78/2002. (HK 20.) HVKF intézkedés

a Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlatai tervezésének, szervezésének, valamint költségvetési keretei felhasználásának követelményeiről és rendjéről

2002.07.19.

A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 41/B. § (3) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az MC 317/1¹, az MC 94/4², az MC 458³, az MEDP⁴ NATO dokumentumokra, a 71/1999. (HK 24) HM utasítással hatályba léptetett Gyakorlattervezői Útmutatóra, továbbá a nemzetközi rendezvények egyes költségvetési és pénzügyi kérdéseiről szóló 83/1998. (HK 4.) HM utasításra – a Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlatai tervezésének, szervezésének, valamint azok költségvetési keretei felhasználásának rendjéről a következő

intézkedést

adom ki:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az intézkedés hatálya kiterjed a NATO, a NATO PfP és PfP szellemű, valamint a két- és többoldalú megállapodások alapján tervezett (továbbiakban: nemzetközi) és hazai felkészítési és kiképzési rendezvények, gyakorlások és gyakorlatok (és az azokhoz kapcsolódó felkészítési, kiképzési rendezvények – együttesen a továbbiakban: gyakorlatok) tervezésében, szervezésében és végrehajtásában résztvevő HM HVK szervek, az MH Szárazföldi Parancsnokság, az MH Légierő Parancsnokság, az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, az MH Hadkiegészítő és Kiképző Parancsnokság, a Budapesti Helyőrségparancsnokság (továbbiakban: parancsnokságok), az MH Összhaderőnemi Hadműveleti Központ (továbbiakban: MH ÖHK) teljes személyi állományára.

2. A Magyar Honvédség különböző csapatkategóriákhoz tartozó szervezetei kiképzését meghatározott formákban és gyakorisággal szervezik és hajtják végre. Az intézkedés értelmében a különböző készenlétű és szervezeti szintű csapatkategóriákhoz tartoznak:

a) A magas készenlétű csapatok (erők); az alacsonyabb készenlétű csapatok (erők); a hosszabb készenléti idejű (mozgósítás útján felállítandó, valamint területvédelmi) csapatok (erők);

b) A parancsnokságok, törzsek, a harcállás- és vezetési pontok váltásai;

c) A rajok (váltások, haditechnikai eszközök kezelőszemélyzetei), szakaszok, ütegek, századok, osztályok, zászlóaljak, zászlóalj harccsoportok, ezredek, dandárok, dandár és hadtest jogállású szervezetek;

d) A multinacionális katonai szervezetek (a Magyar–Román–Szlovák–Ukrán TISZA zászlóalj, a Magyar–Román békefenntartó zászlóalj, a Magyar–Olasz–Szlovén dandár);

3. A Magyar Honvédség szervezetei (parancsnokságai /törzsei/ és csapatai) a felkészítés és kiképzés, a gyakorlások és a gyakorlatok meghatározott formáiban készülnek fel a békeidőszaki, a válsághelyzeti, valamint a háborús katonai műveletek és tevékenységek során jelentkező feladataik teljes skálájának végrehajtására, mind önállóan, mind pedig a szövetségesekkel tervezett közös tevékenységek és műveletek esetében. Az intézkedés értelmében

a) A parancsnokok és törzsek felkészítési rendezvényeihez tartoznak a (1) parancsnoki foglalkozások, és a (2) (törzs-) tanulónapok;

b) A gyakorlásokhoz tartoznak a (1) törzsgyakorlások, a (2) törzsvezetési gyakorlások, a (3) harc- és tűzvezetési gyakorlások, a (4) harcászati (szakharcászati és rendszer-) gyakorlások, valamint a (5) lőgyakorlások.

c) A gyakorlatokhoz tartoznak a (1) parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok, a (2) harcászati (szakharcászati és rendszer-) gyakorlatok (éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlatok) és a (3) lőgyakorlatok.

4. A felkészítési rendezvények célja: előadások, konzultációk, szemináriumok, konferenciák, harcászati röpfeladatok útján a rajok, váltások, kezelőszemélyzetek, részlegek, vezetési csoportok, parancsnokságok és törzsek elméleti felkészítése és kiképzése az állomány kötelmeinek, munkaterületének és együttes tevékenységének megalapozása érdekében.

5. A gyakorlások célja: a parancsnokságok és törzsek, a csapatok szervezetszerű állománya gyakorlati jártasságának, készségének fejlesztése és megszilárdítása, a szervezetek összekovácsolása, illetve a soron következő gyakorlatra történő felkészülés.

6. A gyakorlatok célja: – mint a felkészítés és a kiképzés rendszerének legfelsőbb szintje – a parancsnokok, törzsek és a csapatok hadászati, hadműveleti-harcászati felkészítése, vezetési és irányítási, együttműködési képességének fejlesztése, a harckiképzés tökéletesítése, az alkalmazási követelmények megszilárdítása és az elvárt készültségi szint fenntartása. A gyakorlatok elsődlegesen járulnak hozzá, hogy a Magyar Honvédség parancsnokai, törzsei és csapatai legyenek képesek feladataik megszervezésére és végrehajtására (beleértve a védelmi és a támadó feladatokat, valamint a béketámogató, válságkezelési és humanitárius (had-) műveletekben való részvételt) önállóan és a szövetségesekkel együttműködésben. A gyakorlatok keretében mérik fel és ellenőrzik a parancsnokságok és törzsek, a katonai szervezetek alaprendeltetés szerinti feladataikra történő felkészültségét és harckiképzettségi szintjét.

7. A felkészítés és kiképzés rendszerében a fő hangsúly a rajok, kezelőszemélyzetek, váltások, szakaszok, századok magas fokú harckiképzésére, összekovácsolására helyeződik. A harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatok általában század, repülőszázad, illetve zászlóalj vagy zászlóalj harccsoport kötelékben kerülnek levezetésre. A törzsgyakorlások az adott katonai szervezet törzsének (-részlegeinek), a parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok a vezető és az alárendelt törzsek összekovácsolását szolgálják.

8. A szárazföldi csapatok kötelékekben lévő századainak komplex harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatai szervesen kapcsolódnak az éleslövészettel egybekötött zászlóalj komplex harcászati gyakorlatokhoz.

9. A légierő harci támogató, a harci kiszolgáló támogató csapatai (erői), valamint a szárazföldi haderőnem légvédelmi harci támogató alegységei gyakorlatainak rendszere a tervezett alkalmazási rendhez kapcsolódó speciális követelményeken alapul. A gyakorlatok meghatározó formája a hazai, vagy külföldi éleslövészettel egybekötött szakharcászati gyakorlat.

10. A harci támogató, a harci kiszolgáló támogató csapatok (erők) szakharcászati és rendszergyakorlatai a harci csapatok (erők) alegységszintű harcászati gyakorlataihoz illeszkednek.

11. A nemzetközi felkészítési rendezvények, gyakorlások és gyakorlatok a NATO keretében, valamint két- és többoldalú megállapodások alapján kerülnek szervezésre és végrehajtásra, amelyekre történő felkészülés és elvárt szintű végrehajtásuk minden esetben nemzeti felelősség. A két- és többoldalú megállapodások alapján végrehajtott közös kiképzések, gyakorlások és gyakorlatok az együttműködési készségek fejlesztését, a tevékenységek gyakorlását és a haditechnikai eszközök kölcsönös megismerését szolgálják.

12. A hazai gyakorlások és gyakorlatok elsősorban a védelmi képességek fejlesztését, a parancsnokok, törzsek és a csapatok szükséges hadászati, hadműveleti, harcászati, vezetési, irányítási és együttműködési képességeinek elmélyítését, a csapatok harckiképzése eredményeinek és az alkalmazási követelmények teljesítésének megszilárdítását, valamint mindezzel együtt a nemzetközi gyakorlásokra, gyakorlatokra történő felkészülést szolgálják.

A FELKÉSZÍTÉSI RENDEZVÉNYEK,
GYAKORLÁSOK ÉS GYAKORLATOK
TERVEZÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

13. A nemzetközi és hazai felkészítési és kiképzési rendezvényeket, gyakorlásokat és gyakorlatokat az MH prioritásainak, az MH integrációs tervében és a NATO Katonai Gyakorlatok Direktívájában és Programjában⁵ foglaltaknak, a NATO Európai Főparancsnokság Csapatkövetelményei⁶ előírásainak, a NATO Feladatjegyzékében⁷ meghatározott követelményeknek, valamint a katonai szervezetek tervezett alkalmazásának és készenléti kategóriájuknak megfelelően – a jelen intézkedésben meghatározott gyakorisággal – tervezik.

14. A parancsnokok és törzsek hadászati, hadműveleti-harcászati felkészítési rendezvényei, a harci, a harci támogató, a harci kiszolgáló támogató csapatok (erők) kiképzése érdekében a gyakorlások és a gyakorlatok az alábbi gyakorisággal kerülnek betervezésre és végrehajtásra:

15. A HM HVK és a parancsnokságok felkészítési rendezvényei:

a) A HM HVK szervek vezetői, a parancsnokságok és az MH dandár szintű szervezetek parancsnokai évenként egy alkalommal egy-két nap időtartamban parancsnoki foglalkozást vezetnek le;

b) A HM HVK szervek vezetői, a parancsnokságok és az MH dandár szintű szervezetek évenként tíz (általában havi egy) nap időtartamban (törzs-) tanulónapok keretében feldolgozzák az aktuális katonai (katonapolitikai), hadtudományi és egyéb időszerű kérdéseket;

c) A HM HVKF évenként egy alkalommal egy nap időtartamban MH szintű parancsnoki foglalkozást vezet le.

16. A HM HVK és a parancsnokságok gyakorlásai és gyakorlatai:

a) A HM HVK szervek vezetői, a parancsnokságok és az MH ÖHK parancsnokai évente egy alkalommal hajtanak végre saját állományukkal törzsgyakorlást;

b) A HM HVK hadműveleti csoportfőnök kettőévenként egy alkalommal vezet le törzsgyakorlást a HM HVK szervektől kialakított vezetési operatív csoportok részére (azokban az években, amikor MH szintű törzsvezetési gyakorlás vagy MH szintű hadászati parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat nincs tervezve);

c) A HM HVKF négyévenként egy alkalommal vezet le MH szintű törzsvezetési gyakorlást a HM HVK szervek és az alárendelt parancsnokságok vezetési operatív csoportjai részére (az MH szintű hadászati parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot megelőző két évben);

d) A HM HVKF négyévenként egy alkalommal vezet le HM HVK szintű hadászati parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot a HM HVK szervek és az alárendeit parancsnokságok részére.

17. A magas készenlétű szárazföldi katonai szervezetek gyakorlásai:

a) A század (üteg) szervezetek évenként kettő alkalommal hajtanak végre harcvezetési gyakorlást (lőgyakorlást);

b) A felderítő század, a gépesített lövész-, harckocsi és más zászlóalj (a tüzérosztály), a gépesített lövész-, harckocsizászlóalj harccsoport szervezetek évenként kettő alkalommal hajtanak végre számítógéppel támogatott törzsgyakorlást a MARS típusú szimulációs eszközön.

18. A magas készenlétű szárazföldi katonai szervezetek gyakorlatai:

a) A felderítő század, a gépesített lövész-, harckocsi és más zászlóalj szervezetek (a tüzérosztályok), a gépesített lövész-, harckocsizászlóalj harccsoport, a gépesített lövészdandár kötelékek törzsei (a felderítő és más szükséges harci támogató és a harci kiszolgáló támogató komponenseivel) évenként egy alkalommal vesznek részt az illetékes NATO (Déli Régió valamely parancsnoksága), vagy nemzeti parancsnokság által szervezett parancsnoki és tőrzsvezetési gyakorlaton vagy számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési gyakorlaton, illetve felderítő rendszergyakorlaton (RECONEX);

b) A felderítő század, a gépesített lövész-, harckocsi és más zászlóalj szervezetek (a tüzérosztályok), a gépesített lövész-, harckocsizászlóalj harccsoport kötelék valamennyi szervezetszerű elemével és állományával évenként egy alkalommal vesznek részt az illetékes NATO (Déli Régió valamely parancsnoksága) vagy nemzeti parancsnokság által szervezett harcászati (szakharcászati- vagy rendszer-) gyakorlaton,

c) A gépesített lövész-, harckocsizászlóalj harccsoport, a gépesített lövész és más dandár kötelék valamennyi szervezetszerű elemével és állományával háromévenként egy alkalommal vesznek részt az illetékes NATO (Déli Régió valamely parancsnoksága) vagy nemzeti parancsnokság által szervezett – a közös műveletek gyakorlását és a manőverkészség fejlesztését szolgáló – éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlaton.

19. Az alacsonyabb készenlétű szárazföldi katonai szervezetek gyakorlásai:

a) A század (üteg) szervezetek évenként kettő alkalommal hajtanak végre harcvezetési gyakorlást (lőgyakorlást);

b) A felderítő század, a gépesített lövész-, harckocsi és más zászlóalj (a tüzérosztály), a gépesített lövész-, harckocsizászlóalj harccsoport szervezetek évenként kettő alkalommal hajtanak végre számítógéppel támogatott törzsgyakorlást a MARS típusú szimulációs eszközön.

20. Az alacsonyabb készenlétű szárazföldi katonai szervezetek gyakorlatai:

a) A gépesített lövész-, harckocsi és más zászlóalj szervezetek (a tüzérosztályok), a gépesített lövész-, harckocsizászlóalj harccsoport, a gépesített lövészdandár kötelékek törzsei (a felderítő és más szükséges harci támogató és a harci kiszolgáló támogató komponenseivel) kettőévenként egy alkalommal vesznek részt az illetékes NATO (Déli Régió valamely parancsnoksága) vagy nemzeti parancsnokság által szervezett – a közös vagy önálló műveletek gyakorlását és a manőverkészség fejlesztését szolgáló – parancsnoki és törzsvezetési gyakorlaton vagy számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési gyakorlaton;

b) A gépesített lövész-, harckocsi és más zászlóalj szervezetek (a tüzérosztályok), a gépesített lövész-, harckocsizászlóalj harccsoport, a gépesített lövész és más dandár kötelék valamennyi szervezetszerű elemével és állományával ötévenként egy alkalommal vesznek részt az illetékes NATO (Déli Régió valamely parancsnoksága) vagy nemzeti parancsnokság által szervezett – a közös vagy önálló műveletek gyakorlását és a manőverkészség fejlesztését szolgáló – harcászati (szakharcászati- vagy rendszer-) gyakorlaton vagy éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlaton.

21. A magas készenlétű légierő katonai szervezetek gyakorlásai, gyakorlatai:

a) Harcászati repülőszázad, légvédelmi rakétaosztály, MISTRAL üteg kötelékek valamennyi elemével történő évenként kettő alkalommal hajtanak végre harcvezetési gyakorlást (lőgyakorlást);

b) A NATO egységes légvédelmi rendszerébe integrált Nemzeti Légierő Vezetési Központ, a légtérellenőrző alegységek évenként egy alkalommal vesznek részt a NATO Integrált, Kiterjesztett Légvédelmi Rendszere⁸ vezetése érdekében szervezett gyakorlaton;

c) Repülő műszaki állomány évenként egy alkalommal vesz részt a repülőgépek keresztkiszolgálást biztosító gyakorlaton;

d) Harcászati repülőszázad, légvédelmi rakétaosztály kötelékek valamennyi elemével évenként egy alkalommal vesznek részt a nemzeti parancsnokság által szervezett – külföldi – éleslövészettel egybekötött szakharcászati gyakorlaton;

e) Harcászati repülőszázad, MISTRAL üteg, légvédelmi rakétaosztály kötelékek valamennyi elemével kettőévenként egy alkalommal vesznek részt az illetékes NATO (Déli Régió valamely parancsnoksága) vagy nemzeti parancsnokság által szervezett parancsnoki és törzsvezetési gyakorlaton vagy harcászati (szakharcászati vagy rendszer-) gyakorlaton

f) Harcászati repülőraj-, századkötelékek háromévenként egy alkalommal vesznek részt a kijelölt repülőtérre történő áttelepülés gyakoroltatását biztosító repülő harcászati gyakorlaton.

22. Az alacsonyabb készenlétű légierő katonai szervezetek üteg, osztály, század kötelékek legalább ötévenként egy alkalommal az illetékes NATO (Déli Régió valamely parancsnoksága) vagy nemzeti parancsnokság által szervezett gyakorlaton vesznek részt.

23. A multinacionális katonai szervezetek a különböző megállapodások szerint évenként (vagy külön megállapodás alapján kettőévenként) közös parancsnoki és törzsvezetési vagy harcászati gyakorlatot hajtanak végre.

24. A hosszabb készenlétű (mozgósítás útján felállítandó, területvédelmi), katonai szervezetek, valamint a magas készenlétű katonai szervezetek harci alegységei a hadiállományra történő kiegészítés, feltöltés és az alkalmazási készenlét eléréséig végrehajtott kiképzés után a lebiztosított tartalékos állománnyal hatévenként egy alkalommal összekovácsolás céljából éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlatot hajtanak végre.

25. A két- és többoldalú megállapodások alapján tervezett együttműködési gyakorlások biztosítják harci támogató, a harci kiszolgáló támogató csapatok (erők) részére szakasz-, illetve annál nagyobb kötelékek közös kiképzését a megállapodásokban rögzített gyakorisággal.

A GYAKORLATOK RÖVID ÉS KÖZÉPTÁVÚ TERVEZÉSÉNEK RENDJE

26. Az MH gyakorlatainak tervezési okmánya a Magyar Honvédség Gyakorlatok Direktívája és Programja, amely a nemzetközi és hazai gyakorlatok központi adatbázisa. Az adatbázis folyamatos naprakészen tartását a HM HVK Hadműveleti Csoportfőnökség Kiképzési Osztálya végzi.

27. A Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlatai rövid és középtávú tervezése, programozása érdekében – a gördülő tervezés elveit figyelembe véve – HM HVK Hadműveleti Csoportfőnökség Kiképzési Osztálya évente kidolgozza a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktíváját és Programját (továbbiakban: MH GYDP), amely tartalmazza:

a) Az I. fejezetben (szövegesen): Az MH GYDP kidolgozásához kapcsolódó hivatkozásokat, rendeltetését, tartalmát, célját, kidolgozásának elveit, felelősségi területeit, a gyakorlatok fő célkitűzéseit (a következő és az azt követő évekre), a gyakorlatok haderő-fejlesztési célkitűzéseit, a gyakorlatok költségvetési, pénzügyi kérdéseit, a gyakorlatok sorszámozásának és fedőnévképzésének szabályozását (elveit), a nemzetközi gyakorlatra és felkészítési rendezvényre történő kiutazási engedélyezésének szabályozását.

b) A II. fejezetben (MS Access adatbázisban – táblázatosan): A nemzetközi és hazai gyakorlatok ötéves, éves áttekintő táblázatait, a nemzetközi és hazai gyakorlatok éves részletes ABC katalógus táblázatait, a gyakorlatok éves összesített pénzügyi terveit, a határátlépési csapatmozgásokkal járó kormányjóváhagyást igénylő gyakorlatok jegyzékét.

c) A III. fejezetben (szövegesen): A rövidítések jegyzékét, a tartalomjegyzéket és záradékot.

28. Az MH GYDP gyakorlatprogram kidolgozását a HM HVK Hadműveleti Csoportfőnökség által kifejlesztett Microsoft Access adatbázis-kezelő programalkalmazás felhasználásával végzik.

29. A Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlatait az éves és középtávú felkészítési és kiképzési feladatokkal összhangban tervezik. A tervezési feladatok időbeni végrehajtása érdekében a HVK szervek, a parancsnokságok és az MH ÖHK a HM HVK Hadműveleti Csoportfőnökségre megküldik a tárgyév (továbbiakban: Tév) május 30-ig az előzetes, június 30-ig a végleges tervezési adatokat a Tév+l-5 évre. A tervezési adatokat évente felülvizsgálják és pontosítják.

30. A két- és többoldalú megállapodások alapján végrehajtandó Tév+l és Tév+2 évi gyakorlatokra vonatkozó igényeket a HM HVK Hadműveleti Csoportfőnökség minden év június 30-ig kéri meg az együttműködő külföldi szervek képviselőitől a HM Nemzetközi Együttműködési Főosztályon keresztül és a végrehajtókkal történt egyeztetés után bedolgozza az MH GYDP-be.

31. A Magyar Honvédség gyakorlatai összesített programjának kidolgozását olyan számvetéssel végzik, hogy a tárgyévet megelőző év október hónap közepéig az MH GYDP – a gördülő tervezés elvének megfelelően 1+2+2 évre tervezve – a HM Kollégium elé terjeszthető legyen, és jóváhagyásra kerüljön. A gyakorlatok előzetes pénzügyi tervezését az államháztartási rendnek megfelelően dolgozzák ki, és ebben a tekintetben a Tév+2 – Tév+5 év gyakorlatainak költségkeretei tájékoztató jelleggel szerepeljenek az MH GYDP-ben.

32. Az MH GYDP a lehetőségekhez mérten az alábbiakat tartalmazza:

a) A soron következő és az azt követő (Tév+l és Tév+2) naptári évre teljes részletességgel a betervezett gyakorlatok adatait: a gyakorlat fedőneve, megnevezése, elrendelője, formája, típusa, tárgya, témája, rövid leírása, helye, ideje, időpontja, tervezett résztvevői, végrehajtói, előzetes költségigény.

b) A harmadik naptári évre (Tév+3) a várható gyakorlatok előzetes jegyzékét, ismert adatait, az előző évben már betervezett gyakorlatok adatait, valamint a gyakorlatok előzetes költségigényét.

c) A negyedik és ötödik naptári évre (Tév+4 és Tév+5) a gyakorlatokra vonatkozó tájékoztató adatokat.

33. A nemzetközi gyakorlatokhoz kapcsolódó határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésének előkészítését a 32/2001. (HK 9.) HM utasítás szerint kell végrehajtani. Az ilyen jellegű tevékenységekre vonatkozó jelentéseket és felterjesztéseket a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésének kormányzati feladatairól szóló 190/2000. (XI. 14.) Korm. rendelet szerint hajtják végre.

AZ EGYES GYAKORLATOK
TERVEZÉSÉNEK RENDJE

34. A Magyar Honvédség felkészítésének és kiképzésének tervezése során mind a nemzetközi, mind pedig a hazai gyakorlatokat és felkészítési rendezvényeket úgy kell tervezni, hogy a program végrehajtásával az alábbi fő célkitűzések, a betervezett egyes gyakorlatok, felkészítési rendezvények végrehajtásával pedig a fő célkitűzések közül egy vagy több teljesüljön:

a) A Magyar Köztársaság NATO tagságából adódó kötelezettségeinek történő megfelelés érdekében a Magyar Honvédség hazai és nemzetközi gyakorlatai végrehajtásának elsősorban a NATO katonai szervezetéhez való csatlakozás elméleti és gyakorlati megalapozását, az interoperabilitás és a kompatibilitás teljes megteremtését kell szolgálni;

b) A gyakorlatok végrehajtása során a NATO egyezményes jeleket és jelrendszert, döntés előkészítési rendet és folyamatot, illetve törzsmunka módszereket kell alkalmazni;

c) Fejleszteni és javítani a törzsek és csapatok összekovácsoltságát a békeidejű, válsághelyzeti és háborús tevékenységek teljes skálájában, eleget téve a katonai stratégiában, a doktrínákban és a szabályzatokban meghatározott követelményeknek;

d) Gyakorolni és gyakoroltatni a válsághelyzeti és a háborús tevékenységekre való felkészülés és átállás hadműveleti és egyéb katonai feladatait;

e) Hadászati, hadműveleti-harcászati szinten oktatni és gyakoroltatni a Magyar Honvédség tábornokait, magasabb parancsnokait és törzstisztjeit a válsághelyzeti és háborús tevékenységek teljes skálájában szövetséges (többnemzetiségű), összhaderőnemi és haderőnemi környezetben;

f) Demonstrálni (ha szükséges), fejleszteni, fokozni és értékelni a Magyar Honvédség csapatai képességeit a harctevékenységek – beleértve szövetségi alárendeltségben történő alkalmazást is –, illetve a Befogadó Nemzeti Támogatás (BNT) feladatai végrehajtásában, begyakorlásában;

g) Demonstrálni (ha szükséges), fejleszteni, fokozni és értékelni a törzsek és csapatok feladatai szövetségi alárendeltségben történő végrehajtására való készenlétet a meghatározott körzetbe való település (begyülekezés), ezzel együtt a NATO regionális vagy más megfelelő alárendelt parancsnoksága állományába történő átalárendelés végrehajtásában, majd ezt követően az együttes (válsághelyzeti és háborús) tevékenységek teljes skálájában többnemzetiségi kötelékekben az együttműködés megvalósításában való jártasságot;

h) Fejleszteni, javítani, fokozni és értékelni a parancsnokok és törzsek képességeit a törzsön belüli és a törzsek közötti különböző (felderítő, hadműveleti, stb.) információk cseréjében, az információs, a vezetési és irányítási hadviselésben, az információs rendszerek működtetésében, a feladatok alárendeltekhez történő lejuttatásában és a különböző jelentések elöljáró törzshöz történő felterjesztésében, a szomszédok tájékoztatásában (többnemzetiségű környezetben, NATO munkanyelven is) a meghatározott jelentési rendszerek alkalmazásával;

i) Oktatni, gyakoroltatni és jártasságot szerezni – az olyan tevékenységekben, amelyek szükségesek a törzsek és csapatok részére – a tömegpusztító fegyverek és más vegyisugárzó anyagok, tüzek elleni védelmi eljárásokban, a következmények felszámolásában és a csapatok megóvásában, valamint az elektronikai lefogás és zavarás elleni hatékony védelemben;

j) Gyakorolni, fejleszteni, javítani, fokozni, és értékelni a törzsek és a csapatok közötti együttműködést a gyakorlaton tervezett különböző műveletekben és tevékenységekben, mind önállóan, mind pedig szövetségi kötelékben;

k) Gyakorolni, fokozni, javítani és értékelni a különböző harci kötelékek, ideiglenes harccsoportok (csoportok) alegységek, egységek együttes alkalmazását a harc- és harccal kapcsolatos tevékenységek minden fajtájában. (A Szövetség tagjaként elengedhetetlen, hogy mindezek az elfogadott NATO elvek és eljárások szerint kerüljenek begyakorlásra, alkalmazásra és végrehajtásra.);

l) A gyakorlatok végrehajtásával a szinteknek megfelelően adekvát módon gyakoroltatni, fejleszteni, tesztelni és értékelni kell: a hadműveleti, harcászati elgondolások, elhatározások kidolgozását; a tevékenységek végrehajtásának begyakoroltatását és hatékonyságát; a harckészültségi és mozgósítási terveket; a módszerek egységesítését, a standardizálási tevékenységeket; az információs, a vezetési és irányítási hadviseléshez kapcsolódó elemeket és rendszereket, valamint a válsághelyzetekre és a nukleáris műveletekre adott katonai válaszlépéseket.

m) Gyakorolni, fejleszteni, javítani, és értékelni a törzsek és a csapatok irányítási, vezetési, felderítő, elektronikai (vezetési) hadviselési, híradó, informatikai, logisztikai és egyéb támogatási rendszereit, fokozni azok hatékonyságát;

n) Jártasságok, készségek megszerzése az egyéni és kollektív fegyverek, fegyverrendszerek (eszközök, eszközrendszerek), vezetési, műveleti és harceljárások, valamint az elektronikai védelmi rendszabályok hatékony alkalmazása terén;

o) Gyakoroltatni a harci alkalmazás, a harccal kapcsolatos tevékenységek és egyéb célú felhasználás eljárásrendjének feladatait egyes harcostól a magasabb (kötelék-) szintig bezárólag;

p) A Szövetség elvárásainak megfelelően emelni a törzsek és a csapatok szellemi, szervezeti interoperabilitását, előbbre lépni a fegyverzeti és harceszközök, felszerelések, a doktrínák és eljárásmódok egységesítése, szabványosítása (standardizálása), NATO kompatibilissé tétele területén;

q) A Szövetség szerveivel együttesen fejleszteni, tesztelni és értékelni a többnemzetiségű összhaderőnemi alkalmi harci kötelék koncepciót (azokon a közös gyakorlatokon, ahol ilyen parancsnokságok létrehozásra kerülnek);

r) Fejleszteni és megszilárdítani a parancsnokok és törzsek képességeit és összekovácsoltságát az adott nemzetközi szervezet (ENSZ, EBESZ, stb.) politikai irányításával tervezett válsághelyzeti tevékenységek végrehajtásában, beleértve a béketámogató műveletek különböző fajtáit és válságkezelési eljárásokat.

35. A nemzetközi és a hazai gyakorlatok tervezését, előkészítését, szervezését, végrehajtását és értékelését a honvédelmi miniszter 71/1999. (HK 24.) HM utasításával hatályba léptetett Gyakorlattervezői Útmutató című segédlet előírásai szerint végzik.

36. A jóváhagyott MH GYDP alapján a gyakorlatot elrendelő elöljáró (HM HVKF, MH SZFP, MH LEP, MH ÖLTP) parancsnok meghatározza a gyakorlat programozásával, ütemezésével, tervezésével, szervezésével és végrehajtásával kapcsolatos felelősségeket a gyakorlat végrehajtásáért felelős parancsnok számára.

37. A gyakorlatot elrendelő elöljáró határozza meg a gyakorlat kiképzési követelményeit, kijelöli a gyakorlat végrehajtásáért felelős parancsnokot, koordinálja a gyakorlat szervezésében és végrehajtásában érintett szervek tevékenységét, koordinálja és ellenőrzi a tervezés folyamatát, értékeli a végrehajtás eredményességét.

38. Valamennyi gyakorlat vonatkozásában a gyakorlatot elrendelő elöljáró kijelöli a gyakorlat végrehajtásáért felelős parancsnokot, valamint a gyakorlatot végrehajtó parancsnokot, illetve azon nemzetközi gyakorlat esetén, ahol szükséges a gyakorlat igazgatóját vagy társigazgatóját.

a) A HM HVKF által elrendelt gyakorlat végrehajtásáért felelős parancsnoknak általában a parancsnokságok parancsnokai kerülnek kijelölésre.

b) A gyakorlat végrehajtásáért felelős parancsnok kijelöli a gyakorlaton résztvevő katonai szervezeteket, a gyakorlatot végrehajtó parancsnokot. Azon nemzetközi gyakorlat esetén, ahol szükséges, javaslatot tesz a gyakorlatot elrendelő elöljáró felé a gyakorlat igazgatójára vagy társigazgatójára. Meghatározza a tervezés, szervezés és felkészülés rendjét, irányítja a szervezés és tervezés folyamatát, biztosítja a magyarországi gyakorlatok esetén a lő- és gyakorló terek használhatóságát, vezeti a tárgyalásokat a külföldi együttműködő partnerekkel, jelentést készít a gyakorlat végrehajtásáról az elrendelő parancsnok részére.

c) Gyakorlatot végrehajtó parancsnokként – a kiképzési célokból kiindulva – annak az egységnek, magasabbegységnek (zászlóalj, ezred, dandár) a parancsnokát kell kijelölni, amelyből a gyakorlaton résztvevő állományt, vagy annak meghatározó részét vezénylik.

d) A gyakorlatot végrehajtó parancsnok szervezi és irányítja a gyakorlaton résztvevő állomány felkészülését, felterjeszti a szállítással, utazással kapcsolatos okmányokat, részt vesz a gyakorlat alapvető okmányai kidolgozásában, jelentést készít a gyakorlat végrehajtásáról és tapasztalatairól a gyakorlat végrehajtásáért felelős parancsnok részére.

39. A gyakorlattervezés folyamata egy koordinált és szervezett összhaderőnemi, összfegyvernemi törzseljárás, amelynek alapvető célja a gyakorlat fő célkitűzései elérése módjainak és a gyakorlat során végrehajtandó feladatok, mozzanatok meghatározása.

40. Egy adott gyakorlat részletes tervezése egymáshoz kapcsolódó és egymásra épülő tervezői események (konferenciák, munkaműhelyek, szemináriumok, stb.) során valósul meg, amelyeken a gyakorlattervezésbe és végrehajtásba bevont szervezetek, parancsnokságok, törzsek és csapatok kijelölt törzstisztjei (tiszthelyettesei és polgári szakemberei) vesznek részt. (a NATO, NATO PfP gyakorlat esetében az illetékes NATO parancsnokságok, a részt vevő országok és a Partnerségi Koordinációs Csoport képviseltetik magukat.)

41. Egy adott gyakorlat tervezési folyamata a gyakorlat helyzetbeállításától (a Gyakorlat Kiinduló Adatai jóváhagyásától) a gyakorlat kezdetéig tart. Mindez a gyakorlat típusa, mérete és komplexitása függvényében a NATO gyakorlatának megfelelően általában 18–24 hónap közötti időszakot foglalhat magába. A Magyar Honvédség két és többoldalú megállapodáson alapuló nemzetközi és hazai gyakorlatai – a gyakorlat típusa, mérete, bonyolultsága és komplexitása függvényében – ennél rövidebb (6–18 hónap) idő alatt is tervezhetők. Az előzőeknek megfelelően:

a) A HM HVK szintű parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat tervezési ciklusa 18–24 hónap;

b) Az MH SZFP, MH LEP, MH ÖLTP szintű parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat tervezési ciklusa 15–18 hónap;

c) A dandár és dandár szintű szervezetek gyakorlatainak tervezési ciklusa 12–15 hónap;

d) A zászlóalj (osztály) szintű szervezetek gyakorlatainak tervezési ciklusa 6–9 hónap.

42. A gyakorlatot elrendelő elöljáró – a tervezési feladatok tervszerű, szervezett és időarányos elvégzése érdekében – kijelöli a Gyakorlat Központi Tervező Csoportját (továbbiakban: KTCS).

a) A KTCS a gyakorlattervezés alapvető szerve, amely végzi a gyakorlattervezői események, a gyakorlattervezés okmányai és hadműveleti tervezése kidolgozói és szervezői feladatait, részt vesz a gyakorlat levezetése, értékelése és a jelentések összeállításának feladataiban.

b) A KTCS tagjait a gyakorlaton részt vevő valamennyi parancsnokság (törzs) hadműveleti és gyakorlattervező tisztjei közül, elsősorban a Gyakorlatvezető (GYAKVEZ) törzséből, ezen felül a gyakorlat szállítási, vám és pénzügyi feladatai tervezését végző szervezetek delegált tagjaiból, valamint nemzetközi gyakorlat esetén a gyakorlatot befogadó / rendező ország katonai szervezetei állományából jelölik ki.

43. Az egyes gyakorlatok legfontosabb kidolgozandó okmányai a Gyakorlat Kiinduló Adatai, Gyakorlattervezési Intézkedés, Gyakorlat Hadműveleti Parancsa, és a Gyakorlat Hadműveleti Terve (a Gyakorlattervezői Útmutató szerinti tartalommal), amelyeket a gyakorlattervezési folyamat során a gyakorlatot elrendelő elöljáró hagy jóvá a következők szerint

a) A Gyakorlat Kiinduló Adatait az Indító Tervezői Konferenciát (továbbiakban: ITK) követő 14 napon belül;

b) A Gyakorlattervezési Intézkedés végleges változatát a Fő Tervezői Konferenciát (továbbiakban: FTK) követő 14 napon belül;

c) A Gyakorlat Hadműveleti Parancsát és/vagy a Gyakorlat Hadműveleti Tervét a Záró Tervezői Konferenciát (továbbiakban: ZTK) követő 14 napon belül.

44. Az MH SZFP, MH LEP, MH ÖLTP parancsnokok által jóváhagyott tervokmányokat egy példányban a HM HVK Hadműveleti Csoportfőnökségre küldik meg.

45. A gyakorlat törlését, a jóváhagyott Gyakorlat Kiinduló Adatainak módosítását csak a gyakorlatot elrendelő elöljáró engedélyezheti, amelyről a HM HVK Hadműveleti Csoportfőnökséget a döntéstől számított egy héten belül tájékoztatni kell.

46. A nemzetközi gyakorlatok esetén az Előzetes vagy Indító Tervezői Konferencián a Honvéd Vezérkart a HVK hadműveleti csoportfőnök által kijelölt személy képviseli. Az Előzetes vagy Indító Tervezői Konferencia befejezése után a gyakorlat további tervezését a szükséges adatokkal együtt a HM HVK Hadműveleti Csoportfőnökség az ellenőrzési kötelezettségek megtartása mellett átadja a gyakorlat végrehajtásáért felelős parancsnoknak.

47. A Magyar Honvédség szervezetei (parancsnokságai, törzsei és/vagy csapatai) részvételével tervezett nemzetközi gyakorlatok esetén a gyakorlat végrehajtásáért felelős parancsnok felkészülési tervet készít a gyakorlat végrehajtásába bevont MH kontingens tervszerű, szervezett és mindenoldalú felkészülésének és támogatásának biztosítása céljából. A felkészülési tervet az adott nemzetközi gyakorlat fő tervezői konferenciáját követő egy hónapon belül a gyakorlatot elrendelő elöljáró részére terjeszti fel jóváhagyásra.

48. A nemzetközi gyakorlatok tervezési folyamatába tartozó tervezői és felkészülési eseményekre történő utazásokhoz szükséges “Kiutazási Engedély”-t a gyakorlat végrehajtásáért felelős parancsnok írja alá és a keretgazda szervezet vezetője hagyja jóvá. A keretgazda szervezet vezetője a jóváhagyott “Kiutazási Engedély”-t tájékoztatásul megküldi a HM Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatóságnak, a valuta kifizető HM TPSZI-nek, valamint a nemzetközi gyakorlatok és felkészítési rendezvények költségvetési keretét felügyelő szerveknek.

49. A gyakorlat folyamatának végső lépcsőfoka a gyakorlat végrehajtásának értékelése, elemzése és a gyakorlatok végrehajtásáról szóló jelentések végrehajtása, amelyek rendeltetése, hogy a gyakorlat megtervezésére és lebonyolítására (végrehajtására) fordított erőfeszítések tapasztalatai a jövőben teljes mértékben felhasználhatóak legyenek.

50. Az első benyomásokról készített jelentésben⁹ a gyakorlaton résztvevő parancsnokok, valamint az értékelő, elemző csoport vezetője közvetlenül a gyakorlat után a Gyakorlatvezetőnek tesznek jelentést a gyakorlat egészéről, vagy szükség esetén mozzanatonként. Az első benyomásokról készített jelentés formátumát, címzettjeit és határidejét a Gyakorlattervezői Intézkedésben vagy a Gyakorlat Hadműveleti Parancsában határozzák meg.

51. A gyakorlat utáni megbeszélésről szóló jelentés¹⁰ – vagyis a gyakorlat előzetes értékelése akkor szükséges, ha így határozták meg a tervezés folyamán a Gyakorlattervezői Intézkedésben vagy a Gyakorlat Hadműveleti Parancsában. A gyakorlaton résztvevő parancsnokságok, törzsek és csapatok, egyéb érdekelt szervek részére a gyakorlat utáni megbeszélésről szóló jelentés kerül kidolgozásra, amely összefoglalja a gyakorlat utáni megbeszélésen megvitatott pontokat. A jelentést a gyakorlatértékelő, elemző csoport állítja össze.

52. A gyakorlat értékeléséről szóló jelentés¹¹ a gyakorlat elemzésének eredményeit tartalmazza. A végrehajtott gyakorlatok értékelését az értékelés és elemzés célkitűzéseivel összhangban végzik. A jelentést a gyakorlatot elrendelő elöljáró parancsnoknak terjesztik fel, majd a jelentés jóváhagyását követően másolatait megküldik az összes érdekelt szervezet számára a tapasztalatok feldolgozása céljából

53. A gyakorlatról szóló végleges jelentés¹² a gyakorlatot zárja le, amelyet a Gyakorlatvezető irányításával az értékelő, elemző csoport készít el, majd jóváhagyás és kiegészítő megjegyzések megtétele céljából felterjesztik a gyakorlatot elrendelő elöljáró parancsnok számára. A gyakorlatról szóló végleges jelentés minden lényeges információt tartalmaz a gyakorlatról.

54. A gyakorlat utáni jelentéseket az alábbi határidőkkel terjesztik fel:

a) Az első benyomásokról készített és a gyakorlat utáni megbeszélésről szóló jelentés – a gyakorlat befejezését követő 14 napon belül;

b) Jelentés a gyakorlat értékeléséről – a gyakorlat befejezését követő 30 napon belül;

c) A gyakorlatról szóló végleges jelentés – a gyakorlat befejezését követő 90 napon belül.

A GYAKORLATOK KÖLTSÉGVETÉSI
KERETEI TERVEZÉSÉNEK ÉS
FELHASZNÁLÁSÁNAK RENDJE

55. A NATO, NATO PfP és PfP szellemű, továbbá a nemzetközi megállapodások alapján tervezett többnemzetiségű katonai szervezetek gyakorlatai, valamint a két és többoldalú megállapodások keretében végrehajtandó gyakorlatok és közös kiképzések költségkeretei keretgazda szervezete a HM HVK Hadműveleti Csoportfőnökség.

56. A 83/1998. (HK 4.) HM utasításnak megfelelően a CMX/CRISEX és JOINT EXERCISE STUDY válságkezelési gyakorlatok, illetve az MK KBH és MK KFH által tervezett gyakorlatok pénzügyi kereteivel kapcsolatos keretgazdai teendőket a HM Védelempolitikai és NATO Főosztály látja el.

57. A keretgazda szervezet vezetője végzi a keretek felhasználásának irányítását, a feladatokat megvalósító költségviselő szervezetek (a gyakorlat végrehajtásáért és pénzügyi tervezéséért felelős parancsnokok) kijelölését és beszámoltatását, jelentést készít a felügyeletet gyakorló szerv részére a biztosított pénzkeretek felhasználásáról.

58. A gyakorlatok programozásával egy időben végzik a gyakorlatok előzetes költségkeretei tervezését.

59. A gyakorlatok költségei magukba foglalják mindazon kiadásokat, amelyek szükségesek az előkészítés, a felkészülés, a végrehajtás és a gyakorlat utáni, de azzal kapcsolatos egyéb feladatok teljesítéséhez, beleértve a gyakorlatra való minden oldalú felkészülés érdekében tervezett valamennyi rendezvényt (konferenciákat, munkaműhelyeket, kidolgozói értekezleteket és feladatvégzést, stb.). A hazai felkészítési, kiképzési rendezvények költségeit az érintett katonai szervezet éves költségvetése tartalmazza.

60. Az MH GYDP-ben szereplő valamennyi gyakorlathoz az előtervezés időszakában a gyakorlat végrehajtásáért és pénzügyi tervezéséért felelős parancsnok kidolgozza a gyakorlatok erőforrás szükségleteit, melyet minden év június 30-ig megküld a HM HVK hadműveleti csoportfőnök, illetve szakmai felülvizsgálat céljából az MH ÖLTP részére.

61. A költségviselő katonai szervezet a nemzetközi gyakorlatok és felkészítési rendezvények összesített költségvetését - a területileg illetékes HM TPSZI-vel együttműködve – a ZTK-t követő 14 napon belül – a 83/1998. HM utasításban előírt minimális határidők érvényesítésével – készítik el és küldik meg az adott gyakorlat végrehajtásáért és összesített költségvetésének, valamint elszámolásának elkészítéséért felelős katonai szervezet részére. A gyakorlat végrehajtásáért felelős katonai szervezet az összesített költségvetését a ZTK-t követő 20 napon belül, de legkésőbb a rendezvény megkezdése előtt 30 nappal – megküldi a HM KPSZH és egyidejűleg a HM HVK Hadműveleti Csoportfőnökség részére. A HM HVK Hadműveleti Csoportfőnökség szükség szerint szakmai felülvizsgálatot kér az MH Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Parancsnokságtól.

62. A keretgazda szervezet vezetője a Tév+l költségvetési terv jóváhagyását megelőzően engedélyezheti a keretfelhasználás megkezdését a Tév-ben az előkészítés időszakához kapcsolódó tevékenységek és rendezvények vonatkozásában. Az erre irányuló igényeket a logisztikai költségek esetén az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, személyi és dologi költségek esetén a HM KPSZH útján, soron kívül kell felterjeszteni a keretgazda szervezet vezetőjének. A Tév+l pénzügyi kereteinek kialakításakor elkülönítetten kell kezelni gyakorlatokhoz kapcsolódó azon rendezvények költségeit, amelyek végrehajtása megelőzi a tárgyévet.

63. Az egyes gyakorlatokra tervezett pénzkeretek túllépését a keretgazda vezetője a rendelkezésre álló keretek figyelembe vételével engedélyezheti, illetve a kereten belül átcsoportosításokat hajthat végre.

64. Indokolt esetben a keretgazda vezetője a nemzetközi rendezvények egyes költségvetési és pénzügyi kérdéseiről szóló 83/1998. (HK 4.) HM utasítás alapján engedélyezheti a gyakorlat előkészítését, illetve hadműveleti képességek elérését szolgáló felhalmozási kiadásokat olyan számvetéssel, hogy az a gyakorlat végrehajtását ne veszélyeztesse.

65. A tervezői konferenciákról készült útijelentéseket az esemény befejezése után 10 nappal a HM HVK hadműveleti csoportfőnöknek küldi meg. Az útijelentésekben fel kell tüntetni a rendezvény, konferencia költségeit (útiköltség, napidíj, szállásköltség, stb.) is.

66. A gyakorlat befejezését követő 30 napon belül a gyakorlat végrehajtásáért felelős katonai szervezet parancsnoka a gyakorlatot elrendelő elöljáró parancsnok részére a nemzetközi rendezvények egyes költségvetési és pénzügyi kérdéseiről szóló 83/1998. (HK 4.) HM utasítás szerint összefoglaló jelentést terjeszt fel, amely tartalmazza a gyakorlat végrehajtására jóváhagyott költségkeretek elszámolását. Az elszámolás a költségviselő szerv főkönyvi számlaszámonként tételesen okmányokkal, utalványokkal (utalvány csak az ellátó központ által kiadott bizonylat, melyen összesített forintérték is szerepel), számlákkal alátámasztott keret felhasználásának igazolása.

67. A nemzetközi gyakorlatok és felkészítési rendezvények elszámolásához a HM KPSZH főigazgatója által kiadott projektkódokat alkalmazzák, amelyeket mind az összesített költségvetéseken, mind a kiutazási rendezvényeken, valamint számlákon fel kell tüntetni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

68. Az intézkedést Magyar Honvédségnél a gyakorlatok és felkészítési rendezvények koordinálásában, végrehajtásában érintett vezetői, parancsnoki és törzstiszti állomány a rájuk vonatkozó mértékben ismerje és alkalmazza a nemzetközi és hazai gyakorlatok és felkészítési rendezvények előkészítése, tervezése és végrehajtása során.

69. A Honvédelmi Minisztérium és intézményeinek a gyakorlatok és felkészítési rendezvények koordinálásában, végrehajtásában érintett vezetői és más állománya az intézkedésben foglaltak megvalósításához szakterületüknek megfelelően nyújtsanak segítséget.

70. Ez az intézkedés közzététele napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Magyar Honvédség nemzetközi gyakorlatai szervezésének, valamint költségvetési keretei tervezésének és felhasználásának rendjéről szóló 208/2001. (HK 10.) számú MHPK intézkedés hatályát veszti.

Fodor Lajos vezérezredes s. k.,

Honvéd Vezérkar főnöke

MC 3l7/1 – The NATO Force Structure

MC 94/4 – NATO Military Exercise Policy

MC 458 – NATO Training, Exercise and Evaluation Policy

⁴

MEDP – Military Exercise Directive and Program

⁵

Military Exercise Directive and Program – MEDP

⁶

ACE Force Standard – AFS

⁷

NATO Task List – NTL

⁸

NATO Integrated Extended Air Defence System – NATINEADS

⁹

First Impression Report – FIR

¹⁰

Post Exercise Discussion – PXD Report

¹¹

Exercise Analysis Report – ExAnRep

¹²

Final Exercise Report – FER

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek