8001/2001. (IK 4.) IM tájékoztató

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Nemzetközi szerződések

1. A nemzetközi szerződések fennállása, rendelkezései, tartalma és értelmezése, valamint a kialakult viszonosság tekintetében a bíróságoknak kétség esetén az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Főosztálya (továbbiakban: Nemzetközi Jogi Főosztály) ad felvilágosítást. E Tájékoztató Függeléke áttekintést nyújt a bírósági eljárás szempontjából legfontosabb nemzetközi szerződésekről. Figyelembe kell venni, hogy a többoldalú nemzetközi szerződések hatálya – az esetleges fenntartások miatt – nem szükségszerűen azonos a szerződés egyes tagállamai tekintetében. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a nemzetközi szerződések alkalmazási köre – különösen a többoldalú nemzetközi szerződéseknél – változhat (pl. a megerősítések, az újabb csatlakozások, illetőleg az esetleges felmondások miatt).

Joghatóság

2. Abban a kérdésben, hogy valamely nemzetközi vonatkozású ügyben eljárhat-e magyar bíróság, illetőleg magyar közjegyző, a hatályban lévő nemzetközi szerződéseink, valamint a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet IX. fejezetében foglaltak az irányadók.

Az alkalmazandó jog

3. Abban a kérdésben, hogy a nemzetközi vonatkozású ügyben eljáró bíróság vagy közjegyző melyik állam jogszabályait alkalmazza, a hatályban lévő nemzetközi szerződéseink, valamint a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet szabályai az irányadók.

4. Az alkalmazandó jog kérdését gyakran a fél (az alperes, az örökhagyó, az érintett személy stb.) állampolgársága dönti el. A magyar állampolgárság fennállását, illetőleg fenn nem állását az irányadó jogszabályok (elsősorban az 1993. évi LV. törvény) alapján kell megállapítani. Kétség esetén a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatóságának (1903 Budapest, Pf. 314/24) állásfoglalását kell kérni. Az állásfoglalás iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérdéses személy teljes nevét (ha nő az illető, akkor a leánykori nevét is); amennyiben házas, adatokat arra vonatkozóan, hogy mikor, hol és kivel kötött házasságot; hagyatéki ügyben arra vonatkozó adatot is, hogy az örökhagyó hol és mikor halt meg. Akinek fennáll a magyar állampolgársága, azt a bírósági, közjegyzői eljárásban magyar állampolgárnak kell tekinteni, függetlenül az esetleges külföldi lakóhelyétől és attól is, hogy van-e külföldi állampolgársága (ún. ,,kettős állampolgárság”).

5. A külföldi jog alkalmazásának mellőzésére vonatkozóan a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet tartalmaz rendelkezéseket.

6. A bírósági eljárásra általában a magyar jog eljárási szabályai az irányadók. Ez a szabály nem érvényesül töretlenül [pl. 1979. évi 13. tvr. 63. §-a, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 64. § (1) bekezdés]. A jogi képviseletre is a magyar jog szabályait kell alkalmazni, ezért magyar bíróság előtt csak magyar ügyvédi kamarába bejegyzett ügyvéd járhat el jogi képviselőként. Konzuli egyezményeink nagy része azonban lehetővé teszi, hogy más államok konzuli tisztviselői a magyar jog szabályaival és előírásaival összhangban képviselhessék államuk állampolgárait, amennyiben azok távollét vagy egyéb ok következtében nem tudnak kellő időben jogaik és érdekeik védelméről gondoskodni.

7. Az alkalmazandó külföldi jogszabályokról, illetőleg azok irányadó rendelkezéseiről kétség esetén a Nemzetközi Jogi Főosztály tájékoztatja a bíróságot és a közjegyzőt a hagyatéki eljárásban. A Nemzetközi Jogi Főosztály a külföldi jogszabályokat – amennyiben azok magyar fordításával rendelkezik – magyar nyelven bocsátja rendelkezésre. Abban az esetben, ha az alkalmazandó jogszabály csak idegen nyelven áll rendelkezésre, illetőleg azt idegen nyelven küldi meg a megkeresett külföldi hatóság, azt a Nemzetközi Jogi Főosztály idegen nyelven továbbítja a bíróságnak. Az idegen nyelven megküldött jogszabály fordítási költségei a bizonyítási eljárással járó költségnek tekintendők.

Itt kell megemlíteni ,,A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezményt, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvét” [kihirdette: 140/1992 (X. 20.) Korm. rendelet], amely lehetőséget ad a vonatkozó külföldi jog beszerzésére.

Hivatkozás a nemzetközi szerződésekre

8. A külföldi hatóságok számára készült iratokban (pl. jogsegélykérelemben) nem kell megjelölni a nemzetközi szerződést Magyarországon kihirdető jogszabályt. A külföldi hatóságok számára készült iratokban a nemzetközi szerződés címére, valamint aláírásának helyére és időpontjára kell hivatkozni.

A bíróság érintkezése a Nemzetközi Jogi Főosztállyal

9. A bíróság, közjegyző az előtte folyamatban lévő ügyben közvetlenül fordulhat a Nemzetközi Jogi Főosztályhoz.

10. A Nemzetközi Jogi Főosztály állásfoglalását (tájékoztatását) közvetlenül vagy a bíróság elnöke útján közli a bírósággal.

A bíróság érintkezése a külképviseleti hatóságokkal

11. A bíróság a külföldön működő magyar külképviseleti hatóságokkal csak a Nemzetközi Jogi Főosztály útján érintkezhet.

12. A bíróság – ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály kivételt nem tesz – a Nemzetközi Jogi Főosztály útján érintkezhet a Magyarországon működő külképviseleti hatóságokkal.

A bíróság érintkezése külföldön tartózkodó
személyekkel és külföldi hatóságokkal

13. Külföldön tartózkodó személlyel (külföldi hatósággal) a bíróság, a közjegyző a hagyatéki eljárásban általában a Nemzetközi Jogi Főosztály útján érintkezhet. A megkeresésekre és beadványokra (kérelmekre) a bíróság, illetőleg a bíróság elnöke adja meg a választ (pl. tájékoztatást). A válaszlevelet a bíróság a Nemzetközi Jogi Főosztálynak küldi meg továbbítás céljából.

Idegen nyelvű beadványok

14. A bíróság az idegen nyelvű beadvány (megkeresés stb.) tárgyában ugyanolyan intézkedést tesz, mintha az magyar nyelven készült volna. Ha a beadvány nyelvét a bíróság nem érti, vagy ha a bíróság egyébként szükségesnek tartja, arról hiteles fordítást kell készíttetni az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodával (a továbbiakban: OFFI, címe: 1062. Budapest, Bajza u. 52.) [24/1986 (VI. 26) MT rendelet 5. §.]

Nyelvhasználat

15. A bírósági eljárás nyelve a magyar (Pp. 8. §-a). A bíróság a peres és a nem peres eljáráson kívül is kizárólag a magyar nyelvet használja, intézkedéseit magyar nyelven teszi meg és a külföldön tartózkodó személyekkel (külföldi hatóságokkal) magyar nyelven érintkezik. Mind a polgári perrendtartás, mind a büntető eljárási törvény megállapítja azt az alapelvet, hogy a magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet. A költségviselésről e tekintetben a polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. tvr. hatályba lépése folytán szükséges rendelkezéseket tartalmazó 7/1972 (XI. 28.) IM rendelet 19. §-a, illetve a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. örvény 218. §. (1) bekezdése rendelkezik.

A külföldön felhasználásra kerülő iratok alakiságai

16. A külföldön felhasználásra kerülő iratokat igen gondosan kell elkészíteni. A bíróságnak a nemzetközi ügyek intézése során különös figyelmet kell fordítania az iratok szövegének világos, szabatos, a magyar nyelv szabályainak mindenben megfelelő megfogalmazására. Fokozottan ügyelnie kell arra, hogy a szöveg jól olvasható és külalakjában is kifogástalan legyen. Törlések, javítások vagy a szöveg hitelessége tekintetében kétséget támasztó más helyesbítések nem fordulhatnak elő. Az iratok szövegében nálunk közismert rövidítések (,,Bp”, ,,PKKB”, ,,GYES” stb.) nem használhatók. Ügyelni kell arra, hogy az iratokon (mellékleteken) ne legyen az irat tartalmához nem tartozó feljegyzés. Az iratokat az aláírásokon kívül mindig el kell látni a bíróság pecsétjével is. A külföldön kézbesítésre kerülő iratok címzését lehetőleg a kézbesítés helye szerinti nyelven kell elkészíteni (a címzett nevének megjelölése, az állam elnevezése stb.) és törekedni kell a teljes címzésre (a postai irányító szám feltüntetése a helységnév előtt stb.)

Kiadmányok és hiteles másolatok

17. A bírósági iratokról kiadmányt külföldön történő felhasználás céljára is csak az eljárási szabályokban meghatározott esetekben, és az ott meghatározott személyek kaphatnak (pl. a peres fél a bíróság határozatáról, amelyet neki kézbesítenek). A bírósági iratokról külföldön történő felhasználás céljára minden más esetben csak hiteles másolatot lehet kiadni. A kiadmány vagy másolat kiadása (megküldése) iránti kérelmet az általános szabályok szerint lehet előterjeszteni (személyesen vagy meghatalmazott útján, szóban vagy írásban). A kérelmet az általános szabályok szerint kell elintézni (BÜSZ 38–39. §-ai), de figyelemmel kell lenni a külföldön tartózkodó személlyel való érintkezésre vonatkozó külön szabályokra (13. pont), és az esetleges egyéb külön rendelkezésekre [pl. a Be. 166. §-ának (3) bekezdése].

18. A külföldön felhasználásra kerülő kiadmányon az arra feljogosított bírósági dolgozó a hitelesítési záradékot (BÜSZ 61. §) olvashatóan, tintával írja alá.

19. A külföldön felhasználásra kerülő másolatot mindig hiteles másolat formájában, az általános előírásoknak (BÜSZ 39. §), és a külföldön felhasználásra kerülő iratok alakiságaira vonatkozó külön szabályoknak (16. pont) megfelelő módon kell elkészíteni. A másolat hitelesítési záradékának szövege: ,,Tanúsítom, hogy ez a másolat az eredetivel szó szerint megegyezik.”

20. Általában fénymásolatot kell készíteni az olyan iratról, amelyet nem a bíróság készített, illetőleg amely nem a bíróság számára készült (pl. szerződés), vagy amelynek a szövege nem olvasható tökéletesen (pl. a fél kézírásos beadványa), továbbá az idegen nyelvű iratról (pl. külföldi kézbesítési bizonyítvány), és abban az esetben is, ha nincs a bíróság iratai között annak az iratnak az eredeti példánya, amelyről a másolat készül (pl. a fél által becsatolt iratmásolat). A fénymásolat hitelesítési záradékának szövege: ,,Tanúsítom, hogy ez a fénymásolat az eredetivel teljesen megegyezik.”

II. FEJEZET

JOGSEGÉLYÜGYEK

I. CÍM

A JOGSEGÉLYÜGYEK ÁLTALÁBAN

A jogsegély fogalma és terjedelme

21. Nemzetközi jogsegélyen azok a jogcselekmények értendők, amelyeket valamely állam bírósága vagy más hatósága egy másik állam bírósága vagy más hatósága javára – többnyire ennek megkeresésére – végez. A jogsegély egyes eljárási cselekmények elvégzésére vagy iratok kézbesítésére vonatkozhat. A jogsegély kétoldalú vagy többoldalú nemzetközi szerződésen, illetőleg a két állam között kialakult viszonosságon alapul. (Függelék III.) A nemzetközi jogsegély és megkeresés általános szabályait a nemzetközi magánjogról szóló 1979.évi 13.tvr. 67–68. § , illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény V. fejezete határozza meg a magyar jogban.

Kézbesítés külföldre jogsegély hiányában

22. Azokban az államokban, amelyekkel nincs jogsegélyszerződésünk, és amelyekkel viszonosság sem alakult ki, az ott lakó magyar állampolgárok részére általában az illetékes magyar külképviseleti hatóság kézbesíthet polgári jogi ügyekben – kényszerítő eszköz alkalmazása nélkül – iratokat, valamint a nyilatkozataikat írásba foglalhatja és hitelesítheti. A magyar külképviseleti hatóság által kézbesítendő iratokat a Nemzetközi Jogi Főosztálynak kell megküldeni. A külföldön működő magyar külképviseleti hatóságok jegyzékét a Függelék IV. része tartalmazza.

23. Azokban az államokban, amelyek területén a magyar külképviseleti hatóság útján való kézbesítésre nincs lehetőség (pl. nem magyar állampolgár részére való kézbesítés esetében, illetőleg abban az esetben, ha az érintett államban nem működik magyar külképviselet), polgári ügyben a bíróság az iratot hirdetmény útján kézbesíti, a hirdetményi kézbesítésre vonatkozó általános szabályok szerint (pl. Pp. 101–102. §).

24. Azokban az államokban, amelyek területén az ott tartózkodó nem magyar állampolgár részére jogsegély hiányában nem kerülhet sor a büntető ügyben meghozott határozat kézbesítésére, a bíróság a határozatot a kirendelt ügyvédnek kézbesíti.

A külföldi iratok kézbesítése jogsegély hiányában

25. Ha a jogsegélykérelem olyan államból érkezett a bírósághoz, amellyel nincs jogsegélyszerződésünk, sem viszonosság nem áll fenn, a jogsegélykérelmet állásfoglalás végett a Nemzetközi Jogi Főosztálynak kell megküldeni.

Jogsegély ingatlan-nyilvántartási (telekkönyvi) ügyben

26. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény alapján az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos jogsegélyügyek intézése a földhivatalok hatáskörébe tartozik.

Nemzetközi szerződéseink szerint az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos jogsegélyügyek egy részének intézésében az igazságügyi szerveknek (bíróságoknak, az Igazságügyi Minisztériumnak) is szerepe van. Lengyelország, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság viszonylatában – mely országokkal a jogsegélyforgalom közvetlenül a bíróságok között történik – a földhivatalok vezetői az illetékes városi bíróság elnökét keresik meg a jogsegélyügyekben, illetőleg a városi bíróság elnöke továbbítja a jogsegélyüggyel kapcsolatos iratokat az illetékes földhivatal vezetőjének.

II. CÍM

A KÜLFÖLDI HATÓSÁGOKHOZ INTÉZETT
JOGSEGÉLYKÉRELMEK

A tárgyalási határnap kitűzése

27. A tárgyalási határnap kitűzésénél figyelembe kell venni, hogy külföldi kézbesítés lebonyolításához (a tértivevény visszaérkezéséhez) előreláthatólag mennyi idő szükséges. Tapasztalat szerint általában a következő időtartamokat célszerű számításba venni:

a) közvetlen postai kézbesítés esetén (34. pont): 4 hónap

b) a külföldi bírósággal való közvetlen érintkezés esetén (36. pont): 3 hónap

c) az Igazságügyi Minisztérium útján való kézbesítésnél, ha az közvetlenül küldi meg az iratokat az illetékes külföldi központi hatóságoknak (37. pont): 5 hónap

d) az Igazságügyi Minisztérium útján való kézbesítésnél, ha az diplomáciai úton küldi meg az iratot európai országba (37. pont): 6 hónap

e) az Igazságügyi Minisztérium útján való kézbesítésnél, ha az diplomáciai úton küldi meg az iratokat Európán kívüli országba (37. pont): 9 hónap

Ha a továbbítandó iratokat fordítással kell ellátni, akkor a fenti időtartamok a fordításhoz szükséges idővel meghosszabbodnak.

Külföldön lakó tanú megidézése

28. A bíróság – ha nemzetközi szerződés vagy viszonosság lehetővé teszi – külföldön lakó tanút is megidézhet. Célszerű, ha a bíróság csak abban az esetben idézi meg a külföldön lakó tanút, ha az ügy jellegére tekintettel személyes megjelenése feltétlenül szükséges.

Egyéb esetekben egyszerűbb az eljárás, ha a bíróság a tanú lakóhelye szerinti külföldi bíróság útján folytatja le az eljárási cselekményt (pl. tanúvallomás) a vonatkozó nemzetközi szerződés alapján előterjesztett megkeresés formájában (l. iratminta a Függelék V.), ugyanis a külföldön lakó tanú nem köteles a magyar bíróság idézésének eleget tenni és előtte megjelenni, míg a külföldi megkeresett bíróság előtt a megjelenésre kötelezhető.

29. A külföldi tanút értesíti a bíróság arról, hogy az előtte folyamatban levő eljárásban szükségesnek látszik tanúkénti meghallgatása. Tájékoztatja arról is, hogy a bíróság előtti megjelenésével felmerülő költség megtérítése az 1/1969 (I. 8.) IM rendelet rendelkezései szerint történik. A külföldön lakó tanú részére a bíróság tájékoztatást ad arról, hogy az említett rendelet alapján milyen költségtérítésre tarthat igényt.

30. Egyes államokkal megkötött jogsegélyszerződéseink lehetővé teszik azt is, hogy a bíróság külföldön letartóztatásban lévő vagy szabadságvesztést töltő személyt hallgasson meg. Az ilyen személy átszállítása érdekében a bíróságnak a vonatkozó nemzetközi szerződés figyelembevételével megkeresést kell a külföldi hatóságnak előterjesztenie, és azt – a meghallgatásra kitűzött határnap közlésével – a Nemzetközi Jogi Főosztályhoz kell felterjesztenie.

Tanúkihallgatás iránti jogsegélykérelem

31. Kétoldalú és többoldalú jogsegélyszerződéseink, valamint az egyes államokkal kialakult viszonosság lehetővé teszi, hogy a bíróság tanúkihallgatás vagy más bizonyítás-felvétel iránt intézzen jogsegélykérelmet egyes államok bíróságaihoz (illetékes hatóságaihoz). A tanúkihallgatás (más bizonyítás-felvétel) iránti jogsegélykérelem elkészítésénél az általános szabályok (Pp. 202. §, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény VI. Fejezet), valamint a nemzetközi szerződések rendelkezései az irányadók. A szükséges adatok közlésén és a tisztázandó körülmények (a felteendő kérdések) részletes meghatározásán kívül fel kell hívni az eljáró külföldi bíróság figyelmét arra is, hogy a tanúkihallgatás (más bizonyítás-felvétel) határnapjáról kiket kell értesítenie. (l. az iratmintákat a Függelék V. alatt)

Szakértői vélemény beszerzése külföldről

32. A bíróság szükség esetén szakértői véleményt is beszerezhet külföldről, ha ezt nemzetközi szerződés vagy viszonosság lehetővé teszi. A külföldi szakértői vélemény beszerzése általában az illetékes külföldi bíróság megkeresése útján történik. Indokolt esetben sor kerülhet a külföldi szakértő megidézésére is, ennek során a külföldön lakó tanú megidézésénél irányadó szabályok (28–30. pont) szerint kell eljárni. A külföldi szakértői vélemény beszerzésével járó költségeket a megkereső bíróságnak általában nem kell megelőlegeznie, azonban a szakértői vélemény beszerzésével felmerült költségek megtérítését kérheti a megkeresett bíróság a szakértői vélemény megküldését követően; ebben az esetben a bíróságnak haladéktalanul intézkednie kell a költségjegyzékben feltüntetett összeg átutalása iránt. A költségek viselésére az általános szabályok és a kétoldalú, illetőleg többoldalú jogsegélyszerződéseink irányadók. (l. 48. pont)

Kényszerítő eszközök mellőzése a külföldi személy
megidézésénél

33. A külföldön lakó személyt (peres fél, tanú stb.) nem lehet bírság, vagy elővezetés kilátásba helyezésével megidézni. Ezért ilyen esetben a kényszerítő eszköz alkalmazására utaló idézési űrlap nem használható, hanem külön le kell írni az idéző végzés szövegét.

Bírósági iratok közvetlen kézbesítése külföldön

34. A bíróság posta útján közvetlenül kézbesíthet iratokat a magyar-brit jogsegélyegyezmény 5. cikke b) pontjának 1. alpontja értelmében olyan magyar állampolgárok részére, akik azokban az államokban laknak, amelyekre az egyezmény alkalmazási köre kiterjed (pl. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Kenya). A kialakult gyakorlat alapján a bíróság polgári ügyekben az iratokat posta útján közvetlenül kézbesítheti a magyar állampolgároknak az Amerikai Egyesült Államok területén is. (l. még 44. pont)

35. A bírósági iratok közvetlen külföldi kézbesítése esetében (34. pont) a bíróság a kézbesítendő irathoz nyitott borítékot csatol, s ezen feltünteti a címzett nevét, pontos lakcímét, valamint az ügy számát; feladóként pedig az eljáró bíróságot jelöli meg. Az iratokhoz mellékelni kell a bíróság által kitöltött – külföldi postai küldemények céljára rendszeresített – CN 07. jelzésű postai tértivevényt. (Ezt a bíróság a postahivataltól szerzi be.)

A jogsegélykérelem közvetlen továbbítása külföldre

36. A bíróság a külföldi hatósághoz intézett jogsegélykérelmét egyes esetekben – a megfelelő nemzetközi szerződések alapján – közvetlenül juttathatja el az illetékes külföldi hatósághoz:

a) rendszerint közvetlenül érintkezik a bíróság a lengyel, a cseh és a szlovák bíróságokkal,

b) közvetlen érintkezést tesz lehetővé a bíróságok között a magyar-osztrák polgári jogsegélyszerződés 20. cikkének (2) bekezdése, a magyar-jugoszláv jogsegélyszerződés 16. cikkének (2) bekezdése.

A jogsegélykérelem továbbítása külföldre az Igazságügyi Minisztérium útján

37. A külföldi hatósághoz intézett jogsegélykérelmet a bíróság – a 34–36. pontban felsorolt eseteken kívül – továbbítás végett a Nemzetközi Jogi Főosztálynak küldi meg. A Nemzetközi Jogi Főosztály azokba az államokba, amelyekkel a hatályos nemzetközi szerződések előírásának megfelelően a jogsegélyforgalom a központi hatóságok útján történik, a jogsegélykérelmeket az illetékes külföldi központi hatóságnak küldi meg továbbítás végett, így jár el polgárjogi ügyekben viszonosság alapján Belgium, a Németországi Szövetségi Köztársaság és Svájc viszonylatában is. A többi állam tekintetében a Nemzetközi Jogi Főosztály a jogsegélykérelem továbbításáról diplomáciai úton gondoskodik.

Űrlapok használata a jogsegélykérelmeknél

38. A bíróság a jogsegélykérelmeknél a központilag rendszeresített iratminták (BÜSZ 16. §) és űrlapok felhasználásával készíti el az intézkedéseit, illetőleg a kiadmányokat (pl. tanú kihallgatására, vagy irat kézbesítésére irányuló kérelem).

39. A bíróság a külföldi hatósághoz intézett megkeresését magyar nyelven készíti el. Kétnyelvű űrlapot kell felhasználni polgárjogi ügyekben Ausztria, Csehország, Románia, Szlovákia és Lengyelország viszonylatában; az űrlapokkal – a többi nyomtatvánnyal megegyező módon – a Duna Mix Kft. (2600 Vác, Pf. 18.) látja el a bíróságokat.

Fordítás csatolása a jogsegélykérelemhez

40. A külföldi bírósághoz (hatósághoz) intézett jogsegélykérelemhez általában a megkeresett hatóság államának nyelvén készült fordítást is csatolni kell. Nincs szükség a jogsegélykérelem fordításának csatolására, ha ennek mellőzését a hatályban lévő nemzetközi szerződések lehetővé teszik.

Fordítás csatolása a külföldön kézbesítendő irathoz

41. A külföldön kézbesítendő irathoz akkor kell fordítást csatolni, ha a bíróság kényszerkézbesítést kér (44. pont), vagy a nemzetközi szerződés azt minden esetben előírja, valamint az Amerikai Egyesült Államokba is, ha a bíróság az amerikai hatóságokat keresi meg a kézbesítés teljesítése végett (ebben az esetben az iratokat hiteles angol nyelvű fordítással kell ellátni).

A külföldre továbbítandó fordítások elkészítése

42. A külföldre továbbítandó fordításokat hiteles fordításként az OFFI (címe: 1062 Budapest, Bajza u. 52.) készíti el a bíróság megrendelésére. [24/1986 (VI. 26) MT rendelet 5. §.]

A külföldön kézbesítendő iratok példányszáma

43. A külföldön kézbesítendő iratokat két példányban kell megküldeni a hágai egyezményben részes államokba, valamint az Amerikai Egyesült Államokba is, ha a bíróság az amerikai hatóságokat keresi meg a kézbesítés teljesítése végett.

Kényszerkézbesítés

44. Kényszerkézbesítésen azt értjük, hogy az irat oly módon kerül kézbesítésre, hogy azt akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt a címzett nem volt hajlandó önként átvenni. Kényszerkézbesítésre van szükség, ha ezt nemzetközi szerződés vagy a viszonosság megkívánja. Kényszerkézbesítést kell kérni minden más esetben is, ha a bíróság azt szükségesnek tartja (pl. megítélése szerint azzal kell számolni, hogy a címzett az irat átvételét meg fogja tagadni, és a későbbi eljárás (pl. végrehajtási eljárás) során, szükséges annak bizonyítása, hogy a kézbesítés a fél részére megtörtént). A kényszerkézbesítésre csak akkor kerülhet sor, ha a bíróság a külföldön kézbesítendő irathoz a megkeresett bíróság nyelvén készült fordítást csatol (41. pont).

A kényszerkézbesítés iránti kérelemre a kézbesítési kérelemben [kivéve: 36. pont a) alpont], illetve a kézbesítendő iraton vagy a tértivevényen nem kell utalni. Amennyiben a kézbesítés a Nemzetközi Jogi Főosztály útján történik (37. pont) a bíróság a felterjesztésében utal arra, hogy kényszerkézbesítést kér az előtte folyamatban lévő ügy jellegére tekintettel. (Pl. tartási perek, származási perek, külföldön később végrehajtandó határozatok stb.)

45. Nincs helye kényszerkézbesítésnek, ha az iratot az illetékes magyar külképviseleti hatóság kézbesíti posta útján (22. pont). Mellőzni lehet a kényszerkézbesítést akkor is, ha azt a bíróság szükségtelennek tartja, vagy ha a bíróság postai úton közvetlenül adja ki a külföldi fél címére (34. pont). Ha a bíróság az iratot kényszerkézbesítés kizárásával kívánja kézbesíttetni, ezt a kézbesítési kérelemben (a megkeresésben) külön ki kell mondani.

A külföldön kézbesítendő irat címzése, a tértivevény kitöltése

46. A külföldön kézbesítendő iratok megcímzésénél és a tértivevény (kézbesítési bizonyítvány) kiállításánál fokozott gondossággal kell eljárni. Kétség esetén tájékoztatást kell kérni a Nemzetközi Jogi Főosztálytól. Különösen ügyelni kell a következőkre:

a) a címzett nevét lehetőleg a kézbesítés helyén szokásos módon is meg kell jelölni (pl. ,,Kiss Jánosné Horváth Teréz/Frau Teréz Kiss geb. Horváth”);

b) a címzésben lehetőleg meg kell adni a postai irányítószámot és meg kell jelölni a tartományt (szövetségi államot) is ;

c) a címzésben fel kell tüntetni valamennyi rendelkezésre álló adatot (pl. városi kerület, emelet, ajtószám), és kerülni kell a rövidítéseket;

d) a helységnevet mindig csak az érintett állam hivatalos elnevezése szerint kell megjelölni (pl. ,,Wien” és nem ,,Bécs”);

e) a kézbesítendő irathoz magyar nyelven kiállított 715/A rksz. tértivevényt kell csatolni;

f) a bíróság által posta útján közvetlenül kézbesítendő irathoz (34. pont) CN 07. jelzésű rózsaszínű postai tértivevényt kell kiállítani.

Külföldi személy lakcímének megállapítása

47. Abban az esetben, ha a belföldi személy külföldivel szemben jogot kíván érvényesíteni és a külföldi személy lakáscíme nem ismeretes, akkor nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján sor kerülhet az illetékes külföldi hatóság megkeresésére a lakáscím megállapítása érdekében. E célból a bíróság a rendelkezésére álló adatok közlésével a Nemzetközi Jogi Főosztályhoz fordul.

A jogsegély igénybevételével felmerülő költségek

48. A jogsegély nyújtásáért a megkeresett külföldi hatóság általában nem tart igényt költségtérítésre (díjra, illetékre). Jogsegélyszerződéseink ezt rendszerint külön is kimondják. Ha a jogsegélyszerződés ilyen rendelkezést nem tartalmaz, és a megkeresett külföldi hatóság a költségtérítésre igényt tart, az igényelt összeget ki kell fizetni. Tekintettel arra, hogy a megkeresett külföldi hatóság által a jogsegély teljesítésével kapcsolatban megjelölt költség átutalásáról a jogsegély teljesítése után azonnal intézkedni kell, célszerű, ha a bíróság a költségek megelőlegezését rendeli el még a jogsegély kérelem előterjesztése előtt [Pp. 76. § (1) bekezdés]. A kifizetésről a bíróság haladéktalanul gondoskodik oly módon, hogy az igényelt külföldi devizának megfelelő forint-összeget bármely devizaművelet végzésére felhatalmazott hitelintézethez utalja a külföldi hatósághoz való továbbítás végett, a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról szóló többször módosított 161/1995 (XII. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 41. pontjára hivatkozva. A felmerült költségek viselésére az általános szabályok irányadók.

49. Ha a megkeresett külföldi hatóság a megkeresés teljesítésével felmerült költségei megtérítését nem igényli, de ezeknek a költségeknek az összegét közli a megkereső magyar bírósággal, a bíróság e költségeket az általános szabályok szerint behajtja a költségek viselésére kötelezett félen.

50. Az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatóságai a bírósági iratok kézbesítésére irányuló megkeresésnek polgári jogi ügyekben eleget tesznek, azonban iratonként 15 dolláros költséget kérnek megtéríteni. Ezt a költséget a magyar külképviseleti hatóság előlegezi meg oly módon, hogy bírósági iratonként csekket mellékel az Amerikai Egyesült Államok Kincstára (,,Treasurer of the United States”) részére. A bíróságnak a 15 dollár mindenkor érvényes deviza eladási árfolyamon számított forint ellenértékét a Külügyminisztérium bankszámlájára kell átutalnia (Külügyminisztérium, Külképviseletek 10023002-01397291-00000000 számlaszám). Büntetőügyekben a vonatkozó kétoldalú jogsegélyszerződés rendelkezései az irányadók.

III. CÍM

KÜLFÖLDI HATÓSÁGOK JOGSEGÉLYKÉRELMEI

A jogsegélykérelem elintézése

51. A külföldi hatóság jogsegélykérelme Magyarországnak Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal és a Szlovák Köztársasággal hatályban lévő jogsegélyszerződései alapján közvetlenül, a többi állam tekintetében pedig a Nemzetközi Jogi Főosztály útján érkezik a bírósághoz. A jogsegélykérelmet az irányadó nemzetközi szerződések, illetőleg a viszonosság, továbbá az e szerződések végrehajtására és értelmezésére vonatkozó, valamint az egyébként irányadó jogszabályok (pl. a peres, és perenkívüli eljárási szabályok) alapján kell elintézni.

Külföldi eljárási szabály figyelembevételére csak a megkereső külföldi hatóság ilyen irányú kérelmére kerülhet sor. A követendő eljárás tekintetében a bíróság kétség esetén a Nemzetközi Jogi Főosztály állásfoglalását kéri (6. pont).

52. A jogsegélykérelem teljesítésének általában nem akadálya, ha a külföldi eljárásban meghozandó határozat Magyarországon nem lesz elismerhető (pl. a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 55. §-ára tekintettel). A bíróságnak azonban erre a tényre külön fel kell hívnia a fél figyelmét. A belföldi felet tájékoztatni kell arról is, hogy a külföldi eljárásban milyen jogokat érvényesíthet (pl. házassági bontóper esetében a tartásdíj iránti igény).

Jogsegélykérelem tanúkihallgatás iránt

53. A külföldi bíróság nemzetközi szerződés alapján tanú kihallgatása iránti jogsegélykérelmet is előterjeszthet. A tanúkihallgatás során lehetőleg a megkereső hatóság kérelme szerint kell eljárni (51. pont). A tanú kihallgatásáról a jegyzőkönyv magyar nyelven készül, azt fordítással ellátni nem szükséges. A jegyzőkönyvnek egy példányát a bíróságon – a jogsegélykérelemre vonatkozó iratok között – meg kell őrizni. A tanúkihallgatással felmerülő költségeket általában nem kell felszámítani a külföldi bíróságoknak. Nemzetközi szerződés ilyen értelmű rendelkezése esetén azonban a felmerült költségek összegét külön elkészített költségjegyzékben közölni kell a megkereső külföldi hatósággal. A külföldi hatóság részére a költségjegyzékben meg kell jelölni, hogy a költségek összegét a bíróság bankszámlájára az ügyszámra hivatkozással (megjelölve a számlavezető bankot, annak címét és a bankszámlaszámot) utalja át.

Jogsegélykérelem szakértői vélemény beszerzése iránt

54. A külföldi hatóság – nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – magyar szakértői vélemény beszerzése iránt is előterjeszthet jogsegélykérelmet. A szakértői vélemény beszerzésénél az egyébként irányadó jogszabályok szerint kell eljárni, de a lehetőség szerint figyelembe kell venni a megkereső külföldi hatóság kérelmét (51. pont).

55. A szakértői vélemény beszerzésével járó költségek – a nemzetközi szerződéseink rendelkezéseitől függően – vagy a megkereső államot, vagy a magyar államot terhelik. A költségeket mindkét esetben a megkeresett magyar bíróság előlegezi. A felmerült költségek összegét minden esetben közölni kell a megkereső külföldi hatósággal. Amennyiben a költségek megtérítésére lehetőség van a külföldi hatóság részére a költségjegyzékben meg kell jelölni, hogy a költségek összegét a bíróság bankszámlájára az ügyszámra hivatkozással (megjelölve a számlavezető bankot, annak címét és a bankszámlaszámot) utalja át.

A külföldi irat belföldi kézbesítése

56. A külföldi irat belföldi kézbesítésére nemzetközi szerződéseink, valamint a magyar jog erre vonatkozó rendelkezései irányadóak (a módosított 43/1953 (VIII. 20.) MT rendelet 9. §-a). Az irat kézbesítésére irányuló jogsegélykérelemnek általában az irat postai kézbesítésével kell eleget tenni. A címzett az iratot a bíróságon személyesen is átveheti, de a bíróság ebből a célból nem idézheti őt meg. A címzett megidézésére csak akkor kerülhet sor, ha a bíróság a kézbesítéssel kapcsolatban szükségesnek tartja a szóbeli tájékoztatást.

57. A bíróság a külföldi hatóság megkeresésére belföldön kézbesítendő iratot ajánlott tértivevényes küldeményként adja postára.

58. A külföldi irat belföldi kézbesítésére irányuló kérelmet általában kényszerkézbesítés útján is teljesíteni kell [a módosított 43/1953 (VIII. 20.) MT rendelet 9. § (1) bekezdése]; a külföldi bíróság által előterjesztett kézbesítés iránti jogsegély kérelem teljesítéséhez hozzátartozik ebben az esetben a kézbesítendő iratok és a tértivevény megküldésén kívül az is, hogy a magyar bíróság hivatalos feljegyzésben tanúsítsa, hogy a kézbesítést a vonatkozó magyar jogszabály szerint joghatályosnak kell tekinteni. Nincs azonban helye kényszerkézbesítésnek, ha a külföldi hatóság a kézbesítendő irathoz nem csatolta annak hiteles magyar nyelvű fordítását [a módosított 43/1953 (VIII. 20.) MT rendelet 9. §. (3) bekezdése].

59. A külföldi hatóság jogsegélykérelme alapján belföldön kézbesítendő irathoz a bíróság ,,B” mintájú (715 rksz.) tértivevényt csatol. A tértivevény rovatait – írógéppel – magyar nyelven kell kitölteni. Ha kényszerkézbesítésnek van helye, a tértivevény jobb felső sarkában a ,,kényszerkézbesítés kizárva” szavakkal kezdődő bekezdést törölni kell (át kell húzni). Ha nincs helye kényszerkézbesítésnek, az irathoz ,,C” mintájú figyelmeztetést kell csatolni.

60. A kézbesítés szabályszerű megtörténtét a tértivevényen a címzett (az átvételre jogosult személy) és a postai kézbesítő aláírásával igazolja. A két aláírást a bírósági irodavezető aláírásával és a bíróság pecsétjével látja el. Külföldi irat budapesti lakos részére történő kézbesítése esetén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el.

61. Abban az esetben, ha a kézbesített külföldi irat tartalmával kapcsolatban a címzettnek bármilyen közlendője van (pl. észrevétel, jogorvoslati kérelem stb.), akkor azt saját magának kell a kézbesítést kérő külföldi hatóságnál megtennie. A vonatkozó nemzetközi szerződések nem adnak lehetőséget arra, hogy a feleknek a kézbesített irattal kapcsolatos közlendői a jogsegélyforgalomban továbbításra kerüljenek. A nemzetközi szerződések ugyanis az igazságügyi hatóságok iratainak továbbítását biztosítják. Erre tekintettel a bíróságoknak a címzettek ilyen irányú kérelme esetén meg kell adniuk a szükséges felvilágosítást, annak érdekében, hogy a címzett az esetleges jogorvoslati határidőn belül tudja az észrevételeit közvetlenül posta útján eljuttatni a külföldi hatósághoz.

A címzett felkutatása

62. A bíróság hivatalból tesz intézkedést a megadott címen nem található címzett felkutatására. Ha a jogsegélyt kérő külföldi szerv hiányosan vagy tévesen adta meg a meghallgatni kért személynek (peres félnek, tanúnak stb.), illetőleg a kézbesíteni kért külföldi irat címzettjének a lakáscímét (nevét, a helységet stb.), vagy ha az a megadott címen más okból nem található (pl. elköltözött onnan), a bíróság a jogsegélykérelemből megállapítható, továbbá az esetleg egyébként rendelkezésre álló adatok (pl. munkahely, korábbi lakáscím) alapján megteszi a megfelelő intézkedéseket a lakáscím felkutatása érdekében. A helyes lakáscím közlése iránt a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal Rendszer- és Igazgatásfelügyeleti Főosztályt (1450 Budapest, Pf. 81.) a címzett teljes nevének, születési helyének és évének, valamint anyja teljes nevének, illetőleg egyéb személyazonosító adatainak (pl. korábbi lakcímének) közlésével lehet csak megkeresni. Az 1992. évi LXVI. törvény értelmében közölni kell az adatszolgáltatás célját és jogalapját is.

63. Ha a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján nem tudta a címzettet felkutatni, erről értesíti a jogsegélyt kérő külföldi hatóságot és tájékoztatja arról, hogy a kézbesítésnek mi volt az akadálya (pl. a címzett elköltözött a megadott címről), egyben felhívja a figyelmét, hogy milyen további adatok közlése esetén tehet újabb intézkedést a lakáscím felkutatása érdekében.

Belföldi személy lakáscímének megállapítása

64. Abban az esetben, ha külföldi személy belföldivel szemben jogot kíván érvényesíteni és a belföldi személy lakáscíme előtte nem ismeretes, a Nemzetközi Jogi Főosztály tesz megfelelő intézkedéseket a belföldön tartózkodó személy lakcímének (tartózkodási helyének) megállapítása érdekében, ha ezt nemzetközi szerződés vagy viszonosság előírja.

A külföldi hatóság értesítése a jogsegélykérelem teljesítéséről

65. A jogsegélykérelem teljesítéséről, illetőleg annak akadályáról a megkereső külföldi hatóságot értesíteni kell. Az értesítést a bíróság magyar nyelven adja ki. Az értesítéshez polgári jogi ügyekben Ausztria, a Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, Lengyelország és Románia viszonylatában az e célra rendszeresített kétnyelvű űrlapot kell felhasználni; az űrlapokkal – a többi nyomtatvánnyal megegyező módon – a Duna Mix Kft. (2600 Vác Pf. 18.) látja el a bíróságokat.

III FEJEZET

KÖLTSÉGMENTESSÉG, ILLETÉKMENTESSÉG,
PERKÖLTSÉGBIZTOSÍTÉK

66. A külföldit a magyar bíróság előtti eljárásban a tárgyi költségmentesség és az illetékmentesség éppen úgy megilleti, mint a belföldi felet. Személyi költségmentességet vagy illeték-feljegyzési jogot a bíróság a külföldinek csak nemzetközi szerződés ilyen értelmű rendelkezése vagy viszonosság alapján engedélyezhet. [Pp. 85. § (4) bek.]. Ha a személyes költségmentesség engedélyezésére az irányadó nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján megvolna a lehetőség, a bíróság az illeték-feljegyzési jogot is engedélyezheti. A bíróságnak tájékoztatnia kell a felperest (pl. a hiánypótlási felhívásban) arról, hogy a költségmentesség kedvezményének megadását kérheti, ha a költségmentesség engedélyezésére nemzetközi szerződés vagy viszonosság lehetőséget ad.

67. A külföldi felperest az alperes kívánságára általában perköltség-biztosíték adására kell kötelezni (Pp. 89. §).

68. Egyes államok állampolgárai nemzetközi szerződés ilyen értelmű rendelkezése vagy a viszonosság alapján mentesek a perköltség-biztosíték alól. A nemzetközi szerződések lehetőséget adnak arra, hogy a perköltségbiztosíték letétele alól mentesített felperessel szemben a perköltség viselése tekintetében hozott határozat külföldön végrehajtható legyen.

IV. FEJEZET

OKIRATOK HITELESÍTÉSE ÉS FELÜLHITELESÍTÉSE

A magyar külképviseleti hatóság által kiállított,
hitelesített és felülhitelesített okiratok

69. A külföldön kiállított közokiratnak, illetőleg magánokiratnak általában abban az esetben van a belföldön kiállított közokirattal, illetőleg magánokirattal azonos bizonyító ereje, ha az illetékes magyar külképviseleti hatóság állította ki, vagy hitelesítette, illetőleg felülhitelesítette [Pp. 195. § (5) bek.; 198. § b) pont].

70. A magyar külképviseleti hatóság által külföldön kiállított közokiratnak a belföldön kiállított közokirattal, a magyar külképviseleti hatóság által külföldön hitelesített magánokiratnak pedig a belföldön hitelesített magánokirattal azonos a bizonyító ereje. A konzul (konzuli tisztviselő) okirat-készítési és okirat-hitelesítési jogkörét az egyes államokkal hatályban lévő két- és többoldalú konzuli szerződések részletesen szabályozzák.

71. A magyar külképviseleti hatóság az illetékes külföldi hatóság – legtöbbször a külföldi közjegyző – által kiállított, illetőleg hitelesített okiratot rendszerint oly módon hitelesíti felül, hogy az okiraton az illetékes külügyminisztérium aláírását és pecsétjét hitelesíti (diplomáciai felülhitelesítés). Az okiratnak a kiállítás helye szerint illetékes külügyminisztérium aláírásával és pecsétjével történő hitelesítésére (felülhitelesítésére) rendszerint az okirat kiállításának helye szerinti állam belső jogszabályaiban meghatározott hitelesítési láncolat eredményeként kerül sor. A magyar külképviseleti hatóság által diplomáciai hitelesítéssel (felülhitelesítéssel) ellátott okirat esetében a bíróságnak általában nem kell vizsgálnia, hogy az okiratot mely külföldi szerv állította ki (hitelesítette).

Diplomáciai felülhitelesítéssel el nem látott külföldi okiratok elfogadása

72. Nincs szükség a külföldön kiállított okirat diplomáciai felülhitelesítésére, ha nemzetközi szerződés ennek a mellőzését teszi lehetővé. Nemzetközi szerződéseink, illetőleg a viszonosság irányadó annak elbírálásánál, hogy mely külföldi szerv által milyen módon kiállított (hitelesített) okiratot kell a belföldön kiállított közokirattal azonos bizonyító erejű közokiratnak tekinteni, illetőleg a belföldön hitelesített magánokirattal azonos bizonyító erejű hitelesített magánokiratnak elfogadni. Nemzetközi szerződés és viszonosság hiányában az általános belső jogszabályok irányadók.

73. Egyes államok tekintetében a diplomáciai felülhitelesítés a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. évi október hó 5. napján aláírt egyezmény (kihirdette: 1973. évi 11. tvr.) alapján mellőzhető. Az egyezmény alkalmazása körében a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az okirat szabályszerűen el van-e látva az egyezményben előírt hitelesítési záradékkal (,,Tanúsítvány” – ,,Apostille”).

74. Diplomáciai felülhitelesítésre lehetőség van olyan esetben, ha az adott államban nem működik ugyan magyar diplomáciai képviselet, de ott akkreditálva van más államban tevékenykedő magyar külképviselet. Nincs azonban mód a külföldön kiállított okirat diplomáciai felülhitelesítésére, ha az okirat kiállítási helye szerinti állammal Magyarországnak nincs diplomáciai kapcsolata, illetőleg ha az szünetel és a magyar külképviseleti hatóság feladatát e vonatkozásban más állam külképviseleti hatósága sem látja el. Az ilyen államban kiállított okirat elfogadhatósága kérdésében a bíróság (közjegyző) mérlegelés alapján dönthet. Ha a bíróság (közjegyző) szükségesnek tartja, az okiratot az elfogadhatóság kérdésében való állásfoglalás végett megküldi a Nemzetközi Jogi Főosztálynak. A Függelék IV. része felsorolja a jelenleg működő magyar külképviseleti hatóságokat.

75. A bíróság (közjegyző) eljárásában a hitelesítéssel, illetőleg diplomáciai felülhitelesítéssel el nem látott okiratot olyankor is elfogadhatja, ha nemzetközi szerződés (viszonosság) a hitelesítést, illetőleg a felülhitelesítést nem teszi mellőzhetővé, és annak egyébként jogi akadálya sem volna. Ilyen esetben a bíróság (közjegyző) a Nemzetközi Jogi Főosztály véleményét kéri, és a Pp. 199. § alapján dönt. Az okiratot véleményezés végett az esetleges mellékletekkel (pl. fél kérelme), valamint a méltánylást érdemlőnek látszó körülmények megemlítésével (pl. perérték, illetőleg az örökrész értéke, esetleg a fél személyes körülményei) kell felterjeszteni.

A külföldi felhasználásra szánt okiratok hitelesítése és felülhitelesítése

76. A bírónak (ügyintézőnek) a külföldi felhasználásra szánt iraton, illetőleg az irodavezetőnek a külföldi felhasználásra szánt iratmásolat hitelesítési záradékán lévő névaláírását a bíróság elnöke hitelesíti. Az irodavezetőnek a külföldi felhasználásra szánt kiadmány hitelesítési záradékán lévő aláírását a bíróság elnökének nem kell hitelesítenie. A bírósági elnöki hitelesítés szövege: ,,XY (teljes név és hivatali állás megjelölése) névaláírását hitelesítem” (keltezés, aláírás, az aláírás alatt a bírósági elnök teljes neve és hivatali állása).

77. A külföldi felhasználásra szánt okiratokat, így a bíróság, közjegyző által ügykörében, a megszabott formában elkészített iratokat, a bíróság (a bíróság elnöke), közjegyző által hitelesített iratokat, az OFFI által készített és az okirathoz csatolt hiteles fordítást (fordításhitelesítést) stb. általában diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni.

78. A külföldi felhasználásra szánt okiratokon (a hiteles kiadmányokon és a hiteles másolatokon) a bíróság elnökének, illetőleg a közjegyzőnek, az OFFI-nak az aláírását és pecsétjét a Nemzetközi Jogi Főosztály hitelesíti felül. Az OFFI hitelesítését (aláírását és pecsétjét) a Külügyminisztérium is felülhitelesítheti. Az Igazságügyi Minisztérium aláírását és pecsétjét általában a Külügyminisztérium, a Külügyminisztériumét pedig annak az államnak a külképviseleti hatósága hitelesíti felül, amelyben az okiratot fel kívánják használni.

79. Nincs szükség a bíróság által ügykörében, a megszabott formában elkészített irat felülhitelesítésére (a bíróság elnökének hitelesítésére), ha nemzetközi szerződés vagy viszonosság ezt mellőzhetővé teszi.

80. Nincs szükség az Igazságügyi Minisztérium felülhitelesítésének (aláírásának és pecsétjének) további felülhitelesítésére, ha nemzetközi szerződés vagy viszonosság ezt mellőzhetővé teszi. Egyes államok tekintetében a közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában kötött, az 1973. évi 11. tvr-rel kihirdetett egyezmény (Függelék I. 73. pont) szerinti eljárás az irányadó. Ennek megfelelően az Igazságügyi Minisztérium hitelesítési záradékkal ún. ,,Tanúsítvány”-t (,,Apostille”) állít ki (9/1973. (XII. 29.) IM–KÜM rendelet). Az egyezményben részes államokban az Igazságügyi Minisztérium (illetőleg – nem igazságügyi iratok tekintetében – a Külügyminisztérium) által e hitelesítési záradékkal ellátott irat minden további felülhitelesítés nélkül felhasználható.

81. Az iraton lévő aláírás hitelesítése aláírásonként 300 Ft; a külföldi használatra szánt iraton lévő aláírásnak valamely igazságügyi hatóság vezetője által történő hitelesítése aláírásonként 500 Ft; az ilyen hitelesítésnek az igazságügy-miniszter által történő hitelesítése, felülhitelesítése 1 000 Ft illeték alá esik. [Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. tv. 29. § (4) bekezdéséhez közzétett melléklet VI. pontja.]

82. Külföldről érkezett kérelemre a bíróság a külföldi felhasználásra szánt okiratot (pl. hiteles iratmásolatot) nem közvetlenül adja ki a félnek, hanem a Nemzetközi Jogi Főosztálynak küldi meg továbbítás céljából. Ilyen esetben a bíróságnak nem kell gondoskodnia az illeték előzetes lerovatásáról, és az okiraton sem azt nem kell feltüntetni, hogy az illeték lerovása nem történt meg, sem azt, hogy a másolat elkészítése, a hitelesítés és a felülhitelesítés címén milyen összegű illeték alá esik. A Nemzetközi Jogi Főosztállyal azonban közölni kell a le nem rótt illeték összegét és az esetleges költségmentességre (illetékmentességre) vonatkozó adatokat.

V. FEJEZET

TARTÁSDÍJ IRÁNTI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE,
GYERMEKELHELYEZÉSI, LÁTHATÁSI ÉS
GYERMEKELVITELI ÜGYEK

A tartási igény érvényesítése külföldön

83. A családjogi jogviszonyon alapuló tartási igénynek külföldön való érvényesítésére általában megvan a lehetőség, ehhez nincs szükség devizahatósági engedélyre. Azonban a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 13. §-a szerint a devizabelföldi köteles a devizakülföldivel szemben devizában fennálló követelését a devizahatóságnak (MNB Devizaszabályozási és Engedélyezési Főosztály Tőkeműveleti Osztály – 1850 Budapest, Szabadság tér 8–9.) bejelenteni. A bejelentést a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról szóló többször módosított 161/1995 (XII. 26.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete szerinti bejelentőlapon kell megtenni.

A nemzetközi szerződések és a viszonosság, illetőleg a tartásra kötelezett lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti állam joga az irányadó abban a kérdésben, hogy a tartásdíjat megállapító jogerős ítélet (egyezség) elismerhető és végrehajtható-e külföldön, vagy a tartási igény érvényesítésére csak a külföldi bíróság (hatóság) előtt megindítandó eljárás útján van lehetőség.

84. Az államok egy része nemzetközi szerződés alapján segítséget nyújt a magyar bíróság által megállapított tartásdíj behajtásához kétoldalú szerződések alapján, a hágai gyermektartási egyezmény alapján (106–111. pont), viszonosság alapján (112–125. pont), illetőleg az illetékes külföldi bíróság (hatóság) előtti eljárás megindításához és lefolytatásához a New York-i tartási egyezmény alapján (90–105. pont). Nemzetközi szerződés hiányában a tartási igény külföldön való érvényesítése a jogosultra hárul (126. pont).

85. A tartásra jogosult a tartási igényének érvényesítéséhez nem köteles a magyar hatóságok segítségét, illetőleg a nemzetközi szerződéseinkben biztosított lehetőségeket igénybe venni. A saját személyében, illetőleg a saját maga által választott meghatalmazott útján önállóan is érvényesítheti a tartási igényét bármelyik külföldi államban, ennek során az ügyben eljárhat, pert indíthat, kérheti a magyar bíróság jogerős határozatának végrehajtását.

86. A bíróság a tartásdíj iránti igény külföldön való érvényesítésére irányuló eljárásban minden intézkedést soron kívül tesz meg.

87. A bíróság a tartásdíjat a külföldön tartózkodó kötelezettel szemben is forintösszegben, nem pedig az adós tartózkodási helye szerinti pénznemben határozza meg, mert a tartásdíjat Magyarországon, tehát forintban használják fel, s a tartásra jogosult szükségleteit a külföldi pénznem értékének esetleges változásai nem befolyásolhatják. A magyar bíróság előtt megindult tartási perben az egyes államokkal megkötött kétoldalú nemzetközi szerződéseink, illetőleg az 1966. évi 8. tvr-rel kihirdetett hágai perjogi egyezményben foglaltak szerint a bíróság igénybe veheti az alperes lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes külföldi bíróság segítségét az alperes vagyoni és jövedelmi viszonyainak tisztázása, valamint a tárgyalásokra való megidézése, és általában a bírósági határozatok kézbesítése érdekében.

88. A New York-i tartási egyezményen (90–105. pont), a hágai gyermektartási egyezményen (106–111. pont) alapuló eljárásban a külföldre továbbítandó iratok (végrehajtás iránti kérelem, illetőleg jegyzőkönyv és mellékletek) lefordíttatásáról a Nemzetközi Jogi Főosztály intézkedik. A bíróságnak az iratok megküldésével egyidejűleg közölnie kell a Nemzetközi Jogi Főosztállyal, hogy a hitelezőt (jogosultat) teljes költségmentességben részesítette, illetőleg részleges költségmentességet élvez, vagy nem élvez költségmentességet, s az előrelátható fordítási költségeket ennek megfelelően a bíróságon letétbe helyezte.

A 7/1961 (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX. 13.) IM rendelet 4. §-a szerint ezekben az ügyekben a belföldi hitelezőt ugyanis tárgyi költségmentesség nem illeti meg, kérheti azonban, hogy őt a bíróság részesítse személyes költségmentességben. A fordítási költségeket az OFFI számlában közli a bírósággal, s a díjat a bíróság ennek alapján utalja át az OFFI-nak.

89. A magyar bíróság tartásdíjat megállapító határozata Magyarországon való végrehajtásának nem akadálya az, hogy a kötelezett külföldön lakik (külföldi állampolgár). Ha tehát a magyar bíróság által jogerősen tartásdíj fizetésére kötelezett személynek Magyarországon lefoglalható vagyona van (akár ingatlan, akár ingó), a tartási igényt célszerű elsősorban ennek a belföldön található vagyonnak az igénybevételével érvényesíteni. Ez nemcsak azért indokolt, mert a végrehajtási eljárás Magyarországon való lefolytatása rendszerint gyorsabb és egyszerűbb, hanem azért is, mert ha a külföldi kötelezett a lakóhelye szerinti állam illetékes hatóságai által ellene megindított végrehajtási eljárásban azzal védekezik, hogy a kötelezettségének elsősorban a magyarországi vagyona terhére kíván eleget tenni, ennek a külföldi hatóságok rendszerint helyt adnak.

Tartásdíj érvényesítése a New York-i tartási egyezmény alapján

90. A Magyarországon lakó tartásra jogosult személy a tartási igényét a tartásdíjak külföldön való behajtása tárgyában New York-ban, az 1956.évi június hó 20. napján kelt (kihirdette: 1957. évi 53. tvr.) egyezmény (a továbbiakban: a New York-i tartási egyezmény) alapján érvényesítheti olyan személlyel szemben, aki az egyezmény tagállamainak valamelyikében lakik. Az egyezmény alapján nemcsak gyermektartásdíj iránti igényt lehet érvényesíteni, hanem minden családi jogviszonyon alapuló tartás iránti igényt, így szülőtartásra és házastársi tartásra vonatkozó igényt is.

91. A New York-i tartási egyezmény lényege az, hogy a tartásdíjra jogosult személy (az egyezmény szerinti ún. ,,hitelező”) lakóhelye szerinti állam erre kijelölt illetékes hatóságának (az egyezmény szerinti ún. ,,áttevő hatóság”-nak) megkeresésére a tartásdíjfizetésre kötelezett személy (az egyezmény szerinti ún. ,,adós”) lakóhelye szerinti állam erre illetékes hatósága (az egyezmény szerinti ún. ,,átvevő intézmény”) a saját államában minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a tartásdíjra jogosult személy hozzájuthasson az őt megillető tartásdíjhoz (felszólítja az adóst a fizetésre, meghallgatja, pert indít ellene, a behajtást végrehajtás útján is szorgalmazza stb.) Azoknak az államoknak az átvevő intézményét, amelyekben a leggyakrabban kerül sor a tartási igénynek a New York-i tartási egyezmény alapján való érvényesítésére, a Függelék I. része tartalmazza.

92. Tartási igény érvényesítésének a New York-i tartási egyezmény szerinti módjára maga az egyezmény, valamint az annak végrehajtásáról szóló, a 7/1961 (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: a New York-i tartási egyezmény végrehajtásáról szóló rendelet), valamint a kialakult gyakorlat az irányadó.

A kérelmet a hitelező bármelyik városi bíróságnál előterjesztheti, a főváros területén azonban ezekben az ügyekben kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el.

93. Azokban az államokban, amelyekben kétoldalú szerződés alapján van lehetőség tartási igény érvényesítésére, nincs szükség a New York-i tartási egyezmény szerinti eljárásra.

94. A tartási igénynek a New York-i tartási egyezmény alapján való érvényesítésére irányuló kérelem tárgya az, hogy az adós lakóhelye szerinti állam átvevő intézménye az egyezménynek megfelelően tegye meg mindazokat az intézkedéseket, amelyekre a tartásdíj érvényesítése és behajtása érdekében szükség van, e célból a szükséghez képest járjon el, indítson pert, kérje a végrehajtási eljárás megindítását és lefolytatását. A kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a bíróság készíti el, amikor a hitelező jelentkezik, hogy a tartási igényét érvényesíteni kívánja. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az egyezményben előírt mellékleteket, továbbá az igény, illetőleg az igény érvényesítése iránti kérelem megalapozásához szükséges egyéb iratokat. A kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvet az illetékes külföldi átvevő intézményhez való továbbítás végett az összes melléklettel együtt a bíróság a Nemzetközi Jogi Főosztálynak küldi meg.

95. A tartási igény érvényesítésére irányuló kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az egyezmény 3. cikkének 4. bekezdésében felsorolt adatokat. Az adós állampolgárságát az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megjelölni. A kérelemben az igényelt havi tartásdíjat mindig forintban (nem az érvényesítés helye szerinti pénznemben) kell meghatározni. Az 1974. évi I. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 68. §-ára figyelemmel kell megadni azt az időpontot, amelytől fogva a hitelező a tartásdíjat igényli. A hitelezőnek a jegyzőkönyvben kell előadnia azt a kérelmét, hogy az eljáró külföldi hatóságok részesítsék a költségmentesség kedvezményében. A jegyzőkönyvben fel kell sorolni a mellékleteket. Az egyes mellékletek példányszámára nem kell utalni. A jegyzőkönyvet a bíróság három példányban készíti el. A jegyzőkönyvet a bíróság elnöke hitelesíti. (l. az iratmintát a Függelék V. alatt)

96. A New York-i tartási egyezmény alapján meginduló eljárásban a jegyzőkönyvhöz (94–95. pont) csatolni kell a külföldi átvevő intézmény számára adott meghatalmazást. A meghatalmazásnak azt kell tartalmaznia, hogy a hitelező (vagy törvényes képviselője) meghatalmazza az átvevő intézményt az adós ellen a tartásdíj érvényesítése és behajtása érdekében szükséges valamennyi intézkedés megtételére; szükség esetén az adós ellen a külföldi bíróság előtti per megindítására, a peres eljárásban vagy azon kívül egyezség megkötésére, a végrehajtás érdekében szükséges intézkedések megtételére, továbbá arra, hogy mindezek tekintetében tetszés szerint további meghatalmazottakat nevezzen ki. A meghatalmazást kiskorú gyermek tartása iránti igény érvényesítése esetében a szülői felügyeletet ellátó szülő, a gyám a saját nevében adja meg. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a szülők házassága fennáll.

A meghatalmazást a bíróság készíti el, három példányban. A meghatalmazást a bíróság elnöke hitelesíti. (l. az iratmintát a Függelék V. alatt)

97. A New York-i tartási egyezmény szerinti eljárásban a tartásdíj érvényesítése iránti kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvhöz csatolni kell a hitelező fényképét, és ha lehet, az adós fényképét is.

98. A New York-i tartási egyezmény szerinti eljárásban a gyermektartásdíj érvényesítése iránti kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvhöz két-két példányban csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, és ha a gyermek házasságból született, a szülők házassági anyakönyvi kivonatát. Az anyakönyvi kivonatokat a bíróság hivatalból szerzi be, és e célból megkeresi a születést és a házasságkötést anyakönyvező anyakönyvvezetőt. A New York-i tartási egyezmény alapján folyó eljárás céljára kiállított anyakönyvi kivonatokat illetékmentesen kell kiállítani [Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 5. d) pontja]

99. Ha a New York-i tartási egyezmény alapján folyó eljárás tárgya olyan gyermek tartása iránti igény érvényesítése, aki házasságból született, de szülei házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, a tartásdíj érvényesítése iránti kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvhöz két példányban csatolni kell a jogerős bontóítéletet is. Az ítélet jogerőre emelkedését a jogerőre emelkedés időpontját is tartalmazó záradékban kell tanúsítani. Ha a magyar bíróság a gyermek szülői felügyeletének kérdésében is határozott – ugyancsak két példányban és a jogerőt megállapító záradékkal – csatolni kell ezt a határozatot is. Az ítéletmásolatokat (határozatmásolatokat) a bíróság elnöke hitelesíti.

100. Ha a New York-i tartási egyezmény alapján folyó eljárás tárgya olyan gyermek tartása iránti igény érvényesítése, akinek szülei a születésekor nem voltak házastársak, a tartásdíj érvényesítése iránti kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvhöz hiteles másolatban – két-két példányban – csatolni kell azokat az iratokat is, amelyek igazolják, hogy a külföldön lakó adós a magyar jog szerint a gyermek apja (az apaságot megállapító jogerős ítéletet, a Csjt. 37. §-ának megfelelő teljes hatályú apai elismerés esetében az elismerésről szóló jegyzőkönyv hiteles fénymásolatát, utólagos házasságkötés esetében a szülők házassági anyakönyvi kivonatát).

101. A New York-i tartási egyezmény alapján folyó eljárásban célszerű a kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvhöz a magyar bíróság tartásdíjat megállapító határozatát abban az esetben is csatolni, ha az az adós lakóhelye szerinti államban egyébként nem ismerhető el, illetőleg nem hajtható végre. Az adós lakóhelye szerinti államban a tartási ügyben eljáró bíróság, illetőleg más hatóság ezt az eljárása során (pl. bizonyítási anyagként) így is figyelembe veheti. A határozatokat a jogerőt megállapító záradékkal, hiteles másolatban, két példányban kell a mellékletek között a Nemzetközi Jogi Főosztálynak megküldeni.

102. A New York-i tartási egyezmény alapján folyó eljárásban a tartásdíj érvényesítése iránti kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvhöz csatolni kell a hitelező vagyoni és kereseti viszonyainak igazolására alkalmas iratokat. E célra a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló többször módosított 2/1968 (I. 24.) IM rendeletben előírt igazolást kell a hitelezőnek beszereznie. A vagyoni és kereseti viszonyokról szóló igazolást két példányban kell csatolni.

Svédországban érvényesített gyermektartási igény esetén szükséges továbbá a svéd hatóságok által előírt minta szerinti, kizárólag a tartásra jogosult vagyoni és kereseti viszonyaira vonatkozó un. általános jogsegély iránti kérelem csatolása is, amit kiskorú tartásra jogosult esetében a törvényes képviselő ír alá. E kérelem hitelességét a bíróság elnöke hitelesítési záradékkal igazolja. A kérelmet a bíróság állítja ki három példányban. A felhasználandó űrlapokat a Nemzetközi Jogi Főosztálytól kell beszerezni.

103. A tartási igénynek a New York-i tartási egyezmény alapján való érvényesítéséhez ehhez nincs szükség devizahatósági engedélyre. Azonban a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 13. §-a szerint a devizabelföldi köteles a devizakülföldivel szemben devizában fennálló követelését a devizahatóságnak [MNB Devizaszabályozási és Engedélyezési Főosztály Tőkeműveleti Osztály – 1850 Budapest, Szabadság tér 8–9.] bejelenteni. A bejelentést a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról szóló többször módosított 161/1995 (XII. 26.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete szerinti bejelentőlapon kell megtenni.

104. A New York-i tartási egyezmény alapján folyó eljárásban az illetékes külföldi átvevő intézmény a Nemzetközi Jogi Főosztályt tájékoztatja az ügy állásáról, a tartási igény érvényesítésére irányuló eljárásban szükségessé váló intézkedésekről és az eljárás eredményéről. A Nemzetközi Jogi Főosztály rendszerint közvetlenül a hitelezőt tájékoztatja az eljáró átvevő intézmény közléseiről, az eljárásban megteendő nyilatkozatáról, a tartásdíj megállapításáról, illetőleg az igény elutasításáról és általában mindenről, amiről a hitelezőnek tudomást kell szereznie. Ha a külföldi eljárásban a hitelező nyilatkozatára van szükség, a Nemzetközi Jogi Főosztály a bíróságot közvetlenül is értesítheti, és kérheti a hitelező meghallgatása és megfelelő jogi tájékoztatása után állásfoglalásának jegyzőkönyvben történő felvételére. A hitelező meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet a bíróság három példányban a bíróság elnökének hitelesítésével ellátva terjeszti fel a Nemzetközi Jogi Főosztálynak.

105. Abban az esetben, ha a hitelező a bíróság előtt megjelenik, és nyilatkozatának jegyzőkönyvbe foglalását kéri, a bíróság minden esetben elkészíti a jegyzőkönyvet. A bíróság nem vizsgálhatja, hogy a hitelező a Nemzetközi Jogi Főosztálytól kapott tájékoztatás vagy felhívás alapján, vagy a saját kezdeményezéséből kíván nyilatkozatot tenni. A hitelező pl. maga kezdeményezheti a nyilatkozattételt, ha megváltozott körülményeket akar az átvevő intézmény tudomására hozni; ha tájékoztatni kívánja az átvevő intézményt az adós által teljesített fizetésekről, vagy ha kérelemmel akar fordulni az átvevő intézményhez. A nyilatkozat megtétele céljából megjelent hitelezőnek a bíróság megadja az általa kért, valamint az egyébként szükségesnek látszó felvilágosításokat. A jegyzőkönyvben nem kell utalni a Nemzetközi Jogi Főosztály által a hitelezőnek adott értesítésre, illetőleg a nyilatkozattételre történt felhívására. A jegyzőkönyvet három példányban a bíróság elnökének hitelesítésével ellátva kell a Nemzetközi Jogi Főosztálynak megküldeni.

Gyermektartásdíj behajtása a hágai nemzetközi egyezmény alapján

106. A gyermektartási kötelezettségre vonatkozó határozatok elismerése és végrehajtása tárgyában Hágában az 1958. évi április hó 15. napján aláírt egyezmény , amelyet Magyarországon az 1965. évi 7. tvr. hirdetett ki (továbbiakban: a hágai gyermektartási egyezmény) alapján a szerződő államokban olyan határozatok kölcsönös elismerésére és végrehajtására biztosít lehetőséget, amelyet 21 éven aluli gyermek tartási igénye tekintetében hoztak (A részes államok felsorolása a Függelék II.-ben).

107. A magyar bíróság gyermektartási ügyben hozott határozatának végrehajtására irányuló kérelem tárgyában a Nemzetközi Jogi Főosztály abban az esetben tud eljárni, ha a tartásra kötelezett személynek olyan államban van lakóhelye, amely részese a New York-i tartási egyezménynek is (jelenleg valamennyi állam, amely részese a hágai gyermektartási egyezménynek, részese a New York-i tartási egyezménynek is).

108. A végrehajtás iránti kérelmet a bíróság jegyzőkönyv formájában foglalja írásba oly módon, hogy a bíróságnak a hágai gyermektartási egyezményen alapuló, a magyar bíróság ítéletének végrehajtására irányuló kérelembe a New York-i tartási egyezmény szerinti eljárás iránti kérelmet is bele kell foglalnia, és csatolnia kell a New York-i tartási egyezmény szerinti eljáráshoz szükséges mellékleteket is (97–102.pont) A kérelmet a tartásra jogosult személy bármelyik városi bíróságnál előterjesztheti (a főváros területén azonban ezekben az ügyekben kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el), amely a tartásdíjat megállapító bíróságtól beszerzi a szükséges iratokat. A végrehajtás iránti kérelmet három példányban a bíróság elnökének felülhitelesítésével ellátva kell felterjeszteni a Nemzetközi Jogi Főosztálynak (l. az iratmintát a Függelék V. alatt)

109. A végrehajtás iránti kérelemhez a fentieken túlmenően csatolni kell három példányban azt az ítéletet, amelynek végrehajtására a kérelem irányul; az ítéleten fel kell jegyezni, hogy az jogerős és végrehajtható.

110. Csatolni kell két példányban az első tárgyalásra szóló idézés hiteles másolatát (az első tárgyalásra szóló idézés szövegét külön le kell írni). Csatolni kell továbbá ugyancsak két példányban az első tárgyalásra szóló idézésnek és a keresetlevélnek, valamint az ítéletnek a kötelezett részére történt szabályszerű kézbesítését igazoló tértivevények (kézbesítési bizonyítványok) hitelesített fénymásolatát. Ha a kötelezettet az eljárásban meghatalmazott képviselte, szükséges a meghatalmazás hitelesített fénymásolatának két példányban történő felterjesztése is.

111. Csatolni kell három példányban a bíróság elnökének felülhitelesítésével ellátott meghatalmazást is. A meghatalmazásnak ebben az esetben nem per megindítására, hanem a végrehajtási eljárás kezdeményezésére kell irányulnia. (l. az iratmintát a Függelék V. alatt). Valamennyi irat fordításának elkészíttetéséről a Nemzetközi Jogi Főosztály gondoskodik. (88. pont)

Tartási igény érvényesítése az Amerikai Egyesült Államok tagállamaival
kialakított viszonosság alapján

112. Tartásdíj iránti igényt Magyarország és az Amerikai Egyesült Államoknak a Függelék II.-ben felsorolt tagállamai között az 1986. január 1.-jétől alkalmazásra kerülő viszonossági gyakorlat alapján lehet érvényesíteni. A viszonossági gyakorlat kiterjed a tartási ügyekben (az 1986. január 1-jei időpont előtt is) hozott határozatok kölcsönös elismerésére és végrehajtására, valamint az ilyen ügyekben történő igényérvényesítésre.

A viszonosság lényege, hogy egyazon kérelemben és eljárás során mód van a tartási ügyben hozott határozat elismerését és végrehajtását, a felgyülemlett hátralék (általában időbeli korlát nélküli) behajtását, az állam által megelőlegezett tartásdíj megtérítését, valamint határozat hiányában, illetve tartásdíj felemelésének kérelme esetén, tartásdíj iránti igény érvényesítését kérni.

113. Tartási ügyekben a magyar-amerikai viszonossági gyakorlat alapján történő eljárásra a 8002/1986 (IK 2.) IM tájékoztatóban (l. Függelék V.-ben) foglaltak, valamint a kialakult gyakorlat az irányadó. A 8002/1986 (IK 2.) IM tájékoztató megjelenése óta számos jogszabályi változás történt, amelyek figyelembevétele feltétlenül szükséges. A gyermekelhelyezési és láthatási ügyekben pedig azóta az Amerikai Egyesült Államokkal a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában 1980. október 25-én kelt egyezmény (1986. évi 14. tvr.) kerül alkalmazásra.

114. Magyarországon lakó vagy tartózkodó jogosultnak az Amerikai Egyesült Államok valamely a Függelék I.-ben felsorolt tagállamában élő kötelezett ellen viszonosság alapján indult eljárás esetén az alábbiak szerint kell eljárni.

A tartásdíjra jogosult akár határozat végrehajtását kéri, akár tartási igény érvényesítését kéri, kérelmével a lakóhelye szerint illetékes városi bírósághoz, vagy tetszése szerinti bármely más városi bírósághoz, a főváros területén azonban kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz fordulhat.

115. A jogosultnak, illetve a jogosult nevében eljáró kérelmező számára a bíróság tölti ki az erre a célra rendszeresített kétnyelvű nyomtatványokat. A nyomtatványokat minden esetben négy példányban kell kitölteni. A kitöltésnél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kérelmező és a jogosult személye azonos is lehet, illetőleg szét is válhat. A kérelmező és a jogosult akkor azonos, hogyha saját maga számára kéri a tartásdíjat, és különbözik abban az igen gyakori esetben, ha a jogosult a gyermek, és a kérelmező a helyette eljáró törvényes képviselő. (Nyomtatványokkal a Duna Mix Kft. (2600 Vác, Pf. 18.) látja el a bíróságokat.)

A 791. sorszámú nyomtatvány a tanúsítvány, és valamennyi nyomtatvány közül csak ezt kell hitelesítéssel ellátni, ami azt jelenti, hogy a kérelmező személyazonosságának tanúsításához az eljáró bíró aláírása, a bíróság pecsétje és elnöki hitelesítés szükséges. Ezért ebből a célból nem kell külön jegyzőkönyvet felvenni.

A 793. sorszámú nyomtatvány a kérelem, amelynek kitöltése során a VII. részben, az ,,esetleges kiegészítő információ” című rovatban, ha nem ismert a kötelezett társadalombiztosítási törzsszáma, a kötelezett anyja leánykori nevét, és bármely más a kötelezett személyazonosságának megállapításához alkalmas adatot kell feltüntetni. Ezeknek különösen abban az esetben van jelentőségük, ha nem ismert a kötelezett lakcíme, tartózkodási helye, munkahelye vagy munkáltatója.

A 794. sorszámú nyomtatvány nyilatkozat a jövedelemforrásokról és a kiadásokról.

A 795. sorszámú nyomtatványt megfelelő aláírásokkal és pecséttel ellátva az a szerv tölti ki, amely a tartásdíjat az állam nevében megelőlegezte.

A 796. sorszámú nyomtatvány a hátralékról szóló nyilatkozat.

Valamennyi nyomtatvánnyal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az igényelt tartásdíj összegét kizárólag forintban kell megjelölni. Tartásdíj iránti igény érvényesítése vagy tartásdíj felemelésének kérelme esetén meghatározott összegű tartásdíj megjelölése helyett a ,,méltányos összegű tartásdíj” megjelölést is lehet használni.

A bíróság a nyomtatványokhoz a mellékleteket (így, ha a kérelmező és a kötelezett házasságát a bíróság felbontotta, akkor a jogerős házassági bontóítéletet; tartásdíjat megállapító határozat végrehajtása esetében a tartásdíj-fizetési kötelezettséget megállapító határozatot a jogerő feltüntetésével; tartásdíjnak állam általi megelőlegezése esetén a jogerős végzést; házasságon kívül született gyermek esetében a kötelezett apaságát megállapító jogerős bírósági ítéletet, illetve a Csjt. 37. § alapján tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat hitelesített fénymásolatát) szintén négy példányban, a kötelezett fényképét, és azokat további eljárás céljából megküldi a Nemzetközi Jogi Főosztálynak.

116. Az iratoknak angol nyelvre történő hiteles fordításáról a bíróság költségén a Nemzetközi Jogi Főosztály gondoskodik, ezt követően pedig továbbítja a kérelmet és a szükséges mellékleteket a kötelezett lakóhelye szerinti USA-tagállam tartásdíjügyekkel foglalkozó illetékes hivatalának a megfelelő intézkedések megtétele végett.

117. Ha a kötelezett amerikai lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, a bíróság a kétnyelvű nyomtatványokat a fentiek szerint a rendelkezésre álló adatok alapján kitölti, és ezekhez csatol szintén négy példányban egy rövid jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv a kérelmező nyilatkozatát tartalmazza, a kötelezett személyét illetően rendelkezésére álló adatokról (a kötelezett személyi adatairól, személyleírásáról, foglalkozása megjelöléséről, ha ismert akkor arról, hogy mikor utazott be az Amerikai Egyesült Államok területére). A lakcímfelkutatás iránti kérelmet a Nemzetközi Jogi Főosztály az illetékes amerikai hatósághoz továbbítja, majd a kutatás eredményétől függően, a tartásdíj iránti kérelmet és a mellékleteket megküldi a megfelelő tartásdíjügyi hivatalhoz.

118. Az eljárás menetéről és annak eredményéről a Nemzetközi Jogi Főosztályt a kötelezett lakóhelye szerint illetékes helyi tartásdíjügyi hivatal, a bíróság vagy a kérelmezőt az eljárásban képviselő ügyész, illetve az adott állam jogszabálya által erre meghatalmazott személy értesíti.

119. A magyarországi jogosult vagy kérelmező az amerikai bíróság vagy hatóság előtti eljárásban eljárási segélyben részesül, vele szemben semmiféle költség vagy illeték nem számítható fel.

120. Az eljárásról a kérelmezőt, jogosultat és esetenként a bíróságot a Nemzetközi Jogi Főosztály folyamatosan tájékoztatja, és szükség esetén az eljárás végrehajtási szakaszában együttműködik a kérelmező, illetve a jogosult érdekében.

121. Magyarországon élő kötelezett esetén az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatósága a tartásdíj ügyében hozott határozat végrehajtása, illetve tartásdíj érvényesítése iránti kérelmet a Nemzetközi Jogi Főosztálynak küldi meg.

122. Mind a tartásdíj ügyében hozott határozat végrehajtására, mind pedig a tartási igény érvényesítésére vonatkozó kérelmet a Nemzetközi Jogi Főosztály az összes melléklettel együtt a belföldi kötelezett lakóhelye szerint illetékes bíróságnak továbbítja.

123. Abban az esetben, ha a kérelem Magyarországon ismeretlen helyen tartózkodó kötelezett ellen irányul, a Nemzetközi Jogi Főosztály megteszi a szükséges intézkedést a kötelezett lakcímének megállapítása érdekében.

124. A bíróság eljárására a 8002/1986 (IK 2.) IM tájékoztató az irányadó a következő kiegészítésekkel:

Az eljárás menetéről a bíróság a Nemzetközi Jogi Főosztályt folyamatosan tájékoztatja, abból a célból, hogy megfelelő tájékoztatást lehessen adni az illetékes amerikai hatóságnak, illetve a jogosultnak. Az ügyben hozott jogerős határozat hitelesített másolatát a bíróság 2 példányban terjeszti fel a Nemzetközi Jogi Főosztálynak.

125. A fentiek szerinti viszonossági gyakorlat kiterjed a tartási üggyel összefüggésben indult magyar bíróság előtti apaság vélelmének megdöntésére irányuló perre is; az illetékes amerikai bíróságok ebben az esetben jogsegélyt nyújtanak (iratok beszerzése és megküldése stb.) Előfordulhat ugyanis, hogy az, aki ellen a tartási igényt érvényesítik, apaság vélelmének megdöntése iránt indít pert a magyar bíróság előtt.

Tartási igény érvényesítése nemzetközi szerződés hiányában

126. Nemzetközi szerződés és viszonosság hiányában általában nincs lehetőség a magyar bíróság határozatával megállapított tartási kötelezettség külföldi teljesítésének kikényszerítésére vagy a külföldi hatóságok segítségének igénybe vételére a tartási igény érvényesítéséhez. Ilyen esetben a tartásra jogosult csak saját maga kezdeményezheti az illetékes külföldi hatóságnál az eljárást.

Külföldi személy tartási igényének érvényesítése belföldön

127. Külföldi személy a tartásdíj iránti igényét belföldön érvényesítheti. Magyarországon is végrehajtható külföldi határozat hiányában a külföldi jogosultnak a tartásdíj iránti igényét a magyar bíróság előtt kell érvényesítenie.

128. A külföldi bíróság tartásdíjat megállapító határozatának belföldi végrehajtására kétoldalú jogsegélyszerződéseink, a hágai gyermektartási egyezmény, valamint viszonosság alapján van lehetőség.

129. A magyar bíróság előtt a New York-i tartási egyezményben részes államokban lakó jogosult által ezen egyezmény alapján indított tartási perben a bíróság eljárására a New York-i tartási egyezmény és az annak végrehajtásáról szóló rendelet, valamint az általános szabályok az irányadók. A perben a hitelezőt az illetékes magyar gyámhatóság által kirendelt ügygondnok képviseli. A magyar átvevő intézmény a Szociális és Családügyi Minisztérium.

130. Ha nincs olyan nemzetközi szerződésünk, illetőleg nincs az adott állam vonatkozásában viszonosság, amelynek alapján a külföldi bíróság tartásdíjat megállapító határozata belföldön végrehajtható lenne, illetőleg, amely a külföldi személy tartási igényének belföldön való érvényesítési módját szabályozná, a külföldi személy tartási igényének érvényesítése során az általános szabályok szerint kell eljárni.

Gyermek elhelyezése tárgyában hozott bírósági határozat végrehajtása

131. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. értelmében külföldi bíróságnak a gyermek elhelyezése tárgyában hozott jogerős határozatát nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében lehet végrehajtani. Ebben a vonatkozásban számos kétoldalú jogsegélyszerződésünk tartalmaz rendelkezést.

A hágai gyermekelviteli egyezmény

132. A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés (továbbiakban: hágai gyermekelviteli egyezmény), amelyet Magyarországon az 1986. évi 14. tvr. hirdetett ki, célja az, hogy biztosítsa a bármelyik szerződő államba jogellenesen elvitt vagy ott elrejtett gyermekek azonnali visszajuttatását, valamint azt, hogy a gyermekek feletti felügyelet, illetve a láthatás gyakorlására szolgáló jogot ténylegesen tiszteletben tartsák. (Azon államok felsorolását, amellyel az egyezmény Magyarországgal alkalmazásra kerül a Függelék II. tartalmazza.)

133. A hágai gyermekelviteli egyezményt minden olyan 16. életévét még be nem töltött gyermek vonatkozásában alkalmazni kell, akinek szokásos tartózkodási helye a felügyelet vagy láthatás jogának bármiféle megsértését közvetlenül megelőzően az egyik szerződő államban volt. Jóllehet az egyezmény rendelkezései a gyermek 16. életévének betöltéséig kerülnek alkalmazásra, az nem tartalmaz olyan tiltó rendelkezéseket, amelyek megakadályoznák azt, hogy a tagállamok az egyezményt alkalmazzák a saját belső joguknak megfelelően olyan esetekben is, amikor a gyermek az eljárás folyamán betölti a 16. életévét.

134. Az egyezményt az egyes tagállamok közötti hatálybalépést követően történt jogellenes elvitel vagy elrejtés vonatkozásában lehet alkalmazni. A láthatási ügyekre az az egységes gyakorlat alakult ki, ami szerint az egyezmény rendelkezéseit az egyezménynek az adott államok viszonylatában történt hatályba lépését megelőző esetekre is lehet alkalmazni.

135. A gyermekek azonnali visszavitelének és a hágai gyermekelviteli egyezmény más céljai elérésének biztosítása végett ún. központi hatóságok működnek együtt egymással, és akár közvetlenül, akár a hatáskörrel bíró igazságügyi és közigazgatási szervek útján teszik meg a szükséges intézkedéseket.

A gyermekek visszavitelével kapcsolatos eljárásokban közreműködő valamennyi igazságügyi és közigazgatási szerv késedelem nélkül jár el.

A hágai gyermekelviteli egyezmény szerinti ún. központi hatóság a 7/1988 (VIII. 1.) IM rendelet értelmében Magyarországon az igazságügy-miniszter.

136. Ha a Magyarországról jogellenesen elvitt gyermek visszavitele érdekében a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám nem a gyermek tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságához, igazságügyi vagy közigazgatási szervéhez fordul, a kérelmet közvetlenül a Nemzetközi Jogi Főosztályhoz kell benyújtania.

137. A jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelére vonatkozó kérelem alapján a Nemzetközi Jogi Főosztály megteszi az intézkedést, szükség esetén bírósági eljárást indít, vagy az eljárás megindítására ügyvédi munkaközösségnek ad meghatalmazást.

Az eljárásra kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság az illetékes, amely eljárása során figyelembe veszi a 7/1988 (VIII. 1.) IM rendeletben foglaltakat.

A gyermek jogellenes elviteléről vagy elrejtéséről szóló értesítés kézhezvételét követően annak a szerződő államnak az igazságügyi vagy közigazgatási szervei, ahová a gyermeket vitték, vagy ahol a gyermeket elrejtették, mindaddig nem döntenek a szülői felügyeleti jog érdemét illetően, amíg nem születik határozat arról, hogy a gyermeket a hágai gyermekelviteli egyezmény szerinti eljárásban nem kell visszavinni.

138. Ha a Magyarországon élő szülő a gyermek láthatására vonatkozó jogának külföldön történő akadályozása miatt nem a gyermek tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságához, igazságügyi vagy közigazgatási szervéhez fordul, a kérelmet a Nemzetközi Jogi Főosztályhoz kell benyújtania.

139. A gyermek magyarországi láthatásának biztosítására vonatkozó kérelem esetén, ha az iratokból megállapítható, hogy a láthatást magyar hatóság már szabályozta, a Nemzetközi Jogi Főosztály a kérelmet a jogerős határozat végrehajtása céljából az illetékes gyámhatósághoz továbbítja, amely az ügyben soron kívül jár el. Ha a láthatást még nem szabályozták, vagy a felek körülményeiben lényeges változás következett be, a Nemzetközi Jogi Főosztály a láthatás szabályozása (újraszabályozása) érdekében a Csjt. 92. §-a alapján a bírósághoz vagy a gyámhatósághoz fordul.

VI. FEJEZET

HAGYATÉKI ÜGYEK

Joghatóság

140. Abban a kérdésben, hogy valamely hagyatéki ügyben a közjegyző eljárhat-e, a fennálló nemzetközi szerződéseink és a viszonosság, illetőleg a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. és a hagyatéki eljárásról szóló többször módosított 6/1958 (VII. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: a hagyatéki eljárásról szóló igazságügy-miniszteri rendelet) megfelelő rendelkezései az irányadók.

141. A magyar állampolgárok külföldön lévő ingó hagyatéka tekintetében a közjegyző a hagyatéki eljárást általában az igazságügy-miniszter külön utasítására folytathatja le [a hagyatéki eljárásról szóló igazságügy-miniszteri rendelet 82. §-ának (2) bekezdése]. Az utasítás megadását a közjegyző kezdeményezi. Egyes kétoldalú jogsegélyszerződéseink a magyar állampolgár külföldi hagyatéka tekintetében megállapítják a magyar közjegyző joghatóságát. Ezekben az esetekben a hagyatéki eljárás lefolytatásához az igazságügy-miniszter külön utasítására nincs szükség.

142. Külföldi állampolgár belföldi ingatlan hagyatéka tekintetében a magyar közjegyző joghatósága kizárólagos (A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr., valamint valamennyi kétoldalú jogsegélyszerződésünk így rendelkezik).

143. A külföldi állampolgár belföldi ingó hagyatéka tekintetében a közjegyző a hagyatéki eljárást az igazságügy-miniszter utasítása alapján folytathatja le [a hagyatéki eljárásról szóló igazságügy-miniszteri rendelet 84. §-ának (2) bekezdése]. Az utasítás megadását a közjegyző kezdeményezi. Egyes kétoldalú jogsegélyszerződéseink, illetőleg konzuli szerződéseink kizárják a magyar közjegyző joghatóságát, illetőleg egyes esetekben bizonyos feltételektől teszik függővé. Ha a magyar közjegyző joghatóságát kétoldalú jogsegélyszerződés szabályozza, az eljárásban nincs szükség az igazságügy-miniszter külön utasítására.

Az alkalmazandó jog

144. Kétoldalú jogsegélyszerződéseink határozzák meg azt, hogy külföldi állampolgár hagyatéki ügyében folyó eljárás során melyik állam jogrendszerének az anyagi jogszabályait kell alkalmazni. Nemzetközi szerződés hiányában az öröklési igények elbírálására a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. VI. Fejezetében foglaltak az irányadók.

Eljárási szabályok

145. A külföldi vonatkozású hagyatéki ügyekben – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a közjegyző a hagyatéki eljárásról szóló igazságügy-miniszteri rendeletben foglaltak szerint jár el. (81–87. §.)

Külföldi képviseleti hatóság értesítése a külföldi állampolgár
belföldön bekövetkezett haláláról

146. Nemzetközi szerződéseink (egyes jogsegélyszerződések, illetőleg konzuli egyezmények) alapján bizonyos államok állampolgárainak belföldön bekövetkezett haláláról értesítést kell adni az örökhagyó állampolgársága szerinti állam magyarországi külképviseletének. Az értesítést az illetékes polgármesteri hivatal (leltárelőadó) adja, de ha az értesítés nem történt meg (akár azért, mert a halálesetet a közjegyzőnek jelentették be, akár más okból), az értesítést a közjegyző küldi meg közvetlenül az illetékes külképviseletnek. Az értesítésben közölni kell a jogsegélyszerződésben, illetőleg a konzuli egyezményben előírt valamennyi adatot, amennyiben azok rendelkezésre állnak (pl. az örökösök, hagyományosok neve, lakáscíme, a hagyaték állaga, a végrendelet megléte). Ha az örökhagyó után Magyarországon végrendelet maradt, a végrendelet (valamint a végrendelet kihirdetéséről szóló jegyzőkönyv) hiteles másolatát csatolni kell az értesítéshez. Az értesítést a hagyatéki eljárásról szóló igazságügy-miniszteri rendelet 2. számú mintája szerint kell elkészíteni.

Külföldi képviseleti hatóság értesítése a belföldi hagyatékról

147. Nemzetközi szerződéseink (egyes jogsegélyszerződések, illetőleg konzuli egyezmények) előírják, hogy az illetékes külképviseleti hatóságot értesíteni kell, ha Magyarországon olyan hagyaték nyílik meg, amelyben annak az államnak valamelyik állampolgára örökösként vagy hagyományosként érdekelt. Az értesítési kötelezettség egyes esetekben független az örökhagyó állampolgárságától, más esetekben csak akkor áll fenn, ha az örökhagyó is ugyanannak az államnak az állampolgára. Az értesítést az illetékes polgármesteri hivatal (a leltárelőadó) adja, illetőleg – ha ez nem történt meg – a közjegyző. A közjegyző az értesítést általában közvetlenül küldi meg az illetékes külképviseletnek. Az értesítésben közölni kell a jogsegélyszerződésben, illetőleg a konzuli egyezményben előírt valamennyi adatot, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Az értesítést a hagyatéki eljárásról szóló igazságügy-miniszteri rendelet 2. számú mintája alapján kell elkészíteni.

VII. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS

Belföldi határozat végrehajtása külföldön

148. A magyar bíróság jogerős határozata külföldön általában csak abban az esetben hajtható végre, ha ezt nemzetközi szerződés, viszonosság vagy az adott állam belső joga lehetővé teszi. A végrehajtás elrendelésének feltételeit az ügyre irányadó kétoldalú, illetőleg többoldalú nemzetközi szerződések, valamint annak az államnak a belső jogszabályai határozzák meg, amelyben a végrehajtásra sor kerül. A belföldi határozat külföldi végrehajtásának kezdeményezése előtt mindig figyelembe kell venni a határozat belföldi végrehajtásának esetleges lehetőségét.

149. A magyar bíróság jogerős határozatának külföldön való végrehajtására irányuló kérelmet egyes kétoldalú, illetőleg többoldalú nemzetközi szerződéseink alapján – a végrehajtás elrendelésére illetékes külföldi hatósághoz való továbbítás végett – a magyar bíróság előtt is elő lehet terjeszteni. A végrehajtás elrendelése iránti kérelem elkészítésére, tartalmára és továbbításának módjára az irányadó nemzetközi szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a vonatkozó nemzetközi szerződés a végrehajtási kérelem előterjesztésére vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, a végrehajtást kérőnek kell a kérelmét az adott állam végrehajtásra vonatkozó szabályai szerint magának előterjesztenie; ebben az esetben a Nemzetközi Jogi Főosztálynak nincs lehetősége a kérelmet továbbítani.

Végrehajtás a külföldi államtól járó illetmények tekintetében

150. A magyar bíróság nem tilthatja le a magyar állampolgárnak külföldi államtól járó illetményeit. A magyar állampolgár adósnak külföldi állam külképviseleti hatóságától járó illetményeire vezetendő végrehajtás kieszközölése érdekében a bíróság a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet és a végrehajtás alapjául szolgáló jogerős határozatot hiteles másolatban felterjeszti a Nemzetközi Jogi Főosztálynak.

Külföldi határozat végrehajtása belföldön

151. Külföldi bíróságnak (választott bíróságnak) vagyonjogi igények tekintetében hozott jogerős határozatának Magyarországon való elismerésére és végrehajtására a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. XI. Fejezetének, illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. rendelkezései az irányadók.

A végrehajtás elrendelésének feltételeit nemzetközi szerződéseink, a nemzetközi magánjogról szóló tvr., valamint a Vht. 206. §-a és 210. §-a határozza meg.

Ha a végrehajtás elrendelésének előfeltételei fennállnak, a bíróság a külföldi bíróság (választott bíróság) határozata alapján végrehajtási lapot, illetőleg vele egy tekintet alá eső végrehajtható okiratot állít ki (Vht. 209. §).

152. A külföldi bírósági határozat végrehajtása során a Vht. szabályai szerint kell eljárni. A végrehajtás során befolyt pénzösszegeket a külföldi bármely devizaművelet végzésére felhatalmazott hitelintézethez utalja a külföldi végrehajtást kérő részére történő továbbítás végett, a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról szóló többször módosított 161/1995 (XII. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 41. pontjára hivatkozva. A munkabérre (egyéb járandóságra) vezetett végrehajtás esetében a munkáltatót kell felhívni a letiltásban arra, hogy a végrehajtás alá vont munkabért – a szükséges adatok közlésével – utalja át a fenti számlákra. A gyermektartásdíj felől rendelkező külföldi határozat esetén a végrehajtást úgy kell elrendelni, hogy a munkáltató az idegen pénznemben meghatározott összegnek a mindenkor irányadó MNB árfolyamon számított forint ellenértékét köteles levonni és átutalni, az átutalási költséggel együtt. Az átutalási költségre a mindenkori költségfeltételek az irányadók.

153. A Németországi Szövetségi Köztársasággal kialakított viszonosság szerint az 1992. február 26. napja után jogerőre emelkedett polgári és kereskedelmi ügyekben vagyonjogi igények tekintetében hozott bírósági ítéleteket kölcsönösen el kell ismerni és végre kell hajtani. A bírósági határozatok közül kizárólag a vagyonjogi igények tekintetében hozott ítéletek végrehajtására van lehetőség, tekintettel arra, hogy a német belső jog (német Pp. 328. §) csak a külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására ad lehetőséget a megfelelő feltételek teljesítése esetén. A viszonossági nyilatkozat megjelent Magyarországon az Igazságügyi Közlöny 1992. évi 4. számában; az NSZK-ban a Bundesgesetzblatt 1992. évi 27.számában) Miután a viszonosság a végrehajtási kérelem előterjesztésére vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, a végrehajtást kérőnek kell a kérelmét a német végrehajtási szabályok szerint előterjesztenie; ebben az esetben a Nemzetközi Jogi Főosztálynak nincs lehetősége a kérelem továbbítására.

VIII. FEJEZET

BÜNTETŐ ÜGYEK

Általános rendelkezések

154. A büntetőügyekben más államokkal folytatott együttműködést a két- és többoldalú nemzetközi szerződések és a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény széleskörűen biztosítják. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

155. A bűnügyi együttműködésre nemzetközi szerződés hiányában lehetőség van viszonosság alapján is, viszonosság hiányában a jogsegély (a kiadatás, a büntetőeljárás átadása, illetve átvétele, a szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése, az eljárási jogsegély) iránti külföldi megkeresés teljesítéséről – az egyéb feltételek fennállása esetén – az igazságügy-miniszter, illetőleg a legfőbb ügyész a külügyminiszterrel egyetértésben dönt.

Joghatóság

156. Magyar bíróság az elkövető állampolgárságára tekintet nélkül eljárhat minden Magyarországon elkövetett bűncselekmény, továbbá a magyar állampolgár által elkövetett minden olyan cselekmény miatt, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény, tekintet nélkül az elkövetés helyére (Btk. 3. §). Bizonyos esetekben a magyar bíróság eljárhat a külföldön nem magyar állampolgár által elkövetett bűncselekmény miatt is (Btk. 4. §).

Külföldi ítélet érvénye

157. A nemzetközi kapcsolatok bővülésével a jogfejlődés a külföldi büntető ítéletek hatályának elismerése felé halad. Büntetőjogunk (Btk. 6. §) a külföldi bíróság ítéletét a magyar bíróság ítéletével azonos érvényűnek tekinti, ha

a) a külföldi bíróság a magyar hatóságok feljelentése vagy a büntetőeljárás átadása folytán járt el,

b) az elkövetővel szemben a külföldi bíróság olyan cselekmény miatt járt el, amely mind a magyar jog, mind a külföldi állam joga szerint büntetendő, és a külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, vagy alkalmazott intézkedés összhangban van a magyar joggal. Nem ismerhető el a külföldi bíróság ítéletének érvénye, ha az elítélés politikai vagy azzal szorosan összefüggő egyéb bűncselekmény, illetőleg katonai bűncselekmény miatt történt. A cselekmény nem tekinthető politikai, illetőleg katonai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél, figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközökre, a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikaihoz, illetőleg a katonaihoz képest. A szándékos emberölés, illetve a szándékos emberölést is magában foglaló bűncselekmény a külföldi ítélet érvényének megállapítása szempontjából mindig köztörvényi jellegű bűncselekménynek tekintendő.

A külföldi bíróság ítéletének érvényéről a bíróság hivatalból határoz. Ennek során megállapítja, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen hátrányok fűződnek [Be. 394/A § (1) bekezdés]. Az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége [Be. 394/A § (3) bekezdés].

Ha a magyar büntető törvény hatálya alá tartozó személy cselekményét külföldi bíróság már elbírálta, – kivéve, ha a külföldi bíróság a magyar hatóságok feljelentése vagy a büntetőeljárás átadása folytán járt el – a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész határoz. Ebben az esetben a külföldön végrehajtott büntetést vagy előzetes fogvatartást a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani. [Btk. 6. § (5) bekezdés.]

Szabadságvesztés büntetés és szabadságelvonással járó
intézkedés végrehajtásának átvétele és átadása

158. Külföldi bíróság ítéletének belföldi végrehajtása esetén a magyar hatóságok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetést végrehajtják. Erre nemzetközi szerződés, vagy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (IV. Fejezet 1. Cím) alapján kerülhet sor. A büntetés végrehajtásának átvétele kérdésében a határozathozatal joga az igazságügy-minisztert illeti meg. Amennyiben az igazságügy-miniszter úgy határozott, hogy a büntetés végrehajtásának átvétele mellett dönt, a végrehajtás módját a bíróság állapítja meg, az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény IV. Fejezet 1. Cím)

159. Ennek a jogintézménynek a másik oldalát jelenti a magyar bíróság ítéletével kiszabott büntetés végrehajtásának más állam részére történő átengedése, melyre szintén nemzetközi szerződés vagy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (IV. Fejezet 2. Cím) alapján van lehetőség.

A nemzetközi szerződések közül külön kiemelendő az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény). Az Egyezmény rendelkezése szerint annak a bíróságnak, amely az Egyezményben részes állam állampolgárát, illetőleg olyan személyt ítél el szabadságvesztés büntetésre vagy vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, akire az Egyezmény hatálya (az egyes részes államok által tett fenntartások és nyilatkozatok alapján) kiterjed az Egyezmény lényeges tartalmáról és a végrehajtás átadásának (a továbbiakban: átszállítás) lehetőségéről a jogerős határozatot hozó bíróság tanácsának elnöke (a továbbiakban: a tanács elnöke) tájékoztatja az elítéltet, illetve – ha az elítélt jogérvényes hozzájárulásra képtelen – az elítélt képviselőjét. Ha az átszállítás iránt kérelmet terjesztenek elő, az elítéltnek, illetőleg a képviselőjének az átszállításhoz való hozzájáruló nyilatkozatáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet aláír a tanács elnöke, az elítélt vagy a képviselője; a jegyzőkönyvet a bíróság pecsétjével kell ellátni. Ha az elítélt, illetve képviselője a határozat kihirdetésénél nincs jelen, a tájékoztatást írásban kell részére kézbesíteni.

Ha a fogva lévő elítélt a szabadságvesztését, illetőleg az intézkedést végrehajtó intézetben terjeszt elő az átszállítása iránti kérelmet, a fogva tartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát az előzőekben ismertetett módon jegyzőkönyvezi, és azt az első fokon eljárt bíróságnak megküldi.

Ha a szabadlábon lévő elítélt az átszállítására irányuló kérelmet terjeszt elő, az első fokon eljárt bíróság tanácsának elnöke elrendeli a jogerős szabadságvesztés, illetőleg intézkedés azonnali foganatba vételét, és intézkedik a hozzájáruló nyilatkozat jegyzőkönyvezése iránt.

Amennyiben az elítélt, illetőleg képviselője átszállítás iránti kérelmet terjeszt elő, a bíróság a büntetőügy iratait, valamint az Egyezmény 6. Cikk 2. pontjában felsorolt iratokat felterjeszti az Igazságügyi Minisztériumnak.

A büntetőeljárás átadása, a büntetőeljárás iránti feljelentés tétele

160. A büntetőeljárás átadása (a büntetőeljárás iránti feljelentés tétele) a büntető joghatóságról való lemondásnak az az esete, amikor a joghatósággal rendelkező állam kezdeményezi, hogy az eljárás lefolytatását más állam vegye át. Az átadás a büntetés céljának hatékonyabb megvalósulása érdekében lehetővé teszi, hogy az elkövetőt akkor is hazai hatóságai vonják felelősségre, ha külföldön követett el bűncselekményt és az eljárást egyébként külföldön is le lehetne folytatni.

A büntetőeljárás átadására alapjában véve két esetben kerülhet sor:

a) a Magyarországon tartózkodó terhelt annak az államnak az állampolgára, amelynek részére az eljárás átadása történik, vagy abban az államban van az állandó lakóhelye, illetve a szokásos tartózkodási helye,

b) a terhelt az eljárás során külföldön tartózkodik, kiadatásnak nincs helye, kiadatását megtagadták, vagy kiadatási kérelem előterjesztésére nem kerül sor.

161. A büntetőeljárás átadása kötelező, ha a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyben (Btk. 3. és 4. §) a külföldi által belföldön, valamint a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekmény üldözéséről a Magyar Köztársaság törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben lemondott.

162. A büntetőeljárás átadására sor kerülhet – a jogerős határozat meghozataláig – az eljárás bármely szakaszában. A hazai jogi szabályozás szerint a büntetőeljárás átadásáról a vádemelésig a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügy-miniszter dönt. Ennek megfelelően a büntetőeljárás átadása végett a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyészhez, azt követően a bíróság az igazságügy-miniszterhez tesz előterjesztést (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 38. §).

163. Külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás e hatóság megkeresésére akkor vehető át, ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Magyarországra bevándorolt nem magyar állampolgár. A büntetőeljárás átvételéről a legfőbb ügyész dönt [a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 43. § és 44. § (1) bekezdés].

164. A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án kelt Európai Egyezmény alapján lehetőség van az Egyezményben részes állam által a másik részes államban indítandó, a büntetőeljárás céljából történő feljelentés megtételének, függetlenül a gyanúsított állampolgárságától.

A kiadatás

165. A kiadatás az államok közötti olyan bűnügyi jogsegély, amelynek folytán az egyik állam a területén tartózkodó személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés végrehajtása céljából a másik államnak kiadja.

166. A kiadatásnak a nemzetközi büntetőjogban általában érvényesülő alapelve, hogy az állam a saját állampolgárát más államnak nem adja ki. Így magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára is és állandó lakóhelye külföldön van. Azonban kiadatási eljárás lefolytatásának mellőzésével továbbadható külföldi államnak az a magyar állampolgár, akinek kiadatását Magyarország részére azzal a feltétellel engedélyezték, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás, illetőleg kiszabott büntetés végrehajtásának befejezését követően e külföldi állam kiadatási kérelme teljesítésének céljából sor kerül továbbadására. (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 13. §)

167. Nem magyar állampolgár kiadatásának nemzetközi egyezmény, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény alapján van helye. A kiadatás jogi feltételeit a Fővárosi Bíróság vizsgálja és ennek alapján az ideiglenes kiadatási letartóztatás és a kiadatási letartóztatás tárgyában határoz (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény II. Fejezet 1. Cím)

168. Azokról az esetekről, amelyekben nincs helye kiadatásnak, illetve azt meg kell tagadni, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény, valamint a vonatkozó két- és többoldalú nemzetközi szerződések tartalmaznak rendelkezést.

169. Ha külföldön tartózkodó olyan terhelt ellen kell büntetőeljárást lefolytatni, akivel szemben kiadatásnak van helye, a bíróság az ügyész indítványára elfogató parancsot ad ki.

A bíróság akkor is elfogató parancsot ad ki, ha jogerősen kiszabott büntetést külföldön lévő terhelten kell végrehajtani. Az elfogató parancsot a kiadatás kérdésében való döntés és további eljárás végett az igazságügy-miniszterhez kell felterjeszteni (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 32. §). Az elfogató parancs alaki és tartalmi kellékeit a vonatkozó nemzetközi szerződések, valamint a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény VI. Fejezete tartalmazza. (l. az iratmintát a Függelék V. alatt)

170. Az angolszász jogrendszerű államok (Amerikai Egyesült Államok stb.) szerint, abban az esetben, ha a kiadatás iránti kérelem a kiadni kért személy ellen folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatása érdekében kerül előterjesztésre, a kiadatás előfeltételei meglétének megállapításához a kiadatási kérelemhez az elfogató parancson túlmenően olyan bizonyítékok csatolása is szükséges, amelyek alapján a kiadatás tárgyában döntő megkeresett állam bírósága áttekintést nyer az ügyről és megállapíthatja, hogy az elfogató parancsban leírt tényállást megfelelő bizonyítékok támasztják alá. A bizonyítékok lehetnek okirati bizonyítékok, szakértői vélemények, valamint tanúvallomások is. Az említett bizonyítékoknak affidavit (eskü alatt tett írásos nyilatkozat) formájában kell megjelenniük. (Ezzel kapcsolatos részletes tájékoztatót, valamint iratmintát l. a Függelék V. alatt)

171. Külön eljárást kell követni akkor, ha a kiadni kért személy kiadatására Kanadából kerül sor. Kanadában ugyanis 1999. június 17-én új kiadatási törvény lépett hatályba, amelynek a magyar igazságügyi hatóságok számára legfontosabb rendelkezéseit és az iratmintákat a Függelék V. tartalmazza.

Az alkalmazandó jog

172. A büntetőeljárásban a magyar anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a büntetőeljárásnak külföldi vonatkozása van. Jogsegély nyújtása során a megkereső hatóság kérelmére azonban a külföldi eljárási szabályokat is lehet alkalmazni, ha ez nem ütközik a közrendbe. Így például nincs akadálya annak, hogy a tanúzás alóli mentességet a magyar bíróság külföldi jog alapján állapítsa meg, ha a meghallgatni kért tanú a megkereső bíróság államának állampolgára. (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 10. § és V. Fejezet)

Nem magyar állampolgár sérelmére elkövetett
vagyon elleni bűncselekmény

173. A külföldön lakó személyt megillető polgári jogi igényt a büntetőeljárás során – a szükséghez képest – az ügyész érvényesítheti, illetőleg a végrehajtási eljárás megindítását az ügyész is kérheti. A diplomáciai, vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személy javára a büntetőeljárásban a polgári jogi igényt az ügyész nem érvényesítheti.

174. Ha a külföldi állampolgár sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény sértettje olyan állam állampolgára, amellyel Magyarországnak konzuli egyezménye van, a bíróságnak a konzuli egyezményben foglaltak szerint kell eljárnia. Ennek során az eljáró tanács elnöke értesíti a külföldi állam illetékes magyarországi külképviseletét a tárgyalás helyéről és időpontjáról. Ha pedig a konzul már bejelentette, hogy a büntetőeljárásban a nem magyar állampolgár magánfelet képviselni kívánja, őt kell a magánfél képviselőjeként a tárgyalásról értesíteni. Az értesítést (és nem idézést!) – továbbítás végett – a Nemzetközi Jogi Főosztálynak kell megküldeni.

175. Ha a külföldön lakó személy sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény tárgyában folyó büntetőeljárásban a sértett polgári jogi igénye érvényesíthető lenne, de az igény előterjesztésére még nem került sor, a tárgyaláson jelenlévő sértettet, illetőleg képviselőjét a Be. 198. §-ának c) pontjában foglaltakra tekintettel figyelmeztetni kell arra a jogára, hogy polgári jogi igényét a büntetőeljárásban érvényesítheti. Amennyiben erre nincs lehetőség, az ügyészt kell felhívni arra, hogy a sértettet megillető polgári jogi igényt érvényesítse, ha azt az egyébként arra jogosult nem tette meg és a polgári jogi igénye érvényesítéséről kifejezetten nem mondott le. Az eljárás során figyelembe kell venni a devizajogszabályokat.

176. Ha a külföldön lakó személy sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás során tárgyi bizonyítékként külföldön lakó személy tulajdonában lévő dolgot foglaltak le, a tanács elnökének a vádirat benyújtása után meg kell vizsgálnia, hogy a lefoglalt dologra tárgyi bizonyítékként valóban szükség van-e. Ha a tanács elnöke nemleges álláspontra jut, a bíróság megszünteti a lefoglalást és elrendeli a lefoglalt dolognak a sértett részére való kiadását.

177. A másodfokon eljáró bíróság különös gonddal vizsgálja meg, hogy a külföldön lakó személy tulajdonában lévő dolog lefoglalásának további fenntartása szükséges-e, ha az első fokú bíróság az ügy érdemében határozott. Ha az első fokú bíróság az ügy érdemében ítélettel döntött és a lefoglalás további fenntartására nincs szükség, a lefoglalás megszüntetését és a lefoglalt dolognak a sértett részére való kiadását külön végzésben is el lehet rendelni. Ez azért célszerű, mert e végzés az esetleges perorvoslattól függetlenül végrehajtható [Be. 269. § (2) bekezdés]. A külön végzéssel való kiadás különösen indokolt, ha a lefoglalt dolognak a sértett részére való kiadásához a terhelt is hozzájárult, és a dolog kiadása iránt a sértetten kívül más nem jelentett be alaposnak látszó igényt.

178. A külföldön lakó személy tulajdonában lévő dolog lefoglalásának megszüntetése esetében a kiadni rendelt dolgokat a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának (1027 Budapest, Nagy Imre tér 4.) kell megküldeni a sértett, illetőleg a sértett állampolgársága szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselet részére történő továbbítás végett, ha azok a sértettnek nem adhatók át (pl. a Magyarországról való távozása miatt).

179. A külföldön lakó sértett tulajdonában álló dolgok lefoglalásával, illetve a lefoglalás megszüntetésével kapcsolatos rendelkezéseket a külföldi fizetőeszközök tekintetében a devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabályok figyelem bevételével kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

ELJÁRÁS DIPLOMÁCIAI VAGY EGYÉB MENTESSÉGET
ÉLVEZŐ SZEMÉLYEK ÜGYÉBEN

180. A bíróság az 1973. évi 7. törvényerejű rendelet szerint jár el, ha az eljárás során adat merül fel arra, hogy polgári vagy büntető ügyben olyan személy (pl. peres fél, terhelt, magánvádló, tanú) szerepel, aki diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességre jogosult két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján, illetőleg, ha az eljárásban külföldi állam (állami szerv, külképviseleti hatóság) félként érdekelt.

181. Ha az eljárásban a külföldi állam, vagy a mentességre jogosult személy peres félként, illetőleg büntető ügyben terheltként vagy magánvádlóként érdekelt, a bíróság az eljárást felfüggeszti és az iratokat jelentéssel a Nemzetközi Jogi Főosztálynak küldi meg. Ugyanez irányadó akkor is, ha a diplomáciai vagy egyéb mentességet élvező személy arra hivatkozik, hogy a mentességről lemondott. Ha az eljárásban a mentességre jogosult személy nem félként, illetőleg büntető ügyben nem terheltként, vagy magánvádlóként, hanem más minőségben (pl. tanúként) érdekelt, a bíróság az eljárást nem függeszti fel, de az iratokat jelentéssel megküldi a Nemzetközi Jogi Főosztálynak.

182. A mentesség kérdésében az igazságügy-miniszter a külügyminiszterrel egyetértésben a fennálló nemzetközi szerződések, illetőleg a viszonosság alapján határoz. E határozat a bíróságra kötelező, a mentesség megállapítása esetén ezért a bíróságnak az eljárást joghatóság hiányában meg kell szüntetnie.

183. Ha a bíróság eljárásában feltétlenül szükségesnek tartja a tanúvallomás tételére nem kötelezhető személy vallomását, írásban felkérheti az ügyre vonatkozó kérdések megválaszolására. A bíróság a kérdéseket tartalmazó iratot – a mentességet élvező tanúhoz diplomáciai úton történő eljuttatás céljából – a Nemzetközi Jogi Főosztálynak küldi meg.

184. A nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a magyar bíróság joghatósága alól mentes személy magánlakásában, illetőleg a diplomáciai vagy konzuli képviselet épületében lakó, diplomáciai vagy egyéb mentességet nem élvező személy részére kézbesítendő bírósági iratokat diplomáciai úton történő továbbítás céljából a Nemzetközi Jogi Főosztálynak kell megküldeni. Ezt az eljárást kell követni az esetben is, ha az egyébként diplomáciai, vagy egyéb személyes mentességet élvező személy olyan ügyében indult eljárás, amelyben őt a mentesség nem illeti meg (pl. a diplomáciai kapcsolatokról szóló, s az 1965. évi 22. tvr-rel kihirdetett szerződés 32. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontja).

X. FEJEZET

HONLAPOK CÍMEI

185. A többoldalú nemzetközi szerződéseknek új részes tagállamok válnak a részeseivé; ennek naprakész ismerete az ügyek intézése szempontjából elengedhetetlenül szükséges. Erre figyelemmel közöljük az interneten elérhető információkat tartalmazó honlapok címét:

Európa Tanács: http://conventions.coe.int

Hágai Magánjogi Értekezlet: http://www.hcch.net

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

186. A Tájékoztató a megjelenésével lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a nemzetközi vonatkozású ügyek intézéséről szóló 8001/1995 (IK 8.) IM Tájékoztató.

A TÁJÉKOZTATÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNÁL A
2000. JÚNIUS 30-IG KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOKAT
VETTÜK FIGYELEMBE.

FÜGGELÉK

I.

Fontosabb nemzetközi szerződések a Tájékoztató egyes pontjai szerint

A Tájékoztató 7. pontjához:

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv [kihirdette: 140/1992 (X. 20.) Korm.rendelet].

Londoni Egyezményben részes államok:

Ausztria, Belarusszia, Belgium, Bulgária, Ciprus, Costa-Rica, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Norvégia, NSZK, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Kiegészítő Egyezményben részes államok:

Ausztria, Belarusszia, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Norvégia, NSZK, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szlovák Köztársaság, Ukrajna.

A Tájékoztató 73. pontjához:

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezményben (1973. évi 11. tvr.) részes államok:

Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Antigua és Barbuda, Argentína, Ausztria, Ausztrália, Bahama-szigetek, Barbados, Belarusszia, Belgium, Beliz, Bosznia-Hercegovina, Botswana, Brunei, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dél-Afrikai Köztársaság, Fidzsi-szigetek, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Hongkong, Horvátország, Irország, Izrael, Japán, Kolumbia, Lesotho, Lettország, Libéria, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Malawi, Magyarország, Málta, Marschal-szigetek, Mauritius, Mexikó, Nagy-Britannia, Namibia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Niue, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örmény Köztársaság, Panama, Portugália, Románia, Samoa, Salvador, San-Marino, Saint Kitts és Nevis, Seychelle-szigetek, Spanyolország, Suriname, Svájc, Svédország, Swaziföld, Szlovénia, Törökország, Tonga, Trinidad és Tobago, Venezuela.

Megjegyzés: Az egyezmény Ausztriával, Belgiummal, Ciprussal, Finnországgal, Franciaországgal, Görögországgal, Horvátországgal, Jugoszláviával, Olaszországgal, Oroszországgal, Szlovéniával és Törökországgal szemben általában nem kerül alkalmazásra, ezeknek az államoknak a tekintetében a kétoldalú jogsegélyszerződés szabályozása irányadó.

A Tájékoztató 90. pontjához:

A tartásdíjak külföldön való behajtása tárgyában 1956. június 20. napján, New Yorkban kelt nemzetközi egyezményben (1957. évi 53. tvr.) részes államok:

Algéria , Argentína, Ausztria, Ausztrália, Barbados, Belarusszia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Burkina-Faso, Chile, Ciprus, Dánia, Ecuador, Észtország, Felső-Volta, Finnország, Franciaország, Fülöp-szigetek, Görögország, Guatemala, Haiti, Hollandia, Horvát Köztársaság, Írország, Izrael, Jugoszlávia, Kazak Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Lengyelország, Luxemburg, Macedónia, Marokkó, Monaco, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Niger, Norvégia, Olaszország, Pakisztán, Portugália, Románia, Spanyolország, Sri Lanka, Suriname, Svájc, Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovén Köztársaság, Törökország, Tunézia, Új-Zéland, Uruguay, Vatikán, Zöld-foki szigetek.

A Tájékoztató 91. pontjához:

(egyes átvevő intézmények a New York-i egyezményre alapított tartási igények érvényesítésére)

Ausztria: Osztrák Köztársaság Szövetségi Igazságügyi Minisztériuma

Belgium: Belga Királyság Igazságügyi Minisztériuma

Franciaország: Francia Köztársaság Külügyminisztériuma

Dánia: Dán Királyság Külügyminisztériuma

Hollandia: Hágai Gyermekvédelmi Tanács

Izrael: Igazságügyi Minisztérium

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságban

– Anglia: Home Office Whitehall

– Észak-Írország: Dundonald House Upper New

– Skócia: Scottish Home and Health Department

NSZK: Szövetségi Igazgatási Hivatal, Bad Homburg

Norvégia: Norvég Királyság Külügyminisztériuma

Olaszország: Olasz Köztársaság Belügyminisztériuma

Svájc: Svájci Igazságügyi és Rendőrségi Szövetségi Hivatal

A Tájékoztató 106. pontjához:

A gyermektartási kötelezettségre vonatkozó határozatok elismerése és végrehajtása tárgyában Hágában az 1958. évi április hó 15-én aláírt egyezményben (1965. évi 7. tvr.) részes államok:

Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Suriname, Törökország.

A Tájékoztató 114. pontjához:

Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok alábbi tagállamai között kerül alkalmazásra a viszonossági gyakorlat tartási ügyekben:

Alamaba, Alaska, Arizona, Arkansas, California, Colorado, Connenticut, Delaware, Florida, Georgia, Hawai, Idaho, Illinois, Iowa, Indiana, Kansas, Kentucky, Louisiana, Maine, Maryland, Massachusetts, Michigan, Minnesota, Missouri, Montana, Nebraska, Nevada, New Hampshire, New Jersey, New Mexico, New York, North Carolina, North Dakota,Ohio, Oklahoma, Oregon, Pennsylvania, Rhode Island, South Carolina, South Dakota,Tennessee, Texas, Utah, Vermont, Virginia, Washington, Wisconsin, Wyoming, American Somoa, Guam, Puerto Rico.

A Tájékoztató 132. pontjához:

A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában 1980. október 25-én kelt egyezményben (1986. évi 14. tvr.) részes államok:

Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Chile, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Ecuador, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia (a királyság európai területén), Honduras, Írország, Izrael, Kanada, Kolumbia, Lengyelország, Luxemburg, Mexikó, Monaco, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Panama, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovénia, Új-Zéland, Venezuela.

II.

Többoldalú nemzetközi szerződések

1. Polgári eljárási jog

A polgári eljárásra vonatkozólag Hágában, az 1905. évi július hó 17. napján kelt nemzetközi egyezmény (1909. évi XIV. tc.); Vh.ut. 4/1966 (VI. 15) IM rendelet.

Az egyezmény Izlanddal kerül alkalmazásra.

A polgári eljárásra vonatkozó, Hágában, az 1954. évi március hó 1. napján kelt nemzetközi egyezmény (1966. évi 8. tvr.); Vh.ut. 4/1966 (VI. 15.) IM rendelet.

Az egyezmény részes államai: Argentína, Ausztria, Belarusszia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyiptom, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvát Köztársaság, Izrael, Japán, Kirgisztán Köztársaság, Lengyelország, Lettország, Libanon, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Marokkó, Moldávia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, Spanyolország, Suriname, Svájc, Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Üzbegisztán, Ukrajna, Vatikán.

Megjegyzés: Az egyezmény Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Cseh Köztársaság, Egyiptom, Finnország, Franciaország, Horvát Köztársaság, Lengyelország, Macedónia, Olaszország, Románia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Oroszország, Románia, Szlovák Köztársaság, Törökország és Ukrajna vonatkozásában nem kerül alkalmazásra, mert ezen államokkal a polgári jogsegélyről kétoldalú szerződések vannak hatályban.

A külföldi választott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet.

Az egyezmény részes államai: Algéria, Amerikai Egyesült Államok, Antigua és Barbuda, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Azerbajdzsán, Bahrain, Banglades, Barbados, Belarusszia, Belgium, Benin, Bolivia, Bosznia-Hercegovina, Botswana, Brunei, Bulgária, Burkina Faso, Chile, Ciprus, Costa Rica, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrikai Köztársaság, Djibuti, Dominika, Ecuador, Egyiptom, Elefántcsontpart, Észtország, Finnország, Franciaország, Fülöp-szigetek, Ghana, Görögország, Grúzia, Guatemala, Guinea, Haiti, Hollandia, Hongkong, Horvátország, India, Indonézia, Írország, Izrael, Japán, Jordánia, Jugoszlávia, Kambodzsa, Kamerun, Kanada, Kazak Köztársaság, Kenya, Kínai Népköztársaság, Kirgiz Köztársaság, Kolumbia, Koreai Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Kuba, Kuvait, Laosz, Lengyelország, Lettország, Lesotho, Libanon, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Madagaszkár, Magyarország, Malaysia, Mali, Marokkó, Mauritánia, Mauritius, Mexikó, Moldávia, Monaco, Mongólia, Mozambik, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Nepál, Niger, Nigéria, Norvégia, Olaszország, Oman, Oroszország, Örmény Köztársaság, Panama, Paraguay, Peru, Portugália, Románia, Salvador, San Marino, Spanyolország, Sri Lanka, Svájc, Svédország, Szaúd-Arábia, Szenegál, Szingapur, Szíria, Szlovák Köztársaság, Szlovén Köztársaság, Tanzánia, Thaiföld, Törökország, Trinidad és Tobago, Tunézia, Új-Zéland, Uganda, Ukrajna, Uruguay, Üzbegisztán, Vatikán, Venezuela, Vietnam, Zimbabwe .

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezményben (1973. évi 11. tvr.) részes államok:

Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Antigua és Barbuda, Argentína, Ausztria, Ausztrália, Bahama-szigetek, Barbados, Belarusszia, Belgium, Beliz, Bosznia-Hercegovina, Botswana, Brunei, Ciprus, Cseh Köztársaság , Dél-Afrikai Köztársaság, Fidzsi-szigetek, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Hongkong, Horvátország, Irország, Izrael, Japán, Kolumbia, Lesotho, Lettország, Libéria, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Malawi, Magyarország, Málta, Marschal-szigetek, Mauritius, Mexikó, Nagy-Britannia, Namibia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Niue, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örmény Köztársaság, Panama, Portugália, Románia, Samoa, Salvador, San-Marino, Saint Kitts és Nevis, Seychelle-szigetek, Spanyolország, Suriname, Svájc, Svédország, Swaziföld, Szlovénia, Törökország, Tonga, Trinidad és Tobago,Venezuela.

Megjegyzés: Az egyezmény Ausztriával, Belgiummal, Ciprussal, Finnországgal, Franciaországgal, Görögországgal, Horvátországgal, Jugoszláviával, Olaszországgal, Oroszországgal , Szlovéniával és Törökországgal szemben általában nem kerül alkalmazásra, ezeknek az államoknak a tekintetében a kétoldalú jogsegélyszerződés szabályozása irányadó.

2. Családjog

A gyermektartási kötelezettségre vonatkozó határozatok elismerése és végrehajtása tárgyában Hágában az 1958. évi április hó 15-én aláírt egyezményben (1965. évi 7. tvr.) részes államok:

Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Suriname, Törökország.

A tartásdíjak külföldön való behajtása tárgyában 1956. június 20. napján, New Yorkban kelt nemzetközi egyezményben (1957. évi 53. tvr.) részes államok:

Algéria, Argentína, Ausztria, Ausztrália, Barbados, Belarusszia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Burkina-Faso, Chile, Ciprus, Dánia, Ecuador, Észtország, Felső-Volta, Finnország, Franciaország, Fülöp-szigetek, Görögország, Guatemala, Haiti, Hollandia, Horvát Köztársaság, Írország, Izrael, Jugoszlávia, Kazak Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Lengyelország, Luxemburg, Macedónia, Marokkó, Monaco, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Niger, Norvégia, Olaszország, Pakisztán, Portugália, Románia, Spanyolország, Sri Lanka, Suriname, Svájc, Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovén Köztársaság, Törökország, Tunézia, Új-Zéland, Uruguay, Vatikán, Zöld-foki szigetek.

Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok alábbi tagállamai között kerül alkalmazásra a viszonossági gyakorlat tartási ügyekben:

Alaska, Arizona, Arkansas, California, Colorado, Connenticut, Delaware, Florida, Georgia, Hawaii, Idaho, Illinois, Iowa, Indiana, Kansas, Kentucky, Louisiana, Maine, Maryland, Massachusetts, Michigan, Minnesota, Missouri, Montana, Nebraska, Nevada, New Hampshire, New Jersey, New Mexico, New York, North Carolina, North Dakota,Ohio, Oklahoma, Oregon, Pennsylvania, Rhode Island, South Carolina, South Dakota, Tennessee, Texas, Utah, Vermont, Virginia, Washington, Wisconsin, Wyoming, American Somoa, Guam, Puerto Rico.

A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában 1980. október 25-én kelt egyezményben (1986. évi 14. tvr.) részes államok:

Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Chile, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Ecuador, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia (a királyság európai területén), Honduras, Írország, Izrael, Kanada, Kolumbia, Lengyelország, Luxemburg, Mexikó, Monaco, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Panama, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovénia, Új-Zéland, Venezuela.

3. Büntetőjog

A szabadságvesztésre elítélt személyeknek büntetésük hazai végrehajtása céljából történő átadásáról szóló, Berlinben, az 1978. évi május hó 19. napján kelt egyezmény (1979. évi 26. tvr.); Vh.ut. 114/1980 (IK 7.) IM utasítás.

Az egyezmény részes államai: Bulgária, Cseh Köztársaság, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Oroszország, Szlovák Köztársaság.

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) [Vh.: 9/1995 (III. 8.) IM rendelet]

Az egyezményben részes államok: Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Bahama, Belgium, Bulgária, Chile, Costa Rica, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Izrael, Kanada, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Panama, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Trinidad és Tobago, Ukrajna.

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az egyezményben részes államok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvát Köztársaság, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovák Köztársaság, Törökország, Ukrajna.

Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Ausztria, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvát Köztársaság, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovák Köztársaság, Törökország, Ukrajna.

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13.-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XVIII. törvény)

Az egyezményben részes államok: Albánia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

I. Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Albánia, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Hollandia, Horvátország, Izland, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Macedónia, Norvégia, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Ukrajna.

II. Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Albánia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Horvátország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az egyezményben részes államok: Albánia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvát Köztársaság, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovák Köztársaság, Törökország, Ukrajna.

Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Albánia, Ausztria, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvát Köztársaság, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország Litvánia, Macedónia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovák Köztársaság, Törökország, Ukrajna.

4. Egyéb

Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv (1993. évi XXXI. tv.)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv [kihirdette: 140/1992 (X. 20.) Korm. rendelet].

Londoni Egyezményben részes államok:

Ausztria, Belarusszia, Belgium, Bulgária, Ciprus, Costa-Rica, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Norvégia, NSZK, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Portugália, Románia, Spanyolország Svédország, Svájc, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Kiegészítő Egyezményben részes államok:

Ausztria, Belarusszia, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Norvégia, NSZK, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szlovák Köztársaság, Ukrajna.

III.

Fontosabb nemzetközi szerződések államonként

Albánia

A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Tiranában, az 1960. évi január hó 12. napján aláírt szerződés (1960. évi 25. tvr.) Vh.ut. 114/1960 (IK 20.) IM utasítás

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) [Vh.: 9/1995 (III. 8.) IM rendelet]

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Algéria

A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló, Algírban az 1976. évi február hó 7. napján aláírt szerződés (1985. évi 15. tvr.)

A tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. tvr.) Vh.ut. 7/1961 (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX. 13.) IM rendelet

A külföldi választott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet.

Amerikai Egyesült Államok

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján aláírt szerződés (1997. évi LX. tv.)

A kiadatásról szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján aláírt szerződés (1997. évi LXI. tv.)

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (1973. évi 11. tvr.)

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában 1980. október 25-én kelt egyezmény (1986. évi 14. tvr.); Vh.ut. 7/1988 (VIII. 1.) IM rendelet

Viszonosság a tartási, gyermek-elhelyezési és láthatási ügyekben.

(Viszonossági nyilatkozat: Igazságügyi Közlöny 1986. február 28.-i számában; 8002/1986 (IK 2.) IM Tájékoztató)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) [Vh.: 9/1995 (III. 8.) IM rendelet]

Andorra

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (1973. évi 11. tvr.)

Antigua és Barbuda

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezményben (1973. évi 11. tvr.)

Argentína

A polgári eljárásra vonatkozó, Hágában az 1954. évi március hó 1.napján kelt nemzetközi egyezmény (1966. évi 8. tvr.); Vh.ut. 4/1966 (VI. 15.) IM rendelet

A tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. tvr.) Vh.ut. 7/1961 (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX. 13.) IM rendelet

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (1973. évi 11. tvr.)

A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában 1980. október 25-én kelt egyezmény (1986. évi 14. tvr.); Vh.ut. 7/1988 (VIII. 1.) IM rendelet

A külföldi választott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet.

Ausztrália

Az 1936. évi XIII. törvénybe iktatott magyar-brit polgári jogsegélyegyezmény kerül alkalmazásra.

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

A tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. tvr.) Vh.ut. 7/1961 (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX. 13.) IM rendelet

A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában 1980. október 25-én kelt egyezmény (1986. évi 14. tvr.); Vh.ut. 7/1988 (VIII. 1.) IM rendelet

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (1973. évi 11. tvr.)

A bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten 1995. október 25-én aláírt szerződés

(1997. évi XCIV. tv.)

A kiadatásról szóló, Budapesten 1995. október 25-én aláírt szerződés (1997. évi XCV. tv.)

Ausztria

A kölcsönös polgári jogsegélyforgalomról és az okiratokról Bécsben, az 1965. évi április hó 9. napján aláírt szerződés (1967. évi 24. tvr.) Vh.ut. 115/1967 (IK 11.) IM utasítás

A hagyatéki ügyek szabályozásáról Bécsben, az 1965. évi április hó 9. napján aláírt szerződés (1967. évi 25. tvr.) Vh.ut. 2/1967 IM rendelet

A büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról szóló, Bécsben, az 1985. évi május hó 6. napján aláírt szerződés (1986. évi 31. tvr.); Vh.ut. 6/1987 (VIII. 19.) IM rendelet

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában 1980. október 25-én kelt egyezmény (1986. évi 14. tvr.); Vh.ut. 7/1988 (VIII. 1.) IM rendelet

A polgári eljárásra vonatkozó, Hágában az 1954. évi március hó 1. napján kelt nemzetközi egyezmény (1966. évi 8. tvr.); Vh.ut. 4/1966 (VI. 15.) IM rendelet

A tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. tvr.) Vh.ut. 7/1961 (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX. 13.) IM rendelet

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (1973. évi 11. tvr.)

A gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról Hágában, az 1958. évi április hó 15-én aláírt egyezmény (1965. évi 7. tvr.); Vh.ut. 8/1965 (VII. 4.) IM rendelet

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) [Vh.: 9/1995 (III. 8.) IM rendelet]

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az 1978. március 17-i kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, 1959. április 20-i, a büntetőügyekben nyújtandó jogsegélyről szóló európai egyezmény kiegészítéséről és alkalmazásának megkönnyítéséről szóló, Budapesten, 1993. október hó 27. napján aláírt szerződés. [165/1994 (XII. 9.) Korm. rendelet]

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

Az 1978. március 17-i második kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, 1957. december 13-i, európai kiadatási egyezmény kiegészítéséről és alkalmazásának megkönnyítéséről szóló, Budapesten, 1993. október 27. napján aláírt szerződés. [164/1994 (XII. 9.) Korm. rendelet]

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv [kihirdette: 140/1992 (X. 20.) Korm. rendelet]

Azerbajdzsan

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

Bahama

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (1973. évi 11. tvr.)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) [Vh.: 9/1995 (III. 8.) IM rendelet]

Bahrain

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

Banglades

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

Barbados

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (1973. évi 11. tvr.)

A tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. tvr.) Vh.ut. 7/1961 (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX. 13.) IM rendelet

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

Belarusszia

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (1973. évi 11. tvr.)

A polgári eljárásra vonatkozó, Hágában, az 1954. évi március hó 1. napján kelt nemzetközi egyezmény (1966. évi 8. tvr.); Vh.ut. 4/1966 (VI. 15.) IM rendelet.

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (140/1992 (X. 20.) Korm. rendelet

A tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. tvr.) Vh.ut. 7/1961 (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX. 13.) IM rendelet

Belgium

A jogi tájékoztatáscseréről szóló, Budapesten 1983. szeptember 5-én aláírt egyezmény (Közzétéve: Magyar Közlöny 1985. évi 33.)

A tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. tvr.) Vh.ut. 7/1961 (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX. 13.) IM rendelet

A gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról Hágában, az 1958. évi április hó 15-én aláírt egyezmény (1965. évi 7. tvr.); Vh.ut. 8/1965 (VII. 4.) IM rendelet

A kiadatásról és a bűnügyi jogsegélyről szóló Brüsszelben, 1983. évi május hó 11. napján aláírt egyezmény (1983. évi 28. tvr.)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (140/1992 (X. 20.) Korm. rendelet),

A polgári eljárásra vonatkozó, Hágában az 1954. évi március hó 1. napján kelt nemzetközi egyezmény (1966. évi 8. tvr.); Vh.ut. 4/1966 (VI. 15.) IM rendelet

A polgári eljárásról szóló, Hágában az 1954. évi március hó 1. napján kelt Egyezmény alkalmazásának megkönnyítésére irányuló, Brüsszelben 1983. május hó 11. napján aláírt Megállapodás [64/1984 (XII. 21.) MT rendelet]

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (1973. évi 11. tvr.)

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) [Vh.: 9/1995 (III. 8.) IM rendelet]

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv [kihirdette: 140/1992 (X. 20.) Korm. rendelet].

Beliz

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (1973. évi 11. tvr.)

Benin

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

A tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. tvr.) Vh.ut. 7/1961 (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX. 13.) IM rendelet

Bolívia

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

Bosznia-Hercegovina

A kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés, valamint az ezt módosító és kiegészítő, Budapesten 1986. évi április hó 25. napján aláírt szerződés (1969. évi 1. tvr., 1988. évi 1. tvr.); Vh.ut. 102/1969 (IK 3) IM utasítás

A polgári eljárásra vonatkozó, Hágában az 1954. évi március hó 1. napján kelt nemzetközi egyezmény (1966. évi 8. tvr.); Vh.ut. 4/1966 (VI. 15.) IM rendelet

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (1973. évi 11. tvr.)

A tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. tvr.) Vh.ut. 7/1961 (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX. 13.) IM rendelet

Botswana

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (1973. évi 11. tvr.)

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

Brazília

A közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt, Rio de Janeiroban 1883. május 21-én kötött államszerződés (1884. évi XXXVII. tc.)

A tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. tvr.) Vh.ut. 7/1961 (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX. 13.) IM rendelet

Brunei

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (1973. évi 11. tvr.)

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet.

Bulgária

A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Szófiában, 1966. évi május hó 16. napján aláírt szerződés, valamint az ezt módosító és kiegészítő Budapesten, 1981. évi szeptember hó 15-én aláírt jegyzőkönyv (1967. évi 6. tvr., 1983. évi 2. tvr.); Vh.ut. 103/1967 (IK 5.) IM utasítás

A szabadságvesztésre elítélt személyeknek büntetésük hazai végrehajtása céljából történő átadásáról szóló Berlinben, az 1978. évi május hó 19. napján kelt egyezmény (1979. évi 26. tvr.); Vh.ut. 114/1980 (IK 7.) IM utasítás

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) [Vh.: 9/1995 (III. 8.) IM rendelet]

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv [kihirdette: 140/1992 (X. 20.) Korm. rendelet].

Burkina Faso

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

A tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. tvr.) Vh.ut. 7/1961 (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX. 13.) IM rendelet

Chile

A tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. tvr.) Vh.ut. 7/1961 (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX. 13.) IM rendelet

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában 1980. október 25-én kelt egyezmény (1986. évi 14. tvr.); Vh.ut. 7/1988 (VIII. 1.) IM rendelet

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) [Vh.: 9/1995 (III. 8.) IM rendelet]

Ciprus

A polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten 1981. november 30-án aláírt szerződés (1983. évi 19. tvr.)

A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (1973. évi 11. tvr.)

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) [Vh.: 9/1995 (III. 8.) IM rendelet]

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv [kihirdette: 140/1992 (X. 20.) Korm. rendelet].

A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában 1980. október 25-én kelt egyezmény (1986. évi 14. tvr.); Vh.ut. 7/1988 (VIII. 1.) IM rendelet

A tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. tvr.) Vh.ut. 7/1961 (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957 (IX. 13.) IM rendelet

Costa Rica

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv [kihirdette: 140/1992 (X. 20.) Korm. rendelet].

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) [Vh.: 9/1995 (III. 8.) IM rendelet]

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. évi június hó 10. napján kelt egyezmény (1962. évi 25. tvr.); Vh.ut. 12/1962 (X. 31.) IM rendelet.

Cseh Köztársaság

A jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról szólóan létrejött, Bratislavában, az 1989. évi március hó 28. napján aláírt szerződés (1991. évi LXI. törvény)