2083/2003. (IV. 24.) Korm. határozat1
az integrált folyógazdálkodás megvalósításáról2
2003.04.24.
1. A Kormány – a mellékletben szereplő, az integrált folyógazdálkodást megvalósító feladatok megoldása és összehangolása érdekében – a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által kijelölt személy vezetésével tárcaközi bizottság működését rendeli el. A munka forrásfedezetét az érintett tárcák, a bizottságban meghatározott saját feladatukhoz rendelten, esetenként határozzák meg.
Felelős: környezetvédelmi és vízügyi miniszter, belügyminiszter, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, gazdasági és közlekedési miniszter, informatikai és hírközlési miniszter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Határidő: folyamatos
2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a folyóinkkal való gazdálkodás fejlesztéséről szóló 2014/2000. (II. 2.) Korm. határozat hatályát veszti.
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Melléklet a 2083/2003. (IV. 24.) Korm. határozathoz
Az integrált folyógazdálkodás feladatai
I. Nemzetközi és több tárcát érintő feladatok
1. Tanulmányozni és elemezni kell a szomszédos országok folyógazdálkodási tevékenységét, és az eredményeket hasznosítani kell mind a hazai tervezésben, mind pedig a határvízi együttműködés fejlesztésénél. Különös figyelmet kell fordítani az előrejelzésre, a megfigyelő rendszerekre, a kölcsönös tájékoztatásra, az egységes vízgyűjtő- és területfejlesztésre és a szomszédos országokkal összehangolt védelmi felkészülésre.
2. Ki kell dolgozni az integrált folyógazdálkodás – több tárcát érintő – teljes körű értékmodelljét, illeszkedve az EK Víz Keretirányelvhez és számolva a Duna-medence sajátosságaival. Ezen integrált modellben figyelembe kell venni a következőket: területfejlesztés, területrendezés, vidékfejlesztés és településvédelem (ármentesítés), mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat-horgászat, ipari és ivóvízhasználat, vízminőség, kereskedelmi, személy- és turistahajózás, partiszűrésű vízkészletek, a vízi és vízparti élővilág diverzitásának fenntartása, az ökológiai értékek védelme, a folyó menti ökoszisztémák fenntartása, az árvízvédelmi művek többcélú hasznosítása. Ki kell alakítani az integrált folyógazdálkodás nyílt tervezési rendszerét összhangban az EK vízgyűjtő-gazdálkodás irányelveivel.
II. Az együttműködést javító feladatok
3. Ki kell alakítani az integrált folyógazdálkodásban érdekeltek és érintettek együttműködésének és érdekegyeztetésének rendszerét.
4. Az integrált szemléletű általános szabályozási tervekben megfelelően el kell különíteni a közérdekű állami és az egyéb érdekeltségű feladatokat. Törekedni kell arra, hogy a folyószabályozási feladatok között átláthatóan elkülöníthetők legyenek a tisztán állami kötelezettségek, és nyilvánvalóvá váljon, hogy hol szükséges az állam közreműködése, támogatások formájában.
III. A vízügyi szakmai szervezetek feladatai
5. Az integrált folyógazdálkodás keretében, a 2. feladathoz kapcsolódva fel kell mérni az egyes folyók (folyószakaszok) sajátos adottságait és hosszú távú hasznosíthatóságukat. Az általános szabályozási terveket ezek szerint kell aktualizálni.
6. A folyók állapotrögzítésének korszerű módszereit alkalmazva mederfelméréseket és digitális térképeket kell készíteni a jelentősebb folyóinkról. A morfológiai adatokat a társtárcák szakirányú információival kell kiegészíteni.
7. Az egész országra kiterjedően folyókatasztert és vízi út katasztert kell összeállítani.
8. El kell készíteni folyóink állapotának és felismerhető fejlődési folyamatainak értékelését. Ebben be kell mutatni a jelenlegi, valamint a várható konfliktusokat és érdekütközéseket, azok tárgyszerűen megfogalmazott okait. A helyzetértékeléseket rendszeres időközönként fel kell újítani.
9. Az integrált folyógazdálkodási irányzatnak megfelelően fejleszteni kell a folyószabályozási tervezési irányelveket.
IV. Információs, tájékoztatási és oktatási feladatok
10. Ki kell építeni az integrált folyógazdálkodás valamennyi érdekeltjének igényeit kielégítő, valamint a külföldi kapcsolatokkal is számoló, publikus – internetes – információs rendszert. Szorgalmazni kell a PIMS (Békepartnerségi információs kezelő rendszer) alternatív felhasználását.
11. Korszerű információs kapcsolatot kell kiépíteni a vízrajzi nyilvántartás és a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer között.
12. Ki kell dolgozni, és közre kell adni egy közismereti tájékoztatót folyóink társadalmi jelentőségű tulajdonságairól, valamint a kárelhárítás, illetve a hasznosítás céljából alkalmazható vízépítési módszerekről. Egyértelművé kell tenni, hogy mi az, amit folyószabályozással lehet megoldani, és mi az, ami más megoldások alkalmazását teszi szükségessé.
13. A folyógazdálkodást illeszteni kell a területfejlesztés szakmai és finanszírozási alrendszereihez, infrastrukturális feladataihoz, és egyúttal meg kell oldani a kapcsolódást az integrált vízgyűjtő gazdálkodási tervek készítéséhez, figyelemmel a határ menti régiók területfejlesztésének összehangolására is.
14. Bővíteni kell a vízi mérnökök ökológiai, valamint a folyóhasználatban érintett más szakemberek vízgazdálkodási, katasztrófavédelmi ismereteit.
