1/2003. (ÜK. 2.) LÜ u t a s í t á s
egyes legfőbb ügyészi utasítások módosításáról*
2003.03.01.
„A fellebbviteli főügyész utasításának megjelölése
3/A. § (1) A fellebbviteli főügyész utasításának megjelölése magában foglalja a kibocsátó megnevezését, az utasítás számát (arab számmal), kiadásának évét, az utasítás megnevezést és az utasítás címét. (2) Az utasítást évenként 1-től kezdődően folyamatosan kell számozni.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a fellebbviteli vezető ügyész intézkedésére is.”
„A fellebbviteli főügyész körlevelének megjelölése
3/B. § (1) A fellebbviteli főügyész körlevelének megjelölése magában foglalja a kibocsátó megnevezését, a körlevél számát (arab számmal), kiadásának évét, a körlevél megnevezést és a körlevél címét. (2) A körlevelet évenként 1-től kezdődően, folyamatosan kell számozni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a fellebbviteli vezető ügyész körlevelére is.” „(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a területi katonai ügyészséget vezető ügyész intézkedésére is.” „(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a területi katonai ügyészséget vezető ügyész körlevelére is.” (1) Titokvédelmi felügyelő (a továbbiakban: TÜK felügyelő):
a) a Legfőbb Ügyészségen az ügyészségi számítástechnika-alkalmazás kivételével – a fellebbviteli főügyészségekre, a főügyészségekre, a helyi ügyészségekre és az OKRI-ra is kiterjedő hatáskörrel – a legfőbb ügyész által a titokvédelmi feladatok végrehajtásának irányításával és ellenőrzésével megbízott vezető beosztású ügyész,
b) a Katonai Főügyészségen a Katonai Ügyek Főosztályának vezetője,
c) a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen a fellebbviteli vezető ügyész,
d) a területi katonai ügyészségen a területi katonai ügyészség vezetőjének helyettese,
e) az ügyészségi számítástechnika-alkalmazás tekintetében – a fellebbviteli főügyészségekre, a főügyészségekre, a helyi ügyészségekre és az OKRI-ra is kiterjedő hatáskörrel – a Legfőbb Ügyészség számítástechnika-alkalmazási és információs főosztályának vezetője.
(2) A titkos ügykezelés vezetője:
a) a Legfőbb Ügyészségen – az Informatikai Központ kivételével – a Központi Igazgatási és Titkos Ügykezelő (a továbbiakban: TÜK) Iroda vezetője,
b) a Katonai Főügyészségen az Ügyviteli Iroda vezetője,
c) a fellebbviteli főügyészségen a fellebbviteli főügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott,
d) a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen a fellebbviteli vezető ügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott,
e) a főügyészségen és a helyi ügyészségeken a főügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott, ez utóbbinál a helyi ügyészség vezetőjének javaslata alapján,
f) a területi katonai ügyészségen az Ügyviteli Iroda vezetője,
g) a Legfőbb Ügyészség Informatikai Központjában a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetője által kijelölt ügyészségi alkalmazott.
a) a Legfelsőbb Ügyészségen a TÜK Iroda vezetője, az irodavezető távollétében az Igazgatási Osztály vezetője által a titokvédelmi felügyelővel egyetértésben kijelölt ügyészségi alkalmazott,
b) a Katonai Főügyészségen az Ügyviteli Iroda vezetője és a lajstromvezető,
c) a fellebbviteli főügyészségen a fellebbviteli főügyész, a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen a fellebbviteli vezető ügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott,
d) a főügyészségen és a helyi ügyészségeken a főügyész, illetve a helyi vezető ügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott,
e) a területi katonai ügyészségen az Ügyviteli Iroda vezetője,
f) az Informatikai Központban a kihelyezett ügykezelői iroda (a továbbiakban: TÜK alegység) kijelölt ügyészségi alkalmazottja.
(4) Ha a titkos ügykezelés vezetője nem ügyész, a (2)–(3) bekezdésben említett feladatkörök egybeeshetnek. (5) A titkos ügykezelés vezetője és titkos ügykezelő nem lehet olyan ügyészségi alkalmazott, aki nem felel meg a Ttv. 24. §-a (2) bekezdésében említett feltételeknek.” „(2) A titkos ügykezelést folytató szervezeti egység működési rendjét a fellebbviteli főügyészségen a fellebbviteli főügyészség, a főügyészségen és a helyi ügyészségen a főügyészség szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
(3) A Katonai Főügyészségen, a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen, és a területi katonai ügyészségen a titkos ügykezelést az Ügyviteli Iroda látja el.”
„b) az egyéb iratokat a Legfőbb Ügyészségen 00501-től, a fellebbviteli főügyészségen 00401-től, a főügyészségen 00301-től, a helyi ügyészségeken 00201-től kezdődő sorszám alatt, az év megjelölésével,”.
(4) Az Sz. 19. pontjának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A minősített adatokat kézbesítő kartonnal kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni az iktatószámot, a betekintő nevét, az iratok átadásának időpontját, az iratok lapszámát, illetve a példány sorszámát. A betekintő vagy az előadó az iratok átvételét a kézbesítő kartonon aláírásával igazolja.”
(5) Az Sz. 1. számú melléklete a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a b)–g) pont megjelölése c)–h) pontra változik:
„b) minden iratra kiterjedően a fellebbviteli főügyészségen és a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen a fellebbviteli főügyész, illetőleg a fellebbviteli vezető ügyész és helyetteseik,”.
Államtitokkör az ügyészi szervezetben
1. Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége körében:
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év;
b) az ügyészségi nyomozás során végzett titkos információgyűjtés tekintetében:
ba) az információgyűjtés eszközeinek, az erők és módszerek alkalmazásának eljárási szabályai.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év,
bb) a konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenység során keletkezett és ehhez kapcsolódó minden konkrét adat a büntetőeljárásban történő felhasználásig, valamint azok nyilvántartása, tekintet nélkül az adathordozóra, fajtájára.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év,
bc) az ügyészséggel együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 64. § (8) bekezdése alapján az ott megjelölt nyilvántartásokban fedőadatok elhelyezésének ténye és az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év,
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év,
c) a büntetőeljárásban részt vevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtási szabályairól szóló jogszabály (a továbbiakban: a személyi védelemről szóló jogszabály) szerint az ügyészség által kezdeményezett személyi védelemben részesített személy személyazonosító adatai, valamint – ha a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló törvény (a továbbiakban: tanúvédelmi törvény) szerint a programszerű védelmet az ügyészség kezdeményezte – a Védelmi Programba felvett személy személyazonosító adatai, illetve a védelem kezdeményezésével, illetve a tanúvédelmi törvény végrehajtásával összefüggésben keletkezett és nyilvántartott egyéb adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.
2. Az ügyészi szervezetben:
a) az ügyész hivatali tevékenysége során a külső szerv államtitkot is tartalmazó iratainak vizsgálatából származó adatok,
b) az ügykörében eljáró ügyész – államtitkot tartalmazó iratokba történő – betekintési jogosultságából származó adatok,
c) az ügyész bíróság előtti tevékenysége során keletkezett – államtitkot tartalmazó – iratokból származó adatok,
d) az államtitkot képező adatokra vonatkozó vagy ilyen adatok felhasználásával készült szakértői vizsgálatok vélemények, elemzések,
e) az államtitkot érintő jogszabályokkal kapcsolatos javaslatok vagy más, hivatalból tett kezdeményezések, más szervektől és állampolgároktól érkező – államtitkot is tartalmazó – beadványok,
f) azok az összefoglaló jelentések, amelyek államtitoknak minősített statisztikai vagy egyéb adatokat tartalmaznak,
g) az ügyészség fegyelmi ügyeinek olyan iratai, amelyek államtitok megsértésével kapcsolatosak, és államtitkot tartalmaznak,
h) államtitkot tartalmazó számítástechnikai adathordozók, valamint ezek feldolgozását szolgáló informatikai rendszerek, programok és dokumentációk,
i) az Alkotmányban szabályozott minősített időszakra vonatkozó és államtitkot tartalmazó jogszabálytervezetek és ezzel kapcsolatos iratok, j) a védelmi felkészítés és országmozgósítás Legfőbb Ügyészség által elkészített, az ügyészségre vonatkozó belső normái.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.”
(8) Az Sz.-ben a Legfőbb Ügyészség
– Pénzügyi Főosztálya megjelölés Pénzügyi és Műszaki Főosztályra,
– Titkársága, illetőleg Személyügyi és Továbbképzési Főosztálya megjelölés Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra, a 30. pont (2) bekezdésében Nemzetközi és Európai Ügyek Irodájára,
– Számítóközpontja megjelölés Informatikai Központra
változik.
„1. § A Legfőbb Ügyészség, a Katonai Főügyészség, valamint Katonai Fellebbviteli Ügyészség illetékessége az ország egész területére kiterjed.” „2. § (1) A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség illetékessége Budapest, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom–Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megye területére terjed ki. (2) A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség illetékessége Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala megye területére terjed ki.
(3) A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség illetékessége Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére terjed ki.”
„(2) Az utasítás 1. §-ának a Katonai Fellebbviteli Ügyészség illetékességére vonatkozó rendelkezése, továbbá 2. §-a 2003. július 1-jén lép hatályba.” „(2) Az utasításnak a fellebbviteli főügyészségekre vonatkozó rendelkezései 2003. március 1-jén lépnek hatályba.”
„54 Fővárosi fellebbviteli főügyész
55 Pécsi fellebbviteli főügyész
56 Szegedi fellebbviteli főügyész
57 Katonai Fellebbviteli Ügyészség vezetője”.
„(1) Az utasítás hatálya a Legfőbb Ügyészségen (Katonai Főügyészségen), a fellebbviteli főügyészségen, a megyei, fővárosi főügyészségen (a továbbiakban az utóbbiak együtt: főügyészség) és a helyi ügyészségen szolgálatot teljesítő, a Legfelsőbb Bíróságon, az ítélőtáblán, a megyei (fővárosi) bíróságon, a helyi és a munkaügyi bíróságon tárgyaló ügyészekre, valamint a helyi bíróságon tárgyaló ügyészségi titkárokra (a továbbiakban együtt: tárgyaló ügyész) terjed ki.”
„b) a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, illetőleg a megyei (fővárosi) főügyész egyedi döntése alapján, kivételesen, tisztségének egyéb okból történő megszűnése esetén”.
„A Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységeinek vezetői, a fellebbviteli főügyészek, továbbá a megyei (fővárosi) főügyészek – a helyi ügyészségekre kiterjedően is – évenként szeptember 30-áig jelzik a Legfőbb Ügyészség személyügyi, továbbképzési és igazgatási főosztályának a következő évi talárszükségletet.”
„(1) Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba, rendelkezéseit a fellebbviteli főügyészségek tárgyaló ügyészeire vonatkozóan 2003. július 1-jétől, a megyei (fővárosi) bíróságon tárgyaló ügyészekre vonatkozóan 2000. január 1-jétől, a helyi bíróságokon tárgyaló ügyészekre vonatkozóan 2000. július 1-jétől kell alkalmazni.”
„c) a fellebbviteli főügyészségen és a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen (a továbbiakban együtt: fellebbviteli főügyészség) folyamatban lévő vagy érdemben már befejezett ügyről, illetve a fellebbviteli főügyészség által folytatott vizsgálatról a fellebbviteli főügyész, fellebviteli vezető ügyész (a továbbiakban együtt: fellebbviteli főügyész), akadályoztatásuk vagy felhatalmazásuk alapján a sajtóval való kapcsolattartásra kijelölt ügyész,”
„(3) A sajtóval való kapcsolattartásra a fellebbviteli főügyész és a főügyész ügyészt jelölt ki. A fellebbviteli főügyész, a főügyész és a sajtóval való kapcsolattartásra kijelölt ügyész a sajtónak adott nyilatkozatáról, annak megjelenése, elhangzása, illetve bemutatása után az azt tartalmazó lappéldány, hang- vagy képfelvétel, kazetta azonnali felterjesztésével a Sajtóirodát vezető ügyészt tájékoztatja.”
„A Legfőbb Ügyészség sajtóirodájával való rendszeres kapcsolattartás a fellebbviteli főügyész, illetőleg a főügyész által a sajtóval való kapcsolattartásra kijelölt ügyész feladata, aki ennek során tájékoztatja a Sajtóirodát vezető ügyészt
a) a fellebbviteli főügyészség, illetve a főügyészség által vizsgált olyan ügyekről, amelyekről a sajtóban korábban már megjelentek információk,”
„(4) Amennyiben a fellebbviteli főügyészségen, illetve a főügyészségen olyan ügy van folyamatban, amely a fellebbviteli főügyész, a főügyész vagy a sajtóval való kapcsolattartásra kijelölt ügyész megítélése szerint a jövőben országos érdeklődésre tarthat számot, az ügy lényegéről és a megtett intézkedésekről tájékoztatni kell a Sajtóirodát vezető ügyészt.”
„(2) A fellebbviteli főügyészségen, a főügyészségen és a helyi ügyészségen készült, illetve a fellebbviteli főügyészség, a főügyészség vagy a helyi ügyészség által folytatott eljárásban felhasznált hivatalos iratba való betekintést a sajtó részére a fellebbviteli főügyész, a főügyész vagy a sajtóval való kapcsolattartásra kijelölt ügyész engedélyezheti.”
„8. § (1) Az ügyészség tevékenységével összefüggő sajtóközlemény esetén a sajtóhelyreigazítási eljárásról (Ptk. 79. §) országos kiadvány, illetve az egész országban fogható rádió-, illetve televízióadás esetén a legfőbb ügyész, fellebbviteli főügyészségi, megyei (fővárosi) főügyészségi, illetve regionális kiadvány vagy rádió- és televízióadás esetén a fellebbviteli főügyész, illetve a főügyész dönt a (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően. A fellebbviteli főügyész és a főügyész által kezdeményezett sajtóhelyreigazítási eljárás tényéről és az eljárás befejeződéséről, illetve annak eredményéről a Legfőbb Ügyészség sajtóirodáját haladéktalanul tájékoztatni kell. (2) A sajtóhelyreigazítási eljárás kezdeményezésére vonatkozó szándékáról a fellebbviteli főügyész és a főügyész tájékoztatja a Legfőbb Ügyészség sajtóirodáját. A sajtóhelyreigazítási eljárást csak a legfőbb ügyésznek a Sajtóirodán keresztül továbbított jóváhagyása esetén lehet kezdeményezni.”
„(3) A fellebbviteli főügyészek, a fellebbviteli vezető ügyész, valamint a főügyészek (a továbbiakban együtt: főügyészek) és az OKRI igazgatója a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatban rájuk háruló feladatok közül az ügyviteli teendőket magasabb vezető állású ügyészségi alkalmazottra ruházhatják át. Erről a fellebbviteli főügyészségek, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a főügyészségek, valamint az OKRI szervezeti és működési szabályzataiban kell rendelkezni.”
8. § Ez az utasítás 2003. március 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
c) az Országos Kriminalisztikai Intézet szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/1992. Legf. Ü. utasítás hatályon kívül helyezéséről rendelkező 2/2000. (ÜK. 3.) LÜ utasítás.
Dr. Polt Péter s. k.,
legfőbb ügyész
