23/2002. (BK 17.) BM utasítás

a Belügyminisztérium Gépjármű Szabályzatáról^*

2002.09.30.

A belügyi gépjárművek fenntartási tevékenységének szabályozására, valamint a hivatali, szolgálati feladatokhoz igazodó gépjármű-üzemeltetés megszervezése érdekében kiadom a következő

u t a s í t á s t:

Az utasítás hatálya

1. Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatali szervezetei, a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek, valamint a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal, a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok és a minisztérium többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: belügyi szervek) használatában lévő gépjárműveire.

2. A más tulajdonában lévő, de a belügyi szerv által üzemeltetett (lízingelt, bérelt stb.) jármű is szolgálati, hivatali járműnek minősül, az ilyen járműre az utasítás rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

A gépjármű szakterület rendeltetése, szervei és azok feladata

3. A gépjármű szakterület rendeltetése, főbb feladatai:

a) a gépjármű szakterület a gazdasági szervezet szakágazata, amely a minisztérium és szervei személy- és anyagszállítási igényeinek kielégítéséhez, valamint egyéb különleges szakmai feladatok végzéséhez szükséges gépjármű-technikát biztosítja és ellátja a gépjármű-fenntartással, üzemeltetéssel kapcsolatos gazdálkodási feladatokat;

b) gondoskodik arról, hogy a jármű-nyilvántartási jegyzékben jóváhagyott gépjárműmennyiség rendeltetésének megfelelően a szerv rendelkezésére álljon;

c) szervezi a gépjárművek forgalmi üzemeltetését (forgalmazás), bonyolítja a feladatkörébe tartozó személy- és anyagszállításokat;

d) biztosítja a gépjárművek üzemképességének, műszaki színvonalának fenntartását, az üzemeltetéshez szükséges és egyéb – a hatáskörébe utalt – anyagokat, eszközöket, szolgáltatásokat;

e) ellenőrzi a gépjármű-igénybevételek jogosságát, a gépjárművek rendeltetésszerű használatát.

4. A gépjármű szakterület minisztériumi irányító szerve a BM Műszaki Főosztály, amely feladatkörében:

a) kidolgozza a minisztérium és szervei gépjárműállománya üzemeltetésével kapcsolatos szakmai szabályozásokat, intézkedéseket;

b) koordinálja és véleményezi a belügyi szervek gépjármű-utánpótlási és fejlesztési terveit;

c) engedélyezi a járműfenntartó tevékenység gyakorlását és a BM gépjárműjavító műhelyek üzemeltetését;

d) ellenőrzi a gépjárművek szabályszerű üzemeltetésére, igénybevételére, forgalmazására, az előírt műszaki színvonalon való tartására vonatkozó előírások betartását, szakfelügyeleti ellenőrzéseket végez.

5. A járműfenntartó szervezeteket irányító központi szervek az Országos Rendőr-főkapitányság, a Határőrség Országos Parancsnokság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a BM Oktatási Igazgatóság, melyek a feladataik ellátása során:

a) szervezik az alárendeltségébe tartozó járműfenntartó szervezetek gépjármű-forgalmazási és -javítási tevékenységét, meghatározzák a szakbeosztottak munkaköri feladatait, indokolt esetben kezdeményezik a gépjármű szakterületek szervezeti módosítását;

b) kezelik a központi szerv részére jóváhagyott jármű-nyilvántartási jegyzéket, szervenkénti nyilvántartást vezetnek a gépjárműállományról, indokolt esetben javaslatot tesznek a mennyiségi és minőségi összetétel változtatására, illetve a gépjárművek testületen belüli ideiglenes vezénylésére;

c) intézkedéseket tesznek a gépjárművek gazdaságos üzemeltetésének biztosítására;

d) kialakítják és jóváhagyásra előterjesztik a gépjármű teljesítmény, üzemeltetési, fenntartási költségnormákat, illetve kezdeményezik a szükség szerinti módosításokat;

e) szabályozzák a végrehajtó szervek gépjárműjavító műhelyeinek tevékenységét;

f) szervezik és elvégzik – a szerven belüli sajátosságoknak megfelelően – a szakállomány továbbképzését;

g) kezdeményezik a végrehajtó szervek szakterületei valamennyi tevékenységére kiterjedő ellenőrzéseket, és intézkedéseket tesznek az észlelt rendellenességek megszüntetésére;

h) a minisztériumi irányító szerv felé eleget tesznek elszámolási és jelentési kötelezettségének.

6. Járműfenntartó szervezet az a belügyi szerv, amely a rendelkezésre álló költségvetésből szolgálati, hivatali feladatok ellátásához gépjárművet üzemeltet, függetlenül a gépjárműállomány darabszámától, fajta- és típus összetételétől, a gépjárművek tulajdonjogától. E szervezet feladata ellátása során:

a) felméri és biztosítja a szolgálati feladatok zavartalan ellátásához a szerv gépjármű, üzemanyag, alkatrész – és egyéb anyagszükségletét, valamint a gépjármű fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges szolgáltatásokat.

b) végzi a jármű-nyilvántartási jegyzékben és a jóváhagyott költségvetésben biztosított keretek között a végrehajtó szerv részére az ellátási, gazdálkodási feladatokat.

c) felsőbb szervek iránymutatásainak figyelembevételével kidolgozza a gépjárműfenntartás helyi irányelveit, biztosítja a gépjárműjavítás és karbantartás előírt színvonalát és gépjárművek üzemeltetésére és javítására a járműgyártók által megadott technológiai előírások betartását, szabályozza a helyi gépjárműjavító műhely tevékenységét;

d) figyelemmel kíséri a gépjárműállomány kihasználtságát, szükség szerint javaslatot tesz szerven belüli átcsoportosításra;

e) gazdálkodik a rendelkezésére álló költségvetési keretekkel, indokolt esetben javasolja a költség-átcsoportosításokat, intézkedéseket tesz a fenntartási költségek csökkentése érdekében.;

f) megszervezi a gépjárművek igénybevételének, forgalmazásának tervszerű rendjét, lebonyolítja a hatáskörébe tartozó személy- és anyagszállításokat;

g) kidolgozza a gépjárművek előírás szerinti használata és a jogtalan igénybevételek megakadályozásának szabályait, és lehetőségeihez mérten biztosítja a balesetmentes közlekedés műszaki és személyi feltételeit.

h) biztosítja a gépjárművek üzem- és közlekedésbiztonságának fenntartását, a rendszeres karbantartás, javítás megszervezése és végrehajtása útján;

i) ellátja a gazdálkodással járó, általános tárolási, nyilvántartási, elszámolási, selejtezési, értékesítési, ellenőrzési stb. szakfeladatokat;

j) követi a gépjárműállomány – jármű-nyilvántartási jegyzék szerinti – alakulását, változását, vezeti a gépjárművek egyedi, hagyományos vagy számítógépes nyilvántartását, szükség szerint kezdeményezi a jármű-nyilvántartási jegyzék módosítását;

k) megszervezi, és az informatikai eszközök, módszerek felhasználásával végzi a menet- és műhelynyilvántartások vezetését, a km-teljesítmény, a ráfordítási és költségfelhasználási adatok gyűjtését, eleget tesz a jelentési és elszámolási kötelezettségeknek;

l) intézkedik az előírt gépjármű műszaki és környezetvédelmi felülvizsgálatok elvégzésére, illetve végrehajtja azokat;

m) gondoskodik a szolgálati célra alkalmatlanná vált, valamint a km- és időnorma szerint amortizálódott gépjárművek használatból való kivonásáról, értékesítéséről;

n) ellenőrzi a gépjármű-igénybevételek jogosságát, rendeltetésszerű használatát, műszaki állapotát, karbantartottságát és a közlekedésben való részvételét;

o) szervezi és végrehajtja a szakállomány előírt továbbképzését;

Személyhez kapcsolódó kötelezettségek, feladatok

7. A gépjármű szakterület vonatkozásában a szerv vezetőjének feladata:

a) jóváhagyja az általa vezetett szerv jármű-nyilvántartási jegyzékét, gondoskodik a jármű-nyilvántartási jegyzékben rögzített gépjárművek rendelkezésre állásáról, intézkedik a gépjárművek elosztására – szükség esetén – szerven belüli átcsoportosítására;

b) szabályozza az utasításokban előírtak és a helyi sajátosságok figyelembevételével a gépjármű szakterület ellátásának, a gépjárműállomány igénybevételének, forgalmazásának és vezetésének rendjét;

c) biztosítja

ca) a gépjárművek szabályszerű igénybevételének, rendeltetésszerű használatának feltételeit,

cb) a gépjárművek megfelelő műszaki színvonalon tartását,

cc) gazdaságos üzemeltetésének, fenntartásának feltételeit,

cd) az utasítás szabályainak megfelelő biztonságos tárolását.

d) rendelkezik a személyi állomány részére biztosított magáncélú kilométerkeretekkel, meghatározza a hatályos szabályozások alapján a magáncélú igénybevételek engedélyezésének szerven belüli rendszerét és annak alkalmazását, az ezzel kapcsolatos jogköröket, egyedi esetekben dönt a térítések kiszabásáról;

e) megadja a szükséges mértékű tájékoztatást a gépjármű szakterület részére a személy- és anyagszállítások – szolgálati, hivatalai feladatokhoz igazodó – tervszerű megoldásához, gondoskodik a gépjárművek, anyagok tárolásához, műszaki kiszolgálásához szükséges elhelyezések (tárolótér, javítóműhely) biztosításáról;

f) rendszeresen beszámoltatja a gépjármű szakterületet a működéséről, az ellátottság helyzetéről, intézkedik a nehézségek megszüntetésére;

g) megszervezi a gépjármű szakterület tevékenységének ellenőrzését, személyesen ellenőrzi, illetve ellenőrizteti, a gépjármű igénybevételek jogosságát, a gépjárművek rendeltetésszerű használatát, a gépjárművekkel rendelkező szervek vezetőire háruló kötelezettségek betartását, továbbá a gépjárművek üzem- és közlekedésbiztonsági állapotának fenntartását.

8. A gazdasági vezető (főigazgató, igazgató, főosztályvezető) feladatai:

a) a 6. pontban foglaltak figyelembevételével megszervezi és irányítja a gépjármű szakterület munkáját, hatáskörén belül gondoskodik a végrehajtás feltételeinek megteremtéséről;

b) megszervezi és irányítja a távlati, a középtávú gépjármű-fejlesztési tervjavaslatok kidolgozását, érvényesíti a minisztériumi szintű koncepciókat, megadja a mérő- és mutatószámokat;

c) elbírálja a jármű-nyilvántartási jegyzéktől, illetve a norma-előírásoktól – mennyiségben és ütemezésben – eltérő szerven belüli gépjármű és anyagigényeket, hatáskörét meghaladó esetekben javaslatot tesz a kielégítésre, ehhez kapcsolódóan a költségvetési keretek indokolt átcsoportosítására, illetve biztosítására;

d) biztosítja a gépjárműjavító műhely működéséhez szükséges berendezéseket, szerszámokat és műszereket, a gépjárműjavításban dolgozók részére a munkájukhoz szükséges típusismeret megszerzését;

e) figyelemmel kíséri a gépjármű és alkatrészkészletek alakulását, intézkedik az elfekvő készletek időbeni felszámolására és ellenőrzi az értékesítések szabályszerű lebonyolítását;

f) irányítja az előírt gépjármű-igénybevétel, forgalmazás, vezetés szerven belüli kialakítását, elbírálja a gépjármű szakterület vezető arra vonatkozó javaslatát, és jóváhagyásra felterjeszti a szerv vezetőjének;

g) elbírálja a hatáskörébe tartozó szolgálati gépjármű-igénybevételeket, és dönt az igénybevételek sorrendiségéről;

h) segíti a gépjárműszakterület-vezetőt a jogtalan igénybevételek megelőzésében, a közlekedési balesetekhez vezető okok feltárásában, a jogtalan igénybevételek esetén saját hatáskörben megindítja a fegyelmi és kártérítési eljárást;

i) véleményezi és jóváhagyásra előterjeszti a belügyi dolgozók tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő személygépkocsik szolgálati célú igénybevételére tett javaslatokat;

j) biztosítja a gépjármű szakterületen dolgozók szakmai képzésen való részvételét, szervezeti szinten megszervezi a szakmai továbbképzéseket, és ellenőrzi azok megtartását;

k) rendszeresen tájékoztatja a szerv vezetőjét a gépjármű-ellátottságról, a gépjárművek állapotáról, rendeltetésszerű használatáról, a szállítási szükségletek alakulásáról;

l) figyelemmel kíséri a gépjármű szakterület működését, a részére előírt ellenőrzések keretében figyelemmel kíséri a személy- és anyagszállítások szervezését, az igénybevételek jogosságát, a gépjárműállomány kívánt műszaki színvonalon tartását.

9. A gépjármű-szakterület végrehajtó szerveinek beosztottai – munkakörüknek megfelelően – a szerveken belül jelentkező feladataikat a munkaterületükre vonatkozó, külön utasításokban, szabályozásokban meghatározottak szerint kötelesek ellátni.

10. A gépjármű-szakterület vezető (osztályvezető, alosztályvezető, főelőadó, gépjármű-előadó) feladatai:

a) munkaterületenként megszervezi a szerv gépjármű szakterületen dolgozóinak tevékenységét, irányítja és ellenőrzi a munkájukat;

b) összeállítja a szerv gépjármű és gépjármű szakanyag-szükségleti tervjavaslatait, az érvényes gépjárműnormák, a rendelkezésre álló gépjármű-igénybevételi, üzemeltetési, ráfordítási adatok, tényszámok és a megadott irányelvek alapján;

c) irányítja az alkatrészek, anyagok közbeszerzési vagy szabad kézi úton történő beszerzését, szervezi a megrendelések időben történő, választék szerinti feladását, a teljesülések követését, gondoskodik a beszerzett gépjármű-szakanyagok beszállításáról, nyilvántartásba vételéről;

d) szervezi a szerven belüli gépjármű, alkatrész-, anyag- (üzemanyag) ellátás rendjét;

e) kidolgozza a gépjármű-igénybevétel, az ügyintézői gépkocsivezetés és a taxirendszerű forgalom szerven belüli rendszerét, megszervezi az igénybevételek összehangolását, a gépjárművek gazdaságos kihasználását és az indítószolgálat működését, bonyolítja a személy- és anyagszállításokat;

f) feladatkörében intézkedéseket tesz a jogtalan gépjármű-igénybevételek megakadályozására, kezdeményezi vezetőinél a megfelelő intézkedések kiadását, jogtalan igénybevételek esetén a fegyelmi és kártérítési eljárás megindítását;

g) javaslatot, tervezetet készít a személyi állomány részére a magáncélra biztosított kilométerkeretek szerven belüli elosztására, nyilvántartja a felhasznált km-eket, gondoskodik a térítési összegek kiszabásáról és elszámolásáról;

h) gondoskodik a gépjárművek műszaki és közlekedésbiztonsági megfelelőségének fenntartásáról, a karbantartások, javítások rendszeres elvégeztetéséről;

i) megszervezi a gépjárműjavító műhely tevékenységét, az előírt gépjármű- és technikai szemléket, időszakos műszaki és környezetvédelmi vizsgákat, a javítások tapasztalatainak figyelembevételével felméri a szerv javítási szükségletét, a javítási igényeket összehangolja a rendelkezésre álló műhelykapacitással, ütemtervet készít az időszakos karbantartási, javítási munkákra;

j) biztosítja a műhelykapacitás gazdaságos kihasználtságát, a korszerű karbantartási, javítási technológiák alkalmazását, a karbantartási, javítási munkák szakszerűségét;

k) irányítja, elvégezteti, illetve részére előírt esetekben és mértékben végzi a gépjármű-gazdálkodással járó tárolási, nyilvántartási, okmányolási, elszámolási, selejtezési, értékesítési feladatokat;

l) a helyi elhelyezési körülmények figyelembevételével meghatározza a gépjárművek rendszeres és napi tárolását, véleményezi a szolgálati személygépkocsik munkaidőn túli, telephelyen kívüli napi tárolásának engedélyezésére irányuló kérelmekre;

m) végzi, illetve elvégezteti a gépjárművek egyedi nyilvántartását, a kilométer-teljesítmények, az alkatrész-anyagfelhasználások okmányolását, kialakítja az adatgyűjtések szerven belüli rendjét, összeállítja az előírt elszámolási, adatszolgáltatási jelentéseket;

n) figyelemmel kíséri az üzembentartási, fenntartási költségek alakulását, az esetleges költségátcsoportosításra és a ráfordítások reális csökkentésére intézkedéseket tesz;

o) előkészíti és bonyolítja a szolgálati célra alkalmatlanná vált járművek használatból való kivonását, értékesítését, intézkedik a feleslegessé vált alkatrészek, anyagok, műhelytechnikai berendezések helyi selejtezésére;

p) szervezi a gépjármű szakterületen dolgozók szakmai továbbképzését, javaslatot tesz a belügyi vizsgabiztosok és tanúsítványadók kiképzésére;

q) kidolgozza a gépjárműfenntartás helyi irányelveit, biztosítja a gépjárműjavításhoz és karbantartáshoz szükséges technológiai előírásokat, gondoskodik korszerű gépjármű-vizsgálati módszerek bevezetéséről, szabályozza a gépjárműjavító műhely tevékenységét, ellenőrzi a technológiai utasítások betartását;

r) ellenőrzi a gépjármű igénybevételek jogosságát, a gépjárművek megfelelő színvonalon tartását, a közlekedésben való részvételét, javításukhoz történt alkatrész-felhasználások szükségszerűségét, továbbá a gépjárműraktárat;

s) figyelemmel kíséri a javítóműhelyekben keletkezett veszélyes hulladékok kezelését, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően intézkedik a veszélyes hulladékok szakszerű összegyűjtésére, tárolására és átadására.

11. A gépjármű forgalmazó szakterület vezető (osztályvezető, alosztályvezető, főelőadó, gépjármű-előadó, garázsmester) feladatai:

a) munkaterületén megszervezi a hozzátartozó beosztottak munkáját, a gépjárművek szakszerű tárolását;

b) gondoskodik az indítónapló vezetéséről, nyilvántartja a baleseteket;

c) figyelemmel kíséri a gondjaira bízott gépjárművek műszaki állapotát, a napi karbantartás elvégzését és a kötelező technikai szemlék időben történő végrehajtását, intézi a meghibásodott gépjárművek javításba adását;

d) figyelemmel kíséri a gépjárművek időszakos műszaki és környezetvédelmi vizsgájának esedékességét és annak végrehajtását;

e) rendszeresen figyeli a gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának alakulását, intézkedik a megengedhetőnél magasabb üzemanyag-fogyasztással közlekedő gépkocsik megjavítására;

f) rendszeresen vizsgálja, illetve megvizsgáltatja a garázsból kirendelt gépjárművek műszaki és közlekedésbiztonsági állapotát, a KRESZ-ben előírt felszereltségét, a biztonsági és jelzőberendezések működését, intézkedik a felmerült hiányosságok megszüntetésére;

g) végzi a gépkocsivezetők szakmai továbbképzési tervében a részére előírt feladatokat;

h) rendszeresen ellenőrzi a gépjárművek menetokmányainak helyes vezetését, a gépjárművek tárolását és szakszerű karbantartását, a biztonsági és munkavédelmi előírások betartását, intézkedést tesz a rendellenességek megszüntetésére.

12. A raktáros feladatai:

a) a szakanyagi speciális előírások figyelembevételével tárolja és kezeli a szerv gépjárműveinek üzemeltetéséhez és javításához szükséges alkatrészeket, anyagokat;

b) a számviteli előírások betartásával végzi a gépjármű alkatrészek, anyagok bevételezését és kiadását, illetve azok bizonylatolását;

c) átveszi a bevont, illetve csereként leadott alkatrészeket, anyagokat és gondoskodik a selejt-nyilvántartásra kötelezettek visszavételezéséről;

d) figyelemmel kíséri a raktári készletek alakulását, kezdeményezi a lecsökkent anyag- és alkatrészkészletek feltöltését.

13. A gépjárműjavító műhelyvezető, technikus feladatai:

a) köteles naprakész ismeretekkel rendelkezni a szervnél üzemeltetett, illetve a műhelyben javított gépjárművek mindenkori műszaki állapotáról, a gépjárművek karbantartási, javítási, műszaki vizsgáztatási rendszeréről, az egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési, karbantartási előírásokról;

b) irányítja a napi karbantartási, javítási munkát, abban közreműködik és tapasztalatait átadja a munkatársainak;

c) kialakítja a munkaidő, illetve a műhelyfelszerelések reális kihasználását biztosító munkamódszert, munkaelosztást;

d) intézkedik a javításra beérkező járművek átvételére, meghatározza a javítási részfeladatokat, jóváhagyja az alkatrész és anyagigényt, menetközben ellenőrzi a javítások szakszerűségét, gondoskodik a kijavított gépjárművek műszaki és közlekedésbiztonsági ellenőrzéséről;

e) javaslatot tesz a saját műhelyben nem vagy csak gazdaságtalanul javítható gépjárművek külső javításba adására;

f) elbírálja a gépjárművek javítása során kiszerelt alkatrészek további használhatóságát, illetve javíthatóságát;

g) gondoskodik az általános és speciális javítóműhelyi, a munkaidő és az anyagfelhasználási nyilvántartás, elszámolás vezetéséről;

h) elvégzi a szakmai továbbképzési tervben részére előírt feladatokat;

i) rendszeresen tájékoztatja a gépjármű szakterület vezetőt a műhely munkájáról, a karbantartások, javítások végrehajtásáról, adatokat szolgáltat a szerv gépjármű javítási szükségleteinek felméréséhez.

14. A gépjárműszerelő feladatai:

a) köteles naprakész ismeretekkel rendelkezni a szervnél üzemelő gépjárművek típusairól, szerkezeti sajátosságairól, javításának módjáról, az egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási, javítási előírásokról, szakszerűen végezni a gépjárművek technikai ellenőrző vizsgálatát és javítását;

b) elszámol a felvételezett karbantartó, javító anyagokkal, továbbá a javítás során kiszerelt csereköteles anyagokkal, alkatrészekkel;

c) rendeltetésének megfelelően használja és rendszeresen ápolja a műhely berendezéseit, felszereléseit és a szerszámokat;

d) betartja a műhelyre vonatkozó munka- és balesetvédelmi előírásokat.

15. Az ügyintézői gépkocsi-szakfelelős feladatai:

a) köteles naprakész ismeretekkel rendelkezni a gépjármű karbantartásáról, javítás rendszeréről, az egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési, karbantartási előírásokról;

b) végrehajtja a szervezeten belül szabályozott rendszerben az ügyintézői gépkocsik üzemeltetésével, karbantartásával, javításával kapcsolatosan részére előírt feladatokat;

c) figyelemmel kíséri a felügyelete alá tartozó gépkocsik műszaki állapotát, gondoskodik azok állandó üzemképességének, illetve üzembiztonságának fenntartásáról;

d) az indulás előtt rendszeresen megvizsgálja a gépkocsik KRESZ-ben előírt műszaki, közlekedésbiztonsági felszereltségét, a biztonsági és jelzőberendezések működését;

e) koordinálja, illetve végzi a hatáskörébe utalt járművek technikai kiszolgálására, valamint javítására történő átadás-átvételét;

f) figyelemmel kíséri a napi karbantartás végrehajtását és a javítási ütemtervben meghatározott időben elvégezteti a technikai ellenőrző vizsgálatokat, meggyőződik a javítások szakszerűségéről, elvégzi a kijavított gépkocsik műszaki, közlekedésbiztonsági vizsgálatát;

g) megszervezi a gépkocsik ügyintézők közötti átadásának-átvételének végrehajtását;

h) gondoskodik az ügyintézői gépkocsik napi forgalmazás befejezése utáni tárolásáról és tisztításáról;

i) rendszeresen ellenőrzi a menetlevél és a hibajelentő lap szabályszerű vezetését, összesíti az üzemanyag-felhasználást, végzi az elszámolással járó adminisztratív feladatokat;

j) felhívja az ügyintézői gépkocsit vezetők figyelmét a szabályok betartására, az észlelt rendellenességek megszüntetésére.

16. A gépjárműindító vagy ezzel a feladattal megbízott szakbeosztott feladatai:

a) feladatának ellátásához szükséges mértékben ismerje a gépjármű-igénybevételi, forgalmazási és menetokmányolási előírásokat;

b) vezeti a gépjárműindító naplót, végzi a gépjárművek indítását, érkeztetését, a menetlevél kezelését, illetve ha arra kijelölik, elvégzi a kiadott üzemanyag elszámolásával járó feladatokat;

c) nyilvántartja a gépjárművek igénybevételének elrendelésére jogosultaktól kapott kirendeléseket és ennek megfelelően biztosítja a gépjárművek indítását;

d) a gépjárművek indítása előtt meggyőződik a főfoglalkozású, illetve ügyintézői gépkocsit vezetőknek az adott gépkocsi vezetésére való jogosultságáról, az előírt menetokmányok meglétéről, előírás szerinti vezetéséről;

e) meggyőződik a telephelyre történő be- és kilépés jogosultságáról;

f) a gépjárművezetésre való alkalmatlanság, az ítélőképességet károsan befolyásoló szer hatása vagy egyéb rendellenesség észlelése esetén megtagadja, illetve megakadályozza a gépjármű indítását, és ezt azonnal jelenti az illetékes vezetőnek.

17. A főfoglalkozású gépjárművezető feladatai:

a) vezeti a menetlevelet és elszámolja a teljesített kilométereket, a gépjármű üzemeltetése közben felhasznált üzemanyagokat;

b) ismeretekkel rendelkezik a gondjaira bízott gépjárművek szerkezetéről, elvégzi az előírt napi karbantartást és a kisebb javításokat (pl. izzó-, kerékcsere), a javítási ütemtervben meghatározott időben gondoskodik a technikai ellenőrző vizsgálatok elvégzéséről, nagyobb meghibásodás esetén kezdeményezi a gépjármű javíttatását;

c) köteles megismerni a belügyi szerv gépjárműveinek forgalmazását, igénybevételét, vezetését szabályozó előírásokat, gondoskodik a gépjármű megfelelő őrzéséről, illetve biztonságos elhelyezéséről;

d) a gépjármű átadás-átvétele alkalmával szakszerűen elvégzi a műszaki, közlekedésbiztonsági átvizsgálást, a szerszámkészlet és az egyéb tartozékok átadás-átvételét;

rendszeresen figyelemmel kíséri a gondjaira bízott gépjármű normához viszonyított üzemanyag-fogyasztását, és az észlelt túlfogyasztást azonnal jelenti a szakmai elöljárónak;

e) szakszerűen, rendeltetésszerűen vezeti a gépjárművet, a napi munkavégzésre kipihenten jelentkezik, az ítélőképességet akár legenyhébb módon károsan befolyásoló szer hatása alatt járművet nem vezethet;

f) ha vezetés közben álmosságot, rosszullétet érez, azt azonnal jelzi a gépkocsi parancsnokának és (vagy) utasának, szükség esetén pihenőt tart, súlyosabb esetekben a legrövidebb úton segítséget kér;

g) közúti baleset esetén a KRESZ vonatkozó szabályai szerint jár el, illetve elvégzi az utasításban a baleset esetére előírt feladatokat;

h) a jogtalannak vélt igénybevételre felhívja a kirendelő vagy a vele utazó vezető figyelmét, a jogtalan igénybevételt jelenti az illetékes vezetőnek;

i) rendszeresen bővíti szakmai ismereteit, részt vesz a továbbképzéseken;

j) az üzemeltető belügyi szerv, a BM Műszaki Főosztály, a rendőrség ellenőrzést végző munkatársai felszólítására átadja a gépjármű menetokmányait és a vezetői engedélyét;

k) a szolgálat befejezése után átvizsgálja a gépjárművet, hogy abban nem maradtak-e utasok által ottfelejtett idegen tárgyak (iratok, okmányok, fegyver, lőszer stb.)

18. Az ügyintézői gépkocsit vezető személy a belügyi szervnél érvényben lévő igénybevételi rend szerint, a gépkocsival rendelkező vezető által meghatározott időpontban és útvonalon használja a részére kijelölt és általa a törzslapon átvett gépkocsit, illetve végzi a gépkocsi kezelésével járó, reá előírt feladatokat, ezen belül:

a) ismeretekkel rendelkezik az általa vezetett gépkocsitípusra vonatkozó alapvető kezelési és műszaki előírásokról;

b) az arra meghatározott helyen (telephelyen, garázs, szolgálat átadás, étvételének helyén) és módon átveszi, illetve az igénybevétel után átadja az ügyintézői gépkocsit;

c) a gépkocsi igénybevétele előtt elvégzi az előírt ellenőrzéseket, meggyőződik a közlekedésbiztonsági és jelzőberendezések megbízható működéséről, a gumik állapotáról, az észlelt hibákat jelzi az ügyintézői gépkocsi-szakfelelősnek;

d) a szolgálati szállítási feladatokat a legrövidebb időn belül végrehajtja;

e) rendellenességek észlelése esetén köteles azonnal megállni, és amennyiben lehetséges, a hiba okát megállapítani;

f) a kisebb hibákat (izzócsere, kerékcsere stb.) – a lehetőségekhez és körülményekhez képest – az út folytatása érdekében a helyszínen javítja vagy megjavíttatja;

g) szakszerűen, rendeltetésszerűen vezeti a gépjárművet, a járművezetésre kipihenten jelentkezik, az ítélőképességet akár legenyhébb módon károsan befolyásoló szer hatása alatt járművet nem vezethet;

h) ha útközben álmosságot, rosszullétet érez, a vezetést átadja a gépjárművön utazó, vezetésre jogosító igazolvánnyal rendelkezőnek, ha erre nincs mód, megáll és pihenőt tart, súlyosabb esetekben a lehető legrövidebb úton segítséget kér;

i) a javítási ütemtervben meghatározott időpontban – a kijelölt ügyintézői gépkocsi-szakfelelős, garázsmester útján – elvégezteti a technikai ellenőrző vizsgálatokat;

j) az igénybevétel után a gépkocsit a telephelyen szolgálatot teljesítő gépkocsi-szakfelelősnek vagy az ügyeletes szakbeosztottnak átadja;

k) vezeti a menetlevelet és a felhasznált üzemanyagról – az előírt időközönként – elszámol az ügyintézői gépkocsi-szakfelelősnek, garázsmesternek, illetve az ezzel a feladattal megbízott személynek.

Gépjárművek, gépjármű szakanyagok, szolgáltatások
tervezése, a szükségletek kielégítésének rendje

19. A gépjármű szakterület eszközei, szakanyagai:

a) gépjárművek:

aa) személygépkocsi;

ab) közúti terepjáró személygépkocsi;

ac) nehéz terepjáró személygépkocsi;

ad) mikrobusz (egyterű személygépkocsi);

ae) áruszállító tehergépkocsi (3500 kg össztömegig);

af) tehergépkocsik (3500 kg össztömeg felett);

ag) autóbusz;

ah) motorkerékpár;

ai) különleges gépjármű;

aj) egyéb gépjármű.

b) szakanyagok

ba) gépjármű-fődarabok;

bb) szerkezeti alkatrészek;

bc) egyéb anyagok:

bca) gumiabroncsok, tömlők, tömlővédők;

bcb) akkumulátorok;

bcc) elektromos felszerelések, kábelek ;

bcd) üzemanyagtároló és kimérő edényzet;

bce) hajtó-, kenő és karbantartó anyagok.

20. A különleges és egyéb gépjárművek használatának szabályait, beépített szerkezeteit a gazdálkodásért felelős szerv vezetőjének utasításai, illetve a szerv cikkjegyzékei tartalmazzák. A járműkategóriának való megfelelést a forgalmi okmányok rögzítik.

21. A szükségletfelmérés – tervezés – tervmódosítás általános elveit a költségvetési tervkészítés mindenkori rendjét minisztérium gazdálkodási szabályzata tartalmazza.

22. A gépjármű, a szakanyagi, illetve szolgáltatási szükségletek felméréséhez, tervezéséhez alapul szolgálnak:

a) a középtávú gépjármű-fejlesztési terv előirányzatai;

b) a gépjármű nyilvántartási jegyzékben jóváhagyott gépjármű mennyiségek;

c) az érvényes gépjárműnormák kötelező előírásai, adatszámai;

d) a jóváhagyott vagy felsőfokon elrendelt, tervbe vett szervezeti változás, feladatnövekedés, csökkenés;

e) a megelőző időszakok km-teljesítmény költségráfordítási és anyagfelhasználási tényszámai, továbbá a tervidőszakban várható szolgálati, hivatali szállítási szükségletek gépjármű, szakanyagi és szolgáltatási igényei.

23. A gépjármű üzemeltetési és fenntartási normák:

a) fenntartási, ráfordítási normák (alkatrész, gumiköpeny, üzemanyag, tárolóedényzet stb. normák);

b) teljesítménynormák (gépjármű összlefutási kilométer-normák, amortizációs norma, havi igénybevételi kilométer-normák);

c) költség- (forint-) normák, a mennyiségi anyagfelhasználási normák forintvetületei, 1 kilométerre eső összráfordítási költségnormák.

24. A 23. pont szerinti normákat a gazdálkodó szervek önállóan, a helyi sajátosságoknak megfelelően határozzák meg, ha a norma kialakítására központilag nem történik intézkedés.

25. Az éves gépjármű, gépjármű-szakanyag és pénzszükségleti (költségvetési) tervjavaslatot a költségvetés készítését általánosan szabályozó utasításokban és az évenként kiadott tervezési útmutatókban, illetve kiegészítéseikben meghatározott költséghelyeken (költségvetési címeken) az ott előírtak szerint kell összeállítani.

26. A gépjárművek, szakanyagok vonatkozásában a szükségleti tervjavaslat tartalmazza:

a) a szervezeti vagy feladatköri változásból származó és a gépjármű-nyilvántartási jegyzékben már jóváhagyott gépjármű-fejlesztéseket;

b) a gépjárműállomány amortizációjából eredő, utánpótlási célú gépjárműbeszerzéseket;

c) gépjárműalkatrész- és anyagszükségleteket;

d) a gépjármű fenntartással és üzemeltetéssel kapcsolatos külső szolgáltatások költségfedezetét;

e) hajtó- kenő- és karbantartóanyag-szükségletet;

f) gépjármű-biztosítások fedezetét;

g) tartós bérleti konstrukcióban biztosított járművek költségfedezetét.

27. A Belügyminisztérium költségvetési fejezethez tartozó költségvetési szervek Gazdálkodási Szabályzatának függelékében felsorolt szervek a gépjármű szakterületek által összeállított fejlesztési és utánpótlási célú gépjármű szükségleti terveket az elemi szükségleti tervek összesítése után koordinációra a BM Műszaki Főosztálynak küldik meg.

28. A gépjárművek fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos árubeszerzéseket és a szolgáltatások megrendelését a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott értékhatárok és a beszerzési szabályzatban foglaltak figyelembevételével kell végrehajtani.

29. Az előírt kilométer-futási norma elérése után, vagy rendkívüli meghibásodásban, baleseti sérülésben gazdaságtalanul javítható, illetve szolgálati célra alkalmatlanná, feleslegessé vált gépjárművek esetében intézkedni kell rendszerből történő kivonásra, selejtezésre és értékesítésre.

30. A gépjárművek használatból való kivonását a belügyi szervek vagyonkezelésében lévő kincstári vagyontárgyak használatból való kivonásáról és hasznosításáról szóló hatályos szabályozás alapján kell végrehajtani.

31. A használatból való kivonás előtt a gépjárművek okmányait az előírások szerint le kell zárni, majd értékesítésük után ezeket az ügyiratkezelés szabályaiban előírt ideig megőrizni.

32. A kivonásra került, értékesített gépjárművet a nyilvántartásból véglegesen ki kell vezetni.

33. Egyes gépjárművek normatíváinak alkalmazásához, a fejlesztési és utánpótlási célú gépjármű-beszerzési, bérleti szükségleti terv összeállításához, a gépjárművek, üzemanyagok, kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szolgáltatások beszerzéséhez a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseiről szóló jogszabály, illetve a miniszteri beszerzési utasítások; a belügyi szervek használatából kivont gépjárművek további hasznosítása, értékesítése során az államháztartásról szóló, valamint a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről szóló jogszabályok és miniszteri utasítások rendelkezéseit kell alkalmazni.

Forgalmi üzemeltetés, a gépjárművek igénybevétele

34. A belügyi szervek gépjárművei a következő rendszerben üzemelhetnek:

a) állami vezetők részére biztosított személyi használatú gépjármű, főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy főfoglalkozású gépjárművezető nélkül;

b) főosztályokhoz, osztályokhoz, hivatali vagy egyéb szakmai egységekhez kihelyezett gépjármű főfoglalkozású gépjárművezetővel;

c) taxirendszerben, főfoglalkozású gépjárművezetővel;

d) ügyintézői gépjármű-vezetési rendszerben.

35. Taxirendszer: az arra kijelölt, főfoglalkozású gépjárművezető által vezetett gépjármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerven belüli vagy szervek közötti – összevont, nem főosztályhoz, osztályhoz vagy egyéb szakmai egységhez kötött – igénybevétele.

36. A taxirendszerű gépjárműforgalom bevezetésének szükségességét a gépjármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője dönti el.

37. A taxirendszerű forgalmi üzemeltetésre a gépkocsikat és az azok igénybevételre jogosult szerveket a gépjármű nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője vagy annak megbízottja jelöli ki.

38. A taxirendszerű forgalomba vont gépjárművek igénybevételének koordinálását a gépjármű szakterület végzi.

39. Ügyintézői gépkocsivezetéssel történő forgalmi üzemeltetésnek minősül, ha a szolgálati gépkocsit nem főfoglalkozású gépkocsivezetők, hanem a belügyi szakfeladatokat ellátók maguk vezetik.

40. A szolgálati járműveket az a minisztérium, illetve belügyi szerv alkalmazásában álló köztisztviselő, hivatásos állományú, közalkalmazott vagy munkavállaló vezetheti, aki rendelkezik az adott járműre érvényes vezetői engedéllyel és megfelelő gépjárművezetői gyakorlattal, valamint megbízást kapott a gépjármű vezetésére.

41. Főfoglalkozású gépjárművezetők a gépjárművezetői munkakör betöltésére kinevezett, illetve alkalmazott személyek, akiknek fő feladata a gépjármű vezetése és az azzal kapcsolatos szakfeladatok elvégzése.

42. Főfoglalkozású gépjárművezetőként való alkalmazáshoz a vezetendő gépjármű kategóriájára érvényes gépjárművezetői engedély, valamint eredményes pszichikai vizsgálat és képzésben való részvétel szükséges.

43. Az ügyintézői gépkocsik vezetőit a gépkocsit használó szervezeti egységek vezetői jelölik ki. Ha a belügyi szerv vezetője úgy rendelkezik, akkor a gépjármű-szakterület meggyőződhet a jelöltek vezetésre való elméleti és gyakorlati felkészültségéről és a gépjárművezetésről szóló megbízásról igazolást (igazolványt) adhat ki. Az igazolás (igazolvány) formáját és tartalmát saját hatáskörben lehet meghatározni.

44. Az ügyintézői gépkocsi vezetésével megbízottak csak a részükre kijelölt gépkocsi (gépkocsik) vezetésére jogosultak. A gépjármű szakszerű vezetéséért, kezeléséért felelősséggel tartoznak. Személyváltozásnál, helyettesítésnél vagy szolgálatváltásnál a gépjármű és tartozékai átadás-átvétel tárgyát képezik.

45. Az ügyintézői gépkocsit vezetőktől a szolgálati gépkocsi vezetésére szóló megbízást vissza kell vonni, ha:

a) a gépjárművezetői engedélyét bevonták, vagy az érvényét veszti;

b) a szolgálati gépkocsit nem rendeltetésszerűen használta, a gépkocsi igénybevételével visszaélt, ítélőképességét károsan befolyásoló szer vagy szeszes ital hatása alatt vezetett gépjárművet, vagy saját hibájából súlyos balesetet okozott.

46. A Belügyminisztérium gépjárműveivel a közúti forgalomban csak a KRESZ előírásai szerint, abban meghatározott menetsebességgel szabad közlekedni. A belügyi szervek gépjárműveit vezetőknek fokozott gondot kell fordítani a közlekedésrendészeti szabályok betartására, az előzékeny, udvarias vezetésre.

47. A járművekkel általában csak a belügyi szervek állományba tartozó személyek szállíthatók, állományba nem tartozó személyek

a) a szolgálati tevékenységgel összefüggő esetekben;

b) a 34. a) pont szerinti jogosultság esetén;

c) engedélyezett magáncélú igénybevételkor;

d) a KRESZ által előírt segítségnyújtáskor

vehetik igénybe.

48. Azoknak a gépjárműveknek a körét, melyekkel nem engedélyezhető magáncélú személy- és anyagszállítás a belügyi szerv jármű-nyilvántartási jegyzékében kell rögzíteni.

49. A gépjárművek rendeltetésével, szolgálati és magáncélú használatával összefüggő szabályokat belügyi járművek használatáról, üzemeltetési költségelszámolásáról szóló utasítás tartalmazza.

Gépjárművek és szakanyagok tárolása

50. A gépjárművek és a gépjármű-szakanyagok tárolására és karbantartására vonatkozó általános előírások figyelembevételével

a) ki kell alakítani a gépjárművek tárolásához a sajátos és biztonságos elhelyezési körülményeket a belügyi szervek objektumain belül;

b) biztosítani kell a gépjárművek és gépjármű-szakanyagok (alkatrész-anyagok, üzem- és kenőanyagok) tárolásának, kezelésének sajátos feltételeit;

c) a műszaki színvonal fenntartása, az üzembiztonság fokozása, az elhasználódás lassítása érdekében a gépjárműveket rendszeresen karban kell tartani, műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi állapotukat rendszeresen meg kell vizsgálni és a szükséges javítási munkákat idejében el kell végezni.

51. A telephely a belügyi szerv gépjárműveinek és gépjármű anyagainak tárolására, technikai kiszolgálására – karbantartásra, javításra – kijelölt és megfelelően berendezett terület.

52. A telephelynek alkalmasnak kell lennie a gépjárművek és gépjármű szakanyagok:

a) biztonságos elhelyezésére, szabályos tárolására, megóvására;

b) a gépjárművek tisztántartására, mosására, karbantartására;

c) a gépjárművek technikai kiszolgálására, üzemkész állapotban tartására.

53. A tárolóhely a belügyi szerv gépjárműveinek – hivatali, szolgálati időn kívüli leállítása esetén – biztonságos elhelyezésére szolgáló terület. Tárolóhely lehet a minisztérium és szervei vagyonkezelésében lévő vagy általuk bérelt minden olyan terület, létesítmény, objektum, amely megfelel a biztonságos gépjárműtárolás feltételeinek.

54. A jármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője által kijelölt tárolóhely a belügyi járművek használatáról, üzemeltetési költségelszámolásáról szóló 8/1996. (BK 9.) BM utasítás 16. pontja szerinti telephelynek minősül.

55. A gépjármű telephelyen, illetve tárolóhelyen függetlenül attól, hogy az belügyi vagy más objektumokban van kijelölve, biztosítani kell:

a) a gépjárművek és gépjármű-szakanyagok biztonságos elhelyezését, őrzését;

b) az időjárási ártalmak elleni védelmét;

c) szakszerű tárolását;

d) a tűz- és vagyonbiztonság megteremtésének lehetőségét, munkavédelmi és balesetelhárítási szabályok betartását.

56. A telephelyen belüli közlekedés rendjét a KRESZ előírások alkalmazásával a szerv vezetőjének kell szabályozni.

57. A gépjárművekkel a telephelyet elhagyni csak a jármű érvényes forgalmi engedélyével, a környezetvédelmi felülvizsgálatot és biztosítást igazoló lappal, menetlevelével, illetve az indítószolgálat (indító) tudomásával, az indítónaplóba történő megfelelő okmányolás (bejegyzés) után lehet.

58. Ahol indítószolgálat nincs, e szolgálat feladatkörébe tartozó feladatok ellátását – a helyi körülményekre figyelemmel – a gépjárművel rendelkező vezetőnek kell megszerveznie, más belügyi szakfeladatot ellátók megbízásával.

59. A gépjárműveket naponta, az üzemeltetés szüneteiben (éjszaka) vagy munkaszüneti napokon a 61–62. pontban meghatározott eseteket kivéve belügyi gépjármű telephelyeken, belügyi objektumokban kell tárolni (napi tárolás).

60. A gépjárművek üzemeltetésének hosszabb, több hetes szüneteltetése, a gépjárművek leállítása esetén a tárolás kizárólag csak belügyi telephelyen történhet (tartós tárolás).

61. Szolgálati járművet hosszabb időre belügyi tároló- vagy telephelyen (a továbbiakban együtt: telephelyen) kívül tárolni csak kivételes, rendkívül indokolt esetben a gépjármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetőjének engedélyével lehet.

62. Szolgálati szempontból indokolt esetben a megbízó vezető (parancsnok) egy-egy alkalomra írásban engedélyezheti a szolgálati gépkocsik telephelyen kívüli (pl. éjszakai) tárolását, ha a munka (szolgálat) késői időpontban történő befejezése, illetve a vidéki kiszállásra való korai indulás, késői érkezés – a telephely és a lakás közötti közforgalmú járművön való utazással – a gépkocsivezető pihenőidejét nagymértékben lerövidítené. Az engedélyezés tényét a gépjármű menetlevelében kell rögzíteni.

63. A belügyi telephelyen kívüli tárolás alkalmával a lakásához történő érkezést, majd az onnan való indulás idejét a menetlevélbe be kell jegyezni.

64. Megkülönböztetésre alkalmas jelzéssel ellátott, különleges vagy olyan gépjárművet, amelynek testületi (rendvédelmi) jellege kihangsúlyozott (megkülönböztető fény és hangjelzés kibocsátására szolgáló készülékkel van felszerelve, valamint rendvédelmi jelleget hangsúlyozó felirattal van ellátva), csak belügyi járműtelephelyen lehet tárolni.

65. A gépjárműveket a telephelyen kívüli engedélyezett tárolásnál, biztonságos, zárt, lehetőség szerint fedett helyre kell állítani.

66. Vidéki kiszállásnál a napi tárolást elsősorban a helyi belügyi objektumban kell megoldani.

67. Karbantartás alatt a gépjármű mosását, tisztántartását, kenését és mindazokat a munkálatokat kell érteni, melyek célja az üzemeltetés folyamán bekövetkező nagyobb mérvű kopások, meghibásodások megelőzése, csökkentése, az üzembiztonság fenntartása és a közúti forgalomban való részvétel feltételeinek való megfeleltetés.

A gépjárművek karbantartása, javítása

68. A gépjárművek napi műszaki felülvizsgálása, karbantartása keretében el kell végezni:

a) indulás előtti;

b) menet közbeni;

c) telephelyre visszaérkezés utáni

ellenőrzését, kezelését.

69. A gépjárművezető mielőtt a járművel a telephelyről elindul, köteles a kormányberendezés, fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését) – az adott körülményeknek megfelelő módon – ellenőrizni.

70. A járműgyártók által meghatározott kilométer-teljesítmények elérése, illetve a használati idő eltelte után – a műszaki és közlekedésbiztonság érdekében – az adott gépjármű típusra kiadott műszaki karbantartási program szerint végre kell hajtani a gépjárművek technikai ellenőrző vizsgálatát. Ennek során el kell végezni a gépjármű tisztítását, előírt kenőanyag és alkatrészcserét (szervizelést), műszaki ellenőrzését, hibamegállapító vizsgálatát és a felfedett hibákat ki kell javítani.

71. A járműgyártók által a gépjármű típusokra egyedileg meghatározott technikai ellenőrző vizsgálatok végrehajtási időpontjai az optimális kilométer-teljesítményt, használati időt rögzítik, melytől csak rendkívüli, halaszthatatlan szolgálati feladatok ellátása esetén lehet eltérni, legfeljebb az előző és az esedékes technikai ellenőrző vizsgálat között meghatározott km teljesítmény , – 5%-kal.

72. A gépjárműveket a téli, illetve a nyári üzemeltetésre az évszakváltás előtt, időben fel kell készíteni.

73. A belügyi járművek időszakos műszaki megvizsgálását és környezetvédelmi felülvizsgálatát a jogszabályokban előírt rendszerességgel és módon kell elvégezni.

74. A gépjármű szakterület szerveinek érvényesíteni kell a gépjárművekre és javítási szolgáltatásokra vonatkozó jótállással, illetve szavatossággal járó jogokat, és gondoskodniuk kell a jótállási és szavatossági feltételekben előírt követelmények betartásáról.

75. A gépjárművekhez kiadott üzemeltetési és karbantartási útmutatókban megjelölt futásteljesítményig és mértékig be kell tartani az előírt sebesség- és terheléskorlátozást.

76. Azokon a beosztási helyeken, ahol a kíméletes üzemeltetés a szolgálati feladatok ellátását nem akadályozza, az új gépjárműveket azonnal szolgálati célra forgalomba lehet állítani.

77. Azokon a beosztási helyeken, ahol a sebesség- és terheléskorlátozás betartása a szolgálati feladatok jellege miatt időlegesen sem lehetséges, a szerv gépjármű szakterülete gondoskodjon a kezelési s karbantartási útmutatóban feltüntetett futásteljesítmény (kilométer) határig a kíméletes üzemmódról.

78. A belügyi szerveknél működő gépjárműjavító műhelyek tevékenységét a BM Műszaki Főosztály engedélyezi. A műhely munkájának szakszerű, gazdaságos megszervezéséért, működéséért a belügyi szerv vezetője felelős.

79. A belügyi szerveknél üzemelő gépjárművek javítása a szakszerűség, gazdaságosság, szolgálati érdekek, valamint a hatályos szabályozás figyelembevételével

a) a belügyi szervnél üzemelő gépjárműjavító műhelyben;

b) a szak- és márkaszervizekben, javítóműhelyekben

történhet.

A közúti baleset, annak kivizsgálása és a kárügyek intézése

80. A közúti baleset a gépjármű közúti forgalomban történő részvétele közben bekövetkezett, előre nem látott esemény, amely személyi sérülést, vagy a gépjárműben, illetve más tárgyban, állatban anyagi kárral járó sérülést okoz.

81. A garázs – telephely – területén gépjárművel okozott személyi sérüléseket és anyagi károkat a közúti balesetekről készítendő jelentésekben szerepeltetni nem kell, de az anyagi és fegyelmi felelősség megállapítására a vizsgálatot le kell folytatni.

82. A baleset megtörténtekor a szolgálati gépjárművet vezető és a gépjárműben utazó személyek a KRESZ előírásai szerint kötelesek eljárni.

83. A gépjárművezető – ha az egészségi állapota lehetővé teszi – azonnal, illetve a legrövidebb időn belül köteles bejelenteni baleset bekövetkezésének tényét, következményeit, a kár becsült mértékét az illetékes szerv gépjármű-szakterülete felé.

84. A személyi sérüléssel, vagy 100 000 Ft-ot meghaladó kárral járó, illetve külföldi hatósági jelzésű gépkocsival történő baleseteknél vagy nem tisztázható körülmények esetén baleseti helyszínelő rendőr intézkedését kell kérni és bevárni.

85. Ha a balesetkor csupán anyagi kár keletkezett – személyi sérülés nem történt (koccanásos baleset) – és a kárérték nem haladja meg a 100 000 Ft-ot, a rendőri intézkedés mellőzhető. Ekkor azonban a felelősséget – lehetőleg tanú jelenlétében – igazolni, illetve rögzíteni kell. Ha a felelősség egyértelműen nem állapítható meg – vitára adhat okot – a gépjármű vezetője rendőri intézkedést köteles kérni.

86. A gépjármű balesete után az illetékes belügyi szerv gépjármű-szakterülete rendkívüli eseményjelentést készít, melyet a szerv vezetője felé továbbít az anyagi és fegyelmi vizsgálat céljából. Idegen hibás baleset esetén a gépjárművet a legrövidebb időn belül a biztosítónál kárfelvétel céljából be kell mutatni.

87. Az esemény-jelentés tartalmazza:

a) forgalmi rendszámot;

b) típust, színt;

c) beszerzési értéket;

d) forgalomba helyezés időpontját;

e) a kilométer-számláló állását;

f) a lopás vagy a baleset körülményeit, helyét, időpontját;

g) a keletkezett kár becsült mértékét;

h) a kár megtérülésére (casco) vagy csökkentésére vonatkozó intézkedést;

i) a gépjármű használatára (szolgálati, magáncélú) vonatkozó adatokat;

j) a közlekedési balesetért felelős személy nevét, beosztását.

88. A közúti közlekedési balesetből, természeti csapásból eredő gépjármű totálkárokat – értékhatártól függetlenül – a szolgálati út betartásával a BM Műszaki Főosztály útján a közgazdasági helyettes államtitkárnak kell jelenteni.

89. A baleset kivizsgálása során az alábbiakat kell:

a) a baleset körülményeit és okát (okait);

b) a gépjárművezető betartotta-e a szolgálati feladatként előírt kötelmeket, megsértette-e és milyen mértékben a közúti közlekedési rendszabályokat, fogyasztott-e szeszes italt , illetve vezetési képességre hátrányosan ható szert és milyen mértékben;

c) a gépkocsi igénybevevőjének vagy utasainak magatartása, a szükséges intézkedések elmulasztása közrejátszott-e, ha igen, milyen mértékben a baleset előidézésében;

d) a keletkezett összes kárt (a belügyi szervet ért kár és az idegen kár összegét).

90. A szerv vezetője a baleset kivizsgálása után a fegyelmi felelősségre vonástól vagy büntetőeljárástól függetlenül a káreljárást minden esetben lefolytatja.

91. A gépjármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szervek a baleseteket időrendi sorrendben kötelesek nyilvántartani.

92. A belügyi szerveiknél üzemelő gépjárművekre a kötelező felelősség- és casco biztosítást egyaránt központi közbeszerzési eljárás útján lehet megkötni. A belügyi szervek a saját hibából eredő anyagi károk csökkentésére a gépjárművek meghatározott körére casco biztosítást köthetnek, ha azt a költségvetési források lehetővé teszik és a szolgálati, hivatali érdek indokolja.

93. A jármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv a gépjármű lopáskárt köteles az eseményt követő – munkanapokon – 48 órán belül, illetve – munkaszüneti napokon – 72 órán belül a szolgálati út betartásával a BM Műszaki Főosztály útján a közgazdasági helyettes államtitkárnak jelenteni. A jelentést értelemszerűen a 87. pontban megadott szempontok szerint kell összeállítani.

94. Az eltulajdonított, totálkárossá vált gépjárművek kárértékének rendezésével kapcsolatos ügyek intézése az illetékes jármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv feladatkörébe tartozik a kárrendezés időpontjában hatályos jogszabályok alapján.

95. A szolgálati gépjárművet magáncélra jogtalanul igénybe vevő vagy a jogtalan igénybevételt engedélyező személlyel (hivatásos, köztisztviselő, közalkalmazott) szemben fegyelmi felelősségre vonást kell alkalmazni, és a jogtalan igénybevétellel felmerült kárt meg kell téríttetni.

Nyilvántartás, elszámolás, adatszolgáltatás

96. A gépjárműveket és gépjármű szakanyagokat általában az intézmény (gépjármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv) számviteli, adatfeldolgozási és információs rendszerének megfelelően kell nyilvántartani.

97. A gépjárművek egyedi nyilvántartására az utasítás 1. mellékletében meghatározott gépjárműtörzslap szolgál. A törzslapon kell nyilvántartani a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos minden olyan eseményt, változást, amely a gépjármű állagára, értékére, használhatóságára, üzemeltetési költségeire stb. kihatással van.

98. A belügyi szerveknél használatba vett, rendszerbe állított valamennyi gépjárművet törzslapon kell nyilvántartani. A törzslapokat a gépjármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv gépjármű szakterülete állítja ki, és azt folyamatosan vezeti. A nyilvántartást hagyományos írásos vagy számítástechnikai módszerek alkalmazásával egyaránt vezetni lehet.

99. A járművek mennyiségét, fajtáját (személy-, teher-, különleges gépjármű, autóbusz, motorkerékpár, pótkocsi, utánfutó) jármű-nyilvántartási jegyzékben kell rögzíteni. A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szervek felsorolását, a belügyi járművek használatáról, üzemeltetési költségelszámolásáról szóló utasítás tartalmazza.

100. A meglévő gépjárműállományról hagyományos vagy számítógépes formában operatív nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalma:

a) rendszám;

b) típus, gyártmány;

c) alvázszám;

d) motorszám;

e) üzemmód;

f) forgalomba helyezés időpontja;

g) használó hivatali szervezet;

i) megkülönböztető jelzés;

j) megjegyzések.

101. Minden belügyi szervnél, illetve alegységnél, ahol gépjárművet üzemeltetnek, az utasítás 2. melléklete szerinti indítónaplót kell vezetni, melynek vezetése a gépjármű szakfeladattal megbízott személy – gépjárműindító – feladata. Ahol gépjárműindító munkakör nincs rendszeresítve, ott a belügyi szerv vezetője más szakfeladatot ellátó személyt (pl. ügyeletes, kapus) bíz meg a gépjármű indítónapló vezetésével. Az indítónapló a gépjárműnek a telephelyről, illetve telephelyre való indulását, érkezését rögzíti. Az indítónaplóba időrendi sorrendben be kell vezetni a belügyi szerv által üzemeltetett gépjárművek indulását és érkezését.

102. Az indítónaplóba a gépjármű tényleges indulási-érkezési időpontját, kilométerszámláló állást kell bevezetni, melyet a menetlevélbe bejegyzett adatokkal össze kell hasonlítani. Az adatok eltérését a szakmai vezetőnek kell jelenteni.

103. Az indítónaplót naptári hónaponként 1-es folyószámmal kezdve naplószerűen kell vezetni és betelte után 5 évig meg kell őrizni. Nyilvántartásba vétele, selejtezése a belügyi szerv irattári rendjének szabályai szerint történik. Az indítónapló vezetése történhet hagyományos írásbeli úton és számítástechnikai módszerek alkalmazásával. Az informatikai úton elmentett adatokat 5 évig meg kell őrizni.

104. Az indítónaplónak kötelezően tartalmaznia kell:

a) az indítónapló bejegyzés sorszámát;

b) a gépjármű forgalmi rendszámát;

c) a gépjárművezető nevét;

d) a gépjárművet igénybevevő vagy kirendelő személy nevét;

e) indulási időt: nap, óra, perc;

f) érkezési időt: nap, óra, perc;

g) induló kilométerállást;

h) érkező kilométerállást.

105. A belügyi szerveknél üzemeltetett valamennyi gépjármű üzemeltetési adatait rögzíteni kell a jármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervezet vezetője által meghatározott módon. Ehhez a „Gépjármű-menetlevél tömb” vagy jogszabályokban meghatározott más, szigorú számadási okmány, illetve olyan elektronikus rendszer használható, amely alkalmas az üzemeltetési adatok megbízható rögzítésére, tárolására. Menetlevél nélkül a közúti forgalomban a belügyi gépjárművek nem vehetnek részt, nem üzemeltethetők. A menetlevélnek a 3. melléklet szerinti adatokat kell tartalmazni.

106. A menetlevél vezetésének célja:

a) az adott gépjármű üzemeltetésének folyamatos minden igénybevételre kiterjedő nyilvántartása, illetve annak rögzítése, hogy üzemszünetekben hol tárolták a járművet;

b) az üzemeltetés során felhasznált hajtó- és kenőanyagok elszámolásához adatszolgáltatás, valamint az elvégzett technikai ellenőrző vizsgálatok, olajcserék, megtett kilométerek – üzemórák – rögzítése, nyilvántartása;

107. A menetlevéltömböt a jármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervezet vezetője által meghatározott időszakonként vagy annak betelte után cserélni kell. A betelt vagy egy, a meghatározott időszak után lezárt menetlevéltömböt az irattári rend szabályai szerint meg kell őrizni. Az új, módosított tartalmú menetlevélre való áttérés időpontját a jármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervezet vezetője határozza meg a meglévő készletek felhasználása után.

108. A gépjármű szakterületen folyó gazdálkodási folyamatok figyelemmel kísérése, szakszerű és gazdaságos gépjármű-üzemeltetés fenntartása érdekében elszámolási és adatszolgáltatási rendszert kell kialakítani, melynek során a következőkről kell adatot gyűjteni:

a) az üzemeltetett gépjárművek típusa, darabszáma;

b) a megtett kilométerekről;

c) felhasznált hajtó-, és kenőanyagokról;

d) a gépjárművekbe beépített, illetve a javításhoz felhasznált alkatrészekről és azok pénzbeni értékéről;

e) a javítási és karbantartási költségekről;

f) a javításban eltöltött időről;

g) a javítóműhelyekben a gépjárművekre ráfordított munkaórákról;

h) a tartós bérleti konstrukcióban üzemeltetett gépjárművek költségeiről;

i) a gépjárműbalesetekről.

109. A teljesített kilométereket és annak arányában felhasznált hajtó- és kenőanyagokat a gépjármű menetlevél és üzemanyag-felhasználási okmányok, számlák, nyilvántartások összesített adatai alapján legalább negyedévenként kell gyűjteni és elszámolni.

110. Az egyes gépjárművek javításához felhasznált alkatrészek, karbantartó és egyéb anyagok értékét, a ráfordított munkaóra értéket és a külső javításokra fordított összeget folyamatosan, visszakereshető módon kell nyilvántartásba venni.

111. A gépjárműjavításra történő beadásától a visszavételig eltöltött időt napokban kell kimutatni és összegezni.

112. A hajtó-, és kenőanyag-felhasználást, a ráfordított anyag- és munkaóra értékét, valamint a javítási költséget, a javításban eltöltött időt tartalmazó adatokat az egyes járművekre, járműcsoportokra, valamint összesítve is folyamatosan gyűjteni kell.

A gépjármű szakterület tevékenységének és a szolgálati gépjárművek közúti forgalmának ellenőrzése

113. A vezetői munkaköröket betöltők (átruházott hatáskörben megbízottaik), a szakbeosztottak a szintjüknek megfelelő mértékben kötelesek ellenőrizni:

a) a gépjármű szakterület munkájának a vitelét,

b) a költségvetési és szükségleti tervek realitását, teljesítését a pénzkeretek hatékony felhasználását,

c) a szerv jármű-nyilvántartási jegyzékében rögzített mennyiséghez képest a gépjárműállomány mennyiségét,

d) a gépjárművek forgalmazását, vezetését, a személy- és anyagszállítások megszervezését, a gépjármű igénybevétel jogosságát, a magáncélú igénybevétel esetén a térítési összegek kiszabását, a befizetés megtörténtét,

e) a javítóműhely munkájának megszervezését, a szakemberek foglalkoztatását,

f) a gépjárműjavítás vállalkozásba adásának szabályosságát, gazdaságosságát és szakszerűségét,

g) a gépjárművek karbantartását, műszaki állapotának színvonalát, a javítások minőségét, a gyártók által előírt karbantartási programok betartását, anyagok, alkatrészek felhasználását, beépítését, a műszaki és környezetvédelmi vizsgálatok elvégzését,

h) a telephelyek, raktárak, üzemanyagtárolók stb. vagyon- és tűzbiztonságát, a gépjárművek, anyagok, alkatrészek szakszerű tárolását és kezelését,

i) az előírt készlet-, műhely- és egyéb nyilvántartások vezetését, naprakészségét, az okmányok meglétét és az adatok helyességét,

j) a gépjárművek, alkatrészek, anyagok, üzemanyagok nyilvántartás szerinti mennyiségét, minőségét és meglétét,

k) a gépjármű üzemeltetési, ráfordítási költségeket és a kilométernormák kihasználtságának alakulását, a fajlagos hajtó- és kenőanyag (összefoglalva: üzemanyag) fogyasztást,

l) a gépjármű szakterület beosztottainak szakmai felkészültségét, továbbképzésének megtartását, munkavédelmi előírások betartását,

m) az ellenőrzésre kötelezettek általi ellenőrzések megfelelő időben és színvonalon történő végrehajtását.

114. A belügyi szervek gépjárműveit a közúti forgalomban az irányító és végrehajtó szakterület munkaköre alapján arra kötelezett vezetői és beosztottai, valamint

a) az ellenőrzésre külön felhatalmazással rendelkezők;

b) közúton a rendőrhatóság, illetve a közlekedési hatóság

ellenőrizhetik.

115. A gépjárművek közúti forgalomban való részvételének ellenőrzésénél meg kell győződni arról, hogy:

a) az igénybe vevő jogszerűen használja a gépjárművet;

b) a szállított személyek jogosultak a gépjárművön való tartózkodásra;

c) a gépjármű, illetve a személyi menetlevél adatai megfelelnek a valóságnak;

d) a gépjárművezető

da) rendelkezik a járműkategóriára előírt és érvényes vezetői engedéllyel;

db) betartja a forgalmi szabályokat, a KRESZ előírásai szerint közlekedik;

dc) fogyasztott-e az ítélőképességét károsan befolyásoló szert vagy szeszes italt.

e) a gépjármű

ea) műszaki állapota, a közlekedésbiztonsági és jelzőberendezések üzembiztonsága megfelel a KRESZ előírásainak;

eb) a jármű rendelkezik érvényes műszaki és környezetvédelmi vizsgával, felelősségbiztosításról szóló igazolással;

ec) nincs túlterhelve;

ed) esztétikai állapota megfelelő;

ee) rendészeti jellegnek való megfelelése és felszereltsége előírásszerű.

116. A közúti ellenőrzést végző személyeknek joga van a helyszínen minden olyan intézkedést megtenni, amely közlekedési szabályok betartása, illetve az előírásokat sértő cselekmények meggátolása érdekében szükséges.

117. A gépjárművezető, illetve a gépjárművet igénybe vevő személy köteles az ellenőrző részére az igénybevétellel kapcsolatos kérdésekre a szolgálati titok megsértése nélkül a szükséges felvilágosítást megadni.

118. A Közlekedési Főfelügyelet és a közlekedési felügyeletek ellenőrzést végző munkatársainak a gépjármű forgalmi engedélyén, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálatról szóló igazolólapon kívül más okmányt felmutatni, adatokat szolgáltatni nem szabad.

119. Ez az utasítás közzétételét követő 15. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 2/1974. (I. 25.) belügyminiszter-helyettesi utasítással kiadott Gépjármű Szakutasítás hatályát veszti.

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

belügyminiszter

1. számú melléklet a 23/2002. (BK 17.) BM utasításhoz

GÉPJÁRMŰ TÖRZSLAP

1. GÉPJÁRMŰ TÖRZSLAP

1. Hatósági és nyilvántartási adatok

a) Forgalmi rendszám:

b) Forgalmi engedély 
száma:

c) Cikkszám:

d) Főkönyvi szám:

e)

2. Műszaki, forgalmazási adatok

a) Gyártmány:

b) Típus:

c) Alvázszám:

d) Motorszám:

e) Teljesítmény

f) Hengerek száma:

g) Lökettérfogat:

h) Saját tömeg:

i) Megengedett együttes tömeg:

j) Száll. szem. száma:

fő

k) Rádió-szám:

l) Spec. rend., a felépítmény jellege:

m) Igénybevétel jellege:

n) Vezetési rendszer:

3. Állomány (beosztás hely) változási adatok

Megjegyzések, hivatkozások:
(az adatokban – 1., 2., 4. – bekövetkezett változások)

Átvétel
kelte
év, hó, nap

Gépjárműállománnyal önállóan
rendelkező szerv

Kilométeróra-állás

Okmány száma

4. Beszerzési-értékesítési adatok

a) Beszerzés ideje:

e) Értékesítés ideje:

b) Vételár:

f) Eladási ár:

c) Km-ó. áll.:

g) Km-ó. áll.:

d) Forg.-ba áll. ideje:

h) Átvevő:

5. Baleseti adatok

Ideje

Össz. kár számla szerint

Km-ó. áll.

Kárirat száma

Megjegyzés

2. számú melléklet a 23/2002. (BK 17.) BM utasításhoz

INDÍTÓNAPLÓ MINTÁK

1. számú minta
Sorszám	Rendszám	Igénylő	Gépkocsivezető	Induló km	Induló idő	Érkező km	Érkező idő	Megjegyzés

2. sz. minta

19 ……………………… hó ……… -tól ………………… hó ………-ig

Hívó szám

forgalmi
rendszám

Típus

Gépkocsivezető
neve

Igénybevevő
osztály

Indulási km

Érkezési km

Napi megtett km

Indulási km

Érkezési km

Napi megtett km

Indulási km

Érkezési km

Napi megtett km

Indulási km

Érkezési km

Napi megtett km

Indulási km

Érkezési km

Napi megtett km

Indulási km

Érkezési km

Napi megtett km

Indulási km

Érkezési km

Napi megtett km

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Szombat

Vasárnap

Indulás-érk. idő

⏐⏐⏐⏐⏐

3. számú minta

.......................................... hó ...................... nap

Sorszám

Gép-
jármű
frsz.

Gépkocsivezető
neve

Kirendelő neve

Gépkocsi jelentkezik

Személy
v.
teher

Indulási

Érkezési

mikor és hol

kinél

idő

km-óra
állása

idő

km-óra
állása

nap

óra

nap

óra

3. melléklet a 23/2002. (BK 17.) BM utasításhoz

BELÜGYMINISZTÉRIUM		Belső használatra!
		Sorszám:

	Nyt.sz.:
	Gépjármű telephelyi hívószáma:
	Hajtóanyag-elszámoló norma:
	Frsz:
	Típus:





GÉPJÁRMŰ-MENETLEVÉL TÖMB

............évre









P. H.
.............................................
menetlevél kiadására
jogosult aláírása

A gépjármű jogszerű igénybevételéért és annak ellenőrzéséért felelős szakmai vezető vagy megbízottjának neve:



	A gépjármű-szakfelelős vagy a gépjármű kezelésével, illetve a szakfelelősi teendők ellátásával megbízott neve:




	Gépjárművezető(k) neve:

A Belügyminisztérium gépjárművei csak az alábbi szabályosan kiállított és vezetett menetokmányokkal vehetnek részt a közúti forgalomban:

– vezetői engedély;

– forgalmi engedély;

– igazolólap a környezetvédelmi felülvizsgálatról;

– igazolás a gépjármű felelősségbiztosításáról;

– gépjármű-menetlevél tömb;

– magáncélú igénybevételnél az engedély;

– telephelyen kívüli tárolásnál az arra külön jogosító engedély.

A MENETLEVÉL-KITÖLTÉS SZABÁLYAI

A gépjármű vezetője köteles a gépjármű-menetlevelet pontosan vezetni, a teljesített kilométereket vagy üzemórákat és a gépjármű üzemeltetése közben felhasznált hajtó- és kenőanyagokat elszámolni.

A fentiek alapján a gépjárművezető, illetve ügyintéző gépjárművezető felelős:

– A napi forgalmazás idejének, útvonalának, az igénybevétel jellegének feltüntetéséért, illetve megkülönböztető jelzések használatának, BM telephelyen kívüli gépjárműtárolás engedélyezésének bejegyzéséért és igazolásáért. (l. 1–11. rovat)

A forgalmazást naponta – a munka befejezésekor – a menetlevélben le kell zárni.

Ha a gépjármű vezetőjének személye napközben változik, akkor az egyéni kilométer-teljesítések pontos nyilvántartása érdekében a 6. számú rovatot napközben is le kell zárni.

Ha a gépkocsivezető és az igénybe vevő személye nem egyezik, akkor az utat az igénybe vevőnek a 10. számú rovatban aláírásával igazolni kell.

A menetlevél kitöltése után hivatalos okirat, így szándékosan téves, valótlan adatok bejegyzése okirat-hamisításnak minősül.

A GÉPJÁRMŰVEZETÉSSEL KAPCSOLATOS FONTOSABB FELADATOK

A gépjárművezető a reá vonatkozó hatályos szabályozások szerint végezze a gépjárművek vezetésével, kezelésével járó feladatokat.

Ezen belül:

– Ismerje a rábízott gépjármű vezetési, igénybevételi, üzemeltetési, fenntartási előírásait és tartsa be azokat.

– Vezesse a gépjárművet szakszerűen, rendeltetésszerűen, biztonságos vezetésre képes állapotban, a szolgálati, szállítási feladatokat a lehető legrövidebb útvonalon hajtsa végre.

A vezetési képességre hátrányosan ható szer, vagy alkohol befolyása alatt a vezetést megkezdeni, vagy vezetés közben a vezetési képességre hátrányosan ható szert szedni, illetve alkoholt fogyasztani tilos!

– Ha vezetés közben bármilyen rendellenességet érez vagy észlel, azonnal közölje a gépkocsi utasával, utasaival, ha egyedül van, álljon meg. Amennyiben a rendellenességet megszüntetni nem tudja, kérjen segítséget.

– A gépjármű menetlevelét a kitöltési és a vezetési szabályok szerint vezesse, és számolja el a teljesített kilométereket (üzemórákat), az üzemeltetés során felhasznált hajtó- és kenőanyagokat.

– Az általa jogtalannak vélt igénybevételre hívja fel a kirendelő vagy a vele utazó igénybevevő figyelmét. Észrevételét, illetve a jogtalan igénybevételt jelentse vezetőjének.

– A főfoglalkozású gépkocsivezető, illetve az ügyintéző szakfelelős gondoskodjon a napi és az időszakos műszaki, karbantartási, javítási feladatok elvégzéséről.

– A gépjármű átadása, átvétele alkalmával végezze el a műszaki, közlekedésbiztonsági átvizsgálását, ellenőrizze a KRESZ-ben kötelezően előírt és a jármű egyéb tartozékainak meglétét.

– A szolgálat, illetve az igénybevétel befejezése után vizsgálja át a gépjárművet, hogy abban a jármű biztonságos elhelyezéséről, tárolásáról és őrzéséről.

FONTOS TUDNIVALÓK

1. A közúti baleset bekövetkezése utáni tudnivalók

Baleset bekövetkezésekor a szolgálati gépjárművet vezető és gépjárműben utazók a KRESZ előírásai szerint kötelesek eljárni.

A gépjárművezető tennivalói:

a) A baleset megtörténtét, kihatását, a kár nagyságát (összegét) minden esetben az illetékes szerv gépjármű szakterülete felé a gépjárművezető azonnal, illetve a legrövidebb időn belül köteles bejelenteni. Ezt követően mindezekről a szakmai vezetőjét (parancsnokát) is tájékoztatni kell.

b) A személyi sérüléssel vagy 100 000 Ft-ot meghaladó kárral járó, illetve külföldi jelzésű gépkocsival történő baleseteknél vagy nem tisztázható körülmények esetén minden esetben a baleseti helyszínelő rendőr intézkedését kell kérni és bevárni. Baleseti helyszínelő rendőr intézkedését kell kérni műszaki hibából bekövetkezett baleseteknél is.

c) Ha a balesetkor csupán anyagi kár keletkezett, személyi sérülés nem történt és a kárérték nem haladja meg a 100 000 Ft-ot, a rendőri intézkedés mellőzhető. Ekkor azonban a felelősséget lehetőleg tanúk jelenlétében a biztosító által kiadott bejelentőlapon igazolni, illetve rögzíteni kell. Ha a felelősség egyértelműen nem állapítható meg – vitára adhat okot – a BM gépjármű vezetője ebben az esetben is rendőri intézkedést köteles kérni.

2. A szolgálati gépjárművek közúti forgalmazásának ellenőrzésével kapcsolatos tudnivalók.

a) A BM gépjárművek közúti forgalomban való részvételének ellenőrzésére az irányító és végrehajtó szakterület munkakörileg arra kötelezett vezetőin és beosztottain kívül jogosultak:

– akik az ellenőrzésre külön felhatalmazást kaptak,

– csak rendészeti szempontból közlekedés és műszaki vonatkozásban ellenőrizhetnek a Rendőrség közlekedésrendészeti szervei.

b) A gépjárművezető, illetve a gépjárművet igénybe vevő az ellenőrzésre jogosultak felszólítására kötelesek a gépjármű menetokmányait (forgalmi engedély, menetlevél) és gépjárművezetői igazolványt bemutatni és az igénybevétellel kapcsolatos kérdésekre – a szolgálati titok megsértése nélkül – a szükséges felvilágosítást megadni.

c) Rendőri ellenőrzés során a gépjármű menetlevelét bemutatni, az igénybevétellel kapcsolatos kérdésekre felvilágosítást adni nem kell.

d) A Közlekedési Főfelügyelet munkatársainak a gépjármű forgalmi engedélyen, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálatról szóló igazoló lapon kívül más okmányt felmutatni, illetve adatokat szolgáltatni nem szabad.

3. Hajtóanyag felhasználásával kapcsolatos tudnivalók.

Az elszámoló norma szintjét meghaladó túlfogyasztás okát azonnal ki kell vizsgálni, műszaki vagy szolgálati okból nem igazolható túlfogyasztás forintértékét meg kell téríteni, illetve visszafizettetésére a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

Elszámoló norma feletti túlfogyasztás csak akkor fogadható el, ha a műszaki felülvizsgálást végző szerv, vagy az arra illetékes parancsnok igazolja, hogy az a gépjárművezetőtől függetlenül műszaki vagy szolgálati okból következett be.

Tilos a kilométer-számláló órát, annak meghajtó szerkezetét, plombáját megbontani.

A kilométer-számláló óra meghibásodását a gépkocsivezető haladéktalanul jelezze, javítást, cserét csak az azzal megbízottak végezhetnek.

A gépjármű szakterületek megbízottai a kilométer-számlálók és a plombák épségét rendszeresen ellenőrizzék.

A plomba sérülésének, illetve más, a kilométer-számláló óra manipulálására utaló jelek észlelése esetén a jegyzőkönyvet kell felvenni, vizsgálatot és annak eredményétől függően kártérítési, illetve fegyelmi eljárást kell lefolytatni.

Az utasítást utóbb a 31/2005. (BK. 16.) BM utasítás módosította, hatályon kívül helyezte a 20/2011. (VII. 29.) BM utasítás 73. §-a 2011. szeptember 15. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek