• Tartalom

2/2002. (ÜK. 3.) LÜ utasítás

2/2002. (ÜK. 3.) LÜ u t a s í t á s

az ügyészi szervek munkavédelmi szabályzatáról*

2002.04.15.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 2. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás és a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 19. §-ának (3) bekezdése alapján, az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei véleményének figyelembevételével az ügyészi szervek munkavédelmi szabályzatáról a következő utasítást adom ki:
A munkavédelmi szabályzat hatálya

1. § A munkavédelmi szabályzat (a továbbiakban: MVSZ) hatálya kiterjed – a katonai ügyészségek kivételével – valamennyi ügyészi szervre, továbbá – a katonai ügyészségi alkalmazottakat kivéve – valamennyi ügyészségi alkalmazottra.

A munkavédelmi tevékenység irányítása, ellenőrzése, szervezete

2. § (1) A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről szóló 3/2001. (ÜK. 5.) LÜ utasítás 20. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján az ügyészi szervek munkavédelmi tevékenységének felügyeletét a Legfőbb Ügyészség Pénzügyi és Műszaki Főosztálya (a továbbiakban: Főosztály) látja el; irányítja és ellenőrzi az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására irányuló jogszabályok, szabványok, legfőbb ügyészi utasítások, valamint az MVSZ-ben foglaltak végrehajtását.

(2) A Főosztály a feladatok ellátására – jogszabályban1. meghatározott – az ügyészségi alkalmazotti létszámhoz és veszélyességi osztályhoz igazodó, szükséges képesítési feltételekkel rendelkező személyt foglalkoztat, akinek a munkaköri megnevezése: munkavédelmi előadó.

(3) A munkavédelemmel kapcsolatos más ügyészségi alkalmazott feladatkörébe nem tartozó helyi ügyek intézésére – a szervezeti és működési szabályzat, az ügyrend, illetőleg a munkaköri leírás alapján – az ügyészségi alkalmazottak közül munkavédelmi felelőst jelöl ki:

a) a Főosztály vezetője a Legfőbb Ügyészség garázsában, gépkocsijavító műhelyében, valamint Balatonlellei Továbbképzési Központjában,

b) a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetője a Legfőbb Ügyészség Számítóközpontjában,

c) a főügyész – az általa irányított helyi ügyészségekre is kiterjedő illetékességgel – a főügyészségen.

(4) A (3) bekezdés a)c) pontjában nem említett, munkáltatói jogkört gyakorló vezetők saját hatáskörükben dönthetnek a munkavédelmi felelős kijelöléséről.

(5) A munkavédelmi előadó a munkavédelmi felelős felett munkáltatói jogokat nem gyakorol, részére utasítást nem adhat.

(6) A munkavédelmi felelősök képzését a Főosztály a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási főosztállyal együttműködve szervezi meg.

A munkavédelmi előadó, munkavédelmi felelős intézkedési joga

3. § (1) A munkavédelmi előadó, illetőleg felelős (a továbbiakban együtt: munkavédelmi ügyintéző) részére minden ügyészségi alkalmazott köteles a feladatai ellátásához szükséges tájékoztatást megadni.

(2) A munkavédelmi ügyintéző a feladatkörében a jogszabályok, a nemdohányzók védelméről szóló legfőbb ügyészi utasítás2. és az MVSZ rendelkezéseinek megtartására – a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés érdekében – jogosult az ügyészségi alkalmazottakat, illetőleg az ügyészség működési körén belül tartózkodókat figyelmeztetni.

(3) Azokban az esetekben, amikor élet vagy testi épség kerül közvetlen veszélybe, a munkavédelmi ügyintéző jogosult és köteles a tevékenység befejezésére azonnali hatályú utasítást adni, illetőleg a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében szükséges halaszthatatlan intézkedéseket megtenni. Ezekről az intézkedésekről a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőt – munkavédelmi felelős intézkedésekor a munkavédelmi előadót is – haladéktalanul tájékoztatnia kell.

(4) Ha az ismételt figyelmeztetés, illetőleg az utasítás nem jár eredménnyel, a munkavédelmi ügyintéző az ügyészségi alkalmazottal szemben fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítását kezdeményezheti.

(5) Amennyiben a munkavédelmi ügyintéző eljárása sérelmet okoz, az érintett vagy képviselője a munkavédelmi ügyintéző felett munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnél – halasztó hatállyal nem bíró – panaszt tehet.

(6) A panaszt a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a Legfőbb Ügyészség munkavédelmi előadója álláspontjának ismeretében bírálja el, szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket és egyéb intézkedéseket kezdeményez.

A Legfőbb Ügyészség munkavédelmi előadójának feladatai

4. § (1) Feladata az MVSZ hatálya alá tartozó ügyészi szervek munkavédelmi tevékenységének az utasításban meghatározottak alapján, a munkáltatói jogkört gyakorlók és a munkavédelmi felelősök útján történő irányítása, szervezése, ellenőrzése, továbbá a Legfőbb Ügyészségen a munkavédelmi tevékenység ellátása azon szervezeti egységeknél, ahol az utasítás szerint nem kötelező munkavédelmi felelős kijelölése és a munkáltatói jogkör gyakorlója nem jelölt ki munkavédelmi felelőst.

(2) A munkavédelmi előadó:

a) ellenőrzi a jogszabályokban, az MVSZ-ben és más szabályzatokban, szabványokban előírt munkavédelmi, biztonságtechnikai követelmények betartását,

b) szakmai segítséget nyújt az ügyészi szervek munkavédelmi felelőseinek, irányítja azok munkáját. Ezen belül:

– elkészíti és biztosítja számukra a munkavédelmi oktatáshoz szükséges írásos tananyagokat, tematikákat,

– biztosítja a szükséges nyomtatványokat, nyilvántartási és ellenőrzési naplókat,

– segítséget nyújt – a munkáltatói jogkört gyakorló kérésére részt vesz – a munkabalesetek kivizsgálásában, eleget tesz a jogszabályokban előírt jelentési kötelezettségeknek,

– a Legfőbb Ügyészség szervezeti egységeinél (különösen a továbbképzési központ, műhely, garázs területén) félévenként, a főügyészségeknél évenként, a helyi ügyészségeknél szúrópróbaszerűen munkavédelmi szemlét tart, javaslatot tesz vagy intézkedést kezdeményez a feltárt hiányosságok megszüntetésére,

– megszervezi a szakirányú továbbképzéseket, és közreműködik azok lebonyolításában,

c) kapcsolatot tart – a Legfőbb Ügyészség kivételével – a munkavédelmi felelős útján az ügyészi szervek által használt, de nem az ügyészség vagyonkezelői jogosultsága körébe tartozó létesítmények, ingatlanok kezelőivel, kezdeményezi a vagyonkezelői jogokkal járó munkavédelmi követelmények megvalósítását, különös tekintettel az érintésvédelmi, tűzvédelmi szabványossági, villámvédelmi mérések meglétére, valamint az abban rögzített és a szemléken, hatósági ellenőrzéseken feltárt hiányosságok megszüntetésére,

d) munkavédelmi szempontból ellenőrzi és véleményezi az ügyészségi beruházásoknál a biztonsági követelmények megvalósulását,

e) javaslatot tesz a beruházási, épületfelújítási munkákkal kapcsolatos munkavédelmi feladatok megoldására, megvalósítására.

A munkavédelmi felelős feladatai

5. § A főügyészségeken, valamint a főügyészség által irányított helyi ügyészségeken a munkavédelmi előírások megvalósulásának elősegítése céljából:

a) rendszeresen ellenőrzi a munkavédelmi előírások betartását, azok megvalósulását,

b) intézkedik vagy intézkedést kezdeményez a balesetveszélyt jelentő hiányosságok megszüntetésére, élet, egészség vagy testi épség közvetlen és súlyos veszélyeztetése esetén a munkavégzés felfüggesztésére,

c) kivizsgálja és jegyzőkönyvezi a bekövetkezett munkabaleseteket és úti baleseteket, vezeti a baleseti nyilvántartást. A munkabalesetről, illetőleg az úti balesetről készült jegyzőkönyvet – további intézkedésre – megküldi a munkavédelmi előadónak, szükség esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója útján kezdeményezi a munkavédelmi előadónak a kivizsgálásban való részvételét,

d) megtartja az elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásokat, vezeti azok nyilvántartását,

e) figyelemmel kíséri az ügyészségi alkalmazottak részére kötelező orvosi vizsgálatok megtörténtét, szükség esetén a tapasztalt hiányosságokra írásban hívja fel a munkáltatói jogkör gyakorlójának figyelmét,

f) részt vesz a Legfőbb Ügyészség munkavédelmi előadója, illetve az illetékes hatóságok által tartott szemléken,

g) amennyiben az ügyészi szerv használatában álló ingatlan vagyonkezelői jogát nem az ügyészség gyakorolja, kapcsolatot tart az ingatlan kezelőjével, bérbeadójával vagy tulajdonosával. A kiadmányozásra jogosult magasabb vezető állású ügyészségi alkalmazott útján kezdeményezi a vagyonkezelői jog gyakorlójánál a szükséges biztonsági intézkedések megtételét, ideértve a villamossági biztonságot érintő mérések elvégzését is.

Az ügyészségi alkalmazottak foglalkozás-egészségügyi ellátása

6. § (1) Az ügyészi szervezetben a jogszabályban3. előírt foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítása a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezetők feladata. A legfőbb ügyészségi alkalmazottak foglalkozás-egészségügyi ellátását a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a Főosztállyal együttműködve szervezi meg.

(2) A jogszabályokban4. előírt kötelező vizsgálatok, így:

a) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.) pályaalkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseivel érintett ügyészségi alkalmazottak időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatának,

b) a közúti járművezetői (gépkocsivezetői) munkakörben foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottak

ba) előzetes és rendkívüli pályaalkalmassági, valamint

bb) előzetes, időszakos és soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatainak,

c) az a) és b) pontban nem említett ügyészségi alkalmazottak

ca) előzetes, időszakos és soron kívüli munkaköri alkalmassági, valamint

cb) előzetes és soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálatainak,

d) a képernyős munkahelyen foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottak látásvizsgálatának

elvégzését a munkáltatói jogkör gyakorlója, a legfőbb ügyészségi alkalmazottak esetében a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőkkel együttműködve, a kellő időben a szükséges adatoknak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó részére történő átadásával kezdeményezi.

(3) A közúti járművezetői (gépkocsivezetői) munkakörben foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottak pályaalkalmassági, valamint a jogszabályban meghatározott munkakörben5. foglalkoztatottak személyi higiénés alkalmasságvizsgálatának költségeit, a képernyős munkahelyen foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottak látásvizsgálatának és szükség esetén részükre a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüvegek elkészíttetésének költségeit – a jogszabály6. előírásai szerint – az ügyészség viseli.7.

(4) A képernyős munkahelyek kialakításánál biztosítani kell az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet mellékletében felsorolt követelményeket; szükség esetén ergonómiai szakvéleményt is be kell szerezni.

Az egészséget veszélyeztető kockázatok
és a munkavédelmi helyzet értékelése

7. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorlók az ügyészségi alkalmazottak egészségét veszélyeztető kockázatokat – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, valamint a munkavédelmi ügyintéző bevonásával – kötelesek rendszeresen vizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) Az ügyészségi alkalmazottak munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi helyzetét – különös tekintettel a munkavégzéssel összefüggő ártalmakra (pl. fokozott pszichés terhelés; képernyős munkahelyek megfelelősége) a Főosztály által megadott szempontok szerint évente értékelni kell. Az értékelő jelentés elkészítéséről a főügyészségen – a helyi ügyészségekre is kiterjedően – a főügyész, a Legfőbb Ügyészségen a Főosztály vezetője gondoskodik. Az értékelő jelentéseket a megelőző naptári évről minden év február 28. napjáig kell a Főosztályhoz felterjeszteni. AFőosztály vezetője az országos helyzetet bemutató és értékelő összefoglaló jelentését a legfőbb ügyészhez nyújtja be március 31-ig.

Elsősegélynyújtás

8. § (1) Az elsősegélynyújtás megszervezése, jogszabályban8. és szabványban9. előírt feltételeinek biztosítása – a Legfőbb Ügyészség kivételével – a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata.

(2) A Legfőbb Ügyészségen az elsősegélynyújtás személyi feltételeiről a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály, tárgyi feltételeiről a Főosztály gondoskodik.

(3) Az elsősegélynyújtás feltételeinek megfelelő biztosításához a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató véleményét be kell szerezni.

Az egyéni védőfelszerelések juttatásának rendje

9. § (1) Egyéni védőfelszereléssel (védőöltözet, illetőleg védőeszköz) kell ellátni azt az ügyészségi alkalmazottat, akinek a munkakörében, munkahelyén egészségét, testi épségét károsító hatás lép vagy léphet fel, illetőleg az egyéni védőfelszerelés biztosítását közegészségügyi érdek indokolja. Az egyéni védőfelszerelés helyett megváltás nem adható.

(2) A kötelezően előírt védőfelszerelés nélkül munkát végezni tilos. A védőfelszerelést az ügyészségi alkalmazott köteles rendeltetésszerűen használni, a meghibásodást, elhasználódást közvetlen felettese útján a Legfőbb Ügyészségen a munkavédelmi előadónak, más ügyészi szervnél a munkavédelmi felelősnek jelezni. Csak szabványos, illetve minősített védőfelszerelés használható.

(3) A szükséges védőfelszerelések beszerzéséről, készletezéséről, nyilvántartásáról, tisztításáról, javításáról, karbantartásáról a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a Legfőbb Ügyészségen a munkavédelmi előadó, más ügyészi szervnél a munkavédelmi felelős útján gondoskodik.

(4) A védőfelszerelés az ügyészi szervezet tulajdona, kihordási ideje nincs. Elhasználódás esetén ki kell cserélni.

(5) A védőfelszerelések munkakör szerinti csoportosítását és típusát az 1. számú melléklet tartalmazza.

A munkavédelmi oktatás rendje

10. § (1) Valamennyi ügyészségi alkalmazottat elméleti, a fizikai alkalmazottakat pedig elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni:

a) a munkába álláskor,

b) a munkahely, a munkakör, illetve a munkakörülmények megváltozása vagy megváltoztatása esetén,

c) új munkaeszköz üzembe helyezése, illetőleg új technológia bevezetése esetén.

(2) Az elméleti oktatás írásos ismertető anyag átadásával történik. Az ügyészségi alkalmazott az oktatási anyag átvételét, az abban foglaltak elolvasását, annak megértését, tudomásul vételét és magára nézve kötelező érvényét az ügyészi szerv munkavédelmi előadója vagy munkavédelmi felelőse által vezetett oktatási naplóban aláírásával igazolja (2. számú melléklet).

(3) A fizikai alkalmazottakat – a (2) bekezdésben leírt elméleti oktatáson túlmenően – a tevékenységi körükhöz kapcsolódó biztonsági előírások ismertetésével, gyakorlati oktatásban is kell részesíteni. Az oktatást a Legfőbb Ügyészségen a munkavédelmi előadó, más ügyészi szervnél a munkavédelmi felelős tartja, szükség esetén a közvetlen munkahelyi vezető részvételével. A gyakorlati oktatás nyilvántartása is az elméleti oktatás nyilvántartására szolgáló naplóban történik. Az oktatás tartalmára vonatkozó tematikát –foglalkozási körökbe lebontva – a Legfőbb Ügyészség munkavédelmi előadója állítja össze és juttatja el minden ügyészi szerv részére.

(4) Fizikai alkalmazottaknak a (2) és (3) bekezdésben előírt oktatást kétévenként meg kell ismételni.

(5) A munkavállaló nem végezhet önállóan munkát mindaddig, ameddig az előírt munkavédelmi ismereteket nem szerezte meg.

(6) A fizikai alkalmazottat csak olyan munkakörben szabad foglalkoztatni, amelyhez a szükséges szakképesítéssel rendelkezik.

Létesítés, üzembe helyezés, üzemeltetés munkavédelmi feltételei

11. § (1) Az ügyészi szervek területén megvalósítandó felújítási, építési, épületgépészeti munkák tervezése, kivitelezése során a tervező, a kivitelező, valamint a beruházást felügyelő (bonyolító) kötelesek együttműködni a munkavédelmi követelmények érvényre juttatásában. A tervezőnek és kivitelezőnek írásban is nyilatkoznia kell arról, hogy a munkavédelmi szabályok és követelmények a létesítés során megvalósultak. Az erre vonatkozó megállapításokat, észrevételeket a műszaki átadás-átvétel jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(2) Gépet, berendezést üzembe helyezni, illetőleg üzemeltetni csak megfelelő – a gyártó vagy forgalmazó által készített – technológiai és műszaki dokumentáció birtokában lehet. A dokumentációnak tartalmaznia kell a gép, berendezés műszaki adatait, kezelési és karbantartási utasítását.

(3) Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt gépeknek, berendezéseknek –az ügyészi szerveket érintően: a jármű, szerviz és garázsemelőknek – a (2) bekezdésben rögzítetteken túlmenően rendelkezniük kell a munkavédelmi megfelelőséget igazoló minősítéssel vagy minőségtanúsítással. A hatósági felügyelet alá tartozó gépek, berendezések esetében be kell szerezni a hatóság engedélyétis.

(4) A (3) bekezdésben említett gépek, berendezések üzembe helyezését, nagyjavítás utáni újraindítását a munkáltatói jogkört gyakorló vezető – a Legfőbb Ügyészség munkavédelmi előadójának véleménye alapján – írásban rendeli el.

(5) Azoknak az ingatlanoknak a területén, amelyeknek a vagyonkezelői jogát az ügyészség gyakorolja, hatévenként érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot kell végezni. A vizsgálatot csak olyan szakember végezheti, aki rendelkezik a méréshez szükséges végzettséggel és engedéllyel. A vizsgálati eredményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A közvetlenül is balesetveszélyt jelentő hiányosságok megszüntetésére a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni.

(6) Az ügyészi szervek területén szerződés alapján végzett beruházási, felújítási, karbantartási munkák esetén a szerződésben kell rögzíteni, hogy:

a) a munkaterületen, illetve annak az ügyészségi alkalmazottakat és az ügyészség ügyfeleit – ideértve a büntetőeljárások résztvevőit is – érintő környezetében milyen biztonsági intézkedéseket kell foganatosítani, és ezek megvalósításában ki, miért felelős,

b) a munkavédelmi előadó, illetve a területileg illetékes munkavédelmi felelős az ügyészségi alkalmazottak, illetőleg az ügyészség ügyfelei – ideértve a büntetőeljárások résztvevőit is – testi épségének és egészségének megóvása érdekében ellenőrzésre és intézkedésre jogosult.

A munkavédelmi ellenőrzések rendje

12. § (1) A Legfőbb Ügyészségen a Főosztály vezetője, főügyészségen – a helyi ügyészségekre is kiterjedően – a főügyész évenként legalább egyszer köteles vizsgálni az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megfelelőségét (munkavédelmi szemle).

(2) A munkavédelmi szemlén az (1) bekezdésben említetten kívül részt kell vennie:

a) a Legfőbb Ügyészség esetében a műszaki igazgatóhelyettesnek, a munkavédelmi előadónak, a foglalkozás-egészségügyi ellátást végző orvosnak, a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a munkavédelmi felelősnek,

b) főügyészség esetében a pénzügyi vezetőnek, a munkavédelmi felelősnek, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak, meghívás esetén a Legfőbb Ügyészség munkavédelmi előadójának,

c) a helyi ügyészség esetében a helyi ügyészség vezetőjének, a főügyészség munkavédelmi felelősének.

(3) A munkavédelmi szemléről egyidejűleg jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a szemle helyét, időpontját, a résztvevők nevét, beosztását és a munkavédelmi helyzetre vonatkozó megállapításokat, a tapasztalt hiányosságokat. A jegyzőkönyvet valamennyi résztvevő aláírja.

(4) A szemle jegyzőkönyve alapján az (1) bekezdésben említett ügyészségi alkalmazott haladéktalanul gondoskodik a hiányosságok megszüntetése iránti írásbeli intézkedési terv elkészítéséről. Az intézkedési tervben az elvégzendő feladatot, a határidőt és a feladat elvégzéséért felelős ügyészségi alkalmazott nevét, beosztását fel kell tüntetni.

(5) A munkavédelmi szemlén túlmenően a munkahelyi vezetők – a munkáltatói jogkört gyakorlók és a munkáltatói jogkörrel nem rendelkezők egyaránt – kötelesek a tőlük általában elvárható módon és rendszerességgel ellenőrizni

a) a közvetlen vezetésük alá tartozó ügyészségi alkalmazottak munkára képes állapotát,

b) az a) pontban említettek egyéni védőeszközeinek meglétét, azok használatát,

c) a munkavégzési hely, valamint a munkaeszközök, gépek, szerszámok munkavédelmi megfelelőségét.

(6) Ha az ellenőrzést végző, munkáltatói jogkörrel nem rendelkező munkahelyi vezető az (5) bekezdés a)c) pontjaiban említett munkavédelmi előírások tekintetében olyan hiányosságot tapasztal, amelynek megszüntetésére nem képes, vagy az nem tartozik a hatáskörébe, akkor erről haladéktalanul tájékoztatnia kell:

a) a Legfőbb Ügyészség szervezeti egysége, a főügyészség és a főügyészség illetékességi területén működő helyi ügyészség esetében a munkavédelmi felelőst,

b) a Legfőbb Ügyészség munkavédelmi felelőssel nem rendelkező szervezeti egysége esetében a munkavédelmi előadót.

(7) A munkavédelmi ügyintéző köteles a hatáskörébe tartozó intézkedést haladéktalanul megtenni; hatáskör hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlóját haladéktalanul tájékoztatni.

A munkabaleset bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása10.

13. § (1) Az ügyészi szerveknél bekövetkezett minden munkabalesetet és sérülést – még akkor is, ha az munkakiesést nem okoz – a sérült vagy akadályoztatása esetén a munkatársa köteles jelenteni a közvetlen felettesének, aki még a baleset napján köteles erről tájékoztatni az ügyészi szerv munkavédelmi ügyintézőjét.

(2) A munkavédelmi ügyintéző minden sérülést köteles a 3. számú melléklet szerinti naplóban nyilvántartásba venni. Munkabaleseti nyilvántartást a Főosztályon és a főügyészségen – a helyi ügyészségekre is kiterjedően – kell vezetni.

(3) A munkaképtelenséget okozó munkabaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a 4. számú melléklet szerinti „munkabaleseti jegyzőkönyv”-ben kell rögzíteni. Ajegyzőkönyvet négy példányban kell kitölteni.

(4) Az Mvt. 87. §-ának 3. pontjában meghatározott súlyos munkabalesetet azonnal be kell jelenteni a Főosztálynak. A hatóságok megérkezéséig a baleset helyszínét csak a sérült mentése, illetőleg további súlyos következmények elkerülése érdekében szabad megváltoztatni. Ebben az esetben a helyszínről fényképfelvételeket, illetve vázlatokat kell készíteni.

(5) A társadalombiztosítási jogszabályok szerint üzemi, ezáltal baleseti ellátásra jogosító balesetnek minősülő, a munkába jövet, illetve a munkából hazamenet bekövetkezett, úgynevezett úti baleseteket is ki kell vizsgálni és az 5. számú melléklet szerinti „üzemi baleseti jegyzőkönyv”-ben kell rögzíteni.

(6) A munkavédelmi felelős minden munkabalesetről vagy úti balesetről felvett jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 4. napjáig két példányban köteles a Főosztálynak megküldeni. A jegyzőkönyv további egy példányát öt évig meg kell őrizni, egy példányát pedig a sérültnek kell átadni.

(7) A balesetekkel kapcsolatosan szükséges további intézkedéseknek, valamint a területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségnek és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek történő jelentésnek a megtételéért a Legfőbb Ügyészség munkavédelmi előadója a felelős.

(8) A munkabalesetet szenvedett ügyészségi alkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül tájékoztatja a kárigény bejelentésének lehetőségéről a szükséges nyomtatványok (6. és 7. számú mellékletek) átadásával.

A villamos berendezések használatának munkavédelmi előírásai

14. § (1) Minden villamos üzemzavart, rendellenességet vagy a berendezések meghibásodásait haladéktalanul jelenteni kell a közvetlen munkahelyi vezetőnek. Ahiba kijavításáig a berendezést üzemeltetni vagy bekapcsolni tilos. Törött, repedt, csorbult csatlakozóaljzatot és csatlakozót, kapcsolót, szerelvényt, készüléket nem szabad használni. Ezek megfelelőségét a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell.

(2) Olyan, feszültség alatt lévő elektromos készüléket, szerelvényt vagy kapcsolószekrényt, melynek burkolatát vagy szigetelését bármely okból eltávolították, őrizetlenül hagyni nem szabad. A kijavításig az érintett területet, illetőleg berendezést az illetéktelenektől – megfelelő biztonságot adó módon – védeni kell.

(3) Azoknak a berendezéseknek a kivételével, amelyek felügyeletet nem igényelnek (pl. hűtőgép, bojler, irányfény stb.), minden villamos gépet és berendezést a munka befejezése, illetve a használat után ki kell kapcsolni.

(4) Magántulajdonú villamos készülék az ügyészi szerv területén csak saját felelősségre üzemeltethető.

A munkavédelmi képviselő

15. § Amennyiben az ügyészségi alkalmazottak az Mvt. 70. §-a alapján jogaik és érdekeik képviseletére maguk közül munkavédelmi képviselőt választanak, a választásra az ügyészségi alkalmazottak tanácsára irányadó szabályokat kell alkalmazni.

Vegyes rendelkezések

16. § (1) Ez az utasítás 2002. április 15-én lép hatályba.

(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az ügyészi szervezet munkavédelmi tevékenységéről szóló 3/1979. Legf. Ü. utasítás, valamint az üzemi balesetek statisztikai bejelentéséről és nyilvántartásáról az ügyészi szervezetben tárgyú 2/1981. Legf. Ü. utasítás.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész

1. számú melléklet a 2/2002. (ÜK. 3.) LÜ utasításhoz

Munkaköri jegyzék
a védőeszközök juttatásáról

Munkakör

Védőeszköz

garázsmester

gumicsizma, gumikesztyű, gumikötény

gépkocsiszerelő

olajálló cipő, bőr védőkesztyű

tehergépkocsi-vezető

esőköpeny, lábujjvédő betétes cipő, bőr védőkesztyű, +4 fok alatti hőmérséklet esetén vattakabát

anyagmozgató, rakodó

csuklóvédő, bőr védőkesztyű, lábujjvédő betétes cipő, esőköpeny, +4 fok alatti hőmérséklet esetén vattakabát

kerti dolgozó – udvaros

bőr védőkesztyű, lábujjvédő betétes cipő, gumicsizma, esőköpeny, +4 fok alatti hőmérséklet esetén vattakabát

üdülővezető – gondnok

esőköpeny, +4 fok alatti hőmérséklet esetén vattakabát

fűtő

gumitalpú bakancs, bőr védőkesztyű

villanyszerelő

szögmentes gumitalpú cipő (villanyszerelő-bakancs)

vízvezeték-szerelő

gumicsizma, gumikesztyű

tálaló

csúszásgátló talpú cipő (kismamacipő)

felszolgáló

csúszásgátló talpú cipő (kismamacipő)

mosogató

műanyag kötény, gumikesztyű, csúszásgátló talpú cipő (kismamacipő)

takarítónő

gumikesztyű

bűnügyi technikus

gumikesztyű, műanyag kötény

bűnügyi helyszíneken, közterületen munkát végzők

élénk színű, fényvisszaverő csíkkal ellátott mellény

2. számú melléklet a 2/2002. (ÜK. 3.) LÜ utasításhoz

Oktatási napló
Az oktatás időpontja:     
Az oktatás időtartama:     

Az oktatás
– jellege (előzetes, ismétlődő, pótoktatás, rendkívüli)     
– formája (elméleti, gyakorlati)     

Az oktatást végző
– neve     
– munkahelye     
– aláírása     

Az oktatás tárgyának megjelölése:     












Az oktatás tematikáját készítette:     

Sorszám

Az oktatásra kötelezettek

A beszámoltatás
eredménye

Megjegyzés*

neve

munkaköre

aláírása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A beszámoltatás formája (szóbeli, írásbeli, gyakorlati, írásos nyilatkozat):


* A megjegyzés rovatban célszerű feltüntetni pl. a sikertelen beszámoltatás miatt szükséges intézkedéseket.

Az oktatás ellenőrzésével kapcsolatos bejegyzés

Az oktatást ellenőrző:

....................................

....................................

....................................

....................................

neve

munkaköre

aláírás

dátum


Észrevételek:     


Nyilatkozat
Alulírott tanúsítom, hogy a „Munkavédelmi alapismeretek” oktatási anyagot áttanulmányoztam, és az abban foglaltakat megértettem.
Munkahelyemen a munkavédelmi előírásokat a szakanyagban foglaltaknak megfelelően betartom, illetve betartatom.

Oktatásra kötelezett neve:     
Munkahelye és munkaköre:     
Oktatás időpontja:     

………………

………………………………
a munkavállaló aláírása

3. számú melléklet a 2/2002. (ÜK. 3.) LÜ utasításhoz

Útmutató
a munkabaleseti nyilvántartás vezetéséhez
A hatályos jogszabályok értelmében minden munkabalesetet nyilván kell tartani, azokat is, amelyek nem jártak munkakieséssel.
A nyilvántartásba az egyes tételeket a következő módon kell bevezetni:

I. A sérült személyi adatait a munkaügyi nyilvántartás, ennek hiányában a sérült személyi igazolványa alapján kell beírni. Asszonyok esetében a leánykori nevet is fel kell tüntetni.

II. A sérült munkakörét a FEOR alapján kell kitölteni.

III. A sérülés helyszínét pontosan meg kell nevezni (például: gyáregység, üzemrész, műhely stb.). A sérülés jellegét lehetőleg orvosi vélemény alapján írják be.

IV. A baleseti esemény rövid, de pontos leírásában a következőkre kell válaszolni:
– mi volt az esemény előzménye,
– milyen tényezők vettek részt a baleseti esemény bekövetkezésében,
– milyen munkafolyamatnál történt a baleset.

V. A sérült ellátását végző személy(ek) megnevezése, egészségügyi szakképzettsége, az ellátás rövid leírása (például: a sérülés bekötözése, a sérült kórházba szállítása stb.).

VI. Ha a sérülés a munkaidő befejezésekor következett be, arra kell válaszolni, hogy amennyiben a sérülés a munkaidő alatt történt volna, a sérült tudta-e volna a munkáját folytatni.

A nyilvántartás épségére és tisztaságára ügyelni kell. Hatósági ellenőrzés esetén a nyilvántartást az ellenőrzést végző hivatalos személy kívánságára be kell mutatni.

Sorszám: ………………

I. A sérült személyi adatai:
Név:     
Születési helye és időpontja:     
Anyja neve:     
II. A sérült munkaköre:     

III. A sérülés

időpontja: ....................... év ............................... hó .................... nap .................. óra ............ perc
helyszíne:     
jellege:     
IV. Az esemény leírása:     


V. Intézkedés a sérült ellátására:     

VI. A sérült folytatta-e a munkáját: igen – nem*

VII. A tanúk neve és lakcíme:     
VIII. A bejegyzést tevő neve és munkaköre:     

Kelt: ………………    ………………………………
    a bejegyző aláírása
* A megfelelő válasz aláhúzandó.

4. számú melléklet a 2/2002. (ÜK. 3.) LÜ utasításhoz


5 évig irattárban megőrzendő!

Munkabaleseti jegyzőkönyv
Írógéppel vagy nyomtatott betűvel töltendő ki!

    1 2
A 39–57. kódnégyzeteket a felügyelet tölti ki!    Területi kód !!

A MUNKÁLTATÓ neve:

 

 

Címe, irányítószáma,

telefonszáma:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Törzsszám

Szakágazat

Gazd. forma

Terület

 

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

Statisztikai számjele:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A SÉRÜLT neve

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(leánykori neve):

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Anyja neve:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Születési hely, a sérült neme,

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20

 

21

22

23

24

25

26

születési év, hó, nap:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Állandó lakhelye,

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

irányítószámmal:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

27

28

29

30

Munkaköre:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

31

32

 

33

34

 

35

36

 

37

38

A baleset időpontja (24 órás időszámítás szerint)

20

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA

39–41

 

 

 

 

(Így különösen: Hol és milyen tevékenységet végzett a sérült a baleset idején?

42–44

 

 

 

 

Hogyan történt maga a baleset?

Volt-e szerepe a balesetben a munkaeszköznek, anyagnak,

45–52

 

 

 

 

 

 

 

 

környezeti vagy személyi tényezőnek?)

53–54

 

 

 

55–56

 

 

 

57

 

 

 

 

A baleset leírása külön lapon folytatható!


Az 58–61. és 67–69. kódnégyzeteket a felügyelet tölti ki!

Baleseti sérülés, mérgezés és külső okok következményei

 

 

 

58

59

60

61

 

 

 

 

 

 

 

A baleset súlyossága:

 

 

 

 

 

 

1. 1–3 napos munkakiesés

3. Csonkulásos

 

 

 

 

62

2. 3 napon túl gyógyuló

4. Halálos

 

 

 

 

 

A védő- és jelzőberendezések, egyéni védőeszközök alkalmassága

1. Alkalmas, rendeltetésszerűen használták

 

Védőburkolat

 

 

63

 

2. Alkalmas, nem rendeltetésszerűen használták

 

Védőberendezés

 

 

64

 

3. Alkalmas, nem használták

 

Jelzőberendezés

 

 

65

 

4. Alkalmatlan, rendeltetésszerűen használták

 

Egyéni védőeszköz

 

 

66

 

5. Alkalmatlan, nem rendeltetésszerűen használták

 

 

 

 

 

 

6. Alkalmatlan, nem használták

 

 

 

 

 

 

7. Szükséges, de nem volt

 

 

 

 

 

 

8. Nem szükséges

 

 

 

 

 

 

Milyen INTÉZKEDÉS szükséges a hasonló balesetek megelőzéséhez?

 

67

 

A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, egyéb
ÉSZREVÉTELEK, megjegyzések

 

 

68

 

69

 

A MUNKÁLTATÓ neve és aláírása:

 

Az adatszolgáltatás jellege:

 

P. H.

 

 

 

 

70

 

 

1. új

 

 

 

 

 

 

2. módosítás

 

 

 

 

Kelt:

 

3. törlés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. számú melléklet a 2/2002. (ÜK. 3.) LÜ utasításhoz

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Üzemi baleseti jegyzőkönyv
Elrendelve a kötelező egészségbiztosítás ellátásáról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet alapján.
Beküldendő: a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz, kirendeltséghez a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig.

1. Sérült neve

férfi 1

 

................................................................................................ nő ! 2

Leánykori neve

.............................................................................................……….

2. Társadalombiztosítási azonosító jele

!!!– !!!– !!!

3. Születési helye

.............................................................................................……….

 

év hó nap

4. Születési időpontja

!!!!. !!. !!.

5. Anyja neve

.............................................................................................……….

6. Állandó lakcíme

!!!! ................................................................................. település

 

............................. utca (tér) ................. hsz. ..................... tel.-szám

7. Munkahelyének megnevezése

 

 

KSH !!!!!!!!!!!!!!!!!

 

!!!! ................................................................................. település

 

............................ utca (tér) ................. hsz. ..................... tel.-szám


Baleset jellege

8. Baleset jellege*

 

 

munkába, lakásra (szállásra) menet

1

 

társadalmi munka végzése közben

2 !

 

egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során

3

 

 

 

év hó nap óra perc

9. Baleset időpontja

 

!!!!. !!. !!. !!. !!

10. Baleset helyszíne*

 

 

közút

1

 

vasút

2

 

vízi út

3

 

légi út

4 !

 

társadalmi munka végzésének helyszíne

5

 

egyéb, éspedig .......................................................................

 

 

11. .........................................................................……………

6

 

Baleset rövid leírása (a helyszín pontos megnevezése)

.........................................................................……………

 

.........................................................................……………

 

.........................................................................……………

* A megfelelő választ itt és a továbbiakban kérjük aláhúzni és a válasz kódszámát a kódnégyzetbe beírni!

12. Balesetet okozó adatai (csak akkor kell kitölteni, ha a balesetet más személy okozta)

neve

..........................................................................……………………

címe

!!!! ................................................................................. település

 

............................ utca (tér) ................. hsz. ..................... tel.-szám

Amennyiben a balesetet gépkocsi okozta:

 

– a gépjármű

 

üzembentartójának/tulajdonosának

 

neve

 

telephelye

!!!! ................................................................................. település

 

............................ utca (tér) ................. hsz. ..................... tel.-szám

– a gépjármű rendszáma

..........................................................................……………………


Munkába menet vagy onnan lakására (szállására) menet közben történt baleset esetén

13. A baleset napján a munkavégzés

 

 

munkáltató által igazolt

 

hó nap óra perc

kezdete

 

!!. !!. !!. !!

 

 

hó nap óra perc

vége

 

!!. !!. !!. !!

 

 

 

14. A munkavégzés helyéről történt

 

hó nap óra perc

távozás időpontja

 

!!. !!. !!. !!

 

 

 

15. Igénybe vett közlekedési eszköz*

 

 

személygépkocsi

1

 

autóbusz, trolibusz

2

 

villamos, HÉV

3

 

vonat

4

 

motorkerékpár (segédmotoros is)

5

!

kerékpár

6

 

egyéb jármű, éspedig …………………………...

7

 

gyalogos

8

 

16. A munkahelyre menet vagy onnan lakására (szállására) menet szokásos legrövidebb közlekedési útvonal

…………………………………………………………………………

 

…………………………………………………………………………

17. Megszakította-e a szokásos legrövidebb közlekedési útvonalát

 

 

igen

1

!

nem

2

Ha igen, ennek oka

…………………………………………………………………………

 

…………………………………………………………………………

Társadalmi munkavégzés közben történt baleset esetén

18. A társadalmi munkavégzés helye

..........................................................................……………………

címe

!!!! ................................................................................. település

 

…............................... utca (tér) ................. hsz. ..................... tel.-szám

19. A végzett munka pontos leírása

……………………………………………………………………..

 

……………………………………………………………………..

20. A társadalmi munkára felkérő szerv
neve

..........................................................................……………………

címe

!!!! ................................................................................. település

 

…............................... utca (tér) ................. hsz. ..................... tel.-szám


Társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során történt baleset esetén

21. Igénybe venni kívánt társada-
lombiztosítási ellátás megnevezése
(keresőképtelenség vagy munkaképes-
ség-csökkenés elbírálása céljából elrendelt orvosi vizsgálat vagy kezelés)

............................................................................................................

............................................................................................................

............................................................................................................

22. Az egészségügyi szolgáltató intéz-
mény neve

............................................................................................................

címe

!!!! ................................................................................. település

 

.............................. utca (tér) ................. hsz. ..................... tel.-szám

23. Orvosi beutalóval kívánta-e
igénybe venni a tb-ellátást

 

igen

1

!

nem

2


Megjegyzés

Kelt: ………………………………………………

P. H.

………………………………………………    ………………………………………………
balesetet szenvedett aláírása    jegyzőkönyv kiállítójának aláírása

Az üzemi baleseti jegyzőkönyv mellé csatolandó okmányok
– Amennyiben a balesetnek szemtanúja volt, annak nyilatkozata.
– A sérültet orvoshoz, kórházba, rendelőintézetbe szállító személy nyilatkozata.
– Ha a balesetet szenvedett személyt elsősegélyben részesítették, az elsősegélyt nyújtó nyilatkozata.
– Mentő közreműködése esetén az eseménynapló kivonata.
– Rendőrségi közreműködés esetén a rendőri szerv által felvett jegyzőkönyv másolata.

Tájékoztató
az üzemi baleseti jegyzőkönyv kitöltéséhez
Állandó lakcímként
A személyi igazolványba bejegyzett és irányítószámmal ellátott állandó lakcímet kell feltüntetni.
Ha az állandó lakcímet nem lehet megállapítani, úgy az ideiglenes lakcímet, illetve a tartózkodási helyet kell feltüntetni, melyet a megjegyzés rovatba is fel kell jegyezni.

KSH-szám
A KSH-számjel kitöltése minden esetben kötelező.
A KSH-számjelet a munkáltató részére a KSH adja meg.
Egyéni vállalkozónak a KSH-szám 1–8 pozíciójában az adószámot kell feltüntetni.

Megjegyzés:

6. számú melléklet a 2/2002. (ÜK. 3.) LÜ utasításhoz

Felhívás kárigény bejelentésére
Név:     
Beosztás:     
Lakóhely:     

A Munka Törvénykönyve 174. § és 185. § alapján felhívom,
hogy amennyiben a 200… év …… hó … napján bekövetkezett munkabalesetéből eredően kára keletkezett, úgy az ezzel kapcsolatos térítési igényét bejelenteni szíveskedjen.
A bejelentéshez szükséges nyomtatványt mellékelem.
Tájékoztatom, hogy a kártérítési igénye kérdésében a bejelentés kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül döntök.

………………, …… év …… hó … nap.

………………………………
munkáltató vezetője

7. számú melléklet a 2/2002. (ÜK. 3.) LÜ utasításhoz

Kárigény-bejelentés

A 200… év …… hó … napján kelt felhívására bejelentem, hogy 200… év …… hó … napján elszenvedett munkabalesetből eredően keletkezett károm (káraim), melynek (melyeknek) megtérítését kérem, a következő(k):

1. Keresetveszteség (jövedelem és táppénz közötti különbség)

……… Ft, azaz: …………………… forint.

2. Jövedelemveszteség (másodállás, egyéb munkával megkeresett jövedelem)

……… Ft, azaz: …………………… forint.

3. Dologi kár (ruhában, személyi használatú tárgyakban stb. keletkezett kár)

……… Ft, azaz: …………………… forint.

4. Ápolási költség (otthoni ápolás szüksége esetén az igazolt költségek)

……… Ft, azaz: …………………… forint.

5. Egyéb költség vagy veszteség

……… Ft, azaz: …………………… forint.


Összesen: ……… Ft, azaz: …………………… forint.


Kérésem indokaiként az alábbiakat adom elő:











Kelt: ………………


………………………………

aláírás

*

Az utasítást utóbb a 10/2004. (ÜK. 9.) LÜ utasítás, a 17/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás, a 12/2011. (V. 27.) LÜ utasítás módosította. Az utasítást a 19/2018. (X. 4.) LÜ utasítás 19. §-a hatályon kívül helyezte 2018. november 1. napjával.

1.

Lásd a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 57. §-ának (1) bekezdését és a végrehajtásáról rendelkező 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. §-át és 2. számú mellékletét.

2.

A nemdohányzók védelméről szóló 11/1999. (ÜK. 11.) LÜ utasítás.

3.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. r.

4.

A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM-BM együttes r., a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM r., a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM r., a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM r.

5.

Lásd a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. számú mellékletét.

6.

Különös szabály nincs, az általános szabályt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 153. §-ának (1) bekezdése tartalmazza.

7.

A felsorolásban nem szereplő vizsgálatok a foglalkozás-egészségügyi alapellátás keretében történnek, ezért - jelenleg - külön költségük nincs.

9.

MSZ 13553; 1989. Elsősegély-felszerelések.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére