1/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás
1/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás
a közös jelölt- és közös listaállítással kapcsolatos egyes kérdésekről1
2010.08.31.
Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva az alábbi
állásfoglalást
adja ki:
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 5. §-a (1) bekezdésének második mondata szerint két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet.
A Vjt. 5. § (5) bekezdésének első mondata alapján a pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján – ugyanazon pártok részvételével – közös területi listát, közös területi listák alapján – ugyanazon pártok részvételével – közös országos listát állíthatnak.
A Vjt. 5. § (9) bekezdése kimondja, hogy ugyanazon párt egy választókerületben csak egy – önálló, közös vagy kapcsolt – listát állíthat.
A Vjt. 7. § (1) bekezdés utolsó mondata úgy rendelkezik, hogy a választópolgár egy jelöltre szavazhat. A 8. § (1) bekezdés utolsó mondata szerint pedig a választópolgár egy listára szavazhat.
A Vjt. 8. § (5) bekezdésének értelmében a Vjt. 8. § (1) és (3) bekezdéseiben említett esetben sem kap mandátumot a lista, ha az alábbi feltételeknek nem tesz eleget:
a) A pártlista nem kap mandátumot, ha az azt állító párt területi listái a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érték el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon párt területi listáira leadott érvényes szavazatokat lehet.
ba) A közös lista, illetőleg a kapcsolásban részt vevő listák nem kapnak mandátumot, ha az országosan összesített érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös, illetőleg kapcsolt lista esetében legalább tizenöt százalékát együttesen nem érték el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon pártok által, azonos módon összeállított közös, illetőleg kapcsolt listákra leadott érvényes szavazatokat lehet.
bb) A ba) pont szerinti határt elérő listakapcsolásnak vagy közös listának az a tagja, amely az összes területi pártlistára leadott országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érte el, kiesik és nem kaphat mandátumot. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon pártok által, azonos módon összeállított listakapcsolásban, illetőleg közös listában részt vevő ugyanazon listákra, illetőleg pártokra leadott érvényes szavazatokat lehet. Ha a listakapcsolásból valamely lista vagy a közös listából valamely párt kiesik, a továbbiakban úgy kell tekinteni, mintha a kiesett lista a kapcsolásban vagy a kiesett párt a közös lista állításában nem vett volna részt, így annak jelöltjei nem szerezhetnek mandátumot.
A Vjt. 8. § (7) bekezdése kimondja, hogy a Vjt. 8. § (5) bekezdés bb) pontja szerinti százalékos határ kiszámításánál a közös listára leadott szavazatokat a 9. § (3) bekezdése alapján az érintett pártok által – országosan egységesen – előzetesen tett nyilatkozatnak megfelelően, ennek hiányában egyenlő arányban kell megosztani a pártok között.
A Vjt. 9. § (1) bekezdés első mondata értelmében az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz.
A Vjt. 9. § (3) bekezdése alapján a közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatai az érintett pártok által – országosan egységesen – előzetesen meghatározott arányban kerülnek fel a közös jelöltet, illetőleg a közös listát állító pártok (2) bekezdés szerinti országos listáira. A pártok eltérő rendelkezése hiányában a töredékszavazatok felkerülnek
a) arra a közös országos listára, amelyet a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok indítottak,
b) arra a kapcsolt országos listára, amely kapcsolásban a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok közös országos listája részt vesz.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 25. §-ának (1) bekezdése szerint a választási bizottságoknak – a 23. §-ban említetteken felüli – további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, listát állító jelölő szervezet, vagy a független jelölt bízza meg.
A Ve. 44. § (1) bekezdése szerint a kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.
A Ve. 46. § (1) bekezdésének első mondata szerint jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. A Ve. 49. § (1) bekezdése kimondja, hogy közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve fel van tüntetve.
A Ve. 49. § (2) bekezdésének értelmében, ha több jelölő szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban – a választás szempontjából – egy jelölő szervezetnek számítanak.
A Ve. 55. § (1) bekezdése szerint a jelölő szervezet, a jelölt, illetőleg a lista bejelentéséről a választási iroda, nyilvántartásba vételéről a választási bizottság igazolást ad ki.
A Ve. 91. § (1) bekezdésének első mondata szerint minden jelölő szervezet, amely a választásokon jelöltet állít, a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. A 92. § (1) bekezdése szerint a független jelöltek, illetőleg a jelölő szervezetek a választásra a 91. §-ban foglalt költségvetési támogatáson felül jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak. A figyelembe vehető jelöltek számát a 91. § (2) bekezdése szerint kell megállapítani.
A Ve. 93. § (1) alapján az országos közszolgálati műsorszolgáltatók az országos listát állító jelölő szervezetek, a körzeti közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben területi listát állító jelölő szervezetek, a helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit a szavazást megelőző 18. naptól legkésőbb a szavazást megelőző 3. napig legalább egyszer ingyenesen közlik.
A Ve. 93. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a választási kampány utolsó napján a Ve. 93. § (1) bekezdésben megjelölt műsorszolgáltatók az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, ingyenesen közzéteszik a jelölő szervezetek, illetőleg jelöltek által készített politikai hirdetéseket.
A Ve. 96. § (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy közös jelölt, illetőleg közös lista állítása esetén valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni a szavazólapon.
A Ve. 149. § g) pontja szerint jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak.
1. A Vjt. és a Ve. hivatkozott rendelkezéseiből következik, hogy amennyiben több jelölő szervezet (párt) közösen állít jelöltet, illetve közös listát, e jelölő szervezetek (pártok) a Ve. által szabályozott választási eljárás vonatkozásában az ajánlástól az eredmény megállapításáig a jelölő szervezetet megillető jogosultságok és kötelezettségek szempontjából egy jelölő szervezetnek minősülnek. Ennek megfelelően:
a) a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) a választási bizottságokba egy jelölő szervezetként egy tag megbízására jogosultak;
b) a műsorszolgáltatók a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) politikai hirdetéseit egy jelölő szervezet politikai hirdetéseiként kötelesek azonos feltételekkel közzétenni;
c) a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) a Ve. 92. § (1) bekezdése alapján, a Ve. 91. §-ában meghatározott költségvetési támogatáson felül egy jelölő szervezetként, jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak a választásra;
d) a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) egy jelölő szervezetként jogosultak a Ve. 91. § (1) bekezdésében meghatározott, a jelöltállítással arányos költségvetési támogatásra;
e) a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) mindegyikének nevét fel kell tüntetni az ajánlószelvényen és a szavazólapon.
2. a) A törvényi rendelkezésekből egyértelműen következik, hogy a közös listát állító pártoknak a mandátumok megszerzéséhez együttesen – a valamennyi területi pártlistára leadott, az országosan összesített érvényes szavazatok vonatkozásában – legalább a tíz, illetve tizenöt százalékos határt, egyenként pedig legalább az ötszázalékos határt el kell érniük. A megfelelő határt elérő közös listának az a tagja, amelyik legalább az ötszázalékos határt elérte, mandátumhoz jut; a közös listának az e határt el nem ért tagja nem kaphat mandátumot. A százalékos határ kiszámításánál közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) határidőben megtett előzetes nyilatkozata az irányadó; ennek hiányában a közös listára leadott szavazatokat egyenlő arányban kell megosztani a listaállításban részt vevő jelölő szervezetek (pártok) között.
b) Ha a Vjt. 5. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően több párt közös egyéni választókerületi jelölés alapján közös területi listákat és ezek alapján közös országos listát állít, a közös egyéni választókerületi jelöltek és a közös területi listák töredékszavazatai kizárólag a közös jelöltet, illetve területi listát állító pártok közös országos listájára kerülhetnek fel, függetlenül attól, hogy e pártok kötöttek-e vagy sem kifejezetten erre vonatkozó megállapodást.
1
Az állásfoglalás szövege az 5/2010. (VIII. 31.) OVB állásfoglalás II. pontjával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás