2001. évi XX. törvény
2001. évi XX. törvény
a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról1
Az Országgyűlés
a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról (a továbbiakban: MFB Zrt.) a nemzetgazdaság előtt álló és állami részvételt is igénylő fejlesztési, beruházási feladatokat, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos különleges fejlesztési igényeket és forráskezelési feladatokat, továbbá az egyes állami és nemzetközi források hatékony felhasználásának követelményét szem előtt tartva
a következő törvényt alkotja:2
AZ MFB ZRT. ÁLTALÁNOS JOGÁLLÁSA3
1. § (1)4 Az MFB Zrt. egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet.
(2)5 Az MFB Zrt. részvényeinek száz százaléka a Magyar Állam tulajdonában van. A részvények elidegenítése, biztosítékul adása semmis.
(3)6 Az MFB Zrt. jegyzett tőkéje legalább 100.000.000.000,– Ft, azaz százmilliárd forint.
(4)7 Az MFB Zrt. székhelye Budapest.
(5)8 Az MFB Zrt.-re, az általa végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységre a gazdasági társaságokról szóló törvény9 (a továbbiakban: Gt.), illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(6)10 Az MFB Zrt. nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz.
AZ MFB ZRT. FELADATAI, TEVÉKENYSÉGI KÖRE11
2. §12 Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében – az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően – a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen
a) a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges közép- és hosszú lejáratú hazai és külföldi források, illetőleg támogatások bevonásában és közvetítésében;
b)13 a nemzetgazdasági szempontból kiemelt állami és önkormányzati fejlesztések, beruházások (így különösen az infrastrukturális, agrár, környezetvédelmi, munkahelyteremtő, oktatási, turisztikai, sport és szabadidős célú, valamint a strukturális és regionális különbségek kiegyenlítését, illetőleg vidékfejlesztést, a térség- és településfelzárkóztatást szolgáló), továbbá az ezekhez kapcsolódó más fejlesztések, beruházások, illetve az ezek bővítéséhez szükséges fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozásában;
c)14 a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek – ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások, valamint törvénnyel létrehozott – elkülönített állami pénzalapnak nem minősülő – vagyonkezelést is végző pénzalapok, továbbá a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók tevékenységének hitel- és tőkefinanszírozásában;
d)15 az európai uniós tagsághoz kapcsolódó állami és önkormányzati fejlesztések, beruházások pénzügyi lebonyolításában, valamint – külön jogszabályban szabályozott eljárás szerint – az Európai Közösség pénzeszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó feladatok (ideértve a támogatás közvetítést, illetve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytől történő forrásbevonást és közvetítést is) ellátásában;
e)16 az egyes állami, közösségi, illetőleg nemzetközi fejlesztési kifizetésekhez kapcsolódó feladatok (így különösen a fejlesztési célú kiadások, illetőleg támogatások közvetítésének, felhasználásának előkészítését, összehangolását, a kapcsolódó közreműködői feladatok ellátását, valamint a kifizetések felhasználásának elszámolását és értékelését) ellátásában;
f)17 a Kormány határozata alapján
1. az állami és a helyi önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése során, annak megvásárlásához,
2. a lakóépület felújításához a lakásszövetkezet, illetőleg a társasház tulajdonostársainak közössége részére,
3. a magyar állampolgárok, illetőleg legalább egy éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó természetes személyek fejlesztési beruházásaihoz
szükséges hitelek refinanszírozásában;
g)18 a Kormány határozata alapján az elemi kárt szenvedett térségben a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok és természetes személyek részére a kár következményeinek felszámolását szolgáló beruházások finanszírozásához szükséges hitel, illetve kölcsön formájában történő biztosításában;
h)19
i)20 a Kormány határozata alapján a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, valamint a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenységéhez szükséges hitelek, illetve kölcsönök finanszírozásában;
j)21 az arra jogosult pártoknak a működési feltételeiket szolgáló ingatlanok vásárlásához szükséges, külön törvényben szabályozott pénzkölcsön nyújtásában;
k)22 az 1. számú mellékletben meghatározott állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek hitel- és tőkefinanszírozásában, valamint az érdekükben történő bankgarancia nyújtásában;
l)23 a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlásában törvényben meghatározott állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében nemzetgazdasági szempontból jelentős fejlesztések, beruházások megvalósítása, bővítése, hatékonyságának növelése, valamint a versenyképesség javítása érdekében, különös tekintettel az agrárpiac fejlesztésének, a mezőgazdaság fenntartható fejlődésének, az agrár-innováció elősegítésének, az agrárfoglalkoztatás növelésének, a gazdálkodók integrációs együttműködésének biztosítására;
m)24 kormányhatározat alapján egyéb fejlesztési feladatok ellátásában.
3. §25 (1)26 Az MFB Zrt. kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódó üzletszerű tevékenységet végezhet.
(2)27 Az MFB Zrt. – az (1) bekezdésben meghatározott körben – az alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket végezheti:
a) betétek és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése kizárólag jogi személyektől;
b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;
c) pénzügyi lízing;
d) a 2. § b) és c) pontjában szereplő feladatához közvetlenül kapcsolódóan
1.28 pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása – a pénzforgalmi számlavezetés kivételével – kizárólag jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég és egyéni vállalkozó részére,
2. pénzforgalmi számlavezetés kizárólag olyan gazdasági társaság részére, amelyben az MFB Zrt. közvetlen tulajdonnal rendelkezik;
e) kezesség és bankgarancia, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
f) hitelreferencia szolgáltatása;
g) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;
h) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
i)29 pénzügyi szolgáltatás közvetítése.
(3)30 Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően – külön jogszabály, illetőleg az érintett minisztériumokkal, vagy más jogi személyekkel kötött szerződés alapján – az elkülönített állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból, illetőleg európai közösségi forrásokból finanszírozott operatív programokhoz kapcsolódó – elsődlegesen a közreműködő szervezetként végzett tevékenység eredményességét növelő – feladatokat láthat el, így különösen:
a) támogatott pályázatok kezelését;
b) döntés-előkészítést;
c) pénzügyi lebonyolítást;
d) monitoring végzését;
e) a forrásfelhasználás és a támogatott cél megvalósításának vizsgálatát;
f) európai közösségi források jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználásából származó követelések érvényesítését, ide nem értve az adók módjára történő behajtást;
g) tanácsadást; valamint
h) egyéb, az a)–g) pontokban foglaltakhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat.
(4)31 Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet és kockázati tőkealap által kibocsátott kockázati tőkealap-jegyet vásárolhat.
(5)32 Az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezet állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonos jogait – e törvény erejénél fogva – a Magyar Állam nevében az MFB Zrt. gyakorolja (a továbbiakban: tulajdonosi jogok gyakorlása). A tulajdonosi jogok gyakorlására a Gt. és a Ptk. rendelkezéseit a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett társasági részesedések tulajdonjogát az MFB Zrt. nem ruházhatja át, a részesedésekre vételi jogot, elővásárlási jogot szerződéssel nem alapíthat, biztosítékul azokat nem adhatja és más módon meg nem terhelheti, a gazdálkodó szervezetet végelszámolással nem szüntetheti meg.
(6)33 Kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott társasági részesedések tulajdonjogának – az erre feljogosított szervezet által történő – átruházása, biztosítékul adása vagy más módon történő megterhelése, a részesedésekre vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítása, illetve a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetése esetén kell az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, valamint annak végrehajtására kiadott más jogszabályok rendelkezéseit alkalmazni.
(7)34
(8)35
(9)36 Az MFB Zrt. saját vagyonát, illetve annak nyilvántartását el kell különíteni annak a vagyonnak a nyilvántartásától, amely felett e törvény erejénél fogva a Magyar Állam nevében az MFB Zrt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat (rábízott vagyon).
(10)37 Az MFB Zrt. a rábízott vagyon körébe tartozó állami vagyont az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő módon naturáliában (mennyiségben) és értékben, a keletkezés (aktiválás) időpontját is feltüntetve tartja nyilván. Ezen elkülönített nyilvántartás tételesen tartalmazza a társasági részesedések könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékvesztés összegét, és az azokban bekövetkezett változásokat is.
(11)38 Az értéken történő nyilvántartástól csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.
(12)39 Az MFB Zrt.-nek a 3. § (5) bekezdése alapján a Magyar Állam nevében végzett tulajdonosi joggyakorlásból eredő szervezeti működési költségeit a központi költségvetés biztosítja.
(13)40 Az MFB Zrt. a rábízott vagyon értékének megőrzéséről köteles gondoskodni.
(14)–(15)41
4. §42 (1) Az MFB Zrt. a 2. §-ban meghatározott feladatai ellátása érdekében pénzügyi szolgáltatási tevékenységet közvetlenül vagy más pénzügyi intézményen keresztül végezhet.
(2) Az MFB Zrt. beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési célú hitelen, illetőleg kölcsönön kívül kizárólag
a) immateriális javak,
b) befektetett pénzügyi eszköz,
c) befektetett eszközt terhelő általános forgalmi adó,
d) forgóeszközigény,
e) fejlesztési vagy forgóeszköz hitel, illetőleg kölcsön kiváltásának,
f) pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységének és
g) a tulajdonában álló, illetőleg a rábízott vagyon körébe tartozó gazdasági társaságok
finanszírozására
nyújthat hitelt, illetőleg kölcsönt.
(3)43 Az MFB Zrt. csak
a) a (2) bekezdésben meghatározott hitelhez, illetőleg kölcsönhöz,
b) támogatáshoz,
c) ajánlattételhez,
d) szolgáltatás nyújtásához,
e) vállalkozási szerződéshez
kapcsolódóan vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget.
(4) Az MFB Zrt. kizárólag akkor nyújthat hitelt, illetőleg kölcsönt, valamint csak akkor vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, ha annak visszafizetése, megtérülése az ügyletre vonatkozó üzleti, pénzügyi tervek alapján, illetőleg a rendelkezésre álló fedezetekre tekintettel biztosított. Ha mindez a 2. § b), k) és m) pontjában megjelölt feladatok teljesíthetőségét akadályozza, akkor ezen feladatok teljesítésének kell elsőbbséget biztosítani.
(5) Az MFB Zrt.
a) Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap [a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 7. pontja] által kibocsátott befektetési jegyet, és
b) Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű kockázati tőkealap-kezelő által kezelt kockázati tőkealap [a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 139. pontja] által kibocsátott kockázati tőkealap-jegyet
kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz kapcsolódóan, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából – közvetlenül vagy közvetetten – szerezhet, ha a befektetés megtérülése az alapkezelő által a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan vállalt garancia (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy az alapkezelő által a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan tett ígéret (tőke-, illetve hozamvédelem) alapján kellően biztosított.
AZ MFB ZRT. KÖLTSÉGVETÉSI
ÉS KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI44
Költségvetési kapcsolatok
5. §45 (1)46 Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Zrt. által
a)47 forrásszerzés céljából felvett hitelekből és kölcsönökből, valamint kötvénykibocsátásokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért;
b) a Kormány határozata alapján nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek teljesítéséért.
(2)48 Az Állam nevében, a Kormány határozata alapján, az államháztartásért felelős miniszter az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából felvett, éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan, azok euróban kifejezett összege tekintetében az MFB Zrt.-vel árfolyam-fedezeti megállapodást köthet.
(3)49 A költségvetési törvényben meg kell határozni:
a) az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából felvehető hitelek és kölcsönök, valamint a kibocsátott kötvények együttes állományának felső határát;
b) a Kormány határozata alapján az MFB Zrt. által nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek állományának felső határát;
c) az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából felvett, éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódó árfolyam-fedezeti megállapodások által fedezett források forintban számított, együttes állományának felső határát;
d)50 az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek és kölcsönök állományát, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és/vagy eszközoldali kamattámogatást biztosít.
(4)51 Az MFB Zrt. idegen devizában meghatározott, éven túli lejáratú forrásbevonását az államháztartásért felelős miniszterrel és a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterrel egyeztetve végzi.
(5)52 Az (1) bekezdésben szereplő kezességek vállalására, beváltására, nyilvántartására és a hozzájuk kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségre az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt, illetve annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokat – a (6) és (7) bekezdésben foglalt kivételekkel – kell alkalmazni.
(6)53 Az MFB Zrt. (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettségei biztosítékaként az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességen túlmenően a hitelező további fedezet előírására nem köteles.
(7)54 Az (1) bekezdés a) pontja alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel kapcsolatosan az állam kezességvállalási díjat nem számol fel.
(8)55 Az MFB Zrt. javára vagy érdekében fennálló állami kezességgel érintett alapjogviszony módosítása esetén az állami kezesség – az államháztartásért felelős miniszter külön hozzájárulása nélkül – az alapjogviszony változásához igazodva áll fenn, feltéve, ha a változás nem érinti a fennálló kezességvállalással biztosított alapjogviszonynak az állami kezességvállalásra vonatkozó jogszabályokban vagy kormányhatározatban rögzített feltételeit.
Az MFB Zrt. kormányzati kapcsolatai56
6. § (1)57 Az MFB Zrt. előző évi tevékenységéről a Magyar Államot mint tulajdonost képviselő miniszter (a továbbiakban: a tulajdonosi jogok gyakorlója) legkésőbb augusztus 31-ig beszámol a Kormánynak.
(2)58 A beszámolónak részletesen elemeznie kell az MFB Zrt. éves tevékenységét, a gazdálkodás célszerűségét és jövedelmezőségét. A beszámolónak tartalmaznia kell a pénzügyi, jövedelmi, vagyoni helyzet elemzését, az előző évben vállalt, a korábbi időszakról áthúzódó kötelezettségeket, valamint ezek esedékességének ismertetését és értékelését, továbbá a központi költségvetéssel való elszámolások eredményeit is.
(3)59 A Kormány a beszámoló alapján áttekinti az MFB Zrt. pénzügyi, jövedelmi és vagyoni helyzetét.
AZ MFB ZRT. MŰKÖDÉSE60
Az MFB Zrt. gazdálkodása61
7. § (1)62 Az MFB Zrt. tevékenységéhez illeszkedő jövedelmezőségi elvárásokat az éves üzleti tervben kell meghatározni.
(2)63 Az MFB Zrt. eredményéből osztalékot nem fizet, a felosztható eredményt az eredménytartalék növelésére kell fordítani.
Az MFB Zrt. prudens működésére vonatkozó
szabályok64
8. §65 (1)66 A Hpt. 79. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően az MFB Zrt. által
a) a hitelintézetekkel szembeni – ügyfelenként vagy ügyfélcsoportonként külön számított – kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének kettőszáz százalékát,
b) hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy egy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjaival szembeni együttes kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.
(2)67 Az MFB Zrt. esetében a Hpt. 69/B–69/E. §-ában, a Hpt. 76. §-ának (2)–(5) bekezdésében, a Hpt. 83. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(3)68 Az MFB Zrt. kizárólag
a) pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, árutőzsdei szolgáltatóban, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, befektetési alapkezelőben, tőzsdében, biztosítóban, viszontbiztosítóban, járulékos vállalkozásban, illetve nemzetközi pénzügyi szervezetben,
b) az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetben, illetőleg ezek jogutódjaiban,
c) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, kormányrendeletben meghatározott, 1990. január 1. napját követően részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetve állami, önkormányzati tulajdonban állt gazdálkodó szervezetben, illetőleg ezek jogutódjaiban,
d) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében alapított gazdasági társaságban,
e) átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából, illetőleg hiteltulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében jogi személyiségű gazdasági társaságban, vagy
f) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából jogi személyiségű gazdasági társaságban [Gt. 2. § (2) bekezdés]
szerezhet közvetlenül vagy közvetve tulajdonrészt.
(4)69 Az MFB Zrt. egy gazdasági társaságban – a (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott társaságok kivételével – közvetlenül, illetőleg közvetetten legfeljebb 50%–1 szavazat mértékű tulajdoni részesedéssel rendelkezhet.
(5)70 Az MFB Zrt. által egy gazdasági társaságba, illetve a társaság által ellenőrzött más gazdasági társaságba befektetett fejlesztési tőke összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.
(6)71 A Hpt. XIV. fejezete alkalmazásában az MFB Zrt. pénzügyi vállalkozásnak minősül.
8/A. §72 E törvény 1. és 2. számú mellékletében szereplő pénzügyi vállalkozásoknál, valamint e törvény 1. és 2. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetek részesedésével működő pénzügyi vállalkozásoknál igazgatóság nem működik kivéve, ha a tulajdonos (alapító), illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, vagy a közgyűlés másként rendelkezik. Egyszemélyes ügyvezetés esetén az igazgatóság jogait egy vezető tisztségviselő (vezérigazgató) gyakorolja. E rendelkezéseket 2010. július 1. napját követően létrehozott, illetve megszüntetett jogviszonyok tekintetében kell alkalmazni.
9. §73 (1) Az MFB Zrt. a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából
a) kockázati tőkealap által kibocsátott kockázati tőkealap-jegyet, és
b) zártkörű és zártvégű értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet
szerezhet.
(2) Az MFB Zrt. által egy befektetési alapba vagy kockázati tőkealapba befektetett fejlesztési tőke összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének húsz százalékát.
(3) Az MFB Zrt. által befektetési alapokba, illetőleg kockázati tőkealapokba befektetett fejlesztési tőke összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjét.
9/A. §74 A Hpt.-ben foglaltakon túl a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországán kívüli országban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, amelyben az állam, területi közigazgatási szervezet vagy helyi hatóság – külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetve – többségi részesedéssel rendelkezik, az MFB Zrt. részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélye és magyarországi fióktelep létesítése nélkül is nyújthat hitelt és pénzkölcsönt.
Az üzleti könyvek vezetése. Az éves beszámoló
10. §75 (1)76 Az MFB Zrt. köteles a tulajdonosi jogok gyakorlója által elfogadott – a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – éves beszámolót és az összevont (konszolidált) éves beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót és az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta.
(2)77 Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott beszámolóit legkésőbb június 15-ig köteles a tulajdonosi jogok gyakorlója elé terjeszteni. A tulajdonosi jogok gyakorlója a beszámolók elfogadásáról az előterjesztéstől számított 15 napon belül dönt.
AZ MFB ZRT. FELÜGYELETE78
11. § (1)79 Az MFB Zrt. felügyeletét – e törvény 13. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – a Felügyelet látja el.
(2) A Felügyelet az általa végzett vizsgálat eredményéről készült jelentést a tulajdonosi jogok gyakorlójának küldi meg, aki a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül azt a Kormány elé terjeszti.
AZ MFB ZRT. SZERVEZETE80
Az MFB Zrt. szervei81
12. §82 Az MFB Zrt. irányító, döntéshozó és ellenőrző szervei a tulajdonosi jogok gyakorlója, az igazgatóság és a felügyelő bizottság.
A tulajdonosi jogok gyakorlója
13. § (1)83 Az MFB Zrt.-ben a Magyar Államot mint egyszemélyes tulajdonost az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli.
(2)84 A tulajdonosi jogok gyakorlójának kizárólagos hatáskörébe – az e törvényben szereplő eltérésekkel – a Gt. 231. § (2) bekezdésében foglaltak tartoznak.
(3)85 Az MFB Zrt. gazdálkodásának célszerűségét, jövedelmezőségét és szakszerűségét a tulajdonosi jogok gyakorlója vizsgálja.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem érintik az állami ellenőrzés szerveinek jogszabályban meghatározott hatáskörét.
13/A. §86 (1) A Hpt. 44. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti engedély nem szükséges az MFB Zrt. vezető állású személyének, illetve ügyvezetőjének megválasztásához, illetve kinevezéséhez.
(2) Vezető állású személynek, illetve ügyvezetőnek az a személy választható meg, illetve nevezhető ki, aki megfelel a Hpt. 44. §-ában, illetve a 68. §-ában meghatározott feltételeknek azzal, hogy ügyvezetővé az a személy is megválasztható, illetve kinevezhető, aki rendelkezik hitelintézetnél, vagy szakosított hitelintézetnél szerzett legalább 10 éves szakirányú vezetői gyakorlattal.
(3) Vezető állású személy, illetve ügyvezető megválasztását, illetve kinevezését az MFB Zrt. a kinevezéstől számított 2 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésre a Hpt. 68. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(4) Amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a megválasztott, illetve kinevezett személy nem felel meg e törvényben, valamint a Hpt. 44. §-ában és 68. §-ában meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását, illetve a kinevezett személy felmentését.
(5)87 A jelen § rendelkezéseit e törvény mellékleteiben szereplő pénzügyi intézményekre, valamint az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezetek részesedésével működő pénzügyi intézményekre is megfelelően alkalmazni kell.
13/B. §88 Kizárólag a tulajdonosi jogok gyakorlójának engedélye szükséges az MFB Zrt. alapító okiratának módosításához a következő esetekben:
a) a cég nevének és székhelyének megváltoztatása,
b) az igazgatóság jogkörének módosítása.
Az igazgatóság
14. § (1)89 Az igazgatóság az MFB Zrt. ügyvezető szerve.
(2)90
(3)91 Az igazgatóság tagja és az igazgatóság tagjának közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] nem lehet európai parlamenti, országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő.
(4)92 Az igazgatóság 5–9 tagból áll. Az igazgatóság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója – öt éves időtartamra – nevezi ki és hívja vissza. Az igazgatóság élén az elnök áll. Az igazgatóság elnökét maga választja tagjai közül.
15. §93 (1) Az MFB Zrt. munkaszervezetének élén a szakosított hitelintézettel munkaviszonyban álló vezérigazgató áll.
(2)94 A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés és felmentés jogával együtt – a tulajdonosi jogok gyakorlója gyakorolja. A vezérigazgató megbízatásának időtartama alatt – a tulajdonosi jogok gyakorlójának erre vonatkozó külön döntése nélkül – az igazgatóság tagja. A vezérigazgatóra a 14. § (4) bekezdésében meghatározott, az igazgatóság tagjai megbízatásának időtartamára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni. Amennyiben az igazgatóság elnöke, valamint a vezérigazgató személye azonos, a vezérigazgató jogosult az elnök–vezérigazgató cím használatára.
(3)95 Amennyiben az igazgatóság tagja, vagy a vezérigazgató a megválasztása, illetve munkaviszonya létesítését megelőző 6 hónapon belül a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt, úgy rá a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 55. § (8) bekezdésében hivatkozott 55. § (7) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
A felügyelő bizottság
16. § (1)96 A felügyelő bizottság az MFB Zrt. ellenőrző szerve.
(2)97
(3)98 A felügyelőbizottság elnökét és tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg és hívja vissza.
(4)99
16/A. §100 Az MFB Zrt. könyvvizsgálóját a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg, határozott időtartamra.
Az MFB Zrt. alkalmazottai101
17. § (1)102 Az MFB Zrt. munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a Hpt.-ben meghatározott személyi feltételeknek megfelelő, büntetlen előéletű, cselekvőképes személlyel létesíthet, aki feladatainak ellátásához szükséges magas szintű elméleti ismeretekkel, gyakorlattal rendelkezik és megfelel az összeférhetetlenségi szabályoknak. Az alkalmazottakra vonatkozó részletes szabályokat az MFB Zrt. szervezeti-működési szabályzatában kell meghatározni.
(2)103 Az MFB Zrt. alkalmazottai kötelesek a feladatuk ellátása során tudomásukra jutott üzleti titkot, banktitkot és értékpapír-titkot megőrizni.
(3)104 Az MFB Zrt. feladatkörét érintő ügyben az üzleti titok megtartásának kötelezettsége alól az MFB Zrt. alkalmazottai részére a felmentést az MFB Zrt. vezérigazgatója adhatja meg.
Az összeférhetetlenség
18. § (1)105 Az MFB Zrt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagjaira, alkalmazottaira a Gt.-ben, a Hpt.-ben és a (2)–(6) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.
(2)106 Az MFB Zrt. alkalmazottai munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, valamint a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nem létesíthetnek.
(3)107 Az MFB Zrt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagjai, alkalmazottai pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhatnak.
(4)108 Az MFB Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve, ha
a) az MFB Zrt., vagy a Magyar Állam közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik a gazdasági társaságban,
b) helyi önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi részesedéssel rendelkezik a gazdasági társaságban,
c) a gazdasági társasággal szemben, javára vagy érdekében az MFB Zrt. – a 4. § (2), illetőleg (3) bekezdés szerint – kockázatot vállalt.
(5)109 Az MFB Zrt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben az (1)–(4) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A bejelentésekről az MFB Zrt. köteles nyilvántartást vezetni.
(6)110 Az MFB Zrt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagja által tett bejelentés esetén a tulajdonosi jogok gyakorlója, alkalmazott által tett bejelentés esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásban felszólítani az igazgatóság, felügyelő bizottság tagját, az alkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha a felszólított személy az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, akkor megbízása, munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya megszűnik.
Titoktartás111
18/A. §112 (1) Az MFB Zrt. esetében – az ügyfél személyére, valamint az ügylet összegére vonatkozó adatok kivételével – banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről az MFB Zrt. rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint az MFB Zrt. által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) Nem minősül banktitoknak az MFB Zrt. tulajdonában álló, illetőleg a rábízott vagyon körébe tartozó gazdasági társaságok tulajdonlásával, illetve tulajdonosi irányításával összefüggő az MFB Zrt. rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely e társaságok személyére, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi kapcsolataira vonatkozik.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
19. § E törvény a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba.
Felhatalmazás
20. §113 A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza azon gazdasági társaságokat, amelyekben az MFB Zrt. a 8. § (3) bek. c) pontja szerint tulajdont szerezhet.
21–22. §114
23. §115
24. §
1. számú melléklet a 2001. évi XX. törvényhez117
2. számú melléklet a 2001. évi XX. törvényhez118
A törvényt az Országgyűlés a 2001. május 8-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2001. május 23.
A preambulum a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. §-t megelőző alcím a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdése a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a 2010: LII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdése a 2010: LII. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 38. § (1) bekezdése alapján az MFB Zrt.-nek az 1. § (3) bekezdésében előírt minimális jegyzett tőke összeggel legkésőbb 2010. december 31. napján kell rendelkeznie.
Az 1. § (4) bekezdése a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. § (5) bekezdése a 2006: IV. törvény 351. § (2) bekezdésével megállapított, a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd a 2006: IV. törvényt.
Az 1. § (6) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 290. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. §-t megelőző alcím a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § a 2003: XXVIII. törvény 1. §-ával megállapított, a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § b) pontja a 2010: LII. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § c) pontja a 2011: XCVI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § d) pontja a 2006: LXV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § e) pontja a 2006: LXV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § f) pontját a 2004: XLVIII. törvény 141. § (1) bekezdése iktatta be, szövegét a 2005: LXVI. törvény 2. §-a állapította meg.
A 2. § g) pontját a 2005: LXVI. törvény 2. §-a iktatta be.
A 2. § h) pontját a 2006: LXV. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLX. törvény 18. §-a.
A 2. § i) pontját a 2007: LXXVI. törvény 1. §-a iktatta be.
A 2. § j) pontját a 2007: CVI. törvény 55. §-a iktatta be.
A 2. § k) pontját a 2008: LXXIV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLX. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § l) pontját a 2010: LII. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § m) pontját a 2010: CLX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 3. § a 2003: XXVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdés d) pont 1. alpontja a 2009: CXV. törvény 69. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdésének i) pontját a 2005: LXVI. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2009: CL. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 2006: LXV. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított, a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § új (4) bekezdését a 2007: LXXVI. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta. A (4) bekezdés szövege e módosító törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (4) bekezdését a 2006: LXV. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be. A (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta a 2007: LXXVI. törvény 2. §-a, szövege a 2011: CXCVI. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (6) bekezdését a 2010: LII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (7) bekezdését a 2010: LII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCVI. törvény 31. § k) pontja.
A 3. § (8) bekezdését a 2010: LII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLX. törvény 18. §-a.
A 3. § (9) bekezdését a 2010: LII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (10) bekezdését a 2010: LII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLX. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (11) bekezdését a 2010: LII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (12) bekezdését a 2010: LII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLX. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (13) bekezdését a 2010: LII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLX. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (14)–(15) bekezdését a 2010: LII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLX. törvény 18. §-a.
A 4. § a 2010: CLX. törvény – a Magyar Közlöny 2011. évi 1. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő – 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. §-t megelőző alcím a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § a 2003: XXVIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 2006: CXXI. törvény 18. §-ával megállapított, a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CLX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 2006: CXXI. törvény 18. §-ával megállapított, a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a 2006: CXXI. törvény 18. §-ával megállapított, a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdésének d) pontját a 2007: LXXVI. törvény 4. §-a iktatta be, szövege e módosító törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdése a 2010: LII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdése a 2012: CXIV. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (6) bekezdését a 2012: CXIV. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (7) bekezdését a 2012: CXIV. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (8) bekezdését a 2012: CLXXII. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be.
A 6. §-t megelőző alcím a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 2003: XXVIII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított, a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. A 2010: LII. törvény 38. § (3) bekezdése alapján a Magyar Államot mint tulajdonost képviselő miniszter a 6. § (1) bekezdése szerinti beszámolót 2010. évben legkésőbb október 15-ig köteles a Kormány elé terjeszteni.
A 6. § (2) bekezdése a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 6. § (3) bekezdése a 2003: XXVIII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított, a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. §-t megelőző alcím a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. §-t megelőző alcím a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § a 2003: XXVIII. törvény 6. §-ával megállapított, a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. A 7. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2010: CLX. törvény 5. §-a.
A 7. § (2) bekezdését a 2010: CLX. törvény 5. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta.
A 8. §-t megelőző alcím a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. § a 2003: XXVIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 94. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 94. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 2010: CLX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdése a 2010: CLX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (5) bekezdése a 2010: LII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (6) bekezdését a 2004: XLVIII. törvény 141. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8/A. §-t a 2002: XXIII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: XXVIII. törvény 21. §-a, újonnan a 2010: XC. törvény 148. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9. §-t megelőző címet és a 9. §-t a 2004: XLVIII. törvény 147. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte. A 9. §-t újonnan a 2007: LXXVI. törvény 6. §-a iktatta be, szövege ez utóbbi módosító törvény a 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9/A. §-t a 2012: CLXXII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § a 2003: XXVIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. A 2010: LII. törvény 38. § (2) bekezdése alapján az MFB Zrt. a 10. § (1) bekezdése szerinti beszámolóit 2010. évben legkésőbb augusztus 31-ig köteles a tulajdonosi jogok gyakorlója elé terjeszteni.
A 10. § (2) bekezdése a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. §-t megelőző alcím a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 2003: XXVIII. törvény 9. §-ával megállapított, a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése, a 2012: CLXXII. törvény 18. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. §-t megelőző alcím a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. §-t megelőző alcím a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. § a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a 2010: LII. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 160. §-a szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 2006: IV. törvény 351. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a 2003: XXVIII. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított, a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13/A. §-t a 2010: LII. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 40. §-a alapján a rendelkezést e módosító törvény mellékleteiben felsorolt, a Felügyelet alá tartozó gazdálkodó szervezetekre is alkalmazni kell.
A 13/A. § (5) bekezdését a 2010: XC. törvény 148. § (3) bekezdése iktatta be.
A 13/B. §-t a 2010: LII. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (1) bekezdése a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdését a 2004: XLVIII. törvény 147. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (3) bekezdése a 2010: LII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (4) bekezdése a 2013: LXXX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. §-t megelőző alcímet a 2002: XXIII. törvény 30. § a) pontja hatályon kívül helyezte. A 15. § a 2010: LII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a 2013: LXXX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a 2011: CCVIII. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdését a 2004: XLVIII. törvény 147. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (3) bekezdése a 2010: CLX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdését a 2003: XXVIII. törvény 21. §-a hatályon kívül helyezte.
A 16/A. §-t a 2002: XXIII. törvény 27. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: LII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 17. §-t megelőző alcím a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a 2005: LXVI. törvény 6. §-ával megállapított, a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 17. § (3) bekezdése a 2013: LXXX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a 2005: LXVI. törvény 7. §-ával megállapított, a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (4) bekezdése a 2010: CLX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (5) bekezdése a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (6) bekezdése a 2003: XXVIII. törvény 15. §-ával megállapított, a 2007: LXXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18/A. §-t meglőző alcímet a 2010: CLX. törvény 9. §-a iktatta be.
A 18/A. §-t újonnan a 2010: CLX. törvény 9. §-a iktatta be.
A 20. § a 2010: CLX. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 21–22. §-t és a 21. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 485. pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 485. pontja hatályon kívül helyezte.
A VIII. Fejezetet (24. §) a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 485. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú mellékletet a 2010: LII. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: XCVI. törvény 39. §-ával megállapított, a 2012: XLV. törvény 3. § (2) bekezdése, a 2013: LXXX. törvény 4. §-a szerint módosított szöveg. [A 2013: LXXX. törvény 4. §-ával elrendelt módosítás, amely szerint az 1. számú mellékletben a „HM VERGA Veszprémi Erdőgazdasági Zrt.” szövegrész helyébe „VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.” szöveg lép, nem vezethető át.]
A mellékletet a 2003: XXVIII. törvény 17. §-a iktatta be, megjelölését 2. számú mellékletre változtatta a 2010: LII. törvény 23. § (2) bekezdése, szövege a 2010: CLX. törvény 11. §-ával megállapított, a 2011: CXCVI. törvény 30. § (2) bekezdése, a 31. § k) pontja, a 2012: XLV. törvény 3. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. [Ez utóbbi módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a módosító törvény 5. §-a szerinti részvényátruházás részvénykönyvi bejegyzésének napján lép hatályba.]
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás