1999. évi LXXXII. törvény
a Szellemi Tulajdon Világszervezetében létrejött Védjegyjogi Szerződés kihirdetéséről1
2007.01.01.
1. § Az Országgyűlés a Védjegyjogi Szerződést (a továbbiakban: Szerződés) e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezése 1998. augusztus 26-án megtörtént, ennek alapján a Szerződés a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1998. november 26-án lépett hatályba.)
2. § A Szerződés magyar nyelvű fordítása a következő:
A jelen Szerződés értelmezésében, ha kifejezetten másképpen nincs megjelölve:
(i) ,,Hivatal'' az a hatóság, amelyet a Szerződő Fél a védjegyek lajstromozásával megbízott;
(ii) ,,lajstromozás'' a védjegy ,,Hivatal'' által történő lajstromozását jelenti;
(iii) ,,bejelentés'' a lajstromozás iránti kérelmet jelenti;
(iv) a ,,személy''-re történő utalások mind a természetes, mind a jogi személyre vonatkozó utalást jelentik;
(v) a ,,jogosult'' azt a személyt jelenti, aki a védjegylajstromban a lajstromozás jogosultjaként szerepel;
(vi) a ,,védjegylajstrom'' a Hivatal által fenntartott adatgyűjteményt jelenti, amely magában foglalja az összes lajstromozást és az összes lajstromozás tekintetében bejegyzett összes adatot, függetlenül a hordozótól, amelyen ezeket az adatokat tárolják;
(vii) a ,,Párizsi Egyezmény'' az ipari tulajdon oltalmára létesült, Párizsban, 1883. március 20-án aláírt, felülvizsgált és módosított Párizsi Uniós Egyezményt jelenti;
(viii) a ,,Nizzai Osztályozás'' az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztályozására vonatkozó, Nizzában, 1957. június 15-én aláírt, felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás által létrehozott osztályozást jelenti;
(ix) a ,, Szerződő Fél'' a jelen Megállapodásban részes bármely tagállamot vagy kormányközi szervezetet jelenti;
(x) a ,,megerősítő okmányra'' történő utalások az elfogadó és a jóváhagyó okmányokat egyaránt magukban foglalják;
(xi) a ,,Szervezet'' a Szellemi Tulajdon Világszervezetét jelenti;
(xii) a ,,Főigazgató'' a Szervezet Főigazgatóját jelenti;
(xiii) a ,,Végrehajtási Szabályzat'' a jelen Megállapodás 17. Cikkében említett Végrehajtási Szabályzatot jelenti.
(1) a) A jelen Szerződést vizuálisan érzékelhető megjelölésekből álló védjegyekre kell alkalmazni, azzal a feltétellel, hogy csupán azok a Szerződő Felek kötelesek a jelen Szerződést háromdimenziós védjegyekre alkalmazni, amelyek az ilyen védjegyek lajstromozását engedélyezik.
b) A jelen Szerződés nem alkalmazható hologram védjegyekre és vizuálisan nem érzékelhető védjegyekre, különösen hangvédjegyekre és illatvédjegyekre.
(2) a) A jelen Szerződést az árukra vonatkozó védjegyekre (áruvédjegyek), vagy szolgáltatásokra vonatkozó védjegyekre (szolgáltatási védjegyek), vagy mind áru-, mind szolgáltatási védjegyekre alkalmazni kell.
b) A jelen Szerződés együttes védjegyekre, tanúsító védjegyekre és szavatossági jegyekre nem alkalmazható.
(1) a) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a bejelentés tartalmazza az alábbi adatok vagy kellékek némelyikét vagy valamennyiét:
(i) a lajstromozás iránti kérelmet;
(ii) a bejelentő nevét és címét;
(iii) annak az államnak a nevét, amelynek a bejelentő állampolgára, ha egyáltalán valamely állam állampolgára, annak az államnak a nevét, ahol lakóhelye van, ha van ilyen, és annak az államnak a nevét, ahol a bejelentőnek valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye van, ha van egyáltalán;
(iv) ha a bejelentő jogi személy, jogi személyiségének fajtáját és az államot, és ha ilyen van, ennek az államnak a területi egységét, amelynek jogszabályai szerint az említett jogi személyt létrehozták;
(v) ha a bejelentőnek képviselője van, a képviselő nevét és címét;
(vii) ha a bejelentő korábbi bejelentés elsőbbségét kívánja érvényesíteni, a korábbi bejelentés elsőbbségét igénylő nyilatkozatot, az elsőbbségi nyilatkozat alátámasztására szolgáló, a Párizsi Egyezmény 4. Cikke szerint megkövetelhető adatokkal és bizonyítékokkal együtt;
(viii) ha a bejelentő az áruk, illetve szolgáltatások kiállításon történő bemutatásából származó bármely oltalmat kívánja érvényesíteni, erre vonatkozó nyilatkozatot, az ilyen nyilatkozatot megalapozó, a Szerződő Fél jogszabályaiban előírt adatokkal együtt;
(ix) ha a Szerződő Fél Hivatala olyan írásjeleket (betűket és számokat) használ, amelyeket szabványosnak tekint, és ha a bejelentő kérése az, hogy a védjegyet szabványos írásjelekkel lajstromozzák és tegyék közzé, az erre vonatkozó nyilatkozatot;
(x) ha a bejelentő a védjegy megkülönböztető elemeként színt igényel, az erre vonatkozó nyilatkozatot, továbbá az igényelt szín vagy színek megnevezését vagy megnevezéseit, és minden egyes színnel kapcsolatban a védjegy azon lényeges részeinek megjelölését, amelyek ilyen színűek;
(xi) ha a védjegy háromdimenziós, erre vonatkozó nyilatkozatot;
(xii) védjegy egy vagy több reprodukcióját;
(xiii) a védjegy vagy a védjegy bizonyos részeinek transzliterációját;
(xiv) a védjegy vagy a védjegy bizonyos részeinek fordítását;
(xv) az áruk, illetve szolgáltatások nevét, amelyekre nézve a lajstromozást kérik, a Nizzai Osztályozás osztályai szerint csoportosítva, minden egyes csoport előtt és az osztályjelzetek rendjében megadva az említett osztályozás azon osztályjelzeteit, amelybe az áruk vagy szolgáltatások adott csoportja tartozik;
(xvii) nyilatkozatot a tervezett védjegyhasználatról, a Szerződő Fél jogszabályaiban előírtak szerint.
b) A bejelentő az a) pont (xvii) alpontjában említett, a tervezett védjegyhasználatról szóló nyilatkozat helyett vagy annak kiegészítéseként a védjegy tényleges használatáról nyilatkozatot és erre vonatkozó bizonyítékot nyújthat be a Szerződő Fél jogszabályaiban előírtak szerint.
c) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a bejelentéssel kapcsolatban a Hivatal számára illetékeket fizessenek.
(2) A bejelentés benyújtására vonatkozó követelmények tekintetében egyetlen Szerződő Fél sem utasíthatja el a bejelentést,
(i) ha a bejelentést papírhordozóra írva nyújtják be, ha azt a (3) bekezdés rendelkezésének fenntartásával, a Végrehajtási Szabályzatban előírt bejelentési űrlappal megegyező űrlapon nyújtják be, (ii) ha bármely Szerződő Fél megengedi, hogy Hivatalához az értesítéseket telefaxon továbbítsák, és a bejelentést ily módon továbbították is, amennyiben az ilyen értesítésből származó papírmásolat megegyezik – a (3) bekezdésben foglaltak fenntartásával – az (i) alpontban említett bejelentési űrlappal. (3) a) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a bejelentés a Hivatala által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén történjék. Ha a Hivatal egynél több nyelvet ismer el, a bejelentőtől megkövetelhető, hogy az adott Hivatal tekintetében alkalmazható egyéb nyelvi követelményt teljesítsen, feltéve, hogy nem követelhető egynél több nyelven történő bejelentés.
b) Az a) pont szerinti rendelkezés fenntartásával bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy az (1) bekezdés a) pontjának (xvii) alpontjában és b) pontjában említett nyilatkozatokat a bejelentő maga írja alá, még akkor is, ha képviselője van. (5) Egy és ugyanazon bejelentés vonatkozhat több árura, illetve szolgáltatásra, függetlenül attól, hogy ezek a Nizzai Osztályozás egy vagy több osztályába tartoznak.
(6) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy – amennyiben az (1) bekezdés a) pontjának (xvii) alpontja szerint nyilatkozatot nyújtottak be a tervezett védjegyhasználatra vonatkozóan – a bejelentő a Hivatalra irányadó jogszabályban előírt határidőn belül, a Végrehajtási Szabályzatban előírt minimum határidő fenntartásával nyújtsa be a védjegy tényleges használatára vonatkozóan az említett jogszabály által megkövetelt bizonyítékot. (7) Egyetlen Szerződő Fél sem követelheti meg, hogy az (1)–(4) és a (6) bekezdésben említettektől eltérő követelményeknek tegyenek eleget a bejelentés tekintetében. Különösen az alábbiak nem követelhetők a bejelentés ügyintézésének teljes ideje alatt: (i) cégbizonylat vagy a cégjegyzékről készült kivonat;
(ii) arra vonatkozó adat, hogy a bejelentő ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytat, továbbá erre vonatkozó bizonyíték benyújtása;
(iii) arra vonatkozó adat, hogy a bejelentő a bejelentésben felsorolt árukkal, illetve szolgáltatásokkal megegyező tevékenységet folytat, továbbá erre vonatkozó bizonyíték benyújtása;
(iv) arra vonatkozó bizonyíték benyújtása, hogy a védjegyet egy másik Szerződő Fél vagy a Párizsi Egyezmény olyan tagállama lajstromába jegyezték be, amely nem Szerződő Fél, kivéve, ha a bejelentő a Párizsi Egyezmény 6 quinquies Cikkének alkalmazását igényli.
(8) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy Hivatalához a bejelentés vizsgálata során bizonyítékot kelljen benyújtani, ha a Hivatal joggal kételkedik a bejelentésben foglalt bármely adat vagy kellék valódiságában.
Képviselet; levelezési cím
(1) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a Hivatala előtt folyó bármely eljárás céljaira képviselőként kijelölt bármely személy a Hivatala előtti eljárásra jogosult képviselő legyen.
(2) a) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a Hivatala előtt folyó bármely eljárásban bármely olyan személyt, akinek sem lakóhelye, sem valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nincs a Szerződő Fél területén, képviselő képviseljen.
b) Bármely Szerződő Fél, mindaddig, amíg nem követeli meg az a) pont szerinti képviseletet, megkövetelheti, hogy a Hivatala előtt folyó bármely eljárás céljaira bármely olyan személy, akinek a Szerződő Fél területén nincs sem lakóhelye, sem valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye, területén levelezési címmel rendelkezzen.
(3) a) Amennyiben egy Szerződő Fél megengedi vagy megköveteli, hogy a bejelentőt, a jogosultat vagy egyéb érdekelt személyt Hivatala előtt képviselő képviseljen, megkövetelheti, hogy a képviselőt külön okiratban (a továbbiakban: képviseleti meghatalmazás) hatalmazzák meg, amely feltünteti az esettől függően a bejelentő, a jogosult vagy más személy nevét és ezek aláírását.
b) A képviseleti meghatalmazás az abban azonosított egy vagy több bejelentésre, illetve egy vagy több lajstromozásra, vagy a meghatalmazó által megjelölt bármely kivétel fenntartásával, ugyanazon személy valamennyi létező és jövőbeni bejelentésére, illetve lajstromozására vonatkozhat.
c) A képviseleti meghatalmazás a képviselő meghatalmazását bizonyos cselekményekre korlátozhatja. Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy bármely képviseleti meghatalmazás, amely szerint a képviselő jogosult bejelentés visszavonására vagy lajstromozásról való lemondásra, erre vonatkozóan kifejezett utalást tartalmazzon.
d) Ha valamely közleményt az a személy nyújt be a Hivatalhoz, aki magát nevezi meg ebben képviselőként, de a Hivatal – a közlemény átvételekor – nincs az előírt képviseleti meghatalmazás birtokában, a Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a képviseleti meghatalmazást a Szerződő Fél által meghatározott határidőre nyújtsák be a Hivatalához, a Végrehajtási Szabályzatban előírt minimum határidő fenntartásával. Bármely Szerződő Fél rendelkezhet úgy, hogy amennyiben a képviseleti meghatalmazást a Hivatalhoz nem a Szerződő Fél által meghatározott határidőn belül nyújtják be, az illető személy részéről történő közlés hatálytalan.
e) A képviseleti meghatalmazás benyújtására és tartalmára vonatkozó követelmények tekintetében egyetlen Szerződő Fél sem tagadhatja meg a képviseleti meghatalmazás hatályát,
(i) ha a képviseleti meghatalmazást papírhordozóra írva, valamint a (4) bekezdésben foglaltak fenntartásával a Végrehajtási Szabályzatban előírt, a képviseleti meghatalmazásra vonatkozó űrlappal megegyező űrlapon nyújtják be; (ii) ha a Szerződő Fél megengedi, hogy Hivatalához az értesítéseket telefaxon továbbítsák, és a képviseleti meghatalmazást így továbbították, amennyiben az ilyen továbbításból származó papírmásolat – a (4) bekezdésben foglaltak fenntartásával – megegyezik az (i) alpontban említett, a képviseleti meghatalmazásra vonatkozó űrlappal. (4) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a képviseleti meghatalmazás a Hivatala által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén készüljön.
(5) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a Hivatal előtt folyó eljárás céljaira a képviselő által a Hivatalához küldött bármely értesítés tartalmazzon utalást a képviseleti meghatalmazásra, amelynek alapján a képviselő eljár.
(6) Egyetlen Szerződő Fél sem követelheti, hogy a (3)–(5) bekezdésben említettektől eltérő követelményeknek tegyenek eleget az említett bekezdésekben érintett kérdések tekintetében. (7) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy Hivatalához bizonyítékot kelljen benyújtani, ha ez a Hivatal jogosan kételkedik a (2)–(5) bekezdésben említett bármely közlésben foglalt bármely adat valódiságában.
(1) a) A b) pont és a (2) bekezdés fenntartásával bármely Szerződő Fél a bejelentés benyújtási napjaként azt a napot ismeri el, amikor a Hivatal a 3. Cikk (3) bekezdése szerint előírt nyelven az alábbi adatokat és kellékeket kézhez vette: (i) kifejezett vagy hallgatólagos utalás arra vonatkozóan, hogy védjegy lajstromozását kérik;
(ii) a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatok;
(iii) adatok, amelyek elegendőek a bejelentővel vagy képviselőjével, ha van ilyen, postai úton való kapcsolat felvételéhez;
(iv) a lajstromozni kért védjegy kellőképpen világos reprodukciója;
(v) az áruk, illetve szolgáltatások jegyzéke, amelyekre a lajstromozást kérik;
b) Bármely Szerződő Fél a bejelentés benyújtási napjaként elismerheti azt a napot, amikor a Hivatal csupán az a) pontban említett néhány, nem valamennyi, adatot és kelléket vette kézhez, vagy azokat a 3. Cikk (3) bekezdésében előírttól eltérő nyelven kapta kézhez. (2) a) Bármely Szerződő Fél rendelkezhet úgy, hogy nem ismeri el a benyújtási napot addig, amíg az előírt illetéket meg nem fizetik.
b) Bármely Szerződő Fél az a) pontban említett követelményt csak akkor alkalmazhatja, ha ezt a követelményt a jelen Szerződéshez való csatlakozás idején alkalmazzák.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos helyesbítések módozatait és az erre vonatkozó határidőket a Végrehajtási Szabályzatban kell rögzíteni. (4) Egyetlen Szerződő Fél sem követelheti, hogy az (1) és (2) bekezdésben említettektől eltérő követelményeknek tegyenek eleget a bejelentési nap tekintetében.
Egyetlen lajstromozás több osztályba tartozó árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozóan
Ha a Nizzai Osztályozás több áruosztályába tartozó árukat, illetve szolgáltatásokat egy és ugyanazon bejelentésbe foglalják, a bejelentésnek egy és ugyanazon lajstromozást kell eredményeznie.
A bejelentés és lajstromozás megosztása
(1) a) A több árura, illetve szolgáltatásra vonatkozó bármely bejelentés (a továbbiakban: alapbejelentés)
(i) legalább addig, amíg a Hivatal határozatot nem hoz a védjegy lajstromozásáról,
(ii) a Hivatal védjegyet lajstromozó határozata elleni bármely felszólalási eljárás során,
(iii) a védjegy lajstromozásával kapcsolatos határozattal szembeni bármely fellebbezési eljárás során
a bejelentő részéről vagy annak kérésére két vagy több bejelentésre (a továbbiakban: megosztott bejelentésekre) osztható oly módon, hogy az utóbbiak között az alapbejelentésben felsorolt árukat, illetve szolgáltatásokat felosztják. A megosztott bejelentések megtartják az alapbejelentés bejelentési napját és az elsőbbség kedvezményét, amennyiben ilyen van.
b) Bármely Szerződő Fél, az a) pontban foglaltak fenntartásával, a bejelentés megosztásával kapcsolatos követelményeket szabadon állapítja meg, beleértve az illetékfizetést is.
(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a lajstromozás megosztása tekintetében. Az ilyen megosztás megengedhető (i) bármely olyan eljárás során, amelyben a lajstromozás érvényességét a Hivatal előtt harmadik fél vitatja;
(ii) a Hivatal által a korábbi eljárásokban hozott határozattal szembeni bármely fellebbezési eljárás során, feltéve, hogy a Szerződő Fél kizárhatja a lajstromozások megosztásának lehetőségét, ha jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy harmadik fél számára lehetőség van a védjegy lajstromozása elleni felszólalásra, a védjegy lajstromozása előtt.
(1) Ha a Szerződő Fél Hivatala részére szóló értesítés papírhordozón van és megkövetelik az aláírást, bármely Szerződő Fél
(i) elfogadhatja, a (iii) alpont fenntartásával, a kézírásos aláírást;
(ii) a kézírásos aláírás helyett megengedheti az aláírás egyéb formáját is, mint pl. nyomtatott vagy bélyegzett aláírás vagy pecsét használata;
(iii) megkövetelheti – ha az értesítést aláíró természetes személy a Szerződő Fél állampolgára és az ilyen személy lakóhelye ennek területén van –, hogy pecsétet használjanak kézírásos aláírás helyett;
(iv) pecsét használata esetén megkövetelheti, hogy legyen mellette annak a természetes személynek az írásjelekkel megjelölt neve is, akinek a pecsétjét használják.
(2) a) Ha bármely Szerződő Fél megengedi, hogy Hivatalához az értesítéseket telefaxon továbbítsák, az értesítést aláírásnak kell tekinteni, ha a telefaxon érkezett, kinyomtatott példányon az aláírás reprodukciója, vagy a pecsét reprodukciója megjelenik annak a természetes személynek az írásjelekkel megjelölt nevével együtt – ha ezt az (1) bekezdés (iv) alpontja alapján megkövetelik –, akinek a pecsétjét használják. b) Az a) pontban említett Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a papírt, amelynek reprodukcióját telefaxon továbbították, nyújtsák be meghatározott időn belül Hivatalához, a Végrehajtási Szabályzatban előírt minimum határidő fenntartásával.
(3) Ha bármely Szerződő Fél lehetővé teszi, hogy az értesítéseket Hivatalához elektronikus eszközök útján továbbítsák, meg kell vizsgálnia az aláírt értesítést, vajon az utóbbi azonosítja-e az elektronikus eszköz révén továbbított értesítés feladóját, az általa előírtak szerint.
(4) Egyetlen Szerződő Fél sem követelheti meg az előző bekezdésben említett bármely aláírás vagy egyéb módon történő önazonosítás tanúsítását, közjegyzői okirati vagy egyéb hitelesítését, kivéve, ha a Szerződő Fél jogszabályai így rendelkeznek, és az aláírás a lajstromozásról történő lemondásra vonatkozik.
Áruk, illetve szolgáltatások osztályozása
(1) A Hivatal által eszközölt valamennyi lajstromozásnak és bejelentésre, illetve lajstromozásra vonatkozó bármely közzétételnek, amely árukat, illetve szolgáltatásokat jelöl meg, fel kell tüntetnie az áruk, illetve szolgáltatások nevét a Nizzai Osztályozás áruosztályai szerint csoportosítva, és mindegyik csoport előtt az osztályjelzetek rendjében fel kell tüntetni az említett osztályozás azon osztályjelzetét, amelybe az áruk vagy szolgáltatások adott csoportja tartozik.
(2) a) Az árukat, illetve szolgáltatásokat nem kell egymáshoz hasonlónak tekinteni azon az alapon, hogy a Hivatal által eszközölt bármely lajstromozásban vagy közzétételben a Nizzai Osztályozás ugyanazon osztályába tartoznak.
b) Az árukat, illetve szolgáltatásokat nem kell egymástól eltérőnek tekinteni azon az alapon, hogy a Hivatal által eszközölt bármely lajstromozásban vagy közzétételben a Nizzai Osztályozás különböző osztályaiba tartoznak.
(1) a) Ha a jogosult személyében nem történt változás, de neve, illetve címe megváltozik, bármely Szerződő Félnek el kell fogadnia a változásnak a Hivatal védjegylajstromába történő bejegyzése iránti kérelmet, ha azt a jogosult vagy képviselője által aláírt értesítés tartalmazza, amelyben megadják a vonatkozó lajstromozás lajstromszámát és a bejegyzendő változást. A kérelem benyújtására vonatkozó követelmények tekintetében egyetlen Szerződő Fél sem utasítja el a kérelmet,
(i) ha a kérelmet papírhordozóra írva nyújtják be, amennyiben azt, a c) pontban foglaltak fenntartásával, a Végrehajtási Szabályzatban előírt kérelem űrlapjával megegyező űrlapon nyújtják be;
(ii) ha a Szerződő Fél megengedi, hogy Hivatalához az értesítéseket telefaxon továbbítsák, és a kérelmet így továbbították, amennyiben az ilyen továbbításból származó papírmásolat, a c) pontban foglaltak fenntartásával, megegyezik az (i) alpontban említett kérelem űrlapjával.
b) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a kérelemben adják meg
(i) a jogosult nevét és címét;
(ii) ha a jogosultnak képviselője van, a képviselő nevét és címét;
(iii) ha a jogosultnak levelezési címe van, az ilyen címet.
c) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a kérelem a Hivatala által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén készüljön.
d) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a kérelemmel kapcsolatban a Hivatal számára illetéket fizessenek.
e) Egyetlen kérelem elegendő még akkor is, ha a változás egynél több lajstromozásra vonatkozik, feltéve, hogy az összes vonatkozó lajstromozás lajstromszámát a kérelemben megadják.
(2) Ha a változás bejelentésre vagy bejelentésekre, vagy mind bejelentésre, illetve bejelentésekre, mind lajstromozásra, illetve lajstromozásokra vonatkozik, az (1) bekezdést kell megfelelően alkalmazni, feltéve, hogy – ha a szóban forgó bejelentést bejelentési számmal még nem látták el, vagy a bejelentő vagy képviselője számára az még nem ismert –, a kérelem más módon azonosítja ezt a bejelentést a Végrehajtási Szabályzat szerint. (3) A képviselő – amennyiben van ilyen – nevének vagy címének változására és a levelezési címre – ha van ilyen – vonatkozó bármely változásra az (1) bekezdést megfelelően kell alkalmazni. (4) Egyetlen Szerződő Fél sem kívánhatja meg, hogy az (1)–(3) bekezdésben említettektől eltérő követelményeknek tegyenek eleget az ebben a Cikkben említett kérelem tekintetében. Különösen nem követelhető meg a változásra vonatkozó semmiféle igazoló irat benyújtása. (5) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy Hivatalához bizonyítékot kelljen benyújtani, ha az jogosan kételkedik a kérelemben foglalt bármely adat valódiságában.
Változás a jogosult személyében
(1) a) Ha a jogosult személyében változás történt, mindegyik Szerződő Fél elfogadja, hogy a változásnak a Hivatal által, annak védjegylajstromába történő bejegyzése iránti kérelmet értesítésbe foglalják, amelyet a jogosult vagy képviselője, vagy az a személy, aki a jogosultságot megszerezte (a továbbiakban: új jogosult) vagy annak képviselője ír alá, és amelyben megjelölik a vonatkozó lajstromozás lajstromszámát és a bejegyzendő változást. A kérelem benyújtására vonatkozó követelmények tekintetében egyetlen Szerződő Fél sem utasíthatja el a kérelmet,
(i) ha a kérelmet papírhordozóra írva nyújtják be, amennyiben azt, a (2) bekezdés a) pontjának fenntartásával, a Végrehajtási Szabályzatban előírt űrlappal megegyező formában nyújtották be; (ii) ha a Szerződő Fél megengedi, hogy Hivatalához az értesítéseket telefaxon továbbítsák, és a kérelmet így továbbították, amennyiben az ilyen továbbításból származó papírmásolat, a (2) bekezdés a) pontjának fenntartásával, megegyezik az (i) alpontban említett kérelem űrlapjával. b) Ha a jogosult személyében történt változás szerződés eredménye, bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a kérelemben ezt a tényt tüntessék fel, és a kérelemhez a kérelmező választása szerint az alábbiak egyikét csatolják:
(i) a szerződés másolatát, amely másolattal kapcsolatban az eredeti szerződéssel való megegyezést igazoló közjegyzői vagy egyéb más illetékes állami hatósági hitelesítés követelhető meg;
(ii) a jogosult személyében történt változást bemutató szerződés kivonatát, amellyel kapcsolatban közjegyző vagy más illetékes állami hatóság általi hitelesítés követelhető meg, hogy az a szerződés hű kivonata;
(iii) nem hitelesített átruházási bizonylatot a Végrehajtási Szabályzat által előírt formában és tartalommal, mind a jogosult, mind az új jogosult aláírásával ellátva;
(iv) nem hitelesített átruházási okiratot a Végrehajtási Szabályzat által előírt formában és tartalommal, mind a jogosult, mind az új jogosult aláírásával ellátva.
c) Ha a jogosult személyében történt változás cégösszeolvadásból származik, bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a kérelem ezt a tényt rögzítse, és csatolják hozzá az illetékes hatóságtól származó és az összeolvadást bizonyító okirat másolatát, mint például a cégjegyzékkivonat másolatát, és hogy ezt a másolatot a kiállító hatóság, vagy közjegyző, vagy bármely más illetékes állami hatóság hitelesítse, hogy az eredeti okirattal megegyezik.
d) Ha a több közös jogosult közül egynek vagy többnek, de nem mindegyiknek a személyében szerződés vagy cégösszeolvadás folytán változás történik, bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a közös jogosultak bármelyike, akinek tekintetében a jogosult személyében nincs változás, általa aláírt iratban adja kifejezett beleegyezését a jogosult személyében történt változáshoz.
e) Ha a jogosult személyében történt változás nem szerződésből vagy cégösszeolvadásból származik, hanem jogalapja más, például jogi eljárás vagy bírói határozat, bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a kérelem ezt a tényt rögzítse, és csatolják hozzá a változást bizonyító okirat másolatát és azt, hogy ez a másolat, mint az eredeti okirattal egyező, az okiratot kiállító hatóság, vagy közjegyző, vagy egyéb más illetékes állami hatóság által hitelesítve legyen.
f) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a kérelem jelölje meg:
(i) a jogosult nevét és címét;
(ii) az új jogosult nevét és címét;
(iii) annak az államnak a nevét, amelynek az új jogosult az állampolgára, ha egyáltalán bármely állam állampolgára, annak az államnak a nevét, ahol az új jogosult lakóhelye van, ha van ilyen, és annak az államnak a nevét, ahol az új jogosultnak valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye van, ha van egyáltalán;
(iv) ha az új jogosult jogi személy, e jogi személy jellegét, az államot, és ha van ilyen, ezen államnak azt a területi egységét, amelynek jogszabályai szerint az említett jogi személyt létrehozták;
(v) ha a jogosultnak képviselője van, a képviselő nevét és címét;
(vi) ha a jogosultnak levelezési címe van, az ilyen címet;
(vii) ha az új jogosultnak képviselője van, a képviselő nevét és címét;
(viii) ha az új jogosulttól megkövetelik, hogy a 4. Cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti levelezési címmel rendelkezzen, az ilyen címet. g) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a kérelemmel kapcsolatban a Hivatal számára illetéket fizessenek.
h) Egyetlen kérelem elegendő, még akkor is, ha a változás egynél több lajstromozásra vonatkozik, feltéve, hogy a jogosult és az új jogosult mindegyik lajstromozás tekintetében azonos, és hogy az összes vonatkozó lajstromozás lajstromszámát a kérelemben megadják.
i) Ha a jogosult személyében történt változás nem terjed ki a jogosult lajstromozásában felsorolt összes árura, illetve szolgáltatásra, és az alkalmazható jog megengedi az ilyen változás bejegyzését, a Hivatalnak külön lajstromozást kell készítenie az olyan árukra, illetve szolgáltatásokra, amelyek tekintetében a jogosult személyében változás történt.
(2) a) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy az (1) bekezdésben említett kérelem, átruházási bizonylat vagy átruházási irat a Hivatal által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén készüljön. b) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy – amennyiben az (1) bekezdés b) pontjának (i) és (ii) alpontjában, valamint c) és e) pontjaiban említett iratok nem a Hivatala által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén állnak rendelkezésre –, a kérelemhez csatolni kelljen a kért irat fordítását vagy hitelesített fordítását a Hivatala által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén. (3) Az (1) és a (2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni, ha a jogosult személyében történt változás bejelentésre vagy bejelentésekre, vagy mind bejelentésre és bejelentésekre, vagy mind lajstromozásra és lajstromozásokra vonatkozik, feltéve, hogy – amennyiben a vonatkozó bejelentést bejelentési számmal még nem látták el, vagy a bejelentő vagy képviselője számára az még nem ismert –, a kérelem más módon azonosítja ezt a bejelentést a Végrehajtási Szabályzat szerint. (4) Egyetlen Szerződő Fél sem kívánhatja meg, hogy az (1)–(3) bekezdésben említettektől eltérő követelményeknek tegyenek eleget az ebben a Cikkben említett kérelem tekintetében. Különösen nem követelhetők meg az alábbiak: (i) az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak fenntartásával a cégjegyzékre vonatkozó bármely igazolás vagy abból származó kivonat benyújtása; (ii) az ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytató új jogosult megjelölése, továbbá erre vonatkozó bizonyíték benyújtása;
(iii) a tevékenységet folytató új jogosult megjelölése a jogosult személyében történt változás által érintett áruknak, illetve szolgáltatásoknak megfelelően, továbbá bármelyikre vonatkozó bizonyíték benyújtása;
(iv) annak feltüntetése, hogy a jogosult üzletét vagy vonatkozó üzleti tevékenységét teljes egészében vagy részben az új jogosultra ruházta át, továbbá bármelyikre vonatkozóan bizonyíték benyújtása.
(5) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy az (1) bekezdés c) vagy e) pontjának alkalmazása során Hivatalához bizonyítékot vagy további bizonyítékokat nyújtsanak be, ha jogosan kételkedik a jelen Cikkben említett kérelemben vagy bármely iratban foglalt bármely adat valódiságában.
(1) a) A bejelentésben vagy a Hivatalhoz továbbított kérelemben előforduló, a védjegylajstromban, illetve a Hivatal által eszközölt bármely közzétételben megjelenő hiba kijavítása iránti kérelmet bármely Szerződő Fél elfogadja, ha azt a jogosult vagy képviselője aláírja, és megadja a vonatkozó lajstromozás lajstromszámát, a kijavítandó hibát és a bejegyzendő javítást. A kérelem benyújtására vonatkozó követelmények tekintetében egyetlen Szerződő Fél sem utasíthatja el a kérelmet,
(i) ha a kérelmet papírhordozóra írva nyújtják be, amennyiben azt, a c) pont fenntartásával, a Végrehajtási Szabályzatban előírt űrlappal megegyező formában nyújtották be,
(ii) ha a Szerződő Fél megengedi, hogy Hivatalához az értesítéseket telefaxon továbbítsák, és a kérelmet így továbbították, amennyiben az ilyen továbbításból származó papírmásolat, a c) pont fenntartásával, megegyezik az (i) alpontban említett kérelem űrlapjával.
b) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a kérelemben adják meg
(i) a jogosult nevét és címét;
(ii) ha a jogosultnak képviselője van, a képviselő nevét és címét;
(iii) ha a jogosultnak levelezési címe van, az ilyen címet.
c) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a kérelem a Hivatala által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén készüljön.
d) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a kérelemmel kapcsolatban a Hivatal számára illetéket fizessenek.
e) Elegendő egyetlen kérelem még akkor is, ha a kijavítás ugyanazon személy egynél több lajstromozására vonatkozik, feltéve, hogy a hiba és a kért kijavítás mindegyik lajstromozás tekintetében ugyanaz, és hogy az összes vonatkozó lajstromozás lajstromszámát a kérelemben megadják.
(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, ha a hiba bejelentésre vagy bejelentésekre, vagy mind bejelentésre és bejelentésekre, vagy mind lajstromozásra és lajstromozásokra vonatkozik, feltéve, hogy – amennyiben a vonatkozó bejelentést bejelentési számmal még nem látták el, vagy a bejelentő vagy képviselője számára az még nem ismert –, a kérelem másként azonosítja ezt a bejelentést Végrehajtási Szabályzat szerint. (3) Egyetlen Szerződő Fél sem kívánhatja, hogy az (1) és (2) bekezdésben említettektől eltérő követelményeknek tegyenek eleget a jelen Cikkben említett kérelem tekintetében. (4) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy Hivatalához bizonyítékot kelljen benyújtani, ha jogosan kételkedik abban, hogy az állítólagos hiba valójában hiba-e.
(5) Bármely Szerződő Fél Hivatala saját hibáit hivatalból vagy kérelemre, illeték kirovása nélkül kijavítja.
(6) Egyetlen Szerződő Fél sem kötelezhető arra, hogy az (1), (2) és (5) bekezdést alkalmazza bármely olyan hibára, amely jogszabályai szerint nem javítható.
Oltalmi idő és a lajstromozás megújítása
(1) a) Bármely Szerződő Fél a lajstromozás megújításához kérelem benyújtását írhatja elő, továbbá, hogy az ilyen kérelem az alábbi adatok közül néhányat vagy valamennyit tüntesse fel:
(i) annak megjelölését, hogy a megújítást kérik;
(ii) a jogosult nevét és címét;
(iii) a vonatkozó lajstromozás lajstromszámát;
(iv) a Szerződő Fél választása szerint azon bejelentés bejelentési napját, mely a vonatkozó lajstromozás eredménye vagy a vonatkozó lajstromozás lajstromozási napját;
(v) ha a jogosultnak képviselője van, a képviselő nevét és címét;
(vi) ha a jogosultnak levelezési címe van, az ilyen címet;
(vii) ha a Szerződő Fél megengedi, hogy a lajstromozás megújítása csupán néhány olyan árura, illetve szolgáltatásra nézve történjék meg, amelyeket a védjegylajstromba bejegyeztek és ilyen megújítást kértek, azoknak a bejegyzett áruknak, illetve szolgáltatásoknak nevét, amelyekre vonatkozóan a megújítást kérik, vagy azoknak a bejegyzett áruknak, illetve szolgáltatásoknak nevét, amelyekre vonatkozóan a megújítást nem kérik, a Nizzai Osztályozás osztályjelzetei szerint csoportosítva, mindegyik csoport előtt megadva az említett osztályozás azon osztályjelzetét, amelybe az áruk vagy szolgáltatások ezen csoportja tartozik;
(viii) ha a Szerződő Fél megengedi, hogy a megújítási kérelmet más személy nyújtsa be, mint a jogosult vagy annak képviselője, és a kérelmet ilyen személy nyújtja be, ennek a személynek a nevét és a címét;
(ix) a jogosult vagy képviselőjének aláírását, vagy a (viii) alpont esetében az ebben az alpontban említett személyek aláírását.
b) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a megújítási kérelemmel kapcsolatban a Hivatal számára illetéket fizessenek. Ha az illetéket az első lajstromozási időszakra vagy bármely megújítási időszak tekintetében megfizették, nem követelhető további illetékfizetés a lajstromozás fenntartásához ezen időtartam tekintetében. A használatról szóló nyilatkozat, illetve az erre vonatkozó bizonyíték benyújtásához kapcsolódó illetékeket nem kell figyelembe venni, mint a lajstromozás fenntartására vonatkozóan előírt fizetéseket, e bekezdés céljaira és ezeket a jelen bekezdés nem érinti.
c) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a megújítási kérelmet a Hivatalhoz a Szerződő Fél jogszabályaiban meghatározott határidőre nyújtsák be és a b) pontban említett illetéket fizessék be, a Végrehajtási Szabályzatban előírt minimum határidők fenntartásával.
(2) A megújítási kérelem benyújtására vonatkozó követelmények tekintetében egyetlen Szerződő Fél sem utasíthatja el a kérelmet,
(i) ha a kérelmet papírhordozóra írva nyújtják be, amennyiben azt, a (3) bekezdés fenntartásával, a Végrehajtási Szabályzatban előírt kérelem űrlapjával megegyező formában nyújtották be, (ii) ha a Szerződő Fél megengedi, hogy Hivatalához az értesítéseket telefaxon továbbítsák, és a kérelmet így továbbították, amennyiben az ilyen továbbításból származó papírmásolat, a (3) bekezdés fenntartásával, megegyezik az (i) alpontban említett kérelem űrlapjával. (3) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a megújítási kérelem a Hivatala által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén készüljön.
(4) Egyetlen Szerződő Fél sem kívánhatja meg, hogy az (1)–(3) bekezdésben említettektől eltérő követelményeknek tegyenek eleget a megújítási kérelem tekintetében. Különösen nem követelhetők meg az alábbiak: (i) a védjegy reprodukciója vagy egyéb azonosítása;
(ii) bizonyíték benyújtása arra vonatkozóan, hogy a védjegyet bármely egyéb Szerződő Fél védjegylajstromába bejegyezték, vagy lajstromozását megújították;
(iii) a védjegy használatáról szóló nyilatkozat, illetve bizonyíték benyújtása.
(5) Bármely Szerződő Fél megkövetelheti, hogy Hivatalához bizonyítékot kelljen benyújtani a megújítási kérelem vizsgálata során, ha ez a Hivatal jogosan kételkedik a megújítási kérelemben foglalt adatok vagy kellékek valódiságában.
(6) A Szerződő Felek egyetlen Hivatala sem végezhet érdemi vizsgálatot a megújítás eszközlésének céljaira.
(7) A lajstromozás kezdeti időtartama és minden egyes megújítási időszak tartama 10 év.
Nyilatkozattétel tervezett elutasítás esetén
A 10–13. Cikk szerinti bejelentést vagy kérelmet a Hivatal nem utasíthatja el teljesen vagy részben anélkül, hogy a bejelentőnek vagy – az esettől függően – a kérelmező félnek ne adna lehetőséget a tervezett elutasítással kapcsolatban elfogadható időn belüli nyilatkozattételre.
A Párizsi Egyezményben foglalt rendelkezések betartásának kötelezettsége
Valamennyi Szerződő Félnek be kell tartania a Párizsi Egyezménynek a védjegyekre vonatkozó rendelkezéseit.
Valamennyi Szerződő Félnek lajstromoznia kell a szolgáltatási védjegyeket, és az ilyen védjegyekre alkalmazniuk kell a Párizsi Egyezménynek a védjegyekre vonatkozó rendelkezéseit.
(1) a) A jelen Szerződéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat szabályokat tartalmaz
(i) olyan kérdésekben, amelyekről a jelen Szerződés kifejezetten az ,,ahogyan azt a Végrehajtási Szabályzat előírja'' rendelkezést tartalmazza;
(ii) bármely, a jelen Szerződés rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban hasznos részletkérdésről;
(iii) bármely ügyintézési követelményről, kérdésről vagy eljárásról.
b) A Végrehajtási Szabályzat tartalmazza a nemzetközi űrlapmintákat is.
(2) A jelen Szerződés és a Végrehajtási Szabályzat közötti ütközés esetén az előbbinek van elsőbbsége.
Felülvizsgálat; jegyzőkönyvek
(1) A jelen Szerződést diplomáciai értekezlet vizsgálhatja felül.
(2) A védjegyjog harmonizációjának továbbfejlesztése céljából diplomáciai értekezlet jegyzőkönyveket fogadhat el, amennyiben ezek a jegyzőkönyvek nem ütköznek e Szerződés rendelkezéseivel.
A Szerződésben való részvétel feltételei
(1) E Szerződést a következők írhatják alá, továbbá ahhoz a (2) és a (3) bekezdés és a 20. Cikk (1) és (3) bekezdése rendelkezéseinek fenntartásával, az alábbiak csatlakozhatnak: (i) a Szervezet bármely tagállama, amelyre vonatkozóan saját Hivatalánál lajstromozhatók védjegyek;
(ii) bármely kormányközi szervezet, amely olyan Hivatalt tart fenn, amelynél a kormányközi szervezetet létrehozó szerződés területére kiterjedő hatállyal védjegyek lajstromozhatók valamennyi tagállamra vonatkozóan vagy azon tagállamok vonatkozásában, amelyeket ilyen célra a megfelelő bejelentésben megjelölnek, feltéve, hogy a kormányközi szervezet összes tagállama a Szervezet tagja;
(iii) a Szervezet bármely tagállama, amelynek tekintetében védjegyek csak másik meghatározott olyan állam Hivatalán keresztül lajstromozhatók, amely a Szervezet tagja;
(iv) a Szervezet bármely tagállama, amelynek tekintetében védjegyek csak olyan kormányközi szervezet által fenntartott Hivatalon keresztül lajstromozhatók, amelynek ez az állam tagja;
(v) a Szervezet bármely tagállama, amelynek tekintetében védjegyek csak a Szervezet tagállamai egy csoportjának közös Hivatalán keresztül lajstromozhatók.
(i) megerősítési okmányát, ha a jelen Szerződést aláírta;
(ii) csatlakozási okmányát, ha a jelen Szerződést nem írta alá.
(3) a) A b) pont fenntartásával a megerősítő vagy csatlakozási okmány érvényes letétbe helyezési napja
(ii) kormányközi szervezet esetében az a nap, amelyen e kormányközi szervezet okmányát letétbe helyezték;
(iii) az (1) bekezdés (iii) alpontjában említett állam esetében az a nap, amelyen az alábbi feltétel teljesült: ezen állam okmányát letétbe helyezték és a másik, meghatározott állam okmányát letétbe helyezték; (iv) az (1) bekezdés (iv) alpontjában megjelölt állam esetében a (ii) alpont szerint elfogadható nap; (v) az (1) bekezdés (v) alpontjában említett országcsoport tagállama esetében az a nap, amelyen a csoport összes tagállamának okmányait letétbe helyezték. b) Egy állam bármely megerősítő vagy csatlakozási okmányához (a továbbiakban: okmány) csatolható a letétbe helyezést attól függővé tevő nyilatkozat, hogy egy, a csatlakozásra alkalmas, név szerint megnevezett másik állam vagy egy kormányközi szervezet okmányát, vagy két másik állam, vagy egy másik állam és egy kormányközi szervezet okmányait szintén letétbe helyezték. Az ilyen nyilatkozatot tartalmazó okmány azon a napon tekintendő letétbe helyezettnek, amelyen a nyilatkozatban megjelölt feltétel teljesült. Ha azonban a magában a nyilatkozatban megnevezett bármely okmány letétbe helyezésével egyidejűleg az említettek ilyen értelmű nyilatkozatot tettek, ez az okmány azon a napon tekintendő letétbe helyezettnek, amelyen az utóbbi nyilatkozatban megnevezett feltétel teljesült.
c) A b) pont szerint tett nyilatkozat bármikor, teljes egészében vagy részben visszavonható. Bármely ilyen visszavonás azon a napon lép hatályba, amelyen a visszavonásról szóló értesítést a Főigazgató kézhez vette.
A megerősítések és csatlakozások
hatálybalépésének napja
(1) A jelen Cikk céljaira csak azok a megerősítő vagy csatlakozási okmányok vehetők figyelembe, amelyeket a 19. Cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok helyeznek letétbe, és amelyek a 19. Cikk (3) bekezdése szerint érvényes nappal rendelkeznek. (2) A jelen Szerződés három hónappal azt követően lép hatályba, hogy öt állam letétbe helyezte megerősítő vagy csatlakozási okmányát.
(3) A (2) bekezdésben nem érintett bármely jogalany vonatkozásában azt a napot követő három hónap elteltével lép hatályba a Szerződés, amely napon megerősítő vagy csatlakozási okmányát letétbe helyezte.
(1) Bármely állam vagy kormányközi szervezet fenntartás révén kijelentheti, hogy a 2. Cikk (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak ellenére a 3. Cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az 5., 7., 11. és 13. Cikk rendelkezéseit nem fogja alkalmazni társított védjegyekre, defenzív védjegyekre vagy származtatott védjegyekre. Az ilyen fenntartásban pontosan meg kell jelölni a fenti rendelkezések közül azokat, amelyekre a fenntartás vonatkozik. (2) Az (1) bekezdés szerinti bármely fenntartást annak az államnak vagy kormányközi szervezetnek a jelen Szerződésre vonatkozó megerősítő vagy csatlakozási okmányához csatolt nyilatkozatban kell megtenni, amelyik e fenntartással él. (3) Az (1) bekezdés szerinti bármely fenntartás bármikor visszavonható. (4) Az (1) bekezdés szerint megengedett fenntartásokon kívül a jelen Szerződéssel kapcsolatban egyéb fenntartással nem lehet élni.
(1) a) Bármely állam vagy kormányközi szervezet kijelentheti, hogy – a 3. Cikk (5) bekezdésének rendelkezései ellenére – csak olyan áruk vagy szolgáltatások tekintetében nyújtható be Hivatalához bejelentés, amelyek a Nizzai Osztályozás egyetlen osztályába tartoznak. b) Bármely állam vagy kormányközi szervezet kijelentheti, hogy – a 6. Cikk rendelkezései ellenére – ha a Nizzai Osztályozás több osztályába tartozó árukat, illetve szolgáltatásokat egy és ugyanazon bejelentésbe foglalták, az ilyen bejelentés a védjegylajstromban két vagy több lajstromozást eredményez, feltéve, hogy az így keletkező minden egyes lajstromozás utalást tartalmaz az említett bejelentésből származó összes többi lajstromozásra.
c) Bármely állam vagy kormányközi szervezet, amely az a) pont szerinti nyilatkozatot tette, kijelentheti, hogy – a 7. Cikk (1) bekezdésének rendelkezése ellenére – semmilyen bejelentés nem osztható meg. (2) Bármely állam vagy kormányközi szervezet kijelentheti, hogy – a 4. Cikk (3) bekezdése b) pontjának rendelkezései ellenére – a képviseleti meghatalmazás csak egy bejelentésre vagy lajstromozásra vonatkozhat. (3) Bármely állam vagy kormányközi szervezet kijelentheti, hogy – a 8. Cikk (4) bekezdésének rendelkezései ellenére – megkövetelhető a meghatalmazás aláírásának vagy bármely bejelentés bejelentő által történt aláírásának igazolása, közjegyzői hitelesítése vagy egyéb tanúsítása. (5) Bármely állam vagy kormányközi szervezet kijelentheti, hogy – a 13. Cikk (4) bekezdésének (iii) alpontja rendelkezései ellenére – megújítás esetén megköveteli a védjegy használatára vonatkozó nyilatkozat, illetve bizonyíték benyújtását. (6) Bármely állam vagy kormányközi szervezet kijelentheti, hogy – a 13. Cikk (6) bekezdésének rendelkezései ellenére – Hivatala a szolgáltatásokra vonatkozó lajstromozás első megújítása alkalmával elvégezheti az ilyen lajstromozás érdemi vizsgálatát, feltéve, hogy ez a vizsgálat az ilyen állam vagy szervezet azon jogszabályának hatálybalépését követő hat hónapos időszak során benyújtott bejelentéseken alapuló többszörös lajstromozás kiküszöbölésére korlátozódik, amely – a jelen Szerződés hatálybalépése előtt – bevezette a szolgáltatási védjegyek lajstromozásának lehetőségét. (7) a) Egy állam vagy kormányközi szervezet csak akkor tehet az (1)–(6) bekezdés szerinti nyilatkozatot, ha a jelen Szerződésre vonatkozó megerősítési vagy csatlakozási okmánya letétbe helyezésének időpontjában saját jogának további alkalmazása – ilyen nyilatkozat nélkül – ellentétes lenne a jelen Szerződés idevágó rendelkezéseivel. b) Az (1)–(6) bekezdés szerinti bármely nyilatkozatot csatolni kell a nyilatkozatot tevő államnak vagy kormányközi szervezetnek a jelen Szerződésre vonatkozó megerősítési vagy csatlakozási okmányához. (8) a) A c) pontban foglaltak fenntartásával bármely olyan nyilatkozat, amelyet az (1)–(6) bekezdés szerint olyan állam tett, mely az ENSZ Közgyűlése kialakított gyakorlatának megfelelően fejlődő országnak minősül, vagy olyan kormányközi szervezet, melynek minden egyes tagja ilyen állam, hatályát veszti a jelen Szerződés hatálybalépésének napjától számított nyolcéves időszak végén. b) A c) pontban foglaltak fenntartásával bármely olyan nyilatkozat, amelyet az (1)–(6) bekezdés szerint olyan állam tett, mely nem az a) pontban hivatkozott állam vagy egy olyan kormányközi szervezet, mely nem az a) pontban hivatkozott kormányközi szervezet, hatályát veszti a jelen szerződés hatálybalépésének napjától számított hatéves időszak végén. c) Ha az (1)–(6) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem vonták vissza a (7) bekezdés c) pontja szerint, vagy az az a) vagy a b) pont szerint nem vesztette hatályát 2004. október 28-a előtt, a nyilatkozat 2004. október 28-án hatályát veszti. (9) 1999. december 31-ig bármely olyan állam, amely a jelen Szerződés elfogadásának időpontjában az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi (Párizsi) Unió tagja anélkül, hogy a Szervezet tagja lenne, a 19. Cikk (1) bekezdésének (i) alpontjában foglaltak ellenére a jelen Szerződés részese lehet, ha saját Hivatalánál védjegyek lajstromozhatók.
(1) Bármely Szerződő Fél felmondhatja a jelen Szerződést a Főigazgatóhoz intézett közléssel.
(2) A felmondás egy évvel azután lép hatályba, ahogy a Főigazgató a közlést kézhez vette. A felmondás nem érinti a jelen Szerződés alkalmazását a felmondó Szerződő Fél tekintetében az említett egyéves időszak lejártakor függőben lévő bejelentés vagy lajstromozott védjegy vonatkozásában, azonban a felmondó félnek nem kell a jelen Szerződést alkalmaznia az olyan lajstromozásra, amelynek megújítása az említett egyéves időszak lejárta után esedékes.
A Szerződés nyelvei; aláírás
(1) a) A jelen Szerződést angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven készült egyetlen eredeti példányban kell aláírni; az összes szöveg egyaránt hiteles.
b) A Szerződő Fél kérésére az a) pontban nem említett nyelven, mely e Szerződő Fél hivatalos nyelve, megfogalmazott hivatalos szöveget kell a Főigazgatónak létrehoznia az illető Szerződő Féllel, illetve más érdekelt Szerződő Féllel való konzultáció után.
(2) A jelen Szerződés elfogadása után egy évig a Szervezet székhelyén aláírásra nyitva áll.
A jelen Szerződés letéteményese a Főigazgató.''
3. § (1)2 Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1998. november 26-tól kell alkalmazni.
(2)3 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a Védjegyjogi Szerződéshez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzatot rendeletben kihirdesse.4