23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet
23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet
a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint ac) alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a kezeletlen és kezelt biohulladékra, a stabilizált biohulladékra, valamint azokra a tevékenységekre,
a) amelyek során biohulladékot kezelnek mező-, erdőgazdasági és kertészeti felhasználás érdekében,
b) amelyek biohulladék-kezelő telep létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatosak.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) a mező- és erdőgazdasági tevékenység során keletkező, felszínen visszamaradó növényi maradványokra,
b) a hulladéklerakókban természetes módon keletkező biogázra,
c) a házi komposztálásra.
(3) A rendelet hatálya az állati hulladékra csak annyiban terjed ki, amennyiben arról külön jogszabály1 másképp nem rendelkezik.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) biohulladék: minden olyan növényi és állati eredetű szerves hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható;
b) zöldhulladék: olyan növényi hulladék, amely kertekből, parkokból származik (fanyesedék, ág, gally, fű, lomb, fűrészpor, faforgács stb.), a külön jogszabályban2 meghatározott úttisztításból származó hulladék kivételével;
c) maradék hulladék: a hasznosítható és veszélyes összetevők keletkezés helyén történő elkülönítése után a települési szilárd hulladéknak a külön jogszabályban3 meghatározott megmaradt része;
d) biohulladék-kezelő telep: a biohulladék begyűjtésére, gyűjtésére, előkezelésére, hasznosítására szolgáló telephely;
e) biológiai kezelés: az elkülönítetten gyűjtött biohulladék komposztálás vagy anaerob biológiai lebontás útján történő lebontása, illetőleg bomlóképességének csökkentése;
f) komposztálás: az elkülönítetten gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén jelenlétében történő autotermikus és termofil biológiai lebontása, mikro- és makroorganizmusok segítségével;
g) házi komposztálás: a saját tevékenységből származó biohulladék (konyhai nyers növényi hulladék) saját kertben (környezeti nevelési céllal iskolák, óvodák kertjében) történő komposztálása, valamint a kész komposzt saját célra történő felhasználása;
h) közösségi komposztálás: a társasház tulajdonostársainak közössége/közösségei (a továbbiakban: közösség4) saját tevékenységéből származó biohulladéknak a keletkezés helyéhez közeli területen történő komposztálása, valamint a kész komposzt felhasználása a közösség(ek) saját céljára;
i) telepi komposztálás: szervezett, elkülönített hulladékgyűjtés során begyűjtött biohulladék komposztálása biohulladék-kezelő telepen;
j) anaerob biológiai lebontás: az elkülönítetten gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén kizárása mellett történő lebontása, mikroorganizmusok (beleértve a metánképző baktériumokat is) segítségével, biogáz előállítás céljából, szilárd lebontási maradék keletkezése mellett;
k) stabilizálás: biohulladék bomlóképességének csökkentése olyan mechanikai-biológiai eljárással, amelynek következtében a szagemisszió minimalizálódik a légzési intenzitás egyidejű csökkenése mellett;
l) kezelt biohulladék: a biológiai kezelés során keletkezett komposzt vagy szilárd lebontási maradék;
m) komposzt: a biohulladék komposztálással történő hasznosításával keletkező – külön jogszabályban5 meghatározott – termésnövelő anyag, amely a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgál;
n) szilárd lebontási maradék: az elkülönítetten gyűjtött biohulladékok anaerob lebontásával képződő anyag;
o) biogáz: metánból, szén-dioxidból és egyéb, nyomokban előforduló gázokból álló keverék, amely a biohulladék elsősorban irányított anaerob lebontásával keletkezik;
p) stabilizált biohulladék: komposztálásra vagy anaerob biológiai lebontásra alkalmatlan biohulladék mechanikai-biológiai kezeléséből származó olyan anyag, melynél a stabilizálást követően a 4 nap utáni (AT4) légzési intenzitás érték 10 mg O2/g érték alá, a dinamikus légzési intenzitás érték 1000 mg O2/kg VS6/h érték alá csökken;
q) légzési intenzitás: a kezelt biohulladékban jelen lévő biológiailag lebomló szerves anyag oxigénfogyasztása [mg O2/g].
A biohulladék kezelésének általános szabályai
3. § (1) Biológiai kezelésre, valamint stabilizálásra csak az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt hulladékok kerülhetnek.
(2) Amennyiben a komposztálás, illetve az anaerob biológiai lebontás feltételei adottak, a biohulladékot a keletkezés helyén elkülönítetten kell gyűjteni, és el kell kerülni annak egyéb hulladékkal vagy anyaggal való szennyeződését.
(3) Az az elkülönítetten gyűjtött biohulladék kerülhet komposztálásra vagy anaerob biológiai lebontásra, amely újrafeldolgozásra már nem alkalmas, illetve az újrafeldolgozás ökológiai, gazdaságossági feltételei nem adottak.
(4) Hulladékgyűjtő udvarban a biohulladékok közül csak zöldhulladék gyűjthető.
(5) A biohulladék kezelése során keletkező csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről a hulladékkezelési engedélyben foglaltak szerint kell gondoskodni.
(6) Veszélyes készítménynek minősülő faanyagvédő szerrel kezelt biohulladék komposztálással, illetőleg anaerob biológiai lebontással nem kezelhető.
(7) A biológiai bomlási folyamatok elősegítése, a szerkezeti stabilitás javítása, valamint a kémiai összetétel befolyásolása érdekében a biohulladék más hulladékkal vagy anyaggal történő együttes kezelését a hulladékkezelési engedélyben foglaltak szerint kell végezni.
A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI
Közösségi komposztálás
4. § (1) A közösségi komposztálás nem engedélyköteles tevékenység.
(2) A közösségi komposztálás létesítésére alkalmas terület a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jelölhető ki.
(3) A közösségi komposztálással állati eredetű biohulladék nem kezelhető.
Telepi komposztálás, anaerob biológiai lebontás
5. § (1) A biohulladék-kezelő telep létesítése külön jogszabály7 alapján telepengedély-köteles tevékenység.
(2) Biohulladék-kezelő telep kialakításának feltételeit – a külön jogszabályban8 foglaltakon túl – az e rendelet 2. számú melléklete határozza meg.
(3) A biohulladék-kezelő telep létesítésének engedélyezése során rendelkezni kell a létesítmény felhagyása utáni esetleges kárelhárításáról és környezeti rehabilitációjáról.
6. § (1) A komposztálás:
a) nyitott prizmás komposztálással, vagy
b) félig zárt komposztálási rendszerrel, vagy
c) zárt rendszerű statikus építményű komposztálással
történhet.
(2) Az anaerob biológiai lebontással előállított biogázt zárt rendszerben kell felhasználni a környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartása mellett.
(3) A helyszínen fel nem használt vagy földgáz minőségűre nem dúsítható biogázt gázfáklya segítségével el kell égetni.
Stabilizálás
7. § (1) A maradék hulladék komposztálásra nem vihető.
(2) A biogáz, illetve a külön jogszabály9 előírásainak megfelelő minőségű komposzt előállítására nem alkalmas biohulladékot, valamint a kevert hulladékot lerakás előtt mechanikai-biológiai eljárással stabilizálni kell, vagy energiahordozóként történő felhasználását kell biztosítani.
(3) Mechanikai-biológiai stabilizálási tevékenységet csak a hulladéklerakó telephelyén belül kialakított, szilárd burkolattal ellátott területen lehet végezni.
8. § (1) A telephelyen belüli stabilizálást követően a maradék hulladék, valamint a stabilizált biohulladék engedély nélkül felhasználható a hulladéklerakó üzemeltetése során takaró rétegként, valamint annak rekultivációjához a külön jogszabályban10 meghatározottaknak megfelelően.
(2)1 A rekultiváció során az adott területen felhasználható stabilizált biohulladék mértéke nem haladhatja meg az 500 t/ha szárazanyag-mennyiséget.
9. § (1)2 A biohulladék-kezelő telep üzemeltetését az illetékes környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat szerint kell végezni, amelynek legalább a következőkre kell kiterjednie:
a) az adminisztrációra, ezen belül a szállítás rendjére, a hulladékfajták mennyiségi és minőségi nyilvántartására,
b) a hulladékkezelés rendjére,
c) a nyitva tartásra
vonatkozó előírásokra.
(2) A biohulladék-kezelő telep hulladékforgalmáról külön jogszabály11 előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni, és adatszolgáltatást kell teljesíteni.
10. § (1) Amennyiben a biohulladék-kezelő telep lakosságnál keletkező biohulladékot is fogad, úgy annak működési rendjéről a települési önkormányzat, illetőleg az üzemeltető tájékoztatja a lakosságot.
(2) A tájékoztatásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
a) a biohulladék-kezelő telepen leadható hulladék fajtái, mennyisége,
b) a létesítmények igénybevételének feltételei (szállítás, nyitva tartás, ingyenesség stb.),
c) a létesítmények használatának előnyei,
d) a káros környezeti hatások megelőzésének módjai,
e) a hasznosítás lehetőségei, azok várható környezeti, gazdasági hatásai.
(3) A telephely nyitva tartását a helyi igényeknek, valamint a lakosság igénybevételi szokásainak figyelembevételével kell kialakítani, biztosítva a lakosság számára a délutáni és a hétvégi használatot is, figyelemmel a más jogszabályokban előírtakra.
A kezelő feladatai
11. § A biohulladék-kezelő telep üzemeltetőjének a hulladék átvételekor ellenőriznie kell,
a) hogy a hulladék típusát és minősítését (összetételét) megállapító dokumentáció megfelel-e az előírásoknak, és azonosítható-e a beszállított hulladék és annak mennyisége,
b) – szükség szerint –, hogy a beszállított hulladék megfelel-e a birtokos által átadott, a hulladék minősítését tartalmazó dokumentációban meghatározottaknak.
12. § (1) Állati hulladékot is kezelő telepek működése során az állati hulladékok kezeléséről szóló külön jogszabály11 rendelkezéseit kell figyelembe venni.
(2) Zöldhulladék a kezelőtelepen nyílt téren a külön jogszabályban12 foglaltaknak megfelelően helyezhető el.
Engedélyezés
13. § A hulladékkezelési engedély iránti kérelemnek – a külön jogszabályban12 meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:
a) a kezelni kívánt biohulladék megnevezését, mennyiségét, jellemzőit, valamint a külön jogszabályban13 meghatározott kódszámát;
b) a kezelés során felhasználni kívánt segédanyagokat;
c) a kezelés során keletkező kezelt biohulladék, a keletkező új hulladék, illetve tovább nem hasznosítható, megmaradó hulladék mennyiségét, annak tervezett kezelési módját, további felhasználási lehetőségeit;
d) a kezelési folyamat szempontjából kritikus ellenőrzési pontokat.
14. § A hulladékkezelési engedélynek – a külön jogszabályban12 meghatározottakon túl – tartalmaznia kell az e rendelet 1. számú melléklete alapján a kezelhető biohulladék megnevezését, tervezett mennyiségét, összetételét, valamint a kezelés során felhasználásra kerülő segédanyagokat.
15. § A kezelt biohulladékból történő mintavételezés, elemzés, valamint a kezelt biohulladék forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése, a külön jogszabály14 előírásai alapján történik.
Hatályba léptető és záró rendelkezések
16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépéskor már üzemeltetett hulladékkezelő létesítményekre vonatkozóan e rendelet 2. számú mellékletében foglalt üzemeltetési feltételeket 2004. június 30. napjától kell alkalmazni.
_______
1 Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet.
2 A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján EWC 20 03 03 kóddal jelölt hulladék.
3 A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján EWC 20 03 01 kóddal jelölt hulladék.
4 A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése alapján.
5 A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény.
6 Volatile Solid: illékony szilárd; az értéket a szerves anyag hányadra vonatkoztatják. [az oxigénfogyasztás mérésére vonatkozó ASTM D 5975-96 szabvány (komposztstabilitás meghatározásának standard tesztmódszere) szerint].
7 A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet.
8 A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet.
9 A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet 3. számú mellékletének 4. pontja.
10 A hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet.
11 A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet.
12 A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet.
13 A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet.
14 A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet.
1. számú melléklet a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelethez
2. számú melléklet a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelethez
és üzemeltetésének feltételei
|
|
Hőmérséklet |
Kezelés időtartama |
Forgatás gyakorisága |
|
Prizmakomposztálás (1) |
55 °C |
2 hét |
5 |
|
Prizmakomposztálás (2) |
65 °C |
1 hét |
2 |
|
Zárt rendszerű komposztálás |
60 °C |
1 hét |
– |
A 8. § (2) bekezdése a 92/2007. (XI. 28.) KvVM rendelet 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 13. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést alkalmazni kell a 2007. december 13. napját megelőzően hulladéklerakó felszámolására indított és jogerősen még be nem fejezett eljárásokban.
A 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 15/2015. (III. 31.) FM rendelet 11. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás