2001. évi XCV. törvény

1. § (1) E törvény hatálya a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) hivatásos és szerződéses állományú katonáinak (a továbbiakban együtt: állomány) szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.

(2)³ E törvény rendelkezéseit – a rájuk vonatkozó mértékben – az önkéntes tartalékos katonákra, az állományból nyugállományba helyezett személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben az állomány tagjainak hozzátartozóira és a nyugállományúak hozzátartozóira is alkalmazni kell.

(3)⁴ A megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet, a szükségállapot és a rendkívüli állapot idején – az állomány tagjainak szolgálati viszonyára – alkalmazandó eltérő rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.

(4) Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye szerinti kollektív védelmi feladatok, továbbá béketámogató műveletek és nemzetközi megfigyelői feladatok vagy más külföldi szolgálat (a továbbiakban együtt: külföldi szolgálat) ellátása esetén az abban részt vevő állomány szolgálati viszonyára e törvény szabályait, valamint a külföldi szolgálat teljesítésének szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.

(5)⁵ Az állomány kötelezettségeire és jogaira az e törvényben meghatározottakat a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

(6) E törvény rendelkezései a katonai bírákra csak a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény által nem szabályozott kérdésekben alkalmazhatók.

2. § E törvény alkalmazásában:

(1) Szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben, illetve az e törvényben megnevezett törvényekben és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott rendelkezés.

(2) Munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az a parancsnok (vezető), aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz.

(3)⁶ Állományilletékes parancsnok: az az elöljáró (vezető), aki a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása (felügyelete) alá tartozó, illetve a Honvédség olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkezik, valamint aki más helyőrségben települve, az oda kikülönített alegységeket közvetlenül vezeti, ha azt a szervezeti egység alapító okirata rögzíti; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz meg más parancsnok, vezető részére. A külföldi, továbbá a NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezeteknél szolgálatot teljesítő állomány vonatkozásában a miniszter által kijelölt parancsnok egyes külön jogszabályban meghatározott állományilletékes parancsnoki jogköröket gyakorol.

(4) Elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója.

(5) Szolgálati elöljáró: az állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy egyes munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosult személy.

(6) Feljebbvaló: az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú.

(7) Felettes: az állomány köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetője, aki a beosztottai tekintetében – vezetői szintjének megfelelően – értelemszerűen gyakorolja a (2)–(5) és a (8) bekezdésben felsorolt parancsnokokat, illetve elöljárókat megillető jogosultságokat.

(8) Országos parancsnok: a Honvéd Vezérkar főnöke, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész.

(9) Országos parancsnokság: a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész által vezetett szerv.

(10) Szervezeti egység: a miniszter irányítása (felügyelete) alá tartozó, valamint a Honvédség szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, az állományilletékes parancsnok (vezető) által vezetett szervezet.

(11) Szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelybe az állomány tagja tartozik.

(12) A szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani.

(13)⁷ Szövetséges fegyveres erők: a Hvt. 204. §-ának (1) bekezdése l) pontjában meghatározott szervezetek.

(14) A hivatásos állomány tagja: az a tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki a katonai szolgálatot élethivatásként, határozatlan időre vállalja.

(15) A szerződéses állomány tagja: az a honvéd (rendfokozat nélküli) és tisztesi, tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki a szolgálati viszonyt határozott idejű szerződésben vállalja.

(16) A tiszti állomány tagja: a szerződéses vagy hivatásos katona, aki tiszti rendfokozatot, illetve az a hivatásos katona, aki tábornoki rendfokozatot visel.

(17) A tiszthelyettesi állomány tagja: a szerződéses vagy hivatásos katona, aki tiszthelyettesi, zászlósi rendfokozatot visel.

(18) A legénységi állomány tagja: a honvéd és tisztesi rendfokozattal rendelkező szerződéses katona.

(19) Kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése állományba történő felvételről (szolgálati viszony létesítéséről), az első, az első tiszthelyettesi, tiszti és tábornoki rendfokozat megállapításáról, a magasabb beosztásba helyezésről.

(20) Felmentés: a szolgálati viszony, valamint a szolgálati beosztás betöltése megszüntetésének egyik módja.

(21) Áthelyezés: az egyik szervezeti egységtől a másik szervezeti egységhez vagy szervezeti egységen belül azonos beosztásba helyezés, illetve az e törvényben meghatározott esetben más közszolgálati jogviszonyba, illetve abból hivatásos katonai szolgálati jogviszonyba helyezés.

(22) Vezénylés: az állomány tagjának az eredeti szervezeti egységétől meghatározott szolgálati feladat (képzés) teljesítése céljából más szervezeti egységhez, illetve szervezeti egységen belüli más feladat ellátására, illetve külszolgálatra határozott, illetőleg a rendelkezési állományból más szervhez határozott vagy határozatlan időtartamra történő átirányítása.

(23) Átszervezés: a névváltoztatás kivételével a szervezeti egységet vagy annak elemeit érintő olyan változás, amelynek következtében egyes beosztások, szervezeti elemek létesülnek, megszűnnek vagy módosulnak.

(24) Magasabb beosztás: a magasabb rendfokozathoz kapcsolódó státusz.

(25) Azonos beosztás: az azonos rendfokozattal rendszeresített státusz.

(26) Alacsonyabb beosztás: az alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített státusz.

(27) Speciális beosztás: olyan státusz, amelynek feladat- és követelményrendszere egyedi, a rendfokozatokhoz kapcsolódó beosztási hierarchiának egyes szintjein jelenik meg és betöltéséhez sajátos végzettség, képzettség szükséges.

(28) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs.

(29) Toborzópénz: a leszerelési segélyből a szerződéses állomány tagja részére folyósított előle.

(30)⁸ Előmeneteli bizottság: kijelölt testület, amely az előmenetelre rangsorolással tesz javaslatot.

(31) Közszolgálati jogviszony: a köztisztviselői, közalkalmazotti, a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjaira vonatkozó, valamint az igazságügyi, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony.

(32) Külföldi szolgálat: a külföldi állomáshelyen teljesített katonai szolgálat. A külföldi szolgálat teljesítésének formái különösen:

(33)¹¹ Lakáson eltöltött készenlét: a rendelkezésre állás azon formája, amikor az állomány tagját a folyamatos elérhetőségre, illetve a szolgálati helyre meghatározott időn belüli beérkezésre kötelezik.

(34)¹² Lakáson kívül eltöltött készenlét: az állományilletékes parancsnok az állomány tagját az állományilletékes parancsnok által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra kötelezi.

(35)¹³ Ügyelet: a szolgálatadás olyan sajátos formája, amelyben az állomány tagja a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, az állományilletékes parancsnok által meghatározott helyen a teljesítésre vonatkozó jogszabály és belső rendelkezés szerinti feladatokat látja el.

(36)¹⁴ Őrszolgálat: olyan kötött formájú fegyveres szolgálat, amelyben az állomány tagjának feladata objektumok, javak, illetve személyek őrzése és védelme vagy fogva tartott személyek szökésének megakadályozása.

(37)¹⁵ A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349/B. §-ának (3) bekezdése szerinti elsőfokú döntés: a 217. § (1) bekezdése szerinti döntés.

(38)¹⁶ Az önkéntes tartalékos állomány tagja: az a honvéd (rendfokozat nélküli), tisztesi, tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki meghatározott ideig – szerződés alapján – önként vállalja a katonai szolgálatra rendelkezésre állást és a tényleges katonai szolgálatot.

(39)¹⁷ Készenléti jellegű beosztás: azok a külön jogszabályban meghatározott beosztások, ahol a beosztási feladat nem kíván állandó szolgálatteljesítést a szolgálat teljes időtartama alatt, hanem olyan igénybevétellel jár, amely részben lehetővé teszi az állomány tagjának pihentetését.

(40)¹⁸ Műveleti terület: a Hvt. 204. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott terület.

3. § (1) A szolgálati viszony az állam és az állomány tagja között létrejött sajátos közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a szolgálati körülményeknek megfelelő, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg.

(2) Az állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit – a Honvédség rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében – önkéntes vállalás alapján, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

(3)¹⁹ A katonai beosztás köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré átminősítése az azt betöltő hivatásos (szerződéses) katonának a szolgálati jogviszonyát nem érinti.

4. § (1) Az állomány tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az előírásoknak megfelelő – a Honvédségnél rendszeresített – rendfokozati jelzéssel ellátott egyenruhával rendelkezik. Az egyenruhát az előírásoknak megfelelő módon kell viselni.

(2) A rendfokozat kifejezi az ahhoz kapcsolódó beosztási szintet, az állománycsoportba tartozást, a függelmi viszonyt ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni.

(3) Az állomány tagját az első, az első tiszthelyettesi, tiszti és tábornoki rendfokozatba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.

(4)²⁰ Az állomány tagja rendfokozatát neve feltüntetése után használja. A név és a rendfokozat között a Honvédségre és a képzettségére utaló jelző használható szóban és írásban.

5. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.

(2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.

(3) A kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.

(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.

6. §²¹ A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

7. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat (megállapodásokat) – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Az állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező. Nem minősül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.

(2)²² Írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére, módosítására és megszüntetésére, az állomány tagjának kinevezésére, alacsonyabb beosztásba helyezésére, előléptetésére, elismerésére, illetménybesorolására, 109/B. § (2) bekezdése szerinti illetmény-megállapítására, beiskolázására, áthelyezésére, vezénylésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a teljesítményértékelés, a minősítés, a vezetői értékelés, a fegyelmi, a kártérítési határozat, továbbá a külön törvény szerinti vagyonnyilatkozatról, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról és az ellenőrzés eredményéről készült irat.

(3) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell az állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben és formában az állomány tagjával ismertették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen. A Honvédség írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen az állomány tagja jogorvoslatot kezdeményezhet. Az írásbeli intézkedésben a jogorvoslat módjára és határidejére utalni kell.

8. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha

(2) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki téves feltevésben volt.

(3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.

9. § (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik.

(2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

10. § (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.

(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

11. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.

(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a Honvédség köteles azonnali hatállyal megszüntetni.

(3) A Honvédség hibájából eredő érvénytelenség esetén az állomány tagjának a fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait, illetve jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

12. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(2) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.

(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igény bírósági érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

13. § (1) Napon – ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni.

(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés történt.

(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

14. § (1) Az állomány tagja alapvető jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.

(2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.

(3)²³ Az állomány tagja a szolgálati elöljárótól

15. § (1) Az állomány tagja a feljebbvaló vagy a katonai rendész felszólítására személyazonosságát – a külön jogszabály szerint – igazolni köteles.

(2) A feljebbvaló az állomány tagját a személyazonossága igazolására azokban az esetekben szólíthatja fel, amely esetekben parancsadásra jogosult.

(3) Az állomány tagja szolgálati viszonyát szolgálati igazolványával igazolja.

16. § (1) Az állomány tagjának személyi szabadságát a katonai rendész is korlátozhatja. Ennek keretében az állomány tagját – az erre vonatkozó külön jogszabály szerint – igazoltathatja és előállíthatja, ha

(2) A katonai rendész az állomány tagját a legközelebbi katonai szervezet egységügyeleteséhez állítja elő. Az előállítás és az ideiglenes őrzés legfeljebb az intézkedés megkezdésétől számított 6 órán át tarthat.

(3) A külföldi szolgálatot teljesítő állomány tagjával szemben külföldi katonai rendész (rendőr) vagy hasonló jogállású személy is eljárhat.

(4) Ha az állomány tagja megkísérli, hogy az előállítás helyét önkényesen elhagyja, illetőleg a katonai rendész jogos intézkedése során ellenszegül, vele szemben arányosan szükséges kényszerítő eszköz alkalmazható.

17. § Ha a szolgálati rend és a fegyelem fenntartása érdekében elkerülhetetlenül szükséges, a szolgálati elöljáró, a helyőrség-, illetve az egységügyeletes az állomány tagját bűncselekmény elkövetése esetén elkülönített helyiségben, felügyelet alatt tarthatja. Ez a személyi szabadságkorlátozás legfeljebb 6 órán át tarthat.

18. § (1) Az állomány tagjának szolgálati helyét a Honvédség feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelelően, az állomány tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Az állomány tagja e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyéről áthelyezhető, illetve más szolgálati helyre vezényelhető.

(3) Az állomány tagja tartózkodási helyét a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében választhatja meg.

(4) Az állomány tagja a szolgálati helye szerinti településen – valamint annak vonzáskörzetén – kívül csak az állományilletékes parancsnok engedélyével lakhat.

(5) Műveleti területen a kiküldött köteles betartani a személyi állomány személyes biztonságának megóvása érdekében a magyar és a külföldi szolgálati elöljáró által hozott, a szolgálati hely elhagyásának módjára és feltételeire vonatkozó korlátozó rendszabályokat.

19. § (1) Az állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét.

(2) Az állomány tagja köteles a külföldre utazását a szolgálati elöljárónak (vezetőnek) bejelenteni.

(3)²⁴ Az állomány nemzetközi feladat végrehajtására felajánlott alegységhez tartozó tagja a feladatteljesítést engedélyező közjogi döntést követően a szolgálati helye szerinti települést, illetve – amennyiben az nem esik egybe lakóhelyével – a lakóhelye szerinti települést csak az állományilletékes parancsnok engedélyével hagyhatja el, illetve utazhat külföldre.

20. § (1) Az állomány tagja a tartózkodási helyéről – különösen indokolt esetben szabadsága ideje alatt is – a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.

(2) A visszarendelésre az állományilletékes parancsnok (vezető) jogosult. Az állományilletékes parancsnokot (vezetőt) az elöljáró parancsnok rendeli vissza. Nem rendelhető vissza az állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés folytán felmerült költséget az állomány tagja részére meg kell téríteni.

(3)²⁵ A nemzetközi feladat végrehajtására felajánlott alegység állományának tagja visszarendeléséhez a szolgálati elöljáró döntése is elégséges a feladatteljesítést engedélyező közjogi döntést követően.

21. § (1)²⁶ A hivatásos állomány tagja nem lehet tagja pártnak, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat.

(2) A szerződéses állomány tagjának párttagságát szolgálatteljesítése alatt fel kell függesztenie.

(3)²⁷ Az állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.

(4) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket az állomány tagja nem állíthat elő, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.

(5) Az állomány tagjai érdekképviseleti szerveinek a tevékenységi körébe eső hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.

22. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az

23. §²⁸ Az állomány tagja a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen egyenruháját nem viselheti. Egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen egyenruháját csak a Honvédséget képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.

24. § (1) Az állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján – e törvényben meghatározott keretek között – hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz.

(2) Az állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a Honvédség feladataival ellentétes.

(3) Az állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő társadalmi szervezettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtiltja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg megtilthatja, ha a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(4) Az állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén – a külön törvényben meghatározott feltételek szerint – lehet az illetékes szakmai kamara tagja.

24/A. §²⁹ A 24. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, társadalmi szervezetnek nem minősülő, de szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, valamint a tömegmozgalomhoz történő csatlakozásra és részvételre is.

25. § (1) Az állomány tagja a szolgálati helyén a szolgálati kötelezettség teljesítésének sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, illetve vehet részt vallási szertartáson. A lelki gondozásra vagy a vallási szertartáson való részvételre azonban nem kötelezhető.

(2)³⁰ A szolgálati helyen a lelki gondozást, illetve a vallás gyakorlását a Tábori Lelkészi Szolgálat biztosítja. A Tábori Lelkészi Szolgálat a miniszter által vezetett minisztérium közvetlen szerve.

(3) A tábori lelkész szolgálatát egyháza törvényei és előírásai szerint végzi. Tevékenysége során figyelembe veszi a katonai szervezet működési rendjét, a parancsnoknak ezzel kapcsolatos parancsait és intézkedéseit.

(4) A tábori lelkész a katonai szolgálatának tartalmával össze nem függő feladat ellátásra nem kötelezhető. Szolgálati elöljárója, illetve szolgálati alárendeltje csak tábori lelkész lehet.

(5) A szolgálati helyen történő lelki gondozáshoz és vallásgyakorláshoz szükséges személyi és dologi feltételek biztosításának rendjét külön jogszabály állapítja meg.

(6)³¹ Műveleti területen a vallásgyakorlás feltételeiről a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetőivel egyeztetve a Honvéd Vezérkar főnöke gondoskodik.

26. § (1) Az állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja.

(2) A Honvédség szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.

(3) A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján feladatot ellátó katonai szervezeti egységekben a vezényleti nyelv használatát az országos parancsnok a (2) bekezdéstől eltérően is megállapíthatja.

27. §³² Az állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.

28. § (1)³³ Az állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, a helyi és kisebbségi önkormányzati választáson, továbbá a népszavazáson a lakóhelyén szavazhasson.

(2) Ha az állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára – ha a választásról szóló törvények másképp nem rendelkeznek –, hogy a szolgálatteljesítés helyén szavazhasson.

(3)³⁴ Külföldi műveleti területen a választójog gyakorlását a külképviseleti szerv külön törvény rendelkezései szerint biztosítja.

29. § Az állomány tagja

30. § (1) Az állomány tagja a művelődéshez, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.

(2) Az előmenetelhez szükséges képesítés megszerzése – külön törvények előírásainak megfelelően – a katonai, a rendvédelmi és a polgári oktatási intézményekben folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik.

31. § (1) Az állomány tagjai a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogaik és jogos érdekeik védelmére és képviseletére érdekképviseleti szerveket, szövetségeket hozhatnak létre, illetve azok tagjai lehetnek, érdekképviseleti fórumokon képviselettel rendelkezhetnek.

(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot nem szervezhetnek és tevékenységükkel nem akadályozhatják a Honvédség rendeltetésszerű működését, a parancsok és intézkedések végrehajtását.

32. § (1)³⁵ A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a Honvédség és az érdek-képviseleti szerv a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve köteles eljárni. A Honvédség biztosítja az érdek-képviseleti szerv működésének feltételeit. Ez utóbbi körben lehetővé kell tenni, hogy az érdekképviseleti szerv

(2) A Honvédség nem követelheti meg azt, hogy az állomány tagja az érdekképviseleti hovatartozásáról nyilatkozzék, nem szüntetheti meg az állomány tagjának szolgálati viszonyát, és nem okozhat hátrányt az állomány tagjának az érdekképviseleti hovatartozása vagy tevékenysége miatt.

(3) Jogosultságot vagy juttatást a Honvédség az érdekképviseleti szervezethez való tartozástól nem tehet függővé.

33. § (1) E törvény alkalmazásában szakszervezeten – elnevezésétől függetlenül – az állomány tagjainak minden olyan érdekképviseleti szervét érteni kell, amelynek célja az állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése.

(2) A szakszervezet jogosult, hogy

(3) A szervezeti egység szakszervezeti szerve, illetve a reprezentatív szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:

(4) A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szerv vezetőjének a figyelmét felhívhatja. Ha az a szükséges intézkedést kellő időben nem tette meg, a megfelelő eljárást kezdeményezheti. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogok az elöljáró szervek irányítása körébe tartozóan az adott szervezeten belüli reprezentatív szakszervezeti szervet illetik meg.

(6)³⁶ A külföldi szolgálatot ellátó állomány esetében a 21. § (5) bekezdésében, a 32. § (1) bekezdés a) pontjában, a 33. § (3) bekezdés c) pontjában, valamint a (4) bekezdésében foglalt jogokat a szakszervezet az adott külföldi szolgálat ellátásának veszélyeztetése nélkül gyakorolhatja.

34. § (1) A szervezeti egység szakszervezeti szervével, illetve a reprezentatív szakszervezettel való együttműködés keretében az állományilletékes parancsnok köteles:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak irányadók – irányítása körébe tartozóan – az elöljáró szervek parancsnokaira (vezetőire) is.

35. § (1) A szervezeti egységnél képviselettel rendelkező szakszervezet – a műveleti területen szolgálatot teljesítő állomány kivételével – jogosult az állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül érintő jogellenes intézkedés, mulasztás (a továbbiakban együtt: intézkedés) ellen kifogást benyújtani.

(2) A kifogást az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani a jogellenes intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A kifogást az intézkedés megtételétől számított 1 hónapon túl nem lehet benyújtani.

(3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben az állomány tagja jogvitát kezdeményezhet.

(4) Ha az állományilletékes parancsnok a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. Az egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül meg kell kezdeni. Ha az egyeztetés 7 napon belül nem vezetett eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított 5 napon belül a szakszervezet a bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres eljárásban, 15 napon belül dönt.

(5) A kifogásolt intézkedést az egyeztető eljárás eredményes befejezéséig vagy a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetőleg a végrehajtását fel kell függeszteni.

35/A. §³⁷ A szakszervezet az együttműködés keretén belül a Honvédséget tájékoztatja a szakszervezeti tisztségviselők megválasztásáról és e tisztség ellátásának megszűnéséről, valamint a tisztségviselők megválasztáskori beosztásáról és illetményadatairól.

36. § (1) A szervezeti egység köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani.

(2)³⁸ A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen minden három, a Honvédséggel szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a honvédségi szervekkel való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.

(3)³⁹ A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a honvédség köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete alapján kell megállapítani, és bruttó összegben kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel.

(4) A Honvédség a szakszervezet által a tagjai részére szervezett képzés időtartamára munkaidő-kedvezményt köteles biztosítani.

(5) A szakszervezet tagjai részére összesen – a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára – a szervezeti egység köteles előzetes egyeztetés alapján minden 10, a szervezeti egységnél szolgálatot teljesítő szakszervezeti tag után évente egy nap fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele előtt a szervezeti egységet legalább harminc nappal értesíteni kell.

(6) A (2) és (5) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezmény időtartamára az állomány tagját távolléti díj illeti meg.

(7)⁴⁰ A Honvédség a szakszervezeti tagdíj levonását külön törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján végzi.

37. § (1) Az állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltő tagjának más szolgálati helyre való – a Honvédség által kezdeményezett – beosztásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez – a külföldi szolgálatot teljesítő személyi állomány kivételével – az adott szervezeti egységen belüli szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés méltatlanság miatt válik szükségessé, vagy a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő 1 évre illeti meg, feltéve, hogy tisztségét legalább 6 hónapon át betöltötte.

(3) Ha a választott tisztségviselő ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, amelyben a tisztségviselő a tevékenységét kifejti.

38. § (1) A 34–37. §-ban biztosított jogok a szervezeti egységnél reprezentatívnak minősülő szakszervezetet, illetőleg tisztségviselőjét illetik meg. E jogok megilletik az előbbiek hiányában az országosan reprezentatívnak minősülő szakszervezetet is, ha a szervezeti egységnél legalább egy tagja van.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek taglétszáma eléri a szervezeti egység, országosan pedig az állomány létszámának 10%-át. Ha a szervezeti egységnél csak egy szakszervezet működik, azt taglétszámától függetlenül reprezentatívnak kell tekinteni.

(3) A reprezentatívnak nem minősülő szakszervezetet is megilleti a 35. § szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedése jogszabályban foglalt rendelkezést sért.

38/A. §⁴¹ (1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma.

(2) Az OKÉT-ban a Kormány – az alapszabályban meghatározott – országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.

(3) Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.

(4)⁴² Az OKÉT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.

38/B. §⁴³ (1) A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (a továbbiakban: SZÉF) az e törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.

(2) A SZÉF-ben a Kormány – az alapszabályban meghatározott – az állomány képviseletét ellátó országosan reprezentatív szakszervezetekkel egyeztet.

(3) A SZÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.

(4) A SZÉF működésének feltételeit a Kormány a rendészetért felelős miniszter útján biztosítja.

39. § (1) A szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a miniszter – a Honvéd Vezérkar főnöke részvételével – az ágazati érdekegyeztető fórumon (a továbbiakban: érdekegyeztető fórum) egyeztet. Az érdekegyeztető fórumban minden, a 38. § (2) bekezdése szerinti taglétszámot országosan elérő érdekképviseleti szerv képviseltetheti magát. Az érdekegyeztető fórum véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik.

(2) Az érdekegyeztető fórum testületként működik, működési rendjét maga állapítja meg.

40. § (1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a Honvédség, illetve az állomány tagja.

(2)⁴⁴ Az állomány tagjával kapcsolatos kiemelt miniszteri munkáltatói jogköröket e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

(3)⁴⁵ A tiszti és tiszthelyettesi állomány szolgálati viszonyának létesítése és megszüntetése, az első tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatba történő kinevezés, a rendelkezési állományba helyezés munkáltatói jogköreit a Honvéd Vezérkar főnöke gyakorolja.

(4)⁴⁶ A (3) bekezdésben foglalt jogkörök, valamint a további munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét külön jogszabály tartalmazza azzal, hogy a szerződéses szolgálati viszony meghosszabbításának jogköre a rendfokozat szerint differenciáltan is meghatározható.

41. § (1)⁴⁷ A szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 47 évesnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, büntetlen előéletű, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű (szakképesítésű), magyar állampolgársággal rendelkező személlyel létesíthető, aki a szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas és elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását.

(2)⁴⁸ Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

(3)⁴⁹ Szerződéses szolgálati viszony az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása mellett is csak olyan személlyel létesíthető, aki tiszti és tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 5 év, tisztesi beosztás esetén legalább 3 év időtartamra vállalja a szolgálatot. Nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, együttműködésből eredő feladat végrehajtására önkéntes jelentkezés alapján ennél rövidebb, illetve a nem katonai oktatási intézményben honvédségi ösztöndíjasként végzettek esetében az ösztöndíj folyósításának időtartamával megegyező időtartamra is köthető szerződés. A szerződéses szolgálat időtartama közös megegyezés alapján – a 43. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások figyelembevételével – alkalmanként, állománycsoporttól függetlenül legalább kettő, de legfeljebb öt év időtartammal meghosszabbítható.

(4)⁵⁰ A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket a jelentkezőnek igazolnia kell.

(5) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges a külön jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, ha a jogviszony létesítésekor, a tervezett beosztásba helyezésnek az feltétele.

(6)⁵¹ A Honvédség az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket, illetve az (5) bekezdésben előírt feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt is ellenőrizheti.

(7) A szolgálati viszony az állománycsoport szerinti legalacsonyabb beosztástól eltérő beosztásba – a (8) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – csak rendkívül indokolt esetben létesíthető.

(8) Speciális beosztás betöltésére a (7) bekezdéstől eltérően is létesíthető szolgálati viszony.

(9) A tábori lelkészi szolgálati viszony létesítéséhez az illetékes egyház, felekezet egyetértése is szükséges.

(10)⁵² A katonai ügyészekre, a katonai bírákra, az ügyészségi és az igazságügyi alkalmazottakra, az oktatókra, a tábori lelkészi feladatokat ellátókra, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományára a rájuk vonatkozó külön jogszabályokat is alkalmazni kell.

(11)⁵³ E törvény 61/A. §-ában meghatározott esetben a szerződéses jogviszony a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő időtartamra is köthető.

(12)⁵⁴ Önkéntes tartalékos szolgálati viszony – jogszabályban meghatározott feltételekkel – a 18. életévét betöltött, de 47 évesnél nem idősebb személlyel létesíthető.

41/A. §⁵⁵ (1) Azt a tényt, hogy a 41. § (2) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott, a szolgálati viszony létesítését kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) vele szemben nem áll fenn,

41/B. §⁵⁶ (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az állomány tagját annak igazolására, hogy az állomány tagjával szemben nem áll fenn kizáró ok.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az állomány tagja igazolja, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn, a Honvédség az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az állomány tagja részére megtéríti.

(3) A Honvédség a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli

(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a Honvédség a szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén – a szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.

42. § (1) A hivatásos állomány utánpótlását – a 41. §-ban előírt feltételek megléte esetén – a katonai, rendvédelmi és polgári oktatási intézményekben végzettek (szakképesítést szerzettek), valamint a szerződéses állományból való hivatásos állományba vétellel kell biztosítani.

(2)⁵⁷ Hivatásos állományba vételre – e törvényben és más jogszabályban előírt feltételek megléte esetén – kizárólag főtörzsőrmesteri vagy annál magasabb rendfokozatban kerülhet sor. Jogszabály a katonai oktatási intézményben végzettek (szakképesítést szerzettek) esetében a hivatásos állományba vételt – a képzés jellegére tekintettel – alacsonyabb rendfokozattal is választhatóvá teheti.

(3)⁵⁸ Az állomány utánpótlása érdekében a Honvédség toborzó rendszert működtet.

43. § (1) A szolgálati viszony az állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozott vagy határozatlan időre létesül. Az állományba kinevezett személy esküt tesz, melynek szövegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A szerződéses szolgálati idő együttes tartama tiszti, és tiszthelyettesi beosztás esetén a 20 évet, tisztesi beosztás esetén a 15 évet nem haladhatja meg, és nem lépheti túl az 55. §-ban meghatározott felső korhatárt.

(3) Az állományba való felvétellel egyidejűleg az állomány tagját befejezett tanulmányainak megfelelően hadnaggyá vagy őrmesterré kell kinevezni.

(4)⁵⁹ A szolgálati viszony létesítéséről állományba vételi okmány (szerződés) készül, amelynek tartalmaznia kell a szolgálati viszony kezdetét, jellegét, a próbaidő tartamát, a rendfokozatot, az eskü letételének időpontját és szerződéses szolgálati viszony esetén a szolgálati viszony időtartamát. A szolgálati beosztásba történő kinevezésről kinevezési okmány készül, amelynek tartalmaznia kell az állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, a besorolási osztályon belüli besorolási kategóriáját, a beosztáshoz szükséges iskolai végzettség (szakképesítés), nyelvismeret szintjének megszerzését. Az állományba vételi okmány (szerződés) és a kinevezési okmány egy példányát az állomány tagjának át kell adni.

(5) Az állományba vételi, illetve a kinevezési okmány átadásával egyidejűleg a Honvédség az állomány tagját tájékoztatja

(6) A Honvédség az (5) bekezdésben előírt tájékoztatást, legkésőbb az okmányok átadásától számított 30 napon belül írásban is köteles az állomány tagja részére átadni.

(7)⁶¹ Az állományba felvett személy részére – a katonai alapképzésben részesültek kivételével – a szolgálat jellegének megfelelő általános katonai, illetve a beosztásához szükséges tanfolyam, szakiskola, szaktanfolyam (a továbbiakban együtt: tanfolyam) elvégzését és vizsga letételét kell előírni. Az állományilletékes parancsnoknak biztosítania kell, hogy a tanfolyami kötelezettség teljesítését az állomány tagja egy éven belül megkezdhesse. Ha az állomány tagja a tanfolyamot önhibájából nem kezdte meg, a meghatározott időn belül nem fejezte be, vagy eredményes vizsgát nem tett, a szolgálati viszonya megszűnik.

(8) A más közszolgálati jogviszonyból áthelyezett személy állományba való felvételekor is e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

44. §⁶² A polgári oktatási intézményi végzettséggel felvett személy rendfokozatát beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének), valamint szakmai gyakorlatának figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és azonos beosztást elért, de az oktatási intézmény elvégzésétől folyamatosan szolgálatot teljesítő és speciális beosztást betöltő rendfokozatát.

45. § (1)⁶³ Az állományba felvett személlyel – a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek, valamint a szerződéses állományból hivatásos állományba átvett vagy folyamatosan szerződést hosszabbító katonák kivételével – a szolgálati viszony létesítésekor legalább 3, de legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. A fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni.

(2) Az állomány tagját a próbaidő alatt a Honvédség és a beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami képzésben kell részesíteni.

(3) Az állomány tagja a próbaidő alatt a törvény szerinti illetményre, a 126. § (3) bekezdése szerinti lakhatási támogatásra, elhelyezésre, valamint a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.

(4) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

(5) Ha a szolgálati viszony a próbaidő alatt szűnt meg, az állomány tagja elveszti a próbaidős rendfokozatát, és köteles a kapott ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat visszaadni.

(6) A szerződéses legénységi állományba felvett, rendfokozattal nem rendelkező katona a próbaidő leteltéig honvédként teljesíti szolgálatát.

(7)⁶⁴ Nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, illetve együttműködésből eredő feladat végrehajtására kötött szerződés esetén próbaidő nem köthető ki.

46. § (1)⁶⁵ Az állomány tagja szolgálatát a külön jogszabályban meghatározott beosztásokban, az e törvény 2. §-ának (10) bekezdésében meghatározott szervezeti egységben, továbbá az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) parancsnokságain és hivatalainál, valamint az Európai Unió (a továbbiakban: EU) katonai szerveiben és az EU által indított műveletekben, továbbá a NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezeteknél a Magyar Köztársaság részére biztosított beosztásokban teljesíti.

(2) Az állomány tagja – beleegyezésével – a miniszter és az érintett szerv vezetőjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan időtartamra történő vezényléssel más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott időre szóló vezénylés a vezényelt beleegyezésével meghosszabbítható. A szerződéses állomány tagja esetében ehhez a szerződés módosítása is szükséges.

(3) Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül – vezényléssel – a következő szerveknél is teljesíthető

(4)⁶⁹ Ha az állomány tagját állami vezetővé nevezik ki, rendfokozatát nem használhatja és az állami vezetőkre vonatkozó illetményrendszer szerinti illetményre jogosult. Az állomány kinevezett tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Ha állami vezetői beosztásából felmentik, akkor a 69. § (2) bekezdésben leírtakat kell alkalmazni.

(5)⁷⁰ A miniszter által vezetett minisztériumban, valamint hivatalainál, ügynökségeinél és háttérintézményeinél a megüresedett szolgálati beosztás katonával történő feltöltésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a beosztás elemzése alapján a feladatok ellátásához katonai-szakmai ismeretek szükségesek.

(6)⁷¹ Katonai bíró és katonai ügyész a (3) bekezdés g) pontja alapján csak az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban teljesíthet szolgálatot.

(7)⁷² A katonai-szakmai ismeretek (5) bekezdés szerinti szükségessége vonatkozásában az ország fegyveres védelmére történő felkészítéséből, a béke- és minősített időszaki honvédségi feladatrendszerből, különösen a rendeltetés szerinti alkalmazás és a szövetségi kötelezettségek sajátosságaiból következő, különleges ismereteken, jártasságokon, készségeken és képességeken, szakmai gyakorlaton, tapasztalaton alapuló követelményeket, illetve a feladatellátás függelmi rendszerhez és fokozott felelősséghez kötöttségét kell érvényesíteni.

47. § (1) Az állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a honvédelmi pótléknak megfelelő mértékű pótlékot, betegség esetén távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni.

(2)⁷³ Az állomány más szervhez vezényelt tagjának kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, szolgálati vagy rokkantsági nyugállományba helyezése – a más szerv vezetőjének javaslatára, illetve egyetértésével –, továbbá ruházati ellátmányának és az (1) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása az eredeti beosztás betöltésére vonatkozó szabályok szerint történik. Előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3)⁷⁴ A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére – a munkavállaló beleegyezése nélkül – a miniszter és az érintett szerv vezetőjének megállapodása alapján kerülhet sor. Ez esetben a Honvédség az állomány tagját az előmeneteli szabályok figyelembevételével, illetve – a 88. § (9) bekezdésére tekintettel – viselt rendfokozatának megfelelően köteles beosztásba, vagy annak jogosultsága esetén szolgálati nyugállományba helyezni.

(4) Az állomány 46. § (3) bekezdésének a)–f) pontjaiban meghatározott szervezetekhez vezényelt tagjára az e § (1)–(3) bekezdéseit, valamint a 48. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

(5) A szerződéses állomány tagja vezénylését meg kell szüntetni, ha a 43. §-ban meghatározott időtartam letelt.

47/A. §⁷⁵ (1) Önkéntes tartalékos szolgálat az e törvény 2. §-ának (10) bekezdésében meghatározott szervezeti egységben teljesíthető.

(2) Az önkéntes tartalékos beosztásra történő felkészítésre első alkalommal legfeljebb 25 napra, a továbbiakban a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartamon túl az önkéntes tartalékos 3 évente egyszer, legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatra behívható.

(4)⁷⁶ A tényleges szolgálat időtartama az érintett beleegyezésével meghosszabbítható.

48. § (1) A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,

(2) Az (1) bekezdés alá tartozók esetében – szolgálati beosztás hiányában – a beosztás szintje az utolsó betöltött beosztással azonos, ha ilyennel nem rendelkezett, akkor viselt rendfokozatának megfelelő.

(3) Az (1) bekezdés h) pontjában megjelöltek jogai és kötelezettségei – a tisztségük ellátására vonatkozók kivételével – azonosak a szolgálati beosztást betöltőkével.

(4) Az (1) bekezdés i) pontja alá tartozókra a 46. § (4) bekezdése irányadó azzal, hogy – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – velük szemben a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti miniszter gyakorolja.

(5)⁸¹ Az állomány (1) bekezdés b), e), f) és l) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.

(6)⁸² A munkába állás elősegítése érdekében az (1) bekezdés b), e), f) és l) pontjaiban szereplők adatait – rendelkezési állományba vétellel egyidejűleg – meg kell küldeni a központi közszolgálati nyilvántartás számára.

49. § (1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség, szakképzettség megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez pályázatot kell, meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pedig pályázatot lehet kiírni.

(2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmény vezetője, illetve az adott beosztásra a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró (vezető) vagy az általa kijelölt szakmai szerv írja ki.

(3) A pályázat kiírásának tartalmaznia kell a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét, e határidőtől eltérni nem lehet.

(4) A pályázat tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető más személlyel. A pályázat eredményéről a pályázót a pályázat egyidejű visszaküldésével írásban tájékoztatni kell.

(5) Pályázatra kiírt beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is. A pályázat nyertesét a szolgálat érdekében kell a beosztás betöltésére kinevezni vagy vezényelni.

(6)⁸³ A katonai felsőoktatási intézmény oktatói és kutatói beosztásaira az állomány külön jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén őket a szolgálat érdekében kell a felsőoktatási intézménybe kinevezni vagy áthelyezni.

(7)⁸⁴ A Honvédség egészségügyi intézményeiben és az Állami Egészségügyi Központban – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vezető beosztások kizárólag pályázat útján kerülhetnek betöltésre.

50. § (1) A szolgálati viszony – e törvényben meghatározott eseteket kivéve – az állomány tagja beleegyezésével módosítható.

(2) A módosítás esetei különösen:

51. § (1) Az állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthető, és egyidejűleg

(2) Az azonos beosztásba való áthelyezés kérelemre is történhet.

(3) Alacsonyabb beosztásba helyezés az állomány tagjának méltányolható kérelmére a viselt rendfokozatánál eggyel alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztásba történhet.

(4)⁸⁷ Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt esetekben az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban kérelmére különös méltánylást érdemlő egyéni érdekét figyelembe kell venni.

52. § (1) Az állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett bármely szervezeti egységhez és bármely helységbe beleegyezése nélkül meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető.

(2) A más helységbe való vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 6 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből azonban kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.

(3) Az állomány szolgálati beosztást betöltő tagja Honvédségen belüli képzése az oktatás időtartamára vezényléssel történik. A képzésre történő vezénylés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.

(4)⁸⁸ Az állomány tagját az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után az egy évet meghaladó, a 2. § (32) bekezdés b) és f)–g) pontok szerinti esetekben külföldi szolgálatra a miniszter, ettől eltérő külföldi szolgálatra, illetve rövidebb időtartamra a jogszabályban meghatározott elöljáró vezényelheti. Külföldi szolgálat esetén a vezényeltet megillető juttatások és terhelő kötelezettségek mellett egyéb pénzbeli és természetbeni ellátások, illetve a hazainál kedvezőtlenebb szolgálati körülmények között érvényesülő kötelezettségek is megállapíthatók. A külföldre vezénylés a külföldi szolgálati kötelezettség teljesítésének időtartamára szól.

(5)⁸⁹ A 3 hónapot meghaladó külföldi szolgálatteljesítés esetén, valamint a 2. § (32) bekezdés c) pontja szerinti esetben időtartamtól függetlenül az állomány tagját – a 43. § (5) bekezdésében foglaltakon túl – a kiutazást megelőzően, írásban tájékoztatni kell

(6) Az e § alapján vezényeltek esetében a munkáltatói jogokat – a szolgálati viszony megszüntetését, módosítását érintő döntések kivételével – a vezénylési hely állományilletékes parancsnoka (vezetője) gyakorolja.

(7)⁹⁰ Az egy évet meg nem haladó külföldi szolgálatra való vezénylés időtartama, az egy év elteltét követően – az állomány tagjának rendelkezési állományba helyezése nélkül – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal szolgálati érdekből meghosszabbítható, ha a hazaérkezés, utazás, áthelyezés körülményei azt indokolttá teszik.

52/A. §⁹¹ (1)⁹² Az állomány kiképzett tagjának beleegyezése – a 2. § (32) bekezdése e)–h) pontjainak kivételével – nem szükséges a külföldi katonai szolgálathoz, ha annak időtartama az egy évet nem haladja meg. Az állomány tagja – a 2. § (32) bekezdés a) pontjának esetét kivéve – 24 hónapon belül külföldi katonai szolgálatra – több egymást követő vezénylés esetén is – legfeljebb 12 hónapra vezényelhető. Az egymást követő vezénylések között legalább 2 hónapnak el kell telnie.

(2) Az állomány kiválasztása során az önkéntesen jelentkezőket előnyben kell részesíteni.

(3) A külföldi szolgálat végrehajtásában részt vevő állomány tagja a térítésmentes járványvédelmi ellátás (védőoltások) és egyéb vizsgálatok, illetve szükség esetén a karanténrendelkezések tűrésére köteles.

53. § (1)⁹³ Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, a szolgálati beosztás, továbbá a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható munkakör ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, valamint az állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával az állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható.

(2)⁹⁴ Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztások ellátására, illetve a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó helyettesítésre szóló megbízás az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az ellátása alóli mentesítéssel történhet. Közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható munkakörökhöz kapcsolódó helyettesítés csak eredeti beosztás ellátása mellett történhet. A megbízás időtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az egy havi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges. A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik az egy éves időkorlátozás alá.

(3)⁹⁵ Ha az állomány megbízott tagját az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél.

(4)⁹⁶ Ha az állomány megbízott tagja az eredeti beosztása ellátása mellett teljesíti a megbízást, részére az illetményalap 25–100%-ig terjedő megbízási díj jár. A szervezetszerű függetlenített helyettesnek a parancsnoka, valamint a parancsnoknak a hiányzó beosztottja helyettesítéséért díjazás nem fizethető. A helyettesítésért járó díjazás több személy helyettesítése esetén sem haladhatja meg az illetményalap 100%-át.

(5) A (3) bekezdés szerinti illetmény és a (4) bekezdés szerinti díjazás a 30 napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.

54. §⁹⁷ (1)⁹⁸ Szünetel a szolgálati viszonya az állomány azon tagjának, akit az országgyűlési, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(2) A szünetelés időtartama alatt az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.

(3)⁹⁹ Ha az állomány országgyűlési, európai parlamenti képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.

55. § (1)¹⁰⁰ A hivatásos szolgálat felső korhatára a társadalombiztosítási szabályok szerint a hivatásos állomány tagjára születési éve szerint irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése. A miniszter – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró javaslatára – egy alkalommal, a szolgálat érdekében, az érintett kérelmére legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatárig a szolgálati viszonyt meghosszabbíthatja. A szolgálati viszony meghosszabbítása az érintett egészségi alkalmasságának megállapítása és a 88. § szerinti minősítése után lehetséges.

(2) A katonai felsőoktatási intézmény választott tisztségviselőinek hivatásos szolgálati viszonya – megválasztásuk esetén – a miniszter hozzájárulásával az (1) bekezdés szerinti határideig meghosszabbítható.

56. § A szolgálati viszony megszűnik:

57. § (1) A szolgálati viszony – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak és az állomány tagjának közös megegyezésével – bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti.

(2) A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszonyból eredő, a felek egymás iránti jogait és kötelezettségeit is.

(3) A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének.

58. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyáról – az alábbi kivételekkel – lemondhat:

(2) Amennyiben a határozott időre szóló szerződés az (1) bekezdésben felsorolt feladatok végrehajtása előtt szűnne meg, a szolgálati viszony és az egyes rendfokozatokban eltölthető maximális várakozási idő meghosszabbodik a feladat teljesítéséig.

(3) A lemondási idő 2 hónap, a felek ennél rövidebb határidőben is megállapodhatnak.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével – a szolgálati nyugdíjra, a szolgálati idő 262. § szerinti számítására, valamint a korkedvezményre való jog kivételével – a hivatásos szolgálat alapján járó, jogszabályban meghatározott jogosultságait elveszti.

(5)¹⁰⁴ Aki a lemondáskor szolgálati nyugdíjra jogosult, azt nyugállományba kell helyezni. A szolgálati nyugdíj folyósítására a 203. § (8) bekezdése irányadó.

(6) Ha a szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő leteltével a 262. § szerinti szolgálati idő számítására, valamint a megszerzett korkedvezményre jogosult.

(7) A szerződéses állomány tagja egyoldalú szerződésbontása esetén a lemondás szabályait kell alkalmazni.

59. § (1)¹⁰⁵ Az állomány tagjának szolgálati viszonya – az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

(2) Az állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha

(3)¹¹¹

(4) Az (1) bekezdés c) pontja alapján nyugellátásra jogosult az állomány tagja, ha rendelkezik a 203. § (1) bekezdésében meghatározott feltétellel.

(5)¹¹² Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai ok következménye, az állomány tagja akkor menthető fel, ha

(6) A szolgálatra méltatlan az,

(7) A miniszter a (6) bekezdés a) és b) pontja esetén a méltatlanság megállapításától eltekinthet, ha a szabadságvesztés mértéke az 1 évet nem haladja meg.

(8) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést írásban köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(9) Csoportosnak minősül és a Munka Törvénykönyve szerinti bejelentési kötelezettség alá esik a létszámleépítés, ha a szervezeti egységnél egy naptári évben

59/A. §¹¹³ (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg.

(2) A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött

60. § (1)¹¹⁴ Az állomány tagjának kezdeményezésére a felek írásban a felmentési idő 59/A. § szerinti tartamánál rövidebb időtartamban is megállapodhatnak. A szerződéses állomány tagjának felmentési ideje az eredeti szerződés határnapján nem terjedhet túl. A felmentés időtartamának felére az állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró (vezető) az állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól. A szolgálati kötelezettség teljesítése alóli mentesítés idejére az állomány tagja távolléti díjra jogosult.

(2)¹¹⁵ Az állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.

(3)¹¹⁶ A szakmailag alkalmatlan minősítést kapott személy szolgálati viszonyát 30 napos felmentési idővel, a szolgálatra méltatlanná vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható okból alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül – azon a napon, amelyen a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentésre okot adó tényt megállapítja – kell megszüntetni.

(4) Ha az állomány tagja a szolgálat felső korhatárát még nem érte el és szolgálati nyugdíjra jogosult, a felmentésével egyidejűleg nyugállományba kell helyezni. Ebben az esetben a hivatásos szolgálat a felmentési idő elteltével szűnik meg. A nyugdíj folyósítására a 203. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

61. § (1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak az állomány szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, illetőleg a szolgálatra méltatlanná vált tagja szolgálati viszonyának a megszüntetésére.

61/A. §¹¹⁸ Az állomány 61. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a 48. § (1) bekezdésének g) pontja szerint rendelkezési állományba került tagjának illetmény nélküli szabadsága idejére megüresedett beosztását csak az ok megszűnéséig terjedő határozott időre lehet betölteni. A beosztást a rendelkezési állomány megszűnése után az eredetileg a beosztást betöltőnek kell felajánlani.

61/B. §¹¹⁹ (1) Az állomány tagjának írásbeli kérelmére – legfeljebb a gyermek hároméves koráig – a munkáltatói jogkör gyakorlója heti húsz óra rész-szolgálatteljesítési időt engedélyez, ha az állomány tagja a kérelem benyújtásakor a 103. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, és az eredeti beosztása – a beosztás jellegéből fakadóan – rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható. A kérelmet az illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkör gyakorlójával közölni. A kérelemben az állomány tagja köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját

(2) Rész-szolgálatteljesítési idő a miniszter által vezetett minisztériumban, valamint hivatalainál, ügynökségeinél és háttérintézményeinél rendszeresített beosztást betöltőknek engedélyezhető a hivatásos és szerződéses katonai beosztások megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott beosztást, illetve a parancsnoki (vezetői) beosztást betöltők kivételével.

(3) Az állomány tagjának kérelméről a munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelem benyújtását követő 30 napon belül írásban dönt. A kérelem elbírálása során a munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálat érdekében a rész-szolgálatteljesítés lehetőségét vizsgálja a beosztáshoz tartozó munkaköri feladatok jellegének és a szolgálatteljesítés körülményeinek mérlegelésével. A kérelem elutasítását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az állomány tagjának az (1) bekezdésben meghatározott heti húsz óra rész-szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az szolgálati érdeket sértene, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A kérelem megtagadását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.

(5) Ha az állomány tagjának eredeti beosztása a (3) bekezdés szerint rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkör gyakorlója az eredeti beosztástól eltérő beosztást ajánl fel. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az eredeti beosztástól eltérő beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.

(6) A rész-szolgálatteljesítési idő engedélyezése esetén az illetmény nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg a 48. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnik, és az állomány tagjának a 61/A. § szerinti megüresedett beosztását kell felajánlani.

(7) A rész-szolgálatteljesítési idő

(8) A (7) bekezdés szerinti időponttól a szolgálati viszony alapján nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg. A rész-szolgálatteljesítés esetén az 52–53. §-ok és a 94–95. §-ok nem alkalmazhatók.

(9) Az illetmény nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermek harmadik életéve betöltetése napjától az állomány tagját eredeti beosztásában a 91. § (1) bekezdése szerinti szolgálatteljesítési időben kell továbbfoglalkoztatni, és az illetményét újra meg kell állapítani.

62. § (1)¹²⁰ A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:

(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.

(3)¹²⁷ Az (1) bekezdés h) pontját akkor kell alkalmazni, ha a további állampolgárság megszerzésére az állomány tagjának közrehatására, vagy kifejezett beleegyezésével került sor, és az befolyásolja közreműködését a Honvédség feladatainak ellátásában.

63. § (1) Az állomány tagja beleegyezése esetén más közszolgálati jogviszonyba áthelyezhető, illetve abból átvehető.

(2) Az állomány áthelyezett tagjának szolgálati viszonya az áthelyezéssel egyidejűleg megszűnik, a közszolgálati jogviszonyt azonban folyamatosnak kell tekinteni.

(3)¹²⁸ Az állomány áthelyezett tagjának, amennyiben szolgálati nyugdíjra jogosultságot szerzett – áthelyezésével egyidejűleg – nyugdíját a 203. § (4) bekezdés szerint kell megállapítani.

64. § (1) A katonai bírónak a Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya – a lemondása kivételével – akkor szüntethető meg, illetőleg az a törvény erejénél fogva a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha a katonai bírói tisztsége megszűnik.

(2) Az igazságügyi alkalmazottként szolgálatot teljesítő hivatásos katonának a Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya akkor szüntethető meg, ha igazságügyi szolgálati viszonya megszűnik, vagy az igazságügyi alkalmazottként szolgálatot teljesítő hivatásos katonát – kérelmére – a munkáltatói jogkör gyakorlója más igazságügyi szervhez véglegesen áthelyezi.

(3) A katonai ügyésznek és más katonai ügyészségi alkalmazottnak a Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya – a lemondása kivételével – akkor szüntethető meg, illetőleg az a törvény erejénél fogva a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik.

(4) A (3) bekezdésben említett eseten kívül a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony akkor is megszüntethető, ha a katonai ügyész és más katonai ügyészségi alkalmazott áthelyezését kéri a Magyar Köztársaság ügyészsége nem katonai ügyészségi szervezeti egységéhez, és az áthelyezéséhez a legfőbb ügyész hozzájárul.

65. § (1) A szolgálati viszony megszűnésekor, a szolgálatteljesítés utolsó munkanapján az állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét és – e törvény eltérő rendelkezése kivételével – egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolás tartalmazza az állomány tagjának

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 47. § szerinti vezénylés és a 63. § szerinti áthelyezés esetén is.

66. § (1)¹³⁰ Ha a szolgálati viszony az 56. § b), e) és f) pontja, a 59. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdésének b), d)–g), i) és k) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül az állomány volt tagja köteles megtéríteni a részére kifizetett juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak, képzési költségnek azt a hányadát, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetni.

(2) Amennyiben az állomány tagja a tanulmányi szerződésben meghatározott kötelező szolgálati időtartamnak egy részét nem töltötte szolgálati viszonyban, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

(3) Az állomány tagja köteles teljes mértékben megtéríteni a 81. § szerint megkötött tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét, ha a szolgálati viszonya a szerződésben meghatározott idő előtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szűnt meg.

(4)¹³¹ Ha a szolgálati viszony az 56. § b), e) és f) pontja, az 59. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdésének b), d)–g), i) és k) pontja alapján szűnt meg, az állomány tagja a ruházati illetmény időarányos részét meghaladó összeget megtéríteni köteles.

(5) Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely a tanulmányi időnek a sorkatonai szolgálati időként beszámított tartamára esik.

67. § (1) A hivatásos állomány tagját felmentése, valamint a 224. § (4) bekezdésének alkalmazása esetén – a (7) bekezdésben felsorolt kivételekkel – végkielégítés illeti meg.

(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

(3) A 69. § (1) bekezdése alapján a hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.

(4) A szerződéses állományból hivatásos állományba átvett személy szerződéses állományban eltöltött szolgálati idejét a végkielégítés szempontjából hivatásos szolgálatban eltöltött időként kell figyelembe venni.

(5)¹³² A végkielégítés összegének felére jogosult az állomány tagja, ha az 59. § (2) bekezdésének d) pontja alapján mentették fel, vagy az 59. § (5) bekezdése szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg.

(6) A szolgálati viszony felmentéssel járó megszüntetése esetén a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

(7) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

(8)¹³³ Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

68. § (1)¹³⁴ A szerződéses katona a szerződésben vállalt szolgálati idő letöltésekor, illetőleg amennyiben a szolgálati viszony ezelőtt szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése napján – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – leszerelési segélyre jogosult. A leszerelési segély összege a szerződéses szolgálatban ténylegesen eltöltött:

(2) Tört időszak esetén időarányos összeg jár. A leszerelési segély összegének a kiszámításánál a szolgálati viszony megszűnése időpontjában a távolléti díj számításának alapját képező illetményelemeket kell alapul venni.

(3) Nem jár leszerelési segély annak a szerződéses katonának,

(4) Ismételten létesített szerződéses szolgálati viszony megszűnéskor vagy később létesített hivatásos szolgálati viszony felmentéssel történt megszüntetésekor a leszerelési segély (hivatásos szolgálati viszony esetében a végkielégítés) alapjául csak az újabb szolgálati viszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.

(5)¹³⁷ A szerződéses katona részére a próbaidő leteltekor – a katonai és rendvédelmi oktatási intézményben végzettek esetében az első havi illetmény kifizetésével egyidejűleg – a leszerelési segély terhére, toborzópénz címén kéthavi távolléti díjnak megfelelő összegű előleget kell folyósítani.

(6) Az a szerződéses katona, akinek szolgálati viszonya a vállalt idő letelte előtt szűnik meg, az (5) bekezdés szerinti előlegből a le nem szolgált időre eső összeget – az 59. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivételekkel – köteles visszafizetni.

(7)¹³⁸ Nem jár leszerelési segély az után a szerződéses katona után, akinek a szolgálati viszonya az 56. § g) pontja alapján szűnt meg.

(8)¹³⁹ Az önkéntes tartalékos katona végkielégítésre és leszerelési segélyre nem jogosult.

(9)¹⁴⁰ Ha a szerződéses katona a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

(10)¹⁴¹ A leszerelési segély összegének felére jogosult a szerződéses katona, ha az 59. § (2) bekezdésének d) pontja alapján mentették fel, vagy az 59. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg.

(11)¹⁴² A szerződéses katona a vállalt szolgálati idejének letöltésekor, ha annak a meghosszabbítását kéri – az (1) bekezdés szerint felszámított leszerelési segély terhére – szerződés-hosszabbítási díjra jogosult, melynek összege

(12)¹⁴³ A szerződés-hosszabbítási díjat a szerződéses katona kérelmére kell kifizetni, melyről az állomány tagját a szerződés-hosszabbítás aláírását megelőzően írásban tájékoztatni kell.

(13)¹⁴⁴ Attól a szerződéses katonától, aki a (3) bekezdés alapján nem, vagy a (10) bekezdés alapján csak csökkentett összegű leszerelési segélyre jogosult, a szolgálati viszony megszüntetéséig felvett szerződés-hosszabbítási díjat nem lehet visszakövetelni, amennyiben annak a mértéke meghaladja a kifizetendő leszerelési segély összegét.

69. § (1) A hivatásos állományba visszavételre a szolgálat érdekében az 56. § a) pontja és az 59. § (1) bekezdésének a)–b) pontja, a 63. § (1) bekezdése alapján, vagy a korábbi szabályok szerinti kérelmére megszűnt szolgálati viszony esetében van lehetőség.

(2) Akinek a szolgálati viszonya a 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján szűnt meg, mandátumának lejártát követően – 30 napon belül előterjesztett kérelmére – az állományba vissza kell venni.

(3) Akinek a rokkantságát a felülvizsgálat során megszüntették, az állományba akkor vehető vissza, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(4) Akinek a rokkantságát a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és a rokkantságát megszüntették, az állományba visszavehető, ha az egészségi állapotának megfelelő beosztás részére biztosítható.

(5) A nyugállományba helyezett hivatásos katona – az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is – csak akkor vehető vissza hivatásos állományba, ha a szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugellátásának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.

(6) Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagja rendfokozatát beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének) figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és a tervezett szolgálati helyén azonos beosztást elért, de az oktatási intézmény elvégzésétől folyamatosan szolgálatot teljesítő és speciális beosztást betöltő rendfokozatát.

(7)¹⁴⁵ Hivatásos állományba az a személy vehető vissza, aki a szolgálat felső korhatáráig a szolgálati nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt a 262. § szerinti szorzók alkalmazása nélkül elérheti, és a 41. §-ban meghatározott feltételeknek – az életkor kivételével – megfelel.

(8)¹⁴⁶ A visszavétel során legfeljebb 6 hónap időtartamra próbaidő köthető ki, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt.

69/A. §¹⁴⁷ Annak a volt hivatásos állományú katonának, akinek szolgálati jogviszonya a szolgálat érdekében áthelyezéssel köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyra változik, és ezt követően ismét szolgálati jogviszonyt létesít, az ismételt szolgálati viszony létesítésekor a 69. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

70. § (1) Az állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást,

(2) Az állomány tagja csak olyan munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt létesíthet, amely a szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen, és amelyhez a (3)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével engedélyt kapott. A Honvédség az állomány tagjával szolgálati kötelezettségei körébe tartozó feladat ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Az állományilletékes parancsnok (vezető) – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Az állomány tagja gazdálkodó szervezetnél [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés] – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő – személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelő bizottsági tagsági vagy vezető tisztségviselői viszonyt csak a Honvédség képviseletében, az állományilletékes parancsnok engedélye alapján létesíthet.

(3) Az állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a szolgálati időn kívüli

(4) Az állomány tagja köteles bejelenteni a gazdálkodó szervezetnél lévő vagyoni érdekeltségét, ide nem értve a nem meghatározó arányú részvényt és kisebbségi üzletrésztulajdont.

(5)¹⁴⁸ Nem kell engedélyeztetni a szolgálati időn kívüli tudományos (kutatói), oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet, továbbá a társasház, lakásszövetkezet, magánnyugdíjpénztár, általános nyugdíjpénztár, egészség- és önsegélyezőpénztár, erdőbirtokossági társulási tagságot.

(6) Nem adható engedély, ha a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítése és fenntartása ellentétes a Honvédség feladataival, vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, illetve a Honvédség tekintélyét veszélyezteti.

71. § (1) Az állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve, ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes parancsnok köteles – a 62. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetet kivéve – felszólítani az állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, illetve köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.

(2) Ha az állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.

72–73. §¹⁴⁹

74. § A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró (vezető) köteles

75. § (1) Az állomány tagja köteles

(2)¹⁵³ Az állomány tagja köteles megtartani a minősített adatot, valamint az adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

(3) Az állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

76. §¹⁵⁴

77. § (1) Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az állomány tagja a távollét idejére távolléti díjra jogosult.

78. § (1) Az előmenetel a szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyon alapuló szervezeti hierarchiában történő emelkedés útján valósul meg.

(2) Az állomány tagjának az (1) bekezdésben meghatározott pályán, belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a magasabb beosztás és a hozzá kapcsolódó rendfokozat eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges feltételek megszerzéséhez. Ez a hivatásos állománynál legalább a szolgálati nyugdíjjogosultság eléréséig terjedő életpályát, előmenetelt, a szerződéses állománynál pedig kiszámítható előmenetelt jelent.

(3) Az előmenetelt a magasabb beosztásba és az ahhoz tartozó magasabb rendfokozatba történő kinevezés és előléptetés jelenti.

(4) Az előmenetel feltételei:

(5) Speciális beosztásba kinevezhető, illetve áthelyezhető az állomány azon tagja, aki az általános követelményeken túl rendelkezik az adott beosztáshoz előírt sajátos képzettséggel, illetve vállalja annak a számára meghatározott időtartamon belüli megszerzését.

(6) Az előmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzéséhez (oktatási intézményi beiskolázáshoz) az állomány tagjai részére pályázati rendszeren nyugvó esélyegyenlőséget kell biztosítani.

(7) A kérelemre alacsonyabb beosztást betöltők előmenetelét az általuk ténylegesen betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozatot viselők előmenetele szerint kell elbírálni.

(8)¹⁶⁰ A 44. §-ban foglaltakat az állomány tagjának magasabb rendfokozati állománycsoportba történő kinevezésekor is megfelelően alkalmazni kell.

79. § (1)¹⁶¹ A tiszti, valamint főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez legalább főiskolai, a többi tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig legalább középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál legalább szakiskolai, szerződéses tisztesi beosztásokhoz legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges.

(2) A beosztásokhoz kapcsolódó, az (1) bekezdés szerinti konkrét iskolai végzettségi, szakképzettségi, tanfolyami végzettségi és képesítési követelményeket külön jogszabály határozza meg.

80. § (1) A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés, tanfolyami végzettség) megszerzését hazai vagy külföldi katonai, rendvédelmi, illetőleg polgári felsőoktatási és középfokú oktatási intézményben, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás (képzés) keretében kell biztosítani. A beiskolázásra pályázat vagy kijelölés útján kerül sor. Emellett lehetőséget kell adni az állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is.

(2) Az állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni.

81. § (1) A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges, 1 évet meghaladó hazai, külföldi oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás vagy képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet. Ha a továbbtanulás nem kapcsolódik közvetlenül a beosztáshoz vagy a tervezett előmenetelhez, a képzéssel összefüggő támogatás csak tanulmányi szerződés alapján biztosítható. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. Jogszabály a tanulmányi szerződés kötésének további eseteit is előírhatja.

(2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni az állomány tagját megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a fegyveres szervnél kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettségét, ha az állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt szolgálati időt önhibából nem tölti le. A kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő megegyezik a képzési idővel, de öt évnél hosszabb nem lehet.

(3)¹⁶² Az állomány tagjával tanulmányi szerződés nem köthető a beosztásához külön jogszabályban előírt végzettség vagy szakképzettség megszerzésére irányuló tanulmányokra, a Honvédség azonban tanulmányi szerződés nélkül is biztosítja az állomány tanulmányokat folytató tagjának az előírt végzettség (szakképzettség) megszerzéséhez szükséges indokolt, igazolt költségeit, így különösen a tandíj, a távolléti díj, a tankönyvköltség, illetve az utazási és szállásköltség összegét.

82. § (1) Az állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által rendeletben meghatározott, a beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. Az alkalmasság elérésének és szinten tartásának feltételeit a Honvédség biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmassági feltételeket az érintettek tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.

(3) Az állomány tagja köteles magát az ellenőrzéseknek alávetni.

(4) Ha az állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.

(5) Ha az állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felelt meg az egészségügyi, pszichikai követelményeknek, az 59. § (2) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni.

(6) Ha az állomány tagja a fizikai követelményeknek a megismételt ellenőrzésen sem felel meg, szolgálati jogviszonyát a törvény erejénél fogva kell megszüntetni.

(7)¹⁶³ Az állományilletékes parancsnok az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatot, valamint a felülvizsgálatot végző szerv számára külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal a vizsgálathoz szükséges adatokat szolgáltat.

82/A. §¹⁶⁴ (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

(2) Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag a részükre és – kérelme alapján – az állomány érintett tagja részére továbbítható.

(4) Az állományilletékes parancsnok és a személyügyi szerv részére kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban részt vevő orvos, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, illetve büntetőügyben az eljáró bíróság, valamint nyomozóhatóság részére – az eljárásában indokolt mértékig – továbbítható.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, valamint a (4) bekezdés szerinti egészségügyi adat a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot, illetve a szolgálati viszony megszűnését követő 5. év december 31-ig kezelhető.

83. § (1) Magasabb rendfokozatba elő kell léptetni, aki a magasabb rendfokozathoz előírt minimális várakozási időt leszolgálta, a beosztás ellátásához szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel, tanfolyami végzettséggel) rendelkezik, az előírt egészségi, pszichikai és fizikai állapota alapján a beosztás betöltésére alkalmas minősítése van, továbbá a korábbi beosztásaiban nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítmények alapján a magasabb beosztás betöltésére alkalmas, és abba kinevezték.

(2) A parancsnoki (vezetői) váltások tervszerűségét az állomány tagjainak a vezetési szintek szerinti fokozatos előrehaladásával és magasabb rendfokozatba történő előléptetésével kell biztosítani. Az előmenetel parancsnoki és törzsbeosztások betöltése útján valósul meg.

(3) Az állomány tagját tanintézet elvégzése utáni első beosztásba kerülésekor az állománycsoportjának megfelelő első rendfokozatba kell kinevezni.

(4) Egy rendfokozathoz több azonos szintű beosztás tartozhat. Az azonos szintű beosztásokat jogszabály határozza meg.

(5) A szervezeti egység állománytáblájában (munkaköri jegyzékében) kell rögzíteni a beosztáshoz kapcsolódó alapvető követelményeket.

(6)¹⁶⁵ A speciális beosztásokat jogszabályban kijelölt szakmai testület javaslatára a miniszter határozza meg.

(7)¹⁶⁶ A parancsnoki (vezetői) beosztásra meghatározott rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell meghatározni a helyettesi beosztásokra, tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén ez kettővel alacsonyabb lehet.

(8) A magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztásba való kinevezéshez és az előléptetéshez az illetékes Előmeneteli Bizottság javaslata szükséges.

(9)¹⁶⁷ A miniszter egy alkalommal az állomány általános előmenetelű beosztást betöltő tagját a minimális várakozási idő letelte előtt, speciális előmenetelű beosztást betöltő tagját a várakozási idő letelte előtt a következő rendfokozatba előléptetheti, illetve kinevezheti, amennyiben az állomány tagja az előléptetéshez szükséges valamennyi egyéb feltétellel rendelkezik.

(10)¹⁶⁸ A miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára az állomány általános előmenetelű beosztást betöltő tagja viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét leteltekor – annak kérelmére – egy alkalommal, legfeljebb a viselt rendfokozathoz rendelt maximális várakozási idővel megegyező időtartammal meghosszabbíthatja, amennyiben a rendfokozathoz rendelt maximális várakozási idő tartama alatt, a minimális várakozási idő leteltét követően évente előmenetelre tervezhető volt, kiválóan alkalmas minősítésű, és a meghosszabbításhoz szolgálati érdek fűződik.

(11)¹⁶⁹ A meghosszabbítás időtartama alatt az állomány tagja további teljesítmény-értékelése alapján előmenetelre évente tervezhető.

(12)¹⁷⁰ A meghosszabbított várakozási idő leteltekor, ha az állomány tagjának előmenetelére nem került sor, szolgálati viszonyát az 59. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell megszüntetni.

84. § (1) Az egyes rendfokozatokban eltölthető legrövidebb és leghosszabb várakozási idő:

– őrvezetői rendfokozatban 6 hónap 5 év,

– tizedesi rendfokozatban 1 év 8 év,

– szakaszvezetői rendfokozatban 1 év –,

– őrmesteri rendfokozatban 1 év 5 év,

– törzsőrmesteri rendfokozatban 3 év 8 év,

– főtörzsőrmesteri rendfokozatban 5 év 12 év,

– zászlósi rendfokozatban 6 év 12 év,

– törzszászlósi rendfokozatban 7 év 15 év,

– főtörzszászlósi rendfokozatban – –

– hadnagyi rendfokozatban 2 év 6 év,

– főhadnagyi rendfokozatban 3 év 8 év,

– századosi rendfokozatban 4 év 11 év,

– őrnagyi rendfokozatban 5 év 9 év,

– alezredesi rendfokozatban 3 év –,

– ezredes rendfokozatban – –,

– dandártábornok rendfokozatban – –,

– vezérőrnagy rendfokozatban – –,

– altábornagy rendfokozatban – –,

– vezérezredesi rendfokozatban – –.

(2) Speciális beosztást betöltők várakozási ideje az adott rendfokozatokban:

–¹⁷¹ őrvezetői rendfokozatban 2 év,

–¹⁷² tizedesi rendfokozatban 2 év,

– szakaszvezetői rendfokozatban –,

– őrmesteri rendfokozatban 4 év,

– törzsőrmesteri rendfokozatban 5 év,

– főtörzsőrmesteri rendfokozatban 6 év,

– zászlósi rendfokozatban 7 év,

– törzszászlósi rendfokozatban –,

– főtörzszászlósi rendfokozatban –,

– hadnagyi rendfokozatban 4 év,

– főhadnagyi rendfokozatban 5 év,

– századosi rendfokozatban 6 év,

– őrnagyi rendfokozatban 7 év,

– alezredesi rendfokozatban –,

–¹⁷³ ezredesi rendfokozatban –,

–¹⁷⁴ dandártábornoki rendfokozatban –,

–¹⁷⁵ vezérőrnagyi rendfokozatban –,

–¹⁷⁶ altábornagyi rendfokozatban –.

(3) A speciális beosztásokat és az azokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat a miniszter jogszabályban határozza meg.

(4)¹⁷⁷ Az állomány speciális beosztást betöltő tagja – az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig – a 83. § (9) bekezdésében meghatározott kivétellel, kizárólag a (2) bekezdés szerinti meghatározott várakozási idő leteltekor lép elő a következő rendfokozatba.

85. § (1)¹⁷⁸ A rendfokozatba történő kinevezésről, illetve az előléptetésről szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani a rendfokozatban eltöltendő minimális és maximális várakozási időt. A várakozási időbe az egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít bele, azzal, hogy a minimális várakozási időbe, illetve speciális beosztás esetén a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság időtartamát be kell számítani.

(2) A maximális várakozási idő azonban meghosszabbodik a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság, valamint a beosztásból történő felmentéssel nappali tagozaton folytatott képzés és az 1 évet meghaladó külföldi tanulmányok idejével. Az átképzésben résztvevők maximális várakozási ideje a beosztásba helyezésükig eltelt idővel hosszabbodik meg.

86. § (1) Nem léptethető elő az állomány tagja, ha

(2) Ha az állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő, de a büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségét nem állapították meg, elő kell léptetni, vagy ügyét az előmeneteli bizottság elé kell terjeszteni.

(3) A meghosszabbított minimális várakozási időtartam leteltével az állomány tagjának ügyét az illetékes előmeneteli bizottság elé kell utalni.

(4) A hadműveleti területen alkalmazásban résztvevők általánostól eltérő előmenetelét külön jogszabály határozza meg.

87. § (1)¹⁷⁹ A hivatásos állomány legalább századosi vagy zászlósi rendfokozatot elért tagját, aki az adott rendfokozatban a maximális várakozási időt letöltötte, de szolgálati nyugdíjra való jogosultságot nem szerzett, annak megszerzéséig – beleegyezésével – beosztásában kell tartani. A hivatásos állomány speciális beosztást betöltő tagja – beleegyezésével – a hivatásos szolgálat felső határáig tartható beosztásában.

(2) Az állomány tagját az (1) bekezdés esetén, ha parancsnoki beosztást tölt be más beosztásba kell helyezni.

(3) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított tisztet. A hősi halottá nyilvánított – tisztinél alacsonyabb rendfokozatú – katonát hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.

(4)¹⁸⁰ A nyugállományba helyezéssel egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésre a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével vagy azt követően, illetőleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.

88. § (1) Az állomány tagját az előmenetel objektivitásának biztosítása érdekében rendszeresen írásban értékelni kell.

(2) Az állomány tagjáról évente teljesítményértékelést, a külön jogszabályban meghatározott vezetőkről kétévente vezetői értékelést kell készíteni.

(3) Minősíteni kell az adott rendfokozatban eltöltendő minimális várakozási idő leteltét megelőzően

– a tiszteket,

– a zászlósokat és törzszászlósokat,

– a zászlósi beosztásba tervezett főtörzsőrmestereket, továbbá az állomány tiszti, zászlósi rendfokozatot viselő tagját,

– szakmai alkalmatlansága felmerülése,

– ha fontos okból maga kérte, és

– jogszabályban meghatározott egyéb esetben.

(4) A speciális beosztást betöltőt magasabb rendfokozatba lépését megelőzően kell minősíteni.

(5) Nem kell minősíteni az állomány tagját, ha a szolgálat felső korhatárának eléréséig kevesebb, mint öt év van hátra.

(6) A teljesítményértékelést, a vezetői értékelést és a minősítési javaslatot a közvetlen szolgálati elöljáró készíti. A minősítést az állományilletékes parancsnok, vezető hagyja jóvá. A minősítés kötelező elemeit a törvény 4. számú melléklete tartalmazza. A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését indokolni kell.

(7) A szolgálati viszonyt érintő döntés meghozatalához az állomány tagjáról személyi javaslat készül.

(8) A személyi javaslat, a vezetői értékelés és a teljesítményértékelés tartalmi és formai elemeit a miniszter rendeletben határozza meg.

(9)¹⁸¹ Az e törvény szerinti minősítést, teljesítményértékelést és vezetői értékelést nem kell elkészíteni a Tábori Lelkészi Szolgálat, a katonai ügyészségek szakállományáról, valamint a 46. § (3) bekezdés a) és az f)–l) pontjában meghatározott szervezeteknél szolgálatot teljesítőkről. Az állomány e körbe tartozó tagjairól a személyi értékelést a rájuk vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott módon kell végrehajtani.

89. § (1) Az előmeneteli rendszer tervszerű és szakszerű működésének biztosítása érdekében előmeneteli bizottságokat kell létrehozni

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően tábornoki kinevezéshez és előléptetéshez egyetlen előmeneteli bizottságot kell létrehozni, melynek elnöke a mindenkori vezérkari főnök-helyettes.

(3)¹⁸³ Az előmeneteli bizottság rangsorolással javaslatot tesz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltésére és az előléptetésre. Az előmeneteli bizottságot évente egy alkalommal kell összehívni, indokolt esetben legfeljebb negyedévenként összehívható.

(4)¹⁸⁴ Az előmeneteli bizottság elnökét és tagjait – eredeti beosztásuk ellátása mellett – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró 3 év időtartamra jelöli ki.

(5)¹⁸⁵ A bizottság elnöke és tagjai, ezen időtartam lejártát követő 3 éven belül az előmeneteli bizottságok munkájában nem vehetnek részt.

(6)¹⁸⁶ A bizottság elnökének rendfokozata legalább kettővel, a bizottság tagjának rendfokozata pedig legalább eggyel magasabb az állomány rangsorolt tagjának rendfokozatánál.

(7) Az előmeneteli bizottságok működésének rendjét, részletes eljárási szabályait, külön jogszabály határozza meg.

90. § (1) Az állomány tagja kérésére az állományilletékes parancsnok köteles lehetővé tenni, hogy a szervezeti egységnél működő érdekképviseleti szerv vagy tisztségviselője a teljesítményértékelésben és a minősítésben foglalt megállapításokra észrevételt tegyen.

(2) A teljesítményértékelést, a minősítést és a vezetői értékelést ismertetni kell az állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt tehet, és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.

(3) Ha az állomány tagja nem ért egyet a teljesítmény- vagy a vezetői értékeléssel, kérheti soron kívüli minősítését, illetve alkalmassági vizsgálatát.

(4) Az állomány tagja a teljesítményértékelés, a vezetői értékelés és a minősítés valótlan vagy személyiségi jogát sértő megállapítása ellen szolgálati panaszt terjeszthet elő.

91. § (1) A szolgálatteljesítési idő heti 40 óra.

(2)¹⁸⁷ A külön jogszabályban meghatározott készenléti jellegű beosztásokban az (1) bekezdésben megállapított időtartamnál hosszabb, de heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.

(3) A szolgálatteljesítési idő – a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével a munkaköri leírásban rögzítetten – több heti, havi vagy éves keretben is meghatározható.

(4)¹⁸⁸ A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű beosztásokban a szolgálatteljesítési időt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével több havi vagy éves keretben is meg lehet határozni.

(5)¹⁸⁹ A szolgálati viszonyt első alkalommal létesítők 14 hetet meg nem haladó alapkiképzésének időszakában, valamint az önkéntes tartalékos katonák esetében a szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is megállapítható, azonban ebben az esetben is legfeljebb heti 60 óra lehet. Ezalatt az időszak alatt azonban a pihenőidő nem lehet kevesebb nyolc óra időtartamnál és hetente legalább egy pihenőnapot ki kell adni.

92. § (1)¹⁹⁰ A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és – a részben vagy egészben ügyeleti, őr- és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat kivéve – 12 óránál hosszabb.

(2) A külön jogszabályban meghatározott fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.

(3)¹⁹¹ A 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat után egy nap pihenőidőt, a pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített szolgálat után ezen túlmenően még egy szabadnapot kell biztosítani. A legalább 24 órás lakáson kívül teljesített készenléti szolgálat első 24 órája után egy nap, ezen túl 48 óránként további egy-egy nap szabadnapot kell biztosítani. Amennyiben a lakáson kívül töltött készenlét legalább egyik napja pihenő- vagy munkaszüneti napra esik, azért még egy szabadnapot kell biztosítani. Az állomány külföldi szolgálatot ellátó tagjai részére a külföldi szolgálati helyen teljesített 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat után egy nap pihenőidőt kell biztosítani, készenléti szolgálat után viszont sem pihenőidő, sem szabadnap nem jár.

(4)¹⁹² A pihenőidőt a szolgálat leadása után, a szabadnapot pedig legkésőbb 90 napon belül kell kiadni. Amennyiben a szolgálati elfoglaltság miatt a szabadnapot, illetve az 58. § (1) bekezdésében, illetve külön jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben a pihenőidőt kiadni nem lehet, az ezekre járó távolléti díjat legkésőbb a tárgyhónapot követő negyedik havi illetménnyel együtt kell kifizetni.

93. § (1) Az állomány nő tagját terhessége megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre nem lehet beosztani.

(2) Az állomány tagját 12 órát elérő vagy azt meghaladó szolgálatra nem lehet beosztani, ha gyermekét egyedül neveli és annak felügyeletét 6 éves koráig önerőből nem tudja biztosítani.

(3) Ha a napi szolgálatteljesítési idő a 6 órát meghaladja, az állomány tagját a szolgálatteljesítési időn belül napi 30 perc munkaközi szünet illeti meg.

(4) Az állomány tagját a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra pihenőidő illeti meg, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele.

(5) Az állomány tagját hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyet lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az 1 hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a pihenőnap – a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve – a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható, de legalább 1 pihenőnapnak ilyenkor is vasárnapra kell esnie.

(7)¹⁹³ Amennyiben az éves kiképzési tervekben meghatározott gyakorlat egyik napja vagy napjai pihenő- vagy munkaszüneti napra esnek, azokat azonos számú szabadnappal kell ellentételezni. A szabadnap kiadásánál a 92. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A külön jogszabályban meghatározott munkaszüneti napokon felül munkaszüneti nap a Magyar Honvédelem Napja.

94. § (1)¹⁹⁴ Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése szükségessé teszi, az állomány tagja a 92. §-ban meghatározott napi szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon, továbbá a szabadnapja és szabad ideje alatt is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti, őr-, készenléti szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel.

(2) Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként 300 óra, amely a miniszter által kiadott rendelkezésben további 50%-kal növelhető.

(3)¹⁹⁵ A (2) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra az 58. § (1) bekezdésében felsorolt rendkívüli esetekben kerül sor.

(4)¹⁹⁶ Nem minősül túlszolgálatnak a külföldi szolgálatot ellátó személy más ország területén eltöltött heti tevékenységének 40 óra időtartamot meghaladó része, feltéve, ha azért a hazai illetményen túl külön díjazás (külföldi napidíj, devizaellátmány stb.) jár.

95. § (1) Az állomány tagját – az állományilletékes és annál magasabb parancsnok (vezető) kivételével – évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért díjazás illeti meg. Az állományilletékes parancsnok a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidő kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné.

(2) A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő vagy díjazás jár.

(3) A 94. § (1) bekezdése szerinti túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról, illetőleg annak ellentételezéséről nyilvántartást kell vezetni.

(4) A túlszolgálatért járó szabadidőt a túlszolgálatot követő napon (napokon), de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. Ettől el lehet térni, ha a túlszolgálat több heti, havi vagy éves szolgálatteljesítési idő keretében történt.

(5) A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő havi illetménnyel egyidejűleg kell kifizetni.

95/A. §¹⁹⁷ Külföldi szolgálat esetén, ha az állomány tagja a hazai illetménye mellett más juttatásban (külföldi napidíj, devizaellátmány stb.) is részesül, a külszolgálata időtartamára a 91–93. §-okban, a 94. § (2) bekezdésében, valamint a 95. §-ban foglaltaktól jogszabályban el lehet térni.

95/B. §¹⁹⁸ A kórházban, rehabilitációs intézetben és betegotthonban orvosi és egyéb egészségügyi tevékenységet folyatató hivatásos és szerződéses katonák esetében a 91. § (1)–(4) bekezdéseiben, a 92. § (1), (3) és (4) bekezdéseiben, a 93. § (1)–(6) bekezdéseiben, a 94. §-ban, valamint a 95. § (1) bekezdésében foglaltak helyett az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 12–13. és 15–16. §-ait kell alkalmazni.

96. §¹⁹⁹ Az állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult.

97. § (1) Az alapszabadság évi 25 munkanap.

(2) A pótszabadság:

(3) Az e bekezdésben meghatározott parancsnokokat (vezetőket) a (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illet meg:

98. § (1) Az állománynak a szülők döntése alapján gyermekük nevelésében nagyobb szerepet vállaló vagy gyermekét egyedül nevelő tagját a tizenhat évesnél fiatalabb

(2) A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

(3)²⁰⁰ A szülők az (1) bekezdés szerinti döntésükről írásban nyilatkoznak.

99. § (1) Az állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, illetve a fizikai állóképességének megőrzése céljából a 97. § szerinti pótszabadságon felül külön pótszabadságra jogosult, amely:

(2)²⁰¹ Tartós – legalább 14 napig tartó – igénybevétel (harcászati gyakorlat, elemi csapás elhárítása stb.) utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 munkanap szolgálatmentességi idő engedélyezhető. A kiképzendő állomány tagja az alapkiképzés befejezése után közvetlenül 5 munkanap szolgálatmentességi időre jogosult.

99/A. §²⁰² Az önkéntes tartalékos katona részére a felkészítés időszakában – különös méltánylást érdemlő esetben, így különösen a 77. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben – legfeljebb 2 munkanap szolgálatmentességi idő adható.

100. § (1) Egészségügyi szabadság jár az állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, illetőleg ha orvosi kezelést nem igényel, de a szolgálatképességének helyreállításához pihenésre vagy gyógyüdülésre van szüksége. Az egészségügyi szabadság időtartamát naptári napokban kell meghatározni.

(2) Az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, illetőleg a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb – a 101. §-ban foglaltak kivételével – 1 évig jár.

(3) A szolgálatképtelenség igazolására, illetve az egészségügyi szabadság időtartamának megállapítására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(4)²⁰³ Az állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára távolléti díj jár.

(5)²⁰⁴ Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, a 31. naptári naptól a távolléti díj 90%-át kell folyósítani. A 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj 90%-át kell folyósítani, a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére egyösszegben folyósítani kell.

(6)²⁰⁵ Ha az állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj nem folyósítható, ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50%-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat meg lehet vonni az állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

101. § (1)²⁰⁶ Az állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:

(2)²⁰⁷ Az (1) bekezdés b)–e) pontjaiban megjelölt egészségügyi szabadság mértéke – ha mindkét szülő az állomány tagja – a szülőket együttesen illeti meg.

102. § (1) Az állomány terhes, illetve szülő nő tagját a Munka Törvénykönyve szerinti mértékű szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

(2) A szülési szabadság megszűnik, ha

(3) A szülési szabadság időtartama a szülést követően 6 hétnél rövidebb nem lehet.

(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét – a szülést követő 1 évig – a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A nőnek – ha nem veszi igénybe a 101. §-ban engedélyezett egészségügyi szabadságot – a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig naponta 1 óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

102/A. §²⁰⁸ (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vérszerinti vagy örökbefogadó apát kell érteni.

(4) A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése – az állami költségvetés terhére – kormányrendelet alapján történik.

103. § (1) Az állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:

(2) Az állomány tagjának kérelmére – méltányolható egyéni indokból – illetmény nélküli szabadságot lehet engedélyezni, így különösen a nemzetközi szervezetek által kiírt pályázat elnyerése esetén, ha a munkakör betöltése a szolgálat érdekével nem esik egybe, a munkavégzés idejére.

(3)²⁰⁹ Az éves szabadság megállapítása során jogszerző időnek kell tekinteni:

104. § (1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok vagy az általa meghatalmazott szolgálati elöljáró jogosult.

(2) Az alap- és pótszabadság együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, a 25%-át, de legalább 10 napot pedig az állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a Honvédség működőképességét ne veszélyeztesse. Az (1) bekezdés szerinti elöljáró az általa meghatározott szabadság kezdőnapját 30 nappal előbb köteles közölni az állomány tagjával.

(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha fontos szolgálati érdek miatt erre nincs lehetőség, úgy azt a következő év június 30. napjáig, az állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. Az e törvény hatálybalépéséig felhalmozódott előző évi szabadságokat legkésőbb 2002. december 31-ig ki kell adni. A szabadság megváltására csak a szolgálati viszony megszüntetése esetén van lehetőség, melynek során az e törvény hatálybalépésének évétől járó és az elévülési időn belül ki nem adott szabadságokat lehet figyelembe venni.

(4)²¹⁰ Szolgálati helyváltozással járó kinevezés, áthelyezés, valamint más szervhez történő vezénylés esetén az állomány tagja részére a szabadságot időarányosan ki kell adni. A vezénylés megszűnése esetén az állomány tagja részére ki nem adott szabadságot a Honvédségnél lévő új szolgálati helyen kell kiadni.

(5)²¹¹ A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére – a 100. § (5)–(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel – távolléti díjat kell folyósítani.

(6)²¹²

(7)²¹³ Nappali tagozatos képzésben való részvétel esetén a szabadság kiadása szempontjából a tanítás nélküli munkanapokat az éves szabadság 75%-áig figyelembe kell venni.

(8)²¹⁴ Külföldi szolgálat esetén e § rendelkezéseitől jogszabály eltérhet.

105. § (1) Az állománynak a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeken kívüli iskolarendszerű oktatásban vagy képzésben részt vevő tagja részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell.

(2) A szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beleszámítva – 4 munkanap szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott az a számonkérés minősül, amelynek eredményét az intézmény az általa kiállított hivatalos okiratban rögzítette.

(4) A diplomamunka (szakdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott szabadidőt az állomány oktatásban vagy képzésben részt vevő tagja kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán kell kiadni.

(6) Az állomány iskolarendszeren kívüli oktatásban vagy képzésben részt vevő tagjának tanulmányi szabadidő csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerződés megállapítja.

(7) Az állomány tagja részére a tanulmányi szabadidő tartamára távolléti díjat kell fizetni, ha az (1) vagy a (6) bekezdés szerinti tanulmányok folytatására őt a Honvédség kötelezte, illetve a távolléti díj fizetését tanulmányi szerződés állapítja meg. Egyéb esetekben a tanulmányi szabadidő tartama illetmény nélküli szabadságnak számít.

(8) Az e § szerinti rendelkezéseket a katonai vagy rendvédelmi oktatási intézmény esti vagy levelező tagozatán tanulmányokat folytató esetében is alkalmazni kell.

106. § (1)²¹⁵ Az állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási illetményből, honvédelmi pótlékból, illetménykiegészítésből, szolgálati időpótlékból, illetménypótlékból, valamint jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből áll, amelyek illetménypótlék nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél.

(2) A beosztási illetmény és a honvédelmi pótlék együttes összege képezi az alapilletményt.

(3) Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert szolgálatért biztosított illetmény meghatározása során tilos az állomány tagjai között indokolatlan megkülönböztetést tenni.

A szolgálat egyenlő értékének megállapításánál különösen a szolgálat természetét, minőségét, mennyiségét, a szolgálati körülményeket, a szükséges szakképzettséget, a fizikai vagy szellemi erőfeszítést, a tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során illetménynek minősül minden az állomány tagja részére a szolgálat alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.

107. § (1) Az alapilletmény szempontjából az állomány tiszti rendfokozatú tagjait az I., a legénységi állományba tartozó és tiszthelyettesi rendfokozatú tagjait a II. besorolási osztályba kell besorolni.

(2) Az I. és a II. besorolási osztály 10-10 besorolási kategóriából áll. Minden besorolási kategóriához egy-egy besorolási, illetőleg minden rendfokozathoz egy-egy honvédelmi szorzószám kapcsolódik.

(3) A besorolási osztály besorolási kategóriái a beosztási illetmény szempontjából azonos szintűnek tekintett beosztásokhoz, a honvédelmi szorzók pedig a viselt rendfokozatokhoz igazodnak.

(4) A besorolási kategóriákhoz, valamint a rendfokozatokhoz növekvő szorzószámok tartoznak.

(5) A beosztási illetmény összegét a köztisztviselői illetményalap²¹⁶ (a továbbiakban: illetményalap) és e törvény 6. számú mellékletében a betöltött beosztás besorolási kategóriájához tartozó szorzószám szorzata adja. A honvédelmi pótlék az illetményalap és a viselt rendfokozathoz tartozó honvédelmi szorzó szorzatával egyenlő.

108. § (1)²¹⁷ Az állomány tagját az első, magasabb vagy alacsonyabb beosztásba való kinevezésekor (helyezésekor) – a (2) és (4) bekezdések szerinti kivétellel – a beosztására meghatározott besorolási kategória és a rendfokozatához igazodó honvédelmi szorzószámok alapján kell besorolni.

(2) Az állomány speciális beosztást betöltő tagját – mindaddig, amíg a viselt rendfokozata elmarad a beosztásában elérhető legmagasabb rendfokozattól – az annál eggyel alacsonyabb rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória és a viselt rendfokozata szerinti honvédelmi szorzószámok alapján kell besorolni.

(3)²¹⁸ Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló illetménykereten belül az állomány tagját mérlegelése alapján a 107. § (5) bekezdése alapján megállapított beosztási illetmény összegénél 30%-ig terjedően magasabb összegben is besorolhatja.

(4)²¹⁹ Az állomány rendfokozattal nem rendelkező tagját a II. besorolási osztály I. besorolási kategória szerint kell besorolni.

109. § (1) Magasabb besorolási kategória szerinti beosztási illetményt kell megállapítani az állomány tagjának, ha magasabb besorolási kategóriához tartozó beosztásba kerül. A honvédelmi pótlék összege a viselt rendfokozathoz igazodó honvédelmi szorzószám szerint, előlépés alkalmával emelkedik.

(2) Ha az állomány tagját kérelmére alacsonyabb beosztásba helyezik, részére az új beosztásra meghatározott besorolási kategória szerinti beosztási illetmény, valamint a viselt rendfokozathoz igazodó honvédelmi pótlék jár.

109/A. §²²⁰ A Honvéd Vezérkar főnöke és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói, valamint helyetteseik illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény a köztisztviselői illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg.

109/B. §²²¹ (1) Az állomány tagja illetményét – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az állományilletékes parancsnok állapítja meg.

(2) Az illetmény-megállapítás magában foglalja a szolgálati viszony létesítésekor, valamint a szolgálati viszonynak az 50. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti módosításakor, valamint új illetményelemre való jogosultság esetében az állomány tagja 106. § (1) bekezdés szerinti illetményelemeinek megállapítását, a beosztási illetménynek a 108. § (3) bekezdése szerinti magasabb összegben történő megállapítását, az illetménypótlékra való jogosultságnak, illetőleg alsó-felső határral rendelkező pótlék esetében a pótlék összegének megállapítását, felemelését, valamint kiegészítő illetményekre való jogosultság megállapítását.

(3) Ha az állomány tagja illetményének összegében a (2) bekezdéstől eltérő ok miatt következik be változás, akkor – illetmény-megállapítás helyett – az illetményváltozásban érintettek számára az állományilletékes katonai szervezet személyügyi szerve értesítést készít.

110. § (1) Az állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha

(2) Az illetménykiegészítés mértéke:

(3) Csapatszolgálati kiegészítésre jogosult az (1) bekezdés b) és c) pontja alá tartozó állomány felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tagja. A csapatszolgálati kiegészítés mértéke az állomány tagja beosztási illetményének a 10%-a.

110/A. §²²⁵ (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyban töltött idő nagyságával arányos, az illetményalap százalékában meghatározott növekvő mértékű szolgálati időpótlékra jogosult, amelynek mértéke:

(2) A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából kizárólag a kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli, tényleges állományban eltöltött idő vehető figyelembe.

111. § (1)²²⁶ Az állomány I. besorolási osztályába tartozó, külön rendeletben meghatározott parancsnoki (vezetői) beosztást betöltő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult a következők szerint:

(2) A szervezetszerű parancsnok (vezető) helyettes a parancsnokénál eggyel alacsonyabb mértékű vezetői illetménypótlékra jogosult.

112. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges, feltéve, hogy az nem a szolgálati beosztással járó feladata.

(2)²²⁷ Az idegen-nyelv tudását államilag elismert nyelvvizsga, illetve a hatályos NATO szabványnak megfelelő (STANAG 6001 követelményrendszer szerinti) eredményt igazoló bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3)²²⁸ A képzés szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is felsőfokú nyelvvizsgának minősül a külföldön szerzett felsőfokú végzettség vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzésen, illetve a vezetőképzésen szerzett végzettség, ha a képzés időtartama az egy évet meghaladta.

(4)²²⁹ A STANAG 6001 követelményrendszer szerinti nyelvvizsga esetén a 3333 vagy annál magasabb szint „C” típusú felsőfokú nyelvvizsgának a 3333-nál alacsonyabb, de legalább 2222 szint a „C” típusú középfokú nyelvvizsgának a 2222-nél alacsonyabb, de legalább 1111 szint pedig a „C” típusú alapfokú nyelvvizsgának felel meg.

(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként:

(6)²³⁰ Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően angol-, francia- vagy németnyelv-tudás alapján, „C” típusú nyelvvizsga esetén a pótlék alanyi jogon jár. A pótlék mértéke

(7)²³¹ Ha az állomány tagja az idegen nyelvből ,,A'' vagy ,,B'' típusú nyelvvizsgával rendelkezik, az (5), illetve (6) bekezdésben foglalt mérték 50%-ának megfelelő összegben jogosult a nyelvpótlékra.

(8)²³²

(9) A miniszter a (6) bekezdésben meghatározott nyelveken kívül is meghatározhat olyan nyelveket, amelyek után kiemelt nyelvpótlék folyósítható.

(10)²³³ Ha az állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokú, illetve ugyanazon nyelvből különböző típusú és fokú nyelvvizsgával rendelkezik, csak a magasabb összegű nyelvpótlékra jogosult.

113. §²³⁴ A NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezetnél az állomány szolgálatot teljesítő tagja a szervezetnél teljesített szolgálat időtartamára szövetségesi együttműködési pótlékra jogosult, melynek havi mértéke a beosztási illetmény 50%-a.

114. § (1) Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:

(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti ügyeleti díjazás nem illeti meg a folyamatos szolgálat ellátására szervezett beosztásokat betöltőket.

(3)²⁴⁴ Az (1) bekezdésben hónapokra megállapított illetménypótlékok alapjául szolgáló körülmények közötti alkalomszerű szolgálatteljesítés elismerésére irányuló eseti illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:

114/A. §²⁴⁵ (1)²⁴⁶ A 47/A. § (2) bekezdése alapján tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítés idejére a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra, az állománytábla szerinti beosztásához tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre, valamint – iskolai végzettségétől és a szolgálatteljesítési helyétől függően – illetménykiegészítésre, továbbá laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítésének ideje alatt helyközi utazási költségeinek a megtérítésére jogosult. A 47/A. § (3) és (4) bekezdései alapján tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állomány esetében a szolgálatteljesítés idejét, az illetményét, a költségtérítések, kedvezmények és támogatások mértékét a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

(2) Az önkéntes tartalékos katonák illetményét – az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani és folyósítani.

(3) Az önkéntes tartalékos katona – az illetményen túlmenően – rendelkezésre állási díjra jogosult, melynek összege a szerződés

(4) Ha az önkéntes tartalékos katonai szolgálat vállalásáról szóló szerződés megszüntetése a katona kezdeményezésére történik, részére a szerződés felmondásának napja előtti időre eső járandóságokat, továbbá a rendelkezésre állási díj időarányos részét ki kell fizetni.

(5) Ha a szerződés közös megegyezéssel vagy a Honvédség kezdeményezésére szűnik meg, a megkezdett év után járó rendelkezésre állási díjat az önkéntes tartalékos katona részére teljes összegben ki kell fizetni.

(6) Az önkéntes tartalékos katona részéről, amennyiben szerződéses szolgálati viszonyt létesít, visszafizetési kötelezettség sem a (4) bekezdésben, sem az (5) bekezdésben említett esetekben nem áll fenn.

115. § (1)²⁴⁷ Az illetményt a törvényes magyar pénznemben kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy az állomány tagja megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni.

(2) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén – ha az a Honvédség hibájából következik be – a polgári jog szerinti mindenkori késedelmi kamat jár.

(3) Az állomány tagja részére a kifizetett illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.

116. § (1) Az illetményből levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy az állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye; ettől eltérni nem lehet.

(2) A Honvédség az előlegnyújtásból eredő követelését az állomány tagja illetményéből levonhatja.

(3)²⁴⁸ A jogalap nélkül kifizetett, 106. § (1) bekezdése szerinti illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással az állomány tagjától visszakövetelhető. A 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(4)²⁴⁹ A Honvédség az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő egyéb tartozásának, továbbá a 106. § (1) bekezdése szerinti illetményen túl minden egyéb, jogalap nélkül kifizetett pénzbeli juttatásnak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással a 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül érvényesítheti.

(5) Az állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.

(6)²⁵⁰ Az illetményből való levonásra és a fizetési felszólítás, illetve fizetési meghagyás végrehajtására – a jogerőre emelkedést követően – egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

117. § (1)²⁵¹ Az állomány beosztásából felfüggesztett, előzetes fogvatartásban (házi őrizetben) lévő vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a szabadságvesztés büntetését katonai fogdában töltő tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatarthatja. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálatra méltatlanság megállapítását megalapozó, a szolgálati viszony megszüntetését vagy a lefokozást kimondó bírói ítélet kihirdetésétől, illetve fegyelmi határozat kézbesítésétől azok jogerőre emelkedéséig. Az állomány jogellenesen távollévő vagy eltűnt tagja – a távollét időtartamára – illetményre nem jogosult.

(2)²⁵² Az (1) bekezdés alapján visszatartott távolléti díjat kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárást a fegyelmi, illetve a büntetőjogi felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg.

118. § (1)²⁵³ Ahol e törvény átlagkeresetről rendelkezik, ott a havi átlagkereset összegének megállapításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapilletmény és illetménykiegészítés, valamint az utolsó 4 naptári negyedévben (irányadó időszak) kifizetett illetménypótlék, jutalom és a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatás együttes összegének egyhavi átlagát kell alapul venni.

(2) Ha az állomány tagjának a szolgálati viszonya 4 naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett, (1) bekezdés szerinti illetményeket és juttatásokat kell figyelembe venni.

(3) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó illetménynek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti szolgálatteljesítés alapján járó illetménynek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső (időarányos) részét lehet beszámítani.

(4) Ha az állomány tagjának a fennálló szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeget kell megállapítani.

119. §²⁵⁴

120. § (1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke

(2) A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes.

(3)²⁵⁵ A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszony megszűnésekor ki kell fizetni:

(4) Ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának halála miatt szűnt meg, a (3) bekezdés alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat özvegyének (élettársának), ennek hiányában az örökösnek kell kifizetni.

121. § (1) Az állomány tagja a kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított napidíjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár, ha a 4 órát nem érte el, napidíj nem jár.

(2) A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat 10 forintra kerekítve kell megállapítani.

122. § (1) Végkielégítés jellegű egyszeri repülőhajózói és ejtőernyős juttatásra jogosult az a hivatásos katona

(2) Az egyszeri juttatás összegét a beosztás és osztályos fokozat figyelembevételével – a repülőhajózó, illetőleg ejtőernyős beosztásokban eltöltött minden év után – az illetményalap 25–75%-ában kell megállapítani.

(3) Aki az (1) bekezdés szerinti egyszeri juttatásban részesült, a repülőhajózói és ejtőernyős beosztáshoz kapcsolódó külön juttatásokra és a kedvezményesen számított szolgálati időre nem jogosult, kivéve, ha újból ilyen beosztásba helyezték át. Az egyszeri juttatás újbóli megállapításakor csak a fenti beosztásokban ismételten eltöltött idő számítható be.

123. §²⁵⁶ Távolléti díjként az állomány tagja részére a kifizetés esedékességekor járó alapilletmény, az illetménykiegészítés, a szolgálati időpótlék, a rendszeres illetménypótlék, valamint a rendszeres kiegészítő illetmény együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. Rendszeres illetménypótlékként a 111–113. §-okban, valamint a 114. § (1) bekezdésének a), l)–q) és t)–v) pontjaiban felsorolt pótlékokat, továbbá a 252. § (2) bekezdésében meghatározott titkosszolgálati pótlékot kell figyelembe venni.

124. § (1) Az állomány tagja részére meg kell téríteni

(2)²⁵⁷ Az állomány tagjának a munkába járás helyközi utazási költségeit az erre vonatkozó külön jogszabály szerint kell megtéríteni. A munkába járáshoz, valamint a szolgálatteljesítéshez szükséges és igazolt helyi tömegközlekedési költség részben vagy egészben megtéríthető.

125. § (1) Az állomány tagja részére – szolgálati viszonya alapján – visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek különösen a következők:

(2)²⁵⁸ Az állomány tagjai étkezési hozzájárulásra jogosultak, kivéve azokat, akik 30 napnál hosszabb illetménynélküli szabadságon, illetve a 263. § szerinti esetekben a szolgálattól 30 napot meghaladóan távol vannak, valamint akik jogszabály alapján térítésmentes étkezésben részesülnek.

(3) Az állomány tagját a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközök igénybevételénél jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg.

(4)²⁵⁹ A miniszter külön jogszabályban határozhatja meg a választható illetményen kívüli juttatások rendszerét.

(5)²⁶⁰ Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti visszatérítendő támogatások biztosítása során keletkezett, az állomány támogatást igénybevevő tagjára és a támogatásra vonatkozó adatokat a (6) bekezdésben meghatározott célból az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelhetik, illetve ezek kizárólag a részükre továbbíthatók.

(6)²⁶¹ Az adatok kezelésének célja, hogy folyamatosan megállapíthatóak legyenek az állomány támogatást igénybevevő tagjának azonosítására alkalmas adatok, a felvett összeg, a törlesztési idő és a visszafizetett (levont) összeg, valamint a még nem törlesztett tartozás.

125/A. §²⁶² Az állomány tagja a 2. § (32) bekezdésének a)–d), f), valamint a h)–j) pontja szerinti feladatokban való részvétel időtartamára – az 52. §-ban foglaltak alapján – devizaellátmányra jogosult. A devizaellátmánynak a szolgálatteljesítés körülményeitől – a fizikai és pszichikai igénybevételtől, az éghajlati viszonyoktól és a biztonsági helyzettől (a veszélyesség mértékétől) – függő összegét külön jogszabály állapítja meg. A 2. § (32) bekezdésének e) pontja alá tartozók részére – egyes missziókban – külön jogszabály napidíj-kiegészítést állapíthat meg.

126. §²⁶³ (1) A hivatásos állomány tagja lakhatási támogatásra – a végleges letelepedés esetét kivéve – a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében jogosult, különösen az alábbiak szerint:

(2)²⁶⁷ A hivatásos állomány tagjának magántulajdonú lakás megszerzéséhez – (3) bekezdésben foglalt kivétellel –

(3)²⁶⁸ A (2) bekezdés szerinti eseteken felül a hivatásos állomány tagjának vissza nem térítendő támogatást lehet nyújtani, ha a hivatásos állomány tagját haderő-átalakítás, átszervezés következtében helyőrségváltással is járó beosztásba helyezik át (nevezik ki), és három éven belül az új szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében történő lakásszerzéshez kéri a vissza nem térítendő juttatást.

(4) A szerződéses állomány

(5) A szerződéses állomány tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatú, 5 évet már szolgálatban eltöltött és összesen legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt tagjának külön jogszabály alapján nyújtható az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti támogatás. A letöltött szolgálati időbe be kell számítani a Honvédségnél más közszolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt is.

(6) A lakhatási támogatások nyújtása során a családi körülményekre, rendfokozatra, szolgálati beosztásra és a jogviszony jellegére tekintettel kell érvényesíteni az egyenlő elbírálás elvét.

(7)²⁷⁰ Szálló elhelyezés esetén az elbírálás során az (1) bekezdés f) pont fa) alpontja, illetve (4) bekezdés a) pontja szerinti jogcímet a (4) bekezdés b) pontja szerinti jogcímet megelőzően kell teljesíteni.

126/A. §²⁷¹ (1)²⁷² Ha a hivatásos állomány tagja lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat:

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a c) és g) pontok kivételével, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló hivatásos szolgálati viszony fennállását a jogszabályban meghatározott központi szerv igazolja.

(4)²⁷⁵ A (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel teljesülését a hivatásos állomány tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés g) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A hivatásos állomány tagja a jogszabályban meghatározott központi szervnek köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

(6)²⁷⁶ Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 56. § b), e), f) pontjai, valamint a 62. § (1) bekezdésének b), d), e), i), k) pontjai, vagy méltatlanság alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(7)²⁷⁷ A jogszabályban meghatározott központi szerv a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a hivatásos állomány tagja által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8)²⁷⁸ A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a hivatásos állomány tagjával a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9)²⁷⁹ Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a hivatásos állomány tagjának adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10)²⁸⁰ A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11)²⁸¹ Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12)²⁸² A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja meg.

126/B. §²⁸³ (1)²⁸⁴ Az állomány e törvény alapján hősi halottá nyilvánított tagja részére nyújtott kamatmentes kölcsönből fennálló tartozást a miniszter kérelemre elengedheti.

(2) A kérelmet az állomány hősi halottá nyilvánított tagjának túlélő házastársa, élettársa, örököse a külön jogszabályban meghatározott eljárási rendben, a hősi halottá nyilvánítástól számított egy éves jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő.

127. § (1) Az állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a Honvédség feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és – a jogszabályban meghatározott esetben – élelmezéssel.

(2)²⁸⁵ Az ellátási normákban meghatározott egyenruházat és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal alap-felszerelési, ezt követően pedig évenként utánpótlási egyenruházati ellátmány jár. Nem jár utánpótlási egyenruházati ellátmány az 1 évet meghaladó illetménynélküli szabadság időtartamára és a 263. § szerint a szolgálati idő számítása szempontjából figyelembe nem vehető 1 évet meghaladó időtartamra.

(3) Az állomány egyenruha viselésére nem jogosult vagy nem kötelezett tagja polgári ruházati cikkek vásárlása céljából az egyenruházati ellátási normáknak megfelelő pénzösszegre jogosult.

128. §²⁸⁶ Az állomány tagja családi pótlékra, gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély) és anyasági támogatásra a családok támogatásáról szóló jogszabályok²⁸⁷ szerint jogosult.

129. § (1)²⁸⁸ Az állomány tagjának szolgálati viszonyából származó pénzbeli juttatása, az általa meghatározott fizetési számlájára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. Egyes nem rendszeres juttatások pénztárból történő kifizetésére jogszabályban meghatározott módon kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozókra nem kell alkalmazni.

(3)²⁸⁹ A juttatás fizetési számlájára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés a törvény hatálya alá tartozók részére költségtöbbletet nem okozhat.

130. § (1) Az állomány tagja az adott szolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésben részesíthető:

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzjutalom – kivéve a miniszter által alapított díjjal együtt járó jutalom – összege, amennyiben a költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik, évente nem haladhatja meg az érintett 6 havi illetményének összegét.

131. § (1)²⁹² Ha az állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) megszegi, fegyelemsértést követ el.

(2) A fegyelemsértést elkövetőt – a (4) bekezdés kivételével – az e fejezetben megállapított fenyítésben kell részesíteni.

(3) A törvényben biztosított hátrányok alkalmazásának célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövető nevelése, valamint másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása.

(4)²⁹³ A fenyítés mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy – figyelembe véve az elkövető magatartását és szolgálati rendhez való viszonyát, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket – a figyelmeztetés is elégséges.

132. § (1) A fegyelemsértést az e fejezetben megállapított fegyelmi eljárás szabályai szerint kell elbírálni.

(2)²⁹⁴ Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni az állomány tagja által

(3)²⁹⁶ A büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) 485/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben az állomány tagjának katonai vétségét e Fejezet rendelkezései szerinti fegyelmi eljárásban kell elbírálni azzal, hogy a nyomozás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.

(4)²⁹⁷ A fegyelmi eljárás során a tanú vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérésére a tanú személyi adatait zártan kell kezelni.

133. § (1) Nem fenyíthető az állomány tagja, ha a fegyelemsértést az elöljáró (vezető) parancsára követte el. Ha azonban tudta – nyomban és világosan felismerte –, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el és azt a parancsot adó elöljárónak (vezetőnek) nem jelentette, fegyelmi felelősségét meg kell állapítani.

(2) A fenyíthetőséget kizárja az is, ha az állomány tagja a fegyelemsértést kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, jogos védelmi helyzetben, tévedésből, végszükségben vagy olyan kóros elmeállapotban követte el, amely befolyásolta őt cselekménye fegyelemsértő jellegének felismerésében.

(3) Nem tekinthető a (2) bekezdés szerinti kóros elmeállapotnak, ha az állomány tagja a fegyelemsértést önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el.

(4)²⁹⁸ A Hvt. 70. §-a (1) bekezdésének a)–d), f)–h) pontjában, továbbá a 121. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szolgálati feladatok végrehajtásával együtt járó veszély során az állomány tagja végszükségre nem hivatkozhat.

(5) A (2) bekezdés szerinti fenyíthetőséget kizáró okok értelmezésére a Büntető Törvénykönyv fogalmait kell alkalmazni.

134. § (1) Fegyelmi eljárás nem indítható, illetve a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha az állomány tagja:

(2) A fegyelemsértés elévülése miatt, nem indítható fegyelmi eljárás, ha

(3)²⁹⁹ Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bűncselekménynek is minősül, a fegyelemsértés elévülési ideje – eltérően a (2) bekezdésben foglaltaktól – megegyezik a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyv 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésről a fegyelmi jogkör gyakorlója a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a hivatásos állományúnak a büntetőeljárásban gyanúsítottként történő bevonását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani.

(4)³⁰⁰ A fegyelemsértés (2) bekezdés szerinti elévülésének kezdő napja:

135. § (1) A fegyelmi eljárás során a következő fenyítések alkalmazhatók:

(2)³⁰¹ Pénzbírság fenyítés csak a külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértés esetén, valamint a 132. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazható. Külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértés esetén a kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százezer forint lehet. A 132. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét. A 132. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint.

(3) A lefokozás fenyítés következménye a szolgálati viszony igazgatási úton történő megszüntetése is.

136. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a 135. § (1) bekezdés d)–f) pontjában foglalt fenyítések végrehajtását legfeljebb egyévi próbaidőre felfüggesztheti, ha alaposan feltehető, hogy a fenyítés a célját ezúton is eléri.

(2) Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fenyítettet úgy kell tekinteni, mintha fenyítésben nem részesült volna. A próbaidő alatt elkövetett fegyelemsértésért vele szemben kiszabott újabb fenyítés esetén, azonban a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.

(3) Ha az újabb fegyelmi eljárásban szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítést szabtak ki, a felfüggesztett fenyítés végrehajtása nem rendelhető el.

137. § (1) A fegyelmi jogkört a (4) bekezdésben, a 138. § (2) és (3) bekezdéseiben, a 139. § (1) és (2), valamint a 140. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt kivételekkel az állományilletékes parancsnok (vezető) gyakorolja.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlása magában foglalja a fegyelemsértés és a szabálysértés felderítését, a fegyelmi eljárás elrendelését és lefolytatását, az elkövető vétkességének megállapítását, a fenyítés kiszabását, továbbá a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnokok fegyelmi ügyekben hozott döntéseinek az elöljáró parancsnok által történő felülvizsgálatát.

(3) Az alacsonyabb szolgálati beosztású parancsnok (vezető) részére biztosított fegyelmi jogkör megilleti a magasabb beosztású parancsnokot (vezetőt) is.

(4) Az állomány más szervnél szolgálatot teljesítő tagja a katonai fegyelmi szabályok hatálya alatt áll, vele szemben a fegyelmi jogkört a Honvéd Vezérkar főnöke vagy az általa kijelölt parancsnok (vezető) gyakorolja.

(5)³⁰² Amennyiben az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja felett, annak kinevezése, áthelyezése, vezénylése vagy megbízása folytán megszűnik az (1) bekezdés szerint a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak (vezetőnek) a fegyelmi jogköre, úgy a kinevezést, áthelyezést, vezénylést vagy megbízást követően 8 napon belül a fegyelmi jogkört megelőzően gyakorló parancsnok (vezető) az ügy iratait átteszi a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult parancsnokhoz (vezetőhöz).

138. § (1)³⁰³ A miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke – ha e törvény kivételt nem tesz – a szolgálati alárendeltjeire e fejezet szerinti fenyítések bármelyikét alkalmazhatja.

(2)³⁰⁴ A szolgálati viszony megszüntetése és lefokozás fenyítést ezredesre csak a miniszter szabhat ki.

(3)³⁰⁵ A szolgálati viszony megszüntetése, továbbá a lefokozás fenyítést tisztre – ezredes kivételével –, zászlósra, tiszthelyettesre a Honvéd Vezérkar főnöke, az ennél alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az állományilletékes parancsnok szabhat ki.

(4) Várakozási idő meghosszabbítása fenyítést tisztre az országos parancsnok szabhat ki.

139. § (1)³⁰⁶ Az országos parancsnokkal, valamint a Honvéd Vezérkar főnökének szervezetszerű helyettesével szemben a fegyelmi jogkört – a köztársasági elnök jogköreinek kivételével – a miniszter gyakorolja.

(2) Az állományilletékes parancsnok szervezetszerű helyetteseivel szemben a fegyelmi jogkört az elöljáró parancsnok gyakorolja.

140. § (1) Ha a fegyelemsértést az állomány több tagja együttesen valósítja meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására és fenyítés kiszabására az az elöljáró parancsnok (vezető) jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed.

(2) A Honvéd Vezérkar főnöke – indokolt esetben, szolgálati alárendeltjei tekintetében – bármely fegyelmi ügyet az eljárás bármely szakában saját hatáskörébe vonhat.

(3)³⁰⁷ Tábornokkal szemben a 135. § (1) bekezdésének g) vagy h) pontja szerinti fenyítés alkalmazása céljából a miniszter a köztársasági elnökhöz tesz előterjesztést.

141. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül fegyelmi eljárást rendel el, ha a tudomására jutott tények alapján fegyelemsértés, illetve fegyelmi eljárás keretében is elbírálható szabálysértés alapos gyanúja állapítható meg. A 131. § (4) bekezdésében foglalt esetben az elkövetőt figyelmeztetésben részesíti.

(2) A fegyelmi jogkörrel nem rendelkező parancsnok a szolgálati alárendeltségébe tartozó személy által elkövetett fegyelemsértésről és szabálysértésről – szolgálati úton – írásban köteles jelentést tenni a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak.

142. § Az állomány külföldön szolgálatot teljesítő tagja fegyelmi felelősségre vonására – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – e fejezet rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

143. § (1)³⁰⁸ A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni, melynek egy példányát az eljárás alá vont személynek (képviselőjének) kézbesíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell: az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kivizsgálással megbízott személy nevét és beosztását, vagy – bonyolult ügyben – a vizsgáló bizottság összetételét (a továbbiakban együtt: vizsgáló), a fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejét, továbbá az állomány eljárás alá vont tagjának a jogairól való tájékoztatását.

(2)³⁰⁹ A fegyelmi vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben e határidőt a fegyelmi jogkör gyakorlója egy alkalommal – legfeljebb 30 nappal – meghosszabbíthatja. A fegyelmi vizsgálat a fegyelmi eljárást elrendelő határozat aláírásával kezdődik és az összefoglaló jelentés elkészítésével fejeződik be.

144. § (1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú személy, kivéve, ha annak beosztásából eredő feladata a fegyelmi ügyekben eljárni.

(2)³¹⁰ A fegyelmi vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

145. § (1) Az állomány több tagja által együttesen, egy időben elkövetett fegyelemsértés esetén – ha azok tárgya azonos – a cselekményt egy eljárás keretében kell elbírálni.

(2)³¹¹ Ha az eljárás keretében olyan további fegyelemsértés kerül felderítésre, amely a fegyelmi vizsgálat tárgyához, illetve az eljárás alá vont személyhez kapcsolódik, az eljárást arra is ki kell terjeszteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a fegyelmi határozatot személyenként kell meghozni.

146. § (1) Az egyszerű ténybeli megítélésű, kisebb tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha az elkövető a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellőzhető. A fegyelemsértés ebben az esetben az eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárást elrendelő parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható (egyszerűsített eljárás).

(2) Az egyszerűsített eljárásban megállapított fegyelmi felelősség esetén csak a 135. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott fenyítés szabható ki.

(3)³¹² Ha az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja a személyes meghallgatásakor az egyszerűsített eljárást kifogásolja, vagy a megállapított tényállást vitatja, a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a fegyelmi vizsgálat lefolytatására és a vizsgáló kijelölésére annak meghallgatásakor felvett jegyzőkönyvben a 143. § szerint intézkedik.

147. § (1) Az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében katonai érdekképviseleti szerv járjon el.

(2) Nem lehet képviselő az érintett katonai szervezet parancsnoka (vezetője), parancsnokhelyettese, jogtanácsosa, az igazgatási szolgálat tagja, jogi előadója, továbbá akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgattak meg.

(3) A jogi képviselő munkadíját és költségeit az állomány eljárás alá vont tagja viseli. Ha azonban a fegyelemsértés megállapítására nem kerül sor, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni.

148. § (1) Ha az állomány eljárás alá vont tagja tartós távolléte, illetve egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni, eljárási jogait gyakorolni nem tudja, a fegyelmi eljárást távolléte, illetve akadályoztatása tartamára fel kell függeszteni. Folytatni lehet azonban az eljárást, ha előreláthatóan szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása szükséges.

(2) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha

(3) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének tartama nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló, illetve az elévülési időbe.

149. § (1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt a fegyelmi eljárás alá vontnak a szolgálati helytől való ideiglenes távoltartása szükséges, annak tartamára, de legfeljebb az elsőfokú határozat kihirdetéséig szolgálati beosztásából határozattal felfüggeszthető.

(2) Az elöljáró parancsnok a felfüggesztést indokolt esetben a fenyítés jogerőssé válásáig meghosszabbíthatja.

(3) Ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés indoka az (1) bekezdésben meghatározott eljárás befejezése előtt megszűnt – a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg – az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagját beosztásába vissza kell helyezni, illetve más beosztásban foglalkoztatható.

(4) A szolgálati viszony megszüntetése vagy a lefokozás fenyítés kiszabása esetén a beosztásból történő felfüggesztés az eljárás jogerős befejezéséig tart.

150. § (1) A szolgálati beosztásból való felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek. Ha az eljárást a 158. § (1) bekezdés alapján szüntették meg, a felfüggesztés idejére visszatartott illetményt – annak törvényes kamatával – 3 munkanapon belül ki kell fizetni.

(2) Aki beosztásból történő felfüggesztés hatálya alatt áll – annak tartama alatt – a szolgálati beosztásával járó jogait nem gyakorolhatja, a szolgálati fegyverét és szolgálati okmányait köteles leadni, szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok engedélyével léphet be. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben biztosított jogok, és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek.

(3)³¹³ A felfüggesztés elrendelése, illetve meghosszabbítása ellen az állomány tagja – a kézbesítéstől számított 8 napon belül – az azt elrendelő parancsnok szolgálati elöljárójához, annak hiányában a miniszterhez címzett, de a felfüggesztést elrendelő, illetve meghosszabbító parancsnoknál benyújtott halasztó hatállyal nem bíró fellebbezést nyújthat be. A felfüggesztést, illetve a meghosszabbítást elrendelő parancsnok a fellebbezést a kézhezvételtől számított 3 napon belül a rendelkezésre álló anyagok másolatának megküldésével terjeszti fel. A fellebbezésről az elöljáró (miniszter) a felterjesztés kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolt határozatot hoz, amely ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

151. § (1) A vizsgáló az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagját, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, a képviselőt pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy a távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, a felhívást a címzettnek az eljárási cselekmény előtt legalább 3 nappal kézbesíteni kell.

(2) Az állomány tagja meghallgatásáról történő értesítés az illetékes parancsnok (vezető) útján történik.

152. § (1) Ha a szabályszerűen értesített személy a meghallgatáson nem jelenik meg, a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok az állomány tagja megjelenése végett annak illetékes parancsnoka (vezetője) útján ismételten intézkedik.

(2) A Honvédséghez nem tartozó személyt meghallgatása végett a vizsgáló felkeresi.

(3) Ha az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja az értesítés átvételét megtagadja, vagy a fegyelmi eljárásban önhibájából nem vesz részt, a fegyelmi eljárás lefolytatható, és a fenyítés kiszabható. Az értesítés átvételének megtagadását, illetve a fegyelmi eljárástól való távolmaradást jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.

153. § (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás során az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja javára és terhére szolgáló körülményeket fel kell deríteni, be kell szerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat.

(2)³¹⁴ Az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagját a fegyelmi vizsgálat folyamán eljárási jogaira ki kell oktatni.

(3) A fegyelmi eljárás során a fontosabb eljárási cselekményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4)³¹⁵ Az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja (képviselője) a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról – a minősített adat védelméről, valamint az adatvédelemről szóló rendelkezések betartása mellett – feljegyzést, másolatot készíthet.

154. § (1)³¹⁶ A fegyelmi vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját és képviselőjét felhívja, hogy az iratismertetésen – a felhívásban megjelölt időpontban – jelenjen meg.

(2) Az iratismertetés során az (1) bekezdésben megjelölt személyek bizonyítási indítványt tehetnek. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt. A döntés ellen külön jogorvoslatnak helye nincs.

(3)³¹⁷ A vizsgáló az iratismertetést követően jelentésben foglalja össze a fegyelmi vizsgálattal kapcsolatos ténymegállapításait, az állomány eljárás alá vont tagja és képviselője észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentést a fegyelmi vizsgálat befejezését követő 3 napon belül átadja a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak.

155. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a kivizsgálásról szóló összefoglaló jelentést, továbbá az ügyben készült iratokat megvizsgálja és haladéktalanul intézkedik azok szükség szerinti kiegészítésére.

(2) Ha a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolja, a fegyelmi eljárást elrendelő parancsnok kiegészítő eljárást rendel el. A kiegészítő eljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot.

(3)³¹⁸ Ha a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a fegyelmi vizsgálat anyagát elbírálásra alkalmasnak tartja – az iratok kézhezvételétől számított 5 napon belül – meghallgatást tűz ki, amelyen az állomány eljárás alá vont tagja, képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen. A meghallgatásról feljegyzést kell készíteni és az iratokhoz kell csatolni.

156. § (1)³¹⁹ A személyes meghallgatást követően a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok 5 napon belül a fegyelmi ügyet elbírálja. Ennek keretében kiszabja a fenyítést, vagy – ha a hatáskörét meghaladó fenyítés kiszabását látja szükségesnek – az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával együtt, szolgálati úton a hatáskörrel rendelkező elöljáróhoz felterjeszti, a 158. § (1) bekezdésében meghatározott esetben pedig az eljárást megszünteti.

(2)³²⁰ Ha az elöljáró a fegyelmi vizsgálat felterjesztett anyagát elbírálásra alkalmasnak tartja – az iratok kézhezvételétől számított 15 napon belül – meghallgatást tűz ki és dönt a fegyelmi ügyben. Ennek keretében fenyítést szab ki, vagy ha a tényállás nincs kellően felderítve, illetve olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolja, kiegészítő eljárást rendel el. A kiegészítő eljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot, ez azonban nem számít bele az elbírálás határidejébe.

157. § (1) A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a katonai szervezet fegyelmére gyakorolt hatásának, az elkövető vétkessége mértékének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(2) Fenyítésként csak a 135. § (1) bekezdésében meghatározott fenyítést lehet kiszabni. Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki, és egyik fenyítés a másikkal nem kapcsolható össze. Több fegyelemsértés egy eljárásban történő elbírálásakor csak egy fenyítés szabható ki.

158. § (1) A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha

(2)³²¹ Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény, vagy fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, az illetékes nyomozó, illetve szabálysértési hatósághoz feljelentést kell tenni.

(3)³²² A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak akkor, ha a katonai vétséget a 132. § (3) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

(4)³²³ Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya a fegyelmi eljárás keretében elbírálható szabálysértés, illetőleg bűncselekmény jogerős elbírálása előtt megszűnt, és a cselekmény nem évült el, illetőleg az elkövető büntethetősége nem szűnt meg (Btk. 124. §), az ügyet az illetékes szabálysértési hatósághoz, illetőleg katonai ügyészhez kell áttenni.

159. § (1)³²⁴ A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok döntését határozatba kell foglalni, amely bevezető, valamint rendelkező részből és indokolásból áll:

(2)³²⁵ A fenyítést tartalmazó határozatot az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja előtt ki kell hirdetni, és a jogorvoslatról történő esetleges lemondását jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A határozat egy példányát – ha az minősített adatot nem tartalmaz – a fenyített (képviselője) részére kézbesíteni kell.

(3) A jogerős fenyítéseket, valamint az ezek hatály alóli mentesülés időpontját az erre rendszeresített dicséreti és fenyítési lapon kell nyilvántartani. Ha az állomány fenyített tagját áthelyezték, a dicséreti és fenyítési lapját az új szolgálati helyére meg kell küldeni.

160. § (1)³²⁶ A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen annak kézbesítését követő 8 napon belül az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja – illetve az ő beleegyezésével a képviselője – az elöljáró parancsnokhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a határozatot hozó elöljáróhoz kell benyújtani.

(2)³²⁷ A fellebbezést a fenyítést kiszabó parancsnok megvizsgálja. Amennyiben a fellebbezésnek helyt ad, a határozatát saját hatáskörében visszavonja és új határozatot hoz. Egyéb esetben az eljárás során keletkezett iratokat 3 napon belül felterjeszti az elöljáró parancsnokhoz, ennek hiányában a miniszterhez.

(3)³²⁸ Az országos parancsnok által kiszabott fenyítés ellen benyújtott fellebbezést a miniszterhez kell felterjeszteni.

(4)³²⁹ A miniszter által kiszabott fenyítés ellen fellebbezésnek helye nincs.

161. § (1) Az elöljáró parancsnok a hozzá felterjesztett iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja a bizonyítást, kiegészíti és az iratok felterjesztésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi határozatot helyben hagyja, hatályon kívül helyezi, vagy megváltoztatja.

(2) Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése esetén az azt meghozó parancsnokot új eljárás lefolytatására utasítja, vagy – az eljárást megszüntető ok esetén – az eljárást megszünteti.

(3) Megváltoztatás esetén a fenyítés mértékét nem súlyosbíthatja.

(4) Az elöljáró parancsnok a másodfokú fegyelmi határozat egy példányát megküldi az első fokon eljárt parancsnoknak, az állomány érintett tagjának és a képviselőjének.

162. §³³⁰ A miniszter hatáskörében hozott, továbbá a másodfokú határozat ellen az állomány fenyített tagja vagy képviselője – a kézbesítésétől számított 30 napon belül – a bírósághoz keresettel fordulhat.

163. § (1) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható, vagy az állomány szabálysértéssel gyanúsított tagja a szabálysértés elkövetését beismerte, a 146. § szerinti egyszerűsített eljárás szabályai alkalmazhatóak.

(2) Amennyiben a szabálysértésben más személy felelőssége is megállapítható, a felelősségi arányok vonatkozásában a szabálysértési hatóság jogerős határozata az irányadó.

(3) Szabálysértés miatt pénzbírságnál súlyosabb fenyítés – figyelemmel a 135. § (2) bekezdésében foglaltakra is – nem alkalmazható.

(4) Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a fenyítés kiszabásával egyidejűleg a szükséges intézkedés megtétele céljából az illetékes szabálysértési hatóságot megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése miatt fellebbezésnek helye nincs.

164. § (1) A fenyítés végrehajtását a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül meg kell kezdeni. A végrehajtásra a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok (vezető) intézkedik.

(2)³³¹ A fenyítés jogerős és végrehajtható, ha

(3)³³² A (2) bekezdés a)–d) pontjai esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését és időpontját a jogerőre emelkedett határozatot hozó parancsnok (vezető) állapítja meg, amit záradékként rávezet a fegyelmi határozatra.

(4)³³³ A jogorvoslati jogról való lemondás tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni és a határozat irattári példányára rá kell vezetni.

165. § (1) A pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a szolgálati helyen befizetni. A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok (vezető) az érintett kérelmére legfeljebb 6 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet. Ha a fenyített a jogerősen kiszabott pénzbírságot az előírt határidő alatt nem fizette meg, illetve a részletfizetést elmulasztja, az egy összegben esedékessé válik, és azt az illetményéből le kell vonni.

(2)³³⁴ Ha az állomány tagja a szabálysértési hatóság által vele szemben jogerősen kiszabott pénzbírságot nem fizeti meg, és a szabálysértési hatóság emiatt azt elzárásra változtatta át, az elzárást katonai fogdában kell végrehajtani.

166. § (1) A fenyítés hatálya az az időtartam, amely alatt az állomány fenyített tagja a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli.

(2) Az állomány fenyített tagja a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtásának befejezéséig, ezen felül az alábbi időtartamig áll a fenyítés hatálya alatt:

(3) Akinek a pénzbírság vagy a minimális várakozási idő 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása fenyítését felfüggesztették, a felfüggesztés tartama alatt úgy kell tekinteni, mintha a fenyítés hatálya alatt állna, ez az időtartam azonban nem lehet hosszabb, mint a maximális várakozási idő.

(4) Akit a bíróság rendfokozatot vagy a szolgálati viszonyt érintő mellékbüntetéssel sújtott, 1 évig a fenyítés hatálya alatt állónak kell tekinteni.

167. § (1) Az állomány fenyített tagja mentesül a fenyítés hatálya alól, ha a fenyítés jogerőre emelkedésétől, illetve a végrehajtása befejezésétől kezdődően a 166. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartam eltelt.

(2) A fenyítés hatálya alól az állomány tagját a 166. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartam eltelte előtt – kivételesen – az állományilletékes parancsnok mentesítheti, ha a fenyített a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott, példamutató magatartást tanúsított, és a fenyítés hatálya időtartamának legalább a fele eltelt. A mentesítés tényét parancsba kell foglalni.

168. § (1) Ha az állomány tagjával szemben büntetőeljárás indul, a szolgálati beosztásából az eljárás befejezéséig felfüggeszthető.

(2)³³⁵ Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha az állomány tagja terhére rótt bűncselekmény a Honvédség tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan sérti vagy veszélyezteti, illetve a büntetőeljárás miatt az elkövetőnek a szolgálattól való távol tartása indokolt.

169. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes (szándékos vagy gondatlan) megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a Honvédségnek kell bizonyítania.

(3)³³⁶ Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – a (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével – a károkozó 1 havi alapilletményének 50%-át, vezetői pótlékra jogosító beosztásban levő károkozó esetén 1 havi alapilletményét nem haladhatja meg.

(4)³³⁷ A károkozó 3 havi, vezetői pótlékra jogosító beosztásban levő károkozó 6 havi alapilletménye erejéig felel, ha

170. § Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

171. § (1) Az állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelős azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) A pénz- és értékkezelő, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.

(3) Mentesül az állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a Honvédség a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a Honvédségnek kell bizonyítania.

(5) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén az állomány tagja a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.

(6)³³⁹

172. § (1) A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött raktáros vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. Ha a leltári készletet több raktáros kezeli, velük csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető.

(2) A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni, és ebben meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a raktáros felelősséggel tartozik.

(3) A raktáros a Leltározási Szabályzatban meghatározott feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését, illetve a leltár időszak kezdetét megelőzően tájékoztatni kell.

173. § (1) A leltárhiányért megtérítési felelősséget – a raktárosok előzetes hozzájárulásának hiányában – csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.

(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történt változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni.

(3) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselőjének a jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.

(5)³⁴⁰ A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt kell érvényesíteni. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, e határidő harminc nap, és az az eljárás jogerős befejezéséről rendelkező határozat közlését követő napon kezdődik.

174. § (1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

(2) A leltárhiányért csoportos leltárfelelősségi megállapodás hiányában

(3) A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség raktárosok közötti megosztását is, egyetemleges felelősség kikötésének azonban nincs helye. Ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi, a raktárosok alapilletményük arányában felelnek. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött raktárosok átlagkeresetének hathavi együttes összegét.

(4) Ha az állomány tagja olyan raktári beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat (raktári készleteket) állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.

175. § (1) A leltárhiányért megtérítési felelősséget akkor lehet megállapítani, ha

(2) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős személy is kezeli, a raktáros felelőssége megállapításához szükséges az is, hogy a leltárhiányért nem felelős, de a leltári készletet kezelő személyt a Honvédség a leltárhiányért felelős raktáros előzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott beosztásban, illetve az adott szolgálati helyen.

175/A. §³⁴¹ (1) Amennyiben a leltárhiányért fennálló felelősséget megállapítani nem lehet, a vizsgáló eljárása során feltárt bizonyítékok alapján a leltárhiányért fennálló felelősségen kívüli kártérítési felelősség megállapításának lehet helye.

(2) Amennyiben a leltárhiányért fennálló felelősségre vonásra irányuló eljárásban a kártérítésre kötelező határozatot utólag hatályon kívül helyezik, de a vizsgáló eljárása során feltárt bizonyítékok alapján a leltárhiányért fennálló felelősségen kívüli kártérítési felelősség megállapításának lehet helye, a hatályon kívül helyezés jogerőssé válását megállapító irat kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell indítani az e felelősség szerinti káreljárást.

176. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük – a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az alapilletményük – arányában felelnek.

(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.

(3) Nem kell az állomány tagjának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a Honvédség közrehatása következtében állt elő.

(4) A felelősség, illetve a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen mindazokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, illetve, amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a raktáros esetleges távollétének időtartamát.

177. § (1) Az állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult. Állományilletékes parancsnok hiányában a kártérítési felelősséget a miniszter állapítja meg.

(2)³⁴² Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után haladéktalanul intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására. A kártérítési eljárás a káreljárást elrendelő határozattal indul meg. A határozatot az (1) bekezdésben meghatározott személy adja ki. A határozatban meg kell jelölni a káreljárás alapjául szolgáló tényeket, ki kell jelölni a vizsgálót és rögzíteni kell minden egyéb lényeges körülményt.

(3)³⁴³ A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas és elfogulatlan személyt kell határozatban kijelölni. Ha a tényállás bonyolult, a káreljárás lefolytatására legalább háromtagú bizottságot kell kijelölni.

(4)³⁴⁴ A kártérítési eljárásban az állomány tagját meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. Amennyiben a személyes meghallgatásra nincs lehetőség, akkor lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését más módon részletesen előadhassa.

(5) Az állomány tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek védelmével megbízhatja az érdekképviseleti szervét, illetőleg ügyvédet hatalmazhat meg.

178. § (1)³⁴⁵ A kár összegének és a károkozó személyének megállapítását követő 60 napon belül a 177. § (1) bekezdésében meghatározott személy a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről indokolt határozattal dönt. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás indult, a káreljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, és a határozathozatalra megállapított 60 napos határidő a büntetőeljárás jogerős befejezésekor kezdődik.

(2)³⁴⁶ Az állományilletékes parancsnok a határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben 15 napon belül fellebbezéssel élhet.

(3)³⁴⁷ Ha a károkozó nem él fellebbezéssel, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.

(4)³⁴⁸ Az állományilletékes parancsnok határozata elleni fellebbezést 8 napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt 30 napon belül elbírálja. E határozat ellen a kártérítésre kötelezett 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Ha a károkozó e határidőn belül nem fordul bírósághoz, a másodfokú határozat végrehajtható.

(5)³⁴⁹ A Honvéd Vezérkar főnökének határozata elleni fellebbezést a miniszter bírálja el.

179. §³⁵⁰ Ha az állomány tagja a kár okozását, a kártérítés jogalapját és mértékét elismeri – az illetményalap összegének háromszorosát meg nem haladó kár esetén – megtérítési kötelezettsége a Hjt. 177–178. §-ai alkalmazásának mellőzésével külön jogszabályban meghatározott kötelezvényben is rögzíthető. A kötelezvény kártérítési felelősséget jogerősen megállapító határozatnak tekintendő (egyszerűsített eljárás).

180. § A bíróság által megítélt kártérítés behajtása a bírósági végrehajtás szabályai szerint történik.

181. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá.

(2) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel az állományilletékes parancsnok a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, illetőleg részletfizetést engedélyezhet.

182. §³⁵¹ A tényleges kár és a kiszabott kártérítés összegének különbözetét leírással, a kiszabott és behajthatatlan kártérítési összeget pedig törléssel kell rendezni. Leírással kell rendezni a kárt abban az esetben is, ha a kártérítési eljárás azért nem volt lefolytatható, mert a károkozó ismeretlen, vagy az eljárás lefolytatását jogszabály kizárja.

182/A. §³⁵² A károkozó halála esetén az eljárást határozattal meg kell szüntetni, amely határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

183. § (1) A Honvédség – az e fejezetben foglaltak figyelembevételével – vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely az állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.

(2) Mentesül a Honvédség a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

184. § (1) Az állomány tagjának kell bizonyítania, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.

(2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok.

(3) Ha az állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.

185. § (1) A Honvédség a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség következménye, amely

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a Honvédség csak vétkessége esetén felel.

(3) A Honvédség a szolgálati viszonnyal összefüggő balesetből eredő személyi kárért vétkességére tekintet nélkül felel.

186. § A Honvédség a 183. § (1) bekezdésén, továbbá a 185. §-ban meghatározott felelőssége alapján az állomány tagjának elmaradt jövedelmét, dologi és nem vagyoni kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

187. § (1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az elmaradt átlagkeresetet, továbbá azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeli értékét, amelyekre az állomány tagja a szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(2) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni.

(3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.

(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet az állomány tagja a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, így különösen: élelmezés, munka- és védőruha ellátás, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.

188. § Ha az átlagkereset számításánál irányadó időszakon belül általános illetményemelés volt, az átlagkeresetet – ha ez az állomány tagjára kedvezőbb – csak az emelés időpontjától kell számítani.

189. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor, a károkozás helyén irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

190. § (1) A Honvédség köteles megtéríteni az állomány tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben az állomány tagja meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek – a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

191. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni:

192. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a Honvédség olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be az állomány tagjának lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a Honvédség, illetőleg – a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén – a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

193. § A károsult állományilletékes parancsnoka, ennek hiányában a miniszter a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A Honvédség a kárigény bejelentésétől számított 15 napon belül írásbeli tájékoztatást ad a károsultnak az eljáró szervről és az eljárás módjáról.

194. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a Honvédség a 193. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. 3 évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

195. § (1) A Honvédség az állomány kártérítésre jogosult tagjától, illetve annak közeli hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A Honvédség a károsultat értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló illetményemelést hajtott végre. A Honvédség hivatalból módosítja a járadék összegét.

196. § (1) A károsult a kártérítési kérelmet az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be.

(2) A vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kárigényt annál a szervezeti egységnél kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.

197. § (1) A kártérítést jogosságának megállapítása után a szervezeti egység fizeti ki, ha

(2)³⁵⁵ Az (1) bekezdés alá nem tartozó, külön jogszabályban meghatározott esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.

198. §³⁵⁶ (1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül az első fokon eljáró szervnek kell elbírálnia. A döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie.

(2)³⁵⁷ A károsult az elsőfokú határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a miniszterhez címzett fellebbezést nyújthat be.

(3) A miniszter a fellebbezést 30 napon belül indokolt határozattal bírálja el.

(4) A károsult a miniszteri határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. E határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.

199. § Az 1965. január 1-je előtt bekövetkezett balesetből, illetve szolgálati megbetegedésből eredő kártérítési követelésekre e törvény rendelkezései nem alkalmazhatók. Ilyen esetben a polgári jog kártérítési szabályai irányadók.

200. § (1) Az állomány tagjai egészségének és testi épségének védelmét az őket terhelő fokozott igénybevétel követelményeinek megfelelően kell biztosítani.

(2) Az állomány tagja egészsége megőrzéséhez, helyreállításához és egészsége javításához – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) alapján – egészségbiztosítási ellátásokra jogosult. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások az e törvényben foglalt eltérésekkel illetik meg az állomány tagját.

(3)³⁵⁸ Az egészségügyi szolgáltatás a Honvédség által fenntartott, támogatott vagy az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott egészségügyi intézményeknél vehető igénybe.

(4) Az állomány tagja az Eb. tv.-ben foglaltak szerinti baleseti ellátásra, szolgálati kötelmekkel összefüggő baleseti sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.

201. § (1) Az állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni.

(2) Az állomány tagjának haláláról, 1 napot meghaladó szolgálatképtelenséget okozó balesetéről vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő olyan megbetegedésről, amely előreláthatólag tartós szolgálatképtelenséggel jár, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(3)³⁵⁹ A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt (minősítő határozat).

(4) A minősítő határozatot írásba kell foglalni, és azt az állomány tagja – halála esetén közeli hozzátartozója – részére meg kell küldeni.

(5)³⁶⁰ A minősítő határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezésnek van helye. A miniszter döntése ellen 30 napon belül keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.

202. § (1) Az állomány tagját – saját jogán – szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj illeti meg, és magánnyugdíjra szerezhet jogosultságot. A szerződéses állomány tagja szolgálati nyugdíjra nem jogosult.

(2) Az állomány tagja után a hozzátartozókat megillető hozzátartozói nyugellátások: az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj és a baleseti hozzátartozói nyugellátások.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. tv.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.), valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny. tv.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

203. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött idő után.

(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idő előtt is, ha a hivatásos szolgálat 55. §-ban meghatározott felső korhatárának elérésekor szolgálati viszonyban legalább 10 évet eltöltött, és rendelkezik a Tny. tv. 4. § (1) bekezdésének h) pontja és a 37–43. §-ai szerint számított 25 év szolgálati idővel.

(3) A szolgálati nyugdíjat teljes összegében kell folyósítani, ha a szolgálati viszony a felső korhatár elérésekor szűnt meg.

(4) A felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha a hivatásos állomány tagja

(5)³⁶² Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát egészségi, pszichikai alkalmatlanság miatt azért szüntették meg, mert az 59. § (5) bekezdés b) pontja alapján részére felajánlott szolgálati beosztást alapos ok nélkül nem fogadta el, részére – a (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően – a szolgálati nyugdíj 90%-át kell folyósítani a felső korhatár betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40%-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat teljes összegben kell folyósítani. E rendelkezés alkalmazásában alapos oknak kell tekinteni a felajánlott beosztás ellátásával kapcsolatos olyan körülményt, amely a hivatásos állományú tag életvitelében (különös tekintettel egészségi állapotára, munkába járására, közeli hozzátartozójának ellátására) aránytalan nehézséget okoz.

(6)³⁶³ Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát

– az 52. életéve betöltése előtt közös megegyezéssel,

– az 51. § szerinti kinevezés, beosztásba, illetve állományba helyezés alapos indok nélküli elutasítása, a képzési kötelezettség elmulasztása, fizikai vagy minősítés szerinti alkalmatlanság – ideértve a felróható nemzetbiztonsági alkalmatlanság esetét is – miatt szüntetik meg, részére a szolgálati nyugdíj 50%-a folyósítható az 52. életéve betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40 százalékos mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat a (4) bekezdés b) pontja szerint kell folyósítani.

(7)³⁶⁴ A miniszter a szolgálati érdemekre, illetve a szociális helyzetre figyelemmel az (6) bekezdés esetében az érintett javára eltérést engedélyezhet.

(8)³⁶⁵ Nem folyósítható a felső korhatár betöltése vagy megrokkanása előtt a szolgálati nyugdíj annak, akit a hivatásos szolgálatra való méltatlanság miatt felmentettek, vagy akinek a szolgálati viszonya az 56. § b), e) vagy f), illetve a 62. § (1) bekezdésének d) vagy g)–k) pontja alapján szűnt meg.

(9)³⁶⁶ Ha a hivatásos állomány tagja a 69. § alapján történt visszavételét követően legalább 365 nap tényleges szolgálati időt szerez, a szolgálati viszonyának megszüntetésekor kiszámított szolgálati nyugdíja helyett – amennyiben ez számára kedvezőbb – választhatja a korábbi vagy rögzített nyugdíjának az évenkénti emelésekkel növelt összegét.

204. § (1)³⁶⁷ A szolgálati nyugdíj összegét a nyugdíjazást közvetlenül megelőző 12 hónap alatt a szolgálati viszony keretében elért – a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló – illetménynek és illetmény jellegű juttatásoknak az elért jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá a fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadó összegével csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg kiszámításánál alkalmazni kell a társadalombiztosítási jogszabályokban az öregségi nyugdíj megállapításánál előírt korlátozásokat.

(3) A repüléstől egészségi okból véglegesen eltiltott repülőhajózó nyugdíját az eltiltáskor vele azonos rendfokozatú és hasonló beosztású és minősítésű repülőhajózók (1) bekezdés szerinti illetménye és illetményjellegű juttatásai alapulvételével kell megállapítani, ha ez számára kedvezőbb.

(4)³⁶⁸ Az (1) és (3) bekezdésben említett illetményen és illetményjellegű juttatáson az alapilletményt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot, a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatást és a jutalmat kell érteni.

(5)³⁶⁹ Ha a hivatásos katona a nyugdíjalap számításának időszakában a 117. § (1) bekezdése szerint – illetmény helyett – csökkentett távolléti díjat kapott, a nyugdíjalapját a csökkentés figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.

(3) A hivatásos állománynak az a tagja, aki 2013. január 1-je előtt szolgálati nyugdíjra jogot szerzett s kizárólag a szolgálati nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot – az igényérvényesítés időpontjától függetlenül – a 205. § szerinti mértékű szolgálati nyugdíjra jogosult.

207. § (1)³⁷¹ Szolgálati idejére tekintet nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult az állománynak az a tagja, aki

(2) A rokkantsági nyugdíj összege a nyugállományba helyezésig szerzett szolgálati idő tartamától, a 204. §-ban meghatározott átlagkereset, jövedelem nagyságától, valamint a rokkantság fokától függ. Ennek megfelelően a III. csoportba tartozó személy rokkantsági nyugdíjának összege:

(3) A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset öt, az I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékával több, mint a III. rokkantsági csoportban.

(4) Ha a rokkant a magánnyugdíjpénztárba is fizetett tagdíjat és saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz, a (2), illetőleg (3) bekezdés szerint kiszámított összeg hetvenöt százalékát kell részére rokkantsági nyugdíj címén megállapítani.

(5) Annak a hivatásos állományúnak, akinek az (1) bekezdés szerinti rokkantságát az orvosi felülvizsgálat során megszüntették és – a rokkantság idejét is beleszámítva – a szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkezik, a továbbiakban részére szolgálati nyugdíjat kell megállapítani és folyósítani.

208. § (1)³⁷² Az állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség esetén – a szolgálati idejére tekintet nélkül – baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult, ha