78/2002. (HK 26.) HM utasítás
78/2002. (HK 26.) HM utasítás
a HM rendelkezésű lakás bérbeadásával és a lakáscélú támogatásokkal összefüggő, a honvédelmi szervekre háruló egyes feladatok ellátásáról, a lakásgazdálkodási és a lakóházkezelési szervek feladatairól, a lakásbizottságok működéséről, továbbá a szálló férőhely gazdálkodás és a szálló bérlet szabályairól szóló 63/1995. (HK 33.) HM utasítás módosításáról*
2002.11.08.
A HM rendelkezésű lakás bérbeadásával és a lakáscélú támogatásokkal összefüggő, a honvédelmi szervekre háruló egyes feladatok ellátásáról, a lakásgazdálkodási és lakóházkezelési szervek feladatairól, a lakásbizottságok működéséről, továbbá a szálló férőhely gazdálkodás és a szálló bérlet szabályairól szóló – többször módosított 63/1995. (HK 33.) HM utasítást (a továbbiakban: Ut.) a következők szerint módosítom:
1. § Az Ut. 1. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az utasítás hatálya kiterjed:)
“b) a honvédségi szálló elhelyezés tekintetében a honvédelemi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói jogviszonyban álló személyekre, valamint – a rájuk vonatkozó mértékig – a honvédelmi szerv állományába nem tartozó személyekre.”
2. § Az Ut. 2. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az R. alkalmazásában lakásgazdálkodási érdek:)
“d) az áthelyezésekkel, kinevezésekkel, vezénylésekkel összefüggő lakhatás megoldását célzó ellátás,”
3. § Az Ut. 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“(R. 4. – 4/A. §-aihoz)
2/A. § (1) A HM rendelkezésű lakás (lakóépület) lakásgazdálkodási körbe vonására vagy az abból történő kivonására, továbbá a nem lakás céljára történő hasznosítására a helyi lakásgazdálkodási szerv a területi lakásgazdálkodási szerv útján tehet javaslatot. (2) A HM vagyonkezelésében lévő lakás munkakörhöz kötött jellegűvé minősítésére, és e minősítés megszüntetésére a helyi lakóházkezelő szerv kezdeményezése alapján a helyi lakásgazdálkodási szerv a területi lakásgazdálkodási szerv útján tehet javaslatot.
(3) A HM rendelkezésű lakás vezetői lakássá minősítésére, továbbá e minősítés megszüntetésére a helyi lakásgazdálkodási szerv kezdeményezésére a területi lakásgazdálkodási szerv tehet javaslatot.
(4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt javaslatot a lakásgazdálkodási, műszaki, pénzügyi és egyéb indokok részletes kifejtésével alá kell támasztani. Az indokolásnak tartalmaznia kell a döntéshez szükséges információkat is. A javaslathoz csatolni kell a lakásra (lakóépületre), valamint vezetői lakás esetén a személyi jogállásra vonatkozó, a javaslatban foglaltakat igazoló dokumentumokat is.
(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni a HM rendelkezése alatt lévő személygépkocsi tároló helyiség tekintetében is.”
4. § Az Ut. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Az R. 8. § (5) bekezdésében foglalt esetben a felmentést kérelmező személy részére az állományilletékes személyügyi szerv igazolja a haderő-átalakítás, átszervezés, továbbá diszlokálás következtében történt kinevezést és áthelyezést.”
5. § Az Ut. 6. § (2) bekezdésének bevezető mondatrésze helyébe a következő szövegrész lép:
“(2) Ha az igénylőnek abban a lakásgazdálkodási körzetben, ahol lakást kér, nincs lakása, a lakásigénylő lapját az állandó vagy előző lakóhelye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv záradékolja, amely tartalmazza:”
6. § Az Ut. 7. § (4) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Ha a helyi lakásgazdálkodási szerv azt állapítja meg, hogy az igénylő esetében az R. 6. § (1) bekezdésében, az R. 7. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel hiányzik, vagy az R. 8. § (1) – (2) bekezdéseiben meghatározott kizáró ok áll fenn, arról az igénylőlap visszaküldésével 30 napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt. A tájékoztatás tartalmazza a felmentés lehetőségére és kérelmezésének módjára, vagy az időleges kizáró rendelkezés hatálya alóli mentesülés időpontjára vonatkozó közlést is.”
7. § (1) Az Ut. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az éves lakáselosztási tervben a központi feladatok végrehajtására szolgáló keretet akkor kell képezni, ha azt a HM központi lakásgazdálkodási szerv – a honvédelmi miniszter vagy a HM honvéd vezérkar főnök intézkedésében (parancsában) meghatározott feladat alapján – előírta. A HM központi lakásgazdálkodási szerv által zárolt lakásokat (helyiségeket) e keretbe tartozónak kell tekinteni.”
(2) Az Ut. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Amennyiben a lakásigények teljesítésére tervezett keretben lévő lakások 70 %-a meghaladja a hivatásos tiszti állományú lakásigénylők számát, a többletként mutatkozó lakásokat elsősorban a tiszti, másodsorban tiszthelyettesi, azt követően az egyéb állománycsoportokban besorolt lakásigények teljesítésére kell felhasználni. Így kell eljárni akkor is, ha elfogadás hiányában a 70 %-ból maradvány származik.”
8. § Az Ut. a következő 12/B. §-sal egészül ki:
“12/B. § (1) Nem tekinthető az R. 32. § (1) bekezdés a) pontja szerinti első lakásjuttatásnak, ha a hivatásos katona
a) az általa jogcím nélkül használt HM rendelkezésű lakást, vagy annak visszaadásával egyidejűleg másik HM rendelkezésű lakást kap bérletbe;
b) a lakásigénylése alapján juttatott HM rendelkezésű lakás bérletét a vele együtt lakó és költöző házastársa (élettársa) bérleményét képező HM rendelkezésű lakás bérletének megszüntetése, illetve visszaadásának a feltételével kapja meg;
c) az R. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt, szétköltöztetés céljából kap másik HM rendelkezésű lakást, függetlenül attól, hogy a visszaadásra kerülő közös lakásban bérlőként, bérlőtársként vagy használóként lakott;
d) az R. 8. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben foglalt, igényjogosultságot kizáró, illetve korlátozó rendelkezés hatálya alóli felmentést vagy mentesülést követően kap ismételten HM rendelkezésű lakást;
e) garzonházi elhelyezést kap.
(2) Az R. 32. § (1) bekezdés c) pontja alapján a részleges lakásfelújítási átalány akkor állapítható meg, ha a HM rendelkezésű lakás műszaki okok miatti lakhatatlanságát az illetékes építési hatóság megállapította.
(3) A lakást egészében felújítottnak kell tekintetni, ha az az elvégzett építési-szerelési munkák eredményeként az eredetit megközelítő újszerű műszaki állapotban van.
(4) A lakást részlegesen felújítottnak kell tekinteni, ha az a falburkolatok és nyílászárók festése, tapétázása, és mázolása, valamint a parketta védőkezelése, szőnyegpadló kitisztítása következtében új vagy újszerű állapotban van.
(5) A (3)–(4) bekezdésekben meghatározott műszaki állapot igazolásaként a helyi lakóházkezelő szerv, illetőleg az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakásra nézve az önkormányzati bérbeadó szerv nyilatkozata fogadható el.”
9. § Az Ut. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) az önkormányzati tulajdonú HM bérlőkijelölési jogú lakás használati díjának a lakbért meghaladó összegét az állami tulajdonú HM kezelésű lakások lakbéreit (használati díjait) a HM I. TPSZI Ingatlankezelési Hivatal 10023002-01786536 kincstári elszámolási számlájára kell folyósíttatni. A fizetés módjáról – a számlaszám pontos megjelölésével – az R. 49. § (3) bekezdésében foglalt értesítésben kell tájékoztatni a bérbeadót.”
10. § Az Ut. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“20. § Ha az ismételten gyakorolható, bérlőkiválasztási jogú önkormányzati tulajdonú lakás bérleti szerződésének megszüntetésekor a bérbeadó és a bérlő pénzbeli térítésben is megállapodtak, a bérlő részére kifizetett összegnek a helyi önkormányzat javára történő visszatérítése iránt – a helyi lakásgazdálkodási szerv által felterjesztett megállapodás alapján a területi lakásgazdálkodási szerv intézkedik.”
11. § Az Ut. 22. §-a (1), (2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(1) A helyi lakásgazdálkodási szerv az R. 55.–56. §-aiban meghatározott feltételek fennállását vizsgálni és dokumentálni köteles.
(2) Az érvényesen létrejött szerződés alapján a kiürítési vagy cseretérítés kifizetésére a megszüntetett bérlet tárgyát képező lakás kiürítését és visszaadását követően kerülhet sor. A területi lakásgazdálkodási szerv a szerződéshez adott hozzájárulással egyidejűleg, vagy ha a lakás visszaadására utóbb kerül sor, az azt tanúsító igazolás beérkezésétől számított 15 napon belül intézkedik a térítés kifizetésére, amelyről a jogosultat írásban értesíti.”
12. § Az Ut. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“36. § (1) A bérbeadó előzetes hozzájárulásával a helyi lakóházkezelő szerv megállapodhat a lakásbérlővel abban, hogy saját költségén a lakóingatlan telkén állattartás, tüzelő- és anyagtárolás céljára állandó jellegű melléképületet létesít. Nem adható hozzájárulás, illetve nem köthető megállapodás, ha a bérlő által kérelmezett létesítmény jogszabályba – beleértve a helyi önkormányzat rendeletét is – ütközik.
(2) A megállapodásban ki kell kötni azt, hogy a bérlet megszűnése, illetve kiköltözés esetén a bérlő az eredeti állapotot köteles helyreállítani.
(3) A melléképület használatáért bérleti vagy használati díjat megállapítani, továbbá bérbeszámítást engedni nem lehet.”
13. § Az Ut. 37. §-a (4) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Az R. 96. §-ának (3) bekezdése akkor alkalmazható, ha a lakóépület nem az állami tulajdonban és a HM vagyonkezelésében lévő, honvédelmi célra feleslegessé vált ingatlanok hasznosítására vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kerül hasznosításra.”
14. § Az Ut. 41. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi számozatlan bekezdés jelölése (1) bekezdésre módosul:
“(2) Az R. 105. §-ának (3) bekezdésében foglalt vételár engedmény összegét a vevőt terhelő tőketartozás alapján kell megállapítani és abból kell jóváírni.”
15. § Az Ut. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Ha a fizetési késedelem következtében egy összegben esedékessé vált vételárhátralékot és annak járulékait (törlesztési tartozást) a kötelezett utóbb önként vagy behajtás útján kiegyenlíti, részére az R. 105. § (2) bekezdés szerinti árengedmény nem adható meg.”
16. § Az Ut. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“43. § Az elidegenítésre kijelölés közzétételét követően a területi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul köteles az elidegenítés végrehajtásához szükséges iratokat és dokumentációkat beszerezni, továbbá azokat szükség szerint pontosítani és aktualizálni.”
17. § Az Ut. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“59. § (1) A honvédelmi szerv az állományába tartozó hivatásos és szerződéses tiszti és tiszthelyettesi állományú katonák, továbbá köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók lakhatásának átmeneti megoldása, valamint a szolgálati feladatokhoz rendelt tartózkodási helyen történő elhelyezése céljából a (2)–(4) bekezdésekben meghatározott honvédségi szállókat működtet.
(2) A nőtlen- és nővérszálló (a továbbiakban együtt: szálló) a honvédelmi szerv intézményi területén (objektumán) kívül elhelyezkedő, állami tulajdonú HM vagyonkezelésű vagy a honvédelmi szerv által bérelt más tulajdonú szállóépület (épületrész) – kivételesen HM rendelkezésű lakás -, amelyben a szállodai jelleggel berendezett szobákban a fekvőhelyek száma szerinti férőhelyek (a továbbiakban együtt: szálló férőhely) vannak.
(3) A családi (garzon) szálló olyan, a honvédelmi szerv intézményi területén (objektumán) kívül elhelyezkedő, állami tulajdonú HM vagyonkezelésű épület vagy szálló-, illetve lakóépületben elkülönített épületrész, amelyben legalább egy lakószobának megfelelő lakóhelyiségből, felszerelt, WC-vel ellátott fürdő (mosdó) helyiségből és főzőfülkéből (főzőszekrényből) álló vagy hidegburkolattal megkülönböztetett főzőtérrel rendelkező, továbbá alváshoz, étkezéshez és tároláshoz szükséges alapvető bútorzattal berendezett lakóegységek vannak.
(4) A laktanyai tiszti és tiszthelyettesi szállás a katonai szervezet (csapat) objektumának területén (laktanyában) lévő önálló épület vagy épületrész, amelyben a rendfokozati állománycsoport szerint előírt normának megfelelően berendezett szálláshelyiségek, továbbá tisztálkodási és egyéb kiszolgáló helyiségek vannak.”
18. § Az Ut. a következő 59/A. §-sal egészül ki:
“59/A. § (1) A szálló és a családi szálló céljára szolgáló épületet (épületrészt) a területi lakásgazdálkodási szerv javaslata alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv jelöli ki, illetve vonja be vagy vonja ki a szállógazdálkodás köréből.
(2) A szállóférőhelyekkel, valamint a családi szálló lakóegységekkel az azok fekvése szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv gazdálkodik és gyakorolja a bérbeadói jogokat.
(3) A szálló, valamint a családi szálló kezelését és üzemeltetését az annak helye szerint illetékes helyi lakóházkezelő szerv látja el.
(4) A szálló – beleértve az e célra ideiglenesen hasznosított, az R. 4. § (3) bekezdése szerinti lakást is –, valamint a családi szálló rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a külön szabályozásban előírt norma szerinti bútorzattal, és egyéb berendezési, használati tárgyakkal berendezve, illetve felszerelve működtethető.
(5) A szálló, valamint a családi szálló üzemeltetéséhez és használatához szükséges, az elhelyezési ellátás körébe nem tartozó szakanyagokkal történő ellátás rendjét a szakanyag neme szerint hatáskörrel bíró honvédelmi szerv vezetője köteles meghatározni.”
19. § Az Ut. a következő 59/B. §-sal egészül ki:
“59/B. § (1) A laktanyai tiszti és tiszthelyettesi szállás céljára szolgáló épületet vagy épületrészt az MH szintű logisztikai szervezet vezetőjének (parancsnokának) kezdeményezésére és a HM Ingatlankezelési Hivatal javaslatára a HM Infrastrukturális Főosztály jelöli ki, illetve dönt a rendeltetés módosításáról, valamint megszüntetéséről.
(2) A szállások kezelését, üzemeltetését a katonai objektumot (laktanyát) kezelő és üzemeltető honvédelmi szerv, vagy külső szolgáltató látja el.
(3) A szállások, illetve a szálláshelyiségekben lévő szálláshelyek felett a katonai objektum parancsnoka rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott módon.”
20. § Az Ut. a 60. §-a előtt a következő alcímmel egészül ki:
“A szállóférőhely elhelyezés és a szállóbérlet”
21. § (1) Az Ut. 60. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A honvédelmi szerv állományába tartozó személy részére – a HM rendelkezésű lakásra való igényjogosultságától függetlenül – szálló férőhely adható, ha
a) a szolgálati helye szerinti – az R. 6/A. § (3) bekezdésében meghatározott – lakásgazdálkodási körzetben,
b) a Hjt. 55. §-ában foglalt, határozott tartamra szóló vezénylés esetén a szolgálatteljesítés helye szerinti településen,
c) a munkahelye szerinti településen
nem rendelkezik önálló lakással.”
(2) Az Ut. 60. §-ának (4), (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(4) Szálló férőhelyen lehet elhelyezni alkalomszerű szállás céljából a honvédelmi szerv állományába tartozó személyt és közvetlen hozzátartozóit, továbbá a honvédelmi szerv állományába tartozó személyt, ha a szállást szolgálati úttal összefüggésben igényli.
(5) Az (1)–(4) bekezdésekben nem említett személyek részére a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, határozott időtartamra adható szálló férőhely.”
22. § Az Ut. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“61. § (1) Nőtlen szálló elhelyezésre elsősorban a tiszti, másodsorban a tiszthelyettesi állomány tagja jogosult, ha a szolgálati helye szerinti lakásgazdálkodási körzetben nem rendelkezik önálló lakással.
(2) A szolgálati helye szerinti lakásgazdálkodási körzetben önálló lakással rendelkező tiszt és tiszthelyettes részére akkor adható szállóelhelyezés, ha egyéni és családi körülményei miatt átmenetileg arra rászorul, és laktanyai szálláson nem helyezhető el.
(3) A honvédelmi szerv köztisztviselője, közalkalmazottja és munkavállalója részére az (1) bekezdésben meghatározott személyeket követő sorrendben, a beosztására figyelemmel adható nőtlen szálló elhelyezés, ha a munkahelye szerinti településen önálló lakással nem rendelkezik, és nővérszállón nem helyezhető el.
(4) A nőtlen szállón férfiak és nők egyaránt elhelyezhetők, ha a szálló belső kialakítása – különös tekintettel az elkülönített tisztálkodási és WC helyiségekre – azt lehetővé teszi.”
23. § Az Ut. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“62. § (1) Nővérszálló elhelyezésre elsősorban a honvédelmi szerv egészségügyi szolgálatához beosztott tiszti és tiszthelyettesi állományú, továbbá közalkalmazotti és munkavállalói állományú nő jogosult, ha szolgálati helye szerinti lakásgazdálkodási körzetben vagy a munkahelye szerinti településen nem rendelkezik önálló lakással.
(2) Nővérszálló elhelyezés adható az (1) bekezdésben meghatározott jogosultakat követő sorrendben a más honvédelmi szerv állományába tartozó tiszt, tiszthelyettes, továbbá köztisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló nőnek.”
24. § Az Ut. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“63. § A 60. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek megléte esetén a hivatásos katona fiúgyermekét elsősorban nőtlen szállón, leánygyermekét elsősorban nővérszállón kell elhelyezni.”
25. § Az Ut. 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az értesítésnek tartalmaznia kell a bérlet minden lényeges feltételét, így különösen:)
“b) a férőhely pontos megnevezését és elfoglalhatóságának kezdő időpontját,”
26. § Az Ut. 68. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A szállóbérlet az igénylő kérelme szerint határozott vagy határozatlan, a 60. § (3) bekezdés b) pontjában és (5) bekezdésében foglalt esetben csak határozott időtartamra szólhat.”
27. § Az Ut. 69. §-a (2)–(4) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(2) A szállóelhelyezésre jogosult tiszti és tiszthelyettesi állományú katonának – a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével – szállóbérleti díjat nem kell fizetnie.
(3) A szolgálati úttal összefüggésben a szálló férőhely menetlevél alapján térítésmentesen vehető igénybe. Egyéb, magáncélú alkalmai igénybevétel esetén férőhely használati díjat kell fizetni.
(4) A 65. § (5) bekezdése szerinti esetben a szállóbérlő az általa kizárólagosan használt szobában lévő, üres férőhelyenként (ágyanként) a bérleti díj 20 %-ának, de legfeljebb 50 %-ának megfelelő összegű használati díjat is köteles a bérleti díjjal együtt megfizetni. A tiszti és tiszthelyettesi állomány tagja az egynél több férőhelyes szoba engedélyezett kizárólagos használata esetén egy férőhely bérleti díját köteles megfizetni.”
28. § (1) Az Ut. 72. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bérbeadó lakásgazdálkodási szerv a szerződést akkor mondhatja fel, ha a bérlő:)
“b) lakhatása a szolgálati helye szerinti, másik lakásgazdálkodási körzetben, valamint a munkahelye szerinti településen biztosított,”
(2) Az Ut. 72. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A bérbeadó lakásgazdálkodási szerv a szerződést akkor mondhatja fel, ha a bérlő:)
“e) laktanyai szálláshelyen kapott elhelyezést, vagy kizárólag ilyen elhelyezésre jogosult, ami esetében biztosított.”
29. § Az Ut. a következő alcímmel, valamint 74/A., 74/B., 74/C., 74/D., 74/E. §-sokkal egészül ki:
“A családi (garzon) szálló elhelyezés, a lakóegység bérlete”
“74/A. § (1) Családi (garzon) szálló elhelyezésre elsősorban a tiszti állomány tagja jogosult, amennyiben
a) házasságban vagy élettársi közösségben él, vagy a nála elhelyezett kiskorú gyermekét egyedülállóként neveli, és
b) ő maga, vagy a házastársa, illetve élettársa, továbbá a vele egy háztartásban élő kiskorú gyermek sehol nem rendelkezik önálló lakással.
(2) Családi szálló elhelyezést kaphat a hivatásos állományú tiszthelyettes, továbbá az a szerződéses állományú tiszthelyettes, aki a szerződéses szolgálatban öt évet már letöltött és összesen legalább tíz év szolgálatot vállalt, amennyiben megfelel az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban foglalt feltételeknek és besorolt lakásigénylése van, vagy lakásépítéshez munkáltatói kölcsön támogatásban részesült.
(3) A családi szállón az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott személlyel együtt a házastársa vagy élettársa, továbbá a kiskorú gyermeke (örökbefogadott, nevelt, mostoha) helyezhető el.
(4) A családi szállón kizárólag a 74/B.–74/C. §-okban meghatározott eljárási rendben, a lakóegység bérbeadásával kerülhet sor elhelyezésre.
74/B. § (1) A családi szálló lakóegység az e célra rendszeresített igénylőlapon kérelmezhető az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervtől. A kérelmet a kérelmező állományilletékes parancsnokával, tiszthelyettesi állományú személy esetében a helyőrségi (Budapest helyőrségben az illetékes keretgazda) lakásbizottság elnökével is véleményeztetni kell.
(2) Az állományilletékes parancsnok véleményének az érdemi javaslat mellett tartalmaznia kell a kérelmező szolgálati viszonyára vonatkozó lényeges (személyügyi) információkat is, így különösen a tervezett vagy folyamatban lévő állomány- és rendfokozati csoport változtatást, a helyőrségváltással is járó áthelyezést és kinevezést, valamint a szerződéses állomány tagja vonatkozásában a letöltött és vállalt szolgálati időtartam igazolását.
(3) A helyőrségi (keretgazda) lakásbizottsági elnök véleményének az érdemi javaslat mellett tartalmaznia kell a besorolt lakásigénylés tényére, és besorolási helyére vonatkozó igazoló közlést is.
74/C. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv a benyújtott kérelmet haladéktalanul megvizsgálja, és szükség szerint intézkedik az iratpótlásra, illetve – kiegészítésre (igazolások, nyilatkozatok), majd azt nyilvántartásba veszi.
(2) A kérelmet a 74/A. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott rendfokozati állománycsoportok szerint, a beérkezés időbeli sorrendjében kell nyilvántartásba venni.
(3) Amennyiben a kérelem az előírt feltételek hiányában nem vehető nyilvántartásba, arról a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul írásban értesíti a kérelmezőt. Az értesítésnek megokolást, valamint a lehetséges más elhelyezési módra és annak kérelmezési módjára vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.
(4) A nyilvántartásba vett kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni a tiszti állománycsoport elsőbbségének, azon belül a nyilvántartásba vétel sorszám szerinti sorrendjének a betartásával.
(5) Amennyiben nincs üres, bérbeadható lakóegység a kérelmezőt a kérelem nyilvántartásba vételének – időpontot, nyilvántartási (sor)számot is tartalmazó közlésével – tényéről írásban értesíteni kell. Az értesítésnek ki kell terjednie a kérelem teljesítésének várható időpontjára, valamint a lehetséges más elhelyezési formára és annak kérelmezési módjára vonatkozó közlésre.
(6) A kérelem teljesítéséről a helyi lakásgazdálkodási szerv írásban értesíti a kérelmezőt. Az értesítésben közli
a) a bérbeadható lakóegység megnevezését és adatait,
b) az elhelyezésben részesített hozzátartozók megnevezését,
c) a bérlet időtartamát és a bérleti díj fizetési és egyéb költségviselési vagy térítési kötelezettséget,
d) a bérleti szerződés megköthetőségének helyét és időpontját, továbbá a megköthetőség határidejét és elmulasztásának következményeit.
(7) A bérleti szerződés az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül köthető meg. Amennyiben a kérelmező a határidőt elmulasztja, és a lejárat napjától számított, további 15 munkanapon belül a mulasztását nem menti ki, a bérlet lehetőségétől elesik, kérelmét visszavontnak kell tekinteni. Ez esetben erről a helyi lakásgazdálkodási szerv a kimentési határidő lejártát követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni. Az értesítésnek tartalmaznia kell azt is, hogy családi szálló elhelyezésben új kérelem alapján részesülhet.
74/D. § (1) A családi szálló lakóegység egy évre szólóan meghatározott időtartamra adható bérbe. Kérelem alapján – amennyiben a kérelmezőre nézve a 74/A. § (1)–(2) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállnak – a bérlet tartama még kétszeri alkalommal egy-egy évre meghosszabbítható a lakóegység ismételt bérbeadásával.
(2) A lakóegység bérleti szerződésnek tartalmaznia kell minden, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó lényeges kikötést, így különösen:
a) a bérbeadó szerv megnevezését, képviselőjének nevét, beosztását,
b) a bérlő nevét, személyi azonosító adatait,
c) a bérlet tárgyát képező lakóegység pontos megnevezését és adatait,
d) a bérlet év, hó, nap szerint meghatározott időtartamát, és birtokba adás időpontját,
e) a bérleti díjat, továbbá a közüzemi szolgáltatási díj hozzájárulás összegét és ezek megfizetésének módját,
f) a bérlővel együtt elhelyezett, a lakóegységet használni jogosult személy(ek) nevét, személyi azonosító adatait és a bérlőhöz fűződő rokoni kapcsolat megnevezését,
g) a lakóegység felszerelési és berendezési tárgyainak rendeltetésellenes használatából eredő bérlői kártérítési felelősséget,
h) a családi szálló (házi)rendjének betartási kötelezettségét,
i) a bérlet megszűnésének módozatait és jogkövetkezményeit (kiköltözési, kiürítési kötelezettség),
j) a felmondási jogot és a felmondási időt.
(3) A lakóegység bérlője az utasítás mellékletében foglalt bérleti díjat – az üzemeltető által közölt módon és határidőre – havonta előre köteles megfizetni.
(4) Amennyiben a lakóegység közüzemi fogyasztásmérő készülékekkel (órákkal) felszerelt, a szolgáltatások díját a bérlő köteles a szolgáltatónak megfizetni. Fogyasztásmérő készülékek hiányában – különös tekintettel a villamos áram fogyasztásra – a bérlő a bérleti díj mellett és azzal egyidejűleg havonta 2.500,-Ft összegű közüzemi szolgáltatási díj hozzájárulást köteles megfizetni.
(5) Ha a bérlet megszűnésével egyidejűleg a lakóegység kiürítésére és visszaadására nem került sor, annak használója – beleértve a bérlő vagy a volt bérlő által hátrahagyott személyt is – használati díj címén a bérleti díj háromszoros összegét köteles havonta megfizetni. Amennyiben a bérlőnek közüzemi szolgáltatási díj hozzájárulási kötelezettsége is volt, azt a használat tartama alatt változatlan összegben kell a használónak megfizetnie.
(6) A lakóegységet állapot és tényrögzítő jegyzőkönyv felvételével, valamint a felszerelési és berendezési tárgyak megnevezését tartalmazó bérleményi leltárral, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell a bérlő birtokába adni.
74/E. § (1) A családi szálló lakóegység bérlete a 70. § (1) bekezdésében, a szállóbérlet megszűnésére megállapított, azokkal megegyező esetekben szűnik meg.
(2) A lakóegység bérletét a bérbeadó csak a bérlő szerződésszegése (fizetési kötelezettség három hónapot meghaladó elmulasztása, a családi szálló rendjének sorozatos, vagy botrányos megsértése – esetén mondhatja fel. Az írásban közölt, indokolást és a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is tartalmazó felmondás az azt követő 15. napra szólhat.
(3) A bérlő a lakóegység bérletét bármikor, indokolás nélkül a 15. napra írásban felmondhatja.
(4) A lakóegység volt bérlője vagy az általa hátrahagyott személy a lakóegységet elhelyezési- és térítési igény nélkül a bérlet megszűnésével egyidejűleg, de legkésőbb 30 napon belül köteles kiürítve visszaadni, illetve a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.
(5) A bérlő halála esetén a hátramaradt személy a lakóegységet a bérleti szerződésben kikötött időpontig változatlanul, bérlői feltételekkel használhatja. Az időpont bekövetkezését követően ránézve is a (4) bekezdésben, valamint a 74/D. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadóak. Minderről a bérlet megszűnését követően haladéktalanul, írásban kell tájékoztatni a hátramaradt személyt.
(6) A helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlet megszűnését követően határidő megszabásával írásban hívja fel a lakóegység használóját a kiürítési (kiköltözési) kötelezettségének teljesítésére a lakóegység visszaadásának módjára, valamint a jogkövetkezményekre is kiterjedő tájékoztatással.
(7) Amennyiben a kötelezett a lakóegységet határidőre nem üríti ki, a helyi lakásgazdálkodási szerv köteles haladéktalanul megtenni a peresítési javaslatot.
(8) A lakóegység bérlettel összefüggő jogvitára a 73. § rendelkezése az irányadó.”
30. § Az Ut. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“75. § A területi lakásgazdálkodási szerv az arra jogosult pénzintézettel szerződést köt
a) az R. 147. §-ának (2) bekezdésében foglalt lakástámogatás, továbbá
b) a Pénzügyminisztérium engedélye alapján a lakáselidegenítés
pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló számlák megnyitására és kezelésére.”
31. § Az Ut. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“78. § A vissza nem térítendő juttatás forrása a központi költségvetésben megállapított lakástámogatási előirányzatnak az elemi költségvetésben e célra meghatározott részösszege.”
32. § Az Ut. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A kérelmezőt nyilatkoztatni kell a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban megállapított méltányolható lakásigény feltételének a meglétéről.”
33. § Az Ut. a következő 85/A. §-sal egészül ki:
“(R. 177. – 177/B. §-okhoz)
85/A. § (1) A lakbértámogatás (kiegészítés) iránti kérelemhez be kell kérni a lakásbérleti szerződést vagy annak hiteles másolatát, valamint az önkormányzati bérbeadó szerv lakbérközlését, vagy a lakás havi lakbérének összegére vonatkozó nyilatkozatát (igazolását).
(2 ) A lakásüzemeltetési hozzájárulás iránti kérelemhez be kell kérni:
a) a havi – a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 113. § és 114. § rendelkezéseiben foglalt pótlékot nem tartalmazó – bruttó illetményről szóló igazolást,
b) az önkormányzati tulajdonú lakás bérleti szerződését, illetve annak hiteles másolatát,
c) a magántulajdonú lakás (lakóingatlan) egy hónapnál nem régebbi, ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapjának hiteles másolatát,
d) a kérelmező nyilatkozatát a lakás (lakóingatlan) lakószobáinak számáról és azok alapterületéről (m2), valamint a lakásban közös háztartásban életvitelszerűen együttlakó személyekről,
e) eltartott nagykorú gyermek tulajdonában lévő lakás esetén – ha a kérelmező arra haszonélvezeti joggal nem rendelkezik – az eltartás okát hitelesen bizonyító iratot, igazolást,
f) a közüzemi szolgáltató vagy a szolgáltatási díj beszedésére jogosult szerv által a tárgyév első napján érvényes árakkal kiállított, a szolgáltatások költségét igazoló számlákat,
g) egyedi fűtési mód esetén az energiahordozó szolgáltatási díját vagy bekerülési költségét igazoló számlát, illetve annak hiteles másolatát,
h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy ő maga és a vele együttlakó személyek a lakást kizárólag lakhatás céljára használják, abban víz- és hőenergia fogyasztással járó egyéb jövedelemszerző tevékenységet nem folytatnak.
(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv a lakásüzemeltetési hozzájárulás iránti kérelmet érdemben megvizsgálja és azt javaslatával az állományilletékes parancsnokhoz továbbítja. Az állományilletékes parancsnok (vezető) ellenőrzi a javaslat összegszerűségét, majd parancsban (határozatban, intézkedésben) rendelkezik a hozzájárulás folyósítására.”
34. § Az Ut. 87. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi lakásgazdálkodási szerv az R. 180. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében:)
“a) a HM rendelkezésű, állami tulajdonú lakás és személygépkocsi tároló helyiség, valamint a szállóférőhely és családi (garzon) szálló lakóegység bérbeadását megelőzően – különös tekintettel a szerződés előkészítő ívre – egyeztet a helyi lakóházkezelő szervvel,”
35. § Az Ut. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“88. § A budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv elszámolási kötelezettséggel az illetékességi területén önálló hatáskörben gazdálkodik
a) az intézményes feladatok ellátására szolgáló, a HM Központi Lakásbizottság által évente meghatározott lakáskerettel,
b) a helyi szabályzat szerint a HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiségekkel,
c) a garzonházban lévő, valamint a garzonházi elhelyezés céljára kijelölt lakásokkal,
d) a nőtlen- és nővérszálló férőhelyekkel, valamint a családi (garzon) szálló lakóegységekkel.”
36. § Az Ut. 89. §-a b) és j) pontjainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A helyi lakóházkezelő szerv az R. 184. § (2) bekezdésében foglalt feladatkörében:)
“b) gondoskodik a nőtlen- és nővérszálló férőhelyek, valamint a családi (garzon) szálló lakóegységek rendeltetésszerű használatra alkalmas, megfelelő állapotban történő átadás–átvételéről,”
“j) a személygépkocsi-tároló helyiség (állóhely) kivételével közreműködik a lakóépületben lévő vagy ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti hasznosítására irányuló eljárásban,”
37. § Az Ut. 90. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területi lakásgazdálkodási szerv az R. 184. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében:)
“b) elbírálja a vissza nem térítendő juttatás és a munkáltatói kölcsön támogatás iránt benyújtott kérelmeket, gondoskodik azok nyilvántartásáról és a támogatások összegének folyósításáról,”
38. § Az Ut. 94. §-a (1) bekezdésének a) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A helyi lakásgazdálkodási szerv nyilvántartást vezet:)
“a) az illetékességi körébe tartozó HM rendelkezésű lakásokról, személygépkocsi-tároló helyiségekről, valamint a nőtlen-, nővérszálló férőhelyekről és a családi (garzon) szálló lakóegységekről,”
“g) az albérleti díj hozzájárulás, a lakhatási költségtérítés támogatásokról, továbbá a részleges lakásfelújítási átalány és a lakáshelyreállítási költségtérítés folyósításához kiadott igazolásokról.”
39. § Az Ut. 95. §-a a) és d) pontjainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A helyi lakóházkezelő szerv nyilvántartást vezet:)
“a) az illetékességi körébe tartozó HM rendelkezésű lakások, a nőtlen-, nővér és családi (garzon) szállók, valamint a lakóépületekben lévő vagy azokhoz tartozó, bérbeadás útján hasznosított nem lakás céljára szolgáló helyiségek alapadatairól,”
“d) a nőtlen-, nővér- és családi (garzon) szállókban lévő férőhelyek és lakóegységek bérleti (használati) díjainak megállapításáról,”
40. § Az Ut. 96. §-ának a) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A területi lakásgazdálkodási szerv nyilvántartást vezet:)
“a) a HM rendelkezésű lakásokról, a nőtlen-, és nővérszállókról, valamint a családi (garzon) szállókról (központi nyilvántartás),”
“d) a vissza nem térítendő juttatásokról”
41. § Az Ut. 98. §-a (1) bekezdésének b)–c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az R. és ezen utasítás alkalmazásában:)
“b) a területi lakásgazdálkodási szerv, továbbá az MH elhelyezési feladatait ellátó központi szerv a HM Ingatlankezelési Hivatal,
c) a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egysége a HM Ingatlankezelési Hivatal Területi Lakásgazdálkodási Osztály,
d) a területi lakásgazdálkodási szerv lakásgazdálkodási egysége (budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv) a HM Ingatlankezelési Hivatal Budapesti Lakásgazdálkodási Osztály,”
42. § Az Ut. Mellékletének helyébe a következő Melléklet lép:
“Melléklet a 63/1995. (HK 33.) HM utasításhoz
A nőtlen-, nővér-, és családi (garzon) szállók bérleti (használati) díja
1. Nőtlen- és nővérszálló férőhely egyhavi bérleti díja szállókategória szerint:
|
|
A |
B |
C |
|
1 ágyas szobában |
3.300 Ft |
2.700 Ft |
2.100 Ft |
|
2 ágyas szobában |
2.700 Ft |
2.100 Ft |
1.500 Ft |
|
3 ágyas szobában |
2.100 Ft |
1.500 Ft |
1.200 Ft |
|
4 ágyas szobában |
1.500 Ft |
1.200 Ft |
900 Ft |
|
5 vagy többágyas szobában |
1.200 Ft |
900 Ft |
500 Ft |
2. A családi (garzon) szálló lakóegységek egyhavi bérleti díja: 5.000,-Ft.
3. A nőtlen- és nővérszálló férőhely egynapi (éjszakai) használati díja szállókategóriától függetlenül 800,-Ft.
4. Az 1–3. pontokban foglalt bérleti (használati) díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.”
Záró rendelkezések
43. § Ahol az Ut. ezen utasítással nem érintett rendelkezése a honvédelmi szerv közalkalmazottját említi, a rendelkezést a honvédelmi szerv állományába tartozó munkavállalóra is alkalmazni kell.
44. § A legénységi (rendfokozati) állománycsoportba tartozó szerződéses katonának az utasítás hatályba lépésekor már fennálló szállóbérlete csak akkor mondható fel, ha egyidejűleg a laktanyai elhelyezése legénységi szálláson biztosított.
45. § A szerződéses tiszti, valamint tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó, szállóbérletben lakó katona bérleti díj fizetési kötelezettsége ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg – az Ut. 69. § (4) bekezdésében foglalt kizárólagos használat esetének a kivételével – megszűnik. Erről a tényről, valamint a kizárólagos használat esetén fizetendő bérleti díj (új) összegéről a helyi lakásgazdálkodási szerv a hatálybalépést követő 30 napon belül köteles írásban értesíteni a szállóbérlőt és a bérleti díjat beszedő helyi lakóházkezelő szervet (szolgáltatót).
46. § Az Ut. ezen utasítás 42. §-ával beiktatott mellékletének 2. pontjában megállapított használati díjat a hatályba lépést követő 30. naptól kezdődően kell alkalmazni.
47. § (1) Ez az utasítás a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az Ut. 1. § c) pontja, 11. §-a, a 34. §-a előtti fejezetcím, a 76. §-a, 77. §-a, 79. §-a, 80. §-a, a 94. § (1) bekezdésének h) és i) pontjai, a 98. § (1) bekezdésének f) pontja, valamint a 99. §-a hatályát veszti.
(2) Az R-ben és az Ut-ban a végrehajtás szabályozására felhatalmazott honvédelmi szervek ezen utasítás hatályba lépését követő 60 napon belül kötelesek szabályozásaikat felülvizsgálni, és azok módosítását vagy újraalkotását elvégezni.
(3) Az Ut. jelen utasítással módosított szövegét a hatályba lépést követő 30 napon belül a Honvédelmi Közlönyben egységes szerkezetben közzé kell tenni.
Juhász Ferenc s. k.,
honvédelmi miniszter
*
Az utasítást a 26/2010. (II. 26.) HM utasítás 140. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte 2010. március 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás