45/2003. (XII. 29.) PM rendelet
az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvényben megjelölt vámtarifaszámok alkalmazásáról1
2009.01.01.
1. § (1) Az Etv.-ben meghatározott, az adókötelezettség megállapításához kapcsolódóan alkalmazandó vámtarifaszámok az e rendelet 1. számú melléklete szerinti áruazonosító számoknak (a továbbiakban: vámtarifaszám) felelnek meg.
(2) Az Etv. hatálya alá tartozó termékek vámtarifaszám alá történő besorolásának általános és részletes szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza.
2. § E rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.
3. §2 Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről,
b) a Tanács 2004/74/EK irányelve (2004. április 29.) a 2003/96/EK irányelvnek az energiatermékek és a villamos energia vonatkozásában egyes tagállamok részére az ideiglenes adómentesség vagy kedvezményes adómérték alkalmazásának lehetősége tekintetében történő módosításáról.
1. számú melléklet a 45/2003. (XII. 29.) PM rendelethez3
Vámtarifaszám és termékmegnevezés
2701 |
|
Kőszén; brikett, tojásbrikett és kőszénből előállított hasonló szilárd tüzelőanyag |
|
|
– Kőszén porítva is, de nem brikettezve |
|
2701 11 |
– – Antracit |
|
2701 11 10 |
– – – Legfeljebb 10 tömegszázalék illóanyag-tartalommal (száraz, ásványianyag-mentes bázison) |
|
2701 11 90 |
– – – Más |
|
2701 12 |
– – Bitumenes kőszén |
|
2701 12 10 |
– – – Kokszosítható szén |
|
2701 12 90 |
– – – Más |
|
2701 19 00 |
– – Más kőszén |
|
2701 20 00 |
– Brikett, tojásbrikett és kőszénből előállított hasonló szilárd tüzelőanyag |
2702 |
|
Barnaszén, brikettezve is, a zsett kivételével |
|
2702 10 00 |
– Barnaszén porítva is, de nem brikettezve |
|
2702 20 00 |
– Barnaszénbrikett |
2704 |
|
Koksz és félkoksz kőszénből, barnaszénből vagy tőzegből, brikettezve is; retortaszén |
|
|
– Koksz és félkoksz kőszénből |
|
2704 00 11 |
– – Elektródagyártás céljára |
|
2704 00 19 |
– – Más |
|
2704 00 30 |
– Koksz és félkoksz barnaszénből |
|
2704 00 90 |
– Más |
2711 |
|
Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén |
|
|
– Cseppfolyós halmazállapotú: |
|
2711 11 00 |
– – Természetes gáz |
|
2711 12 |
– – Propán |
|
|
– – – Propán, legalább 99%-os tisztasággal: |
|
2711 12 11 |
– – – – Energetikai vagy tüzelőanyag célra |
|
2711 12 19 |
– – – – Másféle célokra |
|
|
– – – Más: |
|
2711 12 91 |
– – – – Speciális célokra |
|
2711 12 93 |
– – – – Vegyi átalakításra (a 2711 12 91 alszám alá tartozó kivételével) |
|
|
– – – – Másféle célokra: |
|
2711 12 94 |
– – – – – 90%-ot meghaladó, de 99%-osnál kisebb tisztaságú |
|
2711 12 97 |
– – – – – Másféle |
|
2711 13 |
– – Butánok |
|
2711 13 10 |
– – – Speciális célokra |
|
2711 13 30 |
– – – Vegyi átalakításra (a 2711 13 10 alszám alá tartozó kivételével) |
|
|
– – – Más célokra: |
|
2711 13 91 |
– – – – 90%-ot meghaladó, de 95%-osnál kisebb tisztaságú |
|
2711 13 97 |
– – – – Másféle |
|
2711 14 00 |
– – Etilén, propilén, butilén és butadién |
|
2711 19 00 |
– – Másféle |
|
|
– Gáz-halmazállapotú: |
|
2711 21 00 |
– – Természetes gáz |
|
2711 29 00 |
– – Másféle |
2716 |
2716 00 00 |
Elektromos energia” |
2. számú melléklet a 45/2003. (XII. 29.) PM rendelethez4
I. ÁLTALÁNOS ÁRUOSZTÁLYOZÁSI SZABÁLYOK
Az áruosztályok, az árucsoportok és az árualcsoportok címe csak tájékoztatásul szolgál; az árukat a vámtarifaszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az áruosztályokhoz és az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések rendelkezései szerint kell osztályozni, valamint a következő szabályok szerint, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a vámtarifaszámokkal és a megjegyzésekkel.
a) A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő bármilyen utalás vonatkozik a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru rendelkezik a kész- vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Ezt az utalást úgy kell érteni, hogy ez vonatkozik a kész- vagy befejezett árura is (vagy amelyeket e szabály alapján késznek vagy befejezettnek kell osztályozni), akár össze nem állítva, akár szétszerelt állapotban is hozzák vagy mutatják be.
b) A vámtarifaszabályok szövegében valamely alapanyagra vagy anyagra történő minden utalást úgy kell érteni, hogy az vonatkozik az alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékére vagy összetételére is. Egy adott alapanyagból vagy anyagból előállított árura történő minden utalást úgy kell érteni, hogy az az utalás vonatkozik a kizárólag vagy részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árura is. Többféle alapanyagból vagy anyagból álló áruk osztályozásánál a 3. szabály rendelkezései szerint kell eljárni.
Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra (prima facie) két vagy több vámtarifaszám alá lehetne osztályozni, az osztályozást az alábbiak szerint kell elvégezni:
a) Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban és legrészletesebben határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Azonban ha a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagoknak vagy anyagoknak bármelyikére vagy a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruknak csak egyes darabjaira vonatkozik két vagy több vámtarifaszám, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán jellemzőnek kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi.
b) Az áruk keverékét és a különböző alapanyagokból álló összetett árukat vagy a különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem osztályozhatók, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell osztályozni, amely az ilyen áru lényeges jellemzőjét adja, ha ez az ismérv megállapítható.
c) Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet osztályozni, akkor azokat a szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell osztályozni.
Azt az árut, amelyet az előző szabályok szerint nem lehet osztályozni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell osztályozni.
Az előző rendelkezéseken túlmenően a következő szabályt kell alkalmazni az alább felsorolt árukra:
a) Fényképezőgép-táska, hangszer-, fegyvertok, rajzeszköz-, nyakék- és hasonló tartók (dobozok) az árukkal azonos vámtarifaszám alá tartoznak, ha azokat egy bizonyos áru vagy árukészlet tartós tárolására különlegesen alakították ki vagy szerelték, és azokkal az árukkal együtt hozzák be, amelyekkel általában együtt adják el. Nem vonatkozik azonban ez a szabály az általános rendeltetésű tartókra (tokokra).
b) Az 5. szabály fenti a) pontjának rendelkezése szerint azokat a csomagolóanyagokat és csomagolótartályokat, amelyekben az árut behozták, az áruval együtt kell osztályozni, ha azok rendes körülmények között azoknak az áruknak a csomagolására szolgálnak. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azonban a nyilvánvalóan ismételt használatra alkalmas csomagolóanyagokra és csomagolótartályokra.
A vámtarifaszámok alszámai alá történő áruosztályozást a vámtarifaalszámok szövegében foglalt árumegnevezések, a vámtarifaalszámra vonatkozó alszámos megjegyzések rendelkezései szerint kell elvégezni, valamint az előző szabályok alapján azzal a feltétellel, hogy csak azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.
II. ÁLTALÁNOS ÉS RÉSZLETES ÁRUBESOROLÁSI ELŐÍRÁSOK
A) A SZÉNRE, A FÖLDGÁZRA ÉS A VILLAMOS ENERGIÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
27. Árucsoport: Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok
(1) Nem tartoznak ebbe az árucsoportba:
a) önálló kémiai elemek, egységes vegyileg meghatározott szerves vegyületek, a 2711 vtsz. alá tartozó vegyileg tiszta metán és propán kivételével;
b) a 3003 és 3004 vtsz. alá tartozó gyógyszerek.
(1) A 2701 11 alszám szövegében az „antracit” kifejezés olyan kőszenet jelent, amelyben a gáznemű anyagok mennyisége (a száraz ásványi anyag alapulvételével) a 14 tömegszázalékot nem haladja meg.
(2) A 2701 12 alszám szövegében a „bitumenes kőszén” kifejezés olyan kőszenet jelent, amelyben a gáznemű anyagok mennyisége (a száraz ásványi anyag alapulvételével) a 14 tömegszázalékot meghaladja és a kalóriaértéke (a nedves ásványi anyag alapulvételével) 5833 kcal/kg vagy annál magasabb.
(1) A 2710, 2711 és 2712 vtsz.-ok esetében a „speciális célokra” a következő módszerekre vonatkozik:
b) átdesztillálás nagyon alapos frakcionált desztillációval;
e) extrakció szelektív oldószerrel;
f) a következő műveleteket magukban foglaló eljárások: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav anhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;
(2) A vegyi átalakítás vagy a technikai okokból szükséges kezelés alatt keletkezett olyan termékek mennyisége, amelyek a 2707 10 10, 2707 20 10, 2707 30 10, 2707 50 10, 2710, 2711, 2712 10, 2712 20, 2712 90 31–2712 90 99, 2713 90 és a 2901 10 10 vtsz.-ok és alszámok alá tartoznak, a „más célra” szolgáló termékeknél feltüntetett vámtételekkel vámkezelendők a felhasznált termékek jellege és értéke, valamint a kinyert termékek nettó tömege alapján. Ez a szabály nem alkalmazható az ilyen, a 2710–2712 vtsz.-ek alá tartozó azon termékekre, amelyek hat hónapon belül és az illetékes hatóság által meghatározott egyéb feltételek függvényében speciális eljáráson vagy további vegyi átalakításon mennek keresztül.
Ebbe az árucsoportba tartozik általában a kőszén és más természetes ásványi tüzelőanyag, az ásványolaj, a bitumentartalmú ásványokból nyert olaj, ezek lepárlási terméke és bármilyen eljárással nyert hasonló termék. Ide kell osztályozni az ásványi viaszt és a természetes bitumentartalmú anyagokat. Ebbe az árucsoportba tartozó termékek lehetnek nyersek vagy finomítottak; azonban ha vegytiszták vagy kereskedelmi szempontból tisztának tekintendők, önálló kémiai elemek, egységes vegyileg meghatározott szerves vegyületek, akkor a 29. Árucsoportba tartoznak, a metán és a propán kivételével. E vegyületek közül néhánynak (pl. etán, benzol, fenol, piridin) a tisztasági kritériumait a 29 01, 29 07 és a 29 33 vtsz.-okhoz tartozó Magyarázat tartalmazza. A metán és a propán még vegyileg tiszta állapotban is a 27 11 vtsz. alá tartozik.
Nem tartozik ebbe az árucsoportba az öngyújtó vagy hasonló gyújtók töltéséhez vagy újratöltéséhez használt folyékony vagy cseppfolyós gáz tüzelőanyag, 300 cm3 űrtartalmat meg nem haladó tartályban (3606 vtsz.).
2701 |
KŐSZÉN, BRIKETT, TOJÁSBRIKETT, ÉS KŐSZÉNBŐL ELŐÁLLÍTOTT HASONLÓ SZILÁRD TÜZELŐANYAG |
Idetartozik a kőszén és antracit különféle fajtája porítva, agglomerálva is (tojásbrikett, brikett stb.). Ide tartozik az olyan brikett és hasonló eljárásokkal készített más tüzelőanyag is, amelyet karbonizálással füstmentessé tettek.
E vtsz. alá tartozik a vízben diszpergált szénpor (iszapszén) is, amely kis mennyiségű diszpergáló anyagot, különösen felület-aktív anyagot is tartalmaz.
Nem tartozik ide a zsett (2530 vtsz.), barnaszén (lignit) (2702 vtsz.), sem a kőszénből készült koksz vagy félkoksz (2704 vtsz.).
2702 |
BARNASZÉN, BRIKETTEZVE IS, A ZSETT KIVÉTELÉVEL |
Idetartozik a barnaszén (lignit), amely a szén és a tőzeg között átmenetet képező tüzelőanyag, lehet víztelenítve, porítva vagy brikettezve is.
Nem tartozik ide a zsett, a barnaszén egyik fajtája (2530 vtsz.).
2704 |
KOKSZ ÉS FÉLKOKSZ KŐSZÉNBŐL, BARNASZÉNBŐL VAGY TŐZEGBŐL, BRIKETTEZVE IS; RETORTASZÉN |
A koksz a kőszén, a barnaszén vagy a tőzeg légmentes lepárlásánál (elszenesítésénél vagy gázosításánál) nyert szilárd maradék. Kokszkemencékben, különböző minőségű bitumenes szénből állítják elő.
A félkokszot a kőszénnek vagy a lignitnek alacsony hőmérsékleten történő lepárlásával állítják elő.
Az e vtsz. alá tartozó koksz és félkoksz lehet porítva vagy agglomerálva is.
A retortaszén (gázszén) kemény, fekete színű, törékeny szén, amely ütéskor fémes csengésű. A gázgyárakban és kokszkemencékben melléktermékként nyerik, ahol a kemencék vagy retorták falára rakódik le. Ez a szén rendszerint szabálytalan rögökből áll, egyik oldala retorta alakjától függően sima vagy enyhén hajlított.
A retortaszenet néhány országban „mesterséges grafitnak” is nevezik, de ezt az elnevezést helyesebb a 3801 vtsz. alá tartozó mesterségesen előállított grafitra alkalmazni.
Nem tartozik e vtsz. alá:
a) A szurokkoksz és ásványolaj-koksz (különösen 2708 és 2713 vtsz.).
b) A retortaszénből készült elektromos célra szolgáló áru (8545 vtsz.).
KN alszámokhoz tartozó magyarázat
2701 |
Kőszén; brikett, tojásbrikett és kőszénből előállított hasonló szilárd tüzelőanyag |
|
A spanyolországi kereskedelemben „fekete lignit”-ként ismert és a terueli, a mequinenzai, a pirenaicai és a baleári szénmezőkről származó tüzelőanyagok ezen vtsz. alá tartozó szeneknek tekintendők. |
2701 12 10 |
Kokszosítható szén |
|
A kokszosítható szénnek 19–41% illóanyagtartalma van. |
2702 |
Barnaszén, brikettezve is, a zsett kivételével |
|
A barnaszén hosszú, de hideg lánggal ég és szúrós fekete füstöt bocsát ki. Az általánosan megkülönböztetett típusai a következők: a rostos barnaszén vagy lignit, amelynek a szerkezete a fa eredeti rostos állagához hasonló és magas (max. 50%) a nedvességtartalma; a közönséges barnaszén, barna vagy fekete színű, nedvességtartalma kisebb, mint a lignité (kb. 15%) és földes állagot mutat; zsíros, bitumenes barnaszén, amely melegítés hatására meglágyul, ezért brikettezésre kiválóan alkalmas; viaszos barnaszén, amelynek viaszszerű szerkezete és magas viasztartalma van. |
|
Nem tartoznak ide a spanyolországi kereskedelemben „fekete lignit”-ként ismert és a terueli, a mequinenzai, a pirenaicai és a baleári szénmezőkről származó tüzelőanyagok (2701 vtsz.). |
2704 00 |
Koksz és félkoksz kőszénből, barnaszénből vagy tőzegből, brikettezve is; retortaszén |
2704 00 11 és 2704 00 19 |
Koksz és félkoksz kőszénből
A koksz abban különbözik a kőszéntől, hogy szinte láng nélkül ég, és égetés után is megtartja porozitását és gázáteresztő képességét. Nem olvasztható, keményebb, kevesebb ként és több szenet tartalmaz. A koksz gyártásával ellentétben, ami a szénnek magas hőmérséklete (1000–1200 °C) levegőtől elzárva történő karbonizálása, a félkokszot 450 és 700 °C közötti hőfokon állítják elő a szénnek csökkentett mennyiségű levegő jelenlétében való kokszosításával. |
2704 00 11 |
Elektródagyártás céljára |
|
Idetartozik az általában ferro-ötvözetek előállítására szánt elektródák gyártásához használt koksz és félkoksz. Az ezen alszám alá tartozó koksz és félkoksz különösen tiszta (alacsony hamutartalmú) és általában apró rögökből áll. |
2704 00 19 |
Másféle |
|
Idetartozik a gázkoksz (a gázgyártás egyik mellékterméke) és az öntödei koksz vagy félkoksz speciálisan a fémkohászati ipar céljára előállítva (fuvatókemence-koksz); ez utóbbi a gázkoksztól eltérően kemény és szívós ezüstös megjelenésű termék, nagyobb rögök alakjában fordul elő. |
2704 00 30 |
Koksz és félkoksz barnaszénből |
|
A barnaszén nem alkalmas magas hőmérsékletű kokszgyártásra. Az alacsony hőfokú karbonizálás azonban olyan füstmentes fűtőanyagként használt félkokszot eredményez, amely porózus, fényes, tisztán kezelhető, azonnal gyullad és jól ég. |
2704 00 90 |
Más |
|
Idetartozik: |
|
1. a tőzeg kokszosításával nyert termék; égéskor erősen szúrós szagú és főként ipari kemencékben használatos; |
|
2. retortaszén (lásd a 2704. vtsz. HR Magyarázata negyedik és ötödik bekezdését.) |
2711 FÖLDGÁZ ÉS GÁZ-HALMAZÁLLAPOTÚ MÁS SZÉNHIDROGÉN
A 2711 11–2711 29 vámtarifaszám alá tartoznak a nyers, gáz-halmazállapotú szénhidrogének, amelyeket természetes gázként vagy ásványolajból nyernek vagy vegyileg állítanak elő. A metán és a propán vegyileg tiszta állapotban is idetartozik.
Ezek a szénhidrogének 15 °C foknál és 1013 millibar (101,3 kPa) nyomás alatt gáz-halmazállapotúak. Behozhatók nyomás alatt fémtartályokban folyékony halmazállapotban, biztonsági okokból erős szagú anyagok kis mennyiségben történő hozzáadásával, hogy jelezze a szivárgást.
Elsősorban a következő gázok tartoznak ide, cseppfolyósítva is:
I. Metán és propán, vagy vegytisztán is.
II. Etán és etilén 95%-ot el nem érő tisztaságban (a 95%-os vagy nagyobb tisztaságú etán és etilén a 29 01 vtsz. alá tartozik).
III. Propén (propilén) 90%-ot el nem érő tisztaságban (a 90%-os vagy nagyobb tisztaságú propén a 29 01 vtsz. alá tartozik).
IV. Bután, 95%-nál kevesebb normálbután (n-bután) és 95%-nál kevesebb izobután-tartalommal. (A 95% vagy több butánt vagy izobutánt tartalmazó bután a 29 01 vtsz. alá tartozik.)
V. Butén (butilén) és butadién 90%-ot el nem érő tisztaságban. (A 90%-os vagy nagyobb tisztaságú bután és butadién a 29 01 vtsz. alá tartozik.)
VI. A propán és bután egymás közötti keverékei.
A fent említett százalékokat a gáz-halmazállapotú termékek és a cseppfolyósított termékek tömegére vonatkoztatva számolják.
a) az egységes vegyileg meghatározott szénhidrogének (a metán és a propán kivételével), vegyileg vagy kereskedelmi szempontból tiszta állapotban (29 01 vtsz.). [Ha az ilyen szénhidrogénekhez szagosító anyagokat adagoltak, akkor lásd a 29. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezések A) részének ötödik bekezdését. Az etánra, etilénre és propilénre vonatkozó speciális tisztasági kritériumot a fenti II., III., IV. és V. pontok tartalmazzák.]
b) Cseppfolyós bután öngyújtó vagy hasonló gyújtók töltéséhez vagy újratöltéséhez 300 cm3 űrtartalmat meg nem haladó tartályban (kivéve az öngyújtó- és hasonló gyújtóalkatrészeket) (36 06 vtsz.).
c) Cseppfolyós butánt tartalmazó, öngyújtó vagy hasonló gyújtó alkatrész (96 13 vtsz.).
Áruosztályozási rendelkezések
1. Telített aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei és izomerjeinek keverékei:
(i) Elkülönített izomerek 95%-nál alacsonyabb tisztasági fokkal.
(ii) Izomerek keverékei, amelyek 95%-nál kevesebb önálló izomert tartalmaznak. (Lásd még a 2901 10 vtsz.-hez tartozó Áruosztályozási rendelkezést is.)
2. Mono- és polietilén aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei és izomerjeinek keverékei (a sztereoizomerek kivételével):
(i) Elkülönített izomerek 90%-nál alacsonyabb tisztasági fokkal.
(ii) Izomerek keverékei, amelyek 90%-nál kevesebb önálló izomert tartalmaznak. (Lásd még a 2901 23–2901 29 vtsz.-ekhez tartozó Áruosztályozási rendelkezéseket is.)
3. Mono- vagy polietilén aciklikus szénhidrogének sztereoizomerjeinek keverékei, amelyek egy bizonyos specifikus szénhidrogén sztereoizomerjeiből 90%-nál kevesebbet tartalmaznak. (Lásd még a 2901 23–2901 29 vtsz.-ekhez tartozó Áruosztályozási rendelkezéseket is.)
B) A SZÉN, A FÖLDGÁZ ÉS A VILLAMOS ENERGIA BESOROLÁSÁNÁL FIGYELEMBE VEENDŐ KAPCSOLÓDÓ ÁRUCSOPORTOK
25. Árucsoportból: 2530 Másutt nem említett ásványi anyagok
|
2530 10 |
– Vermikulit, perlit és klorit nem duzzasztott alakban |
|
2530 20 |
– Kizerit, epsomit (természetes magnézium-szulfát) |
|
2530 90 |
– Más |
(1) Amennyiben az egyes vtsz.-oknál vagy ehhez az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdésében más előírás nincs, ebbe az árucsoportba tartozik az anyag nyersen, iszapolva (ha a szennyeződés eltávolítása vegyszerekkel történt, és ha ez a kezelés az anyag szerkezetét nem változtatta meg), törve, őrölve, morzsolva, porítva, szitálva, rostálva, továbbá flotálással, mágneses elválasztással vagy más mechanikai vagy fizikai eljárással (a kristályosítást kivéve) dúsítva; de nem tartozik ide az anyag égetve, pörkölve, a keveréssel nyert anyag, vagy amelyeket az egyes vtsz.-oknál megadott előírásoktól eltérően munkáltak meg. Az ebbe az árucsoportba tartozó anyagok tartalmazhatnak hozzáadott porosodásgátló anyagokat, ha ezek az anyag eredeti rendeltetésre való alkalmasságát nem változtatják meg.
(2) A 2530 vtsz. alá tartozik többek között: a vermikulit, perlit és klorit nem duzzasztott alakban; földfesték kalcinálva vagy egymással keverve is; természetes csillámos vasoxid; természetes tajték (csiszolt darabokban is) borostyánkő, összepréselt tajték és borostyánkő tábla, rúd és hasonló formában, de tovább nem megmunkálva, zsett; stroncianit (kalcinálva is) a stroncium-oxid kivételével; kerámia, tégla vagy beton törmeléke.
Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdése szerint, ha a szövegösszefüggésből más nem következik, ebbe az árucsoportba osztályozhatók az ásványi termékek kizárólag nyers állapotban vagy iszapolva (vegyi anyagokkal iszapolva is, feltéve, hogy az anyag szerkezete nem változik meg), zúzva, őrölve, morzsolva, porítva, porrá őrölve, szitálva, rostálva, flotálással, mágneses elválasztással vagy fizikai eljárással dúsítva (a kristályosítás kivételével). Az ebbe az árucsoportba tartozó termékeket nedvesség vagy más szennyező anyag eltávolítására vagy egyéb célból hőkezelésnek is alávethetik, feltéve, hogy a hőkezelés nem jár a termékek kémiai, illetve kristályszerkezetének megváltozásával. Más hőkezelés (pl. égetés, pörkölés vagy olvasztás) azonban nem megengedett, kivéve, ha a vtsz. szövege másképpen rendelkezik. Így például az olyan hőkezelés, amely megváltoztatja a kémiai vagy kristályszerkezetet megengedett a 2513 és a 2517 vámtarifaszámok alá tartozó termékek esetében, mert a vtsz. szövege kifejezetten utal a hőkezelésre. Ebbe az árucsoportba tartozó anyagok tartalmazhatnak hozzáadott porosodásgátlókat, ha ezek az anyag eredeti rendeltetését nem változtatják meg.
A másképpen megmunkált (pl. újra kristályosítással tisztított, az ehhez az árucsoporthoz tartozó ugyanazon vagy eltérő vtsz.-ok alá eső ásványokkal történő keveréssel nyert anyag, kiszabással vagy faragással stb. árucikkekké elkészített) ásványok általában más árucsoportba (pl. a 28. és a 68. Árucsoportba) tartoznak.
A) Földfesték kalcinálva vagy egymással keverve is; csillámos természetes vasoxid
B) Természetes tajték (csiszolt darabokban is) és a borostyánkő; összepréselt tajték és borostyánkő tábla, pálca, rúd és hasonló formában, de tovább nem megmunkálva; zsett
(1) A természetes tajték nagyon könnyű és porózus hidratált magnéziumszilikát, fehér, sárgás, szürke vagy rózsaszínű, majdnem kizárólag Kis-Ázsiában fordul elő. Kis darabokban nyerik (oldalmérete ritkán haladja meg a 30 cm-t); ezeket a részeket előzetesen tisztítják, dörzsölik, gyapjúval fényezik és szárítják (napon vagy kemencében), ezt további flanellel és viasszal történő fényezés követi azért, hogy külső megjelenésüket javítsák és minőségüket állandósítsák.
Agglomerált tajtékot a természetes tajték forgácsából és más hulladékból kötőanyaggal (olaj, timsó stb.) hő hatására préseléssel nyerik; ez csak lap, pálca, rúd vagy hasonló formában tartozik e vtsz. alá további megmunkálás nélkül.
(2) A borostyánkő megkövesedett gyanta („szukcinit” vagy „Karabé” néven is ismerik), színében általában a sárgától a sötét narancssárgáig változik. Vigyázni kell, hogy a borostyánkövet vagy a szukcinitet ne tévesszük össze a bálnának ámbra néven ismert váladékával, amely a 0501 vtsz. alá tartozik.
Az agglomerált borostyánkő (vagy ambroid) a borostyánkő hulladékából préseléssel előállított átlátszatlan ásványi anyag. Ez csak lemez, rúd, pálca vagy hasonló formában, további megmunkálás nélkül tartozik e vtsz. alá.
(3) A zsett (gagát) a barnaszén tömör fajtája; erősen fekete, könnyen faragható és igen fényesre csiszolható. Annak ellenére, hogy ékszerek készítésére használják, a Vámtarifa szempontjából nem minősül drágakőnek.
C) Stroncianit (kalcinált is), a stroncium-oxid kivételével
Ebbe a csoportba tartozik a stroncianit (természetes stroncium-karbonát) és a kalcinált stroncianit, amely főképpen szennyezett stroncium-oxidból áll.
Nem tartozik ide a tiszta stroncium-oxid (2816 vtsz.).
D) Másutt nem említett ásványi anyag; kerámia törmelék
E csoportba tartozik többek között:
(1) Természetes arzénszulfid. Ennek két fő fajtája:
(i) Realgar, amely arzén-diszulfid, ragyogó vörös színű anyag, a pirotechnikában használják.
(ii) Auripigment, amely arzén-triszulfid, ragyogó sárga színű, festékkészítésnél használják.
E vtsz. alá tartozik az arzénkovand is (arzénpirit vagy vas-arzénszulfid).
(2) Alunit, timsókőnek is nevezik, mert a timsó előállítására használják. Köves anyag, vörösesszürke vagy sárgás színű és az ujjakat megfesti.
(3) Vermikulit, a csillámmal rokon és színben is hasonló ásvány, de rendszerint kisebb lemezkék alakjában fordul elő; a klorit és a perlit vegyileg a vermikulittal rokon ásvány: Ezek az ásványok hevítésnél kiterjednek és hőszigetelő anyagot képeznek; kiterjedt alakjukban a 6806 vtsz. alá tartoznak.
(4) Lidit, nagyon kemény, érdes, finom szerkezetű és egyenletesen szemcsés, sötét kő, amelyet a sav nem támad meg. Liditből készített próbakő (pl. a nemesfém vizsgálatához) a 6815 vtsz. alá tartozik.
(5) Celesztin (természetes stroncium-szulfát); izlandi pát (vagy kalcit) és az aragonit, ezek kristályos kalcium-karbonátok; lepidolit (litiumcsillám, kálium és litium-alumínium-fluorszilikát) és amblygonit (litium-alumínium-fluor-foszfát).
(6) Kerti föld, melegágyi föld, mocsárföld, márga, hordalékföld, levélhumusz és kibányászott talaj, illetve altalaj, amelyek annak ellenére, hogy a földművelésnél vagy kertépítésnél használják, nem tartoznak a 31. Árucsoportba (mint trágyák) még akkor sem, ha természetes formában kis mennyiségben nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaznak. A kibányászott természetes homok egyetlen fajtája sem tartozik azonban ez alá a vtsz. alá (2505 vtsz.).
(7) Puzzolán-föld, szantorin, trasz és hasonló földek, amelyeket néha természetes cementnek neveznek, mert a cement előállításánál használják.
(8) Mészkő („litográfkő” néven ismerik, a nyomdaiparban használják) nyers állapotban.
(9) Kerámiai törmelék, tégla és beton törmeléke.
(10) Ritka földfémek ércei (pl. bastnazit, xenotim, gadolinit), de nem tartoznak ide a monazitok és azok a más ércek, amelyeket egyedül vagy főképpen uránium vagy tórium kivonására használnak (2612 vtsz.).
(11) Homályosító anyag, amelyet a zománcozásnál használnak, a cirkonhomokból nyerik különböző kezelések révén (sósavval történő tisztítás és mikronizálás).
(12) Molibdenit „koncentrátum”, amit a molibdénércből nyernek fizikai kezelések útján, úgymint mosás, őrlés, flotáció és hőkezelés (nem kalcinálás), azzal a céllal, hogy az olaj és víznyomokat eltüntessék, nem kohászati célra történő felhasználásra (olajozás, zsírozás).
(13) Nsutit, a mangánérc egyik fajtája, amely 79 tömegszázalékot meghaladó mennyiségben tartalmaz mangán-oxidot, nem a kohászati iparban használják mangán-oxid kinyerésére, hanem elektromos elemekhez.
(14) Természetes kriolit, amelyet főképpen Grönlandon bányásznak, hófehér, néha színezett, fényes és majdnem áttetsző anyag, főként az alumínium elektrolitikus úton történő előállításánál használják folyósítószerként; természetes kiolit, amely a kriolithoz hasonlóan nátrium-alumínium-fluoridnak tekinthető. Nem tartoznak ide a kriolithoz és a kiolithoz hasonló összetételű, vegyileg előállított fluoridok (2826 vtsz.).
Nem tartoznak ide a 71. Árucsoportba tartozó drága- és féldrágakövek.
KN alszámokhoz tartozó magyarázat
2530 |
Másutt nem említett ásványi anyagok |
2530 10 10 és 2530 10 90 |
Vermikulit, perlit és klorit nem duzzasztott alakban
Lásd a 2530 vtsz. HR Magyarázata (D) rész (3) bekezdését. |
2530 40 00 |
Természetes csillámos vas-oxid |
|
A csillámos vas-oxidot általában rozsdagátló pigmentként alkalmazzák, és természetes alakban, Fe2O3-ban kifejezve, több mint 70 tömeg%-ban tartalmaz vasat. |
2530 90 95 |
Másféle |
|
Lásd a 2530 vtsz. HR Magyarázata (A), (B), (C) és (D) részében [kivéve a (D) rész (3) pontját] leírtakat. |
27. Árucsoportból: 2708 Szurok és szurokkoksz kőszénkátrányból vagy más ásványi kátrányból
Az e vtsz. alá tartozó szurok a kőszénkátránynak vagy más ásványi kátránynak magas vagy alacsony hőmérsékleten történő lepárlási maradéka. Kis mennyiségben nehéz kátrányolajokat is tartalmaz. Fekete vagy barna színű és lehet lágy vagy törékeny. Útkátrány, valamint vízszigetelő keverékek előállításához, szénpor brikettezéshez stb. használják.
A levegő átfúvatással enyhén módosított szurok hasonló az át nem fúvatott szurokhoz és e vtsz. alá tartozik.
A szurokkoksz az a végső maradék-termék, amely a kőszénkátránynak, más ásványi kátránynak vagy azokból származó szuroknak, alacsony vagy magas hőmérsékleten történő lepárlása után marad vissza. Elektródák készítésére vagy mint tüzelőanyagot használják.
27. Árucsoportból: 2713 Ásványolajkoksz, ásványolajbitumen, kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka
|
– Ásványolajkoksz |
2713 11 |
– – Nem kalcinálva |
2713 12 |
– – Kalcinálva |
2713 20 |
– Ásványolajbitumen |
2713 90 |
– Kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka |
A) Ásványolajkoksz (nyersen vagy kalcinálva), amely az ásványolaj vagy a bitumenes ásványolajból nyert olaj krakkolásának vagy roncsoló lepárlásának fekete színű, porózus, szilárd maradványa. Főképpen elektródák gyártásához használják nyersanyagként (kalcinálva) vagy fűtőanyagként (nyersen).
B) Ásványolaj-bitumen (ásványolaj szurok, ásványolaj-aszfalt néven is ismerik), amely rendszerint a nyersolaj lepárlásánál maradékként keletkezik. Barna vagy fekete színű, amely lehet lágy vagy rideg. Útburkolásra, vízszigetelésre stb. használják. A levegő átfúvatással enyhén megváltoztatott ásványolajbitumen hasonló az át nem fúvatott bitumenhez és e vtsz. alá tartozik.
C) Ásványolaj más maradéka, ideértve:
(1) azokat a kivonatokat, amelyek a kenőolajoknak bizonyos szelektív oldószerekkel való kezeléséből származnak;
(2) ásványolajmézga és más gyantatartalmú anyagokat, amelyeket az ásványolajból nyernek;
(3) savmaradékokat és kimerült derítőföldeket olajtartalommal.
A bitumen, koksz és más maradékok is idetartoznak, ha palaolaj vagy más bitumentartalmú ásványokból nyert olajok kezelésének eredményeként jönnek létre.
a) a vízben oldódó kőolajnaftenátok és kőolajszulfonátok (ideértve azokat is, amelyek bizonyos arányban ásványolajat is tartalmaznak), mint pl. alkálifémek, ammónium vagy etanolaminok naftenátjai (3402 vtsz.);
b) vízben oldhatatlan kőolajnaftenátok és szulfonátok (3824 vtsz.) (feltéve, hogy más vtsz. részletesebben nem határozza meg);
c) nafténsavak nyersen vagy tisztítva (3824 vtsz.).
KN alszámokhoz tartozó magyarázat
2713 |
Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen, kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka |
2713 11 00 és 2713 12 00 |
Ásványolajkoksz |
|
Ide a 2713 vtsz. HR Magyarázata (A) bekezdésében leírt termékek tartoznak. |
2713 20 00 |
Ásványolaj-bitumen |
|
Ide a 2713 vtsz. HR Magyarázata (B) bekezdésében leírt ásványolaj-bitumenek tartoznak. |
|
Az idetartozó termékek jellemzői a következők: |
|
1. az ASTM D 938 módszer szerint meghatározott kristályosodási pontja minimum
30 °C; |
|
2. sűrűsége 70 °C-on minimum 0,942 g/cm3; |
|
3. ASTM D 5 módszer szerinti tűpenetrációja 25 °C-on mérve 400 alatti. |
|
|
2713 90 10 és 2713 90 90 |
Kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka |
|
Ide a 2713 vtsz. HR Magyarázata (C) bekezdésében leírt termékek tartoznak. |
|
Az idetartozó termékek aromás extraktumai [lásd a 2713 vtsz. HR Magyarázata (C) rész (1) bekezdését] általában megfelelnek az alábbi követelményeknek: |
|
1. az aromás alkotórészek aránya meghaladja a 80 tömeg%-ot az árucsoport
magyarázata „A” mellékletében megadott módszer szerint; |
|
2. sűrűsége a 15 °C-on meghaladja a 0,950 g/cm3 értéket; |
|
3. az ASTM D 86 módszer szerint 300 °C-ig maximum 20 tárfogat% desztillál át. |
|
A kevert alkil-benzolokat és a kevert alkil-nafténeket azonban akkor is a 3817 vtsz. alá kell osztályozni, ha megfelelnek a fenti követelményeknek. |
29. Árucsoportból: 2901 Aciklikus szénhidrogének
2901 10 10 00 |
– Telített |
2901 10 90 00 |
– – Energetikai és tüzelőanyag célra |
|
– – Más célokra |
|
– Telítetlen: |
2901 21 |
– Etilén |
2901 21 10 00 |
– – – Energetikai és tüzelőanyag célra |
2901 21 90 00 |
– – – Más célokra |
2901 22 |
– – Propilén |
2901 22 10 00 |
– – – Energetikai és tüzelőanyag célra |
2901 22 90 00 |
– – – Más célokra |
2901 23 |
– – Butilén és izomerjei: |
|
– – – 1-butén és 2-butén: |
2901 23 11 00 |
– – – – Energetikai és tüzelőanyag célra |
2901 23 19 00 |
– – – – Más célokra |
|
– – – Más: |
2901 23 91 00 |
– – – Energetikai és tüzelőanyag célra |
2901 23 99 00 |
– – – Más célokra |
2901 24 |
– – 1,3-butadién és izoprén |
|
– – – 1,3-butaidén |
2901 24 11 00 |
– – – – Energetikai és tüzelőanyag célra |
2901 24 19 00 |
– – – – Más célokra |
|
– – – Izoprén: |
2901 24 91 00 |
– – – – Energetikai és tüzelőanyag célra |
2901 24 99 00 |
– – – – Más célokra |
2901 29 |
– – Másféle: |
2901 29 20 00 |
– – – Energetikai és tüzelőanyag célra |
2901 29 80 00 |
– – – Más célokra |
(1) Ha ennek az árucsoportnak egyes vtsz.-aihoz tartozó előírások ellenkező rendelkezést nem tartalmaznak, ebbe az árucsoportba tartoznak:
a) az elkülönített, vegyileg meghatározott szerves vegyületek akkor is, ha szennyeződést tartalmaznak;
b) az azonos szerves vegyületek két vagy több izomerjének keverékei (akkor is, ha szennyeződést tartalmaznak), kivéve az aciklikus szénhidrogén-izomerek (a sztereoizomerek kivételével) keverékeit (27. Árucsoport);
c) a 2936–2939 vtsz. alá tartozó termékek, a cukornak a 2940 vtsz. alá tartozó étere, acetátja és észtere, valamint ezek sói és a 2941 vtsz. alá tartozó termékek akkor is, ha vegyileg nem egységesek, nem meghatározottak;
d) az előbbi a)–c) pontokban megnevezett termékek vizes oldatai;
e) az előbbi a)–c) pontokban megnevezett termékek más oldatai, ha az ilyen oldás szokásos vagy kizárólag biztonsági vagy szállítási okokból szükséges kiszerelés, és az oldóanyag hozzáadása nem teszi a terméket az általános felhasználástól eltérő, más célra alkalmassá;
f) az előbbi a)–e) pontokban megnevezett termékek a tartósításukhoz vagy a szállításukhoz szükséges stabilizáló anyagok (beleértve a csomósodásgátló vegyszereket is) hozzáadásával;
g) az előbbi a)–f) pontokban megnevezett termékek, az azonosításuk megkönnyítése céljából vagy biztonsági okokból, pormentesítő, színező vagy szagosítóanyag hozzáadásával is; ha ezek hozzáadása nem teszi a terméket az általános felhasználástól eltérő más célra alkalmassá;
h) a szabványerősségűre hígított következő termékek azoszínezékekhez: diazoniumsók és a sókhoz kapcsolt diazotizálható aminok és sóik.
(2) Nem tartozik ebbe az árucsoportba:
a) az 1504 vtsz. alá tartozó áruk vagy a nyers glicerin (1520 vtsz.);
b) etil-alkohol (2207 és 2208 vtsz.);
c) metán és propán (2711 vtsz.);
d) a 28. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdésében meghatározott szénvegyületek; e) karbamid (3102 vagy 3105 vtsz.);
f) növényi és állati eredetű festőanyag (3203 vtsz.) szintetikus szerves színezékek, fluoreszkálóként vagy luminoforként felhasználásra kerülő szintetikus szerves termékek (3204 vtsz.) vagy festékek, valamint színezőanyagok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben vagy csomagolásban (3212 vtsz.);
h) metaldehid, hexametilén-tetramin és hasonló termékek különböző formákban (pl. táblácskákban, pálcákban vagy hasonló alakban), tüzelőanyagként történő felhasználásra, folyadék vagy cseppfolyós gáz öngyújtók vagy hasonló gyújtószerszámok töltéséhez vagy újratöltéséhez, 300 cm3 vagy kisebb űrtartalmú tartályban (3606 vtsz.);
i) töltet tűzoltó készülékhez vagy töltött tűzoltógránát (3813 vtsz.), tintafolt-eltávolító a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (3823 vtsz.);
j) optikai elemek, pl. etiléndiamintartarátból (9001 vtsz.).
(3) Ha egy termék ismérveinél fogva ennek az árucsoportnak két vagy több vtsz.-a alá is tartozhat, azt a figyelembe vehető, sorrendben az utolsó vtsz. alá kell osztályozni.
A 29. Árucsoportban egy vámtarifaszámon belül a kémiai vegyületek származékai (vagy kémiai vegyületek csoportjai) ugyanazon alszám alá tartoznak, mint maguk a vegyületek (vagy vegyületcsoportok), feltéve, hogy más alszám alatt nincsenek név szerint kiemelve, és nincs a szóban forgó alszámok között „Más” jelölésű alszám.
Általános szabályként meg kell jegyezni, hogy ebbe az árucsoportba csak az egységes, vegyileg meghatározott vegyületek tartoznak az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. A) Egységes, vegyileg meghatározott vegyületek
A vegyileg meghatározott tiszta vegyület olyan anyag, amely egyfajta (pl. kovalens vagy ionos kötésű) alapmolekulából áll, amelynek összetételét az alkotó elemek állandó aránya jellemzi, és amely egy meghatározott szerkezeti képlettel leírható. A kristályrácsban az alapmolekulának az ismétlődő elemi cella felel meg.
Az olyan vegyileg meghatározott tiszta vegyület, amely gyártása (a tisztítását is beleértve) során vagy után szándékosan hozzáadott idegen anyagot tartalmaz, nem tartozik ebbe az árucsoportba. Így például a laktózzal kevert, édesítőszernek elkészített szaharin nem osztályozható ebbe az árucsoportba (lásd a 29 25 vtsz. magyarázatát).
Ebbe az árucsoportba tartozó elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek tartalmazhatnak szennyeződéseket [lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés a) pontját]. E szabály alól kivételt képez a 29 40 vtsz. szövege, amely csak a vegyileg tiszta cukrokat foglalja magában. A „szennyeződések” kifejezés csak az olyan anyagokra vonatkozik, amelyek kizárólag és közvetlenül az előállítási folyamat során (beleértve a tisztítást is) kerülnek bele az anyagba. Ezek az anyagok származhatnak a feldolgozással kapcsolatos bármely tényezőből és főként a következők lehetnek:
a) Feldolgozatlan kiinduló anyagok,
b) A kiinduló anyagban jelenlevő szennyeződések,
c) A feldolgozási folyamatban (beleértve a tisztítást is) használt reagensek.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a fenti ilyen anyagokat nem minden esetben tekintik az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés a) pontjában megengedett „szennyeződés”-nek. Amennyiben ezeket az anyagokat szándékosan hagyták benne a termékben azért, hogy azt különlegesen alkalmassá tegyék valamilyen használatra, vagy abból a célból, hogy valamilyen speciális használatra való alkalmasságát javítsák, akkor azokat nem lehet megengedett szennyeződésnek tekinteni. Nem tartozik ide például a metilacetátból álló termék metanol tartalommal, amelyben a metanolt abból a célból hagyták benne, hogy oldószernek való alkalmasságát javítsák (38 14 vtsz.). Egyes vegyületekre (pl. az etán, benzol, fenol, piridin) a 29 01, 29 02, 29 07 és a 29 33 vtsz.-okhoz tartozó Magyarázat speciális tisztasági kritériumot tartalmaz. Ebbe az árucsoportba tartozó elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek lehetnek vízben oldottak is. A 28. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezésekben foglalt előírásokhoz hasonlóan ez az árucsoport is magában foglalja mind a nem vizes oldatokat, mind a vegyületeket (vagy azok oldatát) a hozzájuk adott stabilizálókkal, a porzásgátló anyagokkal vagy festőanyagokkal együtt. Például a harmadfokú tubilkatechollal tartósított sztirolt a 29 02 vtsz. alá kell osztályozni. A 28. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezésekben a stabilizálók, porzásgátló anyagok és festőanyagok adagolására vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen ebbe az árucsoportba tartozó vegyületekre is alkalmazni kell. A festőanyagra vonatkozó azonos előírások szerint ezek a vegyületek is tartalmazhatnak hozzáadott szaganyagokat (pl. a 29 03 vtsz. alá tartozó bróm-metán, amelyhez kis mennyiségben klór-piktint adtak).
Ebbe az árucsoportba tartoznak ugyanazon szerves vegyületek izomerjeinek keverékei is tekintet nélkül arra, hogy tartalmaznak-e szennyeződést vagy sem. Ez a rendelkezés csak az olyan vegyületek keverékeire vonatkozik, amelyeknek azonos vegyi funkciója (vagy funkciójuk) van, és amelyek természetes alakjukban együtt fordulnak elő, vagy ugyanazon vegyi folyamat során együtt keletkeznek. Nem tartoznak ide az aciklikus szénhidrogén izomerek vegyületei (a sztereoizomerek kivételével), tekintet nélkül arra, hogy telítettek-e vagy sem (27. Árucsoport).
B) A 29. Árucsoportba nem tartozó elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott szerves vegyületek
(1) Bizonyos elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott szerves vegyületek soha nem tartoznak a 29. Árucsoportba, még akkor sem, ha azok kémiailag tiszták. A 28. Árucsoportba tartozó vegyületeken kívül nem tartoznak ide:
a) répacukor (17 01 vtsz.), laktóz, maltóz glukóz és fruktóz (17 02 vtsz.),
b) etil-alkohol (22 07 vagy 22 08 vtsz.),
c) metán és propán (27 11 vtsz.),
d) karbamid (31 02 vagy 31 05 vtsz.),
e) állati vagy növényi eredetű színezőanyagok (pl. klorofill) (32 03 vtsz.),
f) szintetikus szerves színezékek (pigment festékanyag is), az optikai fehérítőszerként ismert szintetikus szerves termékek (pl. egyes sztilbén származékok) (32 04 vtsz.).
(2) Nem tartoznak ide az egyes elkülönített, egységes vegyileg meghatározott szerves termékek, amelyeket a 29. Árucsoportba lehetne osztályozni, de bizonyos célra kiszerelik vagy olyan kezelési eljárásnak vetették alá, amelyek vegyi összetételüket változatlanul hagyják. Ilyenek:
a) gyógyászati vagy megelőzési használatra alkalmas termékek, kimért adagokban vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (30 04 vtsz.);
b) luminoforként használt termékek (pl. szalicilaldazin), amelyeket abból a célból kezeltek, hogy foszforeszkáló képességet nyerjenek (32 04 vtsz.);
c) festékek és más színező anyagok kiskereskedelemben szokásos formában vagy csomagolásban kiszerelve (32 12 vtsz.);
d) parfüm, szépség- és testápoló készítmények (pl. aceton) a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (33 03–33 07 vtsz.);
e) ragasztásra alkalmas termékek, mint ragasztóanyagok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, de legfeljebb 1 kg tiszta tömegben (35 06 vtsz.);
f) metaldehid, hexametilén-tetramin és hasonló termékek különböző formákban tüzelőanyagként történő felhasználásra, folyadék vagy cseppfolyós gázöngyújtók vagy hasonló gyújtószerszámok töltéséhez vagy újratöltéséhez, 300 cm3 vagy kisebb űrtartalmú tartályban (36 06 vtsz.);
g) hidrokinon és más nem kevert termékek fényképészeti felhasználásra, meghatározott adagokba kiszerelve vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben felhasználásra kész állapotban;
h) fertőtlenítők, rovarirtók stb. 38 08 vtsz.-nél leírt módon kiszerelve;
i) töltet tűzoltó készülékekhez (pl. szén-tetraklorid) vagy töltött tűzoltógránát (38 13 vtsz.);
j) tintafolt-eltávolítók (pl. a 29 35 vtsz. alá tartozó klóramin vízben oldva) a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (38 24 vtsz.);
k) optikai elemek (pl. etilén-diamin-tartarát) (90 01 vtsz.).
Az aciklikus szénhidrogének csak szenet és hidrogént tartalmazó vegyületek, amelyek szerkezetükben gyűrűt nem tartalmaznak. Két kategóriába sorolhatók:
A) Telített aciklikus szénhidrogének
B) Telítetlen aciklikus szénhidrogének
A) Telített aciklikus szénhidrogének
Ezek a vegyületek, amelyeknek általános képlete (CnH2n+2) homológ sort képeznek. Ezek a természetben gyakran előfordulnak és az ásványolaj leglényegesebb összetevői.
Az alap szénhidrogén a metán (CH4) egy szénatommal. A metánt és a propánt (C3H8), amelynek három szénatomja van, vegyileg tiszta állapotban is a 27 11 vtsz. alá kell osztályozni.
Idetartozó telített aciklikus szénhidrogének például a következők:
(1) Etán (C2H6) két szénatommal.
E vtsz. alá tartozik a legalább 95 vagy azt meghaladó térfogatszázalék tisztaságú etán. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27 11 vtsz.).
(2) Bután (C4H10) négy szénatommal.
(3) Pentán, öt szénatommal.
(4) Hexán, hat szénatommal.
(5) Heptán, hét szénatommal.
(6) Oktán, nyolc szénatommal.
(7) Nonán, kilenc szénatommal.
(8) Dekán, tíz szénatommal.
(9) Pentadekán, tizenöt szénatommal.
(10) Triakontán, harminc szénatommal.
(11) Hexakontán, hatvan szénatommal.
Valamennyi ilyen telített szénhidrogén vízben oldhatatlan. Közönséges hőmérséklet és nyomás alatt az olyan szénhidrogének, amelyek legfeljebb 4 szénatomot tartalmaznak gázneműek; azok, amelyek legfeljebb 15 szénatomot tartalmaznak, folyékonyak; a magasabb szénatom tartalmú szénhidrogének szilárdak.
Az ilyen szénhidrogén molekulákban egy vagy több hidrogénatom helyettesíthető alkil gyökökkel (pl. metil, etil, propil); így az izobután (2-metil-propán, trimetil-metán) molekulaképlete ugyanaz, mint a normál butáné.
Az e vtsz. alá tartozó szénhidrogének közül az iparban és a kereskedelemben leggyakrabban előforduló szénhidrogén az etán- és butángáz, amelyek a természetes ásványolajban és a földgázban találhatók meg.
Ezek a telített aciklikus szénhidrogének e vtsz. alá csak elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek formájában osztályozhatók, akár természetes ásványolaj vagy földgáz finomításával, akár szintetikus eljárással keletkeztek az etán tisztasági kritériumára vonatkozóan lásd a fenti (1) pontot. Nem osztályozható azonban e vtsz. alá a finomítatlan bután, a finomítatlan ásványolajgázok és a 27 11 vtsz. alá tartozó hasonló finomítatlan gázalakú szénhidrogének.
B) Telítetlen aciklikus szénhidrogének
Ezek a telítetlen szénhidrogének kettő, négy, hat stb. hidrogénatommal kevesebbet tartalmaznak, mint ugyanazon számú szénatomot tartalmazó telített aciklikus szénhidrogének. Ezen szénhidrogének molekulái kettős vagy hármas kötést tartalmaznak.
(1) Olefinek (monoetilén szénhidrogének)
Ezek a vegyületek homológ sorozatot képeznek, amelynek tagjai a CnH2n képlettel ábrázolhatók. Számos szerves anyag termikus bomlása, krakkolása által nyert termékben találhatók (világítógáz, az ásványolaj hőbontásának termékei stb.); ezenkívül szintetikus eljárással is előállíthatók.
a) A sorozat első tagjai gáz-halmazállapotúak, ezek a következők:
(i) Etilén (etén) (C2H4). Színtelen gáz, enyhén éterre emlékeztető illatú, erős érzéstelenítő hatású, igen sok szerves vegyület előállítására használják (pl. etilén-oxid, etilbenzol, szintetikus etanol, polietilén).
E vtsz. alá tartozik a legalább 95 vagy ezt meghaladó térfogatszázalék tisztaságú etilén. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27 11 vtsz.).
(ii) Propilén (propén) (C3H6). Színtelen, nagyon gyúlékony gáz, amely fojtószerként is használatos.
E vtsz. alá tartozik a legalább 90 vagy ezt meghaladó térfogatszázalék tisztaságú propilén (propén). Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27 11 vtsz.).
(iii) Butilén (butén) (C4H8).
Ezek a telítetlen aciklikus szénhidrogének e vtsz. alá csak elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek formájában osztályozhatók, de nem tartoznak ide a finomítatlan szénhidrogéngázok (27 11 vtsz.).
A kereskedelemben ezek a termékek folyékony állapotban, nyomás alatt fordulnak elő.
b) Az öt-tizenöt szénatomot tartalmazó olefinek folyékonyak. Ezek közül a legfontosabbak:
c) A több mint 15 szénatomot tartalmazóak szilárdak.
(2) Diolefinek (polietilén szénhidrogének)
A sorozat tagjai molekulájukban két vagy több kettős kötést tartalmaznak.
a) Propadién (allén) (C3H4);
b) 1,2-butadién (buta-l,2-dién, metilallén) (C4H6);
c) Buta-1,3-dién (1,3-butadién) (C4H6), színtelen, nagyon gyúlékony gáz;
d) 2-metibuta-l,3-dién (izoprén) (C5H8) színtelen, nagyon gyúlékony gáz.
(3) Acetilén homológsorozat
Ezek a telítetlen szénhidrogének vagy egy (monoacetilének, általános képlete CnH2n–2), vagy több hármas kötést tartalmaznak a molekulában (poliacetilének).
A legfontosabb termék az acetilén (C2H2), jellegzetes szagú, színtelen gáz. Az acetilén igen sok vegyi termék alapanyaga (pl. ecetsav, aceton, izoprén, klórecetsav, etanol).
Ha acetonban oldva, nyomás alatt, kovafölddel burkolt acélhengerekben érkezik be, akkor is idetartozik, lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés e) pontját. a) Propin (allilén, metilacetilén);
(4) Etilén-acetilén szénhidrogének
Molekuláikban mind etilén, mind acetilén kötést tartalmaznak.
A legfontosabb ezek közül a vinil-acetilén (acetilén, amelyben egy hidrogénatomot egy vinilcsoport helyettesít) és metil-vinil-acetilén (amelyben mindkét hidrogénatomot helyettesítik, egyiket egy vinilcsoporttal, a másikat egy metilcsoporttal).
Áruosztályozási rendelkezések
Telített aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei és izomerjeinek keverékei:
(i) Elkülönített izomerek 95%-nál nem alacsonyabb tisztasági fokkal.
(ii) Izomerek olyan keverékei, amelyek 95%-nál nem kevesebb önálló izomert tartalmaznak.
(Lásd még a 27. Árucsoport/1. Áruosztályozási rendelkezést is.)
A 2901 23–2901 29 vtsz.-okhoz:
Mono- vagy polietilén aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei, vagy izomerjeinek keverékei (beleértve a sztereoizomereket is):
(i) Elkülönített izomerek 90%-nál nem alacsonyabb tisztasági fokkal.
(ii) Sztereoizomerek keverékei, amelyek egy bizonyos szénhidrogén sztereoizomerből 90%-nál nem kevesebbet tartalmaznak.
(iii) Egyéb izomerek keverékei, amelyek egy önálló izomerből 90%-nál nem kevesebbet tartalmaznak.
(Lásd még a 27. Árucsoport/2. és a 27. Árucsoport/3. számú Áruosztályozási rendelkezéseket is.)
38. Árucsoportból: 3801 Mesterséges grafit; kolloid vagy szemikolloid grafit; grafitból vagy más szénből készült termékek massza, tömb, lemez alakban vagy mint más félgyártmány
3801 10 |
– Mesterséges grafit |
3801 20 |
– Kolloid- vagy szemikolloid grafit |
3801 30 |
– Szénmassza elektródokhoz és hasonló massza kemencebéléshez |
3801 90 |
– Más |
elkülönített, vegyileg meghatározott elemek és vegyületek, az alább felsoroltak kivételével:
mesterséges grafit (3801 vtsz.).
(1) Mesterséges grafit (elektro-grafit), a szénnek olyan változata, amelyet rendszerint elektromos kemencében állítanak elő úgy, hogy finoman őrölt kokszot (általában kőolajkoksz, de néha antracitkoksz, retortakoksz, kátránykoksz stb.) és széntartalmú kötőanyagokat (pl. kátrány vagy szurok) meglehetősen magas hőmérsékleten (2500–3200 °C-on) hevítenek, ily módon katalikus eljárás során a keverékben jelenlevő anyagok (kovasav vagy vasoxid) „grafitálódását” biztosítják. A keveréket először nyomás alatt „zöld” négyszög vagy kör keresztmetszetű blokkokba préselik vagy sajtolják; ezeket a blokkokat előhevítik kb. 1000 °C-ra és azután grafitálják, vagy közvetlenül is grafitálhatók.
Az ily módon nyert termék fajlagos tömege kb. 1,5–1,6 és olyan homogén mikrokristályos szerkezetű, amelyből röntgenvizsgálattal megállapítható a szerkezete alapján, hogy az grafit. A vegyi elemzés megerősíti, hogy az anyag grafit (grafitsav próba).
A szokásos minőségű mesterséges grafiton kívül e vtsz. alá tartozik:
a) a nukleáris minőségű mesterséges grafit, vagyis az olyan speciális előállítású mesterséges grafit, amely nem tartalmaz egy milliomod résznél nagyobb arányban bórt és az össztermikus neutron abszorpció mikroszkopikus keresztmetszete nem több, mint 5 millibarn atomonként. Az ilyen minőségű grafitnak igen alacsony a hamutartalma nem haladja meg a 20 milliomod részt és az atomreaktorokban moderátorként vagy reflektorként használják.
b) impregnált vagy áthatolhatatlan mesterséges grafit, olyan mesterséges grafit, amelynek térfogattömegét vagy gázokkal szembeni áthatolhatatlanságát növelik oly módon, hogy először vákuumban kátránnyal vagy gyantával, újra hevítik, hogy ezeknek az adalékoknak széntartalmú maradékai grafitálhatók legyenek.
Az impregnálási eljárást többször meg lehet ismételni a magasabb fajlagos tömeg (1,9 vagy több), vagy az áthatolhatatlanság növelése céljából. Az impregnált grafit is lehet nukleáris minőségű.
A mesterséges grafit rendszerint por, pehely, tömb, lemez, rúd, pálca stb. alakjában fordul elő. A tömböket és táblákat vágás és finom megmunkálás után (kis eltérések és a megfelelő felületi kikészítés) a 8445 vtsz. alá tartozó szénkefék és egyéb elektromos szénből készült áruk előállítására, valamint az atomreaktorok részeinek előállítására használják.
Ide kell osztályozni a hulladékot, selejtet és az elhasználódott árukat, amelyek már kizárólag mesterséges grafit visszanyerésére alkalmasak.
a) természetes grafit (2504 vtsz.);
b) a retortaszén (vagy gázszén), amelyet néha helytelenül „mesterséges grafitnak” is neveznek (2704 vtsz.);
c) mesterséges grafit, amelyet felületileg megmunkáltak, felületileg kikészítettek, speciális alakra vágtak, esztergáltak, fúrtak stb. vagy különféle árukká alakították. Ezek amennyiben nem elektromos célra használatosak, a 6815 vtsz. alá tartoznak (pl. szűrők, tárcsák, csapágyak, öntvények, saválló téglák stb.); az elektromos célra használt árukat a 8545 vtsz. alá kell osztályozni;
d) tűzálló áruk mesterséges grafitbázissal kerámiának kiégetve (6902 vagy 6903 vtsz.);
e) tömbök, lemezek, rudak és hasonló félkész termékek mesterséges grafitból, amelyek ezüstport tartalmaznak (7106 vtsz.).
(2) Kolloid vagy szemi-kolloid grafit
a) A kolloid grafit, finom eloszlású, természetes vagy mesterséges grafit kolloid szuszpenziója, vízben vagy más közegben (pl. alkoholban, ásványi olajban), amelyhez kis mennyiségben egyéb termékeket is lehet hozzáadni, pl. tannint, vagy ammóniát a szuszpenzió stabilizálása céljából. A kolloid grafit rendszerint félfolyékony, elsősorban a kenőszerek gyártásánál használják kiváló elektromos vezetőképessége miatt.
b) Szemi-kolloid grafit (a grafit szemi-kolloid szuszpenziója vízben vagy más közegben). A szemi-kolloid grafitot grafitozott olajok előállítására vagy grafitozott felületek kialakítására használják.
Ide csak az olyan kolloid vagy szemi-kolloid grafit szuszpenzió tartozik, bármely közegben, ahol a grafit a fő alkotórész.
(3) Grafitból vagy más szénből készült termékek massza, tömb, lemez vagy más félkész termék formában
a) „Szén” tömbök, táblák, rudak és hasonló félkész termékek, metallografitos vagy más minőségben
Idetartozik a félkész termékek egy csoportja, úgymint tömb, tábla stb. amelyeket elektromos vagy elektrotechnikai gépeknél vagy készülékeknél alkalmazott szénkefék előállítására használják és amelyek széntartalmú anyagon alapulnak (kizárólag vagy más alkotókkal keverve, vegyítve). Ezek általában a következő típusúak:
(i) Hevítéssel nyert „szenek”; a hevítést olyan hőmérsékleten (1000–2000 °C-on) végezték, amelynél nem következik be valódi grafitálódás. A hevítésekre finomra őrölt kokszot vagy lámpakormot és porított természetes vagy mesterséges grafitot és széntartalmú kötőanyagot, úgymint szurkot vagy kátrányt használnak.
Az így nyert termék szerkezete nem homogén; a mikroszkópos vizsgálat grafitszemcsék és amorf szénszemcsék keverékét mutatja és a vegyi analízis szerint a grafitsav csapadék gyengébb, mint az, amit a mesterséges grafittól nyernek.
(ii) Metallografitos minőségű keverékek, amelyek porított grafit és nem nemesfém por (réz, kadmium vagy ezek ötvözetei) keverékeiből a zsugorításhoz hasonló eljárással (agglomeráció, olvasztás és égetés) nyernek. Ezek fémtartalma 10–95 %-ig változó.
(iii) Természetes vagy mesterséges grafitpor műanyaggal kevert elegye, olvasztásával nyert minőség.
A fent leírt anyagokból előállított tömbök és táblák általában kb. 200 x 100 x 35 mm vagy 150 x 70 x 30 mm méretűek. Főleg a 8545 vtsz. alá tartozó elektromos kefék előállítására használják vágás és végső megmunkálás (fimon tűrési és a megfelelő felületi megmunkálás) után.
A fenti félkész gyártmányok, ha ezüstport tartalmaznak a 7106 vtsz. alá tartoznak. Szintén nem tartoznak ide azok a tömbök, amelyeket speciális formára vágtak, felületileg megmunkáltak, kidolgoztak stb. (rendszerint a 6815 vagy a 8545 vtsz.) és az amorf szén vagy természetes grafit alapú tűzálló áruk, kiégetve mint kerámiák (6902 vagy 6903 vtsz.).
b) Széntartalmú paszták elektródokhoz. Ezek a termékek főleg antracit és kőszénkátrány (amely kötőanyagként viselkedik) keverékéből állnak. Általában kis méretű tömbök, amelyeket a fémtartályok felső részére helyeznek és hő hatására meglágyulnak. Úgy folynak a tartály belsejébe, hogy végtelen elektródot alkotnak, amelyet a kohókban alkalmaznak és így a kohót nem kell leállítani ahhoz, hogy az elhasználódott előregyártott elektródokat kicseréljék. A legismertebb ilyen készítmény a „Söderberg paszta”.
Hasonló pasztákat használnak kohóbélésnek, amelyek helyben keményednek.
Idetartozik a grafit paszta formájában is, amely grafit részek (a legtöbb 5 mikronnál nagyobb) és kőolaj keverékéből áll és egyaránt használható nehézipari gépek felületének kezeléséhez vagy grafitos zsírok előállításához.
KN alszámokhoz tartozó magyarázat
3801 |
Mesterséges grafit; kolloid vagy szemikolloid grafit; grafitból vagy más szénből készült termékek massza, tömb, lemez alakban vagy mint más félgyártmány |
3801 10 00 |
Mesterséges grafit |
|
Lásd a 3801 vtsz. HR Magyarázata (1) pontját. |
3801 20 10 és
3801 20 90 |
Kolloid vagy szemikolloid grafit |
|
Lásd a 3801 vtsz. HR Magyarázata (2) pontját. |
3801 20 90 |
Más |
|
Idetartozik a vizes vagy egyéb nem olajos kolloid grafit szuszpenzió. |
3801 30 00 |
Szénmassza elektródokhoz és hasonló massza kemencebéléshez |
|
Lásd a 3801 vtsz. HR Magyarázata (3) b) pontját. |
68. Árucsoportból: Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból és hasonló anyagokból készült áruk
(1) Nem osztályozható ebbe az árucsoportba:
a) a 25. Árucsoportba tartozó áru;
b) a 4810 és 4811 vtsz. alá tartozó, különféle anyagokkal (pl. csillámporral vagy grafittal, bitumennel vagy aszfalttal) bevont, impregnált vagy beborított papír.
6807 |
|
Aszfaltból vagy hasonló anyagból (ásványolaj-bitumen vagy kőszénkátrány) készült termék |
|
6807 10 |
– Tekercsben |
|
6807 90 |
– Más |
Idetartoznak a természetes aszfaltból, bitumenből, kőszénkátrány-szurokból, ásványolaj-bitumenből, bitumenes keverékből stb. készült áruk (lásd a 2708, 2713, 2714 vagy a 2715 vtsz.-okat). Ezek az áruk rendszerint töltőanyagokat tartalmaznak, mint: homok, salak, kréta, gipsz, cement, talkum, kén, azbesztrost, farost, fűrészpor, parafahulladék és természetes gyanta.
Használat előtt átolvasztott aszfalt, bitumen, szurok stb. tömb alakban, finomítva is, víztelenítve vagy más anyagokkal keverve vagy se, a 27. Árucsoportba tartozik; az e vtsz. alá tartozó árukat másrészt úgy kell tekinteni, mint önálló árukat.
Tefőfedő lemezek, amelyek egy alaplapból (pl. papírkartonból, üvegszálas hálóból vagy szövetből), műanyagrostból vagy jutaszövetből, vagy alumínium fóliából állnak és amelyet teljesen beágyaztak vagy mindkét oldalán bevontak aszfalt- vagy hasonló réteggel.
Nem tartozik továbbá e vtsz. alá:
a) a csupán kátránnyal vagy hasonló anyaggal bevont vagy átitatott papír, pl. a csomagolópapír (4811 vtsz.);
b) textilanyag bitumennel vagy aszfalttal bevonva, impregnálva vagy beborítva (56. vagy 59. Árucsoport);
c) a lényegében azbesztcementből készült áruk hozzáadott aszfalttal (6811 vtsz.);
d) üvegszálas szövet vagy háló stb., bitumennel vagy aszfalttal egyszerűen bevonva vagy impregnálva (7019 vtsz.).
68. Árucsoportból: 6815 Kőből vagy más ásványi anyagból előállított, másutt nem említett termék (beleértve a szénszálat, a szénszálból és tőzegből készült terméket is)
6815 10 |
– Nem elektromos termék grafitból vagy más szénből |
6815 20 |
– Tőzegből készült termék |
|
– Más termék |
6815 90 |
– – Magnezit, dolomit- vagy kromittartalommal |
6815 99 |
– – Másféle |
Idetartoznak a kőből vagy más ásványi anyagokból készült, másutt nem említett termékek, de nem tartozik ide a 69. Árucsoportban felsorolt kerámiai áru.
E vtsz. alá tartozik többek között:
(1) Természetes vagy mesterséges grafitból vagy más szénből készült, nem elektromos termékek (beleértve az atomfizikai minőségűt is), pl. szűrők, korongok, csapágyak, csövek és burkolatok, megmunkált téglák és lapok, finom mintájú kis áruk gyártására szolgáló formák (pl. érme, érem, ólomkatona, gyűjtemény stb.).
(2) Szénrostok és szénrostból készült áruk. A szénrostokat általában természetes polimerek rost formában történő elszenesítésével állítják elő. Ezeket a termékeket pl. megerősítésre használják.
a) tömb, lap és hasonló félgyártmány mesterséges grafitból vagy szénből, főleg az, amelyet elektromos kefék gyártására használnak (3801 vtsz., lásd a vonatkozó Magyarázatot).
b) tűzálló áruk, kiégetve, mint kerámiai áruk, széntartalmú (természetes vagy mesterséges grafit, koksz stb.) és kőszénkátrányszurok vagy agyag alapanyaggal (6902 vagy 6903 vtsz.).
c) szénkefe, elektróda és más részek vagy árucikkek elektromos vagy elektronikus célra (8545 vtsz.).
85. Árucsoportból: 8545 Szénelektróda, szénkefe, ívlámpaszén, galvánelemhez való szén és más elektromos célra szolgáló, szénből, grafitból készült cikk, fémmel vagy anélkül
|
– Szénelektróda |
8545 11 00 |
– – Kemencében használt |
8545 19 |
– – Más |
8545 19 10 |
– – – Elektróda elektrolízis berendezéshez |
8545 19 90 |
– – – Más |
8545 20 00 |
– Szénkefe |
8545 90 |
– Más |
8545 90 10 |
– – Fűtő ellenállás |
8545 90 90 |
– – Más |
Idetartoznak a grafitból vagy másfajta szénből készült összes cikkek, amelyek alakjuk, nagyságuk vagy egyéb tulajdonságuk alapján felismerhetően elektromos célra készültek, akár tartalmaznak fémet, akár nem.
Általában ezek a cikkek rúdsajtolással vagy öntéssel (rendszerint nyomás alatt) és hőkezeléssel készülnek olyan kompozícióból, amelyek az alapanyagokon (természetes szén, korom, retortaszén, koksz, természetes vagy mesterséges grafit stb.) és a szükséges kötőanyagokon kívül (szurok, kátrány stb.) más anyagokat is tartalmaznak, mint például fémporokat.
Egyes esetekben az e vtsz. alá tartozó cikkek a vezetőképesség növelésére és a kopás csökkentésére elektrolitikusan vagy permetszerűen bevonhatók (például rézzel). Idetartoznak abban az esetben is, ha fülekkel, érintkezőkkel vagy egyéb végződésekkel látják el azokat.
A) Szénelektródák elektromos kemencékhez.
Ezek általában henger vagy rúd alakúak, és végükön néha külső vagy belső csavarmenettel látják el, hogy megfelelő helyzetben rögzíthető legyen.
B) Hegesztő szénelektródák.
Ezek általában rúd alakúak.
C) Szénelektródák elektrolízishez.
Ezek formája lemez, rúd (háromszög-keresztmetszetű rúd is), henger stb. lehet. Úgy szerkesztik, hogy elektrolízises fürdőkbe szerelhetők vagy függeszthetők legyenek, s ennek érdekében kampókkal, gyűrűkkel vagy egyéb szerelékekkel látják el. Egyes típusokat lyukakkal vagy hornyokkal készítenek, hogy az üzemelés közben a bennük képződő gázok eltávozását megkönnyítsék.
Ezeket generátorok, motorok stb. csúszóérintkezőjeként, elektromos mozdonyok áramszedőjeként, stb. használják. Ámbár egyes fajták közvetlenül öntéssel készülnek, többségüket a 3801 vtsz.-hoz tartozó Magyarázatban leírt szénblokkokból vagy lemezekből vágják ki. Igen nagy méretpontossággal készülnek és felületeiket a milliméter századrészének tűrésével gondosan alakítják ki. Ennélfogva felismerhetők nagyságukról, alakjukról és nagyon precizen megmunkált felületükről; sok esetben teljesen vagy részben fémmel borítottak, lehetnek csatlakozókkal (tartókarokkal, kábelekkel, végződésekkel, rugókkal stb.) ellátva is.
Ezek a szénkefék a 3801 vtsz.-hoz tartozó Magyarázatban leírt bármelyik fajtából készülhetnek vagy ezüstöt is tartalmazhatnak.
Nem tartoznak ide azonban a fémkefék, amelyeket kívülről grafitréteggel vontak be a síkosság növelése érdekében (8535 vagy 8536 vtsz.). A kefetartókat (kefével vagy anélkül), mint gépalkatrészeket kell osztályozni (pl. 8503 vtsz.).
E) Ívlámpa- és egyéb lámpaszenek.
Az ívlámpaszenek rendszerint rúd vagy ceruza alakúak; olykor speciális összetételű maggal látják el az ív stabilitása és a nagy intenzitású fényteljesítmény elérése érdekében, hogy ezzel a fénynek különleges szint adjanak. Idetartoznak az elektromos ellenállás-lámpákhoz használt szén izzószálak is.
F) Galvánelemhez használt szenek.
Az elem típusa szerint a felhasználási célnak megfelelően lehet rúd, lemez, cső stb. alakú.
G) Mikrofonok szénrészei.
Ezek tárcsákból vagy más felismerhető részekből állhatnak.
H) Grafitból vagy másfajta szénből készült egyéb árucikkek, például:
(1) Elektromos kemencék szénelektródáinak összekapcsolására szolgáló összekötő darabok (csőösszekötők).
(2) Anódok, rácsok és árnyékolások egyenirányító csövekhez.
(3) Fűtőellenállások, rúd, pálca vagy egyéb formában, különböző típusú fűtőkészülékekhez.
(4) Ellenállás-tárcsák és -lemezek automatikus feszültségszabályozókhoz.
(5) Egyéb érintkezők vagy szénelektródák.
Nem tartoznak e vtsz. alá:
a) grafit vagy másfajta szén por vagy granulátum formában (38. Árucsoport);
b) szénellenállások (8533 vtsz.).
KN alszámokhoz tartozó magyarázat
8545 |
Szénelektróda, szénkefe, ívlámpaszén, galvánelemekhez való szén és más elektromos célra szolgáló, szénből, grafitból készült cikk, fémmel vagy anélkül |
8545 90 90 |
Más |
|
Ezen alszám alá tartoznak szén-alkatrészek: |
|
1. villámhárítóhoz; |
|
2. kontaktus reosztáthoz vagy ellenőrző berendezéshez. Nem osztályozható ezen alszám alá a szén alapú elektródpaszta keverék (3824 vtsz.).” |