39/2000. (XII. 12.) BM rendelet
39/2000. (XII. 12.) BM rendelet
a lakáscélú munkáltatói támogatásról1
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában és a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. §2 A rendelet hatálya kiterjed a Belügyminisztériummal, a Belügyminisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekkel, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló belügyi és kormányzati szervekkel (a továbbiakban: minisztérium) köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszonyban) álló személyekre (a továbbiakban együtt: dolgozó).
2. § (1)3 E rendelet alapján a határozatlan időre kinevezett, illetőleg a véglegesített állományú, a szerződéses hivatásos állományú, továbbá az a határozott időtartamra kinevezett dolgozó, aki legalább egyéves szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, lakásépítési, lakásvásárlási, felújítási, korszerűsítési támogatásként, valamint lakótelek vásárlásához nyújtott támogatásként – a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján – kamatmentes lakáscélú kölcsönben részesíthető a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) ha a lakás lakószobáinak száma és a lakás építési költsége, vételára – a felújítás kivételével – megfelel a lakáscélú támogatásokról szóló külön jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény feltételeinek;
b) a kölcsönnel vásárolt, épített, bővített lakástulajdon megszerzésével, a tulajdonában álló lakás felújításával, korszerűsítésével, illetőleg a lakótelek vásárlásával saját maga lakáshelyzetét rendezi;
c) vállalja, hogy a rendelkezésre álló saját, illetőleg az e célra más szervtől (pl. pénzintézet, önkormányzat, házastárs munkáltatója) igénybe vett anyagi eszközöket és a kölcsön összegét a vételár, az építési költség kiegyenlítésére használja fel;
d) rendelkezik az építési költségnek, vételárnak, illetőleg a felújítási, korszerűsítési, bővítési költségnek legalább 20%-a mértékében saját megtakarítású anyagi fedezettel. Saját megtakarítású anyagi fedezetként kell számításba venni a korábban – 5 éven belül – értékesített lakásának eladási árát, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, valamint a kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti hitel összegével;
e) vállalja, hogy a lakótelek tulajdonjogának megszerzéséről számított két éven belül megkezdi és négy éven belül befejezi az építkezést;
f) hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő, illetőleg tulajdonában álló ingatlanra a kölcsönt nyújtó szerv javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint – a bővítés, felújítás és korszerűsítési kölcsön kivételével – elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre;
g) vállalja az engedélyezésre jogosulttal e rendelet 2/a., 2/b., 2/c. és 2/d. számú melléklete szerinti megállapodásban, továbbá a kölcsönszerződésben meghatározott feltételek teljesítését.
(2) Annak a dolgozónak a lakásépítése, -vásárlása támogatható, akinek magának, a házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga, haszonélvezeti joga vagy bérleti jogviszonya nincs, illetőleg a meglévőt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti.
(3)4 A dolgozó lakásának felújítása, korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha a dolgozónak, a házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének a korszerűsíteni, bővíteni és felújítani kívánt lakásán kívül más lakástulajdona, haszonélvezeti joga, állandó használati joga vagy bérleti joga nincs.
(4) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a dolgozó, illetőleg a vele együttköltöző családtagja által a gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott lakás, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás. Erről a körülményről a támogatást igénylő dolgozó nyilatkozni köteles.
(5) Támogatást vehet igénybe az is, akinek maga, házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, együttköltöző családtagjai
a) tulajdonában együttesen legfeljebb egy olyan lakás fele van, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került tulajdonába;
b) a tulajdonában lévő lakás lebontását az arra illetékes és hatáskörrel rendelkező önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte;
c) 1988. december 31-e előtt haszonélvezettel terhelten került a lakás a tulajdonába;
d)5 a lakást haszonélvezettel terhelten örökli és a haszonélvező a lakásban bent lakik.
3. §6 (1) A 2. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén is csak az a lakótelek-vásárlás, lakásépítés, -bővítés, -vásárlás, -korszerűsítés, -felújítás támogatható, amely abban a városban, községben vagy annak 60 km-es körzetében valósul meg, ahol a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye van, vagy ahová a munkarendnek megfelelő gyakori haza utazására – a szolgálati érdek sérelme nélkül – lehetőség van.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozástól függetlenül támogatni lehet az ország bármely településén történő lakásépítést, -bővítést, -vásárlást, -korszerűsítést, -felújítást annak a dolgozónak a részére, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri.
4. § (1) Nem lehet támogatást nyújtani:
a)7 ha a támogatás – a lakás felújításra nyújtható támogatás kivételével – a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltérne;
b) annak, aki a munka-, illetőleg szolgálati helyén lévő lakástulajdonát elajándékozta;
c) az állami, önkormányzati bérlakásnak a bérlője (vételi vagy elővásárlási jogosultja) által történő megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, továbbá nem lakás céljára szolgáló épület (pl. hétvégi ház, üdülő) építéséhez, vásárlásához, korszerűsítéséhez;
d) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.
(2) A dolgozó korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú támogatása csak az e rendeletben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékben vállalható át.
(3) A dolgozó részére ismételt munkáltatói támogatás, illetőleg a 16. § szerinti átvállalás – a lakótelek-vásárláshoz nyújtott támogatás kivételével – kizárólag az előző tartozás visszafizetését követően nyújtható, engedélyezhető.
5. § (1) A munkáltatói kölcsön mértéke:
a) a lakás vételára – a tulajdonjogot keletkeztető lakáscsere esetén a lakások értékkülönbözete –, illetőleg építési költsége, a készpénzben megjelenő lakásépítési kedvezménnyel, vissza nem térítendő önkormányzati támogatással, az igénylő, illetőleg a vele együttköltöző családtag által bérelt lakás bérleti szerződésének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítés összegével, valamint az e személyek tulajdonát képező lakás vagy ingatlan elidegenítéséből származó bevétellel csökkentett összege (a továbbiakban: tiszta építési költség, vételár) de legfeljebb 3 000 000 Ft;
b) olyan dolgozó esetében, akinek magának, házastársának, élettársának, vele közös háztartásban élő gyermekének, együttköltöző családtagjának külön-külön vagy együttesen lakás-, építésitelek-tulajdona, résztulajdona, lakásbérleti, bérlőtársi jogviszonya, állandó használati joga, haszonélvezeti joga korábban nem volt, a lakása vásárlásához, építéséhez kért munkáltatói támogatás a tiszta vételár, illetőleg tiszta építési költség legfeljebb 80%-a, de nem haladhatja meg a 3 500 000 Ft-ot;
c) a lakás bővítési költségének 80%-a, de legfeljebb 1 500 000 Ft;
d)8 a lakás korszerűsítési költségének 80%-a, de legfeljebb 1 000 000 Ft;
e) a lakótelek vételárának 80%-a, de legfeljebb 1 000 000 Ft;
f)9 a lakás felújítási költségének 80%-a, de legfeljebb 1 000 000 Ft;
g)10 a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével, különös szolgálati érdek fennállása esetén lakás vásárlása, építése esetén a kölcsön mértéke legfeljebb 5 000 000 Ft.
(2) A munkáltatói kölcsönben részesülő dolgozó számára, ha a meglévő lakását minisztériummal szolgálati jogviszonyban álló személynek értékesíti, az (1) bekezdés a) pontjában megállapított mértéket meghaladóan további 300 000 Ft támogatás adható.
(3)11 A munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség a támogatásban részesített dolgozót terheli.
(4) Ha mindkét házastárs a minisztérium dolgozója, saját jogon mindketten munka-, illetőleg szolgálati helyükön kérhetnek munkáltatói támogatást.
(5)12 Az (1) bekezdés g) pontjában foglalt előzetes engedély iránti kérelmet a helyi lakásügyi szervhez kell benyújtania, amely azt a javaslatával ellátva, hivatali úton terjeszti fel a központi lakásügyi szerv vezetőjéhez.
(6) Nem tekintendő az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt lakásbérleti jogviszonynak az átmeneti jelleggel bérbeadott lakás.
6. §13 A munkáltatói kölcsön legkésőbb lakásépítés, -bővítés esetén a használatbavételi engedély kiadását, lakótelek, illetőleg lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kifizetése), lakáskorszerűsítés esetén az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását, lakásfelújítás esetén a költségvetésben jelzett munkálatok elvégzését megelőzően adható.
7. § (1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (futamidő):
a) lakásépítés, -vásárlás esetén legfeljebb 25 év;
b) lakásbővítés esetén legfeljebb 15 év;
c)14 korszerűsítés, lakásfelújítás esetén legfeljebb 10 év;
d) lakótelek-vásárlás esetén 10 év.
(2)15 A munkáltatói kölcsön visszafizetésének futamideje a szerződéses, illetőleg a határozott időtartamú szolgálati jogviszonnyal rendelkező dolgozó esetében az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a dolgozó kinevezésében, munkaszerződésében a jogviszony lejáratára megállapított időpontot nem haladhatja meg.
(3) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónap első napja.
(4)16 A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt, rendkívül indokolt esetben, írásbeli kérelemre – a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára, a kölcsönt engedélyező jóváhagyásával – az illetékes lakásügyi szerv – a felújítási kölcsön kivételével – a törlesztést legfeljebb két évre felfüggesztheti. Ez esetben a futamidő változatlanul hagyása mellett – a felfüggesztés időtartamára számított kölcsön összegének arányos elosztásával – a tartozás havi összegét növelni kell.
8. § (1)17 A munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót – a lakásfelújításhoz nyújtott támogatás kivételével – a kölcsön összegéből a folyamatosan eltöltött minisztériumi jogviszonyának ideje alapján 5 évenként 50 000 Ft, legfeljebb összesen 250 000 Ft összegű kedvezmény illeti meg, ami a kölcsön futamidejét arányosan csökkenti. A kedvezmény jóváírására akkor kerülhet sor, ha az a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.
(2) A szolgálat jogviszony ideje alapján járó kedvezményt az alábbi számítás szerint úgy kell figyelembe venni, hogy az a futamidőt csökkentse. A kölcsönt engedélyező által megállapított kölcsön összegét el kell osztani az engedélyezett futamidőre eső hónapok számával. Ez adja a havi törlesztő részlet összegét. A munkáltatói kölcsön folyósításakor a támogatásban részesült személy tartozását a már figyelembe vehető ténylegesen betöltött időnek megfelelő összegű kedvezménnyel csökkenteni kell oly módon, hogy a kedvezmény összegét el kell osztani az előbbiek szerint megállapított havi törlesztő részlet összegével. Ennek eredménye adja azoknak a hónapoknak a számát, amennyivel rövidül az engedélyezett futamidő. A havi törlesztő részlet összegét növelni kell a pénzintézet által felszámított kezelési költséggel.
(3) A tartozás fennállása alatt a kedvezmény jóváírására – a havi törlesztő összeg változatlanul hagyása mellett – a tartozást nyilvántartó pénzintézetnél a kölcsönt folyósító szerv hivatalból intézkedik. A kedvezmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.
(4) Ismételt munkáltatói kölcsön nyújtása esetén a megállapítható kedvezmény összegéből le kell vonni a korábban már jóváírt kedvezmény összegét.
9. § (1)18 A munkáltatói kölcsön felvételétől számított két év elteltével a dolgozót – a lakásfelújításhoz nyújtott támogatás kivételével – a kölcsönnek megállapított törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén a visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adóterhet nem viselő járandóság összegéig terjedő engedmény illeti meg. Az engedmény igénybevételét az illetékes pénzügyi szervtől e rendelet 3. számú melléklete szerint írásban kell kérni.
(2) A munkáltatói kölcsönnek a megállapított törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén azt a volt dolgozót is megilleti az (1) bekezdésben meghatározott engedmény, aki a szolgálati jogviszonya megszűnését követően a kölcsön összegét változatlan feltételek mellett fizeti vissza.
(3)19 Az (1) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény, illetőleg engedmény együttes jóváírására akkor kerülhet sor, ha az a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerinti adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Az engedmény jóváírására az illetékes pénzügyi szerv intézkedik.
10. § (1) Nem illeti meg engedmény a kölcsön idő előtti visszafizetése esetén a dolgozót,
a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak befejezéséig, illetőleg hivatásos szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése – 13. § (3) bekezdésében felsoroltak kivételével – egyéb módon folyamatban van;
b) akinek kölcsönszerződését az illetékes lakásügyi szerv felmondta, és emiatt a kölcsön visszafizetése egy összegben vált esedékessé;
c) akinek a kölcsönnel terhelt lakása tulajdonjogának átruházása folyamatban van, illetőleg azt a kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett az illetékes lakásügyi szerv e rendelet alapján engedélyezte;
d) ha a kölcsönt lakótelek vásárlására kapta;
e) ha a korábbi jogszabályok alapján azt lakásfelújításra kapta;
f) akinél a hitelcél nem valósult meg.
(2) Az engedményben részesített dolgozó 5 éven belül újabb lakáscélú munkáltatói kölcsönt nem kaphat.
11. § (1)20 A munkáltatói kölcsön fennállása alatt a lakást csak az illetékes lakásügyi szerv írásbeli hozzájárulásával lehet eladni, illetőleg elcserélni vagy elajándékozni. A lakásügyi szerv a hozzájárulást akkor adja meg, ha
a) a támogatásban részesített személy a lakás tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg vállalja a még fennálló kölcsöntartozása egyösszegű visszafizetését;
b) a tulajdonjog-átruházás olyan dolgozó javára történik, aki a kölcsön átvállalására jogosult és a kölcsöntartozást ténylegesen át is vállalja. Az átvállalt kölcsön összege nem lehet több, mint amennyit a dolgozó lakásvásárláshoz munkáltatói támogatásként kaphatna. Az ezt meghaladó részt, vagyis a munkáltatói kölcsön át nem vállalható részét a lakását értékesítő dolgozó köteles egy összegben megfizetni;
c)21 a támogatásban részesített személy a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy arra a jelzálogjog, valamint – a korszerűsítésre és a korábban hatályos rendelet alapján felújításra kapott kölcsön kivételével – az elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető.
(2) Az illetékes lakásügyi szerv az (1) bekezdés c) pontja szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom másik lakásra történő átjegyzését akkor engedélyezheti, ha
a) a szerzett lakás megfelel a 2. §-ban foglaltaknak;
b) az eladott (elcserélt) lakás eladási ára nem haladja meg a megszerezni kívánt lakás vételárát, illetőleg építési költségét;
c) az adós e rendelet 4. számú melléklete szerinti megállapodásban vállalja, hogy fennálló tartozását a lakásügyi szerv által ismételten megállapított havi törlesztő részletekben és időtartam alatt – a pénzintézet által felszámított kezelési költséggel terhelten – fizeti vissza. Az újonnan megállapított havi törlesztő részlet összege nem lehet kevesebb mint 2000 forint, a visszafizetés időtartama pedig nem haladhatja meg a 7. § (1) bekezdésében foglalt időtartamot.
12. § (1) Vissza kell vonni a munkáltatói támogatást attól a dolgozótól,
a)22 aki a kölcsönszerződést a támogatásnak a pénzintézethez történő átutalásától számított 3 hónapon belül nem kötötte meg;
b) aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott;
c) akinek a szolgálati jogviszonya a kölcsönszerződés megkötése előtt megszűnik.
(2) Az (1) bekezdés esetén a munkáltatói támogatást az illetékes lakásügyi szerv vonja vissza.
13. § (1) A kölcsönszerződést azonnali hatállyal fel kell mondani ha az adós:
a) a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, s ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;
b) a felvett kölcsön felhasználását a megállapított határidőben nem kezdte meg;
c) vállalt beépítési kötelezettségének a megállapított határidőben nem tett eleget, illetőleg az épített lakás nem éri el, vagy meghaladja a méltányolható lakásigénye mértékét;
d) a havi törlesztés fizetési kötelezettségének az írásbeli felszólításban megjelölt határidőn belül nem tett eleget, és a vele egy sorban kötelezett személyek sem teljesítettek;
e) szolgálati jogviszonya a (3) bekezdésben foglaltak kivételével megszűnik;
f) a kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetőleg használta fel;
g) más súlyos szerződésszegést követett el.
(2) A havi törlesztési fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi lakásügyi szerv azonnal köteles a kézhezvételtől számított 8 napos fizetési határidő kitűzésével írásban felszólítani az adóst és a vele egy sorban kötelezett személyeket.
(3) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést és a kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztő részletekben fizetheti vissza, ha a szolgálati jogviszonya
a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése,
b) a munkáltató tevékenységének – amelyben a dolgozót foglalkoztatták – megszűnése,
c) a nyugellátásra való jogosultság megszerzése,
d) átszervezés,
e) létszámcsökkentés,
f) egészségi, pszichikai, fizikai állapota alapján alkalmatlanság
miatt szűnt meg; illetőleg
g) a dolgozó az e rendelet hatálya alá tartozó szervhez kerül át.
(4) A kölcsönszerződés (1) bekezdés a) és g) pontjai szerinti felmondása esetén a tartozást meg kell terhelni a korábban esetlegesen már jóváírt kedvezmény, valamint a pénzintézet által felszámított és a kölcsön nyújtásakor átvállalt kezelési költség összegével. Az így megállapított tartozás – egy összegben – azonnal esedékessé válik.
(5) A kölcsönszerződés (1) bekezdés e)–f) pontjai szerinti felmondása esetén a tartozást a pénzintézet által felszámított és a kölcsön nyújtásakor átvállalt kezelési költség összegével kell megterhelni. Az így megállapított összeg válik – egy összegben – azonnal esedékessé.
(6) A kölcsönszerződést az illetékes helyi lakásügyi szerv
a)23 az (1) bekezdés a), b), d) és f) pontjában foglaltaknak a lakásügyi szerv tudomására jutása napjával,
b) az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén a felszólításban kitűzött határidő eredménytelen letelte napjával,
c) az (1) bekezdés e) pontja esetén a szolgálati jogviszony megszűnése napján írásban mondja fel, és erről a hitelszámlát kezelő pénzintézetet is értesíti.
(7) A kölcsönszerződés felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozást az adós
a) az (1) bekezdés a), c), e), f) és g) pontjában meghatározott szerződésszegés időpontjától,
b) az (1) bekezdés c)–d) pontjai esetén a felmondásban meghatározott időponttól számított, a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten köteles megfizetni.
14. § (1) A kölcsönszerződés felmondása esetén – amennyiben az adós a tartozását a felmondástól számított 8 napon belül nem fizeti meg – az illetékes helyi lakásügyi szerv köteles az igény érvényesítését kezdeményezni.
(2)24 Az adósnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére rendkívül indokolt esetben az illetékes lakásügyi szerv – a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében – megállapodást köthet a tartozás havonta történő megfizetésére.
(3) A (2) bekezdés alapján kötött megállapodásban a havonta térítendő összeget úgy kell megállapítani, hogy a felszámított kamatot és kezelési költséget is fedezze, valamint a tartozás visszafizetésének időtartama nem lehet hosszabb a 7. § (1)–(2) bekezdéseiben foglalt időtartamtól.
(4) El kell utasítani annak az adósnak a kérelmét, akinek szolgálati jogviszonya, a bíróság jogerős végrehajtható szabadságvesztés büntetése következtében szűnt meg.
15. § (1) Ha a támogatásban részesített dolgozó szolgálati jogviszonya a kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnik, a kölcsöntartozását, a kölcsönt nyújtó szerv hozzájárulásával, az új munkáltató – a dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnését követő első nappal – írásbeli nyilatkozatban átvállalhatja.
(2) A kölcsöntámogatásban részesített dolgozónak, illetőleg annak a volt dolgozónak a halála esetén, akinek a szolgálati jogviszonya megszűnésére a 13. § (3) bekezdés szerint került sor, az örököse, illetőleg a túlélő házastársa – írásbeli kérelemre – a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, feltéve, hogy a dolgozó elhalálozásának időpontjában állandó jelleggel vele együtt lakott.
(3)25 Ha a dolgozó az e rendelet hatálya alá tartozó szervhez kerül áthelyezésre, fennálló tartozását változatlan feltételek mellett a korábbi munkáltató részére teljesíti, aki az áthelyezéssel egyidejűleg a kölcsön iratanyagának másolatával tájékoztatja az új munkáltatót. Az új munkáltató köteles a dolgozó fennálló tartozását érintő szolgálati viszonyával kapcsolatos változásokról értesíteni a korábbi munkáltatót.
16. § (1) Munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén – írásbeli kérelemre – a lakásügyi szerv hozzájárulásával a dolgozó házastársa a fennálló tartozás teljesítését, változatlan feltételekkel átvállalhatja, amennyiben e rendelet 1–2. §-ában foglalt feltételeknek megfelel.
(2) Házassági vagyonközösség megszűnése esetén írásbeli kérelemre a lakásban maradó volt házastárs a kölcsöntartozást a lakásügyi szerv hozzájárulásával változatlan feltételekkel vállalhatja át, ha e rendelet alapján önállóan is részesülhetne munkáltatói kölcsönben.
A támogatási kérelmek elbírálása
17. § (1) A munkáltatói támogatás iránti kérelmet – e rendelet 1. számú melléklete szerint – a közvetlen munkahelyi vezető részletes írásbeli javaslatával ellátva, az elbíráláshoz szükséges okmányokkal, igazolásokkal együtt az illetékes helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani.
(2) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséggel tartozik.
(3) Az igénylő a kérelem benyújtása után a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságát érinti 3 munkanapon belül köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.
18. § A helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelmek jogszerűségét a beérkezés sorrendjében vizsgálja meg, és a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében a 21. §-ban foglaltak figyelembevételével a kérelemnek megfelelően megállapítja a támogatás összegét.
19. § A pénzügyi fedezet hiánya esetén a helyi lakásügyi szerv – szakmai előkészítés mellett – folyamatosan nyilvántartásba veszi a kérelmeket, és az érdemi döntés várható idejéről értesíti a kérelmezőt.
20. § (1) A helyi lakásügyi szerv – a szakmailag előkészített – kérelmet megküldi az adott szervnél működő, e célra létrehozott bizottság részére, és e vélemény birtokában továbbítja a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye szerinti döntésre jogosult vezetőnek.
(2) Köztisztviselő, valamint a Belügyminisztériumba berendelt igénylő esetén a kérelem elbírálására jogosult:
a) a közigazgatási államtitkár vagy az általa kijelölt helyettes államtitkár;
b) a közigazgatási államtitkár által kijelölt szerv vezetője.
(3) A közalkalmazott igénylő esetén a kérelem elbírálására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.
(4)26 A munkaviszonyban álló igénylő esetén a kérelmet a munka teljesítésének helye szerinti döntésre jogosult bírálja el.
(5)27 A Rendőrséggel, a Határőrséggel és a Rendőrtiszti Főiskolával szolgálati jogviszonyban álló igénylő esetén a kölcsönkérelmek elbírálására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, háttérintézményeivel, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokkal, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal, a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, az Országház Tűzoltóparancsnoksággal28, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központtal, a Rendőrtiszti Főiskola Katasztrófavédelmi Tanszékkel szolgálati viszonyban álló igénylő esetén a kérelmek elbírálására az országos katasztrófavédelmi főigazgató jogosult.
(6)29 A bizottság létszámát úgy kell megállapítani, hogy az arányban álljon az adott belügyi szerv szervezeti felépítésével és létszámával. A bizottság munkájában tagként az illetékes szakszervezetek, érdekképviseleti szervek képviselőinek részvételét biztosítani kell. Minden tagnak csak egy szavazata lehet.
(7)30 A bizottság az egyes kérelmeket az illetékes lakásügyi szerv szakértőjének szakmai előterjesztése alapján tárgyalja meg, és javaslatát többségi szavazattal alakítja ki.
(8)31 A bizottság üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal tartja.
(9)32 A bizottság működésére vonatkozó egyéb, e rendeletben nem szabályozott kérdéseket az első bizottsági ülésen elfogadott ügyrendben kell rögzíteni.
21. § A munkáltatói kölcsön támogatási kérelmek vizsgálata során az alábbi kielégítési sorrend az irányadó:
a) e rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igénylő;
b) a lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással rendelkező igénylő;
c) a lakásigény mértékének megfelelő lakással rendelkező igénylő;
d)33 korszerűsítési, felújítási kérelmek;
e) egyéb, a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek.
22. § (1) A döntésről a helyi lakásügyi szerv írásban tájékoztatja a dolgozót és az egyéb érintetteket.
(2) A munkáltatói támogatással kapcsolatos pénzügyi feladatokat a helyi lakásügyi szerv szerint illetékes pénzügyi szerv látja el.
(3) A pénzügyi szerv a munkáltatói támogatás, illetőleg a lakáscélú keret felhasználásáról három havonta, írásban tájékoztatást ad a helyi lakásügyi szerv vezetőjének.
(4) A munkáltatói támogatás, illetőleg a lakáscélú keret kezelésére a pénzügyi szervnek bankszámlaszerződést kell kötnie az erre feljogosított hitelintézettel.
(5) A központi lakáscélú keret felhasználására miniszteri döntés alapján a központi lakásügyi szerv intézkedik.
Értelmező rendelkezések
23. § E rendelet alkalmazása szempontjából
a) lakásépítés, -vásárlás: a dolgozó tulajdonába kerülő lakás vásárlása, illetőleg építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtér-beépítést, lakás műszaki megosztását, vagyonközösség megszüntetése érdekében történő tulajdonrész-vásárlást, továbbá a szobaszámnövekedést is jelentő toldaléképítést – ezzel egy tekintet alá esik a szomszédos lakás terhére történő hozzáépítés – és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását;
b) lakásbővítés: a lakás alapterületének olyan növelése, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi;
c)34 lakáskorszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.
d) élettárs: a házastárssal egy tekintet alá esik, ha a munkáltatói támogatással épített, vásárolt, bővített, korszerűsített lakásra résztulajdont szerez, illetőleg résztulajdonos;
e) lakásügyi szerv: központi lakásügyi szerv és a helyi lakásügyi szerv együtt;
f)35 központi lakásügyi szerv: BM Műszaki Fejlesztési Főosztály;
g)36 helyi lakásügyi szerv:
ga) Országos Rendőr-főkapitányság Gazdasági Ellátó Igazgatóság,
gb) Budapesti Rendőr-főkapitányság,
gc) Köztársasági Őrezred,
gd) megyei rendőr-főkapitányságok és a velük azonos jogállású szervek,
ge) határőr-igazgatóságok,
gf)37
állományuk vonatkozásában;
gg) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: a saját állománya, a háttérintézményei, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az Országház Tűzoltó-parancsnokság, a Rendőrtiszti Főiskola Katasztrófavédelmi Tanszék állománya vonatkozásában;
gh) BM Központi Gazdasági Főigazgatóság: a Belügyminisztérium hivatali szervezetei, illetőleg hivatali tevékenységét segítő szervezetek, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ és a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal, Rendőrtiszti Főiskola – a Katasztrófavédelmi Tanszék állományának kivételével – állománya vonatkozásában;
gi) Határőrség Országos Parancsnoksága a saját állománya és a fővárosi határőrszervek, továbbá a felsőoktatási intézmények határőrtanszékei vonatkozásában;
h) tűzoltóság: hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság. A tűzoltóság vonatkozásában helyi lakásügyi szerv – a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok útján – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;
i) berendelt: a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervektől a Belügyminisztériumba munkavégzésre berendelt hivatásos szolgálati, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy;
j) családtag: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;
k) lakótelek: az építésügyi szabályok és a településrendezési terv szerint magánerőből lakóépülettel beépíthető minden építési telek, ideértve azt is, amelyen csak szükséglakás vagy lakás céljára használt olyan helyiségcsoport, illetőleg helyiség van, amely még a szükséglakás követelményeinek sem felel meg;
l) ismételt munkáltatói támogatás: a dolgozó újabb munkáltatói kölcsönben részesülhet, ha megfelel a rendelet 1–2. §-aiban foglalt feltételeknek, valamint – a lakótelek-vásárlási támogatás kivételével – az előző munkáltatói kölcsönét teljes mértékben visszafizette, illetőleg a 9. § (1) bekezdésben meghatározott engedménnyel történő visszafizetés esetén a visszafizetés időpontjától számított 5 év elteltével;
m) átvállalás: a fennálló tartozás teljesítése a munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó minisztériumi jogviszonyának megszűnése esetén a dolgozó házastársa, illetőleg a házassági vagyonközösség megszűnése esetén a lakásban maradó volt házastárs által, amennyiben az megfelel e rendelet 1–2. §-ában foglalt feltételeknek, továbbá a munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó minisztériumi jogviszonyának megszűnése esetén a fennálló tartozásnak az új munkáltató általi, a 15. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti teljesítése;
n)38 belügyi szolgálati jogviszonyként: az e rendelet hatálya alá tartozó szervnél eltöltött hivatásos, közszolgálati, közalkalmazotti, munkaviszony időket lehet figyelembe venni. A belügyi szolgálati jogviszony számításánál – a jogutódlás kivételével – figyelmen kívül kell hagyni az R. hatálya alá nem tartozó munkáltatónál szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban töltött időt. A belügyi szolgálati jogviszony időtartamának a megállapításakor az illetékes személyügyi szerv által kiadott, a jogviszony keletkezését, időtartamát tanúsító okmány az irányadó;
o)39 lakásfelújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik.
A felújítás lehet:
teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése,
részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése;
p)40 saját lakás helyzet rendezése: saját lakás helyzetét rendezi az, akinek a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni, felújítani tervezett lakás legalább 50%-os arányban a tulajdonába kerül, illetőleg tulajdonában áll.
Záró rendelkezések
24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, s egyidejűleg hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozóinak lakáscélú támogatásáról szóló 24/1994. (XII. 9.) BM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 18/1995. (XII. 13.) BM rendelet, 68/1997. (VII. 29.) BM rendelet és a 29/1998. (XI. 24.) BM rendelet.
(2) E rendelet rendelkezéseit a már folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
(3) A szolgálati jogviszony alapján a dolgozót megillető kedvezmény az e rendelet hatálybalépése előtt a minisztériumtól kölcsöntámogatásban részesült azon dolgozókat is megilleti, akik a korábbi szabályok szerint a szolgálati idő utáni kedvezményre (hitelengedményre) jogot szereztek.
(4) A korábbi szabályok alapján a munkáltatói támogatásban részesített, és a minisztériumi jogviszonyának ideje alapján kedvezményre jogot szerzett dolgozó részére a felemelt összegű kedvezmény csak a rendelet hatálybalépését követően alkalmazható, a kedvezmény visszamenőleges hatállyal nem érvényesíthető.
(5) A korábbi jogszabályok alapján munkáltatói támogatásban részesített dolgozó a kölcsöntartozását a kölcsönszerződésben foglalt eredeti feltételek mellett köteles visszafizetni, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetés esetére vonatkozó engedményre azonban e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(6) A korábbi szabályok alapján a fiatal házas vagy nagycsaládos dolgozó első önálló lakásépítéshez, -vásárláshoz nyújtott kedvezményes munkáltatói támogatásban részesített kölcsönadósok tartozásukat a kölcsönszerződésükben foglalt eredeti feltételek mellett fizethetik vissza. A kedvezményes kölcsön visszafizetését a folyósítás évét követő 6. naptári év januárjában havi 1000 Ft-os részletekben kezdi meg. A havi törlesztés összege a kölcsön folyósítását követő 11. naptári év januárjától 1500 Ft. A kedvezményes kölcsönből a folyósítást követő 16. naptári év január 1-jén fennálló tartozás vissza nem térítendő támogatássá alakul át.
(7) A (6) bekezdés szerinti kedvezményes kölcsönnel épített, vásárolt lakásra a bejegyzett jelzálogjog, valamint terhelési tilalom átjegyzését, a fennálló kölcsöntartozás átvállalását, a lakásügyi szerv e rendelet szabályai szerint engedélyezheti.
(8) Az e rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény csak a munkáltatói kölcsönnek a kedvezményes kölcsönt meghaladó részének visszafizetése során illeti meg a dolgozót, de a kedvezmény jóváírására feljogosító minisztériumi jogviszonyába a 15 évet nem lehet beszámítani.
(9)41 Az országos rendőrfőkapitány, a határőrség országos parancsnoka, az országos katasztrófavédelmi főigazgató, a Rendőrtiszti Főiskola parancsnoka e rendelet hatálybalépését követő harminc napon belül köteles a rendelkezésükre álló lakáscélú támogatás elosztásának eljárási rendjét, a döntési jogosultság kérdéseit a rendeletben foglaltaknak megfelelően újraszabályozni.
1. számú melléklet a 39/2000. (XII. 12.) BM rendelethez
2/a. számú melléklet a 39/2000. (XII. 12.) BM rendelethez
(6 példányban kell kitölteni)
Építés, bővítés, korszerűsítés esetén
2/b. számú melléklet a 39/2000. (XII. 12.) BM rendelethez
(6 példányban kell kitölteni)
Vásárlás esetén
2/c. számú melléklet a 39/2000. (XII. 12.) BM rendelethez
(6 példányban kell kitölteni)
Lakótelek-vásárlás esetén
2/d. számú melléklet a 39/2000. (XII. 12.) BM rendelethez53
|
A Hitelező részéről: |
Adós részéről: |
|
|
|
|
........................................................ |
........................................................ |
3. számú melléklet a 39/2000. (XII. 12.) BM rendelethez54
telefonszáma
4. számú melléklet a 39/2000. (XII. 12.) BM rendelethez
A rendeletet a 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet 33. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2012. augusztus 30. napjával, alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 32. §-át.
Az 1. § a 11/2002. (IV. 19.) BM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 2. § (3) bekezdése a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 2. § (5) bekezdésének d) pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 3. § a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 4. § (1) bekezdésének a) pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
Az 5. § (1) bekezdésének d) pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
Az 5. § (1) bekezdésének új f) pontját a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti f) pont jelölését g) pontra változtatta. E módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
Az 5. § (1) bekezdése eredeti f) pontjának jelölését a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 7. §-a g) pontra változtatta.
Az 5. § (3) bekezdése a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdése a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 6. § a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 7. § (1) bekezdésének c) pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 7. § (2) bekezdése a 11/2002. (IV. 19.) BM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 8. § (1) bekezdése a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 13. §-ával megállapított, a 79/2009. (XII. 28.) IRM–ÖM együttes rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 14. §-ával megállapított, a 79/2009. (XII. 28.) IRM–ÖM együttes rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9. § (3) bekezdése a 79/2009. (XII. 28.) IRM–ÖM együttes rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdésének bevezető mondata a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 15. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 11. § (1) bekezdésének c) pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 15. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 12. § (1) bekezdésének a) pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 13. § (6) bekezdésének a) pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 14. § (2) bekezdése a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 15. § (3) bekezdése a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 19. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 20. § új (4) bekezdését a 11/2002. (IV. 19.) BM rendelet 1. § (4) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (4)–(8) bekezdés számozását (5)–(9) bekezdésre változtatva.
A 20. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 11/2002. (IV. 19.) BM rendelet 1. § (4) bekezdése, első mondata a 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.
A Magyar Közlöny 2000. évi 127. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A 20. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 11/2002. (IV. 19.) BM rendelet 1. § (4) bekezdése.
A 20. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 11/2002. (IV. 19.) BM rendelet 1. § (4) bekezdése.
A 20. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 11/2002. (IV. 19.) BM rendelet 1. § (4) bekezdése.
A 20. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 11/2002. (IV. 19.) BM rendelet 1. § (4) bekezdése.
A 21. § d) pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 23. § c) pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 21. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 23. § f) pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 22. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 23. § g) pontja a 30/2005. (VI. 27.) BM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 12. §-a alapján rendelkezéseit a 2005. július 5. napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 23. § g) pont gf) alpontját a 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § n) pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 23. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 23. § o) pontját a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 23. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 23. § p) pontját a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 23. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 24. § (9) bekezdése a 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet 16. pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 24. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
Az 1. számú melléklet 18. pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 25. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
Az 1. számú melléklet 22. pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 26. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 2/a. számú melléklet 4. pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 27. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 2/a. számú melléklet 5. pontja a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 28. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 2/a. számú melléklet 9. pontja a 79/2009. (XII. 28.) IRM–ÖM együttes rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2/a. számú melléklet 10. pontja a 79/2009. (XII. 28.) IRM–ÖM együttes rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2/b. számú melléklet 9. pontja a 79/2009. (XII. 28.) IRM–ÖM együttes rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2/b. számú melléklet 10. pontja a 79/2009. (XII. 28.) IRM–ÖM együttes rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2/c. számú melléklet 9. pontja a 79/2009. (XII. 28.) IRM–ÖM együttes rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2/c. számú melléklet 10. pontja a 79/2009. (XII. 28.) IRM–ÖM együttes rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2/d. számú mellékletet a 12/2005. (III. 25.) BM rendelet 29. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
A 3. számú melléklet a 79/2009. (XII. 28.) IRM–ÖM együttes rendelet 10. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. számú melléklet 8. pontja a 79/2009. (XII. 28.) IRM–ÖM együttes rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. számú melléklet 9. pontja a 79/2009. (XII. 28.) IRM–ÖM együttes rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás