1999. évi LXXXIV. törvény
1999. évi LXXXIV. törvény
a közúti közlekedési nyilvántartásról1
Az Országgyűlés a tulajdon védelme, a közúti közlekedés biztonságának elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § (1)2 A törvény célja, hogy meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás adattartalmát, működési szabályait, az annak adatai alapján kiállított, a közúti járművezetésre jogosító, a jármű tulajdonjogát (üzemben tartását) és nyilvántartásba vételét igazoló, valamint a közúti forgalomban való részvételre jogosító okmányok adattartalmát.
(2) A közúti közlekedési nyilvántartás célja azon adatok kezelése, amelyek a tulajdon védelméhez, a közúti közlekedés biztonságának elősegítéséhez és a hatósági okmányok közhitelességének biztosításához fűződő egyéni és közérdek érvényesítéséhez szükségesek.
Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazása során
1.3 Engedély-nyilvántartás: a járművezető és a járművezetésre jogosító okmány adatait, továbbá a járművezető forgalomban való részvételével összefüggő egyes jogosultságok és kötelezettségek fennállását igazoló adatokat tartalmazó elektronikus nyilvántartás.
2.4 Járműnyilvántartás: olyan elektronikus nyilvántartás, amely tartalmazza a Magyarországon forgalomba helyezett, állandó hatósági jelzéssel és forgalmi engedéllyel ellátott járművek adatait, a járműtulajdonos (üzembentartó), az állami vagyonkezelő és a lízingbevevő adatait, továbbá a járműokmány adatait, valamint a történeti állományt.
3.5 Okirattár: a 2022. január 1-jét megelőzően keletkezett alapiratok, nyilvántartásban szereplő adatok változását igazoló okmányok, cserélt, leadott és visszavont okmányok papír alapú példányainak, továbbá a 2022. január 1-től a nyilvántartásban szereplő adatok bejegyzését és változását igazoló alapiratok és okmányok, cserélt, leadott és visszavont okmányok eljáró hatóság által hitelesített másolatának elektronikus, vagy az ügytől függően papír alapú példányainak, továbbá a bevont külföldi okmányoknak a nyilvántartása.
4.6 Kerékpárszállító eszköz: minden olyan, a járműre ideiglenes jelleggel felszerelhető kerékpár vagy más dolog szállítására alkalmas tartószerkezet, amely részben vagy egészben kitakarja a jármű hatósági jelzését vagy világító, fényjelző berendezését.
5.7 Járműazonosító adat: a jármű hatósági jelzése (rendszám) és alvázszáma.
6.8 Járműokmány: a jármű tulajdonjogát, nyilvántartásba vételét, ideiglenes forgalomban tarthatóságát igazoló okmányok.
7.9 Egyedi adatszolgáltatás: egy személyre (ideértve a nem természetes személyt is), egy vezetői engedélyre, egy, a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára (a továbbiakban: parkolási igazolvány), egy járműre, egy járműokmányra vonatkozó adat közlése.
8.10 Csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó nyilvántartási adatok közlése, továbbá azon adatszolgáltatás, amely a kapcsolatfelvételi eljárást kezdeményező kérelem kapcsán, azzal összefüggésben, egyedi járműadatra vonatkozik.
9. Üzembentartó: a jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek.
10.11 A jármű előzetes eredetiségvizsgálata: olyan hatósági eljárás, melynek célja a járművek azonosító adatai és a jármű okmányok valódiságának megállapítása.
11.12 Származás-ellenőrzési nyilvántartás: olyan elektronikus nyilvántartás, amely tartalmazza a külföldről belföldi forgalomba helyezés céljából behozott használt jármű azonosító adatait, a jármű származását igazoló külföldi okmány adatait, a jármű tulajdonjoga megszerzőjének és a származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételt kérelmezőnek az adatait, valamint a származás-ellenőrzés eredményét.
12.13 Előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás: az előzetes eredetiségvizsgálat során a vizsgált jármű megállapított műszaki és azonosító adatait, rögzített képi adatait, a kérelmező adatait, a vizsgálat eredményét, valamint a vizsgáló jogosultságazonosítóját tartalmazó elektronikus nyilvántartás.
13.14 Történeti állomány: a 7. § a)–h) pontjában meghatározott résznyilvántartások történeti állománya tartalmazza az ezen résznyilvántartások hatálya alá tartozó járműtulajdonos (üzembentartó), állami vagyonkezelő, lízingbevevő, a jármű és az ideiglenes rendszámtábla, valamint annak jogosultjának e törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását, az e törvényben meghatározott adatkezelési időtartamon belül.
14.15 Automatizált keresés: egy másik szerv automatizált állományaihoz való közvetlen hozzáférés, amely eljárás során a válasz is teljesen automatizált módon érkezik.
15.16 Parkolási igazolvány nyilvántartása: az igazolvány használatára a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendeletben meghatározott jogosultak, valamint az igazolvány adatait tartalmazó közhiteles hatósági elektronikus nyilvántartás.
16.17 Útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartása: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény, az autópályák, autóutak és főutak használati díjáról szóló miniszteri rendelet, valamint a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló miniszteri rendelet alapján mentességet élvező szervezetekről és járművekről vezetett elektronikus nyilvántartás.
17.18 Informatikai platform: számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó olyan informatikai rendszer, amely alkalmas a közúti közlekedési nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel, továbbá más törvényben megjelölt nyilvántartásokból egységes, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti személyre szabott ügyintézési felületen történő, forgalmirendszám-alapú adatszolgáltatások lebonyolítására.
18.19 Járműéletút-adatszolgáltatás: a nyilvántartó által az e célra szolgáló informatikai platformon keresztül, több nyilvántartás adatainak felhasználásával elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.
19.20 Ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása: a Magyarországon ideiglenesen forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomban tartott járművekhez kiadott, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott ideiglenes rendszámtáblának és az ideiglenes rendszámtábla jogosultjának, továbbá a 3 napos érvényességi idővel kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyek elektronikus nyilvántartása.
20.21 Járművezető: az a személy, akinek a vezetési jogosultságára, a vezetői engedélyére vagy a vezetési jogosultsága szünetelésére vonatkozóan szerepel adat az engedély-nyilvántartásban.
21.22 Járművezető-jelölt: az a vezetői engedéllyel vagy vezetési jogosultsággal még nem rendelkező személy, akinek a vezetői engedélye kiállításához szükséges adatok szerepelnek az engedély-nyilvántartásban.
22.23 Állami vagyonkezelő: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben vagyonkezelőként meghatározott azon személy, amellyel az állami vagyon vagyonkezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint annak jogelődje, vagy az állami vagyon tulajdonosi joggyakorlója vagyonkezelési szerződést kötött, továbbá akit törvény vagyonkezelőnek kijelöl.
23.24 Lízingbevevő: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti lízingbevevő.
24.25 Alapirat: a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló kormányrendelet szerinti ügyekben az okirattár részét képező, kormányrendeletben meghatározott közlekedési igazgatási hatósági eljárásban felhasznált vagy keletkezett irat.
A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI NYILVÁNTARTÁS SZERVEZETE ÉS AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI HATÁSKÖRÖK
3. §26 Az e törvényben meghatározott adatkezelési és hatósági feladatokat a közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a továbbiakban: nyilvántartó), valamint a közlekedési igazgatási hatóság látja el.
4. § (1)27 A nyilvántartó feladat- és hatásköre:
a)28 engedélyezi az adatigénylő részére a közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatást:
b) kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét, a feltárt adathibák megszüntetése érdekében – az érintett szerv útján vagy saját hatáskörben – intézkedik a nyilvántartás adatainak javítására;
c) a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében adatszolgáltatást teljesít;
d)29 kezeli a nyilvántartáshoz közvetlen hozzáféréssel rendelkező felhasználók jogosultsági nyilvántartását.
e)30 kezeli az elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek nyilvántartását (adatkezelési napló).
f)31
g)32
(1a)33 A nyilvántartó az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladat- és hatáskörben eljárva, a gyártmány-típus-alvázszám összefüggések helyességének biztosítása érdekében azok előzetes ellenőrzését végzi.
(2)34 A nyilvántartó a jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe (a továbbiakban: SIS II) továbbítja a közúti közlekedési nyilvántartásban érvénytelenítésre került forgalmi engedélynek, vezetői engedélynek, illetve a jármű hatósági jelzésének a törvényben meghatározott adatait, ha az okmány, illetve a hatósági jelzés nincs a hatóság birtokában.
(3)35 Ha a (2) bekezdés szerinti okmány, illetve hatósági jelzés
a) időközben megkerült, vagy
b) lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözésének adatai a körözési nyilvántartási rendszerből törlésre kerültek,
a nyilvántartó a (2) bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés törléséről.
(4)36 Ha a kitöltetlen vezetői engedély eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról vagy az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesül, a nyilvántartó a jogszabályban meghatározott NS.CP Portál felületen keresztül gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés elhelyezéséről, illetve törléséről.
4/A. §37 (1) Kategóriára vonatkozó vezetési jogosultság Magyarországon történő megszerzése, valamint magyar vezetői engedély érvényességi idejének meghosszabbítása esetén a nyilvántartó hivatalból, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatali eljárásban bejegyzi a járművezetési jogosultságot az engedély-nyilvántartásba, ha a járművezető a vezetői engedély kiállításához szükséges összes feltételt teljesítette.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a nyilvántartó hivatalból gondoskodik a vezetői engedélynek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatali eljárás útján történő (a továbbiakban: automatikus) kiállításáról, ha a járművezető a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tett.
(3) A nyilvántartó házasságkötésből eredő névváltozás esetén, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv által továbbított adatok alapján hivatalból gondoskodik a vezetői engedély automatikus kiállítás útján történő cseréjéről, ha a járművezető a vezetői engedély kiállításához szükséges összes feltételt teljesítette, továbbá az anyakönyvvezetőnél a vezetői engedély automatikus kiállításához szükséges nyilatkozatokat megtette és a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tett.
4/B. §38 Ha a vezetői engedély 4/A. §-ban foglaltak szerinti automatikus kiállítása valamely jogszabályi feltétel hiánya miatt akadályba ütközik, arról a nyilvántartó a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül értesíti az ügyfelet.
4/C. §39 A nyilvántartó házasságkötésből eredő névváltozás esetén, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv által továbbított adatok alapján hivatalból gondoskodik a forgalmi engedély és törzskönyv automatikus kiállítás útján történő cseréjéről, ha az okmány jogosultja az okmány kiállításához szükséges összes feltételt teljesítette, és a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz.
4/D. §40 A nyilvántartó a 4/A. §-ban foglalt esetekben hivatalból gondoskodik az okmányok kiállításáról, ha a hivatalbóli okmánykiállítás akadálya elhárult.
4/E. §41 A vezetői engedély és a törzskönyv hivatalbóli kiállításáról a nyilvántartó a megszemélyesítést végző szervezet útján, az állandó forgalmi engedély hivatalbóli kiállításáról az okmány jogosultjának lakó-, ennek hiányában tartózkodási vagy szálláshelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság útján gondoskodik.
4/F. §42 A 4/A–4/E. §-ban foglalt esetekben eljáró hatóság az okmány jogosultjának lakó-, ennek hiányában tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság.
Az okmányellátás rendszere
5. §43 (1)44 A közlekedési igazgatási hatóság:
a)45 vezetői engedély kiállítása kapcsán
aa) ellenőrzi a külföldi vezetői engedély cseréjére, honosítására, visszahonosítására irányuló kérelem teljesítésének feltételeit,
ab) eljár a magyar vezetői engedély kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása ügyében azokban az esetekben, amikor a vezetői engedély automatikus kiállításának nincs helye, vagy az bármely okból akadályozott,
ac) az aa) és ab) alpontban meghatározott esetekben gondoskodik a vezetői engedély kiállításáról,
ad) jogszabályban meghatározott esetekben gondoskodik a vezetői engedély ügyfél részére történő kiadásáról;
b)46 a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági igazolvány (a továbbiakban: törzskönyv) kapcsán:
ba) ellenőrzi a törzskönyv kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem teljesítésének feltételeit,
bb) eljár a törzskönyv kiállítása, cseréje, pótlása ügyében azokban az esetekben, amikor a törzskönyv automatikus kiállításának nincs helye, vagy az bármely okból akadályozott,
bc) a ba) és bb) alpontban meghatározott esetekben gondoskodik a törzskönyv kiállításáról,
bd) jogszabályban meghatározott esetekben gondoskodik a törzskönyv ügyfél részére történő kiadásáról;
c)47 a jármű nyilvántartásba vételét igazoló okmány kapcsán:
ca)48 ellenőrzi a jármű nyilvántartásba vételét, ideiglenes forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem teljesítésének feltételeit,
cb)49 eljár a jármű nyilvántartásba vételét igazoló okmány kiállítása, cseréje, pótlása ügyében azokban az esetekben, amikor az állandó forgalmi engedély automatikus kiállításának nincs helye, vagy az bármely okból akadályozott,
cc)50 a ca) és cb) alpontban meghatározott esetekben gondoskodik a jármű nyilvántartásba vételét, ideiglenes forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításáról,
cd)51 jogszabályban meghatározott esetekben gondoskodik a jármű nyilvántartásba vételét, ideiglenes forgalomban tarthatóságát igazoló okmány ügyfél részére történő kiadásáról;
d)52 ellátja az a)–c) és i) pontokban megjelölt okmányok kiadásával kapcsolatos hatáskörébe utalt adatkezelési feladatokat;
e)53 átvezeti a nyilvántartáson az a)–c), i) és j) pontokban megjelölt adatokat, illetve adatváltozásokat;
f)54 továbbítja az okirattár részére jogszabályban meghatározott iratokat;
g)55
h)56 visszavonja (bevonja) az engedélyt, a parkolási igazolványt, a járművet forgalomból kivonja, és gondoskodik az ezekkel összefüggő adatok nyilvántartásba történő bevezetéséről;
i)57 ellátja a parkolási igazolvány kiadásával, meghosszabbításával, cseréjével, pótlásával összefüggő feladatokat, gondoskodik a parkolási igazolvány kiállításáról és az ügyfél részére történő átadásáról;
j)58 a vezetői engedélyt – ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma a nyilvántartó értesítése szerint elérte vagy meghaladta a 18-at – az értesítéstől számított nyolc napon belül határozattal visszavonja, és a határozat véglegessé válásakor nyilvántartott pontokat törli;
k)59 jogosult a törvényben meghatározottak szerint a SIS II-ből adatot igényelni.
(1a)60 A közlekedési igazgatási hatóság és a nyilvántartó a hatáskörébe tartozó okmánykiállításra irányuló eljárás során a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból közvetlen hozzáférés útján, az érintett személy azonosítása céljából adatot igényel a személyazonosító igazolvány adatairól, valamint az érintett lakcíméről.
(1b)61 A közlekedési igazgatási hatóság és a nyilvántartó a hatáskörébe tartozó okmánykiállításra irányuló eljárás során az útiokmány-nyilvántartásból közvetlen hozzáférés útján, az érintett személy azonosítása céljából adatot igényel az útiokmány adatairól.
(2)62 A Kormány által rendeletben kijelölt közlekedési igazgatási hatóság
a) végzi a járművek előzetes eredetiségvizsgálatát;
b) lefolytatja a járművek azonosító jellel történő utólagos ellátásának engedélyezési eljárását;
c)63 a külföldről behozott használt jármű származás-ellenőrzési adatainak nyilvántartásba vételét követően, az első magyarországi forgalomba helyezését megelőzően a jármű származását ellenőrzi, és ennek érdekében
ca) jogosult a nemzetközi körözési nyilvántartásból, a SIS II-ből, valamint más külföldi hatóság nyilvántartásából adatot igényelni,
cb) jogosult, az Európai Unión kívüli országok részére nemzetközi szerződés, viszonosság alapján, illetve az Európai Unió tagállamának közlekedési nyilvántartása számára a 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat továbbítani,
cc) a ca) pontban meghatározott adatigénylés lehetőségének hiányában, illetve annak kiegészítése céljából jogosult a jármű- és okmányazonosító, valamint műszaki adatok átadásával technikai adatok beszerzésére, és a körözés tényének a nemzeti nyilvántartásokban történő ellenőrzésére külön jogszabály szerint közreműködő igénybevételére.
(3)64 A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a Magyarországon házasságot kötött magyar állampolgár esetén továbbítja a nyilvántartó részére a vezetői engedély, törzskönyv, forgalmi engedély házasságkötésből eredő névváltozás miatti, hivatalbóli cseréjéhez szükséges adatokat.
Speciális közlekedési igazgatási eljárási szabályok65
6. §66 (1)67 Az ügyfélnek személyesen kell eljárnia
a) a külföldi vezetői engedély cseréje, honosítása vagy visszahonosítása iránti kérelem benyújtása ügyében, vagy
b) ha a vezetői engedély automatikus kiállítása visszautasításra került,
c) ha a vezetői engedély automatikus kiállításának ügyfél által elhárítható akadálya van.
(1a)68
(1b)69 A nyilvántartó az elektronikus ügyintézési ponton történő személyazonosítás céljából a járművezető engedély-nyilvántartásban szereplő, az azonosításhoz szükséges természetes személyazonosító adatait szolgáltatja.
(2) A nyilvántartónak
a) a 33/B. § (1) bekezdése szerinti, a vizsgálónak a vizsgálói tevékenységre való jogosultság felfüggesztéséről, továbbá
b) az eredetiségvizsgálati hatósági eljárásban közreműködő vizsgálónak az adminisztrátori vagy vizsgálói tevékenységre való jogosultság törléséről
hozott döntése nem nyilvános.
(3) A 3–5. §-ban meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatos eljárásban hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.
(4) A kérelemre induló, azonnal elintézhető eljárások esetén az ügyintézési határidő a kérelem benyújtásának napján kezdődik.
6/A. §70 (1) A közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul intézkedik a vezetési jogosultság szünetelésének, valamint a vezetői engedély visszavonásának engedély-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt azokban az esetekben, amelyekben a vezetési jogosultság szünetelésének kezdő időpontja a határozat meghozatalánál korábbi időpontra esik.
(2) A közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul intézkedik a jármű forgalomból történő kivonásának járműnyilvántartásba történő bejegyzésére azokban az esetekben, amelyekben a jármű hivatalból történő forgalomból kivonását a forgalmi engedély helyszíni elvételének időpontjától kell számítani.
(3) A nyilvántartó más EGT-állam, vagy viszonosság esetén a harmadik ország nyilvántartó hatóságának nyilvántartásba vételéről szóló értesítése alapján haladéktalanul intézkedik a járműnyilvántartásban szereplő jármű forgalomból történő kivonásának járműnyilvántartásba történő bejegyzése iránt.
(4)71 A Kormány rendeletében meghatározott egyes,
a) a vezetői engedéllyel,
b) a vezetési jogosultsággal,
c) a törzskönyvvel, a forgalmi engedéllyel, az igazolólappal, az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel,
d) a jármű fogalomból történő kivonásával,
e) az állandó rendszámtáblával, az ideiglenes rendszámtáblával,
f) a forgalomban részvétel felfüggesztésével,
g) a parkolási igazolvánnyal
összefüggő jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazott jogkövetkezményeket nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, valamint ezen jogsértések esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.
6/B. §72 (1) A közlekedési igazgatási eljárásban az ügyfél, illetve az eljáró személy személyazonosságának ellenőrzése során a kérelemben, vagy a hivatalból induló eljárásban rendelkezésre álló személyi adatokat egyeztetni kell a személyazonosságot igazoló érvényes okmány adattartalmával vagy a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. A közlekedési igazgatási hatóság, valamint a Nyilvántartó az egyeztetést a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal is elvégzi. Az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem esetén a személyazonosítást a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve végzi.
(2) A közlekedési igazgatási hatóság, valamint a Nyilvántartó a személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek esetében az azt igazoló és az ügyfél által bemutatott okmány, vagy automatikus eljárásban a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján ellenőrzi.
A nyilvántartás, az engedély és a járműokmányok adattartalma
7. §73 A közúti közlekedési nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) olyan egységes nyilvántartás, amely az alábbi résznyilvántartásokból áll:
a) az engedély-nyilvántartásból;
b) a járműnyilvántartásból;
c)74 a származás-ellenőrzési nyilvántartásból;
d)75 az okirattárból;
e) a parkolási igazolvány nyilvántartásból;
f)76 az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból;
g)77 az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartásából;
h)78 az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásából.
8. §79 (1) Az engedély-nyilvántartás tartalmazza
a)80 a járművezető vagy járművezető-jelölt,
aa) természetes személyazonosító adatát,
ab) lakcímét,
ac) arcfényképét (arcképmását),
ad) saját kezű aláírását,
ae) egészségi és pályaalkalmassági, valamint az utánképzésére vonatkozó adatait,
af) elhalálozásának idejét,
ag) állampolgárságát,
ah)81 közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatait,
ai)82 „Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány” sorszámára, kategóriájára, kiadásának dátumára és érvényességi idejére vonatkozó adatokat,
aj)83 vezetési jogosultságának szünetelésére vonatkozó adatokat,
ak)84 kényszergyógykezelését elrendelő bíróság megnevezésére és ügyszámára, valamint a kényszergyógykezelés elrendelésének és megszűnésének vagy megszüntetésének időpontjára vonatkozó adatokat.
al)85 az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzésére (sikeres vizsga időpontja, vizsgaigazolás sorszáma) vagy az elsősegély-nyújtási vizsgakötelezettség alóli mentesülés tényére (mentesülés megállapításának időpontja és a mentesülési igazolás sorszáma) vonatkozó adatokat,
am)86 vezetői engedély automatikus kiállításához szükséges nyilatkozatait; továbbá
b) az engedély
ba) típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vagy bevonására (leadására, elvételére, visszaadására) vonatkozó adatokat,
bb) elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, egyéb okból történő érvénytelenségére, megtalálására és megkerülésére vonatkozó adatokat,
bc) hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzett adatokat, valamint
bd)87 a vezetési jogosultság megszerzésének és engedély-nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjára és a megszerzett kategóriára vonatkozó adatokat.
(2)88 Az engedély-nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza a SIS II-ben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos, törvényben, személyes adatoknak nem minősülő adatok esetében jogszabályban meghatározott adatokat is.
(3)89 Az engedély-nyilvántartás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – az (1) bekezdés a) pont aa), ab), ai) és aj) alpontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
8/A. §90 (1)91 A parkolási igazolvány nyilvántartása tartalmazza
a)92 a jogosult természetes személy esetén természetes személyazonosító és lakcímadatát, nem természetes személy jogosult intézmény esetén megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét;
b)93 a jogosult természetes személy fényképét (arcképmását), nem természetes személy jogosult intézmény működési engedély számát;
c)94 a jogosult természetes személy aláírását, nem természetes személy jogosult intézmény esetében a képviselő aláírását;
d) a jogosult természetes személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító és lakcímadatát;
e) a jogosult természetes személy írásképtelensége esetén törvényes képviselője aláírását;
f) a kiállító hatóság megnevezését;
g) a parkolási igazolvány sorszámát;
h) az érvényesség időtartamát;
i) a kiállítás dátumát;
j) egyéb, jogszabályban megjelölt személyes adatnak nem minősülő adatokat;
k) a parkolási igazolvány kiadásának megtagadására, visszavonására, érvénytelenségére, megsemmisítésére, kiadásának korlátozására vonatkozó adatokat.
(2) A parkolási igazolvány nyilvántartása az (1) bekezdés b) és c), valamint e)–k) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
9. § (1)95 A járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzembentartó), az állami vagyonkezelő és a lízingbevevő:
a) természetes személyazonosító adatát,
b) lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét, telephelyét,
c) állampolgárságát (hontalanságát),
d)96 a nem természetes személy
da)97 megnevezését és rövidített elnevezését
db)98 székhelyének, telephelyének, fióktelepének címét, és az elektronikus kézbesítési címét,
dc) cégjegyzék-, vagy nyilvántartási számát,
e)99 tulajdonjoga és üzembentartói joga, az állami vagyonkezelő vagyonkezelői joga, valamint lízing esetén a jogviszony kezdetének, valamint megszűnésének időpontját.
(1a)100 A járműnyilvántartás tulajdonjog változás esetén tartalmazza a járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonos (tulajdonjog átruházó) által a 33. § (6) bekezdésében meghatározott tulajdon átruházási szerződés alapján teljesített bejelentésben foglaltak szerint a tulajdonszerzőre vonatkozó, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, a tulajdonjog-átruházás időpontját, valamint a bejelentés tényét és időpontját.
(1b)101 A járműnyilvántartás tartalmazza a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét.
(1c)102
(1d)103
(1e)104 A járműnyilvántartás a járműtulajdonos (üzembentartó) (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatai tekintetében a járműokmány kiállításkori és aktuális adatait tartalmazza.
(2) A járműnyilvántartás a külön jogszabályban105 meghatározottak szerint tartalmazza a jármű
a)106 azonosító és műszaki adatait, a műszaki érvényesség időtartamának végét vagy a műszaki alkalmatlanságának tényét, valamint motorkódját,
b) forgalomban tarthatóságának feltételeit,
c)107 forgalmazási korlátozására vonatkozó adatokat, ideértve az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására elrendelt zárlatra vonatkozó adatokat is,
d) a járműokmányok és a hatósági igazolványok, bizonyítványok, tanúsítványok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására,
e)108 járműokmányainak és hatósági jelzésének az elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, egyéb okból történő érvénytelenségére, megtalálására, megkerülésére, vonatkozó adatokat,
f)109 az állandó forgalmi engedély okmány, illetve az állandó rendszámtábla tekintetében a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatait, valamint
g)110 kilométerszámláló műszere által jelzett értéket (kilométeróra-állást) és a kilométeróra-állás rögzítésének időpontját,
h)111 kerékpárszállító eszközre kiadott különleges rendszámtáblájának adatait.
(2a)112 A járműnyilvántartás tartalmazza a járműre vonatkozó kötvénynyilvántartásban rögzített
a) ajánlati azonosítót,
b) biztosító nevét,
c) kötvényszámot,
d) szerződés és kockázatviselés kezdetét és végét, és
e) szerződő fél megnevezését.
(3)113
(4)114 A járműtulajdonos (üzemben tartó) kérésére a járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó) rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét, telefonszámát vagy elektronikus levélcímét.
(5)115 A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsiból, vontatóból, pótkocsiból és autóbuszból
a)116 10-nél többet üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését kérheti, amelyet a cégjegyzék vagy a Kormány által rendeletben kijelölt szerv által vezetett egyéni vállalkozók nyilvántartása tartalmaz,
b)117 legfeljebb 10-et üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését is kérheti, amely alkalmasságát a települési önkormányzat jegyzője igazolja,
feltéve, hogy az a járművek számára ténylegesen tárolási helyéül szolgál. Azt a tényt, hogy a települési cím szerinti ingatlan alkalmas a járművek tárolására, a települési önkormányzat jegyzője igazolja.
(6)118 Az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti telephely alatt a legfeljebb 10 járművet üzemeltető üzemben tartó által a külön jogszabályban megnevezett tárolóhely is értendő.
(6a)119 A járműnyilvántartás tartalmazza a természetes személlyel szemben megindított bírósági adósságrendezési eljárás tényét.
(7)120 A járműnyilvántartás az (1)–(5) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(8)121 A származás-ellenőrzéssel kapcsolatos adatok nyilvántartásba vételével összefüggő közlekedési igazgatási hatósági eljárás során a járművet hatósági jelzéssel és engedéllyel ellátni abban az esetben lehet, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét a jármű tulajdonosa igazolta, valamint ha a külön jogszabály alapján a közlekedési hatóság a járművet a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősítette.
9/A. §122 (1) A származás-ellenőrzési nyilvántartás tartalmazza:
a) a külföldről behozott használt jármű tulajdonjoga megszerzőjének természetes személyazonosító adatát, lakcímét, nem természetes személy esetén a megnevezését, és a székhelyét (telephelyét),
b) a származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételt kérelmező személy nevét és lakcímét, születési helyét és idejét, továbbá a személyazonosításra használt okmány fajtáját és számát,
c) a külföldi okmányban szereplő járműazonosító adatokat,
d) a jármű származását igazoló külföldi okmány adatait,
e) a származás-ellenőrzés eredményét, valamint az azt tartalmazó hatósági bizonyítvány sorszámát.
(2) A származás-ellenőrzési nyilvántartás az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) A közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési igazgatási eljárás során informatikai adatkapcsolat útján közvetlen bekérdezéssel jogosult megismerni az alvázszámmal azonosított járműre vonatkozó, az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott adatokat.
9/B. §123 (1) Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás tartalmazza
a) az eredetiségvizsgálatot kérelmező nevét és lakcímét, születési helyét és idejét, továbbá a személyazonosításra használt okmány fajtáját és számát,
b) a jármű vizsgálat során bemutatott okmányazonosítóját és az okmány fajtájának megjelölését,
c) a közreműködő megnevezését, azonosítóját, adószámát, fizetési számlájának számát, cégjegyzékszámát, székhelyét, továbbá vizsgálóállomásainak címét és azonosítóját, valamint a cégvezető adatait,
d) a vizsgáló természetes személyazonosító adatát, lakcímét, valamint a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját,
e) az előírások szerint mért és azonosított egyedi azonosító, valamint rögzített képi adatokat,
f) az okmányok adattartalmának, valamint a jármű egyedi azonosítójának egyezőségére vagy eltérésére vonatkozó megállapításokat,
g) az egyedi azonosítók eredetiségére és valódiságára vonatkozó megállapításokat,
h) az előzetes eredetiségvizsgálat során megállapított minősítést, annak indokolását, valamint az erről kiállított hatósági bizonyítvány sorszámát,
i) jogszabályban meghatározott minősítés esetén szükséges egyéb hatósági intézkedéseket, azok idejét, az ügyintézőnek a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját,
j) a jármű vizsgálat során megállapított azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját.
(2) Az (1) bekezdés a)–h) és j) pontjában szereplő adatokat az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás során rögzítik.
(3) Az (1) bekezdés j) pontjában és a 9. § (1) bekezdés a)–d) pontjában szereplő adatok a járműnyilvántartásból elektronikus adatkapcsolat útján térítésmentesen ellenőrzésre kerülnek, amennyiben azok a járműnyilvántartásban szerepelnek.
(4) Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás az (1) bekezdés c)–h) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5) A közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési igazgatási eljárás során informatikai adatkapcsolat útján közvetlen bekérdezéssel jogosult megismerni az alvázszámmal azonosított jármű eredetiségvizsgálata során megállapított minősítést és annak időpontját.
9/C. §124 (1)125 Az útdíjköteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában is a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartása tartalmazza
a) a jármű felségjelzéssel ellátott forgalmi rendszámát,
b) a díjmentes használat vagy közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentesség jogcímének megjelölését, továbbá
c) a díjmentes használati, illetve közútkezelői hozzájárulás nélküli közlekedési jogosultság kezdő időpontját és annak időtartamát.
(2)126 A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára való, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel történő közlekedési jogosultság ellenőrzése céljából a nyilvántartásba vételt megelőzően az érintett jármű rendszámadatát összeveti a járműnyilvántartás 9. § (1) bekezdése, vagy ideiglenes rendszámtáblák esetén a 9/D. § szerinti adatokkal.
9/D. §127 (1) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása tartalmazza az ideiglenes rendszámtábla jogosultjának:
a) természetes személyazonosító adatát,
b) lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét, telephelyét,
c) állampolgárságát (hontalanságát),
d)128 a nem természetes személy
da)129 megnevezését és rövidített elnevezését,
db)130 székhelyének, telephelyének, fióktelepének címét, és az elektronikus kézbesítési címét,
dc) cégjegyzék- vagy nyilvántartási számát,
e) kérésére a rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét, telefonszámát vagy elektronikus levélcímét.
(2) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása tartalmazza
a) az ideiglenes rendszámtábla betűjel- és számjegy-kombinációját, továbbá az ideiglenes rendszámtábla kiadásának évét,
b) az ideiglenes rendszámtábla érvényességi idejét,
c) az ideiglenes forgalmi engedély vagy az ideiglenes forgalomban tartási engedély számát, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására vonatkozó adatokat,
d) az ideiglenes forgalmi engedély vagy az ideiglenes forgalomban tartási engedély, továbbá az ideiglenes rendszámtábla eltulajdonítására, megsemmisülésére, egyéb okból történő érvénytelenségére, megtalálására, megkerülésére vonatkozó adatokat, és
e)131
(3)132 Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása – a 2022. július 1-jét megelőzően kiadott „P” betűjelű, valamint a 2022. július 1-jétől az azonos jogosultságnak megfelelő „I” betűjelű ideiglenes rendszámtáblák kivételével – tartalmazza az ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművek:
a) alvázszámát,
b) gyártmányát,
c) típusát,
d) színét, és
e) fajtáját.
(4)133 Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása tartalmazza a 2022. július 1-jét megelőzően kiadott „E” és „P” betűjelű, valamint a 2022. július 1-jétől kiadott azonos jogosultságnak megfelelő „I” betűjelű ideiglenes rendszámtáblák használatának korlátozására vonatkozó adatokat.
(4a)134 Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása tartalmazza az ideiglenes rendszámtáblához kapcsolt kötvénynyilvántartásban rögzített
a) ajánlati azonosítót,
b) biztosító nevét,
c) kötvényszámot,
d) szerződés és kockázatviselés kezdetét és végét, valamint
e) szerződő fél megnevezését.
(5)135 Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása az (1)–(4a) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – a természetes személyazonosító, valamint a lakcímazonosító adatok és a (2) bekezdés e) pontjában szereplő elektronikus okiratok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
9/E. §136 (1) Az okirattár a hatósági eljárások nyomonkövethetősége, ellenőrizhetősége érdekében tartalmazza a kérelemre indult és a hivatalból indított eljárások adatlapjainak adatait, valamint az alapiratokat. Az adatlapok és az alapiratok egymással összekapcsolhatók.
(2) Az okirattár a kérelemre indult és a hivatalból indított eljárások adatlapjai tekintetében tartalmazza
a) a hatósági eljárásra irányuló kérelmet vagy hivatalból indított ügy adatait, valamint az ügy tárgyát és ügyszámát,
b) az eljáró hatóság nevét, kódját,
c) az eljáró ügyintéző nevét és elektronikus azonosítóját,
d) az eljárásban érintett ügyfél természetes személyazonosító adatait, nem természetes személy esetén megnevezését, cégjegyzék számát, nyilvántartási számát,
e) az eljárásban érintett lakcímét, nem természetes személy esetén székhelyét,
f) a kérelmező ügyfél nevében eljáró személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét.
10. §137 A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § p) pontja és 36. § n) pontja szerint kezelt személyi azonosítót csak belső azonosítóként, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartással történő kapcsolat biztosítására, az érintett beazonosítására használhatja fel.
11. § Az engedély – típusától függően – tartalmazza a járművezető
a)138 természetes személyazonosító adatát,
b) lakcímét,
c) arcfényképét (arcképmását),
d) saját kezű aláírását,
e) állampolgárságát,
f) vezetési feltételeit, korlátozását, továbbá
g) a külön jogszabályban meghatározott egyéb, nem személyes adatokat.
12. §139 A törzskönyv tartalmazza a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben megjelölt adatokat.
13. § (1)140 A jármű nyilvántartásba vételét igazoló okmány és ideiglenes forgalomban tarthatóságát igazoló okmány tartalmazza a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott adatokat.
(2)141
(3)142 Az előzetes eredetiségvizsgálatról kiállított hatósági bizonyítvány a kérelmező nevét és lakcímét, valamint a 9/B. § (1) bekezdés f)–h) pontjában és a 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat tartalmazza.
A nyilvántartás adatforrásai
14. § (1) A nyilvántartót az eljáró hatóság értesíti:
a)143 a természetes személy (a továbbiakban: polgár) bejelentése alapján a 8. § (1) bekezdés a) alpont aa)–ae) és ag) alpontjában megjelölt adatokról, valamint a 8. § (1) bekezdés a) pont aa), ab), ag) alpontjában megjelölt adatok megváltozásáról;
b)144 a 8. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adatokról, azok változásáról és az annak alapjául szolgáló okmányokban foglalt adatokról;
c)145 a vizsgálatot végző szerv tájékoztatása alapján a 8. § (1) bekezdés a) alpont ae) pontjában megjelölt adatokról, azok változásáról;
d)146 a tulajdonos (üzembentartó) bejelentése alapján a 9. § (1) bekezdésében és a 9. § (2) bekezdés e) és f) pontjában megjelölt, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokról és – ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – azok változásáról.
(2) A nyilvántartót értesíti:
a)147 a járműokmányt kiadó, érvényesítő, cserélő, visszavonó, visszaadó, a járműokmányba bejegyzést tevő hatóság a végleges határozatáról, a járműokmány adatairól vagy az adatváltozásról;
b)148 a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a polgár nyilvántartásba bejegyzett adatai megváltozásáról, elhalálozásának vagy a nyilvántartás hatálya alól történő kikerülésének időpontjáról;
c)149 a jogszabályban meghatározott hatóság a 8. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontjában megjelölt adatokról;
d)150 a parkolási igazolványt kiállító hatóság a 8/A. §-ban meghatározott adatokról;
e)151 a közlekedési hatóság elektronikus úton
ea)152
eb)153
ec) a jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során, továbbá a jármű-honosítási eljárásban megállapított, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és g) pontjában meghatározott adatairól,
ed)154
f)155 a biztosító elektronikus úton a külön jogszabályban meghatározott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény adatairól;
g)156 a díjmentes úthasználatra, továbbá a közútkezelői hozzájárulás hiányában is a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosult az útdíj köteles elemi útszakaszok, és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartásába felvenni kért járművek 9/C. § (1) bekezdésben meghatározott adatokról, valamint – a változástól számított 30 napon belül – azok változásáról;
h)157 a vizsgaközpont elektronikusan, haladéktalanul
ha) a járművezetőnek a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ae) alpontjában meghatározott pályaalkalmasságára és utánképzésére vonatkozó adatairól,
hb) az engedélynek a 8. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározott adatairól,
hc)158 a „Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány” sorszámáról, kategóriájáról, kiadásának dátumáról és érvényességi idejéről,
hd)159 a járművezető 8. § (1) bekezdés a) pont am) alpontjában meghatározott, járművezetői képzés és vizsgáztatás folyamatában tett nyilatkozatairól,
i)160 a gondnokoltak nyilvántartásának adatkezelője elektronikus úton a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pont aa)–ae) alpontjában, valamint b)–e) pontjában meghatározott adatokról, a cselekvőképesség, valamint a közlekedésbiztonsági alkalmasság fennállásának ellenőrzése céljából,
j)161 a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton a 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjában meghatározott adatokról.
k)162 a vizsgálatot végző szerv elektronikus úton a 8. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontjában meghatározott egészségi alkalmassági adatokról és azok változásáról az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren keresztül,
l)163 a Magyar Vöröskereszt fővárosi, megyei szervezete elektronikus úton a 8. § (1) bekezdés a) pont al) alpontjában foglalt adatokról,
m)164 a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a járművezető 8. § (1) bekezdés a) pont am) alpontjában meghatározott, az anyakönyvvezetőnél a házasságkötési szándék bejelentésekor tett nyilatkozatairól.
n)165 a kötvénynyilvántartó szerv elektronikusan a 9. § (2a) bekezdésében, illetve a 9/D. § (4a) bekezdésében meghatározott adatokról.
(3)166 A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhelyszolgáltatás kijelölt szolgáltatója a nyilvántartó természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi a nyilvántartó részére a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely-azonosítóját. Az adatszolgáltatás adatait a nyilvántartó a járművezetővel vagy járművezető-jelölttel, a jármű tulajdonosával (üzembentartójával), valamint a parkolási igazolvány jogosultjával való elektronikus úton történő kapcsolatfelvételre használhatja fel.
14/A. §167 A közlekedési igazgatási hatóságot értesíti
a)168
b)169 a rendőrhatóság elektronikus úton a közúti közlekedés körében elkövetett, külön jogszabályban meghatározott bűncselekmény, illetve szabálysértés miatt a járművezető ellen indult eljárásról;
c)170 a parkolási igazolvány használatának ellenőrzésére jogosult szerv az igazolvány birtokban tartását érintő intézkedésről.
d)171 a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változásról a közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal átadó végzésének, vagy a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésének az intézkedés foganatosításához szükséges, az adott személyre és vagyontárgyra vonatkozó kivonata megküldésével.
14/B. §172 A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság a személyazonosításhoz, a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez és a közlekedési igazgatási és nyilvántartási feladatinak ellátásához adatokat vehet át közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
b) az útiokmány-nyilvántartásból,
c) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
d) a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, továbbá a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat érintően,
e) a cégnyilvántartásból a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez szükséges, valamint a 9. § (1) bekezdés d) pontjában és a 9/D. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a cégnyilvántartásban elérhető adatokat érintően.
Adatkezelés időtartama
15. § (1)173 A nyilvántartó kezeli:
a)174 a 8. §-ban megjelölt adatokat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az engedély érvényessége megszűnésétől, a járművezető elhalálozásától vagy járművezető-jelölt nyilvántartásba vételétől számított tíz évig;
b)175 a 9. § (1) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a)–e) és g) pontjában, valamint a 9. § (4)–(5) és (6a) bekezdésében meghatározott adatokat a jármű forgalomból történő végleges kivonásától számított tíz évig; a 9. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatokat a törvényben meghatározott időtartamig;
c)176 a 9/A. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat a nyilvántartásba vételt követő tíz évig;
d) a 8/A. §-ban megjelölt adatokat a parkolási igazolványra való jogosultság megszűnésétől számított öt évig;
e)177 a 9/B. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat a jármű forgalomból történő végleges kivonásától számított öt évig;
f)178 a 9/C. §-ban megjelölt adatokat az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre való jogosultság megszűnését követő 2 évig;
g)179 a 9/D. §-ban megjelölt adatokat az ideiglenes rendszámtáblák használatára való jogosultság megszűnését követő 2 évig.
(2)180 A nyilvántartó az okirattár iratait
a)181 a 8. és 9. §-ban foglalt adatok tekintetében az okirattárba történő beérkezést követő 10 évig,
b)182 a 8/A. §-ban, a 9/A. és a 9/B. §-ban foglalt adatok tekintetében az okirattárba történő beérkezést követő 5 évig,
c)183 a 9/C. és 9/D. §-ban foglalt adatok tekintetében az okirattárba történő beérkezést követő 2 évig
őrzi.
(3)184 A nyilvántartó
a) a 8. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontjában meghatározott személyes adatnak minősülő adatokat törvényben előírt ideig,
b) a 8. § (1) bekezdés a) pont aj) alpontjában meghatározott adatokat a vezetési jogosultság szünetelésének lejártát, illetve a járművezető vagy a járművezető-jelölt elhalálozása miatti megszűnését követő öt évig,
c) a 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjában meghatározott adatokat a kényszergyógykezelés megszűnésétől vagy a megszüntetését elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
d) a 8. § (2) bekezdése szerinti adatokat jogszabályban meghatározott időtartamig
kezeli.
(4)185
(5)186 A nyilvántartó a 14. § (3) bekezdése alapján kapott adatokat az érintett személy közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő adatainak törléséig kezeli.
15/A. §187 (1)188 A közlekedési igazgatási hatóság az 5. § (1) bekezdés h) és j) pontjában meghatározott feladata ellátása céljából kezeli a 8. § (1) bekezdésében és a 8/A. §-ban meghatározott adatokat, a jármű azonosító adatát, a járműtulajdonos (üzemben tartó) 9. § (1) bekezdés a), b) pontjában, és d) pont da), db) alpontjában és e) pontjában meghatározott, továbbá a járművezető közlekedésbiztonsági alkalmatlanságára vonatkozó adatait.
(2)189 A közlekedési igazgatási hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat – az 5. § (1) bekezdés h) és j) pontja alapján hozott végleges hatósági határozattal elrendelt – a vezetési jogosultság szünetelésének lejártától számított egy évig kezeli.
ADATIGÉNYLÉS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS
A NYILVÁNTARTÁSBÓL
16. § (1)190 A nyilvántartásból
a) a nyilvántartótól csoportos adatszolgáltatás, járműéletút-adatszolgáltatás és – a Kormány által rendeletben az e törvény szerint adatigénylésre jogosult szervek közül kijelölt szervek eseti jellegű megkeresése esetén – egyedi adatszolgáltatás,
b) a közlekedési igazgatási hatóságtól egyedi adatszolgáltatás
igényelhető.
(2)191 Az okirattárból, az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból adatszolgáltatás e törvény szabályai szerint a nyilvántartótól igényelhető.
(3)192 A 8. § (2) bekezdésében, illetve a 9. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokról adatszolgáltatás a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseivel összhangban teljesíthető.
(4)193 A járműéletút-adatszolgáltatásra irányuló kérelem esetén a nyilvántartó a kérelemben megjelölt adatokat a 7. § b), c), és f) pontjában meghatározott, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott, továbbá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 46. § (1) bekezdésében és 51. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásból elektronikus úton szerzi be.
17. § (1) Nem vagy részlegesen szolgáltatható adat, ha törvény rendelkezése alapján az adatszolgáltatást az állam külső és belső biztonsága, így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési, bűnüldözési érdekből az arra jogosult korlátozta, vagy megtiltotta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozásról, tiltásról, illetve azok feloldásáról a nyilvántartót értesíteni kell.
18. § (1)194 Az érintett személy megtilthatja személyes adatainak szolgáltatását, kivéve, ha az adatszolgáltatás törvényen, nemzetközi szerződésen vagy nemzetközi kötelezettségvállaláson alapul.
(2)195 Az érintett személy adatainak szolgáltatását tiltó nyilatkozatát, illetve annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján írásban teheti meg, valamint elektronikusan is előterjesztheti.
(3) Az érintett személyt az adatfelvétel, illetve az adatváltozás bejelentését követően indult hatósági eljárás során a hatóság tájékoztatja az (1) bekezdésben foglalt jogosultságáról, és írásban nyilatkoztatja a jogosultság gyakorlásáról.
(4)196 Az adatszolgáltatást tiltó, illetőleg azt visszavonó nyilatkozatot a nyilvántartásba haladéktalanul be kell jegyezni.
19. § (1) A nyilvántartásból igényelheti(k):
a)197 a bíróság, a bírósági végrehajtó, a közjegyző, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, az állami adó- és vámhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, valamint belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat, iratokat;
b) a közúti közlekedési ügyekben eljáró hatóságok a külön jogszabályban megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat;
c)198 a rendőrség a közbiztonsági ellenőrzéshez és határrendészeti feladatai ellátásához szükséges adatokat;
d)199 a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelesek nyilvántartásához a 8. § (1) bekezdés a) pont aa), ab), af) alpontjában, valamint a b) pont ba) és bc) alpontjában meghatározott adatokat és a járművezető egészségi és pályaalkalmassági adatait, valamint a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve vagy nyomozó hatósága részére biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelése céljából a 9. § (1)–(1b) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat;
e)200 a települési önkormányzat jegyzője
ea)201
eb)202 közútkezelői feladatainak, valamint a közterület rendjének biztosításával összefüggő feladatainak ellátásához a 8/A. § (1) bekezdés a), d), f)–i) és k) pontjában, a 9. § (1) bekezdés a), b) pontjában, d) pont da), db) alpontjában és e) pontjában, a 9. § (1a) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, a 9. § (4) bekezdésében, valamint a 9/D. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, d) pont da)–db) alpontjában és e) pontjában, valamint a 9/D. § (2) bekezdés a)–c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt adatokat;
f)203 az adóhatóság az adóigazgatási eljáráshoz a 8. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában, a b) pont ba) és bc) alpontjában, a 9. § (1)–(1b) és (2)–(6a) bekezdésében, 9/A. § (1) bekezdésében, valamint a 9/D. §-ban megjelölt adatokat;
g)204 a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a 8. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában és b) pont ba), bc) és bd) alpontjában meghatározott adatokat;
h)205 a közterület-felügyelet
ha)206 közúti közlekedéssel összefüggő feladati ellátása céljából a 8/A. § (1) bekezdés a), d), f)–i) és k) pontjában, a 9. § (1) bekezdés a), b) pontjában, d) pont da), db) alpontjában és e) pontjában, a 9. § (1a) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint a 9. § (4) bekezdésében, a 9/D. § (1) bekezdés a)–b) pontjában, d) pont da)–db) alpontjában és e) pontjában, valamint a 9/D. § (2) bekezdés a)–c) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott adatokat,
hb)207 a várakozásidíj-fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a várakozási díj és a pótdíj beszedésére a várakozási díj meg nem fizetése esetén a jogszerű parkolás megállapítása érdekében a 8/A. § (1) bekezdés g), h) és k) pontjában, valamint a díj és a pótdíj behajtása érdekében a 9. § (1)–(1a) bekezdésében, (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, továbbá (3) bekezdésében, a 9/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)–c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt adatokat;
i)208 személyes adatok esetén törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtását vagy átültetését biztosító törvényben megnevezett külföldi szervezet az e törvényekben meghatározott célból az abban megjelölt adatokat;
j) nemzetközi bűnüldözési szervezet a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ útján a nemzetközi szerződésből vagy nemzetközi kötelezettségvállalásból fakadó feladat teljesítése során az i) pontban megjelölt adatokat;
k)209 külföldi bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján;
l)210 a térítésmentesen a gépjármű-felelősségbiztosítást ellátó biztosító a biztosítási szerződés megkötéséhez, nyilvántartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a kárrendezési eljáráshoz, valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége a Gfbt. 56. § (1) bekezdése szerinti feladatainak ellátásához a 9. § (1) bekezdés a), b) pontjában, d) pont da), db) alpontjában és e) pontjában, a 9. § (1a) bekezdésében, (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, a 9/D. § (1) bekezdés a)–b) pontjában, d) pont da)–db) alpontjában, a 9/D. § (2) bekezdés a)–c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt adatokat;
m)211 az Országgyűlési Őrség a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátásához szükséges adatokat;
n)212 a helyi önkormányzat, illetve a várakozásdíj-fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a várakozási díj és a pótdíj beszedésére általa megbízott, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a várakozási díj meg nem fizetése esetén a jogszerű parkolás megállapítása érdekében a 8/A. § (1) bekezdés g), h) és k) pontjaiban, valamint a díj és a pótdíj behajtása érdekében a 9. § (1)–(1a) bekezdésében, (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, a (3) bekezdésében, a 9/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)–c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt adatokat.
o)213 a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges statisztikai adatokat és a 9. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat. A KSH az átvett adatokat az statisztikai adatelőállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a KSH törli;
p)214 az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére, valamint a díjszedésre jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához a 9. § (1) és (1a) bekezdésében, (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, (3) bekezdésében, a 9/C. §-ban, a 9/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)–c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt adatokat;
q)215 az országos közutak kezelői a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 14/A. §-ában meghatározott feladatuk ellátásához a 9. § (1)–(1a) és (4) bekezdése, valamint a 9/D. § (1) bekezdése szerinti adatokat;
r)216 az országos közutak kezelői a Kkt. 15. § (1) bekezdésében meghatározott közútkezelői hozzájárulás kiadására és a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésére vonatkozó feladataik ellátásához a 9. § (1)–(1a) bekezdésében, a (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjában, a 9/C. § (1) bekezdésében, a 9/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)–c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt adatokat;
s)217 a Kkt. 9/D. § (2) bekezdésében meghatározott közfeladat ellátására jogosult, valamint a közfeladat ellátására jogosulttal a Kkt. 9/D. § (4) bekezdése alapján szerződött szervezet feladatai ellátásához a 9. § (1) és (1a) bekezdésében, valamint a 9/D. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat,
t)218 az anyakönyvvezető a személyazonosság ellenőrzése, az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas okmányának bevonása, vagy a névváltozási eljárással összefüggő feladatainak ellátása céljából a 8. § (1) bekezdés a) pont aa), ab), af) és ag) alpontjában, valamint b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat,
u)219 a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, ellenőrzése céljából a 9. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjában, valamint (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint a 9/D. § (1) bekezdés a)–b) pontjában, (2) bekezdés a)–b) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt adatokat térítésmentesen;
v)220 a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság az engedély nélküli hulladéklerakással összefüggő feladatai ellátásához a 9. § (1) és (1a) bekezdésében és a 9/D. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat;
w)221 a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése érdekében a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad), af) és ag) alpontjában, valamint a b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat;
z)222 a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény szerinti feladataik ellátásához a járműtulajdonos (üzembentartó) 9. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott adatait és a tulajdonosváltozásra vonatkozó adatokat, és csoportos adatszolgáltatást a természetes személy mint járműtulajdonos járműveire a 9. § (2) bekezdésben felsorolt adatokat.
(2)223 A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:
a) a 8. § (1) bekezdés a) pont ac)–ad) alpontjában meghatározott adatok kivételével
aa) a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság a szabálysértési eljárás lefolytatásához,
ab) a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóságok a közúti közlekedési ellenőrzéssel kapcsolatos feladataik ellátásához;
b)224 a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester törvényben meghatározott polgári védelmi feladatai ellátásához a 8. § (1) bekezdés a) pont ac), ad), ag), ah) alpontjában és a 9. § (1) bekezdés c) pontjában, és d) pont dc) alpontjában meghatározott adatok kivételével;
c)225 a közlekedési hatóság a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, a 9/A. és 9/B. §-ban, a 9. § (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott nyilvántartási adatok kivételével
ca)226 a közúti járművezető és közúti közlekedési szakember képzési, utánképzési, pályaalkalmassági és vizsgáztatási tevékenység ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása tekintetében a 8. §-ban meghatározott adatokat,
cb)227 a jármű műszaki adatainak és alkalmasságának megállapításával kapcsolatos feladataik ellátásához a 9. §-ban meghatározott adatokat térítésmentesen;
d)228 a közfeladatot ellátó személyek vagy szervezetek, továbbá a 19. §-ban nem nevesített egyéb hatóságok, állami vagy önkormányzati szervek a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, az ott meghatározott adatokra vagy iratokra vonatkozóan,
e)229 a Gfbt.-ben meghatározott biztosító és a Kártalanítási Számla kezelője díjmentesen a káreseménnyel érintett jármű Gfbt.-ben meghatározott Kártörténeti nyilvántartásba (a továbbiakban: kárnyilvántartás) történő vétele során, a károsult jármű rendszámának és alvázszámának, valamint magyarországi nyilvántartásba vétele tényének elektronikus ellenőrzése érdekében a 9. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokból a járműazonosító adatokat;
f)230 a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 1. melléklet A) rész 3. pontjában, illetve 10. pontjában meghatározott kockázatok biztosítását – az erre vonatkozó engedély alapján – végző biztosító és a Kártalanítási Számla kezelője díjmentesen a gépjárműre vonatkozó biztosítási ajánlat elbírálása, illetve a kártérítési igények jogosságának megállapítása céljából a járműéletút-adatszolgáltatás igénybevételével a 24. § (3a) bekezdésében foglalt adatokat;
g)231 a vizsgaközpont a pályaalkalmassági, képzési, utánképzési, vizsgáztatási és okmánykiállítási, valamint a vezetői engedély automatikus kiállításával összefüggő feladatainak ellátásához a 8. §-ban meghatározott adatokat ingyenesen;
l)232 a nyilvántartó által megbízott megszemélyesítést végző szervezet a vezetői engedély, törzskönyv és hivatalból kiállításra kerülő forgalmi engedély megszemélyesítéséhez, kiállításához és jogszabályban meghatározott adatok kezeléséhez a nyilvántartásból az okmányra kerülő adatokat ingyenesen.
(3)233 A nyilvántartásból adatot igényelhet:
a) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium konzuli szolgálata az érintett személy által közölt és a nyilvántartásban szereplő adatok egyezőségéről, továbbá az érintett személy kezdeményezésére vezetői engedélye külföldön történő cseréjének elősegítése érdekében, a 8. § (1) bekezdés a) pont aa), ae), ah), ai) alpontjában és b) pontjában meghatározott adatok tekintetében,
b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam vezetői engedély kiadására, lecserélésére, pótlására, megújítására vagy visszavonására hatáskörrel rendelkező hatósága az erre irányuló eljárásához a 8. § (1) bekezdés a) pont aa), ae), ah), ai) alpontjában és b) pontjában meghatározott adatok tekintetében.
c)234 az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam járművek ismételt nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatósága az erre irányuló eljárásához a 9. § (2) bekezdés a), b), d), e), g) meghatározott adatok tekintetében.
(4)235 A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szervező adatszolgáltatást igényelhet a természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése céljából a természetes személy által megadott, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről és a vezetői engedély érvényességének tényéről.
20. §236 (1) A 19. §-ban megjelölt szervek, személyek a célt és a jogalapot az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölésével igazolják.
(2) A nyilvántartó a 19. §-ban megjelölt szervek, személyek részére az adatszolgáltatást a járműnyilvántartásból az informatikai platform keretében is nyújthatja.
21. §237 A nyilvántartásból adatot igényelhet természetes és nem természetes személy (a továbbiakban: kérelmező):
a)238 jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a 8. § (1) bekezdés a) pont ac)–ae) alpontjában, a 8/A. § b)–c), e), i) pontjában meghatározott adatok kivételével;
b)239 tudományos kutatás céljából természetes személyazonosító és járműazonosító adatok kivételével;
c) közvélemény-kutatás és piackutatás céljára a jármű műszaki adataiból időbeli és területi bontásban;
d) közvetlen üzletszerzés céljára a jármű műszaki adataiból időbeli és területi bontásban.
22. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolását, valamint az adatigénylés tárgyának azonosításához elégséges adatokat.
(2)240
22/A. §241 A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásból, az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásából és az engedély-nyilvántartásból történő adatszolgáltatás során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerinti aktuális lakcím, a cégnyilvántartásba bejegyzett aktuális székhely, telephely, fióktelep címét adja át, feltéve, hogy az adatkérés nem az azt tartalmazó okmányban szereplő lakcímadatra vagy a történeti állomány adatára irányul.
22/B. §242 A járműnyilvántartásból történő terület alapú adatszolgáltatás esetén a lekérdezés alapja a kapcsolati kód alkalmazásával a személyiadat- és lakcímnyilvántartás által szolgáltatott aktuális lakcímadat, kivéve, ha az adatszolgáltatás az érvényes okmányban szereplő, vagy történeti lakcímadatok szerinti lekérdezésre irányul.
23. §243 A nyilvántartó a 9. § (2) bekezdésében megjelölt adatokról a járműazonosító adatok kivételével szolgáltat adatot, ha az érintett személy a személyes adatainak szolgáltatását megtiltotta.
24. § (1)244 A 21. § a) pontjában meghatározott kérelmezők részére az engedély- és a parkolási igazolvány nyilvántartásából adatok akkor szolgáltathatók, ha a kérelem a járművezető, illetve a parkolási igazolvány használatára jogosult természetes személy személyazonosító adatát, vagy a parkolási igazolvány használatára jogosult intézmény megnevezését is tartalmazza.
(2)245 A 21. § a) pontjában meghatározott kérelmezők részére a jármű tulajdonos (üzembentartó), állami vagyonkezelő, lízingbevevő, továbbá az ideiglenes rendszámtábla, valamint annak jogosultja adatai akkor szolgáltathatók, ha a kérelemben megjelölt járműazonosító adatok vagy a gépjármű gyártmánya és rendszáma a nyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezik.
(3) A kérelemben megjelölt célt nem kell igazolni, ha az
a) az engedély vagy a járműokmány típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására, elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatok igénylésére irányul;
b) az abban feltüntetett adatok nyilvántartásban való ellenőrzésére irányul. Az adatszolgáltatás azonban csak az adatok egyezőségének, illetve eltérésének tényét, továbbá az eltérő adat fajtájának megnevezését tartalmazza;
c)246 a jármű gyártmányára, típusára, színére vonatkozó tájékoztató adatok közlésére, illetve a járműnyilvántartásban szereplő egyéb adatok egyezőségének ellenőrzésére irányul, ez utóbbi nem terjedhet ki azonban a jármű alvázszámára, motorszámára, a motor kódjára és a 9. § (1) bekezdésében meghatározott adatokra;
d)247 a járműnek a járműnyilvántartásba bejegyzett érvényes forgalmazási korlátozás tényének ellenőrzésére irányul,
e)248 a 9. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott adatok igénylésére irányul.
(3a)249 Az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül, díjmentesen az informatikai platformon keresztül elektronikus úton is lekérdezhető
a) a járműnyilvántartásból
aa) a jármű harmonizált forgalmi engedélyben feltüntetett műszaki adatai,
ab) a kilométeróra-állás és annak rögzítési időpontja kronologikus sorrendben,
ac)250 a forgalomból kivont állapot ténye, valamint a jármű aktuális és korábbi forgalomból való kivonásainak oka, jellege, kezdő és záró időpontja,
ad) a jármű érvényes forgalmazási korlátozására vonatkozó adatok,
ae) a körözés ténye, és
af) az első magyarországi nyilvántartásba vétel időpontjától az adatlekérdezés időpontjáig a jármű nyilvántartott tulajdonosainak száma,
b)251 a járműnyilvántartás származás-ellenőrzésre vonatkozó adatai közül
ba) a jármű származási országa, és
bb) a származás ellenőrzésének eredménye,
c)252 a járműnyilvántartás előzetes eredetiségvizsgálatra vonatkozó adatai közül
ca) az előzetes eredetiségvizsgálat végzésének időpontja,
cb) az előzetes eredetiségvizsgálatot lefolytató vizsgálóállomás megnevezése és címe,
cc) az előzetes eredetiségvizsgáló által a jármű alvázszámára, motorszámára, motorkódjára, rendszámára és regisztrációs matricájára tett megállapítások,
cd) az eredetiségvizsgálati képi dokumentáció,
ce) az előzetes eredetiség-ellenőrzés során megállapított minősítés,
d) a nyilvántartó által a Gfbt.-ben meghatározott kötvénynyilvántartásból elektronikusan beszerzett biztosítás tényére vonatkozó adat,
e) a nyilvántartó által a kárnyilvántartásból beszerzett káreseményre vonatkozó adat és a káresemény dátuma.
(3b)253 A nyilvántartó a személyre szabott ügyintézési felület útján ingyenes szolgáltatást biztosít a járművezető vagy a járművezető-jelölt részére az automatikus okmánykiállítási eljáráshoz kapcsolódóan a kategóriára vonatkozó vezetési jogosultság megszerzése, valamint a magyar vezetői engedély érvényességi idejének meghosszabbítása esetén az ezekhez szükséges, ügyfél által biztosított adatok, továbbá a biztosítandó feltételek és a kizáró okok megismerése céljából, az ehhez szükséges mértékben. A szolgáltatás a vezetői engedély kiállítását követő 30. napig érhető el.
(3c)254 A (3b) bekezdés szerinti szolgáltatás útján a járművezető vagy a járművezető-jelölt elektronikus azonosítását követően közvetlenül tájékozódhat
a) az arcfényképe és saját kezű aláírása felhasználhatóságára,
b) az egészségi alkalmasságára,
c) a vezetési jogosultságának szünetelésére,
d) az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzésére,
e) a kategóriára vonatkozó vezetési jogosultság megszerzésére vagy az az alóli mentesülésre,
f) a vezetői engedély automatikus kiállításához szükséges nyilatkozataira
vonatkozó adatairól.
(4) A kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartó az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, és
a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy a kérelemben felsorolt adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy
b) tájékoztassa arról, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.
(5)255 Törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a nyilvántartó az engedély-nyilvántartásnak a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, valamint a b) pont ba) és bb) alpontjában meghatározott adatairól a személyazonosításra alkalmas járművezetői engedély érvényességének megállapítása céljából adatot szolgáltathat. A 8. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott adatot a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.
(6)256 A nyilvántartó a külön törvényben vagy a polgár ügyintézési rendelkezésében meghatározott szervek számára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, illetve a polgár ügyintézési rendelkezése alapján
a) a polgár természetes személyazonosító adatai alapján a polgár vezetői engedélye okmányazonosítója titkosított kapcsolati kódjának, illetve
b) a polgár vezetői engedélyének okmányazonosítója alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatok
továbbítására jogosult.
(7)257 A nyilvántartó a vezetői engedély kiadásáról szóló döntését követően a vezetői engedély okmány megszemélyesítésével egyidejűleg a vezetői engedély okmányazonosítója alapján kapcsolati kódot képez, majd a titkosított kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével a külön törvény szerinti összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati kóddal történő kiegészítése céljából átadja.
25. §258 (1) A nyilvántartó a nyilvántartás adatait statisztikai célra feldolgozhatja és nyilvánosságra hozhatja, valamint az adatokat
a) a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon,
b) egyéb esetekben személyazonosításra alkalmatlan módon
statisztikai célra továbbíthatja.
(2)259
26. § (1) A nyilvántartás adatai összekapcsolhatók a körözött járművek és okmányok nyilvántartásával, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény nyilvántartással.
(1a)260 Az (1) bekezdés szerinti összekapcsolás során a nyilvántartó a 9. § (1) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a) pontjában, a 9/D. § (1) bekezdésében, valamint a 9/D. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokról, és az azokban bekövetkezett változásról – a 19. § (1) bekezdés l) pontjában foglaltak teljesítéséhez – elektronikus kommunikációs kapcsolaton keresztül értesíti a kötvénynyilvántartó szervet. A kötvénynyilvántartó szerv az értesítés alapján a változásról az adatigénylés teljesítése keretében tájékoztatja a biztosítót.
(2)261 Az adatszolgáltatás során az engedély, a parkolási igazolvány, a jármű, a járműokmány, a jármű hatósági jelzése körözésének tényét is közölni kell.
(3)262 A (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a 21. § b), c) és d) pontjaiban meghatározott célból történő adatkérés esetén.
27. § A kérelemre indult adatszolgáltatási eljárásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Automatizált keresés263
27/A. §264 (1) Az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján a bűnmegelőzés, felderítés, nyomozás, büntető, vagy szabálysértési eljárás lefolytatása, valamint a közrend és a közbiztonság fenntartása céljából történő adatigénylés teljesítéséhez a nyilvántartó szerv mint nemzeti kapcsolattartó pont biztosítja az Európai Unió más tagállamának kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott adatokhoz elektronikus úton történő automatizált hozzáférést.
(2) A nyilvántartó a (3) bekezdésben meghatározott elrendelő hatóságok által egyedi ügyben elrendelt adatlekérdezés esetén – az elrendelő hatóság által meghatározott járműre, tulajdonosára vagy üzemben tartójára vonatkozó adatok tekintetében – az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) szoftveralkalmazásának igénybevételével, közvetlen hozzáférés útján történő automatizált keresést végez az Európai Unió más tagállama nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományaiban.
(3)265 A (2) bekezdés szerinti automatizált keresés elrendelésére feljogosított hatóságok:
a) a közrend és a közbiztonság fenntartásával összefüggő feladatai ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése céljából a rendőrség,
b) a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggő közlekedésrendészeti szabálysértési eljárások lefolytatása céljából a szabálysértési ügyekben eljáró szabálysértési hatóság vagy a bíróság,
c) a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggő közigazgatási bírságolási eljárás során a rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíj ellenőrzésre feljogosított szervezet, valamint az úthasználati díj ellenőrzésére kijelölt szervezet,
d)266 a bűncselekmények felderítése és a büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, valamint
e) a hatáskörébe tartozó bűnüldözési és felderítési feladatok ellátása céljából a törvényben meghatározott szervek.
(4) A közvetlen adathozzáférés útján történő automatizált keresés csak a teljes forgalmi rendszám vagy a teljes alvázszám megadását követően teljesíthető.
(5) A nyilvántartó az automatizált keresés eredményéről az elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíti.
(6) E § alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását.
Automatizált keresés a 2015/413/EU irányelv alapján267
27/B. §268 A nyilvántartó szerv mint nemzeti kapcsolattartó pont a 2015/413/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) átültető európai uniós tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja részére, a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának és a jogsértésnek a megjelölését tartalmazó adatigénylés alapján a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott adatokhoz elektronikus úton történő automatizált hozzáférést biztosít.
27/C. §269 (1) A nyilvántartó szerv, mint nemzeti kapcsolattartó pont a Magyarország területén elkövetett közlekedési jogsértésben érintett gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója adatainak megállapítása céljából a (2) bekezdésben meghatározott elrendelő hatóságoknak a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának és a jogsértésnek a megjelölését tartalmazó adatigénylése alapján az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) szoftveralkalmazásának igénybevételével, közvetlen hozzáférés útján történő automatizált keresést végez a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti, az Irányelvet átültető más európai uniós tagállam gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(2) Az (1) bekezdés szerinti automatizált keresést rendelhet el
a) a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggő közlekedésrendészeti szabálysértési eljárások lefolytatása céljából az e szabálysértési ügyekben eljáró szabálysértési hatóság vagy a bíróság,
b)270 a bűncselekmények felderítése és a büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv valamint
c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. és 21. §-ában meghatározott közigazgatási bírságot kiszabó hatóság.
(3) A nyilvántartó az automatizált keresés eredményéről az elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíti.
Automatizált keresés az engedély-nyilvántartásban271
27/D. §272 (1) A nyilvántartó, mint nemzeti kapcsolattartó pont a vezetői engedély kiállításához, pótlásához, megújításához vagy cseréjéhez szükséges ellenőrzés céljából történő adatigénylés teljesítéséhez biztosítja az Európai Unió más tagállamának kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontjaiban és a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokhoz elektronikus úton történő automatizált hozzáférést.
(2)273 A nyilvántartó a közlekedési igazgatási hatóság megkeresése alapján egyedi ügyben igényelt adatlekérdezés esetén – az adatlekérdezést igénylő közlekedési igazgatási hatóság által meghatározott személy vezetési jogosultságával összefüggő és vezetői engedélyére vonatkozó adatok tekintetében – a Vezetői Engedélyek Európai Uniós Hálózata (RESPER) szoftveralkalmazásának igénybevételével, közvetlen hozzáférés útján történő automatizált keresést végez az Európai Unió más tagállama nemzeti vezetői engedély nyilvántartási adatállományaiban.
(3) A nyilvántartó az automatizált keresés eredményéről az adatigénylő közlekedési igazgatási hatóságot haladéktalanul értesíti.
(4)274 A nyilvántartó a közlekedési igazgatási hatóság részére vezetői engedély kiadására, pótlására, honosítására vagy cseréjére irányuló eljárásban a Vezetői Engedélyek Európai Uniós Hálózata (RESPER) szoftveralkalmazásának igénybevételével, a nyilvántartó által fenntartott és e célra kialakított biztonságos informatikai kapcsolat útján automatizált keresést biztosít az Európai Unió más tagállama nemzeti vezetői engedély nyilvántartási adatállományaiban.
Automatizált keresés a 2018/1541 EU tanácsi rendelet alapján275
27/E. § (1) A nyilvántartó szerv, mint nemzeti kapcsolattartó pont a 904/2010/EU és a 2017/2454 EU rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1541 tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) csalással kapcsolatos gyanú kivizsgálása vagy e csalások felderítése céljából történő adatigénylés teljesítéséhez biztosítja az Európai Unió más tagállamának kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére
a) a jármű teljes forgalmi rendszámát, vagy alvázszámát, és a keresett időpontot, vagy időtartamot tartalmazó adatigénylés alapján a megadott jármű vonatkozásában a 9. § (1) bekezdés a), b), d), e) pontjában, valamint a 9. § (2) bekezdés a), b), és g) pontjában meghatározott adatokhoz,
b) a természetes vagy jogi személy azonosító adatait és az időpontot tartalmazó adatigénylés alapján a megadott időpontban e személy tulajdonában vagy üzemben tartásában lévő járművek vonatkozásában a 9. § (1) bekezdés a), b), d), e) pontjában, valamint a 9. § (2) bekezdés a), b), és g) pontjában meghatározott adatokhoz
elektronikus úton történő automatizált hozzáférést.
(2) A nyilvántartó a héa-csalások kivizsgálására, felderítésére jogszabályban felhatalmazott elrendelő hatóságok
a) a jármű teljes forgalmi rendszáma, vagy alvázszáma, a keresett időpont, vagy időtartam, vagy
b) a természetes vagy jogi személy azonosító adatai, vagy héa azonosító száma, és az időpont
megadásával elrendelt adatlekérdezése esetén az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) szoftveralkalmazásának igénybevételével, közvetlen hozzáférés útján történő automatizált keresést biztosít az Európai Unió más tagállama nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(3) A (2) bekezdés szerinti hozzáférés a Rendeletben meghatározott Eurofisc-kapcsolattartó révén jön létre, aki az említett információkhoz való hozzáférést lehetővé tevő elektronikus rendszerben személyes felhasználói azonosítóval rendelkezik.
Automatizált keresés az (EU) 2019/520 irányelv alapján276
27/F. § (1) A nyilvántartó mint nemzeti kapcsolattartó pont az (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelve végrehajtásában közreműködő európai uniós tagállami nemzeti kapcsolattartó pont részére elektronikus úton történő automatizált hozzáférést biztosít a jármű teljes forgalmi rendszámát, az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos adatokat, és a keresett időpontot tartalmazó adatigénylés alapján, a megadott jármű vonatkozásában a 9. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, valamint a 9. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokhoz.
(2) A nyilvántartó az útdíj-, úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának megállapítása esetén, az annak ellenőrzésére jogszabályban felhatalmazott szervezetek és hatóságok részére, a jármű teljes forgalmi rendszáma, az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos adatok, továbbá a keresett időpont megadásával elrendelt adatlekérdezése alapján az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) szoftveralkalmazásának igénybevételével, biztonságos informatikai kapcsolat útján, közvetlen automatizált keresést biztosít az Európai Unió más tagállama nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
Automatizált keresés az 1999/37/EK irányelv alapján277
27/G. § (1) A nyilvántartó mint nemzeti kapcsolattartó pont az 1999/37/EK tanácsi irányelv végrehajtásában közreműködő európai uniós tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja részére, a gépjármű teljes forgalmi rendszámát, vagy alvázszámát, vagy forgalmi engedélyének számát tartalmazó adatigénylése alapján a 9. § (2) bekezdés a), b), d), e) és g) pontjában meghatározott adatokhoz elektronikus úton történő automatizált hozzáférést biztosít.
(2) A nyilvántartó a járművek ismételt nyilvántartásba vételével összefüggő eljárásokban a jármű jogi helyzetének tisztázása érdekében az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) szoftveralkalmazásának igénybevételével, közvetlen hozzáférés útján történő automatizált keresést végez a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti, az Irányelv végrehajtásában közreműködő és az EUCARIS szoftveralkalmazást használó más európai uniós tagállam gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(3) A nyilvántartó, a jármű jogi helyzetének tisztázása céljából, a járművek ismételt nyilvántartásba vételével összefüggő eljárásokban eljáró más hatóságok és szervek részére közvetlen hozzáférés útján történő automatizált keresést biztosít az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) szoftveralkalmazásának igénybevételével, a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti, az Irányelvet átültető és az EUCARIS szoftveralkalmazást használó más európai uniós tagállam gépjármű-nyilvántartási adatállományában, amennyiben az ehhez szükséges technikai feltételek adottak.
ADATVÉDELEM
28. § A nyilvántartás számára adatot szolgáltató felelősségi körében gondoskodik a továbbított adatok helyességéről, időszerűségéről, valamint utólag értesíti a nyilvántartót a később felfedett adathiba tényéről és a rendelkezésére álló helyes adatról.
29. § A nyilvántartó az ellentmondó, illetve a nyilvánvalóan hibás adatok észlelése esetén a küldő szervnél kezdeményezi az adathiba kijavítását.
30. §278 A nyilvántartó technikai és szervezési intézkedésekkel, valamint ellenőrzési rendszer kialakításával gondoskodik a kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetőleg a sérülés vagy a megsemmisülés elleni védelméről. A nyilvántartó a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
31. § A nyilvántartásból igényelt adat a kérelemben megjelölt célra használható fel, a szolgáltatott adatok harmadik személy részére nem továbbíthatók.
32. § (1) A nyilvántartó az adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) az adatigénylő nevét vagy megnevezését, lakóhelyének vagy székhelyének, telephelyének címét, továbbá az adatigénylő szerv nevében eljáró személy nevét vagy egyedi azonosítóját,
b) a továbbított adatok körének megnevezését és az adattovábbítás időpontját,
c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját,
d)279 az adatszolgáltatás alanyának természetes személyazonosító adatait.
(2) A nyilvántartó az adattovábbítási nyilvántartásba bejegyzett adatot az adatszolgáltatástól számított öt évig kezeli.
(3) Az érintett személy az adattovábbítási nyilvántartásból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt.
(4)280 Az adattovábbítási nyilvántartásba – ha törvény eltérően nem rendelkezik – feladatkörében betekinthet, abból adatot kérhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a közlekedésrendészetért felelős miniszter, az általa ellenőrzésre kijelölt köztisztviselő, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és törvényben feljogosított szerv.
(5)281 Az e törvény 27/A–27/C. §-a alapján teljesített adatátvételről és adattovábbításról, a találatról és annak hiányáról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:
a) az automatizált keresést kezdeményező együttműködő tagállami szerv megnevezését,
b)282 az automatizált keresést elrendelő, a 27/A. § (3) bekezdésében és a 27/C. § (2) bekezdésében meghatározott szerv megnevezését,
c) az automatizált keresést végrehajtó, erre felhatalmazott személy azonosítására alkalmas megjelölést,
d) az automatizált keresés célját,
e) az automatizált keresés időpontját,
f) az automatizált kereséssel érintett adatokat,
g) az automatizált keresés eredményét.
(6)283 Az (5) bekezdés alapján vezetett adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított két évig meg kell őrizni.
(7)284 Az (5) bekezdésben szereplő adatokat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kérésére haladéktalanul közölni kell.
(8)285 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az ellenőrzések eredményét további ellenőrzés céljából 18 hónapig megőrzi, amit ezen időtartam lejárta után haladéktalanul töröl.
32/A. §286 (1) Az átvett személyes adatok kizárólag az adatok átadásának az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott célból kezelhetők. Bármilyen más célból való felhasználás csak az eredeti adatállományt kezelő tagállam előzetes engedélyével lehetséges.
(2)287 A 27/A. § alapján átvett adatokat a nyilvántartó szerv kizárólag az automatizált keresési eljárásokra való automatizált válaszadás vagy a 32. § (5) bekezdésében meghatározott adattovábbítási nyilvántartásba vétel céljából használhatja fel. Az átadott adatokat a nyilvántartó szervnek az automatizált keresésre való automatizált válaszadást követően haladéktalanul törölni kell, ha nincs szükség azok további – a 32. § (5) bekezdésében meghatározott adattovábbítási nyilvántartásba vétel célját szolgáló – adatkezeléséhez.
(3) Ha a személyes adatok az adatkérő szerv kifejezett kérése hiányában kerültek átadásra, az átvevő szervnek haladéktalanul ellenőriznie kell, hogy – az átvevő szerv jogosultságának fennállása esetén – az átadás céljára tekintettel szükséges-e azok felhasználása. A jogszerűen átadott és átvett adatokat törölni kell:
a) ha az adatok további felhasználása – az átadás céljára tekintettel – nem vagy már nem szükséges,
b) az átadó tagállam nemzeti jogában az adatok megőrzése tekintetében megállapított maximális időtartam lejáratát követően, ha az átadó szerv a nyilvántartó szervet az adatkezelés maximális időtartamáról az adatok átadásakor tájékoztatta.
32/B. §288 (1) A nyilvántartó a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése, vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából
a) az elektronikus információs rendszer igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről,
b) a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve abból közvetlen adatátvételre, vagy adatigénylésre jogosult szervekről, és
c) a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az ott meghatározott szervek
a) megnevezését;
b) székhelyét, levelezési címét;
c) e-mail-címét, telefonszámát; valamint
d) nevében hozzáférésre felhatalmazott személy
da) családi és utónevét,
db) születési családi nevét és utónevét,
dc) anyja nevét,
dd) születési helyét, idejét,
de) szervezeti egységét,
df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,
dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,
dh) felhasználónevét,
di) hivatali kapcsolattartásra használható e-mail-címét.
(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama legfeljebb két év. A hozzáférési jogosultság – a meghatározott időtartam lejártával – a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.
(4) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkezők jogosultsági nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.
(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét az adatkezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint d) pont da)–df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy azonosítóját. Az adatkezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját, amelyet kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv részére jogosult továbbítani. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik az adatkezelő szervet.
(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét az adatkezelő szervtől az adatkezelő szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.
(7) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a nyilvántartó az adatkezelési műveleteket naplózza és ehhez kapcsolódóan kezeli az adatkezelésre jogosultak (2) bekezdés d) pont da)–dd) alpontja szerinti adatait.
32/C. §289 (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából az adatkezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.
(2) A naplórendszerben történik a nyilvántartásban, illetve a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.
(3) A naplóbejegyzés tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.
(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.
(5) A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.
(6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére – azok erre irányuló kérelmére – az adatkezelő szerv adatot továbbít. A naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza az adatkezelő szerv.
(7) A naplórendszert a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.
(8) A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a napló rendszerben történik.
(9) A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
33. § (1)290 A nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles a bejegyzésre jogosult hatóságnál
a)291 a járművezető, a járműtulajdonos, az üzembentartó a természetes személyazonosító adatának, nem természetes személy a megnevezésének, cégjegyzék- vagy nyilvántartási számának megváltozásának,
b) a jármű új tulajdonosa a jármű tulajdonjoga megváltozásának,
c) a járműtulajdonos az üzembentartó személye megváltozásának, valamint a járműokmányokban megjelölt műszaki adatok változásának,
d)292 használt járművek, járműalkatrészek értékesítésével foglalkozó kereskedő a használt és a bontásra vásárolt jármű járműazonosító adatainak és az előző tulajdonosának természetes személyazonosító adatának, nem természetes személy megnevezésének, székhelyének, telephelyének, valamint
e) a jogosult a parkolási igazolványra való jogosultság, továbbá a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásának
nyilvántartásban történő átvezetését kezdeményezni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül a forgalomból kivonásra jogosult hatóságnak köteles bejelenteni:
a) a jármű tulajdonosa a jármű üzemeltetésének – a jármű elhasználódása vagy más okból történő – végleges megszűnését;
b)293
(3)294 A jármű üzemben tartója (tulajdonosa), ha törvény eltérően nem rendelkezik, köteles a rendőrhatóság – adatkérés célját tartalmazó – felhívására a szabályszegés elkövetésekor a járművet vezető személyről adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettség legfeljebb az adatkérést megelőző hat hónap időtartamra terjed ki.
(4)295 Ha a jármű új tulajdonosa az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének nem tett eleget, a járművet az illetékes hatóság a külön jogszabályban meghatározott időtartamra kivonja a forgalomból.
(5)296 A jármű tulajdonosa (üzembentartója) a járműokmány és a jármű hatósági jelzése, a jogosított – parkolási igazolvány esetében a jogosított vagy annak törvényes képviselője – a járművezetésre jogosító okmány, illetve a parkolási igazolvány elvesztését, megsemmisülését, eltulajdonítását a közlekedési igazgatási hatóságnál köteles haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított három munkanapon belül bejelenteni.
(6)297 A tulajdonjog átruházónak és a tulajdonszerzőnek a tulajdonjog, illetve az üzembentartó személyének változás bejelentését teljes bizonyító erejű magánokirat alapján kell teljesíteni, amelynek – a közlekedési igazgatási eljárásban való felhasználhatóságához szükséges – kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet állapítja meg.
(7)298 A tulajdonjog átruházója a (6) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét elektronikus úton is teljesítheti, a Kormány rendeletében meghatározott módon.
33/A. §299 (1)300 A jármű előzetes eredetiségvizsgálata során a 9/B. § (1) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott adatok tanúsítása és igazolása tekintetében a tényállás tisztázásában a kormányrendeletben kijelölt engedélyező hatóság által engedélyezett tanúsító szervezetek (a továbbiakban: közreműködő) közreműködnek. A közreműködő eljárása során kibocsátott tanúsítványt a hatóság köteles elfogadni a tények igazolására, a tanúsított tények tekintetében a hatóság további eljárási cselekményeket nem végez, továbbá az abban tanúsított tényeken alapuló jogok közvetlenül gyakorolhatók.
(2)301 Az engedélyezési eljárásban a kormányrendeletben kijelölt engedélyező hatóság határozathozatal helyett a közreműködővel hatósági szerződést köt a hatóság részéről az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzéséhez szükséges feltételek biztosítására, valamint a közreműködő részéről a tényállás tisztázására, a járművek egyedi azonosítóinak valóságának megállapítására vonatkozó eljárásra. A hatósági szerződésben kell rögzíteni a közreműködő kizárólagos felelősségét meghatározó szabályokat a tanúsítvány alapján tanúsított tények helyessége, fennállása, érvényessége és időszerűsége tekintetében.
(3) A közreműködő a tanúsítói tevékenységét kizárólag a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő
a) vizsgáló állomáson,
b) olyan – a nyilvántartónak a közreműködő által bejelentett, a közreműködővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – nagykorú adminisztrátor és vizsgáló (a továbbiakban együtt: vizsgáló) útján végezheti, aki büntetlen előéletű, nem áll az előzetes eredetiségvizsgálati eljárásában a vizsgálói tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, továbbá teljesíti a kormányrendeletben meghatározott továbbképzést.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott bejelentésben meg kell jelölni a vizsgáló természetes személyazonosító adatait, a közreműködő és a vizsgáló közötti jogviszonyt, a kormányrendeletben meghatározott képzettségi követelményeknek való megfelelést igazoló okirat számát. A nyilvántartó a bejelentést követően a vizsgáló számára jogosultság-azonosítót képez, és azt haladéktalanul közli a közreműködővel.
(5) A nyilvántartó a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a közreműködőkről vezetett nyilvántartásban nyilvántartja a közreműködő által bejelentett vizsgáló természetes személyazonosító adatait, valamint a vizsgálói jogosultságára vonatkozó adatokat.
33/B. §302 (1)303 A nyilvántartó felfüggeszti a vizsgálónak a vizsgálói tevékenységre való jogosultságát, ha
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott közélet tisztasága elleni, közbizalom elleni vagy vagyon elleni,
b)304 a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII., XXXIII., XXXV–XXXVII. vagy XL. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(2) A nyilvántartó a vizsgálói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vizsgáló büntetlen előéletű és nem áll a vizsgálói tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás vagy az (1) bekezdés szerinti büntetőeljárás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a nyilvántartó adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a közúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy az (1) bekezdés szerinti büntetőeljárás hatálya alatt áll-e.
(3)305 A nyilvántartó a vizsgáló (2) bekezdés szerinti személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a vizsgálói tevékenység megtiltásáról szóló döntés véglegessé válásáig kezeli.
34. § (1) A járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó gazdálkodó szervezet a bérbe adott jármű rendszámáról, a bérlő nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, lakcíméről (székhelyének, telephelyének címéről), külföldi esetén állampolgárságáról, továbbá a bérbeadás kezdő és befejező időpontjáról köteles nyilvántartást vezetni.
(2)306
(3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervezet a nyilvántartás adatait a bérleti szerződés megszűnését, illetőleg a vizsgálat eredményét igazoló okirat kiállítását követő öt évig kezeli.
(4) A használt járművek, járműalkatrészek értékesítésével foglalkozó kereskedő a 33. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt adatokról köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartott adatokat és a jármű, illetve az alkatrészek megszerzését tanúsító bizonylatot 5 évig, a forgalomból véglegesen kivont járművek esetében a kivonást igazoló okmányokat a vásárlástól számított 2 évig megőrizni.
(5)307 A nyilvántartásba és a vizsgálat eredményét igazoló okiratba a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a rendőrhatóság betekinthet.
ÁTMENETI, ZÁRÓ, FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS308
35. § (1) E törvény a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével 2000. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény 39–41. §-ai a törvény kihirdetését követő 15. napon lépnek hatályba.
(3) A törvény 8. §-ának h) pontja és 11. §-ának e) pontja 2001. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 8. § g) pontját magyar állampolgár tekintetében 2001. január 1-jétől kell alkalmazni.
(5)309 E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését310 követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(6)311 E törvénynek az egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CXXI. törvénnyel megállapított 15. § (2) bekezdését a módosítás hatálybalépését312 megelőzően az okmánytárba beérkezett, még nem selejtezett iratokra is alkalmazni kell.
36–39. §313
40. §314 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos részletes eljárási szabályokat meghatározza.
41. §315 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közúti közlekedési nyilvántartási szervet, a közlekedési igazgatási hatóságot és a nemzeti kapcsolattartó pontot rendeletben kijelölje.316
41/A. §317 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás, a közreműködő engedélyezésére irányuló eljárás, valamint a vizsgáló bejelentésének részletes szabályait, és a közreműködővel kötendő hatósági szerződés tartalmát,318
b) a nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve az üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban való felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemeit,319
c) a közlekedési igazgatási eljárásban a közreműködő hatóságok körét, feladatait és a közreműködő hatóságra vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint
d) a közreműködők nyilvántartása személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a közreműködőre, a vizsgáló állomásra és a vizsgálóra vonatkozó követelményeket, az előzetes eredetiségvizsgálati eljárásban alkalmazható vizsgálati módszert, valamint a vizsgáló képzésének és továbbképzésének szabályait,
e)320 a 27/A. § (2)–(5) bekezdésében és a 27/C. §-ban meghatározott automatizált keresés részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.321
41/B. §322 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje azokat az e törvény szerint adatigénylésre jogosult szerveket, amelyek eseti jellegű megkeresése esetén a nyilvántartó egyedi adatszolgáltatást végez a nyilvántartásból.
41/C. §323 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nyilvántartás, az okirattár működése és az adatszolgáltatás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.324
42. §325 Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a)326
b) a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a nyilvántartásból való adatszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét;327
c) a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjait, mértékét, megfizetésének módját és feltételeit.328
43. §329 (1) E törvény
a) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007/533/IB tanácsi határozat 36., 38–39. és 45–49. Cikkének,
ba) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatnak,
bb) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i, 2008/616/IB tanácsi határozatnak,
bc) az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló, 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és e megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2009. szeptember 21-i, 2009/1023/IB tanácsi határozatnak, továbbá
c)330 27/B–27/C. §-a, 32. § (5)–(8) bekezdése és 32/A. §-a a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2015. március 11-i, 2015/413/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. és 7. cikkének, valamint I. Mellékletének
d) 27/D. §-a a vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-ai 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (5) bekezdésének,
e)331 a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelvnek, valamint a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2014. április 3-i 2014/46/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
f)332 27/F. §-a az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007/533/IB tanácsi határozat 36., 38–39. és 45–49. cikkének átültetését szolgálja.
(3) E törvény
a) a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről szóló, 1986/2006/EK rendeletnek, továbbá
b) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31–34. cikkének,
c)333 a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1541 tanácsi rendelet
d)334 a gépjárművek osztályozásáról, az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás felhasználóinak kötelezettségeiről, az átjárhatósági rendszerelemekre vonatkozó követelményekről és a bejelentett szervekre vonatkozó minimális alkalmassági feltételekről szóló, 2019. november 28-i (EU) 2020/203 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
e)335 az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók részletes kötelezettségeiről, az EETS területi nyilatkozatok minimális tartalmáról, az elektronikus kapcsolódási pontokról, az átjárhatósági rendszerelemekre vonatkozó követelményekről és a 2009/750/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 28-i (EU) 2020/204 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtását szolgálja.
A törvényt az Országgyűlés az 1999. szeptember 7-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1999. szeptember 15.
Az 1. § (1) bekezdése a 2021: L. törvény 14. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 1. pontja a 2003: XIX. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2016: CXLIV. törvény 17. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 2. pontja a 2020: CXXI. törvény 41. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 3. pontja a 2021: L. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 4. pontját a 2009: LVI. törvény 216. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: LXIII. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § 5. pontja a 2003: XIX. törvény 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 6. pontja a 2021: L. törvény 14. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 7. pontja a 2003: XIX. törvény 1. §-ának (3) bekezdésével megállapított, a 2020: CXXI. törvény 58. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 8. pontja a 2020: CXXI. törvény 41. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 10. pontját a 2003: XIX. törvény 1. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 2. § 11. pontját újonnan a 2020: CXXI. törvény 41. § (3) bekezdése iktatta be.
A 2. § 12. pontját újonnan a 2020: CXXI. törvény 41. § (3) bekezdése iktatta be.
A 2. § 13. pontját a 2004: XXIII. törvény 1. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXI. törvény 41. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 14. pontját a 2010: CXLVII. törvény 81. §-a iktatta be.
A 2. § 15. pontját a 2013: LXXXIV. törvény 37. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXLIV. törvény 17. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 16. pontját a 2014: XCIX. törvény 262. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXIII. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 17. pontját a 2016: CXLIV. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXI. törvény 58. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 18. pontját a 2016: CXLIV. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § 19. pontját a 2016: CXLIV. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a a 2020: CLXIV. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 20. pontját a 2020: XXXI. törvény 66. §-a iktatta be.
A 2. § 21. pontját a 2020: XXXI. törvény 66. §-a iktatta be.
A 2. § 22. pontját a 2020: CXXI. törvény 41. § (5) bekezdése iktatta be.
A 2. § 23. pontját a 2020: CXXI. törvény 41. § (5) bekezdése iktatta be.
A 2. § 24. pontját a 2021: L. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § a 2006: CIX. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 215. §-a, a 2009: CIX. törvény 48. § (5) bekezdése, a 2016: CIV. törvény 50. § (6) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § a 2006: CIX. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2007: CV. törvény 39. § (2) bekezdése.
A 4. § (1) bekezdés a) pontja a 2016: CIV. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés d) pontját a 2016: CIV. törvény 50. § (6) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2020: XXXI. törvény 68. §-a iktatta be.
A 4. § (1) bekezdés e) pontját a 2016: CIV. törvény 50. § (6) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2020: CXXI. törvény 42. §-a iktatta be.
A 4. § (1) bekezdés f) pontját a 2016: CIV. törvény 50. § (6) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (1) bekezdés g) pontját a 2016: CIV. törvény 50. § (6) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (1a) bekezdését a 2017: L. törvény 178. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. § (2) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: XXXIII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (4) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: XXXIII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.
A 4/A. §-t a 2020: CLXIV. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4/B. §-t a 2020: CLXIV. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4/C. §-t a 2020: CLXIV. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4/D. §-t a 2020: CLXIV. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4/E. §-t a 2020: CLXIV. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4/F. §-t a 2020: CLXIV. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § a 2000: CXXXII. törvény 5.§-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 215. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5. § (1) bekezdés a) pontja a 2019: CXVI. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés b) pontja a 2020: CLXIV. törvény 21. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés c) pontja a 2020: CLXIV. törvény 21. § (3) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2021: L. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja a 2021: L. törvény 14. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja a 2021: L. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja a 2021: L. törvény 14. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja a 2021: L. törvény 14. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdésének d) pontja a 2003: XIX. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdésének e) pontja a 2007: CLXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés f) pontja a 2013: XXI. törvény 9. §-ával megállapított, a 2021: L. törvény 14. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés g) pontját a 2021: L. törvény 15. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdésének h) pontja a 2003: XIX. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés i) pontját újonnan a 2016: XXXII. törvény 10. §-a iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdésének j) pontját a 2006: CIX. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CLXXIII. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CLII. törvény 2. § (45) bekezdése, a 2017: L. törvény 179. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés k) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (1a) bekezdését a 2020: XXXI. törvény 69. §-a iktatta be.
Az 5. § (1b) bekezdését a 2021: L. törvény 13. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 216. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: CIV. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (2) bekezdés c) pontja a 2017: CLXXXVI. törvény 28. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdését a 2019: CXVI. törvény 22. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. §-t megelőző alcímet a 2017: L. törvény 178. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. §-t a 2016: CIV. törvény 50. § (6) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: L. törvény 178. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdése a 2019: CXVI. törvény 22. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1a) bekezdését a 2019: CXVI. törvény 22. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CXXI. törvény 59. § a) pontja.
A 6. § (1b) bekezdését a 2019: CXVI. törvény 22. § (6) bekezdése iktatta be.
A 6/A. §-t a 2017: L. törvény 178. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6/A. § (4) bekezdését a 2020: CLXVIII. törvény 57. §-a iktatta be.
A 6/B. §-t a 2020: CXXI. törvény 43. §-a iktatta be.
A 7. § a 2004: XXIII. törvény 4. §-ával, nyitó szövegrésze a 2020: CXXI. törvény 58. § 3. pontjával megállapított szöveg. (A 7. § szövegét korábban a 2003: XIX. törvény 5. §-a állapította meg, szintén 2004. július 1-jei hatálybalépéssel, azonban e rendelkezést a későbbi, a 2004: XXIII. törvényben megnyilvánuló jogalkotói szándék alapján figyelmen kívül hagytuk.)
A 7. § c) pontját a 2017: CLXXXVI. törvény 29. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2020: CXXI. törvény 44. § (1) bekezdése iktatta be.
A 7. § d) pontja a 2021: L. törvény 13. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § f) pontját a 2017: CLXXXVI. törvény 29. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2020: CXXI. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § g) pontját a 2014: XCIX. törvény 263. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § h) pontját a 2016: CXLIV. törvény 7. §-a iktatta be.
A 8. § a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés a) pontja a 2020: XXXI. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontja a 2015: CLXXXVI. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 8. § (1) bekezdés a) pont ai) alpontját a 2015: CLXXXVI. törvény 67. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXVI. törvény 24. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés a) pont aj) alpontját a 2020: XXXI. törvény 71. §-a iktatta be.
A 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontját a 2020: XXXI. törvény 71. §-a iktatta be.
A 8. § (1) bekezdés a) pont al) alpontját a 2019: CXVI. törvény – a 2020: XXXI. törvény 189. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított – 22. § (7) bekezdése iktatta be.
A 8. § (1) bekezdés a) pont am) alpontját a 2019: CXVI. törvény – a 2020: XXXI. törvény 189. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított – 22. § (7) bekezdése iktatta be.
A 8. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja a 2021: L. törvény 14. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVI. törvény 67. § (2) bekezdésével megállapított, a 2019: CXVI. törvény 23. §-a szerint módosított szöveg.
A 8/A. §-t a 2003: XIX. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2013: LXXXIV. törvény 37. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8/A. § (1) bekezdése a 2013: LXXXIV. törvény 37. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2020: CXXI. törvény 58. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 8/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2020: CXXI. törvény 58. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 8/A. § (1) bekezdés c) pontja a 2020: CXXI. törvény 58. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 2013: XXI. törvény 10. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2020: CXXI. törvény 58. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés d) pont nyitó szövegrésze a 2020: CXXI. törvény 58. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja a 2020: CXXI. törvény 58. § 7. pontjával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja a 2020: CXXI. törvény 58. § 8. pontjával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés e) pontját a 2017: CXXXII. törvény 25. §-a iktatta be, szövege a 2020: CXXI. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1a) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 186. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XXI. törvény 10. §-ával megállapított, a 2020: CXXI. törvény 59. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1b) bekezdését a 2014: XV. törvény 60. § (1) bekezdése iktatta be.
A 9. § (1c) bekezdését a 2017: CLXXXVI. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CXXI. törvény 59. § c) pontja.
A 9. § (1d) bekezdését a 2017: CLXXXVI. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CXXI. törvény 59. § d) pontja.
A 9. § (1e) bekezdését a 2020: CXXI. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be.
Lásd az 56/1999. (XII. 28.) BM rendeletet.
A 9. § (2) bekezdés a) pontja a 2016: CXLIV. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdésének c) pontja a 2007: CLXXX. törvény 16. §-ával megállapított, a 2017: LII. törvény 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés e) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés f) pontját a 2011: XCII. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés g) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (4) bekezdése iktatta be.
A 9. § (2) bekezdés h) pontját a 2016: CXLIV. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9. § (2a) bekezdését a 2020: CXXI. törvény 45. § (3) bekezdése iktatta be.
A 9. § (3) bekezdését a 2003: XCI. törvény 220. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CXXI. törvény 59. § e) pontja.
A 9. § (4) bekezdését a 2009: LXXXIV. törvény 41. §-a iktatta be.
A 9. § (5) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 186. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXIX. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (5) bekezdés a) pontja a 2015: LXXXVII. törvény 5. § a) pontja, a 2016: CIV. törvény 50. § (5) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (5) bekezdés b) pontja a 2015: CLXXXVI. törvény 67. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (6) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 38. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVI. törvény 67. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (6a) bekezdését a 2015: CV. törvény 115. § (1) bekezdése iktatta be.
A 9. § (7) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 37. § (5) bekezdése iktatta be.
A 9. § (8) bekezdését a 2017: CLXXXVI. törvény 27. § (3) bekezdése iktatta be.
A 9/A. §-t újonnan a 2020: CXXI. törvény 46. § (1) bekezdése iktatta be.
A 9/B. §-t a 2004: XXIII. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2020: CXXI. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/C. §-t a 2014: XCIX. törvény 264. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 9/C. § (1) bekezdése a 2021: LIX. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.
A 9/C. § (2) bekezdése a 2021: L. törvény 14. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 9/D. §-t a 2016: CXLIV. törvény 10. §-a iktatta be.
A 9/D. § (1) bekezdés d) pont nyitó szövegrésze a 2020: CXXI. törvény 58. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 9/D. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja a 2020: CXXI. törvény 58. § 7. pontjával megállapított szöveg.
A 9/D. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja a 2020: CXXI. törvény 58. § 8. pontjával megállapított szöveg.
A 9/D. § (2) bekezdés e) pontját a 2021: L. törvény 15. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9/D. § (3) bekezdése a 2021: L. törvény 13. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/D. § (4) bekezdése a 2021: L. törvény 13. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/D. § (4a) bekezdését a 2020: CXXI. törvény 47. §-a iktatta be.
A 9/D. § (5) bekezdése a 2020: CXXI. törvény 58. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 9/E. §-t a 2021: L. törvény 13. § (7) bekezdése iktatta be.
A 10. § a 2021: L. törvény 13. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § a) pontja a 2009: LVI. törvény 215. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § a 2013: XXI. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja, a 2021: L. törvény 14. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a 2021: CXXXVI. törvény 133. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdését a 2021: CXXXVI. törvény 136. §-a hatályon kívül helyezte.
A 13. § (3) bekezdését a 2004: XXIII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény – 2017: CLXXXVI. törvény 77. § (3) bekezdése szerint módosított – 179. § e) pontja, a 2020: CXXI. törvény 58. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: XCII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdés a) pontja a 2014: XCIX. törvény 269. §-a, a 2017: L. törvény 179. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdés b) pontja a 2020: CXXI. törvény 58. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdés c) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (6) bekezdésével megállapított, a 2019: CX. törvény 42. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdésének d) pontját a 2003: XIX. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdés e) pontja a 2015: CLXXXVI. törvény 67. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontját a 2019: LXVII. törvény 78. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontját a 2019: LXVII. törvény 78. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (2) bekezdés e) pont ed) alpontját a 2019: LXVII. törvény 78. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (2) bekezdésének f) pontját a 2004: XXIII. törvény 8. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CX. törvény 42. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdés g) pontját a 2014: XCIX. törvény 265. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXIII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdés h) pontját a 2019: LXVII. törvény 74. § (1) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2020: CXXI. törvény 58. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdés h) pont hc) alpontját a 2019: LXVII. törvény 74. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (2) bekezdés h) pont hd) alpontját a 2019: CXVI. törvény – a 2020: XXXI. törvény 189. § (3) bekezdése szerint módosított – 22. § (8) bekezdése iktatta be.
A 14. § (2) bekezdés i) pontját a 2020: XXXI. törvény 72. §-a iktatta be.
A 14. § (2) bekezdés j) pontját a 2020: XXXI. törvény 72. §-a iktatta be.
A 14. § (2) bekezdés k) pontját a 2019: CXVI. törvény – a 2020: XXXI. törvény 189. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított – 22. § (9) bekezdése iktatta be.
A 14. § (2) bekezdés l) pontját a 2019: CXVI. törvény – a 2020: CXXI. törvény 113. § a) pontja szerint módosított – 22. § (9) bekezdése iktatta be.
A 14. § (2) bekezdés m) pontját a 2019: CXVI. törvény – a 2020: CXXI. törvény 113. § b) pontja szerint módosított – 22. § (9) bekezdése iktatta be.
A 14. § (2) bekezdés n) pontját a 2020: CXXI. törvény 48. § (1) bekezdése iktatta be.
A 14. § (3) bekezdését a 2020: CXXI. törvény 48. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14/A. §-t a 2000: CXXXII. törvény 7. §-a iktatta be, bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 215. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 14/A. § a) pontját a 2019: CXVI. törvény 24. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14/A. § b) pontja a 2019: CX. törvény 42. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 14/A. § c) pontját a 2003: XIX. törvény 9. §-a iktatta a szövegbe.
A 14/A. § d) pontját a 2020: CXXI. törvény – 2021: L. törvény 41. § (1) bekezdése szerint módosított – 49. §-a iktatta be.
A 14/B. §-t a 2020: CXXI. törvény 50. §-a iktatta be.
A 15. § (1) bekezdése a 2004: XXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés a) pontja a 2020: XXXI. törvény 73. §-ával megállapított, a 2020: CXXI. törvény 59. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (8) bekezdésével megállapított, a 2020: CXXI. törvény 58. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés c) pontja a 2020: CXXI. törvény 58. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés e) pontja a 2020: CXXI. törvény 58. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés f) pontját a 2014: XCIX. törvény 266. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés g) pontját a 2016: CXLIV. törvény 11. §-a iktatta be.
A 15. § (2) bekezdése a 2020: CXXI. törvény 51. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2021: L. törvény 14. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (2) bekezdés a) pontja a 2021: L. törvény 14. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (2) bekezdés b) pontja a 2021: L. törvény 14. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (2) bekezdés c) pontja a 2021: L. törvény 14. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (4) bekezdését a 2003: XIX. törvény 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CXXI. törvény 59. § h) pontja.
A 15. § (5) bekezdését a 2020: CXXI. törvény 51. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15/A. § a 2004: XXIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 15/A. § (1) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (10) bekezdésével megállapított, a 2013: XXI. törvény 13. § (1) bekezdés d) pontja, a 2017: CLXXXII. törvény 27. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 15/A. § (2) bekezdése a 2013: XXI. törvény 11. §-ával megállapított, a 2017: L. törvény 179. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a 2016: CXLIV. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a 2004: XXIII. törvény 11. §-ával megállapított, a 2009: CIX. törvény 48. § (5) bekezdése, a 2016: CIV. törvény 50. § (5) bekezdés b) pontja, a 2019: CX. törvény 42. § (2) bekezdés d) pontja, a 2021: L. törvény 14. § m) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (3) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (11) bekezdése iktatta be.
A 16. § (4) bekezdését a 2016: CXLIV. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § (1) bekezdése a 2020: CXXI. törvény 59. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a 2013: CCXVIII. törvény 9. §-ával megállapított, a 2015: LXXXVII. törvény 5. § d) pontja, a 2020: CXXI. törvény 59. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (4) bekezdése a 2020: CXXI. törvény 59. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CC. törvény 254. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 110. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdésének c) pontja a 2007: XC. törvény 26. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés d) pontja a 2014: XV. törvény 60. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés e) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontját a 2020: CXXXVII. törvény 9. §-a hatályon kívül helyezte.
A 19. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja a 2013: XXI. törvény 13. § (1) bekezdés e) pontja, a 2013: LXXXIV. törvény 37. § (11) bekezdés a) pontja, a 2014: XCIII. törvény 21. §-a, a 2017: CLXXXII. törvény 27. § b) pontja, a 2016: CXLIV. törvény 17. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított, a 2017: CLXXXVI. törvény 29. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés f) pontját a 2013: CC. törvény 256. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XV. törvény 60. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXXVII. törvény 8. §-ával megállapított, a 2021: L. törvény 14. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés g) pontját a 2013: CC. törvény 256. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: LXXII. törvény 41. §-a iktatta be.
A 19. § (1) bekezdés h) pontja a 2014: XCIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja a 2017: CLXXXII. törvény 27. § b) pontja, a 2016: CXLIV. törvény 17. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontja a 2016: CXLIV. törvény 17. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés i) pontja a 2010: CXLVII. törvény 82. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdésének k) pontját a 2000: CXXXII. törvény 17. § (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2002: LIV. törvény 47. §-a iktatta be.
A 19. § (1) bekezdés l) pontja a 2004: XXIII. törvény 12. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a 2012: CXIX. törvény 40. §-a, a 2013: XXI. törvény 13. § (1) bekezdés g) pontja, a 2017: CLXXXII. törvény 27. § b) pontja, a 2016: CXLIV. törvény 17. § (2) bekezdés f) pontja, a 2017: CLXXXVI. törvény 28. § g) pontja, a 2020: CXXI. törvény 58. § 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés m) pontját újonnan a 2012: CCXIV. törvény 99. §-a iktatta be.
A 19. § (1) bekezdésének n) pontját a 2003: XIX. törvény 12. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: XLVII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: CXIX. törvény 40. §-a, a 2014: XCIII. törvény 21. §-a, a 2015: LXXXVII. törvény 5. § e) pontja, a 2016: CXLIV. törvény 17. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdésének o) pontját a 2004: XXIII. törvény 12. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXI. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés p) pontját a 2012: CXIX. törvény 39. §-a iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 267. §-ával megállapított, a 2016: CXLIV. törvény 17. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés q) pontját a 2012: CXIX. törvény 39. §-a iktatta be, szövege a 2016: CXLIV. törvény 17. § (2) bekezdés i) pontja, a 2020: CXXI. törvény 58. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés r) pontját a 2012: CXIX. törvény 39. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXXXII. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: CXXI. törvény 58. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés s) pontját a 2012: CXIX. törvény 39. §-a iktatta be, szövege a 2016: CXLIV. törvény 17. § (2) bekezdés k) pontja, a 2020: CXXI. törvény 58. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés t) pontját a 2012: CCVII. törvény 75. §-a iktatta be, szövege a 2019: CX. törvény 42. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés u) pontját a 2013: XXVII. törvény 91. §-a iktatta be, szövege a 2013: CC. törvény 255. §-a, a 2017: CLXXXII. törvény 27. § c) pontja, a 2016: CXLIV. törvény 17. § (2) bekezdés l) pontja, a 2020: CXXI. törvény 58. § 22. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés v) pontját a 2013: CC. törvény 254. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: VI. törvény 18. §-a, a 2016: CXLIV. törvény 17. § (2) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés w) pontját a 2015: CLII. törvény 3. §-a iktatta be.
A 19. § (1) bekezdés z) pontját a 2015: CV. törvény 115. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXI. törvény 58. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: XXI. törvény 13. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés c) pontját a 2015: CLXXXVI. törvény 67. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXXXII. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2020: CXXI. törvény 58. § 23. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja a 2019: LXVII. törvény 75. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: CXXI. törvény 58. § 24. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja a 2020: CXXI. törvény 58. § 24. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés d) pontját a 2016: CXLIV. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXI. törvény 58. § 25. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés e) pontját a 2017: CCIV. törvény 1. §-a iktatta be.
A 19. § (2) bekezdés f) pontját a 2017: CCIV. törvény 1. §-a iktatta be.
A 19. § (2) bekezdés g) pontját a 2019: LXVII. törvény 75. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXVI. törvény 22. § (10) bekezdésével megállapított, a 2021: LIX. törvény 33. §-a szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés l) pontját a 2019: CXVI. törvény 22. § (11) bekezdése iktatta be.
A 19. § (3) bekezdése a 2017: CXXXII. törvény 26. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (3) bekezdés c) pontját a 2021: LIX. törvény 30. §-a iktatta be.
A 19. § (4) bekezdését újonnan a 2016: XCVII. törvény 10. §-a iktatta be.
A 20. § a 2016: CXLIV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § nyitó szövegrésze a 2003: XIX. törvény 13. §-ával megállapított, a 2020: CXXI. törvény 58. § 26. pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § a) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (14) bekezdésével megállapított, a 2013: XXI. törvény 13. § (2) bekezdése, a 2015: LXXXVII. törvény 5. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § b) pontja a 2009: LVI. törvény 215. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 22. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 216. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 22/A. §-t a 2010: XLVII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXI. törvény 58. § 27. pontja szerint módosított szöveg.
A 22/B. §-t a 2017: XXXIII. törvény 41. §-a iktatta be.
A 23. § a 2013: LXXXI. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a 2013: LXXXIV. törvény 37. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdése a 2013: LXXXIV. törvény 37. § (10) bekezdésével megállapított, a 2020: CXXI. törvény 58. § 28. pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (3) bekezdés c) pontját a 2003: XIX. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXI. törvény 59. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (3) bekezdés d) pontját a 2011: XCII. törvény 3. §-a iktatta be.
A 24. § (3) bekezdés e) pontját a 2011: XCII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2013: LXXXIV. törvény 37. § (11) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (3a) bekezdését a 2016: CXLIV. törvény 15. §-a iktatta be.
A 24. § (3a) bekezdés a) pont ac) alpontja a 2020: CXXI. törvény 58. § 29. pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (3a) bekezdés b) pont nyitó szövegrésze a 2017: CLXXXVI. törvény 28. § i) pontjával megállapított szöveg.
A 24. § (3a) bekezdés c) pont nyitó szövegrésze a 2017: CLXXXVI. törvény 28. § j) pontjával megállapított szöveg.
A 24. § (3b) bekezdését a 2021: L. törvény 13. § (9) bekezdése iktatta be.
A 24. § (3c) bekezdését a 2021: L. törvény 13. § (9) bekezdése iktatta be.
A 24. § (5) bekezdését a 2000: CXXXII. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2012: CLXXXI. törvény 54. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (6) bekezdését a 2013: LXXXI. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be.
A 24. § (7) bekezdését a 2013: LXXXI. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be.
A 25. § a 2015: CLXXXVI. törvény 67. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 25. § (2) bekezdését a 2020: CXXI. törvény 59. § m) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (1a) bekezdését a 2020: CXXI. törvény 53. §-a iktatta be, szövege a 2021: CXXXVI. törvény 135. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (2) bekezdése a 2003: XIX. törvény 15. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (3) bekezdését a 2003: XIX. törvény 15. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 27/A. §-t megelőző alcímet a 2010: CXLVII. törvény 83. §-a iktatta be.
A 27/A. §-t a 2010: CXLVII. törvény 83. §-a iktatta be.
A 27/A. § (3) bekezdése a 2015: XXXV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 27/A. § (3) bekezdés d) pontja a 2017: CXCVII. törvény 110. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 27/B. §-t megelőző alcímet a 2012: CLXX. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXX. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27/B. §-t a 2012: CLXX. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXX. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27/C. §-t a 2012: CLXX. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be.
A 27/C. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 110. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 27/D. §-t megelőző alcímet a 2013: LXXXI. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.
A 27/D. §-t a 2013: LXXXI. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.
A 27/D. § (2) bekezdése a 2020: CXXI. törvény 58. § 30. pontja szerint módosított szöveg.
A 27/D. § (4) bekezdését a 2020: CXXI. törvény 54. §-a iktatta be.
Az „Automatizált keresés a 2018/1541 EU tanácsi rendelet alapján” alcímet (27/E. §) a 2019: LXVII. törvény 76. §-a iktatta be.
Az „Automatizált keresés az (EU) 2019/520 irányelv alapján” alcímet (27/F. §) a 2021: LIX. törvény 31. §-a iktatta be.
Az „Automatizált keresés az 1999/37/EK irányelv alapján” alcímet (27/G. §) a 2021: LIX. törvény 31. §-a iktatta be.
A 30. § a 2010: CLVII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (1) bekezdés d) pontja a 2020: CXXI. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdés q) pontja, a 2011: CXII. törvény 81. § (9) bekezdése, a 2017: CXCVII. törvény 110. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (5) bekezdését a 2007: CXII. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXLVII. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: CLXX. törvény 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (5) bekezdés b) pontja a 2012: CLXX. törvény 7. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (6) bekezdését a 2010: CXLVII. törvény 84. § (2) bekezdése iktatta be.
A 32. § (7) bekezdését a 2010: CXLVII. törvény 84. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXII. törvény 81. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32. § (8) bekezdését a 2010: CXLVII. törvény 84. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXII. törvény 81. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/A. §-t a 2010: CXLVII. törvény 85. §-a iktatta be.
[A 32/A. § (2) bekezdésének a 2012: CLXX. törvény 7. § (2) bekezdés a) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „27/A. §-a alapján” szövegrész helyébe a „27/A–27/C. §-a alapján” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 32/B. §-t a 2020: XXXI. törvény 75. §-a iktatta be.
A 32/C. §-t a 2020: CXXI. törvény 56. §-a iktatta be.
A 33. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 178. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (1) bekezdés a) pontja a 2020: CXXI. törvény 58. § 31. pontja és 59. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (1) bekezdés d) pontja a 2020: CXXI. törvény 58. § 31. pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (2) bekezdés b) pontját a 2009: CL. törvény 169. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 33.§ (3) bekezdése a 2000: CXXVIII. törvény 14.§-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (4) bekezdését a 2000: CXXVIII. törvény 14. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXXVII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (5) bekezdését a 2003: XIX. törvény 16. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 215. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 33. § (6) bekezdését újonnan a 2009: CIX. törvény 48. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XXI. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (7) bekezdését a 2013: XXI. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 33/A. §-t a 2003: XIX. törvény 17. §-a iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 48. § első (3) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (29) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2009. december 31. napján a jármű időszakos vizsgálata során közreműködésre jogosult műszaki vizsgabiztosok, személyek, szervek és szervezetek a 2009. december 31. napján fennálló feltételek mellett 2010. június 30-ig jogosultak a jármű időszakos vizsgálata során tanúsító szervezetként közreműködni a tényállás tisztázásában.
A 33/A. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 178. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. [A 33/A. § (1) bekezdésének a 2017: CLXXXVI. törvény 28. § k) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „9/B. § (1) bekezdés a)–f) pontjaiban” szövegrész helyébe a „9. § (1d) bekezdés a)–e) pontjában és 9. § (2) bekezdés d) pontjában” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 33/A. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 178. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33/B. §-t a 2009: CIX. törvény 48. § első (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 55. § (29) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2009. december 31. napján a jármű időszakos vizsgálata során közreműködésre jogosult műszaki vizsgabiztosok, személyek, szervek és szervezetek a 2009. december 31. napján fennálló feltételek mellett 2010. június 30-ig jogosultak a jármű időszakos vizsgálata során tanúsító szervezetként közreműködni a tényállás tisztázásában.
A 33/B. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 109. §-ával megállapított szöveg.
A 33/B. § (1) bekezdés b) pontja a 2020: XLIII. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.
A 33/B. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 179. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (2) bekezdését a 2004: XXIII. törvény 24. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (5) bekezdése a 2003: XIX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A VI. Fejezet címe a 2010: CXLVII. törvény 86. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (5) bekezdését újonnan a 2017: L. törvény 178. § (6) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2017. május 26.
A 35. § (6) bekezdését a 2020: CXXI. törvény 57. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2021. július 1.
A 36–39. §-t a 2004: XXIII. törvény 14. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 415. pontja.
A 40. § a 2007: LXXXII. törvény 11. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 41. § a 2006: CIX. törvény 10. § (4) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVII. törvény 109. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd a 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet, a 94/2018. (V. 22.) Korm. rendeletet, a 182/2022. (V. 24.) Korm. rendeletet.
A 41/A. §-t a 2009: CIX. törvény 48. § második (3) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2015: XXXV. törvény 15. §-a szerint módosított szöveg.
A 41/A. § e) pontját a 2013: LXXXVIII. törvény 40. §-a iktatta be, szövege a 2015: XXXV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 41/B. §-t a 2016: CIV. törvény 50. § (4) bekezdése iktatta be.
A 41/C. §-t a 2017: L. törvény 178. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: L. törvény 14. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 42. § a 2010: CLXXII. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § a) pontját a 2017: L. törvény 180. §-a hatályon kívül helyezte.
Lásd az 54/1999. ( XII. 28.) BM rendeletet.
Lásd a 29/2004. (VI. 16.) BM rendeletet.
A 43. §-t a 2010: CXLVII. törvény 86. §-a iktatta be, szövege a 2013: LXXXI. törvény 30. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (1) bekezdés c) pontja a 2015: LXX. törvény 5. § (2) bekezdésével megállaptott szöveg.
A 43. § (1) bekezdés e) pontját a 2016: CXLIV. törvény 16. §-a iktatta be, szövege a 2021: LIX. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (1) bekezdés f) pontját a 2021: LIX. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be.
A 43. § (3) bekezdés c) pontját a 2019: LXVII. törvény 77. §-a iktatta be.
A 43. § (3) bekezdés d) pontját a 2021: LIX. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.
A 43. § (3) bekezdés e) pontját a 2021: LIX. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás