2000. évi CXXVIII. törvény
2000. évi CXXVIII. törvény
a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről1
Az Országgyűlés a gépjárművezetők önkéntes jogkövető magatartásának erősítése, a közúti közlekedés biztonságának javítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1)2 E törvény rendelkezéseit Magyarország területén
a) magyar hatóság által kiállított vagy annak alapján külföldi hatóság által kiadott járművezetésre jogosító okmánnyal (a továbbiakban: vezetői engedéllyel) rendelkező, illetve
b) járművezetéstől eltiltás, illetőleg a vezetői engedély visszavonásának hatálya alatt álló
személy által – a vezetői engedéllyel vezethető járművekkel elkövetett – a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekmény, továbbá a közúti közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértés és közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén (a továbbiakban együtt: szabályszegés) kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálya kiterjed arra a gépjárművezetőre is, aki a szabályszegés elkövetésekor olyan járművet vezetett, amelyre vezetői engedélye nem érvényes.
2. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszer (a továbbiakban: pontrendszer) olyan rendszer, amely jogszabályban meghatározott szabályszegés elkövetése esetén kiszabható pontok e törvényben meghatározott számának elérése esetén a vezetői engedély ideiglenes visszavonását teszi lehetővé.
3. § (1)3 A pontrendszer alapján – a jogszabályban meghatározott – olyan szabályszegésre állapítható meg pont, amely miatt a járművezetőt mint elkövetőt a bíróság, a szabálysértési hatóság, a közigazgatási hatóság, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. §-ában meghatározott fegyelmi hatóság jogerős vagy végleges határozatával elmarasztalta – ide nem értve a fegyelmi hatóság által alkalmazott megrovást, feddést –, vagy az elkövető a helyszíni bírság, illetve a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság kiszabását a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után tudomásul vette.
(2)4 A szabályszegés miatt eljáró hatóság által hozott határozatban, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság és a helyszíni bírság esetén az elismervényben (tájékoztatóban) tájékoztatni kell az elkövetőt az elbírált cselekményhez – jogszabály által – rendelt pontok számáról. A határozat megváltoztatása, illetve téves tájékoztatás miatt az első fokon eljárt hatóság, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság és a helyszíni bírság kiszabása esetén a bírságot kiszabó hatóság értesíti az elkövetőt a jogszabály által a szabályszegéshez rendelt pontszámról.
(3)5 A bírósági határozattal elbírált cselekményhez rendelt pontok számáról az elkövetőt a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szerv tájékoztatja.
(4) Nem állapítható meg pont olyan szabályszegés elkövetése esetén, amely miatt a bíróság vagy a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást, meghatározott járműkategória, alkategória, kombinált kategória (a továbbiakban: járműkategória) vezetésétől való eltiltást alkalmazott.
(5) A járművezetőnek az eltiltás jogerőre emelkedésének időpontjáig nyilvántartásba vett pontjait törölni kell, ha a vezetői engedély visszaadására utánképzést követően kerülhet sor.
4. §6 (1)7 Az 1. § (1) bekezdése alapján a szabályszegésekhez rendelhető pontok száma:
a) gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén 9,
b) szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 11,
c) szabálysértés elkövetése esetén 1–8,
d)8 a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén 1–9 pont.
(2) A pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása esetén az elbírált
a)9 bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt pontszámot 5 ponttal kell növelni,
b) szabálysértések esetén a legmagasabb pontszámmal járó szabálysértéshez rendelt pontszámot a kisebb súlyú szabálysértéshez rendelt pontszám felével kell megemelni, de az nem érheti el – az 1 ponttal járó szabálysértés kivételével – az egyes szabálysértésekre megállapított pontszámok felső határának együttes tartamát,
c)10 a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések esetén a b) pontban foglaltak szerint kell eljárni.
(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti számításnál töredék pontszám kerül megállapításra, akkor a pontszámot felfelé kell kerekíteni.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát figyelembe véve
a) e törvény melléklete határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó egyes bűncselekményeket és azokhoz rendelt pontok számát,
b)11 kormányrendelet határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó
ba) egyes szabálysértéseket és az azokhoz rendelt pontok számát,
bb) egyes közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéseket, és az azokhoz rendelt pontok számát.
(5) A pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegéseknél a (6) bekezdésben foglalt kivétellel, a szabályszegés elkövetése idején hatályban lévő jogszabály által rendelt pontszámot kell alkalmazni.
(6) Ha a szabályszegés elbírálásakor hatályos új jogszabály a szabályszegéshez nem rendel pontot, vagy alacsonyabb pontszámot rendel, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.
5. § (1) A Nyilvántartó a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 8. §-a szerinti vezetői engedély nyilvántartás részeként vezeti a pontrendszer következő adatait:
a) az elkövető személyazonosító adatát (családi és utónév, nők esetén a leánykori családi és utónév, anyja leánykori családi és utóneve, születési hely és idő),
b) vezetői engedélyének okmányazonosító jelét,
c) az elbírált cselekmény jogszabály szerinti megnevezését, minősítését, továbbá a KRESZ12 megszegett rendelkezéseire való hivatkozást,
d) járművezetéstől eltiltás, járműkategória vezetésétől eltiltás alkalmazását, időtartamát,
e)13 a határozat jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának idejét, helyszíni bírság és a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság kiszabásának idejét,
f) a határozat, elismervény ügyszámát, illetve sorszámát,
g) az eljáró bíróság, hatóság megnevezését,
h) a szabályszegéshez rendelt pontszámot,
i) a vezetői engedély visszavonásának időpontját,
j) a vezetői engedély leadásának időpontját,
k) a vezetői engedély visszaadásának időpontját,
l) az utánképzés14 igazolásának időpontját.
(1a)15 Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2)16 A pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegést elbíráló szabálysértési hatóság, közigazgatási hatóság, fegyelmi hatóság, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság és a helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság az (1) bekezdés a)–h), a bíróság az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban megjelölt adatokról a jogerőre emelkedéstől vagy véglegessé válástól számított nyolc napon belül értesíti a Nyilvántartót.
(3)17 A Nyilvántartót az (1) bekezdés j)–k) pontjaiban megjelölt adatokról a vezetői engedély átvételére, kiadására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóság az okmány leadását, kiadását, az igazolás bemutatását követő három napon belül értesíti.
(4) A Nyilvántartó a (2) bekezdés szerinti értesítésben megnevezett szabályszegéshez a jogszabályban rendelt pontszámot nyilvántartásba veszi.
(5)18 A Nyilvántartót az (1) bekezdés l) pontjában megjelölt adatokról az utánképzésről szóló igazolás kiadására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóság az igazolás kiállítását követő nyolc napon belül értesíti.
6. § (1)19 A nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni.
(2)20 A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt, ha pontjainak száma a 13-at elérte, – a 9. § (1a) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembe vételével – tájékoztatja a pontok csökkentését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték elérésének következményeire.
7. §21 (1)22 Ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, a Nyilvántartó három napon belül értesíti az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi hivatalát (a továbbiakban: közlekedési igazgatási hatóság), amely ennek alapján a járművezető vezetői engedélyét határozattal, nyolc napon belül visszavonja.
(1a)23 A közlekedési igazgatási hatóság (1) bekezdés alapján hozott határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs.
(2)24 Az (1) bekezdés alapján hozott határozat véglegessé válásakor nyilvántartott pontokat a közlekedési igazgatási hatóság törli.
8. § (1)25 A 7. § (1) bekezdése alapján visszavont vezetői engedélyt annak leadásától számított hat hónapot követően vissza kell adni, ha
a)26 a járművezető a vezetői engedély visszavonását követően utánképzésen vett részt – kivéve, ha a közúti közlekedésről szóló törvény alapján az utánképzési kötelezettség alól mentesül –, és
b) a vezetési jogosultság külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételei fennállnak.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt hat hónapos időtartamba be kell számítani azt az időt, amely alatt a visszavonást megelőző szabályszegés miatt a vezetői engedély a hatóság birtokában volt. Amennyiben ez az időtartam a hat hónapot elérte vagy meghaladta, a vezetői engedélyt a hatóság az utánképzés igazolását követően visszaadja.
(3) Amennyiben a bíróság, szabálysértési hatóság a vezetői engedély pontrendszer alapján történő visszavonásának időtartama alatt járművezetéstől eltiltást alkalmazott, a vezetői engedély visszaadására legkorábban az eltiltás elrendelését követő utánképzés igazolása esetén kerülhet sor, kivéve, ha a bíróság a járművezetés ismételt gyakorlását a jártasság meghatározott formájának igazolásához kötötte.
9. § (1)27 A járművezető nyilvántartott pontjainak számát – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az engedély-nyilvántartásba elektronikus úton beérkezett utánképzési igazolás alapján, az önkéntes utánképzés sikeres elvégzésének napján nyilvántartott pontok számát 13 pontig 9 ponttal, 14–17 pont között 6 ponttal kell csökkenteni.
(1a)28 Amennyiben a nyilvántartott pontok között közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt rendelt 9 pontérték megállapítása is szerepel, a járművezető nyilvántartott pontjainak száma az utánképzésen való önkéntes részvétellel csak a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt rendelt 9 pont feletti pontok tekintetében csökkenthető az (1) bekezdés szerint.
(2) A nyilvántartott pontok száma az önkéntes utánképzésen való részvétel igazolásától számított egy éven belül ismételt önkéntes utánképzéssel nem csökkenthető.
(3) A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt az önkéntes utánképzés alapján történt pontcsökkentés mértékéről és a fennmaradó pontok számáról.
10. § A Nyilvántartó
a) a pontrendszer adatait a b) pontban foglaltak kivételével a nyilvántartásba vételtől számított három évig kezeli,
b) ha a vezetői engedély visszaadására nem kerül sor a visszavonás alapját képező adatokat a járművezető haláláig kezeli,
c) a pontrendszer alapján visszavont vezetői engedélyt a visszaadásáig, de legfeljebb a leadásától számított tíz évig tárolja.
11. §29 A pontrendszer nyilvántartási, adatvédelmi, adatszolgáltatási szabályaira, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Kknyt. szabályait kell alkalmazni.
12. § A közúti közlekedési nyilvántartásban 2001. január 1-jén szereplő, illetve a nyilvántartásba későbbiekben felvett járművezetőt 0 ponttal rendelkezőnek kell tekinteni, a pontszám ez alá nem csökkenhet.
13. § (1) Ez a törvény 2001. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett szabályszegések esetében kell alkalmazni.
(2)–(3)30
14. §31
15. §32 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ponthatárok között – a szabálysértés és a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát figyelembe véve – a pontrendszer hatálya alá tartozó szabálysértéseket és közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéseket, az azokhoz rendelt pontok számát, valamint a pontrendszer alkalmazásának részletes szabályait.33
15/A. §34 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szervet vagy szerveket.35
1. számú melléklet a 2000. évi CXXVIII. törvényhez36
|
Kódszám |
|
Tényállás |
|
Pontszám |
|
01 |
|
Segítségnyújtás elmulasztása (közúti közlekedés körében) [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 166. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 172. §] |
|
11 |
|
02 |
|
Közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 186. §) |
|
11 |
|
03 |
|
Közúti baleset okozása (Btk. 235. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 187. §) |
|
9 |
|
04 |
|
Járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 188. §) |
|
11 |
|
05 |
|
Járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 188. §) |
|
11 |
|
06 |
|
Járművezetés tiltott átengedése (Btk. 238. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 189. §) |
|
11 |
|
07 |
|
Cserbenhagyás (Btk. 239. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 190. §) |
|
11 |
2. számú melléklet a 2000. évi CXXVIII. törvényhez37
A törvényt az Országgyűlés a 2000. december 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2000. december 20.
Az 1. § (1) bekezdése a 2011: LXXIII. törvény 5. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2011: CCI. törvény 200. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2011: LXXIII. törvény 6. §-ával megállapított, a 2017: L. törvény 195. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2011: LXXIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 11. § (3) bekezdésének m) pontja és a 2007: CLXXIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. § a 2007: CLXXIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2011: LXXIII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés d) pontja a 2016: LXXV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: LXXIII. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés c) pontját a 2011: LXXIII. törvény 7. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. § (4) bekezdés b) pontja a 2011: LXXIII. törvény 7. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet.
Az 5. § (1) bekezdés e) pontja a 2011: LXXIII. törvény 12. § (3) bekezdése, a 2017: L. törvény 195. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd az 1988: I. törvény 18.§-át , és a 139/1991. (X. 29.) Korm. rendeletet.
Az 5. § (1a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 40. §-a iktatta be.
Az 5. § (2) bekezdése a 2011: LXXIII. törvény 12. § (3) bekezdése, a 2017: L. törvény 195. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a 2009: CIX. törvény 49. (2) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 55. § (29) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2009. december 31-én a jármű időszakos vizsgálata során közreműködésre jogosult műszaki vizsgabiztosok, személyek, szervek és szervezetek a 2009. december 31-én fennálló feltételek mellett 2010. június 30-ig jogosultak a jármű időszakos vizsgálata során tanúsító szervezetként közreműködni a tényállás tisztázásában.
Az 5. § (5) bekezdését a 2009: CIX. törvény 49. (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLII. törvény 2. § (47) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. § (1) bekezdése a 2007: CLXXIII. törvény 9. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 2016: LXXV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § a 2007: CLXXIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 53. §-a szerint módosított szöveg.
A 7. § (1a) bekezdését a 2016: CXXVII. törvény 37. §-a iktatta be.
A 7. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 195. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2007: CLXXIII. törvény 9. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés a) pontja a 2016: LXXV. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 2016: LXXV. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1a) bekezdését a 2016: LXXV. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § a 2017: L. törvény 194. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (2)–(3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 469. pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 469. pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § a 2011: LXXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 15/A. §-t a 2006: CIX. törvény 10. § (5) bekezdése iktatta be.
Az 1. számú melléklet a 2012: CCXXIII. törvény 281. §-ával megállapított szöveg.
A 2. számú mellékletet a 2007: CLXXIII. törvény 9. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás