9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet

a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről¹

2008.05.16.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § E rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a nemzeti kulturális örökség minisztere ágazatába tartozó szakképesítések jegyzékét, valamint iskolarendszeren kívüli képzésben a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményeket. A rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a jegyzékben megjelölt szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit.

2. §² Az ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott központi feladatsorokat a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, illetőleg külön megállapodás alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet adja ki.

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követő hónap első munkanapjától kezdődően szervezett szakmai vizsgákra kell alkalmazni.

(2)³

1. számú melléklet a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelethez⁴

Jegyzék
a nemzeti kulturális örökség minisztere ágazatához tartozó állam által elismert szakképesítésekről

Sor- szám	OKJ azonosító szám	Szakképesítés megnevezése	Bevezetésének kezdő napja	Alkalmazásának utolsó napja	A központi tantárgyi program engedély száma
1.	52 7882 01	Antikváriumi szakeladó	1995. március 1.	visszavonásig	2733/21/97.
2.	52 8402 01	Fotóriporter	1996. január 1.	visszavonásig
3.	52 8419 01	Hanglemez-bemutató	1997. január 1.	visszavonásig
4.	52 1899 01	Hangmester/Hangtechnikus	1995. június 1.	visszavonásig	2733/42/1998
5.	34 7882 01	Hangosító	1995. június 1.	visszavonásig
6.	33 1899 02	Kaszkadőr (a tevékenység megjelölésével)	1995. augusztus 1.	visszavonásig
6.	54 1899 02	Kaszkadőrszakértő	1995. augusztus 1.	visszavonásig
7.	52 8429 01	Kiadványszerkesztő	1995. június 1.	visszavonásig	2733/39/97.
8.	52 8429 03	Korrektor	1997. január 1.	visszavonásig
9.	54 8425 01	Könyv- és papírrestaurátor	1995. június 1.	visszavonásig
10.	52 8429 01	Könyvkiadói és kottakiadói szerkesztő	1995. március 1.	visszavonásig
11.	52 8422 01	Könyvtáros asszisztens	1995. június 1.	visszavonásig	2733/46/1998
12.	71 8407 01	Közművelődési szakember I. (a tevékenység megjelölésével)	1995. augusztus 1.	visszavonásig
12.	52 8407 01	Közművelődési szakember II. (a tevékenység megjelölésével)	1995. augusztus 1.	visszavonásig	14838/2002.
13.	71 8407 02	Kulturális menedzser	1995. augusztus 1.	visszavonásig
14.	52 8429 04	Laptördelő és képszerkesztő	1996. január 1.	visszavonásig
15.	52 3452 03	Levéltári kezelő/iratkezelő-irattáros (a tevékenység megjelölésével)	1995. június 1.	visszavonásig
15.	54 3452 01	Segédlevéltáros	1995. június 1.	visszavonásig
16.	54 7882 01	Mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető I.	1995. március 1.	visszavonásig
16.	52 7882 02	Mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető II.	1995. március 1.	visszavonásig
17.	52 1842 02	Mozgóképgyártó (a tevékenység megjelölésével)	1995. március 1.	visszavonásig
18.	33 7882 01	Mozigépkezelő	1995. március 1.	visszavonásig
19.	52 8425 02	Múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő	1995. június 1.	visszavonásig
20.	52 8425 03	Múzeumi preparátor	1995. június 1.	visszavonásig
21.
22.	53 1852 01	Műemléki fenntartó technikus	1999. szeptember 15.	visszavonásig	21649/2001.
23.
24.	52 8419 02	Műsorvezető, játékvezető, konferanszié	1997. szeptember 1.	visszavonásig
25.	54 8407 01	Népijáték és kismesterségek oktatója	1996. július 1.	visszavonásig
26.	52 1832 02	Pantomimes	1995. augusztus 1.	visszavonásig
26.	54 1832 02	Pantomimművész	1995. augusztus 1.	visszavonásig
27.	54 8425 02	Szakrestaurátor (a szak megjelölésével)	1996. január 1.	visszavonásig
28.	52 1832 03	Színész II. (segédszínész)	1996. január 1.	visszavonásig
29.	54 1832 03	Színész I.	1996. január 1.	visszavonásig
30.	31 7882 01	Színházi díszítő, zsinóros, berendező és alsógépezet-kezelő	1995. június 1.	visszavonásig
31.	54 1899 03	Színházi műszaki vezető, szcenikus	1996. január 1.	visszavonásig
32.	53 5499 03	Színpadtechnikus	1996. január 1.	visszavonásig
33.	52 1833 01	Szórakoztató táncos (a műfaj megjelölésével)	1997. szeptember 1.	visszavonásig
34.	54 1822 01	Szórakoztató zenész I. (a műfaj és a hangszer megjelölésével)	1995. augusztus 1.	visszavonásig	2733/56/98.
34.	33 1822 01	Szórakoztató zenész II. (a műfaj és a hangszer megjelölésével)	1995. augusztus 1.	visszavonásig
35.	55 1842 01	Televízióműsor-gyártó	2002. augusztus 3.	visszavonásig	Képzési program beszerezhető: Pécsi Tudomány- egyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Pedagógiai Tanszék
36.	52 1832 04	Vers- és prózamondó előadóművész	1996. január 1.	visszavonásig
37.	54 1832 04	Vers- és prózamondó előadóművész	1996. január 1.	visszavonásig
38.	53 5499 04	Világítástechnikus	1996. január 1.	visszavonásig
39.	34 7882 02	Világosító	1995. június 1.	visszavonásig
40.	55 5499 04	Audiovizuális szakasszisztens	2005. június 3.	visszavonásig	A képzési program beszerezhető: Szent István Egyetem Gépész- mérnöki Kara
41.	33 1899 01	Artista	1995. augusztus 1.	visszavonásig	2733/50/97
41.	54 1832 01	Artistaművész	1995. augusztus 1.	visszavonásig	2733/50/97
42.	52 1812 01	Bábkészítő	1996. január 1.	visszavonásig
43.	52 1832 01	Bábszínész	1996. január 1.	visszavonásig
44.	52 7882 03	Könyvesbolti eladó	1995. március 1.	visszavonásig	2733/22/97

2. számú melléklet a 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelethez⁵

A rendelet 1. számú melléklete 1. sorszám alatt kiadott Antikváriumi szakeladó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 7882 01

Szakképesítések köre: A

2. A szakképesítés megnevezése: Antikváriumi szakeladó

Szakmacsoport: 17

A szakképzés időtartama	Maximális óraszám	Szakképző iskolában a szakképző évfolyamok száma
A szakképzés időtartama	–	1
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	Szakmai elmélet	Szakmai gyakorlat
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	60	40
Szintvizsga	nincs
Köztes vizsga	nincs

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
5112	Antikváriumi szakeladó	52 7882 01	Antikváriumi szakeladó

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az antikváriumi szakeladók a könyvek vételével és eladásával foglalkoznak.

A vételnél megállapítják egy adott könyv korát, ritkaságát, fizikai károsodásának mértékét, javíthatóságát, illusztrációs anyagának technikáját, művészi vagy ritkaság értékét. Mindezek alapján megbecsülik a könyv napi forgalmi értékét. A forgalmi értékből számolják vissza a vásárlási értéket.

Munkájukhoz tartozik, hogy a bolt állományáról adott szempont szerint (téma, kor, kötés stb.) ajánló katalógust vagy aukciós jegyzéket készítsenek, azt a vevőkörhöz (gyűjtők, intézmények stb.) eljuttassák, aukciókat szervezzenek. Az antikváriumi szakeladó szakképesítés arra is jogosít, hogy önálló vállalkozásként is tudjanak egy antikváriumot üzemeltetni.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
5112	Könyvesbolti eladó	52 7882 03	Könyvesbolti eladó
3711	Könyvtáros asszisztens	52 8422 01	Könyvtáros asszisztens

III. A szakképesítés szakmai követelményei

Az antikváriusi munka sokrétű ismeretek integrálását követeli meg a szakembertől. Ezeket a foglalkozások során önálló feladatok elvégzésével gyakorolják a hallgatók.

Az antikváriusnak üzleti tárgyalás során kulturált kommunikációs készség mellett szakmai tájékozottságáról is tanúbizonyságot kell tennie, hogy partnereiben bizalmat keltsen.

Az egyes könyvek vételi árának a megállapításában gyorsan és magabiztosan kell átlátnia és alkalmaznia azokat a szempontokat, amelyek a könyv értékét növelik, illetve csökkentik.

Gyakorlottan és nagyon rövid idő alatt kell tájékozódnia a rendelkezésre álló szakkönyvtár köteteiben.

Az ,,áralku'' során biztosan és gyorsan kell kiszámolnia az egy-egy könyvért kifizethető legmagasabb és legalacsonyabb összeget.

A könyvek eladásához jól kell tudnia hasznosítani a kereskedelem legfontosabb marketing- és reklámfogásait.

Önálló vállalkozóként is meg kell állnia a helyét.

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Az antikváriumokban előforduló könyvanyag ismerete és rendszerezése:

– tudományos értéke szerint

= forráskiadványok,

– ritkasága szerint

= könyvtörténet,

= folyóirattörténet,

= bibliográfia,

– művészi értéke szerint

= metszetek,

= könyvkötéstörténet.

2. Az antikváriumokban előforduló könyvanyag feldolgozása:

– latin–német címlapfordítások,

– restaurálás,

– könyv a könyvről (a könyvekről szóló történeti irodalom),

– árbecslés,

– gyűjtemények, gyűjtőkörök.

3. Kereskedelem:

– vállalkozás és marketing,

– az antikváriumok gazdálkodási és kereskedelmi tevékenysége,

– a régiségekre vonatkozó jogi előírások.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

Az antikváriumi szakeladó legyen képes:

– tájékozódni egy adott régi könyvanyagban,

– utánanézni a régi könyvek adatainak a szakirodalomban, ennek alapján megállapítani az adott könyv korát, tudományos, művészi vagy ritkaság értékét,

– megbecsülni és indokolni egy adott könyv napi forgalmi értékét,

– tájékozódni a gyűjtők, divatos gyűjtőkörök, könyvtárak és intézmények gyűjtőkörét illetően,

– alkalmazni bolti munkájában a tanult marketing- és reklámfogásokat,

– szerkeszteni ajánlójegyzékeket, katalógusokat, szórólapokat, körleveleket,

– tárgyalni üzleti partnereivel,

– önállóan is menedzselni egy antikváriumot mint üzletvezető vagy mint önálló vállalkozó.

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgából áll.

a) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

A szóbeli vizsgakérdéseket a központi tételsor tartalmazza.

A vizsgatételek öt témakörből állnak, amelyek felölelik a tanult tananyagot.

A tételsort a jelölt a vizsga előtt 1 hónappal megkapja.

A témakörök (vizsgatárgyak):

– forráskiadványok,

– könyv- és folyóirattörténet,

– könyvillusztráció- és könyvkötéstörténet,

– bibliográfia,

– gazdálkodási és marketing ismeretek,

A szóbeli feleletek időtartama: 15–20 perc.

b) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

A jelölt a gyakorlati vizsga feladatát a szakmai vizsgát szervező intézménytől a vizsgán kapja meg, amelyet előzőleg a vizsgabizottság elnöke hagy jóvá. A gyakorlati feladat az antikváriumi munka során előforduló szituációt imitál. A feladat elvégzésére rendelkezésre áll a szakkönyvtár.

A gyakorlati vizsga időtartama: 25–30 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) A szóbeli vizsga tartalma:

Forráskiadványok

– Tudományáganként ismernie kell a legfontosabb összefoglaló munkákat a kezdetektől napjainkig. Ismernie kell azok szellemi színvonalát, korszerűségét, pillanatnyi fellelhetőségét. Tudnia kell, mi az, ami reprintben újra a piacra került.

– Szakterületenként kell számot adnia ismereteiről (történelmi forráskiadványok; a történelem segédtudományainak forrásai; néprajzi, nyelvészeti, irodalomtörténeti, természettudományi forráskiadványok; gyermekkönyvek első kiadásai; bibliakiadások; szótárak, lexikonok, enciklopédiák forráskiadványai stb.).

Könyv- és folyóirattörténet

– A jelöltnek elsősorban a Magyarországon megjelent könyveket és folyóiratokat kell ismernie, főleg a nyomtatás időszakától.

– Tudnia kell, mi a feladata egy muzeális korú töredékkel, milyen szakirodalomból lehet a töredék adatai után nyomozni, és ennek alapján, hogyan lehet megállapítani a szerzőt és a mű címét.

– Ismernie kell a hallgatónak az elmúlt századok nyomdáit, legfontosabb könyveit, illetve folyóiratait, valamint azt, hogy mennyi maradt belőlük az utókorra.

Bibliográfia

– A jelöltnek a bibliográfiák, katalógusok, könyvjegyzékek segítségével fel kell dolgoznia a megvásárolt régi könyvanyagot. Ehhez fel kell oldania a nemzetközi rövidítéseket, értenie kell az utalásokat magyar vagy idegen nyelven is.

– A külföldi árverési katalógusok alapján önállóan meg kell becsülnie egy-egy könyv nemzetközi értékét is.

Könyvillusztráció- (metszetek) és könyvkötéstörténet

– A jelöltnek egy mű tartalmi értékén túl fel kell ismernie művészi értékét is.

– Meg kell állapítania egy mű grafikai illusztrációjának eljárását (fametszet, rézmetszet, rézkarc, litográfia stb.), a könyv különleges kötésének korstílusát, technikai eljárását, ritkaságjellegét és művészi szintjét.

Az antikváriumok gazdálkodása és marketingtevékenysége

– A jelöltnek ismernie kell a régi könyvekkel foglalkozó intézményeket, könyvtárakat és gyűjteményeket.

– Ismernie kell az értékes és muzeális könyvek védelméről szóló jogi előírásokat.

– Meg kell csinálnia egy antikvárium bolti adminisztrációját, a könyvárverések szervezésével kapcsolatos munkákat. Tudja alkalmazni a marketing kommunikációs módszereket.

b) A gyakorlati vizsga tartalma:

Latin és német címlapfordítás

A jelöltnek a vizsgán fénymásolatban megkapott latin vagy német gót betűs címlapokon meg kell találni a mű szerzőjét, lefordítani a mű címét és az impresszum adatait. Ezek alapján vissza kell keresnie a megfelelő szakkönyvben a könyv leírását.

Restaurálás

A hallgatóknak meg kell állapítania egy rongált könyvről vagy metszetről, hogy milyen restaurálási munkával állítható helyre, ennek a mű értékéhez képest van-e értelme, vagy más állagmegóvási módszert kell alkalmazni.

Könyv a könyvről (a magyar könyvesirodalom ismerete)

A jelöltnek egy adott régi könyv kapcsán, annak történetéről, pusztulásáról, sorsáról információkat kell találnia a könyvészetről szóló szakirodalomban.

Árbecslés

A jelöltnek egy adott régi könyv átvizsgálása után meg kell állapítania annak napi forgalmi értékét, és ezt indokolnia is kell.

Gyűjtemények – gyűjtőkörök

A jelöltnek egy adott könyvanyagról ajánló katalógust kell készítenie megadott szempont szerint. Ezek lehetnek:

– tartalom szerinti,

– a kiadás értéke szerinti,

– művészi értéke szerinti stb.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga (szóbeli vizsga) értékelése tantárgyanként ötfokozatú érdemjeggyel történik. A szóbeli vizsga eredményét az egyes vizsgatárgyakra kapott érdemjegyek átlagával kell minősíteni.

Eredménytelennek kell tekinteni a vizsgát, ha a vizsgatárgyak bármelyikéből a vizsgázó elégtelen érdemjegyet kapott.

b) A gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati feladat megoldását ötfokozatú érdemjegyskálán kell minősíteni.

c) A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. Eredménytelennek kell minősíteni azt a vizsgát, ahol a jelölt egyik részeredménye elégtelen.

Eredménytelenség esetén csak azt a vizsgarészt kell megismételni, amelyből elégtelen minősítést kapott

V. Egyéb tudnivalók

A szakképzés megkezdésének feltételei:

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga.

* * *

A rendelet 1. számú melléklete 2. sorszám alatt kiadott Fotóriporter szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8402 01

Szakképesítések köre: B

2. A szakképesítés megnevezése: Fotóriporter

Szakmacsoport: 4

A szakképzés időtartama	Maximális óraszám	Szakképző iskolában a szakképző évfolyamok száma
A szakképzés időtartama	700	–
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	Szakmai elmélet	Szakmai gyakorlat
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	35	65
Szintvizsga	nincs
Köztes vizsga	nincs

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
2616	Újságíró	52 8402 01	Fotóriporter

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A nyomtatott sajtó termékeinek előállításában fontos szerepet tölt be a fotóriporter, aki tevékenységével lényegesen befolyásolja a lap arculatát, színvonalát, példányszámát. Munkájának célja a tájékoztatás vizuális oldalról való támogatása. Feladata, hogy a meglévő technikai eszközökkel a fotó sajátos kifejezésmódjával megörökítse, közvetítse életünk eseményeit.

Tevékenysége az újságírás hitelességét, naprakészségét, tényfeltáró jellegét erősíti azáltal, hogy a tájékoztatáshoz szükséges képi információt gyorsan, kreatív módon állítja elő a lapban való felhasználásra.

Részt vesz különféle közéleti eseményeken, ahol meg kell ragadnia és a fotó eszközeivel ki kell fejeznie annak lényegét, illusztrálva, sűrítve a hír vagy egyéb sajtó műfajú közlemény mondanivalóját.

Tevékenysége információgyűjtésből (riporteri munkából), valamint a megszerzett információnak a feldolgozásából, közölhető formában való rögzítéséből, szerkesztéséből áll. Általában valamely területre szakosodik, ezt érdeklődési köre és a szerkesztőségi szükséglet határozza meg.

Munkahelye lehet valamely lap vagy hírügynökség, cikkszolgálat, lehet önálló vállalkozó. Az újságírás rendszerint csoportmunka is. Ezért szükséges, hogy a fotós – miközben felelősséggel ellátja saját feladatát – részt vesz a szerkesztőségi közösség életében és a munkafolyamatok szerint kialakított munkacsoportok (,,teamek'') munkájában. Kapcsolatot tart és rendszeres konzultációt folytat a szerkesztőkkel, részt vesz a szerkesztőségi értekezleteken, javaslataival segíti a színvonalas, tartalmas tájékoztatást.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
2616	Újságíró	52 8402 02	Újságíró II.
5341	Egyéb művészeti foglalkozások	52 1842 01	Alkalmazott fotográfus
3715	Könyv- és lapkiadó szerkesztője	52 8429 04	Laptördelő és képszerkesztő

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

A nyomtatott sajtónál dolgozó (esetleg hírügynökségi) fotósok a fotós szakmát speciális, újságírói közegben művelik. Ezért szakképesítésük részben újságírói, részben fotós ismereteket foglal magában.

1. Alapvető sajtóismeretek

Ezek olyan szakmai alapkövetelmények, amelyek teljesítése a tömegkommunikáció területén dolgozó valamennyi szakember számára elengedhetetlen.

– A sajtó területén dolgozó munkatársnak tisztában kell lennie a saját, valamint a lap, kiadvány elkészítésében részt vevő, más munkakörben dolgozók feladatkörével és funkciójával a kiadó és a szerkesztőség szervezetén belül. Ismernie kell a szerkesztőségek és a kiadó szervezeti, gazdasági kapcsolatának formáit és tartalmát. Ismerje a szerkesztőségi munka stílusát, ütemezését, szervezési elveit és gyakorlatát.

– Ismerje a tömegkommunikáció működésének alapelveit, legyen tisztában a médiapiac jellemzőivel.

– A széles körű és megbízható, hiteles információk megszerzéséhez rendelkeznie kell megfelelő kommunikációs és empatikus készségekkel, kreativitással és gyors helyzetfelismerő-képességgel.

– Ismerje a hazai és nemzetközi sajtótörténet, a médiatörténet és sajtófotó-történet fejlődési állomásait az európai sajtó kezdeteitől napjainkig.

– Mint megrendelőnek vagy mint szerzőnek nyomdai alapismeretekkel is kell rendelkeznie, valamint az elektronikus sajtó technikai lehetőségeit, korlátait is ismernie kell.

– A hatékony sajtómunkához hozzátartozik a nyilvános sajtódokumentációk, információs és sajtóadatbázisok működésének, saját dokumentációs, illetve adatbázis működési alapelveinek és használatának ismerete, továbbá az elektronikus kommunikációs eszközök használata, a személyi számítógép kezelésének, a szövegszerkesztés egy módjának ismerete.

– Legyen tisztában a sajtójog alapelveivel (pl. a hatályos sajtótörvény, a médiatörvény, személyiségi jogok, informatikai törvény, szerzői jogok, adatvédelmi előírások). Ismerje a közérdekű információk nyilvánosságával kapcsolatos meglévő és készülő törvényeket.

– A fotóriporternek mint munkavállalónak, esetleg vállalkozónak tisztában kell lennie a munkajog és a polgári jog bizonyos részeivel is. Legyenek alapvető ismeretei a munkajogról és a szerzői jogról, a szerződésekre vonatkozó és az alapvető államigazgatási szabályokról.

– Ismerje a szakma hazai és nemzetközi érdekképviseleti szerveit, s legyen tisztában az ezek által elfogadott szakmai normatívákkal és etikai kódexekkel, valamint magatartási szabályokkal.

– Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten; ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a piac tényezőit és folyamatait, összefüggéseit.

– Rendelkezzen alapvető munkaszervezési és ügyviteli, gazdaságossági alapismeretekkel.

– A szakirodalom tanulmányozásához, illetve adott esetben a szakmai (üzleti) tárgyalásokhoz ajánlott egy idegen nyelv ismerete.

2. A fotóriporteri szakma elméleti és gyakorlati ismeretei

A fotóriporteri munkához az alábbi csoportokba sorolható elméleti és módszertani ismeretek szükségesek:

– Legyen képes különféle műfajú fotóriporteri, sajtófotós megbízások teljesítésére, a témához illő stílust megtalálni és a munkát magas esztétikai színvonalon megoldani.

– A műfaji sajátosságok és követelmények ismeretében tudnia kell különféle stílusú fényképeket készíteni. Legyen képes a rendelkezésre álló információ komplex, több formában való bemutatására.

– Rendelkeznie kell mindazon, a riport- és sajtófotókészítés technológiájával (azaz a fényképkészítés folyamatával) kapcsolatos ismeretekkel, amelyek képessé teszik a fotóriporteri munkakör betöltésére.

– Ismernie kell a fotózás elméleti kérdéseit. Tudjon fotográfiai alkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

– Szükségesek a fotózás műszaki és technikai adottságaival és lehetőségeivel kapcsolatos ismeretek.

– Ismerje a fotóművészet fejlődéstörténetét, korszakait.

– Ismerje és tudja használni a hagyományos és modern (elektronikus) fotódokumentációkat, archívumokat.

– Ismernie és alkalmaznia kell a fotózáshoz és fotókidolgozáshoz szükséges eszközöket, anyagokat, valamint a technikai eljárásokat. Ismerje az elektronikus fotózás eszközeit és módszereit.

– Fontos gyakorlati követelmény a számítógépes fotószerkesztés felhasználói szintű ismerete (pl. Photoshop).

– Rendelkezzék megalapozott vizuális kultúrával, legyen kellően fejlett esztétikai érzéke. Ismernie kell a sík, tér, forma és a szín alakításának törvényszerűségeit. Ismereteit legyen képes alkalmazni a fotózási feladatok megoldása során.

– El kell igazodnia egy-egy lap vagy stúdió struktúrájában, a lapkészítés munkafázisaiban, ismeretekre van szüksége a lapok vizuális arculata kialakításának lehetőségeit illetően, az elektronikus laptervezés és tördelés, képszerkesztés terén.

3. Gyakorlat

Fontos, hogy az elméleti képzéshez minimum 4 hetes, lapnál vagy hírügynökségnél eltöltendő szerkesztőségi gyakorlat kapcsolódjon, amelynek keretében a hallgatók valódi munkakörülmények között gyakorolhatják a sajtó-, illetve a hírügynökségi fotós munka egyes fázisait.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

Szervezett elméleti és az elméleti oktatással összehangolt, azzal azonos ütemben folytatott, irányított gyakorlati képzésen való részvétel igazolása.

– A hallgatóknak a képzési folyamat tantárgyi szakaszainak eredményességét mérő és a folyamatos szakmai gyakorlati munkát számon kérő, a IV.3. pontban meghatározott témakörök mindegyikének teljes anyagát felölelő tantárgyi elméleti vizsgát kell tenniük, illetve dolgozatot kell elkészíteniük. A dolgozatok számát és a megírásához felhasználható segédeszközöket a képzést végző intézmény határozza meg. A tantárgyi elméleti vizsgák, illetve dolgozatok során elért teljesítményt – a szokásos módon – érdemjegyekkel kell értékelni, amelyek az adott tantárgy képzési szakaszát lezáró osztályzatot adják.

– Az irányított gyakorlati képzés célja az adott témakör oktatójának szakmai irányításával az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása. Ennek érdekében a képzést végzőnek munkahelyi kapcsolatokat, szakmai fogadókészséget kell biztosítania, vagy olyan oktatási módszert kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi a képzésben résztvevők számára az aktív munkavégzést. A gyakorlati munkát igazolni és értékelni kell.

Szakmai vizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki

– minden tantárgyból minimum elégséges gyakorlati jegyet szerzett,

– minimum 4 hetes szakmai gyakorlatot teljesített, s azt a gyakorlatvezető újságíró aláírásával igazolja,

– szakmai mestermunkáját határidőre benyújtotta.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga során a vizsgázónak egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy

– képes komplex módon, a gyakorlatban alkalmazni a szakképesítés vizsgáztatási követelményeiben felsoroltakat,

– ehhez megfelelő elméleti tudással rendelkezik.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

Az írásbeli vizsga feladatait a IV.3. pontban meghatározott témakörök alapján a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze. A tételeket a jelölt a vizsgán kapja meg.

Az írásbeli vizsga témakörei:

– Gazdasági és vállalkozási ismeretek

– Sajtófotós ismeretek

A kérdések száma: témakörönként 3–4. A vizsgán segédeszköz nem használható. Munkaidő: 45 perc.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság azt vizsgálja, hogy a jelölt mennyire sajátította el az elméleti ismeretanyagot, és az általa tanult eszközöket milyen sikerrel alkalmazta szakmai mestermunkájában.

A szóbeli vizsga két részből áll:

– A mestermunka védése

A beadott vizsgamunkát a vizsgabizottság értékeli, és módot ad a hallgatónak munkája megvédésére.

A jelöltnek a mestermunkában feldolgozott témát meg kell védenie oly módon, hogy annak általános ismertetése után a vizsgabizottság kérdéseire az alkalmazott módszerek bármelyikét elméleti és gyakorlati módon bemutatja.

– Felelet

A vizsgán a jelölt a szakképző intézmény által, a IV.3. pontban meghatározott témakörök alapján előre összeállított feladatsorból két kérdést húz, és azokra összefüggő feleletet ad.

A szóbeli vizsgán a hallgatók általános és szakirányú tájékozottságukról kell, hogy számot adjanak. Ugyancsak a szóbeli vizsgán kell meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a szakmájához szükséges idegen nyelvi ismerettel.

A szóbeli vizsga tételeit a képző intézmény állítja elő. A tételsort a kijelölt vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal meg kell küldeni, és vele jóváhagyatni. Amennyiben az a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felel meg a követelményrendszernek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A vizsgán a tanult tantárgyak általános ismeretanyagát kérjük számon. A kérdéseket vizsgázónként legalább két nagy témacsoportból kell kiadni. A vizsgán semmiféle segédeszköz nem használható. Felkészülési idő: 20 perc.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

A gyakorlati vizsga során a jelölt egy mestermunka készítésével egy összetett feladatot old meg megadott témában.

A gyakorlati vizsga lényegében a mestermunka elkészítéséből áll.

Mestermunkát csak a képző intézmény által jóváhagyott, a IV.3. követelményeknek megfelelő témában lehet benyújtani, a képzés befejezését követő 1 évig. A mestermunka témáját a képzést végző intézmény szaktanára hagyja jóvá.

A mestermunka témájának olyat kell választani, amely lehetővé teszi a vizsgázó számára, hogy a középfokú követelmények IV.3. pontjaiban meghatározott témakörök ismereteit alkalmazhassa. A mestermunkában a vizsgázónak a problémát sokoldalúan kell megközelítenie. Ennek hiányában a munka nem fogadható el, és a gyakorlati vizsga érdemjegye elégtelen.

A mestermunka elkészítéséhez bármilyen segédeszköz – beleértve a tanári konzultációt is – használható.

A mestermunka leadási határideje: a szaktanár által meghatározott időpont, melynek végső határideje a vizsgaidőszak megkezdése előtti harmincadik nap lehet.

A mestermunkát két, egymástól független szakmai bírálattal együtt a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani.

Az elbírálás alapja a téma aktualitása, fontossága, eredetisége. Az elméleti dolgozatnál a bíráló értékeli a választott probléma megoldását, annak kivitelezhetőségét, valamint azt, hogy a szakdolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek. A szakmai mestermunkánál értékelendő a fotók információtartalma, a feladat formai megoldása (pl. a riport szerkezete, a fotók stílusa, a választott lap profiljának, az írás jellegének és a képi illusztráció összhangja).

A mestermunka két részből áll.

1. feladat: Képriport

Helyszíni anyaggyűjtés alapján készített eredeti képriport. A sajtóban még nem publikált fotó, korábban fel nem dolgozott jelenség, történet, társadalmi konfliktus fotóriporteri eszközökkel történő megközelítése. (Terjedelem: 8–10 kép.)

2. feladat: Kézirat illusztrációja

A mestermunka valamely aktuális eseményt, folyamatot, problematikát értékelő, elemző írás illusztrációja legyen. Témája tetszőlegesen választható a társadalmi és természeti jelenségek köréből (pl. kultúra, sport, tudomány, politika, gazdaság, művészet stb.), műfaja is tetszőleges. Terjedelem: minimum 8 kép.

A jelöltek ezzel a produkcióval azt bizonyíthatják, hogy a képriportkészítés folyamatának valamennyi szakaszában – a témakiválasztástól kezdve a fotóanyag nyomdakész összeállításáig – helyt tudnak állni.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Sajtó- és sajtófotó-történet

Sajtótörténet

– A gazdasági-társadalmi fejlődés és médiarendszer: egymást feltételező modellek, struktúrák. A nyilvánosság szerepe és koncepciói.

– Az európai sajtó fejlődésének áttekintése.

– A magyar nyelvű sajtó fejlődésének áttekintése.

= A magyar sajtó kibontakozása, a reformkor és az 1848–1849-es évek sajtója.

= Az 1849–1867 közötti sajtóélet jellemzői; a sajtó szerepe a kiegyezés korának közvélemény-formálásában; főbb laptípusok a kiegyezés korában, a liberalizmus mint a sajtó fő vezérelve. A korszak nagy újságíró egyéniségei.

= Illusztráció, képek a sajtóban. A fotó megjelenése, szerepének alakulása a sajtóban.

= Sajtópolitika az I. világháború idején, a Bethlen-i konszolidáció időszakában. A nagyvárosi sajtó kialakulása, ennek gazdasági-társadalmi feltételei, a bulvársajtó megjelenése. Új igények és műfajok. A fotóriporter megjelenése.

= A magyar sajtó 1945 utáni átalakulása. Az 1956-os forradalom sajtója. A sajtóirányítás módszerei. A sajtó szerepe a változások előkészítésében.

= A magyar rádiózás története; a televízió megjelenése a magyar tömegkommunikációs rendszerben; a két médium kölcsönhatása és a közönség.

= A pártállam sajtója és működési mechanizmusai a 70-es, 80-as években. A kettős nyilvánosság kialakulása a 80-as években; szamizdat irodalom.

= A politikai átmenet nyilvánossága a szabad választásokig, a nyilvánosság koncepciói.

= A mai magyar sajtó struktúrája, sajtóprivatizáció, lappiac, új laptípusok megjelenése. A közszolgálati média sajátosságai, a frekvenciamoratórium. A médiaháború tanulságai.

Fotó- és sajtófotó-történet

– A képalkotás és képrögzítés kialakulása.

– A fényképezés technikai fejlődése és hatása a képi ábrázolásra.

– Az egyes fotográfiai műfajok rövid története.

– A fotográfia történetének kiemelkedő alkotói.

– A legjelentősebb kortárs fotográfusok.

– A napjainkat jellemző fotográfiai tendenciák.

Sajtójog, sajtóetika

– Jogi alapfogalmak (az állam, a jog, a jogállamiság, jogképesség, cselekvőképesség, a jogérvényesítés fogalma és tartalma).

– Polgárjogi és munkajogi alapfogalmak (tulajdonos, munkaadó, munkavállaló, kollektív szerződés, gazdálkodás, adózás). Sajtóbeli sajátosságok.

– Szerzői jogi alapfogalmak.

– Általános etikai alapfogalmak.

– Jogi és etikai vétségek különbségei és összefüggései; eljárás, szankciók lehetősége.

– Büntetőjogi alapelvek és szabályok, bűncselekmény, szándékosság, gondatlanság, ártatlanság vélelme, büntetés.

– Személyiség jogi alapfogalmak (becsület, testi épség, megkülönböztetések, névhasználat, jó hírnév rontása, levéltitok, a személyiségi jogok védelme).

– A magánjellegű adatok védelme és a közéleti adatok nyilvánosságának szabályozása.

– Sajtószabadság és tájékoztatási szabadság. Tájékoztatási és válaszadási kötelezettség, a sajtó jogi szabályozásának tendenciái.

– A hatályos sajtótörvény – médiatörvény. Közszolgálati, kereskedelmi, központi, regionális és helyi médiák.

– Az újságíró jogai és kötelezettségei a nyilatkozóval szemben, a problémák megoldási módjai, sajtóperek tanulságai.

– A fotóriporteri magatartás. Kapcsolat a riportalannyal. A szenzáció etikai problémái.

– Az újságírás szakmai és etikai értékeinek összefüggése, az értékek védelmének szervezetei Magyarországon.

– Politikai etika, sajtóviták és etika. Az újságíró felelőssége és ennek határai. A prekoncepció, a tények elhallgatása, a hangnem, a stílus. A bulvárlapok etikai problémái.

– Etikai kódexek itthon és külföldön. A MÚOSZ Etikai Kódexe. Jellemző etikai problémák. (Nők, öregek, kisebbségek kezelése a sajtóban, reklám és hirdetések etikai problémái. Helyi lapok és közösségek viszonya. A ,,szenzációk'' etikai problémái.)

Laptervezési, tördelési, képszerkesztési ismeretek, a kézirat nyomdai előkészítése

– Nyomdatechnikai alapismeretek, nyomtatási eljárások jellemzői és lehetőségei. A szerkesztőség és a nyomda kapcsolata, az újságkészítés munkafolyamata.

– Betűismeret, nyomdabetűk osztályozása, a betűcsalád, a betűtípus, a betűváltozatok legfőbb tipográfiai jellegzetességei. Betűarányok és olvashatóság összefüggései, a jól olvasható szókép, sorkép kialakításának tipográfiai szabályai.

– Nyomdai pontrendszer, terjedelemszámítás. A tipométer használata, mérési gyakorlatok.

– Kézirat nyomdai előkészítése: a szabványos kézirattal kapcsolatos előírások; a kéziratjavítás szabályai; a kézirat tipografizálása; technikai címszerkesztés, címek, kiemelések.

– Sajtófotó-ismeretek: a technikai képszerkesztés alapfogalmai, a szöveg és kép összefüggései, az illusztrálás szabályai. Kép és képaláírás.

– Anyagelrendezési formák: az értékrend és a tördelés összefüggései. Az értékrend vizuális kifejezésének tipográfiai lehetőségei. Az illusztráció és szövegelrendezés.

– Laptípusok: technikai szempontú felosztás (a megjelenés gyakorisága, formátum, nyomdatechnika stb.). Szerkesztési elvek (hatókör, lapprofil rétegirányultság) szerinti felosztás lehetőségei. Szerkesztési és technikai szempontok és az alkalmazott (alkalmazható) tipográfia összefüggései.

Művészettörténet

A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

– az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

– az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

– a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

– a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

– a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

– a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

– az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, táj...)].

Legyen jártas:

– az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus... variánsai),

– egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

– a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

– a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

– a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében.

Gazdasági és vállalkozási alapismeretek

– A gazdasági élet alapfogalmai és alapösszefüggései mikro- és makroszinten.

– Alapvető vállalkozási formák, a vállalkozás általános feltételei, szabályai.

– A piaci tényezők, a piac szereplői. Piaci folyamatok, kínálat és kereslet.

– A piackutatás és a marketing alapjai.

– A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatai, összefüggései

= pénzügyi alapfogalmak,

= fizetési módok,

= a pénzkezelés szabályai,

= alapvető számviteli előírások.

– A gazdálkodáshoz szükséges jogi ismeretek (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

– A vállalkozás motivációi, előnye és hátrányai.

– A vállalkozás tárgya, adottságok és lehetőségek.

– A vállalkozás elindítása, a piac felmérése

= értékesítési piac, beszerzési piac, munkaerőpiac, reklámpiac, tőkepiac,

= hatósági, szakmai, pénzügyi és adóelőírások,

= működési forma kiválasztása (előnyök, hátrányok).

– Üzleti terv készítése

= célok és forma, marketing stratégia, tőkeszükséglet, nyitó mérleg, készpénzforgalom, fedezeti pont stb.

Informatika

– A számítógépes generációk. A személyi számítógépek felépítése (hardver). A számítógép központi egysége és perifériái. Fontosabb számítógépes rendszerprogramok (szoftver). Munkaállomások.

– Szerkesztőségi rendszerek

= Újságszerkesztési feladatok.

= Hogyan alkalmazható az elektronika az újságszerkesztésben?

= Egy komplett szerkesztőségi rendszer felépítése.

= Hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb konfigurációt? Az IBM és az Apple Macintosh gépek összehasonlítása a kiadványszerkesztés oldaláról.

– Szövegszerkesztés (a korszerű szövegszerkesztők általános szolgáltatásainak ismerete és használata)

= szöveg-előállítás,

= módosítás,

= formázás,

= helyesírás ellenőrzés,

= szinonima szótár,

= egy konkrét korszerű szövegszerkesztő használata (pl. WINWORD, PAGEMAKER).

– Elektronikus képszerkesztés

= grafikus szoftverek és szolgáltatásaik. A számítógép grafikai lehetőségei, vektoros és bittérképes rajzolóprogramok használata (CorelDraw, Paintbrush, Freehand stb.),

= rajz előállítása,

= módosítás,

= egy konkrét korszerű fotószerkesztő rendszer használata (pl. PhotoShop, PhotoStyler),

= a telefotó-szolgáltatás.

– Szkennerek használata a grafikai és fotószerkesztésben.

– Képek és szövegek kezelése, file-formátumok megismerése és alkalmazása.

– Számítógépes információs bankok, sajtóadatbázisok felépítése, használata (pl. az MTI adatbankja). Grafikai és fotóadatbázisok. Nemzetközi hálózatok használata (pl. INTERNET), a hálózat használatának etikai kérdései.

– A számítógépes alkalmazási rendszerek ellenőrzése és biztonsága. Hardver és szoftver védelmi eszközök. Hálózatok védelme.

– Az elektronikus nyilvántartások veszélyei. Az adatvédelem és adatbiztonság fogalma.

– A privát szféra titkosítása és a közérdekű adatok nyilvánossága biztosításának követelménye. Az adatvédelem jogi szabályozása Magyarországon és a világban. Adatvédelmi alapelvek és intézmények, az adatvédelmi törvény.

Fotótechnika

– A fény természete és jellemzői.

– A fénytechnikai mértékegységek és azok származtatása.

– A geometriai optika és a képalkotás (luk, szférikus lencsék és tükrök).

– A leképezési hibák.

– A fényvisszaverődés és a fénytörés. Síktükör, prizmák.

– A látószög fogalma és összefüggése a negatívmérettel és a gyújtótávolsággal.

– A fényerő.

– A képen szereplő perspektíva.

– A fekete-fehér fényérzékeny anyagok felépítése és jellemzői.

– A fekete-fehér kidolgozás. Az előhívó és a rögzítő összetétele.

– A gradációs görbe és az általa hordozott információk. A Goldberg-szabály.

– A téma kontrasztja, a megvilágítás kontrasztja és a téma világosságterjedelme.

– A fénymérés módszerei és eszközei.

– A reprodukciós fényképezés sajátosságai.

– A viszonossági törvény és az attól való eltérések.

– A színes képvisszaadás elve és a színes negatív-pozitív és fordítós nyersanyagok felépítése.

– A színes kidolgozás alapelvei.

– A fényképezőgépek és felosztásuk különféle szempontok szerint.

– A világítás eszközei és használatuk.

– A vetítő és a nagyítógépek felépítése.

– A fotóvegyszerek előállítása és kezelése.

– A fényképi kompozíció alapjai.

– A fénykép jelentéstanának alapjai.

– Az egyes fénykép elemeinek hierarchiája.

– A fényképezéssel és különösen az emberek fényképezésével kapcsolatos jogi és etikai ismeretek.

A fotóriporteri ismeretek elmélete és gyakorlata

– A képes sajtóműfajok.

– A környezet jellegzetessége.

– Fizikai és szellemi jelenlét a fotográfiában.

– Kiszámítható és kiszámíthatatlan pillanatokra való felkészülés.

– Objektivitás és elkötelezettség a fotózásban.

– Egyedi képek és sorozatok.

– Képsortípusok, képriportok.

– A fényképszerkesztés dramaturgiája.

– Hírkép.

– Életkép.

– Portré a szabadban (kapcsolatteremtés).

– Ismert közéleti személyiség portréja saját környezetében (szervezőmunka, felkészülés).

– Illusztráció.

– Mozgásábrázolás technikája és dramaturgiája.

– Egyedi kép vagy sorozat sport témában.

– Színek ábrázolása.

– Képösszeállítás (kutatómunka egy adott témához központi és magángyűjtemények archívumából).

– Szerkesztési gyakorlat.

– Riportkép írásbeli értékelése.

Kreatív fényképezés

– A szabályok felrúgásával készített felvételek.

– Módosított vagy egyedileg előállított eszközökkel és anyagokkal készített képek.

– Utólag manipulált fotók.

– Kollázsok.

– Montázsok.

– Fotógrammok.

– Kemogrammok.

– Frottázsok.

– A számítástechnika adta lehetőségek.

Képolvasás

– Saját, valamint más – neves és névtelen – fotográfusok képeinek elemzése.

– A képolvasás, a kép értelmezésének technikája; lényeges és lényegtelen részek; ami befolyásolja a képet.

– Az egyéniség jelei a fotográfiákon.

– Tartalmi és formai követelmények a képek értelmezésénél.

– Mit mond a fotó és mit lát az olvasó?

– A fotó címének alapvető kérdései.

– Fényképek és azok információtartalma.

– A szöveg és a kép kapcsolata, a képaláírások.

A műtermi fényképezés

– A műtermi fényképezés lehetőségei és problematikája.

– A természetes és mesterséges világítás sajátosságai.

– A mesterséges fényforrások üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalók.

– A zárszerkezet és a mesterséges világítás összefüggése.

– A műtermi fényképezőgép által biztosított lehetőségek. A scheimpflug effektus.

– A tárgyfényképezés és a perspektíva.

– A tárgyfényképezés kompozíciós lehetőségei.

– A reklámfényképezés szemiotikai alapjai.

– Az emberi test fényképezésével kapcsolatos anatómiai ismeretek.

– Modellvezetés, sminkelés.

– A műtermi portré lehetőségei, sajátosságai.

– Divat és zsánerfotó műtermi körülmények között.

– A műtermi munkával kapcsolatos munkavédelmi tudnivalók.

Sajtófotós szerkesztőségi gyakorlata

Az elméleti és műfajismereti oktatáshoz egyaránt szorosan kötődik a szerkesztőségi gyakorlat.

– Hírek, hírlapi közlemények alapján végzett riport- és sajtófotó-készítés.

– Közlési kritériumok és a különböző lapstílusok konzekvenciái a sajtófotókra.

– A különféle stílusok, fotóműfajok alkalmazásának kérdései.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a hallgató, akinek írásbeli vagy gyakorlati munkáját a vizsgabizottság elégtelenre értékelte. A gyakorlati munka értékelése akkor elégtelen, ha mindkét szakmai bírálat elégtelen.

Sikertelen védés esetén a vizsgabizottság a jelöltet új mestermunka elkészítésére kötelezheti.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, gyakorlati, szóbeli vizsgarészen bármelyik tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt, és a sikeres szakvizsga időpontjában, vagy attól számítva legkésőbb 6 hónapon belül bemutatja egy idegen nyelvből szerzett minimum alapfokú, bármely típusú állami nyelvvizsga-bizonyítványát, vagy az annak megfelelő nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványát.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzésben való részvétel feltétele

Középiskolai végzettség, valamint fotós alapismeretek.

2. A szakképesítés csak tanfolyami képzés keretében, a szakmai követelményben meghatározottak szerinti, annak alapján kidolgozott saját programmal rendelkező professzionális, referenciával bíró oktató-képző intézményben vagy szervezetnél szerezhető meg. Az oktatást – ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik – szakirányú egyetemi, főiskolai képesítéssel és minimálisan 3 év szakirányú oktatási gyakorlattal rendelkezők végezhetik.

* * *

A rendelet 1. számú melléklete 3. sorszám alatt kiadott Hanglemez-bemutató szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8419 01

Szakképesítések köre: B

2. A szakképesítés megnevezése: Hanglemez-bemutató

Szakmacsoport: 4

A szakképzés időtartama	Maximális óraszám	Szakképző iskolában a szakképző évfolyamok száma
A szakképzés időtartama	200	–
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	Szakmai elmélet	Szakmai gyakorlat
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	30	70
Szintvizsga	nincs
Köztes vizsga	nincs

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3719	Egyéb kulturális foglalkozások	52 8419 01	Hanglemez-bemutató

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A hanglemez-bemutató (zenei műsorvezető) jó kommunikációs készséggel, általános és szakmai ismeretekkel rendelkezik.

A zenei anyag felhasználásával és bemutatásával, technikai eszközök segítségével szórakoztatja, informálja közönségét.

Tevékenységét szórakozóhelyeken, rendezvényeken, koncerteken, valamint rádió- és televízió-műsorokban, élő vagy stúdiófelvételeken végzi.

Műsorának szervezését, szerkesztését, lebonyolítását és vezetését önállóan is elláthatja.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3729	Egyéb művészeti foglalkozások
3719	Egyéb kulturális foglalkozások	52 8419 02	Műsorvezető, játékvezető, konferanszié

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Általános alapismeretek

1.1. Kommunikáció

Ismerje:

– a kommunikáció fogalmát, típusait, a verbális és nonverbális kommunikációt,

– a kommunikációs folyamat elemeit,

– a kommunikációs formákat, technikákat, sikerességi stratégiákat,

– a kommunikáció funkcióit: a kooperatív és nem kooperatív koordinációt,

– az emberi viselkedés összetevőit, a verbális és nonverbális viselkedés szabályait,

– kódokat és kódrendszereket, a kódolás folyamatát és technikáit,

– a szemiotika alapjait,

– a nyelvi és nyelvhelyességi szabályokat,

– a kommunikáció technikai csatornáit,

– a kommunikáció szerepét az emberi kapcsolatok alakításában,

– a tömegkommunikációt, kialakulását, történetét és technikai eszközrendszerét,

– a közvélemény fogalmát, sajátosságait.

1.2. Beszédtechnika, logopédia, retorika

Ismerje:

– a beszélőszervek működését,

– a fonetika, a fonológia és a beszédtechnika elméletét,

– a köznyelv, az irodalmi nyelv és a színpadi nyelv sajátosságait és ennek előadási lehetőségeit,

– a lazító és koncentrációs gyakorlatokat,

– az artikulációs beszédfejlesztő gyakorlatokat,

– a szöveg nélküli és szöveges hang- és légzőgyakorlatokat,

– a légző- és hangmodulációs gyakorlatokat (hangerő, hangszín, hangmagasság, dinamikai váltások),

– a szinten tartó, kondicionáló gyakorlatokat,

– a szöveg beszédszólamokra tagolását, a hangsúlyviszonyokat,

– a hangsúlyszabályokat a hanglejtés dallamvonalának változatait.

Legyen képes mindezek helyes alkalmazására.

1.3. Pszichológia

Ismerje:

– a pszichikum és a személyiség fogalmát,

– a belső viselkedés szabályozását,

– az ember pszichoszexuális fejlődését,

– a személyiség struktúráját, a kialakulását befolyásoló tényezőket,

– az egyéni viselkedés módosulását csoporthelyzetben (a csoportdinamika, kommunikáció, konformitás, deviancia),

– a strukturálatlan tömeg viselkedését, a manipulációs lehetőségeket (attitűd és előítélet),

– a tömegméretekben jelentkező devianciákat: alkoholizmus, drogfogyasztás, öngyilkosság, bűnözés,

– a tömegkommunikáció pszichológiai sajátosságait (hatás és hitelesség).

1.4. Szociológia

Ismerje:

– a magyar társadalomra jellemző legfontosabb tényeket, adatokat,

– a társadalmi cselekvés elméleteit,

– a társadalmi rétegződést és társadalmi struktúrát (nemzedéki probléma, ifjúságszociológia; státus és társadalmi szerep),

– a családszociológiát (szocializáció és perszonalizáció; a nevelés szubkultúrái),

– a településszociológiát (életmód, életforma, életvitel, életfeltétel, életszínvonal, életminőség; szükségletek és értékek, mobilitás fogalma),

– a művelődés szociológiáját (az iskolarendszer és társadalmi funkciói, az esélyegyenlőtlenség társadalmi okai),

– a szórakozás és a sport szociológiáját,

– a szexualitás szociológiáját.

1.5. Illem, etikett, protokoll

Ismerje:

– a viselkedéskultúra alapjait,

– az illem, az etikett, a protokoll alapszabályait (a köszönés, a bemutatkozás, a megszólítás, a társalgás, az udvariasság, a nyilvánosság előtti viselkedés),

– a vendéglátás protokollját,

– a programok, rendezvények szervezésének, lebonyolításának szabályait.

1.6. Jogi és gazdasági alapismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten.

Ismerje:

– a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit,

– az adózási alapfogalmakat,

– az alapvető számviteli előírásokat.

Legyen képes alkalmazni a szükséges jogi ismereteket, (munkajog, szerzői jog, szerződések, adó- és társadalombiztosítási jog) legfontosabb elemeit, alapvető államigazgatási szabályokat.

1.7. Angol nyelvismeret

Rendelkezzen alapvető nyelvismerettel.

Legyen képes:

– az előadók nevének és a dalcímek helyes kiejtésére,

– a dalcímek lefordítására és a slágerszövegek értelmezésére,

– a szakkifejezések értelmezésére és alkalmazására.

2. Szakmai elmélet

2.1. Zeneelmélet

Ismerje:

– a hang tulajdonságait,

– a hagyományos hangrendszer és összhangzattan alapjait,

– az alapvető zenei szakkifejezéseket.

2.2. A pop- és rockzene története

Ismerje:

– a különböző stílusok, irányzatok kialakulását és fejlődését,

– a pop- és rockzene történetének meghatározó, kiemelkedő egyéniségeit és produktumait csakúgy mint az aktuális slágereket és előadókat,

– a jelentősebb zeneszerzőket, szövegírókat, producereket, együtteseket, előadókat.

2.3. Szakmatörténet

Ismerje:

– a disc jockey tevékenység kialakulását, fejlődését és fajtáit,

– a disc jockey szerepét és feladatait,

– a zenei szerkesztő és műsorvezető feladatait.

2.4. Zenei szerkesztés

Legyen képes a rádiós, televíziós és diszkós zenei szerkesztés szempontjait alkalmazni.

2.5. Hang-, világítás-, stúdió- és számítástechnika

Ismerje:

– az elméleti alapokat,

– legfontosabb eszközöket és berendezéseket,

– a zenei területen történő alkalmazások lehetőségeit,

– a stúdiók (rádió, televízió, lemez) munkáját,

– az élő műsorok (koncertek, rendezvények) technikai hátterét.

2.6. Baleset-, munka- és egészségvédelem

Ismerje:

– az általa használt elektrotechnikai berendezésekre vonatkozó munkavédelmi és biztonsági előírásokat, ügyeljen azok betartására,

– az alapvető érintésvédelmi tudnivalókat.

Ismerje és alkalmazza az egészségvédelem (AIDS, drog, ,,diszkóbaleset'' stb.) módszereit és lehetőségeit.

3. Szakmai gyakorlat

Rendelkezzen megfelelő

– egyéniséggel és stílussal,

– szuggesztivitással,

– kreativitással és humorérzékkel,

– kommunikációs és beszédkészséggel,

– zenei érzékkel.

Legyen képes:

– az általános és szakmai elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni,

– zenei műsor szerkesztésére, vezetésére rádióban, televízióban (stúdióban vagy helyszínen),

– zenés-táncos rendezvény (diszkó) vezetésére

= különféle alkalmak,

= változó helyszínek,

= közönség összetételének megfelelően,

– a közönséggel való kapcsolattartásra,

– vetélkedők, játékok, hirdetések, riportok stb. készítésére, élő adásban történő vezetésére,

– váratlan szituációk (verekedés, razzia, áramszünet stb.) megoldására,

– zenei anyagának bővítésére, változatos vagy tematikus összeállítására és bemutatására,

– a zenei műsorvezetéshez szükséges eszközök helyes használatára,

– a szöveg és a zene, valamint a tartalom és a szórakoztatás megfelelő arányának, funkciójának megvalósítására,

– elképzeléseinek technikai megvalósítására (keverés, scratch, rap).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

A jelöltnek önálló vizsgaműsort kell készítenie hang- vagy videokazettára.

A vizsgaműsor készítésének szempontjait, követelményeit a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a jelentkezést követő egy héten belül megküldi a jelöltnek.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős miniszter központilag adja ki.

Az írásbeli vizsga tantárgyai:

– Zeneelmélet.

– Pop- és rockzene története.

– Angol nyelvismeret (általános és szakmai).

– Hang-, világítás-, stúdió- és számítástechnika.

– Jogi és gazdasági ismeretek.

– Baleset-, munka- és egészségvédelem.

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

A vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgáztatást végző intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a jelölt rátermettsége, felkészültsége, tudása és alkalmassága.

Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

– Zenei szerkesztés, műsorvezetés, lemezbemutatás.

– Szakmatörténet.

– Kommunikáció, retorika.

– Angol nyelvismeret (általános és szakmai).

– Pszichológia, szociológia.

– Illem, etikett, protokoll.

Időtartama: a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló rendelet szerint.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

Zenei műsor (diszkó) bemutatása élőben.

Időtartama: 15–30 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A vizsga során a jelölt feleljen meg a III. pontban meghatározott szintek szerinti szakmai követelményeknek

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az írásbeli és szóbeli vizsga, illetve egyes tantárgyai alól felmentést kaphat, aki arra vonatkozó szakképesítéssel rendelkezik.

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden tantárgyból és vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetve tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképzésben való részvétel feltétele:

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga.

* * *

A rendelet 1. számú melléklete 4. sorszám alatt kiadott Hangmester/Hangtechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1899 01

Szakképesítések köre: A

2. A szakképesítés megnevezése: Hangmester/Hangtechnikus

Szakmacsoport: 4

A szakképzés időtartama	Maximális óraszám	Szakképző iskolában a szakképző évfolyamok száma
A szakképzés időtartama		1
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	Szakmai elmélet	Szakmai gyakorlat
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	60	40
Szintvizsga	nincs
Köztes vizsga	nincs

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3729	Egyéb művészeti foglalkozások	52 1899 01	Hangmester

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Egy határterületi tudomány és művészeti ág, a hangtechnika technikusi szintű művelése, amelyben a művészeti és műszaki jellegű ismeretek közül a szakma művelője a műszaki ismereteknek van inkább a birtokában. Ismeri a gépek kezelését és működési elvét, önálló munkavégzésre képes a következő hangtechnikai munkafajtákban: keverős, magnós, montírozó, hangfelvevő, kábeles, mikrofonos, kapcsolótermi technikus, műsorüzemi technikus, adáslebonyolító video- és rádióstúdió hangtechnikus, video- és filmszinkron készítő technikus, külsős hangfelvevő, archiváló, színházi hangtechnikus, könnyűzenei koncert hangosítója, szabadtéri hangosító, hangkazetta és CD sokszorosító technikus, kultúrházi stúdiós, oktatóstúdió technikus, demo stúdiós, forgató, zenei munkatárs stb.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3729	Egyéb művészeti foglalkozások	34 7882 01	Hangosító
5349	Egyéb kulturális, sport, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások
3729	Egyéb művészeti foglalkozások		Hangtechnikus és hangművész (szakirányú felsőfokú végzettséggel)

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

Általános követelmények:

– jártasság a hangtechnikához kapcsolódó fizikai és elektronikai műszaki ismeretekben,

– ismeretek a hangtechnikához kapcsolódó irodalmi, zenei műfajokban,

– hangfelvételi és stúdió munka gyakorlat,

– műszaki eszközök művészeti alkalmazásában való jártasság,

– berendezések kezelési ismerete,

– műsortechnológiai ismeretek,

– kapcsolattartási képesség a határterületeken dolgozókkal,

– idegen nyelvű szakmai kifejezések ismerete,

– számítógép-kezelési ismeret.

1. Hangforrások felismerése:

– a hangforrások viselkedésének, jellemző tulajdonságainak ismerete,

– a hangforrás kiválasztásának képessége, a hangfelvétel helyének elemzése, értékelése,

– a keletkező természetes vagy mesterséges hang analitikus elemzése,

– a hangzó hibák felismerése,

– a hangforrás és a hangkörnyezet egymásra hatásának megtervezése,

– hangképtervezés.

2. Felvételi helyzet megteremtésének képessége, hangforrás manipuláció:

– az akusztikai hangélmény értékelése,

– az akusztikai helyzet kompromisszumos módosítása a hangforrások szükséges elhelyezésének, egymásra hatásának ismeretében,

– a felvételen résztvevők feladatának, szokásainak, tevékenységének ismerete,

– a felvételi helyzet résztvevőivel való kommunikáció.

3. A hangfelvételi technológiák kiválasztása:

– a legfontosabb hangtechnikai munkaterületek alaptechnológiáinak használata,

– az alaptechnológia alkalomhoz igazítása,

– a felvételi helyzetnek megfelelően kiválasztott hangfelvételi technológia használata, alkalomhoz igazítása, vagy új technológia létrehozása.

4. A hangfelvételi eszközök rendszerbe kapcsolása:

– a kiválasztott felvételi technológiához szükséges berendezések összeválogatása, összehangolása, rendszerszerű használata,

– a rendszerhibák feltárása, a hibás rendszerelemek felismerése,

– a hagyományos rendszerek ismerete, meglévő változataik használatának gyors elsajátítása,

– hangrendszerek napi üzemeltetése.

5. A hangfelvételi eszközök, berendezések kezelése:

– a hangfelvételi eszközök, berendezések baleset- és meghibásodásmentes üzemeltetése, használata,

– a hangfelvételi eszközök, berendezések hibáinak felismerése.

6. A hangfelvételek műfaj szerinti besorolása, művészi termékként kezelése, hangesztétikai elemzése:

– a felvett vagy közvetített hangzó anyag tematikus, tartalmi ismerete,

– részvétel a hanganyag esztétikai, dramaturgiai megtervezésében,

– kommunikáció az alkotóközösség tagjaival,

– tanácsadás az alkotó folyamat szakmai vonatkozásaiban.

7. Produkciós ismeretek:

– kapcsolattartás a hangfelvételi, szerkesztési, kiadási, közvetítési folyamat résztvevőivel,

– érdekképviseletek és szakmai egyesületek ismerete,

– etikai normák betartása.

A szakképzés tantárgyai:

– Alapismeretek (matematikai, fizikai és műszaki alapismeretek, környezetismeret).

– Hangszer és műfajismeret (műfajismeret, hangszerismeret).

– Biológiai ismeretek, pszichoakusztika.

– Hangtechnikai és akusztikai alapismeretek.

– Hangtechnikai eszközök.

– Stúdió rendszertechnika.

– Felvételtechnika (hangfelvétel-történet, alaptechnológiák, hangmesterségbeli ismeretek, hangfelvétel-készítés, közvetítés).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Legalább öt saját készítésű hangfelvétel bemutatása.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

a) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

A szóbeli vizsga két részből áll:

– Egy átfogó témakör ismertetése a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsor alapján. A vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

– Egy hangfelvétel elemzése.

A vizsgázó a vizsgakérdéseket legalább egy hónappal a vizsga időpontja előtt megkapja. Segédeszközt a vizsgán nem használhat.

A szóbeli vizsgán meg kell győződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik a hangtechnikai eszközök használatához szükséges angol nyelvi ismerettel.

A szóbeli vizsga időtartama: 30 perc.

b) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

A gyakorlati vizsga három részből áll:

– A képzés eredményét felmérő képességteszt, a képzés során tanult gyakorlati ismeretekből. A gyakorlati vizsgát az folytathatja, aki ezen legalább 50%-os eredményt ér el.

– Egy hangfelvétel helyszíni elkészítése. A hangfelvétel legalább öt perces, összetett hanganyag. A feladat elvégzésének ideje legalább 60 perc.

– Egy saját készítésű beszéd- vagy zenefelvétel értékelése.

A gyakorlati vizsga feladatsorát 3 változatban a képző intézmény dolgozza ki. Az intézmény vezetője a javasolt feladatsorokat legalább tizenöt nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményeknek. Nem megfelelő, vagy nem megfelelő nehézségi fokú tételsor esetén az elnök a feladatokat átdolgoztathatja. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.

A gyakorlati vizsga időtartama: 180 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Matematikai, fizikai és műszaki alapismeretek

Koordináta-rendszerek. Alapvető függvények. Az integrálás fogalma. Időtartomány és frekvenciatartomány kapcsolata. A hangszínkép. Periodikus és nem periodikus jelek. A fizikai mennyiségek szokásos jelölésrendszere. A mechanikai rezgés. Hullámtan. Energetikai alapfogalmak. Az áramkör fogalma, az Ohm-törvény. A Kirchhoff-törvények. Hálózatok. Az áramköri elemek és jelölésük, a stúdiótechnikai jelölések. A blokkvázlat. Az átvitel fogalma. A frekvenciafüggés magyarázata. A szintek. Csatlakozók, kábelek. A berendezések kivitele, fő részei. Megbízhatóság.

Műfajismeret

Komolyzenei, könnyűzenei, népzenei, jazz, film, video, irodalmi, rádiós műfajok.

Hangszerismeret

Klasszikus húros, ütő, fúvós, elektromos hangszerek. A kotta, kottaolvasás. Hangolások. Hangszercsoportok, hangszeregyüttesek, ültetési rendek, hangszerek egymásra hatása.

Biológiai ismeretek, pszichoakusztika

A fül. A hallás agyi folyamata. Az irányhallás. A legfontosabb pszichoakusztikai jelenségek és azok magyarázata. A pszichoakusztikai jelenségek hangtechnikai, felvételtechnikai vonatkozásai.

Környezetismeret

Hangtechnikai munkakörök feladatai. Kapcsolódó munkakörök. Stúdiófajták. Hangtechnikai angol.

Hangfelvétel-történet

A hanglemez, a filmhang, a mágneses jelrögzítés, a digitális jelrögzítés története és magyar vonatkozásai.

Hangtechnikai és akusztikai alapismeretek

A jel és a csatorna általános jellemzői. A jel és a csatorna egymásra hatása. A jel keletkezése. A rezgéskeltés módjai. Az emberi beszéd. A rögzített jel. A jel és az ember.

Az akusztikai csatorna. A szabad tér. A zárt tér. Valóságos hangesemények. Természetes hangforrások, mesterséges hangforrások viselkedése.

Elektroakusztikai ismeretek

Az elektromos jel. Az elektromos csatorna. Analóg jelátvitel. Digitális jelátvitel. A mágneses csatorna. Az elektromágneses csatorna. A mechanikai és az optikai csatorna.

Hangtechnikai eszközök

A mikrofon (követelmények, osztályozás, átalakítási elvek, az irányjelleg, felépítés, speciális jellemzők és típusok, kiegészítő eszközök). A hangsugárzó (hangszóró fajták, dobozok, hangoszlopok, fejhallgatók, hangosító rendszerek). A keverőasztal (alapfunkciók, fő működési egységek, jellemző felépítés, jellemző rendszerek). A magnetofon (analóg, digitális és video formátumok, fő működési elvek és egységek, a jelhordozó, jellemző géptípusok). Számítógépes jelrögzítés. Mechanikus jelrögzítés, a lemezjátszók. Optikai jelrögzítés, a filmhang. Dinamika szabályozók. Effektberendezések.

Szinkronizáló berendezések, szinkronjel rendszerek.

Alaptechnológiák

Rádió, televízió, helyszíni közvetítések, felvételek, zenei felvételek, képhang utómunkálatok.

Hangmesterségbeli ismeretek

Az analitikus hallás kifejlesztése, hangforrás-felismerés, hangszínfelismerés, természetes hangtér elemzés, mesterséges hangkép elemzés, hangzásegyensúly, beszéd-zene arány beállítás, technikai hibák meghallása, hangtechnikai műelemzés, rendszerszemlélet, a hangmérnöki munka élettani hatása. A hangmesteri munka művészi jellege. A hangmesteri etikai szabályok.

Hangfelvétel-készítés, közvetítés

Térhatású technikák. Mikrofontechnikák. Szintezés, hanghibák, hangsíkok, mikrofonelrendezések, hangtérmozgatás, előadások, többsávos technikák, szinkron technikák, szövegkönyvtechnikák, produkciós ismeretek, hangmásolatok, dokumentálás, hangkönyvtárak, archiválás.

Nyelvtudás

A vizsgázónak rendelkeznie kell a hangtechnikai eszközök használatához szükséges angol nyelvi ismerettel.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga érdemjegyét a szóbelin elért eredmény adja.

A szóbeli vizsga értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik.

Szóbeli vizsgára az bocsátható, aki eredményes gyakorlati vizsgát tesz.

c) A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és gyakorlat követelményeit teljesítette.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképzés megkezdésének feltételei:

– érettségi vizsga,

– egészségügyi alkalmasság,

– egészséges hallás, megfelelő látás.

* * *

A rendelet 1. számú melléklete 5. sorszám alatt kiadott Hangosító szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 34 7882 01

Szakképesítések köre: A

2. A szakképesítés megnevezése: Hangosító

Szakmacsoport: 6

A szakképzés időtartama	Maximális óraszám	Szakképző iskolában a szakképző évfolyamok száma
A szakképzés időtartama	–	2
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	Szakmai elmélet	Szakmai gyakorlat
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	40	60
Szintvizsga	nincs
Köztes vizsga	nincs

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3729	Egyéb művészeti foglalkozások	34 7882 01	Hangosító

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A hangosító feladata a színházak, zenekarok és kulturális létesítmények mesterséges hangosítása, hangeffektek bejátszása, valamint tér és személyek kihangosítása mikroportok segítségével.

Elhelyezi, felszereli, üzembe helyezi, üzemelteti és karbantartja a különböző hangtechnikai berendezéseket.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
5112	Eladó
3729	Egyéb művészeti foglalkozások	52 1899 01	Hangmester (szakirányú középfokú végzettséggel)

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

– hangtechnikai berendezések, mikroportok, hangszórók telepítése és működtetése, valamint karbantartása,

– erősáramú és villanyszerelési munkálatok elvégzése,

– a hangosítás színháztechnikai és művészettörténeti ismereteken alapuló kivitelezése,

– a tűz- és munkavédelmi, valamint biztonságtechnikai előírások alkalmazása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai elméleti és gyakorlati követelmények teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

Az írásbeli vizsgarészen a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott írásbeli tétel(ek) alapján az ismeretkör egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.

Az írásbeli vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Az írásbeli vizsga témakörei:

– hangtechnikai elmélet,

– elektrotechnikai alapismeretek,

– színpadtechnikai és művészeti ismeretek,

– színházak és zenekarok tűzvédelme,

– színházak és zenekarok munkavédelme.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorból ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó komplex szóbeli vizsgát tesz. A szóbeli vizsgatételek a következő ismeretekből kerülnek összeállításra:

– hangtechnikai elmélet,

– elektronikai alapismeretek.

Időtartama: a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló rendelet szerint.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

Nem megfelelő, vagy nem megfelelő nehézségi fokú feladatsor esetén az elnök a feladatokat átdolgoztathatja. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.

A gyakorlati vizsga időtartama: 180 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével:

3.1. Hangtechnikai elmélet:

– hallható hangok, hallószerv, hangérzet, beszédérthetőség és ezek összefüggései,

– a színházi hangosítás elmélete és fejlődése,

– szabadtéri hangosítási formák,

– elektronikus hangkeltő eszközök, mikrofonok, hangszórók, erősítők,

– hangmagasság, hangerő, decibel,

– a hangtechnikai eszközök működése, elméleti felépítése,

– a hangfelvétel és lejátszás elméleti szabályai,

– különféle hangeffektek, késleltetés, úsztatás, zengetés,

– teremhangosítás, visszaverődés, akusztika,

– a hangosítás helye és szerepe a színházakban, tereken, zenekaroknál és egyéb rendezvényeknél,

– működtetés és karbantartás.

3.2. Elektrotechnikai alapismeretek:

– a villamos áram fogalma, vezetők, ellenállás, teljesítmény és ezek összefüggései,

– villamos munka, számítási módok és mértékegységek,

– a villamos áram hőhatása, hatásfoka, zárlat, túlterhelés és következményei,

– külső-belső ellenállás, zárlatvédelem, biztosítók és megszakítók,

– egyen- és váltó áram, mágnes és elektromágnes, indukció és elektromos motorok,

– áramfajták, áramátalakítók, gyengeáramú rendszerek,

– elektromos műszerek és azok használata,

– akkumulátorok, kapacitás, töltés, kisütés,

– gyengeáramú vezérlések, kis- és törpefeszültség jellemzői,

– tirisztoros és más elektromos vezérlések, integrált áramkörök, szabályozások.

3.3. Színpadtechnikai és művészeti ismeretek:

– a színművészet őskora, görög, római színjátszás és színházjellemzők,

– a színházépítészet és a színháztechnika fejlődése a középkortól napjainkig,

– modern színpadtechnikai ismeretek és a hangosítás helye a színház technikai rendszerében,

– a hangosítás és hangtechnika a zenekaroknál, tereknél, szabadtéri színpadoknál, és azok segédtechnikai rendszerei,

– színpadi műszak és ezen belül a hangosítás munkája és kapcsolatuk a művészeti irányítással.

3.4. A színházak és zenekarok tűzvédelme:

– alapvető tűzvédelmi rendeletek és szabványok ismerete,

– a létesítményekre vonatkozó tűzvédelmi előírások,

– a világítási és hangberendezések telepítésére vonatkozó tűzvédelmi szabályok,

– tűzvédelmi berendezések,

– tűzvédelmi utasítás, oktatás, tűzriadóterv és a tűzvédelmi berendezések kezelése,

– zenekarok, színpadok, szabadterek általános tűzvédelmi előírásai.

3.5. Színházak és zenekarok munkavédelme:

– a munkavédelem fogalma, célja és a munkavédelem alapvető előírásai,

– a színházakra, szabadterekre vonatkozó munkavédelmi szabályok,

– a színpadtechnikai rendszerekre, benne a hangtechnikára vonatkozó szerelési és kezelési munkavédelmi ismeretek,

– a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeinek munkavédelmi szabályai,

– a munkavégzés egészségügyi feltételei,

– a színpadi, szabadtéri és zenekari hangosító rendszerek elektromos ellátásával, kapcsolásával összefüggő munkavédelmi előírások,

– az elektromos áram villamos balesetei, megelőzései, elsősegélynyújtás áramütés esetén,

– a munkavédelmi oktatás, vizsgáztatás és a balesetek bejelentésével kapcsolatos szabályok.

3.6. Színházi és zenekari hangosítási gyakorlat:

– a színházi és zenekari hangberendezések fajtáinak ismerete és működése,

– a hangberendezések, hangszabályozások, mikrofonok, hangszórók szerelése és működtetése,

– a természethű hangátvitel megteremtése,

– a lemezjátszók, magnók és egyéb hangkeltő eszközök működtetési módja, az előforduló hibák és azok javítása,

– az orsós magnetofonok típusai, jellemzői, kezelésük és karbantartásuk,

– a mikroportok kezelése, üzemeltetése és ellenőrzése,

– a playback fogalma és megvalósítása,

– hatáshang, térhangosítás, műsorhang, ügyelői hangoshívó, berendezések kezelése, működtetése és karbantartása,

– zenekari koncertek hangtechnikai rendszereinek ismerete, szerelése és működtetése,

– zenekari hangosítás telepítésének elrendezési szabályai,

– mobil hangberendezések, eszközök csatlakoztatása, szerelése, elhelyezése és működtetése,

– stúdiófelvételek készítése, lejátszása és a hangkeverés szabályai,

– zenekari hangszerek kihangosítása, erősítése, valamint a hang- és fényeffektek kapcsolata,

– különleges hangkeverési megoldások.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga érdemjegyét az írásbelin és szóbelin elért eredmény átlaga adja.

A szóbeli és írásbeli vizsga értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik.

A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és gyakorlat követelményeit teljesítette.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképzés megkezdésének feltételei:

Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzése és szakirányú szakmunkás vagy szakközépiskolai végzettség.

Egészségügyi feltételek:

– egészséges hallás,

– megfelelő látás.

* * *

A rendelet 1. számú melléklete 6. sorszám alatt kiadott Kaszkadőr, kaszkadőrszakértő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma:

Kaszkadőr: 33 1899 02

Kaszkadőrszakértő: 54 1899 02

Szakképesítések köre: B

Szakmacsoport: 4

A szakképzés időtartama	Maximális óraszám	Szakképző iskolában a szakképző évfolyamok száma
Kaszkadőr	200	–
Kaszkadőrszakértő	200	–
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	Szakmai elmélet	Szakmai gyakorlat
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	30	70
Szintvizsga	nincs
Köztes vizsga	nincs

2. A szakképesítés megnevezése: Kaszkadőr (tevékenység megjelölésével)

A) Kaszkadőr

gyalogos kaszkadőr

lovas kaszkadőr

autós kaszkadőr

motoros kaszkadőr

B) Kaszkadőrszakértő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3729	Egyéb művészeti foglalkozások	33 1899 02	Kaszkadőr

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A) A kaszkadőr olyan előadói alapképzettséggel rendelkező szakember, aki különböző produkciókban (film, tv, színház, show) a szakképzettségének megfelelő területen (autó, motor, ló, gyalogos) az átlagostól eltérő veszélyességű feladatokat lát el, azokban színészeket helyettesít (dublőr, dublőz), illetve különleges képességeket és technikai hátteret igénylő, extraveszélyességű ún. ,,akció'' végrehajtására vállalkozik.

A kaszkadőr szakmai tudása alapján feladatát önálló vállalkozóként végezheti, de ,,akciót'' csak kaszkadőrszakértő közreműködésével vállalhat, és hajthat végre.

A kaszkadőr az előadó-művészet rokon területein is vállalhat feladatokat képzettségének és képességeinek megfelelően, így felléphet például cirkuszban, varietében, illetve színészi feladatokat vállalhat.

B) A kaszkadőrszakértő rendelkezik minden kaszkadőri munka betöltéséhez szükséges ismerettel, megfelelő színház-, film- és cirkuszművészeti tájékozottsággal bír, egyes területeken világszínvonalú produkcióra képes. Kérdéses feladatok kaszkadőrigényének, adott ,,akciók'' veszélyességi fokának eldöntése a mindenkori kaszkadőrszakértő feladata és kötelessége. Kiterjedt tudásanyaga és mély szakmai tapasztalata alapján jogosult arra, hogy egyes produkciók kaszkadőri feladatainak megszervezését elvállalja, azokat képes megfelelően megtervezni, koordinálni, levezetni, és balesetmentességét biztosítani.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3725	Cirkuszművész	33 1899 01	Artista
3721	Segédszínész	52 1832 03	Színész II.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

a) Általános követelmények

Rendelkezzen megfelelő fizikai felkészültséggel, mozgáskultúrával, amely szakmai területének megfelel és azzal jól harmonizál.

Ismerje és megfelelő módon alkalmazza a szakmai területének megfelelően a fizikai és lelki felkészítés módszereit.

Rendelkezzen megfelelő gimnasztikai alapismeretekkel, legyen tisztában annak jelentőségével, élettani hatásaival.

Ismerje a kamera előtti és a színpadi mozgás alapjait.

Ismerje és tudja alkalmazni a különböző produkciók hatássegítő eszközeit (smink, ruha).

Ismerje szakterületének technikai eszközeit, azok kezelését, megfelelő karbantartását.

Legyen képes:

– feladatát naponta többször magas színvonalon az adott körülményekhez igazodva végrehajtani,

– produkciókba rövid idő alatt bekapcsolódni,

– munkatársaival, partnereivel megfelelő munkakapcsolatot kialakítani.

b) A tevékenységtől függő követelmények

1. Gyalogos kaszkadőr

Mutasson megfelelő jártasságot a különböző küzdősportok (különös tekintettel cselgáncs, box, karate) területein, tudja alkalmazni ezek alapelemeit (esések, gurulások, ütések, rúgások).

Legyen képes a magasból esés különböző technikáit nagy biztonsággal végrehajtani.

Ismerje a kézifegyverek (kard, tőr, kés, íj stb.) és lőfegyverek (pisztoly, géppisztoly, puskák stb.) használati módjait, területeit és kezelésüket a rájuk jellemző technikával nagy biztonsággal végezze.

Több úszásnemben, változó körülmények között, nagy biztonsággal ússzon, vízben otthonosan mozogjon. Ismerje a magasból történő vízbeesés különböző technikáit, ezeket legyen képes végrehajtani.

Legyen képes a külső behatásokra életszerűen reagálni (ütések, rúgások, lövésbecsapódások stb. reagálása).

Legyen képes akrobatikus alapelemek végrehajtására talajon, gumiasztalon (fejbillenés, kézenátfordulás, cigánykerék, szaltók, kézállás, fejállás), ismerje a különböző dobbantók (nyelves, gumi) használatát.

2. Lovas kaszkadőr

Ismerje a lótartás és -ápolás szabályait, módozatait, a lószállítás alapvető feltételeit.

Rendelkezzen alapvető állategészségügyi ismeretekkel.

Legyen tisztában a lovardai szabályokkal.

Legyen képes minden, arra alkalmas lovat lovagolni, azokkal produkciókban alapvető feladatokat végrehajtani.

Legyen képes alapszintű díjugrató és militari-pálya teljesítésére.

Ismerje és hajtson végre lovas akciókat, illetve legyen képes ezekhez a lovát idomítani.

Ismerje és hajtsa végre a trükklovaglás alapelemeit (lóról leugrás, vágtató lóra felugrás, kengyelben állás, nyeregben megfordulás).

3. Autós kaszkadőr

Mutasson megfelelő jártasságot a különböző gépjárművek (személygépkocsi, teherautó, busz, terepjáró, munkagép, harckocsi stb.) kezelésében és vezetésében.

Tanpályán bármely feladatot tökéletes biztonsággal oldja meg. Legyen képes a gépjárművekkel a rájuk jellemző, azokkal végrehajtható manőverekre, különleges körülmények között is (terep, időjárás, szituációs körülmények stb.).

Ismerje és alkalmazza az egyes gépjárműtípusok azon képességeit, melyek egyes akciók (farolás, ütközés, borulás, pirotechnikai effektek) végrehajtására alkalmassá teszik azokat.

4. Motoros kaszkadőr

Tökéletes biztonsággal motorozzon különböző típusú motorokon (speed, cross, enduro, utcai motor).

Tanpályán minden feladatot nagy biztonsággal teljesítsen. Legyen képes végrehajtani a típusokra jellemző alapfeladatokat (egykerekezés, ugratás, farolás).

Legyen képes kivitelezni motoros akciókat, ismerje azok technikai feltételeit (ütközés, esés motorral, lerántás motorról, gázolás stb.).

A jelölt képességeinek megfelelően egyszerre több terület szakképzésein is részt vehet, illetve azokból a képzésen mutatott megfelelő teljesítmény alapján vizsgára jelentkezhet.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A) Kaszkadőr:

– 10. évfolyam elvégzése,

– 2 éves szakmai gyakorlat kaszkadőrszakértő irányítása mellett,

– a szakmai képzés során az oktató a jelöltet érdemjegyekkel értékeli.

A 2 éves szakmai gyakorlat eredményes elvégzését a képzést vezető oktató igazolja.

B) Kaszkadőrszakértő:

– érettségi bizonyítvány,

– 10 éves aktív szakmai gyakorlat,

– korábbi hivatásos kaszkadőr előadóművészi működési engedély, illetve kaszkadőr szakképesítés legalább 3 szakmai területről,

– szakdolgozat elkészítése és leadása.

2. A szakmai vizsga részei

A) Kaszkadőr

A szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

B) Kaszkadőrszakértő

A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama (Kaszkadőr)

Az írásbeli vizsga feladatait központi tételsor tartalmazza.

Az írásbeli vizsga tantárgyai:

– filmgyártási alapismeretek,

– gazdasági és jogi ismeretek,

– munkavédelmi ismeretek.

Időtartama: 180 perc.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama (Kaszkadőrszakértő)

A jelölt által készített szakdolgozat megvédése.

c) Gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama (Kaszkadőr, Kaszkadőrszakértő)

– általános követelmények,

– szakmai alkalmasság mérése,

– egyénre szabott szituációs feladatok megoldása,

– szakmai területek szerinti vizsgafeladatok.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) Az írásbeli vizsga tartalma: (Kaszkadőr)

aa) Filmgyártási alapismeretek

A jelölt ismerje a filmgyártás, illetve egyéb produkciók készítésének alapfolyamatait és a kaszkadőrök ott elfoglalt helyét.

Ismerje a produkcióban dolgozó részlegek és személyek szerepét, feladatát és azokhoz való viszonyát.

ab) Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és összefüggéseit mikro- és makroszinten.

Ismerje:

– az alapvető vállalkozási formákat, vállalkozás alapfeltételeit, szabályait,

– a gazdasági szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit (a pénzügyi alapfogalmakat, a fizetési módokat, a pénzkezelés szabályait, az adózási alapfogalmakat).

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

ac) Munkavédelmi ismeretek

A jelölt legyen tisztában:

– a munkavédelem céljával, feladataival, eszközeivel, általános módszereivel,

– a filmgyártás (valamint tv, színház, show) területén érvényes munkavédelmi szabályokkal,

– a baleseti lehetőségekkel és a megelőzés szabályaival a kaszkadőri munka szakmai területei szerint.

Ismerje:

– az egyéni védőfelszereléseket és azok használatát,

– a munkavédelem jogi összefüggéseit.

b) A gyakorlati vizsga tartalma

A) Kaszkadőr

1. Gyalogos kaszkadőr

Küzdősportok alapelemeinek bemutatása:

– esésgyakorlatok, gurulások bemutatása szabadon és társ segítségével,

– esésgyakorlatok bemutatása fegyverrel a kézben,

– kéz-, csípő- és lábdobások végrehajtása társ segítségével,

– leszorítások, fojtástechnikák és karfeszítések bemutatása,

– ütéstechnikák végrehajtása mindkét kézzel (ököl, kézél, könyök),

– rúgások bemutatása partneren: fej, test, láb támadás rúgással,

– ütések és rúgások hárítása partner segítségével,

Fegyverismeret és -kezelés:

A felsorakoztatott fegyverekből a vizsgabizottság által tetszőlegesen kijelölteket kézbe véve:

– legyen képes megfelelő módon, rájuk jellemző technikával kezelni,

– azokkal – rájuk jellemző – védő- és támadótechnikákat bemutatni.

A vizsgabizottság által kijelölt két fegyvernemmel egyszerű küzdelmet koreografál, s azt társ segítségével bemutatja (maximálisan figyelembe véve a rendezői utasításokat, a kamera helyzetét).

Külső behatások lereagálása, alapvető színészi eszközök (mimika, hang) alkalmazása:

– ütések és rúgások lereagálása állásban, majd eleséssel,

– szúró- és vágófegyverrel ejtett súlyos és halálos sebek lereagálása,

– lövésbecsapódások a test különböző részein, azok lereagálása.

A gyakorlatoknak követniük kell a rendezői (vizsgabizottság) utasításokat.

Magasból zuhanás technikái:

– zuhanás fejjel előre, a fejen átfordulva; előre érkezés a hátra,

– zuhanás lábbal, álló helyzetből indulva, fokozatosan előre dőlve, majd a test hosszanti tengelye körül tetszőleges irányba elfordulva, érkezés a hátra,

– zuhanás álló helyzetből indulva, fokozatosan hátra dőlve ülés, majd hanyattfekvés helyzetébe érkezés hátra.

A zuhanásokat élethű kar- és lábmozgással kell végrehajtani.

A zuhanásokat mindhárom technikával 5 m, majd 10 m magasságból végre kell hajtani.

Vízi biztonság bemutatása:

– 200 m úszás az általa ismert összes úszásnem alkalmazásával (minimálisan két úszásnem ismerete),

– vízbe zuhanás biztonságos technikáinak ismerete: érkezés vízbe fejjel, érkezés vízbe talppal.

Vízbe érkezés technikáit 3 és 5 m magasságból kell bemutatni.

Akrobatikus elemek bemutatása:

– Gumiasztalon

= alaplendület,

= szaltó előre, hátra,

= gumiasztalról kiugrás.

– Talajon:

= tigrisbukfenc,

= cigánykerék,

= fej- és kézállás,

= fejbillenés,

= kézenátfordulás,

= szaltó előre, hátra,

= dobott szaltó.

– Nyelves vagy gumidobbantóról ugrások:

= tigrisbukfenc,

= zuhanás hátra,

= szaltó előre.

Egyéb alkalmazható ismeretek (pl. alpintechnikák, búvárkodás, ejtőernyőzés) a vizsgán pozitív módon értékelhetők.

2. Lovas kaszkadőr

– Ló kivezetése az istállóból, ápolása, esetleges sérüléseinek kezelése.

– Nyergelés helyes technikával.

– Lóra szállás, lovardában a ló bemelegítése a lovardai szabályok betartásával.

– Szőrén, majd nyeregben lovardai munka bemutatása különböző jármódban a lovardavezető utasításai szerint.

– Hat akadályból álló alapszintű díjugrató pálya teljesítése.

– Terepen kijelölt tíz akadályból álló alapszintű militari-pálya teljesítése.

Fegyverhasználat a lovon:

– karddal összelovaglás, összecsapás középen, szétlovaglás,

– íj használata vágtató lóról, lövés szalmabálába,

– dárdahajítás vágtató lóról szalmabálába,

– pajzs és kard kézbevételével szlalom vonalvezetésű pálya teljesítése, elhelyezett célpontok levágása, vágtában.

A felsorakoztatott, lovas akciókhoz használt technikai eszközök felismerése, helyes kezelése, felszerelése (lóról lerántás, gurulás hátrabukfencbe leesés, lóbuktatás, kengyeles húzatás, halott ember).

– Vágtató lóról leugrás lábra, visszaugrás a vágtató lóra.

– Vezeték ló irányítása vágtában, lóról lóra átugrás.

– Vágtató lovon nyeregben megfordulás tetszőleges módon, visszafordulás.

– Vágtató lovon kengyelbe kiállás mindkét oldalra.

– Vágtató lóra felugrás társ mögé, majd ,,menekítés'' cserével.

– Lóról esés állásban, lépésben, ügetésben, rövid vágtában.

3. Autós kaszkadőr

A bemutatók minden típusú gépjárművön, így személygépkocsin, nyerges és szóló teherautón, autóbuszon, munkagépen, harckocsin stb. egyaránt számon kérhetők:

– Kezelési és vezetési alapismeretek bemutatása a vizsgabizottság által kijelölt típuson.

– Szlalomozás bóják között előre- és hátramenetben, a bóják távolságát a gépjármű hossza határozza meg.

– Kombinációs gyakorlat végrehajtása előre- és hátramenetben, szlalomozás bóják között, padlóra felhajtás, megállás adott ponton.

– Áthaladás szűk folyosón egyenes- és kanyarmenetben 60 km/h sebességgel. Személygépkocsival kézifékes befordulás 90 fokban elhelyezett szalag mellé, oldaltávolság max. 1 m.

– Személygépkocsival kézifékes megfordulás 180 fokban, továbbhaladás hátramenetben, hátramenetből 180 fokos visszafordulás, továbbhaladás előremenetben folyamatos, megállás nélküli végrehajtással, elhelyezett kamerák elkerülésével.

– Szükséges előkészületek bemutatása autós ütközéshez kijelölt típuson.

– Szükséges előkészületek bemutatása autóborításhoz kijelölt típuson.

– Gépjárműelhagyás 30 km/h sebességnél, vezető pozícióból, kijelölt típuson.

4. Motoros kaszkadőr

Bármely, a bizottság által kijelölt tanpályafeladat teljesítése:

– Rövid terepszakaszon motorozás, ugratók beiktatásával, időre.

– Lépcsőn le- és felközlekedés kamera jelenlétében.

– Motorral egykerekezés adott ponttól legalább 30 m távolságra.

– Motorral egykerekezés adott ponttól legalább 30 m távolságra utassal.

– Motorral elcsúszás adott jelben kamera jelenlétében.

– Elcsúszás 40 km/h sebességnél vizes úton, terepen.

– Tárgy felemelése az útról, a másik oldalon letétele adott pontban.

– Motorról bukás lövés imitációra 30 km/h sebességnél rendezői utasítás szerint.

– Kézifékes megfordulás 40 km/h sebességnél 6 m széles úton.

– Kézifékes megfordulás 180 fokban, majd továbbhaladás megállás nélkül.

– Áthaladás szűk folyosón 60 km/h sebességgel egyenes- és kanyarmenetben.

B) Kaszkadőrszakértő

Gyakorlati vizsga:

Megegyezik a kaszkadőr vizsgáztatási követelményeivel:

– különböző szakmai területekről választott három feladat,

– egy magas színvonalú produkció (esetlegesen a szakdolgozatban feldolgozott) gyakorlati bemutatása, kivitelezése.

Szóbeli vizsga: (Kaszkadőrszakértő)

A jelöltnek a vizsgát szervező intézmény által meghatározott témában szakdolgozatot kell készítenie, melyet a gyakorlati vizsgát megelőzően 30 nappal korábban kell benyújtania a vizsgát szervező intézményhez.

A szakdolgozat az alábbi feladatok valamelyikéből készülhet:

– választott akció megtervezése, kivitelezése, szükséges személyi és tárgyi feltételek meghatározása,

– adott forgatókönyv szakterület szerinti teljes feldolgozása.

Formai követelmények:

– a dolgozat írásos anyagát gépelve és köttetve kell benyújtani,

– alkalmazni kell lapszámozást és fejlécezést,

– méretek: 25 x 50 leütés oldalanként,

– terjedelme: min. 15 oldal (ábrák, képek, illusztrációk nélkül).

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Ha a jelölt már rendelkezik a fenti vizsgakövetelményeknek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható filmgyártási alapismeretek, gazdasági és jogi ismeretek, valamint munkavédelmi ismeretek tantárgyakból.

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

A) Kaszkadőr

A szakmai elmélet osztályzatot az írásbeli vizsgarész tantárgyainak érdemjegyeinek átlaga adja.

A jelölt akkor bocsátható gyakorlati vizsgára, ha az írásbeli vizsgán megfelelt.

A gyakorlati vizsga osztályzatát az általános követelményekben megfogalmazottak teljesítésére és a szakmai feladatokra kapott érdemjegyek átlaga adja.

B) Kaszkadőrszakértő

A szakmai elmélet osztályzatát a szakdolgozat és a szóbeli vizsga érdemjegyeinek átlaga adja.

A gyakorlati vizsgarész osztályzatát a választott három feladat és egy magas színvonalú produkció érdemjegyeinek átlaga adja.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképzés megkezdésének feltételei

Iskolai előképzettség:

– Kaszkadőr: tizedik évfolyam elvégzése.

– Kaszkadőrszakértő: érettségi vizsga.

* * *

A rendelet 1. számú melléklete 7. sorszám alatt kiadott Kiadványszerkesztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8429 01

Szakképesítések köre: A

2. A szakképesítés megnevezése: Kiadványszerkesztő

Szakmacsoport: 16

A szakképzés időtartama	Maximális óraszám	Szakképző iskolában a szakképző évfolyamok száma
A szakképzés időtartama	–	2
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	Szakmai elmélet	Szakmai gyakorlat
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	20	80
Szintvizsga	nincs
Köztes vizsga	nincs

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3715	Egyéb kulturális foglalkozások	52 8429 01	Kiadványszerkesztő

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A kiadványszerkesztő feladata a rendelkezésre álló kézirat, illetve képeredetik alapján nyomtatványoldalak önálló kialakítása számítógép segítségével. Munkáját a megrendelő elvárásainak megfelelően, a tipográfiai és helyesírási szabályok betartásával, a gazdaságossági szempontok és az esetleges nyomdai továbbfeldolgozás technológiájának figyelembevételével kell végeznie. Ennek keretében feladata:

– munkaeszközének – a számítógépnek – és a hozzá kapcsolódó perifériák főbb jellemzőinek ismerete;

– a számítógép operációs rendszerének biztos kezelése;

– a kézirat és a korrektúrajelek értelmezése;

– a feladat elvégzéséhez szükséges eszközök és programok megválasztása;

– a nyomtatvány megtervezése esztétikai, gazdaságossági és technológiai szempontok alapján;

– szövegszerkesztő program használata a nyomdai helyesírás szabályainak megfelelően;

– képeredetik méretezése, vonalas és árnyalatos képek digitalizálása, feldolgozása;

– a tanult tipográfiai szabályok alkalmazása adott kiadványszerkesztő programban;

– kép-szöveg integrálása a nyomtatványtípus sajátosságainak figyelembevételével;

– a tanult programok lehetőségeinek és korlátainak ismerete;

– a továbbfeldolgozás szempontjából lényeges nyomdai alapismeretek alkalmazása;

– a munkaterületre vonatkozó műszaki követelmények, valamint a munka- és környezetvédelmi előírások betartása.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
–	–	–	–

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

Munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi előírások ismerete, betartása, alkalmazása:

– a szakmára vonatkozó munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása,

– érintésvédelmi előírások ismerete és betartása,

– tűzvédelmi előírások betartása, teendők tűz esetén,

– ergonómiai szempontok figyelembevétele a számítógépes munkahely kialakításánál,

– foglalkozási ártalmak a számítógépes munkaköröknél,

– védőberendezések, védőeszközök ismerete,

– az üzemi baleset fogalma, teendők baleset bekövetkezésekor,

– az elsősegélynyújtás általános szabályai,

– környezetvédelem a szakma területén.

Az információ tárolásának, feldolgozásának és továbbításának eszközrendszere:

– a számítógép elvi felépítése, a részek kapcsolatának értelmezése,

– az elektronikus kép- és szövegfeldolgozó rendszer (DTP) jellemzői,

– a munkavégzés során használt perifériák (szkenner, monitor, nyomtató, levilágító) főbb paramétereinek ismerete, a kiválasztás szempontjai, kompatibilitás,

– operációs rendszerek, hálózati topológiák,

– a szoftver megválasztása adott feladathoz,

– adatábrázolás számítógépen (karakterek kódolása, kódrendszerek, konverzió),

– a DTP és a betű. A digitalizált betűkép (bitmap, vektorformátum, Spline-forma ...),

– képformátumok (TIFF, EPS ...).

Nyomdaipari alapismeretek:

– a nyomdaipari technológia, a kiadványszerkesztés helye, szerepe a technológiai folyamatban,

– a kiadványszerkesztő programokban használt mértékrendszerek (pont, pica, metrikus),

– a papír tulajdonságai, szabványos papírméretek,

– nyomtatási eljárások,

– a minőség biztosításának szempontjai.

Tipográfia:

– a tipográfia fogalma, feladata,

– a nyomtatványok fajtái és sajátosságaik,

– a kiadványtervezés szempontjai (esztétikai, technológiai, gazdaságossági),

– a betű megválasztásának szempontjai, a betűkeverés szabályai,

– tipográfiai építőelemek és hatáskeltők,

– a képek méretezése.

Szövegszerkesztés:

– a szabvány kézirat fogalma, kezelése,

– a tízujjas vakszedés elsajátítása,

– a szövegszedés szabályai,

– a szövegszerkesztő programok lehetőségei, hiányosságai,

– a táblázatszedés szabályai,

– matematikai, fizikai és kémiai képletek szedési szabályai,

– a korrektúra fogalma, szerepe, végrehajtási módja; korrektúrajelek.

A képfeldolgozás elméleti alapjai és eszközrendszerének használata:

– a többszínnyomtatás elve,

– a négyszínnyomtatás korlátai, direkt színek,

– a képfelbontás célja, szerepe a különböző nyomtatási eljárásoknál,

– a képeredetik fajtái, az eredetikkel szemben támasztott követelmények,

– fény- és színtani alapjelenségek (fényelnyelés, fényáteresztés, fényvisszaverés, remisszió, denzitás, színhőmérséklet, színinger, színérzet) és szerepük a képfeldolgozásban,

– összeadó és kivonó színkeverés,

– fény és festék alapszínek, ezek kiegészítő színei,

– a színek jellemzése spektrális remisszióval,

– a szürkeegyensúly,

– a Grassmann-törvények,

– a CIE színmérő rendszer,

– a szkennerek típusai,

– felbontóképesség,

– a képfeldolgozó programokkal elvégezhető műveletek,

– elektronikus szín- és árnyalathelyesbítés,

– a színmérés műszerei (denzitométer, spektrofotométer és koloriméter),

– a színellenőrzés módjai (analóg és digitális próbanyomó eljárások).

Kiadványok önálló megszerkesztése nyomtatott vagy elektronikus kézirat alapján:

– akcidens nyomtatványok (névjegy, meghívó, hirdetés, tájékoztató nyomtatvány) szerkesztése grafikus programmal,

– más programban tárolt kép beillesztése a nyomtatványba (export-import lehetőségek),

– illusztrált oldalpár megszerkesztése a tanult tipográfiai szabályok alkalmazásával,

– napilap- és folyóiratoldal szerkesztése a tipográfiai és nyelvi sajátosságok figyelembevételével (forma, címrendszer kialakítása, színek száma, betűtípus és méret ...),

– a forgatókönyv fogalma és szerepe a napilap és folyóirat tördelésénél,

– a könyv fogalma, részei tartalmi tagozódás szerint (címnegyed, folyamatos szöveg, járulékos elemek),

– a könyv tipográfiájának kialakítása (alak, szedéstükör, címrendszer, szövegbetű, oldalpár, borító),

– a kolofon és az impresszum.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

A kiadványszerkesztő vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli vizsgarészen a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott írásbeli tétel(ek) alapján az ismeretkör egészét átfogó, a szakképesítés szakmai követelményeinek megfelelő összetett feladatot kell megoldani.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga kérdéseit központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli vizsga témakörei:

– számítástechnika,

– szakmai ismeretek.

A szóbeli vizsga időtartama: 20 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatát 3 változatban a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki. Az intézmény vezetője javaslataikat legalább tizenöt nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményeknek. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.

A gyakorlati vizsga időtartama: 240 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) Az írásbeli vizsga tartalma:

A jelöltnek a szakmai ismeretek egészéből összeállított komplex feladatot kell megoldania. A jelöltek értékelése a tétel megoldási útmutatója alapján történik.

b) A gyakorlati vizsga tartalma:

A feladat 3 flekknyi szöveg kiszedése (az értékelés a teljesítés idejének és a hibaezrelék mértékének függvényében történik), egy illusztrációs újság- vagy könyvoldal tördelése minta alapján, szabadon választott kiadványszerkesztő programmal, valamint egy hirdetés megszerkesztése.

c) A szóbeli vizsga tartalma:

A jelöltek a szakmai ismeretek egészéből összeállított központi tételekből kell vizsgázni.

A tudás ellenőrzésekor a szakmai követelmény teljesítéséről meg kell győződni.

A szóbeli vizsgára való felkészülési idő: 15 perc.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

Az írásbeli vizsga értékelését a feladatsorokhoz kidolgozott javítási útmutató szerint kell elvégezni. Az értékelés ötfokozatú érdemjeggyel történik.

A szóbeli vizsga során a jelölt ismerteti a feladatot, annak megoldását és válaszol a vizsgabizottság tagjainak a feladattal kapcsolatos kérdéseire. A szóbeli vizsga osztályzatát a témakörökre kapott osztályzatok számtani átlaga adja. Tört átlag esetén a szakmai ismeretek osztályzata felé kell kerekíteni. Az értékelés ötfokozatú érdemjeggyel történik.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegy alapján kell meghatározni. Tört átlag esetén a szóbeli vizsgarész érdemjegye felé kell kerekíteni.

A gyakorlati vizsga értékelését a feladatsorokhoz kidolgozott javítási útmutató szerint kell elvégezni. Az értékelés ötfokozatú érdemjeggyel történik.

A szakmai vizsga értélkelése: eredményes szakmai vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.

Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a hallgató, akinek írásbeli vagy gyakorlati munkáját a vizsgabizottság elégtelenre értékelte.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgaszabályzat szerint megismételhető.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei:

Érettségi vizsga.

2. Egy napra több vizsgarész is szervezhető.

* * *

A rendelet 1. számú melléklete 8. sorszám alatt kiadott Korrektor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8429 03

Szakképesítések köre: B

2. A szakképesítés megnevezése: Korrektor

Szakmacsoport: 16

A szakképzés időtartama	Maximális óraszám	Szakképző iskolában a szakképző évfolyamok száma
A szakképzés időtartama	200	–
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	Szakmai elmélet	Szakmai gyakorlat
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	50	50
Szintvizsga	nincs
Köztes vizsga	nincs

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3715	Könyv- és lapkiadó szerkesztő munkatársa	52 8429 03	Korrektor

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A nyomtatott sajtó termékeinek előállításában fontos szerepet tölt be a korrektor, aki tevékenységével lényegesen befolyásolja a lap arculatát, színvonalát. Munkájának célja, hogy a szöveg nyelvi, helyesírási és tipográfiai szempontból hibátlan legyen.

A korrektor feladata a hagyományos nyomdai termelési folyamatban a megrendelőtől kapott kézirat és a nyomdai formakészítés során létrejött szöveg, illetve illusztráció-szöveg kombináció összevetése a kiadó vagy tervező által előkészített kézirattal és tipográfiai tervvel.

Munkahelye valamely szerkesztőség, illetve kiadó. Az újságkészítés csoportmunka: több ember összehangolt munkájának eredménye. Ezért szükséges, hogy a korrektor – miközben felelősséggel látja el saját feladatát – részt vesz a szerkesztőségi közösség életében és a munkafolyamatok szerint kialakított munkacsoportok munkájában. Szoros munkakapcsolatot tart fenn és rendszeres konzultációt folytat a szerkesztőkkel, tördelőkkel.

Munkája egyfelől szigorúan véve ,,szolgai'': nevezetesen a kézirat tartalmának csonkítatlan átmentése, ugyanakkor önállóságot feltételez olyan esetekben, amikor a szerző, szövegbeíró vagy bárki más figyelmetlenségéből vagy az ismeretek hiányából lényegesen súlyosabb hiba kerül a szövegbe.

Feladata a nyomdai eljárásban keletkezett hibák kijelölése a helyesírási szabályok és a nyomdai eljárás sajátosságainak figyelembevételével.

Szükség esetén feladata a szöveg nyelvhelyességi hibáinak jelölése és/vagy javítása. Az elektronikus szerkesztőségi vagy kiadói formakészítő eljárásban a fentieken túl képesnek kell lennie a jelölt hibák kijavítására a technológiai folyamatban játszott helye és szerepe szerinti módon.

A korrektor kézirat-előkészítőként tevékenykedik, amikor a hagyományos gépírásos kéziratot ellátja a szabványos jelekkel, hogy az operátor hibátlanul és egyértelműen tudja szövegszerkesztőn elkészíteni a szöveges nyomóformát. Kézirat-előkészítői a munkája akkor is, amikor az egyéni szövegszerkesztőn megírt szöveget a nyomdaipari feldolgozásra alkalmassá teszi.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3719	Egyéb kulturális foglalkozások	52 8429 01	Kiadványszerkesztő

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Alapvető sajtóismeretek

Ezek olyan szakmai alapkövetelmények, amelyek teljesítése a tömegkommunikáció és könyvkiadás területén dolgozó valamennyi szakember számára elengedhetetlen.

– A kiadás területén dolgozó munkatársnak tisztában kell lennie a saját, valamint a lap, illetve a könyv, kiadvány elkészítésében részt vevő, más munkakörben dolgozók feladatkörével és funkciójával a kiadó vagy a szerkesztőség szervezetén belül. Ismernie kell a szerkesztőségek és a kiadó szervezeti, gazdasági kapcsolatának formáit és tartalmát. Ismerje a szerkesztőségi munka stílusát, ütemezését, szervezési elveit és gyakorlatát.

– Ismerje a tömegkommunikáció működésének alapelveit, legyen tisztában a médiapiac és a könyvterjesztés jellemzőivel.

– Ismerje a hazai és nemzetközi könyv- és könyvtártörténet fejlődési állomásait – az európai sajtó kezdeteitől napjainkig.

– Nyomdai alapismeretekkel is kell rendelkeznie, valamint az elektronikus sajtó technikai lehetőségeit, korlátait is ismernie kell.

– A korrektornak mint munkavállalónak (esetleg vállalkozónak) tisztában kell lennie a munkajog és a polgári jog bizonyos részeivel is. Legyenek alapvető ismeretei a munkajogról és a szerzői jogról, a szerződésekre vonatkozó és az alapvető államigazgatási szabályokról.

– Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten: ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a piac tényezőit és folyamatait, összefüggéseit.

– Rendelkezzen alapvető munkaszervezési és ügyviteli, gazdaságossági alapismeretekkel (költségek és tarifák, gazdasági elemzési szempontok stb.).

– A szakirodalom tanulmányozásához, tárgyalásokhoz szükséges egy idegen nyelv legalább alapfokú, illetve kívánatos több európai (nyugati és/vagy keleti) nyelv olvasási szintű ismerete.

2. A korrektori szakma elméleti és gyakorlati ismeretei

A korrektori szakma ötvözete a nyelvművelő, a nyomdász szöveges formakészítő (kézi-, illetve fényszedő) és a könyvtáros szakmáknak.

A korrektori munkához az alábbi csoportokba sorolható elméleti és módszertani ismeretek szükségesek:

– Ismernie kell a sajtóban alkalmazott újságírói, fotós és grafikai műfajok és egyéb közlemények természetét és azok alkalmazásának szakmai technikáját.

– Ismerje a lapok technikai előállításának munkafolyamatait.

– Rendelkezzen nyomdaipari alapismeretekkel a nyomdaipari technológiák, nyomási eljárások tekintetében.

– Ismerjen legalább egy szövegszerkesztő, illetve kiadványszerkesztő rendszert, amelyet munkája során aktívan alkalmaz.

– Ismerje és tudja alkalmazni a tipográfia, a laptervezés, a szedés és a tördelés alapfogalmait.

– Ismerje és tudja használni a szerkesztőségekben használatos technikai berendezéseket (telefax, számítógépek, nyomtatók stb.).

– Ahhoz, hogy a korrektor feladatát jól lássa el, ismernie kell a formakészítés, a kiadvány-előállítás technológiáját, a helyesírást és a magyar nyelvhelyesség kérdéseit, sőt olykor szerkesztői képességeket is fel kell mutatnia.

– Legyenek minél szélesebb körű, az általános műveltség körébe tartozó ismeretei, legalább középiskolás fokon, a munkájához kapcsolódó tudomány-, illetve művészeti ágban még magasabb szinten.

– Művelődéstörténeti és könyvtárismereti (informatikai) tudás szükséges az adatok ellenőrzéséhez és a ténybeli hibák kiszűréséhez.

– A hatékony korrektori munkához szükséges a rendszerezett információhoz való hozzáférés módjainak és hordozóinak felhasználói szintű ismerete (kézikönyvek, enciklopédiák, szak- és általános lexikonok, információs bázisok stb.).

– Ismerje a fontosabb európai nyelvek olvasási, kiejtési szabályait, a görög és a cirill ábécét.

– Ugyancsak elengedhetetlen a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi előírások ismerete, betartása, alkalmazása (mint a többi hagyományos nyomdában és/vagy számítógépes munkahelyen).

3. Gyakorlat

Fontos, hogy az elméleti képzéshez minimum 4 hetes, lap- vagy könyvkiadónál eltöltendő szerkesztőségi gyakorlat kapcsolódjon. Ennek keretében a hallgatók valódi munkakörülmények között ismerkedjenek meg a szakmával, az adott kiadvány struktúrájából, jellegéből eredő feladatokkal. Gyakorolhatják a korrektori munkát papíron és számítógépen egyaránt.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szervezett elméleti és az elméleti oktatással összehangolt, azzal azonos ütemben folytatott, irányított gyakorlati képzésen való részvétel igazolása.

– A hallgatóknak a képzési folyamat tantárgyi szakaszainak eredményességét mérő, és a folyamatos szakmai gyakorlati munkát számon kérő, a IV.3. pontban meghatározott témakörök mindegyikének teljes anyagát felölelő tantárgyi elméleti vizsgát kell tenniük, illetve dolgozatot kell elkészíteniük. A dolgozatok számát és a megírásához felhasználható segédeszközöket a képzést végző intézmény határozza meg. A tantárgyi elméleti vizsgák, illetve dolgozatok során elért teljesítményt – a szokásos módon – érdemjegyekkel kell értékelni, amelyek az adott tantárgy képzési szakaszát lezáró osztályzatot adják.

Szakmai vizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki

– minden tantárgyból minimum elégséges elméleti, illetve gyakorlati jegyet szerzett,

– szakmai gyakorlatot teljesített, s azt a gyakorlatvezető aláírásával igazolja.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga során a vizsgázónak egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy

– képes komplex módon, a gyakorlatban alkalmazni a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiben (IV.3. pont) felsoroltakat,

– ehhez megfelelő elméleti tudással rendelkezik.

a) Írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsga feladatait a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott központi tételsor tartalmazza. A tételeket a jelölt a vizsgán kapja meg.

Az írásbeli vizsga témakörei:

– kézirat-előkészítés,

– korrektúra,

– nyelvhelyesség, helyesírás.

A kérdések száma: témakörönként 3–4. A vizsgán segédeszköz nem használható. Munkaidő: 180 perc.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság azt vizsgálja, hogy a jelölt mennyire sajátította el az elméleti ismeretanyagot.

A vizsgán a jelölt a szakképző intézmény által, a IV.3. pontban meghatározott témakörök alapján előre összeállított feladatsorból témakörönként egy tételt húz.

A szóbeli vizsgán a jelölt az általános és szakirányú tájékozottságáról ad számot. Ugyancsak a szóbeli vizsgán kell meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a szakmájához szükséges idegen nyelvi ismerettel.

A szóbeli vizsga kérdéseit a IV.3. pontban meghatározott témakörökből a képző intézmény állítja elő. A tételsort a kijelölt vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 7 nappal meg kell küldeni és vele jóváhagyatni. Amennyiben a kérdések a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felelnek meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokúak, a vizsgabizottság elnöke azokat átdolgoztathatja.

A vizsgán semmiféle segédeszköz nem használható.

Felkészülési idő: 20 perc.

A szóbeli vizsga időtartama: 20 perc.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsga során a jelölt egy összetett feladatot old meg megadott témában. A gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatát három változatban a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki.

A feladat címrendszerrel, illusztrációval és táblázattal, képlettel kombinált tördelt szövegoldal korrigálása levonaton és szövegszerkesztő képernyőjén.

A gyakorlati vizsga időtartama: 240 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Sajtótörténet

– A gazdasági-társadalmi fejlődés és médiarendszer: egymást feltételező modellek, struktúrák. A nyilvánosság szerepe és koncepciói.

– Az európai sajtó fejlődésének áttekintése.

– A magyar nyelvű sajtó fejlődésének áttekintése.

– A magyar sajtó kibontakozása, a reformkor és az 1848–49-es évek sajtója.

– Az 1849–1867 közötti sajtóélet jellemzői; a sajtó szerepe a kiegyezés korának közvélemény-formálásában; főbb laptípusok a kiegyezés korában. A korszak nagy újságíró egyéniségei.

– Illusztráció, képek a sajtóban. A fotó megjelenése, szerepének alakulása a sajtóban.

– Sajtópolitika az első világháború idején, a bethleni konszolidáció időszakában. A nagyvárosi sajtó kialakulása, ennek gazdasági-társadalmi feltételei, a bulvársajtó megjelenése. Új igények és műfajok. A fotóriporter megjelenése.

– A magyar sajtó 1945 utáni átalakulása. Az 1956-os forradalom sajtója. A sajtóirányítás módszerei. A sajtó szerepe a változások előkészítésében.

– A magyar rádiózás története; a televízió megjelenése a magyar tömegkommunikációs rendszerben; a két médium kölcsönhatása és a közönség.

– A pártállam sajtója és működési mechanizmusai a '70-es, '80-as években. A kettős nyilvánosság kialakulása a '80-as években; szamizdat irodalom.

– A politikai átmenet nyilvánossága a szabad választásokig, a nyilvánosság koncepciói.

– A mai magyar sajtó struktúrája, sajtóprivatizáció, lappiac, új laptípusok megjelenése.

– A közszolgálati média sajátosságai, a frekvenciamoratórium. A médiaháború tanulságai.

Sajtójog, sajtóetika

– Jogi alapfogalmak – az állam, a jog, a jogállamiság, jogképesség, cselekvőképesség, a jogérvényesítés fogalma és tartalma.

– Polgárjogi és munkajogi alapfogalmak: tulajdonos, munkaadó, munkavállaló, kollektív szerződés, gazdálkodás, adózás. Sajtóbeli sajátosságok.

– Szerzői jogi alapfogalmak.

– Általános etikai alapfogalmak.

– A hatályos sajtótörvény – médiatörvény. Közszolgálati, kereskedelmi, központi, regionális és helyi média.

– Etikai kódexek itthon és külföldön. A MÚOSZ Etikai Kódexe. Jellemző etikai problémák (nők, öregek, kisebbségek kezelése a sajtóban, reklám és hirdetések etikai problémái; helyi lapok és közösségek viszonya; a ,,szenzációk'' etikai problémái).

Gazdasági és vállalkozási alapismeretek

– Alapvető vállalkozási formák, a vállalkozás általános feltételei, szabályai.

– A piaci tényezők, a piac szereplői. Piaci folyamatok, kínálat és kereslet.

– A piackutatás és a marketing alapjai.

– A gazdálkodáshoz szükséges jogi ismeretek (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

– A vállalkozás motivációi, előnye és hátrányai.

– A vállalkozás tárgya, adottságok és lehetőségek.

– A vállalkozás elindítása, a piac felmérése:

= értékesítési piac, beszerzési piac, munkaerőpiac, reklámpiac, tőkepiac,

= hatósági, szakmai, pénzügyi és adóelőírások,

= működési forma kiválasztása (előnyök, hátrányok).

– Üzleti terv készítése:

= célok és forma, marketingstratégia, tőkeszükséglet, nyitó mérleg, készpénzforgalom, fedezeti pont stb.

Informatika

– Szerkesztőségi rendszerek:

= újságszerkesztési feladatok,

= hogyan alkalmazható az elektronika az újságszerkesztésben,

= egy komplett szerkesztőségi rendszer felépítése,

= hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb konfigurációt; az IBM és az Apple Macintosh gépek összehasonlítása a kiadványszerkesztés oldaláról.

– Szövegszerkesztés (a korszerű szövegszerkesztők általános szolgáltatásainak ismerete és használata):

= szöveg-előállítás,

= módosítás,

= formázás,

= helyesírás-ellenőrzés,

= szinonimaszótár,

= egy konkrét korszerű szövegszerkesztő használata (pl. Word for Windows).

– Számítógépes információs bankok, sajtóadatbázisok felépítése, használata (pl. az MTI adatbankja). Grafikai és fotóadatbázisok. Nemzetközi hálózatok használata (pl. Internet), a hálózat használatának etikai kérdései.

– A számítógépes alkalmazási rendszerek ellenőrzése és biztonsága. Hardver- és szoftvervédelmi eszközök. Hálózatok védelme.

– Az elektronikus nyilvántartások veszélyei. Az adatvédelem és adatbiztonság fogalma.

Művelődéstörténet

– Az írás kialakulása. Képírás. Szótagírás. Betűírás. Az írás az ókori kelet kultúráiban: a mezopotámiai ékírás, az egyiptomi írások (hieroglif, hieratikus, démotikus). A görög írás. A latin betűk fejlődése.

– Az ókori könyv formája, jellegzetességei. Agyagtábla, papirusz, pergamen. Ókori könyvtárak: Ninive, Alexandria. Róma könyvtárai. A kódex megjelenése.

– A középkori könyv. A kódex részei, szerkezete, előállítása. Másolóműhelyek. A kereszténység és a könyv. Műfajok. A középkori könyvtár. A könyvkultúra kezdetei Magyarországon. Első kódexeink, könyvtáraink.

– Az egyetemek kialakulása. A könyv funkciójának változása. Világi másolóműhelyek kialakulása. Könyvgyűjtő főurak, főpapok. Új műfajok megjelenése.

– A reneszánsz könyvkultúra. Humanista kódexek. Kódexfestészet, könyvdíszítés. Gyűjtemények Itáliában. Mátyás király könyvtára. A Bibliotheca Corviniana állománya, összetétele, sorsa. Vitéz János, Janus Pannonius könyvtára.

– A könyvnyomtatás kialakulása. A táblakönyv. Az öntött, szedhető betűkről sokszorosítható könyv. Gutenberg élete, nyomtatványai. Az ősnyomtatványok fogalma, jellegzetességei. Ősnyomtatványok Németországban és Itáliában.

– A magyar ősnyomtatványok. Hess András budai nyomdája és két kiadványa. A második magyarországi ősnyomda. Magyar vonatkozású, külföldön készült ősnyomtatványok.

– Humanista nyomdászok a XVI. században. A reformáció hatása a nyomdászatra és a könyvkiadásra. A nyomtatott könyv tartalmi és formai átalakulása. Reneszánsz könyvművészet.

– A magyar nyomdászat a XVI. században. Az első magyar nyelvű nyomtatványok. A magyar nyelvű Biblia. Heltai Gáspár, az első magyar könyvkiadó. Vándornyomdászok.

– Az ellenreformáció és a nyomdászat. A katolikus nyomdászat kezdetei Magyarországon a XVI. század végén. Nagyszombat. A barokk könyv sajátosságai, barokk könyvművészet. A rézmetszet.

– Erdély könyvkultúrája és nyomdászata a XVII. században. Hollandiában tanult magyar nyomdászok. Tótfalusi Kis Miklós élete, munkássága.

– A klasszicista könyv megjelenése. Klasszicista könyvművészet Európában. Baskerville, Bodoni. A felvilágosodás hatása a könyvkultúrára. Az időszaki sajtó kialakulása.

– A magyar könyvkultúra a XVIII. században. A privilégiumok. A cenzúra. Új nyomdahelyek. Pest és Buda szerepe a századvégi nyomdászatban. A könyvkereskedelem kialakulása. Az időszaki sajtó kezdetei Magyarországon a XVIII. században.

– Könyvkiadás és könyvkereskedelem Magyarországon a XIX. század első felében. A nyomdák helyzete. Küzdelem a cenzúra ellen. A szabadságharc sajtója és nyomdászata.

– A nyomdaipar fejlődése a XIX. században. Gyorssajtó. Rotációs gép. Szedőgép. A litográfia. A tömegtermelés következménye: esztétikai igénytelenség. A modern sajtó kialakulása.

– A könyvkiadás szervezetének átalakulása a kiegyezést követő években Magyarországon. Részvénytársaságok, nagyvállalatok (Athenaeum, Franklin, Révai Testvérek, Singer és Wolfner).

– Könyvművészeti mozgalom Európában a XIX. század végén. William Morris és hatása. Az Insel Verlag. A modern művészi könyv.

– Magyar könyvművészet a XX. század elején. Kner Imre, Tevan Andor. Bibliofil kiadás. A Magyar Bibliofil Társaság.

– A magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem a két világháború között. Nagy kiadók. Újonnan alakult kiadók: Cserépfalvi, Püski, Stádium, Magyar Szemle Társaság. Az Egyetemi Nyomda mint a kor tudományos kiadója.

– Magyar könyvkiadás a határokon túli országokban (Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia). Emigráns könyvkiadás a két világháború között.

– A magyar könyvkiadás és könyvkereskedés története 1945 után. Az állami könyvkiadás. Nagy kiadók. Művelődéspolitikai célok. A könyvterjesztés. A határon túli könyvkiadás helyzete 1945 után.

– Könyvtárhasználat. Kézikönyvek a tájékozódásban: lexikonok, bibliográfiák. A könyvtári katalógusok fajtái, használatuk.

Magyar nyelv

Mai magyar nyelv

– A nyelv mibenléte. A nyelvek sokfélesége. A nyelv változékonysága és állandósága.

– A beszédhangok. A beszédhangok kapcsolódása, egymásra hatása a beszédben.

– A szó- és kifejezéskészlet. A szókészlet nagysága, tagolódása, rétegződése, mozgása.

– A mai magyar nyelv szófajai, fajtáik, jellemzésük, használatuk.

– A szóelem fogalma és jellemzése, fajtái és csoportjai.

– A szóalkotás módjai. A szóösszetétel és a szóképzés jellemzői, típusai.

– A mondatok osztályozása. Egyszerű és összetett mondat.

– Az egyes jelentésfajták jellemzése. A jelentésváltozás.

– Tipikus szövegfajták. A szöveg grammatikai, szemantikai, pragmatikai kérdései.

Nyelvhelyesség

– A nyelvművelés (nyelvhelyesség és helyesírás) története.

– A helyes szóhasználat alapesetei. A szöveg stílusegysége, szótévesztés, divatszavak, rokon értelmű szavak, közhelyek, szószaporító és terpeszkedő kifejezések. Szólások.

– Az egyes szóalkotásmódokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi kérdések: többszörös összetételek, jelentéstömörítő szerkezetek stb.

– Az egyes szófajokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi kérdések. Igenevek, névelők, névutók, kötőszók.

– Az ikes ragozás nyelvhelyességi kérdései. Suksük, ellensuksük ragozás. Fölösleges igekötők. Többvonzatú határozók.

– A névadás kérdései.

– A páros testrészek nevének használata.

– Egyes mondatrészek helyes használata: alanytévesztés, az alany és az állítmány egyeztetése.

– A birtokos jelző ragja. Jelzős szószerkezetek szórendje. Félrevezető szórend. Jelzői értékű határozó. Állandó határozói vonzatok. Szerkezetvegyülés. Tagadás, tiltás.

– Az idegen szavak a magyar nyelvben: szükségességük és elkerülésük. Az angol nyelv szavai. Szómagyarítás.

– Nyelvi durvaság.

Helyesírás

– A magyar helyesírás alapelvei: a kiejtés szerinti, a szóelemző, a hagyományos és az egyszerűsítő írásmód.

– A betűk. A betűrendbe sorolás.

– A különírás és az egybeírás. A szóismétlések írása. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása. Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása. Egyéb típusok.

– A kis és nagy kezdőbetűk.

– A tulajdonnevek írása: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, csillagnevek, intézménynevek, márkanevek. Kitüntetések és díjak nevei. Címek. Tulajdonnevek köznevesülése.

– Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása és toldalékolása. A nem latin betűs nyelvek magyar írásmód szerinti átírása. Az idegen írásmód szerinti írás. Átírás eredeti és közvetítő nyelvből.

– Az elválasztás. A szótagolás szerinti elválasztás. Az összetett szavak szóelemeik szerinti elválasztása.

– Az írásjelek. A mondatokat záró írásjelek. A tagmondatok közötti írásjelek. A mondatrészek közötti írásjelek. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek. A szavak és szórészek közötti írásjelek. Toldalékok kapcsolása. Egyéb írásjel-használati tudnivalók.

– A rövidítések és a mozaikszók.

– A számok írása. A keltezés.

– A korrektori munkában használatos kézikönyvek.

Korrektúra

Nyomdaipari alapismeretek

– Nyomdaipari technológia, a korrektor helye a hagyományos és az elektronikus formakészítésben.

– Nyomtatási eljárások.

– Formakészítési eljárások.

– A papír tulajdonságai, papírméretek.

Tipográfia

– A tipográfia fogalma.

– A nyomtatványok fajtái és sajátosságaik.

– A tipográfia általános szabályai.

– Tipográfiai mértékegységek és mértékrendszerek.

– A nyomdai betűk rendszere, a betűkeverés szabályai, a betűkialakítás elektronikus módjai.

– Tipográfiai egységek és elemek.

– Az illusztráció és a szöveg tipográfiai kapcsolata.

Szövegszerkesztés, kézirat-előkészítés

– A szabványos kézirat.

– A kézirat-előkészítő szerepe a hagyományos kiadói gyártási folyamatban.

– Az akadémiai helyesírás alkalmazása.

– Eltérő helyesírások érvényesítése.

– A szövegszedés szabályai a szövegszerkesztő programokban.

– A szövegszerkesztő programok lehetőségei és korlátai.

– Kiemelések.

– A címszerkesztés elvei.

– A táblázatszedés szabályai.

– A matematikai, fizikai, kémiai képletek szedésének szabályai.

Korrektúra, korrektúrajelek

– Hibásan szedett betű (karakter) jelölése és javítása.

– Hibásan szedett karaktercsoport jelölése és javítása.

– Hibásan szedett blokk jelölése és javítása.

– Betűváltozat módosítása (változatlan tartalommal).

– Fölösleges karakterek, blokkok eltávolítása.

– Hiányzó karakterek, betűcsoportok, szövegrészek beszúrása.

– Szavak vagy szócsoportok sorrendjének megváltoztatása.

– Karakterek, szavak közötti hely csökkentése és növelése.

– Sorok, szövegrészek, tipográfiai egységek közötti hely csökkentése vagy növelése.

– Hiányzó helyközök létrehozása és fölöslegesek megszüntetése.

– Folyamatos szöveg megtörése és megtörés megszüntetése.

– A betűvonaltól való eltérés képzése, illetve megszüntetése.

– Szövegrészek vagy tipográfiai egységek egy vonalba állítása vagy elmozgatása megadott pontig vagy adott helyre.

– A nyomtatás műszaki hibáinak jelölése.

– Az illusztrációs vagy tipográfiai egységek megfelelő helyzetbe állítása tengely körüli elforgatással.

– A táblázatok javításának sajátosságai.

– A képletek javítása.

– Téves javítások hatálytalanítása.

Számítógépes szöveg-előállítás és korrektúra

– Nem hagyományos megoldások a szöveg szűkítése és kihajtása, keskenyítése vagy szélesítése révén.

– Elválasztások helyreállítása áttördelés után.

– A soregyen helyreállítása.

– Nem szabályos határú szövegmezők korrigálása.

– Pontatlan kialakítású mezők korrigálása.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

Az írásbeli vizsga értékelését a feladatsorokhoz kidolgozott javítási útmutató szerint kell elvégezni. Az értékelés ötfokozatú érdemjeggyel történik.

A szóbeli vizsga során a jelölt ismerteti a feladatot, annak megoldását és válaszol a vizsgabizottság tagjainak a feladattal kapcsolatos kérdéseire. Az értékelés ötfokozatú érdemjeggyel történik.

A szakmai vizsga értékelése: eredményes szakmai vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.

Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a hallgató, akinek írásbeli vagy gyakorlati munkáját a vizsgabizottság elégtelenre értékelte.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgaszabályzat szerint megismételhető.

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt, és a sikeres szakvizsga időpontjában, vagy attól számítva legkésőbb 6 hónapon belül bemutatja egy idegen nyelvből szerzett minimum alapfokú (bármely típusú) állami nyelvvizsga-bizonyítványát vagy az annak megfelelő nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványt.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei:

Iskolai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése, jó helyesírási készség.

2. A szakképesítés csak tanfolyami képzés keretében, a szakmai követelményben meghatározottak szerinti, annak alapján kidolgozott saját programmal rendelkező professzionális, referenciával bíró oktató-képző intézményben vagy szervezetnél szerezhető meg. Az oktatást – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – szakirányú egyetemi, főiskolai képesítéssel és minimálisan 3 év szakirányú oktatási gyakorlattal rendelkezők végezhetik.

3. Egy napra több vizsgarész is szervezhető.

* * *

A rendelet 1. számú melléklete 9. sorszám alatt kiadott Könyv- és papírrestaurátor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8425 01

Szakképesítések köre: B

2. A szakképesítés megnevezése: Könyv- és papírrestaurátor

Szakmacsoport: 4

A szakképzés időtartama	Maximális óraszám	Szakképző iskolában a szakképző évfolyamok száma
A szakképzés időtartama	1200	–
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	Szakmai elmélet	Szakmai gyakorlat
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	35	65
Szintvizsga	nincs
Köztes vizsga	nincs

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3719	Egyéb kulturális foglalkozások	54 8425 01	Könyv- és papírrestaurátor

2. A munkaterület rövid leírása

Köz- és magángyűjteményekbe tartozó, papírra vagy pergamenre írt, rajzolt vagy nyomtatott könyvek és más – papír- vagy pergamenalapú – egylapos dokumentumok, valamint háromdimenziós tárgyak megelőző védelme, konzerválása és helyreállítása, restaurálása az alább felsorolt fő tevékenységi területeken:

– Javaslattétel a gyűjtemények kezelőinek a károsodást megelőző intézkedésekre.

– A már károsodott dokumentumok, könyvek és tárgyak állapotának stabilizálása (konzerválása).

– A restaurálandó könyvek, dokumentumok és tárgyak állapotának felmérése, a károsodások okainak, jellegének és mértékének megállapítása.

– Restaurálási dokumentáció és terv készítése.

– A károsodott papír- vagy pergamenalapú egylapos dokumentumnak és háromdimenziós tárgyaknak, valamint a könyvek kötésének és a pergamenre vagy papírra írt könyvtestnek a restaurálása, a kötés nélküli könyvtest szükség szerinti bekötése.

– Részvétel a gyűjtemények állapotának felmérésében és állományvédelmi programok megvalósításában.

– Közreműködés kiállítások rendezésében, az állományvédelmi szempontok képviseletével és érvényre juttatásával.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3729	Egyéb művészeti foglalkozások	52 1812 09	Könyvműves
7354	Könyvkötő	51 5278 02	Kézi könyvkötő

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A könyv- és papírrestaurátor tudja a foglalkozás gyakorlása során a feladatokat az esetek többségében önállóan, néhány területen pedig felsőfokú végzettségű restaurátorművész vagy vegyész-konzervátor irányításával (segítségével) megoldani.

Jó manuális készségek mellett rendelkeznie kell a megfelelő (művelődés)történeti, művészettörténeti, természettudományos és szakmai technikai ismeretekkel, valamint speciális rajzkészséggel és esztétikai érzékkel. Ezeket az ismereteket és készségeket a foglalkozás gyakorlása során integrálni és helyes restaurálás-etikai szemlélet alapján, felelősen alkalmaznia kell. Az ismereteiknek tudatában – szükség esetén – a megfelelő szakemberekkel együttműködve kell új, egyedi feladatokat megoldania.

A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Az állományok állapotának felmérése és megelőző állományvédelem könyvtári, levéltári és múzeumi gyűjteményekben:

– a raktári körülmények felmérése, regisztrálása,

– a dokumentumok, könyvek, tárgyak állapotának felmérése, regisztrálása,

– a károsodások okainak megállapítása,

– javaslattétel a károsító tényezők megszüntetésére és a megszüntetés módjára,

– a dokumentumok védelme érdekében tárolóeszközök készítése és azokban a dokumentumok elhelyezése.

2. Könyvek és egylapos dokumentumok konzerválása és restaurálása:

– anyagvizsgálat, állapotfelmérés,

– fényképes, írott, rajzos dokumentáció készítése,

– a konzerválási/restaurálási terv elkészítése,

– fertőtlenítés,

– a könyv szétbontása (szükség esetén),

– száraz tisztítás,

– az író- és festékanyagok rögzítése a hordozóanyagon,

– nedves tisztítás, folttisztítás,

– fehérítés (elsősorban papíron),

– savak semlegesítése a papírban és savas tintákban,

– a papír és a pergamen sérüléseinek kijavítása, a hiányok kiegészítése,

– a meggyengült papír és pergamen megerősítése,

– a könyvtest felfűzése,

– a könyv kötésének elkészítése (lehetőleg az eredeti kötésbe való visszahelyezés),

– a régi (eredeti) kötés maradványainak visszahelyezése az új kötésre,

– sérült könyvkötések helyreállítása a könyvtest szétbontása nélkül,

– tárolóeszköz készítése a restaurált könyv vagy az egylapos dokumentum számára.

3. Papíranyagú, háromdimenziós tárgyak (kézműipari, néprajzi, életmódtörténeti stb. anyag) konzerválása vagy restaurálása:

– a műtárgy gyűjteményben betöltött céljának, kultúrtörténeti adatainak megismerése,

– állapotfelmérés, anyagvizsgálatok,

– konzerválási/restaurálási munkaterv készítése és megbeszélése a munka megrendelőjével,

– a megrendelt tisztítási, fertőtlenítési, konzerválás vagy restaurálás elvégzése lehetőség szerint a műtárgy legkisebb megbontásával, az eredeti anyagok, technikák minél teljesebb megőrzésével,

– szükség esetén a műtárgy esztétikai kiegészítése,

– fényképes, írott, szükség szerint rajzokkal, fázisfotókkal illusztrált dokumentáció készítése a végzett munkára,

– tárolóeszköz készítése a restaurált műtárgy számára.

4. Speciális anyagok restaurálása/konzerválása:

– könyvek fatábláinak, papír anyagú tárgyak fa- vagy fémhordozó, megerősítő alkotóinak, textil anyagoknak restaurálása és konzerválása,

– fém könyvveretek és csatok, oklevelek és iratok viasz és fém pecséteinek tisztítása/konzerválása,

– fényképészeti anyagok (filmek, pozitív és negatív képek) konzerválása könyvtári, levéltári, múzeumi gyűjtemények számára.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

a) Az írásbeli vizsga tárgyai és időtartama:

A jelölt a konzerválás és restaurálás elméleti témáiból írásbeli dolgozatot készít, amelynek központi tételeit a vizsgán kapja meg.

Az írásbeli vizsgán a IV. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Munkaidő: 180 perc

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja.

A szóbeli vizsgán a IV. 3. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

A vizsgatételek két részből állnak:

– művészettörténet,

– írás- és könyvtörténet (két kérdés az írás- és nyomdászattörténet; a könyvkötési és könyvkötés-díszítési technikák története; a könyvkötések stílustörténete és a közgyűjteményi alapismeretek tématerületeiről).

A szóbeli feladatok időtartama: 20–25 perc.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

A jelöltek a szakmai képzést folytató intézménytől a vizsga előtt legalább három hónappal restaurálási vizsgamunka feladatot kapnak. A restaurált vizsgamunkát és a hozzá tartozó dokumentációt az írásbeli vizsga előtt három héttel kötelesek bírálatra leadni. A vizsgamunka elkészítését kijelölt vagy választott, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező konzulens segítheti. A vizsgamunkát és dokumentációját a képző intézmény által felkért bírálók bírálják és osztályzattal minősítik, amelynek a dokumentumait eljuttatják a vizsgabizottságnak.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A könyv- és papírrestaurátor legyen képes ismertetni és értelmezni:

– az egyes korszakok művészetének és a művészettörténeti stílusoknak jellemző jegyeit az egyetemes – elsősorban európai és magyar képzőművészet és építészet alkotásainak bemutatásával,

– az európai írás történetének jelentős állomásait és a nyomdászat történetének fontos technikai, tipográfiai és könyvtörténeti jellemzőit, az európai könyvkultúra történetének részeként,

– az európai könyvkötési és könyvdíszítési technikák történetét összefüggésben a könyvkötések díszítésének stílustörténetével,

– a kézi és sokszorosított grafikák készítésének technikáját,

– a restaurálandó és a restaurálás során felhasznált anyagok készítésének történetét, az anyagok jellemző tulajdonságait, vizsgálatuk módszereit és felhasználásuk területeit,

– a könyvtári, levéltári és múzeumi papír- és pergamenalapú dokumentumokat károsító fizikai, kémiai és biológiai tényezők mibenlétét, hatásuk fő jellemzőit, a károsodások jellegét, valamint a károsodások megelőzésének lehetőségeit és módszereit,

– a papír- és könyvrestaurálás/konzerválás során alkalmazott etikai alapelveket, kezelési módszereket és technikákat a papír, a pergamen, az író- és festékanyagok, a bőr, a könyvkötések textilanyaga, a fa, a könyvkötéseken lévő fémek, az iratokon lévő pecsétek, a fényképészeti anyagok, valamint a könyvek és más papír/pergamenalapú műtárgyak egésze tekintetében.

A könyv- és papírrestaurátor legyen képes:

– megítélni és kiválasztani az egyes esetekben alkalmazható konzerválási és restaurálási anyagokat és eljárásokat,

– felelősséggel dönteni a megelőzés és a restaurálás során alkalmazandó módszerekről, megoldásokról,

– felmérni az állomány állapotát, meghatározott ismérvek alapján,

– elvégezni a gyűjtemények raktáraiban és kiállító termeiben a környezeti paraméterek (levegő hőmérséklete, páratartalma, a fény erőssége) mérését, valamint felmérni és értékelni a raktárak általános körülményeit (tisztaság, az állomány elhelyezésének és kezelésének módja, színvonala),

– javaslatot készíteni az állomány állapotának javítására és további károsodásának megelőzésére vagy csökkentésére,

– elvégezni a restaurálás előtt a papír, a pergamen, bőr, ragasztók, valamint egyes tinták, festékek és fémek anyagvizsgálatát és a restaurálandó tárgy állapotának felmérését, a károsodások okainak megállapítását,

– elkészíteni a restaurálandó tárgy állapotát leíró és – rajzokkal, fényképekkel – illusztráló dokumentációt, amely az anyagvizsgálatok eredményeit és a restaurálási tervet is tartalmazza,

– megbecsülni a restaurálás várható időtartamát és költségét,

– biztonságosan használni mindazokat az eszközöket, szerszámokat, gépeket, berendezéseket, műszereket és anyagokat, amelyek a könyvek, papír- és pergamenalapú dokumentumok és műtárgyak károsodásának megelőzéséhez, konzerválásához és restaurálásához szükségesek,

– elvégezni a restaurálási tervben meghatározott restauráló/konzerváló kezeléseket (fertőtlenítés, a könyvtest szétbontása, a papír/pergamen száraz tisztítása, az író- és festékanyagok rögzítése, nedves tisztítás, folttisztítás, fehérítés, savak közömbösítése, a papír/pergamen sérüléseinek, hiányainak javítása és kiegészítése, a papír/pergamen szükség szerinti megerősítése, a könyvtest elkészítése, a könyvkötés elkészítése, az eredeti kötés maradványainak visszahelyezése, sérült könyvkötés helyreállítása, tárolóeszköz készítése),

– megtervezni egy restaurálandó műhely berendezését és felszerelését,

– tudja a gyakorlatban alkalmazni a történeti, művészettörténeti, kémiai, anyagismereti, készítéstechnikai, rajzi, konzerválás-restaurálás elméleti ismereteket. Legyen képes a könyvek, egylapos dokumentumok, grafikák, fényképészeti anyagok és papíralapú, háromdimenziós tárgyak anyagvizsgálatának elvégzésére, dokumentációjuk elkészítésére konzerválásuk/restaurálásuk során.

Művészettörténet-művelődéstörténet

– A túlvilágkép és halottkultúra az ókori kultúrákban. Az egyházi és a világi hatalom megjelenési módozatai az ókori kultúrák építészetében.

– Az ünnepek és a hétköznapok megörökítése a görög és a római művészetben.

– A katolikus egyház szakrális terei a kereszténység korai időszakában. A szakrális tér mint a kor tükre.

– A társadalom struktúráját, a kor életérzését kifejező művészi megnyilatkozások.

– Az elvágyódás vagy az elzárkózás mint jellegzetes művészi magatartásforma.

– A keresztény szentek ábrázolásának változatai a korok tükrében.

– A portréművészet nagy korszakai.

– A tájfestészet fejlődése a XVII. századtól a XIX. század végéig.

– A hétköznapok világa, az ábrázolások jelentésváltozásai a késő középkori és az újkori művészetben.

– Az absztrakt kifejezés mint a kor gondolkodásmódjának tükre.

– Az Európán kívüli területek művészetének hatása.

– Expresszív művészeti magatartásformák.

– A mérnöki építészet jelentős újításai.

– Az emberi test vizsgálatának, ábrázolásának igénye, az aktábrázolások középpontba kerülésének okai.

– Címertani alapfogalmak, címerleírás.

– A paraszti életmód változásai Magyarországon. Népi játékok, alakoskodások.

– A polgári életmód változásai Magyarországon.

– A térkép története.

– A posta (boríték, levelezőlap, bélyegnyelv) története.

– A plakát.

– Az európai masé-magyar termékek.

– Játékkártyák, játékok.

– A vallásos életmód, ennek tárgyi megnyilvánulásai (imakönyvek, szentképek, apácamunkák, kegytárgyak stb.).

Írás-, könyv- és könyvkötéstörténet

– Mezopotámiai, egyiptomi, krétai, görög és római írások és megfejtésük. Írófelületek az ókorban. Nagy ókori könyvtárak.

– A kora középkori és a középkori írásbeliség, a kódex. A kódex jellemzői a középkorban és a reneszánsz stílus korában (a tartalom, a kódex készítése, belső és külső jellemzők).

– A könyvnyomtatás: az ősnyomtatványok jellemzői. Az első nyomdászok.

– Könyvnyomtatás a reformáció-ellenreformáció korában. A barokk könyv jellemzői.

– A felvilágosodás nyomdászata. A klasszicizmus és a romantika megjelenése a könyvművészetben.

– Európai és magyar könyvkultúra és könyvművészet a XIX. és XX. században.

– A könyv és más nyomtatványok készítésében – elsősorban díszítésében – használt néhány sokszorosító grafika (fametszet, rézmetszet, litográfia, szitanyomás).

– A könyvkötések alkotóelemeinek (fűzés, oromszegő, táblák, borítás) anyagi és technikai változásai a kezdetektől napjainkig.

– Könyvkötés-díszítési technikák (bőrmetszés, a metszések díszítése).

– A román, gótikus, reneszánsz, barokk, klasszicista stílusú, valamint a historizáló és a XX. századi művészi könyvkötések jellemzői.

– A könyvkötéseken lévő fémcsatok és -veretek fő jellemzői a különböző korokban (formák, szerkezetek, díszítési módok és technikák).

– Közgyűjteményi (könyvtári, levéltári, múzeumi) alapismeretek.

Konzerválási/restaurálási elmélet

– Általános, szervetlen és szerves kémiai alapismeretek.

– A restaurálandó és a restaurálásban felhasznált anyagok: pergamen, papír, bőr, ragasztók, tinták, festékek, fa, fémek, viaszok, fényképészeti anyagok (történet, készítés, tulajdonságok, vizsgálat).

– A könyvtári és levéltári anyagokat károsító körülmények, fizikai és kémiai hatások, valamint biológiai kártevők; a károsodások megelőzésének módszerei és lehetőségei.

– Kézi és sokszorosított grafikai technikák.

– A papír-, pergamen- és könyvrestaurálás elméleti ismeretei (restaurálási etika, fertőtlenítés, tisztítás, író- és festékanyagok rögzítése, semlegesítés, fehérítés, kiegészítés, a kötés restaurálása, a grafika- és a pergamenrestaurálás speciális vonásai).

Restaurálás és dokumentáció

– Egy kéziratos vagy nyomtatott bőr- vagy pergamenkötésű könyv lapjainak és kötésének restaurálása, valamint egy-négy nyomtatott vagy kéziratos lap (papír vagy pergamen) (kézirat, oklevél, levéltári irat, térkép, tervrajz, plakát, grafika, díszlet- vagy jelmezterv, kódextöredék stb.) vagy egy háromdimenziós tárgy restaurálása.

– Mind a papíron/pergamenen, mind a kötésen, illetve a tárgyon legalább négy-öt, különböző típusú restaurálási feladatot kell megoldani.

– A restaurált könyvhöz és lap(ok)hoz, illetve tárgyhoz dokumentáció készítése, amely tartalmazza a restaurált dokumentumok adatait, a restaurálás előtti állapot részletes leírását és rajzos/fényképes bemutatását, az anyagvizsgálat eredményeit, a restaurálási tervet, valamint az elvégzett restaurálás menetének ismertetését, a felhasznált anyagok és a végrehajtott változtatások feltüntetésével és dokumentálásával.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei:

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése

Az írásbeli vizsga értékelését a feladatsorokhoz kidolgozott javítási útmutató szerint kell elvégezni. Az értékelés ötfokozatú érdemjeggyel történik.

A szóbeli vizsga során a jelölt ismerteti a feladatot, annak megoldását és válaszol a vizsgabizottság tagjainak a feladattal kapcsolatos kérdéseire. A szóbeli vizsgatárgy értékelése ötfokozatú érdemjegy skálán történik.

A szakmai elmélet osztályzatát a írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlagával kell meghatározni. Tört átlag esetén a szóbeli vizsgarész érdemjegye felé kell kerekíteni.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A jelöltek a szakmai vizsgán a vizsgamunka restaurálásáról előadást tartanak, bemutatva a restaurálás előtti állapotot, a restaurálás etikai és technikai problémáit, azok megoldását és az alkalmazott módszereket. A vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek föl a vizsgázónak a vizsgamunkával kapcsolatban, és a vizsgamunka osztályzatát figyelembe véve állapítják meg a végső gyakorlati érdemjegyet.

c) A szakmai vizsga értékelése

Eredményes szakmai vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképzés megkezdésének feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga.

* * *

A rendelet 1. számú melléklete 10. sorszám alatt kiadott Könyvkiadói és kottakiadói szerkesztő

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8429 01

Szakképesítések köre: B

2. A szakképesítés megnevezése: Könyvkiadói és kottakiadói szerkesztő

Szakmacsoport: 16

A szakképzés időtartama	Maximális óraszám	Szakképző iskolában a szakképző évfolyamok száma
A szakképzés időtartama	200
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	Szakmai elmélet	Szakmai gyakorlat
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	50	50
Szintvizsga	nincs
Köztes vizsga	nincs

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3715	Könyvkiadói és kottakiadói szerkesztő	52 8429 02	Könyvkiadói és kottakiadói szerkesztő

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A szerkesztő tevőlegesen végigkíséri egy kézirat útját a kiadóban a beszerzéstől a nyomdai kivitelezésig, és a kiadvánnyá (könyv, kotta) formálódás munkafázisainak bármelyikét elvégzi. Ismer és önállóan kezel egy adott szövegszerkesztő-kottaszerkesztő programot, melynek segítségével képes megszerkeszteni egy adott művet.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3715	Kiadványszerkesztő	52 8429 01	Kiadványszerkesztő
4199	Szerkesztőségi ügyintéző-titkár	52 3404 03	Szerkesztőségi ügyintéző-titkár

III. A szakképesítés szakmai követelményei

– Ismerje és alkalmazza a szakmára vonatkozó jogszabályokat, a munkája során felhasználandó kötelező szabványokat.

– Ismerje a kézirat létrejöttének folyamatát, a szerkesztés alapelveit, az egyes kiadványfajták, és kiadványműfajok szerkesztésének specialitásait.

– Sajátítsa el egy adott szövegszerkesztő használatát, és ennek birtokában legyen képes a kézirat szövegének számítógépes megszerkesztésére és korrigálására.

– Legyen tisztában a könyvtervezés legalapvetőbb szabályaival, a nyomdai kivitelezés lehetőségeivel.

– Legyen áttekintése azokról a nyomdához és a kereskedelemhez kapcsolódó feladatokról, amelyeket munkája során meg kell oldania.

A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

Kiadói és szerzői jog:

– a szerzői jog nemzetközi kérdései,

– szerződéses kapcsolat külföldi szerzővel,

– szerzői és kiadói jogi alapfogalmak,

– a szerzői jog felhasználása,

– szerződésfajták,

– a szerződéskötés gyakorlata,

– kiadással összefüggő, nem alkotó jellegű munkák (lektorálás, kézirat-előkészítés stb.).

Kiadványszerkesztés és kézirat-előkészítés:

– kiadványfajták, kiadványműfajok,

– a kiadványokkal kapcsolatos szabványok,

– a kézirat létrejöttének munkafolyamata,

– kézirat-szolgáltatás,

– lektorálás, a lektori jelentéssel szemben támasztott követelmények,

– döntés a kiadhatóságról.

A tartalmi szerkesztés:

– a felelős szerkesztő tevékenysége,

– a szerkesztés alapelvei,

– szerkesztési specialitások (szépirodalmi, művészeti, tudományos és szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, tankönyvek, lexikonok és szótárak),

– kották szerkesztése,

– a szerkesztés folyamata,

– a szerkesztő feladatai a kiadó és a nyomda kapcsolatának egyes fázisaiban (korrektúrafordulók).

Műszaki szerkesztés, a könyv tipográfiai megformálása (műszaki, esztétikai feladatok):

– a könyv külső és belső megtervezése,

– a szedési, nyomtatási, képsokszorosítási, kötészeti eljárások kiválasztása,

– kiadói kalkuláció,

– reklámfeladatok a könyv megjelenése előtt és után.

Nyomdaipari műszaki alapismeretek:

– tipometria,

– betűtörténeti áttekintés,

– szöveg-előállítás,

– képsokszorosítás,

– tördelés,

– a nyomtatási és kötészeti eljárások.

Marketing és reklám:

– a marketing lényege, fogalma, eszközrendszere,

– a marketing mint szemlélet, a marketing mix,

– a reklám szerepe és funkciói,

– a reklámpszichológia alapjai,

– reklámhordozók,

– reklámjog, reklámetika.

A kiadó és a kereskedelem kapcsolata:

– olvasási szokások,

– vevőpszichológia,

– kereskedelmi hálózatok,

– eladási csatornák,

– eladási formák.

Szövegszerkesztés:

– az IBM PC és a DOS,

– a szövegszerkesztők általános funkciói és logikája,

– a Word for Windows indítása, a magyar jelkészlet, billentyűzet, az egér használata,

– szöveges anyagok begépelése, szövegbeviteli módok,

– a szövegek mentése és hívása, állománykezelés,

– a szövegkép kialakítása,

– nyomtatás,

– a munka szabványosítása,

– a Word for Windows különleges lehetőségei,

– különleges kezelőeszközök,

– alkalmazási példák,

– ábrák, grafikák beillesztése (a Corel Draw alapjai).

Kottaszerkesztés, kottagrafika:

– a kottaszerkesztő program funkciója, logikája,

– a Score-program indítása, karakterkészlet, billentyűzet,

– grafika és szöveg bevitele, mentése és hívása, állománykezelés,

= a hangjegyek és a kiegészítők (átkötőjelek, pontok, koronák stb.) jelei,

= kódok és paraméterek,

= a formátum megválasztása

= tételek, tételrészek beosztása, függőleges és vízszintes beosztás,

= betűtípus megválasztása, sor- és lapvégbeosztás, oldalpárok kialakítása,

= korrektúra,

= nyomtatás (EPS file).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

a) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A vizsgakérdések felölelik a képzés ismeretanyagát.

A tételsort a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja.

A témakörök (vizsgatárgyak):

– a szerkesztői ismeretek (kiadói jogi, kézirat-előkészítési, szerkesztési, reklám- és marketingismeretek),

– műszaki (kalkulációs, nyomdászati) ismeretek.

A szóbeli vizsga időtartama: 15–20 perc.

b) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsga feladatát a képző intézmény állítja össze, és jóváhagyatja a vizsga elnökével. A jelölt a feladatot a vizsgán kapja meg.

Tartalma: egy szöveg (egy kis terjedelmű kiadvány), illetve egy kottaoldalpár számítógépes megszerkesztése, saját jegyzetek segítségével.

A gyakorlati vizsga időtartama: 180 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a színt megjelölésével

A könyvkiadói/kottakiadói szerkesztő ismerje:

– a könyv-, illetve kottakiadást szabályozó alapvető rendeleteket, jogszabályokat,

– a szerző és a kiadó alapvető jogait és kötelességeit,

– a szerződések fajtáit, a szerződéskötés kötelező feltételeit, rendjét,

– az ismételt kiadásokkal, fordításokkal kapcsolatos előírásokat,

– a kiadói munkával kapcsolatos szabványokat,

– a nyomdatermékek árkialakításának lehetséges módszereit,

– a könyv/kotta művészi megtervezésének alapvető szempontjait,

– a könyv/kotta előállítását meghatározó műszaki (nyomdatechnológiai) ismereteket,

– a reklám- és marketingmunka alapjait.

A könyvkiadói/kottakiadói szerkesztő legyen képes

– a kiadói szerződés önálló előkészítésére, a szerződéskötés lebonyolítására,

– a kéziratból a nyomdai mű terjedelmének kiszámítására,

– a mű fogyasztói árának kiszámítására,

– a szerkesztői munka segédleteinek használatára,

– a lektori (szerkesztői) munka elvégzésére, ismerje a szerkesztés alapelveit, a szerkesztői munka részleteit, az egyes kiadványműfajok szerkesztési specialitásait,

– egy kézirat tartalmi, stiláris megszerkesztésére, a lektori, illetve szerkesztői jelentés elkészítésére,

– a kiadvány kiegészítő részeinek elkészítésére/elkészíttetésére, összeállítására,

– a tartalom és forma egységének kialakítására (a műszaki szerkesztővel való együttműködésre),

– a nyomdai levonatok korrigálására,

– azoknak a feladatoknak az elvégzésére, melyek a mű reklámozását elősegítik (pl. fülszöveg, recenzió megírása, író-olvasó találkozó levezetése stb.).

Számítógépes ismeretei alapján legyen képes:

– a könyvkiadói szerkesztő önállóan kezelni és készség szinten használni a Word for Windows legújabb verziószámú változatát, ismeretei birtokában egy nyomdakész kéziratoldalpárt előállítani (szöveg bevitele, mentése/hívása, formázása, korrigálása, nyomtatása),

– a kottakiadói szerkesztő önállóan kezelni és készség szinten használni a Score-programot, ismeretei birtokában egy nyomdakész kottaoldalpárt előállítani (grafika és szöveg bevitele, mentése/hívása, formázása, korrigálása, nyomtatása).

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szóbeli vizsga alól felmentést kaphat, aki

– kiadványszerkesztői,

– kiadói szerkesztőségi ügyintézői

szakképesítéssel rendelkezik.

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szóbeli vizsga során a jelölt ismerteti a feladatot, annak megoldását és válaszol a vizsgabizottság tagjainak a feladattal kapcsolatos kérdéseire. A szóbeli vizsgarész értékelése ötfokozatú érdemjegy skálán történik.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegy jelenti.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai vizsga értékelése ötfokozatú skálán történik.

Eredményes szakmai vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképzés megkezdésének feltételei

Iskolai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.

* * *

A rendelet 1. számú melléklete 11. sorszám alatt kiadott Könyvtáros asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8422 01

Szakképesítések köre: A

2. A szakképesítés megnevezése: Könyvtáros asszisztens

Szakmacsoport: 4

A szakképzés időtartama	Maximális óraszám	Szakképző iskolában a szakképző évfolyamok száma
A szakképzés időtartama	–	1
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	Szakmai elmélet	Szakmai gyakorlat
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	40	60
Szintvizsga	nincs
Köztes vizsga	nincs

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3711	Könyvtári munkatárs	52 8422 01	Könyvtárosasszisztens

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A könyvtárosasszisztens a különböző típusú (nyilvános és nem nyilvános), különböző munkaszervezetű (differenciált és nem differenciált), különböző nagyságú (nagy, közepes, kis), továbbá különböző gépesítettségi/automatizáltsági fokkal bíró könyvtárakban vagy azok viszonylag önálló részlegeiben, egységeiben, a könyvtáros közvetlen irányítása mellett végzi munkáját, mellyel hozzájárul a könyvtár alapvető céljainak megvalósításához, a használók információval, dokumentumokkal vagy egyéb könyvtári szolgáltatásokkal való ellátásához. Feladatait megfelelő szintű általános és szakmai műveltség, kommunikációs kultúra birtokában látja el. Magatartásában érvényesül annak tudata, hogy a könyvtárba látogatók számára gyakorta ő személyesíti meg magát az intézményt. Tevékenységét az intézményre vonatkozó jogszabályok és előírások ismeretében, azok betartásával végzi.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
–	–	–	–

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A könyvtárosasszisztens a különböző típusú könyvtárakban a könyvtári munkafolyamatok gyakorlati megvalósítója. A könyvtár többi munkatársával együtt tevékenysége arra irányul, hogy információval, dokumentumokkal vagy egyéb szolgáltatással lássa el az olvasókat. A könyvtárosasszisztens a könyvtári információs tevékenység ellátása során részben segítő, részben bizonyos munkafeladatok esetében önálló munkát lát el. Ennek során tiszteletben kell tartania az állampolgárok könyvtárhasználati jogát, az állampolgárokkal való megfelelő bánásmód követelményeit, a minőségi szolgáltatás követelményeit és etikáját, alkalmaznia kell a munkaterületre vonatkozó jogi, szakmai és helyi előírásokat.

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

Gyűjteményszervezés területén:

elvégzi a beszerzésre javasolt művek behasonlítását a katalógusokban és a rendelési nyilvántartásokban, végzi az állománygyarapítás adminisztrációját (rendelőjegyzék megírása, rendelési nyilvántartás karbantartása), elvégzi az érkeztetés munkafolyamatait, vezeti az időleges és végleges nyilvántartásokat, valamint az egyedi és összesített nyilvántartást, közreműködik az állomány-ellenőrzésben.

A könyvtári dokumentumok formai és tartalmi feltárásával kapcsolatos területeken:

a szabványok és szabályzatok, az egyezményes jelrendszerek előírásai szerint leírt és jelzetelt (kódolt) könyvtári dokumentumokat azonosítja és visszakeresi, képes a bibliográfiai tétel értelmezésére, egyszerű és összetett ETO számok értelmezésére, raktári jelzet alkotására, betűrendezést végez, a könyvtári állományt tükröző katalógusokat gondozza.

Az állománygondozás területén:

gondoskodik a dokumentumok betűrendes, szakrendi vagy témacsoportos rendjének biztosításáról mind az olvasói, mind a raktári terekben, építi és karbantartja a raktári nyilvántartást, betartja az állományvédelmi előírásokat, figyelemmel kíséri a dokumentumok fizikai állapotát, gondoskodik a könyvek, folyóiratok köttetésének előkészítéséről, a kisebb javítások elvégzéséről, vagy a végleg károsodott dokumentumok kivonásáról.

Az olvasószolgálat területén:

vezeti a beiratkozási és kölcsönzési nyilvántartásokat, ismerteti a látogatókkal a könyvtár szolgáltatásait, használatának feltételeit, eligazítja az olvasókat a könyvtár használatában, alkalmazza a kölcsönzéssel összefüggésben kialakult eljárásokat, intézi a könyvtárközi kölcsönzést, megírja a felszólításokat, intézi a térítést, a könyvtári követelések behajtásának adminisztrációját, a beiratkozási és késedelmi díjak nyugtázását, vezeti az olvasószolgálati statisztikát, eligazodik a legfontosabb lexikonok, enciklopédiák, adattárak használatában, saját könyvtára adatbázisában, tud keresni az alapvető könyvtári számítógépes adatbázisokban.

Könyvtártechnikai feladatok területén:

ismeri és alkalmazza a könyvtár által használt kommunikációs és sokszorosító berendezéseket, a könyvtár rendezvényeinek minőségét biztosító prezentációs eszközöket, a szerzői jogi követelmények, a biztonságtechnikai és munkavédelmi ismeretek figyelembevételével.

Számítógép használat terén:

ismeri és alkalmazza az alapfokú számítógépkezelési ismereteket, ismeri az integrált könyvtári rendszerek jellemzőit, az online katalógusok használatát, az elektronikus levelezést, az adabázisokban és az Interneten való keresés alapelemeit.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

a) Írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsgarész a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott központi tételek alapján történik.

Az írásbeli vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Az írásbeli vizsgarész témakörei:

1. Könyvtárügy, könyvtárpolitika

2. Könyvtári dokumentumok, információhordozók

3. Gyűjteményszervezés

4. A dokumentumok formai feltárása

5. A dokumentumok tartalmi feltárása

6. Az állomány gondozása

7. Olvasószolgálat

8. Számítógép használat a könyvtári munkafolya-

matokban

A feladatok teszt, illetve esszé jellegűek, vannak közöttük fogalommeghatározások és rövidítés feloldások is. A formai és tartalmi feltárási feladatok megoldásához szabványok, szabályzatok, ETO és raktározási táblázatok használhatók.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább 60%-os teljesítményt ért el.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A szóbeli vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni. A szóbeli tételsort a jelölt a vizsga előtt legalább két hónappal megkapja.

Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.

A szóbeli vizsga időtartama: 15–20 perc.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

Gyakorlati vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a szakmai gyakorlatot teljesítette, és ezt a gyakorlóhely vezetője írásban igazolta. A szakmai gyakorlat részben a képző intézményben, részben a képző intézmény által kijelölt könyvtárban történik.

A könyvtári gyakorlat időtartama: 1 hónap (120 óra).

Azok a hallgatók, akik könyvtárban szakmai munkakörben dolgoznak, vagy dolgoztak az utóbbi 5 évben, és erről munkahelyükről igazolást hoznak, mentesülnek a könyvtári gyakorlat alól.

A szakmai munkakörben eltöltött, figyelembe vehető minimális időtartam: fél év.

A képzést szervező intézmény gondoskodik arról, hogy a vizsgabizottság a dokumentumokat a szóbeli vizsgán rendben megkapja.

A gyakorlati vizsgarész feladatait három változatban a képző intézmény dolgozza ki. A képző intézmény vezetője a javaslatokat legalább 15 nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményeknek. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.

A gyakorlati vizsga anyaga:

– a gyűjteményszervezés adminisztratív feladatai,

– a könyvtári állomány nyilvántartása,

– az olvasószolgálat adminisztrációja,

– ügyviteli, iratkezelési és egyéb adminisztratív ismeretek.

Gyakorlati vizsga időtartama: 90 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

3.1. A vizsgák során a könyvtárosasszisztens feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

Ismerje:

– a magyar könyvtártörténet alapjait,

– a könyvtár, a szakirodalmi információs intézmény helyét és szerepét a társadalomban, a különböző tevékenységi formákban, a művelődés és ismeretszerzés folyamatában,

– a könyvtári ellátás rendszerét, ezen belül a nemzeti könyvtár, a nyilvános könyvtárak és a könyvtári rendszer további tagjainak helyét és szerepét és feladatait,

– a könyvtárak közötti együttműködés lehetőségeit és formáit, az ODR célját, elemeit, szolgáltató könyvtárait,

– a könyvtárakra és működésükre vonatkozó jogszabályokat, a fenntartói és a belső rendelkezéseket,

– a magyar és nemzetközi szakmai szervezeteket,

– a könyvtár szervezeti felépítését,

– a könyvtári kommunikáció alapjait,

– a könyvtári dokumentumok és információhordozók típusait és kezelésük sajátosságait,

– a beszerzési eljárás műveleteit,

– a bibliográfiai tétel szerkezetét,

– a könyvtár használati szabályzatát és a használattal kapcsolatos könyvtári eljárásrendet,

– a könyvtárhasználók eligazítására szolgáló legfontosabb lexikonok, enciklopédiák, adattárak használatát,

– az alapvető számítógépes adatbázisokat,

– a számítástechnika könyvtári alkalmazásának lehetőségeit.

Alkalmazási szinten legyen képes

– az állománygyarapítás adminisztrációs teendőinek ellátására (rendelőjegyzék megírása, rendelési nyilvántartás karbantartása, érkeztetési teendők),

– az időleges és végleges nyilvántartások, valamint az egyedi és összesített nyilvántartás vezetésére,

– az állományellenőrzésben való közreműködésre,

– a betűrendezésre,

– a katalógus gondozására,

– egyszerű és összetett ETO számok értelmezésére,

– a raktári rend biztosítására,

– a könyvtári raktározási táblázat segítségével raktári jelzet alkotására,

– a raktári nyilvántartás építésére, karbantartására,

– könyvek, folyóiratok köttetésének előkészítésére,

– a beiratkozási és kölcsönzési nyilvántartások vezetésére,

– a könyvtár szolgáltatásainak bemutatására,

– a könyvtárat használók eligazítására,

– könyvtárközi dokumentumszolgáltatás igénybevételére,

– értesítések, felszólítások írására,

– térítés, követelések behajtásának ügyintézésére,

– beiratkozási és késedelmi díjak nyugtázására,

– olvasószolgálati statisztika vezetésére,

– könyvtártechnikai berendezések használatára,

– szövegszerkesztési műveletekre (szöveg bevitel, kijelölés, javítás, csere, formázás, másolás és mozgatás, törlés, mentés, tabulálás, összetett feladatok – ábra, táblázat, grafikon és egyéb objektum elhelyezése),

– fájlkezelő műveletekre (könyvtár létrehozása, fájlok másolása, fájlok törlése, fájlok átnevezése, lemezek formázása).

3.2. A vizsga tartalma

A magyar könyvtártörténet alapjai.

A magyar könyvtártörténet vázlatos fejlődéstörténete, a magyar könyvtárügy fejlődése a második világháború után.

Könyvtárügy, könyvtárpolitika

Jogi szabályozás, A könyvtárügy irányítása. A könyvtár fogalma, feladata a társadalomban. Helye és szerepe a művelődési intézmények között. A magyar könyvtári rendszer és elemei. Az 1997. évi CXL. törvény legfontosabb jellemzői, megállapításai. Fenntartói és ágazati irányítás. A könyvtári ellátás rendszere. A nyilvános könyvtár alapkövetelményei és alapfeladatai. A nyilvános könyvtári ellátás működésének feltételei. A települési könyvtári ellátás és a könyvtári rendszer további tagjainak helye és szerepe.

A nemzeti könyvtár jelentősége és alapfeladatai.

A könyvtárak közötti együttműködés lehetőségei és formái.

Az ODR célja, elemei, szolgáltató könyvtárai.

Az IKT (telematikai) fejlesztések: hálózat, tartalom.

Magyar és nemzetközi könyvtári szervezetek.

Magyar és nemzetközi együttműködés célja és lehetőségei.

A könyvtár szervezeti felépítése.

A szervezet fogalma. Formális és informális keretek.

A könyvtár működésének alapdokumentumai (Alapító okirat, Szervezeti és Működési Szabályzat részei és mellékletei stb.).

Ügyviteli és iratkezelési ismeretek.

A könyvtár kapcsolatrendszere. Kommunikáció fogalma, fajtái, célja, eszközei. A könyvtáron belüli és a könyvtáron kívüli kommunikáció. Igénykeltés, közönségkapcsolat. PR fogalma, módjai és eszközei. Könyvtáros etika, viselkedés.

Könyvtári dokumentumok, információhordozók

Az információ és a dokumentum fogalma. Az információhordozók fejlődése. A dokumentumok felosztása könyvtári előfordulás, előállítási mód, rögzítés, tartalom szerint. A könyvtári dokumentum fogalma. A kiadvány fogalma.

A könyv fogalma. A könyv fejlődése. A kódex, az ősnyomtatvány, a régi könyv jellemzői. A modern könyv ismerete, szerkezeti tagolódása. A könyvek fajtái tartalmi szempontból.

Az időszaki kiadvány fogalma, fajtái, főbb jellemzői.

Egyéb írásos nyomtatásos dokumentumok: Kisnyomtatvány, aprónyomtatvány, szabadalom, szabvány, vállalati irodalom, kutatási jelentés, disszertáció, kézirat, gépirat, kotta, térkép.

Mikroformátumú dokumentumok fajtái és szerepük a könyvtárakban.

Hangrögzítéses dokumentumok.

Képrögzítéses dokumentumok.

Audiovizuális dokumentumok a könyvtárakban.

Elektronikus dokumentumok fajtái.

Gyűjteményszervezés

Állományalakítás (gyarapítás és apasztás).

Állomány, gyűjtemény, gyűjtőkör fogalma. A gyűjtőköri szabályzat. Az állományalakítás szempontjai. Az állománygyarapítás forrásai, módjai és mozzanatai. Az apasztás szempontjai. A törlés adminisztrációja.

A könyvtári állomány nyilvántartása.

Az állománybavétel eszközei, az állománybavétel menete. Időleges nyilvántartás. Egyedi nyilvántartás. Csoportos, összesített nyilvántartás.

Az állomány ellenőrzése.

Az állományellenőrzés fajtái. Az ellenőrzés munkamódszere. Az ellenőrzés előkészítése, menete, lezárása.

A dokumentumok formai feltárása

A bibliográfiai leírással foglalkozó szabványok és szabályzatok. Az adatok főforrása. A leírás adatcsoportjai és adatelemei. Az egyezményes jelek használata.

Besorolás.

A besorolási adat fogalma, feladata, típusai. A besorolási adat szerkezete. Az egységesítés szabályai az egyes besorolási adatoknál.

A bibliográfiai tétel fogalma, fajtái. A besorolási adatok rangsora a főtételen és a melléktételen.

Betűrendezés.

Betűrendbe sorolás szabványai.

A besorolási jelek rangsora. A besorolási elemek rangsora. A besorolási tételek típusai és rangsora.

A könyvtár katalógusrendszere. A katalógusok fajtái. A katalógusok feladata. A katalógus gondozása. A leíró katalógus feladata. A leíró katalógus gondozása.

A dokumentumok tartalmi feltárása

Egyetemes Tizedes Osztályozás.

Az ETO felépítése, struktúrája. Főosztályok, osztályok, alosztályok, szakcsoportok, szakok.

Főtáblázatok, segédtáblázatok, mutatók.

Egyszerű és összetett ETO számok. Jelzetkapcsolási módok. Alosztások.

A katalógusba sorolás szabályai. Az ETO fejlesztése és korszerűsítése.

Magyar Országos Közös Katalogizálás (MOKKA) célja, haszna, elemei, használata.

Az állomány gondozása

Könyvtári raktározási rendszerek.

Raktározási rendszerek típusai. Raktári jelzet fogalma, fajtái. A raktári rend biztosítása. A tárolás eszközei – dokumentumtípusonként. Raktári nyilvántartás. Könyvtári raktározási táblázat segítségével raktározási jelzetek alkotása.

Az állomány másfajta elrendezése.

Szakrészlegesítés, tematikus elrendezés, kétfedeles könyvtár, családi könyvtár.

Állományvédelem.

Könyvek, folyóiratok köttetése. Tisztaság, hőmérséklet, páratartalom.

A könyvtári dokumentumokat fenyegető veszélyek elleni védelem.

Olvasószolgálat

Szabályai

A könyvtári törvénynek a használatra vonatkozó alapelvei.

A könyvtárhasználati szabályzat.

Az olvasószolgálat munkafolyamatai és terei.

Az olvasószolgálat munkafolyamatainak részletes ismerete. A könyvtár terei funkciók szerint. Beiratkozás és kölcsönzési nyilvántartások. Eljárások a nem azonnal kielégíthető használói igények esetére: átirányítás (a település többi könyvtára gyűjtőkörének ismerete), előjegyzés, másolatkészítés, könyvtárközi kölcsönzés.

Eljárások a használati szabályzat ellen vétőkkel: felszólítás, perlés, kártérítés lehetőségei és szabályai.

A statisztika készítésének oka, módszerei.

A hátrányos helyzetű olvasók könyvtári ellátása.

Gyermekek könyvtári ellátása.

A tájékoztatás alapjai

A tájékoztatás fogalma, célja, eszközei. A faktografikus és irodalomfeltáró eszközök típusai. Legfontosabb lexikonok, enciklopédiák, adattárak használata.

Könyvtártechnikai berendezések használata

Audiovizuális eszközök.

Magnetofon, videorecorder, hagyományos és CD lemezjátszó használata, mikrofilmleolvasó készülék, diavetítő használata.

Elektronikus kommunikációs eszközök.

Telefon, üzenetrögzítő, telefax.

Számítástechnikai ismeretek.

Szövegszerkesztési műveletek.

Fájlkezelő műveletek.

E-mail használata.

Internet használata.

Integrált könyvtári rendszerek.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján két érdemjegyet (osztályzatot kap):

– szakmai elmélet,

– szakmai gyakorlat.

Eredményes szakmai vizsga esetén ez a két érdemjegy kerül be a szakképesítést igazoló bizonyítványba.

a) Szakmai elméleti vizsga

– Az írásbeli vizsga érdemjegyét a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott értékelési útmutató alapján, egyetlen érdemjeggyel kell megállapítani.

– A szóbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

– A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli súlyozatlan átlaga és a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógusok javaslatai alapján állapítja meg a vizsgabizottság.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga eredményét egyetlen érdemjeggyel kell értékelni.

c) Sikertelen szakmai vizsga és javítóvizsga

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki valamennyi vizsgarész követelményeit teljesítette.

Eredménytelenség esetén csak azt a vizsgarészt kell megismételni, amelyből elégtelen minősítést kapott. Javítóvizsga – bármelyik vizsgarészt érintően – csak a sikertelen vizsga napjától számított 30 napon túl tehető.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei

Iskolai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.

2. Egy napra több vizsgarész is szervezhető.

* * *

A rendelet 1. számú melléklete 12. sorszám alatt kiadott Közművelődési szakember I–II. szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma:

Közművelődési szakember I. 71 8407 01

Közművelődési szakember II. 52 8407 01

Szakképesítések köre: B (Közművelődési szakember I.)

Szakmacsoport: 4

A (Közművelődési szakember II.) Szakmacsoport: 4

A szakképzés időtartama	Maximális óraszám	Szakképző iskolában a szakképző évfolyamok száma
Közműv. szakember I.	400	–
Közműv. szakember II.	–	2
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	Szakmai elmélet	Szakmai gyakorlat
Közműv. szakember I.	40	60
Közműv. szakember II.	60	40
Szintvizsga	nincs
Köztes vizsga	nincs

2. A szakképesítés megnevezése

Közművelődési szakember I. (a tevékenység megjelölésével)

Közművelődési szakember II. (a tevékenység megjelölésével)

Tevékenységek:

Közművelődési szakember (drámajáték-vezető),

Közművelődési szakember (gyermekjáték-szervező),

Közművelődési szakember (népi játszóházi foglalkozásvezető),

Közművelődési szakember (ifjúsági közösségszervező),

Közművelődési szakember (idősprogram-szervező),

Közművelődési szakember (közösségfejlesztő),

Közművelődési szakember (művelődési szolgáltatás-szervező),

Közművelődési szakember (művészeti szolgáltatás-szervező),

Közművelődési szakember (népfőiskola-szervező).

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3713	kulturális szervező munkatárs	71 8407 01 52 8407 01	Közművelődési szakember I. Közművelődési szakember II.

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A közművelődési szakember feladata: a szabad időben a művelődési folyamatokhoz, alkalmakhoz, közösségi kapcsolatokhoz, a megértés együttes élményeihez tevékenységi formák kínálata; az egyetemes, nemzeti, kisebbségi és a helyi kultúra értékeinek közismertté tétele; az adott település különböző korú, nemű, érték- és érdekrendű csoportjai művelődési, közéleti szükségleteihez, életképességének fejlesztéséhez alkalmazkodó tudás- és képességfejlesztő formák, folyamatok teremtése, működtetése, a helyi hagyományokat gazdagító szórakozási lehetőségek biztosítása.

Tevékenysége a helyi társadalom közművelődési intézményeiben: a helyi közösségi művelődést szervező és a közművelődési szolgáltatást biztosító művelődési intézményben (művelődési központ, művelődési ház, közösségi ház, faluház, ifjúsági és gyermekház, ifjúsági információs iroda, szabadidő központ), a szabadidő szórakoztató és művelődési szolgáltatást biztosító egyéb intézményekben (szabadidő park, állat- és növénykert, vidámpark, üdülők stb.), a regionális és megyei fejlesztési feladatokat ellátó és szolgáltatást nyújtó intézmények (megyei művelődési központ, megyei közművelődési információs központ), a Magyar Művelődési Intézetben, a helyi társadalom közösségi terében, civil szervezeteiben valósul meg.

A Közművelődési szakemberek II. végzettségű szakemberek a közművelődés helyi intézményei, civil szervezetei, a regionális és országos közművelődési intézmények, szervezetek végrehajtó, szervező, ügyintéző munkaköreiben alkalmazhatók.

A Közművelődési szakember I. szakképesítés a helyi közművelődési intézmények, a regionális és országos kulturális rendszerek tervező, irányító, vezető munkaköreire is felkészíti a képzésben részt vevőket.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
2614	Kulturális szervező
1335	Kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője
2619	Egyéb, magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások
3719	Egyéb kulturális foglalkozások	52 8419 02	Műsorvezető, játékvezető
1133	Emberbaráti, szociális érdekképviseleti szervezet vezetője	71 8407 02	Kulturális menedzser
5349	Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások
3714	Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. a) A helyi kultúra gondozása

A település, a régió természeti, kulturális, közösségi értékeinek közismertté tétele; a helyi tudás, a lokálpatriotizmus, a ,,gazdatudat'' erősítése, a helyi információk cseréje; a helyi értékeket védő, gazdagító összefogások ösztönzése, hatékonyságának segítése, helytörténeti, településismertető kiállítások, helyi ünnepek, műsorok, bemutatók, találkozók szervezése; ötletbörzék ,,ki mit tud'' jellegű fesztiválok, vetélkedések szervezése, a kollektív emlékezet gazdagításához a közösségi, a kulturális élet eseményeiről dokumentumok gyűjtése, biztosítása, a meglévők közismertté tétele; a helyi társadalom kiemelkedő jelentőségű közösségei, személyiségei tevékenységének méltatása, presztízsének, tekintélyének gondozása, jelentőségük ismertté tétele, hatókörük, szerepük növelése, támogatása.

b) A létkultúra növekedésének segítése

A helyi lakosság élet- és teljesítőképességének, egészségőrzésének érdekében a közművelődési intézményben mozgás- és mentális kultúrát, önismeretet és önkontrollt fejlesztő alkalmak, tanfolyamok, táborok szervezése; az egészség védelméhez bemutatók, konzultációk, fórumok kínálata; természetjáró, turista akciók, közösségek népszerűsítése, segítése; egy-egy speciális helyzetű népességcsoport gondjai oldását segítő ismeretek kínálata; az önsegítő, öntevékeny lehetőségek megmutatása, segítő támogatása, művelődési vonzatainak folyamatos biztosítása; az iskolai képzést kiegészítő, dúsító lehetőségek: idegen nyelvű, számítástechnikai, felvételi előkészítő stb. tanfolyamok szervezése; a szülők, a nevelők együttes tevékenységének hatékonyságát növelő alkalmak, folyamatok kínálata; munkanélküliek társadalmi integrálódása elősegítésére társszervekkel átképzést, szakmaszerzést, megélhetést segítő képzési lehetőségek kínálata; a mindennapi élet gazdaságosságát fejlesztő közhasznú, praktikus tanfolyamok, alkalmak, akciók szervezése, támogatása.

c) Az ünnepi lét kultúrájának gondozása

Az élet gazdagításához, az ünnepi lét együttes örömeihez, az esztétikai élmények megéléséhez az egyetemes, a nemzeti, a kisebbségi, a helyi kultúra megismeréséhez művelődési alkalmak, folyamatok biztosítása, színházi előadások kínálata, hangversenyek, képzőművészeti kiállítások, irodalmi estek, filmklubok, művész-közönség találkozók, művészeti baráti körök szervezése; népművészeti, hagyományőrző közösségek szervezése, segítése; találkozók, fesztiválok, az azokon való részvétel kezdeményezése; szakszemináriumok, szabadegyetemek, szellemi fórumok kínálata; a nemzeti, kisebbségi és a helyi ünnepek, évfordulók, a világi és az egyházi hagyományos ünnepek közismertté tétele, színvonalának, hatékonyságának támogatása a közművelődés lehetőségeivel; a különböző korosztályok eltérő szórakozási igényeihez kulturált lehetőségek, speciális kisközösségek kínálata, a kulturális belföldi turizmusban való részvétel tudatosságának ösztönzése; a helyi kulturális turizmus lehetőségeinek felkutatása, támogatása; a helyi társadalom különleges értékeinek bemutatásához regionális, országos nagyrendezvények szervezése, meghívása.

d) A kreativitás, az amatőr művészeti alkotókedv ösztönzése

Amatőr művészeti körök, tanfolyamok, műhelyek szervezése; önképző körök, alkotó táborok kínálata; a népművészet hagyományos tevékenységeinek gyakorlásához ének-, zene-, táncegyüttesek szervezése, működtetése; a népi iparművészet tanulásához tanfolyamok, körök, nyári táborok szervezése, műveikből bemutatók, kiállítások rendezése; a kiemelkedő tehetségű amatőr alkotók közismertté tétele, fejlődésük szakértőkkel való támogatásának biztosítása; ismeret- és készségfejlesztő, hobbi- és gyűjtőkörök szervezése, összefogása, az országos szervezetekkel kapcsolataik építése, gondozása; a helyi kreativitások ösztönzésére alapítványok életre hívása, a tevékenységüket segítő pályázatokon részvétel szorgalmazása, segítése.

e) A helyi közösségek önigazgatás-, szabadság- és felelősségigényének támogatása

A település különböző érték- és érdekrendszerű civil közösségei igény szerinti segítése, művelődési szándékaik támogatása; településfejlesztő, érdekvédő, közéleti, helytörténeti, tudományos körök, egyesületek fogadása, fórumok, bemutató estek, akciók szervezése, tevékenységük közismertségének gondozása; önigazgatási fórumok, vitaestek, találkozók szervezése; közös célok érdekében a különböző civil közösségek között az együttműködés kezdeményezése, szolidáris akciók fogadása, gondozása, a különböző rétegek és korosztályok ismerkedési, együttműködési alkalmainak, tevékenységeinek kimunkálása, támogatása; az ifjúság érdekérvényesítési, önigazgatási, művelődési kezdeményezéseinek kiemelt gondozása, intézményi segítése, helyi együttműködésekhez, társulási szándékokhoz a közművelődési intézmény lehetőségeinek kínálata, alkalmi közösségi akciókhoz téri, tárgyi feltételek, közismertté tételükhöz a tájékoztatás és a reklám lehetőségeiről információk kínálata; civil közösségek számára érdekérvényesítő tanfolyami képzés kínálata.

f) Kulturális, közhasznú szolgáltatások biztosítása

A közművelődési intézményben sajtótermékek, könyv, zenei és videodokumentumok, színházjegyek, játékok, árusításának segítése; információk a település oktatási, közgyűjteményi, egyházi intézményei, civil vállalkozói által kínált művelődési lehetőségekről; a lakosság kulturális értékei cseréjéhez évi rendszerességű alkalmak biztosítása; különböző művészeti ágak kulturális piacához szervező munka, terek kínálata; az intézmény amatőr művészeti csoportjainak menedzselése, kiállítások rendezése, vándoroltatása; a helyi újság, rádió, kábeltévé tevékenységének támogatása; műemléki, múzeumi, színházi, fesztivál-, turistautak lehetőségeinek kínálata, szervezése hazai és nemzetközi eseményekre; tájékoztatás biztosítása a régió természeti, kulturális nevezetességeiről, ezekhez idegenvezetés, turistautak biztosítása, információk a gyógyturizmus lehetőségeiről; a lakosság hirdetéseinek felvétele, közhírré tétele, fénymásolás biztosítása stb.

g) A művelődési kapcsolatok, együttműködések építése, gondozása

Folyamatos együttműködés az adott térség önkormányzatának képviselő-testületével, annak szakbizottságaival, a polgármesteri hivatal szakosztályaival, a helyi oktatási, közgyűjteményi, egészségügyi, szociális, közellátó, szolgáltató intézményekkel, azonos érdekek alapján a település, a régió kulturális vállalkozóinak oktató, képző, idegenforgalmi szolgáltatást kínáló tevékenységeivel, közös célok alapján a helyi társadalom és a régió művelődési célú, civil szervezeteivel, mozgalmaival, közös érdekek alapján az adott térségben állami, önkormányzati és vállalkozói szféra által fenntartott gazdasági egységekkel képzések, termékbemutatók, közös tér- és eszközhasználatok, rendezvények biztosítására, szponzorálására stb., a szűkebb, tágabb régió közművelődési intézményeivel, művelődési tevékenységet folytató civil szervezeteivel, vállalkozásaival, a helyi és a regionális sajtó, rádió, televízió szerkesztőségeivel, a közművelődés országos szakmai intézményeivel, szakmai szervezeteivel, a kisebbségek anyaországaival, a testvértelepülések kulturális intézményeivel, művelődési egyesületeivel.

2. Követelmények

A közművelődési szakember tevékenysége a helyi társadalom polgárai kulturális szükségleteinek, társas kapcsolatigényének, közéleti, szórakozási lehetőségeinek felismerését, szervező segítésének biztosítását, megvalósításának közművelődési intézményi és civil közösségi keretben történő szolgálatát jelenti.

A közművelődési tevékenység átfogja az iskolarendszeren kívüli művelődési, képzési, szórakozási, közösségi és tájékoztatási lehetőségeket, azokat szerves kapcsolatba építi a helyi, a kisebbségi, a nemzeti és az egyetemes kultúrával, így rendszer- és folyamatjellegű együttműködést jelent a helyi és a makrotársadalom különböző szféráival.

A közművelődési szakember munkájának gyakorlása speciális társadalomismeretet, személyiség- és csoportlélektan-ismeretet, szokás- és hagyományismeretet, speciális szelekciós és közvetítő képességeket, a meggyőzés technikáinak birtoklását, a kulturális piac és az intézményes kultúraközvetítés információbázisainak, működési mechanizmusainak ismeretét, a civil közösségek művelődési módjainak ismeretét és e tudásoknak a helyi társadalom sajátosságaira alkalmazott jártasságszintű birtoklását igényli.

A közművelődési szakember munkája sokrétű ismeretek, tapasztalatok integrálását és művelődési tevékenységbe való átfordítását követeli meg a szakembertől.

A közművelődési szakember legyen fogékony az általános műveltséggel rendelkező embertől elvárható módon a különböző érdeklődések, kíváncsiságok, tudások, művészetek iránt, különös tekintettel a mindennapi életet hatékonnyá tevő ismeretek iránt.

Ismerje azokat a viselkedési normákat, illemszabályokat, amelyek a társadalmi beilleszkedésben a köznapi, a társasági, a közösségi és a hivatalos életben nélkülözhetetlenek.

Legyen képes kapcsolatokat teremteni a gyermekekkel, a fiatalokkal, a felnőttekkel, az idős emberekkel, cselekedeteit hassa át a humánum és az empátia.

Tartsa be a munkakörével kapcsolatos jogi és etikai normákat.

Rendelkezzen jó szervezőkészséggel, legyen képes munkáját önállóan és hatékonyan végezni.

A Közművelődési szakember I. és Közművelődési szakember II. szakképesítések törzsanyaga

2.1. Társadalomismeret (csak Közművelődési szakember II.)

Ismerje:

– a XX. század európai indusztriális társadalmak fejlődéstípusait,

– az állam és a civil társadalom egymáshoz való viszonyának alakulását,

– a gazdaság, a politika és a kultúra érdekérvényesítési mechanizmusait,

– a társadalom és az államigazgatás kapcsolatait,

– az alkotmányból, az önkormányzati törvényből adódó jogokat és kötelességeket,

– a polgári és a szocialista típusú államok kulturális szféráját,

– a magyar társadalom legfontosabb tevékenységi szféráit,

– a társadalmi magatartás determinánsait, formáit, előítéleteit,

– az emberi jog elemeit, érvényesülési formáit, gátjait,

– a kulturális jogok érvényesülésének módjait,

– a civil társadalom önigazgatási jellemzőit,

– a kultúra és a civil életmód kapcsolatait,

– a XX. századi történelmi trendeket,

– Magyarország fejlődési lehetőségeit,

– a magyar történelem kulturális szférájának alakulását,

– a magyar társadalom struktúraformáló társadalmi tényezőit,

– a makro-, a mikro- és a helyi társadalom fogalmát, egymáshoz való viszonyát.

Legyen képes:

– szociológiai képet alkotni a magyar társadalom változásairól, a mai társadalomról.

2.2. Közösségismeret (Közművelődési szakember I. és Közművelődési szakember II.)

Ismerje:

– a helyi társadalom fogalmát, szerkezetét,

– a hagyományformálódás folyamatát,

– az önigazgatás működési módjait,

– a csoport, a közösség alakulásának fázisait, jellemzőit,

– a társadalmi szokások, normák hagyományozódását,

– a hagyományláncok, a hagyománytípusok jelentőségét,

– a hazai táji-történeti hagyományok szerepét,

– a magyarországi kisebbségi népcsoportok főbb hagyományait,

– a kommunikáció fogalmát, típusait,

– a tömegkommunikáció funkcióit.

Legyen képes alkalmazni:

– a közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségeit,

– a meggyőzés módszereit,

– a kötődés, a bizalom, a személyes kapcsolat ösztönző erőit,

– a tér, a hang, a fény, a hőmérséklet, a kulturált környezet hatóerőit.

2.3. Személyiségismeret (Közművelődési szakember I. és Közművelődési szakember II.)

– az emberfogalom alapjait,

– a személyiségalakulás folyamatát,

– az önismeret jelentőségét, az önalakítás egyéni és társas módjait,

– az érdeklődés, az attitűd fogalmát, fajtáit,

– az empátia, a tolerancia, a szolidaritás fogalmát,

– a szociális magatartásformák, az értékrendszerek összefüggéseit,

– az én-kép, önértékelés funkcióit,

– az érett személyiség jelentőségét,

– a művelődésben a kezdeményező személyiség szerepét,

– a játék, az öröm, a vidámság és a szeretet élettani fontosságát,

– a szenvedélyek és a gyász pszichológiai jellemzőit.

Legyen képes alkalmazni:

– az önművelés, az önképzés, az érdeklődés pszichológiáját,

– az együttérzés szenvedést oldó empatikus módjait.

2.4. Műveltségismeret (Közművelődési szakember I. és Közművelődési szakember II.)

– a kultúra fogalmát, funkcióit,

– a művészet fogalmát, funkcióit,

– a főbb művészettörténeti korszakok jellemzőit,

– a művelődés és a politika összefüggéseit,

– a (köz)művelődéstörténet korszakait, személyiségeit,

– a szabadidő fogalmát, funkcióit,

– a főbb történelmi korszakok jellemző világképét (felsőfokon),

– a permanens művelődés fogalmát (felsőfokon),

– az ,,emberi tőke'', a ,,szellemi beruházás'' fogalmát (felsőfokon),

– az ,,információs társadalom'' jellemzőit (felsőfokon),

– a műveltség, szabadság, dinamizáló és felelősségfokozó lehetőségeit,

– a társadalmi tudás intézményesülésének folyamatát,

– a tömegkultúra és a szórakozás fogalmát,

– az emberi életszakaszok tanulási, művelődési formáit,

– a közvetítés-pedagógia, a képességfejlesztő-pedagógia jellemzőit (felsőfokon),

– a pedagógia és az andragógia különbségeit (felsőfokon),

– a művelődés, az alkotás, a befogadás, a megértés lélektanát,

– az önművelést serkentő attitűdök jelentőségét,

– az esztétikai értékek, közösség- és személyiségformáló hatását.

Legyen képes:

– alkalmazni szociológiai módszereket a település műveltségszükségleteinek mérésére,

– maga körül önképző, társas, művelődési kört életre hívni.

2.5. Vezetésismeret (csak Közművelődési szakember I.)

Ismerje:

– a művelődési szükségletek elemzési módjait,

– az informálás hatékony technikáit,

– az intézmény számára szükséges erőforrások normáit,

– a hatékony munkához szükséges munkahelyi környezet munkafeltételeit,

– a célrendszer, a szervezeti kultúra kritériumait,

– a szabályozás, ösztönzés, értékelés feladatait,

– a kulturális piac, verseny jelenségeit,

– a lakosság javaslatadó tevékenységének ösztönző módjait,

– a közművelődési tevékenység sikereinek, problémáinak forrásait,

– a közművelődési költségterv tennivalóit,

– a preferált és állandó tevékenységekhez az erőforrások hatékony elosztási normáit,

– a költségvetés államháztartási feladatait,

– a csoportos problémamegoldás intenzív módjait.

Legyen képes:

– megtervezni az irányítása alá tartozó szervezet működését,

– az intézmény tevékenységének és környezetének elemzésére,

– a közművelődés intézményét, munkatársai tevékenységét hitelesen képviselni,

– az információkat, utasításokat értelmezni,

– vezetőként kommunikációra a közművelődési intézmény környezetével,

– a közművelődés intézményében változtatásokat tervezni és végrehajtani,

– az intézményi mikrokultúra változtatására,

– a beosztottjait irányítani, motiválni a konfliktusokat kezelni,

– vezetőtársaival optimálisan együttműködni,

– a közművelődési szolgáltatásokat folyamatosan fenntartani,

– a változások kulcsembereinek meggyőzésére,

– az új rendszert stabilizáló érdekek érvényesítésére,

– információgyűjtő, értékelő módszerek alkalmazására,

– a személyi állomány kiválasztására, képességeinek fejlesztésére,

– a munkacsoportok, tevékenységi körök meghatározására,

– az értékelés, jutalmazás ösztönző módszereinek alkalmazására,

– a szakmai és személyi elismerés érvényesítésére.

2.6. A közművelődési munka világának ismerete (Közművelődési szakember I. és Közművelődési szakember II.)

Ismerje:

– a közművelődési szervezetek vezetési jellemzőit,

– a közművelődési szféra tevékenységi típusait, lehetőségeit,

– a közművelődés intézmény- és szervezettípusainak jellemző jegyeit,

– a közművelődési munkaviszony formáit, legfontosabb jogi normáit,

– a közművelődési munkára ható közigazgatási, közalkalmazotti törvényeket,

– az államháztartási, a költségvetési törvények legfontosabb rendelkezéseit,

– a működési szabályzat, a kollektív szerződés elemeit,

– az érdekegyeztetési kötelezettségeket és jogosítványokat,

– a nonprofit, a forprofit kulturális vállalkozások lehetőségeit,

– a közművelődési munka különlegességének személyes vonatkozásait:

= fordított személyes szabadidő,

= aritmikus munkaintenzitás,

= személyes és intézményi kapcsolatok sokaságának gondozása,

= párt- és ideológiasemleges közéleti státus őrzése,

= folyamatos készenléti állapot,

= a véletlen adta helyzetek megoldására való könnyedség,

= érdeklődés a helyi társadalom emberi problémái, boldogulási kérdései iránt.

Legyen képes:

– tevékenységi körre középtávú és éves munkatervet, költségvetést készíteni,

– közművelődési intézmény dolgozójaként civil szervezetekkel együttműködni,

– alkalmazni közművelődési tevékenység menedzselésének lehetőségeit,

– különböző típusú pályázathoz tevékenységi programot, érvanyagot készíteni,

– a pályázaton elnyert összeg felhasználásáról beszámolót készíteni,

– a közművelődési tevékenységekhez reklámot tervezni, szervezni,

– a művelődés ügyével foglalkozók érdekeit képviselni,

– a kétes, az önös szándékoktól óvni magát és intézményét.

2.7. A kötelezően választható szakmai tevékenység követelményei

2.7. a) Drámajáték-vezető

A tevékenység leírása:

A drámajáték-vezető közösségek életében játék formájában általában tanórán kívüli foglalkozásokon, az ún. életjátékokban (közös dramatikus tevékenység során) képessé teszi a foglalkozások résztvevőit konfliktushelyzetek megoldására, morális kihívások kezelésére. A drámajáték improvizációs, dramatikus eszközei révén segíthet a magatartásformák (tolerancia, empátia, a másikra való figyelés, megértés, a szeretet kifejezése, viszonzása stb.) megerősítésében.

A drámajáték-vezető versmondókat instruál, szerkeszt, dramatizál, rögtönzéses technikával színjátékot hoz létre.

Ismerje:

– a személyiségközpontú pedagógiai, pszichológiai XX. századi irányzatait,

– a drámajáték elméletét, történetét,

– a gyermeki játék pszichológiáját,

– a fiatalok fejlődéslélektani, szociálpszichológiai jellemzőit, etikai, esztétikai fejlesztésének feladatait,

– a drámajáték-vezetés gyakorlatait, játékait, módszereit.

Legyen képes:

– a drámajáték-vezetés gyakorlatait, játékait, módszereit különböző szituációkban önállóan alkalmazni.

2.7. b) Gyermekjáték-szervező

A tevékenység leírása:

A gyermekjáték-szervező az alsófokú nevelési-oktatási, a közművelődési, egészségügyi intézményekben, idegenforgalomban, ifjúsági szervezetekben, gyermekek szabadidejével foglalkozó civil szervezeteknél alkalmazható közművelődési szakember.

Tevékenységébe tartozik, hogy gyerekek, fiatalok számára játékokat szervezzen, vezessen.

Szakmai követelmények:

Ismerje:

– a fejlődéslélektan főbb szakaszait, azok jellemzőit,

– a különböző történelmi korok jellemző játékfajtáit, a játéktípusokat a pedagógia, a didaktika rendszerezése szerint,

– a játék fogalmát, funkcióit, a gyermekjáték elméleteit, a játékpszichológiát, a játékszociológiát, a gyermekjátékok történetét, típusait, a játék és prevenció összefüggéseit, a játékvezetés alapjait.

Legyen képes:

– tiszteletben tartani a gyermekek személyiségét, törekedjen fizikai, szellemi, erkölcsi fejlesztésükre,

– különböző játéktípusok tanítására,

– a résztvevők életkori sajátosságaihoz, csoportlétszámához, értelmi képességéhez, a körülményekhez a játékokban alkalmazkodni,

– a játékok során jelentkező baleset lehetőségeit megelőzni,

– együttműködni más nevelési-művelődési tényezőkkel,

– játékot előkészíteni, reklámozni és menedzselni,

– a barkácsoló, nem kifejezetten népi eredetű kézműves technikák alkalmazására, a különféle témák, műveltségtartalmak játékai kezdeményezésére,

– a szabályjátékokat szabály alkalmazásával, szabályalkotással, szabályhoz kötötten szervezni,

– a körjátékokat, rögzített, szöveghez kötött, csoportos, logikai, mozgásos, sport- és ügyességi játékokat szervezni,

– alkalmazni a finommotorikát igénybe vevő, az évszakokhoz kötött játékokat, játékkombinációkat.

2.7. c) Népi játszóházi foglalkozásvezető

A tevékenység leírása:

A népi játszóházi foglalkozásvezető a közművelődési intézményekben, illetve tanórán kívüli szabadidős programokban tevékenykedik.

A 3–6, a 6–16 éves fiatalok számára játszóházakat vezet, ahol a népi hagyományok kézműves ismereteivel bővíti a fiatalok tudását, fejleszti képességeiket, gyarapítja az iskolai tananyag szemléletes elsajátítási lehetőségeit.

Szakmai követelmények:

A népi játszóházi foglalkozásvezető legyen képes a manuális tevékenységek ismerete alapján foglalkozások fegyelmezett, kiegyensúlyozott, kreatív vezetésére, énekes és mozgásos játékok megtanítására, levezetésére.

A gyakorlatban is tudja alkalmazni a vizsgakövetelményekben előírt néprajzi, művészeti, játéktörténeti ismereteket.

Birtokoljon olyan esztétikai értékrendet, amellyel biztosítható a foglalkozáson résztvevők esztétikai nevelése.

Tartsa tiszteletben a gyermek személyiségét, járuljon hozzá képességei, fizikai, szellemi, esztétikai, erkölcsi fejlődéséhez.

Ismerje:

– a szerszámok, a sport- és oktatástechnikai eszközök használatát,

– minden anyagról egységesen fellelhetőségét, természetét, tulajdonságait, megmunkálásának lehetőségeit, eszközeit,

– a bőr fonását, fűzését, ékszerek, zacskók, tarsolyok készítésének módjait,

– a vesszőből, játékok, figurák, alátétek fonásának, sodrásának technikáit, gyékényből játékok, babák, állatok, kosárkák készítésének módjait, szalmából a játékok, figurák, kötözések, fonások, spirálok technikáit, csuhéból játékok, figurák, sodrások készítési módjait. Ismerje a nemezből a labda, a karkötő, a síknemez, a tarsoly, a papucs, a játékok készítési módjait, a papír, a nád, a fa anyagokból sárkányok, forgók, játékok, furulyák, sípok készítési technikáit,

– az ünnepkörök szokásaihoz kapcsolódó tárgyak készítését: tojásfestés, természetes anyagú népi ételeket, a gyógy-, a fűszer-, a festőnövényeket, a növényi festésmódokat, a biokert előnyeit,

– a jeles napokhoz fűződő szokásjátékokat, dalokat, köszöntőket, mondákat, kiszámolókat,

– az énekes, mozgásos, táncos, eszközös és eszköz nélküli népi, gyermek- és sportjátékokat,

– az amatőr közösségek jellemzőit, szakmai fórumait, fesztiváljainak, bemutatóinak rendszerét, a pályázatok lehetőségeit.

Legyen képes:

– a különböző korosztályú gyermekekkel empatikus, toleráns kapcsolatteremtésre,

– kreatív módon alkalmazkodni a váratlan – a résztvevők életkorából, értelmi és mozgásképességeiből, csoportlétszámból, anyag- és helyváltozásból adódó – foglalkozási körülményekhez,

– alkalmazni a textilfonásokat kézzel, szövést a szabadban, szövést a madzagszövőn, karmantyún, kártyával, a szarvacska használatával, a kereten, a gyajúfonást, a növényi festést, a babakészítés technikáit,

– alkalmazni a fazekasságból a marokedény, a kézi nyomkodással készített játékok, az edények, a spirál technika, a figurális mintázás, a szárítás, az égetés technikáit,

– gyöngyből 2, 3, 4 szálas fűzéssel ékszereket, fém és gyöngy felhasználásával készíteni,

– karácsonyfadísz, betlehem, mézesbáb, gyertyamártás, szárazvirágkötés,

– betartatni a használatos szerszámokkal összefüggő munkavédelmi szabályokat,

– a kisebbségi népcsoportok értékeinek, szokásainak és hagyományainak felismerésére és átörökítésére.

2.7. d) Ifjúsági közösségszervező

A tevékenység leírása:

Fiatalok aktivizálása kapcsolattartásra, fiatalok szubkulturális csoportjaival való párbeszédre, különböző kulturális csoportok munkájába való bevonásra, olyan rendezvények, események szervezésébe, melyeket fiatalok indítanak el és valósítanak meg.

Munkanélküli fiatalok segítése: információadás a munkaügyi ellátó rendszerről, a fiatalok jogairól, a számukra létrehozott mindenkori helyi és országos programokról, képzésekről.

Ifjúsági rendezvények lebonyolítása: gyermek és ifjúsági szabadidős programok, turistautak, táborok, szabadtéri rendezvények, klubok, szakkörök tevékenységének megtervezése, szervezése, a rendezvények lebonyolítása, a szükséges szakmai és gazdasági adminisztráció szakszerű elvégzése.

Információ- és tanácsadás a tanulási lehetőségekről, a gyermek és ifjúsági korosztály számára szervezett, iskolarendszeren kívüli képzésekről, tanfolyamokról.

Információ- és tanácsadás a helyi és tágabb környezet, az országos, valamint a környező országok gyermek és ifjúsági kulturális eseményeiről, a gyermek és ifjúsági szabadidős és kulturális intézményhálózatról, a civil szervezetekről, melyek munkájába bekapcsolódhatnak a fiatalok, ifjúsági egyesületek, körök létrehozásának jogi és szakmai követelményeiről, a fiatalok számára fenntartott kedvezményes turista és idegenforgalmi létesítményekről, programokról, kulturális kedvezményekről Magyarországon és Európában.

Szakmai követelmények:

Ismerje:

– a serdülő és ijúkor pszichológiai, szociológiai jellemzőit, szabadidős szokásait,

– az ifjúsági szervezetek európai és magyar jellemzőit,

– az ifjúságkutatás, az ifjúságpolitika elveit,

– az ifjúságkutatás jellemző módszereit.

Legyen képes:

– gyermekek és fiatalok számára kulturális és szórakoztató programok előkészítésére és megvalósítására, információ- és tanácsadásra a tanulással, a kulturális programokkal, az ifjúsági turizmussal, a szabadidő hasznos eltöltésével, valamint a művészeti programokkal kapcsolatban,

– a fiatalok egyéni aktivizálására, hogy saját maguk és közösségeik számára, önállóan is tudjanak szabadidős programokat szervezni,

– nyári szabadidős programok, rendezvények, táborok előkészítésére és megszervezésére,

– kisebbségi csoportokhoz tartozó fiatalok kulturális és szabadidős programjainak előkészítésére és megszervezésére,

– utcai kulturális és szabadidős programok, rendezvények előkészítésére és lebonyolítására.

2.7. e) Idősprogram-szervező

A tevékenység leírása:

Az idősprogram-szervező a művelődési intézményben, nyugdíjas egyesületben, művelődési vállalkozás keretében különböző érdeklődési körű tagok számára művelődési, közösségi, szolidaritási akciókat, folyamatokat szervez.

Szakmai követelmények:

Ismerje:

– az idős korosztály különböző csoportjainak speciális és közös érdeklődési köreit, szándékait, az idős kor jogait,

– az idősek társadalmi beilleszkedését, alkamazkodóképessége speciális működését, az időskorú személyiség érzelmi szükségleteit,

– az egyes életszakaszok idős- és aggkorral való összefüggésének egyéni és családi vonatkozásait, az időskori életvitel szociológiai, szociálpolitikai sajátosságait, az öregedés folyamatának fázisait, az időskorú munka-, aktivitás-, hasznosságigényét.

– a megöregedés speciális jelenségeit, az életformaváltás veszélyeit, a védekező és a ragaszkodó folyamatok jelenségeit, a fontosságigény időskori jelenségeit, az idősek szabadidejének otthoni tevékenységeit, a család és az idősek együttélésének örömeit, gondjait,

– a beszélgetés, a csoportképződés időskori jellemzőit, az idősek számára kialakított intézményes gondoskodás formáit.

Legyen képes:

– rendszeres, színes, érdekes, együttes élmények lehetőségeinek közös kimunkálására, azokhoz körülmények biztosítására, az idősek művelődési, szabadidős tevékenységét támogató pályázatok írására.

2.7. f) Közösségfejlesztő

A tevékenység leírása:

A közösségfejlesztő feladata az egyes kistérségek, városok és vonzáskörzeteik, egyes települések és szomszédságaik komplex, gazdasági és társadalmi fejlődését elősegíteni és felgyorsítani.

Szakmai követelmények:

Ismerje:

– a helyi lakosság részvételének, felelősségének szerepét a település jövőjének tervezésében, s e tervek megvalósításában.

Legyen képes:

– cselekvésre és összefogásra bátorítani a helyi lakosokat, információkhoz és kapcsolatokhoz, közösségi élményekhez és cselekvési technikákhoz hozzásegíteni a változtatni akarókat,

– a helyi társadalmi és infrastrukturális szükségletek és erőforrások közösségi feltárására, a problémák azonosítására, a lakosság aktivizálására,

– cselekvési terv együttes kidolgozására, projektek tervezésére cselekvési technikák meghatározására, a pénzügyi feltételek folyamatos előteremtésére, a közösségi folyamatok elemzésére, értékelésére,

– segíteni a helyi közösségekben partnerkapcsolat építését,

– az önkormányzatokkal, a szakmai és gazdasági intézményekkel, a településen kívüli civil társadalommal együttműködni,

– településszövetségeket életre hívni,

– az adott terület érdekeit érvényesíteni valamennyi irányítási szinten, a nemzeti és a nemzetközi programokban,

– a közösségi szociális munkára, a népjóléti-munkaügyi-gazdasági közösségi tevékenységre,

– a szabadidős, környezetvédelmi, egészségügyi stb. közösségek összefogására,

– a helyi nyilvánosság csatornáinak formalizálására,

– ráébreszteni az önkéntes állampolgári szerveződések tagjait saját társadalmi szerepük fontosságára, a hatékony állampolgári cselekvési technikák megtanítására.

2.7. g) Művelődési szolgáltatásszervező

A tevékenység leírása:

A művelődési szolgáltatásszervező a közművelődési intézményben vagy civil vállalkozás keretében a különböző életkorú, élethelyzetű csoportok számára iskolarendszeren kívül ismeretdúsító, kiegészítő, új tevékenységre felkészítő, képességfejlesztő, közhasznú, tudományos, speciális tanfolyamokat, az amatőr művészeti tevékenység gyakorlásához szakköröket, műhelyeket, táborokat stb., hazai és nemzetközi tapasztalatcseréket szervez, működtet.

Szakmai követelmények:

Ismerje:

– a lakosság művelődési igényeit, szokásait, új ismeret- és képességszükségleteit,

– a település speciális szellemi többleteit,

– a művelődési igények folyamatos fejlesztéséhez az új érdekek, normák, érdeklődési formák jellemzőit, azokhoz a művelődési tevékenység tekintélyét emelő intézményi filozófia kiépítését, adaptív formák alakítását, működtetését, a helyi társadalom kulturális, természeti érdekeinek, kiemelkedő tudású, jelentőségű személyeinek közismertté tételének lehetőségeit, a lokálpatriotizmus fejlesztésének feladatait,

– az amatőr közösségek jellemzőit, szakmai fórumait, fesztiváljainak, bemutatóinak rendszerét,

– a pályázatok lehetőségeit, tudja felismerni és fejleszteni a kisebbségi népcsoportok értékeit, szokásait és hagyományait.

Legyen képes:

– a művelődés helyi lehetőségeinek biztosítására,

– érdeklődést keltő tájékoztatás szervezésére,

– a művelődési folyamatok egymásra építésére, költségvetési terveinek kimunkálására, realizálására,

– a település nemzedékei, különböző kisebbségei között az ismerkedési, találkozási alkalmak szervezésére,

– a település gazdasági szervezeteivel képzési kapcsolatok építésére.

2.7. h) Művészeti szolgáltatásszervező

A tevékenység leírása:

A művészeti szolgáltatásszervező kulturális, közművelődési és művészeti intézményekben, alapítványoknál, egyesületeknél, nonprofit intézményeknél és kulturális szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknál, vállalkozásoknál tevékenykedik.

Munkája közreműködés a propaganda-, reklám- és hirdetési munkákban, adatgyűjtés, feldolgozás és nyilvántartás adott művészeti terület jellemzőiről, kisebb részprogramok önálló előkészítése, lebonyolítása, marketing és kapcsolatszervezés, kapcsolat építése, tartása a közönséggel, a művészeti szolgáltatások vásárlóival, a sajtóval, a médiumokkal, a szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, a támogatókkal, szponzorokkal, a nemzetközi intézményekkel, szervezetekkel.

Költségkalkulációval segíti a tevékenység-intézmény-szervezet költségvetésének elkészítését és végrehajtását, részt vesz a művészeti szolgáltatás, program vagy project pénzalapjainak előteremtésében.

Napi ügyviteli (iktatás, levelezés stb.) munkákat lát el, dokumentációt vezet szakterületéről, a speciális művészeti kínálatokról, lehetőségekről, igényekről.

A művészeti szolgáltatásszervező művekkel, alkotókkal, érdeklődő emberekkel foglalkozik, személyisége, aktivitása, pontossága és életvitele meghatározza munkája eredményességét.

Szakmai követelmények:

Ismerje:

– a művészetfogyasztók szokásait és értékválasztásait,

– a művészeti értékeket, közvetítési, terjesztési feladatait a piacorientált társadalmi és gazdasági viszonyok között.

Legyen képes:

– közvetíteni a kultúra és a művészetek eredményeit a közönség, a fogyasztók felé,

– feltárni a művészetek finanszírozási lehetőségeit,

– biztosítani az anyagi, dologi és szellemi feltételeket,

– elősegíteni a művészeti lehetőségek, eredmények, alkotások alkalmazását a gazdasági élet különféle területein és az emberek hétköznapi életében,

– ismertetni a magyar szellemi élet eredményeit külföldön, illetve a külföldi szellemi eredményeket idehaza,

– alkalmazni a művészeti alkotások közvetítésének gazdasági és jogszabályi feltételeit.

2.7. i) Népfőiskola-szervező

A tevékenység leírása:

A népfőiskola-szervező civil szervezetekben, intézményekben, népfőiskoláknál szervező, informáló, aktivizáló közművelődési feladatokat lát el a népfőiskola formái, normái, kialakult módszerei alapján. Tevékenységével ösztönzően hat a helyi társadalom különböző érdekű és értékrendszerű csoportjai közösségi életére, szabadság és felelősség vállalásának, önigazgatásának fejlesztésére.

Szakmai követelmények:

Ismerje:

– az állampolgárok művelődéshez, önszerveződéshez való jogát,

– azokat a módszereket, amelyekkel képes tájékozódni a helyi társadalomban, felismerheti a helyi és külső kapcsolatrendszereket, a lakosság művelődési-kulturális igényeit,

– az önszerveződő közösségek művelődési közösségeinek jellemzőit, fejlesztési lehetőségeit, az egyes kulturális ágazatok speciális tevékenységeinek követelményeit,

– a népfőiskola közösségi forma lehetőségeit, különleges értékeit,

– a civil szerveződési lehetőségeket, működésüket,

– a népfőiskola szervezeti kereteinek őrzési és fejlesztési lehetőségeit,

– az amatőr közösségek jellemzőit, szakmai fórumait, fesztiváljainak, bemutatóinak rendszerét,

– a pályázatok lehetőségeit,

– a felnőttek tanuló és képzési folyamatainak különleges értékeit és akadályait.

Legyen képes:

– alkalmazni a felnőttek aktivizálásának csoportos szellemi technikáit,

– a népfőiskolák tevékenységéhez éves szakmai, gazdasági tervet készíteni, azokhoz együttműködő társakat biztosítani,

– a népfőiskolai programok, események előkészítésére, lebonyolítására,

– felismerni és fejleszteni a kisebbségi népcsoportok értékeit, szokásait és hagyományait.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga a közművelődési szakemberképzés közös törzsanyaga és a választott tevékenység szakképesítési követelményei alapján kimunkált, írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

A jelölt az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott központi írásbeli tesztet tölt ki, amelyet az írásbeli vizsgán kap meg.

Az írásbeli vizsga ismeretkörei:

– IV.1.1. Társadalomismeret (csak Közművelődési szakember II.)

– IV.1.4. Műveltségismeret (Közművelődési szakember I. és Közművelődési szakember II.)

– IV.1.5. Vezetésismeret (csak Közművelődési szakember I.)

– IV.1.6. A közművelődési munka világának ismerete (Közművelődési szakember I. és Közművelődési szakember II.)

– Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett.

A szóbeli vizsga ismeretkörei:

– IV.1.2 Közösségismeret (Közművelődési szakember I. és Közművelődési szakember II.)

– IV.1.3. Személyiségismeret (Közművelődési szakember I. és Közművelődési szakember II.)

– IV.1.5. Vezetésismeret (csak Közművelődési szakember I.)

– IV.1.6. A közművelődési munka világának ismerete (Közművelődési szakember I. és Közművelődési szakember II.)

– IV.1.7. Választott tevékenység

A jelölt a szóbeli vizsga témaköreit a szóbeli vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal a képzést szervező intézménytől megkapja.

A szóbeli vizsga időtartama tételenként: 5–10 perc.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsga feladatai, témakörei:

1. A választott tevékenységből a képző intézmény által kijelölt gyakorlóterepen 80 órás, a gyakorlatvezető által, a szakmai követelmények alapján érdemjeggyel minősített szakmai gyakorlat végzése.

A 2.7. c) Népi játszóházi foglalkozásvezető tevékenység szakképzésében a 80 óra az a szakmai gyakorlat, amelyen a jelölt a szakmai követelmények alapján megtanulja a népi játszóházi foglalkozásvezetés kézműves technikáit.

2. A választott tevékenység szakmai problémáiból egy szabadon választott, a képző intézmény szakértője által jóváhagyott témájú, című, minimum 20 oldalas elemző dolgozat készítése.

A dolgozatot a képzést szervező intézmény által kijelölt szakértő érdemjeggyel minősíti.

A szakmai dolgozat leadási határideje a szaktanár által meghatározott időpont, végső határideje a vizsgaidőszak megkezdése előtti 30-ik nap. A dolgozatot az előzetes bírálattal együtt a szakmai vizsga előtt 15 nappal a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani.

3. A vizsgán a dolgozat következtetéseinek szóbeli értelmezése, melyet a vizsgabizottság érdemjeggyel minősít.

Időtartama: 5–10 perc.

4. A Közművelődési munka világa című ismeretkörből a szakmai vizsgán egy adott közművelődési feladatra terv készítése, értelmező elemzése, melyet a vizsgabizottság érdemjeggyel minősít.

A 2.7. c) Népi játszóházi foglalkozásvezető tevékenységet választó jelölt a szakmai vizsgán ismerteti egy népi játszóházi foglalkozás tervét, elkészít egy, a foglalkozáshoz tartozó tárgyat, és bemutatja a foglalkozás játékait, dalait.

Felkészülési idő: 30 perc, a kifejtés ideje: 15–20 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

A közművelődési szakember szakképesítés törzsanyaga

3.1. Társadalomismeret (Közművelődési szakember II.)

A modern gazdaság és állam 1900–1990 között Európában.

A magyar társadalom és állam 1900–1990 között.

Az önigazgatás, az önkormányzatiság.

A civil társadalom fogalma, funkciói.

A művelődéspolitika fogalma, ágai.

A gazdaság és a kultúra összefüggései.

A szociológia fogalma, ágai.

Az életmód fogalma, típusai és meghatározói.

A szabadidő fogalma, funkciói.

A magyarországi kisebbségek kulturális jellemzői.

Az emberi jog fogalma, tartalma.

3.2. Közösségismeret (Közművelődési szakember I. és Közművelődési szakember II.)

A helyi társadalom fogalma, elemei, jellemzői.

A közösség, a csoport fogalma, típusai.

A hagyomány fogalma, funkciói falun és városban.

A magyar társadalom hagyományai.

A kommunikáció fogalma, típusai.

A nonverbális kommunikáció jellemzői.

A közvetlen emberi kommunikáció szabályai.

A meggyőzés, a véleményalakulás folyamata.

A tömegkommunikáció fogalma, funkciói.

A társas struktúrák tanulása.

A szolidaritás, a nemzet- és emberiségtudat alakulása.

A népérzület, közhangulat, közvélemény fogalma, funkciói.

A mítosz, nosztalgia, a divat fogalma.

A beilleszkedés, a marginalizálódás fogalma (Közművelődési szakember I.)

A kulturális hagyomány alakulása (Közművelődési szakember I.)

Az elnyomás pszichológiai jelenségei (Közművelődési szakember I.)

3.3. Személyiségismeret (Közművelődési szakember I. és Közművelődési szakember II.)

Az ember filozófiai fogalma (Közművelődési szakember I.)

(A személyiség fogalma, főbb elméletei (Közművelődési szakember I.)

A személyiség alakulásának fázisai.

Az érett személyiség jellemzői.

Az én-kép, az identitás alakulása.

Az önismeret fogalma, szintjei.

Az érzelmek fogalma, típusai, szerepe.

A művelődési motivációk típusai.

Az empátia fogalma, jelentősége.

A rekreáció fogalma, funkciói.

A kapcsolatépítés hitelességének feltételei.

Az előítélet fogalma, kialakulása jelenségei.

Az attitűdök, az érdeklődés szerepe a megismerő tevékenységben.

A játék fogalma, funkciója, személyiségformáló szerepe.

3.4. Műveltségismeret (Közművelődési szakember I. és Közművelődési szakember II.)

A kultúra fogalma.

A civilizáció fogalma (Közművelődési szakember I.)

A társadalom-kultúra-kommunikáció összefüggései.

Az ,,információs társadalom'' (Közművelődési szakember I.)

A tradicionális, az autonóm, a heteronóm, az elit- és a tömegkultúra.

Az érték fogalma, típusai (Közművelődési szakember I.)

A műveltség fogalma, funkciói.

A világkép fogalma és a művelődés.

Hagyomány és modernitás (Közművelődési szakember I.)

A kreativitás és komplexitás.

A közművelődés fogalma, ágai.

A társadalmilag érvényes tudás változása a művelődés történetében (Közművelődési szakember I.)

A művészet fogalma, funkciói.

Az esztétikum fogalma, alapkategóriái.

A giccs fogalma, típusai.

A helyi história fogalma, dokumentumai.

A kulturális turizmus fogalma, jellemzői.

A művészettörténet főbb korszakai, jellemzői.

Az értelmiség és a társadalom viszonya 1867–1990 között (Közművelődési szakember I.)

Műveltségképzetek és a műveltségi struktúra jellemzői 1949–1989 között (Közművelődési szakember I.)

A közművelődéstörténet korszakai, főbb tevékenységi formái.

A művelődéspolitika 1949–1989 között.

A kisebbségi kultúrák és a közművelődés.

A társadalmi nyilvánosság fogalma, fórumai.

A közművelődés intézményrendszere.

Az életmód és a művelődés.

A szabadidő fogalma, meghatározottságai.

Az életszakaszok műveltségigényei.

A befogadás, a megértés folyamata, meghatározói.

A tömegkultúra ágai, értékei (Közművelődési szakember I.)

A szubkultúrák és a közművelődés.

A szórakozás fogalma, funkciói.

A művelődésszociológia kutatási területei, módszerei (Közművelődési szakember I.)

A művelődésszociológia és a szakszociológiák (Közművelődési szakember I.)

A település művelődési és szórakozásigényeinek megismerési módszerei.

A helyi közművelődés tervezésének tevékenységi körei.

A helyi társadalom kulturális hagyományai.

A pedagógia és az andragógia fogalma, módszerei (Közművelődési szakember I.)

A munkanélküliek és az iskolarendszeren kívüli oktatás (Közművelődési szakember I.)

3.5. Vezetésismeret (Közművelődési szakember I.)

A közművelődési szervezet struktúrája és kultúrája.

A kulturális szféra hatáskörei és felelősségei.

A kulturális szféra tervezésének elemei, módszerei.

A közművelődés irányítási, szervezési feladatai.

A kulturális szervezet belső környezete, hatékonysága.

A kulturális szervezet külső környezetének elemzési módszerei.

A közművelődési munkatársak kiválasztásának feladatai.

A kulturális szervezet fejlesztése.

A vezetési stílusok és módszerek.

A kulturális szféra költségvetése, pénzügye.

Gazdaságossági vizsgálati módok.

A közművelődés vállalkozásformái, jogi keretei.

A kulturális szféra munkajoga, munkavédelme.

Érdekegyeztetés, tárgyalási technikák, érdekképviselet.

Szervezetközi és szervezeten belüli kommunikáció.

A kulturális szféra emberi gondjai.

A közművelődési problémák típusai.

A kultúra nemzetközi kapcsolatainak jogi normái.

A kulturális menedzsment.

A kulturális piac és jellemzői.

Vállalkozói kultúra és a kulturális vállalkozás.

A forprofit és a nonprofit szféra és a közművelődés.

3.6. A közművelődési munka világának ismerete (Közművelődési szakember I. és Közművelődési szakember II.)

A közművelődési munkatevékenység speciális jellemzői.

A közművelődés alapfunkciói a helyi társadalomban.

A közművelődés intézményei, az egyes intézménytípusok jellemzői.

A kultúra, a közművelődés érvényes törvényei.

Közművelődés és a köztisztviselői szféra kapcsolatai.

A közművelődési tevékenység kapcsolatai az oktatási, a szakképzési szférával.

A közművelődési tevékenység a költségvetési szféra intézményi keretei között.

A költségvetés, államháztartás aktuálisan érvényes törvényei.

A kultúrafinanszírozás típusai.

Közművelődési tevékenység a nonprofit szférában.

A közművelődés információs hálózata és működése.

A szerzői jog alapjai.

A közművelődés és a reklám.

A kulturális szolgáltatás fogalma, típusai, gazdasági jogi normái.

Az egyesülési törvény.

Az ismeretszerző közművelődési formák.

A felnőttek iskolarendszeren kívüli oktatási, képzési igényei.

Az amatőr, művészeti csoportok keletkezése, működése.

A helyi hagyományok közművelődési feladattípusai.

Az irodalom, színművészet és a közművelődés.

A vizuális kultúra és a közművelődés.

A zenei kultúra közművelődési formái.

A kézművesség közművelődési formái.

A mozgás kultúrájának közművelődési formái.

A régiót átfogó közművelődési tevékenységek.

Az amatőr és hivatásos csoportok hazai és nemzetközi kapcsolatai.

A civil közösségek és a közművelődés.

Az egyéni kezdeményezések és a közművelődés.

A tér, az idő, a tevékenységgazdálkodás közművelődési feladatai, dokumentumai.

Az etikett és a protokoll a közművelődésben.

A közművelődés írásos kommunikációjának típusai.

A közművelődési szerződések tartalma, típusai.

A közművelődési intézmény vagyonvédelmének feladatai.

Az előadó művészet gazdasági és polgárjogi kérdései.

A művészeti alkotások védelmének közművelődési feladatai.

Szponzorálás, menedzselés, együttműködés a közművelődésben.

A közművelődési állás pályázatának követelményei.

A pályázatírás, beszámolás és elszámolás feladatai.

Munkajog, munkaviszony létesítése, megszűnése.

A munkavállaló érdekképviseleti jogai, fórumai.

Kereseti és jövedelmi lehetőségek a közművelődésben.

A szervezeti és működési szabályzat.

A kollektív szerződés tartalma, részei.

3.7. A választott tevékenység szakmai követelményei alapján a szóbeli szakmai vizsga számon kérhető témakörei

3.7. a) Drámajáték-vezető

1. témakör:

A XX. századi, személyiségközpontú reformpedagógiai irányzatok.

A XX. századi, személyiségközpontú pszichológia képviselői.

A gyermeki játék pszichológiája.

A drámajáték elmélete.

A drámajáték története.

Drámapedagógiai törekvések Magyarországon.

Az angolszász drámapedagógia főbb alakjai.

A drámapedagógiai gyakorlat rendszerezése Gavin Bolton nyomán.

A dráma és a színház.

A dramatikus tevékenységi formák osztályozása.

A dráma tervezése.

Eljárások: munkaformák, konvenciók a drámában.

Az alkalmazott dráma a szabadidős foglalkozásokon.

A DIE (Drama in Education – dráma a tanításban).

A TIE (Theatre in Education – színház a tanításban).

2. témakör:

Lazító, bemelegítő mozgásgyakorlatok és játékok.

Ritmusgyakorlatok.

Kapcsolatteremtő játékok.

Bizalomgyakorlatok.

Empátia-, toleranciafejlesztő játékok.

Játékok: érzékelést fejlesztő, koncentrációs, memóriafejlesztő, fantáziafejlesztő, interakciós, agresszió levezető, szituációs, improvizációs, ön- és csoportismereti.

Beszédkészség-fejlesztő gyakorlatok.

Kérdésfeltevés, a válaszok kezelése.

A szerepbelépés céljai, formái.

A résztvevők szerepköre, kerettávolság.

A tárgyalás, egyeztetés formái.

Gyakorlatok, játékok beépítése a drámába.

A dráma megjelenítési szakasza, szerepbesegítés.

Az értékelés helye, szerepe és formái a drámában.

Drámaszerkezetek, stratégiák és technikák.

Színjátékos, színházi dramaturgiai alapismeretek.

A drámajáték fontosabb tématípusai.

Mesei/mondai motívumok a drámajátékban.

Közösségi-szociális probléma vizsgálata drámában.

A gyerekek által ismert történetre épülő dráma.

Erkölcsi probléma, döntések következményeinek vizsgálata drámajátékkal.

Történelmi vagy azzal analóg helyzet feldolgozása drámával.

Műalkotások feldolgozása drámajáték segítségével.

3.7. b) Gyermekjáték-szervező

1. témakör:

Játékpedagógia.

Játékpszichológiai alapismeretek.

Játékszociológia.

Játékok a különböző történelmi korokban.

Játéktípusok különböző rendszerei.

Játékfejlesztések, kreatív játékadaptációk.

Játékoktatási alapismeretek.

Egyéni magatartás a játékoknál.

Játéktér, játékfelszerelések, játékeszközök.

A játékoktatás, egészségügyi, baleseti vonatkozásai.

Környezet- és közönségkapcsolatok.

,,Játék'' képviselete, eladása és nyilvánosságra hozatala.

A játéktervezetek dokumentációja és reflexiója.

A játékpedagógiai hálózat.

A játékpedagógia új anyagai.

2. témakör:

Játékláncok.

Ismerkedési és érzékelési játékok.

Csoportképzés játékokkal.

Csoportjátékok együttműködésre, konfliktusokra.

Szerep- (szimulációs, színpadi, rögtönzéses) játékok.

Táblás játékok.

Döntési játékok.

Nagy játékakciók.

Videojátékok.

,,Anyag''-játékok.

Komputeres játékok.

Cirkuszi játékok.

3.7. c) Népi játszóházi foglalkozásvezető

1. témakör:

A néprajztudomány fogalma, története, intézménye, szervezetei.

A néprajzkutatás története.

A néprajztudomány irodalma, folyóiratai.

A magyar nép táji, történeti tagolódása.

A település, az építkezés, a házbelső, a bútorzat típusai.

A magyar nyelvterület viselettípusai, kivetkőzési fázisai.

Népművészet – folklór.

A népművészet korszakai, régi és új stílus.

A népművészet és a népi kismesterségek kölcsönhatása.

A szellemi kultúra műfajai.

A folklorizmus, a folklór mozgalmak története.

A népművészet tárgyi kultúrái.

A paraszti társadalom tagolódása a társadalmi, gazdasági változások tükrében.

Gyermek a családban.

A játék szerepe a paraszti társadalomban.

A paraszti társadalom kapcsolata a természeti környezettel.

Egyén és közösség kapcsolata a hagyományos kultúrában.

A naptári év és a család ünnepei.

Játék tárgyaink eredete.

Európa késő középkori háziipara a játéktörténetben.

Népi játékok.

Játékszerek készítése otthon és közösségben.

Iparművészeti játéktervezés Magyarországon.

2. témakör:

A textil népi játszóházi lehetőségei.

A bőrmegmunkálás technikái.

A fazekasság lehetőségei a népi játszóházban.

Vessző, gyékény, szalma, csuhé technikái.

A nemezelés lehetőségei.

A papír, nád, fa megmunkálásának technikái.

Ékszerkészítés gyöngyből, fémből, agyagból.

Az ünnepkörök szokásaihoz kapcsolódó tárgyak készítési technikái.

A növények tulajdonságainak felhasználása a népi játszóházban.

Jeles napokhoz fűződő szokásjátékok.

Eszközök és eszköz nélküli népi sportjátékok.

3.7. d) Ifjúsági közösségszervező

1. témakör:

A serdülő és ifjúkor jellemző jegyei.

A fiatal személyiség és megjelenési módjai a művelődés színterein.

A művelődési igény felkeltése, feltételeinek megteremtése.

Az ifjúsági csoport dinamikája, norma- és értékteremtő világa.

Az ifjúsági csoport szervezése, vezetése, animálása.

Ifjúság és vallás.

A fiatalok szabadidejének szociológiai jellemzői.

A szabadidő kulturált eltöltésének eszközei, tevékenységei.

Szabadidős tevékenységek kezdeményezése, szervezése, vezetése és tervezése.

A játék jellemzői, fajtái, személyiségfejlesztő szerepe az egyes életkori szakaszokban.

Gyermek- és ifjúsági programok a közművelődési intézményekben.

Speciális törődést igénylőkkel való foglalkozás.

Ifjúsági szervezetek Európában.

Ifjúsági szervezetek Magyarországon.

A kulturális identitás fogalma.

Interkulturális folyamatok, interkulturális tanulás.

2. témakör:

Ifjúságszociológia.

Ifjúságkutatások.

Ifjúságpolitika szerepe, helye.

Ifjúsági szociálpolitika.

A humán szolgáltatás rendszere.

A fiatalok társadalmi beilleszkedési zavarai.

Iskolázottság és életpálya-esélyek, a fiatalok mobilitása.

A fiatalok értékei, normái a családban.

A szociokulturális problémák meghatározása.

Munkaerőpiac, a munkavégzés terepei és a fiatalok.

Halmozottan hátrányos fiatal csoportok a munkavégzésben.

Ifjúsági munkanélküliség típusai, gyakorisága, hatása a fiatalokra.

3.7. e) Idősprogram-szervező

1. témakör:

Az emberi lét idős életszakaszai.

Az öregedés folyamata tünetei.

A szokások jelentősége idős- és aggkorban.

Az időskorú érzelemvilága.

A művelődés, a szabadidő időskorban.

Az időskorú férfiak és nők különböző vonásai.

A szellemi értékek jelentősége időskorban.

A halál, a gyászélmény feldolgozása.

A társas kapcsolat időskori jellemzői.

Az időskori magány.

A bizalom, a méltánylás- és fontosságigény időskorban.

Az időskori agresszivitás.

A család és az idősek.

2. témakör:

Az időskor jogai.

Az időskor és a munka.

Az időskor szociológiája.

Szociálpolitika és az idősek.

Az öregkorról való gondolkodás, gondoskodás.

Az idősek társadalmi beilleszkedése.

Az egészségőrzés időskorban.

Az involució fogalma.

Az idősek és az intézmények.

A gyógyturizmus bázisai.

3.7. f) Közösségfejlesztő

1. témakör:

A közösségfejlesztés szemléleti alapjai.

A közösségfogalom történelmi alakulása.

A közösségfejlesztés fejlődéskoncepciója.

A civil cselekvés identitása, filozófiája és stratégiája.

A harmadik szektor, a nem-kormányzati szervezetek.

Az önszerveződés fogalma, az önsegítés típusai.

A lokalitás és a közösség, a szomszédság összefüggései.

A közösségfejlesztés a XIX. században.

A közösségfejlesztés kialakulása Magyarországon.

A civil társadalom Magyarországon 1867-től napjainkig.

A mai nyugat-európai trendek és szervezetei.

Alternatív mozgalmak Magyarországon.

A nyugati segítségnyújtás szerepe Közép-Kelet-Európában.

A paternalizmus, partikularizmus, amatőrizmus veszélyei.

A településfejlesztés változásai.

Önerőre támaszkodó regionális fejlődés.

A fenntartható fejlődés fogalma.

Az új információs rendszerek.

Az önkormányzatok és civil szerveződések, partnerkapcsolatok építése.

2. témakör:

A közösségfejlesztő feladatai.

A település/kistérség természeti és humán erőforrásainak feltárása.

A hagyományos közösségi kapcsolatok.

A véleményformáló személyiségek.

Interjúkészítés.

Nyilvános beszélgetés.

Közösségi felmérés.

Jövőműhely, társadalmi tervezés.

A fejlesztési stratégia.

Operatív programok és munkacsoportok.

A projekt felülbírálata GYELV-elemzéssel.

A tervezési mátrix.

Az együttműködés kialakítása és fenntartása.

A kulturális animáció fogalma.

Siker és kudarc a közösségfejlesztésben.

Public Relation.

A térség érdekeinek képviselete.

A térségi programok finanszírozása.

Szaktanácsadás, szervezetfejlesztés.

Nemzetközi kapcsolatok.

Közösségfejlesztés etikai problémái.

3.7. g) Művelődési szolgáltatásszervező

1. témakör:

A személyiség alakulásának főbb fázisai.

A kognitív fejlődés.

Az érett személyiség.

A megismerő folyamat.

Az emberi szükségletek hierarchiája.

A tanulás személyiséglélektani tényezői.

A művelődés, a műveltség fogalma.

A hétköznapi tudás fogalma.

A megértés folyamata.

Az önművelés és a művelődési közösségek.

A tehetség és a kreativitás fogalma.

Az iskolarendszeren kívüli művelődés jelentősége.

A felnőttek tanulását befolyásoló tényezők.

A szociális megismerés.

A kultúraközi kommunikáció nehézségei.

A művelődés társas, közösségi hagyományai.

2. témakör:

Az iskolarendszeren kívüli művelődési igények.

Az értékek, a normák a művelődésben.

Önképzési és csoportos művelődési formák.

A művelődés problémái.

A település művelődésszociológiai jellemzői.

Az előítéletek és a művelődés.

A különböző életkorú, élethelyzetű csoportok tudás- és képességigényei.

Az oktatási, közgyűjteményi intézmények tudás- és képességkínálatai.

A településen kívüli tudáspiac.

A szervező munka fázisai.

A művelődési formák reklámja.

3.7. h) Művészeti szolgáltatásszervező

1. témakör:

A művészet és a társadalom viszonya.

A művészeti szolgáltatás fogalma, területei.

Az egyes művészeti ágak közvetítésének jellemzői.

A művészetközvetítés folyamata, résztvevői.

A művészetközvetítés jogi kérdései.

A művészetközvetítés gazdasági kérdései.

Intézményrendszer, jogok, önigazgatás.

Kapcsolattartás a közönséggel, az igények feltárása.

A művészeti értékek és a művészek érdekeinek képviselete.

A nem nyereségorientált (nonprofit) szféra intézményei, a közhasznúság fogalma.

A művészetpolitika fogalma, meghatározói.

A művészetközvetítés mint kommunikációs folyamat.

Művészetlélektani, -szociológiai, szociálpszichológiai ismeretek.

A hagyomány és az élő művészet viszonya.

Az alkalmazott művészet jellemzői.

A művészértelmiség története.

Média, tömegkommunikáció és a művészeti szolgáltatás.

Szerzői jog, érdekegyeztetés, szerződéstípusok.

Költségvetés, fundraising, finanszírozás, gazdálkodás.

Művészeti és kulturális marketing.

Marketingkommunikáció, public relations ismeretek.

Tárgyalás és protokoll.

2. témakör:

A képző- és iparművészetek menedzselése.

A különböző kiállítások rendezésének speciális jellemzői.

Műkereskedelem, a galériaműködtetés.

A színház- és táncművészet menedzselése.

A színházi csoport menedzselésének feladatai.

Irodalomszervezési formák.

A komoly- és könnyűzene közvetítésének feladatai.

Koncertszervezés.

Műalkotások alkalmazási lehetőségei a gazdasági életben.

3.7. i) Népfőiskola-szervező

1. témakör:

A népfőiskola fogalma, a népfőiskolai munka lényege.

Az európai népfőiskolai mozgalmak története.

A magyarországi népfőiskolai mozgalom története, típusai.

A szabadművelődés tevékenységi formái, segítési elvei és módszerei.

Népfőiskolák szerepe a helyi társadalom fejlesztésében.

Az újrakezdés az 1980-as években.

Kortárs magyar népfőiskolai mozgalom típusai.

Egyházi népfőiskolák.

Önkormányzati és egyéb típusú népfőiskolák.

Népfőiskolák szerepe a mai magyar társadalomban.

A harmadik szektor fogalma, típusai, legfontosabb jogi keretei.

A civil szerveződések és a népfőiskola kapcsolata.

A népfőiskolai szervező helye, szerepe, feladata.

A népfőiskolai programok tervezése, a tervező munka főbb lépései.

A népfőiskola gazdálkodásának legfontosabb elemei, jogszabályai.

2. témakör:

A tömeghatás és szemléletformálás közötti különbség.

Hagyományos közlési módszerek.

A hallgatóság aktivitásának legfontosabb módszerei.

Művelődési (tanulási) motivációk a felnőtteknél.

A felnőttek aktív részvétele a tanulásban, művelődésben.

Csoportdinamikai folyamatok a felnőttek tanulási, művelődési közösségeiben.

A művelődési folyamat ismérvei, módszerei, eszközei.

A népfőiskolai munka andragógiai vonatkozásai.

A művelődési közösség létrehozása és működtetése.

Kulturális aktivitások, motivációk felismerése, fejlesztése.

Munka önkéntesekkel.

Segítségnyújtás a felnőtteknek életviteli, művelődési problémáinak megoldásában.

Felnőttek bevonása a tanulásba, művelődésbe.

A népfőiskola adminisztrációs munkájának tervezése, szervezése.

Művelődési folyamat hatékonyságának (szakmai, gazdasági) elemzése.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

a) Felmentést kap az egyes vizsgarészek, illetve tantárgyak vizsgái alól az a jelölt, aki az egyes vizsgakövetelményeket magában foglaló – jogszabállyal szabályozott – szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

b) Felmentést kaphat írásbeli kérelem alapján a szakmai gyakorlat 80 órás követelménye alól az a jelölt, aki a tevékenységi körben intézményi keretek között legalább egy évet dolgozott, s erről az intézmény vezetője a tevékenységet érdemjeggyel minősítő, írásban véleményezett igazolást adott.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgarészek tantárgyait külön érdemjeggyel kell értékelni.

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni. A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.

a) Az írásbeli vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát

– Közművelődési szakember II. szakképesítésnél a Társadalomismeret, a Műveltségismeret, a Közművelődési munka világa,

– Közművelődési szakember I. szakképesítésnél a Műveltségismeret, a Vezetésismeret, a Közművelődési munka világa ismeretkörökből készített központi tesztlap alapján egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a gyakorlati feladatokra kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

c) A szóbeli vizsga értékelése

A szóbeli vizsgát a Személyiségismeret, a Közösségismeret, a Közművelődési munka világa ismeretkörökből húzott egy-egy és a választott tevékenység két szóbeli témaköréből húzott egy-egy tétel kifejtése alapján ismeretkörönként külön érdemjeggyel kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek átlagából kell meghatározni.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei:

A Közművelődési szakember II. képzésre a jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány, a Közművelődési szakember I. képzésben való részvétel feltétele az állam által elismert felsőfokú tanulmányokat igazoló diploma.

Szakképesítésre történő felkészítő tanfolyam akkor szervezhető, ha a rendeletben foglaltak végrehajtása biztosított (pl. megfelelő képesítésű oktatók, gyakorlati képzések stb.).

A szakképesítés iskolarendszeren kívüli tanfolyami képzés esetében a szakmai követelményben meghatározottak szerinti, annak alapján kidolgozott saját programmal rendelkező professzionális, referenciával bíró oktató-képző intézményben vagy szervezetnél szerezhető meg.

2. Egy napra több vizsgarész is szervezhető

* * *

A rendelet 1. számú melléklete 13. sorszám alatt kiadott Kulturális menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 71 8407 02

Szakképesítések köre: B

2. A szakképesítés megnevezése: Kulturális menedzser

Szakmacsoport: 4

A szakképzés időtartama	Maximális óraszám	Szakképző iskolában a szakképző évfolyamok száma
A szakképzés időtartama	1100	–
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	Szakmai elmélet	Szakmai gyakorlat
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	40	60
Szintvizsga	nincs
Köztes vizsga	nincs

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
2619	Egyéb, magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások	71 8407 02	Kulturális menedzser

2. A munkaterület rövid leírása

A kulturális menedzser az állami, önkormányzati, a civil nonprofit szektor (egyesületek, alapítványok) kulturális művészeti, közművelődési, közgyűjteményi, tömegkommunikációs munkaterületein, valamint a kulturális vállalkozásoknál és szolgáltatásoknál alkalmazható szakember.

A kulturális menedzser elemző-kutató, tervező, irányító és szervező munkakört lát el. A kulturális menedzser a kultúra költségvetési, nonprofit és profitorientált munkaterületeien egyaránt dolgozik. Ezek a munkaterületek – a piacgazdaság kiépülésével egyre erőteljesebben és sokszínűbben – összemosódnak, egymással kombinálódnak.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3713	Kulturális szervező	71 8407 02 52 8407 01	Közművelődési szakember I–II.
1335	Kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője	54 3472 01	oktatásszervező
3419	Oktatási szolgáltatási kisszervezet vezetője
1344	Reklám- és tömegkommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője

III. A szakképesítések szakmai követelményei

A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

– Állami, önkormányzati kultúraközvetítő intézmények vezetése.

– Profitorientált és nonprofit kulturális vállalkozások működtetése.

– A kulturális piac megismerése.

– Kulturális marketingterv készítése, megvalósítása.

– A kulturális értékek reklámjának formálása.

– A kulturális szféra alkotó és közvetítő tevékenységeihez gazdasági alapok képzése, támogató pénzügyi források biztosítása.

– A kulturális szféra jogi normáinak érvényesítése (szerzői, polgári, munka, reklám stb.).

– A kulturális, szimbolikus információk, értékek alkotóinak, bázisainak felkutatása.

– A kulturális és tömegkulturális fogyasztási szokások feltérképezése.

Követelmények:

A kulturális menedzser

Ismerje:

– a kultúra fogalmának fejlődéstörténetét,

– a kultúra funkcióit, típusait a különböző korok társadalmaiban,

– a kultúra, a politika összefüggéseit,

– a kultúrpolitika működését,

– a kultúra és gazdaság összefüggéseit,

– a kulturális szféra és az árutermelés kapcsolatait,

– az alkotáslélektan és befogadás lélektanát,

– a kulturális szervezetek hatékonyságát meghatározó tényezőket,

– a kulturális szféra válságainak tüneteit, menedzselési feladatait,

– a PR-, a reklám formáit, a kulturális reklám specialitásait,

– a kulturális szféra polgári és munkajogi követelményeit.

Értse:

– a művelődés, a szórakozás és a rekreáció iránti igényeket formáló tényezőket,

– a verbális és nemverbális kommunikáció mindennapi életben való megnyilvánulásainak jelentéseit és összefüggéseit,

– a humánfejlesztés jelentőségét, feladatait,

– a kulturális szféra hatékonyságának fejlesztésében a különböző szektorok speciális funkcióit, lehetőségeit.

Legyen képes:

– a meggyőzés hatékony módszereinek alkalmazására,

– a kulturális szervezetek stb. céljainak, munkatársi gárdájának alakítására, fejlesztésére,

– a kulturális vállalkozások piaci körülményeinek megismerésére, befolyásolására,

– a kulturális szférában a marketingstratégia érvényesítésére,

– a kulturális szféra gazdálkodási követelményeinek megvalósítására,

– a mecenatúra, szponzorálás megszervezésére,

– a kulturális információk és értékek közvetítésének jogi normái érvényesítésére,

– forprofit, nonprofit kulturális szervezet alapítására, működtetésére, kontrolljára.

(A szakmai követelmények a vizsgáztatási követelményekkel megegyezők, ezért azokat ott is szerepeltetjük)

A kulturális menedzser a közművelődési, közgyűjteményi és művészeti intézményekben, önkormányzatoknál, a nonprofit, illetve a civil szektorban hagyományosan megkívánt kultúraközvetítő, kulturális irányító ismeretek mellett a kultúra intézményeinek menedzselésére vonatkozó, azok piacgazdasági működését elősegítő korszerű közgazdasági, jogi, vállalkozói, menedzsment, marketing stb. ismeretekkel is rendelkezik.

A kulturális menedzser közvetlen feladata a piacgazdaságban a kultúra érdekeinek védelme, a kultúra pozícióinak erősítése, a helyi és a nemzeti kultúra gondozása, menedzselése.

Közvetett feladata a kultúra pozícióinak erősítésén keresztül a gazdaság és társadalom hatékonyabb működésének elősegítése.

A kulturális menedzser nemcsak közgazdasági háttérismeretekkel rendelkező humán értelmiségi, hanem a kultúra egészét ismerő és tanulmányozó szakember is, aki képes érték és haszon, kultúra és piac érdekeinek közvetítésére, a szellem, a tudás, a műveltség, az alkotás menedzselésére.

Feladata a kulturális intézményrendszer piacgazdaságnak megfelelő adekvát működtetése, és az intézményekben dolgozó munkatársak piacgazdasági szocializációjának elősegítése, tudásuk, habitusuk, mentalitásuk átformálása, kritikus helyzetben – amennyiben szükséges – a kulturális intézmény átalakítása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Kultúraelmélet

– A kultúra lételméleti és antropológiai alapkérdései.

– A kultúrafogalom története, tartalmának és terjedelmének változásai.

– Főbb kultúraelméleti irányzatok.

– A kultúrpolitika filozófiája.

– A kultúra és a modern társadalmak kapcsolatának föbb kérdései.

– Érték és haszon, kultúra és árutermelés összefüggései.

– Kultúra és politika, kultúra és ökológia összefüggései.

– A magyar művelődéstörténet főbb kultúraelméleti-kultúrpolitikai kérdései.

– A kultúrszociológia, kultúraelméleti-kultúrpolitikai kérdései.

– A XX. századi művészeti irányzatok főbb jellegzetességei.

– A művészet és társadalom kapcsolata.

– Kultúrkritikai irányzatok és a modern, posztmodern kultúra.

Kommunikációelmélet

– Viselkedés és kommunikáció.

– A kommunikáció szintjei.

– A testmozgások kommunikatív jelentősége.

– A térközszabályozó viselkedés.

– Kommunikáció a testtartás révén.

– A viselkedés ritualizáltsága.

– Interperszonális észlelés.

– A szervezeti kommunikáció.

– A meggyőzés technikái, a rábeszélés stratégiái.

– A személyiség integritása megőrzésének stratégiái.

Tömegkultúra

– A kultúra és tömegkultúra összefüggései.

– A tömegkultúra kialakulása az indusztriális társadalmakban.

– Kommunikáció és tömegkommunikáció.

– A tömegkommunikáció elméletei.

– A tömegkommunikációs rendszerek összehasonlító vizsgálata.

– Vélemény, befolyás, rábeszélés, manipuláció.

– Társadalmi nyilvánosság és közvélemény.

– A kultúra szintjei és az értékek.

– Az avantgarde és a giccs.

– Szabadidő- és szórakozáskultúra.

– Az új tömegkommunikációs rendszerek.

Vállalkozási ismeretek

– A vállalkozások története Magyarországon.

– A vállalkozás fogalma, formái.

– A vállalkozó személyisége, a vállalkozó és a menedzser.

– Az üzleti terv.

– A Cash-flow-terv készítése.

– Mérlegkészítés.

– Nyereség-veszteség számítás.

– Fedezeti pont számítás.

– Adók és járulékok.

– Könyvvezetési alapismeretek.

– A vállalkozások marketingterve.

– A vállalkozások élete.

Általános menedzsment

– A vezetés elméletének kialakulása, irányzatai.

– A vezetéselmélet magyarországi fejlődése.

– A szervezet és környezete.

– A szervezet fogalma, külső és belső környezete.

– Alapvető szervezeti formák, szervezeti folyamatok.

– Ember és szervezet viszonya.

– A szervezetek vezetése.

– A vezetés fogalma, vezetői funkciók.

– Vezetői szerepek, vezetési stílus.

– A nagyrendezvények szervezése.

A kultúra jogi kérdései

– A nonprofit szféra fogalma, elméletei.

– A nonprofit szféra jogi kérdései.

– A kulturális vállalkozások és a jog.

– A kulturális jog szabályozásának történeti és elméleti kérdései.

– A kulturális szervezetek irányítása.

– A kulturális érdekek egyeztetése.

– A civil társadalom kulturális szervezeteinek jogi szabályozása.

– A profitorientált kulturális vállalkozások és szolgáltatások jogi normái.

– A szerzői és a személyiségi jog érvényesítése.

– A kultúra nemzetközi kapcsolatainak jogi normái.

A kultúra gazdaságtana

– A kultúrafinanszírozás elméleti és történeti kérdései.

– A kultúra és a gazdaság viszonyának történeti és elméleti kérdései.

– A kultúra és a politika viszonyának történeti és elméleti kérdései.

– A kultúrafinanszírozási modellek.

– A kultúrafinanszírozás aktuális kérdései.

– A kulturális szervezetek.

– A kulturális vállalkozások.

– Költségvetés, pénzügyi tervezés a kulturális szférában.

– Költségelemzés, a kulturális szférában.

A kulturális marketing

– A marketing alapfogalmai és koncepcionális háttere.

– Marketing a gazdaság, a társadalom és a kultúra alrendszereiben.

– A marketingstratégia kialakítása.

– A vásárlásösztönzés.

– Marketing a szolgáltatásokban.

– Marketing a nonprofit szférában.

– A pénzalapok megteremtése.

– A mecenatúra és szponzorálás.

– Fundraising.

– Reklám, public relations.

A kulturális menedzsment

– A kulturális intézmények speciális menedzsmentje.

– A kulturális intézmények típusai, menedzselésük.

– A kulturális tevékenységek típusai, menedzselésük.

– A felnőttképzés korszerű típusai, menedzselésük.

– A kulturális piac és jellemzői.

– Vállalkozói kultúra és a kulturális vállalkozás.

– A kulturális és a nonprofit szféra.

– A forprofit és a kulturális szféra.

– Csoportos szellemi alkotó technikák a kulturális szervezetek vezetésében.

– A kulturális szféra struktúrája és kultúrája.

– A kulturális szervezetek irányítási, szabályozási, szervezési feladatai.

– A kulturális szervezetek belső környezetének, hatékonyságának értékelése.

– Az emberi motivációk kezelése, technikái.

– A munkatársak kiválasztásának elemzési és felvételi feladatai.

– A humánfejlesztés feladatai.

– A változások és változtatások vezetői feladatai.

– A vezetési stílusok és módszerek.

– Munkajog, munkavédelem a kulturális szervezetekben.

– A kulturális szféra válságmenedzselése.

– A kulturális piac elemzése, befolyásolása.

– A kulturális prognózis elemei.

– A kulturális piac elemzése, befolyásolása.

– A kulturális prognózis elemei.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentési feltételei

b) Felmentést kaphat – írásbeli kérelem alapján – a szakmai gyakorlat 80 órás követelménye alól az a jelölt, aki a tevékenységi körben intézményi keretek között már legalább egy évet dolgozott, s erről az intézmény vezetője a tevékenységet érdemjeggyel minősítő és írásban véleményező igazolást adott.

5. A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét teljesítette.

Az írásbeli vizsgát a központi tesztlap alapján egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát a tárgykörökből húzott egy-egy tétel kifejtése alapján külön érdemjeggyel kell minősíteni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek átlagából kell meghatározni.

A szakmai gyakorlati vizsga bármely részének eredménytelensége esetén a teljes gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.

A gyakorlati vizsga osztályzatát a gyakorlati feladatokra kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

V. Egyéb tudnivalók

1. A kulturális menedzser szakképzésben való részvétel feltétele főiskolai vagy egyetemi végzettség.

Szakképesítésre felkészítő tanfolyam akkor szervezhető, ha a rendeletben foglaltak végrehajtása biztosított (pl. megfelelő képesítésű oktatók, gyakorlati képzések stb.).

A szakképesítés csak tanfolyami képzés keretében, a szakmai követelményekben meghatározottak szerinti, annak alapján kidolgozott saját programmal rendelkező professzionális, referenciával bíró oktató-képző intézményben vagy szervezetnél szerezhető meg.

2. Egy napra több vizsgarész is szervezhető.

* * *

A rendelet 1. számú melléklete 14. sorszám alatt kiadott Laptördelő és képszerkesztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8429 04

Szakképesítések köre: B

2. A szakképesítés megnevezése: Laptördelő és képszerkesztő

Szakmacsoport: 16

A szakképzés időtartama	Maximális óraszám	Szakképző iskolában a szakképző évfolyamok száma
A szakképzés időtartama	220	–
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	Szakmai elmélet	Szakmai gyakorlat
Elmélet-gyakorlat aránya (%)	40	60
Szintvizsga	nincs
Köztes vizsga	nincs

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
2615	Könyv- és lapkiadó szerkesztője	52 8429 04	Laptördelő és képszerkesztő

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A nyomtatott sajtó termékeinek előállításában fontos szerepet tölt be a laptördelő és képszerkesztő, aki tevékenységével lényegesen befolyásolja a lap arculatát, színvonalát, példányszámát. Munkájának célja a tájékoztatás vizuális oldalról való támogatása.

Tevékenysége az újságírás hitelességét, naprakészségét, tényfeltáró jellegét erősíti. Munkájának célja az, hogy a tájékoztatáshoz szükséges szöveges és képi információ olyan formában és elrendezésben jelenjen meg a lapban, amely pozitív irányban befolyásolja a lap fogadtatását, vagyis hogy az olvasó mennyire szívesen veszi kézbe a lapot, és a lap mennyire olvastatja magát.

Feladata az újságkészítési folyamatban az, hogy a lap típusának és jellegének, valamint az adott nyomdatechnikai lehetőségeknek megfelelően kialakítsa a kiadvány egységes látványának, vizuális megjelenítésének koncepcióját, és annak gyakorlati megvalósítását irányítsa. Neki kell a kéziratot, képet, grafikát nyomtatásra előkészíteni, és az ő feladata a nyomdai megvalósítás folyamatának ellenőrzése is.

Feladata az elektronikus, illetve hagyományos formában rögzítetten rendelkezésre álló kézirat, illetve kép-eredetik alapján nyomtatható újságoldalak önálló kialakítása számítógép segítségével. Munkáját a szerkesztőségi elvárásokkal összhangban, a tipográfiai és helyesírási szabályok betartásával, a gazdaságossági szempontok és a nyomdai továbbfeldolgozás technológiájának figyelembevételével kell végeznie.

Munkahelye valamely lap, illetve kiadó. Az újságkészítés csoportmunka. Ezért szükséges, hogy a laptördelő és képszerkesztő – miközben felelősséggel ellátja saját feladatát – részt vesz a szerkesztőségi közösség életében és a munkafolyamatok szerint kialakított munkacsoportok (,,team-ek'') munkájában. Szoros munkakapcsolatot tart és rendszeres konzultációt folytat a szerkesztőkkel, fotóriporterekkel, grafikusokkal, részt vesz a szerkesztőségi értekezleteken, javaslataival segíti a színvonalas, tartalmas tájékoztatást.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	megnevezése	OKJ azonosító	OKJ megnevezése
3719	Egyéb kulturális foglalkozások
3729	Egyéb művészeti foglalkozások
7359	Egyéb nyomdaipari foglalkozások

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

A laptördelő és képszerkesztői munka specialitása abból áll, hogy több foglalkozási ágból feltételez széles körű ismereteket, hiszen nem lehet ellátni újságírási és lapszerkesztési alapismeretek, fotó- és számítástechnikai gyakorlati ismeretek, valamint laptervezői és nyomdaipari tájékozottság nélkül.

1. Alapvető sajtóismeretek

Ezek olyan szakmai alapkövetelmények, amelyek teljesítése a tömegkommunikáció területén dolgozó valamennyi szakember számára elengedhetetlen.

– Ismerje a tömegkommunikáció működésének alapelveit, legyen tisztában a médiapiac jellemzőivel.

– Ismerje a hazai és nemzetközi sajtótörténet, a médiatörténet és sajtófotó-történet fejlődési állomásait az európai sajtó kezdeteitől napjainkig.

– Mint megrendelőnek nyomdai alapismeretekkel is kell rendelkeznie, valamint az elektronikus sajtó technikai lehetőségeit, korlátait is ismernie kell.

– Mint munkavállalónak, esetleg vállalkozónak tisztában kell lennie a munkajog és a polgári jog bizonyos részeivel is. Legyenek alapvető ismeretei a munkajogról és a szerzői jogról, a szerződésekre vonatkozó és az alapvető államigazgatási szabályokról.

– Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten; ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a piac tényezőit és folyamatait, összefüggéseit.

– Rendelkezzen alapvető munkaszervezési és ügyviteli, gazdaságossági alapismeretekkel.

– A szakirodalom tanulmányozásához, illetve adott esetben a szakmai (üzleti) tárgyalásokhoz ajánlott egy idegen nyelv ismerete.

– Rendelkezzen a sajtóműfajok alapos ismeretével. Az újságban használatos műfajok elméletben elsajátított ismérveit legyen képes (írásbeli feladatok elvégzése során) alkalmazni.

– A laptervezőnek ismernie kell a művészetek történetét, képesnek kell lennie műalkotások elemzésére is.

2. A laptördelő és képszerkesztői szakma elméleti és gyakorlati ismeretei

A laptördelő és képszerkesztői munkához az alábbi csoportokba sorolható elméleti és módszertani ismeretek szükségesek:

– Ismernie kell a sajtóban alkalmazott újságírói, fotós és grafikai műfajok és egyéb közlemények természetét, és azok alkalmazásának szakmai technikáját.

– Ismerje a lapok technikai előállításának munkafolyamatait.

– Rendelkezzék nyomdaipari alapismeretekkel a nyomdaipari technológiák, nyomási eljárások tekintetében.

– Ismerjen egy korszerű, grafikus felületre épülő szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszert, amelyet munkája során aktívan alkalmaz.

– Ismerje és tudja alkalmazni a tipográfia, a laptervezés alapfogalmait.

– Legyen tisztában a reklám- és hirdetésszakma alapfogalmaival.

– Ismerje és tudja használni a laptervezésben és képszerkesztésben használatos korszerű információ-feldolgozó és -továbbító (kommunikációs) eszközöket, rendszereket.

– Rendelkeznie kell a riport- és sajtófotó-készítés technológiájával (azaz a fényképkészítés folyamatával) kapcsolatos ismeretekkel. Tudjon fotózni, legalább jó amatőr szinten.

– Ismernie kell a fotózás elméleti kérdéseit, a fotóműfajokat. Tudjon fotográfiai alkotásokat önállóan értelmezni és értékelni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

– Szükségesek a fotózás műszaki és technikai adottságaival és lehetőségeivel kapcsolatos ismeretek, hogy a képeket vizsgálva képes legyen a rendelkezésre álló képek alkalmazhatóságának megítélésére, de elvárásai ne legyenek teljesíthetetlenek (vagyis ismernie kell a fotózáshoz és fotókidolgozáshoz szükséges eszközöket, anyagokat, valamint a technikai eljárásokat, ismerje az elektronikus fotózás eszközeit és módszereit).

– Ismerje a fotóművészet fejlődéstörténetét, korszakait, ismerje a régi és új híres képeket, a világ nagy fotóriportereinek munkáit.

– Ismerje és tudja használni a hagyományos és modern (elektronikus) fotódokumentációkat, archívumokat. Ismerje a régebbi és újabb hazai, valamint a külföldi képanyagot, a fotóriporterek stílusát és legjobb munkaterületüket, a hírszolgálati irodák képanyagát, az archív rendszereket. Szükség esetén legyen képes a lap saját archívumának felépítésében részt venni.

– Fontos gyakorlati követelmény a számítógépes fotószerkesztés felhasználói szintű ismerete (pl. Photoshop).

– Ismerje és tudja használni a szerkesztőségekben használatos technikai berendezéseket (pl. telefax, telefotó, számítógépek, nyomtatók, szkennerek stb.).

3. Gyakorlat

– Fontos, hogy az elméleti képzéshez minimum 4 hetes, lapnál eltöltendő szerkesztőségi gyakorlat kapcsolódjon. Ennek keretében a hallgatók valódi munkakörülmények között ismerkedjenek meg a szakmával, az adott lap struktúrájából, jellegéből következő feladatokkal. Gyakorolhatják a laptördelő- és képszerkesztői munka egyes fázisait.

– Az előbbiekhez kapcsolódóan az iskola nyomdai gyakorlatot, illetve kötelező nyomdalátogatást szervez a jelöltek számára.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

Szervezett elméleti és az elméleti oktatással összehangolt, azzal azonos ütemben folytatott, irányított gyakorlati képzésen való részvétel igazolása.

– A hallgatóknak a képzési folyamat tantárgyi szakaszainak eredményességét mérő és a folyamatos szakmai gyakorlati munkát számon kérő, a IV.3. pontban meghatározott témakörök mindegyikének teljes anyagát felölelő dolgozatot kell elkészíteniük. A dolgozatok számát és a megírásához felhasználható segédeszközöket a képzést végző intézmény határozza meg. A dolgozatok során elért teljesítményt – a szokásos módon – érdemjegyekkel kell értékelni, amelyek az adott tantárgy képzési szakaszát lezáró osztályzatot adják.

Szakmai vizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki

– minden tantárgyból minimum elégséges gyakorlati jegyet szerzett,

– minimum 4 hetes szakmai gyakorlatot teljesített, s azt a gyakorlatvezető aláírásával igazolja,

– szakmai mestermunkáját határidőre benyújtotta.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga során a vizsgázónak egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy

– képes komplex módon, a gyakorlatban alkalmazni a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiben (IV.3. pont) felsoroltakat,

– ehhez megfelelő elméleti tudással rendelkezik.

a) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

A gyakorlati vizsga során a jelölt egy mestermunka készítésével egy összetett feladatot old meg megadott témában. A gyakorlati vizsga lényegében a mestermunka elkészítéséből áll.

A mestermunka témájának olyat kell választani, amely lehetővé teszi a vizsgázó számára, hogy a követelmények IV.3. pontjaiban meghatározott témakörök ismereteit alkalmazhassa. A mestermunkában a vizsgázónak a problémát sokoldalúan kell megközelítenie. Ennek hiányában a munka nem fogadható el, és a gyakorlati vizsga érdemjegye elégtelen.

A mestermunka elkészítéséhez bármilyen segédeszköz – beleértve a tanári konzultációt is – használható.

A mestermunka leadási határideje: a szaktanár által meghatározott időpont, melynek végső határideje a vizsgaidőszak megkezdése előtti harmincadik nap lehet.

A mestermunkát két, egymástól független szakmai bírálattal együtt a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani.

Az elbírálás alapja a feladat megoldásának eredetisége. A szakmai mestermunkánál a bíráló értékeli a választott feladat megoldását, annak kivitelezhetőségét, valamint azt, hogy a dolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek. Értékelendő a lap összhatása, arányai: információtartalma, megjelenése, az alkalmazott formai megoldások szerkezete, színvilága, az illusztráció és a fotók stílusa, a képaláírások, a választott lap profiljának, az írások jellegének és a képi illusztrációnak az összhangja.

A mestermunka két részből áll:

1. rész

Egy 12 oldalas képes napilap (ifjúsági, politikai, bulvár stb.) tartalmi koncepciójának kialakítása, tipográfiai jellemzőinek meghatározása, műszaki leírása (formátum, méret, papír, nyomtatási eljárás stb.). A címoldal, egy oldalpár, egy képes rovat oldal számítógépen történő megtervezése és kivitelezése makett formájában.

(Összesen 4 oldal.)

2. rész

Egy 32 oldalas, színes képes hetilap (ifjúsági, művészeti, szakmai, politikai stb.) tartalmi koncepciójának, tipográfiájának megtervezése, műszaki leírása (formátum, méret, papír, nyomtatási eljárás stb.). Makett formában kell kivitelezni az első és a hátsó színes borítót, a középső átmenő színes oldalpárt, egy színes + fekete oldalpárt és egy képes fekete-fehér oldalpárt.

(Összesen 8 oldal.)

A jelöltek ezzel a produkcióval azt bizonyíthatják, hogy a nyomdakész lapanyag összeállításának folyamatában helyt tudnak állni.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság azt vizsgálja, hogy a jelölt mennyire sajátította el az elméleti ismeretanyagot és az általa tanult eszközöket milyen sikerrel alkalmazta szakmai mestermunkájában.

A vizsga két részből áll:

– A mestermunka védése

A beadott vizsgamunkát a vizsgabizottság értékeli, és módot ad a hallgatónak munkája megvédésére.

– Felelet

A vizsgán a jelölt a szakképző intézmény által, a IV.3. pontban meghatározott témakörök alapján előre összeállított tételsorból két kérdést húz, és azokra összefüggő feleletet ad.

A szóbeli vizsgán a hallgatók általános és szakirányú tájékozottságukról kell hogy számot adjanak.

A szóbeli vizsga tételeit a képző intézmény állítja elő. A tételsort a kijelölt vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal meg kell küldeni és vele jóváhagyatni. Amennyiben az a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felel meg a követelményrendszernek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Műfajismeret

– Az irodalmi és sajtóműfajok közötti kapcsolat és különbség.

– Az egyes műfajok eredete, funkciója, elkülönülése és kapcsolódása.

– Sajtóműfajok szerepe a különböző laptípusokban.

– Tényközlés és interpretáció.

– Objektivitás és újságírói szubjektum.

– Tartalom és forma – a feldolgozandó téma és a műfaj összefüggései.

– Információs műfajok:

= a hír és hírcsalád (hírérték, a hír felépítése, tömörítés, a hírek szerkesztése a rádióban, tévében és a nyomtatott médiákban, hírforrások felhasználása és ellenőrzése),

= tudósítás (írásának feltételei, a tömörítés, kiemelés szakmai és etikai kritériumai, objektivitás és az információk szelekciója), a tudósítás válfajai,

= riport (azonosságok és különbségek a tudósítással, a vegyes műfaj lehetőségei, a szubjektív interpretálás lehetőségei és határai).

– Publicisztikus műfajok:

= a vezércikk, belsőcikk, kommentár, hírmagyarázat sajátosságai,

= a publicisztika helye a sajtóban, a különböző publicisztikai műfajok funkciói,

= asszociációs és hangulati elemek, ismeretközlő momentumok, idézetek publicisztikai jelentősége,

= a műkritika a sajtóban (szakkritika és zsurnálkritika, laptípusok és kritikatípusok).

– Az interjú:

= az interjú mint önálló műfaj, és mint a vegyes műfajú írások egyik összetevője,

= az interjú fajtái (informatív interjú, portré-interjú, körkérdés),

= kérdezési technikák, felkészülés az interjúra, az interjúalany és a kérdező viszonya, az interjúalany jogai.

– Újságírás és irodalom:

= kapcsolat és különbség, kölcsönhatás,

= az irodalom és az írók megkülönböztetett szerepe a magyar sajtóban,

= irodalmi riport, írói publicisztika,

= a lapok irodalmi rovatainak jellege, szerkesztési és szelekciós problémái.

Művészettörténet

A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

– az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

– az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet…) egy egységben való szemléletének fontosságát,

– a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

– a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

– a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

– a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

– az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat (pl. építészet: szakrális, világi; ábrázolóművészetek: mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, táj…).

Legyen jártas:

– egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

– a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

– a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

– a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében.

Sajtó- és sajtófotó-történet

Sajtótörténet

– Az európai sajtó fejlődésének áttekintése.

– A magyar nyelvű sajtó fejlődésének áttekintése.

– Illusztráció, képek a sajtóban. A fotó megjelenése, szerepének alakulása a sajtóban.

– A nagyvárosi sajtó kialakulása, ennek gazdasági-társadalmi feltételei, a bulvársajtó és a fotóriporter megjelenése.

Fotó- és sajtófotó-történet

– A képalkotás és képrögzítés kialakulása.

– A fényképezés technikai fejlődése és hatása a képi ábrázolásra.

– Az egyes fotográfiai műfajok rövid története.

– A fotográfia történetének kiemelkedő alkotói.

– A fotó reprodukciója a sajtóban, a reprodukálás tökéletesedése.

– A legjelentősebb kortárs fotográfusok.

– A napjainkat jellemző fotográfiai tendenciák.

Sajtójog, sajtóetika

– Jogi alapfogalmak – az állam, a jog, a jogállamiság, jogképesség, cselekvőképesség, a jogérvényesítés fogalma és tartalma.

– Polgárjogi és munkajogi alapfogalmak: tulajdonos, munkaadó, munkavállaló, kollektív szerződés, gazdálkodás, adózás. Sajtóbeli sajátosságok.

– Szerzői jogi alapfogalmak.

– Általános etikai alapfogalmak.

– Jogi és etikai vétségek különbségei és összefüggései: eljárás, szankciók lehetősége.

– Büntetőjogi alapelvek és szabályok, bűncselekmény, szándékosság, gondatlanság, ártatlanság vélelme, büntetés.

– Személyiség jogi alapfogalmak – becsület, testi épség, megkülönböztetések, névhasználat, jó hírnév rontása, levéltitok, a személyiségi jogok védelme.

– A magánjellegű adatok védelme és a közéleti adatok nyilvánosságának szabályozása.

– Sajtószabadság és tájékoztatási szabadság. Tájékoztatási és válaszadási kötelezettség, a sajtó jogi szabályozásának tendenciái.

– A hatályos sajtótörvény, médiatörvény. Közszolgálati, kereskedelmi, központi, regionális és helyi médiák.

– Az újságíró jogai és kötelezettségei a nyilatkozóval szemben, a problémák megoldási módjai, sajtóperek tanulságai.

– A fotóriporteri magatartás. Kapcsolat a riportalannyal. A szenzáció etikai problémái.

Objektivitás és elkötelezettség

– Az újságírás szakmai és etikai értékeinek összefüggése, az értékek védelmének szervezetei Magyarországon.

– Politikai etika, sajtóviták és etika. Az újságíró felelőssége és ennek határai. A prekoncepció, a tények elhallgatása, a hangnem, a stílus. A bulvárlapok etikai problémái.

Nyomdaipari alapismeretek

– A nyomdaipari technológia alapfogalmai, a kiadványszerkesztés helye, szerepe a technológiai folyamatban.

– A fényszedő rendszerek és a fényszedés technológiája.

– A szerkesztőség és a nyomda kapcsolata, az újságkészítés munkafolyamata.

– A kiadványszerkesztő programokban használt mértékrendszerek (pont, pica, metrikus).

– Nyomtatási eljárások jellemzői és lehetőségei:

= a magasnyomtatás,

= a mélynyomtatás,

= az ofszetnyomtatás,

= a színes nyomtatás elmélete és gyakorlata,

= az elektronikus színbontás.

– A papír tulajdonságai, szabványos papírméretek. A papírminőség hatása a nyomtatásra.

– A fotó és reprodukciója.

– Vonalas rajzok és grafikák, árnyalatos képek jellemzői.

– Az alkalmazott nyomdai technika gazdasági vonatkozásai.

– A minőség biztosításának szempontjai.

Laptervezés

– A tipográfia alapfogalmai, feladata.

– Nyomtatványok fajtái, sajátosságai.

– A kézirat nyomdai előkészítése: a szabványos kézirattal kapcsolatos előírások. A kéziratjavítás szabályai. A kézirat tipografizálása. Technikai címszerkesztés, címek, kiemelések.

– Tipográfiai rend és egyensúly az oldalpáron belül.

– Tipográfiai építőelemek és hatáskeltők.

– Tipometriai ismeretek.

– Nyomdai pontrendszer, terjedelemszámítás. A tipométer használata, mérési gyakorlatok.

– Betűismeret, nyomdabetűk osztályozása, a betűcsalád, a betűtípus, a betűváltozatok legfőbb tipográfiai jellegzetességei. Betűméretek. Betűarányok és olvashatóság összefüggései, a jól olvasható szókép sorkép kialakításának tipográfiai szabályai. A betű megválasztásának szempontjai, a betűkeverés szabályai.

– A látványtervezés fogalma, alkotóelemei. A színek szerepe a látványtervezésben.

– Anyagelrendezési formák: az értékrend és a tördelés összefüggései. Az értékrend vizuális kifejezésének tipográfiai lehetőségei. Az illusztráció és szövegelrendezés:

= rajz,

= fotó,

= grafika,

= infografika.

– A szöveg és a kép összefüggései.

– A laptervezés egyéb szempontjai.

– A hirdetések szerepe, hirdetéstervezés.

Sajtófotó- és képszerkesztés

– Sajtófotó műfajok (A fotóinformáció kategóriái).

– Referenciális funkciót betöltő képek:

= portré,

= hírkép, eseménykép,

= dokumentumkép,

= tárgyfotó, reprodukció,

= életképek, csendélet,

= szövegillusztráló kép,

= riportkép,

= képriport,

= fotóesszé, fotótanulmány.

– Művészi képek.

– Nem informatív jellegű képek (zsánerképek, fotóhumor).

Sajtófotó- és képszerkesztés

– A képszerkesztés technikája:

= a kép méretezése,

= képvágás, képkivágás,

= a kép belső szerkezete és az elhelyezés,

= a kép formája,

= hátterek alkalmazása,

= cím és szöveg a képben,

= kép és képaláírás.

– Anyagösszeállítás.

– Képelrendezési formák.

Gazdasági és vállalkozási alapismeretek

– A gazdasági élet alapfogalmai és alapösszefüggései mikro- és makroszinten.

– Alapvető vállalkozási formák, a vállalkozás általános feltételei, szabályai.

– A piaci tényezők, a piac szereplői. Piaci folyamatok, kínálat és kereslet.

– A piackutatás és a marketing alapjai:

= a marketing lényege, fogalma, eszközrendszere,

= a marketing mint szemlélet, marketing mix,

= a reklám szerepe és funkciói,

= a reklámpszichológia alapjai,

= reklámhordozók,

= reklámjog, reklámetika.

– A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatai, összefüggései:

= pénzügyi alapfogalmak,

= fizetési módok,

= a pénzkezelés szabályai,

= alapvető számviteli előírások.

– A gazdálkodáshoz szükséges jogi ismeretek (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

– A vállalkozás motivációi, előnye és hátrányai.

– A vállalkozás tárgya, adottságok és lehetőségek.

– A vállalkozás elindítása, a piac felmérése:

= értékesítési piac, beszerzési piac, munkaerőpiac, reklámpiac, tőkepiac,

= hatósági, szakmai, pénzügyi és adóelőírások,

= működési forma kiválasztása (előnyök, hátrányok).

– Üzleti terv készítése

= célok és forma, marketing stratégia, tőkeszükséglet, nyitó mérleg, készpénzforgalom, fedezeti pont stb.

Informatika

Számítástechnikai ismeretek

– Szerkesztőségi rendszerek:

= Újságszerkesztési feladatok.

= Hogyan alkalmazható az elektronika az újságszerkesztésben?

= Egy komplett szerkesztőségi rendszer felépítése.

= Hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb konfigurációt? Az IBM és az Apple Macintosh gépek összehasonlítása a kiadványszerkesztés oldaláról.

Szövegszerkesztés

A korszerű szövegszerkesztők általános szolgáltatásainak ismerete és használata:

– szövegelőállítás,

– módosítás,

– formázás,

– helyesírás-ellenőrzés,

– szinonima szótár,

– egy konkrét korszerű szövegszerkesztő használata (pl. WINWORD, PAGEMAKER).

Elektronikus képszerkesztés

– Grafikus szoftverek és szolgáltatásaik. A számítógép grafikai lehetőségei, vektoros és bittérképes rajzolóprogramok használata (CorelDraw, Paintbrush, Freehand stb.):

= rajz előállítása,

= módosítás,

= egy konkrét korszerű fotószerkesztő rendszer használata (pl. PhotoShop, PhotoStyler).

– A telefotó-szolgáltatás.

– Szkennerek használata a grafikai és fotószerkesztésben.

– Képek és szövegek kezelése, file-formátumok megismerése és alkalmazása.

– Számítógépes információs bankok, sajtóadatbázisok felépítése, használata (pl. az MTI adatbankja). Grafikai és fotó-adatbázisok. Nemzetközi hálózatok használata (pl. INTERNET), a hálózat használatának etikai kérdései.

Szerkesztőségi gyakorlat

Az elméleti oktatáshoz szorosan kötődik a szerkesztőségi gyakorlat.

– Lapszerkesztési és képtervezési gyakorlat.

A gyakorlatok során a munkához szükséges szemléletmódokkal, megközelítési módokkal ismerkednek, fejlesztik kreativitásukat, vizuális megjelenítőképességüket és esztétikai érzéküket, illetve valódi munkakörülmények közepette megismerhetik, kipróbálhatják és gyakorolhatják az eszközök, rendszerek használatát.

– Nyomdalátogatás (nyomdai eljárások tanulmányozása, ismerkedés a nyomdák munkájával, üzemszervezetével).

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

A rendeletet az 50/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte 2017. január 1. napjával.

A 2. § a 41/2007. (XII. 22.) OKM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

A 3. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 38. §-ának 41. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴

Az 1. számú melléklet a 11/2004. (IV. 14.) NKÖM rendelet 1. §-ával megállapított és a Magyar Közlöny 2004. évi 113. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő, valamint a 26/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet 1. §-a és a 29/2005. (XI. 11.) NKÖM rendelet 2. § (2) bekezdése, a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵

A 2. számú melléklet a 11/2004. (IV. 14.) NKÖM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

⁶

A 2. számú melléklet 21. sorszámú Műemléki díszítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte. Lásd e módosító rendelet 2. § (2)–(5) bekezdését.

⁷

A 2. számú melléklet 21. sorszámú Műemléki helyreállító szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte. Lásd e módosító rendelet 2. § (2)–(5) bekezdését.

⁸

A 2. számú melléklet 40. sorszámú szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 26/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet 1. §-a iktatta be.

⁹

A 2. számú melléklet 41. sorszámú szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 26/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet 1. §-a iktatta be.

¹⁰

A 2. számú melléklet 42. sorszámú szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 26/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet 1. §-a iktatta be.

¹¹

A 2. számú melléklet 43. sorszámú szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 26/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet 1. §-a iktatta be.

¹²

A 2. számú melléklet 44. sorszámú szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 26/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet 1. §-a iktatta be.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek