2000. évi XXV. törvény
2000. évi XXV. törvény
a kémiai biztonságról1
Az Országgyűlés – figyelembe véve az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződő alapvető alkotmányos jogait – a Magyarországon tartózkodó természetes személyek kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogosultságainak biztosítása érdekében, a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása, valamint ismertetése céljából a következő törvényt alkotja.2
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA
Fogalommeghatározások
1. §3 (1)4 E törvény alkalmazásakor az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REACH) 3. cikke és az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP) 2. cikke szerinti fogalommeghatározásokat kell alkalmazni a keverék, regisztráló, gyártó, importőr, továbbfelhasználó, forgalomba hozatal, forgalmazó kifejezések tekintetében.
(2) E törvény alkalmazásában:
a) kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét,
b) vegyi anyag életciklusa: a vegyi anyag országon belüli előállításától vagy behozatalától az országból való kiviteléig, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő, a vegyi anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összessége,
c)5 veszélyes anyag: valamennyi, a 3–5. § alapján veszélyesként osztályozott anyag,
d)6 veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap,
e)7 közösségi jegyzék: a CLP VI. melléklete szerinti harmonizált osztályozási és címkézési jegyzék,
f) biztonsági adatlap: a REACH 31. cikkében foglaltaknak megfelelően összeállított, magyar nyelvű dokumentum,
g)8 tevékenység: a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel kapcsolatos előállítás – ideértve a bányászatot (feltáró fúrás, kitermelés) is –, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, címkézés, osztályozás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, továbbá a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat,
h) forgalomba hozatalért felelős személy: az EU valamely tagállamában székhellyel, telephellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki lehet gyártó, ennek hiányában a forgalomba hozó vagy azon importőr, aki az anyagot forgalomba hozza,
i)9 tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép: olyan jelkép, mely gyengén látó vagy vak személy részére jelöli a veszélyes anyag vagy a veszélyes keverék által előidézhető veszélyt,
j)10 R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma,
k)11 S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma.
(3) Ahol e törvény az EU valamely tagállamát vagy annak területét említi, azon az Európai Gazdasági Térségről (a továbbiakban: EGT) szóló megállapodásban részes államot, valamint az Európai Közösséggel vagy az EGT-ről szóló megállapodásban részes államokkal megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT-államokkal azonos jogállást élvező államot, illetőleg annak területét is érteni kell.
A törvény hatálya
(2)14 E törvény hatálya az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki azzal, hogy az 5. § (1) bekezdése, illetve a CLP szerinti osztályozásig – az osztályba sorolhatóságtól függetlenül – e törvényt valamennyi anyagra alkalmazni kell. A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csomagolására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó rendelkezéseket – ha azt külön jogszabály elrendeli – azon keverékekre is alkalmazni kell, amelyek nem minősülnek veszélyesnek, de – különösen mennyiségükre, felhasználásuk módjára vagy céljára tekintettel – különleges kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre.
(3) E törvény hatálya a 23. § (6) bekezdésében meghatározott, valamint a c) pont tekintetében a 20. § (6) bekezdésében meghatározott kivétellel nem terjed ki
a) az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre), valamint a külön jogszabály szerint orvostechnikai eszköznek minősülő termékre és anyagra,
b) a pszichotróp anyagokra, a kábítószerekre, illetve a kábítószer-prekurzorokra,
c) a kozmetikai termékekre,
d) a külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagokra,
e) a radioaktív anyagokra,
f) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) szerinti élelmiszerekre,
g) a 178/2002/EK rendelet szerinti takarmányokra,
h) a növényvédő szerekre,
i)15 az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes keverékekre, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír elő, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek az e törvényben meghatározott követelményeknek.
(4) Az emberi egészség és a környezet védelme érdekében jogszabály elrendelheti e törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazását a (3) bekezdés a)–i) pontjában felsoroltakra.
(5)16 E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó, Magyarországot is kötelező, kihirdetett nemzetközi egyezmények hatálya alá is tartozó veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes keverékek tekintetében, amennyiben e nemzetközi egyezmények a csomagolásra, a feliratozásra (címkézésre), a szállítás részét képező átmeneti tárolásra, a be- és kirakásra eltérő rendelkezéseket állapítanak meg.
(6)17
AZ ANYAGOK ÉS A KEVERÉKEK
EMBERRE ÉS KÖRNYEZETRE VALÓ VESZÉLYESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA,
A VESZÉLY AZONOSÍTÁSA18
A veszélyesség meghatározása
3. §19 (1)20 E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:
a)21 az anyagok és keverékek fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint:
aa)22 robbanó anyagok és keverékek – az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és keverékek, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak,
ab)23 oxidáló anyagok és keverékek – azok az anyagok és keverékek, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak,
ac)24 fokozottan tűzveszélyes anyagok és keverékek
– azok a folyékony anyagok és keverékek, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony,
– azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak,
ad)25 tűzveszélyes anyagok és keverékek – azok az anyagok és keverékek, amelyek
– a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek,
– szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek, vagy bomlanak,
– olyan folyékony anyagok és keverékek, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek,
– vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben,
ae)26 kismértékben tűzveszélyes anyagok és keverékek – olyan folyékony anyagok és keverékek, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek;
b)27 az anyagok és keverékek mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint:
ba)28 nagyon mérgezőek – azok az anyagok és keverékek, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,
bb)29 mérgezőek – azok az anyagok és keverékek, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,
bc)30 ártalmasak – azok az anyagok és keverékek, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a ba)–bb) alpont szerinti veszélyességi osztályba,
bd)31 maró (korrozív) anyagok és keverékek – amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák,
be)32 irritáló vagy izgató anyagok és keverékek – olyan nem maró anyagok és keverékek, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak,
bf)33 túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és keverékek – amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg,
bg)34 karcinogén anyagok és keverékek – olyan anyagok és keverékek, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik,
bh)35 mutagén anyagok és keverékek – amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát,
bi)36 reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és keverékek – amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak;
c)37 az anyagok és keverékek környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint:
ca)38 környezetre veszélyes anyagok és keverékek – amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.
(2)39 E törvény alkalmazása szempontjából a fentieken kívül veszélyesnek minősülnek azok az anyagok, illetve keverékek is, amelyeket a CLP szerinti osztályozás során a CLP-ben megállapított veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikébe besoroltak.
(3)40 Az anyagok tulajdonságainak vizsgálatát és értékelését a REACH 13. cikke, illetve a keverék csomagolása és feliratozása (címkézése) tekintetében az e törvény és külön jogszabály követelményei szerint kell végrehajtani. Ha ebből a célból laboratóriumi vizsgálatokat végeznek, a vizsgálatot a keverék azon állapotában kell elvégezni, ahogyan azt forgalomba hozzák.
4. §41
AZ ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK VESZÉLYESSÉG SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA, BEJELENTÉSE42
Osztályozás, jegyzékbe vétel43
5. §44 (1)45 E törvény szerint a veszélyesség meghatározása érdekében az anyagokat tulajdonságaik, a keverékeket a bennük lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint osztályozni kell a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kategóriáknak megfelelően a CLP 61. cikkében meghatározott átmeneti rendelkezések megfelelő alkalmazásával.
(2)46 Az anyagok, illetve a keverékek osztályozását a REACH és a CLP rendelkezéseire figyelemmel, illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerint a regisztrációra kötelezett végzi, regisztrációs kötelezettség hiányában a gyártó, továbbfelhasználó, az importőr vagy a forgalomba hozatalért felelős személy.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben előírtak szerint osztályba sorolt veszélyes anyagok magyarországi jegyzékét – osztályba sorolásukkal és feliratozásukkal együtt – az egészségügyi államigazgatási szerv naprakészen vezeti. A jegyzéket az egészségügyi államigazgatási szerv honlapján közzé kell tenni.
(4) A veszélyesség szerinti besorolást az új tudományos ismeretek alapján, a gyakorlatban szerzett, illetőleg az emberi mérgezésekkel kapcsolatos tapasztalatok megismerését követően haladéktalanul felül kell vizsgálni.
(5)47 Ha egy adott anyag harmonizált osztályozását és címkézését tartalmazó besorolási tétel szerepel a közösségi jegyzékben, akkor az anyag osztályozása e tétel szerint történik, és az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó az e besorolási tételben szereplő veszélyességi kategóriákra.
Bejelentés
6. §48 (1)49 A veszélyes anyagokat és a veszélyes keverékeket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Magyarország területén gyártó, forgalmazó az azokkal kapcsolatos gyártási, forgalomba hozatali tevékenység megkezdésével egyidejűleg, az egészségügyért felelős miniszter 34. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendeletében foglaltak szerint, a biztonsági adatlap, vagy a biztonsági adatlap és a címketerv csatolásával köteles elektronikus úton bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek, ha a veszélyes anyag az 5. § (3) bekezdése szerinti magyarországi jegyzékben, illetve a veszélyes keverék a terméknyilvántartásban még nem szerepel. A bejelentő köteles az általa bejelentett veszélyes anyag és keverék biztonsági adatlapjának változását és a forgalmazás megszüntetését is elektronikus úton jelenteni.
(2)50 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell bejelenteni a kizárólag ellenőrzött körülmények között végzett kutatási és fejlesztési célra, kísérleti gyártásra és nem termelőüzemi méretű kipróbálásra gyártott, illetőleg forgalmazott veszélyes anyagokat vagy veszélyes keverékeket. A magyarországi gyártó, illetőleg forgalmazó a rendelkezésre álló, a veszélyesség meghatározása, a tevékenységet végző egészségének biztonsága szempontjából lényeges adatokat és információkat ebben az esetben is köteles a tevékenységet végző rendelkezésére bocsátani. Minden olyan magyarországi gyártónak vagy forgalmazónak, aki (amely) a bejelentés mellőzésével élni kíván, az egészségügyi államigazgatási szerv által hozzáférhető írásbeli nyilvántartást kell vezetnie a gyártott, illetőleg forgalomba hozott veszélyes anyagról vagy veszélyes keverékről, a feliratozási és mennyiségi adatokról. A magyarországi gyártót, illetve forgalmazót a bejelentés mellőzésének lehetősége a gyártástól, illetőleg a forgalomba hozataltól vagy ezek megkezdésétől számított egy évig illeti meg, amely az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével egy évig meghosszabbítható, ha a magyarországi gyártó, illetve forgalmazó a meghosszabbítás szükségességét indokolja.
Veszélyes anyag bejelentése
7. §51 (1)–(2)52
(3)53 A veszélyes anyag bejelentésével kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az adatok hitelességéért a bejelentő a felelős. Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyag egészségügyi kockázataira vonatkozóan – a biztonsági adatlap jogszabályban meghatározott adatkörében – további adatszolgáltatásra hívhatja fel a bejelentőt.
(4)54 A bejelentés tudomásulvételét az egészségügyi államigazgatási szerv a formai és tartalmi követelményeknek megfelelő bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül elektronikus úton visszaigazolja. A bejelentett veszélyes anyagot az egészségügyi államigazgatási szerv felveszi az 5. § (3) bekezdése szerinti magyarországi jegyzékbe.
Veszélyes keverékek bejelentése55
8. § (1)56
(2)57
(3)58 A veszélyes keverékek bejelentésével kapcsolatosan megkövetelt adatok hitelességéért a bejelentő a felelős. Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes keverék egészségügyi kockázataira vonatkozóan – a biztonsági adatlap jogszabályban meghatározott adatkörében – további adatszolgáltatásra hívhatja fel a bejelentőt.
(4)59
(5)60 A bejelentés tudomásulvételét az egészségügyi államigazgatási szerv a formai és tartalmi követelményeknek megfelelő bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül elektronikus úton visszaigazolja. A bejelentett veszélyes keveréket az egészségügyi államigazgatási szerv felveszi a 23. § szerinti terméknyilvántartásba.
A forgalomba hozatalra és a közösségi jegyzékben nem szereplő anyagokkal kapcsolatos adatok felkutatására vonatkozó előírások61
9. §62 (1)63 Veszélyes keveréket kizárólag akkor lehet forgalomba hozni, ha azokat a 14–17. §-ban, valamint a külön jogszabályban foglaltakkal összhangban, a regisztrált anyagok esetében pedig a REACH 12. és 13. cikkének alkalmazásával szerzett információkkal összhangban csomagolták vagy címkézték.
(2)–(4)64
(5)65 A CLP szerint is osztályozott veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha azokat a CLP szerint címkézték és csomagolták.
10. §66 (1) 2010. december 1-jétől a veszélyes anyag csak abban az esetben hozható forgalomba, ha azt a CLP szerint címkézték és csomagolták. Az e törvény előírásainak megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt, 2010. december 1-je előtt forgalomba hozott veszélyes anyagot 2012. december 1-jéig nem kell újracímkézni és újracsomagolni.
(2) 2015. június 1-jétől a veszélyes keverékek csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha a CLP szerint címkézték és csomagolták azokat. Az e törvény előírásainak megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt, 2015. június 1-je előtt forgalomba hozott veszélyes keverékeket 2017. június 1-jéig nem kell újracímkézni és újracsomagolni.
(3) A közösségi jegyzék magyar nyelvű hiteles fordítását – ha az a CLP 1. § (2) bekezdés e) pontjában említett mellékletében magyar nyelven nem áll rendelkezésre – az egészségügyi államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi.
11–12. §67
13. §68
A VESZÉLYES ANYAGOK ÉS VESZÉLYES KEVERÉKEK TÁROLÁSA, SZÁLLÍTÁSA. A VESZÉLYES KEVERÉKEK CSOMAGOLÁSA, FELIRATOZÁSA (CÍMKÉZÉSE)69
A csomagolás, tárolás, szállítás
14. § (1)70 A veszélyes keverék kiszerelt, nem ömlesztett formában, olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, amely megfelel ezen jogszabály, illetve a 9. és 10. §-ban foglaltak figyelembevételével a CLP előírásainak, és amely a veszélyes keverék felhasználásáig biztosítja az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését.
(2)71 Az (1) bekezdésben meghatározott károsodások elkerülése végett a csomagolóeszközt úgy kell megválasztani, hogy
a) akadályozza meg a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, kiömlését;
b) azokat a csomagolóanyagokat, amelyekből a csomagolóeszköz és a záróelem készül, a tartalom ne károsíthassa, vele ártalmas vagy káros vegyületeket ne alkosson;
c) a csomagolóeszközök és a záróelemek sérülés nélkül feleljenek meg a megfelelő anyagmozgatás, és bármilyen más, a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek;
d) az ismételt visszazárásra alkalmas záróelemmel ellátott csomagolóeszközből többszöri lezárást követően is megakadályozza a tartalom kijutását;
e) a csomagolóeszközön, amely lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba hozott
ea)72 nagyon mérgező, mérgező, maró keverékeket tartalmaz, gyermekbiztos zárás és veszélyre utaló, tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép,
eb)73 ártalmas, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes keverékeket tartalmaz, veszélyre utaló, tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép
is legyen;
f)74 a csomagolóeszközön – az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott esetben – olyan záróelem vagy kiegészítő elem legyen, amely a első alkalommal történő felnyitáskor helyrehozhatatlanul megsérül.
(3)75 Veszélyes anyagot vagy veszélyes keveréket tilos előállítani, gyártani, csomagolni élelmiszernek, illetőleg takarmánynak minősülő terméket előállító üzemben.
(4)76 Eredetileg veszélyes anyaghoz vagy veszélyes keverékhez gyártott vagy használt csomagolóeszköz még tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem használható élelmiszer, takarmány, valamint ezek alapanyagainak tárolására.
(5)77 Eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy veszélyes keverék tárolására nem használható.
15. § (1)78 A veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek tárolásáért szervezett munkavégzés esetében a munkáltató, nem szervezett munkavégzés során a vállalkozó, illetve – egyéb nem szervezett munkavégzés esetén – a tevékenység végzésére a tevékenység bejelentésével jogot szerző természetes vagy jogi személy felelős. Bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek megfelelő módon történő tárolásáért a tevékenységet végző felel.
(2)79 A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek tárolásáért az (1) bekezdés szerint felelős személyek biztosítják, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa.
16. §80 A veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek szállítása során az élet, a testi épség, valamint a környezet veszélyeztetésének kockázatát a minimálisra kell csökkenteni. Ennek érdekében a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek csomagolását, illetőleg a szállítóeszközt úgy kell megválasztani, hogy a szállított anyag, keverék a rakodás és szállítás során az egészséget, illetve a környezetet ne veszélyeztethesse, illetőleg ne károsíthassa.
A veszélyes keverékek feliratozása, címkézése81
17. §82 (1)83 A külön jogszabályban meghatározott veszélyes keverékeket és azon keverékeket, amelyek legalább egy veszélyes anyagot tartalmaznak, e törvény és a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint kell osztályozni, csomagolni és feliratozni (címkézni). Bármely, a 29. § szerint bejelentéshez kötött tevékenység csak a (2)–(8) bekezdés vagy a CLP szerint feliratozott (címkézett) veszélyes anyaggal, illetve veszélyes keverékkel végezhető.
(2)84 A feliratot (címkét) – külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a tevékenység során alkalmazott valamennyi csomagolási egységen rögzíteni kell. A felirat (címke) magyar nyelven jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmazza
a)85 a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a közösségi jegyzék, illetve, ha ebben nem szerepel, a magyarországi jegyzék szerinti valamely megnevezésének megfelelően, vagy – jegyzékbevételig – valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelőjét;
b)86 a forgalomba hozatalért felelős személy megnevezését és teljes címét, telefonszámát;
c)87 a veszélyes keverék használatával felmerülő veszély megjelölését és a veszély jelképét (szimbólumát);
d)88 a veszélyes keverék használatával járó különös kockázatokat megjelölő, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondatokat (R mondat);
e)89 a veszélyes keverék biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondatokat (S mondat);
f)90
g)91
(3)92
(4) A feliraton (címkén) a (2) bekezdés szerinti információkat olyan módon kell feltüntetni, hogy azok a háttértől szembeötlő módon elkülönüljenek és a jól olvashatóságot lehetővé tévő méretűek legyenek.
(5) A veszélyt jelző szimbólumot fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni. A felirat (címke) vagy a csomagolás színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyt jelző szimbólum és annak háttere jól látható legyen.
(6) A feliratot (címkét) a csomagolás egy, illetve több oldalán úgy kell elhelyezni, hogy ha a csomagot szabályosan teszik le, azt vízszintesen lehessen olvasni.
(7)93 A veszélyes keverékek felirata (címkéje) nem tartalmazhat olyan kifejezést vagy megjelölést, amely a termék veszélyességének nem megfelelő értékelését eredményezheti, így különösen nem utalhat a termék ártalmatlanságára vagy veszélytelenségére.
(8)94
(9)95 Kivételes esetekben, saját ipari célra továbbhasznált veszélyes anyagok és keverékek esetében az eredeti nyelven történő feliratozás megváltoztatása (újracímkézése) abban az esetben nem szükséges, ha az eredeti címkén a veszélyt jelző szimbólum, veszélyjel, CAS-szám, R és S szám jól olvasható, és a biztonsági adatlappal megegyező tartalmú írásos használati utasítást, dokumentációt bocsátanak magyar nyelven a tevékenységet végző rendelkezésére.
(10)96 Nincs szükség a címkézésre abban az esetben, ha a szükséges adatok közvetlenül a csomagoláson jól láthatóan feltüntetésre kerültek.
18. §97
KOCKÁZATBECSLÉS, KOCKÁZATCSÖKKENTÉS
19. § (1)98 A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős.
(2) A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges:
a) a veszély azonosítása;
b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése;
c) az expozíció becslése;
d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.
(3)–(4)99
(5)100 A veszélyes anyaggal, és a veszélyes keverékkel tevékenységet végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki. Ez a kötelezettség nem érinti az Mvt.-ben, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben, valamint a REACH-ben foglalt egyéb követelmények teljesítését.
(6) Az (1)–(2), valamint az (4)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a magáncéllal, nem foglalkozás körében végzett tevékenység megkezdését megelőzően.
A KOCKÁZAT KEZELÉSE
Egészségvédelem, munkavédelem, környezetvédelem101
20. § (1)102 A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek előállításának, gyártásának, feldolgozásának, továbbá felhasználásának megkezdése előtt – ideértve a külföldről történő behozatalt is – a tevékenységhez az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve veszélyes keverékek közül – lehetőség szerint – a kevésbé veszélyes anyagot (keveréket) kell kiválasztani. A kiválasztás indokolására a tevékenységet végző elvégzi a szükséges kockázatbecslést, valamint költség-haszon elemzést és azt az ellenőrzést végző hatóságnak – kérésére – bemutatja.
(2)103 A tevékenységhez legalkalmasabb veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék kiválasztásához – szükség esetén – az egészségügyi államigazgatási szervtől vélemény kérhető.
(3)104 A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve – egyéb nem szervezett munkavégzés esetén – a munkavégző a felelős.
(4)105 A munkavállalók, illetőleg a lakosság egészségét vagy a környezetet nem megengedhető mértékben érintő kockázatok megfelelő szintre csökkentése érdekében – amennyiben a kockázat megfelelő csökkentése más módon nem lehetséges – egyes veszélyes anyagok, illetve veszélyes keverékek alkalmazása, illetőleg egyes, ezekkel végzett tevékenységek betilthatóak, korlátozhatóak.
(5)106 A lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyaghoz, illetve veszélyes keverékhez a forgalmazó mellékeli a biztonsági adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggő adatainak felhasználásával elkészített, magyar nyelvű használati utasítást. A használati utasítást a gyártó vagy az importáló készíti el.
(6)107 A környezet veszélyes anyagokkal történő szennyezésének megismerése érdekében egyes, a környezetvédelemért felelős miniszter által meghatározott veszélyes anyagok levegőbe, vizekbe, közcsatornákba, talajra kibocsátott mennyiségeit, illetőleg hulladék formájában történő átadását a szennyezést okozó tevékenységet végző a környezetvédelemért felelős miniszter felügyelete mellett nyilvántartja. A nyilvántartott adatok alapján – az adatok rendszeres gyűjtésével és feldolgozásával – a környezetvédelemért felelős miniszter a kibocsátott szennyezésekről, illetőleg átadott hulladékokról nyilvántartást állít fel, és hoz nyilvánosságra.
(7)108 A fel nem használt és nem hasznosítható veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes keverékek biztonságos kezeléséről a tevékenységet végző gondoskodik, és az erre vonatkozó dokumentációt az ellenőrzést végző hatóság részére – felhívására – rendelkezésre bocsátja.
21. § (1)–(2)109
(3)110 A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek felett rendelkezési jogosultsággal rendelkező személy, valamint az, akinek munka-, illetve feladatkörébe tartozik ezen anyagok, illetve keverékek megfelelő őrizete, gondoskodik arról, hogy azok a megszerzésükre jogosulatlan vagy biztonságos alkalmazásukra nem képes személyek birtokába ne kerüljenek.
(4)111 A veszélyes anyagot, illetve a veszélyes keveréket az eredeti csomagolóeszközből tárolás, illetve továbbadás, forgalmazás céljából más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem lehet.
(5) A (3)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a nem foglalkozásszerűen végzett, magáncélú tevékenység során is megfelelően alkalmazni kell.
22. §112
A KOCKÁZATOK ISMERTETÉSE, KÖZLÉSE, INFORMÁCIÓCSERE
A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek nyilvántartása, információ-szolgáltatás113
23. § (1)114 Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek országos nyilvántartása, illetőleg a terméknyilvántartás keretében gyűjti, feldolgozza és rendszerezi a felsoroltakkal kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat.
(2)115 Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti országos nyilvántartást, illetve – veszélyes keverékek esetén a terméknyilvántartást – a bejelentett adatok alapján vezeti. A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek törzskönyvezését, jegyzékbe vételét, illetőleg nyilvántartásba vételét végző szerv az (1) bekezdésben megjelölt adatokat az egészségügyi államigazgatási szervnek megküldi.
(3)116 Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagokra, illetve a veszélyes keverékekre vonatkozó, általa nyilvántartott adatokról – a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi előírások szerint – megkeresésre felvilágosítást ad. Az egészségügyi államigazgatási szerv biztosítja az ezen adatokhoz történő folyamatos – napi 24 órás hozzáférés lehetőségét.
(4)117 Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül megkeresésre felvilágosítást ad az ELINCS és az EINECS, valamint az Európai Közösség (EU) e törvény alkalmazásával összefüggő irányelveinek tartalmáról.
(5)118 Az egészségügyi államigazgatási szerv ellátja a CLP 45. cikke szerinti feladatokat.
(6)119 A Magyarország területén előforduló bármilyen eredetű, vegyi anyag okozta emberi mérgezési esetet az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott módon az egészségügyi államigazgatási szervhez be kell jelenteni.
Információs Központ
a hazai és a nemzetközi adatok fogadására és feldolgozására
24. § (1)120 A hazai és a nemzetközi adatok fogadásáért és feldolgozásáért felelős Információs Központot (a továbbiakban: Központ) a Kormány által rendeletben kijelölt szerv működteti.
(2) A Központ végzi a kémiai biztonsággal összefüggő nemzetközi információk gyűjtését, a fontosabb információk magyar nyelvre fordítását és valamennyi, a kémiai biztonságban érintett szervezet, forgalmazó és felhasználó számára történő hozzáférhetővé tételét. A Központ egyidejűleg gyűjti, elemzi és értékeli a kémiai biztonsággal, a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos hazai adatokat, és a nemzetközi, illetve hazai adatokból levont következtetéseiről tájékoztatja a 25. § szerinti, valamint a kémiai biztonság területén döntések előkészítésére, illetőleg döntések meghozatalára jogosult egyéb közigazgatási szerveket.
(3) A Központ végzi az OECD tagországok részére a veszélyes anyagokra vonatkozó adatok cseréjét. Az információcsere célja kizárólag a veszélyes anyagokra vonatkozó kockázat elbírálása, illetve az emberi élet és egészség védelme, továbbá a környezetvédelem lehet. Adat kizárólag olyan tagország részére közölhető, amelynek jogszabályai a közölt adat védelmét legalább a hazai jogszabályoknak megfelelően biztosítják.
A kémiai biztonságot koordináló tanács121
25. § (1)122 A kémiai biztonság irányításának koordinálása, részfeladatainak áttekinthetősége, az egységes és hatékony döntés-előkészítés céljából, a kémiai biztonság biztosításában való aktív nemzeti részvétel elősegítése érdekében tanács működik.
(2)123 A tanács kidolgozza a kémiai biztonság nemzeti politikáját és programját – beleértve a közoktatási, illetve felsőoktatási intézmények tanulói, magánszemélyek és a szakemberek kémiai biztonsági oktatásának, képzésének rendszerét, módját is –, továbbá koordinálja a nemzeti program végrehajtását.
(3)124 A tanács javaslattételi, valamint véleményezési joggal részt vesz bármely, a kémiai biztonságot érintő jogszabály, illetőleg hatósági intézkedés előkészítésében, felülvizsgálatában.
(4)125 A tanács tagjai a Kormány határozatában meghatározott miniszterek által kijelölt személyek, az országos tisztifőorvos vagy az általa kijelölt személy, továbbá a kémiai biztonság területén érintett egyesületek által a Kormány rendeletében meghatározott módon delegált legfeljebb hat személy.
(5)126 A tanács operatív tevékenységét az egészségügyi államigazgatási szervnél működő titkárság segíti.
26. §127 Amennyiben a 25. § szerinti tanács bármely tagjának vagy a 32. § (1) bekezdése alapján ellenőrzésre jogosult hatóságok kezdeményezésére a rendelkezésre álló új adatok alapján megállapítja, hogy valamely veszélyes anyag e törvény osztályozási, feliratozási (címkézési) vagy csomagolási előírásainak betartása mellett is veszély jelenthet az emberre, környezetre, a tanács a veszélyes anyag újraosztályozását javasolhatja, illetve – az újraosztályozás elvégzéséig vagy egyéb módon meghatározott időre – javaslatot tehet a 32. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti hatóság számára a forgalomba hozatalnak az ország területén történő megtiltására vagy külön feltételekhez kötésére. A javaslatról, illetőleg meghozott intézkedéseiről az eljáró hatóság haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot, illetőleg a többi tagállam illetékes hatóságát az intézkedés indoklásával.
Magyarországi általános hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóság
26/A. §128 A kémiai biztonság területén az EU és az Európai Közösség jogi aktusaiból a tagállamok hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóságaira háruló feladatokat a – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az egészségügyi államigazgatási szerv látja el.
Oktatás
27. §129 A kémiai biztonság, illetőleg a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek helyes kezelésének alapelveit, legfontosabb szabályait – különösen a veszélyes anyagok, a veszélyes keverékek felismerésére, az általánosan használt veszélyes anyagok (keverékek) tárolására, felhasználására vonatkozó ismereteket – a Nemzeti Alaptantervnek tartalmaznia kell.
A VESZÉLYES ANYAGOKKAL,
ILLETVE VESZÉLYES KEVERÉKEKKEL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG FELTÉTELEI,
A KÉMIAI BIZTONSÁG HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE130
A veszélyes anyagokkal, veszélyes keverékekkel végzett tevékenység feltételei131
28. § (1)–(2)132
(3)133 A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg.
29. § (1)134 Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a tevékenység megkezdésével egyidejűleg ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentést az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint, elektronikus úton kell megtenni a telephely, illetve ennek hiánya esetén a székhely szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek.
(2)135 A bejelentést meg kell ismételni a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozása esetén.
(3)136 A magánszemélyeknek magáncélú, nem foglalkozás körében történő felhasználás céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék vásárlását, illetve felhasználását nem kell bejelenteni.
(4) Az engedély visszavonásáig, illetve érvényességének lejártáig nem kell bejelenteni azt a tevékenységet, amelyet az arra jogosult e törvény hatálybalépésének napján érvényes tevékenységi engedély, illetve országos forgalmazási engedély alapján végez. Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott általános tevékenységi engedély, illetőleg országos forgalmazási engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha a tevékenység végzése nem felel meg az e törvényben, illetőleg a végrehajtásáról szóló jogszabályokban foglalt feltételeknek.
(5)137 A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel végzett tevékenység előzetes bejelentése nem helyettesíti a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék előállításához, gyártásához, feldolgozásához vagy felhasználásához szükséges egyéb hatósági engedélyeket.
30. §138 Veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék foglalkozás körében történő felhasználás céljából csak a tevékenység végzésére jogosult és a veszélyes anyag, illetőleg a veszélyes keverék biztonságos alkalmazására képes olyan nagykorú természetes személy vagy jogi személy, illetve a képviseletében eljáró nagykorú személy részére szolgáltatható ki, aki (amely) a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék átvételére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolni tudja.
31. §139 Az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelő veszélyes anyagok, illetve veszélyes keverékek hazai forgalmazása kizárólag a 20. § (4) bekezdésében, valamint a 26. §-ban meghatározott esetben korlátozható vagy tiltható meg.
31/A. §140 Az egészségügyi államigazgatási szerv által e törvény vagy e törvény szabályozási tárgykörében európai közösségi rendelet alapján a veszélyes anyagok és keverékek kémiai biztonsága, valamint a biocid termékekkel és hatóanyagokkal kapcsolatos tevékenységek körében kérelemre lefolytatott eljárásért vagy igazgatási jellegű szolgáltatásért – az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
31/B. §141 A biocid termék engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt.
31/C. §142 A biocid termék engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban az egészségügyi államigazgatási szerv és a szakhatóság az engedélyezési feltételeket egyeztetés alapján állapítja meg.
A kémiai biztonság hatósági ellenőrzése
32. §143 (1)144 Az e törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok, valamint a REACH és a CLP betartásának hatósági ellenőrzését
a) a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv,
b) a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi hatóság,
c) a munkavédelem (munkabiztonság és munkaegészségügy) körében a munkavédelmi hatóság,
d) a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság,
e)145 a tárolás szabályai tekintetében, ha azok megsértése a fogyasztóvédelemről szóló törvény 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontjában meghatározott fogyasztó biztonságát, egészségét, testi épségét sérti vagy veszélyezteti, továbbá a csomagolás, zárás szabályainak fogyasztóval szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. és a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény szabályai szerint,
f)146 a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. §-ának a) pontjában meghatározott fogyasztó számára forgalmazott termék feliratozása (címkézése), egyéb jelölése, a használati utasítás, továbbá a reklámozás tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság az Fttv. szabályai szerint
végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén.
(2)147 Az ellenőrzést végző hatóságok eljárására és intézkedéseire a rájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A tevékenység ellenőrzésére az (1) bekezdés b)–f) pontja szerint jogosult hatóság értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet, ha feladatkörében eljárva az e törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése miatt eljárást indított.
(3)148 A tevékenység ellenőrzésére az (1) bekezdés b)–f) pontja szerint jogosult hatóság feladatkörében eljárva – a rá vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott intézkedések alkalmazásán túl – az e törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése esetén határozatát közli az egészségügyi államigazgatási szervvel. Az egészségügyi államigazgatási szerv a megkeresés alapján indított eljárásban elrendelheti
a) a gyártás korlátozását,
b) a tevékenység meghatározott időpontig vagy feltétel teljesítéséig történő megtiltását, vagy
c) a 33. § szerinti bírság alkalmazását.
(4) A (3) bekezdés c) pontja nem alkalmazható az egészségügyi államigazgatási szervnek az ellenőrzést végző hatóság megkeresése szerinti eljárásában, ha az ellenőrzést végző hatóság az eljárásában e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok megsértése miatt bírságot szabott ki.
(5)149
(6) A (3) bekezdésben meghatározott intézkedések – a (4) bekezdésre is figyelemmel – egyidejűleg is alkalmazhatóak.
(7)150
(8)151 Az (1) bekezdés e) és f) pontjában említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
33. § (1)152 Az egészségügyi államigazgatási szerv a REACH-ben, a CLP-ben, az e törvényben, valamint a végrehajtásáról rendelkező jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság konkrét összegét az eset összes körülményeire – így különösen az emberi egészség, illetőleg a környezet sérelmének, illetve a veszélyeztetésének mértékére, a jogsértő magatartás időtartamára, esetleges ismételt tanúsítására, valamint a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó hatás elvére – tekintettel kell meghatározni.
(3)153 A bírságot az egészségügyi államigazgatási szervnek a kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.
(4)154
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33/A. §155 (1) Szolgáltatási tevékenység keretében egészségügyi kártevőirtó tevékenység az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével végezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre engedéllyel rendelkezőnek meg kell felelnie az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. Az egészségügyi államigazgatási szerv az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységi körben az a természetes személy járhat el, aki a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségének eleget tett.
(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi kártevőirtó tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet, amely – ha az engedélyes egyéni vállalkozó – tartalmazza az engedélyes természetes személyazonosító adatait, továbbá a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az e tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(5) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában egészségügyi kártevőirtó tevékenységnek minősül a külön jogszabályban meghatározott olyan tevékenység, amely egészségügyi kártevők irtására vagy külön jogszabályban meghatározott növényvédelmi célú kártevőirtásra irányul, és a külön jogszabály szerinti szakképesítéssel végezhető.
34. § (1)156 Ez a törvény – a (2) bekezdés kivételével – 2001. január 1. napján lép hatályba.
(2)157
(3)158 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)159
b) a kémiai terhelési bírság alkalmazásának160
c)161 a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek gyakorlásához, valamint a veszélyes anyagokkal és készítményekkel folytatott tevékenységekkel kapcsolatos kockázat-becslés végzéséhez szükséges feltételek, ideértve a képesítési feltételeket is,
d)162 a mosó- és tisztítószerekről szóló 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának,163
e)164 a veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek környezetkárosító és -szennyező hatásai megelőzésének,165
f)166 a biocid anyagok és termékek – ideértve az irtószereket is – előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának, valamint az ezzel összefüggő hatósági eljárásoknak
g)167 a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
ga) 2. cikk (7) és (8) bekezdése végrehajtása körében a biocid termékek ivóvíz-szolgáltatásban történő felhasználása – szükség szerinti – korlátozásának, valamint egyes biocid termékeknek a rendelet előírásai alól honvédelmi érdekből történő mentesítésének,
gb) 17. cikk (5) bekezdése végrehajtása körében a lakosság biocid termékek előnyeiről és kockázatairól, valamint felhasználásuk minimálisra csökkentésének lehetőségeiről szóló tájékoztatásának,
gc) 58. cikk (6) bekezdése végrehajtása körében a címkézés nyelvi követelményeinek,
gd) 65. cikke végrehajtása körében a biocid termékek és a kezelt áruk nyomon követésének,
ge) 69. cikk (3) bekezdése végrehajtása körében a biocid termékek nyilvántartása érdekében a csomagolás, címke és a tájékoztatók benyújtásának, valamint a magyar nyelvű címkékkel történő ellátásának,
gf) 75. cikk (2) és (3) bekezdése végrehajtása körében a biocid termékekkel foglalkozó bizottság tagja kijelölésének és feladatellátása feltételeinek,
gg) 80. cikk (2) és (3) bekezdése végrehajtása körében az eljárási díjakat megállapítsa, valamint a díjakkal kapcsolatos eljárások,
gh) 81. cikke végrehajtása körében az illetékes hatóság kijelölésének,
gi) 87. cikke végrehajtása körében a rendelet megsértése esetén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kijelölje, illetve megállapítsa, és azok alkalmazásának,
gj) 89. cikk (2) bekezdése végrehajtása körében legfeljebb két éves átmeneti időszak
részletes szabályait rendeletben meghatározza.
(4) Felhatalmazást kap
a)168 az egészségügyért felelős miniszter, hogy
aa)169 a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek osztályba sorolásához szükséges R és S mondatok, R és S számok, továbbá a veszélyszimbólumok és jelek körét;170
ab)171 az e törvényben meghatározott eljárások során használt bejelentőlap, mérgezési eset bejelentő lap tartalmi és formai követelményeit,172
ac)173 az egészségügyi kártevőirtó tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet végző természetes személyek szakmai továbbképzésére vonatkozó szabályokat,174
ad)175 a csomagolás, a feliratozás (címkézés) részletes szabályait,176
ae)177
af) a vegyi anyagok okozta mérgezési esetek kötelező bejelentésének szabályait,178
ag)179 az osztályba sorolt veszélyes anyagok jegyzékbe vételének, a veszélyes keverékek nyilvántartásának rendjét, valamint a jegyzék közzétételére és rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat,180
ah)181 a veszélyes anyagokkal és a veszélyes keverékekkel végzett tevékenység előzetes bejelentésének, a bejelentési eljárásnak a részletes szabályait,182
ai)183 a veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek teljes életciklusára vonatkozó, a kémiai biztonsággal kapcsolatos helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásának és ellenőrzésének részletes szabályait,184
aj)185 a hazai és a nemzetközi adatok fogadásáért és feldolgozásáért felelős Információs Központot működtető szervet és a REACH, valamint a CLP végrehajtásáért felelős szervet rendeletében kijelölje, valamint a magyarországi illetékes (kompetens) nemzeti hatóságnak az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásának rendjét,186
ak)187 a Magyarországot fenyegető kémiai terrorcselekmények, katasztrófák megelőzésének, következményei elhárításának, illetve mérséklésének, mérgezettjei ellátásának, valamint az Európai Bizottsággal együttműködő gyors riasztási rendszer működésének szabályait,
b)188 a Kormány, hogy e törvény, a végrehajtására kiadott rendeletek, valamint a REACH és a CLP végrehajtásának ellenőrzésében érintett szervek együttműködésének módját, valamint a hatósági feladatok megosztását,
c)–d)189
e)190 a Kormány, hogy a nemzetközi információs rendszerben (PIC) megjelölt egyes veszélyes anyagok exportjának, importjának, forgalmazásának, használatának korlátozását,191
f)192 az egészségügyért felelős miniszter, hogy a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a lakosság egészségének, illetve a környezet védelme érdekében korlátozni indokolt veszélyes anyagok, illetve veszélyes keverékek, valamint tevékenységek körét, valamint a korlátozás módját,193
g)194
h)195 az egészségügyért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel, valamint a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a biocid termékekben felhasználható hatóanyagok jegyzékét, a kis kockázattal járó biocid termékek hatóanyagainak jegyzékét, a hatóanyagokra vonatkozó általános adatok körét, a biocid termékekre vonatkozó közös alapadatokat, a hatóanyagokra és a biocid termékekre vonatkozó kiegészítő adatokat, valamint az aktív hatóanyagok és a biocid termékek adatait, továbbá a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 89. cikke szerinti átmeneti intézkedések körében a biocid anyagok – ideértve a faanyag-védőszereket, az irtószereket, valamint a fertőtlenítő szereket – előállításának, gyártásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának részletes szabályait,196
i)197 az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 31/A. § szerinti, kémiai biztonsági és biocid termékekkel és hatóanyagokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint a díj fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket,198
j)199 a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy
ja)200
jb) a környezetbe kerülő, szennyezést okozó veszélyes anyagok nyilvántartásának rendjét,
k)201 a honvédelemért felelős miniszter, hogy
ka)202 a honvédségnél alkalmazott veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel munkahelyen végzett tevékenység kémiai biztonsággal összefüggő szabályait,
kb) a katonai célú robbanó- és pirotechnikai anyagok telephelyen kívüli szállításának, szállítási csomagolásának szabályait, valamint ezen anyagok felhasználásának e törvénytől eltérő részletes szabályait,
l)203 az iparügyekért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben meghatározza a vámellenőrzés alatt álló veszélyes anyagok és veszélyes keverékek tárolására vonatkozó, e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat,
m)204
rendeletben meghatározza.205
(5)206
(6)207 Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a munkavállalók egészségének védelme érdekében korlátozandó veszélyes anyagok, veszélyes keverékek, illetve tevékenységek körét, valamint a korlátozás módját.
(7)208 Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a veszélyes anyaggal, illetve veszélyes keverékkel munkahelyen végzett tevékenység kémiai biztonsági szabályait.
35. §209 (1) Ez a törvény a végrehajtására kiadott rendeletekkel együtt a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 67/548/EGK irányelve (1967. június 27.) a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről, valamint az azt módosító
ac) 71/144/EGK, 73/146/EGK, 75/409/EGK, 79/831/EGK, 80/1189/EGK, 87/432/EGK, 90/517/EGK, 92/32/EGK, 2006/102/EK tanácsi irányelvek,
ad) 76/907/EGK, 79/370/EGK, 81/957/EGK, 82/232/EGK, 83/467/EGK, 84/449/EGK, 86/431/EGK, 88/302/EGK, 88/490/EGK, 91/410/EGK, 91/632/EGK, 92/37/EGK, 93/21/EGK, 93/72/EGK, 93/101/EK, 94/69/EK, 96/54/EK, 97/69/EK, 98/73/EK, 98/98/EK, 2000/32/EK, 2000/33/EK, 2001/59/EK, 2004/73/EK bizottsági irányelvek,
b) az Európai Parlament és a Tanács 98/8/EK irányelve (1998. február 16.) a biocid termékek forgalmazásáról,
c) az Európai Parlament és a Tanács 1999/45/EK irányelve (1999. május 31.) a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről,
d) az Európai Parlament és Tanács 2004/10/EK irányelve (2004. február 11.) a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről,
e) az Európai Parlament és a Tanács 2004/9/EK irányelve (2004. február 11.) a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) ellenőrzéséről és felülvizsgálatáról,
f) a Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében),
g)210 az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról, 9. cikk (a törvény 33/A. §-a),
h)211 az Európai Parlament és a Tanács 2008/112/EK irányelve (2008. december 16.) a 76/768/EGK, a 88/378/EGK, az 1999/13/EK tanácsi irányelveknek, és a 2000/53/EK, a 2002/96/EK és 2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról, 4. és 5. cikk (a törvény 1. § c) és d) pontja),
i)212 az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról.
(2)213 Ez a törvény a 34. § (3) bekezdés b) és f) pontjában, a 34. § (4) bekezdés a) pont aj) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott végrehajtási rendeleteivel együtt
a) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i, 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i, 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, és
c) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i, 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
A törvényt az Országgyűlés a 2000. április 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2000. április 26.
A preambulum a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § a 2008: XXVIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 60. § (1) bekezdésével megállapított, és a 127. § (11) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés c) pontja a 2009: CLIV. törvény 60. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. § (2) bekezdés c) pontjában a „–5” szövegrészt a 2009: CLIV. törvény 126. § (5) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. [E módosító törvény 125. § (11) bekezdése alapján a rendelkezés 2015. június 1-jén lép hatályba.]
Az 1. § (2) bekezdés d) pontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés e) pontja a 2009: CLIV. törvény 60. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés g) pontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d)–e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés i) pontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés a) és c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés j) pontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés k) pontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § a 2008: XXVIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 61. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését. A 2. § (2) bekezdésében az „az 5. § (1) bekezdése, illetve” szövegrészt a 2009: CLIV. törvény 126. § (5) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. [E módosító törvény 125. § (11) bekezdése alapján a rendelkezés 2015. június 1-jén lép hatályba.]
A 2. § (3) bekezdés i) pontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 2. § (5) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 2. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 224. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A II. Fejezet címe a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
[A 3. §-nak a 2009: CLIV. törvény 129. § (4) bekezdésével megállapított, a 125. § (11) bekezdése alapján 2015. június 1-jétől hatályos szövege: „3. § E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák bármelyikébe besorolható.”. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.]
A 3. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2008: XXVIII. törvény 10. §-a, bevezető szövegrésze a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés a) és d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § ae) alpontja a 2004: XXVI. törvény 71. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § ba) alpontja a 2004: XXVI. törvény 71. § (2) bekezdésével megállapított, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § bb) alpontja a 2004: XXVI. törvény 71. § (2) bekezdésével megállapított, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § bc) alpontja a 2004: XXVI. törvény 71. § (2) bekezdésével megállapított, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § (1) bekezdés bd) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § (1) bekezdés be) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § (1) bekezdés bf) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § (1) bekezdés bg) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § (1) bekezdés bh) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § (1) bekezdés bi) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § (1) bekezdés ca) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § új (2) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 62. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 3. § (2) bekezdését a 2008: XXVIII. törvény 10. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva. A 3. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta és szövegét módosította a 2009: CLIV. törvény 62. §-a és 127. § (11) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 4. §-t és az azt megelőző alcímet a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte.
A III. Fejezet címe a 2008: CVI. törvény 73. § (4) bekezdés g) pontja, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. [A III. Fejezet címének a 2009: CLIV. törvény 129. § (5) bekezdésével megállapított, a 125. § (11) bekezdése alapján 2015. június 1-jétől hatályos szövege: „A VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK BEJELENTÉSE”.]
Az 5. §-t megelőző alcímet a 2009: CLIV. törvény 126. § (5) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. [E módosító törvény 125. § (11) bekezdése alapján a rendelkezés 2015. június 1-jén lép hatályba.]
Az 5. § a 2008: XXVIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. Az 5. §-t a 2009: CLIV. törvény 126. § (5) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését. [Ez utóbbi módosító törvény 125. § (11) bekezdése alapján a rendelkezés 2015. június 1-jén lép hatályba.]
Az 5. § (1) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 63. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
Az 5. § (2) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 129. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
Az 5. § (5) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 63. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 6. § a 2004: XXVI. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének t) pontja, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés g)–h) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 7. § a 2008: XXVIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1)–(2) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 74. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (3) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 69. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 69. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. §-t megelőző alcím a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 74. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (2) bekezdését a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (3) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdését a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (5) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 70. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. §-t megelőző alcím a 2009: CLIV. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § a 2009: CLIV. törvény 64. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 9. § (1) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 126. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését. A 9. § (1) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 126. § (5) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. [E módosító törvény 125. § (11) bekezdése alapján a rendelkezés 2015. június 1-jén lép hatályba.]
A 9. § (2)–(4) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 126. § (4) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 9. § (5) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 126. § (5) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését. [E módosító törvény 125. § (11) bekezdése alapján a rendelkezés 2015. június 1-jén lép hatályba.]
A 10. §-t a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CLIV. törvény 65. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 11–12. §-t a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 13. §-t és az azt megelőző alcímet a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte.
A IV. Fejezet címe a 2009: CLIV. törvény 66. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. [A IV. Fejezet címének a 2009: CLIV. törvény 129. § (6) bekezdésével megállapított, a 125. § (11) bekezdése alapján 2015. június 1-jétől hatályos szövege: „VESZÉLYES ANYAGOK, VESZÉLYES KEVERÉKEK TÁROLÁSA, SZÁLLÍTÁSA”.]
A 14. § (1) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 129. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését. A 14. § (1) bekezdését e módosító törvény 126. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte. [E módosító törvény 125. § (11) bekezdése alapján a rendelkezés 2015. június 1-jén lép hatályba.]
A 14. § (2) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 126. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését. [E módosító törvény 125. § (11) bekezdése alapján a rendelkezés 2015. június 1-jén lép hatályba.]
A 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés g) és i) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését. A 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontja e módosító törvény 126. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés g) és i) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését. A 14. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontja e módosító törvény 126. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdésének f) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (6) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 14. § (4) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 14. § (5) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 15. § (1) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 15. § (2) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés a) és d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 16. § a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés a) és d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 17. §-t megelőző alcím a 2009: CLIV. törvény 129. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 17. §-t megelőző alcímet e módosító törvény 126. § (5) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. [E módosító törvény 125. § (11) bekezdése alapján a rendelkezés 2015. június 1-jén lép hatályba.]
A 17. §-t a 2009: CLIV. törvény 126. § (5) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését. [E módosító törvény 125. § (11) bekezdése alapján a rendelkezés 2015. június 1-jén lép hatályba.]
A 17. § (1) bekezdése a 2008: XXVIII. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés e), g) és l) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 17. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze a 2008: XXVIII. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdésének a) pontja a 2004: XXVI. törvény 79. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdés b) pontja a 2008: XXVIII. törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdés c) pontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését. A 17. § (2) bekezdés c) pontja e módosító törvény 126. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (2) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (6) bekezdésének d) pontja, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését. A 17. § (2) bekezdés d) pontja ez utóbbi módosító törvény 126. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (2) bekezdésének e) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (6) bekezdésének d) pontja, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését. A 17. § (2) bekezdés e) pontja ez utóbbi módosító törvény 126. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (2) bekezdés f) pontját a 2009: CLIV. törvény 126. § (4) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 17. § (2) bekezdésének g) pontját a 2004: XXVI. törvény 94. § (3) bekezdése h) pontjának hc) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (3) bekezdését a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (7) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését. A 17. § (7) bekezdése ez utóbbi módosító törvény 126. § (4) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (8) bekezdését a 2008: XLVII. törvény 54. §-ának g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (9) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 17. § (10) bekezdését a 2004: XXVI. törvény 79. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: CLIV. törvény 126. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (1) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 19. § (3)–(4) bekezdését a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (5) bekezdése a 2011: CXXVIII. törvény 159. §-ával megállapított szöveg.
A 20. §-t megelőző alcím a 2008: XLVII. törvény 54. §-ának h) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) és j) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 20. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének t) pontja, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 20. § (3) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 20. § (4) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 20. § (5) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 20. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (6) bekezdésének d) pontja, a 2009: LVI. törvény 223. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 20. § (7) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 21. § (1)–(2) bekezdését a 2008: XLVII. törvény 54. §-ának g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (3) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 21. § (4) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 22. §-t és az azt megelőző alcímet a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 23. §-t megelőző alcím a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének t) pontja, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 23. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének t) pontja, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 23. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének t) pontja, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés f) pontja, a 2011: CXII. törvény 83. § (11) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének t) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (5) bekezdését a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CXXVII. törvény 86. §-a iktatta be.
A 23. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének t) pontja és 170. § (6) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. §-t megelőző alcím a 2012: CCXII. törvény 63. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 63. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 63. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 63. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (6) bekezdés d) pontja, a 2011: CLXXV. törvény 135. §-a, a 2012: CCXII. törvény 63. § a) és b) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdés t) pontja, a 2012: CCXII. törvény 63. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § a 2004: XXVI. törvény 80. §-ával megállapított, a 2012: CCXII. törvény 63. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 26/A. §-t és címét a 2004: XXVI. törvény 81. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének t) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A VIII. Fejezet címe a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. §-t megelőző alcím a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (1)–(2) bekezdését a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (3) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés a) és m) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 29. § (1) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (2) bekezdés második mondatát a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (3) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 126. § (3) bekezdés b) pontja, a 127. § (11) bekezdés a) és n) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 29. § (5) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés a) és e) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 30. § a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont bc) alpontja, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 31. § a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 31/A. §-t a 2008: XXVIII. törvény 16. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 31/B. §-t a 2012: CCXII. törvény 61. §-a iktatta be.
A 31/C. §-t a 2013: CXXVII. törvény 87. §-a iktatta be.
A 32. § a 2007: CLXI. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32. § (1) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés o) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 32. § (1) bekezdésének e) pontja a 2012: LXXXVIII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 32. §-a alapján 2012. szeptember 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 32. § (1) bekezdésének f) pontját a 2008: XLVII. törvény 37. § (4) bekezdése iktatta be.
A 32. § (2) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 37. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32. § (3) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 37. § (6) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 223. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 32. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 224. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 32. § (7) bekezdését a 2009: LVI. törvény 224. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 32. § (8) bekezdését a 2008: XLVII. törvény 37. § (5) bekezdése iktatta be.
A 33. § (1) bekezdése a 2008: XXVIII. törvény 17. §-ával megállapított, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés m) és p) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 126. § (6) bekezdését.
A 33. § (3) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (4) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 27. pontja hatályon kívül helyezte.
A 33/A. §-t a 2009: LVI. törvény 222. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 438. pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 438. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (3) bekezdésének záró szövegrésze a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének t) pontja és a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont bd) alpontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (3) bekezdés a) pontját a 2012: CCXII. törvény 64. §-a hatályon kívül helyezte.
A 34. § (3) bekezdésének c) pontját a 2002: LVIII. törvény 45. §-a iktatta be.
A 34. § (3) bekezdésének d) pontját a 2005: CXXVII. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be.
A 34. § (3) bekezdés e) pontját a 2011: CLXXVI. törvény 72. §-a iktatta be.
A 34. § (3) bekezdés f) pontját a 2012: CCXII. törvény 62. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (3) bekezdés g) pontját a 2012: CCXII. törvény 62. § (1) bekezdése iktatta be.
A 34. § (4) bekezdése a) pontjának felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (6) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont be) alpontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontját a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVI. törvény 222. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés q) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 2/2010. (I. 26.) EüM rendeletet.
A 34. § (4) bekezdés a) pont ad) alpontja a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont bf) alpontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (4) bekezdés a) pont ae) alpontját a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (4) bekezdés a) pont ag) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (4) bekezdés a) pont ah) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (4) bekezdés a) pont ai) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (4) bekezdése a) pontjának aj) alpontját a 2004: XXVI. törvény 82. §-a iktatta be, szövege a 2008: XXVIII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés r) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (4) bekezdése a) pontjának ak) alpontját a 2004: XXVI. törvény 82. §-a iktatta be.
A 34. § (4) bekezdés b) pontját a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte. újonnan a 2009: CLIV. törvény 68. §-a iktatta be.
A 34. § (4) bekezdés c)–d) pontját a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (4) bekezdés e) pontja a 2008: CVI. törvény 73. § (12) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (4) bekezdés f) pontja a 2011: LXXXI. törvény 87. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 41/2000. (XII. 20.) EüM - KöM együttes rendeletet.
A 34. § (4) bekezdés g) pontját a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (4) bekezdés h) pontja a 2013: CXXVII. törvény 88. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (4) bekezdésének i) pontját a 2001: I. törvény 16.§-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: XXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.
Lásd az 1/2009. (I. 30.) EüM rendeletet.
A 34. § (4) bekezdése j) pontjának felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (6) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (4) bekezdés j) pont ja) alpontját a 2011: CLXXVI. törvény 74. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (4) bekezdése k) pontjának felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (6) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (4) bekezdés k) pont ka) alpontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (4) bekezdésének l) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (6) bekezdésének d) pontja, a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (4) bekezdés m) pontját a 2008: XXVIII. törvény 28. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (5) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 126. § (4) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (6) bekezdését a 2008: XXVIII. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés d) pontja, a 2010: CXXX. törvény 44. § (26) bekezdése és 52. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (7) bekezdését a 2008: XXVIII. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 127. § (11) bekezdés e) pontja, a 2010: CXXX. törvény 44. § (26) bekezdése és 52. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § a 2008: XXVIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdés g) pontját a 2009: CLIV. törvény 69. § (1) bekezdése iktatta be.
A 35. § (1) bekezdés h) pontját a 2010: CLXXIII. törvény 108. § (1) bekezdése iktatta be.
A 35. § (1) bekezdés i) pontját a 2011: CLXXVI. törvény 73. §-a iktatta be.
A 35. § (2) bekezdése a 2013: CXXVII. törvény 89. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás