2000. évi CXXVIII. törvény
2000. évi CXXVIII. törvény
a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről1
Az Országgyűlés a gépjárművezetők önkéntes jogkövető magatartásának erősítése, a közúti közlekedés biztonságának javítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén
a)2 magyar hatóság által kiállított, vagy annak alapján külföldi hatóság által kiadott járművezetésre jogosító okmánnyal (a továbbiakban: vezetői engedéllyel) rendelkező, illetve
b) járművezetéstől eltiltás, illetőleg a vezetői engedély visszavonásának hatálya alatt álló
személy által – a vezetői engedéllyel vezethető járművekkel elkövetett – a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekmény és a közúti közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértés esetén (a továbbiakban együtt: szabályszegés) kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálya kiterjed arra a gépjárművezetőre is, aki a szabályszegés elkövetésekor olyan járművet vezetett, amelyre vezetői engedélye nem érvényes.
2. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszer (a továbbiakban: pontrendszer) olyan rendszer, amely jogszabályban meghatározott szabályszegés elkövetése esetén kiszabható pontok e törvényben meghatározott számának elérése esetén a vezetői engedély ideiglenes visszavonását teszi lehetővé.
3. § (1) A pontrendszer alapján – a jogszabályban meghatározott – olyan szabályszegésre állapítható meg pont, amely miatt az elkövetőt a bíróság, a szabálysértési hatóság, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. §-ában meghatározott fegyelmi hatóság a jogerős határozatával – ide nem értve a megrovás, figyelmeztetés, feddés alkalmazását – elmarasztalta vagy az elkövető a helyszíni bírság kiszabását a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után tudomásul vette.
(2)3 A szabálysértési ügyben eljáró hatóság és a fegyelmi hatóság által hozott határozatban, helyszíni bírság esetén az elismervényben tájékoztatni kell az elkövetőt az elbírált cselekményhez – jogszabály által – rendelt pontok számáról. A határozat megváltoztatása, illetve téves tájékoztatás miatt az első fokon eljárt hatóság, helyszíni bírság kiszabása esetén a helyszíni bírságot kiszabó hatóság értesíti az elkövetőt a jogszabály által a szabályszegéshez rendelt pontszámról.
(3)4 A bírósági határozattal elbírált cselekményhez rendelt pontok számáról az elkövetőt a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szerv tájékoztatja.
(4) Nem állapítható meg pont olyan szabályszegés elkövetése esetén, amely miatt a bíróság vagy a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást, meghatározott járműkategória, alkategória, kombinált kategória (a továbbiakban: járműkategória) vezetésétől való eltiltást alkalmazott.
(5) A járművezetőnek az eltiltás jogerőre emelkedésének időpontjáig nyilvántartásba vett pontjait törölni kell, ha a vezetői engedély visszaadására utánképzést követően kerülhet sor.
4. §5 (1) Az 1. § (1) bekezdése alapján a szabályszegésekhez rendelhető pontok száma:
a) gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén 6,
b) szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 9,
c) szabálysértés elkövetése esetén 1–5 pont.
(2) A pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása esetén az elbírált
a) bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt pontszámot 4 ponttal kell növelni,
b) szabálysértések esetén a legmagasabb pontszámmal járó szabálysértéshez rendelt pontszámot a kisebb súlyú szabálysértéshez rendelt pontszám felével kell megemelni, de az nem érheti el – az 1 ponttal járó szabálysértés kivételével – az egyes szabálysértésekre megállapított pontszámok felső határának együttes tartamát.
(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti számításnál töredék pontszám kerül megállapításra, akkor a pontszámot felfelé kell kerekíteni.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát figyelembe véve
a) e törvény melléklete határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó egyes bűncselekményeket és azokhoz rendelt pontok számát,
b) kormányrendelet határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó egyes szabálysértéseket és azokhoz rendelt pontok számát.
(5) A pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegéseknél a (6) bekezdésben foglalt kivétellel, a szabályszegés elkövetése idején hatályban lévő jogszabály által rendelt pontszámot kell alkalmazni.
(6) Ha a szabályszegés elbírálásakor hatályos új jogszabály a szabályszegéshez nem rendel pontot, vagy alacsonyabb pontszámot rendel, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.
5. § (1) A Nyilvántartó a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 8. §-a szerinti vezetői engedély nyilvántartás részeként vezeti a pontrendszer következő adatait:
a) az elkövető személyazonosító adatát (családi és utónév, nők esetén a leánykori családi és utónév, anyja leánykori családi és utóneve, születési hely és idő),
b) vezetői engedélyének okmányazonosító jelét,
c) az elbírált cselekmény jogszabály szerinti megnevezését, minősítését, továbbá a KRESZ6 megszegett rendelkezéseire való hivatkozást,
d) járművezetéstől eltiltás, járműkategória vezetésétől eltiltás alkalmazását, időtartamát,
e) a határozat jogerőre emelkedésének idejét, helyszíni bírság kiszabásának idejét,
f) a határozat, elismervény ügyszámát, illetve sorszámát,
g) az eljáró bíróság, hatóság megnevezését,
h) a szabályszegéshez rendelt pontszámot,
i) a vezetői engedély visszavonásának időpontját,
j) a vezetői engedély leadásának időpontját,
k) a vezetői engedély visszaadásának időpontját,
l) az utánképzés7 igazolásának időpontját.
(2) A pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegést elbíráló szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság és a helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság az (1) bekezdés a)–h), a bíróság az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban megjelölt adatokról a jogerőre emelkedéstől számított nyolc napon belül értesíti a Nyilvántartót.
(3)8 A Nyilvántartót az (1) bekezdés j)–k) pontjaiban megjelölt adatokról a vezetői engedély átvételére, kiadására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóság az okmány leadását, kiadását, az igazolás bemutatását követő három napon belül értesíti.
(4) A Nyilvántartó a (2) bekezdés szerinti értesítésben megnevezett szabályszegéshez a jogszabályban rendelt pontszámot nyilvántartásba veszi.
(5)9 A Nyilvántartót az (1) bekezdés l) pontjában megjelölt adatokról az utánképzésről szóló igazolás kiadására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóság az igazolás kiállítását követő három munkanapon belül értesíti.
6. § (1)10 A nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni.
(2)11 A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt, ha pontjainak száma 12-t elérte, tájékoztatja a pontok csökkentését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték elérésének következményeire.
7. §12 (1) Ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, a Nyilvántartó három napon belül értesíti az illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: közlekedési igazgatási hatóság), amely ennek alapján a járművezető vezetői engedélyét határozattal, nyolc napon belül visszavonja.
(2) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat jogerőre emelkedésekor nyilvántartott pontokat a közlekedési igazgatási hatóság törli.
8. § (1)13 A 7. § (1) bekezdése alapján visszavont vezetői engedélyt annak leadásától számított hat hónapot követően vissza kell adni, ha
a)14 a járművezető a vezetői engedély visszavonását követően utánképzésen vett részt, és
b) a vezetési jogosultság külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételei fennállnak.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt hat hónapos időtartamba be kell számítani azt az időt, amely alatt a visszavonást megelőző szabályszegés miatt a vezetői engedély a hatóság birtokában volt. Amennyiben ez az időtartam a hat hónapot elérte vagy meghaladta, a vezetői engedélyt a hatóság az utánképzés igazolását követően visszaadja.
(3) Amennyiben a bíróság, szabálysértési hatóság a vezetői engedély pontrendszer alapján történő visszavonásának időtartama alatt járművezetéstől eltiltást alkalmazott, a vezetői engedély visszaadására legkorábban az eltiltás elrendelését követő utánképzés igazolása esetén kerülhet sor, kivéve, ha a bíróság a járművezetés ismételt gyakorlását a jártasság meghatározott formájának igazolásához kötötte.
9. § (1)15 A járművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az utánképzés igazolásakor nyilvántartott pontok számát 12 pontig 9 ponttal, 13–17 pont között 6 ponttal kell csökkenteni.
(2) A nyilvántartott pontok száma az önkéntes utánképzésen való részvétel igazolásától számított egy éven belül ismételt önkéntes utánképzéssel nem csökkenthető.
(3) A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt az önkéntes utánképzés alapján történt pontcsökkentés mértékéről és a fennmaradó pontok számáról.
10. § A Nyilvántartó
a) a pontrendszer adatait a b) pontban foglaltak kivételével a nyilvántartásba vételtől számított három évig kezeli,
b) ha a vezetői engedély visszaadására nem kerül sor a visszavonás alapját képező adatokat a járművezető haláláig kezeli,
c) a pontrendszer alapján visszavont vezetői engedélyt a visszaadásáig, de legfeljebb a leadásától számított tíz évig tárolja.
11. § (1)16 A pontrendszerre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)17
(3)18
(4)19 Nincs helye a vezetői engedély visszavonását elrendelő határozat méltányossági eljárásban történő módosításának vagy visszavonásának.
(5)20 A pontrendszer nyilvántartási, adatvédelmi, adatszolgáltatási szabályaira, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Kknyt. szabályait kell alkalmazni.
12. § A közúti közlekedési nyilvántartásban 2001. január 1-jén szereplő, illetve a nyilvántartásba későbbiekben felvett járművezetőt 0 ponttal rendelkezőnek kell tekinteni, a pontszám ez alá nem csökkenhet.
13. § (1) Ez a törvény 2001. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett szabályszegések esetében kell alkalmazni.
(2)–(3)21
14. §22
15. §23 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott ponthatárok között – a szabálysértés tárgyi súlyát és gyakoriságát figyelembe véve – a pontrendszer hatálya alá tartozó szabálysértéseket és a hozzá rendelt pontok számát, valamint a pontrendszer alkalmazásának részletes szabályait.24
15/A. §25 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szervet vagy szerveket.26
1. számú melléklet a 2000. évi CXXVIII. törvényhez27
Kódszám |
Tényállás |
Pontszám |
---|---|---|
01 |
Segítségnyújtás elmulasztása (közúti közlekedés körében) [Btk. 172. §] |
9 |
02 |
Közúti veszélyeztetés [Btk. 186. §] |
9 |
03 |
Közúti baleset okozása [Btk. 187. §] |
6 |
04 |
Járművezetés ittas vagy bódult állapotban [Btk. 188. §] |
9 |
05 |
Járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. §] |
9 |
06 |
Cserbenhagyás [Btk. 190. §] |
9 |
2. számú melléklet a 2000. évi CXXVIII. törvényhez28
A törvényt az Országgyűlés a 2000. december 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2000. december 20.
Az 1. § (1) bekezdésének a) pontja a 2007: CLXXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2007: CLXXIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének m) pontja és a 2007: CLXXIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. § a 2007: CLXXIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet.
Lásd az 1988: I. törvény 18.§-át , és a 139/1991. (X. 29.) Korm. rendeletet.
Az 5. § (3) bekezdése a 2009: CIX. törvény 49. (2) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 55. § (29) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2009. december 31-én a jármű időszakos vizsgálata során közreműködésre jogosult műszaki vizsgabiztosok, személyek, szervek és szervezetek a 2009. december 31-én fennálló feltételek mellett 2010. június 30-ig jogosultak a jármű időszakos vizsgálata során tanúsító szervezetként közreműködni a tényállás tisztázásában.
Az 5. § (5) bekezdését a 2009: CIX. törvény 49. (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 55. § (29) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2009. december 31-én a jármű időszakos vizsgálata során közreműködésre jogosult műszaki vizsgabiztosok, személyek, szervek és szervezetek a 2009. december 31-én fennálló feltételek mellett 2010. június 30-ig jogosultak a jármű időszakos vizsgálata során tanúsító szervezetként közreműködni a tényállás tisztázásában.
A 6. § (1) bekezdése a 2007: CLXXIII. törvény 9. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 2007: CLXXIII. törvény 9. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § a 2007: CLXXIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2007: CLXXIII. törvény 9. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdésének a) pontja a 2009: CIX. törvény 49. (2) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 55. § (29) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2009. december 31-én a jármű időszakos vizsgálata során közreműködésre jogosult műszaki vizsgabiztosok, személyek, szervek és szervezetek a 2009. december 31-én fennálló feltételek mellett 2010. június 30-ig jogosultak a jármű időszakos vizsgálata során tanúsító szervezetként közreműködni a tényállás tisztázásában.
A 9. § (1) bekezdése a 2007: CLXXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
A 11. § (2) bekezdését a 2007: CLXXIII. törvény 9. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. § (3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 12. §-ának c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § új (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
A 11. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdése.
A 13. § (2)–(3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 469. pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 469. pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § a 2007: CLXXIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 15/A. §-t a 2006: CIX. törvény 10. § (5) bekezdése iktatta be.
Az 1. számú melléklet a 2007: CLXXIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 2. számú mellékletet a 2007: CLXXIII. törvény 9. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás