2001. évi CI. törvény
2001. évi CI. törvény
a felnőttképzésről1
Abból a célból, hogy az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az állam – e törvény keretei között – mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.
2. § (1) E törvény szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőttképzés intézmény- és támogatási rendszerét.
(2)2 A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
3. § (1) A törvény hatálya – a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed
a) a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre,
b)3 a (2) bekezdésben meghatározott felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra.
(2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység
a)4 az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá
b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.
(3)5
(4) E törvény hatálya nem terjed ki a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § szerint létrejött jogi személyre, kivéve ha
b) az alapítása kizárólag felnőttképzési tevékenység folytatása céljából történt.
(5)6 E törvény hatálya nem terjed ki az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 115. § (2) bekezdés a)–c) pontjai szerinti egészségügyi ágazati képzésekre.
3/A. §7
3/B. §8 A közoktatási intézmény felnőttképzési tevékenységéből származó nyereségének felhasználására a Ktv. 38. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a nyereség a közoktatási intézményben tanulók díjazására nem használható fel.
A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA
ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE
A felnőttképzés irányítása
4. § (1)9 A Kormány a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásával, valamint ellenőrzésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásáért felelős szervet rendeletben jelöli ki.
(2)10 A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai körében rendeletben határozza meg
a)11 a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának, illetve a külföldi szolgáltatók akkreditációja tekintetében az átjárhatóság és a kölcsönös elismerés biztosításának;12
b) a felnőttképzési normatív támogatások igénybevételének és a IV. rész szerint támogatott képzést folytató intézménynek az állami támogatással kapcsolatos kötelezettségeinek13
szabályait.
(3)14 A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg:
a)15 a felnőttképzési tevékenység folytatásának részletes szabályait, a bejelentés részletes szabályait, a felnőttképzési tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a 9. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának a szabályait;16
b)17 az intézmény és program akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályait, valamint – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – az akkreditációs eljárási díjak körét, mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait;18
c)19 az Országos Képzési Jegyzékbe (a továbbiakban: OKJ) tartozó szakképesítések esetén a gyakorlati foglalkozás teljesítésének részletes szabályait;
d)20 a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;
e)21 az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok felnőttképzési minősítési rendszerei közül a Magyar Köztársaságban akkreditáltként elismerhetőeket, illetve a minősítési rendszerek elemei közül az elfogadhatóakat,
f)22 az e törvény szerinti felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,23
g)–h)24
i)25
(4)26 Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(5)27 Aki a (4) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(6)28 A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
4/A. §29 (1) A miniszter a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács30
5. §31 A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) a miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik. A Tanács összetételét, feladatait külön jogszabály határozza meg.
6. §32
Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet33
7. §34 Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet ellátja az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.
A felnőttképzési tevékenység folytatásának feltételei35
8. §36 (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok felnőttképzési tevékenységet akkor folytathatnak, ha megfelelnek az e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. Aki felnőttképzési tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek. E rendelkezést a felnőttképzési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv a felnőttképzési tevékenység végzésére jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a felnőttképzési tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. Amennyiben a bejelentés alapján vagy egyéb esetben lefolytatott ellenőrzése alapján az állami foglalkoztatási szerv megtiltja az érintett intézménynek a felnőttképzési tevékenység folytatását, azonban a felnőttképzési intézmény a képzést már megkezdte, az ezzel összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kárért a felnőttképzési intézményt terheli a felelősség.
9. § (1) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza:
a)37 a felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, cégjegyzékszámát, illetve bírósági nyilvántartásba vételének számát, székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon- és faxszámát, elektronikus levelezési címét, vezetőjének nevét,
b) közoktatási intézmény esetén az OM azonosító számot,
c) a nyilvántartásba vételi számot,
d) a nyilvántartásba vétel időpontját,
e)38
f) a tervezett felnőttképzési tevékenységnek a 3. § (2) bekezdés szerinti célját, illetve a tervezett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formáját,
g)39 nyelvi képzés esetén a nyelv(ek) megnevezését,
h)40 a hatósági jellegű képesítésekre felkészítő képzések, valamint az államilag nem elismert képesítést nyújtó szakmai célú képzés esetén a képzés megnevezését, az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés megnevezését és azonosítási számát,
i)41 általános képzés esetén a képzés megnevezését,
j)–k)42
l)43 a nyilvántartásból való törlés időpontját és okát.
(2) A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írott tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni.
(3)44 A 8. § (1) bekezdésében foglalt bejelentéssel egyidejűleg a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(4)45 A felnőttképzést folytató intézmények jegyzéke nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján havonta közzéteszi. A nyilvántartás adatait és a bejelentéshez mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén egyébként bárki megtekintheti, azokról feljegyzést, illetve – igazgatási szolgáltatási díj ellenében – másolatot készíthet.
(5)46
A felnőttképzési intézmények ellenőrzése
10. §47 (1)48 Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény
a)49 bejelentési kötelezettségének eleget tett-e, így különösen
aa)50
ab)51 a valóságnak megfelelnek-e a bejelentésben, illetve a nyilvántartásban szereplő adatok,
ac)–ae)52
b) felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy
ba)53 rendelkezik-e képzési programmal, az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére felkészítő képzés esetén a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő tárgyi, személyi feltételekkel, képzési programmal, és képzéseit ennek megfelelően folytatja-e,
bb) rendelkezik-e a képzések – képzési programnak megfelelő – lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
bc) megkötötte-e a képzésben résztvevőkkel az e törvénynek megfelelő tartalmú felnőttképzési, illetve a 20. § (4) bekezdés szerinti szerződést, és személyi adataik kezelése megfelel-e a 28. §-ban foglaltaknak,
bd) vezeti-e megfelelően a képzés megvalósításával összefüggő, a 10/A. §-ban előírt dokumentumokat,
be)54 biztosítja-e az intézmény felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatókhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést, továbbá nyilvántartási számának a 9. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokon történő megjelenítését,
bf) biztosítja-e – a 17. § (2) bekezdés alapján – az előzetesen megszerzett tudás mérését, értékelését, és ennek eredményét figyelembe veszi-e a képzés tartalmának, illetve folyamatának egyénre szabott alakításában,
bg)55
bh)56 OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozást a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatja-e.
(2)57 Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, felszólítja a bejelentés megtételére, és a felszólítással egyidejűleg a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösének megfelelő összegű bírságot szab ki. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzési intézmény a bejelentési kötelezettségének ismételten nem tett eleget, az e bekezdésben meghatározott összegű minimálbér tízszeresének megfelelő összegű bírságot szab ki.
(3)58
(4)59 A tevékenységfolytatási tilalmat kimondó határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.
(5)60 Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vagy a felnőttképzési tevékenységét az állami foglalkoztatási szerv tiltó határozata ellenére folytatja, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv – szükség esetén a 4. § (5) bekezdése szerinti felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő véleményének a beszerzését követően – a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szabhat ki, figyelemmel a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekre. Amennyiben a felnőttképzési intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, vagy a felnőttképzési tevékenységet jogellenesen tovább folytatja, illetve ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre, a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi.
(6)61 A felnőttképzési intézmény jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az intézmény:
a) nem köti meg a 20. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést,
b) nem rendelkezik a 16. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú képzési programmal,
c) a felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja, attól a képzésben részt vevő hozzájárulása nélkül jelentősen eltér,
d) a 9. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nyolc napon belül nem tesz eleget.
(7)62 Az állami foglalkoztatási szerv a jogszabályban meghatározott esetekben a felnőttképzést folytató intézményt a nyilvántartásból törli.
(8)63 Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdés bh) alpontjában meghatározott ellenőrzési tevékenységét a gyakorlati foglalkozás helye szerint illetékes területi gazdasági kamara – külön jogszabályban meghatározottak szerint történő – bevonásával látja el.
(9)64 Az állami foglalkoztatási szerv által kiszabott bírságot az MPA lebonyolítási számlájára kell befizetni. A befizetett bírság teljes összege az MPA képzési alaprészét illeti meg.
10/A. §65 A felnőttképzési intézménynek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és – az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében – öt évig megőriznie:
a) az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, illetve konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel esetlegesen elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumot,
b) a képzésben részt vevő felnőtt Fktv. 28. §-a alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához – a résztvevő oldaláról – szükséges feltételek meglétét igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzési intézmény által hitelesített másolatait,
c)66 a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,
d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét, illetve a képzés elvégzését igazoló bizonyítványának (oklevél, tanúsítvány, igazolás stb.) annak kiállítója által hitelesített másolatát, illetve a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,
e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló (alvállalkozói, megbízási, bérleti stb.) szerződések egy eredeti példányát,
f) a 28. § (2) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát.
11. §67
A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja
12. § (1)68 A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik akkreditálásukat. Az intézményi akkreditáció célja – a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében – annak biztosítása, hogy az intézmény az általa meghirdetett felnőttképzési tevékenységet az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze.
(2)69 A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) akkreditációs eljárás lefolytatása alapján kiadja az akkreditációs tanúsítványt.
(3)70 Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal rendelkezzen, továbbá, hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson.
(4)71 A felnőttképzést folytató intézményakkreditációja négy év elteltével hatályát veszti.
(5)72 A felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmet az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez kell benyújtania.
(6)73 A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv a szakirányú továbbképzést, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzést folytató felsőoktatási intézmények – külön jogszabályban meghatározott tartalmú – jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzék szerinti felsőoktatási intézmények számára – akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül – intézményakkreditációs tanúsítványt ad ki.
(7)74 Amennyiben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtása keretében történő felnőttképzési tevékenységét akkreditáltatni kívánja, az akkreditáció iránti kérelmében a valamely EGT-állam által elismert minősítési rendszer igazolása esetén kizárólag azoknak a követelményeknek való megfelelést szükséges igazolnia, amelyeket az adott állam követelményei nem tartalmaznak.
(8)75
(9)76 A FAT a közoktatási feladatot ellátó – más jogszabályban meghatározott – közoktatási intézmény intézményakkreditációs kérelme esetén egyszerűsített eljárást folytat le. Az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás alapjául szolgáló egyéb esetek körét és az eljárás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
(10)77 Az akkreditációs eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat köteles fizetni.78
A Felnőttképzési Akkreditáló Testület
13. § (1)79 A FAT a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációja iránti kérelemről közigazgatási hatósági eljárás keretében két hónapon belül dönt. A FAT döntése ellen a miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani.
(2)80 A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az intézményi, illetve a program akkreditációjának visszavonásáról. Az akkreditáció visszavonása esetén – az erre okot adó körülmény feltárásától számított – egy évig a felnőttképzési intézmény intézményakkreditáció iránti, valamint ugyanazon tartalommal és megnevezéssel programakkreditáció iránti kérelmet nem nyújthat be.
(3) A FAT független szakmai testület.
(4)81 A FAT legfeljebb 15 tagból áll. Tagjait a miniszter nevezi ki – az elnök kivételével – hároméves időtartamra. A FAT a miniszter, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzési szakmai szervezetek képviselőiből, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül kinevezett személyekből áll. Nem lehet a FAT tagja, aki e törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felnőttképzést folytató szervezetnek, illetve e szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa.
(5)82 A FAT tagjainak névsorát a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.
(6)83 A FAT elnökét – a tagok közül – a miniszter nevezi ki négyéves időtartamra.
(7)84 A FAT működése során figyelembe veszi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MFAB) határozatait és javaslatait, továbbá biztosítja az MFAB képviselőjének a testületi üléseken tanácskozási joggal történő részvételét.
(8)85 A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a FAT működése felett.
Szakmai tanácsadó testület
14. §86
Az éves képzési terv
15. §87
A képzési program tartalma és akkreditációja
16. § (1) Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni.
(2) A képzési program tartalmazza:
a) a képzés során megszerezhető kompetenciát,
b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
c) a tervezett képzési időt,
d)88 a képzés formáit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás),
e)89 a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot,
f) a maximális csoportlétszámot,
g) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,
h) a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.
(3)90 Az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló, valamint az akkreditált képzési program felépítése moduláris szerkezetű.
17. § (1) A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez.
(2) A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.
18. §91
19. § (1)92 A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik képzési programjaik akkreditálását. A programakkreditáció célja, hogy – a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében – a képzési program biztosítsa a megszerezni kívánt kompetenciának az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelmények szerint történő elsajátítását.
(2)93 A programakkreditáció hatályának időtartama legalább 2, legfeljebb 5 év lehet. A FAT a programakkreditáció alapjául szolgáló feltételek fennállása esetén kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.
(3)94 A más törvény felhatalmazása alapján akkreditált, vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programot az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.
(4)95
(5)96 Az egyházi felnőttképzési intézmények és képzési programjaik akkreditálása során a hittudományokra, illetve kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.
(6)97 A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv a szakirányú továbbképzési programok, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzési programok – külön jogszabályban meghatározott tartalmú – jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzékben feltüntetett képzési programokra vonatkozóan – akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül – programakkreditációs tanúsítványt ad ki.
A felnőttképzési szerződés
20. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt.
(2)98 A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:
a)99 a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdésének f)–i) pontjában meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,
b) a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit,
c) az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben résztvevőt érintő következményeket,
d) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
e)100 a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat,
f)101 a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,
g)102 a képzési díj – külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
h)103 állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén
ha) a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,
hb) a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmény kötelezettségvállalását a 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel biztosítására, valamint
i)104 a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,
j)105 mindazt, amit külön kormányrendelet előír;
k)106 a felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vételének elmaradásával, illetve a tevékenysége folytatásának megtiltásával összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kár viselésére vonatkozó rendelkezéseket.
(3)107 A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni.
(4)108 A (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak alapján a felnőttképzési intézménynek azon résztvevőkkel is – a polgári jog általános szabályai szerint – szerződést kell kötnie a képzésre vonatkozóan, akik a tankötelezettségük teljesítése, illetve iskolarendszerű képzésben való részvételük mellett felnőttképzésben is részt vesznek. Tanköteles tanulóval államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre felnőttképzési szerződés nem köthető.
20/A. §109
FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK
A támogatások általános szabályai
21. § (1)110 A felnőttképzést az állam a 22–27. §-okban foglaltak szerint támogatja.
(2) A felnőttképzés támogatásának államháztartási forrásai:
a) a központi költségvetés,
b) a szakképzési hozzájárulásnak a felnőttképzésre elszámolható része,
c)111 az MPA foglalkoztatási és képzési alaprészei.
d)112
(3)113 Az (2) bekezdésben meghatározott, valamint az európai uniós források terhére – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag olyan felnőttképzési intézmény támogatható, amely
a)114 a támogatás teljes időtartama alatt biztosítja, hogy a FAT által kiállított, hatályos intézményakkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezzen, és
b) a külön jogszabályban előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette,
c)115
(4)116 A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel a 29. § 13. pontjában meghatározott belső képzések támogatása esetében nem alkalmazható.
(5)117 A (3) bekezdésben meghatározott feltételt a szakképzési hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére a szakképzési hozzájárulás terhére szervezett képzés költségei elszámolása során akkor kell alkalmazni, ha a képzés – külön jogszabályban meghatározottak szerint – részben vagy egészben külső képzés formájában valósul meg.
(6)118 A (3) bekezdésben meghatározott források terhére nyújtott képzési célú támogatások esetében a – külön jogszabályban meghatározott – rész-szakképesítés nem minősül az első, állam által elismert szakképesítésnek.
(7)119 A (3) bekezdésben meghatározott források terhére támogatás nyújtható olyan nem magyar állampolgárnak is, aki
a)120 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben121 meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, vagy
b)122 a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény123 hatálya alá tartozik és bevándorolt, letelepedett, befogadott, illetőleg hontalan, vagy
c) a menedékjogról szóló törvény alapján menekült vagy menedékes jogállású.
Felnőttképzési normatív támogatás
22. §124 (1) Az állam a fogyatékkal élő felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújthat.125 Ennek keretében a fogyatékkal élők számára – a költségvetésben meghatározott előirányzat mértékéig, a külön jogszabályban meghatározott feltételek és a támogatási igények kielégítésére meghatározott sorrend szerint – díjmentesen biztosítja a felnőttképzést folytató intézményben folyó, szakmai, nyelvi és általános képzést.
(2) Felnőttképzési normatív támogatásban kizárólag a 12. § szerint akkreditált és – külön jogszabályban meghatározottak szerint – a minisztériummal a felnőttképzési támogatásról szóló megállapodást megkötött felnőttképzést folytató intézmény részesülhet.
(3) Általános, nyelvi, valamint az OKJ-ban nem szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén a normatív támogatás igénybevételének feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is.
(4) Amennyiben a támogatott képzésben részt vevő és ezt követően sikeres vizsgát tevő fogyatékkal élő felnőttek száma nem éri el a külön jogszabályban meghatározott mértéket, úgy a felnőttképzést folytató intézmény a külön jogszabályban meghatározottak szerint a támogatás visszafizetésére köteles.
(5)126 Fogyatékkal élő felnőtt egyidejűleg egy támogatott képzésben vehet részt, és három naptári év alatt legfeljebb két képzéséhez nyújtható felnőttképzési normatív támogatás az (1)–(4) bekezdés alapján. Az értelmi, súlyosan-halmozottan fogyatékos, autista személyek általános célú képzésére a korlátozás nem vonatkozik.
23. §127
Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása
24. §128 (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. §-ában meghatározott esetekben és feltételekkel a felnőtt képzése az MPA terhére támogatásban részesíthető.
(2)129 Az (1) bekezdés alapján a 12. § szerint akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, továbbá a 29. § 13. pontja szerinti belső képzést biztosító intézmény által szervezett képzésben részt vevő felnőtt képzése támogatható.
Saját munkavállaló képzésének támogatása
25. §130 A munkavállaló felnőtt képzését a munkaadó az Szht.-ban meghatározott módon és mértékben támogathatja.
A felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása131
26. § (1)132 Az MPA képzési alaprésze központi keretének felnőttképzési célra fordítható része – külön jogszabályban meghatározottak szerint – felhasználható
a) az e törvény hatálya alá tartozó képzések támogatására,
b) a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények technikai feltételei fejlesztésének támogatására,
c) a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység támogatására,
d) az Európai Unió felnőttképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz.
(2)133 Az (1) bekezdésben meghatározott célok támogatására kötött szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a szerződést kötő felek
aa) nevét (cégnevét), önkormányzat vagy önkormányzatok társulása esetén az önkormányzat vagy társulás nevét,
ab) székhelyét, lakcímét,
ac) statisztikai számjelét,
ad) adószámát, adóazonosító jelét,
ae) képviseletére jogosult, illetve a szerződés teljesítésével összefüggésben eljáró személy nevét,
b)134 a támogatott cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát vagy bírósági nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát, valamint felnőttképzési intézmény esetén akkreditációs számát,
c)135 a támogatásban részesülőnek az állami adóhatóságnál bejelentett azt a pénzforgalmi számlaszámát és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának megnevezését, – önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott támogatott esetében a költségvetési elszámolási számlaszámát – ahova a támogatás összege átutalható,
d) a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását,
e) a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését,
f) a támogatott program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját,
g) a támogatottnak a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó kötelezettségeit, feladatait,
h) a támogató szerződéstől való elállásának, illetve felmondásának eseteit,
i) a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának jogkövetkezményeit,
j) a támogatott nyilatkozatát arról, hogy nincs lejárt határidejű, az államháztartással összefüggő jogszabályok szerinti köztartozása.
27. §136
Statisztikai adatnyilvántartás és -szolgáltatás
28. § (1)137 A felnőttképzést folytató intézmények e törvény mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Az adatok statisztikai célra, illetve a felnőttképzési intézmény e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében felhasználhatók és személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
(2)138 A felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységéről a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény előírásai szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett.
(3)139 A felnőttképzési intézmények a 21. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzéseik tekintetében, e törvény melléklete 1. pontjának bd) és ca) alpontjaiban meghatározott adatokról – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – jelentést szolgáltatnak a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére.
(4)140 A 21. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzésben részt vevő felnőtt – feltéve, hogy foglalkoztatási jogviszonyt nem létesített vagy önfoglalkoztatóvá vált – köteles a képzés befejezését követő három éven át – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan adatot szolgáltatni, illetve közölni, hogy milyen vállalkozást végez.
(5)141 A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a foglalkoztatót terheli, amennyiben a felnőtt a képzés befejezését követően foglalkoztatási jogviszonyt létesít. A foglalkoztatónak – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a felnőtt hol állt munkába, milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.
28/A. §142
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
29. § E törvény alkalmazásában:
1. Intézmény-akkreditáció: a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenységnek, az intézmény irányítási és döntési folyamatok szabályozottságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
2. Program-akkreditáció: a képzési célnak való megfelelés (különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására), a megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai/andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
3.143 Távoktatás: az oktatásnak az a formája, amely alkalmazása esetén a tananyaggal való megismerkedés, a tananyag elsajátítása és az elsajátított tudásról történő számadás a felnőttképzésben résztvevő önálló tevékenységét igényli. A távoktatás során a tanulás közvetett irányítása valósul meg, amely megköveteli a tananyagok speciális felépítését, az azokhoz való hozzáférés technikájának biztosítását, a tanulási folyamat a felnőttképzésben résztvevő által történő ellenőrzésének lehetőségét. A távoktatás időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a képzésben részt vevő felnőttel kötött felnőttképzési szerződésben a felnőttképzést folytató intézmény határozza meg. A távoktatás megvalósulhat hagyományos levelező oktatás keretében vagy infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználásával.
4. Általános célú képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.
5. Felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.
6. Hátrányos helyzetű felnőtt: olyan felnőtt, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható.
7.144 A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul.
8.145 Fogyatékkal élő felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott, a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
9. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.
10. Kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.
11. Munkanélküli felnőtt: az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott természetes személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
12.146 Elméleti tanóra: a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége.
13.147 Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy.
14.148 Nem formális tanulásnak minősül a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez.
15.149 Gyakorlati foglalkozás: a képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának elsajátítását biztosítja.
16.150 Konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató (tutor) közötti megbeszélés, mely elektronikus formában is megvalósulhat.
17.151 Modul: Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni.
18.152 Moduláris rendszer: Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.
19.153 Szakmai képzés: olyan képzés, amely valamely foglalkozás, munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul.
20.154 Felnőttképzési tevékenység megkezdése: a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység tényleges megkezdése vagy a felnőttképzési tevékenységnek a felnőttképzési intézmény általi meghirdetése.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. § (1) E törvény – a (2) bekezdés kivételével – 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2)155 A 22., 24. §, a 27. §-a és a 28. § (2) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.
(3)156
(4)157
(5)158
(6)159
(7)160 E törvény
a) az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/38/EK irányelvének,
b) a Tanács a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelvének,
c) a Tanács a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló 2004/83/EK irányelvének,
d) a Tanács a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK irányelvének
való megfelelést szolgálja.
Melléklet a 2001. évi CI. törvényhez161
A törvényt az Országgyűlés a 2001. december 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2001. december 24.
A 2. § (2) bekezdése a 2005: CXXXIX. törvény 173. § a) pontja, a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CV. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdésének a) pontja a 2007: CII. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdését a 2003: CVI. törvény 18. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (5) bekezdését a 2007: CII. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLXXIII. törvény 109. §-ával megállapított szöveg.
A 3/A. §-t a 2005: CXXXIX. törvény 173. § b) pontja iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXIV. törvény 50. § (9) bekezdésének c) pontja.
A 3/B. §-t a 2007: CII. törvény 15. §-a iktatta be.
A 4. § új (1) bekezdését a 2006: CXIV. törvény 19. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (1)–(2) bekezdés számozását (2)–(3) bekezdésre változtatva.
A 4. § (1) bekezdése a 2003: CVI. törvény 18. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. A 4. § eredeti (1) bekezdésének számozását a 2006: CXIV. törvény 19. § (1) bekezdése (2) bekezdésre változtatta. A 4. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdésének a) pontja a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.
Lásd a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendeletet, a 123/2007. (V. 31.) Korm. rendeletet, a 308/2009. (XII. 28.) Korm. rendeletet.
A 4. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2003: CVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. A 4. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta és bevezető szövegét módosította a 2006: CXIV. törvény 19. § (1)–(2) bekezdése. A 4. § (3) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdésének a) pontja a 2009: LVI. törvény 262. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (3) – eredeti (2) – bekezdésének b) pontja a 2003: CVI. törvény 2. §-ával megállapított, valamint a 2006: CXIV. törvény 50. § (10) bekezdésének f) pontja, a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdésének c) pontját a 2006: CXIV. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdésének d) pontját a 2009: LVI. törvény 262. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. § (3) bekezdésének e) pontját a 2009: LVI. törvény 262. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. § (3) bekezdésének f) pontját a 2009: LVI. törvény 262. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. § (3) bekezdés g)–h) pontját a 2009: XCVIII. törvény 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CV. törvény 129. § (2) bekezdés a) pontja.
A 4. § (3) bekezdés i) pontját a 2009: XCVIII. törvény 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: XXXVII. törvény 3. § (2) bekezdése.
A 4. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 262. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXLIX. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 262. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 262. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 4/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 84. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. §-t megelőző alcím a 2006: CXIV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § a 2006: CXIV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 6. §-t a 2006: CXIV. törvény 50. § (9) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. §-t megelőző alcím a 2006: CXIV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § a 2006: CXIV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 8. §-t megelőző alcím a 2009: LVI. törvény 262. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8. § a 2009: LVI. törvény 262. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (1) bekezdésének a) pontja a 2003: CVI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 263–264. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (1) bekezdésének e) pontját a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (1) bekezdésének g) pontja a 2006: CXIV. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 264. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (1) bekezdésének h) pontja a 2009: LVI. törvény 262. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (1) bekezdésének i) pontja a 2009: LVI. törvény 262. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (1) bekezdésének j)–k) pontját a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (1) bekezdésének l) pontja a 2009: LVI. törvény 264. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (4) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § a 2003: CVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 50. § (8) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult közigazgatási hatósági ügyekben kell alkalmazni.
A 10. § (1) bekezdésének a) pontja a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (1) bekezdésének aa) alpontját a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (1) bekezdésének ab) alpontja a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (1) bekezdésének ac)–ae) alpontját a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (1) bekezdésének ba) alpontja a 2009: LVI. törvény 262. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (1) bekezdésének be) alpontja a 2009: LVI. törvény 262. § (8) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (1) bekezdése b) pontjának bg) alpontját a 2007: CII. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 264. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (1) bekezdése b) pontjának bh) alpontját a 2007: CII. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.
A 10. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 262. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (4) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének c) pontja, a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 262. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § új (6) bekezdését a 2007: CII. törvény 16. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6)–(8) bekezdésének számozását (7)–(9) bekezdésre változtatta. A 10. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 262. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2007: CII. törvény 16. § (4) bekezdése, szövege a 2011: CV. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2007: CII. törvény 16. § (4) bekezdése, szövege a 2009: LVI. törvény 262. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2007: CII. törvény 16. § (4) bekezdése, szövege a 2009: LVI. törvény 262. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10/A. §-t a 2006: CXIV. törvény 24. §-a iktatta be, bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 264. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10/A. § c) pontja a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 11. §-t és az azt megelőző alcímet a 2005: LXX. törvény 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 12. § (1) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 264. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (4) bekezdése a 2007: CII. törvény 42. § (10) bekezdésének b) pontja, a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (5) bekezdése a 2003: CVI. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (6) bekezdése a 2007: CII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § új (7) bekezdését a 2003: CVI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. A (7) bekezdést a 2005: CXXXIX. törvény 173. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVI. törvény 262. § (11) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (8) bekezdését a 2011: CV. törvény 129. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (9) bekezdését a 2003: CVI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: XCVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. november 21. napját követően elindított intézményakkreditációk tekintetében kell alkalmazni.
A 12. § eredeti (7) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta a 2003: CVI. törvény 9. § (2) bekezdése.
Lásd a 7/2002. (XII. 6.) FMM rendeletet.
A 13. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 24. §-ával megállapított, valamint a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének h) és j) pontja, a 2009: LVI. törvény 263–264. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (2) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított, a 2007: CII. törvény 42. § (10) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (4) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 262. § (12) bekezdése és 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (5) bekezdése a 2003: CVI. törvény 18. § (4) bekezdésének c) pontja, a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének c) pontja, a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (6) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 26. § (3) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (7) bekezdése a 2007: CII. törvény 42. § (10) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (8) bekezdése a 2003: CVI. törvény 18. § (4) bekezdésének a) pontja, a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. §-t a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 15. §-t a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 16. § (2) bekezdésének d) pontja a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 16. § (2) bekezdésének e) pontja a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 16. § (3) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 27. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 50. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést OKJ-s képzések esetében az egyes szakképesítésekre vonatkozóan kiadásra kerülő szakmai és vizsgakövetelmények kiadását követően, nem OKJ-s képzések esetében a 2007. január 1. napját követően elindított képzések tekintetében kell alkalmazni.
A 18. §-t a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 19. § (1) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 28. §-ával megállapított, a 2007: CII. törvény 42. § (10) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a 2003: CVI. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 19. § (3) bekezdése a 2003: CVI. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított, első mondata a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének h) pontja, a 2007: CII. törvény 42. § (7) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § új (4) bekezdését a 2003: CVI. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. A 19. § (4) bekezdését a 2006: CXIV. törvény 50. § (9) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: CVI. törvény 12. § (2) bekezdése.
A 19. § (6) bekezdését a 2007: CII. törvény 18. §-a iktatta be.
A 20. § (2) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 50. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napját követően elindított képzések tekintetében kell alkalmazni.
A 20. § (2) bekezdésének a) pontja a 2007: CII. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.
A 20. § (2) bekezdésének új e) pontját a 2007: CII. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti e)–i) pont jelölését f)–j) pontra változtatta.
A 20. § (2) bekezdésének eredeti e) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2007: CII. törvény 19. § (2) bekezdése.
A 20. § (2) bekezdésének eredeti f) pontjának jelölését g) pontra változtatta a 2007: CII. törvény 19. § (2) bekezdése.
A 20. § (2) bekezdésének eredeti g) pontjának jelölését h) pontra változtatta a 2007: CII. törvény 19. § (2) bekezdése, szövege a 19. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdésének eredeti h) pontjának jelölését i) pontra változtatta a 2007: CII. törvény 19. § (2) bekezdése.
A 20. § (2) bekezdésének eredeti i) pontjának jelölését j) pontra változtatta a 2007: CII. törvény 19. § (2) bekezdése, szövege a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 20. § (2) bekezdésének k) pontját a 2009: LVI. törvény 262. § (13) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 20. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 264. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 20. § (4) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 50. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napját követően elindított képzések tekintetében kell alkalmazni.
A 20/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: XCVIII. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CV. törvény 129. § (2) bekezdés c) pontja. Ez utóbbi módosító törvény 129. § (3) bekezdése alapján a hatályon kívül helyezés a 2011. július 27-ét megelőzően indult képzésekre nem vonatkozik.
A 21. § (1) bekezdése a 2003: CVI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (2) bekezdésének c) pontja a 2003: CVI. törvény 18. § (4) bekezdésének d) pontja, a 2006: CXIV. törvény 50. § (10) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdésének d) pontját a 2006: CXIV. törvény 50. § (9) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (3) bekezdését a 2005: LXXIV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXIV. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított, a 2007: CII. törvény 42. § (10) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (3) bekezdésének a) pontja a 2007: CII. törvény 20. §-ával megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 21. § (3) bekezdés c) pontját a 2009: XCVIII. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CV. törvény 129. § (2) bekezdés d) pontja.
A 21. § (4) bekezdését a 2005: LXXIV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXIV. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (5) bekezdését a 2005: LXXIV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXIV. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (6) bekezdését a 2006: CXIV. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be.
A 21. § (7) bekezdését a 2006: CXIV. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be.
A 21. § (7) bekezdésének a) pontja a 2006: CXIV. törvény 50. § (2) bekezdése alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. A 2007: I. törvény hatálybalépésének időpontja 2007. július 1.
Lásd a 2007: I. törvényt.
A 21. § (7) bekezdésének b) pontja a 2006: CXIV. törvény 50. § (2) bekezdése alapján a harmadik országbeli állampolgár beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. A 2007: II. törvény hatálybalépésének időpontja 2007. július 1.
Lásd a 2007: II. törvényt.
A 22. § a 2006: CXIV. törvény 31. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 50. § (3) bekezdése alapján 2007. július 1-jén lépett hatályba, az 50. § (8) bekezdése alapján a rendelkezést az ezen időpont után indult közigazgatási hatósági ügyekben kell alkamazni.
A 2007: CLXIX. törvény 61. §-a alapján a fogyatékkal élő felnőttek általános, nyelvi és szakmai képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2008. évben 780 forint/fő/óra.
A 22. § (5) bekezdése a 2007: CII. törvény 42. § (10) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. §-t a 2003: CVI. törvény 18. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § e törvény 30. § (2) bekezdése alapján 2003. január 1-jén lép hatályba.
A 24. § (2) bekezdése a 2003: CVI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének k) pontja, a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.
A 26. § alcíme a 2002: XLVII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § a 2006: CXIV. törvény 32. §-ával megállapított szöveg. A § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2007: CII. törvény 21. §-a.
A 26. § (2) bekezdését a 2007: CII. törvény 21. §-a iktatta be.
A 26. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: CXV. törvény 72. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 26. § (2) bekezdésének c) pontja a 2009: LXXXV. törvény 116. §-a szerint módosított szöveg.
A 27. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CII. törvény 42. § (7) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (1) bekezdése a 2007: CII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (2) bekezdése e törvény 30. § (2) bekezdése alapján 2003. január 1-jén lép hatályba.
A 28. § (3) bekezdését a 2007: CII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § (4) bekezdését a 2007: CII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § (5) bekezdését a 2007: CII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: XCVIII. törvény 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CV. törvény 129. § (2) bekezdés e) pontja.
A 29. § 3. pontja a 2009: LVI. törvény 262. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § 7. pontja a 2006: CXIV. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 264. §-a szerint módosított szöveg.
A 29. § 8. pontja a 2006: CXIV. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § 12. pontja a 2006: CXIV. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § 13. pontját a 2003: CVI. törvény 16. §-a iktatta be.
A 29. § 14. pontját a 2003: CVI. törvény 16. §-a iktatta be.
A 29. § 15. pontját a 2005: LXXIV. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXIV. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § 16. pontját a 2006: CXIV. törvény 33. § (4) bekezdése iktatta be.
A 29. § 17. pontját a 2006: CXIV. törvény 33. § (4) bekezdése iktatta be.
A 29. § 18. pontját a 2006: CXIV. törvény 33. § (4) bekezdése iktatta be.
A 29. § 19. pontját a 2009: LVI. törvény 262. § (15) bekezdése iktatta be.
A 29. § 20. pontját a 2009: LVI. törvény 262. § (15) bekezdése iktatta be.
A 30. § (2) bekezdése a 2003: CVI. törvény 18. § (3) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte.
A 30. § (4) bekezdését a 2003: CVI. törvény 18. § (3) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (5) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 524. pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (6) bekezdését a 2003: CVI. törvény 18. § (3) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (7) bekezdését a 2006: CXIV. törvény 34. §-a iktatta be.
A melléklet a 2007: CII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A melléklet 2. pontját a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás