1/2002. (ÜK. 2.) LÜ körlevél
1/2002. (ÜK. 2.) LÜ körlevél
az általános, a szakági és a célvizsgálatokról*
2002.02.28.
A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről szóló 3/2001. (ÜK. 5.) LÜ utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján a következő körlevelet adom ki:
1. Az SZMSZ 29. §-ának (1) bekezdésében megjelölt általános vizsgálat egy meghatározott főügyészségen (területi katonai ügyészségen) a működés és a szakmai tevékenység átfogó értékelése, a szakágak együttműködésének, a vezetői, az irányító és az ellenőrző munka eredményeinek elemzése, továbbá segítése céljából tartott felügyeleti ellenőrzés.
2. Az általános vizsgálat elrendelése a legfőbb ügyész, illetőleg a főügyész hatáskörébe tartozik [SZMSZ 3. § (3) bek. e) pont, 32. § (3) bek. m) pont, 39. §].
3. A szakági és a célvizsgálat egy meghatározott alárendelt ügyészségen az egyes ügyészi szakágakban, illetőleg szakterületeken folyó szakmai munka rendszeres figyelemmel kísérése, illetve meghatározott ügycsoportokban és ügyekben az ügyintézés ellenőrzése, valamint segítése céljából folytatott felügyeleti ellenőrzés [SZMSZ 29. § (2) bek.].
4. A szakági vizsgálat elrendelése az illetékes legfőbb ügyész helyettesnek, továbbá a főügyésznek, a célvizsgálat elrendelése a Legfőbb Ügyészség (Katonai Főügyészség) önálló szervezeti egysége vezetőjének, illetőleg a főügyésznek a hatáskörébe tartozik [SZMSZ 4. § (2) bek. b) pont, 5. § (2) bek. a) pont, 39. §].
5. Ugyanazon a szakterületen tizenkét hónapon belül több, azonos témájú vizsgálat csak kivételesen indokolt esetben folytatható.
6. Az általános és a szakági vizsgálatok során ellenőrizni kell
a) a vizsgálat tárgya szerint érintett szakterületek szakmai munkáját,
b) a korábbi vizsgálat során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéseket és azok hatékonyságát,
c) a szakági alaputasításokban és más irányító intézkedésekben foglalt normatív előírások, valamint a munkatervek végrehajtását,
d) a vizsgálati kötelezettségek, valamint az alaputasításokban és az SZMSZ-ben meghatározott jelentési kötelezettségek előírt időben történő teljesítését, továbbá hogy
e) biztosított-e a szakági tevékenység folyamatos ellátása, megoldott-e a távollévő szakági ügyészek helyettesítése, mekkora a szakág leterheltsége, valamint hogy
f) az ügyészi intézkedések megfelelnek-e a tartalmi és formai követelményeknek.
7. Az általános vizsgálatok során a 6. pontban foglaltakon túl ellenőrizni kell, a szakági vizsgálatok során – a vizsgálat elrendelőjének döntésétől függően – ellenőrizni lehet
– a vezetés módszereit és színvonalát (a revízió igényességét),
– az alárendelt ügyészi szervek irányításának és az instruálásnak a hatékonyságát,
– a sajtóval való kapcsolattartás kérdéseit,
– a vezető személyügyi munkáját, a fogalmazóképzés gyakorlatát,
– a szakági tevékenység ügyvitelét, nyilvántartását, a statisztikai és az informatikai feladatok ellátását,
– a titokvédelmi előírások érvényesülését,
– a gazdálkodást, a számviteli fegyelmet, az ügyészség elhelyezési körülményeit, a munkavédelmi előírások megtartását, a foglalkozás-egészségügyi ellátás helyzetét, a más szervekkel történő közös elhelyezés szerződéses feltételeit.
8. Az egyes szakterületekre vonatkozó főbb vizsgálati kérdéseket a körlevél melléklete tartalmazza.
9. Az általános, illetőleg a szakági vizsgálat lefolytatásához a vizsgálat elrendelője vizsgálati szempontokat határoz meg, amelyben meg kell nevezni a vizsgálókat, a vizsgálandó időszakot és témákat, valamint azokat a kérdéseket, amelyekre a vizsgálatot ki kell terjeszteni. Ha valamely kérdés kiemelt elemzése szükséges, erre külön ki kell térni. A vizsgálati szempontokat a felkészülés biztosítása érdekében
a) munkatervi vizsgálat esetén a vizsgálati jelentés felterjesztésének határidejét legalább tíz héttel megelőzően kell a vizsgálatot végző ügyészség,
b) munkaterven kívüli vizsgálat esetén pedig a vizsgálat megkezdése előtt egy hónappal a szakvizsgálók
részére kiadni.
10. A vizsgálatok vezetőit a 2. és a 4. pontban megjelölt, a vizsgálatok elrendelésére hatáskörrel rendelkező vezető jelöli ki.
11. Ha a vizsgálat elrendelője eltérően nem rendelkezik, a legfőbb ügyész által elrendelt vizsgálatnál a Legfőbb Ügyészség (Katonai Főügyészség) ügyészei, a főügyész által elrendelt vizsgálatnál pedig a főügyészség ügyészei közül kell a szakvizsgálókat kijelölni.
12. A vizsgálat vezetője – a vizsgálat elrendelője által meghatározott vizsgálati szempontok alapján, a célvizsgálat kivételével – vizsgálati tervet készít. A Legfőbb Ügyészség (Katonai Főügyészség) által folytatott vizsgálat esetén a vizsgálati tervre az önálló szervezeti egységek vezetői, a főügyész által elrendelt vizsgálatok esetében az illetékes főügyészhelyettesek tesznek javaslatot.
13. Az általános és a szakági vizsgálatot a vizsgálati terv alapján kell lefolytatni. A szakvizsgálók megállapításaikat elsősorban a vizsgált ügyészség iratai és statisztikai adatai alapján végzik. A tendenciákra, az elvi vagy átfogó jellegű szakmai kérdésekre, a vezetési tevékenységre, a személyügyi munkára vonatkozó megállapítások megalapozottsága érdekében a korábbi vizsgálat óta bekövetkezett főbb mennyiségi és minőségi változásokat kell vizsgálni és értékelni. A tételes vizsgálat – ha a vizsgálat elrendelője eltérően nem rendelkezik – általában a vizsgálatot megelőző félévre terjed ki.
14. A szakvizsgálók részjelentéseket készítenek, amelyben az általuk vizsgált tevékenységet megfelelő részletességgel elemzik, s javaslatot tesznek a hiányosságok megszüntetésére. A részjelentést – ha nem ő volt a szakvizsgáló – be kell mutatni az illetékes önálló szervezeti egység vezetőjének (főügyész által elrendelt vizsgálat esetén a főügyészhelyettesnek), majd át kell adni a vizsgálat vezetőjének.
15. A vizsgálat vezetője a részjelentéseket a vizsgált ügyészség vezetőjének rendelkezésére bocsátja azzal, hogy arra a vizsgálat vezetőjéhez 15 napon belül észrevételt tehet.
16. A részjelentések alapján, az arra tett észrevételek figyelembevételével a vizsgálat vezetője összefoglaló, értékelő jelentést készít. A vizsgálat tapasztalatainak értékelésére, az összefoglaló jelentés megvitatására a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetői értekezletén, a főügyész által elrendelt vizsgálat esetében főügyészségi vezetői értekezleten (SZMSZ 63. §, 67. §) kerül sor. Az értekezletre a vizsgálattal érintett főügyészt (helyi ügyészséget vezető ügyészt), a vizsgálatnak a vezetőjét és a részjelentéseket készítő szervezeti egységek vezetőit – az összefoglaló jelentés egyidejű megküldésével – meg kell hívni.
17. A vizsgálat vezetője a 16. pontban megjelölt vezetői értekezlet után 15 napon belül a vizsgált ügyészség székhelyén tartandó értekezleten ismerteti a vezetői értekezleten hozott döntéseket. Erre az értekezletre a vizsgált ügyészség összes vezetőjét, az ügyészségi alkalmazottak tanácsának és az érdekképviseleti szerveknek a vezetőit – a helyi ügyészségen az összes ügyészségi alkalmazottat – meg kell hívni.
18. A vizsgált ügyészség vezetője a vezetői értekezleten hozott döntések alapján intézkedési tervet dolgoz ki, amelyet megküld a vizsgálat vezetőjének.
19. A döntések végrehajtását az instruálás során folyamatosan ellenőrizni kell.
20. A célvizsgálatokra e körlevél rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A célvizsgálat megállapításairól a célvizsgálatot elrendelő vezetőt és annak felettesét – a főügyész által elrendelt célvizsgálat esetén a Legfőbb Ügyészség (Katonai Főügyészség) illetékes önálló szervezeti egységét – írásban tájékoztatni kell.
Dr. Polt Péter s. k.,
legfőbb ügyész
Melléklet az 1/2002. (ÜK. 2.) LÜ körlevélhez
A nyomozásfelügyeleti tevékenység főbb kérdései
– a bűnözési adatok értékelése,
– a fokozott ügyészi felügyelet gyakorisága, módszerei és hatékonysága, az ilyen ügyekben folytatott nyomozások eredményessége,
– a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések megalapozottsága és törvényessége,
– a garanciális eljárási szabályok érvényesülése,
– az eljárás gyorsítását szolgáló jogintézmények alkalmazása (bíróság elé állítás, tárgyalás mellőzésének indítványozása),
– a kész nyomozati anyagok feldolgozásának időszerűsége, a vádemelések, a pótnyomozás és nyomozáskiegészítés elrendelések megalapozottsága),
– az intézkedések szakmai megítélése (tényállás megállapítása, minősítése és egyéb jogkérdésekben való állásfoglalás),
– a másodfokú eljárás szakmai értékelése,
– a bűnözés megelőzése érdekében kifejtett szakmai tevékenység.
A vádképviseleti tevékenység főbb kérdései
– a vádképviseleti tevékenység (tárgyalási tevékenység intenzitása, indítványok eredményessége),
– a vádemelések megalapozottsága,
– a vádelejtési és a fellebbezési gyakorlat,
– a másodfokú ügyészi tevékenység értékelése,
– az első fokon jogerőre emelkedett ügyek és a büntetéskiszabási gyakorlat,
– a büntetőeljárás gyorsítását, időszerűségét biztosító eljárási jogintézmények érvényesülése,
– a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések gyakorlata,
– a rendkívüli perorvoslatok kezdeményezése,
– egyes bűncselekmények vagy bűncselekménytípusok jogalkalmazói gyakorlatának, új jogintézmények bevezetése következményeinek áttekintése.
A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi tevékenység főbb kérdései
– a büntetés-végrehajtási adatok értékelése,
– a szabadságvesztés-büntetés foganatba vételének helyzete,
– a többi büntetés, intézkedés, utógondozás, bűnmegelőzési ellenőrzés végrehajtása,
– a személyi szabadságkorlátozással járó kényszerintézkedések végrehajtásának törvényessége,
– az előírt vizsgálati kötelezettségek teljesítésének színvonala,
– az ügyészség illetékességi területén lévő fogvatartási helyeken (büntetés-végrehajtási intézetek, rendőrségi fogdák, előállító-helyiségek, közösségi szállások) a törvényes végrehajtást nehezítő körülmények elemzése, az ügyészi feladatok meghatározása,
– a bánásmód törvényességi helyzetének értékelése a nemzetközi előírásokra is figyelemmel,
– a rendkívüli események jelentési kötelezettségének gyakorlata,
– a panaszok, kérelmek, beadványok vizsgálatának, intézésének értékelése,
– a büntetés-végrehajtási bírói eljárásban való részvétel, az indítványok megalapozottsága, a fellebbezési gyakorlat,
– a jogszabálysértés megszüntetése érdekében tett intézkedések indokoltsága és hatékonysága.
A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység külön kérdései
– a javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatás és a javítóintézeti nevelés végrehajtása ellenőrzésének gyakorlata,
– a gyermek- és fiatalkorúak érdekében szükséges gyámhatósági intézkedések kezdeményezésének gyakorlata és eredményessége,
– a fiatalkorúak ügyészének együttműködése a gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt szervekkel.
A magánjogi és közigazgatási jogi tevékenység főbb kérdései
– a törvényességi kérelmek száma és tárgya, az intézkedések neme, tartalmi és alaki megalapozottsága,
– a törvényességi vizsgálatok száma és tárgya,
– a törvényességi vizsgálatok alapján tett intézkedések száma, megoszlása, megalapozottsága és eredményessége,
– az ügyészi keresetindítások és fellebbezések megalapozottsága,
– a lajstromok és segédkönyvek vezetési szabályainak megtartása, a statisztikai adatszolgáltatási fegyelem.
A funkcionális tevékenység főbb kérdései
– a vezetés módszerei és színvonala,
– az alárendelt ügyészi szervek irányításának hatékonysága,
– a vezető személyügyi munkája, a fogalmazóképzés gyakorlata,
– a munkaügyi ügyintézés – elsődlegesen a tisztviselők, írnokok, fizikai alkalmazottak kinevezésének – szabályszerűsége,
– az ügyvitel, a nyilvántartás, a statisztikai és az informatikai feladatok ellátása,
– a titokvédelmi előírások, valamint az „Egylet” és a „Fantom” elnevezésű számítógépes adatnyilvántartó rendszerek működési szabályainak betartása,
– az előirányzatok szabályszerű kimunkálása, a bevételek teljes körű számbavétele,
– a finanszírozási rend, a likviditási nehézségek köre,
– a kincstári rendszer működésével kapcsolatos intézményi tapasztalatok,
– az előirányzatfelhasználási keretszámla szabályszerű vezetése, a bizonylati fegyelem betartása, a kincstári kártya bevezetésének tapasztalatai,
– az előirányzat-maradvány keletkezésének okai, az elszámolás és a felhasználás szabályszerűsége,
– a nem rendszeres és külső személyi juttatások alakulása,
– az eszközgazdálkodás, az üzemeltetési és fenntartási kiadások alakulása, a beszerzések rendje,
– a kiküldetési költségek alakulása, a szakértői és tolmácsdíjazások rendje,
– az ügyészség elhelyezési körülményei, a munkavédelem és a foglalkozás-egészségügyi ellátás helyzete, a más szervekkel történő közös elhelyezés szerződéses feltételei, továbbá
– a sajtóval való kapcsolattartás.
*
A körlevelet az 1/2012. (VI. 30.) LÜ körlevél 16. pontja visszavonta 2012. július 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás