• Tartalom

9001/2002. (SK 3.) KSH közlemény

9001/2002. (SK 3.) KSH közlemény

a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról*

2002.06.14.
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. Statisztikai törvény (továbbiakban Stt.) 6. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Stt. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a statisztikai számjel elemeit és nómenklatúráit az alábbiak szerint határozom meg.
1. A statisztikai regiszter részét képező statisztikai számjel felépítését ezen közlemény 1. sz. melléklete tartalmazza.
2. A statisztikai számjel első eleme (1–8. számjegy) a törzsszám, a gazdasági szervezetek egyedi azonosítója. A törzsszámról az adóalanyok egységes azonosítási rendszeréről szóló 8002/1987. (SK 12.) KSH–APEH együttes tájékoztató intézkedik.
3. A statisztikai számjel második eleme a gazdasági szervezetnek a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről (TEÁOR) szóló többször módosított 9008/1997. (SK 7.) KSH-közleményben foglaltak szerint megállapított főtevékenysége szakágazatát tartalmazza (9–12. számjegy).
4. A statisztikai számjel harmadik eleme (13–15. számjegy) a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása, amelynek nómenklatúráját jelen közlemény 2. sz. melléklete tartalmazza.
5. A statisztikai számjelnek a gazdasági szervezetek székhelye szerinti megyét kifejező negyedik elemének (16–17. számjegy) nómenklatúráját ezen közlemény 3. sz. melléklete tartalmazza.
6. A gazdálkodási formák elemeinek tartalmi meghatározását ezen közlemény 4. sz. melléklete tartalmazza.
Ezen közleményben foglaltakat 2002. június 1-jétől kezdődően kell alkalmazni, egyidejűleg a 9027/1993. (SK 13.), a 9002/1995. (SK 2.), a 9004/1998. (SK 5.), valamint a 9013/1999. (SK 10.) KSH-közlemény érvényét veszti.

Dr. Mellár Tamás s. k.,
a KSH elnöke

1. számú melléklet a 9001/2002. (SK 3.) KSH-közleményhez

A statisztikai számjel felépítése

2. számú melléklet a 9001/2002. (SK 3.) KSH-közleményhez

A statisztikai egységek gazdálkodási forma szerinti osztályozása
(egységes szerkezetben)
VÁLLALKOZÁS (1, 2)

1 Jogi személyiségű vállalkozás

11 Jogi személyiségű gazdasági társaság
112 Közös vállalat
113 Korlátolt felelősségű társaság
114 Részvénytársaság

12 Szövetkezet
121 Lakásszövetkezet
122 Takarék- és hitelszövetkezet
124 Mezőgazdasági szövetkezet
129 Egyéb szövetkezet

13 Egyéb jogi személyiségű vállalkozás
131 Ügyvédi, jogtanácsosi iroda
132 Oktatói munkaközösség
133 Vízitársulat
134 Víziközmű-társulat
135 Erdőbirtokossági társulat
136 Végrehajtóiroda, végrehajtók közös irodája
139 Egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségű vállalkozás

2 Jogi személyiség nélküli vállalkozás

21 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
211 Közkereseti társaság
212 Betéti társaság

22 Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás
221 Polgári jogi társaság
222 Művészeti alkotóközösség
224 Építőközösség
225 Társasház
226 Külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe
229 Máshova nem sorolt, jogi személyiség nélküli vállalkozás

23 Egyéni vállalkozás
231 Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozás
232 Egyéb engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozás
233 Adószámmal rendelkező magánszemély
234 Egyéb piaci termelés

KÖLTSÉGVETÉSI SZERV (3)
3 Költségvetési szerv és intézménye (3)
31 Központi költségvetési szerv és intézménye
311 Központi felügyeleti költségvetési szerv
312 Központilag felügyelt költségvetési szerv

32 Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye
321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv
322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv
323 Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv
324 Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv
325 Regionális fejlesztési tanács
326 Térségi fejlesztési tanács
327 Megyei fejlesztési tanács
328 Önkormányzati fejlesztési társulás

33 Társadalombiztosítási költségvetési szerv
331 Központi társadalombiztosítási költségvetési szerv
332 Társadalombiztosítási költségvetési igazgatási szerv

34 Köztestületi költségvetési szerv
341 Köztestületi felügyeleti költségvetési szerv
342 Köztestület által felügyelt költségvetési szerv

35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv
351 Országos kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv
352 Országos kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv

NONPROFIT SZERVEZET (5, 6, 8)
5 Jogi személyiségű nonprofit szervezet
51 Párt
511 Párt

52 Egyesület
521 Sportegyesület, sportszövetség, sportági országos szakszövetség
522 Vadászegyesület
523 Horgászegyesület
525 Önkéntes tűzoltó-egyesület
529 Egyéb egyesület

53 Szakszervezet, munkavállalói érdekképviselet
531 Szakszervezet
532 Egyéb munkavállalói érdekképviselet

54 Köztestület
541 Kamara
549 Egyéb köztestület

55 Egyház, egyházi intézmény
551 Egyház
552 Önálló egyházi intézmény
553 Egyház önálló szervezete
554 Egyházak szövetsége
559 Egyéb egyházi szervezet

56 Alapítvány
561 Közalapítvány
562 Közalapítvány intézménye
569 Egyéb alapítvány

57 Közhasznú társaság
571 Közhasznú társaság

58 Magánbiztosítás
581 Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
582 Magánnyugdíjpénztár

59 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet
591 Egyesülés
599 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet

6 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet
61 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet
611 Külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi képviselete

69 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet
691 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet

ÁTMENETI ÉS TECHNIKAI BESOROLÁSOK (7, 9)
7 Egyéb gazdasági szervezet
71 Állami gazdálkodó szervezet
711 Állami vállalat
719 Egyéb állami gazdálkodó szervezet

72 Egyéb vállalat
721 Leányvállalat
722 Egyes jogi személyek vállalata
724 Tröszt
729 Egyéb, máshova nem sorolt vállalat

73 Megszűnt gazdálkodási forma
731 Gazdasági munkaközösség
739 Egyéb megszűnt gazdálkodási forma

8 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység
81 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység
811 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység

9 Technikai kód
91 Alap
911 Elkülönített állami pénzalap
912 Fejezeti kezelésű előirányzat
913 Nyugdíjbiztosítási alap
914 Egészségbiztosítási alap
915 Befektetési alap
916 Országos betétbiztosítási alap
917 Magánnyugdíjgarancia-alap
919 Egyéb alap

92 Munkavállalói résztulajdonosi program szervezete
921 Munkavállalói résztulajdonosi program szervezete

93 Egyéb adóalany
931 Egyéb adóalany

94 Külföldi diplomáciai, konzuli testület
941 Külföldi diplomáciai, konzuli testület

95 Gesztorönkormányzat, társulás
951 Gesztorönkormányzat, társulás

3. számú melléklet a 9001/2002. (SK 3.) KSH-közleményhez

A gazdasági szervezetek székhelye szerinti megyét kifejező nómenklatúra

Budapest

01

Baranya megye

02

Bács-Kiskun megye

03

Békés megye

04

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

05

Csongrád megye

06

Fejér megye

07

Győr-Moson-Sopron megye

08

Hajdú-Bihar megye

09

Heves megye

10

Komárom-Esztergom megye

11

Nógrád megye

12

Pest megye

13

Somogy megye

14

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

15

Jász-Nagykun-Szolnok megye

16

Tolna megye

17

Vas megye

18

Veszprém megye

19

Zala megye

20

Megyéhez nem köthető*

88


* E kód csak a 91-essel, 93-assal és 94-essel kezdődő gazdálkodásiforma-kóddal együtt alkalmazható.

4. számú melléklet a 9001/2002. (SK 3.) KSH-közleményhez

A gazdálkodási formák elemeinek tartalmi meghatározása
Az egyes gazdálkodási formák részletes
meghatározását a hivatkozott jogszabályok
írják le. Tájékoztatásul a legfontosabbnak
tartott részeket emeltük ki.

VÁLLALKOZÁS (1, 2)

1 Jogi személyiségű vállalkozás

11 Jogi személyiségű gazdasági társaság

11 2 Közös vállalat (1997. CXLIV. tv.)
A közös vállalat a tagok által alapított olyan jogi személyiségű gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok együttesen, vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek. A vállalatot természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthatja, illetve tagként a vállalat tevékenységében részt vehet. A közös vállalat a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre a társasági szerződés időpontjára visszamenőleg.

113 Korlátolt felelősségű társaság (1997. CXLIV. tv.)
A korlátolt felelősségű társaság olyan jogi személyiségű gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, s a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. Tagjai természetes és/vagy jogi személyek lehetnek. A társaság egyszemélyes is lehet és akkor alapító okirattal, egyébként (többszemélyes alapításkor) társasági szerződéssel alapítható. A társaság a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre, a társasági szerződés időpontjára visszamenőleg.

114 Részvénytársaság (1997. CXLIV. tv.)
A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakuló jogi személyiségű gazdasági társaság, ahol a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Tagjai természetes és/vagy jogi személyek. Egyszemélyes rt. is alapítható, ill. működő is válhat egyszemélyessé. A részvénytársaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, az alapszabály elfogadásának időpontjára visszamenőleg.

12 Szövetkezet

121 Lakásszövetkezet (1992. I. tv., 1996. XXXII. tv., 2000. CXLI. tv.)
A lakásszövetkezet (a lakás, a nyugdíjasházi, az üdülő, a személygépkocsi-tároló, a műhely, vagy az üzlethelyiség-építő és -fenntartó szövetkezet) közhasznú tevékenységet ellátó, jogi személyiségű kommunális szervezet. A tagok természetes és/vagy jogi személyek lehetnek. A lakásszövetkezet a vagyonával felel az alaptevékenységéből (építés, üzemeltetés, felújítás) eredő tartozásaiért, ha az nem fedezi a tartozást, a tagok, tulajdonosok pótbefizetésre kötelezhetők. A lakásszövetkezet cégbírósági bejegyzéssel jön létre.

122 Takarék- és hitelszövetkezet (1992. I. tv., 1996. CXII. tv., 1996. XXXII. tv., 2000. CXLI. tv.)
Az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. Szövetkezetet természetes személyek és – a 2000. CXLI. tv.-ben meghatározott korlátozásokkal – jogi személyek alapíthatnak. Tevékenysége alapvetően – a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján meghatározott kivételekkel – betét elfogadására és hitelnyújtásra irányul, elsősorban tagjaik, illetve természetes személyek körében. A hitelszövetkezet tevékenységét – a pénzváltás kivételével – csak saját tagjai körében végezheti. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges a hitelintézet alapításához. Cégbírósági bejegyzéssel jön létre.

124 Mezőgazdasági szövetkezet (1992. I. tv., 1996. XXXII. tv., 2000. CXLI. tv.)
Az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. Szövetkezetet természetes személyek és – a 2000. CXLI. tv.-ben meghatározott korlátozásokkal – jogi személyek alapíthatnak. Tevékenységi köre döntően a mezőgazdaságra, erdőgazdálkodásra és halászatra terjed ki. Cégbírósági bejegyzéssel jön létre.

129 Egyéb szövetkezet (1992. I. tv., 1996. XXXII. tv., 2000. CXLI. tv.)
Az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását – ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is –, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. Szövetkezetet természetes személyek és – a 2000. CXLI. tv.-ben meghatározott korlátozásokkal – jogi személyek alapíthatnak. Tevékenységi köre döntően a 121–124 csoportoknál meg nem nevezett tevékenységi területekre terjed ki. Cégbírósági bejegyzéssel jön létre.

13 Egyéb jogi személyiségű vállalkozás

131 Ügyvédi, jogtanácsosi iroda (1998. IX. tv., 1983. 3. tvr.)
Ügyvédi irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat. Az iroda – az Ügyvédi kamara által – az ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétellel jön létre. A jogtanácsosi iroda a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szervezetekkel kapcsolatos jogi tevékenységet látja el. Jogtanácsosi irodát vállalat alapítására jogosult szervezet vagy közösen több gazdálkodó szervezet hozhat létre. Mindkét iroda jogi személy.

132 Oktatói munkaközösség [36/1990. (II. 28.) Mtr.]
Oktatás céljából a megfelelő képesítéssel rendelkező természetes személyek oktatói munkaközösséget alapíthatnak, amely jogi személy. Pl. zeneoktatói, társastánc-tanítói, nyelvoktatói stb. munkaközösség. A munkaközösség kötelezettségeiért saját vagyonával felel. Az oktatói munkaközösség társas vállalkozás, cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

133 Vízitársulat [1995. LVII. tv., 120/1999. (VIII. 6.) Korm. r.]
A vízitársulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlan- tulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A társulat közfeladatként helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatokat lát el. Közcélú mezőgazdasági vízhasznosítási létesítményeket hozhat létre, az alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységeket is folytathat. Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

134 Víziközmű-társulat [1995. LVII. tv., 120/1999. (VIII. 6.) Korm. r.]
A társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlan-tulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A társulat közfeladatként a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, káros vizek elvezetését szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt. Cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet.

135 Erdőbirtokossági társulat (1994. XLIX. tv., 1997. CXLIV. tv.)
Az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátása céljából létrehozott jogi személyiségű gazdálkodó szervezet. A társulat kizárólag erdőgazdálkodási és ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytathat. Legkevesebb két erdőtulajdonos alapíthatja. Tíz főnél kevesebb alapító tag a társulatot szerződéssel hozza létre. Egyébként a társulat alapítását az alapító közgyűlés határozza el, és az alapszabályt okiratba kell foglalni. A tagok társulati érdekeltségét a társulati vagyonból való részesedésük határozza meg, amely ezzel arányos szavazati jogot biztosít a társulat közgyűlésén és kifejezi az erdőn fennálló használat mértékét (használati illetőség). A társulat tagjairól névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a tag nevét (cégét), lakhelyét (telephelyét), tulajdona mértékét, valamint az őt megillető szavazatok számát. A társulat a cégbírósági bejegyzéssel jön létre.

136 Végrehajtóiroda, végrehajtók közös irodája (1994. LIII. tv.)
A végrehajtói iroda határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A végrehajtói iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és tagjainak felelősségére a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok érvényesek. A végrehajtók önkormányzati szerve: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (röviden kamara). Végrehajtói iroda alapításához a kamara engedélye szükséges (alapítási engedély).    
Az azonos székhelyre kinevezett két vagy több végrehajtó közös irodában is végezheti tevékenységét. A közös iroda létesítését a kamara engedélyezi.    
Mindkét iroda cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

139 Egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségű vállalkozás
Ide tartozik a 131–136 csoportokba nem sorolható egyéb jogi személyiségű vállalkozás.

2 Jogi személyiség nélküli vállalkozás
21 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
211 Közkereseti társaság (1997. CXLIV. tv.)
A közkereseti társaság társasági szerződéssel létrehozott jogi személyiség nélküli társaság. Tagjai korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett folytatnak közös gazdasági tevékenységet, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A tagok természetes és/vagy jogi személyek lehetnek. A társaság cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

212 Betéti társaság (1997. CXLIV. tv.)
Társasági szerződéssel létrehozott, jogi személyiség nélküli társaság. Tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. A tagok természetes és/vagy jogi személyek lehetnek, költségvetési szervezet csak felügyeleti szervének hozzájárulásával lehet beltag. A betéti társaságnak legalább egy beltagjának és legalább egy kültagjának kell lennie. A társaság cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

22 Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás

221 Polgári jogi társaság (1959. IV. tv., 1997. CXLIV. tv.)
Polgári jogi társaságot legalább két tag társasági szerződése hozza létre a tagok gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében, vagyoni hozzájárulással vagy anélkül. A vagyoni hozzájárulás közös tulajdonná válik és a tagok felelőssége egyetemleges. A tagok természetes és/vagy jogi személyek. A tagok személyes közreműködésre kötelesek, kivéve, ha a társaságnak jogi személy tagja is van, és a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy e tag csak vagyoni hozzájárulásra köteles.

222 Művészeti alkotóközösség (1989. II. tv.)
Az alkotóközösség a tagok művészi tevékenységének támogatása, tevékenységük anyagi feltételeinek biztosítása, valamint a tagok műveinek forgalomba hozatala céljából alakult társadalmi szervezet. Az alkotóközösség csak a tagjai által készített műveket jogosult forgalomba hozni, továbbá a művek felhasználására megállapodást kötni. Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

224 Építőközösség (1959. IV. tv.)
Az építőközösség a lakóházépítésben részt vevő építtetőknek írásba foglalt építőközösségi szerződéssel, abból a célból alakított szervezete, hogy a tagok lakó- vagy más épületet építsenek fel. Az építőközösség nem jogi személy. Az építőközösségben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy épület felépítése végett együttműködnek, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a felépített épületre társasháztulajdont hoznak létre. Az építőközösség megszűnik, ha az építés befejeződött és a tagok a tulajdoni viszonyaikat (társasháztulajdon létesítésével, lakásfenntartó szövetkezet alapításával vagy más módon) rendezték vagy megszüntetését a tagok közösen elhatározták.

225 Társasház (1997. CLVII. tv.)
A társasháztulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület fenntartására, felújítására alapító okirattal létrehozott szervezete, amely gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelességeit, a közös költség viselésének szabályait – ha azokat nem az alapító okirat tartalmazza – a közösség szervezeti-működési szabályzata állapítja meg.

226 Külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe (1997. CXXXII. tv.)
Ide tartozik a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. A vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követően kezdheti meg, és nem folytathat a külföldi vállalkozás, illetve más devizakülföldi nevében képviseleti és ügynöki tevékenységet. A fióktelep devizabelföldinek minősül. A fióktelep cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

229 Máshova nem sorolt, jogi személyiség nélküli vállalkozás
Ide tartozik a 221–226 csoportokba nem sorolható jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás.

23 Egyéni vállalkozás
231 Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozás (1990. V. tv., 1998. LXXII. tv.)
Egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági célú letelepedése esetén külön törvény alapján folytatott gazdasági tevékenysége. E törvény alkalmazásában gazdasági tevékenység az üzletszerűen – ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen – folytatott termelő- vagy szolgáltatótevékenység. Az egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja.    
Az egyéni vállalkozó – kérelmére – a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át. Az egyéni cég nem jogi személy.

232 Egyéb engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozás (1995. CXVII. tv.)
Egyéni vállalkozásnak minősül, ha a magánszemély külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai, szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat; vagy az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősül; vagy jogi személy rész-legét szerződéses rendszerben üzemelteti, vagy ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő, közjegyző; vagy a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó.

233 Adószámmal rendelkező magánszemély
Egyéni vállalkozásnak nem minősülő, de adószámmal rendelkező, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemély, vagy az adószám kiváltására kötelezett magánszemély (pl. magánháztartás alkalmazottat foglalkoztat) tartozik ide.

234 Egyéb piaci termelés (1995. CXVII. tv.)
Az a termékelőállítás, amelyet a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély saját gazdaságában folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.


KÖLTSÉGVETÉSI SZERV (3)
3 Költségvetési szerv és intézménye (3)
31 Központi költségvetési szerv és intézménye
311 Központi felügyeleti költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv., 1997. CXLVI. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.]
Olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló, jogszabályban, határozatban, alapító okiratban (a továbbiakban együtt: alapító okirat) meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi. Ide tartoznak: a minisztériumok, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező államhatalmi, igazgatási és országos hatáskörű szervezetek, ideértve a Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott munkaerő-piaci szervezetet is, valamint más, külön jogszabályban meghatározott szervezetek. A költségvetési szervezet – a jogszabállyal alapított költségvetési szervet kivéve – a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel – az alapító okiratban meghatározott hatállyal – jön létre, és a nyilvántartásból a megszüntető jogszabály rendelkezése szerint vagy az okiratban meghatározott hatállyal való törléssel szűnik meg.

312 Központilag felügyelt költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.]
Állami feladatokat az alapító okiratban meghatározott körben és kötelezettséggel végző, meghatározott szervezet felügyelete alatt álló, önálló költségvetési szervezet. Alapító okirattal és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek törzskönyvi nyilvántartásába való bejegyzéssel, jogi személyként jön létre.

32 Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye

321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.]
Ide tartozik a helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerveként működő fő-, polgármesteri hivatal, megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal).

322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv., 1997. CXXXV. tv.,
217/1998. (XII. 30.) Korm. r.]
A helyi önkormányzat képviselő-testülete felügyelete alá tartozó, a 321-es csoportba nem sorolható, ill. az önkormányzat által meghatározott tevékenységi körre alapított, működtetett és ellenőrzött, önálló jogi személyiségű költségvetési szerv, beleértve a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. alapján jogi személyiséggel rendelkező társulásokat is.

323 Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv., 1993. LXXVII. tv.,
217/1998. (XII. 30.) Korm. r.]
A helyi kisebbségi önkormányzat a feladatmutatók szerint járó normatív hozzájárulásokból és támogatásokból finanszírozza és látja el a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló és más törvényben meghatározott feladatait.

324 Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv., 1993. LXXVII. tv.,
217/1998. (XII. 30.) Korm. r.]
A helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó, a 323-as csoportba nem sorolható, önálló jogi személyiségű költségvetési szerv.

325 Regionális fejlesztési tanács (1996. XXI. tv.)
A régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott tervezési-statisztikai régiókban működő regionális fejlesztési tanácsok látják el. A regionális fejlesztési tanács jogi személy.

326 Térségi fejlesztési tanács (1996. XXI. tv.)
A régió-, illetve a megyehatárokon túl terjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok hozzák létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy.

327 Megyei fejlesztési tanács (1996. XXI. tv.)
A megye területén összehangolja a kormányzat, a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A megyei fejlesztési tanács jogi személy.

328 Önkormányzati fejlesztési társulás (1996. XXI. tv.)
A települések összehangolt fejlesztésére, közös területfejlesztési programok kialakítására és megvalósítására hozzák létre. Az önkormányzati fejlesztési társulás jogi személy.

33 Társadalombiztosítási költségvetési szerv
331 Központi társadalombiztosítási költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv., 1998. XXXIX. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.]
A társadalombiztosítás központi hivatali szervei: a kötelező nyugdíjbiztosítással, egészségbiztosítással kapcsolatos feladatokat ellátó, költségvetési rend szerint működő, önálló jogi személyiségű Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amelyek ellátják a Nyugdíj-biztosítási, illetve Egészségbiztosítási Alap kezelését és a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

332 Társadalombiztosítási költségvetési igazgatási szerv [1992. XXXVIII. tv., 1998. XXXIX. tv., 1999. CIX. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.]
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei, amelyek a kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítással kapcsolatos feladatokat ellátó, költségvetési rend szerint működő, önálló jogi személyiségű szervek. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei: a fővárosi és megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és ezek kirendeltségei, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei: a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság, az újságíró Tagozat, az Országos Orvosszakértői Intézet, a fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak és ezek kirendeltségei.

34 Köztestületi költségvetési szerv
341 Köztestületi felügyeleti költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30) Korm. r.]
A nem gazdasági társaság formájában működtetett, költségvetési köztestületek felügyeleti szervei.

342 Köztestület által felügyelt költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30) Korm. r.]
A köztestületek nem gazdasági társaság formájában működtetett, általuk felügyelt szervei.

35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv
351 Országos kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30) Korm. r.]
Az országos kisebbségi önkormányzatok által létrehozott, jogi személyiségű költségvetési szervezet.

352 Országos kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv [1992. XXXVIII. tv.,
217/1998. (XII. 30) Korm. r.]
Az országos kisebbségi önkormányzat felügyelete alatt működő, önálló jogi személyiségű költségvetési szerv.

NONPROFIT SZERVEZET (5, 6, 8)
5 Jogi személyiségű nonprofit szervezet
51 Párt
511 Párt (1989. II. tv., 1989. XXXIII. tv.)
A párt a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok alapján jogi személyként, önkéntesen, alapszabályban meghatározott célra létrehozott szervezet. Nyilvántartott, csak magánszemélyekből álló tagsággal rendelkezik. A párt bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

52 Egyesület

521 Sportegyesület, sportszövetség, sportági országos szakszövetség (1959. IV. tv., 1989. II. tv.,
2000. CXLV. tv.)
A sportegyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely meghatározott célra (sporttevékenység) magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
A sportszövetség a versenyszerű sporttal kapcsolatos, különösen sportszervező, sportot támogató, valamint a sporttal összefüggő érdek-képviseleti tevékenységet folytat. Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.    
A sportági országos szakszövetség önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportágban működő sportszervezetek, a sportági országos szakszövetségek számára meghatározott feladatok ellátására hozhatnak létre. A szakszövetség jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

522 Vadászegyesület (1959. IV. tv., 1989. II. tv.)
A vadászegyesület olyan, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely meghatározott célra (vadászat), magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

523 Horgászegyesület (1959. IV. tv., 1989. II. tv.)
A horgászegyesület olyan, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely meghatározott célra (horgászat) magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

525 Önkéntes tűzoltó-egyesület (1959. IV. tv., 1989. II. tv.)
Az önkéntes tűzoltó-egyesület olyan, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely meghatározott célra (tűzoltás, tűzvédelem) magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

529 Egyéb egyesület (1959. IV. tv., 1989. II. tv.)
Olyan, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott, az 521–525 csoportoknál megjelölteken kívüli egyéb (társadalmi, kulturális stb.) célra magánszemélyek és/vagy jogi személyek részvételével alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. (A pártok, valamint a szakszervezetek és munkavállalói érdekképviseletek önálló gazdálkodási formaként szerepelnek.)

53 Szakszervezet, munkavállalói érdekképviselet

531 Szakszervezet (1989. II. tv., 1992. XXII. tv.)
A szakszervezet a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok alapján jogi személyként, önkéntesen, alapszabályban meghatározott célra létrehozott szervezet. Nyilvántartott, csak magánszemélyekből álló tagsággal rendelkezik. Elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és védelme. A szakszervezet a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy.

532 Egyéb munkavállalói érdekképviselet (1989. II. tv., 1992. XLVII. tv., 1992. XXII. tv.)
A tagok önkéntes társulásán alapuló munkavállalói érdekeket képviselő egyesület, pl. üzemi tanács.

54 Köztestület

541 Kamara (1959. IV. tv., 1993. XCII. tv.)
Ide tartozik az önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal rendelkező, törvény alapján létrehozott, a tagságához, ill. az általuk végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot ellátó köztestületek közül a gazdasági, ill. szakmai kamara. A kamara a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy.

549 Egyéb köztestület (1959. IV. tv., 1993. XCII. tv.)
Ide tartozik az 541 csoporton kívüli valamennyi köztestület, például a Magyar Tudományos Akadémia, a közbirtokosság, a hegyközség, a tőzsde stb.

55 Egyház, egyházi intézmény

551 Egyház (1990. IV. tv., 1997. CXXIV. tv.)
Az azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat (továbbiakban együtt egyház) hozhatnak létre. Az egyház a székhelye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy.

552 Önálló egyházi intézmény (1990. IV. tv.)
Az egyház mint jogi személy elláthat minden olyan nevelési, oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport-, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy állami szerv (intézmény) számára. E tevékenységi körben az egyház mint jogi személy intézményt létesíthet és tarthat fenn. Az egyház intézménye jogi személy, az egyház alapító okiratával, bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre.

553 Egyház önálló szervezete (1990. IV. tv., 1997. CXXIV. tv.)
Az egyház vallásos célra létesülő önálló szervezete (szerzetesi szervezet) a bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy. A bejelentéshez mellékelni kell az illetékes egyházi szerv nyilatkozatát arról, hogy a szervezet az egyház szabályai szerint alakult meg, és az egyház keretében működik.

554 Egyházak szövetsége (1990. IV. tv.)
Az egyházak által létrehozott szövetség a bíróság általi nyilvántartásába vétellel jön létre, jogi személy. Egyházi szövetség elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható.

559 Egyéb egyházi szervezet (1990. IV. tv.)
Ide tartozik az 551, 552, 553, 554 csoporton kívüli valamennyi egyházi szervezet.

56 Alapítvány

561 Közalapítvány (1959. IV. tv., 1997. CLVI. tv.)
A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet vagy az Országgyűlés, vagy a kormány, vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. E tekintetben közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy korábban már létrejött alapítvány a teljes vagyonát azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja, és az az ajánlatot elfogadja. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszűnik, jogutódja a közalapítvány lesz. Az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni vagy ilyen célra külön szervezet – ideértve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervezetet is – létrehozásáról kell gondoskodni. A közalapítványhoz – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bárki feltétel nélkül csatlakozhat. Amennyiben főtevékenységként a közalapítvány kezelését elkülönült szervezet végzi vagy a közalapítvány önálló más szervezetet, intézményt alapíthat, azokat az osztályozás megfelelő más csoportjaiba kell sorolni. A közalapítvány jogi személy, a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

562 Közalapítvány intézménye (1959. IV. tv.)
A közalapítvány azon szervezeti egysége, amelyet a közalapítványt alapító az alapító okiratban jogi személynek nyilvánított. Az alapító akkor élhet ezzel a lehetőséggel, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint ha rendelkezik a működéséhez szükséges, a közalapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. Ha az alapító a közalapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell erről. Amennyiben főtevékenységként a közalapítvány kezelését elkülönült szervezet végzi vagy a közalapítvány önálló más szervezetet, intézményt alapíthat, azokat az osztályozás megfelelő más csoportjaiba kell sorolni.

569 Egyéb alapítvány (1959. IV. tv.)
Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tartós közérdekű célra alapító okiratban – közalapítványnak nem minősülő – alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz – az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett – bárki csatlakozhat. Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a működéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban erről rendelkeznie kell. Amennyiben főtevékenységként a közalapítvány kezelését elkülönült szervezet végzi vagy a közalapítvány önálló más szervezetet, intézményt alapíthat, azokat az osztályozás megfelelő más csoportjaiba kell sorolni.

57 Közhasznú társaság

571 Közhasznú társaság (1959. IV. tv., 1997. CXLIV. tv., 1997. CLVI. tv.)
A közhasznú társaság a társadalom közös szükségleteinek kielégítését – nyereség és vagyonszerzési cél nélkül – szolgáló tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. A társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú – és szükség szerint – az üzletszerű gazdasági tevékenységet. (A társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.) Alapíthatja természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Közhasznú társaság alapítható úgy is, hogy az egyes jogi személyek vállalata, illetve a gazdasági társaság közhasznú társasággá alakul át. Tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni. Cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

58 Magánbiztosítás

581 Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár [1993. XCVI. tv., 268/1997. (XII. 22) Korm. r.]
Legalább tizenöt természetes személyből álló tag által munkahelyi, szakmai, ágazati vagy területi alapon alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elvén alapuló, a társulás tagjai – vagy a pénztártag jogán annak közeli hozzátartozói – részére társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat nonprofit módon szervező és finanszírozó társulás. A pénztár munkáltatói tagja az a természetes vagy jogi személy, aki a pénztárral kötött szerződés alapján alkalmazottjának tagdíjfizetési kötelezettségét egészében vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). Típusai lehetnek: nyugdíjpénztár, önsegélyező pénztár, egészségpénztár. Több pénztártípus nem működhet egy pénztár keretében. A pénztár jogi személy, a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság veszi nyilvántartásba, és ezzel az alakuló közgyűlés időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A pénztár tevékenységeit kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével kezdheti meg.

582 Magánnyugdíjpénztár (1997. LXXX. tv., 1997. LXXXII. tv.)
A magánnyugdíj-szolgáltatásra létrehozott, önkormányzati működési elvű, jogi személyiségű szervezet. A pénztár alapításához, továbbá a tevékenység megkezdéséhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges. Magánnyugdíjpénztár tagja a tagságra kötelezett (pályakezdő), és a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy lehet, aki nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. A pénztár a székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre.

59 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet

591 Egyesülés (1997. CXLIV. tv.)
Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítő egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet (a továbbiakban együtt: kiegészítő gazdálkodási tevékenységet) is végezhet. Az egyesülés alapítója és tagja – csakúgy, mint a gazdasági társaságoké – külföldi és belföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet. Így tagja lehet az egyesülésnek jogi személyiségű gazdasági társaság, szövetkezet, azonban önkormányzat, párt nem. Az egyesülés alapítása társasági szerződéssel történik. Az egyesülés cégbejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.

599 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet
Ide tartozik a más gazdálkodási formába nem sorolható jogi személyiségű nonprofit szervezet. Pl. a nem állam, önkormányzat által alapított, fenntartott művelődési otthon, könyvtár, közoktatási megállapodás keretében működő közoktatási intézmény, az alapítványok alapító okirat szerint nonprofit közoktatási intézménye stb. Az alapító okirat szerint vállalkozás alapján folyó oktatás, nevelés, az iskolarendszeren kívüli oktatás, nevelés szervezetei a 139 Egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségű vállalkozás, illetve a 229 Máshova nem sorolt jogi személyiség nélküli vállalkozás megfelelő alcsoportjaiba; az állam, az önkormányzat által fenntartott, költségvetési szerv formában működő közoktatási intézmény a 3 Költségvetési szerv és intézménye; az egyházi közoktatási intézmény az 552 Önálló egyházi intézmény gazdálkodási formába tartozik.

6 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet
61 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet
611 Külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi képviselete (1997. CXXXII. tv.)
Ide tartozik a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a szerződések közvetítésével, előkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el. A képviselet cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás számára külkereskedelmi szerződéseket közvetít; részt vesz a szerződéskötések előkészítésében; tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenységet végez. A kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet, továbbá a külön törvény szerinti ügyvédi, külföldi jogi tanácsadói tevékenységet nem folytathat.

69 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet

691 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet
Ide tartoznak mindazon társaságok, amelyek alapvetően nem üzletszerű, nem nyereségszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet végeznek, s az előbbi csoportokba nem sorolhatók.

ÁTMENETI ÉS TECHNIKAI BESOROLÁSOK (7, 9)

7 Egyéb gazdasági szervezet

71 Állami gazdálkodó szervezet

711 Állami vállalat (1977. VI. tv., 1992. LV. tv.)
Az állami vállalat az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal önállóan gazdálkodik. A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére. Az állami vállalat jogi személy, cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. Az állam meghatározott módon irányítja, illetőleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét.

719 Egyéb állami gazdálkodó szervezet
Az állami vállalat az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal önállóan gazdálkodik, és amely nem sorolható a 711-es csoportba.

72 Egyéb vállalat

721 Leányvállalat [1959. IV. tv., 1992. LV. tv., 65/1984. (XII. 29.) MT r.]
Jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek, illetőleg gazdasági tevékenységet is folytató más jogi személyek leányvállalatot hozhatnak létre. A leányvállalat jogi személy, a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. A leányvállalat létesítéséhez ki kell kérni a tevékenységi köre szerinti illetékes ágazati miniszter és a leányvállalat székhelye szerint illetékes önkormányzatok közgyűlése, illetve a tröszt véleményét. A leányvállalat létesítésének joga a következőket illeti meg: az állami vállalatot (beleértve tröszt, tröszti vállalat), a szövetkezetet (kivéve a lakásszövetkezetet, kisszövetkezetet, kistermelők szövetkezetét), az egyes jogi személyek vállalatát, az önálló költségvetési szervet, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulást. Az egyes jogi személyek vállalata leányvállalatot csak a létesítő szervének előzetes egyetértésével hozhat létre. Költségvetési szerv leányvállalatának létesítéséhez a pénzügyminiszter és a költségvetési szerv felügyeleti szerve vezetőjének előzetes egyetértése, külföldi részvétellel működő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás leányvállalatának létesítéséhez pedig a pénzügyminiszter jóváhagyása is szükséges.

722 Egyes jogi személyek vállalata (1959. IV. tv., 1992. LV. tv.)
Vállalatot létesíthet a helyi önkormányzat, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve és – ha az alapszabálya megengedi – az egyesület. A vállalat jogi személy, a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. A létesítő szerv a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel. A vállalat tevékenységi körét a létesítő szerv állapítja meg, és biztosítja az annak ellátásához szükséges vagyont. A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére.

724 Tröszt (1959. IV. tv., 1977. VI. tv., 1992. LV. tv.)
A tröszt a tagvállalatokból és a trösztközpontból álló, vállalatszerűen működő gazdálkodó szervezet. A tröszt és az irányítása alatt működő tröszti vállalatok jogi személyek. A tröszt cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. Tröszt 1989. július 1-je óta csak közüzemi vállalatok körében hozható létre.

729 Egyéb, máshova nem sorolt vállalat
A 721–724 csoportokba nem tartozó vállalatok.

73 Megszűnt gazdálkodási forma

731 Gazdasági munkaközösség (1997. CXLIV. tv.)
Olyan közkereseti társaság, amely kizárólag természetes személyekből áll. Nem folytathat olyan tevékenységet, amelyet jogszabály természetes személy számára nem tesz lehetővé. A tagok és alkalmazottak, valamint a bedolgozók együttes létszáma az ötszáz főt nem haladhatja meg: a létszámba a tagok alkalmazottai is beletartoznak. Cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. Ilyen típusú szervezet 1992. január 1-je óta nem alakulhat. A gazdasági munkaközösség az 1997. CXLIV. tv. hatálybalépését követő két éven belül társasági szerződése módosításával közkereseti társaságként működhet tovább vagy más gazdasági társasággá köteles átalakulni. Ennek hiányában e gazdasági munkaközösségeket a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.

739 Egyéb megszűnt gazdálkodási forma
Ide tartoznak az újonnan már nem alakítható gazdálkodási formák, pl. jogi személy felelősségével működő gazdasági munkaközösség, szakcsoport. Ilyen típusú szervezet 1992. január 1-je óta nem alakulhat. A jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség az 1997. CXLIV. tv. hatálybalépését követő két éven belül társasági szerződése módosításával közkereseti társaságként működhet tovább. Ennek hiányában e gazdasági társaságokat a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.

8 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység
81 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység
811 Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység
Ide tartozik a lakosság saját fogyasztásra történő termelése (Pl. mezőgazdasági kistermelés, házilagos lakásépítés).

9 Technikai kód
91 Alap
911 Elkülönített állami pénzalap (1992. XXXVIII. tv., 2000. CXVIII. tv.)
Az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert. A miniszter az alap feladatainak ellátásával kizárólag központi költségvetési szervet vagy kivételesen köztestületet bízhat meg.

912 Fejezeti kezelésű előirányzat
Technikai kód, amelyet csak a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező szervezetek használhatnak.

913 Nyugdíjbiztosítási alap [1992. LXXXIV. tv., 2000. CXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.]
Az államháztartás társadalombiztosításának egyik alrendszerét képező, önállóan gazdálkodó pénzügyi alap, amely a kötelező munkáltatói, munkavállalói járulék meghatározott százalékaiból, a költségvetésből és egyéb forrásból képződik. A nyugdíjbiztosítási alap kezelésével kapcsolatos kérdésekben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt. Az alap és kezelő szerve – az 1992. LXXXIV. tv-ben meghatározott eltérésekkel – a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazza. Gazdálkodását éves költségvetés alapján kell folytatni.

914 Egészségbiztosítási alap [1992. LXXXIV.tv., 2000. CXVIII. tv., 217/1998. (XII. 30.) Korm. r.]
Az államháztartás társadalombiztosításának egyik alrendszerét képező, önállóan gazdálkodó pénzügyi alap, amely a kötelező munkáltatói, munkavállalói járulék meghatározott százalékaiból, a költségvetésből és egyéb forrásból képződik. Az egészségbiztosítási alap kezelésével kapcsolatos kérdésekben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt. Az alap és kezelő szerve – az 1992. LXXXIV. tv.-ben meghatározott eltérésekkel – a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazza. Gazdálkodását éves költségvetés alapján kell folytatni.

915 Befektetési alap (1991. LXIII. tv., 1994. XXXI. tv.)
Olyan – jogi személyiséggel rendelkező – alap, amelyet valamely befektetésialap-kezelő tevékenységet folytató társaság (alapkezelő) nyilvános módon – befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával – vagy zárt módon összegyűjtött tőke értékpapírokba (értékpapír-alap) vagy ingatlanokba (ingatlan-alap) történő befektetésével alakít ki, és a befektetési jegyek tulajdonosainak általános megbízása alapján kezel. Nyíltvégű alap az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelő visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz; zártvégű alap az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelő nem visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz. A befektetési alap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által az alapkezelő kérelmére történő nyilvántartásba vétellel jön létre.

916 Országos betétbiztosítási alap (1996. CXII. tv.)
A betétbiztosítási alap feladata az alapban tagsággal rendelkező pénzintézetnél elhelyezett betétek befagyása esetén – a törvényben meghatározott időpontot követően – a betétesek részére a törvényben meghatározott összeg kifizetése, egyes kapcsolódó feladatok (pl. kezességvállalás), valamint az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az egyes betétekre 1993. június 30-a előtt jogszabályban vállalt állami garancia, ill. ezt követően a tagintézeteknél elhelyezett, az állam által egyes betétekre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása. Az alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja. Az alap az Országgyűlés döntésével jogi személyként jött létre.

917 Magánnyugdíj-garanciaalap (1997. LXXXII. tv.)
A magánnyugdíjpénztár-tag vagy kedvezményezettje követelésének törvényben meghatározott feltételek szerinti kiegyenlítésének biztosítására létrehozott alap. Az alap jogi személy, és tagjává válik, valamint garanciadíjat fizet a pénztári tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező minden magánnyugdíjpénztár.

919 Egyéb alap (1996. CXI. tv.)
Ide tartoznak a 911–917 csoportokba nem sorolható alapok, például: Befektetővédelmi Alap (BEVA), Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja (HBA), az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA).

92 Munkavállalói résztulajdonosi program szervezete
921 Munkavállalói résztulajdonosi program szervezete (1992. XLIV. tv., 1997. CXLIV. tv.)
A munkavállalók által az őket foglalkoztató társaságban tulajdonosi részesedés céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevőkkel rendelkező jogi személy. A szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba való vételét. A szervezet a törvényben foglaltakon túlmenően egyéb gazdasági tevékenységet, továbbá vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A szervezet tartozásaiért teljes vagyonával felel, a résztvevők saját vagyonukkal nem tartoznak felelősséggel. A hitel vagy részletfizetés igénybevételével megvásárolt vagyonrészre jutó nyereséget (osztalékot) a tartozás törlesztésére kell fordítani. Ha a szervezet valamennyi vagyonrész tulajdonjogát átruházta, akkor az ügyintéző szerv 30 napon belül köteles közgyűlést összehívni, ahol határoznak a szervezet megszüntetéséről és vagyonának a felosztásáról.

93 Egyéb adóalany
931 Egyéb adóalany
Ide tartozik pl. az a külföldi adózó, akinek Magyarországon nincs telephelye. A telephellyel rendelkező a gazdasági formájának megfelelő csoportba kerül, függetlenül a külföldi tulajdoni hányadtól. A külföldiek kereskedelmi képviseletei a 611 csoportba, míg a külföldi székhelyű vállalkozások fióktelepei a 226-os csoportba tartoznak.

94 Külföldi diplomáciai, konzuli testület
941 Külföldi diplomáciai, konzuli testület
Államok közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális, tudományos és idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása, továbbá jogi személyeik és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteik érdekeinek képviselete és védelme céljából alakuló testület. (például: nagykövetség). A konzuli testület létesítése, illetve megszüntetése a külügyminiszter hatásköre.

95 Gesztorönkormányzat, társulás
951 Gesztorönkormányzat, társulás [1990. LXV. tv., 1992. LXXIV. tv., 1997. CXXXV. tv., 32/1998. (II. 25.)
Korm. r.]
Több település összefogásával megvalósuló beruházásnál helyi önkormányzatok megállapodást kötnek a közös beruházás megvalósulásáról, megjelölve a beruházással összefüggő feladatok ellátására felhatalmazott (gesztor) önkormányzatot. Ha a társönkormányzatok közössége az 1992. évi LXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése szerint válik adóalannyá, úgy a tulajdonközösség képviseletében a gesztornak be kell jelentkeznie az adóhatóságnál adóalanyként. A kivitelezői számláknak az ügylet valós tartalma szerint a tulajdonközösség nevére kell szólnia, nevesítve azt is, hogy ki a képviselő (gesztor). A kivitelezői számlák csak abban az esetben szólhatnak a gesztor nevére, ha az önkormányzatok arra szerződtek a gesztorral (azzal bízták meg), hogy a kivitelezőkkel a saját nevében szerződjön. Az 1997. évi CXXXV. a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény alapján a gesztorönkormányzatok, társulások nem jogi társulások.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére