270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet

1. § (1)¹ Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban: Szakértői Testület) az Szt. 16. §-ának (2) bekezdésében és 115/T. §-ának (1) bekezdésében megjelölt ügyekben, valamint 115/T. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben szakértői véleményt ad bírósági vagy hatósági megkeresés vagy megbízás alapján.

(2) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi jogvitás ügy

(3) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi kérdésnek minősül a (2) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlásával kapcsolatos bármely kérdés.

2. § (1)⁵ A Szakértői Testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A kinevezésre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) elnöke tesz javaslatot, amelynek összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől.

(2) A Szakértői Testület tagjának iparjogvédelmi szakértelemmel vagy az iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységi területen szakismerettel rendelkező személy jelölhető.

(3)⁶ A Szakértői Testület létszáma legfeljebb hetvenöt fő lehet.

(4)⁷ A Hivatal elnöke – ha a Szakértői Testület működőképességének megőrzéséhez szükséges – az (1) bekezdésben előírt ötéves időtartam lejártát megelőzően is javasolhatja újabb testületi tagok kinevezését. Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit ilyen esetben is alkalmazni kell.

3. § (1)⁸ A Szakértői Testület elnökét és elnökségét az igazságügyért felelős miniszter a Hivatal elnökének javaslatára nevezi ki a Szakértői Testület tagjai közül. Az elnök és az elnökség kinevezése ötéves időtartamra szól.

(2) Az elnökség hét tagból áll; a Szakértői Testület elnöke hivatalból tagja az elnökségnek.

(3)⁹ A Szakértői Testület titkárát a Szakértői Testület elnökével egyetértésben a Hivatal elnöke bízza meg a Hivatal kormánytisztviselői közül.

4. § (1)¹⁰ A Szakértői Testületet az elnök irányítja és képviseli. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség általa kijelölt tagja helyettesíti. Az elnökség tagjai – az elnökségben végzett munkájukkal összefüggésben – nem részesülnek díjazásban. Az elnök díjazásban részesülhet, amelynek összegét az elnökség javaslatára a Hivatal elnöke állapítja meg.

(2) A Szakértői Testületet az elnökön kívül az egyes ügyekben az eljáró tanács elnöke is képviselheti.

(3) Az elnökség figyelemmel kíséri és értékeli a Szakértői Testület működését. Üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer a Szakértői Testület elnöke hívja össze.

(4)¹¹ A titkár feladata a Szakértői Testület ügyvitelének ellátása. Díjazását a Szakértői Testület elnökének javaslatára a Hivatal elnöke állapítja meg.

5. § (1)¹² A Szakértői Testület az elnökség által megállapított és a Hivatal elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működik.

(2)¹³ A Szakértői Testületnek saját bevétele nincs; működésének feltételeiről és az ahhoz szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről a Hivatal gondoskodik és köti meg a Szakértői Testület működéséhez szükséges szerződéseket.

(3)¹⁴ A Szakértői Testület elnöke – az elnökség jóváhagyásával és a Hivatal elnökével egyetértésben – évente beszámol a Szakértői Testület tevékenységéről az igazságügyért felelős miniszternek. Az éves beszámolót tájékoztatásul meg kell küldeni a Hivatal felett a Kormány nevében felügyeletet gyakorló miniszternek is.

(4)¹⁵ A Szakértői Testület tagjainak névsorát, az ügyrendet és az éves beszámolót a Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni. A szakértői véleményt – ha annak közzétételét az eljáró tanács elnöke javasolja, a Hivatal elnöke pedig azzal egyetért – a Hivatal által kiadott szakfolyóiratban kell közzétenni.

(5)¹⁶ A Szakértői Testület pecsétje Magyarország címere ,,Iparjogvédelmi Szakértői Testület'' körirattal.

6. § (1) A Szakértői Testület nevében a szakértői véleményt három- vagy öttagú szakértői tanács (a továbbiakban: eljáró tanács) alakítja ki szótöbbséggel. A Szakértői Testület elnöke jelöli ki – az ügy természetének megfelelően – az eljáró tanács tagjait, valamint közülük az ügy előadóját és az eljáró tanács elnökét.

(2) Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a Szakértői Testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.

(3) A Szakértői Testület véleményének kialakításában nem vehet részt olyan személy, akivel szemben a Polgári Perrendtartás 178. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A Szakértői Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.

7. § (1) A Szakértői Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat – a titkár által történő előkészítést követően – a Szakértői Testület elnöke fogadja el és igazolja vissza.

(2)¹⁷ Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj, és ha az ügyben egynél több tanácsülés tartása szükséges, további ülésenként pótdíj számítható fel. E rendelet melléklete határozza meg az alapdíj és a pótdíj mértékét. A külső szakértő közreműködésének díja megegyezik az eljáró tanács előadó tagjának díjával.

(3) A (2) bekezdés szerint meghatározott díjat a Szakértői Testület elnöke legfeljebb 50%-kal megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja.

(4)¹⁸ A Szakértői Testületnek adott bírósági vagy hatósági megkeresés visszaigazolásában meg kell jelölni a díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelyet a Szakértői Testület nevében eljáró tanács által elkészített szakértői vélemény megküldése után kell megfizetni.

(5)¹⁹ A Szakértői Testületnek adott egyéb megbízás visszaigazolásában meg kell jelölni a díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelynek megfizetését követően a Szakértői Testület nevében az eljáró tanács elkészíti a szakértői véleményt.

(6)²⁰ A díjak számlázásánál az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

8. § (1)²¹ A Szakértői Testület a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást, nem tart helyszíni szemlét és nem idézhető. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.

(2)²² Az eljáró tanács zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt. A szakértői véleménynek külön tartalmaznia kell a jogalkalmazási kérdésekben tett – kivonatolt – megállapításokat is. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és az eljáró tanács elnöke ír alá.

(3)²³ Az eljáró tanács elnökének felterjesztésére a Szakértő Testület írásba foglalt szakértői véleményét és a rendelkezésre bocsátott iratokat a Szakértő Testület elnöke megküldi a megkereső bíróságnak vagy hatóságnak, illetve a megbízónak.

(4)²⁴ Az eljáró tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Szakértő Testület elnökétől, elnökségétől, sem más személytől. Ha azonban a Szakértő Testület elnöke megállapítja, hogy az eljáró tanács nem válaszolt a megkereső bíróság vagy más hatóság, illetve a megbízó által feltett bármely olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan a szakértői vélemény megadása a Szakértő Testület hatáskörébe tartozik, a szakértői vélemény kiegészítésére kérheti az eljáró tanácsot.

9. §²⁵ (1)²⁶ A szakértői vélemény elkészítéséért az eljáró tanács tagjait és a 6. § (2) bekezdése szerint igénybe vett külső szakértőt díjazás illeti meg, amelyet a 7. § (2)–(5) bekezdései alapján befolyt, illetve fizetendő díjból a Hivatal fizet ki, illetve előlegez meg az eljáró tanács tagjainak, illetve a külső szakértőnek.

(2) A befolyt díj felosztásának módját, mértékét a Szakértői Testület ügyrendjében kell meghatározni.

10. § (1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit azokra a megkeresésekre és megbízásokra kell alkalmazni, amelyek a hatálybalépést követően érkeznek a Szakértői Testülethez.

(2) A rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül – a 2. § és a 3. § rendelkezései szerint – ki kell nevezni a Szakértői Testület tagjait és tisztségviselőit. A kinevezésig a korábban hatályos rendelkezések szerint létrejött Találmányi Szakértői Testület működik tovább az e rendelet hatálybalépése idején meglévő összetételben és tisztségviselőkkel, megfelelően alkalmazva eljárása során e rendelet szabályait.

(3)–(4)²⁷