9/2000. (BK. 8.) BM utasítás

1. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatali szervezeteire (a továbbiakban: hivatali egységek), a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre (a továbbiakban: minisztériumi szervek), valamint, ha e Szabályzat külön így rendelkezik, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre (a továbbiakban: önálló belügyi szervek) és a belügyminiszter közreműködésével irányított - a Kormány területi szerveiként működő - fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokra (a továbbiakban: közigazgatási hivatalok) is.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szervek felsorolását a Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

2. § (1) A minisztérium hivatali egységei, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek tevékenységük során együttműködésre kötelezettek. A feladatkörükbe tartozó, de más szervezetek feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltek egyeztetve kötelesek eljárni. Az egyeztetésért az a szervezet felelős, amelynek a feladat elvégzése a jelen szabályzat második része szerint a fő feladatkörébe tartozik.

(2) A hivatali egység, a minisztériumi szerv, valamint az önálló belügyi szerv dolgozója köteles a hivatalos, tudomására jutott információt az illetékes szervezeti egységhez eljuttatni, illetve szükség esetén az információ alapján hivatalból eljárást kezdeményezni.

(3) A minisztérium hivatali egységei - a jelen Szabályzatban meghatározott ügykörük szerint - szakmai felügyeletet gyakorolnak a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenőrzést kezdeményezhetnek és végezhetnek.

(4) Ha a jogszabály vagy felettes szerv másként nem rendelkezik a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok (a továbbiakban: felső szintű vezetők), a főosztályvezetők, valamint a minisztériumi szervek főigazgatói, igazgatói, főosztályvezetői besorolású vezetői:

(5) Pozitív vagy negatív hatásköri összeütközés esetén a közös közvetlen felettes vezető jogosult az eljáró szerv kijelölésére.

(6) Az egyes, jogszabályokban meghatározott hatósági ügyekben a másodfokú döntéseket a miniszter, illetve megbízásából a közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár hozza.

(7) A felettes vezető rendelkezése alapján a hivatali egységek, minisztériumi szervek, annak vezetői és ügyintézői kötelesek olyan ügynek az intézésére is, amely a Szabályzat, illetve az ügyrend vagy a munkaköri leírás szerint más hivatali egység vagy ügyintéző feladatkörébe tartozik.

3. § (1) A jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megfelelően részt vesz a kormányzati munkában; a belügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben és más jogszabályokban meghatározott módon irányítja - többek között - a minisztérium és az irányítása alá tartozó önálló szervezetek szakigazgatással és a közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenységét; gyakorolja a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladat- és hatásköröket; közreműködik a közigazgatási hivatalok irányításában, továbbá az általános közigazgatás-szervezési és fejlesztési feladatok kialakításában, valamint ellátja a közigazgatási személyzetpolitikai feladatokat.

(2) A minisztérium irányítása során különösen az alábbi feladat- és hatásköröket gyakorolja:

(3) Az országgyűlési biztos felkérésére a rendvédelmi szerveknél elvégezteti a biztos által kért vizsgálatokat azokra az ügyekre nézve, amelyeknek az irataiba a biztos az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletének III. fejezete szerint nem tekinthet be, és a vizsgálat eredményéről a biztost 15 napon belül tájékoztatja.

(4) A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatával kapcsolatban gyakorolja a maga számára fenntartott jogköröket.

4. § (1) A politikai államtitkár feladata a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel való kapcsolattartás, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködés koordinálása, a miniszter helyettesítése.

(2) A politikai államtitkár - a miniszter akadályoztatása esetén - helyettesíti a minisztert:

(3) A közigazgatási államtitkárnak csak a minisztert helyettesítő jogkörében adhat utasítást.

(4) Közreműködik a jogszabályalkotással kapcsolatos politikai előkészítő munka miniszteri irányításában. Ennek során különösen:

(5) Figyelemmel kíséri a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítésével kapcsolatos tevékenységet.

(6) Összehangolja - a közigazgatási államtitkár útján - a helyettes államtitkároknak a parlamenti és a kormányzati feladatok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységét.

(7) Irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek tevékenységét.

(8) Ellátja - a miniszter megbízásából - az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöki, valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium elnöki teendőit.

(9) A sajtó és tájékoztatási, a személyzeti feladatokra vonatkozó koncepciók kialakításában, továbbá a politikai okokból elbocsátottak rehabilitációjával kapcsolatos egyedi ügyekben, valamint minden jelentősebb kérdésben előzetesen ki kell kérni a politikai államtitkár véleményét.

(10) Eljár a miniszter által hatáskörébe utalt ügyekben.

(11) Az 1. §-ban meghatározott szervek a politikai államtitkár részére feladatai ellátása körében, kérésére közvetlenül kötelesek információt biztosítani.

5. § (1) A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a minisztérium hivatali szervezetét.

(2) A politikai államtitkár akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár tanácskozási joggal részt vehet a Kormány ülésén, valamint a miniszter megbízása alapján - az Országgyűlés ülése kivételével - helyettesíti a minisztert és a politikai államtitkárt. (A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 12. § b) pontja.)

(3) Irányítja a helyettes államtitkárok, a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek tevékenységét. Ellátja az önálló belügyi szervek miniszteri irányításából reá háruló feladatokat.

(4) A közigazgatási államtitkár - alárendeltségüktől függetlenül - biztosítja a hivatali egységek és a minisztériumi szervek összehangolt működését. Ennek érdekében különösen:

(5) A közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egység, illetve a helyettes államtitkárok alárendeltségében működő hivatali egység, illetve minisztériumi szerv közreműködésével szakmai szempontból előkészíti a miniszter, valamint a politikai államtitkár döntéseit, ha azok közvetlen irányítása alatt nincs az ügyben szakmailag illetékes hivatali egység, illetve minisztériumi szerv. Gondoskodik a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtásáról.

(6) Állást foglal az országgyűlési biztos azon ajánlásai tekintetében, amelyeket a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek, illetve a helyettes államtitkárok alárendeltségében működő hivatali egységek, illetve minisztériumi szervek feladat- és hatáskörét érintően tett, és az erről kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve megtett intézkedéséről 30 napon belül értesíti az országgyűlési biztost. Az országgyűlési biztos felkérése alapján elvégzi, illetve elvégezteti az alkotmányossági vizsgálatot mindazon területeken, amelyek nem tartoznak közvetlenül a miniszter vagy a politikai államtitkár alárendeltségébe.

(7) Összehangolja az önkormányzati helyettes államtitkár útján a közigazgatási hivatalok tevékenységét.

(8) A minisztert jogszabály alapján megillető, átruházott hatáskörében eljárva javaslatot tesz az útlevél hatóságnak szolgálati útlevél kiadására.

(9) A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása esetén az általa esetileg kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.

(10) Az 1. §-ban meghatározott szervek a közigazgatási államtitkár részére feladatai ellátása körében, kérésére közvetlenül kötelesek információt biztosítani.

(11) A hivatali egységek jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező köztisztviselői részére szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat, melyek számát a Szabályzat 6. számú függeléke tartalmazza.

(12) A hivatali egységek köztisztviselői részére képzettségi pótlékot állapíthat meg, melyet a Szabályzat 7. számú függeléke tartalmazza.

6. § (1) A kabinetfőnök főosztályvezető jogállású vezető, munkáját közvetlenül a miniszter irányítása alatt végzi, tevékenységéért a miniszternek tartozik felelőséggel.

(2) A miniszter olyan vezető munkatársa, akinek személye közvetlenül kapcsolódik a miniszter személyéhez, és alapvető feladata a miniszter segítése, lehetőség szerinti tehermentesítése, egyes programjainak szervezése.

(3) A miniszter nevében és megbízásából:

(4) A saját hatáskörében:

(5) Eljárása még akkor sem csorbíthatja az államtitkárok vagy más vezetők hatáskörét, ha a feladatokat közvetlenül továbbítja valamely egység vezetőjének, ilyenkor ezekről a legrövidebb időn belül hivatali feletteseit tájékoztatja.

7. § (1) A Hivatal vezetője tevékenységét a miniszter közvetlen irányításával végzi.

(2) A jogszabályoknak, szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Hivatalt, irányítja a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát.

(3) Megszervezi a minisztérium hivatali egységeinek, a minisztériumi szerveknek és az önálló belügyi szerveknek, továbbá az ágazatot érintő feladatok vonatkozásában a közigazgatási hivataloknak az ellenőrzését, továbbá a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szakmai tevékenységének és a rendvédelmi oktatási intézményeknek felügyeletét.

(4) Felügyeleti és ellenőrzési tevékenysége gyakorlása során a miniszter jogkörében jár el.

(5) Munkaterv és az ellenőrzés, valamint a felügyelet tapasztalatai alapján elrendeli a (3) bekezdésben meghatározott szervek ellenőrzését.

(6) Indokolt esetben kezdeményezi az ellenőrzött szerveket és tevékenységüket érintő jogszabályok, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek a kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(7) Segíti és ellenőrzi a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő, továbbá az EU jogharmonizációs feladatok ellátását.

(8) Meghatározza a felügyeleti tevékenység rendjét, jóváhagyja az egyes ellenőrzések programjait, más szerv munkatársainak ellenőrzésekbe történő bevonását.

(9) Felügyeleti és ellenőrzési jogkörében a rendvédelmi szervek vezetőit - a miniszter tájékoztatásával - közvetlenül felhívhatja:

(10) Távolléte vagy akadályoztatása esetén a Felügyeleti Főosztály vezetője helyettesíti.

8. § (1) A helyettes államtitkár tevékenységét a közigazgatási államtitkár irányítása alapján végzi.

(2) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységeket, minisztériumi szerveket, és a belügyminiszter által átruházott jogkörben irányítja az önálló belügyi szerveket, ezek vezetőinek bevonásával elemzi az illetékességi körébe tartozó terület átfogó kérdéseit és javaslatot tesz azok megoldására.

(3) A felügyeleti területét érintően az országgyűlési biztosnak a jogalkotásra tett javaslatát megvizsgálja, szükség esetén kezdeményezi a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megalkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve kialakítja a minisztérium ezzel kapcsolatos állásfoglalását, intézkedését, és gondoskodik a biztos erről történő tájékoztatásáról.

(4) Eljár a miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár által hatáskörébe utalt ügyekben.

(5) Akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.

(6) Felügyeleti területén segíti és ellenőrzi a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő tevékenységet, valamint felelős a felügyeletét érintő területeken az EU jogharmonizációs feladatok ellátásáért.

(7) Az önkormányzati helyettes államtitkár közreműködik a közigazgatási hivatalok irányításában.

(8) A parlamenti és jogi helyettes államtitkár a személyi titkársága közreműködésével:

(9) A közgazdasági helyettes államtitkár gyakorolja a Gazdálkodási Szabályzatban részére meghatározott jogköröket.

(10) Az informatikai és távközlési helyettes államtitkár:

9. § (1) Meghatározza a főosztály munkatervét, elkészíti a főosztály ügyrendjét és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását.

(2) Szakmailag előkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek koncepcióit, gondoskodik az ügykörébe tartozó rendelkezések, a felettesei utasításainak végrehajtásáról.

(3) Gyakorolja a főosztály feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket. Hatáskörének gyakorlását (kiadmányozási jogkörét) beosztottaira átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti a főosztály munkájáért való felelősségét. Ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket felettes vezetője állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.

(4) Vezeti a főosztályt, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét és az ügyintézési határidők betartását.

(5) Gondoskodik a főosztály nemzetközi kapcsolatok tartásával, az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő jogharmonizációs feladatainak ellátásáról.

10. § (1) A főosztályvezetőt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve jogkörében jár el.

(2) A munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység (osztály) vezetése esetén gyakorolja a 11. § (1) - (3) bekezdésben meghatározottakat.

(3) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározottak szerint szervezeti egység vezetése nélkül is rendszeresíthető főosztályvezető-helyettes.

11. § (1) A főosztályi ügyrendnek és a munkaköri leírásnak megfelelően vezeti az osztályt.

(2) Meghatározza az ügyintézők, az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak részletes feladatait.

(3) Eljár mindazon ügyben, amellyel a főosztályvezető megbízza.

(4) Megbízás, illetve kijelölés alapján helyettesíti a főosztályvezetőt.

(5) A Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok munkáját osztály jogállású személyi titkárság segíti.

12. § (1) Jogszabályban meghatározott módon a Miniszteri Kabinetben és a Miniszteri Titkárságon miniszteri (politikai) főtanácsadók és tanácsadók működhetnek, akik segítik a minisztert és az őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt, eljárnak a miniszter, az őt helyettesítő politikai államtitkár megbízásából.

(2) Közreműködnek a miniszteri döntések előkészítésében, kormánypolitikai megalapozásuk elősegítésében; e jogkörükben a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezeteit, kormányülési anyagokat véleményezik.

(3) Kiadmányozási jogkörüket a miniszter, illetve a kabinetfőnök határozza meg.

(4) Segítik a minisztert a közvetlen alárendeltségében működő szervekkel kapcsolatos teendői ellátásában.

(5) A miniszteri (politikai) főtanácsadói és tanácsadói munkaköröket a Szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza.

13. § (1) A szóvivő a miniszter közvetlen irányításával, a kabinetfőnök alárendeltségében:

(2) A feladatai ellátása során kapcsolatot tart a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodával.

14. § (1) Az ügyintéző feladata: a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése; felhatalmazás esetén kiadmányozása; valamint a végrehajtás szervezése.

(2) A kapott utasítások és határidők figyelembevételével munkaterületén felelős a minisztérium állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért.

(3) Az országgyűlési biztos kérésére adatokat és felvilágosítást ad az általa lefolytatott eljárásról, a biztos kérdésére szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást, magyarázatot vagy nyilatkozatot ad. Az országgyűlési biztos eljárásáról és az általa adott tájékoztatásról, nyilatkozatról haladéktalanul tájékoztatja közvetlen felettesét.

Az országgyűlési biztos kérésére betekintési jogot biztosít az általa intézett iratokba - a Határőrség és a Rendőrség kivételével - függetlenül azok minősítésétől. Azokról részére a titokbirtokos engedélyével másolatot készít.

15. § (1) Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.

(2) Ellátja mindazokat a nem érdemi jellegű feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.

(3) Az országgyűlési biztos kérésére betekintési jogot biztosít az általa intézett iratokba - a Határőrség és a Rendőrség kivételével - függetlenül azok minősítésétől. Azokról részére a titokbirtokos engedélyével másolatot készít. Az országgyűlési biztos eljárásáról haladéktalanul értesíti az ügyintézőt, illetve közvetlen felettesét.

16. § (1) Tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői, ügyviteli feladatok ellátását.

(2) Ellátja mindazokat a kisegítői feladatokat, amellyel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.

17. § A miniszter közvetlen irányításában - más vezetők jogosítványait nem érintve - működik: az Országos Rendőr-főkapitányság, a Határőrség Országos Parancsnokság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Rendőrtiszti Főiskola és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata.

18. § (1) A Miniszteri Titkárság a miniszter közvetlen alárendeltségében működő, főosztály jogállású belső szervezeti egység, melynek élén - titkárságvezetőként - miniszteri (politikai) főtanácsadó áll.

(2) A titkárság fő feladatai különösen:

(3) Közreműködik a miniszteri értekezletek, a feladatmeghatározó miniszteri megbeszélések előkészítésében és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában.

19. § (1) A Miniszteri Kabinet a miniszter közvetlen alárendeltségében működő - főosztály jogállású - hivatali egység, melynek élén a kabinetfőnök áll.

(2) A Miniszteri Kabinet ellátja a miniszter, a politikai és a közigazgatási államtitkár által meghatározott feladatokat, ennek keretében szorosan együttműködik a Miniszteri Titkársággal.

(3) A Miniszteri Kabinet döntés-előkészítéssel kapcsolatos tevékenységet végez, az előterjesztést átdolgozásra visszaadhatja, további egyeztetésre utalhatja, valamint meghatározhatja az előkészítéssel összefüggő egyéb feladatokat.

(4) A miniszter megbízásából komplex szakvélemény, felkészítő anyag elkészítéséről gondoskodik.

(5) Figyelemmel kíséri a kormányprogramból adódó feladatok megvalósítását.

(6) Koordinálja a miniszterelnöktől érkező megkeresések teljesítését.

(7) Közreműködik az Alkotmánybíróság határozataiból adódó, az Állami Számvevőszék, valamint az országgyűlési biztosok vizsgálatával kapcsolatos minisztériumi feladatok meghatározásában és végrehajtásában.

(8) Figyelemmel kíséri a minisztérium munkaprogramjának teljesítését.

(9) Koordinálja a miniszter közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egységek tevékenységét.

(10) Véleményezi a miniszter közvetlen hatáskörébe tartozó személyzeti tárgyú előterjesztéseket.

(11) Összehangolja a miniszter által meghatározott panaszok, kérelmek vizsgálatát, a döntésnek megfelelő intézkedések kialakítását.

(12) Gondoskodik - a Miniszteri Titkárság közreműködésével - a miniszteri értekezletek, a feladat-meghatározó miniszteri megbeszélések előkészítéséről és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról.

(13) Ellátja a minisztériumi ügyeletet, ennek keretében folyamatos kapcsolatot tart az állami szervek ügyeleteivel. Meghatározott vezetők számára tájékoztatást ad a rendkívüli eseményekről. Végzi a minisztérium hatáskörébe utalt riasztási, készültségbe helyezési, értesítési, tájékoztatási feladatokat.

(14) Gondoskodik a miniszter és az államtitkárok sajtótevékenységének koordinálásáról, melynek során kapcsolatot tart a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodával.

(15) A Titokvédelmi Iroda - főosztály jogállású hivatali egységként - a kabinetfőnök alárendeltségében:

(16) Az EU Integrációs Iroda - főosztály jogállású hivatali egységként - a kabinetfőnök alárendeltségében:

(17) A Belügyi Szemle Szerkesztősége - főosztály jogállású hivatali egységként - a kabinetfőnök alárendeltségében végzi a minisztérium és szerveinek elméleti és gyakorlati munkáját segítő szakmai folyóirat szerkesztésével összefüggő tevékenységet.

20. § (1) A Hivatalt a miniszter közvetlen irányítása alatt a hivatalvezető vezeti.

(2) A Hivatal hatásköre kiterjed:

(3) A Hivatal titkárságból és főosztályokból, állományát tekintve berendelt hivatásos állományúakból és köztisztviselőkből álló munkaszervezet.

(4) A Hivatal a tevékenységét a szervek helyszíni szakmai ellenőrzésével, a rendvédelmi információs rendszer adatainak, valamint a minisztérium más szerveinél a szervekkel és tevékenységükkel összefüggésben keletkezett adatoknak a célhoz kötöttség elvéhez igazodó felhasználásával, a szervek vezetőinek beszámoltatásával látja el, melynek során a Hivatal munkatársai:

(5) A Hivatal ellenőrzési tevékenységét a szervek helyszíni ellenőrzésével és vezetőjének szóbeli vagy írásbeli beszámoltatásával hajtja végre. A helyszíni ellenőrzés terjedelme szerint lehet:

21. § (1) Ellátja a Hivatal hatáskörébe tartozó szervek, intézmények és tevékenységek, a rendvédelmi oktatás, a rendvédelmi szervek szakmai tevékenységének felügyeletét és ellenőrzését, valamint a hivatali egységek, a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek, továbbá az ágazatot érintő feladatok vonatkozásában a közigazgatási hivatalok szakmai ellenőrzését.

(2) Feladatkörében együttműködik az állami és kormányzati ellenőrző szervekkel, nemzetbiztonsági szolgálatokkal, valamint a nem belügyminiszteri irányítás alatt álló rendvédelmi szervek ellenőrző szerveivel.

(3) Képviseli a minisztériumot a rendvédelemmel összefüggő feladatkörű tárcaközi bizottságokban.

(4) Szakfelügyeletet gyakorol a hatáskörébe tartozó rendvédelmi szervek szakmai ellenőrző szervei és tevékenységük felett.

(5) Megszervezi és végrehajtja az (1) bekezdésben meghatározott szervek szakmai tevékenysége munkaterv szerinti vagy soron kívüli ellenőrzését.

(6) Közreműködik az (5) bekezdésben meghatározott szervek vezetőinek beszámoltatásában, segíti a beszámolásra történő felkészülést.

(7) A felügyelet és ellenőrzés tapasztalatai, az információs rendszer adatai alapján kezdeményezi egyes szervek vagy tevékenységi körök soron kívüli ellenőrzését, vezetőik soron kívüli beszámoltatását.

(8) Javaslatot tesz a felügyelt szervekkel és tevékenységekkel összefüggő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei kiadására, módosítására, hatályon kívül helyezésére. Kezdeményezi a szervek vezetőinél belső rendelkezés kiadását, ha annak szükségessége a jogszabályok egységes végrehajtása, a jogellenes gyakorlat megszüntetése, a meglévő szabályozás elégtelensége miatt szükségessé vált.

(9) Véleményezi a belügyi szerveket és tevékenységeket érintő normatervezeteket.

(10) Közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozókkal szemben elrendelt fegyelmi eljárás lefolytatásában.

(11) Az ellenőrzési tevékenység sajátos szabályait e Szabályzat 5. számú függeléke tartalmazza.

22. § (1) Éves ellenőrzési terv alapján a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint irányítja és végzi az 1. §-ban meghatározott szervek - az önkormányzatok, valamint az önálló belügyi szervek irányítása alá sorolt költségvetési szervek kivételével - gazdálkodásának fejezetszintű felügyeleti-költségvetési ellenőrzését.

(2) A költségvetési ellenőrzés módszereivel és eszközeivel fellép a korrupció ellen. Ennek keretében a korrupció visszaszorítása érdekében javaslatot tesz a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, az ügyintézés rendjének módosítására; szükség esetén az erre feljogosított szervezetnél kezdeményezi a megfelelő eljárás lefolytatását.

(3) Külön utasítás alapján téma-, illetve célellenőrzéseket végez.

(4) Ellátja a feladatkörébe utalt gazdasági információs, elemző, értékelő és koordinációs feladatokat. Gondoskodik a költségvetési ellenőrzések éves tapasztalatainak összegzéséről, javaslatokat készít a gazdálkodás hatékonyságának növelésére.

(5) Felügyeli a (1) bekezdésben foglalt költségvetési szervek gazdasági belső ellenőrzését.

23. § (1) A Politikai Államtitkár Titkársága a politikai államtitkár közvetlen alárendeltségében működő, főosztály jogállású belső szervezeti egység, melynek élén - titkárságvezetőként - főosztályvezető áll.

(2) A titkárság fő feladatai különösen:

(3) A politikai államtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntés-előkészítő tevékenységet végez.

(4) Ellátja a Nemzetbiztonsági Kabinet működésével kapcsolatos titkársági, előkészítő, koordináló tevékenységet.

(5) Részt vesz az önkormányzatokat érintő egyes tárcaközi bizottságok munkájában, így különösen a pinceveszély elhárítási, partfalveszély elhárítási, útalap, bányászati koncessziós és kerékpáros koordinációs bizottságokban.

(6) Közreműködik a Szabadságharcosokért Alapítvány munkájában.

24. § (1) Fő feladataként segíti az Országgyűlésben a miniszter és a politikai államtitkár munkáját.

(2) Az Országgyűlés plenáris üléseire előkészíti a tárgyalásra kerülő anyagokat, gondoskodik a szakértők részvételéről.

(3) Közreműködik a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések képviselőkkel, érdekképviseletekkel történő egyeztetésében, Országgyűléshez történő benyújtásban, továbbá a Házszabály szerint a jogalkotás technikai menetével kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában.

(4) Közreműködik az Országgyűlés által elfogadott ágazati törvények és országgyűlési határozatok kihirdetésére történő előkészítésében.

(5) Összehangolja a minisztériumnak az Országgyűlés állandó-, al-, ideiglenes-, és eseti bizottságaival, a parlamenti pártokkal és a képviselőkkel kapcsolatos munkáját. Információs összeköttetést biztosít a Parlament és a minisztérium között, szervezi a parlamenti állandó-, al-, ideiglenes-, és eseti bizottsági üléseken való szakértői képviseletet.

(6) Gondoskodik a napirenden kívüli felszólalások, továbbá az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések válaszainak elkészítéséről, a válaszadáshoz szükséges információk beszerzéséről, a miniszter, illetve a politikai államtitkár felkészítéséről.

(7) Gondoskodik az Országgyűlés minisztériumot érintő anyagainak nyilvántartásáról. Kapcsolatot tart az Országgyűlés hivatali szerveivel, valamint a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok parlamenti szerveivel.

(8) Szükség szerint szervezi az országgyűlési képviselők, valamint a miniszter és a politikai államtitkár találkozásait, megbeszéléseit, előkészíti azok anyagait.

(9) A miniszter, illetve a politikai államtitkár felhatalmazása alapján az ágazatnak az Országgyűlés tevékenységét érintő ügyeiben tájékoztatókat és egyéb információs anyagokat juttat el a frakciók vezetőinek, politikai pártoknak és társadalmi érdekképviseleti szerveknek.

25. § A közigazgatási államtitkár közvetlen alárendeltségében működik: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Központi Kórház és Intézményei.

26. § (1) A Közigazgatási Államtitkári Hivatal főosztály jogállású hivatali egység.

(2) Ellátja a közigazgatási államtitkár titkársági feladatait.

(3) A közigazgatási államtitkár által meghatározott témakörökben, utasítása alapján véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő tevékenységet végez.

(4) Gondoskodik a minisztériumi ügyvitel jogszabályokban foglaltaknak megfelelő szabályozásáról és felügyeletéről. Ennek keretében szabályozza a hivatali egységek ügyvitelét, irányítja és elősegíti a többi belügyi szerv ügyviteli szabályainak kialakítását, ellenőrzi azok végrehajtását. Felügyeli a hivatali egységek titokvédelmi munkáját, valamint - a 70. §-ban meghatározottak szerint - az adatvédelmi tevékenységet.

(5) Gondoskodik a nagyobb terjedelmű és példányszámú minisztériumi anyagok, parlamenti és a kormány-előterjesztések sokszorosításáról.

(6) Az irányadó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően működteti a minisztérium Központi Irattárát. Ennek keretében gyűjti a hivatali egységek nem selejtezhető iratait, nyilvántartja, rendezi, selejtezi és segédletekkel látja el a kezelésében lévő iratokat. A rendezett, maradandó értékű iratokat az előírt őrzési időt követően átadja az illetékes levéltár, illetve szerv részére. A hivatali egységek iratselejtezési eljárásaihoz beszerzi a levéltári hozzájárulást.

(7) Biztosítja a minisztérium kezelésében lévő iratok vonatkozásában az információs önrendelkezési jog gyakorlásához a betekintést, illetve a másolást, ellátja a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettséget, elősegíti a tudományos kutatásokat.

(8) Hivatali és szakmai együttműködést folytat a Magyar Országos Levéltárral és más levéltárakkal, valamint tudományos intézetekkel. Figyelemmel kíséri és hasznosítja a külföldi társintézmények szakmai eredményeit.

27. § (1) Előkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyzeti, munkaügyi, szervezési, fegyelmi, egyes kártérítési, kegyeleti és szociális döntéseket.

(2) Megállapítja és határozattal elbírálja a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek szolgálati és rokkantsági nyugdíját, valamint az elhunyt hivatásos állományúak hozzátartozóinak (özvegyi, árva, szülői) nyugellátását, továbbá a hivatásos állomány szolgálati baleseti, illetve szolgálati megbetegedésen alapuló baleseti járadék igényét és a járulék összegét.

(3) Előkészíti és felterjeszti másodfokú ügyintézés céljából a Jogi Főosztályhoz a nyugellátást megállapító határozatok elleni fellebbezéseket; a nyugdíjmegállapító határozatok bíróság előtti megtámadása esetén szakmai állásfoglalást ad és előkészítő munkát végez a Jogi Képviseleti Iroda részére.

(4) Intézi a minisztériumból és szerveitől, valamint a volt tanácsoktól politikai okokból elbocsátottak munkáltatói rehabilitációját, szociális és kegyeleti gondozását.

(5) Ellátja a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek dolgozóiról (hivatásos, köztisztviselő, közalkalmazott), valamint a belügyi nyugdíjasokról történő szociális gondoskodás szakirányítását; a hivatali egységek, a minisztériumi szervek és a jogutód nélkül megszűnt központi szervek esetében a központi segélyező és kegyeleti tevékenységet.

(6) Koordinálja a miniszternek a kitüntetésekkel és elismerésekkel kapcsolatos tevékenységét. Javaslatot tesz - a kabinetfőnökkel együttműködve - a miniszter és a politikai államtitkár elismerési költségvetésére és annak felhasználására, továbbá gondoskodik annak kezeléséről. Előkészíti, megszervezi a minisztérium központi ünnepségeit, ennek keretében gondoskodik a kitüntetések, elismerések átadásának megszervezéséről, végzi az elismerések okmányolását, kifizetését.

(7) Személyzeti adatfeldolgozást és nyilvántartást végez, fenntartja az országos személyzeti okmányarchívumot. Az 1945-től folyamatosan fennálló országos munkáltatói nyilvántartás adataiból - munkáltatók és állampolgárok megkeresésére - a szolgálati időre és a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat ad ki, biztosítja a nyilvántartásban szereplő személyek részére az információs önrendelkezési jog gyakorlását.

(8) Országosan gondoskodik a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek és a közigazgatási hivatalok munkáltatói, szolgálati (rendőri, határőri, tűzoltói, polgári védelmi), és hivatásos nyugdíjas igazolvánnyal történő ellátásáról. Végzi a munkáltatói és szolgálati igazolványok okmányvédelmével és cseréjével kapcsolatos - hatáskörébe utalt - feladatokat. A hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek és a közigazgatási hivatalok munkatársai foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése esetén közreműködik a betegbiztosítási igazolványuk biztosításában. Gondoskodik a fegyveres biztonsági őrségek, valamint a közterület-felügyelők szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel történő ellátásáról.

(9) Előkészíti a szervezetkorszerűsítésre és létszámgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat a Közgazdasági Főosztállyal, a BM Igazgatási cím központi igazgatási alcíme vonatkozásában pedig a Költségvetési és Gazdasági Főosztállyal együttműködve. Ellátja a BM Hatásköri Listában meghatározott egyéb szervezési, valamint a szervezeti- és létszámtáblázat (szervezési munkaköri, illetve állománytáblázat) készítésével kapcsolatos feladatokat.

(10) Közreműködik a miniszter alárendeltségében működő hivatali egységek ügyrendjeinek és az önálló belügyi szervek szervezeti és működési szabályzatainak miniszteri, valamint a többi hivatali egység ügyrendjeinek és a minisztériumi szervek szervezeti és működési szabályzatainak közigazgatási államtitkári jóváhagyásra való előterjesztésében.

(11) Működteti - az Informatikai Főosztállyal együttműködve - az integrált emberi erőforrás gazdálkodást támogató információs rendszer személyzeti munkát segítő programját (SZENYOR for Windows). Feldolgozza a minisztérium és az önálló belügyi szervek állományának összetételére, alkalmasságára, képzésére, továbbképzésére, fluktuációjára vonatkozó adatokat; statisztikai értékeléseket, előrejelzéseket készít és szolgáltat.

(12) Végzi a hivatali egységek és a meghatározott önálló belügyi szervek szakmai feladatainak ellátásához szükséges emberi erőforrás biztosításával, a foglalkoztatásra kerülő köztisztviselők és hivatásos állományúak kiválasztásával, a jogviszonyuk létesítésével, megszüntetésével, munkajogi járandóságaik megállapításával kapcsolatos személyzeti intézkedések előkészítését, a döntések végrehajtásának megszervezését.

(13) Szervezi - ütemezés szerint - a hivatali egységek munkatársainak a közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint az ügykezelői alapvizsgára bocsátását. Szervezi a személyzeti, munkaügyi szakmai továbbképzést.

(14) Ellátja az ENSZ vagy egyéb nemzetközi szerződés alapján felkérésre végzett békefenntartással összefüggő tárcaközi koordinációs feladatokat, illetve az EU és más nemzetközi feladatokra a személyzeti, a kiküldésre kerülők kiválasztási, felkészítési és a külszolgálatot teljesítőkkel való kapcsolattartási tevékenységét.

(15) Végzi a hivatali egységek, a misztériumi szervek és az önálló belügyi szervek személyi állományát érintő fegyelmi ügyekkel kapcsolatos általános törvényességi felügyeletet. Lefolytatja a vizsgálatot a miniszter, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a főosztályvezetők által a hatáskörébe utalt fegyelmi és panasz ügyekben, javaslatot tesz az ügyek érdemi lezárására.

(16) Ellátja a Belügyi Érdekegyeztető Tanács működésével kapcsolatos titkársági (szervezési és koordinációs) feladatokat.

(17) Közreműködik a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos koncepciók kialakításában.

(18) Közreműködik a BM minősített időszakban kialakításra kerülő szervezete megalakítási tervének, a közszolgálati jogviszonyba tartozók beosztásban történő meghagyási rendjének, a mozgósítás előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos tervezés irányelveinek Védelmi és Koordinációs Hivatal általi kidolgozásában.

(19) Gondoskodik a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos - a vonatkozó jogszabályokban és BM utasításban meghatározott - feladatok ellátásáról.

(20) Ellenőrzi az 1. §-ban felsorolt szervezetek létszám-gazdálkodási tevékenységét, továbbá ellenőrzi a képesítéssel, gyakorlati idővel, alkalmassággal, kinevezéssel és egyéb munkáltatói jogkörökkel kapcsolatos személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartását, végzi a jogszabályban meghatározott munkaügyi ellenőrzést.

(21) A fegyveres szervek személyügyi igazgatásával összefüggő felügyeleti és ellenőrzési hatáskörében végrehajtja a vonatkozó BM rendeletben meghatározott feladatokat.

(22) Szakmai felügyeletet gyakorol - ügykörének megfelelően - a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenőrzést kezdeményezhet és végezhet.

(23) Ellátja a minisztérium központi épületével kapcsolatos, hatáskörébe tartozó igazgatási-szervezési feladatokat.

(24) Közreműködik a minisztérium országos szakmai rendezvényeinek előkészítésében, szervezésében.

(25) Segíti a minisztert - a humánszolgálati tevékenység részeként - a felvételre kerülők és az állományban lévők alkalmasságával, valamint a személyi állományból kikerülőkkel kapcsolatos egészségügyi kérdésekben, továbbá tanácsadó, koordináló, véleményező, javaslattevő feladatokat lát el.

(26) Országos hatáskörű központi szervek vonatkozásában a munkavédelemmel kapcsolatos első fokú hatósági jogkört gyakorol; közegészségügyi és járványügyi kérdésekben másodfokú hatósági jogkört gyakorol a miniszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek vonatkozásában.

28. § (1) A Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Iroda főosztály jogállású hivatali egység.

(2) Felel a minisztérium kommunikációjáért, ezen belül a folyamatos sajtókapcsolatokért és az időszakos sajtótevékenységért.

(3) Megtervezi a tárca és a tárca vezetőinek publicitását.

(4) Kapcsolatot tart más államigazgatási szervek kommunikációs szervezeteivel.

(5) Koordinálja a tárca által irányított szervezetek PR és Kommunikációs egységeinek tevékenységét.

(6) Részt vesz a Magyar Köztársaság állami ünnepeinek előkészítésében, koordinálja a BM irányítása alá tartozó szervek közreműködését.

(7) Biztosítja az egységes minisztériumi imázshoz szükséges külső megjelenési (design) elemeket.

(8) Kapcsolatot tart a szóvivővel, és sajtófigyeléssel, információs anyagok összeállításával segíti a tevékenységét.

(9) Előkészíti és megszervezi - a Személyügyi Főosztály feladatkörébe nem tartozó - egyéb miniszteri ünnepségeket, rendezvényeket.

(10) Ellátja a BM lapok szakmai felügyeletét, szerkeszti az MTV Teletext oldalakat és az Internet BM honlapjának - hatáskörébe utalt - részeit.

(11) Megtervezi a tárca vezetőinek a BM irányítása alá tartozó szervezetekkel a kapcsolattartó jellegű látogatásait.

(12) Kapcsolatot tart a civil szférával: társadalmi szervezetekkel, jogvédő és kisebbségi szervezetekkel, állampolgári önszerveződésekkel, alapítványokkal stb.

(13) Közreműködik a társadalmi tanácsadó testületek megszervezésében és működtetésében.

(14) Szervezi a belügyi közművelődési tevékenységet, felügyeli a BM Duna Palota és Kiadó tevékenységét.

(15) Ellátja a minisztériumi ügyfélszolgálati teendőket.

(16) Ellátja az Országos Bűnmegelőzési Tanács titkársági feladatait.

(17) Végrehajtja és koordinálja az áldozatvédelemmel kapcsolatos feladatokat a Belügyminisztériumban és az irányítása alá tartozó szerveknél, együttműködik az e témával foglalkozó társadalmi szervezetekkel.

(18) Tervezi és szervezi a tárca feladatkörébe tartozó lakossági tájékoztató kampányokat.

(19) A tárcát érintő kérdésekben tervezi, előkészíti a közvélemény kutatásokat, gondoskodik azok hasznosításáról.

(20) Működteti a tárcánál létrehozott cigány kisebbséggel foglalkozó szakmai bizottságot.

(21) A feladatkörébe tartozó ügyekben részt vesz a tárcaközi szervek, közalapítványok munkájában.

29. § (1) Koordinálja a minisztériumi és a rendvédelmi területen dolgozók oktatási, szakképzési és továbbképzési feladatait.

(2) Szakmai irányítási és felügyeleti tevékenysége során a miniszter jogkörében jár el.

(3) Elemző és értékelő munkája alapján javaslatot tesz a minisztériumi, kiemelten pedig a rendvédelmi oktatási, szakképzési és továbbképzési feladatokra.

(4) Részt vesz a Rendőrtiszti Főiskola törvényességi felügyeletében és a belügyi finanszírozású felsőoktatási szervezeti egységek miniszteri felügyeletében, szakirányítja a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek által működtetett képzési, kiképzési és továbbképzési rendszert.

(5) Segíti a minisztert a belügyi közoktatási intézmények irányába gyakorolt fenntartói irányító jogosítványai gyakorlásában; közreműködik a miniszteri döntések előkészítésében, a költségvetésük kialakításában és a gazdálkodásuk összehangolásában.

(6) Ellátja a minisztériumi szervekként működő, alárendeltségében lévő oktatási intézmények szakmai irányítását és felügyeletét.

(7) Közreműködik a szakmai irányítása és felügyelete alá tartozó intézményeket érintő jogszabálytervezetek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezeteinek kidolgozásában, javaslatot tesz és kidolgozza a szükséges szabályozók módosítását.

(8) Részt vesz a szakmai irányítása és felügyelete alá tartozó intézmények szervezeti és működési szabályzatainak, alapszabályainak, alapító okiratainak kidolgozásában.

(9) Kapcsolatot tart a hazai és külföldi társszervekkel és a szakirányításban érintett minisztériumokkal.

(10) Ellátja - a szakmailag érintett hivatali egységekkel egyeztetve - a belügyminiszter szakmai felügyeletébe tartozó és az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések vonatkozásában a szakképesítésekkel kapcsolatos tanügyigazgatási-koordinációs feladatkört. Végzi a tárca felügyeletébe tartozó szakképesítések szakmai dokumentumainak előterjesztésével és szakmai képviseletével összefüggő feladatokat.

(11) Közreműködik - az együttműködésre utalt szervekkel közösen - a személyi állomány hazai és külföldi képzési lehetőségeinek megteremtésében, illetve fejlesztésében.

(12) Koordinálja és felügyeli a belügyi szervek tudományszervezési és sport tevékenységét.

(13) Koordinálja az országos parancsnokságokkal a belügyi szervek állománya utánpótlása érdekében, a középiskolákban folyó orientációs és szakmacsoportos alapozó, valamint előkészítő képzéseket.

30. § (1) A Védelmi és Koordinációs Hivatal főosztály jogállású hivatali egység.

(2) A Hivatal ellátja a katasztrófavédelemmel kapcsolatosan a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) titkársági feladatait, a védelmi felkészítés és az országmozgósítás Belügyminisztériumra háruló tevékenységének tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését, továbbá a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottsággal (a továbbiakban: SCEPC) való kapcsolattartást, illetve a polgári veszélyhelyzeti tervezési feladatok koordinálását.

(3) Előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó - a Hivatal szakterületét érintő - hatósági eljárással kapcsolatos döntéseket.

(4) A katasztrófavédelem területén:

(5) A védelmi felkészítés és az országmozgósítás területén:

(6) A SCEPC-vel folytatott együttműködés terén:

31. § Az önkormányzati helyettes államtitkár közreműködik a közigazgatási hivatalok irányításában.

32. § (1) Figyelemmel kíséri és elemzi a helyi önkormányzatokról, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, valamint a területszervezési eljárásról szóló törvények hatályosulását, az önkormányzatok működése feltételeinek alakulását.

(2) Figyelemmel kíséri és elemzi a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény hatályosulását, a társulások ösztönzését szolgáló rendelkezések érvényesülését.

(3) Figyelemmel kíséri és elemzi a körjegyzőségek működését, az új körjegyzőségek alakítását segítő ösztönzőrendszer hatályosulását, javaslatot tesz a korszerűsítésre, továbbá előkészíti a belügyminiszter döntését körjegyzőségi kijelölés esetén.

(4) Figyelemmel kíséri és elemzi a közterület-felügyeletről szóló törvény hatályosulását.

(5) Közreműködik a központi közigazgatás és a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok kapcsolatrendjének, működésének továbbfejlesztésében.

(6) A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok működése szempontjából véleményezi a jogszabályok tervezeteit, javaslatot tesz a jogszabályok korszerűsítésére, illetve túlhaladott jogszabályok hatályon kívül helyezésére.

(7) Előkészíti a belügyminiszter hatáskörébe tartozó, az önkormányzati rendszert érintő jogszabályokat, közreműködik a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, a polgármester, főpolgármester, a közigazgatási hivatalok tevékenységét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében.

(8) Átfogóan értékeli a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok működése törvényességének helyzetét, működteti a törvényességi ellenőrzési információs rendszert.

(9) Segíti az önkormányzati szervek működését, jogszabály-értelmezések, szakmai állásfoglalások, módszertani kiadványok és szakmai tájékoztatók, illetve ajánlások megjelentetése útján.

(10) Vezeti és negyedévente aktualizálja a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköri jegyzékét.

(11) Közreműködik az önkormányzati törzsadattár, valamint az ÖNTÁR működtetésében.

(12) Az önkormányzatok jogalkalmazási munkáját segítve működteti az Önkormányzati és a Kisebbségi Forródrót telefonos szolgálatot.

(13) Segíti az önkormányzati rendszert érintő közigazgatási kísérleteket, új módszertani megoldásokat, illetve azok megismertetését.

(14) Közreműködik a közigazgatási korszerűsítésre vonatkozó feladatok megoldásában.

(15) Szerkeszti a havonta megjelenő Önkormányzati Tájékoztatót.

(16) Közreműködik a polgármesterek és jegyzők továbbképzésének szervezésében.

(17) Kapcsolatot tart az önkormányzatok érdekszövetségeivel, a Jegyzők Országos Szövetségével.

(18) Közreműködik az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak szervezésében.

(19) Előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntésekre vonatkozó miniszteri előterjesztéseket.

(20) Segíti a közigazgatási államtitkárt a közigazgatási hivatalok tevékenységének irányításában, összehangolásában. Ennek keretében szervezi a hivatalvezetői értekezleteket, közreműködik a hivatalok ágazati tevékenységének koordinálásában, elemzi a hivatalok tevékenységét, együttműködik a Miniszterelnöki Hivatal Közigazgatási és Területpolitikai Államtitkárságával. Jóváhagyásra előkészíti a hivatalok szervezeti és működési szabályzatát.

(21) Ellátja a vagyonátadó bizottságok működésével és az önkormányzati vagyon szabályozásával kapcsolatos feladatokat. Az egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok önkormányzatok tulajdonába adásával kapcsolatos ügyekben elbírálásra előkészíti a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságok döntései ellen benyújtott - a belügyminiszter hatáskörébe tartozó - jogorvoslatokat.

(22) Irányítja az önkormányzati szabálysértési, kisajátítási, bányaszolgalmi, hagyatéki leltározási, a külföldiek ingatlan vásárlásának engedélyezési, és a Polgári Törvénykönyvből fakadó igazgatási tevékenységet.

(23) Közreműködik az útlevéllel kapcsolatos jogszabálytervezetek előkészítésében. Döntésre előkészíti az első fokú központi útlevélszerv első fokú döntése ellen benyújtott jogorvoslatokat.

(24) Ellátja a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal első fokú döntéseivel kapcsolatos másodfokú hatósági tevékenységet.

(25) A belügyminiszter nevében engedélyezi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 32. §-ában meghatározott adatszolgáltatásokat.

(26) Figyelemmel kíséri és értékeli az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény érvényesülését, végzi az eljárási jellegű jogszabályok, koncepciók készítését, ellátja e jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(27) Első fokon eljár mindazon hatósági ügyekben, amelyek nem tartoznak más hivatali egység hatáskörébe.

(28) Átfogóan értékeli, elemzi a hatósági igazgatási, valamint a szabálysértési tevékenységet, működteti a statisztikai adatszolgáltatási rendszert.

(29) Előkészíti a lakáshoz jutás feltételeinek, ezen belül a lakások és helyiségek bérletével, bérével, házingatlanok elidegenítésével, valamint a helyiséggazdálkodással kapcsolatos szabályozási koncepció tervezetét. Közreműködik a koncepcióban meghatározott feladatok jogszabályi kereteinek kidolgozásában.

(30) Elkészíti az ingatlanközvetítés szakmai követelményrendszerének meghatározására vonatkozó javaslatot.

(31) Közreműködik a lakás- és helyiséggazdálkodás központi irányításában.

(32) Részt vesz az önkormányzatok lakásgazdálkodási tevékenységének a kormányzati lakáspolitikával való összehangolásában.

(33) Ellátja a társasházi és ingatlankezelési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok előkészítését. E körben ellátja a szakmai képzés kormányzati feladatait.

(34) Külön megbízás alapján képviseli a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban.

33. § (1) A Településfejlesztési Iroda főosztály jogállású hivatali egység.

(2) Közreműködik a belügyminiszter hatáskörébe tartozó, az önkormányzati rendszert érintő jogszabályok, valamint a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, a polgármester, főpolgármester, a közigazgatási hivatalok tevékenységét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében.

(3) Közreműködik a kormányzati településpolitika feladatainak kialakításában, az országos koncepció kidolgozásában, és a településügy jogi kereteinek kimunkálásában, a kapcsolódó jogszabályok megalkotásában.

(4) Irányítja a településeket fenyegető - a vis maior támogatások keretében nem kezelhető, de kormányzati intézkedést igénylő - természeti, illetve emberi beavatkozás okozta veszélyek elhárítására és programszerű megelőzésére létrehozott tárcaközi bizottság munkáját.

(5) Előkészíti és ellenőrzi a különösen nagy kárt okozó közterületi pinceomlásokkal kapcsolatos, valamint a természetes partfalakra vonatkozó veszélyelhárítási kormányzati intézkedéseket, részt vesz végrehajtásukban.

(6) Részt vesz az Országos Területfejlesztési Tanács szakbizottságainak munkájában, megbízás esetén képviseli a Belügyminisztériumot a Tanács ülésein.

(7) Kapcsolatot tart a regionális fejlesztési tanácsokkal és a Balatoni Térségi Tanáccsal, felkérés alapján további térségi tanácsokkal.

(8) Jogszabályi előírás alapján véleményezi az országos, a regionális, a kiemelt térségi és a megyei területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési stratégiai és operatív programokat, területrendezési terveket, megbízás vagy felkérés alapján a kistérségek hasonló terveit.

(9) Közreműködik a települések fejlesztési, rendezési, építészeti, természet- és környezetvédelmi tevékenységével összefüggő központi koncepciók, ágazati döntések előkészítésében és véleményezésében.

(10) Jogszabályi előírás alapján véleményezi az egyes települések településrendezési terveit, helyi építési szabályzatait, megbízás vagy felkérés alapján fejlesztési koncepcióit, programjait.

(11) Részt vesz a PHARE közigazgatási és regionális programjai, valamint a SAPARD program előkészítésében és lebonyolításában.

(12) Közreműködik a területszervezés jogszabályi környezetének kialakításában, szükség szerinti módosításában. Szakmailag előkészíti a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó várossá nyilvánítási döntéseket.

(13) Összehangolja a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos tárcafeladatokat.

(14) Részt vesz egyes EU integrációs tárcaközi bizottságok munkájában.

(15) Ellátja a - területfejlesztésre és területrendezésre vonatkozó - Területi Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos tárcafeladatok összehangolását.

34. § (1) Ellátja - a Pénzügyminisztériummal együttműködve - az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő kormányzati feladatait és részt vesz a végrehajtásban. Végzi az önkormányzatok jövedelemviszonyait meghatározó pénzügyi bevételek modellezésének munkáit. Irányítja és koordinálja az éves költségvetési zárszámadási törvényjavaslat helyi önkormányzatokat érintő részanyagainak elkészítésével kapcsolatos kormányzati feladatokat.

(2) Részt vesz a helyi önkormányzatok gazdálkodása pénzügyi szabályozási rendszerének korszerűsítésében, a működéséhez szükséges feltételek megteremtésében, és az önkormányzati törvényben, valamint az államháztartási törvényben foglaltak érvényesítésében.

(3) Ellátja a Belügyminisztérium fejezet „helyi önkormányzatok támogatásai és hozzájárulásai” címhez tartozó valamennyi előirányzat kezelésével kapcsolatos feladatokat, ezen belül különösen a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási rendszerének működtetését, a helyi önkormányzatok előirányzatainak nyilvántartását, utalványozását.

(4) Ellátja a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló jogszabályok végrehajtásából adódó kormányzati feladatokat. Gondoskodik a működést szolgáló feltételek megteremtéséről. Kialakítja és működteti a címzett- és céltámogatással kapcsolatos döntés-előkészítő rendszert. Szervezi és koordinálja a finanszírozás, az elszámolás rendjét.

(5) Ellátja a helyi önkormányzatok adósságrendezésével kapcsolatos kormányzati feladatokat.

(6) Összehangolja az önkormányzati tervezéssel és gazdálkodással összefüggő kormányzati tevékenységet.

(7) Vizsgálja az önkormányzatok tervezett új, kötelező feladatai ellátásához szükséges anyagi feltételeket és javaslatot tesz azok biztosítására.

(8) Ellátja a Pénzügyminisztériummal egyetértésben a TÁKISZ-ok önkormányzati gazdálkodással összefüggő tevékenységének szakmai irányítását.

(9) Közreműködik az ágazati fejlesztési programok és szakmai szabályok önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában, az ellátottsági mutatók felmérésében, értékelésében.

(10) Szakmai módszertani tanácsadással, kiadványokkal és konzultációkkal segíti az önkormányzatok költségvetési tervezési-, zárszámadási tevékenységét.

(11) Közreműködik az önkormányzatok és intézményeik számviteli, valamint az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedő pénzügyi információs rendszerének kialakításában, működtetésében.

(12) Részt vesz a helyi önkormányzatok tulajdonát, az azzal való gazdálkodást érintő állami döntések előkészítésében, végrehajtásában. Közreműködik az önkormányzati vállalkozásokat érintő központi állami döntések előkészítésében, segíti a vállalkozási feltételeket kialakító önkormányzati tevékenységet.

(13) Ellátja az egyedi központi fűtéssel és melegvíz ellátással kapcsolatos kormányzati feladatokat.

35. § (1) A Településüzemeltetési Iroda főosztály jogállású hivatali egység.

(2) Ellátja a belügyminiszter hatáskörébe tartozó, a helyi önkormányzatok településüzemeltetési tevékenységére vonatkozó kormányzati feladatokat, közreműködik azok összehangolásában.

(3) A településüzemeltetés körében ellátja a kéményseprő-ipari, a temetkezési, a közterület fenntartásával összefüggő települési zöldfelület-gazdálkodási, valamint a köztisztasági és településtisztasági szolgáltatások szakmai, kommunális igazgatási feladatokat.

(4) Ellátja az egyes helyi közszolgáltatásokkal (köztisztaság, településtisztaság, kéményseprés, temetkezés, zöldfelület-gazdálkodás) kapcsolatos jogszabályok előkészítését, azokhoz szakmai koncepciót készít. Kidolgozza a döntésekhez szükséges előterjesztéseket, tárcaközi egyeztetések során képviseli a minisztériumot. Figyelemmel kíséri és segíti a végrehajtást, a feladatkörét érintő rendelkezések hatályosulását, javaslatot tesz korszerűsítésükre.

(5) Közreműködik a településüzemeltetés kormányzati és önkormányzati feladatait segítő gazdasági, pénzügyi eszközrendszer kidolgozásában, javaslatot tesz az eszközrendszer fejlesztésére, korszerűsítésére. Részt vesz a településüzemeltetés önkormányzatokat érintő eszközrendszerének megalapozásában és kialakításában.

(6) Szakmai feladatellátása során együttműködik az Önkormányzati Gazdasági Főosztállyal és ezen belül elvégzi a hulladékgazdálkodás területén a céltámogatásokra vonatkozó igények felülvizsgálatát, közreműködik az ár- belvízveszély elhárításával kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában.

(7) Részt vesz a települések üzemeltetésével összefüggő ágazati döntések előkészítésében, közreműködik a helyi önkormányzatok településüzemeltetési feladatainak környezetvédelemmel összehangolt szakmai feltételrendszerének kialakításában.

(8) Tárcaközi koordináció keretében részt vesz a helyi önkormányzatok településüzemeltetést is szolgáló, fejlesztési, üzemeltetési célú pályázatainak értékelésében. Segíti a közterületek fejlesztésére és fenntartására irányuló önkormányzati és civil programokat.

(9) Gondoskodik az önkormányzatok rendszeres informálásáról a településüzemeltetést érintő kérdéskörben szakmai módszertani tanácsokkal, kiadványokkal és konzultációkkal segíti azok munkáját.

(10) Kapcsolatot tart a közigazgatási hivatalokkal, az önkormányzatok érdekszövetségeivel és a településüzemeltetés területén működő szakmai szövetségekkel.

(11) Megbízás alapján képviseli a minisztériumot tárcaközi bizottságokban.

(12) Koordinatív és szervezési feladatokat lát el a Településüzemeltetési Tanács működtetésében.

36. § (1) Kidolgozza a közigazgatási személyzetpolitika, valamint az egységes közszolgálat működési elveit és jogi szabályait, előmozdítja ezek érvényesülését, közreműködik eszközrendszerük kialakításában.

(2) Kidolgozza a köztisztviselők jogainak és kötelezettségeinek, kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, előmeneteli, valamint illetmény- és felelősségi rendszerének elveit, előkészíti az ezzel kapcsolatos jogi szabályozást, figyelemmel kíséri a jogszabályok hatályosulását, javaslatot tesz korszerűsítésükre.

(3) Ellátja a központi közszolgálati nyilvántartással kapcsolatos rendszerirányító feladatokat, részt vesz annak folyamatos működtetésében, elemzi az adatköréből származó információkat, adatokat szolgáltat és javaslatot tesz a rendszer korszerűsítésére, valamint működteti a tartalékállományt.

Koordinációs jogkörében személyzetpolitikai szempontból kezdeményezi a közigazgatás információs rendszerei közötti összhang megteremtését.

(4) Javaslatot dolgoz ki a közigazgatás létszám- és bérgazdálkodási rendszerének kialakítására, valamint továbbfejlesztésére.

(5) Az érdekelt közigazgatási szervekkel (és a minisztérium szervezeti egységeivel) együttműködve - részben a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok közreműködésével - szervezi és összehangolja a köztisztviselők és a polgármesterek képzését, továbbképzését, átképzését, a közigazgatási vezetőképzést; ellátja a köztisztviselői képzés szakmai koordinációjával kapcsolatos feladatokat.

Ellátja a közigazgatási vizsgarendszer felügyeletét, továbbá az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság, valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium titkársági feladatait.

(6) Gondoskodik a köztisztviselők képzését, továbbképzését érintő nemzetközi támogatási programok alapcélkitűzéseinek, irányainak, a végrehajtás ütemezésének meghatározásáról, a programok tartalmi részének kidolgozásáról, valamint a köztisztviselők EU-integrációs felkészítésének a köztisztviselői továbbképzés országos rendszerébe illesztéséről. Adatszolgáltatással segíti a köztisztviselők integrációs felkészítését.

(7) Közreműködik az országos köztisztviselői érdekegyeztetés működtetésében és ellátja annak titkársági feladatait. Figyelemmel kíséri a köztisztviselők sztrájkjogával kapcsolatos megállapodás érvényesülését. Együttműködik a közigazgatás területén működő szakmai, önkormányzati, munkavállalói, érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetekkel.

(8) Előmozdítja - a belügyminiszter ágazati feladatkörébe tartozó területeken - a közigazgatás szervezetrendszerének, tevékenységének és működésének fejlesztését, s az ezzel kapcsolatos koncepciók és egyéb kormányzati döntések előkészítését.

Más érintett kormányzati szervekkel együttműködve részt vesz a minisztériumi hatáskörök felülvizsgálatában, a működés elemzésében, a minisztériumok szervezeti rendszerének folyamatos és tervszerű vizsgálatában és mindezek, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján koncepciót dolgoz ki a minisztérium vezetése részére, illetve közigazgatás-korszerűsítési szempontból véleményezi a szervezetátalakítási javaslatokat.

(9) Kidolgozza - a szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szervek közreműködésével - a Köztisztviselők Etikai Kódexet, figyelemmel kíséri annak érvényesülését, és működteti a köztisztviselői erkölcsi normák gondozásával megbízott országos szervet.

(10) Koordinálja a belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintő deregulációs tevékenységet. Az Önkormányzati Főosztály bevonásával más tárcáknak az önkormányzatokat érintő jogalkotási és deregulációs tevékenységében képviseli a belügyminisztériumi álláspontot. Az önkormányzatok részére deregulációs útmutatót ad ki az Önkormányzati Főosztály bevonásával.

(11) Együttműködik az Önkormányzati Főosztállyal a közszolgálati jogviszony szabályainak alkalmazása tekintetében az önkormányzati szervezet-korszerűsítési döntések, közigazgatási kísérletek előkészítésében, s figyelemmel kíséri a megvalósítás eredményeit.

(12) Ellátja a Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatósága irányításával kapcsolatos feladatokat, javaslatot tesz az igazgatóság éves munkatervi feladataira.

37. § (1) Gondoskodik a belügyminiszter feladatkörébe tartozó jogszabályok és az ezekhez kapcsolódó kormány-előterjesztések, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezeteinek elkészítéséről, a nemzetközi tárgyúak kivételével.

(2) Gondoskodik az (1) bekezdésben foglalt jogszabálytervezetek, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezeteinek elkészítéséről, belső és külső véleményeztetéséről, közreműködik a kormányülésre történő felkészítésben, a törvényjavaslatok indokolásának és a miniszteri expozé előkészítésében.

(3) Gondoskodik az (1) bekezdésben foglalt jogszabályokhoz kapcsolódó kormány-előterjesztések benyújtásáról, a kormányülés napirendjére történő felvételéről, a Kormány döntésének megfelelő véglegesítéséről.

(4) Közreműködik a törvényjavaslat országgyűlési bizottsági vitájában, a törvény, határozati javaslat szövege véglegesítésében és kihirdetésre történő előkészítésében.

(5) Gondoskodik a jogszabályok kihirdetéséről és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek közzétételéről.

(6) Az alkotmánybírósági ügyekben, valamint az országgyűlési biztosoktól érkező megkeresésekkel kapcsolatban gondoskodik a koordinált miniszteri állásfoglalás kialakításáról, vezetői megbízás esetén az alkotmánybírósági eljárásban a tárca képviseletéről.

(7) Előkészíti a miniszter részére a jogszabályok végrehajtásának fő irányára és módszerére vonatkozó irányelveket, valamint a miniszter által kiadott tájékoztatóhoz szükséges tényeket és adatokat.

(8) Figyelemmel kíséri a jogszabályok hatályosulását, a jogalkalmazási gyakorlatot, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását vagy deregulációját, illetve értelmezésre irányuló állásfoglalás kialakítását, ellátja a jogszabályok folyamatos karbantartását.

(9) Közreműködik a tárca hivatalos lapjának szerkesztésében, a szerkesztő bizottság irányítása mellett, gondoskodik a nyilvánosságot érintő intézkedések, pályázatok közzétételéről.

(10) Közreműködik a tárca nem jogi szabályozásra irányuló kormány-előterjesztéseinek, jelentéseinek előkészítésében.

(11) Gondoskodik a más szervek által előkészített jogszabályok, előterjesztések belső egyeztetéséről, összeállítja a BM álláspontját összegző átirat tervezetét és aláírásra az illetékes helyettes államtitkárnak felterjeszti.

(12) A Kormány ügyrendjében, valamint a jogalkotási törvényben meghatározott határidőnél rövidebb időtartamra megküldött tervezeteket - a kabinetfőnök egyidejű tájékoztatásával - közvetlen válaszadásra az illetékes helyettes államtitkári titkárságnak megküldi.

(13) Az államigazgatási eljárás keretében dönt az őrzés elrendeléséről , a fegyveres biztonsági őrség létrehozásáról, működtetéséről és megszüntetéséről.

Jogorvoslat keretében előkészíti a miniszter részére a másodfokú határozatot.

(14) Előkészíti a nyugdíjjog igény tárgyában első fokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések alapján a másodfokú határozatokat.

38. § (1) A Jogi Képviseleti Iroda főosztály jogállású hivatali egység.

(2) Az iroda feladata, hogy a jog eszközével elősegítse a minisztérium működésének eredményességét, közreműködjön a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújtson a jogok érvényesítésében, valamint a kötelezettségek teljesítésében.

(3) Az iroda e kereteken belül:

39. § (1) Szervezi a minisztérium nemzetközi kapcsolatait. Szakmai felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek nemzetközi kapcsolatai felett.

(2) A belügyi szervek bevonásával javaslatot tesz a Belügyminisztérium és szervei nemzetközi kapcsolatai fejlesztésének alapelveire, a középtávú prioritások és az éves nemzetközi feladatok irányelveire.

(3) Az illetékes hivatali egységek bevonásával előkészíti a minisztérium hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról. A nemzetközi szerződésekkel összefüggő ügyekben - az érintett szakmai szervekkel együttműködve - ellátja a minisztérium képviseletét.

(4) Közreműködik a belügyminiszter hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések előkészítésében és létrehozásában, ennek keretében - a Jogi Főosztállyal együttműködve - gondoskodik a nemzetközi szerződések nemzetközi jogi és a magyar jogrendszerbeli illeszkedésének biztosításáról. Ellátja a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban a 37. § (1)-(8) bekezdéseiben meghatározott feladatokat.

(5) Véleményezi az önálló belügyi szervek nemzetközi együttműködésére vonatkozó szerződések és egyéb munkaprogramok tervezeteit, valamint a más kormányzati szervtől koordinációra megküldött nemzetközi szerződések tervezeteit.

(6) Irányítja és felügyeli az államközi és nemzetközi szerződések alapján létrejött vegyes bizottságok munkáját; javaslatot tesz a nemzetközi szerződések és a Kormány felhatalmazása alapján az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek vezetői, helyettesei, tagjai és állandó szakértői kinevezésére.

(7) Előkészíti a felső szintű vezetői nemzetközi tárgyalások anyagait. Gondoskodik az e tárgyalásokból eredő feladatok végrehajtásáról, az e tárgyalásokról szóló tájékoztató jelentéseknek a Kormány vagy a minisztérium vezetése számára történő elkészítéséről.

(8) Ellátja a felső szintű vezetők, a hivatali egységek vezetői kiutazásával kapcsolatos szervezői tevékenységet és a felső szintű vezetők fogadásainak protokolláris feladatait, valamint az ezzel összefüggő pénzügyi elszámolásokat.

(9) A minisztérium hivatali egységei vezetőinek, valamint a rendvédelmi szervek vezetőinek kezdeményezésére, a közigazgatási államtitkár döntése alapján, javaslatot tesz az útlevél hatóságnak szolgálati útlevelek kiadására.

(10) Végzi a minisztérium nemzetközi levelezésével kapcsolatos feladatokat.

(11) Vezeti a minisztérium nemzetközi kapcsolataival összefüggő nyilvántartásokat, szolgáltatást nyújt azok anyagai alapján.

(12) Jogszabály rendelkezései szerint nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó szolgálati útlevelekről, biztosítja a rendeltetésszerű felhasználást, a jogosultság megszűnéséig kezeli azokat, gondoskodik az útlevelek biztonságos őrzéséről.

40. § A közgazdasági helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik: a Központi Gazdasági Főigazgatóság.

41. § (1) Kialakítja és irányítja a Belügyminisztérium költségvetési fejezethez tartozó címek és költségvetési intézmények tervezési, költségvetési gazdálkodási, beszámolási rendszerét, összeállítja a fejezet belügyi ágazatának éves költségvetési javaslatait, részt vesz azok tárcaközi egyeztetésében.

(2) Javaslatot tesz a jóváhagyott keretek címek, illetve költségvetési intézmények, feladatok közötti felosztására, szükség esetén átcsoportosítására, zárolására. Elemzi a költségvetés végrehajtását, gondoskodik az előirányzatok év közbeni szükséges módosításáról, a fejezet költségvetési beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséről. Ellátja a kincstári finanszírozásból adódó fejezeti feladatokat. Meghatározza a számviteli renddel összefüggő elvárásokat, szakirányítja a pénzügyi információs rendszert.

(3) Részt vesz a létszám- és bérgazdálkodás szabályozására vonatkozó koncepciók, jogszabályok, belső rendelkezések előkészítésében. Vezeti a létszám- és személyi juttatást érintő nyilvántartásokat. Elkészíti a fejezeti szintű pénzügyi statisztikai és munkaügyi, illetmény- és létszámbeszámolókat, elvégzi az ezekkel kapcsolatos felméréseket.

(4) Részt vesz a minisztérium gazdasági képviseletében.

(5) Előkészíti a gazdálkodási szabályozási javaslatokat. A gazdálkodási, pénzügyi szabályozási kérdésekben állásfoglalásokat, iránymutatásokat készít. Elemzi a gazdasági ellátó szervek működését, javaslatokat tesz azok korszerűsítésére.

(6) Közreműködik a fejezet irányítása alá tartozó szervek vállalkozási alapokra történő helyezésével kapcsolatos kezdeményezések elbírálásában, engedélyezésében, tevékenységének felügyeletében.

(7) Részt vesz a minisztériumot, illetve szerveit érintő közbeszerzési eljárásokban, a versenytárgyalások lebonyolításában és a szállítási szerződések előkészítésében. Képviseli a minisztérium pénzügyi-gazdasági érdekeit.

42. § (1) A minisztérium és az önálló belügyi szervek tekintetében:

(2) Végzi a tevékenységi körébe tartozó jogalkotási feladatok szakmai előkészítését, kidolgozza a stratégiai jellegű döntésekhez szükséges előterjesztéseket, tárcaközi egyeztetések során - eseti felhatalmazás alapján - képviseli a minisztériumot.

(3) Részt vesz a minisztériumot érintő közbeszerzési eljárásokban.

(4) Ellátja a Belügyminisztérium képviseletét a katonai beruházásokkal, a haditechnikai eszközök külkereskedelmi forgalmának engedélyezésével, az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának minisztériumi szintű ellenőrzésével, a katonai szabványosítási ügyekkel, valamint a gépjármű felelősségbiztosítás meghatározásával foglalkozó tárcaközi bizottságok működése során.

43. § (1) Ellátja a Belügyminisztérium Központi Igazgatása - mint önálló költségvetési szerv - gazdálkodási és az ahhoz kapcsolódó döntés-előkészítő feladatát.

(2) Gondoskodik költségvetésének összeállításáról, a jóváhagyását követően az elemi költségvetés elkészítéséről.

(3) Folyamatosan figyelemmel kíséri az előirányzat-felhasználás alakulását, gyűjti az évközi többletigényeket, szükség esetén kezdeményezi az előirányzat-módosításokat.

(4) Végzi a rendelkezésre álló fedezet figyelembe vételével a kötelezettség-vállalások nyilvántartását.

(5) Folyamatosan végzi a Magyar Államkincstár működéséből eredőn az önálló költségvetési szervre háruló feladatokat (banki átutalások, adatszolgáltatások, finanszírozás ütemezése, előrehozás kezdeményezése stb.).

(6) Folyamatosan nyilvántartja a személyi kiadások előirányzatát és felhasználását, javaslatot készít a bérmegtakarítások felhasználására, előkészíti az éves bérfejlesztéseket.

(7) Végzi a hivatali egységek anyagi, tárgyi, üzemeltetési igényeinek felmérését, nyilvántartását, teljesítés lehetőségeinek vizsgálatát, intézkedik a teljesítés érdekében.

(8) Figyelemmel kíséri az integrációs csatlakozás előkészítésével kapcsolatos feladatok pénzügyi fedezetét és annak felhasználását az EU Integráció Koordinációs Irodája által teljesített adatszolgáltatások alapján.

(9) Teljesíti az évközi és év végi adatszolgáltatási, valamint beszámolási kötelezettséget a Központi Gazdasági Főigazgatóság számviteli adatszolgáltatása alapján.

(10) Gondoskodik a költségvetési szerv vagyonának leltározásáról, a leltárok kiértékeléséről és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

44. § Az informatikai és távközlési helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik: a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal.

45. § (1) Ellátja a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai tevékenységének koordinálását, képviseli a Belügyminisztériumot az e területet érintő tárcaközi kapcsolatokban és részt vesz a nemzetközi együttműködésben.

(2) Előkészíti - az érintett szervek javaslatainak figyelembevételével - a minisztérium átfogó, tárcaszintű, közép- és hosszú távú informatikai stratégiai tervét, figyelemmel kíséri az elfogadott terv végrehajtását és gondoskodik annak folyamatos aktualizálásáról.

(3) Döntésre előkészíti a minisztérium éves informatikai fejlesztési tervét.

(4) Összehangolja a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai rendszereinek fejlesztését, véleményezi az új rendszerek fejlesztési és költségvetési terveit.

(5) Nyilvántartást vezet a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek információs rendszereiről és fejlesztési terveiről.

(6) Közreműködik az informatikát érintő jogszabályok, jogi iránymutatások és szakmai szabályok előkészítésében, hatályosulásuk vizsgálatában, a más tárcák által előkészített koncepciók és jogszabálytervezetek véleményezése során érvényesíti az informatikai szempontokat.

(7) Biztosítja a minisztérium önálló költségvetési intézményei részére az egységes humánerőforrás-gazdálkodási, pénzügyi és számviteli adminisztrációt támogató számítógépes alkalmazásokat, szervezi azok fejlesztését, bevezetését, működési feltételeinek megteremtését.

(8) Összesíti és továbbítja a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos intézményi adatszolgáltatásokat.

(9) Gondoskodik a BM Fejezet „helyi önkormányzatok támogatásai és hozzájárulásai” címhez tartozó előirányzatok kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásának számítástechnikai feltételeiről.

(10) Biztosítja a Személyügyi Főosztály, valamint az Oktatási Főosztály nyilvántartási adatfeldolgozási feladatainak számítástechnikai hátterét.

(11) Koordinálja a közigazgatási hivatalok informatikai tevékenységét, fejlesztéseit, a közigazgatási hivatalok közreműködésével módszertani segítséget nyújt az önkormányzatoknak feladataik informatikai támogatásához. A közigazgatási hivatalokkal együttműködve gondoskodik az önkormányzati törzsadattár, a törvényességi ellenőrzési rendszer, valamint a hatósági statisztikai rendszer fejlesztéséről és működtetéséről.

(12) Javaslatot tesz a PHARE programok informatikai részére, és részt vesz az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásában.

(13) Részt vesz a köztisztviselők informatikai tárgyú képzésében és továbbképzésében.

(14) Koordinálja a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek statisztikai tevékenységét, felelős az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) Belügyminisztériumot érintő előkészítéséért.

(15) Gondoskodik a minisztérium hivatali egységeinél az adatbiztonsági feltételek megteremtéséről, az informatikai rendszerek biztonsági követelményeire vonatkozó kormányzati ajánlások érvényesüléséről.

(16) Biztosítja az informatikai feltételeket az adatvédelmi felelős feladatai ellátásához, közreműködik a adatvédelmi nyilvántartás vezetésében.

(17) Gondoskodik a minisztérium hivatali egységeinek számítás- és ügyviteltechnikai eszközökkel való ellátásáról, számítógépes hálózata üzemeltetéséről, fejlesztéséről.

(18) Ellátja a belügyi szervek számítógépes ügyviteli rendszereinek összehangolását. Biztosítja a minisztérium hivatali egységei számítógépes ügyvitelének folyamatos korszerűsítését és egységesítését. Gondoskodik a belső elektronikus levelező rendszer, valamint a kormányzati üzenetkezelő rendszer belügyminisztériumi alközpontja üzemeltetéséről, rendszeradminisztrációs feladatainak ellátásáról.

(19) Működteti a minisztérium számítógépes vezetési információs rendszerét, biztosítja továbbfejlesztését, adatállományainak karbantartását, a hivatali egységek igényeit figyelembe véve gondoskodik a minisztérium és szervei, valamint a minisztérium és a kormányzati, továbbá más adatszolgáltató szervek közötti adatcsere informatikai feltételeit.

(20) Ellátja a minisztérium által Interneten szolgáltatott adatok karbantartását. Összehangolja a Belügyminisztérium és szervei Interneten - adatszolgáltatóként és felhasználóként - történő megjelenésével kapcsolatos informatikai feladatokat.

(21) Szervezi a hivatali egységek informatikai képzését és továbbképzését, helyszíni segítséget nyújt a számítástechnikai eszközök kezeléséhez, alkalmazások használatához. Működteti a BM Szakkönyvtárát.

(22) Az általa üzemeltetett adatkezelések adatállományaiból rendszeresen és igény szerint számítógépes feldolgozásokat végez, szakmai kiadványokat, tájékoztatókat készít, gondoskodik a minisztérium közérdekű adatainak közzétételéről.

46. § (1) Ellátja a belügyminiszter irányítása alatt álló területek, rendvédelmi és közigazgatási országos hatáskörű szervek távközléssel, frekvencia felhasználással és rejtjelzéssel kapcsolatos tevékenységének felügyeletét, szakmai irányítását és tárcaszintű koordinációját.

(2) Koordinálja és ellenőrzi a belügyi rádiófrekvencia-vagyon gazdálkodásával, használatával és az információs, valamint adatátviteli rendszerek védelmével, továbbá a távközlési rendszerek üzemeltetésével és a rejtjelezéssel kapcsolatos feladatokat, működési rendet.

(3) Közreműködik a távközléssel, frekvencia-gazdálkodással, rejtjeltevékenységgel kapcsolatos szabályozási koncepciók, jogszabálytervezetek előkészítésében.

(4) Előkészíti a Belügyminisztérium részére kiutalt frekvenciák használatának engedélyezését, elvégzi a szükséges hazai és nemzetközi egyeztetéseket, érvényesíti a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó híradó szakterületek szükségleteiből adódó frekvencia igényeket.

(5) Az érintett szervek bevonásával - együttműködve a Kormány egyéb érintett szerveivel is - előkészíti a komplex közigazgatási (rendvédelmi) távközlési fejlesztés középtávú koncepcióját, jóváhagyás után gondoskodik annak végrehajtásáról.

(6) A Műszaki Főosztállyal közösen javaslatot tesz a központilag beszerzendő és központi készletezést igénylő távközlési termékekre, alkatrészekre. Részt vesz a távközlési beszerzéseket érintő tenderek kiírásában és értékelésében, valamint a szerződések előkészítésében.

(7) Felügyeli és ellenőrzi a belügyminiszter irányítása alá tartozó területek, rendvédelmi és közigazgatási szervek távközlési, frekvencia-felhasználási és rejtjeltechnikai, a híradó szolgálatok szakmai tevékenységét, erről tájékoztatja az informatikai és távközlési helyettes államtitkárt, és javaslatot tesz részére a szükségesnek ítélt intézkedésekre.

(8) Együttműködik a Védelmi és Koordinációs Hivatallal a rendkívüli időszak híradásának szervezésében és előkészítésében.

(9) Együttműködik az érintett tárcákkal a NATO és az EU integrációs feladatok végrehajtásában.

(10) Véleményezi az önálló költségvetési szervek távközlést és rejtjeltevékenységet érintő fejlesztési terveit, költségvetési javaslatait.

(11) Véleményezi a rendvédelmi és közigazgatási szervek távközlési, rejtjeltechnikai ellátási normatíváit, belső szakutasításait.

47. § (1) Az Okmány Korszerűsítési Projekt Iroda főosztály jogállású hivatali egység.

(2) Közreműködik az egyes okmányok korszerűsítésével kapcsolatos feladatok és hatáskörök megállapításáról szóló 10/1998. (BK 7.) BM utasításban az informatikai és távközlési helyettes államtitkár részére meghatározott feladatok végrehajtásában.

(3) Ellátja az informatikai és távközlési helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó biztonsági okmányok korszerűsítési feladatait, ennek érdekében:

(4) Biztosítja az egyes okmányok kidolgozásában és bevezetésében érintett, illetve résztvevő szakterületek együttműködését, működteti az együttműködés fórumait.

(5) Működteti az Okmány Korszerűsítési Projekt projektszerveit.

(6) Elkészíti, illetve szakértőkkel elkészítteti az okmánycsalád jogi, közigazgatási, közgazdasági, folyamatszervezési, informatikai, okmánytechnológiai, biztonsági kérdéseire vonatkozó koncepciókat és szakmai tanulmányokat, új finanszírozási konstrukciókat, megvalósítási- és hatástanulmányokat.

(7) Felügyeli a projekt szakértői munkájába és menedzselésébe szerződéssel bevont konzorcium tevékenységét, valamint teljesítését átveszi, elbírálja, igazolja.

(8) Kezeli a projekt végrehajtásához rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket.

(9) Elemzi és döntésre előkészíti a szakterületek által készített javaslatokat az új, korszerű okmánycsalád kidolgozásával és bevezetésével kapcsolatos feladatokról szóló 2380/1996. (XII. 20.) és az azt módosító 2205/1997. (VII. 16.) Kormányhatározatok alapján.

(10) Részt vesz az okmányok kidolgozásával és rendszerbe állításával kapcsolatban kiírásra kerülő közbeszerzési eljárások lebonyolításában.

(11) Koordinálja az egyes okmányok rendszerbe állítására vonatkozó részfeladatok végrehajtását, figyelemmel kíséri azok határidőben történő teljesülését.

(12) Együttműködik a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodával az egyes okmányok bevezetéséhez kapcsolódóan az állampolgárok tájékoztatásának megtervezésében.

(13) Elemzi a bevezetett okmányok gyakorlati tapasztalatait, elvégzi a szükséges korrekciókat.

48. § (1) A hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek és a közigazgatási hivatalok folyamatos működését a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, az ezekre épülő ügyrendek (béke, illetve minősített időszaki), illetve saját szervezeti és működési szabályzatuk és a felettes vezető utasításai határozzák meg.

(2) A hivatali egység ügyrendjét és a minisztériumi szerv szervezeti és működési szabályzatát az illetékes helyettes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár, a miniszter alárendeltségében működő hivatali egység ügyrendjét a közigazgatási államtitkár javaslatára, az önálló belügyi szerv szervezeti és működési szabályzatát az illetékes vezető javaslatára, továbbá a közigazgatási hivatal szervezeti és működési szabályzatát az érdekelt miniszterek egyetértésével - ha jogszabály, vagy miniszteri utasítás másként nem rendelkezik - a miniszter hagyja jóvá.

(3) A vezető, az ügyintéző, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott feladatait - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a munkaköri leírása szabályozza.

(4) A munkaköri leírás - a felelősség megállapítására is alkalmas módon - többek között tartalmazza: a munkakörben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltők alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó képesítési és egyéb, sajátos előírásokat.

(5) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket végzi el:

49. § (1) A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A hivatali egységen, a minisztériumi szerven belül a kiadmányozási jogköröket úgy kell meghatározni, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítsa a gyors ügyintézést.

(2) A miniszter kiadmányozza az Országgyűlés tisztségviselői, a Kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, az állampolgársági jogok és a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, a külképviseletek vezetői felé irányuló ügyiratokat, a kormány-előterjesztéseket, a miniszteri rendeleteket, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, és mindazokat az iratokat, amelyeknek kiadmányozási jogát magának tartotta fenn. (Erre szóban, vagy írásban „a.k” (aláírásommal kiadom) betűjelzéssel hívja fel a figyelmet.)

(3) A közigazgatási államtitkár, a kabinetfőnök, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkár, a hivatali egység, illetve a minisztériumi szerv vezetője - saját hatáskörében eljárva - kiadmányozza a más tárcák, egyéb állami szervek azonos, illetve hasonló beosztású, jogállású, vagy besorolású vezetőinek címzett ügyiratokat.

(4) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza az alárendeltségében működő hivatali egységek, a helyettes államtitkárok, illetve az alárendeltségükben működő hivatali egységek által előkészített, a feladatkör szerint érintett azonos jogállású közigazgatási szervek teljes köréhez, valamennyi önkormányzathoz, vagy azok többségéhez címzett ügyiratokat. Indokolt esetben a helyettes államtitkár kezdeményezésére a kiadmányozási jogkört átruházza.

(5) Valamennyi ügyintéző jogosult kiadmányozni az ügyviteli jellegű, érdemi döntést nem tartalmazó (iratbekérés, idézés, iratok átküldése stb.) ügyiratokat.

(6) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait a hivatali egység vezetője az ügyrendben, illetve a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.

50. § (1) Az ügy intézésére kijelölt köteles a vezetője utasításai szerint eljárni.

(2) Ha az ügyintézés során kapott vezetői utasítással nem ért egyet:

(3) Az ügyet intéző ellenvéleménye általában nem akadályozhatja meg a vezetői utasítás végrehajtását. A szabályszerű és a szolgálati úton előterjesztett ellenvéleményért, valamint az országgyűlési biztos részére - annak kérésére - ügykörében közvetlenül adott tájékoztatásért az ügyintézőt semmilyen hátrány nem érheti. Az ügyintéző külön jogszabályban előírt kivételes esetekben köteles, illetve jogosult a vezetői utasítások végrehajtását megtagadni.

(4) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat - ha a vezető másként nem rendelkezett - szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A kiadmányozásra előkészített irat fogalmazványát (másod példányát) mind az ügyintéző, mind a továbbítást javasló vezető szignálja és keltezéssel lássa el. Határidő túllépésnél a mulasztásról, annak okáról az iraton, vagy az előadói íven készült feljegyzésben kell számot adni, melyet az illetékes vezetőnek is láttamoznia kell.

(5) A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszterhez szóló előterjesztéseket (jelentéseket, tájékoztatókat, feljegyzéseket) ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában a közigazgatási államtitkár útján a Miniszteri Titkársághoz kell megküldeni. A titkárságvezető ellenőrzi az előkészítés szabályszerűségét, és ennek tényét szignójával igazolja.

(6) A kormány-előterjesztések, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetének kiadmányozására való előterjesztést a politikai államtitkár és a kabinetfőnök véleményezi.

(7) Különösen indokolt esetben vezető közvetlenül fordulhat a miniszterhez vagy az államtitkárhoz a közvetlen felettese egyidejű, ha ez nem lehetséges utólagos tájékoztatása mellett.

(8) A felső szintű vezető által kiadmányozásra kerülő iratokat, illetve a feljegyzéseket, tájékoztatókat a személyi titkárságok vezetőihez kell eljuttatni, akik kötelesek ellenőrizni, hogy az ügyintézők és a vezetők az előírt egyeztetési kötelezettségüknek eleget tettek.

(9) Az ügyintézés során betartandó részletes ügykezelési (iratkezelési) szabályokat a Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.

(10) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény alapján a minősítési jogosultságok meghatározását a Szabályzat 4. számú függeléke tartalmazza.

51. § (1) A minisztérium fő feladatait - a törvényalkotási programról szóló országgyűlési határozathoz és a Kormány munkatervéhez igazodva - félévenként munkaprogram foglalja össze.

(2) A féléves munkaprogramot - a Kormány munkatervének elfogadását követő 15 napon belül - a Parlamenti és Jogi Helyettes Államtitkár Titkársága előzetes egyeztetés alapján, a kabinetfőnök véleményét kikérve állítja össze, és a közigazgatási államtitkár útján a miniszternek jóváhagyás céljából benyújtja.

(3) A munkaprogram tartalmazza:

(4) A hivatali egységek és a minisztériumi szervek a minisztériumi munkaprogram alapján elkészítik saját féléves munkatervüket, amelyet a részleget irányító felső szintű vezető hagy jóvá.

52. § A belügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggő döntések előkészítését a miniszteri szaktanácsadó testület segíti. Tagjai a miniszter által felkért külső szakértők.

53. § (1) A miniszteri értekezlet szükség szerint ülésezik.

(2) Feladata: a kölcsönös tájékoztatás az előző miniszteri értekezlet óta történt jelentősebb eseményekről, a következő időszakra vonatkozó feladategyeztetés, valamint minden olyan előterjesztés és kérdés megtárgyalása, amelyet a miniszter napirendre tűz.

(3) Az értekezlet résztvevői: a miniszter, az államtitkárok, a kabinetfőnök, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok, a Miniszteri Titkárság vezetője, a Személyügyi Főosztály vezetője, a Védelmi és Koordinációs Hivatal vezetője (a Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkárságának vezetőjeként), a szóvivő, az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, valamint a miniszter által esetenként meghívottak.

(4) Az értekezlet összehívásáról a kabinetfőnök gondoskodik.

54. § (1) A közigazgatási államtitkár tanácsadó testülete az államtitkári értekezlet, amely üléseit - a minisztérium féléves munkaprogramjára is figyelemmel - szükség szerint tartja.

(2) Feladata: a miniszteri értekezlet fontosabb írásos előterjesztéseinek előkészítése, a jelentősebb, de a miniszteri értekezletre nem kerülő előterjesztések, jogszabálytervezetek megvitatása, beszámoltatás az időszerű feladatok, a felső szintű vezetői rendelkezések végrehajtásának helyzetéről, továbbá a vezetői programegyeztetés.

(3) A közigazgatási államtitkári értekezlet állandó résztvevői: a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a közigazgatási államtitkár közvetlen alárendeltségében működő főosztályok vezetői, valamint a Parlamenti Főosztály vezetője, jogszabálytervezet és az állami irányítás egyéb jogi eszközei vitája esetén a Jogi Főosztály vezetője, más minisztériumi vezetők eseti meghívás alapján vesznek részt.

(4) A közigazgatási államtitkári értekezlet összehívásáért a Közigazgatási Államtitkári Hivatal vezetője felelős.

55. § A miniszter évente legalább egyszer az éves munka értékelése és a feladatok meghatározása céljából apparátusi értekezletet hív össze: a résztvevők körét a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter állapítja meg.

56. § Az államtitkárok, a kabinetfőnök, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok, a főosztályvezetők, a főigazgatók és az igazgatók szükség szerint tartanak értekezletet, egyeztető megbeszéléseket.

57. § (1) A hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek munkáltatóinak és munkavállalóinak érdekegyeztető fóruma a Belügyi Érdekegyeztető Tanács.

(2) Résztvevői: a munkáltatói tárgyalócsoport és a munkavállalói tárgyalócsoport, illetve az általuk meghívott szakértők és a tanács titkára.

(3) A minisztérium munkáltatói tárgyalócsoportját a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésein eseti döntéstől függően a politikai vagy a közigazgatási államtitkár, illetve az általuk megbízott - helyettes államtitkárnál nem alacsonyabb beosztású - személy vezeti.

(4) Az Érdekegyeztető Tanács maga határozza meg a tanácskozásainak rendjét.

(5) Az érdekegyeztetés körébe tartozó ügyek körét és az eljárási szabályokat a belügyminiszteri rendeletben kihirdetett Együttműködési Megállapodás határozza meg.

(6) A hivatali apparátust érintő előterjesztéseket a közigazgatási államtitkár nyújtja be.

58. § (1) Az értekezletekről az összehívásért felelős vezető a döntést, a végrehajtásért felelős vezetőt és a határidőt tartalmazó emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet készít, amelyet az értekezlet vezetője hagy jóvá.

(2) Az emlékeztetőt a résztvevőknek és az érintett szervek vezetőinek meg kell küldeni.

59. § (1) A Kormány, a minisztérium munkaprogramjában levő, a közigazgatási államtitkár által meghatározott jelentősebb jogszabálytervezetek előkészítéséhez szabályozási javaslat (koncepció) készül, melynek összeállítása a feladatkör szempontjából elsődlegesen érintett belügyi szerv feladata, a Jogi Főosztály, a Közgazdasági Főosztály és a Nemzetközi Főosztály feladatkörének megfelelően abban közreműködik. Amennyiben szabályozási javaslat készítése nem kötelező, a tervezet szakmai anyagát (problémavázlat) ugyanilyen módon kell kialakítani.

(2) A szabályozási javaslat, illetve a problémavázlat előkészítésébe be kell vonni a feladatkör szerint érintett főosztályt, az önálló belügyi szervet.

(3) A szabályozási javaslat tartalmazza:

(4) A jogszabályok előkészítése során:

(5) Törvényre vonatkozó szabályozási javaslat és a tervezet elkészítésére a feladatkörileg érintett minisztériumok (országos hatáskörű szervek), a belügyminisztériumi főosztályok, az önálló belügyi szervek, felsőoktatási intézmények, tudományos intézetek munkatársaiból - a közigazgatási államtitkár döntésének megfelelően - törvényelőkészítő bizottság szervezhető.

60. § (1) A közigazgatási államtitkár által elfogadott szabályozási javaslat, illetve az illetékes helyettes államtitkár által elfogadott problémavázlat alapján jogszabálytervezet készül, ennek során gondoskodni kell az elfogadott javaslatok érvényesítéséről, az alkotmányos követelmények, a nemzetközi jog által elismert jogelvek érvényesítéséről, a jogalkotási eljárás és a Kormány ügyrendjében foglaltak megtartásáról és az előterjesztés elkészítéséről, melyben a szükséges mértékig ki kell térni az 59. § (3) bekezdésében felsorolt szempontokra.

(2) A tervezet belső véleményezését, a külső szakmai egyeztetést az előkészítésért felelős hivatali egység megkeresése alapján a Jogi Főosztály vezetője végzi, törvénytervezet esetében a parlamenti és jogi helyettes államtitkár engedélyével. Ha a helyettes államtitkár kezdeményezi a koordinációt, azt a végrehajtással együtt jelzi a parlamenti és jogi helyettes államtitkárnak.

(3) A belső egyeztetés kiterjed a Szabályzat hatálya alá tartozó azon szervekre, amelyek ügykörét a tervezet érinti, a felsőszintű vezetők titkárságvezetőire, a kabinetfőnökre, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetőjére. A beérkezett véleményeket a szabályozás tárgya szerint hatáskörrel bíró hivatali egység a Jogi Főosztállyal együtt érvényesíti, véleményeltérés esetén munkaértekezleten rendezik a nézetkülönbséget, ennek sikertelensége esetén felsőszintű vezetői döntést kérnek.

(4) A belső, illetve a külső szakmai egyeztetés lefolytatását követően kialakított tervezetet a Jogi Főosztály tárcavezetői egyeztetésre küldi, melyet a parlamenti és jogi helyettes államtitkár engedélyez. Ha helyettes államtitkár kezdeményezi a koordinációt, azt a végrehajtással együtt jelzi a parlamenti és jogi helyettes államtitkárnak. A tárcavezetői egyeztetésről beérkezett észrevételek feldolgozására, egyeztetésére és érvényesítésére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadók, azzal, hogy ha az észrevételek érvényesítése a tervezet lényeges változtatását eredményezi, az egyeztetést meg kell ismételni.

(5) A jogszabály végleges tervezetét rövid tájékoztató feljegyzéssel a parlamenti és jogi helyettes államtitkár a közigazgatási államtitkár útján továbbítja kiadmányozásra. A feljegyzést láttamozza a kabinetfőnök, egyetértően aláírja a szakterületet irányító helyettes államtitkár, továbbá a politikai államtitkár.

(6) A jogszabály-előkészítés folyamatának figyelemmel kísérése és ellenőrzése céljából az ügyintézés fontosabb mozzanatait és annak időpontjait tartalmazó adatlapot kell kiállítani és folyamatosan vezetni, melyet az ügy irataihoz csatolva meg kell őrizni. Az adatlap vezetése a Jogi Főosztályhoz koordinációra való megküldéséig a tervezet előkészítéséért felelős hivatali egység, a koordináció megkezdésétől kezdve pedig a Jogi Főosztály feladata.

61. § (1) A más jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek által készített tervezetekkel (továbbiakban: tárcatervezet) kapcsolatos minisztériumi állásfoglalásra a miniszter, az államtitkár, illetve a tárgykörben érintett helyettes államtitkár jogosult. Az állásfoglalás kialakításának megszervezése a Jogi Főosztály feladata.

(2) A Jogi Főosztály a kezdeményező szerv által megjelölt határidőre is figyelemmel megküldi a tárcatervezetet az ügy által érintett hivatali egységnek, a titkárságvezetőknek, a kabinetfőnöknek, az érintett önálló belügyi szervnek. A Jogi Főosztály az észrevételek alapján összeállítja a Belügyminisztérium álláspontját összegező választervezetet, továbbá abban jelzi a jogi, kodifikációs szempontú észrevételeket.

(3) A Jogi Főosztály a véglegesített választervezetet az érintett helyettes államtitkárhoz, illetve a közigazgatási államtitkárhoz érkezett tárcatervezet esetén az érintett helyettes államtitkár szignálásával a közigazgatási államtitkárhoz továbbítja kiadmányozás céljából.

(4) Ha a tárcatervezet véleményezése során felmerült vitás kérdés főosztályi szinten nem rendezhető, az ügy súlyától függően a szakterületet felügyelő helyettes államtitkár vagy magasabb szintű vezető dönt a minisztériumi állásfoglalás tartalmáról.

(5) A Kormány ügyrendjében, illetve a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott határidőnél rövidebb időtartamra megküldött tervezeteket közvetlen válaszadás céljából a kabinetfőnöknek, az illetékes helyettes államtitkár titkárságának kell megküldeni.

(6) A tárcatervezetekkel kapcsolatos eltérő vélemények egyeztetésére kitűzött megbeszéléseken a Belügyminisztérium álláspontjának képviseletére - ha a miniszter vagy államtitkár másként nem rendelkezik - a tárgykörrel érintett helyettes államtitkár, illetve az általa kijelölt vezető jogosult.

62. § (1) Az Országgyűlés plenáris ülésén való részvételről a napirendek függvényében a miniszter dönt.

(2) A minisztert, illetve az őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt az ülésre megfelelően fel kell készíteni. Ennek érdekében:

(3) A miniszterhez intézett interpellációra, kérdésre, azonnali kérdésre, napirend előtti és utáni felszólalásokra adandó válasz elkészítéséről a Parlamenti Főosztály vezetője gondoskodik a következők szerint:

(4) A minisztérium feladatkörébe tartozó önálló képviselői és bizottsági indítványokról kormány-előterjesztés készül a következők szerint:

(5) A Parlamenti Főosztály vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri az országgyűlési bizottságok működését és közreműködik abban, hogy a bizottsági üléseken a minisztériumot megfelelő vezetői és szakértői szinten képviseljék, ennek érdekében a szakértők kijelölését egyezteti a közigazgatási államtitkárral vagy a parlamenti és jogi helyettes államtitkárral. Gondoskodik a szakértők részére a szükséges tárgyalási anyagok biztosításáról.

(6) A szakértők a bizottsági ülésen elhangzott lényeges kérdésekről, véleményekről azonnal rövid, tömör, írásos tájékoztatót készítenek, melyet összesítés céljából soron kívül megküldenek a Parlamenti Főosztály vezetőjének, aki elvégzi a miniszter, illetve a politikai államtitkár szükség szerinti tájékoztatását.

(7) A Parlamenti Főosztály vezetője és/vagy képviselője rendszeresen köteles részt venni az Országgyűlés - Belügyminisztériumot érintő - plenáris és bizottsági üléseinek napirendi pontjain. A Parlamenti Főosztály vezetője az üléseket követően haladéktalanul köteles tájékoztatni a minisztert és az államtitkárokat a jelentősebb, vezetői döntést igénylő eseményekről.

(8) A Parlamenti Főosztály a civil szervezetek és az országgyűlési képviselők részére a minisztériumban zajló törvényelőkészítő munkáról felmerült igények alapján tájékoztatót, konzultációt szervez, közreműködik a képviselői megkeresések ügyintézésében. Amennyiben az országgyűlési képviselők vagy bizottságok közvetlenül az egyes főosztályokat keresik meg, arról az adott főosztályok haladéktalanul tájékoztatják a Parlamenti Főosztályt.

63. § (1) A Kormány, a Kormány kabinetjei, a miniszterek részvételével működő tárcaközi bizottságok ülései előtt a minisztert (őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt), a kormányülést előkészítő közigazgatási államtitkárok értekezlete előtt az államtitkárt, a helyettes államtitkárt fel kell készíteni.

(2) A Miniszterelnöki Hivatal által megküldött, a közigazgatási államtitkári értekezletre, kabinetülésre vagy kormányülésre benyújtott tervezeteket a Parlamenti és Jogi Helyettes Államtitkár Titkársága amennyiben indokolt haladéktalanul továbbítja véleménynyilvánítás céljából az államtitkárok, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok titkárságainak, a Miniszteri Kabinetnek, továbbá soron kívül elkészítteti az illetékes hivatali egységekkel a miniszter, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár felkészítését szolgáló feljegyzést, és igény szerint szóban is segítséget ad a felkészüléshez.

(3) A felkészítéshez készült feljegyzések röviden tartalmazzák az előterjesztés lényegét, az előterjesztésre korábban tett észrevételek elfogadására vagy elutasítására való utalást és ez utóbbi esetben javaslatot az észrevétel fenntartására vagy attól való elállásra. Saját előterjesztés esetén a más tárcák részéről felmerült észrevételekkel kapcsolatos belügyminisztériumi véleményt, és amennyiben hozzászólást is javasolnak, úgy annak rövid lényegét is. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a megelőző közigazgatási államtitkári értekezlet állásfoglalását és az ennek alapján tett intézkedéseket.

(4) A feljegyzést legkésőbb a kormányülést, illetve más testületi ülést megelőző napon juttatják el az ülésen résztvevők számára.

(5) A kormányülést követően a miniszter a felkészítést végző vezetőket - a miniszteri értekezlet keretében - tájékoztatja az ülésen hozott döntések, illetve az elhangzottak alapján teendő intézkedésekről.

(6) A minisztériumi előterjesztések tárgyában hozott döntésekről az érintett hivatali egységeket az illetékes felsőszintű vezető soron kívül tájékoztatja.

64. § (1) A Kormány üléseiről készült emlékeztetőket, illetve a belső kormányhatározatokat a miniszternek történő bemutatás után a Miniszteri Kabinet megküldi a Parlamenti és Jogi Helyettes Államtitkár Titkárságának.

(2) A Parlamenti és Jogi Helyettes Államtitkár Titkársága gondoskodik ezek felsőszintű vezetői körben történő köröztetéséről, a határozatot megküldi a végrehajtásra kijelölt vezetőnek, továbbá az Informatikai Főosztálynak a meghatározott feladatok és a határidők nyilvántartásba vétele céljából.

(3) Az Informatikai Főosztály figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását, és a teljesítésről havonta előkészíti a tájékoztatást a Miniszterelnöki Hivatal részére.

65. § A Belügyminisztérium nemzetközi kapcsolatainak rendjét külön BM utasítás határozza meg.

66. § (1) A miniszter és a politikai államtitkár sajtótevékenységét a szóvivő - a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodával együttműködve - végzi.

(2) A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok sajtótevékenységét a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Iroda szervezi, valamint a hivatali egységek és minisztériumi szervek az időszerű feladataikról, rendezvényeikről, akcióikról, a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó intézkedésekről, eseményekről, ügyekről, vezetői közszereplésekről és az állampolgárokat érdeklő belügyi kérdésekről a közvéleményt - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével - a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Iroda közreműködésével tájékoztatják.

(3) Az egyes minisztériumi feladatokhoz kapcsolódó kommunikációs terveket a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Iroda - a szóvivő közreműködésével - készíti elő, egyezteti azokat és szükség esetén jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti; gondoskodik végrehajtásuk koordinálásáról.

67. § (1) A minisztérium vezetői és ügyintézői a (2) - (6) bekezdésekben meghatározottak szerint jogosultak az írott vagy elektronikus sajtó tájékoztatására.

(2) A minisztérium nevében, illetve politikai jellegű kérdésekben nyilatkozatot csak a miniszter, a politikai államtitkár, a kabinetfőnök, nem politikai jellegű kérdésekben az előzőekben felsoroltak, a közigazgatási államtitkár vagy a miniszter által kijelölt vezető adhat.

(3) A miniszter által jóváhagyott koncepcionális, valamint szakmai kérdésekről saját működési területüket illetően a közigazgatási államtitkár, a Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok, valamint a főosztályvezetők nyilatkozhatnak. Az érdemi ügyintézést végző munkatársak a főosztályvezető által adott felhatalmazás körében nyilatkozhatnak.

(4) A Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője, a helyettes államtitkárok csak a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével; a főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, osztályvezetők és munkatársak a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Iroda vezetőjével történt előzetes egyeztetés után nyilatkozhatnak.

(5) A nyilatkozatról (riport, interjú), illetve publikációról (cikk, tanulmány), annak megjelenési helyéről, idejéről a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodát a nyilatkozatot adó tájékoztatja.

(6) A tájékoztatási tevékenység során az állam- és szolgálati titokra, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat meg kell tartani, a nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.

68. § (1) A minisztérium kommunikációs tevékenységében valamennyi, az 1. §-ban felsorolt szervezet közreműködik.

(2) A Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Iroda folyamatosan figyelemmel kíséri a belügyi tevékenységről kialakult közvéleményt, ennek érdekében felméréseket végez és rendel meg. Azokat feldolgozva javaslatot tesz a kommunikáció formáira.

(3) A minisztériumi szervek az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakra vonatkozó kezdeményezéseikkel a Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodához fordulhatnak.

69. § (1) A hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek hatáskörébe tartozó informatikai rendszerek és távközlési hálózatok fejlesztésének összehangolása, a minisztérium egységes tárcaszintű informatikai és távközlési stratégiai tervének kidolgozása, az informatikai és híradástechnikai ágazati rendszereket érintő jogi szabályozási koncepciók kidolgozásában történő közreműködés, az informatikai és híradástechnikai tevékenység szakmai irányítása, szervezése, felügyelete és ellenőrzése az informatikai és távközlési helyettes államtitkár feladata, amelyet az Informatikai Főosztály, illetve a Távközlési és Frekvencia-gazdálkodási Főosztály bevonásával végez el.

(2) A minisztérium informatikai, illetve távközlési tevékenységének összehangolását segíti a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai, illetve távközlési szakértőiből álló Informatikai, illetve Távközlési Értekezlet, amelynek konzultatív tanácsadó szerepe van.

(3) A hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai és távközlési fejlesztési tervet, illetve az informatikai rendszereket érintő jogi szabályozási koncepciót csak az Informatikai Főosztály, illetve a Távközlési és Frekvencia-gazdálkodási Főosztály közreműködésével készíthetnek.

(4) Az informatikai és távközlési helyettes államtitkár egyetértési jogot gyakorol az önálló költségvetéssel rendelkező szervek informatikával és a távközléssel kapcsolatos költségvetési tervei, valamint a kiemelt informatikai és távközlési projektek költségvetése, továbbá az informatikai és távközlési előirányzatok év közbeni átcsoportosítása tekintetében. Jóváhagyja a kiemelt informatikai és távközlési projektek fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználásáról - az érintett szervek által - készített tervet.

(5) Az informatikai és távközlési helyettes államtitkár az informatikai és távközlési fejlesztések előkészítésére és lebonyolítására - az érintett igazgatási, rendvédelmi, jogi, közgazdasági, informatikai stb. szakértők bevonásával - projekt szervezetet hoz létre, melynek finanszírozására fejezeti kezelési előirányzatot kell biztosítani a BM költségvetésében.

(6) Az Informatikai Főosztály, illetve a Távközlési és Frekvencia-gazdálkodási Főosztály közreműködik a hivatali egységek, minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek informatikai, távközlési, információtechnológiai fejlesztései és szakmai koncepciói, valamint az e területeket érintő költségvetés előkészítésében.

(7) Az 1. § hatálya alá tartozó szervek kötelesek minden olyan koncepciót vagy jogszabály-tervezetet véleményezésre megküldeni az Informatikai Főosztálynak, illetve a Távközlési és Frekvencia-gazdálkodási Főosztálynak, amelyek informatikai vagy távközlési kérdéseket (feladatokat) érintenek, illetve amelyek végrehajtásának vagy végrehajthatóságának informatikai vagy távközlési tárgyú összefüggése van.

(8) Az 1. § hatálya alá tartozó szervek kötelesek tájékoztatni az informatikai és távközlési helyettes államtitkárt az informatikát, annak igazgatási hátterét, a távközlést, a nyilvántartási rendszerek működését érintő külföldi szakmai tapasztalataikról.

70. § (1) A hivatali egységeknek, minisztériumi szerveknek, önálló belügyi szerveknek és a közigazgatási hivataloknak a személyes adatkezelési, adatbiztonsági és adatszolgáltatási, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő tevékenységének felügyeletét a Közigazgatási Államtitkári Hivatal szervezetéhez tartozó - a miniszter által kijelölt - adatvédelmi felelős látja el.

(2) Az adatvédelmi felelős feladatai:

(3) Az adatvédelmi felelős részére véleményezésre meg kell küldeni:

(4) Az adatvédelmi felelős a minisztérium ellenőrzési tervében foglaltak, illetve a miniszter, az államtitkár intézkedése alapján ellenőrzi az 1. § hatálya alá tartozó szervek adatvédelmi és a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő tevékenységét.

(5) Az adatvédelmi felelős az ellenőrzések, az állampolgári bejelentések, illetve az adatvédelmi biztos kezdeményezése alapján a felmerült problémákat jelzi az érintett szervek vezetőinek, és javaslatot tesz a jogszerűség helyreállításának módjára, valamint ellenőrzi annak végrehajtását; amennyiben nem alakítható ki jogszerű állapot, javaslatot tesz az ellenőrzött szerv hivatali felettesének a szükséges intézkedések megtételére.

71. § (1) A minisztériumban az állami ügyeleti rendszer részeként a Miniszteri Kabinet szervezetében - Ügyeleti Osztály megnevezéssel - BM Ügyelet működik.

(2) Az ügyelet munkarendje szerint a minisztériumi szervek és az önálló belügyi szervek ügyeleteitől - külön utasításban szabályozott rend szerint - érkező tájékoztatás alapján a rendkívüli eseményekről jelentést tesz, a napi rendkívüli eseményekről BM Tájékoztató Jelentés címen összefoglalót készít, és azt megküldi a kabinetfőnök által meghatározott vezetőknek.

(3) Végzi a külön dokumentumokban meghatározott riasztási, értesítési és koordinációs feladatokat.

(4) Ellátja a minősített információ telefonon, faxon és elektronikus levélben történő vételével és továbbításával kapcsolatos feladatokat NATO TITKOS szintig. Működteti ezen információk elektronikus továbbítására, tárolására, kezelésére használt rendszert.

(5) A BM központi épületében előforduló rendkívüli esemény (tűz-, robbanás-, közveszély-okozással történő fenyegetés stb.), illetve ilyen fenyegetettség esetén - az ennek kezelésére hivatott szervek által rendelkezésre bocsátott tervek alapján - végzi az objektumőrség, a gondnokság, a veszély- és kárelhárításban részt vevő szervek értesítését, közreműködik az ezzel összefüggő feladatok végrehajtásában.

(6) Folyamatosan figyeli az írott sajtót, a magyar nyelvű rádiók és televíziók belügyi vonatkozású műsorait, amelyek alapján lapszemléket, hír- és médiafigyelőket, hang- és videófelvételeket készít és archivál.

72. § (1) Az országgyűlési, az önkormányzati képviselő- és polgármester-választás, valamint a kisebbségi és egyéb hatáskörébe utalt választáskor alkalmazandó választási eljárásra és a népszavazásra vonatkozó jogi szabályozási koncepciót és a jogszabályok szakmai tervezetét a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal készíti elő.

(2) A Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal Országos Választási Irodaként közreműködik a választások és népszavazások lebonyolításában, előkészíti a választások költségtervét, utalványozza a kifizetéseket, ellenőrzi az előirányzatok felhasználását.

73. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, annak általános helyettese, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos (a továbbiakban együtt: országgyűlési biztos) és ezek igazolt munkatársai részére a Belügyminisztérium hivatali szervezeteibe, a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekbe, valamint a - a Rendőrség és a Határőrség kivételével - belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekbe történő belépést korlátozás nélkül biztosítani kell.

(2) Az országgyűlési biztos részére meg kell adni a lefolytatott eljárással kapcsolatos adatokat és felvilágosításokat, a keletkezett iratokba - a Rendőrség és a Határőrség kivételével - a minősítésre tekintet nélkül betekintést lehetővé kell tenni, illetve kérésére az iratokról másolatot kell készíteni vagy azt eredetben részére át kell adni. Az adatvédelmi biztos az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adatok esetén a Rendőrségnél és a Határőrségnél csak személyesen járhat el, egyéb esetben felhatalmazott munkatársát sem kötik a titokvédelmi korlátozások.

(3) Az országgyűlési biztos által végzett vizsgálatot elő kell segíteni. Amennyiben a vizsgált szerv saját hatáskörében meg tudná szüntetni a visszásságot, és az erre irányuló kezdeményezéssel nem ért egyet, 30 napon belül a kezdeményezést - az ügy irataival együtt - köteles a felügyeleti szervhez felterjeszteni.

(4) A belügyi szerveknek az országgyűlési biztos kezdeményezéseiről, illetve vizsgálatának megállapításairól rendszeresen tájékoztatniuk kell a felettes szervüket, illetve az irányító államtitkárt, valamint a miniszter részére negyedévenként tájékoztatót kell készíteni. Az adatvédelmi biztos ellenőrzése, eljárása vagy kezdeményezése esetén - az adatvédelmi felügyelő útján - a közigazgatási államtitkárt kell tájékoztatni.

74. § (1) A miniszter és az államtitkárok jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokkal rendelkeznek.

(2) A miniszter és az államtitkárok más vezetőket is felruházhatnak munkáltatói jogokkal.

(3) A munkáltatói jogok gyakorlásának és átruházásának módját a minisztérium Hatásköri Listája tartalmazza.

75. § A minisztérium és az irányítása alá tartozó önálló költségvetési címmel rendelkező szervezetek gazdálkodási tevékenységét (bér, költséggazdálkodás, beruházás, fejlesztés stb.), valamint az intézmények gazdálkodási jogkör szerinti besorolását a külön utasításként kiadott Gazdálkodási Szabályzat határozza meg.

76. § (1) Ott, ahol a jelen Szabályzat minisztériumot említ, ez alatt a hivatali egységek és minisztériumi szervek összessége értendő.

(2) Szervezeti egység alatt értendő a hivatali egységek és minisztériumi szervek ügyrendjük, illetve szervezeti és működési szabályzatuk szerint elkülönült részlegei.