésre irányuló eljárásban a nagykorú gyermek a szülők születési nevéről személyes nyilatkozatot tehet.

(3)¹⁹⁷ A hazai anyakönyvezést végző hatóság törli az anyakönyvi bejegyzést, ha az anyakönyvezés korábban már megtörtént, vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja, hogy az érintett személy a hazai anyakönyvezés időpontjában nem volt magyar állampolgár.

(4)¹⁹⁸ Kiskorú gyermek születése hazai anyakönyvezésének előfeltétele – ha az apasági vélelem alapja a szülők házassága – a szülők házasságának hazai anyakönyvezése is, ha a szülők vagy azok egyike magyar állampolgár, kivéve, ha a házasság hazai anyakönyvezése előreláthatólag harminc napnál hosszabb időt vesz igénybe.

(5)¹⁹⁹ Az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése, 4. § (3a) bekezdése, illetve 5. §-a szerinti eljáráshoz kapcsolódó hazai anyakönyvezési eljárásban anyakönyvi kivonatot csak kifejezett kérelem esetén kell kiadni.

81/D. §²⁰⁰ (1)²⁰¹ A születés hazai anyakönyvezése során a gyermek családi neveként a külföldi okiratban szereplő családi nevet kell feltüntetni, feltéve, hogy az a névviselés szabályainak megfelel. Ha a külföldi okiratban szereplő családi név nem felel meg a névviselés szabályainak, a szülők – nagykorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése során az érintett – nyilatkozata alapján kell a névviselés szabályainak megfelelő családi nevet feltüntetni, kivéve, ha a nemzetközi magánjogról szóló jogszabály alapján a születés anyakönyvezésekor a névviselésre külföldi jogot kell alkalmazni.

(2) Házasság hazai anyakönyvezése során a felek házassági neveként a külföldi házassági anyakönyvi kivonatban szereplő nevet kell az anyakönyvben házassági névként feltüntetni.

(3)²⁰² Ha a külföldi házassági okirat házassági nevet nem tartalmaz, a magyar állampolgárságú fél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) felsorolt házassági névviselési formák közül választhat. Amennyiben a nyilatkozata nem beszerezhető, a házassági név rovatot a hazai anyakönyvben és az abból kiállított anyakönyvi kivonaton ki kell húzni. Az érintett később tett nyilatkozata alapján a választott házassági nevet az „Utólagos bejegyzések” rovatba kell feljegyezni.

(4)²⁰³ A külföldi fél házassági nevét a rendelkezésre álló külföldi okirat alapján kell a hazai anyakönyvbe bejegyezni. Ha a házassági anyakönyv házassági nevet nem tartalmaz, a „Házassági név” rovatot a házassági anyakönyvi kivonaton ki kell húzni.

(5)²⁰⁴ Ha a hazai anyakönyvezés során nem állapítható meg, hogy a külföldön megkötött házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejött vagy érvényes, a hazai anyakönyvezést végző hatóság a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyilatkozatát kéri.

82. § Az anyakönyvvezető az utólagos, az újból való és a hazai anyakönyvezést követően – értelemszerűen – ellátja az anyakönyvi alapbejegyzés teljesítése után szükséges feladatokat.

83. § (1) Az anyakönyvi kivonat és értesítés kiállításakor az anyakönyvvezető a ,,Megjegyzések'' és az ,,Utólagos bejegyzések'', továbbá az alapbejegyzés adatait együttesen veszi figyelembe.

(2) A törölt bejegyzésről csak anyakönyvi másolat állítható ki.

(3) Ha az anyakönyvvezetővel közölt időpontban az anyakönyvi bejegyzés nem található, a kutatást a megadott időpont évére, valamint az azt megelőző és követő két-két évre is ki kell terjeszteni. Ha ez sem vezet eredményre – annak közlésével, hogy a kutatás mely évekre terjedt ki – az érdekeltet az eredménytelenségéről értesíteni kell.

(3a)²⁰⁵ Ha az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelem alapján nem állapítható meg, hogy az igazolni kért anyakönyvi esemény a főváros mely kerületében történt, illetve hogy az igazolni kért anyakönyvi esemény bekövetkezésének helye az anyakönyvi esemény bekövetkezésekor mely fővárosi kerülethez tartozott, az anyakönyvvezető, a hivatásos konzuli tisztviselő vagy a kérelmező az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet továbbítja a központi anyakönyvi szervnek.

(3b)²⁰⁶ A kérelem (3a) bekezdés szerinti továbbítása esetén a (3) bekezdés szerinti kutatást a központi anyakönyvi szerv folytatja le. Ha a kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy mely anyakönyvvezető illetékes az anyakönyvi okirat kiállítására, az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet továbbítja az anyakönyvi okirat kiállítására illetékes anyakönyvvezetőnek. Ha a kutatás nem vezet eredményre, az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet a központi anyakönyvi szerv visszaküldi az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet továbbító anyakönyvezetőnek, aki értesíti az érdekeltet a kutatás eredménytelenségéről.

(4)²⁰⁷ Az anyakönyvi másolaton és értesítésen fel kell tüntetni:

(5)²⁰⁹ Az anyakönyvi okiraton az anyakönyvi bejegyzés számát a kötet betűjelzésével törve kell feltüntetni, ha egyidejűleg több anyakönyvet vezetnek.

84. §²¹⁰ (1) Az anyakönyvvezető az anyakönyvi okiratot az igény beérkezésétől számított 8 napon belül kiállítja, és az érdekeltnek elküldi. Anyakönyvi kivonatot és hatósági bizonyítványt az ügyfél részére postai kézbesítéskor hivatalos iratként küldeményként kell kézbesíteni.

(2) Anyakönyvi kivonatot és hatósági bizonyítványt külföldre továbbítani – amennyiben annak kiállítását illetékfizetési kötelezettség terheli – diplomáciai úton lehet.

(3) Anyakönyvi másolatot és értesítést kizárólag elektronikus úton vagy gépírással lehet kitölteni.

(4)²¹¹ Anyakönyvi kivonat kizárólag az anyakönyvi ügyintézést támogató informatikai rendszer alkalmazásával, a Központi Hivatal által rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával, elektronikus úton tölthető ki.

(5)²¹² A külföldön felhasználásra kerülő anyakönyvi kivonaton, valamint az anyakönyvi értesítésen rövidítést alkalmazni nem lehet.

(6) A kitöltött anyakönyvi okiratokon javítani, helyesbíteni nem lehet, az üresen maradt rovatokat ki kell húzni.

(7)²¹³ A kiállított anyakönyvi kivonat selejtezéséről, ha azt az arra jogosult nem vette át,

(8)²¹⁴ A kiállított anyakönyvi kivonat (7) bekezdés szerinti selejtezéséről, ha az anyakönyvi kivonat

(9)²¹⁵ A magyar külképviselet az át nem vett anyakönyvi kivonatokat a (8) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak, a (8) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a központi anyakönyvi szervnek a (7) bekezdésben foglalt határidő elteltét követően haladéktalanul megküldi.

85. §²¹⁶ (1)²¹⁷ Az e rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalmú anyakönyvi kivonaton csak a feltüntetett rovatokat kell kitölteni. Az anyakönyvbe 1953. január 1-je előtt bejegyzett címeket, rangokat, nemesi előneveket, ragadványneveket és egyéb jelzéseket – a betűjel jogszerű viselését kivéve – az anyakönyvi kivonat nem tartalmazza. Az anyakönyvi kivonatban – ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a haláleset idejét (év, hónap, nap) betűkkel is ki kell írni.

(2) Az anyakönyvi kivonat „Megjegyzések” rovatába a külföldi és ismeretlen állampolgárságon, a hontalanságon, valamint a magyar állampolgárság megszűnésének tényén és időpontján kívül az alábbi adatokat kell bejegyezni:

(3)²²¹ Ha a születési anyakönyvbe az apa adatait még nem jegyezték be, a gyermek családi neveként az anyakönyvi kivonatba az anya születési családi nevét kell feltüntetni. Amennyiben az anya a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés d) pontja vagy (3) bekezdése szerinti házassági nevet visel, a házassági nevének családi név részét kell a születési kivonaton feltüntetni a gyermek családi neveként.

(4)²²² Az anyakönyvi kivonatban nem szabad feltüntetni az anyakönyvbe 1947. június 1-je előtt bejegyzett és később meg nem erősített apai elismerést, továbbá annak alapján a gyermek családi neveként az elismerő apa családi nevét.

(5)²²³ Az anyakönyvi kivonat rovatainak megnevezését, valamint a nemre és a családi állapotra vonatkozó adatokat angol és francia nyelven is szerepeltetni kell.

(6)²²⁴ A valamely nemzetiséghez tartozó személyek részére kiállított anyakönyvi kivonatokon a rovatok megnevezését, valamint nemre és a családi állapotra vonatkozó adatokat az adott nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.

86. § (1) Az illetékmentes anyakönyvi kivonatot a bejelentésre kötelezettnek vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ha a születést vagy a halálesetet intézet jelentette be, és a gyermek szülei, illetőleg a meghalt személy hozzátartozója nyolc napon belül az anyakönyvi kivonatot nem veszi át, azt a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnek kell megküldeni az anyakönyvi kivonat átadása céljából.

(2) A házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem teljesítése esetén az anyakönyvvezető az érintett személy részére egy ízben illetékmentes anyakönyvi kivonatot állít ki.

87. § (1) Anyakönyvi másolatot csak az arra jogosult szerv részére, hivatalos célra szabad kiállítani.

(2)²²⁵ Az anyakönyvi másolat – a korábbi, a vallásra, címekre, rangokra vonatkozó bejegyzéseket kivéve – az alapbejegyzést, valamint az esetleges utólagos bejegyzéseket teljes szövegükben, szó szerint tartalmazza. A születési anyakönyvi másolaton a születés, a házassági, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatról kiállított anyakönyvi másolaton a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének, a halotti anyakönyvi másolaton pedig a haláleset évét és napját betűkkel is ki kell írni.

(3)²²⁶ A felettes szerv, a központi anyakönyvi szerv, valamint az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljes adatkörű anyakönyvi másolat kiállítására is utasítást adhat.

88. § (1) Az anyakönyvi értesítés az anyakönyvbe bejegyzett lényeges adatokat tartalmazza.

(2) Anyakönyvi értesítést adatszolgáltatás céljára, hivatalos megkeresésre, az arra jogosult szerv részére szabad kiállítani. Anyakönyvi értesítést kell kiállítani akkor is, ha nem tűnik ki, hogy a hivatalos szerv milyen anyakönyvi okirat kiadását kezdeményezte.

89. §²²⁸ (1)²²⁹ Az anyakönyvvezetők anyakönyvvel és anyakönyvi kivonat nyomtatvánnyal történő ellátásának kezdeményezése, az anyakönyvek és anyakönyvi kivonatok felhasználásának nyilvántartása elektronikus úton, az anyakönyvi szolgáltató rendszer (a továbbiakban: ASZA-rendszer) alkalmazásával történik. Az anyakönyv és anyakönyvi kivonat ellátás rendjét a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az anyakönyvek és anyakönyvi kivonatok nyilvántartása tartalmazza az anyakönyv hitelesítésének (megnyitásának) és lezárásának tényét, időpontját, az újrakötés, valamint a megsemmisülés és pótlás tényét és időpontját, továbbá a (4) bekezdés szerinti területi tagozódást érintő településszervezési változás adatait.

(3)²³⁰ Az anyakönyvvezető, a jegyző, illetve a felettes szerv gondoskodik a (4) bekezdésben meghatározottak ASZA-rendszeren történő átvezetéséről.

(4)²³¹ A területi tagozódást érintő területszervezési változást: a település átcsatolását másik megyéhez, a megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapítását, az új község alakítását, a településegyesítés megszüntetését, a településegyesítést, a főváros kerületi tagozódásának megváltozását, a fővárosi kerületnek a fővárosból való kiválását és önálló önkormányzattá nyilvánítását, valamint a települési önkormányzatnak a fővároshoz történő csatlakozását, továbbá a településnév változást és ezek időpontját a Központi Hivatal vezeti át az ASZA-rendszer szervnyilvántartásán.

(5)²³² A területi tagozódást nem érintő közigazgatás-szervezési (közös önkormányzati hivatal alakítása, megszűnése, közös önkormányzati hivatalhoz csatlakozás, illetve kiválás) változás és ezek időpontjainak az ASZA-rendszerben történő átvezetéséről – a változással érintett jegyzőknek legkésőbb a változás hatálybalépését megelőző 30 nappal tett értesítése alapján – a fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik.

89/A. §²³³ (1)²³⁴ Az ASZA-rendszerben az ügyiratok nyilvántartása településenként, azon belül anyakönyvtípusonként, azon belül okiratfajtánként történik.

(2)²³⁵ Az ASZA-rendszer használatához szükséges hozzáférési jogosultság kezelésének szabályait a 7. számú melléklet tartalmazza.

(3)²³⁶ Az At. 2. § (1) bekezdésében meghatározott anyakönyvvezető részére a megbízással egyidejűleg gondoskodni kell az ASZA-rendszerbeli jogosultság biztosításáról.

(4)²³⁷ Helyettesítő anyakönyvvezető kijelölése esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője gondoskodik a helyettesítő anyakönyvvezetőnek az ASZA-rendszer használatához szükséges hozzáférési jogosultság, valamint a 7. § (4) bekezdése esetén az anyakönyvek és egyéb anyakönyvi okiratok biztosításáról.

(5)²³⁸ Az ASZA-rendszer működtetéséhez szükséges, 5. számú melléklet szerinti számítástechnikai eszközöket a Központi Hivatal bocsátja az anyakönyvvezetők és a fővárosi és megyei kormányhivatal rendelkezésére.

(6)²³⁹ Az ASZA-rendszert a Központi Hivatal működteti.

89/B. §²⁴⁰ (1)²⁴¹ Az anyakönyvvezetők, a fővárosi és megyei kormányhivatal, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a központi anyakönyvi szerv az anyakönyvi okirat kiállítására irányuló belföldi jogsegély iránti megkereséseket, valamint a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 12. §-a szerinti megkereséseket az ASZA-rendszeren keresztül juttatják el egymásnak.

(2)²⁴² A jogsegély iránti megkeresés alapján kiállított anyakönyvi kivonatot postai úton kell a megkereső szerv részére megküldeni. Az értesítést, a másolatot és a megkeresésre adott nemleges választ az ASZA-rendszeren keresztül kell továbbítani.

(2a)²⁴³ A halálesetet nyilvántartó anyakönyvvezető a születést, a házasságkötést és a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető részére az anyakönyvi értesítőt, valamint a központi anyakönyvi szerv részére a 102. §-ban meghatározott anyakönyvi másolatot – ha anyakönyvi kivonat nem kerül kiállításra – az ASZA rendszeren keresztül továbbítja.

(3)²⁴⁴ Az (1)–(2a) bekezdésben meghatározott elektronikus okirat – amennyiben tartalmazza a küldő szerv megjelölését, a kiadmányozásra jogosult nevét és a kiadmányozás időpontját – közokiratnak minősül, azt papír alapon nem kell megküldeni a megkeresett szervnek. Az okiratot a címzettnek – az iratok között történő elhelyezés céljából – ki kell nyomtatnia. A kinyomtatott példányt el kell látni a fogadó szerv körbélyegzőjével, és az ügyintéző aláírásával igazolni kell az irat hitelességét.

(4)²⁴⁵ Az (1) bekezdésben felsorolt szervek kötelesek naponta legalább egyszer az ASZA-rendszer levelező alrendszerét megnyitni.

90. § (1) Az anyakönyv újból való összeállításához szükséges adatokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, az anyakönyvi irattár, az anyakönyv levéltári másodpéldánya, más szerveknél található iratok felhasználásával, a lakosság birtokában levő anyakönyvi kivonatokba való betekintéssel és az érdekelt személyek meghallgatásával gyűjti össze az anyakönyvvezető.

(2) Az anyakönyvvezető az adatgyűjtés befejezése után – a felettes szerv útmutatása szerint – az anyakönyv tervezetét a beszerzett adatok alapján időrendben összeállítja, majd kihirdeti, hogy harminc napig mindenki a saját személyére vonatkozó adatokat megtekinthesse. Kiskorú személy születési anyakönyvi bejegyzése esetén a megtekintésre a törvényes képviselő, elhalt személy esetén pedig a közeli hozzátartozó jogosult. Az anyakönyvvezető a téves adatfelvételt – a helyes adat igazolása után – a tervezeten kijavítja.

(3) A tervezet alapján – a harminc nap eltelte, illetőleg az adatigazolások elbírálása után – az új anyakönyvet az anyakönyvvezető készíti el. Az új anyakönyvet a felettes szerv zárja le és hitelesíti. A hitelesítés után az anyakönyvet az anyakönyvvezető őrzi.

91. § (1)²⁴⁶ Az anyakönyvvezető anyakönyvenként betűrendes névmutatót vezet a születési, a házassági anyakönyvekbe, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyveibe és a halotti anyakönyvekbe történő bejegyzésekről.

(2) A névmutatóba a születési családi név kezdőbetűjének megfelelően – a megkülönböztető betűjel figyelmen kívül hagyásával – az alapbejegyzést követően, az anyakönyvvezető azonnal bejegyzi annak a személynek a születési családi és utónevét, akit anyakönyveztek.

(3)²⁴⁷ A névmutató bejegyzése a (2) bekezdésben foglaltak mellett tartalmazza az alapbejegyzés anyakönyvi számát, a születési névmutatóban a gyermek anyjának, a házassági névmutatóban és a bejegyzett élettársi kapcsolatok névmutatójában a másik félnek, a halotti névmutatóban az elhalt személy anyjának születési családi és utónevét.

(4) A névmutató egy kötetben több év adatait is tartalmazhatja. A későbbi évek bejegyzései számára a névmutatóban minden év végén, valamennyi betűnél megfelelő mennyiségű rovatot üresen kell hagyni.

92. § (1) A több tagú családi nevet mindegyik név alatt bejegyzi a névmutatóba az anyakönyvvezető.

(2)²⁴⁸ Az apa adatai nélkül anyakönyvezett születés esetén a gyermek családi nevét az anya születési családi neve, ha az anya a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés d) pontja vagy (3) bekezdése szerinti házassági nevet visel, a házassági nevének családi név része szerint jegyzi be a névmutatóba az anyakönyvvezető.

(3) A születési családi név megváltozásakor az új családi nevet az anyakönyvvezető bejegyzi az alapbejegyzés éve szerinti névmutatóba. Az új nevet a névmutatóba a korábban bejegyzett névnél is fel kell tüntetni a ,,Megjegyzés'' rovatban. Az utónév megváltozását csak a korábbi névnél kell a névmutató ,,Megjegyzés'' rovatába bejegyezni.

(4) A születési nevet is fel kell tüntetni a házassági nevet viselő személy halálának anyakönyvezése után a halotti névmutatóba.

(5) Ha az elhalt személyazonossága nem volt megállapítható, ,,Névtelen'' megjelöléssel az ,,N'' betű alatt jegyzi be az adatokat az anyakönyvvezető a névmutatóba. Ha az elhalt személyazonosságát megállapították, azt az általános szabályok szerint kell bejegyezni, és az ,,N'' betű alatt fel kell tüntetni a családi nevet.

93. § (1)²⁴⁹ Ha a születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolatot vagy a halálesetet nem abban az évben jegyezték be az anyakönyvbe, amelyben az történt, a bejegyzést mindkét évi névmutatóba be kell vezetni.

(2) Újból való anyakönyvezéskor az új alapbejegyzésnek megfelelő évi névmutatóba is be kell jegyezni a szükséges adatokat. A névmutató ,,Megjegyzés'' rovatában fel kell tüntetni a korábbi bejegyzés évét és anyakönyvi folyószámát, valamint névváltozás esetén a korábbi nevet is. A korábbi bejegyzésnél az anyakönyvi bejegyzés folyószámát és évét át kell húzni, fölé kell írni az új anyakönyvi folyószámot és évet. A ,,Megjegyzés'' rovatban fel kell jegyezni névváltozás esetén az új születési családi nevet is.

94. §²⁵⁰

95. § (1) Az anyakönyvi ügyekben keletkezett irat anyakönyvi számot vagy iktatószámot kap.

(2) Az anyakönyvi szám az anyakönyvi alapbejegyzés folyószáma és évszáma, amely az anyakönyv megnevezését is tartalmazza.

(3)²⁵¹ A házasságkötést, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet, az azon alapuló anyakönyvi bejegyzés teljesítéséig – iktatás nélkül – külön kezeli az anyakönyvvezető. Az alapbejegyzéskor az iratot anyakönyvi számmal kell ellátni, és az anyakönyvi irattárba kell helyezni. Az anyakönyvi irattárban kell elhelyezni azokat az iratokat is, amelyek alapján valamelyik anyakönyvbe utólagos bejegyzést (kijavítást vagy kiegészítést) teljesítettek.

96. § (1) Az anyakönyvi eljárás befejezése után az alap- vagy utólagos bejegyzés alapját képező iratokat az anyakönyvi irattárban kell elhelyezni.

(2)²⁵² Az anyakönyvi irattárban az iratokat az anyakönyvi típusonként, évek szerint és az anyakönyvi folyószámok emelkedő sorrendjében kell elhelyezni.

(3) Azt az iratot, amelynek alapján az anyakönyvbe utólagos bejegyzést teljesítettek, az alapbejegyzés anyakönyvi folyószámán az alapbejegyzés irataival együtt kell őrizni.

(4) Újból való anyakönyvezéskor a korábbi bejegyzés alapiratait az irattárból ki kell emelni, azokat az újból való anyakönyvezés irataival együtt az új anyakönyvezés évének és anyakönyvi folyószámának megfelelő helyen kell az anyakönyvi irattárban őrizni. A törölt bejegyzés folyószámánál iratpótlót kell elhelyezni.

(5) Ha korábban nem anyakönyvi számon kezelt iratot az anyakönyvi irattárba helyezik el, az iktatószámot áthúzva, az anyakönyvi folyószámot felette kell feltüntetni. Egyidejűleg az iktatókönyvben és az előadói íven fel kell jegyezni, hogy az iratot az anyakönyvi irattárban milyen folyószám alatt helyezték el.

(6)²⁵³ Az anyakönyvvezető azt az iratot, amely házassági anyakönyvben vagy bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében szereplő anyakönyvi bejegyzésen kívül más anyakönyvi bejegyzésnek is alapirata, a házassági, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvi iratainál helyezi el.

(7)²⁵⁴ Azt az iratot, amelynek alapján anyakönyvi bejegyzést nem teljesítettek, valamint azt a házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet, amelynek alapján a házasságot nem kötötték meg, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nem hozták létre, iktatás után az irattárban kell elhelyezni.

97. §²⁵⁵ Az anyakönyvi irattárból – kivételes esetben – hatóság (különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóságok, nemzetbiztonsági szervek) írásbeli megkeresésére szabad eredeti iratot kiadni. Az anyakönyvvezető átmenetileg iratpótlót és a kiadott eredeti iratok fénymásolatát helyezi el, valamint gondoskodik arról, hogy az eredeti iratok az anyakönyvi irattárba visszakerüljenek.

98. §²⁵⁶ (1) Az anyakönyvi irattárban elhelyezett – az anyakönyvi bejegyzések alapjául szolgáló – anyakönyvi alapiratok nem selejtezhetőek, őrzésükről az anyakönyvvezető gondoskodik.

(2) Az anyakönyvi okiratok kiállítása iránti kérelmek megőrzési ideje öt év.

99. §²⁵⁷ (1) A születési anyakönyvbe bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt értesíti a közös gyermekek családi nevének bejegyzéséről, ha a gyermek házasságban élő szülőktől származott, és a szülők nem viselnek közös házassági nevet, feltéve, hogy a gyermek névviselésére vonatkozóan a házassági anyakönyvben még nincs bejegyzés, vagy a korábbi megállapodást a szülők megváltoztatták.

(2) A születést nyilvántartó anyakönyvvezető értesíti a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolatot, az érintett személy gyermekeinek születését, valamint az érintett személy halálesetét nyilvántartó anyakönyvvezetőt a születési anyakönyvbe feljegyzett adatok kijavításáról, ha az iratokból kitűnik, hogy az érintett személy házasságot kötött, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített vagy gyermekei vannak.

(3) A halotti anyakönyvbe bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető értesíti az elhalt személy születését, valamint a házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállt a haláleset időpontjában, ha a születés, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése Magyarországon történt, vagy annak hazai anyakönyvezését elvégezték.

(4) A bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető értesíti a bejegyzett élettárs korábbi házasságkötését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viselte a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosította másik házassági névviselési formára, ezért a születési családi nevének viselésére jogosult.

(5)²⁵⁸ Az anyakönyvvezető az (1) és (2) bekezdésben előírt adatszolgáltatást az anyakönyvi másolat, a (3) és (4) bekezdésben előírt adatszolgáltatást anyakönyvi értesítés megküldésével teljesíti a bejegyzést követő nyolc napon belül.

100. § (1) Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv első példányába bejegyzett utólagos bejegyzés teljes szövegét az anyakönyvvezető azonnal átvezeti az ,,Utólagos bejegyzések jegyzékébe'' (a továbbiakban: jegyzék).

(2)²⁵⁹ A jegyzéket a fővárosi kerületi és a városi anyakönyvvezető, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóság minden félév, a többi anyakönyvvezető minden év végén lezárja, egyezteti és hitelesíti. A hitelesített jegyzéket a tárgy félévet, illetőleg évet követő hónap utolsó napjáig az illetékes levéltárnak az anyakönyvvezető átadja. Ha a jelentési időszak alatt az anyakönyvbe utólagos bejegyzés nem volt, erről a levéltárat értesíti.

(3) A tévesen megkezdett, de be nem fejezett utólagos bejegyzést a jegyzék nem tartalmazza. A jegyzéken elkövetett hiba esetén a rovatot az anyakönyvvezető áthúzza, és a hitelesítés után feltünteti, hogy a törlés hivatalosan történt.

(4)²⁶⁰ Az 1980. december 31-ig anyakönyvezett születés esetén, ha a gyermek apjának adatait a gyermek születésének anyakönyvezése után jegyezték be az anyakönyvbe, vagy ha az apa adatai nélkül teljesített születési anyakönyvi bejegyzést az anyakönyvvezető aláírásával lezárta, erről a bejegyzésről anyakönyvi másolatot állít ki, és azt az (1) bekezdés szerinti jegyzékhez csatolva küldi meg a levéltárnak. A hazai anyakönyvezést végző hatóság az adatok kiegészítéséről a jegyzékhez csatolt anyakönyvi másolattal értesíti a levéltárat.

101. § (1)²⁶² Ha a gyermek születését az apa adatai nélkül anyakönyvezték, az anyakönyvvezető a bejegyzésről anyakönyvi másolatot állít ki, és azt az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel az anya lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnak nyolc napon belül megküldi.

(1a)²⁶³ Ha a terhességét eltitkoló válsághelyzetben levő várandós anya kérelmére születendő gyermeke lakóhelyéül a gyámhivatal a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét állapította meg, az anyakönyvvezető az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a bejegyzéstől számított négy hónap elteltét követő nyolc napon belül teljesíti, feltéve, hogy a gyermek családi jogállása időközben örökbefogadással vagy egyéb módon nem rendeződött.

(2)²⁶⁴ Ha az anyakönyvvezető az apa adatait az (1) bekezdés szerinti anyakönyvi másolat elküldése után jegyzi be a születési anyakönyvbe, a bejegyzésről anyakönyvi értesítést állít ki, és azt a gyámhivatalnak a bejegyzést követő nyolc napon belül megküldi. Az értesítésen feltünteti, hogy az apa adatait milyen jogcímen és mely hatóság vagy bíróság, milyen számú intézkedése alapján jegyezte be a születési anyakönyvbe.

(3)²⁶⁵ Ha kiskorú személy köt házasságot, a házasságkötésről az anyakönyvvezető anyakönyvi értesítést állít ki, és azt nyolc napon belül a házasságkötést engedélyező gyámhivatalnak megküldi. Az értesítésen a gyámhivatal határozatának számát fel kell tüntetni.

(4)²⁶⁶ Ha a gyermek születését apa adatai nélkül anyakönyvezték, és az apa adatainak bejegyzésére később sem került sor, az anyakönyvvezető a kiskorú gyermek elhunytáról anyakönyvi értesítést állít ki, és azt a bejegyzést követő nyolc napon belül megküldi a gyámhivatalnak.

102. §²⁶⁷ Az anyakönyvvezető a külföldi állampolgár vagy hontalan személy anyakönyvi eseményéről anyakönyvi másolatot és – ha nemzetközi szerződés azt előírja – anyakönyvi kivonatot állít ki, és azt nyolc napon belül a központi anyakönyvi szervhez felterjeszti. A központi anyakönyvi szerv – a menekültként elismert személyek kivételével – az anyakönyvi kivonatokat harminc napon belül közvetlenül a külföldi személy állampolgársága szerinti idegen állam illetékes magyarországi külképviseleti hatóságának megküldi. Ha a külföldi személy állampolgársága szerinti idegen államnak Magyarországon nincs külképviselete, a kivonatokat a külpolitikáért felelős miniszternek kell megküldeni.

102/A. §²⁶⁸ Az anyakönyvvezető a nemzetközi jogsegélyre, valamint az egyéb külföldről érkező megkeresésre – amennyiben az személyes adatok közlésére irányul – a felettes szerv útján válaszol.

103. § (1) Az 1947. június 1-je előtt tett és a gyermek születési anyakönyvébe bejegyzett apai elismerő nyilatkozatot az anyakönyvvezető törli, a születés újból való anyakönyvezésével egyidejűleg, ha

(2) Ha a gyermek anyja 1947. június 1-je előtt kötött utólagos házasságot, a férjet a házasságkötés alapján akkor lehet a gyermek apjaként – a születés újból való anyakönyvezése során – anyakönyvezni, ha

(3) A (2) bekezdés alapján az apa adatainak bejegyzését a gyermek, a gyermek halála esetén leszármazója, továbbá a gyermek anyja vagy annak férje kérheti.

(4)²⁷¹ Az 1947. június 1. előtt teljesített születési anyakönyvi bejegyzésben, ha az érintettet ismeretlen szülőktől származóként anyakönyvezték, az érintett kérelmére, a gyámhivatal jogerős határozata alapján kell a képzelt szülők adatait bejegyezni.

103/A. §²⁷² E rendeletnek az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és névviselésről szóló 6/2003. BM. (III. 7.) BM rendelet módosításáról szóló 10/2011. (III. 10.) KIM rendelettel (a továbbiakban: 1. módosító rendelet) megállapított rendelkezéseit az 1. módosító rendelet hatálybalépésekor²⁷³ folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

103/B. §²⁷⁴ Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság 2013. december 31-ig rögzíti az ASZA-rendszer erre a célra szolgáló felületén valamennyi, az őrizetében levő, lezárt és eddig az ASZA-rendszerben nem rögzített anyakönyvet.

103/C. §²⁷⁵ A Magyarországra utalásként a Magyar Köztársaságra utalást tartalmazó, nem megszemélyesített anyakönyvi kivonat nyomtatványok selejtezéséről az anyakönyvvezető, illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóság 2013. december 31-ig intézkedik.

103/D. §²⁷⁶ A 84. § (9) bekezdése szerinti esetben a magyar külképviseleti hatóság az át nem vett anyakönyvi kivonatoknak a hazai anyakönyvezést végző hatóság, illetve a központi anyakönyvi szerv számára történő megküldéséről első alkalommal 2013. szeptember 30-ig intézkedik.

103/E. §²⁷⁷ Az anyakönyvvezető az apa adatai nélküli születési anyakönyvi bejegyzést 2014. április 30-áig lezárja, és egyidejűleg a születési anyakönyvbe a gyermek családi neve rovatba az anya születési családi nevét jegyzi be, kivéve, ha az anya a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés d) pontja vagy (3) bekezdése szerinti házassági nevet visel, ez esetben a gyermek családi neveként az anya házassági nevének családi név részét kell bejegyezni. Az apa adataira vonatkozó rovatokat a bejegyzés lezárása előtt ki kell húzni.

103/F. §²⁷⁸ A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 31. §-a szerinti esetben az apa adatainak bejegyzését az anyakönyvvezető hivatalból kezdeményezi. A házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető a házasság megkötése után a házassági anyakönyvi másolatot és az apai elismerő nyilatkozatot megküldi a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.

104. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével – a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet 60. §-a (3) bekezdésének a) pontja 2004. január 1-jén lép hatályba.

(3)²⁷⁹ Az anyakönyvezésnél és az anyakönyvi okiratok kiállításánál a 3. melléklet szerinti rövidítéseket kell használni. Az anyakönyvi záradékok és bejegyzések mintáját a 4. mellékletben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(4) Személyi azonosító hiányában a születés évét, hónapját és napját arab számokkal írva kell anyakönyvezni.

(5)²⁸⁰ A 2009. július 1-je előtt rendszeresített halotti anyakönyvben – ha az elhalt bejegyzett élettárs volt – a bejegyzett élettársának születési családi és utónevét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyét és idejét a „Megjegyzések” rovatban kell feltüntetni. A házasságra és a házastársra vonatkozó rovatokat ez esetben ki kell húzni.